~c~ato~ a baleseivéc~elw~i és ipanegés2ségingyi kénciése~~ez a c~ebnecehi gyctnvi2sgálatol< kapcsá~ ( )

Átírás

1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 185 ~c~ato~ a baleseivéc~elw~i és ipanegés2ségingyi kénciése~~ez a c~ebnecehi gyctnvi2sgálatol< kapcsá~ ( ) Bevezető szakirodalmi megjegyzések Napjainkban előtérbe kerültek az egészségügyi állapotot vizsgáló kutatások a társadalomtudományokban is. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapokmánya szerint "az egészség a testi, szellemi és társadalmi jólét teljes állapota, és nem csak a betegség és a rokkantság hiánya". Az egészségi állapottal külön tudományág, az egészség szociológiája (sociology of health) foglalkozik. Ettől különbözik az orvosi szociológia (medical sociology), amely az egészségügyi ellátás működésére összpontosítja figyelmét. A vizsgálatok megállapításában és kiterjesztésében nagy szerepet játszottak a felnő tt halandóság romlási arányának közvetett társadalmi okai, ezek között is a munkahelyi egészségi ártalmak. A munkahelyi egészség követelményeinek elhanyagolására, az egészségügyi helyzet romlására a társadalompolitika kutatói a 80-as évek elején figyeltek fel erőteljesen. l Bizonyos munkahelyi ágazati betegségekről már a múlt század második feléből vannak adatok. Egy Albrecht Heimann nevű német tudós az közötti időszakban vizsgálta a nyomdászok elha lálozási okát. Statisztikája szerint legnagyobb arányban a légzőszervi megbetegedések szedték halálos áldozataikat a nyomdai dolgozók közül. A másik nyomdász népbetegség a tüdővész vo1t. 2 Szabó Ervin ' Andorka Rudorf: Bevezetés a szociológiába. (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem). Bp , 305, 307, 309, 310. old. ' V. Szatmári Ibolya : A nyomdászság életmódbeli sajátságainak szervezeti alapjai. In : Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód - kutatási tanulmányok. Szerk. : dr. Tóth Béla - dr. Dankó Imre. Db o1d.

2 186 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügye kérdésekhez... a Szocializmus c. folyóiratban ban ismertette F.G.Gilbreth mérnök "Motion study" c. könyvét, melyben a taylorizmus e jelentő s képviselőjénél egy fejezetet kapott az egészség kérdése is. Idézte errő l a szerző egy mondatát "Magát a munkát oly módon kell végeztetni, hogy elvégzése gyarapítsa az egészséget, és ne vegyen el belő le." 3 A két világháború közötti válságok a munkások üzemi tevékenységének és munkahelyi nehézségeinek kérdéseit is felvetik. Egyes nyugateurópai országokban, többek között Franciaországban lassan tiszteletben tartják az üzemi balesetekre és a betegségekre vonatkozó kötelez ő biztosítást. Az állam szociálpolitikai intézményeinek megfelelően orvosok, szociológusok és pszichológusok serege kezdi vizsgálni a gépek dübörg ő zajában dolgozó ember munkahelyi körülményeit. 4 Az iparszociológia valóságos megjelenésére azonban az ötvenes évekig várni kellett. Valójában az iparszociológiát üzem- és munkaszociológiaként is számon tartják. A szakirodalom értelmezésében az iparszociológia a vállalati élet egészét elemzi. Az üzem- és munkaszociológia inkább a műhely, a munka világára fordítja a figyelmét. Ez utóbbi két diszciplína módszereit kell a kutatóknak alkalmazniuk. Amerikai szociológusok D.C.Miller és W.H.Form tollából jelent meg az első átfogó iparszociológiai munka. s Később tanulmányok születtek a munkahelyi egészségvédelemrő l, a munkahelyi mentálhigiénérő l is. 6 Magyarországon már 1887-ben jelentés készült az ugyanazon évben foganatosított gyárvizsgálatokról. Az évi 28. tc. alapján pedig megszervezték a kerületi iparfelügyelőségeket, melyek gyárs Szabó Ervin : A Taylor - rendszerről, Szocializmus o1d. In : U.ő. Hol az igazság!? Szerk. : Révész Ferenc. Bp old. 4Georges Duby - Robert Mandrou : A francia civilizáció ezer éve. Bp old. s Héthy Lajos - Makó Csaba : Iparszociológia. In : A szociológia ágazatai. Szerk. : Kulcsár Kálmán Bp old., Miller, D.C. - Form, W.H. Industrial Sociology : The Sociology of Work Organizations (Iparszociológia : A munkaszervezetek szociológiája) New York, Harper, Row (2. kiadás) 6Antoine Gubser : Monotonie im Industriebetrieb. Die Auswirkungen einfórmiger Arbeitvorg~nge : Ihre Prophylaxe und Bekámpfung , Hans Hubert- Bern - Stuttgart ; Paul Sivadon, Roger Amiel : Psychopathologie du travail Les Éditions Sociales Francaises, Paris. Jelentés az évben foganatosított gyárvizsgálatokról. Magyar munkásszociológiák. Szerk. : Litván György, Kossuth, SS.old.

3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 187 vizsgálati jelentései különösen fontos történeti források. A szakirodalom azonban eléggé szegényes. A két világháború között a munkakörülmények romlása és az üzemi balesetek számának emelkedése néhány szociálpolitikai érzékű szerző gondolatébresztő művét eredményezte. Gortvay György és Kovrig Béla munkái említendők itt elsősorban. 9 Az 1945 utáni korszak szemléletes adata, hogy januárjában a Szakszervezetek Országos Tanácsa megindította a Szociálpolitika c. lapot. Ez október és december között "Társadalombiztosítás és munkavédelem" címen jelent meg. l A hatvanas évekig Magyarországon iparszociológia gyakorlatilag nem létezett, az üzemtörténet-írás pedig mostohán kezelte az iparegészségügy kérdéseit. ll A témakörbe vágó szociálpolitikai munkák közül Ferge Zsuzsa művét említjük meg, valamint Fukász György munkakultúráról írt elméleti igényességű könyvét, mely az üzemi balesetek és munkavédelem kérdéseivel is foglalkozott. l2 Végül nem elhanyagolható Buda Béla írása a munkahelyi mentálhigiénéről. l3 Debrecen város egészségügyének korszakunkra is vonatkozó forrásanyagát Mervó Zoltánné ismertette tanulmányaiban. ta Üzemegészségügyi és balesetekkel kapcsolatos adatokról szólt még $ A helytörténetírás levéltári forrásai II Szerk. : Komoróczy György. Db : 353. old. 9 Kovrig Béla : Szociálpolitika. Magyar Szemle Társaság. Bp , Társadalompolitikai feladataink. "Az évi Közegészségügyi és Társadalompolitikai Orszá-. gos Értekezlet munkálatai." Szerk. : Balogh Andor és Kovrig Béla., U.ő. : A munka védelme a dunai államokban., Kolozsvár, 1944., Gortvay György : A Társadalomegészségügyi Múzeum munkássága. In : A mai magyar szociálpolitika. Az évi Közigazgatási Továbbképz ő Tanfolyam anyaga. Szerk. : Martonffy Károly Bp (924.o1d.) ' Ferge Zsuzsa : Fejezetek a magyar szegénypolitika történetébő l Bp o1d. " Sipos Péter : Üzemtörténet és munkásmozgalom-történet. In : Az üzemtörténetírás kérdései. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerk. : Incze Miklós. Bp '2 Ferge Zs. : Fejezetek a magyar szegénypolitika... i.m., Fukász György : A munka kultúrája. Bp 'a Buda Béla : A munkahely mentálhigiénéje. In : U.ő. : Mentálhigiéné. Tanulmánygyűjtemény. Bp o1d. 'a Mervó Zoltánné : szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre között. A Hajdú-Bihar megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi Levéltári Szemle, sz o1d., U.Ő : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében. HBMLÉ. XII. (Szerk. : Gazdag István) Db old.

4 188 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez... írásaiban Szűcs Ernő.ts A témakör kutatásához segítséget nyújt Ujlaky Zoltán áttekintése az ipadelügyelőség iratanyagáró1. 16 Ismerteti az idevágó iratanyagot egy helytörténeti forrásokat összegez ő kötet.' Megemlítend ő még Balogh Béláné és Pörge Józsefné rövid összefoglaló munkája.~ 8 Végül egy tanulmánygyűjtemény, mely a tanácsok megalakulásától kezdve szólt Debrecen egészségügyérő l.~9 Balesetvédelmi intézkedések Fentebb említettük már azt a tényt, hogy az évi 28 tc. életre hívta a kerületi ipadelügyel őségeket és megindultak a gyárvizsgálatok. Ezek során ellenőrizték az ipari törvények és rendeletek megtartását, a balesetek megelőzését szolgáló rendeletek végrehajtását. Az iparfelügyelő i ellenőrzés 1923-tól minden telepengedélyes üzemre kiterjedt. Elég részletes adatokat tartalmaztak az 1930-as évekig az üzemvizsgálati jelentések. Szóltak arról is bőven, hogy milyen balesetveszélyes körülményeket találtak a vizsgálatok során, vannak-e robbanószerek, gyulladó anyagok, veszélyes gépek, történtek-e intézkedések? Az iparügyi miniszter május 15-én szabályozta a negyedéves jelentések összeállítását tól új típusú üzemvizsgálati jelentést rendszeresítettek. A kimutatásban szerepeltetni kellett a balesetek mellett a munkásjóléti intézményekre vonatkozó adatokat is. Betegségi biztosítás, mosdó, öltözőhelyiség, orvosi rendelés kapott helyet a felsorolásban. Az évi iktatott iratok között egy kimutatás is található azokról a balesetekről, melyekről a rendőri hatóságok írás- ' S Szűcs Ernő: Az üzemtörténet-írás levéltári forrásai Hajdú-Bihar megyében. HBMLÉ II. (Szerk. : Gazdag István) Db old. U. Ő. : Debrecen ment ő- szolgálata HBMLÉ XIV. (Szerk. : Gazdag L) Db old. '6 Ujlaky Zoltán : A Debreceni Kerületi Ipadelügyelőség iratai a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. L. Sz. 1989/ o1d. "A helytörténetírás levéltári forrásai. III Szerk. : Gazdag István, Debrecen, o1d. 's Balogh Béláné - Pörge Józsefné : A debreceni egészségügy rövid története (Egészségügyi Munka, I.sz o1d.) '9 Debrecen a szocialista egészségügy szolgálatában (Szerk.:dr.Törös Béla) Db

5 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 189 beli szakvéleményt kértek. A balesetek kapcsán azt is meg kell jegyeznünk, hogy a két világháború közötti időszakban a mentők is számos alkalommal nyújtottak elsősegélyt laktanyájukban balesetet szenvedett embereknek. 2t Az iparfelügyel őség iratanyagában az évben arról is található adat, hogy ipari mentőtanfolyam működött. 2 z Köztudomású, hogy Debrecen iparát és az egész várost óriási veszteség érte a háború alatt. A harcok megszűnése utáni első napokban meg kellett kezdeni a romeltakarítást, a termelés és az élet alapvető feltételeinek biztosítását. Az elhagyott üzemekbe lassan visszatértek a munkások, eltakarították a romokat, megtisztították és üzemkész állapotba helyezték a gépeket. Mostoha körülmények és rendkívül rossz szociális feltételek mellett indult meg a termelés. 23 A kerületi iparfelügyel ők 1945 után is tovább működtek a korábbi jogszabályok alapján. Ügykörük az 55000/ Ip.M.sz. rendele t értelmében bővült. Az üzemi bizottságoknak az iparfelügyel őkhöz kellett fordulniok egészségügyi és balesetvédelmi kérdésekben, valamint a népjóléti intézményekkel kapcsolatban. 2a A kerületi iparfelügyelőség irataiban már találhatók munkaadói jelentések az üzemi balesetekről az évbő l. Both István segéd a kefésműhelyben villanymotor által hajtott szalagfűrészen dolgozott. Figyelmetlensége okozta balesetét január 19-én. A szalagfűrész levágta a bal középs ő ujját. 25 Érdekes módon az év vége felé bukkan fel az iratokban Erdő s András ügye, aki a Hortobágyi Műmalom alkalmazásában még augusztus 19-én szenvedett balesetet. A balesetbejelent ő-lap azonban a baleseti iratokkal együtt a "rendkívüli viszonyok" következtében megsemmisült - írja az Országos Társadalombiztosító Intézet Debreceni Kerületi Pénztára a Kerületi Iparfelügyelőségnek. 26 z Ujlaky Z. : A Debreceni Kerületi Ipadelügyel őség iratai... i.m. 50, 52, 53, 5ó.old. A helytörténetírás levéltári forrásai II Szerk. : Komoróczy György., Debrecen o1d. z' Szűcs E. : Debrecen mentő szolgálata... i.m. 104.o1d. z2 HBML. VI l.d / okt.15. z' Debrecen iparának története. Szerk. : Ránki György, Db o1d. z a Ujlaky Z. : A Debreceni Kerületi Ipadelügyelőség iratai... i.m l.old. 2s 25./HBML. XXIV. 301/a 2.cs. 101/1946., január 9. zb U.o.962/1945. november 12.

6 190 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez... Az Iparügyi miniszter július 2-án jóváhagyta az iparfelügyelő évre előirányzott programját. Követeli, hogy munkásvédelmi és termelési szempontból valamennyi ipartelepet évente legalább egyszer vizsgáljon meg. 2 ~ A telepengedélyek kiadásánál a kerületi iparfelügyelő a balesetvédelmi szempontok betartását szorgalmazza. Ladányi János tímárműhelye esetében előírja, hogy a munkásokat facipővel és vízhatlan köténnyel kell ellátni. Mentőszekrény szükséges, a szárítókban nyílt láng használata és a dohányzás szigorúan tilos. 2g Makrai Bertalan kelmefestő mester műhelyében is un. kisszabványú mentőszekrényt kell állandóan felszerelt állapotban tartani. Benzint és egyéb robbanó folyadékokat csak az üzemtő l teljesen elkülönített helyen szabad tartani robbanásmentes edényben és csak 10 kg mennyiségben, Az erre a célra szolgáló helyiség csak tűzbiztos terem lehet. 29 Van olyan eset is, amikor az üzem igazgatósága akadékoskodik. A 2. számú Szövetkezeti Bőrgyár gépésze jelentette az iparfelügyelőnek, hogy az üzemben levő 70,5 m2 tűzfelületű Cornwall M. gyártmányú sz. gőzkazán meghibásodott. Az üzem igazgatósága nem járult hozzá az üzemszünethez és a kazán kijavításához. Az iparfelügyelő felszólította az igazgatóságot az előállott hiányosság haladék nélküli kijavítására. 3o A Tiszántúli III. sz. Népszövetkezeti Cipőgyárban az üzemvizsgálat tűzrendészeti és egészségügyi hiányosságokat tár fel március 4-én. Hordozható létra nincs, hiányzik a ment őszekrény, gyógy szer, kötszer, fertőtlenítőszer. Debrecen város első fokú közigazgatási hatósága a tapasztalt hiányosságokról értesíti a tűzoltóparancsnokságot és a tisztifőorvosi hivatalt. 31 Az Apafi Gőzmalomban is hiányzik a megfelel ő mennyiségű kötszerrel ellátott mentőláda és karbantartásához a személyzetbő l nincs kijelölve senki - állapítja meg a tisztifőorvost értesítő véghatározat március 2-án. 32 A Debreceni Textilművek Termelő és Munkásszövetkezeténél ebben az időben ugyancsak több munkavédelmi problémát regisztrálnak a gyárvizsgálók. A szövőgépek rendkívül zsúfoltak, a gépek hajtószíjazata és szíjz' U.o. l.cs. 507/1945., július 2. za U.o. 2.cs. 941/1945., november 26. z9u.o. 1. cs. 703/ okt. 3. s U.o. 750/1945., július 24. si HBML. XXI. 507/a. 3.d. 227/1946., március 4. sz U.o. 2415/1946., március 2.

7 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII tárcsái nincsenek fixen burkolva és a mentőszekrény felszerelése is hiányos. 33 A javítást célzó intézkedések között tarthatjuk számon azt, hogy november én a Fővárosi Mentőegyesület főorvosa a Debreceni Felső Szakiskolában ipari mentőtanfolyamot tartott. A tanfolyamon 43 fő vett részt. 34 Karap Béla szövödéjének vizsgálatakor január 10-én - is több teljesítendő munkavédelmi követelményt fogalmaznak meg az ellenőrző közegek. Mentőszekrényt kell beszerezni és ez állandóan jól felszerelt állapotban tartandó. A szövőgép fogaskerekeit védőburkolattal szükséges ellátni. 35 A debreceni kerületi iparfelügyelő egy dohánygyárban történt baleset ügyében február 22-én az iparügyi miniszterhez fordult. Levelében leírja, hogy többször is hallott már a dohánygyárban levő balesetveszélyes állapotokról, a védőberendezések hiányáról. Az iparfelügyel őnek azonban nincs módjában az üzemet ellenőrizni. A dohánygyár igazgatója ugyanis kijelentette, hogy ők nem tartoznak az iparfelügyel ő ellenőrzési hatáskörébe, az üzemet a központ ellenő rzi. Az iparfelügyel ő i szolgálati utasításnak a 11. -a így szól : "A pénzügyminiszter által kezelt összes ipartelepek, melyek munkásvédelmi szempontból való vizsgálatát az évi XXVII. t.c a értelmében a pénzügyminiszter saját szakértő közegei által teljesíttetheti, csak kazánvizsgálati szempontból tartoznak az iparfelügyel ők ügykörébe." Ez a törvény már elavult és nem szolgálja a munkásvédelmet - írja az iparfelügyelő. Azt sem tartja helyesnek, hogy egy ilyen üzemet saját emberei vizsgáljanak felül. Az üzemben számtalan baleset fordul elő. Nikotinmérgezések, dohánypor, piszok rongálja a dolgozók egészségét és az egészségügyi védelem nagyon csekély. A demokratikus népkormány nem tekinthet el attól, hogy munkásvédelmi szempontból és szociális kérdések dolgában intézkedni kell, hogy a dohánygyári üzemeket az iparfelügyel ő ügykörébe utalják. A munkások szociális érdeke és védelme is ezt kívánja. 36 Rövidesen változás következik be az iparfelügyel ő hatáskörében. Az 52650/ Ip. M.Sz. rendele t márciusában a kerületi iparfelügyelő t miniszteri biztosi teendőkkel bízta meg. Intézkedett az iparfejlesztés ügyében és az ipari munkásvédelem is ügykörébe tartozott ss U.o. 1553/1946., március 7. sa HBML. XXIV. 301/a. 3.cs. 5/1947., ss U.o. 143/ január 10. sb U.o. 162/ február 22.

8 192 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez... az üzemi bizottsági tagok jogainak biztosítása mellett. Az üzembiztonságot szolgálta az iparfelügyelőnek az üzemekhez intézett felhívása, hogy tartsák be a dohányzási tilalmat, mert a legszigorúbb eljárást indítja ellenük. Sok tűzeset fordult elő ugyanis a dohányzás miatt. Az Iparügyi Minisztérium jóvá is hagyja a felhívást, amelyet az üzemeknek ki is küldtek november 20-án. 3g Pataky József miniszteri tanácsos, kerületi iparfelügyel ő április 1-én levelet intéz az iparügyi miniszterhez az ultraseptyl urea sebhint őpor mentőszekrényekben tartása ügyében. Levelében üzem vizsgálati tapasztalataira hivatkozva megállapítja, hogy az üzemekben előforduló sérülések alkalmával a legtöbb helyen a sérült sebet fertő t- lenítés céljából leöntik egy kis jóddal és bekötözik. Később a sérülést nem is veszik komolyan, legfeljebb csak akkor, amikor már fertőző - dött a seb és a nagyobb baj bekövetkezett. Több helyen az iparfelügyelő ultraseptyl urea sebhint őport ajánlott és azt ki is próbálták. Kapható 12 gr-os kis üvegekben és a tapasztalat szerint ez a sebhint ő - por elsőrendűen bevált. Javasolja, hogy főleg olyan üzemeknél, ahol gyakori a könnyebb sérülés, kötelezően írják elő az ultraseptyl urea sebhintőpor tartását az ipari ment őszekrényekben. 39 A mentőszekrények ügye több ízben is vizsgálatok és levélváltások tárgyát képezi. Az ecetgyárban, a Böszörményi út 2. szám alatt július 19-én tartott ipartelep-vizsgálat sürgős követelményként fogalmazza meg a mentőszekrény felszerelését. 4 Pataky József iparfelügyel ő november 17-én jelentést tesz az iparügyi miniszternek. Jelentésében arról szól, hogy Debrecenben folyó hó én ipari mentőtanfolyamot tartottak, melynek előadója a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének budapesti főorvosa volt. A régi gyakorlattal szemben a mentőszekrényekben levő wetol sebolaj mellőzését tanította azzal, hogy a mentőszekrényekben levő sebolaj megavasodik és a sebre öntve fertőzést okoz. Ehelyett ajánlotta az ultraseptyl hintőport, mely tökéletes fertőtlenít ő gyógyhatással bír. Előadta többek között azt is, hogy feltétlenül kívánatosa mentőszekrényekben a gumicső, széles szalag, valamint a lámpabélnek a beszerzése, mely az els~ Ujlaky Z. : A Debreceni Kerületi Ipadelügyel őség iratai... i.m. 51. old. s e U.o. : 54.o1d. s9 HBML. XXIV. 301/a. 5 cs. 2051/1948., április 1. a HBML. XXVII cs. XL-166/2., július 19.

9 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 193 vérzéseknél nélkülözhetetlen ( a spárga összeroncsolja az izmokat) ugyanúgy szükséges a steril paraffinolaj, mely főleg az égési sebekre használható. A MOSZ mentőszekrényekben a parafinolaj és érkötöző szalag benne van, azonban a ultraseptyl hintőpor hiányzik. De az üzemek nagyobb részének régi fajta mentőszekrényéb ől mindhárom hiányzik. 41 Dr. Pály Márton miniszteri tanácsos aláírásával december 6-án keltezték az iparügyi miniszternek azt a leiratát, amelyet a kerületi iparfelügyelőkhöz intézett a mentőszekrények ügyében. Ebben azt közli a miniszter, hogy az ipari mentőládák elrendelésénél, valamint a meglevő mentőládák hiányainak pótlásánál egyedül a MOSZ 445. sz. szabvány lesz az irányadó. A kerületi iparfelügyel ők utasítása eddig azért nem történt meg - olvashatjuk a továbbiakban -, mert a 4410/1948. sz. kormányrendelet az "összes egészségügyet" a népjóléti miniszter feladatkörébe utalta és a határkérdések tisztázására, amilyen pl. a mentőláda ellenőrzésének vagy előírásának joga, nem kerülhetett még sor. Egyébként a MOSZ 445.sz. szabvány rendeleti úton való kötelezővé tétele szintén népjóléti minisztériumi feladat. A wetol sebolaj használatával kapcsolatban pedig a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületének igazgató főorvosa és más szakemberek is így foglaltak állást, hogy az miután nem steril, a mentőládából kihagyandó. 42 A Debreceni Magasépítési Vállalat gépkocsitelepén, az Ispotály u. 3.sz. alatt július 6-án megtartott baleset és üzemvizsgálat jegyzőkönyve is követelményként rögzíti, hogy mentőszekrényt kell be szerezni a MOSZ szabványnak megfelelően. Más munkavédelmi követelményr ő l is szó esik természetesen. Dohányzást tiltó táblát kell kitenni, az 1. sz. kőtörőmotor lendkerekének nagy fejes ékjét sima forgásfelületű burkolattal kell ellátni, (III. AB0.71). Az olajraktár előcsarnokába 1 drb vegyi tűzoltókészüléket, a gyárszínben 2 db. 200 literes vízzel telt hordót 2-2 vederrel, egy targonca fecskendőt, 1 m3 homokot 2 lapáttal -szükséges a közelben tárolni. (I. ABO. 37.) 43 A Kelet-magyarországi Közraktár IV.sz. telepén, a Híd u. 6. sz. alatt július 22-én baleset- és üzemvizsgálatot tartanak. A mentőszekrény felszerelését ultraseptyl sebhintőporral kell ellátni, a jegyző - a' HBML. XXIV. 301/a 5. cs. 2051/1948., november 17. az U.o december 6. as XXVII cs. 50-XII/25., július 6.

10 194 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez... könyv követelményeinek megfelel ően. A további követelmények között szerepel az elsősegélynyújtó falitáblák feltűnő helyen való kifüggesztése. Fel kell tüntetni ezen a táblán, hogy ki vagy kik nyújtanak elsősegélyt? Az orvoshívás biztosan működő módját a felelős vezető - nek előzőleg meg kell szerveznie. A raktár helyiségében levő villanyvezetéket és biztosító berendezéseket, melyek az előírásoknak nem felelnek meg, az Elektrotechnikai Egyesület szabványai szerint kell átszerelni. Az összes villanymotorokat földelni kell és errő l ellenőrzési naplót kell vezetni. Ezen naplókat 15 napon belül a kerületi balesetelhárító felügyelőnek be kell mutatni. Mindkét vasúti fordítókorong deszkázatát ki kell javítani és a közlekedésre veszélyes nyílásokat megszüntetni, melyek súlyos balesetek okozói lehetnek.aa A Kerületi Balesetelhárító Hatóság 51/65/1949. sz. hiánykimutatása az első debreceni juhtúró üzem fogyatékosságait vette számba. Megállapította, hogy a túródaráló fogaskerekei burkolandók, a vil lanymotor földelendő és erről ellenőrzési naplót kell vezetni. Itt is hangsúlyozzák a mentőszekrény beszerzését és jól felszerelt állapotban tartását. a5 Debrecen Város Vízműve Községi Vállalat vízmű - és szivattyútelepén július 19-én végeznek balesetvédelmi ellenőrzést. A jegyzőkönyv megfogalmazása szerint "a megsérült és céljának már meg nem felelő védő felszereléseket azonnal ki kell cserélni." a6 A Baromfi értékesítő N.V. debreceni telepének vizsgálata elsősorban a tűzrendészeti hiányosságokat emelte ki. Halaszthatatlan a villanyvezetékek bergmanncsőbe helyezése. A telepen benzin üzemanyag tárolására feltétlenül szükséges egy szabályszerű építési engedéllyel létesített benzinkamra, vagy benzinkút.a~ A Hajdúsági Növényolajipari N.V. S.sz. telep tűzrendészeti vizsgálatának követelménye, hogy 1 db. MOSZ szabványú tűzoltókészülék helyezendő el, amely állandóan üzemképes állapotban tartandó. A kazánház mellett levő romépület falait időnként szakértő i felügyelet alatt kell tartani. A jegyző - könyv azt is előírja, hogy a mentőszekrényt a létszámnak megfelelő - en ki kell egészíteni, valamint a munkavállalók balesetvédelmi kiokas U.o. 30.cs. XX-220-2, (269/1949)., július 22. as U.o. 21.cs : XI-159/3., 3693/1949. B.sz., június 2. ab U.o. 57/IIL-1949., 269/1949., július 19. a' HBML. XXI. 505/g 26.d. 9946/1949., augusztus 10.

11 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 195 tatása is kötelez ő.~g A tűzrendészeti ellenőrzések szaporodása sem véletlen. Az /5/1949. számú belügyminiszteri rendelet szól az ipari tűzvédelmi kérdések rendezésének ügyérő l. 49 Ugyanekkor az 5578/1/1949. számú belügyminiszteri rendelet az ipari üzemek tűzvédelmi beruházásainak biztosítását írja elő. 5o A baleset- és üzemvizsgálatok továbbra is hangsúlyozzák a dolgozók balesetvédelmi oktatásának szükségességét. Üzemellenőrzés történik november 24-én a Debreceni Asztalosok Kisipari Ter melő Szövetkezetében is. Szó esik a mentőszekrény felszerelésének kiegészítése mellett a szabálytalan vezetékek problémájáról és a villanymotorok földelésérő l. Az üzemvizsgálati jegyzőkönyv arról is szól, hogy veszélyes gépek kezelésével csak 18 évnél idősebb, egészséges betanított vagy szakképzett egyén bízható meg. s l A hiányosságok, a nem megfelelő munkakörülmények szerencsétlen következményei, a balesetek, nagy számban történnek. Malis János üzemi balesete a Debrecen város Elektromos és Gázműveiben szeptember 15-én még csak egy szemsérülést jelent,' amely kórházi ápolást igényel. 52 Marunka Simon műszaki segédtiszt a debreceni tudományegyetem gépházában április 9-én már életével fizet. Elektromos kapcsolótábla kezelése közben érte a halálos baleset. A vizsgálat megállapította, hogy a felelő s Marunka, mert 20 esztendő s telepkezelési gyakorlata ellenére elmulasztotta a legelemibb óvórendszabályok betartását, azzal, hogy a takarítás helyét nem árammentesítette.53 Halálos balesetet szenved a Betonépítő Vállalatnál október 24-én Félegyházi Gábor is Debrecenben, a Perjési tanyán levő homokbányában. A vizsgálat megállapítása szerint a sérült alábányászta a kb. 2 cm magas homokos bányafalat, melynek felső rétege leomlott és őt maga alá temette. A baleset oka : műszaki hiba. Intézkedés szempontjából megjegyzend ő, hogy a homokbányában rézsű s bányászást kell alkalmazni, a bányafal alábányászása tilos. A munkavezető és az építésvezető ellen az Államrend őrség Bűnügyi Osztálya az eljárást folyamatba tette, jelenti a balesetrő l Dr. Bocskor József eljáró műszaki tisztviseas HBML. XXIII. 107/b. l.d /1949., november 30. a9 HBML. XXI. 505/a. 196.k /1949. s U.o /1949. si HBML. XXVII cs. 50-XII/ november 24. sz HBML. XXI. 505/a. 75.d., 32238/1948., szeptember 15. ss HBML. XXIV. 301/ a. 6.cs. 511/1949., április 9.

12 196 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez... 1ő. 54 Fagyal Sándor villanyszerelőt is halálos baleset érte munkahelyén augusztus 2-án. A baleseti jegyzőkönyv szerint a légvezeték már ki volt feszítve s csupán az irodában levő vezetékhez kellett kapcsolni. Sérült az ablak bádogpárkányára állott, szöges talpú cipőjében, s úgy dolgozott az áram alatt levő vezeték bekapcsolásán. Eközben érte a halálos áramütés. Sorger János állami ellenő r és Gonda Margit takarítónő elsősegélynyújtásban részesítették a sérültet, majd mesterséges légzéssel és hidegvízzel igyekeztek magához téríteni. A 15 perc múlva megérkező mentők coffein injekcióval próbálták eszméletre téríteni s a klinikára szállították. Útközben azonban a sérült meghalt. A Törvényszéki Orvostani Intézet megállapította, hogy a halált a 220 voltos áramütés okozta. A rendőrség a nyomozást beszüntette, minthogy a balesetet teljes egészében a sérült gondatlansága okozta, aki villanyszerelő szakember létére nem kapcsolta ki a vezeték biztosítékját. 5s Különböz ő sérüléseket regisztráltak a baleset-nyilvántartási lapok. Mellkaszúzódás, bordatörés, láb- és kartörések, a gyomorgödör ütődése, ujjcsonkulás és más szervezeti károsodások szerepelnek itt. De sok a halálos baleset is ezeken a nyilvántartási lapokon. sb A balesetnyilvántartás forrásanyagai sajnos nagyon hiányosak. A Debreceni Kerületi Iparfelügyelőség évi iktatókönyveiben szerepel ugyan a "Balesetekr ől vezetett nyilvántartás", ill. a "Baleseti jelentések nyilvántartása" c. bejegyzés, a nyilvántartást tartalmazó irat azonban hiányzik. Az évi iktatókönyvekben még hasonló tárgyú bejegyzés sem szerepel, az iratanyagban pedig ezzel kapcsolatos kimutatás nem lelhető fel. Valószínűleg a gondatlan iratselejtezés során tüntették el ezeket a kimutatásokat. s ~ Az (OTI) SZTK Kerületi Balesetelhárítási Felügyelőség irataiban az évrő l található nyilvántartás a debreceni és a vidéki üzemi balesetek számáról. A kimutatás szerint 69 debreceni üzemben történt baleset. Összesen 757 üzemi baleset szerepel ebben a kimutatásban. 58 Feltűnő viszont, hogy ugyanezen iratanyagban az évi nyilvántartás 126. sa HBML. XXVII cs. (Balesetnyilvántartási lapok ) ss U.o. U.o. s~ HBML. XXIV. 301/a. 7,9k, 6.cs. ss HBML. XXVII k. (Mutatókönyv a balesetekrő l )

13 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 197 üzemi balesetrő l tud. Feltehetően itt is irathiányról lehet szó, azt valószínű síti a nagy számarány különbség. 59 Több balesetelhárító ülés, újabb vizsgálati és megel őzési szempontok kialakítása próbálta a megelőzés nehéz feladatát megoldani a negyvenes évek végén. Az Első Békéscsabai, Miskolci és Debreceni István Gőzmalmok Rt., debreceni irodahelyiségében balesetelhárító bizottsági ülést tartottak április 9-én. A jelenlevő iparfelügyelő örömmel állapította meg, hogy az István-malom összes üzemeiben a baleset-elhárítás érdekében a legnagyobb gondossággal járnak el, így a balesetek nem is annyira az üzemekben, hanem inkább az udvarban puszta véletlenségb ő l fordulnak elő, szögbelépés vagy rándulás folytán. 6 A városi központi garázsban és javító műhelyben az októben 4-i baleset- és üzemvizsgálat során követelik a baleseti nyilvántártás vezetését a 9061/40-10/ N.M. sz. rendeletnek megfelelően. Az üzem felelő s vezetője köteles a dolgozókat megfelelő kioktatásban részesíteni az üzemnél előfordulható baleseti veszélyekre. Az új dolgozókat már a munkába lépésüket követő egy héten belül, de munkaidejükön kívül 2 órás elméleti balesetelhárítási oktatásban kell részesíteni. A jegyzőkönyvben az is olvasható, hogy a hatóság által előírt tűzrendészeti felszereléseket mindig készenlétben kell tartani. Mind a 3 villanymotort földelni kell, s erről naplót kell vezetni, amit 6 napon belül a Kerületi Balesetelhárítási Felügyelőségnél be kell mutatni. 6~ A balesetnyilvántartási és a balesetkimutatási oktatás szerepel a fő kérdések között a Debreceni Baromfi-feldolgozó Vállalat baromfihizlaló és vágótelepén az szeptember 13-i üzemvizsgálat alkalmáva1. 62 A Megyei Mezőgépjavító Vállalatnál üzemi balesetelhárítási útmutató készítésérő l születik határozat. 63 Napirenden vannak tehát a balesetvédelmi és munkavédelmi intézkedések. Mindazonáltal az üzemi balesetek száma nem csökken, sőt az ipari-m űszaki fejlődés gyorsulása újabb veszélyhelyzeteket te remt. Az üzemi balesetek sajnos napjaink társadalmi helyzetének neuralgikus kérdései maradnak. s9 U.o. 8.cs.(Balesetnyilvántartási lapok ) 6o HBML. XXIV. 301/a 5 cs. 416/1948., április 9. 6i HBML XXVII cs. 50-X/10/, IV. 66/37., október 4. 6z U.o. 20.cs., 50-XL/17., szeptember 13. s3 U.o. l0.cs. 50-XI/17., november 10.

14 198 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez... Iparegészségügyi vizsgálatok Dolgozatunkban már szóltunk arról, hogy az iparfelügyelők voltak illetékesek egészségügyi és balesetvédelmi kérdésekben. Az üzemi bizottságoknak ezekben az ügyekben tehát az iparfelügyel őkhöz kel lett fordulniuk. Nem kisebb jelentőségű volt azonban ebből a szempontból a Tisztifőorvosi Hivatal működése : 64 Dr. Hollósy Andor mb.' hiv. tisztifőorvos a /1945. V. sz. népjóléti miniszteri rendelet tárgyában június 7-én jelentést tesz Debrecen város polgármesterének a hatósági orvosi szolgálat szabályozásáról. A jelentésben olvasható a következ ő mondat : " A városi orvosok szóban és írásbán fel lettek híva többször is... a kerületükben levő ipari üzemek fokozott egészségügyi ellenőrzésére s ezen munkájukat a tisztiorvosi kar is ellenőrzi." 6s Az július havi tisztiorvosi közegészségügyi jelentésben 2 gyár- és ipartelep megvizsgálása szerepe1. 66 Szeptember hóban 5, decemberben 3 gyár- és ipartelep-vizsgálat van regisztrálva. Az évi összesítés pedig 10 gyár- és ipartelep felülvizsgálatáról szól. b~ A következő év elején, február 1-én Bán Antal iparügyi miniszter tájékoztató körlevele szólt az ipari egészségügyi tevékenység irányításáról és ellenőrzésérő l. Sürgette az ipari ártalmak megelőzésére vonatkozó óvintézkedések kidolgozását és a foglalkozási betegségek elleni védelem megszervezését. Napirendre tűzte üzemi orvosi tanfolyamok és ipari mentőtanfolyamok rendezését. óg Hamarosan megérkezik a /VI/b/1946. számú újabb iparügyi miniszteri rendelet a mentőszekrények hiányainak ellenőrzéséről, valamennyi kerületi iparfelügyelőnek. A miniszter sajnálattal állapítja meg, hogy a különböző jelentésekb ő l és vizsgálatokból negatív kép rajzolódik ki. A vállalatok az előírt iparegészségügyi rendelkezéseket nem tartják be, 6a Mervó Zoltánné : Debrecen város egészségügye a levéltári iratok tükrében...i.m. 119.o1d. bs HBML. XXI. 505/a 50 d /1945., június HBML. XXI. 507/a 3. d. b~ U.o. ba HBML. XXIV. 301/a 2. cs. 140/1946., február 1.

15 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 199 a mentőládák felszerelése csak hiányosan áll a dolgozók egészségvédelmének szolgálatára. Gyárvizsgálatoknál az iparfelügyel ők a legszigorúbban ellenőrizzék az egészségügyi mentőládát - utasítja az iparfelügyelőket a miniszter. Amennyiben hiányt tapasztalnak, azt esetenként sürgősen jelentsék a minisztériumba, a gyárvizsgálati könyvben való bejegyzéssel utasítsák az üzemet a hiány azonnali pótlására. A pótlás megtörténéséről jelentést kell benyújtani a minisztérium iparegészségügyi szakosztályának. Egyben azt is kijelenti, hogy az iparfelügyelők hívják fel a vállalat vezetőségének figyelmét arra, hogy ha a hiánypótlás nem eszközölhető, akkor az iparegészségügyi szakosztálytól kérni kell a halasztáshoz való hozzájárulást. Ennek elmulasztása esetén eljárás indul a vállalat vezetősége ellen. 69 Még nyarán megjelenik a népjóléti miniszter /V/2/1946. sz. körlevele az ipari üzemek vizsgálatánál szem előtt tartandó szempontokról. A tiszti főorvosokhoz intézett levél utal a /1946. számú körrendeletre, melyben a miniszter felhívta a figyelmet a gyárak egészségügyi vizsgálata ügyében kiadott korábbi jogszabályokra és azok végrehajtásának hatékonyabbá tételére. A levél a továbbiakban utal arra, hogy az 1876:XIV. tc óban és a 900/1936. B.M. sz. rendelet 22. -ónak d., és g., pontjában foglaltak szükségessé teszik azonban, hogy a kisebb ipari üzemek (műhelyek) is ellenőriztessenek közegészségügyi szempontból. Ezért felhívja a tiszti főorvost, hogy a tiszti orvosok által a gyárszerűnek nem tekinthető azon ipari üzemeket is ellenőriztesse, melyekben az OTI-nél bejelentési kötelezettség alá eső munkavállalót foglalkoztatnak. Ezen üzemek vizsgálata alkalmával a /1926. N.M.M.Sz. rendele t által előírt jegyzőkönyvet nem kell kitölteni, azonban a vizsgálatot végző tiszti orvos havi jelentésében térjen ki vizsgálatainak eredményére, s ha közegészségügyi szempontból súlyosabb kifogásokat állapít meg, vegyen fel azokról 3 példányban rövid jegyzőkönyvet s egy példányt az intézkedésre hivatott hatósághoz, egy példányt a tiszti főorvos útján a miniszterhez terjeszszen fel, egy példányt pedig a saját irattárában őrizzen meg. E vizsgálatok lelkiismeretes végzésére annál is inkább nagy súlyt kell helyezni, mert éppen a kis üzemekben hiányoznak leginkább a környezet közegészségügyi érdekét és a dolgozók egészségét védő berendezések s az egy-egy ilyen üzemben alkalmazott munkavállalók csekély számuk 69 U.o. 333/1946., április 17.

16 200 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez... miatt sem tudnak elég hatásosan egészségügyi érdekeik érvényesítésére fellépni, még ha fel is ismerik azokat. A körülmények ellensúlyozására hivatottak a fentiekben elrendelt vizsgálatok. Hívja fel a tiszti főorvos a tiszti orvosok figyelmét arra, hogy amennyiben a /1946.sz. miniszteri körrendelet újra elrendelt vagy pedig a jelen rendeletben előírt vizsgálataik kapcsán olyan fog lalkozási ártalmakat tapasztalnak, melyek véleményük szerint behatóbb vizsgálatot tesznek szükségessé, forduljanak közvetlenül az Országos Társadalombiztosító Intézet iparegészségügyi laboratóriumához (Budapest, VIII. Fiumei út 4.), ugyanakkor e megkeresésük másolatát a tiszti főorvos útján a miniszterhez is terjesszék fel. Az Országos Társadalombiztosító Intézet az ügy megfelelő kivizsgálása (műszeres, egészségügyi vizsgálatok, a munkások klinikai vizsgálatainak elvégzése) után részletes véleményt fog adni a munkásegészségügy megjavítása és általában a foglalkozási ártalmak kiküszöbölése érdekében. A miniszter azt is szorgalmazza, hogy a gyárban dolgozó nők gyermekei részére, amennyiben a munkásnők létszáma indokolja, üzemi napközi otthont kell létesíteni. A népjóléti miniszter /1946. sz. leiratában a tiszti főorvosnak ajánlja dr. Gortvay György egyetemi tanár "Munkaegészség-tan" c : művét, hogy " annak áttanulmányozásával iparegészségűgyi ismereteiket bővítsék".~~ A gyár- és ipartelepvizsgálatokkal kapcsolatban dr.hollósy Andor tiszti főorvos december 27-én jelentést tesz a népjóléti miniszternek. Jelentésében megállapítja, hogy a gyár- és ipartelep vizsgálatok az első fokú közigazgatósági hatóság közbejöttével bizottságilag történnek Debrecenben. Ezen munkához a közigazgatási hatóság a tiszti főorvos kérésére munkaerő t adni nem tudott, mert tisztviselőinek létszáma annyira leapadt, hogy a kurrens munka végzésénél is nagy akadályokkal küzdenek. Ez a magyarázata annak, hogy a tárgyhónapban a vizsgálatok száma oly csekély volt. A gyár- ipartelep és műhelyvizsgálatok száma 1946-ban mindössze 21 volt a tiszti főorvos adatai szerint.~2 A következ ő év üzemvizsgálatainak száma ' HBML. XXI. 107/a l.cs. " U.o. 203/11/1946., november 28. 'z HBML. XXI. 507/a. 3.d. 214/1946., december 27. 's U.o. S.d. 2289/194 8.

17 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 201 Debrecen város évi közegészségügyi jelentése szerint iparvállalatok, élvezeticikk gyárak vizsgálata 17 esetben, kisipari műhelyvizsgálat 18 alkalommal, élelmiszeripari üzemek ellenőrzése 4 esetben, malmok vizsgálata pedig 10 esetben történt. Érdemes megemlíteni itt, hogy 22 gyári étkezőt, valamint 103 gyári fürdő t és zuhanyzót vizsgáltak meg egészségügyi szempontból.~ 4 Az évi gyárvizsgálatok száma 118, az 1950-es évben azonban csak 41 ilyen vizsgálatról találunk adatokat.~s Az ipar- és munkaegészségügyi vizsgálatok az évben többek között a Debreceni Textilművek Termelő és Munkásszövetkezeténél levő tűzrendészeti és egészségügyi hiányokra mutattak rá. Kifo gásolták a munkás mosdó-, öltöző - és étkezőhelyiség hiányát. Nem volt kötszer a Hajdú Hántoló és Daráló üzem Termel ő és Értékesítő Szövetkezet telepén. Ugyanilyen hiányosságok mutatkoztak Debrecen Város Világítási és Vízmű Vállalatánál is.' 6 Az Apafi gőzmalomban megtartott január 16-i gyárvizsgálat megállapítja, hogy a mentőláda nincs megfelel ő kötszerrel ellátva és karbantartásához a személyzetb ő l senki sincs kijelölve. Ez az állapot - írja a jegyzőkönyv - a fennálló közegészségügyi szabályrendelet rendelkezéseibe ütközik.' A Hortobágy Malom Munkaszövetkezeténél is hiányos a mentőszekrény felszerelése, az üzem helyiségei nem eléggé tiszták és az étkező helyiség elhanyagolt állapotban van.~8 Pikó József és fia bőrgyárában a munkásmosdó, öltöző és étkező helyiségek nem elég tiszták, a villamos vezeték szabálytalan, a tűzcsapra a tömlők nincsenek felszerelve.~9 A Debreceni Tímármunkások és Segédmunkások Munkaszövetkezeténél mosdóhelyiség nincs, a mentőfelszerelés hiányos, ezért a tiszti főorvos az üzemet a hiányosságok 30 napon belüli pótlására szólítja fel. 8 Több hiányosságot állapít meg a Balesetelhárítási Felügyelőség a Debrecen Város Közvágóhíd és Jéggyár Diószegi úti telepén május 3-án. Nemcsak az életveszélyes rozoga falazatról és tetőzetrő l szól, hanem más higiéniai követelményekre is figyelmeztet. 'a U.o. 6.d. 615/1949. 's HBML. XXIV. 301/a. 6.cs. 50/1949., HBML. XXVII cs. '6 HBML. XXI. 507/a 6.d. 227/1946., december 11. " U.o. 3.d. 227/ március 2. 'a U.o március 4. '9 U.o március 7. s U.o március 1.

18 202 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez... Megállapítja pl., hogy az árnyékszékek piszkosak, tisztaságukra több gond fordítandó. 81 A "Hortobágy" műmalom január 8-án megtartott ipartelep vizsgálata is több észrevételt fogalmaz meg. A munkavállalók részére 6 hónapon belül mosdóhelyiséget kell létrehozni. Új, az iparhatóság által láttamozott munkarendet kell kifüggeszteni. A mentőszekrény hiányos, felszerelése pótlandó. g2 Debrecen Város Erdőgazdaságának gőzfűrésztelepén április 30-án a jegyzőkönyv mosdó- és öltözőhelyiség létesítését írja elő 30 napon belül. g3 Tanulságosak a Hajdúsági Tej- és Áruforgalmi Szövetkezet halápi Tejfeldolgozó üzemének közegészségügyi hiányosságai : a tárolóhelyiség falától 4,5-5 méterre sertésól, trágyalé kicsorgással, 8-9 méterre pedig trágyadomb. Legyek vannak az alvadásra előkészített tejet tartalmazó üstben. A bejárati ajtónál szárnyasok, malacok szaladgálnak, amelyek az üzemhelyiségbe bármikor bejárhatnak és ott szennyezhetnek. A hatósági orvosi és tisztiorvosi vizsgálat a fenti állapotok azonnali megszüntetését írja elő. g4 A belügyminiszter /1947. sz. leiratának tárgya közegészségügyi kérdésekben az orvosszakszervezet meghallgatása. A közegészségügyi kérdések helyes megoldásához fűződő fontos közérdek megkívánja - hangsúlyozza a miniszteri leirat -, hogy döntés előtt azokat szakszempontból a legalaposabban előkészítsék. Ennek érdekében a miniszter felhívja az alispánokat és polgármestereket, hogy fontos egészségügyi kérdésekben határozathozatal előtt a Magyar Orvosok Szakszervezete helyi csoportjának véleményét is kérjék ki. A többi hatóságok is minden fontos kérdésben meghallgatják az orvosszakszervezet véleményét. Ez természetszerűleg vonatkozik az iparegészségügyi kérdésekre is. g5 A debreceni MÁV műhelytelepen január 8-án közegészségügyi szemlét tart a tisztiorvos. A szemle jegyzőkönyve megfogalmazta, hogy a munkahelyiségek a köztisztasági és a közegészségügyi kö vetelményeknek általában nem felelnek meg. A harmadik osztálynál levő kovácsműhelynél a munkahelyekről a széngáz elvezetés szellőzsi HBML. XXVII cs. 7669/1946.B.Sz. 64/KZ-02., május 3. az U.o. 21.cs /1., január 8. ss U.o. 16.cs. IX-125/10., április 30. sa HBML. XXI. 507/a. 4.d. 4193/1947., szeptember 30. as HBML. XXI. 101/ b. 9.cs. 130/1947., április 8.

19 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII tető útján történik, anélkül, hogy exhaustor lenne bekapcsolva. 203 A mérges gázok eltávolítását nemcsak egyszerű szellőztetés útján kell biztosítani, hanem exhaustorokat is kell beszerelni. Lúgforrázással dolgoznak a munkások az egyik teleprészen, de munkaruhával, gumicsizmával nincsenek ellátva. Az eljáró tisztiorvos a munkaruhával és védőruhával való ellátásra május 1-ig ad határidőt. Árnyékszékek, vizelő-helyiségek általában latrina szerűek. Mivel nyitottak, a gyártelep levegőjét különösen nyári idő bekövetkeztekor állandóan fertőzik. Nyitottságánál fogva téli időszakban pedig meghűlés veszélyét vonja maga után és ezzel kapcsolatos betegségek is fordulhatnak elő. Eljáró tisztiorvos fenti hiány megszüntetésére, illetve a WC-k zárt rendszerű - vé való átalakítására és vízöblítéses ülőkés árnyékszékek felállítására év október 1-ig ad határidő t. A munkatermekben és a gyár orvosi rendelőjében megfelelő gyógy- és kötszer felszerelés, illetve elsősegélynyújtási láda nem áll rendelkezésre. Ez esetben a hiányosságok pótlásának határideje május 1. A gyárüzem pihenőhelyiséggel nincs felszerelve, így nincs mód arra, hogy a munkások felhevüléstő l és hirtelen lehű léstő l meg legyenek óva. Javasolja az eljáró tisztiorvos, hogy a műhelyépületek között, vagy akár minden nagyobb munkateremben munkás pihenő t létesítsenek. Ebben az esetben a megvalósítási határidő év október 1. Az irodahelyiségekben bűzös levegő és nagyfokú műhely zaj tapasztalható. Ebben az ügyben a javítás határideje szeptember A Vidoni testvérek és Társa szalámigyárban február 12-én helyszíni szemlét tartottak gépfelállítás tárgyában. Megállapították, hogy a munkás létszámának megfelelően a mentőláda kötszerkészlete kiegészítend ő. Az üzem udvarának déli oldalán elhelyezett munkás étkező és vetkőző helyiség megfelel ő, azonban a mosdó felszerelés kiegészítendő ill. pótlásra szorul. Mivel a jelenlegi mosdó felszerelés a munkáslétszám részére nem elégséges, egy zuhanyrózsával felszerelt zuhanyzó helyiség is folyó év június 1-ig beállítandó. 8~ Eredményrő l is olvashatunk azonban az iratokban. Debrecen város tégla és cserépgyára március 9-én azt jelenti a Kerületi Ipadelügyel őségnek, hogy a gyártelepükön a s6 HBML. XXI. 507/a. S.d. 143/ január 8. a' HBML. XXIV. 301/a. 4.cs. 35/1948., február 12.

20 204 Adatok a balesetvédelmi és iparegészségügyi kérdésekhez... munkás mosdót és zuhanyzót még az év elején megépítették, az étkezőhelyiség pedig már évek óta megvan. $$ A kerületi iparfelügyel ősé$ hiánykimutatásában 89/658/1948. számon szerepel egy kimutatás a Tudományegyetem áramfejlesztő gépműhelyében észlelt hiányosságokról. Beszerzendő egy MOSZ l.sz. mentőszekrény. A WC tisztán tartandó. Beszerzendők még a vegyi tűzoltókészülékek is. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat időpontja január A textiliparban dolgozók egészségügyi viszonyainak ellenőrzésével kapcsolatos levelet intéz az OTI Debreceni Kerületi Pénztára Igazgatóságához január 22-én. Leírja, hogy festék okozta bőrártalmakban a gombolyító műhelyben dogozók közül Magyari Béláné és Komjáti Erzsébet betegedtek meg az arcon és a kezeken jelentkez ő dermatitisben. Ezeket az eseteket dr. Hollóst' Andor tiszti főorvos július 7-én jelenti a Népjóléti Minisztériumnak. 9 Az Alföldi Nyomda október 3-i ellenőrzésénél is követelményeket támaszt a Balesetelhárítási Felügyelőség. Ki kell egészíteni a mentőszekrényt a MOSZ 445.V. szabványnak megfelelően. A szedőteremben a betűszekrényeket portalanítani kell és gondoskodni kell arról, hogy az összes munkahelyiségek levegője állandóan tiszta és friss legyen. Minden üstnél, kazánnál, tartálynál, melyben ólmot olvasztanak hatékony elszívó berendezéssel ellátott borító harangot vagy fedőt kell alkalmazni. A munkavállaló köteles az időszakos orvosi vizsgálatnak magát alávetni. 9 ~ Arra is van adat a forrásokban, hogy az egészségügyi adminisztráció sem működik mindig kifogástalanul. A Hajdúsági Növényolajipari Nemzeti Vállalat január 19-i balesetelhárítási ülésének jegyző könyve erről tanúskodik. Farkas József balesetelhárítási felügyelő a balesetvédelmi berendezések hiányossága mellett más fogyatékosságról is szól. Megállapítja, hogy a WC távol van a munkatermektő l, keresni kellene, hogy hol állítsák fel. Ebben a tárgyban beadvánnyal fordulnak a Tisztifőorvosi Hivatalhoz. Mindezideig a Tisztifőorvosi Hivatal részérő l semmi intézkedés nem történt. 92 A Tüzép N.V. Budai $$ U.o. S.cs. 316/ március 9. s9 HBML. XXVII cs. XXIX-213, o q0./hbml. XXI. 507/a. 6.d. 106/1948., július 7. 9i HBML. XXVII cs. XXVII-207/2., október 3. 9z U.o. 20.cs. XI-147/16., 50-X/1/ január 19.