Cigánykérdés, oktatási válasszal

Átírás

1 . Ôsök ôk a Jelenben, valahányan S majd valamikor lesznek élôk Újféle ember-fajtában. Ady Endre Cigánykérdés, oktatási válasszal Szekeres Máté A roma integráció, oktatás, bûnmegelôzés és munkahelyi állapotok nagymértékben összefüggenek. Elsôsorban azt a kezdeményezést, ötletet mutatjuk be, amit Hofher József jezsuita atya és kolleganôje, Szemes Zsuzsa a Szeretet iskola keretén belül tettek a roma oktatásért, tanításért, de leginkább a roma nevelésért. A nevelés szó a legkifejezôbb ebben az aspektusban, mivel köztudott, hogy a kifejezés a növelni szóból eredeztethetô, ezért sem elég csupán oktatni a roma fiatalokat és kevésbé fiatalokat. Növelni kell ôket, erôsíteni, hogy megállják a helyüket a mai munka igen kaotikus világában. Szeretetben növelni ôket, hogy a többségi normákat elsajátítva, és egyúttal a saját kultúrájukat megtartva, hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, s boldog emberként élhessenek. A rendszerváltást követôen a szocialista gazdaságpolitika helyét felváltotta a kapitalizmus. A cigányság akkoriban is aluliskolázott munkaerô volt, s a rendszerváltást követô munkaerôversenyben meglehetôsen rossz pozícióból indult. A szocializmus cigányokat sújtó másik csapása a vajda-rendszer felszámolása 1 volt; ezek a vezetôk az akkori cigányság elit rétegét képezték. A magyarországi cigányság esetében, úgy tûnik, nem vált be a jelenlegi kisebbségi önkormányzati rendszer 2 mondta Sólyom László köztársasági elnök, s hozzátette, az etnikai csoport speciális kezelést igényel. Az elmúlt évek a roma integrációval kapcsolatban sok kérdést vetettek fel. A kormányzati integrációs törekvések a jelen célkitûzések szempontjából nem igazán mondhatók eredményesnek. Emellé társul az a közismert tény, hogy Magyarországon 1980 óta jelentôs demográfiai csökkenés figyelhetô meg. Ez a cigány családokat is érinti, hiszen a rájuk általában jellemzô nagycsaládban is csökkent a gyermekek száma, a korábbi hat-nyolc helyett csak 3 4 születik. Ezzel párhuzamban a magyar családoknál jóval kevesebb gyermek látja meg a napvilágot, ami a teljes termékenységi arányszámot tekintve 1,32 gyermeket jelent

2 A FALU XXIV. ÉVF. 1. SZ. Ez azt eredményezi, hogy a cigány gyermekek aránya az iskolákban növekedésnek indult. Fontos tehát a romakérdéssel foglalkozni. Az elmúlt években sok megrendítô hírt lehetett olvasni az olaszliszkai lincseléstôl a kesznyéteni tragédiáig. A helyzet, amelyet a média elénk tár, vajon tényleg ilyen súlyos? Vagy esetleg a háttérbôl generálja valami erô a feszültségeket, amelyek nem teszik lehetôvé magyarok és nem magyarok együttélését? A mai magyar közoktatási politika nem igazán kedvez a romaintegrációnak. Vajon az a cigánycsalád, amelyik a faluban lévô iskolába nem küldte el féltett gyermekét, fel fogja ültetni a buszra, hogy átmenjen a több kilométerre lévô nagyvárosba? Vajon nem szül-e társadalmi feszültségeket, hogy valaki csak azért, kizárólag azért kap többletpontot, mert roma származású, és e mögött nincsen munka? Vajon nem inkább egy energia- és pénztakarékos látszatmegoldás ez? A Szeretet iskola, melyet bemutatunk, nem az egyetlen helyes út, hanem csak egy út, amely helyesnek bizonyult. Ezt az iskolát a jezsuita rend magyarországi rendtartománya és a magyar Katolikus Karitász indította útjára. Sokfelôl lehet ma hallani azt, hogy az Egyház ne politizáljon, ne szóljon bele a társadalmi életbe. Az Egyház feladata és küldetése Jézus Krisztus tanításának közvetítése és az Isten törvényeinek, továbbá annak ismertetése, hogy Isten miért, milyennek, és minek teremtett minket. A modern államokban nem lehet szétválasztani az emberi lét és a mindennapi politikai élet kérdéseit. Ebbôl adódik, hogy az Egyház politizál, de nem pártpolitikát folytat, hanem a policy döntésekrôl véleményt formál. Isten szabadnak és egyenlônek teremtett bennünket, embereket az egyház álláspontja szerint. Ebbôl adódnak az emberek elidegeníthetetlen jogai: a tudás megszerzéséhez, az okosabb, értelmesebb emberré váláshoz. Ezzel a gondolattal cseng össze a II. vatikáni zsinat Gravissimum educationis kezdetû deklarációja a keresztény nevelésrôl: Az államnak gondoskodnia kell arról, hogy minden polgára megfelelô mûveltséghez jusson és kellôen fölkészüljön kötelességeinek teljesítésére és polgári jogainak gyakorlására. Tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét, biztosítsa a gyermekek jogát a megfelelô iskolai neveléshez, ôrködjék a nevelôk alkalmassága és a tanítás színvonala fölött, gondoskodjék a növendékek egészségérôl, és általában fejlessze az egész iskolaügyet; ne legyen tehát semmiféle iskolamonopólium; mert az ellenkezik az ember veleszületett jogaival, a kultúra haladásával és terjedésével, az állampolgárok békés együttélésével, valamint a legtöbb mai társadalomban érvényesülô pluralizmussal. 4 Ebbôl a zsinati szövegrészletbôl is látjuk, miért van joga és kötelessége az Egyháznak a tanítás, taníttatás és a szociális, társadalmi problémakörben. A dolgozók esti iskolájának intézménye 2005-ben megszûnt. Emiatt is jött és jöhetett létre a Szeretet iskola. Az esti iskolák bezárása által nem minden állampolgár juthat a megfelelô kultúra elsajátításának jogához. A zsinati részlet azt a fontos, de nem egyértelmû nézetet is kihangsúlyozza, hogy az állam minden polgára részesülhessen az oktatásból. Gondoljunk Magyar Köztársaság Alkotmányának azon a részére, miszerint:,,a Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mûvelôdéshez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közmûvelôdés kiterjesztésével és általánossá téte

3 . lével, az ingyenes és kötelezô általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetô közép- és felsôfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülôk anyagi támogatásával valósítja meg. 5 Ez azt jelenti, hogy elméletben Magyarországon ugyanolyan joga van egy Nógrád megyei roma felnôttnek az érettségihez, mint egy budapesti magyar fiatalnak. A Szeretet iskola olyan hiánypótló elképzelést valósít meg, amelyre nem csak a mai magyar cigányságnak, hanem az egész magyar nemzetnek szüksége van novemberében indult Tápiószecsôn a Magyar Katolikus Karitász és a magyar jezsuiták részvételével és támogatásával az az egyedülálló, cigányokat segítô program, amelynek az analfabetizmus és a funkcionális analfabetizmus felszámolása a célja 6. A program sajátossága, hogy nem csupán az egyének oktatására szorítkozik, hanem a közvetlen családtagok bevonására is törekszik. Nagykátai KALOT-on keresztül ismerte meg Hofher József atya Szemes Zsuzsát, ahol a munkaügyi központ keretében oktatták azokat az írástudatlan cigányokat, akik közmunkán dolgoztak. A munkából fennmaradó idôben tanították ôket. Egy nap munka, egy nap tanítás. Ezt a képzési formát egy spirituálisabb, családiasabb környezetbe ültették át. Egy évtizedes cigányság körében folytatott munkatapasztalatuk szerint ugyanis a cigányság fogékony a spirituális értékekre. Véleményük beigazolódott, és a családias környezetben jobb eredményeket értek el, mivel könnyebb volt ôket segíteni abban is, hogy ne hagyják ott az iskolát és a tanulást. Fontosnak tartották, hogy családokkal foglalkozzanak; ne csak azokkal ismerkedjenek meg, akik tanulni járnak, hanem az egész családdal. Közös kirándulással, közös munkával, mely akár a kertjükben, lakókörnyezetükben is folyhatott. Tizenöt tanítvány volt, és ha a hozzátartozóikkal is tartották a kapcsolatot, akkor ez akár 100 fôt is jelenthetett. Megpróbálták így megteremteni a tanulás kultúráját a közvetlen környezetben. Más lesz a családban a tanulás presztízse, ha látják a gyermekek, hogy a szülôk is küzdenek a tanulással. Ezt tartották a legfontosabbnak. Az asszonyok, akiknek elég nagy a hatásuk a családra, sugározzák azt, hogy a tudás, tanulás kincs. A célcsoport alapképzettségi hiányosságokkal küszködô, halmozottan hátrányos helyzetben élô romák és nem romák, valamint az iskolai oktatásból kimaradó és tanulmányaikat nem folytató, iskolaköteles magántanulók, vagyis analfabéták, funkcionális analfabéták és az elsôdleges munkaerôpiaci képzésre való felkészítést igénylô tanulni vágyók. A programban öt teljesen analfabéta felnôtt roma asszony tanult (a legidôsebb 54 éves), két iskolaköteles magántanuló (15 évesek), a többiek tanulmányaikat félbehagyók és funkcionálisan analfabéták. 7 A tanulókat úgy toborozták, hogy a helyi családgondozóktól kapták meg azoknak a címét, akiket érdekelhet a program. Szemes Zsuzsa naponta elment három-négy családhoz, mert úgy gondolta, hogy ezeket az embereket úgyis ô fogja felvenni, és ôk nemcsak tanítványok, hanem munkatársak is lesznek és együtt fognak dolgozni. Fontos volt, hogy ne csak A jezsuita honlapról letölthetô rádióadás alapján ( main.php?folderid=1552&articleid=5935&ctag=articlelist&iid=1)

4 A FALU XXIV. ÉVF. 1. SZ. ôket, hanem a környezetüket is megismerje, lássa. Fontosnak tartotta továbbá, hogy a leendô tanítványok is megfogalmazzák, miként látják ezt az egészet mármint az iskolai programot, mit szeretnének, mik a céljaik. Mindezeken túl azért is keresték a személyes kapcsolatot, mert érdekelte ôket a cigánykultúra. Úgy vélték, ha ismerik a cigány kultúrát, akkor ettôl is nyitottabbak lesznek a romák, mert nem kell félniük a kulturális szakadéktól, hogy nem értik, miért gondolják, érzik azt, amit gondolnak vagy éreznek. Mindenkit úgy fogadtak el a tervezôk, ahogy voltak: nem érdekelte ôket, melyik törzsbôl való az a roma, aki hozzájuk szeretne járni tanulni. Nem érdekelte ôket, hogy mi volt vele az elôzô életében, hogy börtönben volt-e vagy sem. Az iskola szerette volna a fiatal édesanyák csoportját is megcélozni, akik várandósságuk miatt az iskolapadból kerültek ki. Jelentkeztek is lelkesen a fiatal anyák, de abba a problémába ütköztek, hogy amikor iskolába kellett menni nem tudták kire hagyni a gyermeküket. Erre azt a megoldást találták ki, hogy amíg a fiatal anyák tanulnak, addig a szomszéd szobában a nôvérek vigyáznak a gyermekekre. Sajnos ezt nem sikerült megvalósítani, mert nem volt elegendô nôvér. Ezzel egy modern anyamítoszt is szerettek volna teremteni, amelynek a keretében a tananyag kiegészítéseként hasznos ismeretek átadását tervezték a háztartásvezetéstôl a gyermekápolás tanon át az idôs-, illetve betegápolásig. Az áldozattá váláson és a gazdasági tartalékképzésen át a drog abúzusig sokféle ismeret kapott volna helyet ebben a modern gazdasszonyképzôben. Megtanultak volna takarékoskodni is, hiszen ez a romáknak sokszor igen nehezünkre esik: amíg van pénz, azt megeszik, elisszák, utána meg jönnek a böjtös idôszakok. A gazdasági ismeretekkel felfegyverkezve csökkenthették volna az uzsorások teljhatalmát is. A tanulócsoport összejött a nyár közepére, de a tanítás elkezdése csúszott két hónapot. Ez idô alatt elkezdett morzsolódni a csoport létszáma, mert volt, aki munkát talált. Amíg csúszott a tanítás, addig (és utána is) rendszeresen kijárt hozzájuk Szemes Zsuzsa, és megpróbálta tartani a lelket bennük, személyes kapcsolatot tartott fent a jelentkezôkkel. Ekkor fogant meg benne a gondolat, hogy az összes tanárt egy napon elviszi az összes tanítványhoz, hogy ismerjék meg egymást. Így, amikor elkezdôdött a tanítás, már ismerték a tanárokat, nem voltak idegenek egymásnak, családias légkör alakult ki. Az oktatás délután háromtól este nyolcig tartott. A tananyagot személyre szabottan alakították ki, a tanuló tempójához igazítva, nem a megszokott uniformizált poroszos tanítás menete szerint. Ennek ellenére a közismereti tananyag a Nemzeti Alaptantervtôl nem tér el, ugyanazokból a könyvekbôl tanulnak, mint az általános közoktatásban tanulók. Amiben eltértek a szokványos tananyagtól: egészségvédelem, elsôsegélynyújtás, balesetvédelem, állampolgári, munkaerôpiaci ismeretek, nyomtatványok kitöltése, EU-s önéletrajz írása, romológia, mentálhigiéné, magatartáskultúra. Az általános iskolát formailag befejezett funkcionálisan analfabéták, intenzív felkészítése az alapelemek: írás, olvasás, alapvetô számtani mûveletek átismétlésével ami által alkalmassá válnak az elsôdleges munkaerôpiacra és a munkaerôpiaci képzésre. Az oktatás szinkronban zajlott, az egyik sarokban az analfabétáké, a másikban az öt osztállyal rendelkezôké. Sikerült családias hangulatot kialakítani, bár eleinte voltak zûrök, mert nem akarták elfogadni egymást: bemártották a másikat, ki 88

5 . milyen tolvaj volt stb. Erre a tanárok nem voltak vevôk, s látták a résztvevôk, hogy nincs értelme a befeketítésnek, ezért abba is hagyták. Amiben még más volt ez az oktatási forma, az az volt, hogy Szemes Zsuzsa minden nap egy dobozzal állt az ajtóban, s ebbe jelképesen bele kellett dobni a rosszkedvet, bánatot, ami rosszat kaptak az élettôl. Utána pedig húsz perces lazító résszel folytatták. A végén pedig egy szeretetáldással fejezték be, ami így hangzott: Én szeretlek téged, én tisztellek téged, áldjon meg az Isten téged! Ha valaki nem ment az iskolába, elmentek hozzá, kirázták az ágyából és bevitték az iskolába, s akkor már tanult. A vizsgákra elkísérték, ôket, fogták a kezüket. A problémás gyerekekre odafigyeltek, miért rosszak. Volt gyermek, aki identitászavarából következôen volt agresszív. Mindegyik gyermek egy gyöngyszem a szervezôk elmondása szerint, s mindegyikük megérdemli, hogy tanulhasson. A Szeretet iskola azért került Tápiószecsôre, mert a környéken itt volt nyitott erre a község, támogatta az önkormányzat és az iskola. A helyiek eleinte úgy vélték, hogy ez a törekvés teljes kudarc lesz, hamarosan kiábrándulnak a szervezôk és hazamennek. De nem így történt. Sôt! Néhány olyan gyermeket is felvettek, aki a helyi iskolában magántanulóként az iskola réme volt, de a Szeretet iskolában megszelídült. Nem azért mentek Tápiószecsôre, hogy az ottani szociális problémákat megoldják, hanem azért, hogy kipróbáljanak egy olyan programot, amely szolgálja a cigányságot, tágabb értelemben az egész magyar társadalmat. Ami által hatékonyabban juthatnak az emberek a tudáshoz. Ez az elsôdleges cél. Nehéz volt munkatársakat találni ehhez a munkához, mert nem várhatták el, hogy karitatív munkaként háromtól nyolcig ingyen tanítsanak. A pedagógusoknak is megélhetési problémáik vannak. Szerencsére a Magyar Karitászon keresztül találtak osztrák támogatót, aki a tanárok honoráriumát, a terembérletet fizette. Régi ismeretségeken keresztül találták meg az elkötelezett pedagógusokat is. A sikerek elérése nem volt elegendô az iskola fennmaradásához. Pályáztak ugyan uniós forrásokra, aminek érdekében konzorciumot is alkottak. A pályázati feltételeknek megfeleltek, de ezt a konzorciumot feloszlatták. A pályázat pikantériája az, hogy konzorciumban lehetetett pályázni, de a végén egy cég akit addig senki nem ismert vitte el, az egész, százmilliós nagyságrendû összeget. A szervezôk nem adták fel. Noha állami biztatást nem kaptak, mert fontosnak tartják a roma integrációt. Ugyan a tápiószecsôi iskola megszûnt, de a Fôváros nyolcadik kerületében, a Magdolna negyedben újraindítják a programot. Ez a városrész egy rehabilitációs programban vesz részt. Külföldi segítséggel, Hofher atyának elegendô anyagi javak állnak rendelkezésére, hogy újra elindítsa a programot. Bár nem tudja még, hogyan fog mûködni városi környezetben, de bizakodóan áll a dologhoz. A cigány és nem cigány közötti feszültséget a jezsuita rend azzal is próbálja oldani, hogy úgynevezett cigánymissziós mûhelyt hozott létre, melynek célkitûzései, hogy bemutassa a cigány kultúrát a magyar társadalomnak, felhívja a figyelmet kultúrabeli különbségekbôl eredô másságra. Feladatuknak tekintik a roma kultúra terjesztését is a többségi társadalom körében. 8 A mai magyar és cigány társadalom egyik nagy célja és feladata, hogy a ci- 8 Ennek a mûhelynek a szakmai vezetôje Szabóné Kármán Judit egyetemi tanár. 89

6 A FALU XXIV. ÉVF. 1. SZ. gányság megteremtse a maga értelmiségét. Azt a rétegét, amely szellemi és kulturális húzóerôként elôsegíti a cigányság integrációját. A cigányság minden bizonnyal mind kultúrájával, mind számánál fogva nemzetalkotó kisebbség. A roma integrációt a tanulás, tanítás által valósíthatjuk meg. Az olvasó, értô módon olvasó embert nem lehet mindenféle befolyásolásnak kitenni. Ezért sem kell félni attól, hogy az Egyház ezekben a missziókban csak tagokat akar toborozni, mert akit megtanítunk írni-olvasni, azt már nem lehet akarata ellenére beszervezni bármibe. Neki már megvan a lehetôsége, hogy válasszon a jó és a rossz között. Az oktatás az az ugródeszka, melyen a legnagyobbat lehet szökkenni a társadalom hierarchikus piramisán. A közmunkaprogram, mely azt mondja, hogy a segélyért dolgozni kell, nem rossz törekvés, de nem elég. Mert a társadalmi igazságosság érzetét kelti (elsôsorban a magyar népességben), de az egyén, a munkás szempontjából nem elegendô. A munka mellett, helyett taníttatni, oktatni kell azokat, akik lemaradtak. A pozitív diszkriminálás a cigányok szempontjából elkerülhetetlen. De ennek is, mint minden másnak, az a lényege, hogy legyen mögötte tanulás és/vagy munka. Nem elegendô, sôt nagy ellenérzést keltett az az intézkedés, amely során a romákat többletpont illeti meg a továbbtanulás esetén. Ha viszont többletjuttatás, de ellenôrzött, valós, célzott juttatás járna azoknak az oktatási intézményeknek, akik a cigányok integrációján fáradoznak, ez helyes út lenne. Ahol a kis osztálylétszám miatt a normatív támogatás nem fedezné az intézmény fenntartását, de felzárkóztatási program folyik, s elhivatott pedagógusok fáradoznak az oktatásból kimaradt emberekért, igazán megérdemelnek többlettámogatásokat. Az oktatás az a szektor, amelybe ha sok pénzt fektetünk, akkor sok pénz jön vissza, csak késôbb. A pedagógusokat is támogatni kell, akik a romák ügyén fáradoznak. A mai oktatási politika sajnos nem ebbe az irányba halad. Iskolákat zárnak be, mert kevés a gyermek, kicsi az osztálylétszám, és nem elég méretgazdaságos. Vajon a nyolcadikos bizonyítványok darabszáma az érdekes, vagy az, hogy van-e mögötte tudás? Ha ma Magyarországon minden embernek adnánk érettségi bizonyítványt, az jól mutatna a nemzetközi ranglétrán, a megszerzett érettségik statisztikájában. De ha nincsen mögötte piacképes tudás, mit ér? Minden embernek meg kell teremteni a tanuláshoz való jogot, és nem csak a jogot, hanem a lehetôséget is. A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a mûvelôdéshez való jogot. A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közmûvelôdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezô általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhetô közép- és felsôfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülôk anyagi támogatásával valósítja meg. 9 Az államnak gondoskodnia kell arról, hogy minden polgára megfelelô mûveltséghez jusson és kellôen fölkészüljön kötelességeinek teljesítésére és polgári jogainak gyakorlására. Vajon megfelelünk-e a fenti célkitûzéseknek, amelyet a magyar Alkotmány és a zsinat irányoz elô?