Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF. Vác

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF. Vác"

Átírás

1 Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF Vác O l d a l

2 Tartalomjegyzék Az Egyéni komplex külső iskolai gyakorlat (Összefüggő szakmai gyakorlat)... 2 Az összefüggő szakmai gyakorlat célja... 2 Az összefüggő szakmai gyakorlat menete... 2 Elvárások és feladatok az összefüggő szakmai gyakorlat alatt... 3 A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése... 5 A hallgató lehetséges feladatai, bekapcsolódása az intézményműködési folyamatába... 8 Segédanyag az óraterv felépítéséhez Alapfogalmak Óraterv minta A reflexió helye és szerepe a pedagógiai munkában Szempontok és kérdések a részletes önreflexióhoz A Szakmai gyakorlati napló O l d a l

3 1. Az Egyé ni kompléx kü lso iskolai gyakorlat (Ö sszéfü ggo szakmai gyakorlat 1 ) A Tanító képzés utolsó félévében kerül sor az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 8 hetes (nappali tagozaton), illetve 4 hetes (levelező tagozaton) összefüggő szakmai gyakorlatára, amelyet a hallgató egy általa választott általános iskolában teljesít. Az összefüggő szakmai gyakorlat célja A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgató hosszabb időn keresztül folyamatos és aktív módon bekapcsolódjon az iskola szervezeti, kulturális életébe, pedagógiai munkájába, ezen kívül felkészüljön a teljes tanítói szerepkör ellátására. A korszerű gyakorlati ismeretek tudatosítása, gazdagítása és mélyítése (pl. tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanítói szerepkörök, dokumentálási kötelezettségek, megismerkedés pedagógiai mérésekkel), a munkahely világával való ismerkedés (pl. iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció), valamint a későbbi pedagógusi munka hatékonysága érdekében való jártasságszerzés a tanítási, tanulási, illetve nevelési feladatok értékelésében, fejlesztésében, mind eme szakmai gyakorlat fókuszterében áll. Az összefüggő szakmai gyakorlat menete A hallgató saját érdeklődésének, kapcsolati hálójának megfelelően kiválaszt egy általános iskolát, annak honlapján előzetesen tájékozódik arról, és az intézmény vezetőjét felkéri arra, hogy 4 vagy 8 hetes gyakorlatát az adott iskolában teljesíthesse. Tájékoztatja őt ezen dokumentumban található hallgatói és mentori teendőkről, illetve a honlapon található ide vonatkozó információkról. A hallgató számára az iskola igazgatója kijelöl egy mentortanítót 2, akinek a támogató irányításával a hallgató az 1 4. osztályban minden tantárgyat, az 1 6. osztályban a választott műveltségterületet tanítja. Az iskola igazgatója jelöli ki azokat a szaktanárokat is, akiknél a hallgató óráit tartja, illetve akik saját osztályukban és tantárgyaikban a hallgató óráinak előkészítését és elemzését végzik. A gyakorlat magába foglalja az intézmény és annak dokumentumainak megismerését, a hospitálást, szaktárgyankénti heti 46 óra (maximum heti 8 óra) tanítást, a tanórák 1 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 2. sz. melléklet X.2. In: ( ) 2 Mentori végzettség nem szükséges hozzá. Mentori tevékenységet minden olyan pedagógus elláthat, akit az intézmény vezetője alkalmasnak tart, vagy maga a pedagógus jelentkezik a feladatra. Lehetőség szerint a mentori feladatokat minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező tanító és szaktanár lássa el. 2 O l d a l

4 előkészítését, a tanítási órák és foglalkozások elemzését, reflexióját 3, az egész napos iskola sajátos felzárkóztatási, tehetséggondozási feladataiban való részvételt, a kötelező tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását (pl. énekkar, verseny, ünnepély, kirándulás stb.) A gyakorlat idő intervalluma február és április közé esik. Ez idő alatt a hallgató legfeljebb két alsó tagozatos osztályban tölt el 4 vagy 8 hetet, és ezzel párhuzamosan tanítja műveltségterülete tantárgyát az 1 6. osztályokban is. A szakmai gyakorlat végén a hallgató tapasztalatait, gyakorlati fejlődését a mentor értékeléseivel együtt egy személyre szabott, egyéni Szakmai gyakorlati naplóban 4 rögzíti, amelyet elektronikus formában tölt fel az erre kijelölt e-learning felületre. Elvárások és feladatok az összefüggő szakmai gyakorlat alatt A hallgató mentorának feladatai A hallgató gyakorlatának facilitálását, irányítását az iskola igazgatója által kijelölt mentortanító látja el, aki felügyeli és szakmai észrevételeivel folyamatosan támogatja, értékeli a hallgató pedagógiai munkáját a tervezéstől a megvalósításig. Elvárja és biztosítja a hallgató számára az önállóságot, de az osztály irányításának teljes felelősségét nem bízza a hallgatóra. 1. A hallgató által feldolgozható tananyagot a mentor vagy a szaktanár az órarendi órát megelőzően legalább 1 nappal korábban jelöli ki. 2. A tanításra való előkészületnek és az óra vezetésének a lehető legnagyobb önállóságot biztosítja. 3. A hallgató tanításán a mentor vagy szaktanár jelen van. Az óra vezetését a hallgatóra bízza, és a tanításba (a fegyelmezési eseteket is beleértve) csak kivételes esetben avatkozik be. (Ha a hallgató felkészületlensége miatt a gyerekek tanítása kétséges, vegye át a tanítást! Ebben az esetben az óra érdemjegye elégtelen.) 4. A tanítást követően a hallgató munkáját közösen megbeszélik, szóban értékeli. 5. A hallgatóval aktív és a 4 vagy 8 hetes szakmai gyakorlat során folyamatos konzultációt tart, lehetőleg minden pedagógiai folyamatba bevonja. 6. A hallgató gyakorlatának végén a tanító kollégák észrevételeit is figyelembe véve írásos értékelést ír a pedagógusjelölt fejlődéséről ennek a fejezetnek a végén megadott szempontok alapján. A hallgató feladatai az első héten A mentor segítségével 1. elkészíti a gyakorlat időbeosztását a szakmai tartalmakra, a kötelező feladatokra tekintettel. 2. Megismerkedik az iskolavezetéssel, a tantestülettel, a munkaközösségekkel, a nevelést segítő szakemberekkel, az intézmény dolgozóival; az épülettel, a felszereltséggel, a helyi szokásokkal, házirenddel. 3. Egyeztet a tanári munkaközösség, az 5 6. osztályban tanító pedagógus munkájába való bekapcsolódásról és egyéb lehetőségeiről. 3 A reflexió helyére és szerepére a pedagógia munkában röviden a 4. fejezet tér ki. 4 A Szakmai gyakorlati napló kritériumait az 5. fejezet tartalmazza. 3 O l d a l

5 4. Tanulmányozza az iskola életét szabályozó dokumentumokat (a pedagógiai programot, az 1-6. osztályban folyó nevelő-oktató munka útmutató anyagait). 5. Megismerkedik az osztállyal, a gyerekekkel, a napirenddel, a szokásokkal. 6. Hospitál, tanulmányozza a mentortanító valamennyi óráját és minden tanítói tevékenységét. Amennyiben a mentor úgy ítéli meg, hozzájárulásával a hallgató az első héten megkezdheti tanítását is. A hallgató feladatai a második héttől 1. Bekapcsolódik az iskola 1 4. osztályában a mentortanító munkájába (pl. a gyerekek munkáinak ellenőrzése, javítása, értékelése; tehetséggondozás, differenciált fejlesztés, szemléltető eszközök készítése, adminisztrációs feladatok). 2. Óralátogatásairól, megfigyeléseiről jegyzeteket készít, különösen azokról a tapasztalatairól, amelyeket az önállóan tervezendő és vezetendő tanítási óráihoz felhasznál. 3. Bekapcsolódik egyéb, tanórán kívüli feladatokba (pl. részt vesz a gyerekek játékaiban, kirándulásokon, szabadidős tevékenységekben, rendezvények szervezésében; tapasztalatokat gyűjt a szülőkkel való kapcsolattartásról; részt vesz értekezleteken, diák önkormányzati programon, családlátogatáson). A hallgató csak a mentor vagy egy szaktanár segítségével vehet részt családlátogatáson, tanulmányi kiránduláson és szülői értekezleten. A szaktanárt rendszeresen, több napon át nem helyettesítheti, de önállóan vállalt feladatként órát vagy foglalkozást vezethet, ha erre felkérik. 4. Megismerkedik az 5. vagy a 6. osztály műveltségterületi óráival, tartalmi, módszertani és adminisztratív feladataival. 5. Megkezdi tanítását, az óráira való felkészülést, amelyet óratervekkel 5 folyamatosan dokumentál. A vázlatot a mentortanító vagy a szaktanár a tanítás megkezdése előtt átnézi, és ha szükséges, megjegyzéseivel ellátja, kiegészíti. 6. Legalább 2 választott óraterv után írásos reflexióban 6 értékeli saját munkáját, amelyet kiegészít a mentor / szaktanár szóban elhangzott visszacsatolásával is. 7. A Szakmai gyakorlati napló végén egy átfogó önreflexiót ír 7 a fejlődési folyamatáról és a kompetenciáiban végbement változásokról. A hallgató lehetséges feladatait, minél szélesebb bekapcsolódási területeit az intézmény működési folyamatába egy táblázat foglalja össze a 2. fejezetben. Ha a hallgató hiányzik és órát / foglalkozást mulaszt, azt igazolni köteles a mentornak, az iskola igazgatójának. A gyakorlatról való igazolatlan távolmaradás az aláírás megtagadását vonhatja maga után. 5 A pedagógus életpályamodellnek megfelelő és a gyakorlat során használható mintát és segédletet a 3. fejezet tartalmazza. Az óratervminta a mentor javaslatai alapján tetszőlegesen alakítható. 6 Ennek részleteit a 4. fejezet taglalja. 7 A 4. fejezetben megadott szempontok felhasználásával. 4 O l d a l

6 A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése A hallgató értékelése a tanítás (bele értve a óráig zajló foglalkozásokat is) tanulási folyamatának fejlesztését szolgálja. Bármihez, amit el akarunk sajátítani, fontos, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy éppen hol tartunk a tanulási folyamatban, mire van még szükségünk, mit kell másképp csinálnunk. A sikeres fejlesztő értékelés nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a pedagógusjelöltnek legyenek tanulási céljai, azaz aktív részese legyen a saját fejlődési folyamatának. A fejlesztő értékelés megvalósításának legfontosabb előfeltétele, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amelyben a pedagógusjelölt érdekeltté válik saját hiányosságainak a feltárásában, és abban, hogy ezekkel maga is szembenézzen, ezért a fejlesztő értékelésnek fontos szerepe van a jelölt önértékelésének fejlesztésében is. A hallgató az intézmény minden tagjától tanul. Ez nem csupán azt jelenti, hogy lehetőséget biztosítanak hospitálásokra, hanem azt a hitet és szándékot, hogy aktívan hozzá tudnak járulni a hallgató pedagógussá válásához. A mentor és a közreműködő tanítók, szakvezetők, az igazgató, vagy helyettese jóváhagyásával saját meglátásaik alapján közös írásbeli értékelést készítenek a hallgatói feladatok teljesítését alapul véve, amelyet a hallgató aláírásával is tudomásul vesz. Az értékelést megkönnyítendő egy táblázatban foglaltuk össze a lehetséges szempontokat (ezek bővíthetőek, alakíthatók a mentor belátása szerint), illetve a két szélső érték jellemzőit, amely alapján javasoljuk az értékelés elkészítését a mentor által választott formában (táblázatban vagy összefüggő szöveg formájában). A gyakorlat egészének minősítése: kiválóan megfelelt: jeles (5) jól megfelelt: jó (4) megfelelt: közepes (3), vagy elégséges (2) nem felelt meg: elégtelen (1) A gyakorlat minősítése a közreműködő tanítók által kialakított többségi vélemény alapján történik. 5 O l d a l

7 Szempont 5 (kiválóan megfelelt) 4 (jól megfelelt) 3-2 (megfelelt) 1 (nem felelt meg) Ismeri a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus jogait és kötelességeit. Tisztában Nem ismeri ezeket a van az az iskolában folyó nevelő-oktató dokumentumokat, jogokat, munka pedagógiai alapelveivel, céljaival, kötelességeket. feladataival, eszközeivel és eljárásaival; segítő tevékenységeivel, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeivel és formáival. Köznevelési tv., intézményi dokumentumok legfontosabb pontjainak ismerete Felkészülése a tanítási órára Módszertani tevékenysége Tantárgypedagógiai tevékenysége Igényes, alapos, körültekintő, adaptivitásra törekvő. Alkalmazza a korszerű, tanulóközpontú tanítási stratégiákat, a célnak megfelelő változatos tanulásszervezési eljárásokat választja, többféle hatékony módszert képes eredményesen és differenciáltan alkalmazni. Az órai célokat jól jelöli ki, nagymértékben megvalósítja őket. A diákok előzetes tudását figyelembe veszi, azokra épít. Ismeri a terület terminológiáját, tanítási gyakorlata végére kisebb rutinokat kialakított. A tanultakat alkotó módon alkalmazza, eredményesen tanít. Szakszerű, alapos, körültekintő, a gyerekek érdeklődését is figyelembe veszi. Folyamatos segítséget igényel, bizonytalan, rendszertelen. Csupán egy vagy két módszert alkalmaz, hiányzik a tudatosság és az adaptivitás. Nincs tisztában a tanulás-tanítás céljaival, eszközeivel, módszereivel. Szakmai tévedések, pontatlanságok, hibák fedezhetők fel; a gyerek érdeklődésére nem épít. A tanóra klímája Elfogadó, nyitott, barátságos Elutasító, túlszabályozott, rideg Célszerű, változatos és eredményes; Alig használ eszközt, vagy nem hagyományos és digitális eszközöket jól adekvátan használja azokat. Írásbeli Eszközhasználata használ. Írásbeli munkája logikus felépítésű, munkája zavaros, hibás, (írásbeli munka, vázlat, alapos, áttekinthető; gyakran használ színeket áttekinthetetlen. táblakép) és grafikus szervezőket a tananyag feldolgozása során. Kreativitása, Sokszínűsége, ötletessége szinte minden Színtelen, egysíkú, fantáziátlan, motiváltsága területen megnyilvánul. merev óravezetés jellemzi. Kommunikációja Figyel a tanulók észrevételeire, folyamatos Érthetetlenül, halkan beszél. Az 6 O l d a l

8 Kapcsolatteremtő képessége (gyerekekkel, szülőkkel, tantestülettel) Fegyelmező képessége, konfliktuskezelés Értékelési módja Önértékelése Személyisége, szerepfelfogása, stílusa, nevelői attitűdje A pedagógusjelöltet a tanítói pályára nem javaslom / javaslom, mert: interakciót tart fenn. Intonációja, artikulációja megfelelő és tisztán érthető, hallható. Egyértelműen és a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően fogalmazza meg az utasításokat. Él a humor eszközével is, amelyet fogadni is képes a gyerekektől. Könnyen teremt kapcsolatot, barátságos, nyílt; értő figyelemre képes. Adekvát, eredményes; a konfliktusokat helyben igyekszik megoldani, erőszakmentesen. Pozitív, személyre szabott, differenciáló. Visszajelzései világosak, fejlesztőek és a tanuló tevékenységére vonatkoznak, mintsem a személyiségére. Szóban folyamatosan értékeli az órai munkát, a füzeteket is rendszeresen javítja, értékeli. Osztályzatai reálisak, módot ad a javításra. Képes saját tevékenységére kritikusan reflektálni, mentora észrevételeit megérti; belátja, ha téved. Látja, hogy honnan hová kíván tartani, határait érzékeli. Önmagával is elfogadó, türelmes. utasításai nehézkesek, túl bonyolultak, logikátlanok. Humortalan és a gyerekek humorára sem vevő. Nem képes kapcsolatteremtésre, értő figyelemre. Gyenge, káros a gyermekre nézve; konfliktuskezelése helytelen. Szóbeli értékelésre nem hagy időt, elfelejti, szinte csak bírál. Visszacsatolásai nem fejlesztőek; minősítései indokolatlanok, nem egyértelműek a gyerek számára. Osztályzatai következetlenek, esetlegesek. Énképe zavart, ellentmondásokkal teli. Kritikai és konstruktív gondolkodása erőteljesen megkérdőjelezhető. Nem látja, honnan hová kíván tartani. Önmagával szemben türelmetlen, túl kritikus vagy túl engedékeny. 7 O l d a l

9 2. A hallgato léhétsé gés féladatai, békapcsolo da si térü létéi az inté zmé ny mü ko dé si folyamata ba A pedagógusjelölt szaktárgyi tanítása A jelölt feladata Hospitálás a mentor (szakvezető) óráin és más szakórákon Szakképzettségenként heti 4-6 óra tanítás/foglalkozás Tanítási órán kívüli, de a szaktárgy tanításához szorosan kapcsolódó iskolai feladatok ellátása A jelölt tevékenysége, amelyet a mentor koordinál, támogat, értékel Hospitálások a mentor vagy a hallgató által önállóan kialakított megfigyelési szempontsor alapján A jelölt felkészülésének segítése, ellenőrzése az órákat követő önelemzés-önértékelés a hallgató szükségleteinek megfelelő gyakorlatvezető mentori megbeszélés (minimum 4 alkalommal), korrepetálás, szakköri tevékenységben való részvétel, projektmunka segítése, tehetséggondozás, anyaggyűjtés (pl. kották; termések) stb. Indikátorok, melyek segítségével a jelölt és a mentor értékelhetik a jelölt tevékenységét hospitálási napló óraterv, foglalkozási terv; saját óra elemzése, értékelése mentor óralátogatási tapasztalatai feljegyzés készítése a mentori megbeszélésről diákok visszajelzései mentor, tanítók észrevételei A szaktárgyi oktatómunkát segítő pedagógiai tevékenységek és szolgáltatások rendszerének megismerése feladatlapok szerkesztése, szemléltető anyagok gyűjtése, internetes források feltárása, új ismeretet begyakoroltató memóriakártyák, szó- és fogalomkártyák, számkártyák stb. csoportbontási technikákhoz eszközök, társasjátékok/kvízjátékok, szokványostól eltérő dobókockák (színek, formák, jelek, betűk stb.), tanulást segítő táblázatok, faliújságok, bábok (ujj, kesztyű, fakanál), egyéb az elkészített eszközök egy példánya vagy fénykép róluk az eszközök felhasználásáról készített fénykép, feljegyzés azok alkalmazásáról 8 O l d a l

10 A szaktárgy tanításán kívüli oktatási, nevelési alaptevékenységek A jelölt feladata Aktív részvétel a mentortanító munkájában Hospitálás nem szaktárgyi órán Iskolai rendezvényen való részvétel, közreműködés a szervezésben Egy-egy tanuló életútjának, családi hátterének, iskolai pályájának mélyebb megismerése Mérés-értékelés a gyakorlatban Az ifjúságvédelem, prevenció, mentálhigiéné, iskolai agresszió, konfliktuskezelés helyi gyakorlata és lehetőség szerint segítése; különleges bánásmódot igénylő tanulókkal, kisebbségi csoportokkal való munka megismerése A jelölt tevékenysége, melyet a mentor koordinál, támogat, értékel Adminisztrációs feladatok Tanulói ügyelet, diák önkormányzati tevékenység Tanulók jobb megismerése technikáinak megismerése, gyakorlása A közösség szerkezetének megismerése Közösségi programok szervezése, lebonyolítása Kapcsolattartás a szülőkkel Egy tanulócsoport jobb megismerésének szándékával Egy-egy tanuló jobb megismerésének szándékával Az iskolában megfigyelhető különböző tanítási-tanulási stratégiák megismerésének szándékával Iskolai ünnepély lebonyolításának segítése Műsor kiválasztása, betanításának segítése Egy olyan tanuló életútjának megismerése, akinél tanulási nehézséget, magatartási vagy beilleszkedési zavart állapított meg a nevelési tanácsadó vagy a szakértői vizsgálat. Indikátorok, melyek segítségével a jelölt és a mentor értékelhetik a jelölt tevékenységét Részvétel Kollégák, szülők visszacsatolásai Hospitálási napló vagy jegyzet Forgatókönyv készítése egy ünnepélyről feladatokkal, felelősökkel Esettanulmány készítése Az iskolában folyó mérőeszközök megismerése Szociometriai készítése Az iskola nevelési tervében megismerhető célok, feladatok összevetése a megfigyelhető gyakorlattal Részvétel a gyermekvédelmi felelős beszámolóján Részvétel nevelési értekezleten, munkaközösségi megbeszéléseken Részvétel egyéb, ide vonatkozó eseményen Feljegyzések, rövid esszék készítése 9 O l d a l

11 Az iskola mint szervezet és támogató rendszereinek megismerése A jelölt feladata A jelölt tevékenysége, melyet a mentor koordinál, támogat, értékel Indikátorok, melyek segítségével a jelölt és a mentor értékelhetik a jelölt tevékenységét Az iskola helyének, Az intézmény tere épületének, szellemiségének Írásos összefoglaló megismerése Fényképes dokumentáció Az iskola pedagógiai programjának, a fejlesztési irányok, pályázatok, a szakmai munka tervezésének az adott tanévre vonatkozó elemei, Az intézmény minőségirányítási rendszere, a szakmai munka hatékonyságának helyi mutatói Az iskola, a család és a helyi közösségek kapcsolata, az együttműködés formái Az iskolát támogató, segítő rendszerek, szakmák megismerése Pedagógiai program, helyi tanterv, nevelési terv, folyamatban lévő pályázatok, éves munka tervezése; a tanév rendje, a munkaközösségek munkatervei, tantárgyi programok Az iskola intézményi minőségirányítási programjának megismerése iskolaszék, diákönkormányzat, szülői munkaközösség, az iskola egyéb partnerkapcsolatai (gazdálkodó szervezetek, helyi média, civil szervezetek, stb.) nevelési tanácsadó, pedagógiai és gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, a helyi és regionális szakmai szervezetek iskolával kapcsolatos munkájának, iskolával való együttműködési formáinak megismerése Feljegyzések, rövid esszék készítése A minőségirányítási program által megfogalmazott kulcsterületek, kulcsfolyamatok bemutatása Részvétel valamely partnerrel való megbeszélésen A felsorolt támogató szakmák képviselői közül legalább eggyel beszélgetés 10 O l d a l

12 3. Ségé danyag az o ratérv félé pí té sé héz Alapfogalmak 1. Az óratípusok bevezetőóra ismeretbővítő óra gyakorló óra munkáltató óra laboratóriumi óra tanműhelyi óra múzeumi / könyvtári óra ismétlőóra összefoglaló óra készségfejlesztő óra ellenőrző óra vegyes típusú óra. 2. Főbb didaktikai feladatok motiválás aktivizálás ráhangolás a házi feladat előkészítése / kijelölése az új ismeretek kialakítása; ismeretbővítés az ismeretek alkalmazása; gyakorlás az ismeretek megszilárdítása: ismétlés, összefoglalás rendszerezés ismétlés tudatosítás differenciálás valaminek a készségfejlesztése (pl. térlátás fejlesztése, a finommotorika fejlesztése stb.) ellenőrzés, értékelés. 3. Módszerek Az új anyag feldolgozásának eljárásai: induktív eljárás (bemutatás elemzés- általánosítás alkalmazás gyakorlás) deduktív eljárás (általánosítás bemutatás elemzés alkalmazás gyakorlás) heurisztikus eljárás (alkalmazás és gyakorlás elemzés általánosítás gyakorlás) programozott eljárás (alkalmazás és gyakorlás általánosítás; vagy általánosítás alkalmazás és gyakorlás) kooperatív eljárás e-learning epocha projekt Általánosan alkalmazható módszerek: szemléltetés (audiovizuális stb.) feladatmegoldás kooperatív tanulás közös beszélgetés páros / csoportos megbeszélés kérdés-felelet közlés, magyarázat kiselőadás frontális előadás játék, szerepjáték vita projektmunka 4. Szervezési módok, munkaformák frontális osztálymunka csoportmunka (homogén vagy heterogén) osztott munka páros munka kooperatív munka terepmunka projekt munka epocha egyéni munka szóbeli / írásbeli / virtuális 5. Eszközök tábla kréta fénymásolatok filcek csomagolópapír térkép babzsák film, stb. 11 O l d a l

13 6. Idő megadása a táblázatban: vagy 0-5, azaz intervallumos formában vagy 5 min, vagy 10 p. formában. Csúszások lehetnek, vannak, hiszen nem egyszemélyes műsort adunk elő, hanem egy közösség részeként több ember munkája, részvétele adódik össze. Az óraterv egy mankó. Eltérni tőle lehet és olykor ajánlatos is. A gyerekek igényeihez, a körülményekhez (is) igazodunk. 7. Az óra menete Éppen mit teszünk, mondunk. Az elmondott tananyagrész leírása felszólítások leírása (pl. nyissátok ki a munkafüzetet a ) kérdések leírása (lehetőleg nyílt végű kérdéseket tegyünk fel!). 8. Értékelés diagnosztikus, formatív, szummatív folyamatos és/vagy dinamikus visszacsatolás a követelményekhez/a társakhoz/önmagához viszonyított a helyes válaszok megerősítése dicsérettel, közben a tanuló nevének kimondásával a helytelen válaszok pedagógusi/csoporttársi/közös stb. javítása kizárólag a hiányosságokra fókuszáló pozitív hangvételű javaslatokat ad a javíthatóságra a hogyan továbbra konkrét lépéseket megfogalmazó vagy a gyerekkel megfogalmaztató bíztató jellegű a tanuló teljesítményére / munkavégzésére / hozzáállására / személyére ad visszajelzést a diák önmagát értékeli / a társak egy valakit értékelnek / csoportok értékelik egymást vagy saját munkavégzésüket / a pedagógus ad visszajelzést 9. Megjegyzések az óra / a foglalkozás tartalmához és megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítések a módszertani megoldásokkal kapcsolatos megjegyzések az eszközök használatához kapcsolódó leírások az órával és a gyermekcsoporttal kapcsolatos egyéb reflexiók stb. 12 O l d a l

14 A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve, címe; a foglalkozás helye: Óratervminta A műveltségi terület/szaktárgy neve: Az évfolyam/osztály/gyermekcsoport: Az óra/foglalkozás időpontja: Az óra/foglalkozás témája (v. frappáns címe), helye a tanulási-tanítási egységben: Az óra/foglalkozás cél- és feladatrendszere: (a fejlesztendő attitűdök, készségek, képességek, a tanítandó ismeretek (tények, fogalmak, szabályok, összefüggések stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint megnevezése (felismerés, megértés, értelmezés, alkalmazás stb.) Kapcsolat más területekkel: (pl. tantárgyi kapcsolatok) Az óra/foglalkozás fő didaktikai feladata: Felhasznált források: (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális tananyag, online források, szakirodalom stb.) A diákok/gyermekek előzetes ismeretei: Idő Tanári, tanulói Tanári instrukciók Didaktikai feladat Munkaforma Módszerek, eszközök (perc) tevékenységek a) Hallgassátok meg a következő dalrészletet! CD, 1. dia stb. Jegyezzétek le a dalszövegben előforduló idegen szavakat! b) Olvassátok fel a Alakítsatok csoportokat... színes cetlik Visszacsatolás, értékelés a diákok tevékenységére vonatkozóan Reflexiók 13 O l d a l

15 Mellékletek 1) a tanulóknak fénymásolandó feladatok (ha használnak ilyet az órán); 2) az órán felhasznált nem saját feladatok (a forrás pontos megnevezésével); 3) az órán előforduló szövegek, képek (a forrás pontos megnevezésével); 4) a kivetítendő diák képe (ha használnak ilyet az órán); 5) a papíralapú és az interaktív táblás feladatok megoldásai; 6) az egyéb eszközök (pl. szókártyák). 14 O l d a l

16 4. A réfléxio hélyé é s szérépé a pédago giai münka ban A reflexió szó ismerősen csenghet az általános iskola fizika óráiról, emlékeink közül felidézhetjük a fény visszaverődésével kapcsolatos megfigyeléseket, tükrös és trükkös kísérleteket, amikor fizika tanárunk rávilágított arra, hogy mi történik, amikor a fénysugár egy új közeg határához ér: akkor egy része visszaverődik, másik része behatol abba. Ahogyan a visszaverődött fény iránya és intenzitás-eloszlása függ a visszaverő felület anyagától, színétől és egyenetlenségeitől, úgy egy kommunikációs helyzetben a visszajelzés iránya és intenzitása (ezen kívül célba érése, sikeressége) függ a visszajelzést adó attitűdjétől, helyes reflexiós tükörtartásától, sőt a fogadó közegtől, a visszajelzést kapó féltől is. Mi is jellemzi ezt a gondolkodásmódot? A reflexió fogalma a felvilágosodás filozófusainál bukkant fel elsőként, de a reflektív tanítás módszerének leírásával John Dewey-nál találkozunk először, századunkban pedig ismét előtérbe került ennek a gondolkodás- és tanításmódnak a kutatása és fejlesztése. Az önreflexió során saját gondolataink, érzéseink világába merülünk, általában vissza-visszatérünk a gondolkodás tárgyára, hogy jobban megértsük azt. A reflektivitás egyik legfontosabb összetevője az elemző képesség. A pedagógus saját pedagógiai munkáját elemezve, értékelve eljuthat egy-egy probléma gyökerének felismeréséig, ráléphet a probléma megoldásához vezető útra, megoldhatja azt, fokozhat egy-egy sikeres tevékenységet kiterjesztve többféle helyzetre. A reflektivitás fokozza az önismeretet, a tudatosságot és a személyes, illetve szakmai felelősségvállalást, ennek következtében pedig permanens önellenőrzést és önfejlesztést generál. Mivel a pedagógus munkája egyszerre egy komplex és nehezen előre jelezhető folyamat hiszen eredményét számos, egymástól függetlenül változó tényező befolyásolja különösen fontos, hogy a pedagógus ne csak csiszolja reflektív készségeit, hanem alapvetően építsen rá munkája során, mivel ez eredményességének egyik kulcstényezője lehet: módot ad arra, hogy az összetett és váratlan helyzetekben spontán megoldásokat találjon, kreatív módon avatkozzon be egy-egy feladatba. A reflexió a pedagógus olyan stratégiai képessége, amely révén képes egyfajta szemléleti koherenciát teremteni. Gátló és támogató tényezők Kimmel Magdolna rendszerezése 8 alapján egy gondolattérképen láthatjuk a reflexió korlátait és támogató tényezőit. A gát felső részén helyezkednek el azok a személyiségvonások, amelyek az érett, autonóm egyén jegyeiként feltételei a hatékony reflexiónak: ezek az önismeret, az önbizalom (a saját hatékonyságba vetett hit), az érzelmi kiegyensúlyozottság (érzelmi fegyelmezettség), a flexibilitás, a nyitottság, az interperszonális és kommunikációs képességek fejlettsége, a felelősségérzet, a fejlett metakognitív készségek és reális önértékelés. Ezen vonásokból nem kell, hogy egyszerre mind teljesüljön a reflektivitáskor, azonban ezek hiányában a reflektív gondolkodás hatásfoka gyengül. 8 Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz O l d a l

17 16 O l d a l

18 Gátló tényező a türelmetlenség, az ítéletalkotás és a tanácsadás is, mert ezek mintegy falat emelnek körénk, lehatárolják a gondolkodás szabad áramlását, ilyenkor megrögzött sémákhoz nyúlunk. Amikor egy beszélgetésben egy megoldandó helyzet részleteit meséljük el egy kollégánknak, azzal segíti elő legjobban a saját megoldásunk megtalálását, ha nem mondja el, hogy szerinte mit kellene tennünk. Amikor tanácsot kapunk vagy ítéletet döntéseink, tetteink felett amikor pedig nem ezzel az igényünkkel fordultunk a másik félhez, akkor a saját kiútkeresési mechanizmusunk megtorpan, a megoldási lehetőségek végtelen tárháza hirtelen leszűkül, és többnyire csak azt látjuk meg, amit készen kapunk. A kollégánk fejében lévő képek és gondolatok hozzánk szólnak, de nem feltétlenül rólunk szólnak. Nem tudhatja, pontosan milyen gondolatok, képek vagy pontosan milyen érzések kusza rendszere van jelen egyszerre bennünk ahogyan nem tudhatjuk ezt mi sem a másikkal kapcsolatban, ezért legjobban azzal tudja a másik elősegíteni a saját reflektív gondolkodásomat, ha nyitott kérdésekkel vezet a saját válaszaim megleléséhez. Az önismereti munka részét képező reflektálások gyakran azt is jelentik, hogy összeütközésbe kerülünk magunkkal. A vágyott és a valós helyzet közötti különbség miatt interperszonális feszültség keletkezik, ami jelentős érzelmi terheléshez vezet. A reflexió során az események feldolgozásával, feltárásával és elemzésével párhuzamosan az érzelmek feltárása is szükségessé válik. A problémák következő területe a kezdő pedagógusok tudására fókuszál. A kezdő pedagógusnak még kevesebb tapasztalata van a gyermekek, helyzetek sokszínűségéről, a megtartott foglalkozások reprezentációiról, a módszerekről, az eszközökről, a gyermekek tanulási tevékenységéről, mint a gyakorló kollégáiknak. Ezek a hiányok korlátozzák a reflexiót, de paradox módon erre a készletre tapasztalat és reflexió útján lehet szert tenni. Megfigyelték, hogy a pályakezdő elsősorban saját magára figyel (milyen a tárgyi tudásom?, kire figyelek?, hogyan öltöztem fel?, milyen papírokat kell sokszorosítanom?, mit fog mondani a mentorom?, jól csináltam?, izgulok még? stb.) A csoportban zajló folyamatokra, a gyerekek egyéniségére, az eltérő szociális háttérre, a gyermekek megismerésére, a differenciált körülményekre, vagy a pedagógiai jelenségekre még sokkal kevésbé érzékenyek. Ez a jelenség azonban nem baj, hiszen az érési folyamatnak egy természetes velejárójáról van szó. A gond akkor van, ha évnyi tanítás után a pedagógus nem lép ezen túl, figyelme magán kívül nem terjed ki másra. Ez az én fókuszából váltás az ők -re, ill. az én és ők viszonyára, a látens makro- és mikrofolyamatokra. Részben a foglalkozások elemzésének és értékelésének kritériumai, részben alternatív megoldások, technikák birtoklása kell ugyanis ahhoz, hogy komplex módon legyenek képesek értelmezni tevékenységeiket. A tudásátadás mint a tudás közvetítésének egyik nézete is a gátló tényezők sorát szaporítja. Ennek oka a tanulás konstruktív felfogásából ered. A tanulás egy rendszer tartós és adaptív megváltozása, amely során nem arról van szó, hogy valami (a pedagógus tudása) átadódna a gyermek fejébe, majd ott változatlan formában beépülne. Mindannyian hozott anyagból építkezünk, a gyermekek előzetes tudására, tapasztalatára a szülői, otthoni és egyéb környezet rányomta bélyegét, amihez az óvoda, az iskola, a társas közeg, a pedagógusok mind hozzátesznek, így a hallott, látott, megtapasztalt információk felülíródnak, dekonstruálódnak és újrakonstruálódnak, ezzel egy új struktúra alakul ki bennünk. A pedagógus ezt szem előtt tartva képes a konstrukciós folyamat velejárójaként értelmezni az egyéni haladási ütemet és megoldásokat, elfogadja a hibázást és a zsákutcákat a gyakorló pedagógusjelölt esetében is. A tanári reflexió további gátló tényezője az adott intézmény működése, a hosszú időn át hagyományozódó rend, tradíció, amikor nem csak az értékeket konzerválja, hanem az intézményen kívüli változó értékekre való adekvát reagálásokat is. Az adott foglalkozások kötött időintervallumai, a megszokott elvárásokhoz való túlzott ragaszkodás nehezítheti a megújulást, az inspiráló környezet kialakítását. A (szakmai) párbeszéd hiánya vagy elégtelensége, amely a kollégák egymás közti, illetve a pedagógusok és szülők, a vezetők és 17 O l d a l

19 pedagógusok viszonyában nyilvánul meg megakasztja a reflektív munkavégzést. Lényeges a visszajelzés módja, amely ha destruktív, akkor az ítélkezés eszközeként műköik és erős érzelmi ellenállást válthat ki. Azonban a nyitott, fejlett (pl. asszertív, erőszakmentes) kommunikációs készségen alapuló, együttműködésre építő szervezeti kultúra kialakítása kedvez a reflektív közeg kialakításának. A reflexiós munka történhet a tanórai tevékenység közben és utólag is, mindkét esetben folyamatosan ám eltérő intenzitással és tempóban értékelve cselekvéseink, döntéseink hatásait. F. A. J. Korthagen hágai kutató a reflexiót egy spirális folyamatként írja le, amelynek öt állomását különbözteti meg. Ezen öt állomás egy-egy eset kapcsán mindannyiunk fejében lejátszódik ám lehetséges, hogy csupán a másodperc tört része alatt. Ha mindezt kinagyítjuk, időben elnyújtjuk és a lépéseket türelemmel végiggondoljuk, megbeszéljük, vagy írásban rögzítjük, akkor máris rengeteget tettünk reflektív készségeink fejlesztése érdekében. 18 O l d a l

20 19 O l d a l

Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF. Vác

Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF. Vác Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék 1. Az Egyéni komplex külső iskolai gyakorlat (Összefüggő szakmai gyakorlat)... 2 Az összefüggő szakmai gyakorlat célja...

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

az Egyéni nevelési gyakorlat 3. tevékenységeihez

az Egyéni nevelési gyakorlat 3. tevékenységeihez az Egyéni nevelési gyakorlat 3. tevékenységeihez 0 Levelező tagozaton Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős AVKF Vác 2015 Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 A hospitálás alapvető módszere... 3 A megfigyelés

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

Informatikatanári portfólió. Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila

Informatikatanári portfólió. Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila Informatikatanári portfólió Műhelyfoglalkozás Pásztor Attila Bevezető kérdések Kérdés: Néhány gondolat magáról Vizsga/eljárás Miért beszélünk róla? Miért én beszélek róla? A pedagógusminősítés elemei 50

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

10. sz. melléklet Tanmenet. A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:...

10. sz. melléklet Tanmenet. A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:... 10. sz. melléklet Tanmenet A pedagógus neve:... A műveltségi terület neve:... A tantárgy neve:... Az ajánlott évfolyam:... Dátum:... Ssz. Témakörök Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag 1.

Részletesebben

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 2015 0 O l d a l

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 2015 0 O l d a l Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A

Részletesebben

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 0 O l d a l

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 0 O l d a l Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Óra-megfigyelési szempontok

Óra-megfigyelési szempontok Óra-megfigyelési szempontok Pedagógus kompetenciaterületekre épülő megfigyelési szempont gyűjtemény óralátogatáshoz Pedagógus kompetenciaterületek Megfigyelési szempontok (tanár munkakör) A pedagógus alapos,

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 2015 0 O l d a l

Útmutató. a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz. Útmutató. Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős. Vác. 2015 0 O l d a l Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős Vác 2015 0 O l d a l Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat... 2 A

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG

1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG 1. PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI FELKÉSZÜLTSÉG Inézményi elvárások: Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk

Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel megkérjük, tegye lehetővé, hogy tanító szakos, levelező tagozatos I. éves hallgatónk EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES 1126 Budapest, Kiss János altb. u. 40. Telefon: 487-81-32 Fax: 487-81-96 http://www.tok.elte.hu Tisztelt Intézményvezető! Tisztelettel

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Levelező tagozat I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés Levelező tagozat I. félév: II. félév: III.

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre

HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON. Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre HALLGATÓI ÚTMUTATÓ LEVELEZŐ TAGOZATON Területi szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógia szakon a 2014/2015-ös tanévre A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának BA képzésű tanterve alapján

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1.

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. SZABÁLYOZÁS a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Pedagógus-előmeneteli rendszer BÁRTFAI JUDIT SZAKTANÁCSADÓ 1

Pedagógus-előmeneteli rendszer BÁRTFAI JUDIT SZAKTANÁCSADÓ 1 Pedagógus-előmeneteli rendszer 2016. 07. 03. BÁRTFAI JUDIT SZAKTANÁCSADÓ 1 A minősítés részei Portfólió Óra-, foglalkozáslátogatás Portfólió védése 2016. 07. 03. BÁRTFAI JUDIT SZAKTANÁCSADÓ 2 A 1 Az értékelés

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek

ÚTITÁRSAK. Pedagógusokat segítő szerepek ÚTITÁRSAK Pedagógusokat segítő szerepek TÉMACSOPORTOK Rövid, bevezető témák 1. Jogszabályi háttér 2. Életpálya szakaszai 3. A rendszer bevezetése 4. Értékelési rendszer 5. TÁMOP Segítő, értékelő szerepek

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 4. számú melléklet ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 2013. 2 TANÁRMINŐSÍTÉS Andrássy Gyula Szakközépiskola Iskolahasználói elvárások és minőségpolitikai indikátorok 1. szint: alapvető

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

Belső ellenőrzési terve

Belső ellenőrzési terve Belső ellenőrzési terve A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és más munkakörben foglalkoztatottak ellenőrzése, értékelése az éves munkatervben ütemezett módon történik. Az intézmény egy tanévre

Részletesebben

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) A fejlesztő célú, támogató szaktanácsadói képzés Hunyadi Krisztina képzésfejlesztő, tréner Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében

A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében A szaktanácsadói szerep változása napjaink köznevelésében Kihívások és lehetőségek az új típusú szakértői és szaktanácsadói feladatokban RPI, Budapest 2013. október 25. Tartalom A szaktanácsadással kapcsolatos

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Készítsünk együtt portfóliót!

Készítsünk együtt portfóliót! Készítsünk együtt portfóliót! József Attila 2014. február 25. 1 Készítsünk együtt portfóliót! Ki készíthet portfóliót? A portfólió készítése, feltöltése, a minősítés: főbb határidők Az e-portfólió felület

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület:

Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: Innovációs területek fejlesztési feladatok és hozzájuk rendelt tanácsadói tevékenységek meghatározása 1. innovációs terület: A referencia-intézményi szolgáltatói szerep ellátásához szükséges fejlesztéseket

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS

Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Pedagógus vezetői intézményi ÖNÉRTÉKELÉS Az első lépések Felhasznált dokumentum: Önértékelési kézikönyv ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA 2015 (OH) Készítette: Bártfai Lászlóné tanügyigazgatási szakértő, szaktanácsadó

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNHELYETTES N Y I L A T K O Z A T...( a hallgató neve, NEPTUN kódja) az ELTE TÓK óvodapedagógus hallgatója az adott félév február április közötti időszakában nyolchetes, ÓN00A12g Összefüggő külső szakmai gyakorlatát

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai 1. egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig.

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. 2012. A tanulószoba időbeosztása: Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. A tanulószoba helyszíne: 6. osztály tanterme A tanulószoba

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Útmutató. Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához

Útmutató. Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához Útmutató Óvodapedagógia szak, LEVELEZŐ tagozat gyakorlati záróvizsgához A Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar tanterve alapján a III. évfolyamos óvodapedagógia szakos levelezős hallgatóknak

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ÖNÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2015. 09.24-től A szabályzat és az önértékelés jogi alapja 1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (64-65., 86-87 ) 2. A nevelési- oktatási intézmények

Részletesebben

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata

A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Hallgatói tájékoztató Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a TÁMOP 3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése)

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

sajátfejlesztésű tananyag linkgyűjtemény cikkek, szakirodalmak ismertetése saját jó gyakorlatok, innováció bemutatása

sajátfejlesztésű tananyag linkgyűjtemény cikkek, szakirodalmak ismertetése saját jó gyakorlatok, innováció bemutatása Médiapedagógiai stratégiák megjelenítése a dokumentumokban, óratervben/külön ilyen jellegű foglalkozás összeállítása 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás minden

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben