DÖNTÉSI JAVASLAT A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOKRÓL A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DÖNTÉSI JAVASLAT A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOKRÓL A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE"

Átírás

1 DÖNTÉSI JAVASLAT A KÖZÉPTÁVÚ CÉLOKRÓL A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE I. A Szociális Városrehabilitáció Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi középtávú fejlesztési célokkal és azok javasolt súlyával. 1.) középtávú cél: Közszolgáltatási rendszerek integrált, összehangolt működése (20%) 2.) középtávú cél: Városi területek, épített környezet fizikai megújítása (20%) 3.) középtávú cél: Közösségek erősítése, közösségfejlesztés, bizalom erősítése (15%) 4.) középtávú cél: Helyi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás bővítése érdekében (15%) 5.) középtávú cél: Integrált, differenciált fővárosi lakáspolitikai rendszer kialakítása (15%) 6.) középtávú cél: Bűnmegelőzés, drogprevenció, közbiztonság javítása (7,5%) 7.) középtávú cél: Tolerancia, elfogadás erősítése, diszkrimináció csökkentése (7,5%) Az egyes célok indokoltságát, részletesebb kifejtését az alábbiakban mutatjuk be: 1. középtávú cél: Közszolgáltatási rendszerek integrált, összehangolt működése A szociális városrehabilitációs programok nem lehetnek hosszú távon sikeresek, fenntarthatóak a nagy közszolgáltató rendszerek (pl. oktatás, egészségügy, szociális, munkaerőpiaci szolgáltatások stb.) részvétele nélkül. A Főváros kezdeményező szerepet vállal a helyi igények közvetítésében az országos közszolgáltató rendszerek felé azok hatékonyabb koordinációja érdekében. A krízisterületeken, szegregáció által veszélyeztetett területeken nemcsak a többletkapacitások biztosítása és az általános minőség- és hatékonyságjavítás elengedhetetlen, hanem az olyan hiányzó vagy hiányos szolgáltatási elemek fejlesztése is, mint a családterápia, a korai megelőzési feladatok és a mentálhigiénés szolgáltatások. A szociális szolgáltatások terén szemléletváltás szükséges a problémaés célcsoport-orientált megközelítést, a valós igényekre időben reagáló szolgáltatásokat és a szolgáltatások összehangolt szerepvállalását illetően. Különösen fontos az alapvető háztartásgazdálkodási és munkahely-keresési (életviteli) készségek fejlesztését, a munkahely-közvetítés területén a bevontak és azon belül a munkaadók körének bővítését elősegítő programok, valamint a súlyos díjhátralékosságot megelőzendő támogatási rendszer kidolgozása. Kívánatos a civil szervezetek aktívabb bevonása a humán-közszolgáltatások ellátásába. A cél a szakértői munkacsoporton leadott szavazatok 21%-át kapta, a döntéshozói munkacsoport által delegált tagok szavazatait figyelembe véve a szavazatok 19%át kapta.

2 2. középtávú cél: Városi területek, épített környezet fizikai megújítása A szociális városrehabilitáció egyik meghatározó eleme a krízisterületek lakókörnyezetének fizikai megújítása. A közterek és közösségi terek minőségi megújítása, illetve létesítése használaton kívüli épületek, területek újrahasznosításával az élhetőség növelésének és a helyi közösségek megerősítésének fontos eszköze lehet. A lakóépületek energiahatékonysági szempontú felújítása során az örökségvédelmi szempontokat is figyelembe véve hangsúlyosan kell érvényesíteni azokat az energetikai szempontokat, amelyek hozzájárulnak a lakásfenntartási költségek csökkentéséhez és így szociálisan fenntarthatóbb, megfizethető lakhatáshoz vezethetnek. A felújítások eredményeinek fenntarthatósága érdekében szükséges a szociálisan rászoruló társasházak állagmegóvását, felújítását segítő rendszer kereteinek kidolgozása. A rehabilitálandó területek közösségi és kerékpáros közlekedéssel történő elérhetőségének fejlesztése javítja a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, oldja a térbeli szegregálódást. A cél a szakértői munkacsoporton leadott szavazatok 17%-át kapta, a döntéshozói munkacsoport által delegált tagok szavazatait figyelembe véve a szavazatok 19%át kapta. 3. középtávú cél: Közösségek erősítése, közösségfejlesztés, bizalom erősítése A szociális városrehabilitáció sikerének egyik kulcseleme az érintett szereplők közötti bizalom és a jól működő kapcsolati hálók megtartása, újak kiépülésének elősegítése. A helyi szociális háló szerepe, amely a helyi szintű problémákat helyben tudja kezelni még egy az integrációt segítő, jól működő intézményrendszerrel sem váltható ki. A szomszédsági együttműködések, önkéntes mozgalmak, a társadalmi problémák kezelése mellett a társadalmi integráció, a kisebbségi csoportok be- és elfogadásának elősegítésére is alkalmasak. Ugyanakkor számos szociális probléma megoldását is elősegítheti, vagy akár kialakulásukat gátolhatja meg, ha megelőzzük a közösségektől való elszakadást, atomizálódást, illetve teret biztosítunk a helyi szociális védőhálóként szolgáló kisközösségek működésének, erőteljesebben bekapcsoljuk a családsegítőket és a közösségi szociális munkát a problémák kezelésébe, illetve figyelmet fordítunk a civilek és lakók közvetlen elérésére. A cél a szakértői munkacsoporton leadott szavazatok 16%-át kapta, a döntéshozói munkacsoport által delegált tagok szavazatait figyelembe véve a szavazatok 15%át kapta. 4. középtávú cél: Helyi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás bővítése érdekében A szociális városrehabilitáció által kezelendő problémák nagyobb része visszavezethető a lakók alacsony iskolai végzettségére, az ettől nem független alacsony jövedelmére, illetve a munkanélküliségre. E helyzetet csak a foglalkoztatási lehetőségeknek a rászorulókra optimalizált bővítésével lehet fenntartható módon kezelni. A rendszeres jövedelem megszerzését biztosító

3 foglalkoztatás a jövőbeli problémák megjelenését, elmélyülését is megelőzheti. Kívánatos ezért a helyi gazdasági szereplők bevonásával, vagy egyéb módon a szociális városrehabilitációs beavatkozások célcsoportja foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségeinek körét bővíteni, melynek többek között eszköze lehet a szakképzés, a foglalkoztatás utáni kedvezmények és a szociális vállalkozások létrejöttének támogatása is. A cél mind a szakértői munkacsoporton leadott szavazatoknak, mind a csak a döntéshozói munkacsoportban képviseltek delegáltjaira szűkített szavazatok alapján 15%-os súlyt kapott. 5. középtávú cél: Integrált, differenciált fővárosi lakáspolitikai rendszer kialakítása A szociális problémák kialakulásáért nagymértékben a lakásrendszer felelős. Egyre több olyan család van, akik számára komoly nehézséget jelent a lakhatáshoz kapcsolódó költségek kiegyenlítése, akik ezért olcsón fenntartható, megfizethető lakhatási formákat keresnek. Az utóbbi időben növekszik az önálló lakhatási igény, ugyanakkor a fiatal, egyszülős, valamint a hátrányos helyzetű családok egy része a jelenlegi gazdasági helyzetben nem képes saját lakás vásárlására, a lakást bérlők aránya növekedni fog. Mivel az igények kielégítésére és a helyzet szabályozására a jelenlegi rendszer nem képes, szükség van a bérlakás-szektor egységes rendezésére és fejlesztésére. A lakásállomány leromlott állapotán túl többek között a tulajdonosi lakások magas és a szociális bérlakások alacsony arányának, az önkormányzati bérlakás-rendszer finanszírozási és intézményi problémáinak következményei magas lakhatási költségek, hajléktalanság, valamint a fiatalok lakáshoz jutásának nehézségéi lehetnek. A problémák megoldása érdekében az országos lakáspolitika újragondolása szükséges. Cél egy integrált, azaz a lakásállományra egységként tekintő, és egyben differenciált, azaz a különböző igényekkel rendelkező lakókat és bérlőket, valamint azok problémáit eltérő eszközökkel és szemléletben kezelő lakásrendszer kialakítása. A önkormányzati szociális bérlakás-rendszer kerülethatárokon átnyúló hatása miatt a szükséges az önkormányzati bérlakásgazdálkodás egységes elveinek kidolgozása, a lakhatás-támogatási rendszer átalakításának ösztönzése. Törekedni kell az energetikai korszerűsítések és a szociális célok összekapcsolásában rejlő lehetőségek kihasználására, mintaprogramok indítására, továbbá a hajléktalanok önálló lakhatásba való visszavezetésére. A cél a szakértői munkacsoport ülésén a leadott szavazatok 14%-át kapta, a döntéshozói munkacsoport által delegált tagok szavazatait figyelembe véve a szavazatok 15%-át kapta. 6. középtávú cél: Bűnmegelőzés, drogprevenció, közbiztonság javítása A szociális problémák és a bűnözés kölcsönösen összefügg egymással. A szociális problémák elmélyülését gátolhatják, megelőzhetik a bűnmegelőzés érdekében tett intézkedések (ideértve többek között a drogprevenciót, gyermekvédelmet), amelyek eredményességét javíthatják a természetes védőhálót jelentő, támogató közösségek, innovatív közösségi megoldások. A cél mind a szakértői munkacsoporton leadott szavazatoknak, mind a csak a döntéshozói munkacsoportban képviseltek delegáltjaira szűkített szavazatok alapján 9%-os súlyt kapott.

4 7. középtávú cél: Tolerancia, elfogadás erősítése, diszkrimináció csökkentése A szociális problémákat tovább mélyítheti a tolerancia és elfogadás hiánya, illetve a diszkrimináció. A szemléletformálás, az egyéni és közösségi felelősség erősítése a szociális városrehabilitáció sikerei fenntartásának záloga. Lényeges, hogy a szemléletformálás ne csak a szociális városrehabilitációs tevékenységek által érintett területeken élőket célozza, hanem összvárosi szinten fejtsen ki hatást. A szociális városrehabilitációs tevékenységek érintettjeit a munkahelyi diszkrimináció csökkentésével, az esélyegyenlőséget elősegítő képzési programokkal, valamint az iskolákban a szegregációt csökkentő, illetve a lemorzsolódást megelőző programok indításával célravezető segíteni. Általánosságban nem csak az adott területre vonatkozóan munkahelyi tolerancianövelő programokat kell indítani a befogadó munkahelyi gyakorlatok elterjesztésére. A szakembereket fel kell készíteni a speciális igényű csoportokkal és azokhoz tartozókkal való foglalkozásra. Szükség van az utcai szociális munka fejlesztésére. A cél a szakértői munkacsoporton leadott szavazatok 8%-át kapta, a döntéshozói munkacsoport által delegált tagok szavazatait figyelembe véve a szavazatok 7%át kapta. II. A Szociális Városrehabilitáció Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi horizontális a tervezésre és megvalósításra vonatkozó irányelvekkel. 1. Bevonás a programok tervezésébe és végrehajtásába A középtávú célok megvalósítását nagyban segíthetik a civil szereplők tudásukkal és humán kapacitásukkal. Ennek érdekében elengedhetetlen a civil szervezetek, valamint a helyi lakosság bevonása a tervezésbe és a megvalósításba. A civilek és a lakosság aktívabb szerepvállalása fontos szerepet játszhat a közösségek erősítésében és a programok eredményeinek fenntartásában. 2. Integrált tervezés és végrehajtás A hatékonyabb végrehajtás és az eredmények fenntarthatósága érdekében olyan programok kialakítására van szükség, melyek a korábbi programok eredményeit továbbviszik, egymásra épülnek, komplex és integrált eszköztárat alkalmaznak, végrehajtható célokat jelölnek ki, hosszú távúak. Központi jelentőségű a végrehajtásba bevont intézmények és szolgáltatók összehangolt együttműködésének elősegítése, az egyszerű végrehajtás és adminisztrációs követelmények csökkentésének, valamint a megteremtett szolgáltatások hasznosulása utánkövetésének biztosítása. A rendelkezésre álló források szűkössége és az összvárosi érdekek szem előtt tartása érdekében az akcióterületi programok meghaladása, területi fókusz helyett probléma- és célcsoport-orientált megközelítés szükséges. Ezen céllal összhangban a társadalmi megújulást célzó programok nagyarányú alkalmazása, a több közszolgáltatást érintő programok összehangolt tervezése célszerű. Az Európai Uniós támogatású szociális programok esetében a támogatási idő lejárta után fenntartási kötelezettség előírása javasolt.

5 III. A Szociális Városrehabilitáció Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi intézményrendszeri célokkal. 1. Önálló intézményrendszer szükséges A programok eredményeinek fenntartása és azok egymásra épülése a szociális városrehabilitációban hosszú távon érdekelt szervezeteket kell létrehozni. A szociális városrehabilitáció kerülethatárokon átnyúló hatásai miatt a Főváros szerepvállalása szükséges. 2. A Főváros központi, koordináló szerepet tölt be A Főváros kezdeményező szerepvállalása a szociális városrehabilitáció területén elsősorban a kerületek közötti koordinácó, illetve a jogszabály-változtatási igények minisztériumok felé való közvetítése terén szükséges. Lényeges, hogy a városrehabilitációs programok a városrészek társadalmi-gazdasági körülményeinek pontos ismeretén alapuljanak. Ezért a Főváros az adatok gyűjtésével, kezelésével és szolgáltatásával elősegítheti a beavatkozási területek pontosabb meghatározását. A városrehabilitációs tevékenység pénzügyi hátterét biztosítandó - a korábbi Városrehabilitációs Alap mintájára, ám annak funkcióját kibővítve - új Fővárosi Városfejlesztési Alap létrehozása javasolt. IV. A Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Döntéshozói Munkacsoport egyetért az alábbi céllal. A Területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény felhatalmazása alapján a Főváros a kerületekkel közösen kidolgozza a budapesti Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Programot, a budapesti szociális városrehabilitációt érintő as fejlesztések összehangolására. Budapest főpolgármestere és a fővárosi kerületek polgármesterei felkérik a Kormányt, hogy teremtse meg annak intézményi feltételeit, hogy a as időszak európai uniós forrásból finanszírozott operatív programjaiba (különös tekintettel VEKOP, KEHOP, IKOP és GINOP) kerülő konstrukciók tervezésekor a budapesti szociális városrehabilitációs tevékenység a budapesti Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Programmal összhangban történjenek.

6 TÁJÉKOZTATÁS A DÖNTÉSHOZÓI MUNKACSOPORT RÉSZÉRE A TFP TERVEZÉS EDDIGI FOLYAMATÁRÓL Kontextus, a tervezés folyamata A ROP IH felhívást intézett Budapest és a kerületek számára azon egységes szemléletű, ugyanakkor területi megközelítést alkalmazó Szociális Városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program elkészítésére, amely alapját képezheti a as programozási időszakra eső fejlesztési elképzelések megvalósításának. A Program a partnerség elve alapján történő előkészítése érdekében a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala szakértői munkacsoportot hozott létre, amelynek tagjait a Főváros és a kerületek mellett a Programban érintett szervezetek - szaktárcák és háttérintézmények, közszolgáltató cégek, szakmai szervezetek alkotják. A tervezési folyamat első, február 5-i munkacsoport-üléssel indított fázisában négy munkacsoport ülésre került sor a jelen javaslat tárgyát képező középtávú célrendszer meghatározása érdekében. A munkacsoport első, február 5-i ülésén Finta Sándor főépítész vezetésével a tervezési folyamat bemutatására, a szociális városrehabilitáció hosszú távú céljainak közös értelmezésére és a helyzetértékelés a BFVT által megtartott prezentációt követő szakmai vita keretében történő - megvitatására került sor. A február 12-i ülésen megtörtént a helyzetértékelés véglegesítése, illetve a résztvevők áttekintették és megvitatták a helyzetértékelő megállapítások és a célrendszer, illetve a SWOT összefüggéseit is. Prezentáció hangzott el a program pénzügyi kereteiről, illetve két résztvevő előadásban mutatta be a korábbi fejlesztési tapasztalatokat.. A február 19-i ülés a középtávú célok és irányelv-javaslatok és a kapcsolódó érvrendszer összegyűjtésére irányult. A munkacsoport a középtávú célokat kiscsoportos munka keretében, négy témakör mentén határozta meg: közszolgáltatások-hozzáférés, városszerkezeti problémák krízisterületek, beruházás az emberbe, intézményrendszer-végrehajtási kérdések. A február 26-i ülés zárta le a Program célrendszere kialakításának folyamatát a középtávú fejlesztési célok definíciójának véglegesítésével és a célok közötti rangsor felállításával, amely jelen javaslat tárgyát képezi.

7 A hosszútávú célrendszer és a helyzetértékelés összefüggései A helyzetfeltáró és -értékelő fázisban azonosított, a szociális városrehabilitáció szempontjából relevánsnak mutatkozó hosszú távú városfejlesztési célok és lehetséges beavatkozások a Budapest 2030 Hosszútávú Városfejlesztési Koncepció által lefektetett irányok szerint, a munkacsoport helyzetértékelése által finomítva alakultak ki: Kiegyensúlyozó rehabilitáció: a Városfejlesztési Koncepció az összehangolt, hatékony és integrált városfejlesztés szükségességét emeli ki, ahol a krízisterületek fejlesztése kapcsán a jelentős mértékű lakosságcsere elkerülését fogalmazza meg célként. A szakértői munkacsoport helyzetértékelése szerint ehhez előnyös kiindulási helyzetet jelent a kiterjedt szegregátumok hiánya, ellenben nehézségként adódik a térbeli-társadalmi városszerkezet viszonylagos kiegyensúlyozatlansága. Hasonló probléma a bizonyos helyeken jelenleg fenyegető szegregáció és következményeként a szegénységi migráció. A koncepcionális célok elérését segítené, ha visszaszorulna a támogatási források kiírás-orientált és hatékonyabb felhasználása, illetve ha több információ állna rendelkezésre a as ciklus támogatási rendszeréről. Igényeknek megfelelő lakásállomány: a Városfejlesztési Koncepció egységes, központilag koordinált és fenntartható bérlakásszektort alakítana ki, illetve szorgalmazza a magánlakások energetikai megújulását (a panelprogram kereteiben és azon túl egyaránt). Célként jelenik meg benne a megújuló energiaforrások tudatosabb használata is. A helyzetértékelés e témát illetően az elszegényedést, illetve ehhez kapcsolódóan a lakástulajdonlás jelentette aránytalan terheket emelte ki a fő problémáként. A munkacsoport konszenzusos álláspontja megerősíti, hogy az energiahatékonysági fejlesztések, az azokból fakadó anyagi tehercsökkenéssel, valóban lényeges szempontként jelennek meg; illetve hogy a lakhatási intézmények országos szintű újragondolása és szabályozása, országos bérlakáspolitika, differenciált bérlakásrendszer és lakhatási eszközök híján jelenleg nem adott megfelelő eszköz a lakhatási problémák kezelésére. Koherens épített környezet: a Budapest 2030-célok között az épített környezetre vonatkozó cél, hogy a belső területek értékeinek védelme komplex fejlesztésekkel biztosítandó, ugyanakkor színvonalas és korszerű új fejlesztések is kívánatosak. A helyzetértékelés ehhez kapcsolódóan kifejezi abbeli bizalmát, hogy a korábbi fejlesztések nyomán a városi környezet Budapesten közösségi funkció terekkel gyarapszik. Fizikai környezet megújulása: a Koncepcióban a megújuló közlekedési infrastruktúra kiemelt hangsúlyt helyez a gyalogos és kerékpáros eljutási lehetőségek fejlesztésére, míg a nehezen megközelíthető területeket a közösségi közlekedés rendszerébe való bevonással is kívánja revitalizálni. E megközelítés hasznosságát a helyzetértékelés azon megállapítása erősíti, miszerint a sikeresen rehabilitált területek vonzóak az ingatlanpiacon, ezzel összefüggésben jó megközelíthetőségük a sikeresség záloga lehet. Befogadó társadalom: a városfejlesztés soft elemeivel kapcsolatban a Városfejlesztési Koncepció számos célt tűz ki, mint amilyen az öngondoskodást segítő civil közösségek erősítése, a helyi közösségépítő programok térnyerése, a kisebbségek sikeres integrációja és a nemzetiségek együttélése, illetve a

8 fogyatékkal élők elfogadtatása a munkaerőpiacon is. E célokhoz kapcsolódóan a helyzetértékelés az atomizálódott helyi közösségek tehetetlenségének kezelését, az alulfinanszírozott és túlszabályozott hajléktalanellátás rendezését, illetve új, soft eszközökre kihegyezett városmegújítási eszközök implementálását látja elengedhetetlennek. Javuló szociális mutatók: a Városfejlesztési Koncepció a város humán erőforrásaival kapcsolatban javuló egészségügyi mutatókat és közbiztonságot; csökkenő egészségügyi kiadásokat, munkanélküliséget és iskolai szegregációt tűz ki célként 2030-ig. Szintén cél a képességekhez igazodó oktatás, a hátrányos helyzetű tehetségeket felkaroló programok, valamint a lokális munkahelyteremtés megvalósítása. A helyzetértékelés ezt a jelenre vonatkozóan több téma kapcsán is kihívásként fogja fel. Ilyen például az egyenlőtlen infrastruktúra-hozzáférés, az egészségtelen környezet és a várható alacsony élettartam, az alacsony jövedelmek, illetve a krízisterületek gyenge foglalkoztatottsági rátája és iskolázottsága, a jelen lévő társadalmi diszkrimináció. A meglévő jó humán infrastrukturális alapok ugyanakkor elősegítik a fenti célok elérését. A középtávú fejlesztési célrendszer kialakítása A tervezési folyamat első fázisának utolsó elemét a középtávú fejlesztési célrendszer meghatározása képezte. A munkamódszer az alábbi fázisokból állt: a középtávú célok és fejlesztési irány javaslatok ún. World Café (kiscsoportos, tematikus szakmai konzultáción alapuló) módszer szerint történő meghatározása, a célokra és irányelvekre vonatkozó érvrendszer bemutatása, a prioritások meghatározása érdekében írásban történő szavazás. A munkacsoport a fejlesztési célok mellett intézményi célokat és horizontális jellegű irányelveket is meghatározott, utóbbiak összhangban állnak a vonatkozó közösségi jogszabályokban foglaltakkal. A javaslatok megfogalmazása rendkívül nyitott és konstruktív szellemben zajlott, a szavazást követő és a véglegesítést szolgáló vitában a résztvevők már csak alapvetően pontosító, kiegészítő, rendszerező jellegű észrevételeket vetettek fel, az ülést követő írásbeli kiegészítések száma korlátozottan tekinthető, ezek jelen anyagban átvezetésre kerültek. A tervezési folyamat első szakaszának végére a munkacsoport az alábbi középtávú fejlesztési célrendszert alakította ki: 1.) Közszolgáltatási rendszerek integrált, összehangolt működése a) közszolgáltató intézmények bekapcsolása a városrehabilitációs programokba b) szociális szolgáltatások terén szemléletváltás: a. probléma- és célcsoport-orientált megközelítés, b. valós igényekre időben reagáló szolgáltatások, c. szolgáltatások (pl. munkaügyi és szociális ágazat) összehangolása

9 c) koordinációs intézmények létesítése, működtetése, helyi szolgáltatástervezés támogatása helyi és fővárosi szinten d) általános minőség-, és hatékonyságjavítás az ellátórendszerekben e) többletkapacitások biztosítása a szegregáció által veszélyeztetett területeken f) hiányzó vagy hiányos szolgáltatási elemek fejlesztése (családterápia; korai megelőzési feladatok, mentálhigiénés szolgáltatások) g) civilek bevonása a humán-közszolgáltatások ellátásába (kapacitás hiány enyhítése, innováció és rugalmasabb működés miatt) h) bevontak és azon belül a munkaadók körének bővítése a munkahely-közvetítés területén i) alapvető háztartásgazdálkodási és munkahely-keresési (életviteli készségek) fejlesztése j) támogatási rendszer kidolgozása a súlyos díjhátralékosság megelőzésére 2.) Városi területek, épített környezet fizikai megújítása a) krízisterületek közösségi és kerékpáros közlekedéssel történő elérhetőségének javítás b) minőségi, fenntartható közterek, közösségi területek létesítése c) energiahatékonysági szempontok hangsúlyosabb érvényesítése d) épített örökség védelme e) szociálisan rászoruló társasházak állagmegóvásának, felújításának segítése 3.) Közösségek erősítése, közösségfejlesztés, bizalom erősítése a) atomizálódás megelőzése, csökkentése b) helyi szociális hálóként szolgáló kisközösségek létrejöttének, működésének, tapasztalatcseréjének elősegítése c) közösségi szociális munka erősítése d) családsegítők bekapcsolódásának elősegítése e) civilek, lakók közvetlen elérésének biztosítása f) bizalomerősítés 4.) Helyi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatás bővítése érdekében a) foglalkoztatási lehetőségek körének bővítése b) szakképzés támogatása 5.) Integrált, differenciált fővárosi lakáspolitikai rendszer kialakítása a) főváros kezdeményező szerepe az országos lakáspolitika és az állami szerepvállalás újragondolásában b) fővárosi koordináció és lakáspolitika kialakítása c) a támogatási rendszer és a szolgáltatási kínálat összehangolása (lakhatás támogatása) d) a budapesti bérlakás gazdálkodás egységes elveinek kidolgozása (beleértve a nyilvántartást is), hosszú távú lakáshelyzet-rendezési program feltételeinek kialakítása

10 e) magánbérlemények fejlesztési lehetőségeinek kidolgozása; energetikai korszerűsítés és szociális célok összekapcsolása (fenntartási költségeket csökkentő, megfizethetőséget javító energetikai korszerűsítés f) mintaprogramok indítása és disszeminációja g) hajléktalanok önálló lakhatásba való visszavezetésének támogatása 6.) Bűnmegelőzés, drogprevenció, közbiztonság javítása a) bűnmegelőzés b) drogprevenció c) természetes támogató rendszerek létrejöttének, fejlődésének elősegítése d) innovatív, közösségi megoldások (pl.: szomszédsági rendőrség) elősegítése e) utcai szociális munka fejlesztése f) gyermekvédelem 7.) Tolerancia, elfogadás erősítése, diszkrimináció csökkentése a) szemléletformálás a területen és annak környezetében élők körében b) az egyéni és közösségi felelősség erősítése c) szakemberek felkészítése a speciális igényű célcsoportokkal való foglalkozásra d) esélyegyenlőséget elősegítő iskolai és felnőttképzési programok elindítása e) szegregáció és lemorzsolódás csökkentése az iskolákban f) tolerancianövelés a munkahelyeken: a. befogadó munkahelyi gyakorlatok, b. munkahelyi diszkrimináció csökkentése g) jogszabályok összehangolása, jogi környezet fejlesztése A munkacsoporton a tematikus, középtávú célokon kívül horizontális irányelveket és intézményrendszeri célokat is megfogalmaztak. Ezeket az alábbiakban mutatjuk be: Horizontális - a tervezésre és megvalósításra vonatkozó - irányelvek 1. Bevonás a programok tervezésébe és végrehajtásába civil szervezetek tudásának és humán kapacitásainak bevonása közösségi tervezés érintettek és a helyiek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba az eredményes végrehajtás érdekében a civilek hangsúlyos szerepe a megvalósításban (bizalom erősítése, közösségépítés) 2. Integrált tervezés és végrehajtás

11 korábbi programok eredményeinek továbbvitele egymásra épülő programok komplex és integrált eszköztár alkalmazása több közszolgáltatást érintő programok összehangolt tervezése és koordinációja területi fókusz helyett probléma- és célcsoport-orientáció bizalomerősítés a városrehabilitáció szereplői (pl.: bérlő-bérebadó, önkormányzat-lakos) között eredmények nyomonkövetése, szolgáltatások hasznosulásának utánkövetése végrehajtható, megvalósítható célok legyenek kijelölve soft eszközök nagyarányú alkalmazása meg kell haladni az akcióterületi gondolkodást, problémaorientáció és nem területorientáció kell Intézményrendszeri végrehajtást érintő szervezeti, eljárásrendi, kiválasztási - célok 1. Önálló intézményrendszer és központi koordináció szükséges a szociális városrehabilitációban hosszú távon érdekelt szervezeteket kell létrehozni a szociális városrehabilitációs intézményrendszert a Főváros koordinálja 2. A Főváros fontos központi, koordináló szerepet tölt(het) be a Főváros töltsön be kezdeményező szerepet a szociális városrehabilitációs kérdések koordinációjában a kerületek között, illetve a kerületek és ágazatok viszonyában. a Főváros fontos feladata lehet a hiányzó jogszabályok előkészítésének támogatása és a jogszabályi környezet összehangolásának elősegítése a Főváros fontos feladata az adatok, információk biztosítása, létrehozása összvárosi szinten városfejlesztési alap létrehozása A tervezési folyamat következő fázisai A tervezési folyamat a Döntési Munkacsoportnak a középtávú célrendszert elfogadó határozatát követően induló 2. fázisa a célok mérhetővé tételére összpontosít, az általános jellegű szempontok abban segítenek, hogy a későbbiekben a projekt ötletek rangsorolhatóak legyenek a stratégia céljai szempontjából, illetve inputként szolgáljanak a projekt kiválasztási eljárásrend kialakításához is. A 2. fázist az anyagok a Döntéshozó Munkacsoport elé történő beterjesztése zárja le. A 3. tervezési fázis előreláthatóan 4 ülést foglal magában, ebben a szakaszban kerülnek meghatározásra a konkrét projektek, konstrukciók, illetve a végrehajtási rendszer részletei.

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Jászfényszaru 2013. november 28.

Jászfényszaru 2013. november 28. Jászfényszaru 2013. november 28. Telepfelszámolási törekvések a stratégiai dokumentumok szintjén Roma Integráció Évtizede Program lakhatási elemek 1. A telepeken, telepszerűlakókörnyezetben élők társadalmi

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Lakhatási szegénység

Lakhatási szegénység Lakhatási szegénység Megfelelő lakhatás Lakhatás jogi biztonsága Szolgáltatások, infrastruktúra elérhetősége Megfizethetőség Lakásra való fizikai alkalmasság Akadálymentes Lokáció Kulturális megfelelőség

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások

Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások Lakhatási szegénység: kihívások és megoldások Teller Nóra Városkutatás Kft. 2011. november 16. Városkutatás Kft. Témák 1. Mi az a lakhatási szegénység? 2. A lakhatás és lakáshoz való hozzájutás megfizethetőségének

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek

NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Erőforrástérkép Erőforrások feltárása, tervezése Forrásbevonás TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket szolgáló

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben