A rekreációs edzések hatásainak vizsgálata a munkavállalók körében
|
|
- Irén Szabóné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet A rekreációs edzések hatásainak vizsgálata a munkavállalók körében A munkahelyi egészségfejlesztés legfrissebb felméréseinek elemzése TDK dolgozat Konzulens tanár: Fritz Péter Adjunktus Készítette: Csont Attila Testnevelés-rekreáció III. évfolyam Szeged 2007.
2 Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4. oldal 1.1. A témaválasztás indoklása 5. oldal 1.2. A kutatás jelentősége.6. oldal 1.3. A kutatás aktualitása..7. oldal 1.4. A várható eredmények hasznosíthatósága.7. oldal 2. Irodalmi áttekintés. 9. oldal 2.1. Fogalmi meghatározások 9.oldal 2.2. Mozgásos rekreációról általában 10.oldal 2.3. Munkahelyi egészségfejlesztésről általában.12. oldal 3. Feltételezés, hipotézis 14. oldal 3.1. Várható eredmények 14. oldal 4. Kérdésfeltevés oldal 5. Módszerek.16. oldal 5.1. A vizsgált személyek és az alkalmazott módszerek általános jellemzői 16.oldal A vizsgálatban alkalmazott mérési eljárások és főbb értékeinek ismertetés 17.oldal 5.2. A kérdőív általános jellemzői oldal 5.3. A vizsgálathoz és a feldolgozáshoz felhasznált módszerek oldal 6. Eredmények oldal 6.1. A program kezdete előtti kérdőív segítségével felvett adatok kiértékelése..19.oldal A programban résztvevő munkavállalók alapdemográfiai vizsgálata és eredményei oldal Elégedettségre adott válaszok értékelése..19.oldal A kérdőívet kitöltő személyek nemek szerinti megoszlása..19.oldal A programban résztvevők iskolai végzettségének megoszlása.20.oldal A megkérdezettek családi állapotára vonatkozó kérdésre adott válaszok kiértékelése..21.oldal A résztvevők életkorára vonatkozó adatok elemzése.21.oldal A programban résztvevők lakóhelyi megoszlása oldal A programban résztvevő munkavállalók sportolási szokásainak vizsgálata és azok értékelése oldal 2
3 Sportmúlttal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok elemzése.22.oldal A résztvevők jelenlegi sportolási szokásainak elemzése..23.oldal A rekreációs sporttevékenység heti gyakorisága a megkérdezettek körében.23.oldal A megkérdezettek jelenlegi sportolási szokásaira irányuló kérdések elemezése.24.oldal A résztvevők egészségi állapotának elemzése a fittségi indexet és a testtömeg indexet figyelembe véve.25.oldal A résztvevők fittségi indexének vizsgálata és értékelése..25.oldal A résztvevők testtömeg indexének vizsgálata és értékelése..26.oldal A fittségi index és a testtömeg index összefüggései..26.oldal 6.3. A program eredményeinek szemléltetése..27.oldal A résztvevők testsúlyának változása a sportprogramok hatására 27.oldal A résztvevő hölgyek testsúlyának változása a sportprogramok hatására..28.oldal A résztvevő férfiak testsúlyának változása a sportprogramok hatására.29.oldal A résztvevők derék körfogatának változása a sportprogramok hatására.30.oldal A résztvevő hölgyek testsúlyának változása a sportprogramok hatására..30.oldal A résztvevő férfiak derékkörfogatának változása a sportprogramok hatására..31.oldal A résztvevők testzsírszázalékának változása a sportprogramok hatására...32.oldal A résztvevők fittségi-indexének változása a sportprogramok hatására oldal 7. Összefoglalás.. 35.oldal 8. Ajánlás oldal 9. Köszönetnyilvánítás oldal 10. Irodalomjegyzék...39.oldal 11. Képjegyzék oldal 12. Függelék.. 41.oldal 3
4 1. Bevezetés Néhány éve készült egy felmérés, miszerint arra voltak kíváncsiak a kutatók, hogy a lakosság körében mi a legfontosabb érték. Erre a kérdésre az egészség kapta a legtöbb szavazatot. Ha a dolgok mélyére nézünk, akkor észrevehetjük, hogy a legtöbb emberben csak akkor kerül első helyre az egészség fontossága, ha már múlóban van, esetleg már nincs is. Felteszem a kérdést, hogy miért és hogyan alakult ki ez a gondolkodás világszerte a lakosság körében, hogy inkább fizetnek az orvosoknak tízezreket, mintsem előre gondolva figyelnének a helyes táplálkozásra, a stressz mentes környezetre és a megfelelő mennyiségű testmozgásra. Számos felmérés egészen az iparosodás kezdetére vezeti vissza ennek a problémának a kezdetét. A nagyanyáink és nagyapáink látástól vakulásig dolgoztak a szántóföldeken, a kovácsműhelyekben és még hosszan sorolhatnám. Mégsem voltak olyan kövérek, depressziósak az emberek, nem volt olyan sok népbetegség, mint napjainkban. Akkoriban az embereknek volt annyi szerencséjük, hogy a munkahelyükön megvalósíthatták a rendszeres testmozgást. Bár az étkezéseik alatt a zsírban tocsogó kolbászt és szalonnát ették, nem kellett aggódniuk, hogy meghíznak, mert amit megettek azt rögtön el is égették. Tehát erre is igaz az a bölcs szólás-közmondás, hogy Az anyag nem vész el, csak átalakul. A napjainkban élő emberek kedvéért ezt az előbbi idézetet olyan módon változtatnám meg, hogy Az anyag nem vész el, csak lerakódik. 4
5 1.1. A témaválasztás indoklása Kezdjük egy kis matematikával. Egy év (ha nem szökőévről beszélünk) 365 napból áll. Ebből könnyen kiszámítható, hogy egy év 8760 órából áll. Egy magyar dolgozó évente átlagosan 1988 órát tölt a munkahelyén. Ebből vonható le az a megállapítás, hogy egy átlagos magyar felnőtt idejének 22,6%-át a munkahelyén tölti. Ebben természetesen benne van a szabadság, a betegszabadság, ünnepnapok, stb. Ez egy héten 38 munkaórát jelent. Ezt felhasználva a következő két diagramm mutatja meg, hogy a munkaidő milyen arányban áll az alvással és az egyéb tevékenységekkel. Egyéb tevékenységek alatt értem mind a munkába menetet-jövetet, az étkezéseket, a családdal, barátokkal való együttlétet, sportolást, stb. 33,30 % 22,60 % 44,10 % 33,30% 34,80% 31,90% Munkaidő Alvás Egyéb Munkaidő Alvás Egyéb 1. ábra: Időmegosztás heti viszonylatban 2. ábra: Időmegosztás hétköznapi viszonylatban Azért írom ebben a témában a dolgozatom, mert meg szeretném tudni, hogy milyen jelentősége van a sportnak, a testmozgásnak a munkahelyen eltöltött időre. Ha az emberek rendszeresen részt vesznek rekreációs edzéseken, szabadidős sport programokon, tömeg futóversenyeken, akkor mennyivel érzik jobban magukat a munkahelyeiken? Véleményem szerint minden embert foglalkoztatja ez a kérdés valamilyen mértékben, hiszen csak 1988 órát töltenek az emberek munkahelyeiken. Ezért közel sem mindegy, hogy ezt az időt hogyan használjuk ki, hiszen jóval könnyebben megy minden olyan tevékenység, amelyet fitten, jó kondícióban örömmel végzünk. 5
6 1.2. A kutatás jelentősége Manapság a dolgozó emberek nagyon sok problémával találják szemben magukat a munkahelyükön. Számos kihívással kell megküzdeniük, amelyek mind fizikálisan, mind szellemileg megterhelik őket. A munka jellegének változásával egyre többen végeznek ülőmunkát. Tipikus forgatókönyvet követ azon ember, aki reggel beül az autójába, majd átül a számítógéphez, hazaérve pedig leroskad a televízió elé. A fizikailag aktív emberek általában egészségesebbek is csökkentve olyan betegségek kockázatát, mint az elhízás és egyéb, mozgásszervi betegségek a jó egészségi állapot pedig növeli a produktivitást. A következő ábra szemlélteti a Magyarországon élt emberek normálistól eltérő testsúlyi adataikat, azon belül is a túlsúlyos és az elhízott személyek arányát jelzi, illetve hány éves korban milyen százalékban jellemzőek a lakosságra. 1. táblázat: A túlsúly és az elhízás gyakorisága (OLEF 2000) Ezen a felmérésen jól látszik, hogy férfiaknál a életév közötti időszak mutatja a legrosszabb eredményt a túlsúlyt figyelembe véve, míg a felmérés alapján a magyar férfiak (33%-a) éves korukban élik elhízottan életüket. 6
7 Nőknél mind a túlsúly, mind az elhízottság problémái később jelentkeznek. A nők 41,5%-a túlsúlyos Magyarországon 60 és 64 életévük között, míg elhízottak 65 és 74 éves korukban, amely a nők mindegy 34%-át teszi ki az adott korcsoportra tekintve. A kutatásom által újabb összefüggéseket tárok fel, amelyek a munkahelyi egészségfejlesztés és a mozgásos rekreáció új aspektusait világítja meg. Mellékesen megjegyzem, hogy Magyarországon általában 13,5 napot hiányoznak a dolgozók valamilyen betegség következtében (az Országos Egészségfejlesztési Intézet adata szerint), amely az évi munkaidő 5,4%-át jelenti. Ezért érzem nagyon fontosnak, hogy ezeket a hiányzásokat minimálisra csökkentsük A kutatás aktualitása A munka jellege napjainkban egyre inkább számítógéphez kötött, ebből kifolyólag sokan reggeltől estig íróasztalnál ülve, monitor előtt töltik munkaidejüket. Azt hihetnénk, a munkamennyiségtől fáradunk, holott ha némi szünetet tartva átmozgatnánk elzsibbadt izmainkat, meglepően felfrissülve és nagyobb lendülettel tudnánk folytatni tevékenységünket. A munkaidő után végzett rendszeres testmozgás pedig hosszútávon megnöveli a teljesítményt. Ahol lehetőség van munkahelyi torna megszervezésére, konditerem- vagy uszodabérlet biztosítására, kevésbé keresnének kifogást a munkatársak a sportolás gondolata alól. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy csökkenne a betegségekből fakadó hiányzás, a táppénzes napok száma. A fizikailag is aktív, jó közérzetű dolgozók a vállalati célokkal jobban azonosulnak, a rendszeres testmozgás hatására problémamegoldó képességük is számottevően javul. 7
8 1.4. A várható eredmények hasznosíthatóság A várható eredmények hasznosíthatóságának kérdését két értelmezésben világítanám meg. Az egyik az én szemszögemből való megközelítés lenne, miszerint a kutatásomon kapott eredmények segítségével és azok felhasználásával lehetőségem nyílhat a munkahelyeken fejleszteni a dolgozók fizikai állapotát, amely segítségével nőne a cég, illetve vállalat termelékenysége és profitja is. Másodsorban, pedig olyan információkkal tudnám ellátni az ebben a témában kutató személyeket, amelyek új aspektusként szemlélteti a mozgásos rekreáció, illetve a munkahelyi egészségfejlesztés dimenzióit. Reményeim szerint a megkérdezett munkavállalók a megfelelő tapasztalatok által kedvet kapnak a későbbiekben hasonló módon egészségesen élni, mint azt a program ideje alatt tették. Számomra a legnagyobb cél, hogy megfelelő ismeretátadással felnyissam a munkáltatók figyelmét és megértessem őket a sport és a megfelelő rendszerességgel űzött mozgásos rekreáció fontosságról és használhatóságáról. 8
9 2. Irodalmi áttekintés Ebben a fejezetben olyan szerzők publikációit, jegyzeteit gyűjtöttem össze, akik nagyobb mértékben mélyültek el mind a rekreáció, mind az egészségfejlesztés témakörön belül. Ezekből az információkból nagyon sok hasznos tapasztalatot szereztem és nagyobb rálátásom nyílt az ebben a témába való kutatásomhoz Fogalmi meghatározások Rekreáció: a rekreáció szabadidőben, a tevékeny pihenés érdekében végzett minden olyan kulturális, társas, játékos és mozgásos tevékenység, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki teljesítőkészség és képesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz az ember. (Fritz, 2006) Mozgásos rekreáció: olyan gyakorlatok végrehajtásából álló tevékenység, amelynek célja az egyén egészségének megőrzése és fejlesztése, teljesítő- és munkavégző képességének helyreállítása és szükség szerint annak növelése. (Fritz, 2006) Rekreációs edzés: rekreációs edzésen a lehetőleg gyermekkortól, szabadidőben, folyamatosan és rendszeresen, heti 3-5-szor, percen át a maximális pulzus 85-65%-ának megfelelő ingererősséggel az egészsége érdekében végzett, döntő mértékben aerob állóképességi jellegű, olyan mozgások végzését értjük, amelynek alapverő célja a testi, lelki felfrissülés, aktív pihenés útján az egészség megőrzése és fejlesztése. A rekreációs edzéshez is szükséges a tudatos és tervszerű pedagógiai folyamat ismerete és alkalmazása, amihez szakember szükséges! (Fritz, 2006) Egészség: teljes fokú fizikális, mentális és szociális jó közérzet, és nem pusztán a bajok, betegségek, gyengeségek hiánya, távoltartása. (WHO) 9
10 Munkahelyi egészségfejlesztés: a munkavállaló, a munkáltató és a társadalom együttes törekvése az egészség és a jól-lét fejlesztésére a munkahelyen. (a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózat /ENWHP/ szerint) Munkahelyi egészségfejlesztés: Munkahelyi egészségfejlesztés magában foglal olyan információkat, egészségfejlesztési politikákat, gyakorlatokat, melyek a munkaadó részéről egyértelmű elkötelezettséget jelentenek az egészséges munkakörülmények és munkaerő megteremtésére, melyek elősegíthetik a munkavállaló egészségesebb faktorok melletti döntését, a szervezet egyénre való hatásainak maximális figyelembevétele mellett. (Wales) 2.2. Mozgásos rekreációról általában A fogalmi meghatározásban már esett szó mind a rekreációról, mind a mozgásos rekreációról, ezért nem ismertetem ismét a definíciókat. Fontosnak érzem mégis megemlíteni a tényt és kiemelni a különbséget, miszerint a rekreációs céllal végzett sporttevékenység a mozgásos rekreáció szerves része, viszont nem szinonimája. A mozgásos rekreációt a versenysporttól az a tény különbözteti meg, hogy célja nem az öröklött adottságok felső határáig történő teljesítményfokozás, sokkal inkább a jó közérzet megszerzése, az egészségi állapot javítása és maga a pihenés és a kikapcsolódás elérése. A teljesítményközpontú gondolkodást tehát felváltja az egészségközpontú gondolkodás, amely jóleső, pihentető tevékenységek gyakorlásával jeleni meg. A mozgásos rekreáció egyik alkotó eleme a nem edzés jelleggel végzett mozgásos tevékenységek. Ebbe a kategóriába tartozik mindazon tevékenységek összessége, amelyet kizárólag a kikapcsolódás valamint a mozgás szeretete van középpontban. Továbbá jelen van itt is a tervszerűség és a rekreációs edzések szabályrendszerének betartása. Nem feltétlen szükséges olyan mértékben ezeket a tevékenységeket folytatni, amelyek hatására az edzettségi állapot változhatna. Ezek függnek a tevékenységek intenzitásától, terjedelmétől, gyakoriságától, valamint az edzések közötti restitúciós időtől is. 10
11 Számos, főként külföldi tanulmány számol be a mozgásos rekreáció hatásáról, amely alapján arra igyekeznek kellő információt nyújtani az embereknek, hogy a rekreációs edzés nem csak egészségmegőrző szereppel bír, de a krónikus betegségek esetében egészség-helyreállító szerepről is beszélhetünk. 3. ábra: Az aerob állóképesség fejlesztéséhez életkoronként szükséges pulzusfrekvencia a rekreációs edzésnél (Fritz, 2006) Alapvetően kortól és fittségi szinttől függ, hogy kinek milyen célzónában szükséges edzenie. A célzóna azt a pulzustartományt jelöli, amelyben a szívnek dolgoznia kell ahhoz, hogy az adott szervezetben pozitív változások jöjjenek létre. A célzóna egy egész tág tartomány, amely tovább szűkíthető, ha megállapítjuk az edzés célját: ha "csak" testkompozíciónk karbantartására, testzsír százalékunk optimalizálására törekszünk, elegendő a hosszú távú, alacsonyabb intenzitású munkavégzés (lásd: zöld zóna). Ha intenzívebb, állóképességi edzést kívánunk végezni, legalább 20 percet kell eltöltenünk egy magasabb edzésintenzitáson (lásd: sárga zóna). Magasabb pulzusérték csak élsportolóknak vagy igen nagy állóképességgel rendelkező, magas fokon edzett embereknek ajánlott (lásd: piros zóna). 11
12 4. ábra: Célzónák bemutatása a pulzusértéket és életkort figyelembe véve: ( Munkahelyi egészségfejlesztésről általában A munkahelyi egészségfejlesztés legfőbb célja: a munkaerő egészségének, motivációjának, mentális kapacitása erősítése. Más megközelítés alapján kicsit bővebben a munkahelyi egészségfejlesztési programok megjelenésének elsődleges kiváltó oka a dolgozók betegsége miatt a munkáltatókra nehezedő költségek radiális növekedése volt. A programok folyamatos javulást produkáltak és kiderült, hogy a fentieken kívül egyéb kedvező hatásai is vannak, melyek közvetett módon szintén javíthatják a vállalat eredményességét. A kulcsszó az egészség, amely a mindennapi élethez szükséges erőforrás, magába foglalva a fizikai, mentális és társas jólétet egyaránt. A munkahelyi egészségfejlesztési program működéséről szóló modellt De Greef és Van den Broek elképzelése alapján az alábbi ábra szemlélteti. 12
13 4. ábra: A munkahelyi egészségfejlesztési program működési elve (De Greef; Van den Broek) A munkahelyi egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek általában három kategóriába sorolhatók: -az egészségfejlesztést szolgáló munkaköri, szervezeti, környezeti tervezés -a munkavállaló viselkedésének megváltoztatása -a munkahelyi egészségfejlesztéssel kapcsolatos belső kommunikáció. Az egészségfejlesztésnek látszik egy tág és egy szűk definíciója. A szűk definíció az egészségfejlesztés elméletének újdonságát hangsúlyozza, és elhatárolja egyéb preventív folyamatoktól. Az 1986-ban született Ottawa Chartára hivatkozva a leglényegesebb sarokpontja az egészséget illetően az egyéni autonómia követelményének megfogalmazása, valamint az életkörülmények munka, lakás, művelődés, béke javításának sürgetése. A tág definíció az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma. Egységes fogalommá integrálja az egészségfelvilágosítás, az egészségnevelés és tanítás, az önsegítés, valamint a prevenció eddigi részstratégiáit. Az egészségnevelés tág definíciójának célja nyilvánvaló: cselekvésre ösztönöz, és lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy az egészségfejlesztés elemei ne kizárják, hanem kiegészítsék egymást. (Benkő Zs., 1997) 13
14 3. Feltételezés, hipotézis Mint ahogy már az irodalmi áttekintésből megtudhattuk, a munkahelyi egészségfejlesztés célja az olyan káros tényezők csökkentése, amelyek negatívan befolyásolják a munkahelyi teljesítményt. A mozgásos rekreáció által olyan előnyös fizikai eredményeket értünk el, amelyek által a rizikófaktorokat csökkentettük, így javítottuk az emberek egészségi állapotán. Tehát szoros kapcsolatot lehet felfedezni a mozgásos rekreáció és a munkahelyi egészségfejlesztés között. Hipotézisem: A vizsgált személyek túlnyomó többségénél a mozgásos rekreáció alkalmazását követően: o a testzsírszázalékuk csökkent; o a derékkörfogatuk csökkent, o a fittségi indexük javult, valamint a testsúlyuk csökkent, amelyeket a testmozgás eredményeként értünk el. A mozgásos rekreációnak köszönhetően a program befejezése után sokkal egészségesebbnek, fittebbnek érzik magukat a munkavállalók, amely által a munkahelyen eltöltött idejük is aktívabbnak bizonyul Várható eredmények Ha a résztvevők az előírt edzések legalább 70%-án részt vesznek, akkor várhatóan a munkavállalók 85-90%-ánál érhető el kézzel fogható eredmény. Ezek az eredmények nagyrészt súlycsökkenésben, zsírszázalék csökkenésben mutatkozik meg, illetve ebből következik, hogy könnyebben fognak mozogni, az addig nehezen végzett tevékenységekkel könnyedén meg fognak bírózni, valamint nagyobb kedvvel fogják mindennapjait élni. 14
15 4. Kérdésfeltevés A dolgozatom céljait figyelembe véve a következő kérdésekre keresem a választ: 1: A mozgásos rekreációt alkalmazva milyen egészségi változások jelentkeznek a megfigyelt személyeken? 2: Milyen arányban figyelhetünk meg testsúlyváltozást nőknél és férfiaknál? 3: Hogyan változott a programban résztvevők derék körfogata? 4: Hogyan változott a programban résztvevők testzsír százaléka? 5: Hogyan változott a résztvevők fittsége a program eredményeként? 15
16 5. Módszerek 5.1. A vizsgált személyek és az alkalmazott dolgok általános jellemzői A szakdolgozatom elkészítéséhez az Országos Egészségfejlesztési Intézet segítségét kértem, hogy biztosítsanak számomra olyan információkat, adatokat, amelyek nagy előrelépést jelentettek mind a kérdőív, mind a felmérések feldolgozásában. A kutatásom tárgyát a 2006 évi Közösenkönnyebben versenyre alapoztam, melynek a lényege a munkahelyi alkalmazottak egészségi állapotának javítása volt. A kérdőíves felmérést tanulmányozva megvizsgáltam a személyek egészségi és fizikai állapotát. Továbbá fittségi teszttel mértük fel a dolgozók aktuális fizikai állapotát. Erre egy úgynevezett Finn gyalogló tesztet végeztettem a résztvevő személyekkel. A teszt rövid ismertetése: 2km-es távon, amely síkfelületű (pl. atlétikai pálya), az egyén kapacitásához mérten élénk gyaloglást jelent. A teszt eredménye a megtételhez szükséges idő, a gyaloglás befejezése utáni pulzusszám, a testtömeg index és az életkor alapján lehet kiszámítani a fittségi indexet. Képletbe helyettesítve a következőképpen néz ki: Férfiaknak: 420-(PERCx11,6+MPx0.20+HRx0,56+BMIx2,6)-ÉLETKORx0,2 Nőknek: 304-(PERCx8,5+MPx0.14+HRx0,32+BMIx1,1)-ÉLETKORx0,4 A fentiekben használatos rövidítések ismertetése: Perc- gyaloglási idő (perc) Mp- gyaloglási idő (mp) HR - a befejezéskori pulzusszám/perc BMI testtömeg-index Kor életkor években 16
17 A vizsgálatban alkalmazott mérési eljárások és főbb értékeinek ismertetése Fontosnak érzem megemlíteni a testtömeg index fontosságát is, mivel a későbbiekben lesz szó róla. A testtömeg index, azaz a BMI a következő képlettel számítható ki: Kg/ testmagasság 2 A testmagasságot méterben kell megadni. Tehát egy 80kg-os, 185cm magas ember testtömeg indexe 23,37. A következő táblázatban bemutatom az átlag, illetve az átlag alatti és feletti értékeket. Sovány 20alatt Normál Túlsúlyos Elhízott 30 felett 2. táblázat: BMI értékek kategorizálása A követező táblázat a normál testzsír %-ot mutatja meg. Ha a programban résztvevő személyek a megadott érték alá sorolhatók be, akkor azok a vizsgált alanyok soványak. Ebből következik tehát, ha viszont az értékek fölé kerülnek, akkor túlsúlyosak, de ha olyan mértékben haladják meg a táblázatban közölt értéket, akkor már elhízásról is beszélhetünk. Nőknél Férfiaknál Életkor Normál érték % ,5% % 50 felett 30% % ,5% % 50 felett 20% 3. táblázat: testzsír % értékelése 17
18 5.2. A kérdőív általános jellemzői A kérdőívet minden olyan felnőtt kitölthette, akinek volt aktív munkaviszonya. A nem és a kor nem volt megszabva. A kérdőívet a program megkezdése előtt vettük fel és összesen 758-an töltötték ki. A kérdőív teljes tartama megtalálható a függelékben. A felmérés megkezdése előtt minden dolgozó tájékoztatást kapott a kutatásról és annak céljáról, módszereiről. A vizsgálatba való részvétel önkéntes volt. A kérdőívek kitöltése munkaidőben zajlott. A kérdőív kitöltéséhez egy rövid útmutatót mellékeltünk, amely segített a résztvevőknek a helyes kitöltésben. A teszt kitöltéséhez a munkavállalóknak mindössze percet kellett áldozniuk munkaidejükből A vizsgálathoz és a feldolgozáshoz felhasznált módszerek A kutatásomhoz az Országos Egészségfejlesztési Intézet segítségével kérdőíves felmérést készítettünk, amellyel a munkavállalók szociodemográfiai adataira voltunk kíváncsiak illetve sportbeli szokásáról és egészségi állapotáról kérdeztük őket. A Közösen-könnyebb programra alapoztam kutatásom, ezért a kezdetekkor töltettük ki a kérdőíveket, majd minden résztvevőn egy általános egészségi és fizikai felmérést készítettünk, amelyben megmértük a résztvevők testsúlyát, derék körfogatát, testzsír százalékát, végül a fittségi indexüket számoltuk ki. A program kezdetekor továbbá felmértük a résztvevők fittségi állapotát is. Ezeket a felméréseket a program végeztével megismételtük, hogy össze tudjuk hasonlítani, milyen változások lehetett tapasztalni eredményként. A kapott eredményeket a microsoft word és a microsoft excel programokat használva dolgoztam fel. A dolgozatomat egy Pentium4-es notebookkal készítettem. A felméréskor használt mérőműszerek a következők voltak: - Philips HF 8005-ös típusú személymérleg - BF 306-os típusú testzsír százalék mérő. 18
19 6. Eredmények Ebben a fejezetben ismertetem a kutatásomon kapott eredményeket és azok összefüggéseit diagrammok, illetve ábrák segítségével A program kezdete előtti kérdőív segítségével felvett adatok kiértékelése A programban résztvevő munkavállalók alapdemográfiai vizsgálata és eredményeik Elégedettségre adott válaszok értékelése Arra a kérdésre, miszerint Jól érzi most magát a saját bőrében? a válaszadók 52,3%-a nyilatkozta azt, hogy jelenleg igen, jól érzik magukat a saját bőrében, míg csak 47,7%-uk elégedetlen aktuális fizikai-lelki állapotával illetve testképével, amely egy egészségi program kezdetén nem olyan meglepő eredmény. Elégedettségi index 52,3% 47,7% Elégedettek Elégedetlenek 5. ábra A kérdőívet kitöltő személyek nemek szerinti megoszlása A vizsgálati személyeknél a következő demográfiai adatokat mértük föl: nem, kor, iskolai végzettség, foglalkozás, beosztás. A programra jelentkezők 81,3%-a nő, míg 18,7%-a férfi volt. A nemi megoszlás alapján is jól látszik, hogy a fogyókúra, testsúlyproblémák leküzdése, illetve az egészségesebb életmód a hölgyekhez áll közelebb. Ezért nem meglepő, hogy a hölgyek testtömeg-index értékük átlaga jóval a férfiaké alatt volt: a férfiak 93%-a, míg a nők 73%-a tartozott a program kezdetekor a túlsúlyos illetve elhízott kategóriába. 19
20 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% 81,30% 93% 73% 18,70% Nemek aránya Férfiak túlsúlya Hölgyek túlsúlya Elhízottak aránya Hölgyek Urak 6. ábra: A nemek aránya; nemeken belüli túlsúlyosok aránya A programban résztvevők iskolai végzettségének megoszlása A kérdőívet összesen 758-an töltötték ki. A kérdőívet kitöltő személyek legnagyobb része főiskolai diplomával rendelkezik, ahogy a következő diagram is jól mutatja. Második helyen említhetjük meg a szakközépiskolai végzettséggel, illetve technikummal rendelkezőket személyeket, akik a teljes társulat csaknem 20%-át tette ki. Kisebb százalékkal az egyetemi diplomával rendelkezők következnek. A legkevesebb, mindegy 2%-nyi részvételi aránnyal az általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező munkavállalók vettek részt a programban. 8 általános (2%) 13% 20% 10% 2% 38% 17% Szakmunkásképző, szakiskola (10%) Szakközépiskola, technikum (20%) Gimnázium (13%) Főiskola (38%) Egyetem (17%) 7. ábra: a programban résztvevők iskolai végzettség szerinti megoszlása A programban résztvevők tehát elsősorban a jól képzettek közül kerültek ki, ugyanis több mint 50%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. 20
21 A megkérdezettek családi állapotára vonatkozó kérdésre adott válaszok kiértékelése A tesztet kitöltő személyek közül 60%-a házasságban él, míg minden 5. résztvevő, tehát csaknem 20% egyedül él, míg a többi 20% azonban élettársával, gyermekével vagy egyéb családtagjával él együtt, zömmel 3-4 fős háztartásokban A résztvevők életkorára vonatkozó adatok elemzése A kérdőívet kitöltők átlag életkora 42,4 év volt (18 éves kortól tölthették ki a tesztet). A megkérdezettek 59%-a 30 és 50 év közöttiek voltak, míg a 30 év alattiak és a 50 év felettiek csak kis létszámban vettek részt a programban. 40% A résztvevők életkora 35% 30% 20% 10% 0% 21% 24% éves éves éves 14% éves éves 6% éves 0% 0% 80 év felettiek 8. ábra: A programban résztvevő személyek életkori adatai A programban résztvevők lakóhelyi megoszlása Ezzel a kérdéssel azt szerettük volna felmérni, hogy a megkérdezettek milyen arányban laknak Magyarországon fővárosban, megyeszékhelyen, városban, községben illetve egyéb helyeken. Az eredmények nem hoztak meglepő eredményt. A legtöbb kérdőívet kitöltő 21
22 (%) személy városokban lakott (nem Budapesten és megyeszékhelyen). Ezt követően a budapesti lakosok jöttek sorban, majd a megyeszékhelyen élők következtek. Ezeket a kapott adatokat a következő diagram szemlélteti: Budapest megyeszékhely egyéb város község egyéb 9. ábra: a résztvevők lakóhelyi megoszlása A programban résztvevő munkavállalók sportolási szokásainak vizsgálata és azok értékelése Sportmúlttal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok elemzése A résztvevők közel 40%-a válaszolta, hogy korábban sportolt, sőt, voltak közöttük olyanok is, akik versenyszerűen űztek valamilyen sportágat. A megkérdezettek többsége válaszában azt fogalmazta meg, hogy valamilyen labdával kapcsolatos csapatsportot űzött. Többek között a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a röplabda voltak a legnépszerűbbek. A megkérdezettek összesen 22%-a űzte ezen sportágak egyikét. A másik legnépszerűbb és legnagyobb tömegeket megmozgató sportág, az atlétika csak a megkérdezettek 9,9%-a űzte fiatalabb korukban. Sajnálatos adat viszont, ami ellen mi, sportemberek és mint leendő testnevelő tanárok és rekreációs szakemberek küzdünk, a testnevelés óra alóli felmentést a megkérdezettek közel 10%-a jelölte meg válaszként. Ezt sajnos elképesztőnek tartom, hiszen ha belegondolunk 100 emberből 10 volt hosszú ideig felmentett. A felmentettek magas aránya is hozzá járulhat a mozgáshoz való hozzáállás kialakulásához és az esetleges elhízás kialakulásához is, amelyet később, felnőttkorban már sokkal nehezebb kezelni és korrigálni, mint gyerekkorban. 22
23 Éppen ezért vannak a munkahelyi egészségfejlesztési programok, hiszen ha az illető iskolás korában nem kapta meg a szükséges mozgásmennyiséget, akkor kaphasson még egy lehetőséget az egészséges és normális életre A résztvevők jelenlegi sportolási szokásainak elemzése A rohanó mindennapjainkban gyakran hivatkoznak az emberek arra, hogy kevés az idejük, vannak fontosabb dolgok, mint hogy lemenjenek a konditerembe, stb. De felteszem a kérdést: van fontosabb az egészségünknél? A következő diagramm megmutatja, hogy az emberek hány órát sportolnak hetente olyan intenzitással, hogy a pulzustartományuk a rekreációs edzések keretein belül mozogjanak. 17% 22% semennyit (23%) kb. fél órát (17%) 23% 28% kb. egy órát (22%) 3% 7% kb. 2-3 órát (28%) kb. 4-6 órát (7%) 7 órát vagy többet (3%) 10. ábra: a résztvevők sportolással eltöltött óráik száma heti viszonylatban A résztvevők közel negyede nem sportol, vagy mozog kellő intenzitással, míg heti 2-3 alkalommal, vagy akár annál több órát mozgók aránya 38% volt a megkérdezettek körében, ami rendkívül alacsony aktivitásra utal a testmozgás tekintetében A szabadidős sporttevékenység heti gyakorisága a megkérdezettek körében Ami a testmozgás gyakoriságát illeti, itt sem kedvezőbb a helyzet: megfelelő gyakorisággal, azaz heti legalább 2-3 alkalommal sportolók aránya mindössze 33% volt a megkérdezettek körében, és sajnos minden 5. megkérdezettünk sosem sportolt szabadidejében. 23
24 Meglepő eredmény, miszerint a megkérdezett hölgyek inaktívabbak voltak a férfiaknál a mozgás időtartamát tekintve. Az előbbiekben esett szó arról, hogy a hölgyek sokkal többet foglalkoznak az egészségükkel, gyakrabban járnak sportolni, többször mennek el rekreációs foglalkozásokra, mint például wellness, szauna, spa, és egyéb programokra. Levonható tehát, hogy bár a férfiak ritkábban járnak egészségmegőrző és egészségfokozó helyekre, létesítményekbe, mégis közel azonos lesz az eredmény, hála annak, hogy a férfiak sokkal kitartóbbak ebben a témában. Ennek lehet az a pszichikai háttere, hogy a férfiak kevésbé szeretnek pazarolni, tehát ha jelentkeztek és befizetek egy adott testedzési programra, akkor csak azért is végigcsinálják, ellentétben a hölgy társaikkal, ahogy ezt a felmérés is alátámasztja. 25% 6% 28% 2% 23% 16% soha (16%) ritkábban, mint hetente (16%) hetente egyszer (28%) hetente 2-3 nap (25%) hetente 4-6 nap (6%) minden nap (2%) 11. ábra: A szabadidős sporttevékenység heti gyakorisága a megkérdezettek körében A megkérdezettek jelenlegi sportolási szokásaira irányuló kérdések elemezése Ami a mozgásszegény életmód hátterét illeti, többségük saját bevallás alapján időhiány, illetve lehetőségek hiánya miatt él inaktívabb életet. A mai világban egyre kevesebb időnk jut magunkra és társainkra egyaránt. De a rekreációs edzés éppen erre a problémára született, hogy ne kelljen 2-3 órát naponta a fitnesstermekbe edzenünk ahhoz, hogy a minimális fizikai ingert megadjuk a szervezetünkre. A rekreációs edzés fogalmát, -amely tartalmazza, hogy heti hány alkalommal és alkalmanként mennyi ideig kell végezni az adott mozgásformát- a fogalmi meghatározásban már részleteztem. Az aktívan sportolók zöme, pontosabban 30%-a kondicionáló tornára jár, illetve 20%-a kerékpározik. A spinning napjainkban az egyik legnépszerűbb testedzési forma, amely az állóképességet fejleszti legnagyobb mértékben. Meglepő, hogy a labdarúgás nem nagyon szerepelt a megjelölt válaszok között. 24
25 Az atlétikai számok, közülük a futás is igen háttérbe szorult a népszerűségi listán. Pedig ha megnézünk egy magyarországi maratoni futóversenyt, láthatjuk, hogy ettől a felméréstől eltekintve nagy népszerűségnek örvend a tömegfutás hazánkban. A mozgás, mint közösségi szabadidőforma jellegére utal, hogy a megkérdezetteknek mindössze 26%-a szokott egyedül mozogni, a többség viszont jobban kedveli a társas sporttevékenységeket, mégis csak kevesen, mindössze 6% igazolt sportklub tagok. A sportolás pozitív hatásaival kapcsolatos állításokkal szinte mindenki egyetért A résztvevők egészségi állapotának elemzése a fittségi indexet és a testtömeg indexet figyelembe véve A résztvevők fittségi indexének vizsgálata és értékelése Az életmódváltó program részeként felmértük a résztvevők fittségét is. A fittségi indexet egy 2km-es finn gyalogló teszt adja a teljesített időeredmény, a pulzusszám és a testtömeg-index függvényében, az életkorral súlyozva, de erről bővebben írtam az 5.1-es bekezdésben, a módszereknél. A fittségi indexet vizsgálva a következő eredményeket kaptam. A résztvevők majdnem 70%- ának a fizikai-állóképessége az elvárható átlagnál rosszabb volt. Érdemes a fittségi indexnél visszautalni a BMI-re (body mass index), ugyanis az elhízottak és a túlsúlyosak aránya is körülbelül ugyanennyi, vagyis 73% volt. Az elhízás egyben a fizikai teljesítőképesség csökkenésével is jár. A résztvevők fittségi indexe 60% 55% 50% 40% 30% 20% 10% 41% 21% 29% 12% 24% 5% 5% 7% 2% férfiak nők 0% jelentősen az átlag alatt valamivel az átlag alatt átlagos valamivel az átlag felett jelentősen az átlag felett 12. ábra: A résztvevők fittségi indexe 25
26 Megvizsgáltam, hogy az életkor mennyire befolyásolja a fittségi indexet. Arra a következtetésre jutottam, hogy nincs számottevő különbség a megfigyelt életkori csoportok között A résztvevők testtömeg indexének vizsgálata és értékelése A programban résztvevő személyek testtömeg-indexe nemenként 60% 50% 40% 45% 38% 48% 35% 30% 26% 20% Férfi Nő 10% 0% 2% 1% 5% Sovány Normál Túlsúlyos Elhízott BMI 13. ábra: A programban résztvevő személyek testtömeg-indexe nemenként Megdöbbentő adat, miszerint túlsúlyos vagy elhízott volt a résztvevő férfiak 93%-a, míg a nőké 73%. A hölgyeknél jobb volt a helyzet, hiszen 26%-uk normál testtömeg-indexszel rendelkeztek. A férfiakról ez koránt sem volt elmondható, hiszen csupán 5%-uknak volt normális a testtömeg-indexük. Soványnak egyik nem képviselői sem mondhatják magukat, mivel a megkérdezett férfiak 2%-a, míg a nők 1%-a volt sovány A fittségi index és a testtömeg index összefüggései A fittségi és a testtömeg index között nagyon szoros összefüggést találtam. Az elhízottak mindegy 87%-ának az állóképessége rosszabb volt az átlagénál, míg a normális BMI-vel rendelkezőknél ez az arány csaknem 45% volt. Ezekből az adatokból levonható az a következtetés, miszerint a túlsúlyos és elhízott munkavállalók kevésbé bírják az aktív munkavégzést, mint a normális testsúlyú társaik. 26
FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS
FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass
RészletesebbenSzilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében
Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás
RészletesebbenIX. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2018.
IX. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2018. 2014-2017. évi eredmények A FIZIKAI AKTIVITÁSI szintek felmérése SZŐTS GÁBOR Magyar Sporttudományi Társaság Bevezetés FIZIKAI AKTIVITÁSI SZINT FELMÉRÉSÉNEK
RészletesebbenAz országos átlaghoz viszonyítva: szignifikánsan nem különbözik eredményünk 6. és 8. évfolyamon sem.
Mérések-értékelések tapasztalatai Az első évfolyamon az osztálytanítók elvégezték a DIFER mérést 2015. október 22-ig megtörtént a KIR rendszerben való lejelentése. A felmérés során az iskolában szerzett
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenE G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -
Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége
RészletesebbenMitől kritériumorientált a NETFIT tesztrendszer?
NETFIT 2017-2018. Mi a NETFIT? A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT ) egy olyan diagnosztikus értékelő rendszer, amely segítségével a tanulók egészségközpontú fizikai fittségi állapota országosan
RészletesebbenFusion Vital Program riport
370916 Fusion Vital Program riport Cs 10.09.2015 17:21 6ó 46perc 58 / 82 / 6 Stressz reakció Feltöltődés Fizikai aktivitás Napi fizikai aktivitás Pulzusszám Hiányzó pulzusszám 5% Napközben nincs feltöltődés.
Részletesebben2007. október 17. A terhelés összetevıi:
A terhelés összetevıi 2007. október 17. Készítette: Hajdu Botond Bence testnevelés-rekre rekreáció III. évfolyam Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Testnevelési si és s Sporttudományi
RészletesebbenMikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek
Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenKérdőív értékelés 76% 1. ábra
Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja
RészletesebbenKraiciné Szokoly Mária PhD
Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Egészségfejlesztés az ELTE PPK-n Kutatás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatói és hallgatói vélekedésekről
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió
RészletesebbenNők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával
Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával Schmidt Judit, Kovács Ildikó, Arató Györgyi, Pénzes Veronika, Lelovics Zsuzsanna Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet Egészséges
RészletesebbenJuhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu
Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK,
Részletesebben1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Testmozgással az egészségért
1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Testmozgással az egészségért Rendszeres mozgás az egészséges szervezetért Kiadó: Gönc
Részletesebbenmove europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken
move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken move europe Egészséges munkavállaló az egészséges munkahelyeken A programról A move europe mozgalom a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenÚj módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenHONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP)
HONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP) MH EK VEI KJSZ Egészségfejlesztési Osztály Dr. Juhász Zsolt alezredes programvezető Pápa, 2015. november 12. Az előadás vázlata I. Jogszabályi háttér (10/2015. (VII. 30.)
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA sport közösségteremtő hatása a Debreceni Egyetemen
A sport közösségteremtő hatása a Debreceni Egyetemen Készítette: Kovács Klára PhD-hallgató Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program Debrecen, 2010. december 3. Campus-lét Műhelykonferencia Cél A sport
RészletesebbenHogyan mentsd meg a szíved?
Hogyan mentsd meg a szíved? Mivel minden második haláleset oka szív- és érrendszeri betegségbõl adódik, a statisztikán sokat javíthatunk, ha tudjuk, hogyan is küzdjünk e probléma ellen. Pl. már minimális
RészletesebbenA rendszeres testnevelés és a kölyökatlétika hatásai szülői szemüvegen keresztül
Janiga Lilla, dr. Vágó Béla, Turcsik Katalin, Szalma László: A rendszeres testnevelés és a kölyökatlétika hatásai szülői szemüvegen keresztül I. Bevezető Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint
RészletesebbenNők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje
Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,
RészletesebbenTest-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé.
Test-elemzés Bioelektromos impedancia mérés 5 különböző pályán kerül mérésre (lábtól-lábig, kéztől-kézig, bal kéztől a jobb lábig, jobb kéztől a bal lábig, bal kéztől a bal lábig). Ezzel 100%-os lefedettséget
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenAlba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
RészletesebbenTÁMOP Program Munka közben is egészségesen. Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel. Kolarovszki Tünde.
TÁMOP 6.1.2 Program Munka közben is egészségesen Vállalati hatékonyság növelés Munkahelyi egészségfejlesztéssel Kolarovszki Tünde Szakmai vezető Personal Best Kft. 16 éve a sikeres, eredményes vállalatokért,
RészletesebbenA rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.
A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer
RészletesebbenKerékpárhasználati adatok
Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását
RészletesebbenA sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál
Fintor Gábor Szabó József A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál Számos kutatás bizonyította már, hogy az egészséges testi fejlődés szempontjából mennyire fontos a rendszeres fizikai
RészletesebbenÉletmódváltás - Sohasem késő!
Életmódváltás - Sohasem késő! E G É S Z S É G E S É L E T M Ó D 6 0 - O N T Ú L I S, S Z A B A D I D Ő S P O R T K O N F E R E N C I A 2 0 1 5. 1 0. 1 9. D R. I R M A I I S T V Á N E G Y E T E M I D O
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenTEVÉKENYSÉGNAPLÓ. Tanuló neve: Iskola neve: Osztály megnevezése:
TEVÉKENYSÉGNAPLÓ A TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 az Európai Unió támogatásával megvalósuló Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztés projekt keretében megvalósuló mozgásszenzoros kutatáshoz Tanuló neve: Iskola
RészletesebbenA évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése
A 2015. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése Matematika 6. osztály A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) A tanulók képességeloszlása
RészletesebbenAlba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenA tanév NETFIT felmérés eredményeinek tükrében létrehozott INTÉZKEDÉSI TERV ELEMZÉSE
A 2016-17. tanév NETFIT felmérés eredményeinek tükrében létrehozott INTÉZKEDÉSI TERV ELEMZÉSE A Brassó Utcai Általános Iskolában 2017. tavaszán végeztük el a NETFIT felméréseket. A felmérés országos kiterjedésű,
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése
A 2014. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése Matematika 6. osztály A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) Az ábra azt mutatja
RészletesebbenSzékesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása
Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-
RészletesebbenVI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.
VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / 2010-2011-2012-2013-2014. évi eredmények, összefüggések bemutatása II. Dr. habil Barna
RészletesebbenA Humánpolitika.com átfogó kutatása a munkahelyi egészségfejlesztésről és a munkavállalók sportolási szokásairól
A Humánpolitika.com átfogó kutatása a munkahelyi egészségfejlesztésről és a munkavállalók sportolási szokásairól A munkahelyi sport- és egészségfejlesztés szervezeti tapasztalatai 2013 A felmérésről 2013
RészletesebbenV. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia évi eredmények, összefüggések. Dr.habil Barna István MAESZ Programbizottság
V. Jubileumi Népegészségügyi Konferencia 2010-2011-2012-2013.évi eredmények, összefüggések Dr.habil Barna István MAESZ Programbizottság 2014.02.20. Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja (MÁESZ)
RészletesebbenTíz éve vagyok tagja a Premium csapatának. Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa
Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa Mottó: A fájdalmat mindenki nagyszerűen el tudja viselni, kivéve azt aki érzi avagy A diétás kezelés magyarországi
Részletesebbenalapértéke Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András
A gyógytestnevelés a testnevelés alapértéke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Játékos-társas vízi gyakorlatok, és gyógyúszás asztmás gyermekek számára Dr. Gunda András Szakvezető tanár,
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenProgram címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM
Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Tanúsítvány száma: 1/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. január 30. Kérelmező neve: Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Korlátolt
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Magyar Ilona Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenFOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged
FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged Egyesületünk - Az ATSK Szeged alakulása: 1996 - Utánpótlás-nevelésre
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenHelyettesítő. kérdőív TÁRKI. 1 hullám EGÉSZSÉG KUTATÁS. A válaszadás önkéntes! Család sorszáma. Kire vonatkozó adatokat tartalmaz ez a kérdőív?
Család sorszáma Kire vonatkozó adatokat tartalmaz ez a kérdőív? TÁRKI EGÉSZSÉG KUTATÁS Egyén sorszáma A válaszoló személy sorszáma 1 hullám Helyettesítő kérdőív 1997 A válaszadás önkéntes! Település neve:...
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenAz elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás
Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenA fő feletti városokban és a falvakban élők között az átlagosnál nagyobb arányban találunk gyakran futókat: itt 30 százalék körüli a hetente
A nők futással kapcsolatos szokásait felmérő kérdőív elemzése A futás népszerűsége évek óta töretlenül növekszik Magyarországon. A Budapest Sportiroda és a 21 Nő az egészségügyért alapítvány országos kutatása
RészletesebbenMUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése MUNKAKÉPESSÉGI INDEX FELMÉRÉS ZÁRÓKONFERENCIA Magyarország 45 év feletti munkavállalóinak munkaképessége
RészletesebbenA sporttudatosság vizsgálata válogatott atléták körében
A sporttudatosság vizsgálata válogatott atléták körében Dr. Kiss-Polauf Marianna Dr. Tállay András, Dr. Halasi Tamás Országos Sportegészségügyi Intézet MASZ Sportegészségügyi Konferencia 2017. november.18.
RészletesebbenAktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag
Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenGenetika. Termelékenység. Életmód, sport. Oktatás. Munkaerő kínálat. Egészségügyi ellátás. Oktatás. EGÉSZSÉG Tőkeképződés. Jólét. Gazdasági eredmények
2 Oktatás Életmód, sport Genetika Termelékenység Munkaerő kínálat Egészségügyi ellátás Oktatás Jólét EGÉSZSÉG Tőkeképződés Más társadalmigazdasági tényezők Környezet Gazdasági eredmények 3 4 5 6 2% 12%
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenSzakdolgozati témalehetőségek
Szakdolgozati témalehetőségek Bárdos György, DSc, az MTA Doktora, egyetemi tanár Jelentkezés: bardos.gyorgy@ppk.elte.hu Rekreációs szakdolgozatok tematikus rendszerezése és feldolgozása Életmód és egészség
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola kompetenciamérésének 2015-es évi intézményi értékelése Készítette: Knódel Éva 2016. június 17. 6 évfolyam A hatodik évfolyamon összesen 296 diák tanult
RészletesebbenMiért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
Részletesebben50 FELETT IS AKTÍVAN!
50 FELETT IS AKTÍVAN! KI A CÉLCSOPORT? főbevásárlók (elsősorban nők) 25-30 éves, családos, ABC státuszú nők 40+ -os nők 50+ -os korosztály kismamák, babáskisgyerekes anyukák ÁTLAGÉLETKOR VILÁGVISZONYLATBAN
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenAz önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós
Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében Gyorgyovich Miklós Áttekintett kutatások az önkéntesség tükrében Ifjúság2008 gyorsjelentés (2008) A magyar önkéntesek motivációinak kutatása (2009) A NIS első
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenAz elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.
Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenStatisztika 10. évfolyam. Adatsokaságok ábrázolása és diagramok értelmezése
Adatsokaságok ábrázolása és diagramok értelmezése A statisztikában adatsokaságnak (mintának) nevezik a vizsgálat tárgyát képező adatok összességét. Az adatokat összegyűjthetjük táblázatban és ábrázolhatjuk
RészletesebbenLADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL
LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek szociális szakosított ellátását
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenCIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES
CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES Készítette: dr. Tamás Gábor, a projekt szakmai vezetője EGÉSZSÉG (WHO DEFINÍCIÓ) Az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
RészletesebbenPályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.
Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:
RészletesebbenJelentés a 2013-as Educatio kiállításról
Jelentés a 2013-as Educatio kiállításról Életpálya Iroda Molnár Balázs I. Bevezető A január 18-19-én tartott Educatio kiállításon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban NKE) is állított standot,
RészletesebbenA megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
RészletesebbenEnergia-egyensúly egyensúly a munkahelyen. Monspart Sarolta 2007. 12.05.
Energia-egyensúly egyensúly a munkahelyen Monspart Sarolta 2007. 12.05. Elsı KÉRDÉS: ÉN és a munkahely? vagy a munkahely és én? Szeretem a munkám? És ez a munka engem választana? Bízom a Fınökömben? És
RészletesebbenLakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenElso elemzés Example Athletic
50 KHz R 520 Xc 69 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:20 dátuma: Név: Example Athletic Születési dátum: 22.07.1978 Keresztnév: Kor:: 26 Év Neme: férfi Magasság: 1,70 m Mérés sz.: 1 Számított
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenPr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében
Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és
RészletesebbenEgészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ
Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-
RészletesebbenACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI
RészletesebbenFIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium
FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Comenius Angol-magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium 8000 Székesfehérvár, Koppány
Részletesebben