Szegény György. A munkahelyi stressz és az agresszió a pszichoszociális kockázat elemzés folyamatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szegény György. A munkahelyi stressz és az agresszió a pszichoszociális kockázat elemzés folyamatában"

Átírás

1 Szegény György A munkahelyi stressz és az agresszió a pszichoszociális kockázat elemzés folyamatában Egyes felmérések szerint az Európai Unióban már 40 millió munkavállaló van kitéve a munkahelyi stressznek, és évi 20 milliárd euró pluszköltséget jelent az ebből fakadó egészségügyi problémák kezelése. Magyarországon még az EU átlagnál is rosszabb a helyzet, köszönhetően a rosszabb munkahelyi és életkörülményeknek. Tízből nyolc magyar felnőtt saját bevallása szerint rendszeresen stresszben él - állapította meg a GfK LHS HealthCare legutóbbi felmérése. A stressz divatos fogalom lett. Gazdasági folyamatokat befolyásolhat, tömegeket érintő egészségügyi probléma, a maladaptív megküzdési formáinak kihatásai sorsokat tehet tönkre. Tréningeket, egészségügyi tanácsadásokat szerveznek a témakör köré, jogszabályokat alkotnak, pénzt áldoznak a vélt, vagy valós hatásainak csökkentésére, vagy éppen kezelésére. Sőt, specializálják, amikor munkahelyi stresszről beszélnek. Amennyiben az ember tartós tevékenységét jelenti a munkahely, akkor más tartós tevékenységet igénylő helyről, helyzetről is lehetne beszélni. Például az otthoni stresszről, vagy a magyarországi stresszről. Ebben az analógiában lehet is valami. Korábban is állítottam, azonban, hogy nem lehetséges az ember fiziológiai, pszichés állapotát nem rendszerként kezelni. Ha ez így van, akkor nagyon indokolt differenciálni, hogy maga az ember életeseményei, rendszeres tevékenységei, társadalmi viszonyai és az ebből egyénenként más és más következménnyel járó stressz melyik oknak tulajdonítható. Az eredeti Canon féle vészreakciót Selye pontosította, de azóta ez a fogalom is jelentősen módosult. Míg általános adaptációs szindrómáról beszélünk, melynek jellemző sajátossága, hogy nem specifikus vészreakcióként jelenik meg, addig a munkahelyi stressz értelmezhetetlen. Hiszen azzal, hogy a fiziológiai reakciókat bármely egyénenként nagy szórású- stresszornak érzékelt esemény kiváltja, nem beszélhetünk, legfeljebb általánosságban arról, hogy egy- egy emberi tevékenység stresszforrás. Jelen keretekben nem foglalkozom az eustresszel és a distresszel, bár kihatásai mások lehetnek, hiszen a munkahelyi stresszt, az erre ráépülő pszichoszociális kockázatelemzést szinte kizárólag a káros következményekkel járó stresszként veszi a törvény figyelembe január elsején lépett hatályba a 2007.évi CLXI.

2 törvény, a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény módosításáról (megjelent a évi 180. számú Magyar Közlönyben). Eszerint a munkaadóknak azt is fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a stressz, és hogyan lehet azt elhárítani. A pszichoszociális kockázat a törvényi megfogalmazás szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatásokat - konfliktusokat, munkaszervezést, munkarendet, foglakoztatási jogviszony bizonytalanságát - jelenti, amelyek stresszt, illetve ennek következtében munkabalesetet, vagy lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedést okozhatnak. Korábban is foglalkoztam vele, hogy ez azért következményeit tekintve nem ilyen egyszerű. Ahhoz, azonban, hogy lehetőség legyen egyáltalán a munkahelyi stresszt értelmezni, érdemes áttekinteni a stressz fogalmának változásait. Az eredeti fiziológiai reakció fokozatosan átalakult pszichológiai fogalommá. Alapvetően szociálpszichológiai (gazdaságpszichológiai) fogalomként jelentkezik a törvényi meghatározásban is a stressz, míg következményeiként a baleseteket és a megbetegedéseket nevesíti. Sohrenwend és Dohrenwend szerint a szociális ingerek, hatások a stresszorok. Lazare (1979) szerint a "tárgyi külső események az egyén megszokott aktivitását fenyegetik, vagy tönkreteszik", azaz a stresszorok olyan feszültségi állapotot teremtenek, amelyek az egyén alkalmazkodási készségét erőteljesen igénybe veszik. Megjelenik a kogníció szerepe a stressz értékelésében a kognitív értékelés és a stresszorral való megküzdés (coping). Ebben az értelmezésben a stresszor fogalma relatív és jelentősen függ az egyén tapasztalataitól, azaz a tanult dolgoktól. Nem elégséges speciális külső ingerhelyzetről, vagy tipikus válaszmintákról, hanem az egyén és a külvilág közötti sajátos kapcsolatról kell beszélni. Ennek alapján "a pszichológiai stressz az egyénnek a külvilághoz való olyan kapcsolata, amely annak egészsége szempontjából jelentős, s az azzal való megbirkózás belső lehetőségeit igénybe veszi, esetleg túlterheli" (Krohne, 1990). Az ilyen helyzetbe került egyén mérlegeli a megterhelést, a kilátásokat s a lehetőségeit. A jelentkező folyamatok minőségüket, intenzitásukat, tartalmukat illetően igen egyéniek. Amennyiben a kogníció, a tanult folyamatok jelen vannak a stressz értelmezésében, az egyén és a környezete kapcsolatáról beszélünk, akkor lehetséges az, hogy a munkahelyi stressz, mint értelmezési keret megjelenjen. Ebben a keretben értelmezhető az országonként eltérő következményekkel, gyakorisággal járó stressz. Ugyanis a szocializáció folyamán megtanuljuk, hogy különböző helyzetekben hogyan viselkedjünk, mit várnak el az iskolában, a családban, a munkahelyen, mik a kívánatos preferenciák, ennek mikor milyen mértékben vagyunk képesek megfelelni,

3 mi az amit befolyásolni tudunk, stb. Azaz, megtanuljuk a stresszt. Megtanuljuk, mik a stresszorok, mitől vagyunk idegesek. A neurológus Sapolsky arról tartott előadást, hogy a pszichoszociális stressz, sajátos emberi találmány. ("Stressz, egészség és megbirkózás a stresszel" címmel egy amerikai tudományos kongresszuson AAAS - American Association for the Advancement of Science - Amerikai Szövetség a Tudomány Haladásáért) A stresszhormonok "brilliáns alkalmazkodást nyújtottak" a túléléshez egy váratlan, fenyegető helyzetben. "Elvégre az energia mozgósítása az izmokban, a vérnyomás növelése, és az, hogy minden egyéb, nem létfontosságú funkciót (emésztést, növekedést, szaporodást) leállít a szervezet arra az időre, azért, hogy túlélje a szituációt, tökéletesen helyénvaló dolog." "Sokkal tisztábban gondolkodsz, a tanulás és az emlékezés felerősödik. Minden látványosan ahhoz alkalmazkodott, hogy egy hirtelen felmerülő fizikailag valóságos stesszel megküzdjél." Ha valaki meg akar enni, akkor futsz az életedért, ott helyénvaló az adrenalinkiválasztás, energiamaximalizálás, de ha a társadalmi körülményeid stresszelnek hónapokon át, a pszichoszociális stressz ellen ez a stresszreakció nem megfelelő. "De az olyan nem közvetlen életveszélyt jelentő stressz-tényező, mint az anyagi gondok vagy a főnök packázása, ugyanúgy adrenalin és egyéb stresszhormon kiválasztást idéznek elő, és ez idővel kétségbeejtő következményekkel jár az egészségedre." A fentebbiekből kitűnik, hogy a stressz, jelen szociálpszichológiai viszonyaink között nem feltétlenül adaptív reakció. Leginkább a szocializációnk folyamán kondicionálódunk arra, hogy mit tekintünk stresszornak, megterhelésnek, melynek következménye az igénybevétel, amely természetesen nagy egyéni varianciával rendelkezik. Ebből adódóan rendszerként érdemes kezelni a stressz reakciókat, amikor az egyik helyen, vagy helyzetben stresszorként érzékelünk valamit, az nem feltétlenül azon helyzetben csapódik le. Amit az emberek a munkahelyükön eltűrtek, elviseltek, lehetséges, hogy azt otthon a házastársukon, családtagjaikon reagálják le. A társadalomból érkező frusztráció esetében megindul a bűnbakképződés, csoportokkal, családtagokkal, stb. szemben. Azaz a munkahelyi stressz következménye lehet a munkahelyen kívüli reakciók, amelyek más szociális térben megjelenő személyeknek okoznak stresszt. (Természetesen fordítva is igaz lehet.) A stressz tehát generalizálódik és egyfajta láncban manifesztálódik, amiben a későbbi érintettek már nem ismerik az eredeti kiváltó tényezőt.

4 A gazdasági válság okozta egzisztenciális bizonytalanságban növekvő értéket mutat az erőszakos bűncselekmények száma, akár a családban is. Növekszik a maladaptív viselkedési minták jelentősége, a hosszú távon káros feszültségoldás (alkohol, drog) elterjedése (autoagresszió). Ebből adódóan érdemesnek tartom foglalkozni a stressz egyik lehetséges következményével akár a fentebbiekből adódóan a munkahelyi stressz kapcsán- az agresszióval. A stressz helyzetekre gyakran reagálhatunk agresszióval. Gyakorlatilag az eredeti fiziológiai válaszreakciónak az agresszió kiváltása (harcolj, vagy menekülj) volt az alap rendeltetése. A testünk ma is így működik. A stressz és az agresszió közötti összefüggés vizsgálatára a kutatók 53 hím patkányon végeztek kísérleteket, melyek során először a hypothalamus nevű agyterület agresszióért felelős részét ingerelték elektromosan. Ennek hatására az állatokban nagy mennyiségű stresszhormon (kortikoszteron) szabadult fel. Normál körülmények között e hormon szintje csak akkor fokozódik kifejezettebben a vérben, amikor a patkány egy potenciális ellenféllel vagy egyéb súlyosan fenyegető jelenséggel szembesül. A kísérletben a kutatók eltávolították a patkányok mellékveséit, melyek a kortikoszteron termelését végzik, hogy a vizsgálat során csak a kívülről bejuttatott hormon hatása érvényesüljön. Ezután kortikoszteron-injekciót adtak az állatoknak. Perceken belül a hypothalamus megfelelő területének ingerlésével, kiváltottal megegyező agresszív viselkedés jelentkezett a patkányoknál. A kísérletek tehát a stresszhormonok és az agresszióközpont közötti kölcsönös pozitív visszacsatolásra világítottak rá. A stressz agressziót hoz létre, az agresszió, pedig fokozza a stressz hormonjainak a szintjét. Hermann Imre, az ember ősi ösztöneit bemutatva, kiemeli, hogy az "emberré válás, a kulturális fejlődés folyamán az ösztönök egyre rugalmasabbakká válnak, vitális megnyilvánulásaik egyre jobban leválnak a biológiai gyökereikről, és előtérbe kerülnek a szociális tényezők" (Hermann,1984). A frusztráció-agresszió hipotézis szerint (Dollard, 1937; Miller, 1939) valahányszor egy személy erőfeszítését egy cél elérésében megakadályozzák, agresszív hajtóerő keletkezik, amely a személy viselkedését a frusztrációt okozó tárgy vagy személy megkárosítására motiválja. Bár a kutatások kimutatták, hogy az agresszió nem elkerülhetetlen válasz frusztrációra, de bizonyára egyike azoknak. Többen bírálták, hogy minden esetben igaz -e a hipotézisük, mert egyfelől nem minden frusztráció okoz agressziót, másfelől ebből nem vezethető le egyértelműen a támadókészség, sőt nem minden támadás oka a frusztráció. Denker (1974) szerint a fusztráció nyomán keletkezett szorongás váltaná ki az agressziót. Etiológiai megfigyelések összehasonlítják az emberi agressziót más élőlényekével. Lorenz (1963) megállapítja, hogy az állatoknál a létfenntartást szolgálja az agresszió. Fajon

5 belül főleg a szociális rangsorolás, vagy territoriális kérdések, az egyes fajok között főként a táplálékszerzés miatt történtek agresszív megnyilvánulásokat. A tanuláselmélet szerint az agresszív cselekedetek sikeresség alapján való visszacsatolás (megerősítés), vagy a modelltanulást vélik az agresszió alapjának. Bármelyik elméletet vesszük alapul, a stressz és az agresszió között összefüggés található. Ez az agresszió lehet manifeszt (kifelé irányuló, akár tárgyakra, akár személyekre), illetve látens. Gyakran a látens agresszió az, ami az autoagresszióhoz vezet, mely tudattalanul rombolja az egyén életkörülményeit, egészségét. Állatvizsgálatok is kimutatták, hogy nem maga a dominancia sorrend, hanem annak megváltozása jelent igen súlyos krónikus stresszállapotot. Régiónkban e jelenség figyelhető meg az elmúlt évtizedekben, hisz a korábban biztosnak hitt társadalmi státus vált bizonytalanná, sokszor másokhoz képest hátrányossá. Nem önmagában a rossz szociális-gazdasági helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás a leglényegesebb tényező, hisz az egységesen alacsony életszínvonal mellett az 1970-es évekig a magyar egészségügyi statisztikák jobbak voltak Európa több országáénál. Ennek a jelenségnek a hátterében a krónikus stressz szerepe alapvető (Kopp Réthelyi, 2004). A magyar népesség életkilátásaival kapcsolatban ma a legsúlyosabb probléma a rendkívül magas arányú idő előtti halálozás, elsősorban a férfiak között. Annak valószínűsége, hogy egy férfi megéli a 65. életévét, ma Magyarországon csupán 64 %, az érettséginél alacsonyabb végzettségű rétegekben 50 %-nál is kevesebb, míg ez az arány az osztrák férfiak között 82 %. A nők esetében ez az arány Magyarországon 83,5 %, Ausztriában 90,7 %. Williamson nyolc olyan egyéni célt jelöl meg, amelyet az emberek többnyire a munkahelyükön keresztül szeretnének kielégíteni: jövedelem, biztonság, státusz, hatalom, presztízs, a társadalom szolgálata, szakértői kiemelkedés és hasznosság. Amennyiben sérülnek az igények kielégítésének esélyei, vagy bizonytalanná válnak, akkor a stressz hatásai elkerülhetetlenek. A tömeges munkahelyvesztés, munkanélküliség, a bizonytalanság, hogy mennyi ideig van meg még a munkahely, az, hogy gyakran a munka ellenértéke csak a minimális szükségleteket elégíti ki, a magyar társadalomban beláthatatlan közép és hosszú távú kihatásokkal járnak. Mind az egyes ember, a családok, mind a társadalom számára. Devalválódó értékek mentén kontrolálhatatlan, sodródó egyéni sorsok tömegén keresztül egyre igazabnak tűnik a munkahely (létfentartás) - stressz agresszió család életminőség romlás pszichoszomatikus betegségek idő előtti halálozás tengely. Nem véletlenül került a sor elejére a munkahely. Egyrészről azért, mert gyakorlatilag ez biztosítja a szorosan vett

6 fiziológiai szükségletek (élelem, lakhatás, stb.) kielégítéséhez szükséges erőforrásokat, másrészről az egyén részéről a munkába befektetett energia és idő jelentős mértékű. Gyakran aránytalanul, mert a munkavállaló kénytelen stresszes munkát is elvállalni. A stresszes munka magyarázatra szorulhat. Nem feltétlenül a munkavégzés a stressz (a munkakörnek nem magas a stresszértéke), hanem a munka körülményei. Amennyiben a munkavállaló a megélhetéséért képességeinek és/vagy végzettségének nem megfelelő munkát vállal, otthonától távol kényszerül elhelyezkedni, alacsony munkabér, fejlődésképtelenség, túlzott kontroll, feleslegesnek érzett pénzbeli és adminisztratív terhek, stb.. Azaz, a munkahely az, ami a munkavállaló életminőségre leginkább kiható tényező, mert hiányában alapvető szükségletek sérülnek (fizikai és pszichikai) és a fennmaradó időben sem feltétlenül biztosított a kikapcsolódása, egészségmegőrzése, családi, baráti kapcsolatok megfelelő ápolása. Még akkor sem, ha nem minden pénzkérdés. Azonban a stressz, az agresszió figyelmet, energiát igényel. Leggyakrabban tudattalanul, egyfajta állandó feszültségként, amely jelentősen nehezíti az ellazulást, a pihenést. Egy ideig kompenzálhat a család, jelentős stresszoldó tényező lehet. Azonban ez nagyon ideiglenes. Egyrészről a fent jelzett hatások miatt, másrészről kutatások igazolják, hogy a családi szerepek, elvárások is jelentős stresszforrások. A nemi szereppel kapcsolatos elvárások alapján Magyarországon még mindig elsősorban az anyagi sikeresség a férfi önértékelés alapvető jellemzője. A nők férfiakkal szembeni elvárásai igen súlyos stresszforrást jelenthetnek a férfiak számára. Azokban a kistérségekben, ahol a nők rosszabbnak ítélik meg saját anyagi helyzetüket, ez komolyabban befolyásolja a férfiak idő előtti, éves halálozási arányait, mint a férfiak saját véleménye anyagi helyzetükről. (Kopp Kovács, 2006). Tényszerűen a munkahely felértékelődik, már csak a lehetőségeit tekintve is. Azonban mélyrehatóbb változásokra, a szemléletváltásra van szükség. Megfelelően kell differenciálni a munkavállalóra ható pszichoszociális öszterhelést, ki kell alakítani a megfelelő kockázatértékelési metodikát, ami szolgálhatja mind a munkáltató, mind a munkavállaló érdekeit. A stressz és lehetséges következményeit nem a biomedikális modell szerint kell kezelni, hanem ahogy például Drossman kifejti a biomedikális, azaz a betegség-centrikus szemléletet teljesen meg kell változtatni. Álláspontja szerint a pszichoszociális és a kulturális hatások játszanak nagyobb szerepet, mint pusztán genetikai, fiziológiai jellemzők, mind a betegségek kialakulásában, mind lefolyásukban. A pszzichoszociális faktorok jelentőségének felértékelésével jelentős szerepet játszik a stressz, munkahelyi stressz kutatása megfelelő mérése és preventív optimalizálása. Nem véletlen, hogy az USA-ban 1992-ben elindultak a

7 munkahelyi egészségfejlesztési programok, ami azt eredményezte, hogy a munkahelyek 81%- a kínált legalább egy egészségfejlesztő programot. Nálunk még függetlenül a törvénytől- az ilyen irányú kezdeményezések elszórva jelentkeznek, az üzemorvos csak a stressz tüneteinek tüneteit érzékeli, a kialakult betegségeket óriási költséggel kezelik, a szociális intézmények túlterheltek, növekszik az erőszakos bűncselekmények száma, stb.. Nyilvánvaló, hogy a stressz összetett jelenség, hosszú távú kihatásokkal, melyben nehéz tetten érni az eredeti okokat. A stresszel, viszonyrendszereivel, prevenciójával kapcsolatban teljes szemléletváltásra lenne szükség, mind az egyének, mind a szervezetek részéről. Veszprém,

8 Irodalomjegyzék A klinikai pszichológia és a mentálhigiéné szakmai protokollja. Szerk.: dr. Bagdy Emőke, Animula Egyesület, Budapest, 1998 Bálint, M.: Az orvos, a betege és a betegség. Animula Egyesület, Budapest, 1990 Bertók Lóránd: Újabb szempontok a stressz kórélettanában, Magyar Tudomány, 2007/ Juhász Ágnes: Munkahelyi stressz, munkahelyi egészségfejlesztés, Bp Kulcsár, Zs.: Pszichoszomatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993 Pascal Paoli: Munkahelyi egészség Európában. Leltár a munkakörülmény-felmérések alapján, ETUI-REHS, 2006 Szegény György: Pszichikai kockázatelemzés a Magyar Honvédségben. Humán Szemle, A stressz természetrajza: túl okosak vagyunk ahhoz, hogy szorongás nélkül éljünk Stressz a munkahelyen,

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelése és a munkahelyi distressz megelőzése

A munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelése és a munkahelyi distressz megelőzése A munkahelyi pszichoszociális kockázatok kezelése és a munkahelyi distressz megelőzése Dr. Erősné dr. Bereczki Edit orvos szaktanácsadó NHH MMI Munkavédelmi Főosztály - TÁMOP 2.4.8./12 Projekt Végrehajtási

Részletesebben

Stressz és megküzdés A stressz, az életesemények és a trauma "exogénnek" vagy "környezeti tényezőknek" nevezett hatások ezek, melyek nagy hatással vannak a lelki egészségvédelemre a három fogalom három

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe.

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. NYÍREGYHÁZA 2008 OKTÓBER 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek.

Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Munkahelyi stressz és egészségügyi következményei. Stresszkezelési módszerek. Dr. Salavecz Gyöngyvér Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet egyetemi adjunktus, pszichológus, közgazdász Leggyakoribb

Részletesebben

Esélyegyenlőség a callcenterben

Esélyegyenlőség a callcenterben Esélyegyenlőség a callcenterben Munkahelyi stressz kezelés és egészségmegőrzés, a callcenteres munkahelyeken Készítette: Urbánné Biró Brigitta A munkahelyi stressz fogalma A munkahelyi stressz olyan ártalmas

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ

MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, a

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Egészségügyi panaszok %-os

Egészségügyi panaszok %-os Munkahelyi stresszt okozó pszichoszociális kockázatok felmérése és értékelése Dr. Plette Richárd Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet e-mail: plette@omfi.hu 2010. Bevezetés A munkáltatóknak

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról 2011. április 6. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról előadását hallhatják! Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia A munkahelyi stressz kezelésének lehetőségei Berényi András központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ DEMEK Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia Debrecen, 2011.

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka

Pszichoszomatikus orvoslás. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinka Definíció, történet Nem diagnosztikai kategoria, hanem szemléletmód. Az ősi, holisztikus orvoslásban gyökerező alapelvek: India: tudatosság Kína: kiegyenlítés,

Részletesebben

KOMMÜNIKÉ A MUNKAHELYI STRESSZEL KAPCSOLATBAN

KOMMÜNIKÉ A MUNKAHELYI STRESSZEL KAPCSOLATBAN KOMMÜNIKÉ A MUNKAHELYI STRESSZEL KAPCSOLATBAN AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÁSA A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása

Részletesebben

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére

Upstairs Consulting. Útmutató a munkahelyi stressz kezelése munkavédelmi szakemberek részére MIÉRT KIEMELTEN FONTOS A MUNKAHELYI STRESSZ CSÖKKENTÉSÉVEL FOGLALKOZNI? Az emberi szervezet fizikai és pszichés terhelhetősége korlátozott. A munkahelyi stressz és a lelki zavarok miatti hiányzások, az

Részletesebben

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma

Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Alkoholfogyasztás Súlyos probléma Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Bizottság jelentése szerint Európában több alkoholt fogyasztanak az emberek, mint a világon bárhol. Ez azt jelenti,

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona

Társadalmi nem gender és egészségmagatartás. Dr. Csörsz Ilona Társadalmi nem gender és egészségmagatartás Dr. Csörsz Ilona Gender és egészségmagatartás Az orvosi és magatartástudományi szakirodalom a férfiak és nők egészséggel, betegséggel halálozással kapcsolatos

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II.

Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezık. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzıi. /II. Tétel/ Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János

Részletesebben

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt!

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Balogh Katalin Nemzeti Fókuszpont vezető Budapest, 2014. október 21. IBS A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

Részletesebben

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA

A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet

Részletesebben

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03.

Kerek Judit. fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület. Budapest, 2010. február 03. Az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület és a munkahelyi lelki egészségfejlesztés Kerek Judit fıtitkár Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Budapest, 2010. február 03. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben

Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Stresszkezelés a munkahelyen és a magánéletben Melyik okozhat stresszt? Bevezető A stressz olyan mint a borivás: kis mennyiségben jótékony hatása van, motivál és élénkebbé tesz. A túlzott és folyamatos

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

A közép-kelet európai egészség paradoxon

A közép-kelet európai egészség paradoxon A közép-kelet európai egészség paradoxon Bevezetés a klinikai-és egészségpszichológiába 5. előadás, 2008 03 19 Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Kopp Mária : A közép-kelet európai egészség paradoxon

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt!

Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése dr. Erősné dr. Bereczki Edit Nemzetgazdasági Minisztérium - TÁMOP 2.4.8 Budapest, 2015. 10. 20.

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség

Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Sportoló nők és az agresszió. Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék

Sportoló nők és az agresszió. Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék Sportoló nők és az agresszió Gadanecz Péter Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Pszichológia Tanszék Agyunk evolúciós programozottsága Nemi szerepek Állatvilág: pl. főemlősök domináns

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

Kapás Zsolt. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke E-mail: zsolt.kapas@vnet.hu

Kapás Zsolt. Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke E-mail: zsolt.kapas@vnet.hu Kapás Zsolt Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke E-mail: zsolt.kapas@vnet.hu Egy veszélyes esemény vagy annak való kitettség előfordulási valószínűsége és az általa okozott sérülés vagy egészségkárosodás

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ 2 0 0 9. amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg.

ÖSSZEFOGLALÓ 2 0 0 9. amely az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálata által valósult meg. ÖSSZEFOGLALÓ a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázati tényezőkkel kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói ismeretek, attitűdök országos vizsgálatához végzett tájékozódásról amely az Országos

Részletesebben

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség

Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség Az akut koronária eseményt 1 évvel követő életminőség biopszichoszociális prediktorai Tiringer István (1) Simon Attila (2) Veress Gábor (2) 1, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Stressz és stresszorok

Stressz és stresszorok A JÓ ÉS A ROSSZ STRESSZ Nagyon gyakran hallhatjuk napjainkban, hogy éljünk nyugodt, stresszmentes életet. Viszont a gyakorlatban nincsen stresszmentes élet, a stressz mindennapjaink részévé vált. Egy olyan

Részletesebben

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között

Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Egyensúly szerepe a munka és a magánélet között Témakörök Feltárás Időgazdálkodás Feladatok, célok Stressz kezelés FELTÁRÁS Az egyensúly értelmezése Munka Én Család Barátok IDŐGAZDÁLKODÁS 7 Az időgazdálkodás

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A segítő segítése 2; Szupervízió

A segítő segítése 2; Szupervízió Vályi Gábor A segítő segítése 2; Szupervízió A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai A követelménymodul száma: 1356-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-004-50

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Az internet veszélyei - fogalomtár

Az internet veszélyei - fogalomtár Az internet veszélyei - fogalomtár Adatlopás: Az adatlopás adataink szándékos, nyilvános feltárását jelenti (pl. banki ügyfelek adatai kerülnek nyilvánosságra, vagy az én személyes adataimat használják

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Az egészségtudatosság fejlesztése a munkahelyen

Az egészségtudatosság fejlesztése a munkahelyen Stresszkezelés a Munkahelyen- Magyarország Konferencia 2015. május 14. Az egészségtudatosság fejlesztése a munkahelyen Előadó: Faragó István Egészségtudatosság =? Mindenkinek más jelent! Egészségtudatosság

Részletesebben

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS

ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS ÖREGEDÉS ÉLETTARTAM, EGÉSZSÉGES ÖREGEDÉS Mi az öregedés? Egyrészről az idő múlásával definiálható, a születéstől eltelt idővel mérhető, kronológiai sajátosságú, Másrészről az idő múlásához köthető biológiai,

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

A LAKOSAZON L B Munkakörzet sorszáma C Megye D Terület E A számlálókörzet száma F A lakás sorszáma. G A háztartás sorszáma

A LAKOSAZON L B Munkakörzet sorszáma C Megye D Terület E A számlálókörzet száma F A lakás sorszáma. G A háztartás sorszáma KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer Munkaerő-felmérés és kiegészítő felvételei MUNKABALESETEK ÉS MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSODÁSOK 2013. II. negyedév A LAKOSAZON

Részletesebben

Dr. Plette Richárd. e mail: plette@omfi.hu. Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13.

Dr. Plette Richárd. e mail: plette@omfi.hu. Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13. Dr. Plette Richárd e mail: plette@omfi.hu Pszichoszociális kockázatok a munkahelyen Foglalkozás egészségügyi Fórum 2016. április 13. Egyre többeket érint a munkahelyi stressz A munka változó világa egyre

Részletesebben

Stressz 1936- Selye János (1907-1982)

Stressz 1936- Selye János (1907-1982) Stressz 1936- Selye János (1907-1982) Stressz A latin strictus (szoros) szóból származik Igénybevételt jelent Stressz fogalma: A szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti

Részletesebben

Munkahelyi egészségfejlesztés

Munkahelyi egészségfejlesztés Munkahelyi egészségfejlesztés Szentes Erzsébet HEM 2014 Egészségfejlesztés & HEM a szervezeti humánfolyamatok optimalizálásához az egészségfejlesztés és stressz kezelés is hozzátartozik egyre fontosabbá

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Napra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció

Napra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció Napra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció Orbán Péter SEED - konferencia 2008. június 26. A Napra Forgó Rehabilitációs Kht. Alapítva: 2000. január 03. Tulajdonosok: hat magánszemély és a Szép

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Fontos

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben