Egészséges Óvodák Nemzetközi Hálózata

Átírás

1 Egészséges Óvodák Nemzetközi Hálózata

2 Törvényi Háttér Alapító okirat évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésrıl évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésrıl szóló módosításról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend. a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról 138/1992.(X.8) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi XXXI. tv. a Gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásáról 255/2009. (XI.20) Kormányrendelet Óvodai Nevelés Országos Alapprogram módosítása - 1 -

3 Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNY JELLEMZİ ADATAI...4 NEVELİTESTÜLET TAGJAI 2013-BAN...6 I. Bevezetı...7 I.1 Köszöntı...7 I.2. Gyermekkép, óvodakép...8 I.2.1. Gyermekkép:...8 I.2.2. Óvodakép:...8 I Az óvodai nevelésben alapelvünk:...10 I.2.4. Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása:...11 I.2.5. Az óvodai nevelés feladatai:...11 II. A tevékenységközpontú óvodai nevelés feladatai...14 II.1 Az egészséges életmód kialakítása...14 II.2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása...19 II.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása...23 III. Beszédviselkedés, beszédmővelés, kommunikáció fejlesztése az óvodai csoportban, különös figyelemmel a kiemelt figyelmet igénylı gyermekek esetében:...26 III.1. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére...27 III.2. SNI Fejlesztési feladatok...28 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei...29 IV.1. Személyi feltételek...29 IV.1.1. Alkalmazottakkal szemben támasztott követelmények, elvárások:...30 IV.1.2. Pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége...31 IV.2. Tárgyi feltételek...32 IV.3. Az óvodai élet megszervezése...34 IV.3.1. Nyitva tartás:...34 IV.3.2. A csoportok kialakításának szempontjai:...34 IV.3.3. Napirend...35 IV Napirend...36 IV.3.4. Hetirend...37 IV.3.4. Óvodánk kapcsolatrendszere...38 V. Az óvodai élet, tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai...44 V.1. Játék...44 V.1.1. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:...46 V.1.2. SNI gyermekek esetében az óvodapedagógus feladatai:...47 V.1.3. Tevékenységtartalmak-játékfajták...47 V.1.4. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére:...49 V.1.5. SNI gyermek esetében:...49 V.2. Verselés, mesélés...50 V.2.1. Célunk:...50 V.2.2. Óvodapedagógus feladata:...50 V.2.3. SNI gyermekek esetében az óvodapedagógus feladata:...51 V.2.4. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása...52 V.2.5. A éves korban megjelenı jellegzetes tartalmak biztosítása...52 V.2.6. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére:...55 V.3 Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc...56 V.3.1. Célunk...56 V.3.2. Feladatok:

4 V.3.3. SNI gyermekek zenei fejlesztése:...57 V.3.4. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére...58 V.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka...59 V.4.1. Célunk...59 V.4.2. Feladatok:...60 V.4.3. SNI gyermekek fejlesztése:...61 V.4.4. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére:...61 V.5. Mozgás...62 V.5.1. SNI gyermekek estében:...63 V.5.2. Feladatok:...63 V.5.3. A rendszeres, mindennapi egészségfejlesztı testmozgás biztosítása...64 V.5.4. Szervezett, irányított egészségfejlesztı testmozgás:...64 V.5.5. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére...66 V.6. A külsı világ tevékeny megismerése...66 V.6.1. A tevékenység célja:...66 V.6.2. Feladatok:...68 V.6.3. A éves korban tervezhetı jellegzetes tartalmak biztosítása...69 V.7. Munka jellegő tevékenységek...75 V.7.1. A tevékenység célja:...75 V.7.2. Feladatok a munkatevékenységgel kapcsolatban:...76 V.7.3. A fejlıdés mutatói az óvodáskor végére:...77 V.7.4. Alkalomszerő munkák:...77 V.7.5. Kerti munka:...77 V.8. Szabadidıs tevékenység:...78 V.8.1. Célja:...78 V.8.2. Feladata:...78 V.8.3. Tartalma:...78 V.8.4. Az óvodapedagógus feladata:...78 V.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás...79 VI. Gyermekvédelem...80 VII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK...83 VIII. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK...84 Mellékletek...85 I. Óvodánk egészségfejlesztési feladatai, a gyermekek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, a feladatokban közremőködıkre vonatkozó szabályok...85 II. A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLİ GYERMEKEK ÓVODÁNKBAN MEGVALÓSULÓ NEVELÉSE...96 III. Tehetséggondozó Program IV. ESÉLYEGYENLİSÉG

5 AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI: Az óvoda hivatalos elnevezése: Gyáli LILIOM Óvoda Az óvoda címe: 2360 Gyál, Liliom u Az óvoda telefon/fax száma: 29/ ; 29/ Az óvoda címe: Az óvoda honlapja: Az óvoda OM száma: Az óvoda fenntartója: Gyál Város Önkormányzata A fenntartó címe: 2360 Gyál, Kırösi út A fenntartó telefonszáma: 06-29/ Az óvoda alapító okiratának száma: 183/2013. Az engedélyezı szerv neve: Gyál Város Önkormányzata Az óvoda alaptevékenysége: Óvodai nevelés, ellátás Fejlesztı és felzárkóztató oktatás Hátrányos helyzető gyermekek felkészültségét segítı foglalkozások Integrált nevelés Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása Mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral /súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral/ küzd

6 Az óvoda csoportjainak száma: 9 Az óvoda férıhelyeinek száma: 288 Az óvoda csoportjai: VIRÁG CSIBE GOMBA BAMBI SÜNI NYUSZI NAPSUGÁR HALACSKA KATICA Helyi Óvodai Programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Irányelvei és a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálásával készült. A program megírásánál figyelembe vettük az 1999-ben megírt, 2004-ben módosított helyi nevelési programot és a novemberi törvényi változásokat. A pedagógiai program Alkotója: az intézmény nevelıtestülete Benyújtója: Ritecz Istvánné intézményvezetı Törvényi megfelelést szolgáló egyéb információk: A nevelés és fejlesztés magyar nyelven folyik - 5 -

7 NEVELŐTESTÜLET TAGJAI 2013-BAN Óvodapedagógusok száma (vezetıvel együtt): 19 fı Ebbıl fıiskolai diplomás: 18 fı Egyetemi diplomás: 1 fı Pszichológus: 1 fı Végzettsége: egyetem Logopédus: 1 fı Végzettsége: Gyógypedagógiai fıiskola Dajkák száma: 14 fı Ebbıl OKJ-s dajkaképzı: 12 fı Érettségi+OKJ-s képzı: 2 fı Óvodatitkár: 1 fı Pedagógiai asszisztens: 3 fı Karbantartó: 2 fı - 6 -

8 I. Bevezető I.1 Köszöntő Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele, s úgy gondolják, hogy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerzıdésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. A gyermeket, mint fejlıdı személyiséget, gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelezettsége, s ebben óvodánk esetenként hátránycsökkentı szerepet tölt be. Óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerısítésére irányul, az emberi- és gyermeki jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlı eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, ezzel az óvodai nevelésben érvényesülhetnek az innovatív pedagógiai törekvéseink, a gyermek védelmének figyelembe vételével. Az óvodai pedagógiai programunkban arra törekszünk, hogy érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlıdése érdekében megfogalmaz. Az óvodai pedagógiai programunkban figyelembe vesszük, a nemzetiségi, nevelés irányelvét is. Az integrálható gyermekek esetében meg kell találni azt az utat, ahol mind a két fél (SNI-s gyerek, Ép-gyerek) a saját életkorához, és érzelmi és értelmi fejlettségéhez képest profitál a csoport életébıl

9 I.2. Gyermekkép, óvodakép I.2.1. Gyermekkép: Törekszünk arra, hogy óvodánk olyan képet mutasson, ha egy idegen belép, azonnal tudja meg, kik dolgoznak az intézményben. (2 csoportos épület; esztétikus tabló; dolgozók képe, neve). Készítünk olyan tablót, amely hirdeti gyermekképünket, nevelésünk alapelveit és céljait. Fontos, hogy a szülı pontosan ismerje gyermekének napirendjét, heti rendjét! Arra törekszünk, hogy óvodásaink: Nyitott szemmel figyeljék a világot, szűkebb és tágabb környezetükben végbemenő természeti változásokat. Az óvodáskor végére a gyermekek a különbözőségekkel természetes módon együtt éljenek, koruknak megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótársak, csoporttársak legyenek. Minden óvodánkba járó gyermek egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Semmiféle előítélet kibontakozásának nem adunk helyet. Választékosan használják anyanyelvüket, gondolataikat világosan fejezzék ki, barátságos, nyílt, érdeklődő és érzelem teli iskolásokká váljanak. A gyermek mással nem helyettesíthetı szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. I.2.2. Óvodakép: 1972-ben épült óvodánk Gyál város szívében helyezkedik el. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítıje, a gyermekek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlıdésének és nevelésének legmegfelelıbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti funkcióit, a gyermekekben megteremtıdnek a következı életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belsı pszichikus feltételei. Óvodai nevelésünk célja az, hogy elısegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlıdését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését mindezt az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylı gyermekek ellátását is)

10 A 2012-ben 40 éves intézményünknek sajátos jelleget kölcsönöz, hogy egy hatalmas, gondozott udvaron belül három épületbıl áll: kettı-, három- és négycsoportos épület, melyben összesen kilenc csoport található. Minden csoportszobához mosdók és illemhelyek tartoznak, a gyermekek öltözıszekrényei a csoporthoz tartozó folyosók elıterében vannak elhelyezve. A csoportszobák esztétikusak, tükrözvén az ott dolgozó pedagógusok egyéniségét, szem elıtt tartva a gyermekek igényeit. Csoportszobáink berendezésekor törekedtünk arra, hogy a gyermekek számára minden játéktevékenységnek külön helye legyen. Az óvoda berendezése, tárgyi és személyi feltételei egyaránt gondoskodnak a gyermeki szükségletek kielégítésérıl, az érzelmi biztonságot nyújtó derős, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésérıl. Az épületekhez külön udvarrész tartozik, melynek nagy területe, játékai kiváló lehetıséget nyújtanak a szabad mozgásra, játékra és mozgás fejlıdésére. Gyermekeink szociokulturális háttere széles képet mutat. Sajnos évrıl- évre emelkedik a munkanélküli szülık száma. Van olyan család, ahol mind a két szülı átmenetileg elveszítette állását. Jelentıs azon családok száma, akik albérletben élnek és rendszeres szociális támogatásban részesülnek. A másik szélsıség szerint jó anyagi helyzető családok gyermekei is látogatják óvodánkat. A társadalmi összetételbıl a családok struktúrájából, anyagi helyzetébıl, mőveltségi szintjébıl adódóan nagy különbség mutatkozik a gyermekek értelmi, érzelmi és szociális szintjébıl. A gyerekek zöme napi 8-9 órát tölt az óvodában. Elfogadjuk, és tiszteletben tartjuk a másságot, erre neveljük gyermekeinket is. Különös gondot fordítunk óvodánkban a testi- lelki egészség védelmére, mert meggyızıdésünk, hogy ez a tárgyi feltételeknél is nagyobb mértékben határozza meg gyermekeink közérzetét, s ez által egészségét. A nevelıi szobában logopédusunk segíti a gyermekek beszédfejlıdését

11 A Fejlesztı Kuckóban fejlesztı pedagógusok tartanak fejlesztı foglalkozásokat az arra rá szoruló gyermekeknek, míg a pszichológiai szobában az óvoda pszichológus segítségét lehet igénybe venni. I Az óvodai nevelésben alapelvünk: Gyermekközpontúság: Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsıdleges színtere a család. A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatására törekszünk. Alapelvünk, hogy a gyermekek személyiségét elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedések a gyermek személyiségéhez igazodnak, segítik a gyermek személyiségének fejlıdését, valamint a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását szolgálják. Ennek megvalósítása érdekében az óvoda gondoskodik a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhetı, az életkornak és fejlettségnek megfelelı tevékenységekrıl, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthetı játékra. Ezekre a tevékenységekre épülı mőveltségtartalmak emberi értékek közvetítésére, a gyermek egészséges fejlıdéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetre törekszik. Természet közeliség: Mindennapi nevelésünkben is fontos szerepet kap a környezettudatos nevelés, mellyel szeretnénk elérni azt, hogy a gyermekek tiszteljék környezetüket és bátran alakítsák azt anélkül, hogy kárt tennének benne. Séták, kirándulások alkalmával próbáljuk a gyermekeket fejleszteni és kihasználni azt a többletet, amit környezetünk nyújt. Önazonosság: A gyerekek nevelése egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján, tevékenységközpontú módszerekkel történik, kiterjed a sajátos nevelési igényő, migráns, interkulturális gyermekek nevelésére is. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét

12 I.2.4. Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása: Érzelmi biztonságot, állandó értékrendet nyújtó, derős, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör kialakítására törekszünk. Az óvodáskorú gyermek magatartása érzelmileg vezérelt, ezért is fontos, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék. Fontos, hogy az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitőd és érzelmi töltés jellemezze, ezzel is hozzásegítve a gyermekek szociális érzékenységének fejlıdését, én-tudatuk alakulását, teret engedve az óvodába járó gyermekek önkifejezı és önérvényesítı törekvéseinek is. Az óvodai légkör a gyermeket annak elfogadására és megértésére neveli, hogy az emberek egymástól különbözıek. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása és a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl. együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának önfegyelmének, önállóságának, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának fejlıdése, szokás- és normarendszerének megalapozása. I.2.5. Az óvodai nevelés feladatai: Az óvoda nevelésünk célja: A gyermekek egyéni képességeinek megfelelı sokoldalú, harmonikus személyiség kibontakoztatása, tevékenységeken keresztül, érzelem gazdag óvodai légkörben. Az eltérı fejlıdéső gyermekekre kiemelt figyelmet fordítunk. Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése

13 Ezen belül: 1. Az egészséges életmód alakítása, prevenciós feladatok ellátása, megfelelı szakemberek bevonásával. 2.Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása. 3.Az anyanyelvi- és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 4. Hátrányos helyzető gyermekek differenciált fejlesztése, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlıség megteremtése. 5. Pedagógiai tevékenységrendszerünk és tárgyi környezetünk segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. 6. Cselekvı-felfedezı tanulás szervezése. Tevékenység központú óvodai nevelésünk célja továbbá a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja: a) A teljes gyermeki személyiség fejlesztését, ezzel az életre való felkészítést, a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. b) Az óvodai évek befejeztével a gyermek elérje az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. c) Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig. d) Az óvoda nevelési módszereivel közvetetten segíti az iskolai közösségben történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlıdését. e) Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás elıtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. f) Az óvodai nevelésünkben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk

14 Óvodánkba járó HH/HHH, SNI gyermekek esetében nagymértékben hozzájárulhat az óvoda minden hátrányos helyzető gyermek esélyének növeléséhez. A rendszeres óvodába járás során a társas kapcsolatok kialakulása, a motiváción alapuló tevékenységek, ismeretszerzések elısegítik az egyéni fejlıdést, a készségek és képességek kialakulását. Az óvodai közösség, a kisgyermekek és felnıttek egymásra hatása, a szokások, szabályok kialakítása, a rendszeresség, az érdeklıdés felkeltése és fenntartása hozzásegíti a gyermekeket az érzelmi stabilitás, az együttérzés és elfogadás, a tudásvágy alakulásában, a harmonikus személyiség formálódásában

15 II. A tevékenységközpontú óvodai nevelés feladatai II.1 Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása, a gyermek testi fejlıdésének elısegítése az óvodáskorban kiemelt jelentıségő. Célunk az élet, az egészség megırzése, fejlesztése, védelme, az egészséges, környezettudatos életmód szokásainak megalapozása. Feladataink: A) Az egészséges, biztonságos környezet megteremtése. B) A gyermek egészségének védelme, megırzése. C) A gyermek gondozása, az egészséges életmód szokásainak kialakítása. D) Környezettudatos magatartás szokásainak alakítása. E) A gyermek mozgásigényének kielégítése, testi képességek fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás fejlıdésének elısegítése. F) Anyanyelvi nevelés

16 A) Az egészséges, biztonságos környezet megteremtése Az óvodáskori sajátosságokhoz igazodó napirendben megfelelı idı biztosítása a gondozási tevékenységek nyugodt tempóban történı végzéséhez. Az óvodapedagógus, dajka modell értékő bánásmódjának és kommunikációjának, összehangolt munkájának biztosítása. A gyermek életkori sajátosságaival, természetes életrendjével harmonizáló, egészséges, higiénés, esztétikus környezet biztosítása. Évszaktól függetlenül folyamatos levegıcserével, megfelelı világítással, megnyugtató színekkel, zsúfoltságmentes térrendezéssel hozzájárulunk a jó közérzet és higiénia megteremtéséhez. A tárgyi felszerelések a gyermekek számára hozzáférhetı, biztonságos elhelyezését tartjuk szem elıtt. A gyermekbalesetek megelızését szolgálja a szokás-szabályrendszer kialakítása is, folyamatos felnıtt jelenlétével. Vigyázzunk egymásra attitőd elsajátítása a gyermekcsoportokban. Óvodánkba érkezı új gyermekek esetén a családdal, gyermekkel ismerkedés folyamatában anamnézis felvétele, az egyes gyermek elızetes betegségeinek megismerése, a gyermek gondozottságának, egészségének figyelemmel kísérése. Személyi, tárgyi higiénés feltételek biztosítása. Nyáron, erıs napsugárzás esetén az udvari tartózkodás alatt a káros UV sugárzás elleni védekezés feltételeinek biztosítása, a szülık bevonásával, napvédı krémmel. A gyermekek árnyékban tartása. Az óvoda lehetıségeihez mérten a beteg gyermek ellátása, szükség esetén elkülönítése, a szülı, szükség esetén orvos értesítése. Allergén anyagok kiszőrése, felületeket napi rendszerességgel tisztán tartjuk. Az óvodai dolgozók elsısegély nyújtási ismereteinek szinten tartása, fejlesztése, a kapcsolódó tárgyi feltételek biztosítása. Az óvodapedagógus, dajka, szülı és segítı szakemberek együttmőködésének megvalósítása kisebb rendellenességek megelızése és/vagy fejlesztése érdekében. Mindennapi mozgás biztosítása a gyermekek számára a szabad levegın

17 B) A gyermek gondozása, az egészséges életmód szokásainak kialakítása A gyermek személyi gondozottságának figyelemmel kísérése, folyamatos kapcsolattartás a védınıkkel, az óvoda gyermekorvosával, fogorvosával. A tevékenységek nyugodt tempóban történı végzéséhez kellı idı biztosítása, a kapcsolódó szokások belsıvé válásának elısegítése. A testápolás feltételeinek megteremtése és a gyermekek higiénés szokásainak alakítása (a tisztálkodási, fogápolási eszközök, saját törölközı, féső, WC használat, szükség szerinti kéz, arcmosás, ebéd utáni fogápolás, zsebkendı helyes használata, differenciált segítségnyújtás a szokások alakításában). Az étkezési szokások alakítása (naposi teendık, teríték, helyes evıeszközhasználat, nyugodt étkezés) gyümölcs és zöldségnapok tartása szülık bevonásával, megfelelı mennyiségő folyadék biztosítása a nap bármely szakában, a gyermek egyéni igényeinek megfelelıen. Dohányzás megelızés Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának tagja vagyunk. A Magyar Vöröskereszt Bázisóvodája vagyunk Mosolygós Óvoda Programban való részvétel. Az öltözködés feltételeinek és szokásainak alakítása (öltözıszekrények, az öltözködés helyes sorrendjének, az évszaknak, idıjárásnak megfelelı öltözködés, differenciált segítség nyújtás a szokások alakításában, váltóruha és váltócipı használata). Az ebéd utáni pihenés, alvás optimális feltételeinek és szokásainak alakítása (szellıztetés, besötétítés, alvós ruhára való átöltözés, ágynemő, igény szerint alvóka használata, mesélés, halk ének/zene, természetes testhelyzet, gyermekek gerincét egyenesen tartó ágyak használata, pihenésre alkalmas nyugodt légkör kialakítása a csoportszobában). Az SNI gyermek esetén a tevékenységek szükség szerinti kisebb egységekre bontása, elvégzésük alakításában a fokozatosság, következetesség betartása, folyamatos segítségnyújtás, fejlesztés az óvodapedagógus, dajka, pedagógiai asszisztens, logopédus, pszichológus, fejlesztı pedagógus együttmőködésével

18 C) Környezettudatos magatartás szokásainak alakítása Az óvodapedagógusok, dajkák pozitív példaadásával az óvoda szőkebb és tágabb környezetének felfedeztetése, megismertetése a gyermekekkel, magába foglalva az élı-élettelen, valamint a környezetvédelméhez kapcsolódó alapvetı hozzáállás kialakítását. A tevékenységekben a vízzel, papírral való takarékosságra szoktatás, a szelektív hulladékgyőjtés lehetséges formáinak bemutatása az óvodai dolgozók, gyermekek, szülık együttmőködésével (mőanyag kupak, fém palackok, elemek győjtése). Madárbarát óvodai programban való részvétel Zöld Óvoda cím elnyerésére való törekvés, feltételek megteremtése A tiszta, rendezett megjelenés és környezet iránti igény kialakítása. A gyermek mozgásigényének kielégítése, edzés, testi képességek fejlesztése. A mozgás biztonságos tárgyi feltételeinek megteremtése csoportszobában, udvaron egyaránt. Idıjárástól függıen a minél hosszabb szabad levegın való tartózkodás kihasználása. Mindennapos szervezett mozgással (csoportban és/vagy udvaron) a harmonikus, összerendezett nagy/finommozgás fejlesztése. Rendszeres egészségfejlesztı testmozgással a légzı-keringési szervek teljesítıképességének növelése, testtartás javítása, csont és izomrendszer, lábboltozat erısítése, a testséma, téri tájékozódás, ügyesség, állóképesség fejlesztése. Mozgásos játékok (futó, fogó, dobó, ugró, ugróköteles, labdával, karikával végezhetı játékok, népi játékok) kezdeményezése. Séták, kirándulások szervezése

19 A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére Vannak ismeretei az egészség értékérıl. Tud néhány környezettudatos magatartással kapcsolatos szokást. Szokásává válik a rendszeres, gondos, önálló tisztálkodás. A testápolásban önálló, az eszközöket tisztán a helyére teszi. Betartja a kulturált étkezés szokásait, megfelelıen rág, helyesen használja az evıeszközöket. Az ételt elveszi, önállóan tölt, igényeinek megfelelıen szed a tálból. A gyermek szükségletévé válik a rendszeres gyümölcs és zöldség fogyasztás. Önállóan, megfelelı sorrendben, évszaknak megfelelıen öltözik, ruháját rendben tartja. Igénye van a rendezett külsıre. Tiszteletben tartja társai pihenési szokásait. Mozgása harmonikus, összerendezett. Mozgását, testi szükségletei kielégítését irányítani képes. A tevékenységekhez kapcsolódó szavakat, kifejezéseket ismeri és alkalmazza. SNI gyermek igényeinek és képességeinek megfelelın alkalmazza, használja a technikákat és segítı eszközöket

20 II.2. Az érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemzı tulajdonsága viselkedésének érzelmi vezéreltsége. Ezért is oly fontos, hogy az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, szeretetteljes légkör vegye körül a gyermekeket. Célunk az érzelmi biztonság megteremtése, a pozitív énkép, érzelmi kapcsolatok kialakítása, közösségi élet tevékenységrendszerében az együttélést segítı erkölcsi, akarati tulajdonságok, magatartási szokások megalapozása. A szőkebb és tágabb környezetükben eligazodó, kapcsolatokat kialakító, együttmőködı gyermekek nevelése. Óvodánk a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szőkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülıföldhöz való kötıdés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Feladataink: A) Feltételek megteremtése. B) Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés. C) Magatartási, viselkedési normák és szokások alakítása. D) Közös élményekre épülı tevékenységek gyakorlása, ünnepek megtartása az óvodában. E) Modellnyújtás. F) Anyanyelvi nevelés

21 A) Feltételek megteremtése Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derős, szeretetteljes, befogadó légkör teremtése. A gyermek személyiségének legmegfelelıbb beilleszkedés pozitív érzelmi hatásainak elısegítése, a gyermek egyéni igényének legmegfelelıbb beszoktatás biztosítása. Elfogadó, empatikus, toleráns, pozitív érzelmi töltéső kapcsolat kialakítása óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek között. Az óvodai dolgozók modellértékő bánásmódjának, viselkedésének és kommunikációjának biztosítása. B) Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés. Óvodába lépés elıtt családlátogatás szervezése a felvételt nyert gyerekeknél. A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvezı érzelmi hatások érjék. A gyermekek érzelmi, szociális fejlettségének megismerése és figyelemmel kísérése. A gyermekek számára legmegfelelıbb gondoskodás, egyéni, differenciált bánásmód, képességfejlesztés, egyénre szabott pozitív értékelés megvalósítása. Önismeret, énkép fejlesztése, az önkifejezı és a szociálisan elfogadható önérvényesítı törekvések támogatása, a gyermek hozzásegítése saját pozitívumainak felismeréséhez, a sikertelenségek elviseléséhez, képessé tenni a változásra, fejlıdésre. A közösségben elfoglalt hely, társas készségek ismeretében a szociális kompetenciák kibontakoztatása, megerısítése. A gyermek nevelése annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Szociális zavarok megelızése, csökkentése, a nehezen szocializálható, szociálisan, érzelmileg hátrányos helyzető (továbbiakban HH), a halmozottan hátrányos helyzető (továbbiakban HHH) gyermekekkel való sajátos törıdés, speciális fejlesztés megvalósítása

22 C) Magatartási, viselkedési normák és szokások alakítása. Egyénileg a gyermek adottságaihoz mérten eredményes, a közösség szempontjából értékes magatartási, viselkedés szokások kialakítása, ezek belsıvé válásának elısegítése. A kiemelt figyelmet igénylı gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentıs az óvoda együttmőködı szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott felkészültséggel rendelkezı szakemberekkel. Esélyegyenlıség biztosítása. A gyermekek minél gazdagabb kapcsolatrendszerének kialakítása. A konfliktushelyzetek megfelelı kezelésének segítésére drámajátékok alkalmazása. A magyarság, magyar nép kultúrájával és hagyományaival való ismerkedés. A gyermeki tevékenységek szabadságának biztosítása, a legszükségesebb határok, korlátozások megjelölése. Közösségi szokások alakítása a gyermekekkel közösen, melyben biztosított a gyermek, választási lehetısége, önálló döntési képességének fejlesztése. Tapasztalatok gazdagítása a csoportnormáknak megfelelı társas együttélésrıl, saját vágyaik, akaratuk megvalósításának lehetıségeirıl és korlátairól, szükségleteik késleltetésérıl. Csoportnormáknak megfelelı együttmőködési és kommunikációs formák fejlesztése, a belsı kontroll alakítása. A különbözıségek elfogadásának természetessé tétele a csoportokban. Óvodapedagógus, dajka a viselkedésével, modell nyújtásával a kiegyensúlyozott társas pozíciók, baráti kapcsolatok alakulását segíti. Felnıtt modellnyújtás a konfliktus és stressz helyzetek agressziómentes feloldására, megoldási technikák alkalmazására. Erkölcsi tulajdonságok (pl. együttérzés, segítıkészség, önzetlenség, figyelmesség, együttmőködés, egymáshoz való alkalmazkodás) fejlıdésének elısegítése, kialakítása. Akarati tulajdonságok (pl. önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat és szabálytudat) fejlıdésének elısegítése, kialakítása. A gyermeki viselkedés, társas kapcsolatok változásainak nyomon követése

23 SNI gyermek akaratának, önmotiváló készségének erısítése, érzéseik elfogadására, akadályok legyızésére ösztönzés. Figyelmesség, segítıkészség, felelısségérzet, empátia kialakítása a többségi gyermekekben, a fejlıdésben akadályozott társaikkal való együttmőködés során. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére: A gyermek ragaszkodik a társaihoz, a csoportban dolgozó felnıttekhez. Aktívan tevékenykedik, képes együttmőködni, másnak segíteni, részt vesz a közös tevékenységekben. Elfogadja és természetesen használja a z egyes tevékenységek által megkívánt magatartási formákat. Az udvariasság alapvetı formáinak betartásával kommunikál. tisztelettel viselkednek társaikkal és a felnıttekkel szemben. Természetes módon elfogadja a különbözıségeket. Játékszereken megosztozik társaival. Élményeiket és gondolataikat egyre könnyebben és árnyaltabban, választékosabban fogalmazzák meg, ezáltal is alkalmasabbá válva a másokkal való együttmőködésre. Konfliktus helyzetben a csoportnormák alapján képes társaival egyezkedni. A gyermekek szabálytudata kialakul, vállalják tetteik következményeit. A csoportba érkezı vendégeket udvariasan fogadja. Korának megfelelıen szociálisan éretté válik, készen áll az iskolába lépésre. Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a szülıvel és a gyermek fejlesztését segítı szakemberekkel közösen együttmőködve alakítjuk ki, a gyermek egyéni állapotának megfelelıen