1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény

Átírás

1 II. HELYI TANTERV 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámaik, tananyag és követelmény 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alkalmazandó tankönyvek kiválasztása. Az igazgató, illetve az igazgató által megbízott tankönyvfelelős a pedagógusok számára minden év decemberének végéig a közoktatási tankönyvjegyzék megjelenésének függvényében - hozzáférhetővé teszi a Tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listáját. Biztosítja az intézményen belül, hogy a pedagógusok az internetet is igénybe vegyék a tankönyvkínálat megismerése céljából. Lehetőség szerint be kell szerezni a tantárgyat az adott tanévben tanító pedagógusok létszámának megfelelő számú mintapéldányt, legrosszabb esetben mintaoldalakat, tartalomjegyzéket (internet), jó gyakorlatról beszámolók véleményét, elemzéseket, összehasonlításokat. A pedagógusok az igazgató által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják a tantárgyanként alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket január 15-ig. A tankönyvválasztást követően újabb tankönyv megrendelésére már nincs lehetőség. A tankönyv kiválasztásakor figyelembe kell vennie az alábbi ajánlásokat: Lehetőség szerint az egy évfolyamon és egy képzési formában tanulók ugyanazt a tankönyvet kapják. A kiválasztott tankönyvcsaládot felmenő rendszerben végig alkalmazzák. Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát.

2 Szakmai szempontok figyelembe vétele. A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az Intézmény Pedagógiai programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg, hogy mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra. Anyagi, költségvetési szempontok figyelembe vétele. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az éves Költségvetési törvény tartalmazza a központi tanulói tankönyvtámogatás összegét. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt, a támogatásra vonatkozó törvények alapján. Ennek értelmében kell gondoskodnunk az ingyenes tankönyvellátásról. A választott tankönyv megváltoztathatatlanságának figyelembe vétele. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget. A szakmai munkaközösség feladata: az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve, meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét, figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is, döntése után, a tankönyvfelelőssel együtt, ismertetik a tankönyvek listáját a szülőkkel. A tankönyvfelelős január 15-ig begyűjti a megbízott pedagógusoktól az egyes tantárgyak számára igényelt tankönyvek kiadóját, raktári számát, címét, szerzőjét. A tankönyvek, taneszközök beszerzése.

3 A tankönyvek, taneszközök kiválasztása, a Hivatalos tankönyvjegyzékről, az Árkorlátot meghaladó tankönyvek jegyzékéről, vagy a Könyves jegyzékről történhet. Nem lehet rendelni e három jegyzékre fel nem vett tankönyvet. Amennyiben a munkaközösség az árkorlátot meghaladó tankönyvek jegyzékéről vagy a könyves jegyzékről választ tankönyveket, azt a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével rendelheti meg. Ingyenes tankönyvre jogosult 1 tanulók tankönyveinek biztosítása Normatív kedvezményre jogosultak köre: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitás zavar), d) három- vagy több gyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához szükséges bemutatni: a tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolást, b-c) testi fogyatékos vagy pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott tanuló esetén a szakértői vagy a rehabilitációs bizottság szakvéleményét; d-e) a családi pótlék folyósításáról szóló bérjegyzék vagy pénzintézeti számlakivonat vagy postai igazolószelvény; rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény estén az errıl szóló határozat. Ingyenes tankönyvek biztosításának lehetősége az iskolában: tartós tankönyvek könyvtári kölcsönzése, használt tankönyvek biztosítása, tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás 1 Normatív kedvezmény

4 Jelenleg a normatív támogatáson túli kedvezmények adására nincs más lehetőség. Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, több éven át is használható tankönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a normatív támogatásnak legalább 25%-át az iskola köteles ilyen módon felhasználni. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összeg huszonöt százalékát tankönyv, ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására fordítja. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A tankönyvfelelős biztosít Igénylőlapot a tanulói tankönyvtámogatáshoz. Az igényt az Igénylőlap értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni, melyet az iskolában kap kézhez minden tanuló. November 15-ig kell visszajuttatni az osztályfőnökökhöz. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni. Ha valaki nem juttatja vissza az igénylőlapot, azt jelenti, hogy nem tart igényt támogatásra. A határidő jogvesztő. A kedvezményekre vonatkozó kérelmek elbírálására miden év augusztus 24-ig kerül sor, ami a tankönyvfelelős feladata a beadott dokumentumok alapján. Ingyenes tankönyvek visszavételezése, kártérítés. A kölcsönzéssel biztosított tankönyvek visszavétele, mivel év kezdetétől a könyvtári állomány része, a könyvtáros feladata. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles az ingyenes tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Erről a tankönyv átvételekor aláírásával nyilatkozik. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 3. Az iskolába, kollégiumba lépés - Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

5 A beiskolázás alapját az Éves pedagógiai munka tervezése eljárásban a fenntartóval egyeztetett beiskolázási keretek adják. A nevelés, oktatás, képzés meghirdetése A meghirdetés alapját képezi a fenntartó Határozata, melyben megadja az indítható csoportok számát. Ennek tartalma összhangban van az iskola Pedagógiai Programjával. A tanév rendjének megfelelően az igazgató nyilatkozik a beiskolázás országos irányításáért felelős Középiskolai Felvételi Információs Rendszer (KIFIR) győri központjának és a Megyei Pedagógiai Intézetnek a következő tanévben indításra kerülő képzésekről. Ugyanakkor az igazgató utasítására megjelenik a Hirdetés az intézmény honlapján is. Gimnázium hirdetése jelenik meg: Pályaválasztási Vásár A Tudásház és Könyvtár kiadványában, Megyei Munkaügyi Központ, Békés Megyei Hírlap, Intézményi honlap, Békéscsbai Rádiók, Békésmátrix, Békési kábeltévé valamint az KIFIR tájékoztatója alapján, illetve a megjelenő Hirdetés birtokában, a Felvételi tájékoztató összeállítását az igazgatóhelyettes végzi. Ebben az egyes képzési formák vezetői, felelősei működnek közre. Ekkor kell elkészíteniük, a tanév rendjében adott határidőre, a Felvételi tájékoztatót, mely a megyei pedagógiai intézet továbbtanulási kiadványában jelenik meg. Az iskolavezetés tagjai és a felkért szaktanárok az intézménnyel kapcsolatban álló általános iskolákban, osztályfőnöki órákon, az iskolák szülőértekezletein tartanak továbbtanulási tájékoztatót, illetve, ha lehetőséget kapnak, felkeresik az általános iskolákat. Az általános iskolai felvételre várók az iskola suliváró programjára jönnek. Nyílt napokat szervezünk korcsoportonként, ahol tájékoztatókra, óralátogatásokra kerül sor. Polgár Lajos (volt igazgató) tantárgyi emlékversenyt szervezünk általános iskolásoknak, mely a kapcsolatépítést, az iskolánkkal való megismerkedést, annak népszerűsítését is szolgálja. Azon kívül meghívásokat teljesítünk.

6 Jelentkezés, felvételi eljárás Központi írásbeli felvételi (matematika, magyar) van az intézményben, határideje december 11-ig. Február 15-ig kell beküldeni az általános iskolásokra a jelentkezést. Az iskola szóbeli felvételi elbeszélgetést is hirdet, melyet márciusban, a tanév rendje szerint kell megtartani. Az eredmények, és a szóbeli elbeszélgetés alapján az igazgatóhelyettes bejelöli az iskola által felvehetőket, illetve értesítést küld az előzetes felvételről. A tanév rendjében megadott időpont szerint a szakmai igazgatóhelyettes tölti le a KIFIR honlapjáról a KIFIR adatbázisát, melynek felhasználásával neki kell meghatároznia a jelentkezők végleges iskolai rangsorát, illetve elkészíteni módosított Iskolai adatbázist. Az ő feladata a Végleges rangsort megküldeni, ennek alapján töltik fel az KIFIR adatbázisát. Ennek megtekintése után, az igazgatóhelyettes küld értesítést a jelentkezőknek a felvételről, illetve az elutasításról. Az értesítésben szerepelteti mindazt, amit a felvett tanulónak magával kell hoznia a beiratkozásra. Ő küldi meg az érintett általános iskoláknak is a Felvételt nyertek listáját egy kísérő Levéllel együtt. A felvettek névsorát meg kell jeleníteni az intézmény honlapján ( ) A fel nem vett jelentkezők, a tanév rendjében rögzített határidőig Fellebbezést nyújthatnak be, amit az iskolatitkárnak kell a Felvételi adatbázisban rögzítenie és továbbítani a fenntartónak. Az osztályokba való sorolás a felvételkor megadott tagozat-kód szerint történik. Ezek után az általános igazgatóhelyettesnek kell elvégeznie az osztályba sorolást a Felvételi adatbázis alapján, kialakítva az Osztálynévsorokat. Nyelvi előkészítő és a hat évfolyamos osztályba a 3,5-nél alacsonyabb átlagú diák csak akkor vehető fel, ha a nevelőtestület a felvételt támogatja. Beiratkozás Óvoda Általános iskola A felvételt nyert tanulók az igazgatóhelyettes által küldött Értesítés felvételről-gimnáziumi levélből tudják meg a beiratkozás időpontját, és azt, hogy mit kell magukkal hozniuk. A beiratkozás alkalmával kell beadnia a tanulónak

7 általános iskolai bizonyítványát, a KIR által megküldött diákigazolvány igénylő lapot, fényképpel, díját személyi igazolvány, TAJ számát, Kérelem az ingyenes tankönyvhöz. A beiratkozás a Beírási naplóban (Tü..) történik. A Beiratkozási adatlapra fel kell vezetni a tanuló nevét, adatait (an, TAJ szám, tanulói azonosító), vallását. Az osztályfőnök feladata a beírásnál a Beírási napló (Tü. 29. r. sz.) alapadatainak kitöltése. Az iskolatitkár összeszedi KIR által megküldött és kitöltött Diákigazolvány-igénylőlapot, majd összeszedve azokat Diákigazolvány megrendelő lapon, megrendeli az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht-tól. A Diákigazolvány megrendelő lap kinyomtatható az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht honlapjáról: Amennyiben a tanuló elveszíti diákigazolványát, az iskolatitkárnál kell bejelentenie, aki ideiglenes diákigazolványt állít ki a számára, mely tartalmazza a személyi kártyát is. A Jelentkezési lapjukon az azt megjelölő tanulóknak kollégiumi ellátást biztosítunk, illetve ekkor kell tájékoztatást adnia szóban is a kollégium vezetőjének a kollégiumi ellátás feltételeiről és körülményeiről. A beírási naplóban kell jelezni, hogy ki kér kollégiumi ellátást. A kollégiumba való jelentkezést és felvételt a Kollégiumi ellátás eljárás szabályozza. Amennyiben valamelyik tanuló nem jelenik meg a beiratkozáson, számára pótbeiratkozást kell biztosítani. A megüresedő helyek meghirdetéséről, és rendkívüli eljárás keretében való feltöltéséről akkor is kell gondoskodnia a felvételi eljárásért felelős szakmai igazgatóhelyettesnek, ha ez abból adódik, hogy a felvett tanuló nem jelenik meg a beiratkozáson és a pótbeiratkozáson sem. A fentiekkel létrejön a tanulói jogviszony. Magántanulói jogviszony

8 A szülő kérheti a Közoktatási törvény bekezdés n) pontja értelmében a tankötelezettség magántanulóként való teljesítését, a nem tanköteles tanuló pedig 7 1. bekezdés alapján. A kérés jóváhagyását Határozat magántanulói jogviszonyról (B7217) formájában kell engedélyezni. Tanulói jogviszony szüneteltetése, megszüntetése Szüneteltetés A Közoktatási törvény 69. (5) bekezdése értelmében a tanuló szüneteltetheti tanulói jogviszonyát. Az erről szóló feljegyzés a Határozat a tanulói jogviszony szüneteltetéséről Megszüntetés A képzésben való részvétel befejezése, a tanulói jogviszony megszűnése, ill. megszüntetése történhet a tanuló kérésére: a tanuló iskolai áthelyezésse vagy fegyelmi határozattal a Tanulói jogviszony megszüntetése. Mindkét esetben a tanuló leszámolási jegyzéket kap. Az első két esetben a Közoktatási törvény bekezdés a), c), e), f), h) és i) pontjai és a 3, 4. és 5. bekezdés szerint. A jogviszony megszűnéséről határozat készül. Fegyelmi határozattal szűnik meg a tanulói jogviszony akkor, ha az intézmény áthelyezi más iskolába, vagy áthelyezés nélkül. A megszüntetést Tanári kézikönyv: A fegyelmi eljárás menete szabályozza. Mellékletében tartalmazza a Határozat mintáját. 4.1 Felvétel a kollégiumba A Beiskolázás (EU721 jelű) folyamatában a kollégiumi munkaközösség vezetője és az iskolatitkár gyűjti ki a Felvételt nyertek és elutasítottak listájáról a Kollégiumba jelentkezők névsorát. Azoknak, akik felvételt nyernek iskolánkba, és kollégiumi ellátást kérnek, Értesítést, vagy Határozatot) küld ki az igazgató, amely döntést a kollégium-vezető javaslata alapján hoz meg. A évfolyamos tanulók felvételi kérelmét a Kollégiumi felvételi kérelem - ettől eltérő (egyéni) formátumú kérelem is elfogadható - benyújtása után kell véglegesnek tekinteni, A visszaküldött felvételi kérelmeket a kollégiumi munkaközösség vezetője és a kollégiumi diákönkormányzat közösen bírálja el, s javaslatot tesznek az igazgatónak. A felvételt nyertek kiválasztásánál tartalékot kell képezni a fellebbezésekre, pótfelvételire.

9 Arról, hogy felvételt nyertek-e a jelentkezők, az igazgató küld értesítést Értesítés kollégiumi felvételről 9.évf., vagy Értesítés kollégiumi felvételről évf. Ők kerülnek fel a Kollégiumi névsorba. A Kollégiumi névsort a kollégiumi diáktanács véleményezi, végül az igazgató dönt a felvételről. Az előző tanévben a felsőbb éves diákok eljuttatják igényeiket a következő évi szobabeosztásra (Igényelt szobanévsor). Az igazgató készíti el a felvételt nem nyertek számára a Határozatot elutasításról. A Tájékoztatót a kollégiumi beköltözésről a kollégium-vezetője készíti el. Ezek iktatása és postázása az iskolatitkár feladata. 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 4.1. Magasabb évfolyamba lépés A tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítása a nevelőtestület joga. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az általános iskola és gimnázium egységes tantárgyi követelményeinek, azaz a helyi tanterv évfolyamonkénti minimumkövetelményeinek (minimális ismeretek, készségek, jártasságok) teljesítése a felsőbb osztályba lépés kritériuma. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam végéig nem teljesíti a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket, a negyedik évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. A nyelvi előkészítő, illetve a hat évfolyamos gimnáziumi osztályban nem folytathatja tanulmányait az a tanuló, akinek év végén, függetlenül annak eredményétől, javító vizsgát kellett tennie. Ezen tanulók tanulmányaikat az általános tantervű osztályokban fejezhetik be.

10 Ha a nyelvi előkészítő osztályban, illetve a hat évfolyamos osztályban a tanuló tanulmányi átlaga 3,5 alá süllyed év végén, a nevelőtestület dönthet, hogy a tanuló tanulmányait az adott osztályban folytathatja-e A tanuló osztályzatainak, érdemjegyeinek megállapítása A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak akkor, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) a kettőszázötven tanítási órát, b) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 11/1994-es MKM rendelet 21. (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

11 Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak akkor is, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a 11/1994-es MKM rendelet 20. (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, e) 99 a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát Javítóvizsga Javítóvizsgát (pótvizsgát) tehet a tanuló, ha - a tanév végén a tantárgyak számától függetlenül elégtelen osztályzatot kapott. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le Osztályozó vizsga A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ebben az esetben az évfolyamonkénti tananyagból osztályozó vizsgát kell tennie. Az intézmény helyi tanterve biztosítja az iskolaváltást, a tanuló átvételét. Érkező tanuló esetében a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató dönti el, hogy a tanuló továbbhaladása felzárkóztatással, különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel történhet Évfolyamismétlés Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

12 Amennyiben a tanuló az első évfolyamon a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, az évfolyam megismétlésére utasítható. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Az évfolyam megismétlése a közoktatási törvény 75. -ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 5. Az ismeretek számonkérésének, a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének követelményei és formái Az értékelés, a tanulók munkájának minősítése rendkívül összetett és a pedagógiai folyamat legérzékenyebb pontja, de a tanári munka elengedhetetlen része, az iskolában folyó oktató-nevelő munka megvalósításának eszköze. Az értékelési rendszer kialakítása és alkalmazása során szem előtt kell tartanunk, hogy azzal nemcsak építhetünk, hanem rombolhatunk is személyiségeket, amennyiben az értékelési módot rosszul alakítjuk ki. Nem szabad elfelejtetünk, hogy a tanulók eredményei a mi munkánk tükörképét jelentik! 5.1. Az értékelés célja A tanulói teljesítményt minősítése, valamint a teljesítménymotivációt, a tanulási tevékenységet megerősítése. Ezzel a feladat- és funkciómegosztással biztosítani akarjuk: - A pedagógiai szabadság, autonómia és felelősség elvének érvényesülését,

13 - a tanulók személyiségjogainak védelmét, - az iskola és család közötti partneri viszony harmóniáját, - a személyiség sokoldalú fejlesztését, - a tanulók önértékelési képességének kialakítását és fejlesztését, - az önálló tanulásra, ismeretszerzésre való képesség és igény kialakítását. A pedagógus és a tanuló is képet kapjon az elvégzett, illetve az elsajátított tudásról, a kulcskompetenciák megfelelő alkalmazásáról, melynek további kettős célja: - a diák látja azokat a hiányosságokat, melyeket pótolnia kell tudásának elmélyítésében - a pedagógus is észreveheti azokat a szakmai hiányosságokat, melyek nem feltétlen a tanuló hibájából keletkeznek, hanem egy esetleges szaktanári mulasztásból Általános értékelési alapelvek Az objektivitás, az érvényesség, a megbízhatóság elve érvényesüljön. Személyre szóló, igazságos, tárgyilagos, mentes minden elfogultságtól, rendszeres és előremutató legyen. Jóindulatú, segítőszándékú, az emberek iránti bizalomra épülő, akár méltányló, akár bíráló jellegű. Igazodjon a tantárgy jellegéhez, a tanulók életkori sajátosságához. Fejlesztő hatású legyen, kifejezi a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását. Terjedjen ki a tanulónak az adott tantárggyal összefüggő minden lényeges szóbeli vagy írásbeli, gyakorlati megnyilatkozására, munkájára. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz A tanulók teljesítményének értékelési területei Osztályozó értekezletek: véglegesítik a magatartás, szorgalom és a tantárgyi osztályzatokat. Osztályfőnöki értékelés: a szülői értekezleteken a szülők közösségének félévkor és a tanévzáró alkalmával osztályszinten értékeli a tanulók évi munkáját. Szaktanári értékelés: osztályszinten tantárgyi óráikon, iskolai szinten egy-egy tantárgyi versenyen. Igazgatói értékelés: - A tanulók munkáját a heti áhítatokon

14 - A tanévzáró ünnepélyen - Alkalomszerűen 5.4. Tájékoztatás az értékelésről Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen tájékoztatni, értesíteni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amelyről a tanuló nem tud A szülők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Fogadóórák Figyelemmel kíséri az osztályfőnök az osztályozó napló segítségével, hogy a tanulók minden jegyet beírtak-e az ellenőrző könyvbe, és aláírattatták-e. Amennyiben ezt a diákok elmulasztják, havonta egyszer pótolja a hiányosságokat. Az osztályfőnök vagy a szaktanár írásban értesíti azokat a szülőket a félévi zárások előtt legalább egy hónappal, akiknek a gyermeke valamely tantárgyból bukásra áll A tanulói teljesítmények értékelése Értékelési módok A pedagógus az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor kivétellel a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3) rossz (2); c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

15 A pedagógus az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezi ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Folyamatos verbális értékelés, melynek célja, hogy elősegítse a kommunikatív készség és a személyiség fejlesztését. Folyamatos vizuális értékelés. Célja az esztétikai igény, az íráskészség kialakításának fejlesztése, a tömörítés, a lényeglátó gondolkodás kialakítása. Diagnosztikus (előzetes helyzetfeltáró) mérés. Célja a tájékozódás egy-egy nagyobb tematikus egység előtt. A tanulási szakasz kezdetén segítse a célok, feladatok kidolgozását, a tanulók előzetes tudásának, képességének feltárását. A tanulók hozott tudását mérjük fel százalékos formában. A diagnosztikus értékelést megalapozó mérések: szövegértés, számolási készség mérése, ok-okozati összefüggések, eseményeket alakító tényezők feltárása. A formatív mérés során a tudáselemekre és nem a komplex tudásra irányuló, állandóan jelenlevő értékelést végzünk. Célja az eredményes tanulás elősegítése, az oktatási folyamat optimalizálását szolgáló, folyamatos visszajelentés. Szummatív (összegző) mérés a nagyobb témák és a tanév végén. Célja, hogy információt adjon arról, milyen mértékben tudta a tanuló elsajátítani a globálisan az anyagot, és mennyire fejlődött szelektív készsége. Minden tantárgynál a gyerekek tájékozottságának folyamatos megfigyelése a legfontosabb feladat Alapelvek Iskolai értékelésünk átfogó jellegű. Kiterjed a tanulók együttműködési képességének, érdeklődésének, szabálytiszteletének, feladatvégző képességének kognitív és manuális teljesítményének értékelésére. Beszámoltatási rendszerünkben a folyamatos értékelést valósítjuk meg. A számonkérést időarányosan kell végezni. A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. Ezért a tanév első óráján minden szaktanár tájékoztatja tanulóit a követelményekről, a számonkérés módjairól, az értékelés szempontjairól.

16 A jegyeknek időarányosan kell kialakulniuk és bekerülniük az osztályozó naplóba. Félévkor és év végén minden szaktárgyból osztályzatot kapnak a tanulók. A félévi és az év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján, az órai munka és a tanuló fejlődési tendenciája alapján kell meghatározni, figyelembe véve a témazárók kiemelt szerepét. Az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen nem térhet el a tanítási év közben szerzett érdemjegyek átlagától. A tanév végén az egész éves teljesítményt kell értékelni, figyelembe véve a fejlődési tendenciát. Alapkövetelmény a rendszeres számonkérés, ezért a heti 1 órás tantárgyak esetén félévente minimum 3, 2 órás tantárgyból félévenként minimum 4, melyekből legalább 1 nagyobb, összefoglalt egységet öleljen át, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A tanulókkal valamennyi tantárgyi osztályzatukat közölni kell, s azoknak az osztályozó naplóba azonnal be kell kerülniük. A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának lehetősége. A javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez Az értékelés formája A tanulók ismereteikről, jártasságaikról, készségeikről szóban és írásban adhatnak számot, de természetesen a készségtantárgyaknak megfelelő produktumok (technika, rajz), gyakorlatok (számítástechnika, testnevelés) is az értékelés alapjául szolgálnak. A különböző tantárgyak esetén alkalmazott folyamatos szóbeli, írásbeli ellenőrzési értékelési formák: - órákon való aktivitás, - feladatlapos ellenőrzés, - témazáró feladatlapok, - tudáspróbák,

17 - év eleji, évközi, év végi felmérések, - röpdolgozatok, - iskolai dolgozatok, - szakaszvizsgák ( kisérettségi), - házi feladatok, - házi dolgozatok, - tanulói kiselőadások, - beszámolók - gépi programok - tanulói kísérletek, mérések - tanulói önértékelések, társak értékelése, - gyűjtőmunka, - rajzok, zenei, technikai produktumok, mozgásformák értékelése, - versenyek szervezése, azokon való részvétel, - csoportmunka, - iskolai rendezvények szervezése és azokon való szereplés Az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek ismerete, teljesítése Pedagógiai tevékenységünk során a minősítő, kategorizáló és a diagnosztizáló, elemző értékelés egyensúlyának megteremtésére törekszünk. A tantárgyakban elért teljesítményt ötfokozatú skálával minősítjük, értékeljük. A szakszolgálatok, rehabilitációs bizottságok javaslata alapján valamely tantárgyból felmentett tanuló nem kap osztályzatot. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett a Mentesítve szót kell bejegyezni. A testnevelésből állandó jelleggel felmentett tanulót nem kell osztályozni. A bizonyítványba és az anyakönyvi lapra érdemjegy helyett Felmentve szót kell bejegyezni. A könnyített testnevelésről orvosi vélemény és javaslat alapján a testnevelő tanárok döntenek. Ezek a tanulók a normál testnevelés órán vesznek részt, de bizonyos gyakorlatokat nem, vagy más módon végeznek el. Értékelésük, minősítésük is ennek alapján, osztályzattal történik.

18 A gyógytestnevelést nem a kötelező órakeret terhére oldjuk meg, hanem iskolaorvosi javaslatra városi szervezésben járnak tanítványaink. Az itt kapott érdemjegyet megküldik, az kerül be a naplóba félévi, illetve év végi érdemjegyként Az értékelés szempontjai: az ismeretek mennyisége és minősége a tanuló szorgalma, a tanulásba fektetett munka, a tanuló képességeinek figyelembe vételével a teljesítményben mutatkozó fejlődés vagy visszaesés az elkövetett hibák minősége a tanuló kifejezésmódja 6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai 6.1. A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái Év eleji felmérés: Aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. Próba érettségi: A végzős diákok adott év áprilisában próbaként az elmúlt évek érettségi feladatsorát írják meg. Szakaszvizsga: A tanév végén az érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével szervezett írásbeli vizsga az adott tanév vagy tanévek tananyagából. Témazáró dolgozat: Egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak. Írásbeli felelet: Néhány tanórai tanegység és azzal szorosan összefüggő ismeretek számonkérése, melynek időtartama legfeljebb egy óra. Ezt a tanár egy héttel hamarabb nem, de legkésőbb az írásbeli feleletet megelőző órán köteles előre bejelenteni. Röpdolgozat:

19 Egy tanegység részismereteire vonatkozik (1-3 tanóra). Időtartama maximum 20 perc. Javító dolgozat íratása a szaktanár belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a szaktanár jelöli ki, amelyről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. Év végi felmérés: Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékű Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel. Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére, folyamatosan kell értékelnünk a tanulók egyéni képességeinek, egész személyiségének fejlődését. Nem csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesztjük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is. Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze. Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni. A kötelező éves központi felmérő írásbeliket és időpontjukat az iskolai éves munkaterv tartalmazza. Áprilisban próba érettségit tesznek a végzős diákok az érettségi tantárgyakból, melynek eredményét a megírás után legkésőbb egy héttel megismerik. A szakaszvizsga követelményeit, tananyagát a tanév elején közölni kell a tanulókkal és szüleikkel. A felkészülés érdekében az egyes vizsgákat egymástól időben el kell választani, s úgy szervezni, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre. A vizsga írásbeli részének eredményét a szóbeli vizsga előtt ismertetni kell a tanulóval, s ha kívánja, a dolgozatot be kell mutatni a szülőnek is. A témazáró dolgozat időpontjáról, tartalmáról és a felkészülés módjáról a tanulóknak a megírás előtt legalább egy héttel értesülniük kell. A témazáró megíratásának időpontját a naplóban előre jelezzük. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat, próba érettségi vagy írásbeli vizsgarész íratható. Amennyiben egy tanítási napon két témazárót ír a tanuló, a tanórák nem következhetnek egymás után az órarendben.

20 Témazáró dolgozatot kell íratni félévenként legalább egyet a kötelező érettségi tárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelvek). A témazáró dolgozatok számának legalább a felét, de minimum félévente egy dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején felhívja a tanulók figyelmét. A figyelemfelhívás elmulasztása esetén a tanuló kérheti, hogy a témazáró dolgozatok érdemjegyeit a félévi és a tanév végi osztályzatok kialakításakor a szaktanár egyszeres súllyal vegye figyelembe. A témazáró dolgozatokat két héten belül ki kell javítani a szaktanárnak. Amennyiben a dolgozat kijavítása 10 tanítási napon belül nem történik meg, a tanuló dönt arról, hogy az osztályzat bekerüljön-e a naplóba. Az elégtelen témazárót írt tanulónak ugyanabból a témakörből legalább egyszer javítási lehetőséget kell adni. Ha a tanuló (a naplóban bizonyíthatóan) azon a napon vagy a dolgozatírás időpontjában igazolatlanul hiányzott, dolgozatát bármikor, a tanár által meghatározott időpontban pótolnia kell. Az írásbeli felelet dolgozatának íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja. A röpdolgozat írásának időpontját a pedagógus nem köteles előre bejelenteni. A dolgozatot azonban egy héten belül ki kell javítania. A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás szerepe: A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban