Északi Tájakon OKTÓBER. A TARTALOMBÓL Szövetségi hírek Kelet-Magyar Régiós. In memoriam Ráczi Győző emléke

Átírás

1 Északi Tájakon A BORSOD ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG LAPJA XIV.ÉVFOLYAM 5.SZÁM A TARTALOMBÓL Szövetségi hírek Kelet-Magyar Régiós tanácskozás Természetjáró hét Régiós Diákturisztikai Találkozó Ómassai kulcsos-ház Őszi pihenés nyári árakon Sikeres pályázatok In memoriam Ráczi Győző emléke Szomszédolás Bemutatjuk a Heves Megyei Természetbarát Szövetséget Szakosztályok Bemutatkozik az MVSC Túrabeszámolók Őszi csillagtúra EKE tábor Teljesítmény túrák Verecke 2008 Túraversenyzés A borsodi csapatok eredményei Aranygombos Telkibánya Túramozgalmak Bükk forrásai (Észak) Tanösvények Parlagi sas tanösvény Tudtad? Láttad? A Gibárti Vízierőmű Technikai tudnivalók Útjelzések Őszi Ízek Finom falatok OKTÓBER

2 Északi tájakon/természet képekben FEKETE TIBOR FEKETE TIBOR BARTÓK JULIANNA ZÁRDAI ISTVÁN BARTÓK JULIANNA KESIK LÁSZLÓ SUM ANNA KESIK LÁSZLÓ

3 Északi tájakon/szövetségi hírek KELET-MAGYARORSZÁGI TERMÉSZETBARÁT VEZETŐK HOLLÓHÁZÁN között került megrendezésre a kelet-magyar természetbarát vezetők XLVIII. találkozója, melynek házigazdája ezúttal a B.-A.-Z. Megyei Természetbarát Szövetség volt. Az összejövetelnek a szövetség Hollóházán található turistaháza adott otthont. A találkozón tiszteletüket tették a keletmagyarországi megyék természetbarát szövetségeinek elnökei, főtitkárai, valamint a dél-alföldi régiós elnök. Vendégeinket Balkányi Ferenc elnök, Balogh Sándor főtitkár, Bernáth Marietta és Zárdai István elnökségi tagok fogadták. A péntek délutáni fogadást követően bemutatkozott a megyei természetjárás, majd megvitatásra került a módosítani kívánt MTSZ alapszabály. Szombati programként zempléni autóbuszos kirándulást állított össze a szövetség, hogy ízelítőt nyújtsunk a környék néhány látnivalójából. Bemutattuk az abaújvári földvárat, megtekintettük a gibárti vízerőművet, a Hejcén található püspöki kastélyt, majd a gönci huszitaházat, Telkibánya Ipartörténeti Gyűjteményét és végül Széphalmon a Kazinczy emléképületet és a nemrég megnyílt Magyar Nyelv Múzeumát. A kirándulást követően tapasztalatot cseréltek a megyei vezetők szervezeteik helyzetéről, a természetjárás népszerűsítése érdekében tett erőfeszítéseikről, fontosabb programjaikról, működésükről.(az egyes megyei szervezeteket jelen és későbbi lapszámainkban folyamatosan bemutatjuk.) Vasárnap délelőtt faluséta keretében ismertettük meg Hollóháza legfontosabb nevezetességeivel vendégeinket, majd a tanácskozás összefoglalását követően a találkozó bezárásaként átadásra került a vándorzászló a Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség részére, akik a jövő évi találkozó házigazdái lesznek. Bernáth Marietta Természetjáró Hét szeptember A B.A.Z. MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG ELSŐ ALKALOMMAL RENDEZTE MEG A TERMÉ- SZETJÁRÓ HÉT PROGRAMSOROZATOT, AMI SZEPTEMBER 13.-ÁN AZ EURÓPA TÚRANAPON KEZ- DŐDÖTT, ÉS A TERMÉSZETJÁRÓK NAPJÁVAL ÉRT VÉGET. A MEGYÉBEN SZÁMOS PROGRAM VÁRTA AZ ÉRDEKLŐDŐKET, DE EZEKBŐL CSAK PÁR RENDEZVÉNYT EMELEK KI, HOGY MILYEN JÓ HANGULAT IS VOLT A HÉT FOLYAMÁN: Balogh Sándor főtitkár beszámolója Szeptember 13. Természetjáró Fesztivál Csanyik-tető A természetjáró hét nyitónapján sokan kilátogattak a Csanyikba. Az első természetjáró Geocacching versenyre már reggel 8-tól lehetett nevezni. A kilátogatók megtekinthették a Miskolci Gombász Egyesület gombakiállítását és volt gombalekvár kóstolási lehetőség is. A Bükki Nemzeti Park kiadványaiból is lehetett válogatni, és Czárán Gyula életéről lehetett ismereteket szerezni. Volt Természetjáró Jósda, ahol a jövőt tudhatták meg a kíváncsi természetűek, akik pedig relaxálni akartak azok arcmasszázsra és talpmasszára jelentkezhettek. Délelőtt a kicsik lencsibabát készítettek Miklós Zsuzsa vezetésével. A kalandvágyóbb gyerekek egy csoportja pedig az állatkertet vette célba. Délután a fotózás rejtelmeibe vezetett be minket a Miskolci Fotóklub Egyesület több tagja, és hosszasan csodálhattuk szebbnél szebb képeiket. Gulyás - party után, a Geocaching verseny eredményhirdetésével ért véget a nap. Szeptember 14. Lilla-barlang túra. A túrán részt vevők, bátor 10 fő, Kaló Tamás vezetésével túrázott a Lilla barlanghoz, ahol a Nemzeti Park munkatársa már várta őket, aki körbevezette őket a csodaszép, turisták elől lezárt barlangba. A hazafelé úton még a Kecske-lyukba is bement a csapat. Nagyon jól érezték a résztvevők magukat.

4 Északi tájakon/szövetségi 3 hírek Szeptember 15. Évmilliókkal ezelőtt a természetben Vetítéses előadás volt a Mocsári ciprusokról, a Herman Ottó Múzeum Kávézójában. Az előadó Bánfalvi Ferenc muzeológus farestaurátor, részletesen tájékoztatott a ciprusok felfedezésének történetéről, Miskolcra szállításáról, a különböző tartósítási eljárásokról, és a ciprusok jelenlegi körülményeiről. Nagyon színvonalas előadás volt. Szeptember 17. szerda Vitassuk meg pokrócon Miért nem jársz kirándulni? Népkert A rossz idő, és eső sem riasztotta el a Görömbölyi Természetjáró Klub tagjait, hogy a Természetjáró Hét első figyelem felkeltő demonstrálását a népkerti Szökőkútnál megtartsák. Természetesen a rossz idő miatt a pokrócos piknik elmaradt, de nagyon ötletes zászlók, feliratok, és transzparensek készültek. Még a Görömbölyi Természetjáró Klub két kutyája Zizi és Bejgli is eljött, hogy odacsalogassa a kutyás gazdikat. Szeptember 18. csütörtök Vitassuk meg pokrócon - Miért nem jársz kirándulni? Városház tér A Virágóránál lett volna a Népszerűsítő program, de kiderült hogy ott egy másik rendezvény volt, így a Városház térre kényszerültek letelepedni a görömbölyi lelkes klubtagok. Előző nap már Kozenkai Líviának eszébe jutott, hogy jó lenne valami zene vagy ének, és elvitte a gitárját. A végén olyan jó hangulat lett, hogy az ig tartó program tovább lett tartva. Lívia után egy Tanár úr játszott, majd Zsira Zoli, és a gitár kézről kézre járt. Mindenki énekelt, dudorászott, és lengették a zászlót lelkesen. Szeptember 19. péntek Vitassuk meg pokrócon Miért nem jársz kirándulni? Hősök tere Az eső mintha dézsából öntötték volna, úgy szakadt, így a program elmaradt, de aki kilátogatott a Hősök terére az a Mobilitás hét programján találhatta magát, akik az eső ellenére is megtartották a rendezvényt. Szeptember 20 Buszos kirándulás Dobogókőre. A Megyei Természetjáró Szövetség különbuszt indított a Természetjárók napja alkalmából szervezett ünnepségre, melyet Dobogókőn tartottak. A busz Pilisszentkereszten rakta le megyénk turistáit, akik innen túráztak fel Dobogőkőre a Zsivány sziklák érintésével. Dobogókőn részt vettünk az ünnepségen, ahol Balabás László kitüntetésben részesült. Az ünnepség után a Rámszakadékon keresztül Dömösön várt a busz minket, és innen indultunk haza. Nagyon tartalmas, és szép nap volt! Szeptember 21 Tompa Mihály teljesítménytúra Az időjárás megint nem a legjobb volt. Az egész napos eső nem kedvezett a teljesítmény túrához, de akik indultak, egy szép túrával, és még szebb kitűzővel lettek gazdagabbak. Mottó: Gyere ki a hegyoldalra!

5 Északi tájakon/szövetségi hírek szeptember 26-án a Magyar Diáksport Szövetség megbízásából a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport Tanács szervezésében került megrendezésre közel 600 fő tanuló és kísérő részvételével a C jelű régiós Diákturisztikai Találkozó. A rendezvényen igen nagy számban résztvevő diákok Hajdú-Bihar, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és a rendező Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkeztek külön autóbuszokon, melynek költségét a Magyar Diáksport Szövetség finanszírozta. A rendezvény lebonyolításában a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség részéről az alábbi túravezetők működtek közre: Köszönjük nekik a találkozó sikeréért végzett munkájukat! 4 Csarnai Béla Csarnai Béláné Zsadányi József Kiskun Magda Bakó Lászlóné Tálas Tibor Garadnay Sándor Kalászi István Zsigmond Dánielné Porkoláb Lászlóné Kerekesné Szücs Katalin. ÓMASSAI KULCSOSHÁZMEGÚJULÁSA A hollóházi kulcsosház idei felújítása mellett megújult a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség Ómassán található háza is. Az épület teljes villamoshálózatának cseréjét követően, gipszkarton mennyezet lett kialakítva a szobákban, festésre kerültek a falak, mennyezetek, mázolásra kerültek az ajtók, ablakok, védőrácsok, lépcső- és teraszkorlátok. A felújítást követően új hűtőszekrényt és mikrohullámú sütőt is beszerzett a Szövetség, hogy ezáltal is emelje szálláshely színvonalát. ŐSZI PIHENÉS NYÁRI ÁRAKON Ezúton hívjuk fel minden tagszervezetünk figyelmét kedvezményes díjú szálláslehetőségeinkre a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség kulcsosházaiban október 01. és december 28. közötti időszakban nyári szállásdíj áron fogadjuk tagszervezeteink MTSZ igazolvánnyal rendelkező túrázóit az alábbi feltételek mellett. 1./ Massa kulcsosház, Miskolc-Ómassa Legalább 10 fő vendég két éjszakára történő együttes foglalása esetén a szállásdíj1.100 Ft / fő / éj + IFA (360 Ft / fő / éj) 2./ Fehér Holló kulcsosház, Hollóháza Legalább 16 fő vendég két éjszakára történő együttes foglalása esetén a szállásdíj Ft/ fő / éj + IFA (200 Ft / fő / éj) Szállásfoglalás: hegyitura@eszaktura.hu címen SIKERES PÁLYÁZATOK A tavalyi szerényebb támogatással járó pályázatírásainkat követően idén jelentős eredményeket könyvelhet el a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség. A Nemzeti Civil Alapprogram Észak-magyarországi Regionális Kollégiuma Működési támogatás című pályázatunk alapján Ft összegű támogatás biztosításáról határozott. A támogatási szerződés szeptemberben aláírásra került. Az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs Kollégiuma által kiírt pályázati felhívásra benyújtott, Északi Tájakon című kiadványunk nyomtatott formában történő megjelentetése pályázatunkkal egy nagy létszámú és erős mezőnyben sikerült nyernünk. 337 érvényes pályázat érkezett az NCA ezen kiírására, melyből 85-öt részesítettek támogatásban. Pályázatunk a nyolcadik legtöbb pontszámot elérőnek bizonyult, így ennek köszönhetően a május 31-ig megjelenő lapszámok kiadásához Ft támogatásban részesül a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség. A támogatási szerződés aláírása folyamatban van. 5

6 Északi tájakon / In memoriam Egy igazi erdőjáró emlékére Non omnis moriar. Az hal meg, akit elfelejtenek. Akit szeretünk, azt soha nem felejtjük el, hanem a szívünkben marad, amíg csak élünk. Az ég döntése ellen, erőd bármily mérhetetlen, gyarló ember, nem győzhetsz soha! Az élet folyamként hömpölyög tova, messze kanyarog veszélyes szeszéllyel, s nem kedvére vájja ki ágyát.nem ismert törvények útját állják, kényszerítik folyni hol erre, hol arra, bánatmezőkön át napos domboldalra, szigorú, de atyai kézzel. Balga álmodó, te! Akaratod véled erősebbnek, mint a könyörtelen végzet? Idei Tompa Mihály Teljesítménytúránkról hiányzott egy ember. Nagyon hiányzott. Az az ember, aki évek során az egészet mozgatta, szervezte. Aki ismert mindent, ami a sikeres rendezéshez szükséges. Ismerte a környéket, ismerte Tompa munkásságát, verseit, Tompa természetszeretetét. Elment egy barátunk, itt hagyott minket Ráczi Győző sporttársunk. Tudtuk, évek óta küzd a betegségével, de bizakodtunk, hátha úrrá lesz a kóron, fog még velünk túrázni. Ráczi Győző barátunk 1935-ben született, régi erdészcsaládból származik. Korán megismerkedett az erdővel, az erdő szépségeivel, s tanulmányait ilyen irányban folytatta. Iskolái elvégzése után erdőmérnökként dolgozott, szakmai tevékenysége Gömör erdeiben teljesedett ki. Nyugdíjba vonulása előtt 25 évig Putnokon volt erdészetvezető, illetve erdészeti igazgató. Szakmai tevékenysége során már akkor is gondot fordított az erdei kirándulóhelyek kialakítására, fontos volt számára hogy az erdő ne csak gazdaságilag legyen hasznos, hanem esztétikus legyen, vonzza a turistát. Az erdőtől és a fától nyugdíjba vonulása után sem szakadt el, vállalkozóként folytatott faipari tevékenységet. Készített virágládát, méhkaptárt, padot, de kerítéselemeket és raklapot is. Győző barátunkat az erdő, az erdőgazdálkodás mellett sok egyéb dolog is érdekelte. Az 1980-as évek végén, a 90-es évek elején alakította ki a Kelemér-Gömörszőlősi Tompa Mihály Emlékbizottság a néprajzi gyűjtemény mellett az egykori iskolaudvaron a szabadtéri bemutatót, ahol a gömöri térség népi erdőgazdálkodása látható. Ebben a munkában, értékmentésben ő is aktívan közreműködött. Örökké tevékenykedő, színes egyéniség volt. Gyűjtötte és mentette, ami érték. Lelkes gömöri ember volt, lokálpatrióta. Kapcsolatot tartott a világ különböző részén élő, Putnokról elszármazott emberekkel. Birtokában volt szinte valamennyi eddig megjelent Putnokot ábrázoló, Putnokhoz köthető képeslap. Kiemelkedő a Tompa-hagyományok iránti vonzalma. Régóta foglalkozott Tompa Mihály költő életének, munkásságának kutatásával, a Tompa kiadványok gyűjtésével. Számos ilyen tematikájú előadást tartott, és írást publikált Magyarországon és Szlovákiában is. Egyik fő mentora volt a Gömöri Múzeum által 1999 őszén megszervezett Tompa konferenciának. Ekkor jelent meg Tompa virágai címmel könyve, a putnoki Gömöri Múzeum kiadványsorozatában. Szakmai és honismereti munkásságáért szeptember 9-én Ember az Erdőért Emlékéremmel tüntették ki, októberében pedig Putnok városának képviselőtestülete a Putnok Városért Plakettet adományozta neki. Képes volt idősebb korában is új dolgokba kezdeni. Ez idő tájt kapcsolódott be a Vasutas Természetjáró Baráti Kör munkájába. Egyre gyakrabban jött túrázni. Aztán szinte ő lett a legintenzívebben túrázó sporttársunk. Elnökségi tag lett. Gyorsan jöttek a bronz, az ezüst, az arany, majd az érdemes jelvények. A kiválóról épp csak lemaradt Ötleteire, kreatív gondolkodására mindig számíthattunk. Sokszor vettük hasznát kiváló ismereteinek, jó memóriájának, kapcsolatainak. Barátjával, túratársával végigjárták az Országos Kék Túrát, majd a Dél-Dunántúlit is. Aztán az Alföldi Kéket is és összezárult a kék kör. Belevágtak a versenyzésbe. Egy alkalommal kategóriájuk második helyén végeztek az Országos Csapatbajnokságban, épp csak lecsúszva az első helyről. Nem voltak tőle idegenek az új dolgok. Használta a világhálót, okat küldött, térképet keresett az interneten. Új mozgalmakat talált ki, felfedezte a környék földvárait, igazolófüzetet állított össze. Szerette, és értette is a fiatalabb generációt. Nem utasított el valamit azért, mert az számára már nem lett volna vállalható. A túrák során élveztük a társaságát. Jókat beszélgettünk, ha kérdeztük mindent elmondott, amit tudott. És képes volt arra is, hogy egyszerűen beismerje, ha valamit mégsem tud. Hiányozni fog.emlékét megőrizzük, örülünk, hogy soraink között tudhattuk, hogy együtt túrázhattunk vele. Tóth Ferenc Attila, VTBK titkára 6

7 Északi tájakon/szomszédolás TANULJUNK EGYMÁSTÓL! Bemutatjuk régiós partnerünket,a Heves Megyei Természetbarát Szövetséget A XLVIII. Kelet-magyar Természetbarát vezetők Találkozóján ismerkedtem meg Csávás Istvánnal, a Heves Megyei Természetbarát Szövetség (HMTSZ) elnökével. A vele folytatott riport közreadásával bízom abban, hogy szervezetük sikerein felbuzdulva a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség tagjai és tagszervezetei is aktívabb közreműködéssel lesznek a természetjárás népszerűsítése érdekében tett célok kitűzésében és a feladatok végrehajtásában. Mindnyájunknak el kellene jutni azokhoz a gondolatokhoz, hogy nem elegendő csak járni a természetet. Ha ismerjük annak szépségeit, kötelességünk tenni érte és megismertetni azokkal is, akiknek nem adatott erre lehetőség Bernáth Marietta riportja Hogyan épül fel a Heves Megyei Természetbarát Szövetség, hány tagszervezete van és vannak-e olyan tagok, akik nem közvetlenül valamelyik egyesület, illetve szakosztály tagjaként tagjai a megyei szervezetnek? Heves megyének 17 egyesülete, illetve szakosztálya működik a Szövetség keretein belül, melyek közül az egyik egy központi szakosztály, a Heves Megyei Természetbarát Szövetség Központi Szakosztálya. Akik nem akarnak az egyes egyesületekhez tartozni, azokat ebbe a központi szakosztályba vesszük fel tagnak, akik ugyanolyan érvényesített tagok, mint az összes többi tagságunk. A szövetség összlétszáma kb főt tesz ki éves átlagban, ennek több mint fele ifjúsági tag. Ez nagyon szép eredmény, hiszen nagyon sokan küszködnek a kelet-magyarországi természetbarát szövetségek esetében is az egyes szakosztályok és ezáltal a megyei szervezetek öregedésének problémájával. Hogyan sikerült ezen eredményeket elérnie a Heves megyei szervezetnek? Egységeink egy része általában úgy jön létre, hogy a túravezetői tanfolyamokon képesítést szerzett fiatal emberek, pedagógusok miután megkapják jogosítványukat túraszakosztályt alakítanak, ebből tevődnek össze az iskolai vagy különböző ifjúsági szakosztályok, egyesületek. Több ilyen egyesületünk is van.itt szeretném megemlíteni, hogy a Kékes turista Egyesületnek van egy óvodás szakosztálya is, ami nagy valószínűséggel egyedülálló. Vezetője egy óvónő, aki az apró gyerekeket rendszeresen viszi túrázni az erdőbe. Mennyire aktívak az egyes tagszervezetek? Vannak-e ún. szunnyadó tagok, vagy szívesen vállalnak feladatokat a HMTSZ munkájában is? Természetesen a HMTSZ-nek is van egy éves esemény naptára, melynek szervezését már ilyenkor elkezdjük és ebbe az eseménynaptárba azokat az eseményeket vesszük be,melyek megyei jelentőségűek, vagy megyén túlnyúló jelentőséggel bírnak és ezeket a tagszervezeteink szervezésébe osztjuk szét, illetve ők vállalják, hogy ezeket megrendezik. Természetesen a Szövetség pénzügyi és személyi segítségével. Ezen kívül saját programjaikat is megszervezik, így aktívan vállalnak és teljesítenek feladatokat. A tagszervezetek kis elszigetelt egységként működnek a HMTSZ-ben, vagy kapcsolatban állva egymással közösen, vállvetve építik a megyét is? A kapcsolat természetesen meg van, egyrészt a vezetőket több alkalommal összehívjuk, illetve tovább képezzük. Vagy a közös rendezvények szervezésében vesznek részt, vagy mi segítünk nekik rendezvényeik lebonyolításában, ezen kívül egymás rendezvényein is részt vesznek, illetve bevonják az adott körzethez tartozó rendezvénybe a környezetben levő szakosztályok, illetve egyesületek tagjait. Így jön létre pl. az Ébredő Természet rendezvénye Rózsaszentmártonban, mely Hatvantól, Gyöngyösön keresztül Kál-Kápolnáig bevonja az összes egyesület tagságát. Milyen a HMTSZ szervezeti felépítése, menynyire működnek hatékonyan az egyes bizottságok, milyen célokat sikerült kitűzni és megvalósítani? Van túra-táborozási bizottság, ifjúsági és oktatási bizottság, melyhez kapcsolódik a pályázatírás, mert ott van a szakértelem, ezen kívül ellenőrző bizottság, és technikai bizottság, ami a jelzésfestésekkel és fejlesztésekkel foglalkozik. Működésüket hatékonynak ítélem meg. A túra-táborozási bizottság a Heregréti szokásos nyári tábort immár 30 éve szervezi meg és 10 napig, több mint 60 fő részére tartják fenn. Ennek az összes munkáját a bizottság végzi, nekünk csak benyújtják a javaslatot a programra vonatkozóan és a feltételeket, hogy mit szeretnének ott beruházni vagy elkölteni erre a célra és azt az elnökség a megfelelő keretek és lehetőségek figyelembevételével jóváhagyja. A technikai elképzelések megvalósítására olyan pályázatot nyertünk meg, ahol asztalokat, padokat kellett építeni a hegyek között több helyen. Mivel a társadalmi kapcsolataink kiépítésére mindig nagy hangsúlyt helyeztünk, így felvettük a kapcsolatot az egyes településekkel, illetve a megyeszékhely hozzánk közel álló szervezeteivel. Ilyen pl. az Idegenforgalmi és Külkapcsolatok Bizottsága a megyei Önkormányzatnál, illetve a Sport és Ifjúsági Bizottság. 7

8 Északi tájakon/szomszédolás Az Idegenforgalmi és Külkapcsolatok Bizottsága egy irányvonalat szabott meg a működésünkre, hogy ún. kiajánlható színvonalra emeljük Heves megye turisztikai lehetőségét a gyalogos és kerék páros turizmus területén.ez azt jelentette, hogy olyan állapotba kellett hoznunk a területet, hogy azon a nem szervezett tagság is szívesen és nyugodtan túrázhasson, mert egyébként nehézségbe ütközne az, hogy mindenki csak akkor mehet túrázni, ha biztos a térképkezelésben. Minisztériumi támogatás segítségével első lépcsőben a tömegközlekedési megállóhelyeknél helyeztünk ki a megye területén 170 táblát úgy, hogy onnan valamilyen gyalogos vagy kerékpáros túraútvonal indul. Hogy ne kelljen külön oszlopokat állítani az autóbusz megállóhely táblákat kissé lejjebb csúsztattuk és fölé helyezte el a Közútkezelő a mi útmutatásunk alapján irányjelző tábláinkat. Ezek a táblák azt is mutatják, hogy milyen távol van a következő tömegközlekedési hely. A következő lépcső tervét egy másik pályázati keretből valósítottunk meg, melynek során olyan oszlopokat kellett állítanunk az útelágazásokhoz, mely nemcsak azt mutatja, hogy milyen színű jelzés visz az adott irányban, hanem mi a legközelebbi település, amit azon keresztül el lehet érni, így teljes biztonsággal lehet mozogni. Ezt jómagam is tanúsítom, hisz mindig észreveszem, mikor érek Heves megye területére, mert lényegesen több útjelző tábla és pihenőpad várja a túrázókat. Ezeket a pihenőpadokat is pályázat útján helyeztük ki, emellett felújítattunk 17 forrást is, melyhez a Megyei Önkormányzat nyújtott támogatást. Nagyon örülnék, ha a Bükknek nemcsak a nyugati feléről számolhatnánk be ilyen sikeres megvalósításokról. Talán nem kellőképpen hatékony pályázatkészítő a B.-A.-Z. Megyei Természetjáró Szövetség, vagy esetleg olyan pályázatok készítésére és megvalósítására fordította a korábbi években az energiáját, melyből a turistatársadalom kisebb szelete érzékelt kézzel fogható eredményeket. A Heves megyei útjelzőtáblák és pihenőpadok megjelenése a Nyugati-Bükkben viszont valóban egy jól felépített és szervezett programsorozat végrehajtásának köszönhető. Felvállaltuk, hogy amennyiben az Önkormányzat önrészt biztosít, akkor a pályázatot be tudjuk nyújtani. A pályázatunk sikeres volt, így meg tudtuk valósítani a pihenőpadok kihelyezését, jelenleg pedig hozzákezdtünk az esőbeálló házak tetejének a javításához is. Társadalmi kapcsolataink révén eljutottunk a Tisza-tóhoz is, ahol szaktanácsadással éltünk a Tisza-tavi turizmus megfelelő kialakításához. Jelzőtáblák, útjelzések, különböző kiajánlott szálláshelyek tömege alakult ki és ezen túlmenően a különböző szálláshelyek beküldött képviselőinek egyszerűsített túravezetői képzést tartottunk, biz tosítva ezáltal, hogy vendégeiket ők maguk is el tudják kalauzolni. Hogyan sikerült a HMTSZ-nek társadalmi kapcsolatait kiépíteni? Van-e egy biztos, állandó magja a szövetségnek, akik mögött több éves, vagy esetenként több tíz éves szakmai tapasztalat áll? Természetesen igen. Van 5 vagy 6 aranyjelvényes túravezetőnk, akik aktívan részt vesznek a munkákban és segítik a különböző megmozdulásokat, lehet rájuk támaszkodni és vannak ezüstjelvényes túravezetőink, akik a bizottságok működésében vesznek részt. Milyen gyakran cserélődnek ezek a bizottságvezetők? Mennyire jellemző az, hogy ha valaki elvállalja egy bizottság vezetését, akkor több éves, esetenként tíz éves lelkiismeretes munkával szolgálja a természetjárás ügyét? Tíz év óta most volt egy bizottságvezető, aki cserélődött. Az emberi kapcsolatok felépítése és megtartása döntő fontosságú. Közel 20 éves elnökségi pályafutásom alatt megtapasztaltam, hogy szót érteni az emberekkel úgy lehet, hogy azt mondom: nos fiúk, lányok, a vezetőket össze szeretnénk hívni egy közös túrára és beszéljük meg dolgainkat azalatt az 1-2 nap alatt, és mondjuk el ki, mit és hogyan szeretne, hogyan lenne jobb, és hogyan szeretné azt csinálni, mert holnap visszamentek az egyesületeitekhez és a példát ti viszitek tovább. Emberi kapcsolatokat csak közös élményekre alapozva lehet kiépíteni, hisz a napi problémák által kerülnek az emberek közelebb egymáshoz. A szervezeti, működési területek áttekintése után ízelítőül említsük még meg Heves megye legfontosabb jelvényszerző túramozgalmait és mondjuk el, hogy a lap olvasói honnan szerezhetnek további információkat a HMTSZ programjairól. Megyei jelvényszerző túramozgalmaink a Tiszatavi körtúra, Bükk-fennsík túra, Irodalmi emlékhelyek Heves megyében, Hevesi tájak, Ezer év a Bükk és Mátra vidékén. További információkat pedig honlapon olvashatnak az érdeklődők. Köszönöm a beszélgetést és hogy bepillantást nyerhettünk a Heves Megyei Természetbarát Szövetség életébe. Következő lapszámainkban bemutatjuk a Nógrád Megyei Természetbarát Szövetséget és Nemcsak Északi Tájakon rovatunkban megismerkedhetünk a többi kelet-magyarországi természetbarát szövetséggel is, hisz egymás tudására és tapasztalataira építkezve fejleszthetjük saját szervezeteink működését. A folyamatos fejlődés az élet minden területén követelmény és az újabbnál újabb kihívásoknak a természetjáró és természetbarát szervezeteknek is meg kell felelniük. 8

9 Északi tájakon Tudtad,láttad, hallottad? IPARI MŰEMLÉKÜNK,A GIBÁRTI VÍZERŐMŰ Az egykori malom helyére telepített gibárti vízerőművet báró Harkányi János földbirtokos építette a Szerencs-Taktaharkány-Megyaszó és Hernádnémeti községek térségében lévő mintegy holdas jajhalmi uradalmának, illetve néhány településének a villamos energia ellátására. Ennek érdekében az április 15-én tartott közgyűlésen megalakította a Gibárti Elektromos Művek Részvénytársaságot. Az erőművet ben tervezték, 1902-ben építették és 1903-ban helyezték üzembe. A vízerőmű üzemvízcsatornás elrendezésű, a duzzasztó műből, árapasztóból, a két műtárgy között létesült árapasztó-surrantóból, az üzemvíz csatornából és a rá telepített gépházból, valamint a gépi berendezésekből áll. Területe valamivel több mint m2. Legnagyobb teljesítménye 500 KV. Évi átlagos termelése 2,5 GWh. A legkiválóbb vízhozam 1938-ban volt, amikor az elért maximális termelés KWot tett ki. A legkevesebbet KW-ot ben, a turbinák felújításának évében termelte. Folyamatos üzem mellett 1947-ben termelte a minimumot KW-ot. Még az erőmű létesítésével egy időben a duzzasztóműből az üzemvízcsatorna baloldala és az alvízi medence szakasza közé árapasztót építettek, mely négy zsiliptáblából áll, ezek egyenként 3 m szélesek. A táblák távvezérlését a térfigyelő kamerarendszer kiépítésével egy időben 2001-ben valósították meg. A duzzasztó és az árapasztó azonban még együttesen is csak 400 m3/s vízmennyiséget emésztettek. A gépház megközelítőleg az üzemvíz csatorna közepén helyezkedik el. Az üzemvízcsatorna kiépítési vízhozama 18,2 m3/s. A hozzátartozó esés 4,4 m. Az esést két, vízszintes tengelyű, három járókerékkel ellátott Francis turbina hasznosítja. Az első két járókerék közös szívócsőbe dolgozik, a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár turbinák egyenként 9 m3/s vízmennyiség elnyelésére képesek és 76 %-os hatásfok mellett LE teljesítményt adhatnak le a turbina tengelyén. A nyitott aknában elhelyezett turbinák eredeti fordulatszáma 125/perc volt, melyeket 1927-ben kicseréltek és egyidejűleg a csapágyakat is felújították. Az egyik járókereket a dolgozók megmentették és az erőmű bejárata mellett állították ki. Közvetlenül a duzzasztómű felett, a jobb oldalon indul ki a 635 m hosszú üzemvízcsatorna. Ennek bejáratához, a jég és az uszadék elterelése végett, fából ún. őrcölöphidat - durvagerebet - építettek. Ez az idők folyamán többször súlyosan megrongálódott, s végül az 50-es években el kellett bontani. Fontos lehet tudni, hogy 1944-ben a németek föl akarták robbantani az erőművet, de Zsendovics Imre, az akkori főgépész remek diplomáciai képességének (és nyelvtudásának) köszönhetően a németek ettől a tervüktől elálltak ("csak" a hidat robbantották föl) s így gyakorlatilag folyamatosan tudott áramot, villamos energiát termelni ez az erőmű, amely közel eredeti állapotában ma is megtekinthető. A műemlék csoportosan, egyénileg bárki által megtekinthető, előzetes bejelentkezést az alábbi elérhetőségen fogadnak: Kozák Csaba, ,

10 Északi tájakon/bepillantás a szakosztályok életébe BEMUTATKOZIK : A MISKOLCI VASUTAS SPORT CLUB TERMÉSZETJÁRÓ SZAKOSZTÁLYA Az MVSC Turista Szakosztálya létezéséről egy miskolci napilap híradása nyomán 1920 április 11.-étől van tudomásunk, amikor egész napos kirándulást rendezett a Bükk hegységben. A 20-as években még az MVSC szakosztályaként működtek a természetjárók, a későbbi években azonban a hivatalos statisztika nem tartja őket nyilván az MVSC-nél, ill. a Vasutas Sport Ligánál. Az évkönyvek leírásai szerint azonban a vasutasok turistamozgalma nem szűnt meg, hanem más miskolci turista egyesületnél, a Borsodi Bükk Egyletnél későbbi nevén a Miskolci Bükk Osztálynál, majd Miskolci Bükk Egyletnél túráztak. A tagok közül néhányan a Magyar Turista Egyesület által 1938-ban szervezett Szent István Túravándorláson vettek részt. Ugyancsak híradásokból tudjuk, hogy a Miskolci Vasutasok a háborús nehézségek ellenére folytatták az években lelkes turista tevékenységüket. Működési területük a Bükk, ahol forrásokat, utakat tartanak jó karban. Túrákat vezettek a Bükkben, Mátrában, és más megyékben, a Radnai-havasokban, a Királyhegységben. A háború után 1945-ben kis létszámú vasutas turisták újra elindultak a Bükkbe túrázni. Ezek közé a bátor kezdeményezők közé tartoztak: Horváth István, Józsa Emma, Kühne Judit, Volni József és még sokan mások. Az MVSC a háború utáni jelentéseiben már szerepelteti a Turista Szakosztályt. Az évi jelentés szerint 1944 szeptemberében átvették a feloszlott Miskolci Bükk Egylet szentléleki menedékházát és Miskolcon a Dayka Gábor utcai Turista Otthont, melyeket az államosításig működtettek. A vasutas természetjárók létszáma az 50-es években fő volt. Hosszú ideig Peske István vezette a szakosztályt, aki a szakosztály vezetésén túl tevékeny részt vállalt a BAZ. Megyei Természetjáró Szövetség és az országos vasutas természetjáró szakbizottság munkájából is ben megalakult a Lokomotív Sport Egyesület, mint a magyar vasutas sportmozgalom országos szerve, melynek keretében tíz természetjáró szakosztály közöttük a Miskolci Lokomotív Szakosztály működött. A Lokomotív Természetjáró Szakosztályok túrázási- és terepversenyzési pontversenyében a miskolciak többnyire az elsők között voltak, az 1953-ban vasutas természetjárók által a Szent István Vándorlás nyomvonalán indított kék-túra mozgalom első teljesítői között 12 fő volt miskolci. A kék-túrázás mellett a sítúrázás, valamint 1954-től a terepversenyzés is népszerű volt a tagok körében. Az 50-es évek végén 10 fő sziklamászó tanfolyamon is részt vett től tagjaink aktívan részt vettek a Megyei Szövetség útjelzés-felújítási munkáiban februárjától ismét MVSC Természetjáró Szakosztály néven működünk ben az évi IV. Országos Vasutas Természetjáró Találkozó emlékére építették át szakosztályunk tagjai a Köpüs-forrást, 1960-ban forrást foglaltak Bak Lajos elhunyt társuk emlékére (Lajos-forrás) között Valkányi Jenő volt a szakosztály vezetője, aki titkárként szintén részt vett a Megyei Szövetség munkájában. Működésének ideje alatt a 200 fő körüli tagság aktívan túrázott, bel- és külföldi túrákon, találkozókon, tájékozódási versenyeken vett részt. A tájékozódási futás mint külön sportág külön válásával kezdődött meg a szakosztály létszámának csökkenése, ami folytatódott a vasúti utazási kedvezmények csökkenésével. Valkányi Jenő korai halála után kisebb-nagyobb hullámvölgyek voltak a szakosztály életében, többször változott a szakosztály vezetése, a létszám tovább csökkent, de mindig voltak, akik aktív túrázással, a hagyományok ápolásával átlendítették a megmaradt tagságot a nehézségeken től több-kevesebb sikerrel újra részt veszünk gyalogos tájékozódási versenyeken. 10

11 Északi tájakon/bepillantás a szakosztályok életébe 1988-ban szakosztályunk tagjai kezdeményezték a Borsod megye Kerékpáros Turistája túramozgalom beindítását, között Bükk 50 elnevezéssel évente kerékpáros teljesítménytúrát rendeztünk ben újjáépítettük a szentléleki forrást a helyszínen megtalált eredeti kövekből és pihenőt, esőbeállót építettünk a Köpüs-forrásnál között kulcsosházat üzemeltettünk a Csereháton, Abaújszolnokon, és népszerűsítése érdekében között évente rendeztük meg a Cserehát teljesítménytúrákat től Cserehát Turistája címmel 105 km-es túramozgalmat indítottunk be, melyhez előzőleg el kellett készíteni az útvonalon az útjelzéseket. Annak ellenére, hogy az utazási- és szállásköltségek emelkedése miatt, valamint a ritka buszjáratok miatt a Cserehát az ország nehezen megközelíthető vidékei között van, a mai napig vannak teljesítők ben A Bükk szirtjei elnevezéssel új túramozgalmat indítottunk el, a Bükk szép kilátást nyújtó pontjaira csábítva a túrázókat. Népszerűségét jelzi, hogy eddig 85 teljesítője volt. A 60-as években 200 fő körüli létszámunkra még jellemző volt a vasutas dolgozók többsége, az évek során és a gazdasági változásoknak köszönhetően ez megváltozott, jelenleg 1 fő aktív vasutas van szakosztályunkban. Fokozatosan létszámunk is megkopott. A régi tagok megöregedtek, lassan elmaradoztak, a vasúti kedvezmények miatt később hozzánk csatlakozók is elmaradtak a kedvezmény megszűntével, a fiatalok új egyesületet alakítottak. Évek óta fő körül alakul létszámunk. Kevés létszámunk ellenére a tagság nagyobb része aktívan vesz részt a túrákon, ennek kö szönhetően érdemeltük ki 7 éven keresztül a Megyei Természetjáró Szövetség egyesületek részére kiírt pontversenyének vándorserlegét, és sokan szereztek természetjáró minősítést, eljutva a kiváló fokozatig is. Pásztor Istvánné idén 10. alkalommal érdemelte ki ezt a címet. Többnyire nyugdíjas korú tagságunk az elmúlt évben és az idén fiatalabbak hozzánk csatlakozásával megifjodott. Heti rendszerességgel, előre meghatározott éves túraterv szerint túrázunk, túratervünkben egyaránt megtalálhatóak a rövidebb-hosszabb bükki túrák, tájékozódási versenyek, a Megyei Természetjáró Szövetség és a Vasutas Természetjárók Szövetsége rendezvényei, szakosztályi szervezésű, az ország más tájait felkereső túrák, teljesítménytúrák, és olykor külföldi túrák is. Igyekszünk megismerni és az újonnan belépettekkel is megismertetni a Bükk, a Zemplén, az Aggteleki hegység, megyénk és az északi határ túloldalán gyalogosan elérhető szép tájak nevezetességeit. A kiírt túrák mellett több-kevesebb létszámú egyéni kezdeményezésű túráink is vannak. Emellett részt vállalunk a Megyei Természetjáró Szövetség útjelzés-felújítási munkáiból is, ezért tudjuk tisztelni az elődöket, az útjelző, forrásfoglaló, kilátó- és pihenőhely építő egykori természetjárókat, és túráinkon rendre megemlékezünk róluk, annak ellenére, hogy személyesen már senki sem ismerhette őket. Évente rendbe hozzuk pl. a Lajos-forrást, megemlékezünk a Kühne testvérekről, Czékus Miklósról, és a miskolci természetjárás többi nagy öregjéről. Túráinkat jó hangulat jellemzi, együtt tudunk örülni a Természet, és épített környezetünk szépségeinek, jól érezzük magunkat együtt. Felvetődött annak gondolata is, hogy a jövő érdekében önálló egyesületet alakítunk. 11

12 Északi tájakon/események,túrabeszámolók ŐSZI CSILLAGTÚRA 2008.szept között került lebonyolításra Hollóstetőn a Vasutas Természetjáró Szövetség őszi csillagtúrája A csillagtúrán kilenc szakosztály képviseletében 50 fő vett részt, továbbá változó létszámmal a házigazda MVSC tagjai, akik a túrák vezetését is végezték. A csillagtúra résztvevőit az időjárás nem fogadta kegyeibe, mivel péntek hajnaltól vasárnap reggelig kisebb megszakításokkal esett az eső. A hőmérséklet sem akart 10 fok fölé emelkedni. A kemping fűtés nélküli faházaiban csak a melegítő italok elfogyasztására emelkedett a hőmérséklet 12 fokra. Naponta három meghirdetett túra közül választhattak a résztvevők, de fakultatív programra is lehetőség volt. A túrák során többek között jártunk a Sugarónál, a Nagymezőt, a Három-kői kilátópontnál, a Rejteki kőfülkénél, a Pénzpataki víznyelőnél, a Gyertyánvölgyi volt üveghutánál, a Bükkszentkereszti gyógyító köveknél. Meglátogattuk a Felsőhámor és Lillafüred nevezetességeit, múzeumait, barlangjait. Lehetőség volt részletes Miskolci városnézésre is helyi túratársunk szakszerű vezetésével. Többen felkeresték a Tapolcai barlangfürdőt is. Sokan meghallgatták a Bükkszentkereszten a gyógyfüves Gyuri bácsi rendkívül érdekes tájékoztatóját is. Szombat este az MVSC túratársai a búcsúest alkalmával, finom süteményekkel és egri borokkal kedveskedtek a résztvevőknek. Az este során a három nap tanultakból totó formájában vetélkedőt rendeztek, ahol az első három csapat ajándékokat kapott. Majd következett a közös éneklés, ahol minden csoport kedvenc nótáját elénekeltük Északi tájakon/versek Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog, leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri. Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz sötét smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a briliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek felém. Weöres Sándor: Ballada három falevélről Lehullott három falevél észrevétlen az őszi ágról. És jött a szél, a messzi szél, egy messzi, másik, új világból. Elröpült három falevél. Az egyik magasba vágyott: talált a felhők közt új világot, emelte, emelte a szél. A másik rohanni vágyott: magasba hágott és mélybe szállott, sodorta, sodorta a szél. Harmadik szédülni vágyott, szemét lehunyta, semmit se látott, kavarta, kavarta a szél. Lobogott három falevél. Lehullott három falevél tehetetlenül a világból. Ott lenn a sár, fekete mély ki emel fel az őszi sárból, ti szegény három falevél? 12

13 ÉszakiTájakon / Teljesítménytúrák A TELJESÍTMÉNYTÚRA AZ A TERMÉSZETJÁRÓ 9 SPORTRENDEZVÉNY, AHOL A RÉSZTVEVŐKNEK MEGHATÁROZOTT ÚTVONALON, MEGHATÁROZOTT SZINTIDŐN BELÜL GYALOG KELL VÉGIGHA- LADNIUK. A TELJESÍTMÉNYTÚRÁK CÉLJA A TERMÉSZETJÁRÓK FIZIKAI TELJESÍTŐKÉPESSÉG- ÉNEK, ERŐNLÉTÉNEK, ÁLLÓKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE, A RENDSZERES TÚRATEVÉKENYSÉGRE VALÓ ÖSZTÖNZÉSE, ÉS A SZABADIDŐ HASZNOS ELTÖLTÉSE. Verecke 17 és 50 km teljesítménytúra beszámoló Első alkalommal került Kárpátalján megrendezésre a Verecke-50 vezetett-teljesítmény túra. A magyar-ukrán határ, Beregsurány- Asztély (Luzsanka) határátkelőtől Gukliv kb. 140km-re van (Ruszinul Hukliva, magyarul Zúgóként emlegetik). Névadó patakja hangos csobogással kíséri tekeregve a 2100 lelkes falut. A Borzsa havasokban fekvő település értékes műemléke a XVIII.századi görög katolikus templomegyütes. Szálláshelyünk közvetlenül a hegy lábánál volt. Túloldalán van Kárpátalja legszebb vízesése, a Sipot. Annak ellenére, hogy június 8 Medárd napja volt, a csekély létszámú, de annál lelkesebb túrázó két csoportot nem áztatta el az eső. Gyönyörű napsütéses idő segítette a haladást az Árpád vonal egyik legjobban kiépített szakaszán, a fő gerincen. Ez a legkönnyebben járható rész a hegygerincen. Honfoglaló őseink a tanúi rá. A Popovics Béla tanár úr (a Kárpátaljai Cserkész szövetség elnöke, a II Rákóczi Ferenc Tanárképző Főiskola, a Római Katolikus Líceum, a Munkácsi II Rákóczi Ferenc középiskola tanára), Kárpátalja történelmének lelkes kutatója által vezette túra Guklivtól-Vereckéig mindenki számára maradandó emléket nyújtott. A túra bár nem tudatosan, mégis abban az évben lett bevezetve, amikor 12 év huzavona után megengedte a hatóság, hogy megépüljön a Vereckei emlékmű, Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotása. Egy 17 kilométeres és egy 50 kilométeres távot indítottunk. A Guklivi vasúti hídtól nem messze lévő sörözőtől kétfelé oszlott a 23 fős csoport. Az 50 km-es csoport Popovics Bélával indítottuk el a Kisszolyvai hágó irányába, míg a 17 km-es csoportot én vezettem. A sporttársak fotói dokumentálják a túra történéseit, de mivel egy héttel ezelőtt én is legyalogoltam az útvonalat, szinte magam előtt láttam a kis csapat arcát, amint haladnak a Szent László vonalán a Vereckei hágóig. Hárosy Teofil hadműszaki mérnökkari ezredes elméletét alapul vevő, a magyar viszonyokra való alkalmazását, hasznos gyakorlati tanácsait felhasználva ma is igazolják a részben fennmaradt emlékek. Kultúra és természetjárás párosítása ma nem marad el hatás nélkül. Sokan a jelentkezők közül, akik elmaradtak, nem hitték el, hogy nincsenek túl meredek szintek, pedig a gerinc e szakasza részben akár járművel is bejárható. Láttunk egy oldalkocsis motorkerékpárt is elrobogni mellettünk. Egyik túratársunk ezt is megörökítette. Könnyen bejárható közepes teljesítménytúra, cserébe körpanoráma, mesés hegyvonulatokkal. Betekinthető utakkal, mégis figyelni kell, mert könnyen el lehet téveszteni a főgerincet, és máris lefelé halad az utunk valamelyik völgybe, erdős rész kevés van. Hiányosan, néha sárga fehér 19- es fekete számmal jelölve vannak jelzések, amely Volóc közelében átvált fekete 14-esre. Az Árpád vonal erődítés rendszere az előhegyek északkeleti lejtőin keresztül húzódó, előretolt védőövből a legfontosabb hadműveleti irányokban létesített több közbeeső védelmi sávból, valamint a Kárpátok fő hegyláncán kiépített erődítmények rendszeréből állt. Fő erődítmény rendszere az Árpád-vonal volt az ország belseje felé futó összeszűkülő völgyben húzódott a határtól kilométerre. E völgyeket völgyzárral látták el. A körkörösen védhető völgyzár rendszerint vasbeton bunkerekből állt. A völgyzárak védelmét egy erődszázad látta el között épült ki. A galiciai oldalon felállított Hunyadi-állás, a hegyvonulat gerincén végighúzódó Szent László állás (az egykori Lengyel-Magyar határon) és az Árpád vonal bunkerei mesteri védőrendszert alkottak a Magyar Királyi Honvédelem által kiépítve. Megcsodáltuk az emlékművet, majd jelképesen a vérszerződést jó kárpátaljai kadar szőlőből készült borral pecsételtük meg. Három napos sűrű programunk (Beregszász, Munkács, Szinevíri tó, Huszt) után, - igaz később, mint terveztük - szerencsésen visszaérkeztünk Magyarországra. Jövőre is lesz folytatás, önállóan-térképpel, adott szint idővel. A beszámoló készítője Balogh Magdolna Kárpátalján született, ahol egy ideig népművelőként dolgozott. Három évvel ezelőtt, Budapesten a KOTK-ban (Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ) fejezte be idegenforgalmi tanulmányait. Honfitársaival és barátaival egy igényes természetjáró kultúrturizmust kialakításán fáradoznak a történelmi Magyarország területein, belevonva az ifjúságot és persze minden korosztályt nem elkülönítve a nemzeti kisebbségeket, hagyományaikat, történelmük fejlődését a magyarsággal együtt élve. Az Erzsébetvárosi SE tagja Tarcsi Gézával, aki a Civil Rádió sport és turisztikai műsorának egyik szerkesztője. Kapcsolatuk van a Rahói Nyitott Ház egyesületével, akik a Fekete és Fehér Tisza varázslatos összefolyásának völgyében élnek. Idén június 8-án rendezték meg első teljesítmény túrájukat a Vereckei hágón Popovics Béla a Kárpátaljai Cserkészszövetség elnöke közreműködésével. A túrakiírással kapcsolatban sok segítséget kaptak Pinker Lászlótól a TTT elnökétől. 13

14 Északi tájakon/túraversenyek 15 SOKAN ISMERJÜK A MONDÁST KÉTFÉLE EMBER VAN : A NORMÁLIS ÉS A TURISTA. A TURISTÁK KÖZÖTT IS VAN AZONBAN EGY CSOPORT AMELY MÉG A TURISTÁNÁL IS TÚRISTÁBB!!!!!!! Ő A TÚRAVERSENYZŐ A BORSODI CSAPATOK EREDMÉNYEI KATEGÓRIA HELYEZÉS MEGNEVÉZÉS AGROPARK KUPA ORION KUPA A36 3. AES Tisza TSC (Farkas János,Török Zoltán,Bartók Adrienn) A36 4. TISZAFA (Szalai Zita,Tóth Éva, Fehér János) GÖNCÖL KUPA A50 4 MVSC Ugrifüles ( Varmuzsa Rezső, Varmuzsáné Durbák Zita, Solczi Ágnes, Kiss István) GEORGIADES GÁBOR Emlékverseny A60 1. Ágnes Bánréve( Simon András,Andók Lajosné) A60 5. MVSC Pontkeresők (Csarnai Béláné, Csarnai Béla,Glöckner Dóra) A60 6. MVSC ( Edelényi Csaba, Bucsi Szabó László, Bartók Julianna, Fucker Anita) VELENCE KUPA A36 3. AES Tisza TSC (Farkas János, Bartók Adrienn, Kaszás József) A36 5. Tiszafa ( Szalai Zita, Tóth Éva) A60 4. Szőke Tisza (Vincze István, Dobos Tamás) B36 1. Tiszai Csigák( Bálint Tibor,Kaszás Bíborka,Balyi József) ELSANT KUPA EGYÉNI N 5. Bartók Adrienn N 6. Tóth Éva F 5. Zalai Zita F 10. Dobos Tamás F 13. Bálint Tibor F 20. Farkas János ELSANT KUPA CSAPAT A36 3. AES Tiszafa (Farkas János, Bartók Adrienn) A36 3. Tiszafa (Szalai Zita, Tóth Éva) A60 3. Szőke Tisza( Vincze István, Dobos Tamás) B 6. Tiszaújváros( Bálint Tibor, Szeifert Ilona) 14

15 Északi tájakon/túraversenyek ARANYGOMBOS TELKIBÁNYA (ZEMLÉN KUPA) Bár Telkibánya nincs a világvégén, legalábbis Miskolcról nézve, de ha valaki nem autóval megy, van némi nehézség a megközelítésével. Szombat reggel van egy busz, amivel pár perccel kilenc után Telkibányán lehetünk, s kora délután egy másik, amivel a távozás hímes mezejére lehet lépni. Nos úgy kell intézni az esetleges programokat, kiadós túra vagy verseny, hogy ebbe az időbe (kb. 6 óra) beleférjen. Megérkezve leszálltunk a buszról, s a jól ismert ösvényen irány a kopjafás temető, útközben találkoztunk néhány versenyző csapattal. A temetőtől már csak egy ugrás a Kettesszámú Ifjúsági Tábor, a verseny központja. Ahhoz képest, hogy borsodi verseny, meglepően sokon vannak. Ez is bizonyítja, hogy egyes bükki versenyek a nem a távolság miatt néptelenednek el. Hangulatos versenyt kell rendezni. Hogy erre egyesek nem gondolnak! Azért az általános megelégedés ellenére van egy-két bíráló megjegyzésem is. Lehetetlen volt megtudni, hogy mikor indulunk. Pedig nem ártana valamivel hamarabb tudni, hogy legyen időnk a pályára ki nem viendő meleg holmik és egyéb átmenetileg felesleges cuccok biztonságba helyezéséhez és egyéb előkészületekhez. Megkapva a térképet és az aktuális egyéb ügyiratokat, úgymint menetutasítás és versenykarton, nekivágtunk a terepnek. Az útirány nem volt igazán meglepő. Az első bója könnyen megkerült, mert majd kiverte a szemünket, ennek ellenére tovább kerestük, mert volt némi probléma. A bója egy a térképen nem szereplő, bár egyébként évek óta meglévő kápolna ajtaján volt. Más, nálunk tapasztaltabb versenyzők is, hozzánk hasonlóan odébb keresték, az alacsony kőfallal bekerített terület szélén. Át a falucentrumon (Boltok, kocsmák, buszmegálló és az Ezüstfenyőbe vezető út elágazása) némi kerülővel irány a kettes pont. Szerintem a pont kissé magasabban volt mint a térképemen, persze lehet, hogy más térképen máshol volt jelölve, na de más bóját nem találtunk, így sokat nem problémáztunk. A következő pontot nem kör, hanem négyszög jelöli, amiben ráadásul nincs kiszúrva a pont helye. Úgy nagyjából a négyzet közepe fele találtunk egy bóját, amiről ugyan nem derült ki, hogy az itiner egyik bójája, vagy csak a térképen nem pontosított kezdőpontot jelöli. Mi az utóbbi mellett döntöttünk, s nem vettük le, hanem onnan indultunk. Meglehetősen tekervényes egy itiner volt, de azt hiszem sikerült jól követni. A négyes pont megint egy több bójás feladat volt, adott területen belüli, térképen jelölt vízmosásokban lévő bójákat kellett keresni. Itt is volt némi trükk, az egyik határozottan vízmosásnak kinéző vonalas tereptárgy csupán szerény kis szárazároknak volt jelölve. Azt nem vettük le, a többi remélem jó volt. A négyesből az ötösbe tartva szereztünk némi bónusz élményt. Betévedtünk egy kutyával ellátott udvarba. De a gazda a kedvünkért megkötötte a kutyát, bár az nem igazán lelkesedett az ötletért, ezért az némi időt vett igénybe. Az ingatlan tulajdonosa nem igazán vette rossznéven, a kutya közvetlenül nem nyilvánított véleményt, bár eleinte eléggé morgott. Volt már rá példa, szintén Telkibányán, hogy a kiteregetett ruhák közt szlalomozva közelítettük meg a pontot. Ezért jó, ha lakott területen rendeznek versenyt... A hetes pont kötelező követendő útvonal. Újabb bónusz élmény. Kiderült, hogy kettőnk térképe, a kétségtelenül fennálló jelentős hasonlóság ellenére nem teljesen egyforma. Na nem volt jelentős az eltérés, legalábbis az itt felfedezett, de ahhoz elég, hogy az egyik szerint a kötelező első bójája jó, a másik szerint álságos. A tizenegyes pontnál ugyan büntetőt nem kellett rúgni, de azért volt egy kellemes meglepetés. Az időmérőben kaptunk egy-egy jókora pohár zempléni teát. Aki ismeri a Tatranska čaj -t és tudja, hogy mi Hegyalja fő nevezetessége, az gondolom sejti miről van szó. A pontot elhagyva kissé emelkedett hangulatban folytattuk a versenyzést. Végül még egy falusi élmény, remélem ezzel a kifejezéssel nem bántom meg az egykori Szabad Királyi Bányaváros lakóit. A tizennégyes pont után újra házak közé keveredve, az esetleges kutya kalandokat kerülve, árkon, bokron és meglehetősen sűrű bozóton áttörve a kijutottunk az aszfaltra, s álszent képpel, mint szabályos utakon járó békés emberek besétáltunk a célba. S ha valaki azt hinné, hogy elégedetlen vagyok a versennyel, az téved. Hangulatos kellemes verseny volt, mint általában a Zemplén Kupák. Tulajdonképpen attól eltekintve, hogy valakinek remeget a keze kötelező útvonal rajzolása közben, más igazán zavaró hiba nem volt, s gondolom az sem érintett másokat. Nagyon jól éreztem magam, ha az utolsó busz nem megy el negyed négykor tovább is maradtam volna. Lányi László (Krónikás) 15

16 Északi tájakon/túramozgalmak TÚRAMOZGALOM: TERMÉSZETBARÁT SZERVEZETEK ÁLTAL KIÍRT, NEM MEGHATÁROZOTT NAPON (NAPOKON) RENDEZETT, HANEM ÖNTEVÉKENYEN, FOLYAMATOSAN TELJESÍTHETŐ HOSSZABB-RÖVIDEBB TÚRÁK. LEGTÖBBSZÖR ÚTVONALHOZ KÖTÖTTEK, VAGY ÉRINTŐ PON- TOKAT TARTALMAZNAK. A JELVÉNYSZERZŐ TÚRÁK ESETÉN AZ IGAZOLÓFÜZETBE, VAGY A TÚRAJELENTÉSRE A MEG- ADOTT ÉRINTÉSI PONTOKON BÉLYEGEZTETNI KELL. BÜKK FORRÁSAI I. (ÉSZAK) A túramozgalom célja, hogy a Bükk hegység karsztforrásainak felkeresése során túrázók megismerjék a tájegység szépségeit. Nyújtsanak segítséget a környezet a jó minőségű vízkészlet, a források körül kiépített pihenőhelyek megóvásában. A túramozgalomba mindenki bekapcsolódhat, aki a nevezési díj ellenében kapott, sorszámozott igazolófüzettel rendelkezik. A Bükk északi és déli részén található források felkeresésének igazolására külön igazolófüzet szolgál. Az igazolófüzetet a Vasutas Természetjárók Bükki Egyesületétől (3530 Miskolc, Jendrassik u 3.) és a BAZ Megyei Természetjáró Szövetségétől lehet igényelni. A teljesítés tetszés szerint a Bükk északi vagy déli oldalán lévő források felkeresésével indul. Az egyes források felkeresését az igazolófüzet megfelelő sorában - a felkeresés időpontjának és a forrásnál elhelyezett azonosító kódnak a beírásával - kell igazolni. A kód a forrás műtárgyán, vagy közelében található kör alakú, kék szegéllyel ellátott alumíniumlapról olvasható le. A kitöltött igazolófüzet értékelésre kerül, az I. (északi) vagy II. (déli) részt teljesítők - a kódok pontos bejegyzéséért - kitűzőt kapnak. Az értékeléshez az igazolófüzet középső lapjait egy a saját névre megcímzett és felbélyegzett válaszborítékkal együtt kérjük a VTBE címére megküldeni. Az értékeléssel, illetve a túramozgalommal kapcsolatos további kérdéseket észrevételeket Kovács László várja a 46/ telefonszámon. A tetszés szerint telkesített északi vagy déli oldal értékelését követően igényelhető a másik oldal forrásainak igazoló füzete. Az északi és déli rész sikeres teljesítését emléklappal és jelvénnyel ismerjük el. A források felkeresésének sorrendje, határideje nincs kötelezően előírva. A források bejárása egyénileg és csoportosan is történhet, gyalog, kerékpárral, vagy sível sportszerű. A Bükk északi oldalán felkeresendő források a következők: 1.Flóra-forrás 6.Andó-kút 11.Lencsés-forrás 16.Eszperantó-forrás 2.Helyiipari-forrás 7.Szövetség-forrás 12.Ferenc-forrás 17.Köpüs-forrás 3.Csókás-forrás 8.Hárs-kút 13.Jubileumi forrás 18.Lajos-forrás 4.Mária-forrás 9.Gyula-forrás 14.Vár-forrás 19.Meteor-forrás 5.Vadas Jenõ-forrás 10.Hajnalka-forrás 15.Örvényes-forrás 20.Ámor-forrás Ajánlott útvonalak: 1. Majális-park - Király-kút - Flóra-forrás - Andó-kút - Lencsés-forrás - Hámori-tó - Eszperantó-forrás - Lillafüred 2. Garadna - Szövetség-forrás - Ferenc-forrás - Helyiipari-forrás - Hárs-kút - Csókás-forrás - Udvarköi barlang - Kaszás rét - Lencsés-forrás - Lillafüred 3. Ómassa - Jubileumi-forrás - Szentlélek - Köpüs-forrás - Mária-forrás - Örvényes-forrás - Odvaskõ - Csondró völgy - Ámor-forrás - Szentlélek - Ómassa. 4. Ómassa - Száraz völgy - Meteor-forrás - Gyula-forrás - Bánkút - Csipkés-kút - Vadász völgy - Ómassa. 5. Ómassa - Farkasnyak - Kapubérc - Lajos-forrás - Nyár kõ - Vár-forrás - Recem völgy - Mária-forrás - Szentlélek - Szuszogó - Ómassa 6. Majális park - Vadas Jenõ-forrás - Hajnalka-forrás - Fehérkõlápa - Lillafüred Andó-kút Köpüs - forrás Helyiipari - forrás Szövetség- forrás 16

17 Északi tájakon/tanösvények TÚRÁNK SORÁN A SZABÁLYOSAN FELFESTETT TURISTAJELZÉSEK MELLETT EGYÉB JELZÉ- SEKKEL IS TALÁLKOZHATUNK. ILYENEK A FEHÉR, VAGY SÁRGA ALAPRA FERDÉN FESTETT SÁVOK, VAGY EGYÉB KÉPES JELEK, AMELYEK TANÖSVÉNYEKET JELÖLNEK. EZEK FORGALMAS HELYRŐL INDULNAK, ÉS FORGALMAS HELYRE ÉRKEZNEK. CÉLJUKAT AZ ÚTVONALTÓL KÉ- SZÜLT FÜZET TARTALMAZZA, VAGY AZ ÚTVONAL MENTÉN TALÁLHATÓ TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁ- RÓL OLVASHATJUK EL. AZ EGYES ÁLLOMÁSHELYEKEN LEÍRJÁK A TUDNIVALÓKAT. A FÜZET AZ INDULÁSI, VAGY AZ ÉRKEZÉSI PONT KÖRNYÉKÉN SZEREZHETŐ BE.JELENLEG A MEGYÉBEN 36 TANÖSVÉNY TALÁLHATÓ. TESSÉK VÉGIGJÁRNI Parlagi sas tanösvény Bükk hegység A tanösvény a Bükk délkeleti lábánál a BNP területének szomszédságában található. A Parlagi sas tanösvény a kisgyőri általános iskola pedagógusainak elképzelése alapján a Zöld Iránytű Alapítvány és a kisgyőri Polgármesteri Hivatal, falubeli szakemberek és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak nyomán készült. A gazdag múlttal rendelkező, festői környezetben fekvő település természeti értékeit ismerhetik meg a tanösvény állomásain, ahol kellemesen kikapcsolódhatnak. A tanösvényen 11 állomás van. Hossza kb. 8,5 km, ÁLLOMÁSOK A TANÖSVÉNYEN: 1. állomás: Kőfejtő 2. állomás: Búb-tető (hagyományos állattenyésztés) 3. állomás: Kőrakások (szőlőtermesztés, gyümölcsösök) 4. állomás: Leső-hegy (panoráma, a környék növény- és állatvilágának bemutatása) 5. állomás: Kis-kút, régi gémeskút (legelőerdő gazdálkodás, állattartási módok) 6. állomás: Remete-völgy (természetes vízfolyások, hegyi patakok) 7. állomás: Zonális erdőtársulások (cseres tölgyes, gyertyános tölgyes) 8. állomás: Remete-kút bükkös 9. állomás: Vár-hegy alatt (vulkánikus kőzetek, agyagpala) 10. állomás: Majorvár (a község története, földvárak) 11. állomás: Várerdő A PARLAGI SAS BEMUTATÁSA Aquila heliaca Savigny 1809, Felső Egyiptom. Monotipikus, jelenleg nem különböztetnek meg alfajokat (korábban az elterjedés keleti részén egyes szerzők elkülönítettek egy A. h. ricketti alfajt, illetve sokáig a parlagi sas alfajának tekintették az ibériai parlagi sast - Aquila adalberti -, amely fajjal ma fajcsoportot alkot) (Del Hoyo et. al. 1994). Testhossza cm, szárnyfesztávolsága cm, testtömege g. Az öreg madarak színe sötétbarna, a fej és a nyak hátoldala aranyszínű, a háton két fehér vállfolt látható, ami azonban egyes egyedeknél teljesen hiányozhat. A faroktollak alapszíne sárgásszürke, sötét keresztsávokkal, a farok végén széles sötét sáv található. A fiatal madarak fedőtollazata világos sárgásbarna, az evezők és a faroktollak sötétek. Az öregkori tollazat életévükben jelenik meg. Az átszíneződő, éves madarak tollazata változatos, sötét és világos testtollak különböző arányú keveréke. A parlagi sas számos nemzetközi természetvédelmi egyezményben kiemelt helyen szerepel. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint. 17

18 Északi tájakon/tanösvények ELTERJEDÉS -Elterjedési területe Középés Délkelet-Európától egészen Közép-Ázsiáig húzódik (ld. térkép)..a XX. század közepére a hazai állomány a kíméletlen pusztítás következtében jelentős mértékben lecsökkent. A parlagi sas jelenlegi hazai állománya közel 70 pár. Minden évben több új pár jelenik meg, ami ritka jelenség, mivel elterjedési területének nagy részén csökken a fészkelő párok száma. A telet a kelet-európai és ázsiai állomány Délkelet-Ázsiában, Észak-Indiában, a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában tölti, míg a Kárpát-medencében költő öreg madarak állandóak FÉSZKELÉS -A parlagi sas középhegységekben és mezőgazdasági területeken egyaránt fészkel. A költő párok általában a költőterületek közelében telelnek, de a fiatalok nagy része elvonul, kóborol. A hazai állomány jelentős része az Északiközéphegységben és annak előterében található mezőgazdasági területeken fészkel. Fészkét elsősorban a fák csúcsára építi, belsejét puha vékony ágakkal, száraz fűvel béleli. Bármilyen fafajon szívesen fészkel, ha fészeképítésre alkalmas ágelágazást talál megfelelő magasságban. A legtöbb pár 1-3 évente új fészket épít, de bizonyos esetekben akár évtizedeken át is használhatják ugyanazt a fészket. A fészeképítés már január végén, február elején elkezdődhet (az időjárástól függően). A parlagi sas általában április elején rakja le 2-3 tojását, a kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 43 nap kotlás után kelnek ki, majd nappal ezután hagyják el a fészket TÁPLÁLKOZÁS Legkedveltebb zsákmányállatai a kis-közepes méretű, nappal aktív emlős- és madárfajok. Közülük hagyományosan az ürge és a hörcsög szerepelt legnagyobb számban az étlapján, de az utóbbi évtizedben jelentős változások figyelhetők meg a faj táplálkozási szokásaiban, elsősorban a hazai ürgeállomány drasztikus csökkenése miatt. Bár továbbra is jelentős táplálékforrás a hörcsög, előtérbe kerültek a mezei nyúl és a közepes méretű madárfajok (varjak, szarkák, fácán, galamb, stb.), táplálékában gyakori a sün előfordulása. Alkalmanként elhullott állatokat is fogyaszt, elsősorban télen vagy vonuláskor, egyes területeken (pl. Balkán-fsz.) a költési időben is. Magyarországon a dögevés a fiatal madarakra jellemző leginkább. Honfoglalás Kell még egy szó, mielőtt mennél. Kell még egy ölelés, ami végig elkísér. Az úton majd néha, gondolj reám - ez a föld a tiéd, ha elmész visszavár! Nézz rám és lásd csillagokra lépsz, nézz rám tovatűnt a régi szenvedés, hol a fák az égig érnek ott megérint a fény. Tudod jól, hova mész - de végül hazatérsz! Szállj, szállj sólyom szárnyán három hegyen túl; Szállj, szállj ott/én várok rád, ahol véget ér az út... Úgy kell, hogy te is értsd - nem éltél hiába. Az a hely, ahol élsz - világnak világa. Az égig érő fának ha nem nő újra ága, úgy élj, te legyél - virágnak virága! Nézz rám, s ne ígérj; Nézz rám sose félj - ha nincs hely, ahol élj - indulj hazafelé! 18

19 Északi tájakon/technikai tudnivalók TECHNIKAI MUNKA CÉLJA A KIRÁNDULÓK TURISTA TERÜLETEN VALÓ KÖZLEKEDÉSÉVEL, TÁJÉ- KOZÓDÁSÁVAL ÉS PIHENÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ TECHNIKAI LÉTESÍTMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA. A TECHNIKAI MUNKÁK VÉGREHAJTÁSÁT AZ MTSZ TECHNIKAI BIZOTTSÁGÁNAK SZABÁLYZATA TAR- TALMAZZA. TERMÉSZETJÁRÓ LÉTESÍTMÉNYEK: ÚTJELZÉSEK, TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁK, TURISTA- HÁZAK, KULCSOSHÁZAK, PIHENŐK, ESŐBEÁLLŐK, TŰZRAKÓHELYEK, FORRÁSOK, KILÁTÓK, TU- RISTA EMLÉKMŰVEK. Magyarországi turistautak jelzései és azok jelentése! A terepen az útjelzéseket az útvonal mentén fákra, illetve különböző tereptárgyakra festik. A jelzések 100x120 mm-es fehér alapra, négy féle szinben készülhetnek. Ezek:kék ( K )piros ( P ), sárga ( S ) és zöld ( Z ). FŐ JELZÉSEK: A turisztikailag fontosabb kiindulási pontokból más, a hasonlóan fontos pontokig terjedő és a tájegységeken általában keresztülvezető turistautak jelölésére szolgál. A sáv a jelzéseket összekötő, azokat rövidítő, vagy azokból kiágazó és a fontosabb tereptárgyakhoz vezető utak jelölésére szolgál. LEÁGAZÓ JELZÉSEK: A hegytetőkre, a csúcsokra, a kilátópontokhoz vezető rövid leágazások jelzésére szolgál. A különféle turista-szálláshelyekhez, illetve lakott helyekhez vezető rövid leágazások jelölésére szolgál. Forrásokhoz, kutakhoz, illetve egyéb vízvételi helyekhez vezető rövid leágazások jelölésére szolgál. Barlangokhoz vezető rövid leágazások jelölésére szolgál. Romokhoz, műemlékekhez vezető rövid leágazások jelölésére szolgál.. EGYÉB JELZÉSEK: Autós pihenők, forgalmasabb kirándulóhelyek és turistaházak körüli körsétautak jelölésére szolgál. Szürkével áthúzott. Fehér nyílvégű A megváltozott jelzésű, de a térképen még a régi jelzéssel feltüntetett utak azonosíthatóságának elősegítésére szolgál. Az egyszerű fehér alap helyett a turistaút irányvonalának jelentősebb változásainál és elágazási pontjainál alkalmazzák. A nyíl a haladási irányt mutatja. A leágazó jelzések színe mindig megegyezik a fő jelzések színével. A térképeken a turistautakat piros vonallal jelölik, mellette a szín kezdőbetűje és a formája. Pld: K+ ) 19

20 Északi tájakon/őszi ízek Őszi gyümölcssaláta Hozzávalók 4 személyre: 12 nagy szilva 3 körte 1 citrom leve 3 evőkanál cukor 4 kanál körtepálinka 2 evőkanál vágott dió Hozzávalók 4 személyre: 2 db csirkemell 1 fej lilahagyma 1/2 kg szőlő 1-1,5 dl bor só, bors vaj SZőlős csirkeragu Előkészítés: A szilvát leforrázzuk, héját lehúzzuk, kettévágjuk, kimagozzuk. A körtéket meghámozzuk, kettévágjuk, magházát kiemeljük, húsát vékony gerezdekre vágjuk, és azonnal megcsepegtetjük citromlével. Elkészítés: A cukrot összekeverjük a pálinkával, és a körtékre öntjük, kb. 15 percig állni hagyjuk. Leszűrjük a körtékről a levet, és a szilvákra öntjük. Felforraljuk, és 4-5 percig főzzük. Hagyjuk kihűlni. A körtét és a szilvát tányérra rendezzük, megszórjuk a dióval, megcsepegtetjük a lével, és tálaljuk. Munka: kb. 30 perc Fogyasztható: kb. 1 óra múlva1 adag: 221 kcal Elkészítés: A vajban üvegesre pároljuk az apróra vágott hagymát, megforgatjuk benne a kockára vagy csíkokra vágott csirkemellet, és megsózzuk. Beleöntjük a /lehetőleg kimagozott/ szőlőt, majd fakanállal összenyomkodjuk, hogy a leve kijöjjön. A bort ráöntjük, alacsony fokon puhára pároljuk. Mielőtt kész, a maradék szőlőt is mellétesszük, egy rottyanás, és kész!isteni hozzá a krumplipüré, de a petrezselymes és a sült krumpli is finom hozzá. Jó étvágyat kívánok hozzá!! Náthás vagy???? Igyál teát! No de milyet? Adnék néhány tippet! Elsősorban kakukkfüvet ajánlom. Hogy mire jó? Gyógyítja a torokgyulladást,csillapítja az asztmát és a lázat,valamint az izomfájdalmat és a görcsöt. Utána következik a homoktövis. Kitűnő gyulladás csökkentő. Kamilla- gyulladásos betegségekre, száj,szájüregben felbukkanó problémákra valamint a nyálkahártyák gyulladásának csökkentésére nagyon régen használják. Borsmenta. erről mindenki tudja, hogy jó! Zsálya. rekedtségre és torokgyulladásra kitűnő!ezen kívül pedig a csipkebogyó, bodzavirág, legyezőfű, hársfavirág. Ezek a leggyakoribbak és a legelterjedtebbek. Hogy mit iszom én mikor náthás vagyok vagy éppen meg vagyok hűlve? Kakukkfüvet keverek mentával és bodzával. Északi Tájakon A BORSOD ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG LAPJA Kiadja B.A.Z. Megyei Természetjáró Szövetség 3527 Miskolc, Selyemrét u. Telefon: 46/ , ügyelet : kedd óra. Honlap : hegyitura@eszaktura.hu Készítők : Bartók Julianna, Bernáth Marietta Felelős kiadó : Balkányi Ferenc A kiadvány a Szociális és Munkaügy Minisztérium és a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg Készült 500 példányban Az előző számok megtalálhatók és letölthetők az MVSC honlapjáról :