Alkalmazkodás. állatkerti oktatócsomag 4 8 évesek tanításához. Rajzok: Lukács Albert Fotók: Bagosi Zoltán.

Átírás

1 Alkalmazkodás állatkerti oktatócsomag 4 8 évesek tanításához Rajzok: Lukács Albert Fotók: Bagosi Zoltán

2 Általános szervezési információk Az állatkert nemcsak az élményszerzés, hanem az ismeretgyűjtés és az élőlények szeretetére nevelés kiváló eszköze. A 4-8 éves korosztály többnyire tapasztalatain keresztül tanul, azt jegyzi meg, amit átélt, megfigyelt. Az állatkert olyan helyszín, ahol a gyerekek szinte összes érzékszervét egyszerre érik ingerek. Láthatják az állatokat maguk valós nagyságában, színpompájában, érezhetik a szagukat, hallhatják a hangjukat, egyes fajokat még meg is lehet simogatni. A gyerekek többsége szeret állatkertbe járni, alig várja a találkozást a különféle állatokkal. A jól felépített állatkerti foglalkozás az értelmi fejlesztés mellett érzelmi nevelést és motorikus tevékenységeket is magába foglal. Az állatok kapcsán bármely műveltségi és ismeretterület tudnivalóit beépíthetjük a foglalkozásba. Ezzel az oktatócsomaggal szeretnénk segítséget nyújtani óvodapedagógusoknak és tanítóknak állatkerti látogatásuk megtervezéséhez. Szervezési tippek: Az állatkerti foglalkozás megtervezésénél figyelni kell arra, hogy időről időre az állatfajok cserélődhetnek, előfordulhat az is, hogy aktuálisan nem láthatóak (pl. elbújtak vagy orvosi kezelés alatt állnak stb.). Ezért röviddel a látogatás előtt célszerű a foglalkozás helyszíneit végigjárni, illetve használja rugalmasan az anyagban leírtakat. Az állatkert honlapján tájékozódjon az aktuális jegyárakról, belépési kedvezményekről, nyitva tartásról! ( Ha lehetősége van, vásárolja meg a bérletet előzetesen, hogy megkímélje a gyerekeket a várakozástól! A kedvezményes belépéshez szükséges formanyomtatványokat szintén letöltheti a honlapról. A gyerekeket öltöztesse rétegesen, az időjárási körülményeknek megfelelően! Ősztől tavaszig az állatfajok egy része a kifutón, más részük fűtött házakban található, ezért előfordulhat, hogy a séta közben le kell venni a kabátot. A gyerekek és a kísérő pedagógusok is csak a legszükségesebb felszerelést vigyék magukkal az állatkertbe! Az állatházak 10 órától tartanak nyitva, és az állatkert zárása előtt fél órával zárnak. A Vízparti Élet Háza csak ebben az időszakban látogatható. Amennyiben április 15 október 15. közötti időszakban tervezi az állatkerti látogatást, informálódjon, hogy milyen aktuális látványetetési programokat lehet megtekinteni a séta során! Az állatkertbe érkezés után érdemes időt szánni arra, hogy az izgatott gyerekek megnyugodjanak, és szükségleteiket kielégítsék (például: egyenek, mosdót használjanak stb.). A foglalkozás alatt törekedjen arra, hogy a tervezett programot tartsa, s ne iktasson be plusz állomásokat! Az ismeretek mennyiségének növelése a foglalkozás hatékonyságának csökkenéséhez vezethet. A foglalkozás valamennyire mindig kötött program, utána érdemes időt szánni a lazításra. Erre a célra ajánljuk figyelmükbe az állatkert játszóterét. Az állatkertben a Nagytó körül, az Emléksétányon, a leopárdkifutó környékén lehetőség van arra, hogy egész csoportok leüljenek, falatozzanak. Amennyiben egész napos kirándulást tervez, igénybe veheti a Kisszikla önkiszolgáló éttermét, ahol előre egyeztetett időpontra ebédet rendelhet a csoportnak. 2

3 Az állatkerti viselkedés szabályai: Az állatkert természetvédelmi területnek számít, ezért csendesen közlekedjenek, és ne tépjék le a növényeket! Az állatok közelében lassan és óvatosan mozogjanak, az üvegfelületeken ne dörömböljenek! A hirtelen mozdulatoktól megijedhetnek az állatok. Fogadtassák el a gyerekekkel, hogy az állatoknak is jogukban áll pihenni, tehát nem mindig látjuk azokat mozgás közben. Figyeljék meg az állatok mindennapi életét! A látogatás során lehetőség szerint mellőzzék az állatok etetését és simogatását is! Előfordulhat, hogy némelyik állat védekezésképpen harap. Gyakori a hasfájás, hasmenés, felpuffadás a látogatók által sokszor etetett állatok körében. Ha mégis szeretnének etetni, akkor a növényevő, patás állatoknak vásárolhatnak zoocsemegét a vendéglátóhelyeken. A kerítéseken átmászni, a sziklákra és kültéri szobrokra felmászni balesetveszélyes, ezért kérjük, hogy saját biztonságuk miatt ne engedjék ezt a gyerekeknek! Csak a kijelölt sétaútvonalakon haladjanak! Ajánlott útvonal: Főkapu Kisszikla (borjúfóka és pingvin) Vízparti Élet Háza (levelibéka) szajkó és csóka (Oroszlánház és leopárdkifutó közötti területen) Nagyszikla, medvekifutó Szavannakifutó (gólya). 3

4 Háttér-információk az alkalmazkodásról Amikor egy élőlény a túlélésért küzd, alkalmazkodnia kell környezetéhez, a hőmérséklethez, a levegőhöz, a vízhez, a talajhoz, a fénymennyiséghez, illetve a környezetében előforduló többi élőlényhez. Az alkalmazkodás lehet anatómiai, fiziológiai vagy viselkedésbeli. Az anatómiai alkalmazkodás azt jelenti, hogy az élőlény a megváltozott feltételekre úgy reagál, hogy fokozatosan megváltozik testfelépítése. Így nőttek magasra a zsiráfok az evolúció során, hogy elérhessék a fák magasabb ágain lévő leveleket. A vízi életmódhoz való alkalmazkodás szintén megjelenhet a testfelépítésben. Például a vízben élő madarak és egyes emlősök lábujjai között úszóhártya fejlődött. A fiziológiai alkalmazkodásra jó példa az állatok őszi tartaléktápanyag gyűjtése, vagyis a testzsír felszaporodása. A viselkedésbeli alkalmazkodás pedig minden olyan állatközösséget jellemez, amelynek tagjai egymásra vannak utalva, például ilyen a farkas falka, mely együttműködik a zsákmányszerzés során, majd ki-ki a rangsorban elfoglalt helye szerint részesül belőle. Szintén viselkedésbeli alkalmazkodás az eszközhasználat az élelemszerzés során, vagy például a grizzly medvék tanult halászati technikái. Az őzek télen nagy csapatokba verődnek, hogy jobban ellent tudjanak állni a ragadozók támadásának. Sok állat és növény képes alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez. A teve sokáig bírja a szárazságot, a flamingók elviselik a talaj magas sótartalmát, a mormoták a ritka levegőt, a fókák a hideg tengervizet, és egyes növények magjai túlélik az erdőtüzeket is. Az alkalmazkodás egyik legszembetűnőbb módja, amikor az állat színezetével beleolvad a környezet színébe, ez a jelenség a mimikri, célja pedig, hogy észrevétlen maradjon az állat. Egyre több állatfaj kényszerül arra, hogy alkalmazkodjon az emberi környezethez, mert saját élőhelyén nem talál elegendő ennivalót. Gyakran hallani az amerikai kertvárosok kukáiban turkáló mosómedvékről, vagy a szeméttelepeken élelmet kereső jegesmedvékről. Az élőlények elsődleges célja a fennmaradás, melyhez minden rendelkezésére álló eszközt megragadnak. Az élővilág fejlődéstörténetének is az alkalmazkodás a kulcsa. Amikor egy állatfaj új környezetbe kerül, fokozatosan alkalmazkodik ahhoz, csak azok a tulajdonságai öröklődnek tovább, amelyek elősegítik az alkalmazkodást, egyéb, kevésbé hatékony tulajdonságok elvesznek. Így az idő múlásával az élőlény génállománya megváltozik, új faj jön létre. Az állatkerti állatok kiválóan alkalmazkodtak életkörülményeikhez. A szakemberek odafigyelnek arra, hogy a zárt tartási körülményekhez mérten, maximálisan kielégítsék az állat szükségleteit. Ha egy állat jó étvággyal eszik, viselkedése kiegyensúlyozott és esetleg szaporodik is, az biztos jele annak, hogy jól érzi magát környezetében. Az állatkertekben működő környezetgazdagítási program biztosítja az állatok foglalkoztatását. A környezetgazdagításnak sokféle módja van, egyik legjellemzőbb, amikor az állat úgy kapja meg ennivalóját, hogy azért meg kelljen dolgoznia, mint a természetben. Az ázsiai vadkutyáknál például magasra kötik a húst, hogy az állat csak felugorva érje el azt. A medvéknél a mézet faüregekbe, a gorilláknál a joghurtot műtermeszvárba rejtik, és az állatnak kell kipiszkálnia a finom falatokat. Az állatkertekben sok trópusi emlősállat jól alkalmazkodik az alacsonyabb átlaghőmérséklethez, ezért ezek a fajok még késő ősszel is a külső kifutón láthatóak. Általában csak akkor helyezik el őket állatházakban, amikor a külső hőmérséklet tartósan alacsony lesz, és megjelennek az éjszakai fagyok. Természetesen az érzékeny fajokat már korábban is zárt helyre viszik (pl. lepkék). Az állatok a természetben az évszakok változásával felkészülnek a megváltozott körülményekre, illetve sok olyan faj akad, amely eleve zord körülmények között éli életét. Hogy melyik faj, hogyan teszi ezt, arról ad bővebb tájékoztatást ez az oktatócsomag. 4

5 Az oktatócsomagban szereplő állatfajok jellemzése Borjúfóka (Phoca vitulina) Elterjedés, élőhely: Az Atlanti- és a Csendes-óceán északi vizeiben él, a partközeli vizeket és folyótorkolatokat kedveli. Kikötői fókának is nevezik. Édesvizekben is előfordul (Kanada: Fóka-tó, Skócia: Loch Ness). Testméretek: Testtömege kg, testhossza cm. Táplálkozás: Többnyire halakat, rákokat, tintahalakat eszik, melyekből napi 10 kg-ot fogyaszt. Társas viszonyok: Általában magányos, a párzási időszakban több száz állat is összegyűlik a védettebb partszakaszokon, kolóniákat alkotva. Az újszülött fóka és anyja alaposan megszaglásszák egymást, hogy később a nagy tömegben is megtalálják szagról egymást. Egyéb tudnivalók: Mivel a fóka tüdővel lélegezik, nagyon fontos számára, hogy télen, amikor befagy a víz felső rétege, lékrendszert tartson fenn. Természetes ellensége a jegesmedve, ezeknél a lékeknél áll lesben. A fókatehén anyateje magas zsírtartalmú, hogy a hidegben több energiát biztosítson a kölyöknek. Állaga olyan, mint a majonézé. A fóka fő érzékszerve a bajusza, amellyel érzékeli a vízáramlást, az -összetételt, a -mélységet, illetve amikor a bajusz eléri a vízfelszínt, az orr- és fülnyílás automatikusan bezárul. A valódi fókák közé tartozik, tehát fülkagylóval nem rendelkezik. Pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) Elterjedés, élőhely: Dél-Afrika partvidékein, hideg tengeráramlatok mentén. Testméretek: Magassága: cm, testhossza: cm, tömege: 3kg. Táplálkozás: Halakat, puhatestűeket eszik. Társas viszonyok: Táplálkozáskor nagy, akár egyedet számláló csoportba verődik, fiókanevelés idején azonban a párok elkülönülnek a többiektől. Egyéb tudnivalók: Nem sarkvidéki, hanem afrikai elterjedésű faj: Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság partvidékén három, a partközeli szigeteken pedig további 24 fészkelőhelye ismert. A türelmes szemlélődő szamárordításra emlékeztető hangját is hallhatja. Az iparszerű halászat mellett a pápaszemes pingvineket leginkább az Afrikát megkerülő olajszállító tartályhajók veszélyeztetik. A legutóbbi két tankerkatasztrófakor (1994-ben és 2000-ben) kiömlő nyersolaj a nemzetközi mentőakció ellenére is pingvin pusztulását okozta. Zöld levelibéka (Hyla arborea) Elterjedés, élőhely: Európában honos, Magyarországon általánosan elterjedt. A vizes élőhelyeken, nádasokban, füzesekben lehet találkozni vele. Testfelépítés: Testhossza 3-5 cm. Többféle színárnyalatban fordul elő, háta lehet csillogó zöld, szürkésfehér, olajbarna, a környezet állapotától függően. Az oldalán húzódó sötétbarna sáv az ismertetőjegye. Hasi oldala világos, fehéres színű. Mellső lábain négy, a hátsókon öt tapadásra alkalmas ujj található. Táplálkozás: Elsősorban rovarokkal táplálkozik. Társas viszonyok: Párzási időszakban nagy számban gyűlnek össze, és csapatosan vonulnak a vízfelületekhez, hogy lerakják petéiket. 5

6 Egyéb tudnivalók: A békavonulás idején, a vonulási útvonalat gyakran autóutak keresztezik, ahol tömegesen gázolják el a békákat. Ezért a környezetvédők az autóutak alatt átvezető békafolyosókat építenek ki vagy összeszedik a békákat, és a vízhez viszik őket. Ezt az akciót hívják békamentésnek, melybe iskolai csoportok is bekapcsolódhatnak. A zöld levelibéka Magyarországon védett faj. Csóka (Corvus monedula) Elterjedés, élőhely: Európa-szerte, Ázsia mérsékeltövi területein és Észak- Afrikában is elterjedt. Főként erdőlakó, nagyvárosok közelében is előfordul. Testfelépítés: Testhossza cm, szárnyfesztávolsága 50 cm, tömege g. Tollazata palaszürke, feje fekete. Táplálkozás: Rovarokat, férgeket, gyümölcsöket, zsenge hajtásokat eszik. Néha dögöt is fogyaszt, rájár az emberi hulladékokra is. Az állatkertben a mogyoró és a keksz a kedvence. Társas viszonyok: Párban, illetve csoportban él. Intelligens, társas madár. Egyéb tudnivalók: Magyarországon gyakran előforduló, védett faj. Rendkívül zajos, fürge madár, nevét jellegzetes hangjáról kapta. Gyakran ugrál két lábon. Épületek üregeiben, odvas fákban fészkel. Az állatkertben szabadon élő csókák a patás állatok levedlett szőrét gyűjtik össze a fészeküreg kibéleléséhez. Európai szajkó vagy mátyásmadár (Gallurus glandarius) Elterjedés, élőhely: Eurázsia, Észak-Afrika. A lombos, elegyes és tűlevelű erdőket kedveli. A ligetes és mezőgazdasági területeken is előfordul. Fontos számára a tölgy és a bükk jelenléte. Testfelépítés: Testhossza cm, szárnyfesztávolsága cm, tömege g. Hosszú farkú, színes madár, fő ismertető-jegye égszínkék, feketén mintázott szárnytükre. Táplálkozás: Táplálékgeneralista, nyáron főként rovarokat, apró gerinceseket fogyaszt, néha fészket is rabol. Gyümölcsök, termések is szerepelnek az étlapján. Télen fő tápláléka az ősszel gyűjtött makk. A talajban elrejtett magokat gyakran nem találja, így azok kihajtanak, tehát a szajkó segíti a magok terjesztését. Társas viszonyok: Párban él. Egyéb tudnivalók: A vadászok gyakran tűzik kalapjuk mellé a szajkó tollát. Igazi riasztó madár, az erdő lakóinak jelzi a veszélyt. Remek hangutánzó képessége van, más madarak hangját, de a kutyaugatást, gyereksírást, széknyikorgást is hallhatjuk tőle. Barnamedve (Ursus arctos) Előfordulás, élőhely: Az eurázsiai kontinens mintegy felén, Alaszkában, az USA és Kanada nyugati részén él. Különböző alfajai rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak, a félsivatagoktól a magashegységeken át, a tundráig; az alfajok testfelépítése, mérete és viselkedése egyaránt jelentősen különbözik. A törzsváltozat a mérsékelt égöv magasabban fekvő, egybefüggő erdőségeit kedveli. Testméretek: Testhossza 1-3 m, tömege kg. Táplálkozás: Mindenevő. Növényeket, bogyókat, gerincteleneket, kisebb gerinces állatokat és dögöt is fogyaszt. 6

7 Egyéb tudnivalók: A medve nem alszik téli álmot, mivel a testműködés teljes lelassítására (hibernációs állapot) ekkora testtömegű állatok nem képesek. Tél elejétől a tél végi melegedésig tart a nyugalmi időszak. Melegebb vidékeken ez el is maradhat. A medve egy odút ás, főként nagy kövek vagy óriásfák gyökerei között, amit száraz növényekkel bélel ki. Gyakran éveken keresztül használja ugyanazt az odút. A testsúlya a tél végére jelentősen lecsökken, akár 200 kg-ot is fogyhat, valamint a nőstény tél végén hozza világra kölykeit, ezért tavasszal fontos, hogy mielőbb regenerálódjon. A barnamedve egykor hazánkban is elterjedt volt, ma már csak néhány, a határvidéken kóborló példányt jegyeztek le. Barnamedve hiányában Magyarország nélkülözi a legnagyobb csúcsragadozót, így csökken a hazai nagyvadállomány természetes kiválasztódása. Fehér gólya (Ciconia ciconia) Elterjedés, élőhely: Eurázsia, Afrika. Eredetileg a mocsaras ligeterdőket, a víz közeli élőhelyeket kedveli, de, mivel ezek területe egyre fogy, beköltözik az emberi településekre is. Testfelépítés: Körülbelül 1 m hosszúságú, 2,7-4,4 kg súlyú gázlómadár. Szárnyfesztávolsága 1,8-2,2 m. Fő ismertetőjegye hosszú, piros lába és csőre. Tollazata fehér, farktollai és a szárnyak vége fekete. Táplálkozás: Férgeket, halakat, kétéltűeket, hüllőket, madárfiókákat és kisebb emlősöket is elfogyaszt. Tojások és rovarok is szerepelnek az étlapján. Társas viszonyok: Párban él. A pár igyekszik ugyanarra a fészekre visszarepülni a következő évben, amit minden évben felújítanak. Fiókáikat együtt nevelik. Egyéb tudnivalók: A fehér gólya régebben fákon fészkelt, ma már az emberi településeket részesíti előnyben, kéményekre, villanyoszlopokra rakja fészkét. Sajnos gyakran nekirepül a villanyvezetékeknek. A sérült gólyák mentésével nemzeti parkok, madárvédő szervezetek és állatkertek is foglalkoznak. Ha nem sikerül úgy meggyógyítani a sebzett állatokat, hogy visszaengedhetők legyenek, szaporításra még alkalmasak. A felnövekvő fiókákat és a sikeresen felgyógyult egyedeket visszaengedik a természetbe. A témához kapcsolódó linkek az interneten

8 Segédanyag óvodapedagógusoknak és tanítóknak BORJÚFÓKA Alkalmazkodás a vízhez és a hideghez, rejtőszín Helyszín: Kisszikla, közös pingvin- és fókamedence Megfigyelés: A gyerekekkel együtt keressék meg a borjúfókákat! Figyeljék meg, hogyan úszik a fóka a vízben! Háton vagy hason? Hogyan fordul meg? Melyik testrészével hajtja magát előre, melyikkel kormányoz a vízben? Mit figyelnek meg a fókán, ha az lemerül a víz alá? Van-e szőr a testén? Milyen a testalkata? Miért nem látjuk a borjúfókát a parton szinte sosem? Milyen színű a bundája? Beszélgetés: A fóka gyorsan úszik, és könnyedén fordul a vízben, teste orsó alakú, áramvonalas. Hátsó úszólábaival hajtja magát előre, mellső úszólábaival kormányoz a vízben. A parton esetlenül mozog, mert nem tudja maga alá hajtani a hátsó végtagjait. Idejének nagy részét a vízben tölti. Testét szőr borítja, amely könnyen átnedvesedik. Bundaszíne szürkés, márványos, ami elrejti a parton, a sziklák között. Hol él a borjúfóka? Nézzék meg az előfordulási térképet a gyerekekkel! Milyen hőmérsékletű lehet ott a víz, ahol él? Hogyan tudja megvédeni magát a fóka a hideg víztől? Bőre alatt vastag zsírréteg található, amelynek a hőszigetelésben van fontos szerepe. Hogyan akadályozza meg a fóka, hogy merüléskor víz folyjon az orrába és a fülébe? Orr- és fülnyílásai apró izmok segítségével összehúzhatók, zárhatók. Játék: A gyerekek képzeletben fókává változnak, lemerülnek a víz alá (pl. leguggolnak), befogják az orrukat. A feladat: Addig visszatartani a levegőt, amíg csak tudják. Aki már nem bírja tovább levegővétel nélkül, az feláll. A játékvezető méri az időt. A játék végén összehasonlítjuk, hogy a fókához képest a gyerekek meddig bírják egy levegővétellel. Fóka: percig. Gyerekek: másodpercig. PÁPASZEMES PINGVIN Alkalmazkodás a vízhez és a hideghez, rejtőszín Helyszín: Kisszikla, közös pingvin és fóka medence Megfigyelés: Figyeljék meg a pingvinek mozgását a parton, és ha lehetőség van rá, a vízben is! Hol mozog ügyesebben a pingvin, a vízben vagy a parton? Amikor a vízben úszik, melyik testrészével hajtja magát előre és melyikkel kormányoz? Nézzék meg, hol helyezkednek el a testén a pingvin lábai! A gyerekek nézzék meg a saját lábaik elhelyezkedését is! Mi a hasonlóság? Mi látható a pingvin lábujjai között? Mi a helyzet a többi madárral? Például a galamb lába is hasonló? Mi található a pingvin testén? Szőre van vagy tolla? Milyen színű a tollazata? Magyarázat: A pingvin testfelépítése alkalmazkodott a vízi életmódhoz, testalakja olyan, mint egy torpedó. Szárnyaival evezve kitűnően úszik, lábaival kormányoz, lábujjai között úszóhártya feszül. A szárazföldön esetlenül totyog, mert lábai a test végén helyezkednek el, így felegyenesedve jár. 8

9 Beszélgetés: Milyen ott az időjárás, ahol a pingvinek többsége él? Nézzék meg az elterjedési térképen, hogy hol él a pápaszemes pingvin! Dél-Afrika partjainál, ahol a levegő hőmérséklete meleg, de hidegek a tengeráramlatok. Mi védi meg a pingvint a kihűléstől? Tollazata apró, pikkelyszerű tollakból áll, amelyek nagyon jól záródnak, így biztosítják a hőszigetelést. Úszás közben a hátán gyakran buborékok képződnek: ezt a tollak közül kipréselődő levegő okozza. Miért fekete-fehér színű a pingvin? A fekete hátszín a tenger sötétjében rejti el az állatot, fehér hasával pedig a világos ég színébe olvad bele. Játék: A játékvezető kijelöl két vonalat, egymástól körülbelül 10 méter távolságra. Mindkét vonal a tenger és a part határát jelöli. A gyerekek gondolatban pingvinekké változnak. A feladatuk az, hogy az egyik vonaltól eljussanak a másikig úgy, hogy közben a pingvinek totyogó mozgását utánozzák. A feladat versennyé is alakítható, az a pingvin lesz a győztes, aki elsőként éri el a tengert (a második vonalat). A baleset elkerülése végett válasszon sima felületű, nagy területet a játékhoz! ZÖLD LEVELIBÉKA Alkalmazkodás a hideghez és a táplálékhiányhoz, rejtőszín Helyszín: Vízparti Élet Háza Megfigyelés: Keressék meg a levelibékákat a Vízparti Élet Házának folyosóján található vitrinben! Valószínűleg a gyerekeknek segíteni kell abban, hogy észrevegyék a békákat, amelyek testszínükkel beleolvadnak környezetük színébe. Ha szerencséjük van, a békák az üvegfalon kapaszkodva pihennek, de gyakran üldögélnek a hátsó sziklás dekoráción is. Kérdezze meg a gyerekeket, hogy miért nehéz megtalálni a békákat a terráriumban, és próbáljanak minél többet összeszámolni. Beszélgetés: Láttak-e már a gyerekek télen békát? Hogyan változnak meg télen a tavak, patakok, ahol a békák élnek? Mi védi meg a béka testét a hidegben? Mit esznek a békák? Hová tűnnek a rovarok télen? Ha nincsenek rovarok, hogyan tud táplálkozni a béka? A békák nem képesek melegen tartani testüket, ezért, ha jön a hideg idő, melegebb helyre kell vonulniuk. Ráadásul táplálkozni sem tudnak, ezért többnyire földalatti üregekbe ássák be magukat és téli álmot alszanak. A téli álom során testműködésük lelassul, hibernálódnak, mely állapotból tavasszal ébrednek, újra felmelegszenek, testműködésük felgyorsul. Játék: A béka téli rejtőzködését bemutató játék a gólyánál található. CSÓKA ÉS SZAJKÓ Alkalmazkodás a táplálékhiányhoz Helyszín: Az Oroszlánház és a leopárdok közötti ketrec Szintén ennek a kifutónak a lakója két közönséges mókus is, amelyek csak ritkán láthatók. Megfigyelés: A gyerekek figyeljék meg két hazai madarunkat, a szajkót és a csókát! Segítsen nekik úgy, hogy elmondja a madarak jellemzését, ők pedig találják ki, melyik madárról van szó. Hívja fel a figyelmüket arra, hogy a szajkó miben különbözik a parkokban megfigyelhető szarkától! A ketrecben található egy pigment hiányos, fehér színű egyed is. Figyeljék meg a madarak mozgását! Hol tartózkodnak többet, a fán vagy a földön? 9

10 Beszélgetés: Az óvodában/iskolában már biztosan beszélgettek arról, hogyan lehet gondoskodni a kerti madarakról télen. Lehet, hogy készítettek madáretetőt is. Elevenítsék fel ezeket az élményeket! Miért kell télen etetni a madarakat? Miért nem találnak maguknak magvakat, növényeket, férgeket és rovarokat? Hogyan változik meg a természet télen? Télen a fák lehullajtják leveleiket, a növények elpusztulnak vagy gyökerük áttelel. A rovarok, férgek a fagyos földréteg alatt rejtőznek. A madarak nem jutnak elég ennivalóhoz, ezért elvándorolnak vagy ennivalót gyűjtenek maguknak télire. A szajkó és a csóka is ez utóbbit teszik, magvakat (makkot, fenyőtoboz magvait) raktároznak. Amíg még találnak ennivalót, jól felhizlalják magukat. Az állatkertben úgy készítik fel ezeket a madarakat a télre, hogy lisztkukacot, tücsköt, naposcsibét, tehát fehérjében dús takarmányt adnak nekik. Segítség a madarak meghatározásához: SZAJKÓ Tolla rózsaszínes - világosbarna, farka fekete, a farkcsík és az alsó farkfedők fehérek. Szárnyán fehér folt található, szárnytükre égszínkék, fekete csíkkal. CSÓKA Tollazata palaszürke, feje fekete. Szeme szürke. BARNAMEDVE Alkalmazkodás a hideghez és a táplálékhiányhoz Helyszín: Medvekifutó Megfigyelés: Keressék meg a medvéket a kifutón! Figyeljék meg a gyerekekkel közösen a medve testméretét, testfelépítését! Milyen a testalakja? Milyen színű és sűrűségű a bundája? Mekkorák a karmai? Ha sikerül, nézzék meg a fogait is! Amikor melegebb van, az állatkerti medvék szeretnek fürdeni medencéjükben. Jól érzik magukat a vízben, mert olyankor kevesebb súly nehezedik a lábukra, ráadásul hűsölnek is. A talajon jellegzetesen lépnek, egyszerre emelik egy oldalon lévő végtagjaikat. Beszélgetés: Mit esznek a medvék? Milyen ennivalót találnak maguknak télen? Hogyan melegítik testüket? A medvék sok növényi táplálékot fogyasztanak, de kisebb állatokat is megesznek, ha nem találnak elegendő ennivalót, akkor dögöket is elfogyasztanak. Az ősz folyamán sokat táplálkoznak, bőrük alatt vastag zsírréteget növesztenek, ami tartalék tápanyagként és hőszigetelő rétegként is használható. A medvék nem alszanak igazi téli álmot, hiszen ekkora test nem tud hibernálódni. Testműködésük lelassul, kevesebbet esznek télen, de néha előjönnek búvóhelyükről. Játék: A játék hasonlóan zajlik, mint a pingvinek mozgásutánzó játéka. A játékvezető által kijelölt két vonal most az erdei tisztás széle. A gyerekek gondolatban medvévé változnak, és a medvék cammogó mozgását utánozva kell eljutniuk az erdőbe (a vonalon túlra). Az győz, aki elsőként ér oda. 10

11 FEHÉR GÓLYA Alkalmazkodás a táplálékhiányhoz Helyszín: Szavannakifutó Megfigyelés: A gyerekekkel közösen keressék meg a gólyákat a Szavannakifutó dombos részén! Figyeljék meg a gólya ismertetőjegyeit! Milyen színű és hosszúságú a csőre, a lába és a tollazata? Mire való a hosszú láb? A gólya gázlómadár, a sekély vízben, árterületeken és mocsaras réteken lépkedve keresi táplálékát. Lábujjai között nincs úszóhártya. A hosszú, hegyes csőr a zsákmány gyors elfogására szolgál. Beszélgetés: A gólya költöző madár. Mit jelent ez? Hová költözik el? Miért kell elmennie? Nézzék meg a fajtáblán az elterjedési térképet! Mutassa meg a gyerekeknek, hol található Magyarország, és mekkora utat tesz meg a gólya Afrikáig! A gólyák ősz végén a meleg éghajlatú Afrikába repülnek. Az állatkertben azonban télen is a kifutón találhatók, nem tartanak fenn számukra fűtött állatházat. Ennek az az oka, hogy a gólya valójában nem a hideg idő, hanem a táplálékhiány miatt kell, hogy elrepüljön. Mit eszik a gólya? Bogarakat, tücsköt, szöcskét, halat, békát, madárfiókát, egeret. Hol találhatóak ezek az állatok télen? A halak a befagyott tóban, a jég alatti vízrétegbe vonulnak vissza, a békák és a kis rágcsálók földalatti üregekbe ássák be magukat, az ízeltlábúak többsége ősz végén elpusztul vagy pete/lárva/bábállapotban áttelel a talajban. Mindezt végiggondolva, a gólya télen hazánkban nem jutna ennivalóhoz. Játék: A játékvezető a következő előre elkészített, nyakba akasztható állatképeket osztja szét a gyerekek között: 1 db gólya, 12 db hal, 10 db béka, 8 db sáska, 5 db egér. Ezután a földre 4, akkora méretű kört rajzol, amekkorába egyszerre 10 gyerek be tud állni. A kör készíthető aszfaltra színes krétával vagy talajra bottal. A négy kijelölt terület a 4 zsákmányállat búvóhelye lesz (víz, földalatti üreg). A búvóhelyeket jelzéssel kell ellátni, ami lehet egy földbe szúrt tábla a megfelelő állat képével, vagy az állatról készített rajz, de beállhat a körbe egy pedagógus vagy szülő is béka, hal, sáska vagy egér álarcban. A lényeg az, hogy a gyerekek gyorsan és biztosan meg tudják állapítani, hogy melyik búvóhelyre kell szaladniuk. A feladat: A gólya szerepében lévő gyerek a fogó, el kell kapnia a zsákmányállatok szerepében lévő társait, akiknek a játékvezető tapsjelzésére el kell hagyniuk a biztos búvóhelyet, és csak a következő tapsra mehetnek oda vissza. A gólya addig vadászhat, amíg a zsákmányok nincsenek a búvóhelyen. Amikor megfog valakit a gólya, akkor szerepet és állatképet cserélnek. Kisebb gyerekeknél a játék egyszerűsíthető úgy, hogy csak egyetlen búvóhelyet jelöl ki játékvezető, és mindenkinek oda kell beszaladnia. A játékhoz használható állatképeket az oktatócsomag tartalmazza. 11

12 ALKALMAZKODÁS Rajz: Lukács Albert Vágja ki az állatképeket, fűzzön át spárgát a lyukon, kösse meg, hogy a gyerekek a nyakukba tudják akasztani! A képet ragaszthatja keménypapírra vagy fóliázza be, hogy tartósabb legyen! Használja a képeket a gólya táplálékszerzését bemutató játékhoz!

13 ALKALMAZKODÁS Rajz: Lukács Albert Vágja ki az állatképeket, fűzzön át spárgát a lyukon, kösse meg, hogy a gyerekek a nyakukba tudják akasztani! A képet ragaszthatja keménypapírra vagy fóliázza be, hogy tartósabb legyen! Használja a képeket a gólya táplálékszerzését bemutató játékhoz!

14 ALKALMAZKODÁS Rajz: Lukács Albert Vágja ki az állatképeket, fűzzön át spárgát a lyukon, kösse meg, hogy a gyerekek a nyakukba tudják akasztani! A képet ragaszthatja keménypapírra vagy fóliázza be, hogy tartósabb legyen! Használja a képeket a gólya táplálékszerzését bemutató játékhoz!

15 ALKALMAZKODÁS Rajz: Lukács Albert Vágja ki az állatképeket, fűzzön át spárgát a lyukon, kösse meg, hogy a gyerekek a nyakukba tudják akasztani! A képet ragaszthatja keménypapírra vagy fóliázza be, hogy tartósabb legyen! Használja a képeket a gólya táplálékszerzését bemutató játékhoz!

16 ALKALMAZKODÁS Rajz: Lukács Albert Melyik állat gyűjtötte össze télire az ennivalót? Találd meg a képen, mondd meg a nevét, majd színezd ki a rajzot!

17 Alkalmazkodás 2 3 Tengerimalac-város tapír, kapibara kakadu mocsári kecske teknős nyúl papagáj AUSZTRÁLHÁZ TÁLTOS BÜFÉ tehén ló mangalica tyúk székelykapu juh teve prérikutya citrusok kaktuszok Kőzetösvény gém langur oroszlán-nutrimajom vidra mosómedve béka BAGOLYVÁR oroszlán FÁCÁNTERASZ kazuár SZIKLAKERT farkas KUCKÓ BÜFÉ hiéna oroszlánfóka Pákásztanya keselyű jegesmedve KISSZIKLA hóbagoly mangábé kacsa kenguru MADAGASZKÁR-HÁZ réce kormorán pelikán krokodil NAGYTÓ réce fekete hattyú KÁVÉZÓ PÁLMAHÁZ ÉS AKVÁRIUM JAPÁNKERT 1 LÁNGOS pingvin, fóka BIOBOLT vallabi ÉTTEREM emu FOTÓZÁS FŐKAPU mandrill Emlék sétány AJÁNDÉKBOLT maki orangután leopárd kis panda gorilla BIVALY BÁR 4 medve tigris vadkutya N A G Y S Z I K L A vörös kafferbivaly flamingó makákó víziló ELEFÁNTKAPU MÉRGESHÁZ zebu kígyó sárkány babirussza indiai antilop zebra teknős szurikáta SZAVANNAKIFUTÓ gólya 5 ELEFÁNTHÁZ elefánt JÁTSZÓTÉR zsiráf antilop elefánt orrszarvú marabu JÁTSZÓHÁZ (külön belépő) lepke Örökbefogadás Nemzeti Bonsai Gyűjtemény Noé Aréna Klímalabirintus Lepkekert nyáron Magyar parasztudvar Állatsimogató Élet Halál ház Dél-Amerika-ház és röpde Fácános újvilági majmok Xántus János-ház Délkelet-Ázsia állatai Vízparti Élet Háza Oroszlánház Szavannaistállók Barlangterem, kiállítóterem Főemlősház Bivalyház Régi Zsiráfház 1 Borjúfóka és pápaszemes pingvin 2 Zöld levelibéka 3 Szajkó és csóka 4 Barnamedve 5 Fehér gólya 17