KONFERENCIA KIADVÁNY / PROCEEDINGS. Local Organizers

Átírás

1

2 KONFERENCIA KIADVÁNY / PROCEEDINGS SU2009 Conference Summer University on Information Technology in Agriculture and Rural Development Local Organizers University of Debrecen Centre for Agricultural Sciences and Engineering Faculty of Agricultural Economics and Rural Development Hungarian Association of Agricultural Informatics (National Member of EFITA) Edited by HERDON, Miklós SZILÁGYI, Róbert Debrecen, Hungary, August 2009 I

3 ISBN First printing, August 2009 Publisher: Hungarian Association of Agricultural Informatics Hungarian Association of Agricultural Informatics, H-4032 Debrecen, Böszörményi út 132., Hungary All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system or transmitted in any form or by any means, digital recording or otherwise, without permission in writing from the copyright holders. These proceedings were reproduced using the manuscripts supplied by the authors of the different papers. The manuscripts have been typed according to the Editorial Instructions for Papers to be Presented at the SU2009 Conference. The editors. II

4 Summer University on Information Technology in Agriculture and Rural Development August, 2009 University of Debrecen Centre for Agricultural Science and Engineering Faculty of Applied Economics Rural Development H-4032 Debrecen, Böszörményi str Organizers/Szervezők UD University of Debrecen, Centre for Agricultural Science and Engineering Faculty of Applied Economics and Rural Development HAAI Hungarian Association of Agricultural Informatics Partners/Partnerek CUB Corvinus University of Budapest, Faculty of Horticultural Science, Hungary CZU Life Science University in Prague, Faculty of Economics and Management, Czech Republic EFITA European Federation for Information Technology in Agriculture, Food and the Environment KRC Károly Róbert College, Gyöngyös, Hungary PU Pannon University, Hungary SZIU Szent István University, Hungary TUB Transilvania University Brasov, Romania Program Committee/Program Bizottság Chair/Elnök Miklós Herdon (HAAI, UD) Members/Tagok Gaceu Liviu (TUB) Zdeněk Havlíček (PEF CZU) István Kapronczai (HAAI) Éva Laczka (HAAI) Sándor Nagy (PU) István Nattán (HAAI) László Pitlik (SZIU) Kálmán Rajkai (HAAI) Károly Szenteleki (HAAI, CUB) Róbert Szilágyi (UD) Tamás Tomor (KRC) Péter Varga (HAAI) Tivadar Vajsz (KRC) III

5 Organizing Committee/Szervező Bizottság Chair/Elnök Róbert Szilágyi (UD, HAAI) Members/Tagok Patrícia Berecz (UD) András Cseh (UD) István Füzesi (UD) Péter Lengyel (UD) Ádám Péntek (UD) Tünde Rózsa (UD) The conference language is hungarian/english./ A konferencia nyelve: magyar/angol. Topics (Education Research Applications) Education/Training programs and development Information systems Mobile technology applications Information and communication technologies for rural areas E-learning Food safety and traceability Web services, portals and Internet applications Wireless and sensor networks Distributed computing, grid technology Decision Support Systems, Modelling and simulation GIS/RS Precision Agriculture Collaborative working environment The conference is sponsored by / A rendezvény támogatói: IT-Services Hungary Kft Agroorganizáció Kft IV

6 V

7 Tel:06/ , Fax: Tisztelt Cégvezető Tulajdonos! AGROORGANIZÁCIO Kft Budapest, Vezér út 164/a 1148 E mail: agroorg@t online.hu Web cím: Tudja Ön, hogy az AGROORG- a legrégebben működő hazai agrárinformatikai vállalkozás ben még csak 29 éve szolgálja partnereit a magyar mezőgazdaságban? Szoftver kínálatunk : -Bér-munkaügy, Tb, -Pénzügy-főkönyv (a pénztártól a mérlegig), -Készlet(vásárolt,saját termelésű,állat ), raktári modul, -Tárgyi eszközök ( tenyészállatok), -Controlling, -Növénytermesztés (táblatörzskönyv, gazdálkodási napló, permetezési napló, műtrágya szaktanács, tervezés,elemzés), GPS kapcsolat, -Földbérlet-földhasználat, -Mezőgazdasági szolgáltatás, -Szárítási-tárolási szolgáltatás, -Takarmánykeverés- receptura, (készlet és számlázás kapcsolattal), -Integrációs kamatszámítás. Szoftvereink DOS, Windows verzióban, hálózati ( Novell, Windows, Linux ) környezetben működnek, és mindig megfelelnek az aktuális jogszabályoknak.helyszíni betanítást, on-line közvetlen kiszolgálást, örök garanciát biztosítunk. Felkeltettük az érdeklődését? A részleteket megismerheti honlapunkról, vagy érdeklődhet telefonon. Az Ön biztonságát több száz referenciánk, több ezer eladott szoftverünk, több mint 29 éves működésünk tapasztalata garantálja. Várjuk Önt is partneri körünkbe. Legyen Ön is a referenciánk! VI

8 Preface This Summer University provides a forum for agriculture related professionals, professors, lecturers and PhD students to exchange information on education, research, applications and developments of Information Technologies in Agriculture and Rural Development and publish the most recent results. It covers a wide spectrum of topics. These include new applications of well established and understood technologies to innovative and entrepreneurial applications of emerging technologies, in addition to issues related to policy and knowledge dissemination. We hope that this proceedings will contribute to both the exchange of knowledge and to increase the quality of research and applications in the field of Information Technology in Agriculture and Rural Development. This proceedings contains a few papers from the previous conference which was held in We would like to thank our partners, the members of committees and the reviewers. We are thankful for the financial support provided by IT-Services Hungary Ltd. and AGROORG. Miklós Herdon President of HAAI András Nábrádi Dean, Faculty of Applied Economics and Rural Development University of Debrecen VII

9 Table of contents Agrármúlt, jelen, jövő Romány Pál... 1 Additional environmental data in Hungarian FADN analysis of crop farms Csaba Pesti, Szilárd Keszthelyi... 9 Standardized method for credit rating of agricultural holdings - an alternative utilization of FADN data Szilárd Keszthelyi, Csaba Pesti Differenciált tápanyag-visszapótlás vizsgálata a Hajdúsági Löszháton Ferencsik Sándor Történeti időjárási adatbázis alkalmazási lehetőségei Dede Lilla, Eppich Boglárka, Ferenczy Antal, Horváth Levente, Hufnagel Levente, Isépy István Burgonya fajták azonosítása és minősítése digitális képanalízis felhasználásával Csák Máté, Hegedűs Géza, Polgár Zsolt A vezetői döntések információforrásai Hampel György Különböző növények molibdénfelvétele talajból Várallyai László, Kovács Béla, Ráthonyi Gergely Az e-saps rendszer bevezetésének hazai tapasztalatai Szénás Szilárd A (táv)munkavégzés helyei különös tekintettel a távmunkaházak lehetőségeire Eckert Bálint A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Sulyok Dénes, Dobos Attila, Megyes Attila, Deák László A budbreak date model for some white wine grape varieties Edit Hlaszny, Márta Ladányi Webconference as IT support for impaired students at CULS Petr Benda, Václav Lohr, Zdeněk Havlíček, Štěpán Tesař Accessibility audit of FEM CULS Prague web pages Petr Benda, Václav Lohr, Martin Havránek, Ludmila Elsnerová Social networks in a student environment Václav Lohr, Petr Benda, Zdeněk Havlíček, Štěpán Tesař AJAX and security risks Václav Lohr, Ludmila Elsnerová, Petr Benda1, Zdeněk Havlíček Server under attack Jakub Malý, Václav Lohr, Petr Benda The future of mobile technology in agriculture - now and then Róbert Szilágyi Elektronikus kormányzat új eredmények Szilágyi Róbert, Szilágyi Enikő VIII

10 Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András Kormányzati információs rendszerek a gazdák számára és a termelők IT felkészültsége Cseh András Moodle mobileszközön Lengyel Péter Gondolati térkép az e-learning tananyagokban Bakó Mária A középiskolás fiúk és lányok informatikai ismereteinek összehasonlítása Kiss Gábor A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia Az ERP bevezetés lehetséges hozamai Rózsa Tünde DBE portálrendszer adatbázisának tervezési megfontolása Péntek Ádám Az IT infrastruktúra könyvtár alkalmazásának előnyei. Kupai Boglárka, Kovács György Új generációs hálózatok hozzáférési technológiái Kovács György Hozzáférési hálózatok biztonsága Péntek Ádám A szélessávú infrastruktúra fejlesztése Magyarország vidéki régióiban Botos Szilvia SU2008 publikációi Internet accessibility for specific groups of people Petr Benda, Václav Lohr, Zdeněk Havlíček IT solution for visual handicapped people Petr Benda, Malina Vojtěch Josef, Václav Lohr, Zdeněk Havlíček Az e-saps 2008 bemutatása és felhasználói vélemények róla Cseh András Motivation means for quality performance in food production Kazilová Lucie Mobile Internet in E-government thoughts about barriers and facilitators of M- government in Hungary Róbert Szilágyi, Enikő Szilágyi e-ügyintézés a Mezőgazdasági Szakigazgatásban Szénás Szilárd, Dr. Herdon Miklós IX

11 Romány Pál Agrármúlt, jelen, jövő A történelem nem az enyészet őre. Ami elmúlt nem hull a semmibe, hanem sorsa és alakítója annak, ami rákövetkezik. Szabó István (1941) Debrecenben szólni a magyar agrárvilágról, folyamatairól különös leckét jelent. A mottónak idézett az egyetem egykori jeles professzorától kölcsönzött gondolattal is utalni kívántam erre. A város, az egyetem tekintélye, szellemisége is kötelezi az előadót. Legalább felvillantani, hiszen kifejteni lehetetlen vállalkozás lenne az alkalomhoz kapcsolódva, mai agrárügyeink fontosabb tételeit. Tisztelegve és emlékezve is ama történelmi tény előtt, hogy a feudális földbirtokviszonyok felszámolását itt mondta ki Magyarország, 1945-ben. Később, mint Nyugat- vagy Észak-Európa országai, később, mint szomszédjainak többsége. Az agrártőke azért már nálunk is, előbb is megjelent, de mégis igaznak tekinthető a táj fiának, Veres Péternek a mondása, hogy hozzánk úgy jött el a kapitalizmus, hogy nem ment el a feudalizmus sem. Jó három évtized múlva a földreform centenáriumáról emlékezhetnek meg mai, fiatal kollégáink. Hogy miképpen, az többek között azon is múlik, hogy tanulságainkat, mai állapotunkat, főképpen pedig teendőinket hogyan vesszük számba és az utóbbiakhoz hogyan látunk hozzá. I. Először tanulságainkról, az agrármúltról. Nem mindenki tartja fontosnak. Vannak, akik felejthetőnek (sőt: felejtendőnek!) hiszik, s vannak, akik átírandónak, azaz: ferdítendőnek tartják. Nem számolnak azzal, hogy az ilyenféle felfogás más ágazatokban sem szerencsés, bár a gyáripar természetesen indulhat zöldmezős beruházásként, s az új gyár vezetője elhiheti, hogy vele kezdődött a történelem. Sőt: a szakma is... Az agrártörténelem, az állattenyésztés és a növénytermelés, az élelem megszerzésére irányuló tevékenység mondhatnánk: időtlen egyidős az emberi társadalommal. Kontinuitási követelménye vitathatatlan, tanulságainak megszívlelése elengedhetetlen. Radikálisok kíméljenek mondhatná az agrárvilág. Hiába: sem a gyapottermesztés, sem a keresztsoros vetés, sem a múlt századvégi strucctenyésztés enyhén szólva nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket az alföldi tájakon... 1

12 Részletezés helyett utalok néhány, könnyen elérhető szakirodalmi munkára: Magyarország agrártörténete (Orosz I.-Für L.-Romány P., Bp p) Agrárvilág Magyarországon (Munkaközösség, Bp p) A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig szerk.: Gunst Péter, Bp. Napvilág Kiadó p., Columbia University Press, New York) Néhány régebbi mű: Czettler Jenő: Agrárpolitika (1932). Matolcsy Mátyás: Agrárpolitikai feladatok Magyarországon (1934), Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egyetlen út a magyar paraszt (1938), Kerék Mihály: A magyar földkérdés (1939) Az agrármúlt utóbbi XX. századi története nagy, esetenként súlyos társadalmi és gazdasági fordulatokat, tanulságokat hagyott ránk. Háromra utalok. Valahány sokba került Magyarországnak, mindenféle értelemben. 1) A nagybirtokrendszer, a hitbizomány anakronisztikus túlélése a két világháború közötti évtizedekben, majd a forradalmi jellegű földosztás a háborús pusztulást követően, március 15. napra időzítve. 2) A második földreform valójában nagyüzemi visszaalakítás nem köthető egy naphoz, de szintén politikai rendszer és koncepció szülte és ugyancsak tetemes anyagi nemzeti kiadásokkal járt. Szerves fejlődésről beszélni sem lehetett a kezdeti időben, minden változott a termőtalaj kivételével s csak az átalakítás után, főleg 1968-at követően kapott ismét helyet a gazdálkodási tapasztalat, a ráció, s az öntevékenység a mezőgazdaságban. (Helyszínen tájékozódott erről 1975 novemberében Prof. E. Butz, aki, első amerikai agrárminiszterként, felkereste Magyarországot.) 3) A harmadik, döntő agrárátalakulás a XX. században ismét politikai koncepció, kényszer alatt ment végbe. (A kényszert most nem külső, hanem belső források táplálták.) A Nemzeti Megújhodás Programja kimondta: A kormány célja olyan, mind tulajdonformájában, mind gazdaság-méreteiben vegyes összetételű, leginkább > farmergazdaság < jellegű mezőgazdálkodás létrehozása, amelyik rugalmas, alkalmazkodni képes, gyorsan reagáló, s képes az integrálódó Európába kapcsolódni... 1 Az, hogy eme immár 20 éves cél elérése miként teljesült, vagy mennyire bizonyult illúziónak, már a jelen és a jövő témáját képezi. Ám a múlt nem hull a semmibe. A magyar XX. századot végig kísérte az ún. földkérdés. Hagyományozta a XXI. századra is. Darányi Ignáctól Losonczi Pálig, Torgyán Józseftől napjainkig követhető (?) ez az út. Szomszédaink 1920-at követően léptek, éltek 1 Összeállította a Magyar Köztársaság Kormánya. Megjelent szeptember, Bpest, 222 p. (67. old.) 2

13 lehetőségeikkel. Kiosztottak 7,5 millió kat. hold földet. (Nálunk a hitbizomány is tovább élt 1945-ig.) A jeles szakértő, Kerék Mihály írta 1939-ben:... mennyi jószándék, lelkesedés és energia ment itt veszendőbe évtizedeken keresztül és milyen roppant, ma már nagyrészt pótolhatatlan veszteség érte a magyar ügyet a földreform következetes elsikkasztása miatt... Amíg nagybirtok-rendszer fennáll, itt magyar embernek nyugalma nem lehet. 2 Látta, tudta másokkal együtt azt is, hogy a népszámlálási adatok szerint a népességen belül volt a gazdasági cseléd kategóriába összeírtak száma. II. Az élet fejlődésében nincsenek piros vonalak. Ami volt nem zárható le. A negyven évet kiradírozni nem tudjuk... A fejlődés folyamatos. Minden arra épül, - a jóra is a rosszra is ami előtte volt. Göncz Árpád (1991) 3 Az elmúlt évtizedekben nem egy próbálkozás volt a kiradírozásra. A rendszerváltozás óta is. Az erdők, a fák pedig csak nőnek, lombosodnak, a halastavakban is úsznak a halak... Agrárminiszter pedig 19 év alatt most a tizedik áll a tárca élén. Konstruktív, távlatos lépésekről úgy tűnik nehéz beszélni. Nem vitás: a próbálkozások, az új és új programok, a már követhetetlen betűszavak folyamatosan követik egymást. De folyamatos az állatállomány leépülése, vagy a nemzetközi jelenlétünk visszaszorulása, a feldolgozott agrártermékek exportja stb. Az agrárjelen ellentmondásosnak látszik. Vagy valóban az? A konferencia minden bizonnyal számszerűsíti majd agrárgazdaságunk s talán a mai falu jelenlegi állapotát. Ezért a továbbiakban csupán néhány valós (vagy vélt) mai ellentmondásra szeretném ráirányítani a figyelmet. Ezek között sajnos olyan is akad, amelyeket időnként már a magyar dzsungel tartozékaként emlegetnek. Legelsőnek minősül a hazai agrártermelési potenciál kihasználtságának alacsony volta. Nem egyszerűen a parlag-területek fájdalmas méretéről-látványáról van szó, hanem az alig látható, ám létező üres istállókról, a megbomlott főágazati arányokról, természeti adottságaink (így vízvagyonunk) jobb hasznosításának elmaradásáról, stb. is. 2 K.M. (1939) A magyar földkérdés, Mefhosz K., Bp. 514 p. (6. old.) Kiemelés: R.P. 3 Tanévnyitó Gödöllőn, Magyar Mezőgazdaság, szept. 18. (Kiemelés: R.P.) 3

14 Ezek okainak vizsgálata itt és most messze vezetne, jóllehet a mai hátrányok visszaszorítása elengedhetetlen. Ellenkező esetben agrártermelésünk egyoldalúsága, nyersanyagtermelő (és szállító) jellege, vele együtt piaci kiszolgáltatottsága növekszik a jövőben. Egy alacsony népsűrűségű ország megengedheti gazdaságának a tőke, munka és tudás extenzív áruszerkezetét, de Magyarországnak nem ilyen példákat kellene követnie. Inkább a dán, a holland, vagy a szlovén megoldásokat. Elmarasztalási állapotnak minősül másodszor a magyar agrárgazdaság szereplői nagy részének egoizmusa, az együttműködési, szervezeti állapotok kezdetlegessége. Lehet, hogy a bizalmatlanság kialakulását kedvezőtlen tapasztalatok előzték meg, de a létező, bozót harcos -i állapot mindenképpen hátrányos. A kereskedelem minden résztvevőjének is elemi érdeke lenne, hogy a 19. századi állapot -nak elkeresztelt helyzet eltűnjék ebből az érzékeny árufogalomból, termelésből, piacból, innovációból egyaránt. Ábrándokat elkerülve, kiiktatva. (Mint pl. az Egy pár csizma egy mázsa búza egykori tételt.) Harmadik mai ellentmondásként indokolt hangsúlyozni az agrártermelés, az agrárágazat és alkotó résztvevőinek, munkásainak érthetetlen, elfogadhatatlan leértékelését. Miközben a világgazdaság gondjaiban előtérbe került az élelmezés, a természet- és környezetvédelem, amikor Budapestre tette székhelyét az ENSz Élelmezési Szervezetének (a FAO-nak) az Európai Központja, akkor mezőgazdaságunk csupán az esetleges botrány esetén kerül a látókörbe? A magyar közvélemény és a köztudat alakítói horizontjáról, hovatovább értékrendjéből kikerült ez a témakör, ez a társadalmi ügy. Természetesen nem a munkás-paraszt szövetség kiskátéja hiányzik, hanem a mezei, falusi munka létezésének legalább tudomásulvétele. (Minimálisan a Falurádió szintjén, de azt is megszüntették az emeregy -ben.) Társadalmi szolidaritás is hiányzik esetenként. Éppen annál az ágazatnál, amely sokféle, rajta kívülálló hatásoknak van kitéve, mind bevételi-jövedelmi, mind kiadásai tekintetében. Az agrárgazdaságnak ma is vannak kiváló művelői, akkor is, ha a bulvársajtó és a fecsegésre szakosodott médiumok nem számolnak velük. És nem érdemel az ágazat olyan, bántónak minősíthető szembeállítást az egyébként teljesen indokolt, létező versenyben sem mint az egyik tekintélyes napilapban nemrégen láthattuk, főcímként: Kapanyél vagy csúcslézer? kérdezte a több kolumnás interjúban a lap. Az és nem reálisabb lenne a vagy helyett? Hiszen egyik esetben az elsőre, más esetben a másodikra lehet szükség. A kapanyél produktumára pedig a csúcslézer kezelőjének is esetleg naponta, elkerülhetetlenül... Azaz: nem szembeállítani kell a régit és az újat hanem harmonizálni. 4

15 Máshol is akadhatunk ilyen szemléletre. Évtizedekkel ezelőtt Manitobá-ban, egy ún. hagyományos farmon járva kapta az ezen a csodálkozó delegációnk a figyelmeztető választ: A legutolsó műanyag-gyáros sírján még birka fog legelni! Kanadában így látták s talán látják manapság is... A jelenről szólva még: az agrárpolitikát a tudomány rendje, fegyelme, követelménye szerint szükséges művelni. Másképpen: az agrárpolitikatant! Nyelvünk ebben megengedő. Ám, ha van talajtan, növénykórtan, sőt: verstan, stb. miért ne lehetne agrárpolitikatan? Ma már sajnos egyetemeinkről is többnyire hiányzik, tanszékként is ez a stúdium. (Annál inkább része a napi, a hatalmi politizálásnak.) Czettler Jenő akadémikus még az agrárpolitika és gazdaságtörténet ny. r. tanára volt a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. E titulussal jegyezte 1939-ben kiadott könyvét is, amelyben leírta: kétségtelen, hogy a kapitalista rendszer korlátlan szabadsága revízióra szorul. 4 A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1948-tól, majd a Magyar Agrártudományi Egyetemen jan. 1-től Nagy Imre, volt agrárminiszter a tárgy professzora. (Kinevezési okmányán Erdei Ferenc aláírása olvasható.) Volna mit folytatni a tárgy oktatásában... III.... ne engedjük ezt az országot leszorítani, lezülleszteni az instabilitás, az ostobaság, a vicsorgás, az indulatok, a rövidlátó, torz szenvedélyek szintjére. Kosáry Domokos (1992) 5 Végül a teendőkről, az agrárjövőről ígértem néhány tételt. Arra is gondolva, amit egyik szakkönyvünk teljes joggal fejezetcímként közöl: Hazánk legnagyobb természeti kincse a termőföld. 6 Bizony, ez az igazság. Nem a Balaton, bár az is kincs, nem az autógyártás, sőt nem is a foci. Az ország összes területének közel 83%- át kitevő termőföld a legfőbb természeti kincs. Akár a hollandoknak. Ott, a Dunántúlnál is kisebb nagyságú termőföldjüket úgy növelték, hogy elhódították a tenger öbleinek egy-egy részét. Mintegy negyedmillió hektárral növelték így pld. a Lely-s Plan keretében, a területüket. A kiszárított tengerfenéket (a poldert) telepesek 4 Czettler Jenó (1939): Az emberi gazdálkodás története, Franklin Társulat Bp old. 5 Karácsonyi beszélgetés In.: Kosáry D.: Hat év a tudománypolitika szolgálatában Bp MTA történettudományi Intézete 196. old. 6 Kapronczai István szerk.: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Szaktudás Kiadó, Bő p. 25. old. 5

16 foglalták el és kultúrtájjá varázsolták. 7 Kukoricát nem tudnak termelni, de sertésállományuk és sertéshús exportjuk többszörösen meghaladja a miénket. Másik hódításuk pedig a gazdasági racionalitás, a szomszédokkal való kapcsolatépítés lett. Nekünk nem kell a tengerfenéket telkesíteni, tulipánhagyma exportra sem tudnánk vállalkozni. Amit tudhatunk és amire vállalkozhatunk: nemzeti ágazati stratégiát kidolgozni a magyar agrárgazdaság jövőjére és az agrártársadalom konszolidálására. (Szomszédsági ügyeinkre is ráférne.) Sietek hozzátenni: máris késésben vagyunk. Nem csupán az emlegetett holland menetrendhez képest (egyébként még több hasonlót sorolhatnánk), hanem bejárt utunkhoz, tapasztalatunkhoz és vázlatosan ismert koncepciónkhoz képest is. (Ez utóbbiak között említhető pl. az Agrárgazdasági Kutató Intézet több munkája, 8 vagy az ún. Debreceni Álláspont, amelyet sorozatban közöl a Magyar Mezőgazdaság c. hetilap. Kisszerű, alkalmi viták, dinnye-háborúk, párszáz hektáros magánosítási botrányok közepette hogyan is lehetne a jövővel foglalkozni?! mondhatnánk keserűen. A legfontosabb pedig mindig csak ez utóbbi: a jövő, ami még alakítható. Számunkra, főleg azonban a 21. század nemzedéke számára, akik többen lesznek mint elődeik, és a több fegyver, a lebegtetett háború Kosáry akadémikus szavaival: a vicsorgás helyett, több kenyeret és békességet akarnak. Az egész Földön. Valamennyi régióban, Magyarországon is. És nem megismétlődő 20. századiakhoz hasonló bukások, válságok, veszteségek árán. Ennek számos feltétele közül végül is csak kettőt emeljünk ki: 1. a több tudást, hozzáértést, mondhatnánk úgy is, hogy több hasznos gazdasági ismeretet, a nagyobb emberi erőforrást, valamint a 2. több empátiát a gazdasági élet alakítói jelesül a mezőgazdaság gondjait viselők iránt. Mindennek oktatási, kutatási, vagy éppen társadalmi, illetve törvényhozási feltételére, követelményrendszerére is ki kell majd térnie egy új stratégiának. Többek között még arra is, hogy mit is kezdjünk azzal a gyakorlattal, hogy az agrárkeresők szerepét (pontosabban: fontosságuk csökkenő mértékét) mindmáig azzal a százalékos aránnyal jellemzik, hogy az összes foglalkoztatott között mekkora %-ot képviselnek. Naponta olvashatjuk, hogy pl. adott ország gazdasága elmaradott, 7 V.ö. Mezőgazdasági üzemekben Skandináviától Itáliáig. Szerk. Romány P. Mezőgazdasági Kiadó Bp old. 8 Udovecz Gábor: Alkalmazkodási kényszer az élelem-energia-környezet összefüggésrendszerben MTA Agrártudományok Osztályának évkönyve, Bp Agroinform Kiadó 65. old. 6

17 vagyis nagy az agrárkeresők %-a. Holott: ha a népsűrűsége kicsi, azaz egy ritkán lakott országról van szó, akár nagy % sem ad ki elegendő mezőgazdasági keresőt ahhoz, hogy belterjesnek lehessen mondani az agrárszerkezetet! (A préri, a pampa, vagy a tajga, stb. nem mindig a klíma miatt puszta - hanem esetleg az agrárkereső 500 ha/fő okán.) Vagyis: az a bizonyos százalék többszöröse is lehet adott esetben az ún. optimálisnak. Az agrártermelés elkerülhetetlen növelése egyébként nem kevesebb, hanem több jóllehet közreműködő résztvevőt jelent. Legalább az agrobizniszben. De mindenképpen több tudást, szaktudást és nyelvtudást, valamint forgalmazásai felkészültséget, fegyelmet és etikát követel a teljes vertikumban. Különleges feltételrendszert indokol a gyakran figyelmen kívül hagyott másik tényezőcsoport is. Az, hogy az agrártermelés bizonytalansági tényezője, az ún. kockázati faktor akár még az üvegházban is egyértelműen nagy. Ez parancsoló követelményekkel jár. Iparszerű termelést lehet ugyan emlegetni, de ott, abban a tevékenységben, ahol állatokat nevelnek, vetéseket ápolnak, új, biológiai csodákat segítenek a világra sohasem lesz gyár. A társadalomnak ezzel is számolnia kell. S tudnia: minél kisebb lesz a mezőgazdasági javakat előállítók száma, annál nagyobbra növekszik az előbbiekhez nem tartozó emberek köre és függősége tőlük, az előbbiektől. Az élelmezésről gondoskodók iránti figyelemnek és a társadalmi elismerésnek szükségképpen ezért is növekednie kell a jövőben. Világszerte, s Magyarországon is. Befejezésül sem mondható semmiféle győzelmi összegezés. Mostanában a 20 éves fordulat okán hallható pedig nem is egy. Mintha új időszámítás kezdődött volna. Ami a mezőgazdaságban eleve kizárt. Néhány, erre utaló korabeli gondolat: A hatvanas évek közepétől a kádárizmus legsikeresebb, mert kompromisszumokra leginkább hajlamos évtizedében egy csendes forradalom kezdődött... Ezt a csendes forradalmat a magyar társadalom milliói vívták a szürke hétköznapokban. Kertjeikben, háztáji gazdaságaikban, specializálódó árutermelő törpegazdaságokat hoztak létre, kitalálták a > második gazdaságot < nemcsak a mezőgazdaságban... > Gazdasági csodát < hajtottak végre,... a hetvenes évek elején megjelentek az eldugott magyar falvakban a polgárosodó paraszt munkások, akik már akkor kitalálták miként tudnak fóliás kertészkedéssel, intenzív állattartással... valamilyen értelemben polgári létet kialakítani. 9 Igen, még új tanyák is épültek... A fiatalok meg tovább tanultak, utazni kezdtek... 9 Szelényi Iván: Harmadik út? /Polgárosodás a vidéki Magyarországon Akadémiai Kiadó old. (Kiemelések: R.P.) A Debreceni Egyetemen a Magyar Agrárinformatikai Szövetség konferenciáján, aug. 26-án tartott bevezető előadás alapján. 7

18 Nem folytatom. A múlt és a jelen különösen a tárgyalt témakörünkben mindenkor összeér. A jövőt pedig alakítani kötelesség. Hogy jobb legyen! Megismétlem: tudni, milyen a világ! A bölcs római Marcus Aurelius szavaival: Aki nem tudja mi a világ, az nem tudja, hol van ő maga. Minden nemzedéknek szóló figyelmeztetés ez. 8

19 Additional environmental data in Hungarian FADN analysis of crop farms Csaba Pesti1, Szilárd Keszthelyi1 1 Research Institute for Agricultural Economics, Department of Farm Business Analysis, 1093 Budapest Zsil u pesti.csaba@aki.gov.hu Abstract. It is important to have representative data for the different farm types not only from the structure of production, incomes and market prices, but from the resources and the emissions. This requires an information system for assessment and evaluation of environmental impacts of agricultural production at the farm level. Involving environmental and resource use data in FADN would allow to analyse economic and environmental indices jointly. The primary data of Hungarian FADN makes possible to calculate or estimate numerous agrienvironmental indices. We evaluated the environmental impact of Hungarian crop farms based on an index-system of 60 points (Nitrogen/Phosphorus/Potassium balances, biodiversity, proportion of cereals and pulses, energy consumption, winter soil surface coverage) from 2003 to 2007 and compared it to the incomes and financial situation. Considering many environmental indices Hungarian agriculture is less polluting compared to Western Europe. However, this is not due to the environment friendly production, but partly it is explained by the lower fertiliser use (because of low incomes) and mostly by the extremely low livestock-density. In middle-terms the livestock numbers will not rise, but fertiliser use is likely to grow with the increase of incomes. If fertiliser and pesticide prices go even higher than today's level, the market will force agricultural holdings to rationalize input use, which may have the positive effect of reducing pollutions from agricultural production. According to the analysis proper nutrient management and crop protection practices are playing key role in the agricultural production's impact on the environment as major problems are caused by the inappropriate use of inputs. Keywords. income, resource use, emissions, nutrient balances, agri-environmental indices Introduction Agricultural production, resource use and emissions are interconnected. The costs of large scale food production are nitrogen leaching from soil to groundwater and rivers, decrease of water resources, emissions of greenhouse gases, erosion and deterioration of soil structures, increasing use of limited oil and natural gas stocks. Therefore the need has arisen in an ever widening public to study agricultural production, natural resources and environmental pollution together in order to professionally substantiate agricultural politics. Quantifiable resources are the soil quality, water, artificial fertiliser, manure, electricity, fuels and pesticides. Natural gas, primarily, plays and important role in nitrogen fertiliser production. Although, nitrogen fertiliser production accounts for only 5% of global natural gas consumption, however, its importance is crucial as the price of natural gas influences the price of nitrogen fertiliser. Yields, on the other hand, are considerably influenced by the amount of nitrogen fertilisers applied on the fields. The most significant factors of environmental pollution linked to agriculture that can be measured or estimated are the emission of nitrate, ammonia, nitrous oxide, phosphate, methane and carbon dioxide. Nitrates and phosphates may leach to groundwater as a result of fertiliser application on the fields. From the one hand, it will cause eutrophication in the surface waters, while on the other hand, by increasing the nitrate content of potable waters it will directly endanger the health of people. More than 50% of nitrogen contamination of surface waters is caused by agriculture in the Western European countries. Additionally, fertilisers may cause the decreasing of the soil ph. Emission of nitrous oxide, methane and carbon dioxide increases the greenhouse effect. At least 10% of greenhouse gases are coming 9

20 from agricultural origin. (European Environmental Agency 2005) Pesticides, on the one hand, after accumulation may causes toxicity in the soils and in the groundwater, on the other hand, with their harmful effects may turn over the balance of the ecological systems as new, resistant pests may evolve. Accumulation of pesticides in waters can be very dangerous for the aquatic living organisms. The aim of this study is to assess the joint ecological and economic performance of Hungarian arable farms. The article focuses on the following questions: Can high profitability result an environment-friendly farming? In what extent differ farms with good economic and ecological performance from other farms? 1. Data and methods For assessing sustainable farming the theory and practical use of several system of indicators has been worked out. Such systems are for example the DPSIR (European Commission 2000) model, the system of indicators worked out in the framework of the IRENA project, the Dialecte system of the French Solagro and the Austrian Ökopunkt (ÖPUL 2006) system Environmental indicators for crop farms For the elaboration of our environmental indicators we used a study (Körtáj Tervező Iroda Kft. 2008) prepared for the monitoring of Hungarian agri-environmental programs. The 14 indicators can be grouped into 5 topics (see Table 1). To the indicators the system assigns different scores. The maximum of scores to be assigned reflects the significance. A part of the indicators can be calculated from the existing FADN data from the national Hungarian database, while the other part can be estimated on the basis of present data (column present in Table 1). In addition, there are some indicators for which the evaluation can be made only after expanding the FADN database with agri-environmental indicators (column expansion in Table 1). There is a possibility to calculate 60 points out of the 100 from the elaborated system for the analysis of crop production. The 60 points are made up of 8 indicators (nitrogen, phosphorus and potassium balances, diversity, the ratio of cereals and pulses, energy consumption and the rate of winter soil surface coverage) (see Table 1). The higher score reflects a preferred state of environmental sustainability. From 2003 onwards we calculated the scores of agri-environmental indicators for all FADN farms that are also included in the FADN database of activities1 ( farms annually). Multiplying the FADN farms' scores by their weights and calculating the average figures has given approximate values on country level. Besides the weights we have taken into consideration the utilized agricultural area of farms. In the regional analysis we used only the utilized area as weighting factor as there are no regular weights available at LAU 1 (former NUTS IV) levels. 1 In Hungarian FADN the costs of different agricultural activities are also collected for % of farms, the data is used for national purposes. 10