Jogszabályi háttérelemzések (oktatási, munkaügyi, szociális), összefüggések, megállapítások, kodifikációs javaslatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jogszabályi háttérelemzések (oktatási, munkaügyi, szociális), összefüggések, megállapítások, kodifikációs javaslatok"

Átírás

1 Jogszabályi háttérelemzések (oktatási, munkaügyi, szociális), összefüggések, megállapítások, kodifikációs javaslatok

2 I. A célcsoport meghatározásánál használt fogalmak értelmezéséhez célszerű áttekinteni a programhoz kapcsolódó joganyagban szereplő meghatározásokat. Kt. alkalmazásában hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Szt. alkalmazásában hátrányos helyzetű: 54/B. 5. hátrányos helyzetű: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható; védelembe vétel: a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. Gyvtv Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A védelembe vétel meghatározott kivétellel a gyermek nagykorúvá válásával szűnik meg. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: Gyvt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság főszabály szerint akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét. tartós nevelésbe vétel: Gyvt. 80. szerint. 6/1996. (VII. 16.) MüM. r. 11. (2) A bértámogatás megállapításakor a) hátrányos helyzetű személynek kell tekinteni azt a személyt, aki aa álláskereső, és 1. legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy 2. a foglalkoztatás megkezdésekor az ötvenedik életévét betöltötte, vagy életévét be nem töltött pályakezdő álláskereső, vagy 4. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 16 hónap alatt legalább 12 hónapig, 25. életévét be nem töltött, pályakezdő álláskeresőnek nem tekinthető személy esetében 8 hónap során 6 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva, vagy 5. a saját háztartásában legalább egy 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevel, vagy 6. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 7. a foglalkoztatás megkezdését megelőző 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte; ab) olyan munkavállaló, akit munkahelyének elvesztése fenyeget, és 1. az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 2. életkorra tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik; b) megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt, ba) akinek munkaképesség csökkenésének mértéke az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének, illetőleg az Országos Orvosszakértői Intézet, vasutas biztosítottak esetében a Magyar

3 Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint legalább a 40 százalékot eléri A nem teljes körű kigyűjtés is jelzi, hogy az értelmezések különböző aspektusból közelítik meg a fogalmat, és nem azonos korcsoportokra vonatkoznak. A program célja: A minőségi oktatásra, az iskolázottság és a foglalkoztatás javítására törekvő államok előbbutóbb szembenéznek azzal a megoldandó problémával, hogy a fiatalok kisebb nagyobb csoportjai az oktatási rendszerben igen nehezen tarthatók meg, vagy kihullnak onnan. Az elmúlt évtizedek során több pedagógiai iskola, oktatási és képzési program született, amelyek megelőző vagy rehabilitációs szándékkal nyúlnak a kérdéshez. Ezek közös jellemzője, hogy a pedagógiai munka középpontjába a tanulói személyiséget állítja, annak aktuális állapotához, szükségleteihez szabja a fejlesztés eszközeit és módszereit, a lehetséges követelményeket vagy a kitűzött követelmények elérési ütemét. E gondolkodás termékei a Második esély iskolák. Az iskolák programja ugyan munkavégzésre épül, célja azonban elsősorban pedagógiai jellegű: a szociális kompetenciák fejlesztése annak érdekében, hogy a fiatal megfeleljen a munkahelyi elvárásoknak vagy attitűdjében, alapvető készségeiben, képességeiben alkalmassá váljon további iskolai tanulmányokra. Minden illúzió és az iskolarendszer megújítása ellenére a hátrányos helyzet újratermelődésével tartósan számolni kell. Akciókkal, esetleges pályázatokkal, intézmények kiegészítő tevékenységeként nem lehet a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását, szocializációját és szakképzését megoldani. Az útkeresés azonban fontos, a helyi megoldások egy egy csoport problémájának megoldásán túl tapasztalataikkal, kiérlelt vagy csak bevált eszközeikkel hozzájárulhatnak ehhez. A. A cél, célcsoport és az iskolarendszerű oktatás összefüggései Az iskolai rendszerben való képzést alapvetően meghatározó jogszabályok a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Kt.) a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1194. (V. 8.) MKM. r. (vhr.), a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (Szt.), évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht.), 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (Szht.vr), 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. Törvény, 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról. Kapcsolódó törvények és rendeletek: évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.), évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.), évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.) évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebtv.), évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramról,

4 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (Cst.), évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről, 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény végrehajtásáról, évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról. Ahhoz, hogy kimondhassuk, hogy az iskolai rendszer nem képes kezelni azokat a problémákat, amelyek az adott célcsoportnál jelentkeznek, azt kell megvizsgálni, hogy ebben mennyire részes az oktatás struktúrája, a jogi szabályozás nyújtotta keret és mennyiben más, pl. társadalmi, szociális helyzet, attitűdök, vagy az iskolák pedagógusainak szakmai felkészültsége, pedagógiai (fejlesztési, módszertani) eszközrendszere. Azt mindenképpen ki kell mondanunk, hogy e rövid elemzés nem arra irányul, hogy a probléma kialakulásának okait keresve a preventív eszközöket tárja fel, hanem arra, hogy a kialakult helyzetben alkalmazható képzési formák lehetőségeit keresse, azok jogi kereteit gyűjtse össze. 1.) Iskolai rendszerű oktatás, szakképzés Tankötelezettség, felzárkóztató oktatás, felnőttoktatás, közoktatási feladatellátási kötelezettség A célcsoport korösszetételének várható alakuláshoz figyelme kell venni a tankötelezettségi korhatár és a feladatellátási kötelezettség megváltozását. Tankötelezettség 6. (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. (6) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. 7. (1) A tankötelezettség a szülő választása alapján iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. (2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. (3) A tankötelezettség az általános iskolában és az ötödik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban teljesíthető. A tankötelezettség ha e törvény másképp nem rendelkezik a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakközépiskolában és szakiskolában is teljesíthető. 11. (1) A tanuló joga különösen, hogy r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön.

5 25. (1) A tanulók rendszeres nevelés oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai vizsgára történő felkészítése az iskola feladata. A szakmai vizsgára történő felkészítésben e törvény és a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint részt vehetnek a jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, illetőleg egyéni vállalkozók. (5) Az iskolai rendszerű szakképzésbe legkorábban abban az évben kapcsolódhat be a tanuló, amelyben betölti a tizenhatodik életévét, a szeptember első munkanapján kezdődő tanítási évben. 75. (2) Ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola hatodik évfolyamát, az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelező felvételt biztosító szakiskolába, amennyiben az iskolában nem folyik felnőttoktatás, illetve a tanuló nem kívánja ott folytatni a tanulmányait. (6) Ha a többcélú közoktatási intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van. A szakiskola és a felzárkóztatás formái, lehetőségei a Kt. ben A Kt. módosításában a szakképzést érintő módosítások a szakképzés fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat és a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás fejlesztés Operatív Programja szakképzést érintő intézkedéseinek jogszabályi feltételeit hivatottak megteremteni. A törvényekben érintett témaköröket a Kormány 100 lépés programjának részeként a május 30 án ismertetett 14 szakképzési lépés is magában foglalja. A törvény tartalmazza továbbá a Kormány 100 lépés programjának az oktatás részére meghatározott célkitűzéseit: igazságos beiskolázáshoz kapcsolódóan csökkenti az iskolarendszer társadalmi egyenlőtlenségét felerősítő hatásokat (24., 35., 41.,); megteremti a feltételeket az esélyteremtő oktatáshoz, a kistérségi együttműködéshez (31. ); támogatja a hátrányos helyzetű gyermekek felkészítését (20., 21. ). A törvény segíti az önkormányzatok mozgásterét, a hatékonyabb feladatszervezést (24., ). A törvény újragondolja a felzárkóztató oktatásba történő bekapcsolódás lehetőségét. Az új rendelkezések alapján a szakiskolának lehetősége nyílik azoknak a tanulóknak a fogadására is, akik nem kívánják az általános iskolai tanulmányaikat befejezni. Ennek számos oka lehet, például a túlkorosság. A törvény azonban ezt csak olyan időpontban engedi meg, amikor a tanulók túlnyomó többsége egyébként is kilép, vagy kilépne az általános iskolából. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy az érintett csoportba tartozó tanulóknak ne kelljen tizenhat éves korukig az általános iskolában maradni, akkor is, ha egyébként az ott folytatott tanulmányok nem sok sikerrel kecsegtetnek. A törvény garanciális elemeket tartalmaz arra nézve, hogy a döntést a szülő és a tanuló hozza meg közösen, ne pedig az iskola. Új lehetőség az is, hogy a tanköteles tanulók ne a szakiskola kilencedik évfolyamán kezdjék meg tanulmányaikat, hanem a szakképzés megkezdésére előkészítő felzárkóztató oktatás keretében. A felzárkóztató oktatásban olyan ismeretek elsajátítására van lehetőség, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, valamint szorosan kapcsolódnak a szakmai elméleti és a szakmai gyakorlati ismeretekhez. Ennek megfelelően lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a szakképzési évfolyamon folytatott tanulmányokba beszámítsák a már megtanult ismereteket. A szakiskola 27. (1) A szakiskolának a (7) (8), a (10) és a (12) (14) bekezdésben meghatározott kivétellel kilencedik tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van. Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma a felkészítési időtől függően az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól. (2) A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások

6 legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben kell megszervezni. (3) A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. (8) A szakiskolában a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében felzárkóztató oktatás szervezhető azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A szülő legkorábban abban az évben kérheti, hogy gyermeke az általános iskolai tanulmányai folytatása helyett a következő tanítási évet a felzárkóztató oktatásban kezdhesse meg, amelyben az betölti a tizenötödik életévét. A hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának minden esetben be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét, és azt megküldi a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadónak. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola kilencedik évfolyamán megkezdeni, illetve folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a tizenhatodik életévét nem tölti be, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. A kötelező felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, megszervezi a felzárkóztató oktatást. A felzárkóztató oktatás egy vagy két tanítási évig (tíz vagy húsz hónapig) tart. A felzárkóztató oktatást a következők figyelembevételével kell megszervezni: a) A tanuló a felzárkóztató oktatás keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát). A tanuló a felzárkóztató oktatás sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. b) Ha a tanuló az általános iskola hatodik évfolyamát sikeresen befejezte, a kétéves (húsz hónapos), hetedik évfolyamát sikeresen befejezte, az egyéves (tíz hónapos) felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. c) Ha a tanuló az általános iskola hat évfolyamánál kevesebb évfolyamot fejezett be sikeresen, a kétéves (húsz hónapos) felzárkóztató oktatás után alapfokú iskolai végzettség hiányában is megkezdheti tanulmányait az alapfokú iskolai végzettséghez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában biztosítják az iskolai nevelés oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza követelményeinek az elsajátítását. Az alapfokú iskolai végzettség meglétéhez kötött szakképesítést igazoló bizonyítvány ebben az esetben alapfokú iskolai végzettséget is tanúsít. d) Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel. e) Az, aki az e bekezdésben meghatározottak szerint alapfokú iskolai végzettséget szerzett, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés megszerzése céljából, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is. f) Az e bekezdésben szabályozott oktatást az oktatásért felelős miniszter által e törvény 95. a (1) bekezdésnek j) pontja alapján kiadott pedagógiai rendszer alapján kell megszervezni.

7 g) A tanuló részére biztosítani kell a kollégiumi elhelyezést, ha e nélkül nem tudna bekapcsolódni a felzárkóztató oktatásba. A felnőttoktatásról 78. (1) Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. (2) Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a) c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő után a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja e, azzal a megkötéssel, hogy annak a tanévnek a végéig, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti, csak a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatásban vehet részt. (a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény módosításáról évi LXI. törvény 90. (2) a) pontja szerint: A Kt. 78. ának (3) bekezdését azoknál a tanulóknál kell alkalmazni, akik a tanulmányaikat az 1998/99. tanévben vagy azt követően kezdték meg az általános iskola első évfolyamán.) (4) A felnőttoktatás megszervezhető a) az e célra létesített e törvény 20. a (1) bekezdésének b) d) és f) pontjában felsorolt iskolákban, illetve b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában. (5) A felnőttoktatásban a tizenhat húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető. (6) A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarendje szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik az 52. (1) bekezdésében foglaltak alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. (7) A felnőttoktatásban a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított az iskola által előírt napokkal együtt kell számítani, s nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező, d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. A tankötelezettség kiterjesztésével, a szakképzés megkezdésének kitolódásával többnyire a szakképző iskolákban végzik a 9. és 10. osztályt azok a fiatalok, akik ezt követően csupán szakmát kívánnak szerezni. Ezen fiatalok jeltős része a hátrányos helyzetűek köréből kerül ki.

8 A felmérések magas lemorzsolódási és bukási eredményről tanúskodnak. A felzárkóztató oktatás intézménye a szakiskolában kiegészült a szakképzésre felkészítő évfolyammal, ami kifejezetten azoknak a fiataloknak a szakképzését segíti elő, akik nem végezték el az általános iskolát. A Kt. differenciált oktatási formákat kínál, amelyek keretében lehetőség nyílik az általános iskola végzettség megszerzésre is, de arra is, hogy általános iskolai végzettség hiányában szakképzési évfolyamra lépjen be a fiatal. Rugalmas az oktatásszervezési keret, mert ebben az esetben lehetővé teszi, hogy a szakképzési évfolyamok számát megnöveljék, időt biztosítva arra, hogy a szakma tanulásához szükséges, de nem kifejezetten szakképzési ismeretek is beépüljenek a programba. Ki kell emelni a 27. ának (8) bekezdése e) pontját, amely a 10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítések esetén is lehetővé teszi a szakképzésbe való belépést, feltéve, hogy a szakképzési évfolyamok számát eggyel megnövelik, és a tanuló részére minden szakképzési évfolyamon legalább háromszázötven órában tanítják a nevelés oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszának követelményeit is. Ezzel a munkaerőpiaci képzésekre való belépéshez szükséges előfeltételeket kívánja biztosítani a törvény. Az oktatás szervezési keret mellett elkészültek a felzárkóztató oktatás kerettantervei is. A kerettantervek rugalmasak, talán nem kellően mutatnak még a folyamatos ki és belépést biztosító, orientálás és stabilizálás irányába. A felzárkóztató oktatás csak iskolai rendszerben és nappali munkarend szerint szervezhető. Ez egyben meghatározza a korosztályt is, hiszen a Kt. 52. (1) bekezdése szerint középiskolában és szakiskolában nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben a kivétele mellett betölti huszonkettedik életévét. További lehetőséget a felnőttoktatás kínál, esti, levelező munkarend szerint, a évesek számára nappali munkarendben is. Felnőttoktatás keretében az általános iskolai, középiskolai végzettség megszerzésre, a szakiskolai oktatásban való részvételre, szakképzés megszervezésére is lehetőség van. A tanulásra és a reguláris munkára való motiváció hiánya, a kötöttség lehet az egyik oka annak, hogy a felzárkóztató oktatást lehetőségével nem élnek kellő számban az érintettek. A tanulságok körvonalazódnak: Az oktatás önmagában kevés, ki kell egészíteni személyiségfejlesztő, szocializációs, pályaorientációs programokkal, szabadidős tevékenységekkel. A programokat nem szabad az iskolai tanévhez igazítani. Olyan rugalmas rendszerre van szükség, amely lehetővé teszi a folyamatos bekapcsolódást, feloldja a várakozási időket. Feladatellátási kötelezettség Kt. 86. (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók. (3) A megyei önkormányzat, továbbá ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról, b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról, c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról, d) a felnőttoktatásról, e) az alapfokú művészetoktatásról, f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott. 87. (1) A megyei önkormányzat, továbbá ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

9 a) az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei. 2.) Új feladat ellátási formák, a szolgáltatások összehangolása A Kt. tehát meghatározza az önkormányzatok kötelező szolgáltatásainak körét. A feladatmegosztás nem érinti a közoktatás szolgáltatási feladatok önkéntes vállalására vonatkozó jogosultságot azon szolgáltatások körére, amelyekre nem kötelezettek. A Kt. ből: A közoktatás számos igen nehezen megoldható feladat előtt áll. Megválaszolásra váró kérdés, hogyan lehet megoldani a közoktatás egész rendszerének szakszerű, hatékony és törvényes működését úgy, hogy biztosítva legyen a gyermek megfelelő fejlődéshez való joga, az esélyegyenlőség a legkisebb településen élő gyermek és tanuló részére. A csökkenő gyermeklétszám mellett nehezen képzelhető el az 1980 as évek végére kiépült intézményrendszer továbbműködtetése. Választ kell adni arra is, milyen mértékben kell figyelemmel lennie a közoktatás rendszerének a gazdaság igényeire, a munkaerőpiac elvárásaira, illetőleg fordítva, milyen módon tud segítséget nyújtani a gazdaság a közoktatás rendszere fejlődéséhez. Összegezve: a közoktatásnak válaszolnia kell a demográfiai kihívásokra, a költséghatékonyság kérdéseire, a településszerkezeti tényezőkből adódó esélykülönbségekre, az egyenlő bánásmód követelményeinek teljesítéséből származó elvárásokra. A közoktatás rendszerének oly módon kell biztosítania a művelődéshez való jogot, hogy annak igénybevétele ne járjon aránytalan teherrel, és ne okozzon hátrányos megkülönböztetést egyetlen szülőnek vagy tanulónak sem. A közoktatás szervezésénél érvényesülnie kell a tanszabadságnak, a tanítás szabadságának, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak. A módosítások eredményeképpen a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény megadja a lehetőséget a közoktatás szolgáltatás többcélú kistérségi társulás keretében történő megoldásához, a szakképzés regionális szintű feladatmegoldásához, a szakképzés és a munkaerőpiac közelítéséhez, a helyi önkormányzatoknak az ésszerű, hatékony intézményrendszer kialakításához, a jogellenes helyzetek elleni fellépéshez, a jogszerű állapot helyreállításához. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 89/A. a lehetővé teszi, hogy a közoktatásszolgáltatás megszervezése többcélú kistérségi társulás keretében történjen. A közoktatási feladatok megszervezése igényli az ellátórendszer összehangolása mellett a szolgáltatások összehangolását is. A többcélú kistérségi társulás megalakulása a települési önkormányzatok önkéntes döntése alapján történik. A szakképzés feladatainak regionális megszervezése A program indításakor még nem volt hatályos sem a Kt. nek. sem az Szt. nek a szakképzés feladatainak regionális megszervezésére irányuló módosítása. A Kt. hatályba lépett módosítása megteremtette annak jogi kereteit, hogy a szakképzés feladatainak ellátása regionális szinten összehangolódjon. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 16. a szerint létrejött és működő regionális fejlesztési tanács munkájához kapcsolódóan a regionális fejlesztési és képzési bizottság összetételénél fogva alkalmas arra, hogy adott régión belül meghatározza a szakképzés

10 fejlesztési irányait és beiskolázási arányait. Ez a tevékenység akkor lehet eredményes, ha figyelembe veszik a szakképzés minden lehetséges formáját, beleértve az iskolai rendszerű szakképzést, az iskolarendszeren kívüli szakképzést, a köz és felsőoktatás intézményeiben folyó szakképzést. A törvény szerint a szakképzés szervezési társulás a közoktatási feladatellátás új formája, amely lehetőséget nyújt az együttműködő fenntartóknak feladataik szervezett és hatékony ellátásához. Kt. 89/B. (1) A külön törvény alapján létrehozott regionális fejlesztési és képzési bizottság* közreműködik a munkaerő piaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen: a) kidolgozza a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, b) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, c) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, d) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában, e) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, f) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés szervezési társulás megalakulását. (2) Szakképzés szervezési társulás az e törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre. A szakképzésszervezési társulásba beléphet minden olyan helyi önkormányzat, amely a szakképzés feladataiban részt vevő iskolát tart fenn. A szakképzés szervezési társulásba történő belépés feltétele, hogy az érintett elfogadja a regionális fejlesztési és képzési bizottság által a szakképzés fejlesztésének összehangolásával összefüggésben hozott döntéseket. (3) A szakképzés szervezési társulás jogi személy. A szakképzés szervezési társulás a szakképzés körében közoktatási megállapodást vagy más megállapodást köthet. (4) A szakképzés szervezési társulás a) létesíthet és fenntarthat szakiskolát, szakközépiskolát és kollégiumot, b) részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzés szervezésében, c) működtetheti a szakképzés terén a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét és az utazó szakember hálózat rendszerét. (5) A szakképzés szervezési társulás a regionális fejlesztési és képzési bizottság döntésének megfelelően a) a szakképzés fejlesztési irányára és beiskolázási arányára tekintettel meghatározza a társulás által, illetve a társulás tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható osztályok számát, b) a szakmai program tekintetében egyetértési jogot gyakorol az iskola pedagógiai programjának jóváhagyásánál. (7) A szakképzés szervezési társulás által ellátott feladatok tekintetében a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége a társulásban részt vevő települési önkormányzatok illetékességi területén megszűnik, és az e törvény 88. ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a szakképzés szervezési társulás válik jogosulttá. A fent (*) hivatkozott külön törvény a Szt., amely a bizottságról az alábbiak szerint rendelkezik: 13. (1) A regionális fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: bizottság) a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó, véleményező és javaslattevő regionális testületként működik.

11 (2) A bizottság a) dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról, b) dönt a gazdaság igényeit és a munkaerő piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzésszervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait, c) javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására, d) együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében, e) javaslatot tesz a régió szakképzés fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára, f) fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, g) javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre, h) ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat, i) figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát, j) javaslatot tesz az adott régióban a szakképesítéseknek a hiány szakképesítések körébe történő sorolására, k) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat. A szakképzés tervezése és szervezése szempontjából kiemelt fontosságú, hogy a módosított Szt. 2. (5) bekezdésében meghatározza a térségi integrált szakképző központ fogalmát, taxatíve felsorolva azokat a szakképzés tervezési, szervezési formákat, amelyek térségi integrált szakképző központnak nevezhetők. A feladat ellátási kötelezettség látszólag jelenthet akadályt, vagy szervezési nehézséget olyan feladatok ellátásánál, amelyek komplexitásuk okán több kötelezett portfoliójában jelennek meg, de a kiszélesített ellátási formák feloldják, feloldhatják ezeket. A szakképzésben most alakulnak ki az új feladat ellátási formák, folyamatban van a struktúra átalakítása úgy, hogy ág teret enged az alulról építkezésnek. A hátrányos helyzetűek képzése, képzésbe való bevonása, munkaerő piaci pozíciójuk javítás, társadalmi kirekesztődésük megakadályozása éppen e komplex feladatok közé sorolható. A program fejlesztése során mindenképpen át kell tekinteni együttműködés, a társulás kínálta lehetőségeket, hiszen nem települési, inkább térségi jellegű megoldások lehetnek hatékonyabbak, inkább térségi szinten biztosíthatók támogató fejlesztő szolgáltatások, amelyek nélkül a képzés legfeljebb átmenetileg jelent csak megoldást. Az pedig az újratermelődés bölcsője. 3.) A finanszírozás egyes kérdései az iskolai rendszerű szakképzésben 114. (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körét a Kt a határozza meg. E szerint ingyenesen igénybe vehető a szakiskolában és a középiskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és a Kt. 27. (8) és (10) bekezdésében meghatározott esetben a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek

12 átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette. a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; a tanulói jogviszony fennállása alatt az első szakmai vizsga. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes a második szakképesítés megszerzése szerint a helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében vehető igénybe a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészülés, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumi, a szakközépiskolai oktatás, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésére való felkészítés. Felnőttoktatásban tehát az első szakképesítés megszerzése nem sem ingyenes szolgáltatás. A normatív állami hozzájárulás szabályait az éves költségvetési törvény tartalmazza. A szakképzést és felnőttoktatást érintően a főbb szabályok: A nappali rendszerű oktatásban az első szakképesítésre való felkészüléshez és a szakmai vizsgához normatív állami hozzájárulás igényelhető. A második szakképesítésre való felkészítéshez és a második szakmai vizsgához normatív állami hozzájárulás nem igényelhető, A felnőttoktatás keretében az első szakképesítésre való felkészüléshez a Kt. szabályai szerint igényelhető hozzájárulás: a felnőttoktatásban a 78. (6) bekezdése alapján, a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint öttel elosztva kell figyelembe venni; a más munkarend szerint oktatott tanulók létszámát a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni. Figyelmet igényel a gyakorlati képzés finanszírozása. Az Szt. vel összhangban a költségvetési törvény is prioritást biztosít a tanulószerződés keretében folyó gyakorlati képzésnek, és differenciált támogatást határoz meg. (3. sz. mellélet 16. Közoktatási kiegészítő hozzájárulások Szakmai gyakorlati képzés a szakképzési évfolyamokon) A hozzájárulás 20% át igényelheti a fenntartó a tanulószerződés alapján nem a helyi önkormányzat által fenntartott létesítményben szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő azon tanuló után, akivel az Szt. 27. a alapján tanulószerződést kötöttek. A Szt. szerint: 27. (1) Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél a 19. ban foglaltak kivételével a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A 19. taxatíve felsorolja azokat a kivételes eseteket, amikor tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján folytatható: (Ezek: a) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél, b) a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél, c) a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a művészeti szakképesítések kivételével a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél,

13 d) a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben, e) a tanuló gyakorlati képzésére az állami felnőttképzési intézmény által működtetett tanműhelyben, f) a tanuló gyakorlati képzésére központi képzőhelyen kerül sor. Együttműködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idő negyven százalékánál kevesebb.) A gyakorlati képzés másik finanszírozási csatornáját a Munkaerő piaci Alap képzési alaprésze biztosítja. Szht. 1. (1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő állam által elismert szakképesítés... megszerzését, biztosító iskolai gyakorlati képzés támogatása. Szht. 4. (1) A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a) az Szt. 19. a és 27. a alapján kötött együttműködési megállapodás, illetőleg tanulószerződés alapján szakközépiskolai és szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) tanuló gyakorlati képzésének ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is megszervezésével, 2) A szakképzési hozzájárulást az (1) bekezdés szerinti gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét legfeljebb annak mértékéig a) a tárgyévben elszámolt költségek (kiadások) összegével, b)a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására, felújítására, pótlására, illetőleg bővítésére, valamint ezen eszközök működését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott Munkaerő piaci Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: alaprész) nyújtott támogatás értékével csökkentett összeggel, c)a szakmai alapképzés céljait is szolgáló, az Szt. 54/B. ának 24. pontja szerinti tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) bérleti, munkavédelmi, tűzbiztonsági és közüzemi szolgáltatásai díjára a tárgyévben a tanműhely gyakorlati képzéssel hasznosított időtartamára vonatkozóan fordított ellenőrizhető és a gyakorlati oktatásban, illetve gyakorlati képzésben részt vevő tanulók, illetve hallgatók létszámának a tanműhely adottságaihoz viszonyított arányos költségek összegével, továbbá d)a tanulószerződés, alapján foglalkoztatott tanuló gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre tanulónként, és évenként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő összeggel, azokban a szakképesítésekben, amelyekben nehezen biztosítható a szakképzett munkaerő (a továbbiakban: hiány szakképesítések) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) negyven százalékának megfelelő összeggel csökkentheti. 13) Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az (1) bekezdés alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti, és a tárgyévben kifizetett melléklet szerinti elszámolható költségei (kiadásai) önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettséget, akkor az azt meghaladó részt az alaprészből visszaigényelheti, amelyet az alaprészből a rendelkezésre álló összeg, illetőleg a költségvetési törvényben jóváhagyott éves előirányzat erejéig ki kell elégíteni. A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségek részletezését az Szht. melléklete tartalmazza. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzés megszervezésével történő teljesítése már nem tesz különbséget az első és a további szakképesítések tekintetében,

14 mint ahogy a visszaigénylés esetében sem tartalmaz olyan előírást, hogy hozzájárulásra kötelezett csak az első szakképesítés megszerzése esetében lenne jogosult költségei visszaigénylésére. A tanulószerződés intézményét sem köti csak az első szakképesítés megszerzéshez és a nappali munkarend szerinti oktatásban való részvételhez sem! 4.) Az iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó juttatások, kedvezmények, támogatások Szt. 44. (1) A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. (2) A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével emelni kell. Szt. 42. (1) A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. (2) A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár. Cst. 7. (2) A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét. Szja. 72. Adóterhet nem viselő járandóság: e) a szakképző iskolai tanulót jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény melléklete szerint elszámolható része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része; Az Szja törvény hatályos szabályozása alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképzésben tanulószerződéssel résztvevő tanulót a szakképzésről szóló törvény (Szt.) előírásai alapján az adott hónapra megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzésről szóló törvényben előírt kötelező mértékét meg nem haladó része, továbbá a szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulót a szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát meg nem haladó része. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (Szakhoz tv.) szerint ugyanakkor a gazdálkodónál költségként számolható el a tanulónak az Szt. előírásai szerint fizetett díjazás, amelynek egy hónapra eső összege nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát. A törvény szerinti módosítás a szakképzésben részt vevő tanulót megillető juttatás (szakképzéssel összefüggő juttatás)

15 adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő értékhatárát a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerint költségként elszámolható mértékhez köti (gyakorlatilag a minimálbér 50 százalékához). Tbj.5. (1) E törvény alapján biztosított (!!!) c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló. (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 4. a alapján a szakképzésről szóló törvény szerinti tanulószerződésben meghatározott díj járulékalapot képező jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül az 5. szerint. A biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a foglalkoztató társadalombiztosítási (egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási) járulékot fizet a Tbj. tv. IV. fejezetének megfelelően.) Tbj. 16. (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl az, aki középfokú nevelési oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár. Tbj. 55. (3) Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki b) huszonöt évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat 4/2002. (II. 26.) OM r. 2. A díjazás 3. A kedvezményes étkeztetés 4. Az útiköltség térítés 5 8. ok Egyéb juttatások B. Közös szabályok A szakképzés tartalmi szabályzóiról Szt. 3. (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) tartalmazza. 1/2006. (II. 17.) OM rendelet OKJ Moduláris szerkezetű szakképesítések rendszere Kompetencia alapú szakmai követelmények Moduláris, és kompetencia alapú vizsgarendszer Az új szakmaszerkezet az alap szakképesítések, rész szakképesítések, elágazások és ráépülések átjárható rendszerét tartalmazza. A moduláris építkezéshez kapcsolódó új fogalmak, a szakképesítések típusai: Alap szakképesítés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, munkakör ellátására képesít. Rész szakképesítés: Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít. Elágazás: A szakképesítés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. Ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

16 Az új, moduláris szerkezetű szakképesítek rendszerének egyik jellemzője, hogy az iskolarendszeren kívüli szakképzésnek tág lehetőséget biztosít. Csak az 55 szintkódú felsőfokú szakképesítések nem oktathatók iskolarendszeren kívül, felnőttképzés keretében. A rész szakképesítésre való felkészítés iskolai rendszerben kivéve speciális szakiskolákat nem indítható. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai követelménymodulhoz vagy modulokhoz kapcsolódó vizsgarészek szakmai vizsgán történő teljesítésével azonban az iskolai rendszerű képzésben is szerezhető rész szakképesítés. Szt. Központi szabályozó a szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum. Szt (1) Az OKJ ben meghatározott szakképesítéshez az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők: a) a szakképesítés OKJ ben szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEOR szám, b) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat, c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása (feladatcsoport, feladatprofil), a rokon szakképesítések felsorolása, d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama (a szakképzési évfolyamok száma, az óraszám), az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetősége, e) a szakképesítés, szakképesítés elágazás, rész szakképesítés, szakképesítés ráépülés szakmai követelményei, az elérhető kreditek mennyisége, továbbá a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz és felszerelési jegyzék, f) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények: fa) a szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételeket, fb) a szakmai vizsga részei és tantárgyai, fc) a vizsgarészek alóli felmentés esetei, módja és feltételei, fd) a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok, fe) a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai, g) a szakmai bizonyítvány kiegészítőlap, h) az iskolai rendszerű szakképzés esetében az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama, i) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsga letételének a szakmai követelmények és a vizsgakövetelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága, j) a modulzáró vizsga tartalmának és eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámíthatósága, k) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet, illetve az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara. Helyi tartalmi szabályozók

17 Szt.10. (2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként a szakképesítés központi programja (tanterve) előírásai figyelembevételével szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. ának (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni. (3) A szakmai program tartalmazza a tanítási év során szervezett évközi összefüggő gyakorlati képzés időtartamát is. A központi kimeneti tartalmi szabályzó az iskolai rendszerű és felnőttképzés keretében folyó (iskolarendszeren kívüli) szakképzésre vonatkozóan nem különbözik, hiszen mindkét esetben ugyanazt az államilag elismert szakképesítést igazoló bizonyítvány szerezhető meg. Az OKJ és helyi tartalmi szabályozók alapján megállapítható eltérések: A felsőfokú szakképesítések kivételével minden OKJ beli szakképesítés megszerzésére indítható képzés a felnőttképzés keretében, míg iskolai rendszerben csak azokra a szakképesítésekre, amelyeknél a képzési időt években is meghatározza az OKJ. Rész szakképesítés megszerzésére iskolai rendszerű képzés nem indítható. Iskolai rendszerben csak a helyi tartalmi szabályozó elkésztéséhez figyelembe kell venni a központi programot is, amíg a felnőttképzésben a szakmai és vizsgakövetelmény figyelembe vétele szükséges csak. Az iskolai rendszerben meghatározott a képzési idő, a felnőttképzésben csak a maximális óraszám adott, ezen belül a képzők határozzák meg az óraszámot, úgy hogy minimális óraszám sem került meghatározásra. Az iskolai rendszerben szakmai program tartalmazza a tanítási év során szervezett évközi összefüggő gyakorlati képzés időtartamát is, felnőttképzésben a képzési programnak ez nem eleme. A cél, célcsoport és a felnőttképzés összefüggései A felnőttképzés alapvetően meghatározó jogszabályok Az A fejezet a szakképzés szabályzói közül azokra a joghelyekre tér ki, amelyek az iskolai rendszerű képzésre vonatkoznak, a B. fejezet az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli (felnőttképzés keretében folytatott) szakképzés meghatározó közös szabályai jelennek meg. Az átfedés mellett azonban a felnőttképzést alapvetően meghatározó jogszabályok körébe az alábbiakat sorolhatjuk: évi LXXVI. törvény a szakképzésről (Szt.) évi CI. törvény a felnőttképzésről (Fnt.) 22/2004. (II. 16.) Korm. rendelet a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól 48/2001. (XII. 29.) OM rendelet a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (Szht.)

18 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (Szhtvr) Fogalmak: Fnt. alkalmazásában: Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette. Hátrányos helyzetű felnőtt: olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható. Intézmény akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése. Program akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése. A program szempontjából adekvát joghelyek és összefüggések Fnt. 3. (2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. Lényeges kiemelni, hogy a felnőttképzésnek csak egy része az iskolarendszeren kívüli, államilag elismert szakképesítést nyújtó képzés. Magába foglalja azokat a képzéseket is, amelyek nem adnak államilag elismert képzettséget. Összefüggés! Fnt. 20. (4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak alapján a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is a polgári jog általános szabályai szerint szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető.(lásd. Szt.20. ) Fnt. 20. (1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. (2) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell: a) a képzésre vonatkozóan a 9. (1) bekezdésének f) j) pontjaiban meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat, b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit, c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket,

19 d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat, f) a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, g) a képzési díj külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, h) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, valamint i) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, j) mindazt, amit más kormányrendelet előír. (3) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni. Fontos! A képzés iskolarendszeren kívüli képzés, vagyis a képző intézménnyel az ott tanulók nem állnak tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, hanem a törvény hatálya alá tartozó képzési jogviszony jön létre a képzésben részt vevő személy és a képzést végző szervezet között. Fnt (1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. (2) A képzési program tartalmazza: a) a képzés során megszerezhető kompetenciát, b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, c) a tervezett képzési időt, d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.), e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, f) a maximális csoportlétszámot, g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. (3) Az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló, valamint az akkreditált képzési program felépítése moduláris szerkezetű. 17. (1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. (2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni. Fnt. 21. (1) A felnőttképzést az állam a okban foglaltak szerint támogatja. (2) A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai: a) a központi költségvetés, b) a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része, c) az MPA foglalkoztatási és képzési alaprészei Flt. 14. (1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskereső,

20 b) aki 25. életévét felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d) aki rehabilitációs járadékban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy f) aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves korának betöltését követően kezdődik meg, valamint b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat. (3) A MAT meghatározhatja a képzési támogatásban részesíthetők további körét. (4) Képzési támogatásként a) az (1) bekezdés a) b) pontjában, valamint e) g) pontjában meghatározott személy esetén aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése, b) az (1) bekezdés c) d) pontjában meghatározott személy esetén a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható. (5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. (6) A keresetpótló juttatás összege a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzés időtartamára Az Flt. rendkívül szűkszavúan, valójában csak a képzésbe bevonható személyek körét és az adható támogatásokat határozza meg. Az eljárás során a munkaügyi központok, és kirendeltségeik mérlegelik, hogy az adott személy számára mely támogatási forma a leghatékonyabb. Amennyiben az átképzést ajánlják, további mérlegelés tárgya, hogy milyen fajta képzésben való részvétel segítheti elő az elhelyezkedést. MAT döntése alapján meghatározott kör, pl. egyes hátrányos helyzetben lévő rétegek november 1 jétől átalakult a munkanélküliek ellátó rendszere álláskeresési támogatássá, megváltozott a munkanélküli fogalma és e státushoz kötődő kritériumrendszer november 1 jétől az álláskeresőnek meg kell felelnie az Flt. 58. (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételeknek, amelyek közül lényeges, hogy az álláskereső a kirendeltséggel álláskeresési megállapodást kössön, továbbá álláskeresőként nyilvántartásba vegyék. Az álláskeresési megállapodás része, hogy abban például meghatározzák, hogy az elhelyezkedés érdekében milyen irányú képzése szükséges az álláskeresőnek. A képzésben történő részvétel részletes szabályozását, a támogatható képzések körét, a legalkalmasabb képzőintézmények kiválasztásának szempontjait, a támogatás nyújtásának feltételeit, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet tartalmazza. 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása 1. (1) A Munkaerőpiaci Alapból a (3) bekezdésben meghatározott képzések kivételével a következő képzésekhez nyújtható képzési támogatás: a) a szakképzésről szóló évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 1. ának b) c), valamint e) h) pontjaiban meghatározott szakképzés, b) a szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás,

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása

Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása Térítési díjak és a tandíj fizetésének szabályozása a KHT. által fenntartott intézmények iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseinél. 2008. szeptember 1-től érvényes Szeged, 2008. június 15.

Részletesebben

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók

Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók Vonatkozó jogszabályok Általános érvényű szabályozók a szakképzésben Ágazati szabályozók György Annamária Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság 2013.05.27. Vonatkozó jogszabály 20/2007.

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

II. rész. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény II. rész A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény közlönyállapotának és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2011. december 31-én hatályos állapotának összehasonlítása Azok a rendelkezések,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2006. (II.23.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2006. (II.23.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 7/2006. (II.23.) KGY r e n d e l e t e a nevelési-oktatási és az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanulók által fizetendő költségtérítésről és tandíjról,

Részletesebben

T/17965. számú. törvényjavaslat. az oktatást érintő egyes törvények módosításáról

T/17965. számú. törvényjavaslat. az oktatást érintő egyes törvények módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17965. számú törvényjavaslat az oktatást érintő egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter Budapest, 2005. október 2005. évi. törvény az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE

15/1998. (VII. 27.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 15/1998. (VII. 27.) RENDELETE BUDAPEST III. KERÜLET, ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL FENNTARTOTT NEVELÉSI- OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN ALKALMAZANDÓ

Részletesebben

FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI

FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI Módosítva: 2014. október 13. FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26.

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26. Gyakorlati képzés tanulószerződéssel 2015. augusztus 26. A gyakorlati képzés kerete tanulószerződés (és együttműködési megállapodás) Cél: munkafolyamatba ágyazott szakmatanulás valós körülmények között,

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Iktatószám:... Iktatás időpontja:...

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások. A térítési és tandíjfizetési kötelezettség

A rendelet hatálya. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások. A térítési és tandíjfizetési kötelezettség om Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (I.21.) számú rendelete az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának

Részletesebben

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13.

Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei. Szeged, 2014. március 13. Köznevelési Hídprogramok A híd-osztályok működésének feltételei Szeged, 2014. március 13. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik jelentős újításának tekinthetők a 2013 szeptemberétől indítható Köznevelési

Részletesebben

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki!

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának ISZIIR nyilvántartási szám:... Tanuló ISZIIR azonosítója:. Kamara tölti ki! Iktatószám:...

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 19/2006. ( VIII.23. ) rendelete

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK. 19/2006. ( VIII.23. ) rendelete KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 19/2006. ( VIII.23. ) rendelete az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben fizetendő térítési és tandíj megállapításának szabályairól

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Szakmai kérdésekben információ kérhető: alfred.kamp@nefmi.gov.hu,(06-1/795-4522).

Szakmai kérdésekben információ kérhető: alfred.kamp@nefmi.gov.hu,(06-1/795-4522). TÁJÉKOZTATÓ Egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének 2012. évi szabályairól A Magyarország 2012. évi központi

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

A 119. sorszámú Pedagógiai- és családsegítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

A 119. sorszámú Pedagógiai- és családsegítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A 119. sorszámú Pedagógiai- és családsegítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 3. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Aláírást követő 5 munkanapon belül 3 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Iktatószám:... Iktatás időpontja:...

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 47. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

1. SZ. MELLÉKLET TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI

1. SZ. MELLÉKLET TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI 1. SZ. MELLÉKLET TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI 2014 1. A szabályzat jogszabályi háttere A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁL LAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁL LAPODÁS Aláírást követő 5 munkanapon belül 3 szakképzési centrummal kötött megállapodás esetén 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

A RENDELET HATÁLYA 1.. /1/ A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat fenntartásában működő:

A RENDELET HATÁLYA 1.. /1/ A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat fenntartásában működő: 1 Sárvár Város Önkormányzati Képviselő - testületének a 2/2007. /I. 26./ számú, 29/2007. /IX. 20./ számú és a 14/2010. /V. 21./ számú önkormányzati rendeletével módosított, az általa fenntartott oktatási-nevelési

Részletesebben

Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Móra Ferenc Felnőttoktatási Gimnáziuma

Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Móra Ferenc Felnőttoktatási Gimnáziuma Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Móra Ferenc Felnőttoktatási Gimnáziuma TÉRÍTÉSI DÍJ- ÉS TANDÍJFIZETÉSI SZABÁLYZAT 2014. április 6725 Szeged, Kálvária sgt. 84 62/551-548 OM azonosító: 200917 www. mffg.hu

Részletesebben

A 110. sorszámú Gyógypedagógiai segítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

A 110. sorszámú Gyógypedagógiai segítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A 110. sorszámú Gyógypedagógiai segítő munkatárs megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 140 01

Részletesebben

A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki:

A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 22/2010. (VI.22.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2003. (IV. 22.) számú rendelet

Részletesebben

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Kedves Szülők! Kedves Diákok! Az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Önöket arról, hogy az alapfokú művészetoktatásban a hatályos jogszabályok

Részletesebben

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások - Óvodáztatási támogatás - Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - Intézményi étkezési térítési díj Óvodáztatási támogatás Visszatekintés

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA

HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ÉS MAGYAR ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88., 90. és 92. -a, valamint a közoktatásról

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

ÉVES BEVALLÁS. bevallási időszak (év, hó, naptól) (év, hó, napig) 2003... 2003...

ÉVES BEVALLÁS. bevallási időszak (év, hó, naptól) (év, hó, napig) 2003... 2003... ÉVES BEVALLÁS Az 31/2001. (IX.14.) OM rendelet szerint a Fejlesztési és Képzési Alaprészhez bejelentkezett gyakorlati képzést szervezők részére a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítéséről

Részletesebben

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2012. (IX. 6.) önkormányzati rendelete

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2012. (IX. 6.) önkormányzati rendelete Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2012. (IX. 6.) önkormányzati rendelete a Paks Város Önkormányzata és a tagságával működő intézményfenntartó társulások által fenntartott nevelési-oktatási

Részletesebben

A 77. sorszámú Közművelődési szakember II. megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 77. sorszámú Közművelődési szakember II. megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 77. sorszámú Közművelődési szakember II. megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 52 345 02 1.2.

Részletesebben

8/2006. (III. 23.) OM rendelet

8/2006. (III. 23.) OM rendelet 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK Pedagógiai- és családsegítő ALAP-SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A szakképesítés azonosító száma: 54 140 02 Szakképesítés megnevezése: PEDAGÓGIAI-

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása

Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása Bárczi Gusztáv Óvoda Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 1082 Budapest, VIII. Üllői út 76. Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztési támogatás felhasználása A szakképzésről

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02 1.2. Szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában

A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai. A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A Köznevelési HÍD program bevezetésének tapasztalatai A Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában A HÍD programok bevezetésének célja, előzménye Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Iktatószám:... Iktatás időpontja:...

Részletesebben

A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2 EGYÉB ADATOK

A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2 EGYÉB ADATOK A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 541 06 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki!

Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Tanuló ISZIIR azonosítója:. Iktatószám:...

Részletesebben

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

T/10729. számú törvényjavaslat. az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10729. számú törvényjavaslat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere 2016. évi... törvény

Részletesebben

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek

Részletesebben

Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola Térítési- és Tandíj Szabályzata a 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás alapján

Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola Térítési- és Tandíj Szabályzata a 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás alapján Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola Térítési- és Tandíj Szabályzata a 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás alapján I. Fejezet Általános rendelkezés 1. (1) A Szabályzat célja A Szabályzat célja, hogy

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző. Szociális segítő É 1/6

54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző. Szociális segítő É 1/6 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Zeneművészeti ág - egyéni képzés

Zeneművészeti ág - egyéni képzés Budapest XV. kerületi Hubay Jenő Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskolában fizetendő Térítési díjak és tandíjak mértéke a 2015/16. tanévre 1 Zeneművészeti ág - egyéni képzés egy művészeti ágban, heti

Részletesebben

A 107. sorszámú Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 107. sorszámú Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 107. sorszámú Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 622 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről egységes szerkezetbe foglalva az 1993. évi LXXVI. törvény normaszövegével

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről egységes szerkezetbe foglalva az 1993. évi LXXVI. törvény normaszövegével 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről egységes szerkezetbe foglalva az 1993. évi LXXVI. törvény normaszövegével Időállapot: 2012. szeptember 1 2013. augusztus 31. Szerkesztette: Kozák András közoktatási

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

1/5. Szervezet. Iktatás időpontja:...

1/5. Szervezet. Iktatás időpontja:... Aláírást követő 5 munkanapon belül 4 eredeti példányban megküldendő a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarának Kamara tölti ki! ISZIIR nyilvántartási szám:... Iktatószám:... Iktatás időpontja:...

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14.

Üzleti Reggeli Gödöllőn 2012.12.14. 2012.11.09. 2011. évi lezárt OSAP statisztikai adatok alapján A felnőttképzést folytató intézmények száma 1690 A felnőttképzések (tanfolyamok) száma 61662 A felnőttképzésbe beiratkozottak száma 720463

Részletesebben

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: K/31205/2/2009/II. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 198 /1993. (II. 9.) sz. határozatával

Részletesebben

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: ALAPÍTÓ OKIRAT 16. sz. melléklet A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Medgyaszay István

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház -

Magyarországi Evangélikus Egyház - Alapító okirata - módosításokkal egybeszerkesztett, a 2011. május 4-én kelt alapító okirat helyébe lép 1 - A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának 9/2011. (02.19.) évi határozatával megalapított

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a

k i e g é s z í t ő a j á n l á s a T/17965/70. szám Az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának Gazdasági bizottságának Önkormányzati

Részletesebben

A 61. sorszámú Lovász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 61. sorszámú Lovász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 61. sorszámú Lovász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 621 02 1.2. Szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

2011. évi CLXXXVII. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek

2011. évi CLXXXVII. törvény. a szakképzésről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Alapelvek 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Magyarországon a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítéseknek az esélyegyenlőség elve érvényesítésével történő megszerzésének biztosítása,

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, 5

c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, 5 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2011.07.22 2012.01.01 33 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1 A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság

Részletesebben

1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás

1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 2012. évi módosításai 1. 2012. március 1-jén hatályba lépő módosítás Jogszabály megelőző állapota: 91. (7) Az e törvény előírásait a Magyar Honvédség,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ALÓL VALÓ MENTESSÉG

TÁJÉKOZTATÓ TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ALÓL VALÓ MENTESSÉG TÁJÉKOZTATÓ AZ INTÉZMÉNY TÉRÍTÉSI ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEKRŐL 1..) TÉRÍTÉSI DÍJ MÉRTÉKE: 12.000.- FT/ÉV Egy összegben egy félévet a beiratkozáskor be kell fizetni. A beiratkozási lapot kizárólag

Részletesebben

A 95. sorszámú Színháztechnikus, szcenikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 95. sorszámú Színháztechnikus, szcenikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 95. sorszámú Színháztechnikus, szcenikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 521 07 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Tájékoztató segédlet a felnőttoktatás keretében szervezett felnőttoktatás propagálásához, és megszervezéséhez

Tájékoztató segédlet a felnőttoktatás keretében szervezett felnőttoktatás propagálásához, és megszervezéséhez Tájékoztató segédlet a felnőttoktatás keretében szervezett felnőttoktatás propagálásához, és megszervezéséhez Célcsoport elemzés: Kiknek kínáljuk a képzéseinket? Két szakképesítés állami szakképzési rendszerben

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

A 172. sorszámú Okleveles nemzetköziadó-szakértő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

A 172. sorszámú Okleveles nemzetköziadó-szakértő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A 172. sorszámú Okleveles nemzetköziadó-szakértő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 62 344 04

Részletesebben

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..

Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2.. Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben