ANTI- SZEGREGÁCIÓS TERV

Átírás

1 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata ANTI- SZEGREGÁCIÓS TERV Az Integrált Városfejlesztési Stratégia melléklete

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Anti-szegregációs terv Bevezetés A szegregáció és a szegregátum fogalma A halmozottan hátrányos helyzet (hhh) a közoktatásban - beóvodázás... 5 II. Szigetszentmiklós város helyzetelemzése Szigetszentmiklós óvodai ellátottsága Az óvodák legfontosabb adatai A halmozottan hátrányos helyzet (hhh és SNI) a közoktatásban beiskolázás Szigetszentmiklós iskolai ellátottsága Szigetszentmiklós középfokú oktatási intézményei Általános Szociális Ellátási Háttér Foglalkoztatottság a városban Szociális segélyezés városrészek közötti megoszlása Önkormányzati bérlakások III. Kisebbségi társadalom képviselete A Cigány kisebbség érdekvédelme Szigetszentmiklósi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Szegregátumok és veszélyeztetett területek Szigetszentmiklóson A területek jellemzése Lakihegy, Gát utca Szép utca Sodrás utca Pelikán utca Bucka negyed, Boglya utca Repkény utca Tövis utca Bucka negyed, Árnyas utca Bóbitás utca Szegregálódó, erősen leromlott területek Lakihegy, Téglaházi út Málna utca vége Lakihegy, II. Rákóczi Ferenc út Komp utca Halásztelek közigazgatási határ Városközpont negyed, Dunaharaszti utca Béke utca Teleki utca Teleki köz Akácfa krt Bucka negyed, Kakukkfű utca Emelkedő utca Platán utca Fenyő utca Csépi út Bucka negyed, Csépi út Gyökér köz Ádám Jenő sétány Veszélyeztetett területek Kavicsos tavak területe M0-ás utca Átlós utca Ezüsttó utca Szellős utca Ragád külterület, Barack utca Gyümölcsös utca Ribizli utca Szüret utca... 34

3 3 IV. Stratégia Beavatkozási lehetőségek A többségi társadalom tájékoztatása A hátrányos helyzetű csoportokkal való közvetlen kapcsolattartás A közösségi szerveződés tereinek megteremtése Lakhatási integrációt biztosító eszközök Oktatási integráció biztosítása... 38

4 4 I. Anti-szegregációs terv 1.1. Bevezetés Minden településnek vannak jobb és rosszabb környékei. A jobb negyedekről általánosságban elmondható, hogy magasabb státuszú emberek lakják, jobb az infrastrukturális ellátottság, magas a különböző ellátó rendszerek kiépítettsége és minősége, valamint értékesebbek az ingatlanok. A rosszabb megítélésű környékeken mindennek az ellenkezője tapasztalható: a gyengébb infrastrukturális ellátottságú városnegyedek kevésbé értékes ingatlanjait alacsony társadalmi státuszú emberek lakják. Amikor egy városrészre az lesz a jellemző, hogy a kis jövedelmű, alacsony iskolai végzettségű, esetleg meghatározott etnikumú emberek koncentráltan lakják, akkor olyan szegregációs folyamatok indulnak be, illetve gyorsulnak fel, amelyek lehetetlenné teszik, hogy az ott élők kitörjenek hátrányos helyzetükből. A tartósan leszakadó városrészek nemcsak az ott élőknek jelentenek problémát, hanem negatív hatással vannak az egész város életére: mélyítik a társadalmi különbségeket és gyengítik a társadalmi kohéziót ezzel a város versenyképességét is. Szigetszentmiklós városa 2008-ban elkészítteti az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS), amelynek része az Anti-szegregációs terv (AT). Az AT az egyes városrészek helyzetét, fejlesztési lehetőségeit és elképzeléseit mutatja be, különös tekintettel a KSH adatok alapján kijelölt hátrányos helyzetű településrészekre vonatkozóan. Az AT a városban megfigyelhető szegregációs folyamatokat elsősorban területi dimenzióban vizsgálja, de adathiány esetén kitér az esélyegyenlőségi problémák település szintű megoldásaira is. Az AT célja, hogy a város felmérje azokat a területeit, amelyek a város egészét tekintve lemaradásban vannak, és ahol önkormányzati beavatkozás nélkül a szegregációs folyamatok felgyorsulhatnak. Az ismeretek birtokában dolgozható ki, hogy miként lehet enyhíteni a településen belüli esélyegyenlőtlenségeket és segíteni a leszakadó rétegek társadalmi beilleszkedését, integrációját A szegregáció és a szegregátum fogalma A szegregáció fogalmát leginkább a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban említik. Szegregációnak nevezik azt a jelenséget, amikor egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai, vallási csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció, jellemző módon együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra egyenlőtlenségeivel. Városi szegregátumon egy adott település azon területeit értjük, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató esetében magasabb, mint 50%. A KSH a két mérőszám alapján határolta le a városban megtalálható szegregátumok területét, az önkormányzat ezekre vonatkozóan szolgáltatott adatokat. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa különböztethető meg:

5 5 a városszövetbe ágyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet) a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket). Magyarországon az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy a roma kisebbség alacsony státuszú. A társadalmi státusz meghatározásának egyik fontos indikátora a lakóhely, ebből következően a roma népesség nagy valószínűséggel koncentráltan él ezeken a leromlott városrészeken. Mivel hivatalos statisztikák a roma népességről nem készülnek, a roma érdekvédelmi és önkormányzati szervezetek nyújthatnak becslésen alapuló felvilágosítást a romák számáról, területi elhelyezkedéséről, jellemző életmódjáról. Az így nyert információk fontos támpontul szolgálnak, de nyilvánvalóan nem helyettesítik a statisztikai felvételeket. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebbségi önkormányzatok funkcionáriusai hivatalos kapcsolatban állnak a települések vezetőivel, ami befolyásolhatja az érdekvédelmi vezetők megnyilatkozásait A halmozottan hátrányos helyzet (hhh) a közoktatásban - beóvodázás A rendszerváltáshoz kapcsolódó gazdasági-társadalmi folyamatok következtében kialakult egy legalább 700 ezres létszámú szélsőségesen marginalizálódott, a társadalom perifériáján tengődő, alacsony iskolázottságú, a munkaerőpiacról tartósan kiszorult, mélyszegénységben élő tömeg, amelynek harmadik generációja válik úgy felnőtté, hogy újratermeli szülei alacsony iskolázottságát, s ennél fogva esélye sincs arra, hogy rendszeres munkát találjon magának. Ezek az életviszonyok a születés pillanatától súlyosan negatív hatást gyakorolnak az új nemzedékek kisgyermekkori szocializációjára, és már az első életévekben olyan hátrányok kialakulásához vezetnek, amelyeket a későbbiekben még optimális intézményes viszonyok esetén is nagyon nehéz mérsékelni. A mélyszegénységgel kapcsolatban az etnikai és a szociális dimenzió gyakran összemosódik, és a társadalmi kirekesztettségből fakadó összes probléma cigánykérdésként fogalmazódik meg, pedig a mélyszegényeknek csak szűk fele roma, és a romák körében is hasonló arányban vannak a mélyszegénységben élők. A magyar közoktatási rendszer jelenleg inkább felerősíti, mint mérsékli a társadalmi helyzetből adódó esélykülönbségeket. Ennek egyik fontos oka, hogy a szegregáció, a halmozottan hátrányos helyzetű és különösen a roma gyermekek iskolai elkülönítése. Ma az általános iskolákban a roma tanulóknak nagyjából egyharmadát oktatják szélsőségesen szegregált körülmények között. Az óvodáztatás intézményi feltételei nem elégségesek ahhoz, hogy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek az óvodáskor előtt felhalmozott hátrányait az óvoda érdemben csökkenteni tudja. A halmozottan hátrányos helyzetű és különösen az ebbe a körbe tartozó roma gyermekek esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy csak későn, ötévesen vagy még idősebb korban kerülnek óvodába. *Havas-Liskó, A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését tovább nehezíti, hogy csak azokat a gyerekeket kell iskolába beíratni, aki május 31-ig betöltötték a hatodik életévüket. Ráadásul egyre

6 6 több szülő gondolja úgy, hogy jót tesz a gyermekének, ha még egy évet óvodában tölt. 2006/2007-es tanévben a hatévesek 76,2 százaléka, a hétévesek 4 százaléka volt óvodás *OKM, Emellett iskolaéretlenségre hivatkozva a nevelési tanácsadók és szakértői bizottságok is gyakran javasolják, hogy a gyermek maradjon még egy évet az óvodában. Ezek a javaslatok többnyire azokat a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket érintik, akik csak ötévesen, vagy még idősebb korban kezdenek iskolába járni. A hatéves és idősebb gyerekek elveszik a helyet a fiatalabbaktól. Ha férőhelyhiány van, akkor elsősorban azokat a gyermekeket veszik fel, akik már betöltötték ötödik életévüket, másodsorban pedig azokat, akiknek mindkét szülője dolgozik. Legnagyobb valószínűséggel az alacsony iskolázottságú, munkanélküli vagy kényszerből rokkantnyugdíjas szülők halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei nem jutnak be az óvodába, vagyis azok, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a hosszabb ideig tartó óvodáztatásra. A kirekesztettségben élő családok általában bizalmatlanok a közintézményekkel, így az óvodával szemben is. A kapcsolat javítása és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek korai beóvodázása érdekében azonban többnyire ott sem történik semmi, ahol nincs férőhely probléma. A közoktatási törvény erre vonatkozó rendelkezése ellenére a fenntartók és az intézmények többsége nem tekinti feladatának, hogy hároméves korban azoknak a mélyszegénységben élő családoknak a gyermekeit is becsalogassa az óvodába, amelyek a pénzhiány, a bizalmatlanság vagy a fásult beletörődés miatt ezt maguktól nem erőltetik.

7 7 II. Szigetszentmiklós város helyzetelemzése 2.1. Szigetszentmiklós óvodai ellátottsága Szigetszentmiklós öt óvodája a lakosság gyarapodást nem bírja ellátni. Öt önállóan működő óvoda található a településen, melynek hat épület ad otthont, 676 férőhellyel. Az Oktatási Minisztérium évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 3. számú melléklete tartalmazza az óvodai átlag, és maximális létszámhatárokat (átlaglétszám: 20, maximális létszám: 25). Óvodai csoportok létszáma már évek óta meghaladja a törvényben meghatározott maximumot. Az óvodák létszámadatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az engedélyezett férőhelyhez viszonyítva %- os a kihasználtság. Jelenleg Szigetszentmiklóson 918 fő gyermek részesül óvodai alapellátásban. Szigetszentmiklós rohamosan növekvő lélekszámú település. A beköltözők arra számítanak, hogy a városban biztosított gyermekeik intézményi ellátása. A beiratkozások után szembesülnek azzal, hogy létszámférőhely hiányában elutasítják óvodai felvételi kérelmüket. A as nevelési évre városi szinten 153 gyermeket utasítottak el az óvodák férőhely hiányában, úgy hogy már 30-as létszámú csoportok kerültek kialakításra. Főleg a harmadik, negyedik életévüket betöltött gyermekek kerülnek ilyen helyzetbe, hiszen öt éves kortól az óvodai ellátás kötelező Az óvodák legfontosabb adatai 1. Sz. Napraforgó Óvoda Gyermekek száma 136 * hhh-s gyermekek száma 0 SNI-s gyermekek száma 2 Főállású pedagógusok száma 11* Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben) 11* szükségtanterem 2 * A csillaggal jelölt adatok forráshelye: Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés.

8 8 Az óvodában jelenleg nincs nyilvántartva halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és az SNI-s gyermekek száma is elenyésző. Az óvodát 2006-ban felújították. 2. Sz. Csicsergő Napköziotthonos Óvoda Gyermekek száma 350* hhh-s gyermekek száma 4 SNI-s gyermekek száma 1 Főállású pedagógusok száma 19* Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben) 26 Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 1* a fejlesztő szobát használók száma 26* A négy halmozottan hátrányos helyzetű óvodás az Akácfa körúton, a Sas utcában, a Narancs utcában és a Csépi úton lakik, az SNI-s gyermek pedig a Széchenyi utcában él. Számarányuk alacsony, alig több mint egy százalék. Átlagosan 18,5 óvodás jut egy főállású pedagógusra. 3. Sz. Mocorgó Óvoda Gyermekek száma 198* hhh-s gyermekek száma 3 SNI-s gyermekek száma 0 Főállású pedagógusok száma 17 Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben) 0

9 9 Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 1* a fejlesztő szobát használók száma 32* tornaterem 1* A három halmozottan hátrányos helyzetű óvodás közül kettő a Boglya utcában, egy a Szent Miklós útján lakik. Átlagosan 13 óvodás jut egy főállású pedagógusra. 3. Sz. Lakihegyi Akácliget Tagóvoda Gyermekek száma 82 hhh-s gyermekek száma 6 SNI-s gyermekek száma 0 Főállású pedagógusok száma 4* Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben) 0* A három halmozottan hátrányos helyzetű óvodás közül kettő-kettő lakik a Málna és a Leadó utcában, egy-egy pedig a Szilvás utcában, illetve utca megjelölés nélkül. Átlagosan 14 óvodás jut egy főállású pedagógusra. 4. Sz. Napsugár Óvoda Gyermekek száma 125 hhh-s gyermekek száma 0 SNI-s gyermekek száma 10* Főállású pedagógusok száma 9* Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben) 3*

10 10 Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba 1* a fejlesztő szobát használók száma 22* Napsugár Óvodának nincs kapcsolata a CÖK-kel, a védőnőkkel viszont rendszeres kapcsolatot ápolnak. Átlagosan 14 óvodás jut egy főállású pedagógusra. Konduktív Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat Főállású pedagógusok száma 6 Gyermekek száma 27 hhh-s gyermekek száma 2 A Konduktív Óvodában egyrészt az óvodáskorú mozgássérült gyermekek konduktív és óvodai nevelését biztosítják, másrészt a Pedagógiai Szakszolgálat keretében végzik a korai fejlesztést, fejlesztő felkészítést, kisiskolások, serdülők konduktív nevelését, gyógytornáztatását. E mellett kiegészítő tevékenységként foglalkoznak újszülöttek, csecsemők és gyermekek tanácsadásszűréssel és a felnőttek utógondozásával. A városban szoros kapcsolatot alakítottak ki a védőnőkkel, a gyermekorvosokkal, a Szakrendelőben rendelő ortopédusokkal, és a közelebbi gyermekkórházak neurológusaival, akik rendszeresen küldik szűréseikre a gyermekeket. A szűrés, amelyet előzetes egyeztetés alapján kéthetente 5 órában végeznek rendkívül fontos része a fejlesztés kezdetének. Az óvodák a gyermekek neveléséről három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig gondoskodnak. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 24.. értelmében, ha a gyermek az ötödik életévét betölti, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni. Az óvodai nevelést a város négy óvodában és a mozgásfejlesztő óvodában valósítja meg. Mindenütt biztosítottak a személyi feltételek, a tárgyi eszközök és játékok pótlására történtek intézkedések. A csoportok létszámai meghaladják a törvényi maximumot.

11 A halmozottan hátrányos helyzet (hhh és SNI) a közoktatásban beiskolázás Az elégtelen óvodáztatás is jelentős szerepet játszik abban, hogy az iskolaérettségi vizsgálatok eredményeként a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket az átlagot messze meghaladó arányban irányítják gyógypedagógiai tagozatokra vagy az úgynevezett kis létszámú felzárkóztató osztályokba. Kiugróan magas a gyógypedagógiai beiskolázás aránya a roma tanulók körében. Azoknak a gyermekeknek, akiket első osztályban gyógypedagógiai osztályokba iskoláznak be, minimális esélyük van arra, hogy később normál osztályokba helyezzék őket, ha pedig a gyógypedagógiai osztályokban maradnak, a további iskoláztatási esélyeik erőteljesen beszűkülnek. A roma tanulók eloszlása a különböző osztálytípusok között szélsőségesen egyenlőtlen. *Havas- Kemény-Liskó, 2000; Havas-Liskó, Arányuk az átlagosnál magasabb színvonalú pedagógiai szolgáltatást nyújtó tagozatos osztályokban rendkívül alacsony, a csökkentett követelményekkel működő felzárkóztató és gyógypedagógiai osztályokban viszont kiugróan magas. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek szakszerű diagnosztizálása és ellátása azért kiemelkedően fontos kérdés, mert a különböző természetű teljesítményproblémák összemosása és az SNI besorolás normatíva-szervező címkévé válása nemcsak a speciális segítségre rászoruló gyermekek érdekeit sérti, hanem azokét is, akiket a rendszer hibásan sajátos nevelési igényűként kezel, noha lemaradásuk társadalmi-családi okokra vezethető vissza. A fejlődési lemaradás és a szegregáció következményei élesen jelennek meg a szakiskolai képzésben. A szakiskolai képzésben végzettek munkerő-piaci esélyeit nem elsősorban a képzés szakmai összetétele korlátozza, hanem az itt végzettek általános készségeinek igen alacsony szintje Szigetszentmiklós iskolai ellátottsága Szigetszentmiklóson 3 általános iskola működik önkormányzati fenntartásban a Bíró Lajos Általános Iskola, a József Attila Általános Iskola és a Kardos István Általános és Szakközépiskola. Az osztálytermek száma összesen 98 db, a tanulók száma fő, magántanulók száma 10 fő, sajátos nevelési igényű 27 fő, halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma 102 fő. Jelenleg a népesség-nyilvántartás naptári évenkénti adata az általános iskolás nyolc évfolyamra főt mutat ki, ez 2010-re várhatóan főre növekszik lakosnál, ebből jelenleg a városban tanul diák. Csepelre kb. 400 tanuló jár. Egyéb településen vagy módon (un. kisgimnáziumba jár) teljesíti tanulmányi kötelezettségeit kb fő. Az osztályok létszáma nem növelhető, az osztályok 40 %-a a maximális létszámot túllépi. Mindhárom általános iskolához napköziotthon-hálózat kapcsolódik. (összesen 26 napközi-otthonos csoport).

12 12 Bíró Lajos Általános Iskola 762 Iskolások száma más településről bejáró 29 hátrányos helyzetű tanulók 75 ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 12 integráltan oktatott SNI-s tanulók 9 nem integráltan oktatott SNI-s tanulók 20 Főállású pedagógusok száma 50* Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben) n.a. Útravaló program 3 Szakiskolában továbbtanulók aránya 12-15% Speciális szakiskolában továbbtanulók aránya 0,2-0,5% A hhh-s gyerekek lakhelyéről nem kaptunk adatot. József Attila Általános Iskola Iskolások száma 939 halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 20 integráltan oktatott SNI-s tanulók 14 Főállású pedagógusok száma 68 Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben) n.a. A 20 hhh-s tanuló lakhely szerinti megoszlása: Bányató utca 3., Árnyas út 3., Szent Miklós útja 2., Tököli út 2., Emelkedő utca 2., Csépi út, Dió utca, Határ út 1., Domb utca, Sas utca, Komáromi utca.

13 13 A hhh-s tanulók többsége a Bucka negyedben lakik. Kardos István Általános és Szakközépiskola Iskolások száma 918 integráltan oktatott SNI-s tanulók 9 halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 2 Főállású pedagógusok száma 61 Főállású pedagógusok módszertani képzésen (az elmúlt három évben) n.a. A hhh-s gyerekek a Tököli úton és a Nap utcában laknak. A kilenc SNI tanuló lakhely szerinti megoszlása: 3 Tököl, 2 Szigetbecse, 2 Széchenyi út, Tebe sor, Narancs utca Szigetszentmiklós középfokú oktatási intézményei A Batthyány Kázmér Gimnázium 8 évfolyamos gimnáziumi osztályokkal működik. Nincsen halmozottan hátrányos helyzetű tanulójuk. Ez azt jelenti, hogy Szigetszentmiklós első számú mobilitási csatornája oktatási téren a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára zárva marad. Ennek következtében felsőfokú oktatási intézménybe nagyon kis eséllyel juthatnak be. A 208. sz. Csonka János Műszaki Szakközépiskola műszaki és informatikai oktatást, míg a Szakmunkásképző Intézet műszerész, gépgyártó, repülőgép-szerelő szakképzést biztosít. Ezen iskolák a körzeti beiskolázások jelentős színtereként vannak nyilvántartva. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulójuk nincsen.

14 14 Bursa ösztöndíjban részesültek száma a városban Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat Év Beérkezett pályázatok száma Ebből "A" típusú Ebből "B" típusú Elutasított pályázatok száma "A" típust kapott (fő) "B" típust kapott (fő) Bursa Hungarica Felsőokt. Önkorm. Ösztöndíjpályázat Év 1000,- FT/fő 2000,- FT/fő 3000,- FT/fő 4000,- Ft/fő 5000,- Ft/fő Az AT az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakmai Államtitkársága, Városrehabilitáció ban Kézikönyv városok számára (Bp október 5.), 2. sz. Melléklet: Útmutató az Anti-szegregációs terv kidolgozásához tematikája alapján készült, amely az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. Törvény 35. paragrafusához.

15 Általános Szociális Ellátási Háttér Foglalkoztatottság a városban Munkanélküliek Nyilvántartottak (fő) Rendszeres szociális segély (fő) Munkavállalási korúak (fő) Relatív mutató* Arányszám** (%) 07. december ,38 0, január ,38 0, február ,53 0, március ,40 0, április ,38 0, május ,14 0, június ,26 0, július ,27 0, augusztus ,19 0, szeptember ,02 0, október ,14 0, november ,22 0,33 *Relatív mutató: nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ** Arányszám: a relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat A munkanélküliek száma Szigetszentmiklóson országos összehasonlításban alacsony. A kedvező arány ráadásul stabilnak mondható: 2008-ban a nyilvántartottak aránya 2-2,5 százalék között mozgott, ami az országos átlag kb. egy harmada, 32-36%-a (az utóbbi tíz évre vonatkozó kimutatást lásd az IVS 61. oldalán).

16 Szociális segélyezés városrészek közötti megoszlása Szigetszentmiklós város projektirodájának adatszolgáltatására alapozva az alábbi összesítés készült a legfontosabb segélyezési nemek városrészi szintű megoszlását illetően:

17 17 Városrész LFT-ben részesülők száma Lakó-népesség főre jutó segélyezett Rendszeres szociális segélyben részesülők Lakó-népesség főre jutó segélyezett Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők Lakó-népesség főre jutó segélyezett Felsőtag , , ,1 Városkörnyék , , ,4 Városközpont , , ,2 Bucka , , ,8 Dunapart , , ,6 Összesen* , , ,8 Összesen** , , ,5 Lakónépesség a 2007-es utcajegyzék alapján; ** Lakónépesség a 2008-as népesség nyilvántartás alapján Szigetszentmiklós három segély és támogatási nem megoszlása IVS városrészenként november. Forrás: Szigetszentmiklós Polgármesteri Hivatal, Projektiroda.

18 18 Megjegyzés a táblázat értelmezéséhez: a lehatárolt városrészek lakosságának eloszlása rendkívül nagy különbségeket mutat a Városközpont negyedben például közel harmincszor annyian élnek, mint Felsőtagon, ami adott esetben torzíthatja a számítási arányokat. A legkisebb népességű településrészeken néhány fős esetszám-különbség is jelentősen módosíthat a mutatók értékén. A táblázat utolsó két sorában a városi össznépességnél két különböző forrásból származó értéket adtunk meg ( fő és ). Az ötezer fős különbség részben abból adódik, hogy az utcajegyzékből kimaradt néhány utca felsorolása. A lakásfenntartási támogatás nemcsak abszolút számot tekintve (193), hanem főre vetítve is a Városközpont negyedben a legmagasabb (11,4 fő), valamivel alacsonyabb Felsőtagon és a legkisebb a Városkörnyék negyedben (3 fő). A rendszeres szociális segélyben részesülőknél már mások az arányok főre vetítve a Buckán élők kapnak legnagyobb számban a segélyből (5,8 fő), míg a két legkisebb népességű városnegyedben, Felsőtagon és a Dunaparton csak 1,8 fő részesül belőle. Megfigyelhető, hogy a segély területi eloszlása jóval egyenletesebb, mint az LFT-nél: míg a szociális segélynél a szélső értékek 1,8 és 5,8 fő, az LFT-nél 3 és 11,4 fő. A legnagyobb különbség mégis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők városnegyedenkénti arányainál tapasztalható. A Dunapart negyedben emberből mindössze hat kap a gyerekek után támogatást, ezzel szemben a többi városrészben ennek többszöröse mutatható ki. A legmagasabb érték a Városkörnyék negyedben figyelhető meg. Ehhez a településrészhez tartozik Lakihegy, ahol amúgy is sok kis gyerekes család él, de a II. Rákóczi Ferenc út Duna felöli oldalán felépített többemeletes lakóépületeibe ugyancsak sok fiatal család költözött. A Petőfi utca külső szakaszán az utóbbi években több ütemben átadott, szintén a Városkörnyék negyedhez besorolt Lakihegy lakópark családjai közül szintén kapnak gyermekvédelmi kedvezményt más segélyben vagy támogatásban ez utóbbi lakóövezet jövedelmi viszonyainak köszönhetően elenyésző számban részesül. A három támogatási, illetve segélytípus területi megoszlása és az lakosra vetített mutatóinak területi alakulása csak részben erősíti meg a Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálási adatai alapján szegregátumként vagy leromlott állapotú területekként lehatárolt településrészek létjogosultságát. Valójában ez nem is igen lehetséges tekintettel a városnegyedek korábban említett rendkívül nagy lakónépesség-különbségére. A városnegyedek ráadásul maguk sem homogén területek, gondoljunk csak a városközpont falusias és lakótelepi részére vagy a városkörnyék negyedhez tartozó Lakihegy és Lakihegyi lakópark egymástól markánsan eltérő voltára. Egyedül a Dunapart negyed mutat egységes képet. Paradox módon a maga sokszínűségében Bucka városnegyed is homogénnek tekinthető, mert itt állandóan egymást váltják az eredetileg nem lakóépületnek készült otthonok a sok szobás, igényes lakóépületekkel. A városnegyedenként csoportosított segélyezési mutatók azért előrevetítik, hogy a Dunapart negyed az alacsony értékeinek köszönhetően kiesik a további vizsgálódás alól, és azt is jelzik, hogy minden egyéb településrészen kialakulhatnak szegregátumok.

19 Önkormányzati bérlakások Az önkormányzat tulajdonában összesen 80 bérlakás van (részletes táblázatot lásd IVS 164. oldal). A bérlakásokat nem kizárólagosan szociális alapon utalják ki. Az Akácfa krt csökkentett értékű lakások CS-lakások, elmaradnak a községek átlagos lakásainak komfortfokozatától, és közművesítésük szintjétől. Itt alacsony státuszú emberek élnek, míg a Szent Miklós útja 9-es házban sok pályakezdő pedagógus, és több önkormányzati szolgálatban dolgozó orvos, rendőr, bíró stb. lakik. A lakások egy kivétellel a Városközpont negyedben találhatók, melyek közül 52 összkomfortos, 14 komfortos és 13 félkomfortos. Ez utóbbiak egymáshoz közel, az Akácfa körút, a Madách Imre utca és a Losonci utca találkozásánál helyezkednek el. A város jelenleg nem rendelkezik bérlakás programmal. Az alacsony komfortfokozatú egy tömbben elhelyezkedő, salakos technológiával épült lakások állaga folyamatosan romlik, ami indokolttá teszi egy átfogó bérlakás koncepció kidolgozását és ütemezett végrehajtását. Mivel az összkomfortos szolgálati panellakásokat időszakosan hosszabb-rövidebb ideig használják a bérlők, így nem mindig érzik magukénak, és nem költenek a felújításukra. Az önkormányzat szempontjából fontos ugyanakkor a lakások állagának megőrzése, ezért egy ösztönző rendszer kialakításával hatékonyan hozzájárulhatna a tulajdonában lévő lakások forgalmi értékének szinten tartásához.

20 20 III. Kisebbségi társadalom képviselete A Központi Statisztikai Hivatal a 2001-es népszámlálás alapján Szigetszentmiklós népességét kb. 25 ezer főben állapította meg. Az elmúlt hét évben a város lakossága további hét ezer fővel növekedett, az 2008-as önkormányzati adatok szerint több mint 32 ezer ember él itt. A városban három nemzeti kisebbség él, illetve alakított önkormányzatot: a német, a bolgár és a cigány. A szegregációs kérdésekben az országos és a helyi tendenciákat figyelembe véve egyedül a cigány kisebbség érintett. A cigány kisebbség lélekszámára nem rendelkezünk forrással, egyedül a Cigány Önkormányzat elnökének becslésére hagyatkozhatunk. Véleménye szerint a városban roma él, azaz a jelenlegi városi népesség kb. 7,5 százaléka. Figyelembe véve, hogy reprezentatív felmérések, illetve becslések szerint a roma népesség száma ma Magyarországon mintegy 800 ezer 1 millió fő körülire tehető, a szigetszentmiklósi romák aránya közelíti az országos átlagot. A roma kisebbség a magyar társadalom része. A város egyik alapvető célja, hogy a romák közül minél többen váljanak munkából élő, családjuk eltartására és a közterhek viselésére képes polgárokká. Szigetszentmiklóson Budapesthez közel eső, kedvező földrajzi fekvése, a városban megtelepült kis és nagy vállalkozások nagy száma és az önkormányzat támogatásnak együttes hatásának eredményeképpen a helyi romák életkilátásai messze jobbak más vidékeken élő társaikénál. Szigetszentmiklós területén a romák integráltan és szegregáltan is élnek. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat tájékoztatása alapján a következő településrészeken élnek nagyobb számban. Koncentrált roma lakosság Utca Városnegyed Dunaharaszti Teleki Városközpont Béke Leadó Málna Lakihegy Tövis Boglya Kikerics Bucka Csépi Polgár Forrás: a CÖK elnökének tájékoztatása

21 21 Cigánytelepről Szigetszentmiklós esetén nem beszélhetünk, de a Városközpont szélén elhelyezkedő Dunaharaszti utca Föveny utca - Teleki utca - Teleki köz - Béke utca környékén feltűnő a roma népesség magas aránya és a házak leromlott állapota. A közművesítés ugyanakkor ezen a területen is megoldott A Cigány kisebbség érdekvédelme Szigetszentmiklósi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Az öt főt számláló Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerepe a törvénynek megfelelően elsősorban a kulturális és a nyelvi hagyományok ápolása. Az önkormányzat elnöke, távollétében helyettese tanácskozási joggal részt vehet a városi önkormányzat testületi és bizottsági zárt ülésein. Az ülésekről mindig időben értesítik, a Polgármesteri Hivatal vezetésével és munkatársaival jó kapcsolatokat ápol. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetősége évente négy alkalommal tanácskozik. Feladatuknak tartják a romák érdekvédelmét: elsősorban munkahelyre történő jelentkezéskor lépnek fel kezdeményezően. Az Óvárosban három, Lakihegyen kettő roma vállalkozó biztosít munkahelyet kb embernek. A romák elsősorban az építőiparban vállalnak segédmunkát, de szigetszentmiklósi húsfeldolgozó üzemben, és az Aries cég kötelékében is többen el tudnak helyezkedni. Az önkormányzat vezetője szerint a helyi romák meglepően kevés, 5-6 százaléka munkanélküli ez a szám kisebb az országos munkanélküliségi rátánál, igaz, a városi átlagnál magasabb. Az önkormányzat másik fontos célkitűzése a roma fiatalok tehetséggondozása, roma és többségi kulturális eseményeken és versenyeken rendszeresen fellépnek szavalatokkal, prózamondással. A művészi területeken kiemelkedő tehetségű gyerekeket a kisebbségi önkormányzat anyagilag is támogatja ban az OIB felterjesztése nyomán 11 tanuló kapott önkormányzati ösztöndíjat. Az Útravaló program eredményeképpen mintegy 60 fiatal jutott szakmához, érettségihez vagy akár felsőfokú képzettséghez. Az általános iskolát elvégzett roma diákok többsége a Csonka János Szakiskolában tanul szakmát az iskola adatszolgáltatása szerint ugyanakkor az intézménybe nem jár halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A lemaradó tanulókat a pedagógiai végzettségű CÖK elnök igyekszik korrepetálni és a pótvizsgára felkészíteni. A városi önkormányzat anyagi támogatásával öt tanuló vesz részt mentori programban, amelynek keretében az oktatási segítség mellett a szülői házzal is heti rendszerességű kapcsolatot létesítenek a hatékony felzárkózás érdekében. A CÖK elnökének tájékoztatása szerint a romák nagyobb számban járnak a Bíró Lajos Általános Iskolába, mint a másik két alapfokú oktatási intézménybe. Az itt sajátos nevelési igényű iskolások mintegy fele roma származású. A CÖK Erkel Ferenc utcai irodája rendezvények megtartására alkalmatlan, de a Városi Könyvtár színháztermében vagy az iskolákban rendszeresen szervezhetnek nagyszabású kulturális eseményeket, kisebbségi esteket. A helyi romák helyzetét és a városi vezetés probléma érzékenységét jónak ítéli meg. A legfőbb nehézséget a romák rossz lakhatási feltételeiben látja. A polgármesterrel többször egyeztetett