HELYZETKÉP A GYERMEKSZEGÉNYSÉGRŐL ABSTRACT ABSZTRAKT DOI: /SOCIO.HU Portrait of child poverty

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HELYZETKÉP A GYERMEKSZEGÉNYSÉGRŐL ABSTRACT ABSZTRAKT DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.4.115. Portrait of child poverty"

Átírás

1 HARCSA ISTVÁN HELYZETKÉP A GYERMEKSZEGÉNYSÉGRŐL DOI: /SOCIO.HU ABSTRACT Portrait of child poverty In the frame of Health Impact Assessment we have prepared a portrait, which shows the main characteristics of the reproduction of poverty among families with children. A rich research tradition focuses on the different aspects of the poverty such as income poverty, non-monetary indicators of deprivation. All of these fields of poverty are represented in the portrait, meanwhile we have concentrated on the better understanding the causes of reproduction of poverty. In our study we present the effects of demographic characteristics, educational attainment and labour force activity on different aspects of poverty. The aim of our paper is to reveal the principle causes of poverty among the families with children, to investigate how the lack of resources leads to the income poverty and deprivation. Keywords: child poverty, income, consumption, housing ABSZTRAKT Egy egészséghatás vizsgálat részeként helyzetképet készítettünk, amely a gyermekes családok körén belül bemutatja a szegénység újratermelődésével kapcsolatos főbb jellemzőket. A szegénység vizsgálatok fókuszában általában a szegénység különböző aspektusainak bemutatása áll. Így a jövedelmi helyzet, a fogyasztás, az anyagi javak, a lakáskörülmények területén megnyilvánuló szegénység. A helyzetkép ezeket a dimenziókat is megjeleníti, ugyanakkor, ha a szegénység közvetlen okait, a szegénység újratermelődését szeretnénk megérteni, akkor azoknak az erőforrásoknak a hiányára kell koncentrálnunk, amelyek akár az egyén, akár a család szintjén újratermelik a szegénységet. Kulcsszavak: gyermekszegénység, jövedelem, fogyasztás, lakáshelyzet

2 1. GYERMEKSZEGÉNYSÉG A HAZAI KUTATÁSOKBAN A társadalomtörténeti tapasztalatok alapján elmondható, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket generáló strukturális folyamatok, ezen belül is elsősorban a munkaerő-piaci, a képzési és térségi metszetben megjelenő, változó intenzitású folyamatok rendszeresen újratermelik a gyermekes családok, és ezen belül a gyermekek szegénységét. A strukturális folyamatok által előidézett szegénységi alaphelyzethez mindig hozzáadódik a családi életciklussal többnyire együtt járó hátrányos helyzet, ami alatt azt értjük, hogy a fiatal párok családalapítással kapcsolatos költségei aránytalanul magasabbak, mint a rendelkezésre álló forrásaik. Ráadásul az anya keresetének kiesésével az anyagi helyzet tovább romolhat. A családi életciklus előrehaladtával a gyermekes párok anyagi helyzete kedvező esetben jelentősen javul, a többség kilép a demográfiai szegénységből, ám az egyenlőtlenségi rendszerek által kikényszerített tartós szegénységből már sokkal nehezebb kikerülni az érintetteknek. Egyszülős családok esetén ez a probléma fokozottan jelentkezik. A gyermekes családok körében a rendszerváltás előtt is jelentős mértékű volt a szegénység kiterjedtsége, azonban a rendszer fenntartotta a kétkeresős családmodellt, amely bizonyos fokú védőhálót jelentett még az alacsony keresetű családoknak is. A 90-es évek elejétől azonban a piaci viszonyokra való áttérés következtében tömegessé vált a munkanélküliség, amely főleg a társadalom alsó rétegeit sodorta reménytelen helyzetbe. Ezt a társadalmi és gazdasági jellegű sokkot a hátrányos helyzetű rétegek a mai időkig sem tudták kiheverni, hiszen a foglalkoztatottság mértéke az akkori mélyponttól csak kismértékben tudott elmozdulni, következésképpen helyzetük konzerválódott. Az érintett rétegek szempontjából azt lehet mondani, hogy a közel negyedszázada bekövetkezett tömeges munkanélküliség tartósan megvetette a szegénylét alapjait, amelyen csak az elosztási viszonyok erőteljes módosításával lehetne érdemben változtatni. A statisztikák már hosszabb ideje jelzik, hogy a szegénység a gyermekes családokat sújtja a legerőteljesebben, és feltehetően e körülmény is hozzájárult a gyermekszegénység elmélyültebb kutatásához. A vizsgálatok zöme alapvetően abból indul ki, hogy miként a szegénység általánosságban, úgy a gyermekszegénység is több dimenzióban ragadható meg. E közös vonás mellett azonban a figyelembe vett dimenziókat illetően jelentős szemléleti változást tapasztalható az egymást követő kutatási hullámok között. Az első időszakban a gyermekszegénységgel kapcsolatos kutatások egy része hagyományosan a jólét dimenzióira, tehát az életkörülményekre helyezte a hangsúlyt, és a magyarázó okok között kitüntetett szerepet kaptak a családi erőforrásokat meghatározó fontosabb társadalmi-demográfiai tényezők, így elsősorban a szülők munkaerő-piaci és képzettségbeli hátrányai, a család kedvezőtlen demográfiai összetétele, valamint a térségi-települési metszetben megjelenő hátrányok. A később induló gyermek jól-lét vizsgálatok mögött részben hasonló megfontolások húzódnak meg, miután e megközelítés is többdimenziós jelenségként értelmezi a szegénységet, azonban azt nem csupán jóléti, hanem tágabban, jólléti jelenségnek is tekinti, sőt adott esetben elsősorban annak. Ez azt jelenti, hogy az anyagi dimenziók mellett olyan meghatározó tényezőket is figyelembe vesznek, mint az oktatási jóllét, egészségi állapot, pszicho-szociális fejlődés, társas kapcsolatok, életmódkockázatok. Miután a jóllét kutatások csak az utóbbi időszakban kaptak nagyobb lendületet, várható, hogy a gyermek jóllét kutatások is további dimenziók bevonására kapnak majd ösztönzést. 116

3 A hagyományosan a jóléti dimenziókra, tehát az életkörülményekre fókuszáló megközelítések közül a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének egyik korábbi vizsgálatát emeljük ki (Spéder Monostori 2001). E vizsgálat kétféle szegénységkoncepció a deprivációs, illetve a szociálpolitikai (segélyezési) megközelítés alapján mutatta be a gyermekes családok, illetve a gyermekek helyzetét. Az utóbbi megközelítést megalapozó adatgyűjtések azonban időközben megszakadtak, így a kutatások további folytatásához nincsenek meg az empirikus alapok. A kutatás során alkalmazott deprivációs megközelítés külön érdeme, hogy a gyermekek fejlődéséhez minimálisan szükséges életkörülményeket illetően megpróbált társadalmi standardokat kialakítani. A kutatók abból indultak ki, hogy a szegénységi standardok adott gazdasági fejlettséghez és egyenlőtlenségi viszonyrendszerekhez kötődnek, továbbá az is feltételezhető, hogy a folyamatosan átlag feletti jóléti helyzetet élvezők igényszintje magasabb. [Megállapítható, hogy]...a gyermekek minimális életkörülményeit meghatározó igényszintet az iskolai végzettség és a települési helyzet (városiasodottság) tényezői határozzák meg....minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál tágabban húzza meg a gyermekek életkörülményeit lehatároló tényezők körét. A városiasodottság növekedése is hasonló irányba mutat (Spéder Monostori 2001: 22). A kutatás során kísérletképpen kialakításra került egy a gyermekspecifikus életkörülményeket figyelembe vevő index. A kapott eredmény azonban ellentmondásos képet mutatott, amelyet a kutatók részben a kicsi minta-elemszámmal, részben az index nem kellő differenciáltságával magyaráztak. A jólléti megközelítések közül érdemes kiemelni a gyermekjóllét indikátorait nemzetközi összehasonlításban bemutató TÁRKI kutatást (Gábor Kopasz 2012), amely a folyamatosan formálódó nemzetközi gyakorlat, illetve standardokalapján ad képet a gyermekjóllét helyzetéről. Elmondható, hogy még a nemzetközi szervezetek között sincs konszenzus abban a tekintetben, hogy milyen dimenziókat vegyenek figyelembe a gyermekek jóllétének a bemutatása érdekében. A TÁRKI kutatói által használt megközelítés ahhoz az irányzathoz kapcsolható, amely a jóléti, tehát az anyagi dimenziókat, illetve a nem anyagi dimenziókat hasonló súllyal kezeli, tehát viszonylag komplex képet igyekszik adni a gyermekes családok, azon belül a gyermekek jólétéről és jóllétéről. Az indikátorrendszer fentiekben vázolt előnyei mellett, jelenleg továbbra is csak viszonylag korlátozott képet kaphatunk a gyermekek jóllétéről, hiszen a rendszerben használt indikátorok zöme a meglevő adatgyűjtések szabta lehetőségekhez igazodik, célzott adatgyűjtések hiányában. Az alkalmazott indikátorrendszer további hiányossága, hogy a nem anyagi dimenzióban mikro- (család) szintű adatgyűjtések hiányában egy-egy indikátor csak az országos átlagot mutatja, következésképpen a szegénység szempontjából releváns összefüggések kimutatására nincs lehetőség. E hiányosság miatt újra és újra egymásba csúsznak az értelmezési szintek, következésképpen nincs átjárás az anyagi és nem anyagi dimenziók között, ezért az összefüggések kimutatására sincs lehetőség. Elmondható tehát, hogy a gyermekjóllét komplex bemutatására hívatott indikátorrendszer gyermekbetegségei jelenleg még komoly korlátot jelentenek a kellően árnyalt kép érzékeltetésére. Darvas Ágnes és Tausz Katalin (2002, 2003) gyermekszegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos kísérleti jellegű kutatásukban a gyermekek pszichoszociális fejlődésének bemutatására törekedtek, mindezt az anyagi és nem anyagi dimenziók együttes figyelembe vételére alapozva. Kutatásuk nagy előnye, hogy hipotéziseiket mikroszintű, tehát a éves gyermekek körében végzett vizsgálat alapján próbálták igazolni. 117

4 Hipotézisük szerint a veszélyeztetett pszicho-szociális fejlődés a szegénység újratermelődéséhez vezethet, s növelheti a későbbi társadalmi kirekesztettség bekövetkeztének kockázatát (Darvas Tausz 2003: 5). Kutatásuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a jövedelmi szegénységgel összefüggő különféle társadalmi jellemzők: a szülők iskolai végzettsége, munkaerő-piaci részvétele, a családban nevelkedő gyermekek száma, avagy a család roma származása önmagában nem vezet pszichés sérüléshez. A gyermekszegénység, akárcsak a szegénység általában, többdimenziós jelenség: a szegénység különféle dimenzióinak halmozódása jár együtt a gyermekek egészséges pszichés fejlődésének veszélyeztetettségével. (Darvas Tausz 2003: 23) Végezetül egy célját tekintve ugyan nem a szegénységet, hanem a szegénységet újratermelő mechanizmusok, azon belül is az iskolarendszernek a hozott társadalmi hátrányok továbbadását bemutató kutatást említünk meg. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor általános iskolások körében végzett nagymintás, longitudinális vizsgálata a gyermekek iskolatörténeti pályáját mutatja be, folyamatos nyomon követés alapján (Kertesi Kézdi 2010). Megállapításuk szerint: az általános iskola nyolc osztálya a tanulók 20 25%-át nem látja el a középiskola elvégzéséhez szükséges olvasás-szövegértési, matematikai-logikai alapkészségek minimális szintjével, és ezzel minden születési évjáratból több tízezernyi fiatal számára szinte előre beprogramozza a középiskolai pályafutás és a felnőtt élet kudarcait....a magyar közoktatás nem készült föl rá, hogy a felnőtt társadalom alsó negyedét sújtó iskolázatlanság és erőforráshiány következő generációt érintő következményeit konstruktív módon kezelni tudja, a jelenlegi állapotában nem is képes rá, hogy ezekkel a problémákkal megbirkózzon (Kertesi Kézdi 2010:405). E megállapítás kapcsán érdemes idézni Gazsó Ferenc és Laki László (2004) művéből: Az tapasztalható, hogy az alacsony iskolázottságú társadalmi csoportok gyermekeinek 15 30%-a, a roma tanulóknak pedig több mint a fele az iskolai életút első lépcsőfokán, az általános iskolában olyan kudarcot szenved, ami eleve marginalizált társadalmi helyzetet, gyakorta életre szóló munkanélküliséget determinál. Természetesen nem vadonatúj jelenségről van szó. Ha áttekintjük az elmúlt mintegy négy évtized közoktatási fejleményeit, egyértelműen azt konstatálhatjuk, hogy iskolarendszerünk mindvégig eszköztelennek bizonyult a szociokulturális eredetű iskolázási problémákkal szemben (Gazsó Laki 2004:124). A tömeges iskolai kudarc következtében egy-egy generáció mintegy egynegyede mobilitási esélyek nélkül, rendszerint segédmunkásként gyarapította a feleslegesen foglalkoztatottak igen nagy tömegét (Gazsó Laki 2004:125). Ez utóbbi megállapítás kapcsán meg kell jegyezni, hogy a szerzők a rendszerváltás előtti 2-3 évtizedben jellemző helyzetet minősítették, amikor a teljes foglalkoztatottság jegyében, a rendszer az alacsony képzettségű vattaemberek százezreinek adott nem igazán értelmes munkát. Bizonyos, hogy a jelenlegi piaci viszonyok között sokkal kevesebb a vatta pozícióban foglalkoztatottak száma, és az is tény, hogy a munkanélküliek zöme az alacsony végzettségűek közül kerül ki. A piacgazdasági rendszer tehát a saját logikája alapján szelektálta a foglalkoztatottakat. Mindenesetre a két kutatás tapasztalatai teljesen egybecsengenek, ami a mintegy félévszázados trend kapcsán elgondolkodtató, és kérdések és kételyek megfogalmazására ösztönöz. 118

5 Nevezetesen, miután az iskolai rendszer is része annak a nagy rendszernek, amely a társadalmat fenntartja, ezért vajon elvárható-e, hogy szigetszerűen működve feltartóztassa a sok szálon megjelenő társadalmi egyenlőtlenségek meghatározó részét? Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az iskolarendszert felmentenénk attól, hogy szolgai módon közvetítse a társadalmi egyenlőtlenségeket. Külön kell kezelni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a közoktatásnak kötelessége élni az egyenlőtlenségek mérséklése érdekében, és külön azokat, amelyek kívül esnek a hatókörén. Továbbá az is tény, hogy munkaerő-piaci felvevőlépessége nem tudott lépést tartani az oktatási rendszer utóbbi két évtizedben való kiterjesztésével, amelynek következtében komoly mértékben növekedett a képzettség és az ellátott munkakör közötti inkongruencia. A diplomások, főleg a fiatalabbak tömeges mértékben végeznek középfokú végzettséget nem igénylő munkát, a középfokú végzettségűek jelentős része pedig olyan munkát, amelyhez nincs szükség középfokú végzettségre. A végén tehát az alapfokú végzettségűeken, vagy még azzal sem rendelkezőkön csattan az ostor, miután a tartósan szűk korlátok között mozgó munkaerő-piacon nekik már tényleg kevés lehetőség adódik (Harcsa 2013:13). A jelenlegi, tehát a gazdasági jólétre orientált modell természetét alapul véve, önmagában a munkaerő-piaci rendszertől sem lehet elvárni, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket előidéző szerepét érdemben pozitív irányba módosítsa. A magyar gazdaság világpiacon belüli helye, továbbá a világpiacot összetartó strukturális folyamatok és erők ugyanis nem tudnak olyan lehetőséget biztosítani, amely a hazai foglalkoztatottság megfelelő nagyságrenddel való növelését hozná magával. A jóléttel kapcsolatos értékek kiemelt primátusán alapuló modell tehát olyan struktúrákat rögzít, amelyeken belül viszonylag kicsi a mozgástér (Harcsa 2012). Következésképpen a szegénység, ezen belül a gyermekszegénység terén sem nyílik olyan mértékű lehetőség, amely a modell keretein belül biztosítaná az érdemi elmozdulást. A hosszabb távú jövőt tekintve ezért inkább a jólléti értékeket előtérbe helyező fenntartható fejlődés modellje nyithat nagyobb mozgásteret az egyenlőtlenségek mérsékléséhez. 2. A HELYZETKÉP CÉLJA Az,,Egészségi Egyenlőtlenség elleni együttes fellépés (EU Joint Action on Health Inequalities, Equity Action) című projekt az EU tagállamainak részvételével és az Európai Bizottság támogatásával 2010 és 2013 között valósul meg. Ebben Magyarországot az Országos Egészségfejlesztési Intézet képviseli, amely a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia esélyegyenlőség-központú egészséghatás vizsgálatát végzi, különös tekintettel a szegény családokban élő gyermekek egészségét befolyásoló tényezőkre. Az egészséghatás vizsgálat részeként helyzetképet készítünk, amely a gyermekes családok körén belül bemutatja a szegénység újratermelődésével kapcsolatos főbb jellemzőket, és a gyermekes családok rétegzettségét különböző demográfiai és szociológiai jellemzők mentén. 119

6 Hazai és nemzetközi kutatások is igazolták, hogy a szegénység különböző dimenziókban való megjelenése befolyásolja a populáció egészségi állapotát. 1 A célzott kutatások alapján ismert, hogy... az alacsonyabb jövedelműek, a munkanélküliek egészségi állapota az iskolázottságot és a foglalkozást figyelembe véve is lényegesen kedvezőtlenebb, mint a foglalkoztatottak és a jobb anyagi helyzetben levőké (Vokó 2011). Az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentése szempontjából meghatározó körülmény, hogy a társadalmi-demográfiai helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggés kétirányú, nevezetesen az egészségi állapot is visszahat a munkaerő-piaci státusra, és ezen keresztül az anyagi egzisztenciális helyzetre. A gyermekek egészségi állapotának javítását, az egészségi állapot egyenlőtlenségeinek csökkentését célzó társadalompolitikának nagy hangsúlyt kell fektetnie a szegénységben, különösen a mélyszegénységben érintett társadalmi csoportok, ez esetben gyermekes családok helyzetének javítására, hiszen a gyermekek egészségi állapotát alapvetően befolyásolhatja maga a szegénység és annak újratermelődése. Jelen tanulmány kiindulási alapnak tekinti a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiában (továbbiakban Stratégia) megfogalmazottakat, felhasználja a gyermekszegénységgel kapcsolatos eddigi kutatási eredményeket, a társadalompolitika számára készült dokumentumokat, és ezek tanulságai alapján igyekszik újabb szempontokkal gazdagítani a szegénységben élő gyermekes családokról alkotott képet. A szegénység vizsgálatok fókuszában általában a szegénység különböző aspektusainak bemutatása áll, így a jövedelmi helyzet, a fogyasztás, az anyagi javak, a lakáskörülmények területén megnyilvánuló szegénység. A helyzetkép ezeket a dimenziókat is megjeleníti, ugyanakkor, ha a szegénység közvetlen okait, a szegénység újratermelődését szeretnénk megérteni, akkor úgy véljük, hogy azoknak az erőforrásoknak a hiányára kell koncentrálnunk, amelyek akár az egyén, akár a család, akár egy nagyobb egység (pl. térbeli egységek) szintjén újratermelik a hátrányos helyzeteket, a szegénységet, illetve annak egy tartósan fennálló formáját, amelyet mélyszegénységnek hívunk. E cél elérése érdekében a helyzetkép alapvetően a szegénység okainak feltárására, az okok összekapcsolódási mechanizmusainak bemutatására koncentrál. Ez a gondolat szorosan kapcsolódik a Stratégiában megfogalmazott három átfogó cél egyikéhez, nevezetesen a szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozásához (Stratégia: 9.), mint társadalompolitikai célkitűzéshez. Úgy véljük, hogy e cél elérését a hátrányos helyzetek újratermelődését előidéző mechanizmusok, illetve az ezek közötti összefüggések pontos ismerete segíti elő. A helyzetkép nagy hangsúlyt fektet a gyermekes családok családtípus szerinti differenciáltságának bemutatására, a szegénységben, a hátrányos helyzetekben való érintettség vizsgálatára. 2 Ennek érdekében a vizsgálatok többségében megjelenő családtipológiát tovább finomítottuk. Fontos elemként részben az egyszülős családok gyermekszám szerinti csoportosítását 1 A teljesség igénye nélkül néhány ide vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom: Leon Walt 2001; Kovács 2006, 2011; Vokó 2011; Havasi Horváth 2011; Marmot Itt jegyezzük meg, hogy a gyermekek, fiatalok egy része intézményekben él. Az intézményekben élők felmérése a Népszámlálások alkalmával történik meg, a legfrissebb publikált adat 2001-re vonatkozik. Ekkor a 19 éves és fiatalabb népességből több mint 96 ezren éltek intézményekben, ebből közel 74 ezer diákotthon vagy kollégium lakója volt. A többiek legnagyobb csoportjai a gyermekvédelmi szakellátás, a gyermekjóléti alapellátás bentlakásos intézményeiben, tartós elhelyezést biztosító szociális intézményekben élnek. 120

7 emelhetjük ki, hiszen kimutatható, hogy az egy és a több gyermeket nevelők életkörülményei között lényeges különbségek vannak. Külön kategóriaként jelenítettük meg a kiterjesztett, jellemzően több generációs keretek között élő családtípust. Jelen tanulmány csak az első lépéseket teszi meg a komplexebb kép kialakításához, tekintve, hogy a továbbiakban olyan hosszú idősoros társadalmi indikátorokat kellene kialakítani, amelyeket nagymintás társadalomstatisztikai adatgyűjtések, kellő részletezettségre lehetőséget adó népszámlálási adatok, illetve társadalmi csoportokra, társadalmi problémákra célzott adatgyűjtések adatai alapján lehet majd előállítani. Az erre vonatkozó nehézségek tekintetében egyetértünk a Stratégia megfogalmazásával: Az indikátorok előállításának alapvető feltétele, hogy a kutatásokból, adatgyűjtésekből, adminisztratív folyamatokból rendelkezésünkre álljanak a szükséges adatok. A stratégia által kezelni szándékozott társadalmi problémák természetéből fakadóan ezen a területen számos nehézség mutatkozik. Ahhoz, hogy a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok élethelyzetének meghatározóiról, jövedelmi, megélhetési viszonyairól, s ezek alakulásáról megfelelő információkkal rendelkezzünk, igen gondosan megtervezett, a speciális adatgyűjtési nehézségekre (e társadalmi csoportok azonosítása, elérhetősége, nyomon követhetősége) megfelelően reagáló nagymintás adatfelvételekre van szükségünk (Stratégia: 9.). Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a már meglévő adatgyűjtések jobb kihasználása is komoly előrelépést jelenthetne a szegénység kutatások területén. A Stratégiában megfogalmazottakat azzal is ki kell egészíteni, pontosabban azt is hangsúlyozni kell, hogy a nagymintás adatfelvételek rendszeressége kulcskérdés, hiszen csak a rendszeres időközönként megismételt adatgyűjtések adnak lehetőséget a folyamatok nyomon követésére, a társadalompolitikai intézkedések hatásainak monitorozására. Mindezeket figyelembe véve a helyzetkép az egyes témakörök kapcsán jelzi, hogy milyen további információkra, adatgyűjtésekre, módszertani lépésekre, indikátorokra lenne szükség egy koherens, a szegénység újratermelődését és a szegénység jellemzőit bemutató kép kialakításához. A vizsgálat alapsokaságát a gyermekes családok alkotják, azaz ahol legalább egy 19 év alatti gyermek él. 3 Arra törekszünk, hogy a gyermekes szegény családok helyzetét az összes gyermekes család helyzetével összevetve értelmezzük, tehát kontrollcsoportként megjelenítjük azoknak a családoknak az adatait is, akik a szegénység különböző dimenzióiban nem érintettek. 3. MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSOK, DEFINÍCIÓK 3.1. Szegény családokban élő gyermekek vs. a szegénység gyermekspecifikus formái Megközelítésünk szerint a szegénység elsődlegesen családi szinten értelmezhető. Ha a szegénység újratermelődésének mérsékléséről beszélünk, akkor a szülők erőforrásai, anyagi helyzete, munkaerő piaci pozíciója, egészségi állapota, életmódja és értékei azok, amelyek a gyermek jelenlegi életkörülményeit, és jelenlegi valamint jövőbeli lehetőségeit is meghatározzák. 3 A gyermekeket a különböző kutatások, adatgyűjtések, hazai és nemzetközi indikátorrendszerek, társadalompolitikai programok eltérő módon értelmezik. A definíciók sokaságával és az ebből adódó korlátokkal a helyzetkép későbbi fejezete foglalkozik. 121

8 A szegénység megjelenési formáit is alapvetően családi szinten értelmezzük, noha nyilvánvaló, hogy a családon belüli erőforrások nem feltétlenül egyenletesen oszlanak el, és az sem vitatható, hogy a gyermekeknek számos vonatkozásban speciális szükségletei vannak. 4 Fontos feladat a gyermekspecifikus indikátoroknak a kialakítása, fejlesztése és a szükséges adatforrások megteremtése, adatfelvételi módszerek kidolgozása A mélyszegénység fogalma A mélyszegénység fogalmában általában a súlyosság, a tartósság, valamint a generációk között átívelő szegénység tartalmai jelennek meg, de van, aki a tartós munkanélküliséget tartja kulcselemnek. A különböző definíciók közül a mi megközelítésünkhöz az alábbi kapcsolódik legszorosabban: a mélyszegénység egy olyan élethelyzet, amelyben az emberek nem képesek a legalapvetőbb létszükségleteiket sem kielégíteni a rendelkezésre álló források igénybevételével. Másrészt a szegénység kockázati tényezőinek az alacsony iskolázottság, a munkanélküliség, az erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből eredő súlyos deficitek mindegyike vagy többsége jelen van a családok életében. A tartósságot háromféle értelemben is hangsúlyozzák: egyrészt ez a helyzet a családok életében hosszú ideje fennáll, és nem látszik remény a kijutásra, másrészt nagy a veszélye az átörökítődésnek. harmadszor pedig ezek a családok nem képesek elhagyni azt a lakóhelyet, amely nem kínál számukra kiutat a nyomorból, hiszen nincsenek munkahelyek, amelyek lehetővé tennék a munka világába való beilleszkedést. A kilátástalan élethelyzethez társul a mindennapi küzdelem a fennmaradásért, ami aláássa a szegények egészségét, súlyos mindennapi stresszt és szenvedést jelent. További alkotó eleme a mélyszegénységnek a szegénység kultúrája, mely ugyan segíti a mindennapi túlélést, de ugyanakkor olyan életstílus elemeket hordoz, melyek maguk is megnehezítik a szegénysorból való kijutást (Kozma et al 2010: 11). A definíció meglehetősen árnyalt, és az ennek megfelelő indikátorok előállítására, alkalmazására megfelelő információk hiányában a gyakorlatban többnyire csak részlegesen kerül sor A gyermek fogalma Tanulmányunkban gyermeknek a 19 év alatti (18 éves és fiatalabb) gyermek státuszban élő népességet tekintjük, külön közöljük, ahol a felhasznált adatforrás miatt ettől eltértünk Korlátok a mérési eredmények értelmezésében 1. A szegénység és az egészségi állapot is dinamikus kategória, amiből az is következik, hogy az egy-két éven belüli változás nem mindig jelent trendváltást, sőt az is előfordulhat, hogy a statisztikai eszközökkel nem mért, vagy nem mérhető, tehát rejtőzködő hatások csak évek múltán jelennek meg. Különösen igaz ez az egészségi állapot esetében. 4 A gyermekek saját szükségleteit feltérképező kutatások sorából lásd pl. Spéder 2001, Darvas Tausz 2002, Darvas Tausz

9 2. Ismert, hogy a hátrányos társadalmi helyzet statisztikai eszközökkel való megragadásának komoly korlátai vannak, ami azt jelenti, hogy a lakossági adatgyűjtések nem érik el az érintett populációt, következésképpen e miatt minden mérés alulbecslés. 3. A kistérségi szintű indikátorokat alapvetően csak a népszámlálási, illetve egyéb, a települések teljes körét lefedő adatgyűjtések alapján lehet majd összeállítani (T-STAR mutatók alapján.) A kistérségi szinten megjelenő hatásokat alapvetően a különböző strukturális indikátorok alapján lehet megragadni, oly módon, hogy ahol az adott kistérségben élő népesség helyzetét, illetve az ott jelenlevő intézményrendszer jellemzőit bemutató indikátor csoportok kedvezőtlen értékeket mutatnak, ott alapvetően a hátrányos helyzetű kistérségek jelennek majd meg. 4. A Stratégia kiemelten kezeli a roma népességet, amelyre vonatkozóan a népszámlálástól eltekintve nincsenek a KSH által gyűjtött adatok, következésképpen azok más adatforrásokból, jelen esetben a Népességtudományi Intézet Demográfiai Panel (DPA) vizsgálatából származnak. (A népszámlálás roma népességre vonatkozó adatai viszont nagymértékben alulbecsültek.) 4. A GYERMEKSZEGÉNYSÉG INDIKÁTORAI A gyermekszegénységgel és a gyermekek jólétével foglalkozó indikátorok kialakításának és fejlesztésének munkálatai az Európai Unió országaiban és Magyarországon is a 2000-es évek közepén kaptak új lendületet. A teoretikus és az operacionalizálással foglalkozó munkák számára is fontos hátteret jelentett az a társadalompolitikai célkitűzés, amely kiemelten kezelte a gyermeki jólét elősegítését, a gyermekszegénység visszaszorítását. Továbbá nagy támogatást jelentettek azok a nemzetközi adatgyűjtési programok (pl. SILC) amelyek a kialakításra kerülő mutatók empirikus forrásaiként szolgáltak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az uniós társadalompolitikai programokhoz kapcsolódó, a nemzetközi összehasonlítást szolgáló indikátorok gyakran nem alkalmasak arra, hogy egy-egy nemzeti társadalompolitikai program megalapozását vagy monitorozását lehetővé tegyék. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi összehasonlítás céljára kialakított indikátorok mindig kompromisszumok során alakulnak ki, amelyeket az egyes nemzeti politikák, prioritások, a meglévő nemzeti adatgyűjtési rendszerek és azok rugalmassága, a használt definíciók befolyásolnak. Éppen ezért fontos, hogy a nemzetközi indikátorok mellett minden országban előálljon egy hazai indikátor struktúra is, amely úgy illeszkedik a nemzetközi összehasonlítást szolgáló indikátorkörbe, hogy egyben alkalmas néhány főbb társadalompolitikai intézkedés vizsgálatára is. A társadalompolitika különböző szegmenseihez kapcsolódó indikátorok esetében kulcskérdés a mutatószámok kellő érzékenysége, az, hogy egy-egy intézkedést közvetlenül lehessen rájuk alapozni, és az intézkedések hatásai is egyértelműen mérhetők legyenek a segítségükkel. Ez azt igényli, hogy a teljes népességre kiterjedő népszámlálásokat, a teljes népességre reprezentatív nagymintás adatfelvételeket egy-egy populációra és egy-egy társadalmi problémára célzott vizsgálattal kell kiegészíteni. Ezek hiányában az indikátorok közvetlen társadalompolitikai hasznosíthatósága mindig nagyon sok korláttal értelmezhető. 123

10 Magyarországon a 2000-es évek elején indult el az a statisztikai program, amelynek fő célja a jövedelem egyenlőtlenség és a szegénység különböző aspektusainak vizsgálata volt. Ennek keretében a 2000-es évek közepén kidolgozásra került egy indikátorlista, amely a szegénység demográfiai és szociológiai profiljának leírására tett kísérletet (Hegedűs Monostori 2005). Az indikátor lista a meglévő adatgyűjtési rendszert felhasználásával, ugyanakkor annak bizonyos elemeit átalakítva, célzott adatfelvételekkel kiegészítve vált volna adatokkal is feltölthetővé. Ez a meglévő adatgyűjtési rendszer nehézkessége (részben éppen a széttagolt nemzetközi adatigények miatt), a társadalompolitika különböző részlegeinek széthúzó érdekei, valamint anyagi erőforrások hiányában azonban csak részlegesen valósult meg. Jelenleg a témára vonatkozó indikátorok szinte kizárólag a különböző nemzetközi szervezetek által definiált mutatószámokból állnak. Az adatközlésekre még az sem jellemző, hogy a nemzetközi szervezetek által meghatározott csoportosításnál részletesebb vagy több dimenziót alkalmazó mutatószámokat írjanak le, noha ezek sem új adatgyűjtést, sem újabb anyagi erőforrást nem igényelnek. Ahogyan említettük, a gyermeki jólétre és szegénységre vonatkozó nemzetközi indikátorok kialakítása közvetlenül kapcsolódik az EU egyik társadalompolitikai célkitűzéséhez, amely 2005-től egyre erőteljesebben jelenik meg a különböző bizottságok munkájában. Az indikátorok kidolgozását és fejlesztését egy munkacsoport végzi, amely 2007-ban alakult. A munkacsoport 2008-ban készítette el első jelentését (EU Task-Force on Child Poverty and Child Well-Being 2008), amely a gyermekszegénységre vonatkozó adatokat gyűjtötte össze, továbbá ajánlásokat fogalmazott meg az indikátorok fejlesztésével kapcsolatban. A jelentés a következő főbb ajánlásokat teszi: 5 Nyilvánvaló, hogy a gyermek szegénység leírására nem elegendő a teljes népesség szegénységére vonatkozó mutatók életkor szerinti bontásban való megjelenítése, hiszen a gyermek szegénységnek specifikus vonásai vannak. Külön kell kiemelni a különösen veszélyeztetett gyermekek (árvák, migránsok, fogyatékkal élők, deprivált körzetben lakók, kisebbséghez tartozók stb.) helyzetének leírását szolgáló indikátorokat. A meglévő adatforrásokat jobban ki kell használni a gyermek specifikus jelenségek leírására. Különösen nagy jelentősége van a panel adatbázisoknak (pl. SILC), amelyek a szegénység tartósságát és a szegénység átörökítés jelenségét ragadhatják meg. Biztosítani kell, hogy az adatforrások hosszú távon nyújtsanak összehasonlítható adatokat, hiszen a folyamatokat csak ezek segítségével lehet követni. Az indikátorok tovább fejlesztése egy nemzetközi konzorcium keretében folyt, amelyet a TÁRKI és a brüsszeli Applica vezetett. Szorosan kapcsolódva a fentebb említett Munkacsoport munkájához, alapvetően a már ott definiált (korábbi Munkacsoportok által kidolgozott) indikátor sort alkalmazva, jelentős az átfedés az OECD témára vonatkozó indikátoraival (OECD Family Database). Az indikátorok 9 területre vonatkoznak. Az itt definiált indikátorokra is elmondható, hogy egy-egy társadalompolitikai intézkedés közvetlen előkészítésére, monitorozására kevésbé alkalmasak, hiszen a gyermek jól-létre ható gazdasági és társadalmi folyamatok, társadalompolitikai döntések komplex módon hatnak. Bizonyos indikátorok esetében még az sem biztos, hogy a gyermekek jól-létének változását 5 Csak azokra az ajánlásokra térünk ki, amelyek alapelveket rögzítenek. 124

11 mérik, hiszen például a gyermekes családok szegénységi rátája úgyis változhat, hogy közben a gyermekes családok jövedelmi helyzetében nem történik lényeges változás, pusztán a társadalmon belüli relatív pozíciójuk változik meg, más társadalmi csoportok helyzetének változásával. Vannak olyan indikátorok is, amelyeknél nem mondható meg egyértelműen, hogy az indikátor milyen mértékű változása jelenít meg pozitív elmozdulást. Ilyen például a bölcsődei részvétel. Fontos társadalmi cél, hogy azok a gyermekek, akiknek a szülei dolgoznak vagy dolgozni szeretnének, bölcsődébe járhassanak. Ugyanakkor Magyarországon az ösztönző rendszer eredményeként a gyermekek két éves koráig az édesanyák otthon maradnak. Ha ez választásuk, és nem külső kényszerek eredménye, akkor az is lehet egy társadalompolitikai cél, hogy a választás szabadságát és lehetőségét fenntartsuk. Számos indikátor terület esetében csak akkor lehetséges hathatós társadalompolitikai döntéseket megalapozni, ha többet tudunk az adott területen érintettek demográfiai, szociológiai jellemzőiről, szülői hátteréről. Az adminisztratív forrásokból származtatott indikátorok esetében ezek nem teljesülnek, így az indikátorok használhatósága korlátozott. Mindezen dilemmák feloldása nem csupán az indikátorok további fejlesztését igényli, hanem azoknak az összefüggéseknek a folyamatos vizsgálatát is, amelyek segítségével az indikátorok által jelzett változások lényegét megérthetjük. Ez pedig a meglévő adatgyűjtési rendszerek jobb kihasználását és továbbfejlesztését is megköveteli, ahogyan a hivatkozott tanulmány és a TÁRKI egy másik anyaga (2012) is kiemeli. Ez utóbbi a Nemzeti Felzárkóztatási Stratégia monitoring rendszerére tesz javaslatot. Szintén közvetlenül egy társadalompolitikai programhoz kapcsolódik az az indikátor lista, amelyet a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia keretében készítettek. Ezeknek az indikátoroknak egy jelentős része átfedésben van a szegénység nemzetközi indikátoraival, de találunk közöttük olyanokat is, amelyek definíciója eltér a nemzetközi összehasonlításokban alkalmazottaktól. A 60 elemből álló indikátor készlet hét területre vonatkozik: 1.) foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet, 2.) anyagi helyzet, és az anyagi helyzet javítását szolgáló ellátások, 3.) alapvető szükségletek, depriváció, 4.) lakás, lakhatás, 5.) oktatás, 6.) a gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások, 7.) egészségi állapot. Az indikátor lista ez esetben is magán hordozza a különböző forrásokból származó adatok eltérő fogalomrendszeréből származó problémákat, továbbá a munka ezen stádiumában nem alakult még ki, hogy milyen demográfiai, szociológiai ismérvek mentén közlik a majdani szerzők az indikátorokat, és hiányzik az az értelmezési keret is, amely eligazít abban, hogy mely indikátor vagy indikátor csoport mely intézkedéshez, intézkedésekhez kapcsolódik, milyen változások tekinthetők pozitív elmozdulásnak egy-egy jelenség vonatkozásában. 125

12 5. A HELYZETKÉP MEGKÖZELÍTÉSE A helyzetkép kiindulópontja az a korábbi kutatások által jól dokumentált tény, hogy a gyermekvállalás az esetek döntő többségében az anyagi helyzet romlásával jár együtt, hiszen a gyermekvállalással a korábbi kereső/eltartott arány megváltozik. Különösen jól érzékelhető ez a kisgyermeket nevelő családok esetében, mivel Magyarországon a legtöbb nő, a gyermek 2 3 éves koráig otthon marad, így keresete rövidebb-hosszabb ideig kiesik. A munkaerő-piacra való visszatérés nehéz, különösen akkor, ha több gyermeket vállalva, a munkaerő-piacról való távol maradás hosszabb ideig tart. Ebből következik, hogy a gyermekes családok helyzetét mindenképpen differenciáltan kell vizsgálni. A családban nevelkedő gyermekek száma meghatározza a kereső/eltartott arányt, ha a legkisebb gyermek 3 év alatti és az anya otthon van, akkor ez az arány még kedvezőtlenebbül alakul. Az általunk kialakított családtípusok és bizonyos társadalmi ismérvek összekapcsolódása révén jól kimutatható a gyermekes családok heterogén összetétele. Például a 3 vagy annál több gyermeket nevelő családok körében magas az alacsonyan kvalifikált szülők aránya, csakúgy, mint az ún. kiterjesztett családtípusokban, ahol a gyermekek és szülőjük/szüleik mellett további személyek jellemzően nagyszülők is élnek. Az egy vagy két gyermeket nevelő szülők körében viszont éppen az alacsony iskolai végzettségűek aránya kisebb. A kereső nélküli családok aránya a gyermeküket egyedül nevelők, a kiterjesztett családtípusban élők, és a 3 vagy annál több gyermeket nevelők esetében magas. Ebből a szempontból leghátrányosabb helyzetben azok a családok vannak, ahol egy szülő neveli legalább két 19 év alatti gyermekét. A szülők iskolai végzettsége, a családban élő foglalkoztatottak száma és a családtípus közötti összefüggés azt mutatja, hogy a különböző családtípusokban élő gyermekek és családjaik szegénységi kockázata nemcsak azért különbözik, mert eltérő a gyermekszám, hanem azért is, mert a különböző családtípusok eltérő arányban reprezentáltak az iskolai végzettség és a munkaerő-piaci aktivitás alapján definiált társadalmi csoportokban. A társadalmi hierarchia alsóbb pozícióin az átlagosnál magasabb a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelők aránya, így a szegénység nagyobb kockázatának kitett családösszetétel és a társadalmi hierarchiában betöltött kedvezőtlenebb hely sok családnál összekapcsolódik, és ezáltal felerősödik a szegénység kockázata. A szegénység mérséklésére irányuló társadalompolitikai programoknak mindenképpen meg kell különböztetniük a szegénység különböző szintjeit, annak mélysége és tartóssága szerint is, hiszen hatékony eszközök csak ezekre alapozva építhetők ki. Különösen fontos ennek megkülönböztetése a gyermekes családok esetében, mivel az anya munkaerő-piaci aktivitása a legkisebb gyermek intézménybe kerülésével megváltozhat, ezáltal a kereső/eltartott arány pozitív irányba mozdulhat el. Fontos megmutatni azoknak a családoknak az arányát, demográfiai és szociológiai ismérveit, akiknél az anya már a gyermekek születése előtt sem volt a munkaerőpiac aktív tagja, vagy akiknél az anya a legkisebb gyermek 3 éves kora után nem tud visszalépni a munkaerőpiacra. Az apa munkaerő-piaci történetének követése szintén közelebb vihet ahhoz, hogy meg tudjuk különböztetni a gyermekvállalást követő néhány év megnövekvő szegénység kockázatát, a tartóssá vált szegénységtől. 126

13 Több kutatás is vizsgálta az életpálya során előforduló munkanélküliség tényét, gyakoriságát és hosszát, de fontos információtartalma van az általunk alkalmazott mutatónak is, ami a munka nélkül töltött idő hosszát vizsgálja, illetve azoknak a 19 év alatti gyermeket nevelőknek az arányát mutatja meg, akiknek még sohasem volt rendszeres munkája. A szegénység jellegzetes térbeli eloszlást mutat: a községekben, a keleti-régiókban koncentrálódó szegénység jól dokumentált tény. A magasabb szegénységi kockázat részben az ott élők strukturális jellemzőiből, részben pedig az adott térség gazdasági fejlettségéből, intézményi ellátottságából fakadnak. Kérdéses, hogy a gyermekes családok különböző típusaiban az alacsonyabb iskolai végzettségűek, a kereső nélküli családok hogyan koncentrálódnak egy-egy térbeli egységben. 6. HELYZETKÉP A GYERMEKSZEGÉNYSÉGRŐL Az alábbiakban bemutatjuk a szegénység újratermelődését meghatározó tényezők alakulását a gyermekes családok körében, továbbá áttekintést adunk arról, hogy a szegénység különböző dimenzióiban milyen mértékben érintettek a gyermekes családok, és azok különböző csoportjai. A szegénység újratermelődését meghatározó tényezők köréből a demográfiai aspektusok, a szülők iskolai végzettsége és munkaerő-piaci pozíciója, valamint a térbeli jellemzők állnak vizsgálatunk középpontjában. A szegénység megjelenési formáit tekintve pedig a jövedelmi szegénységre, a deprivációra, a lakásszegénységre, a lakhatási problémákra, a szociálpolitika által hátrányos helyzetűnek tekintett csoportok vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt. 6. A. A SZEGÉNYSÉG ÚJRATERMELŐDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DIMENZIÓK 6. A. 1. Családszerkezet Az eddigi vizsgálatok kimutatták, hogy a családszerkezet, és ezen belül is a szegénység szempontjából magasabb kockázatú családtípusok létrejöttében a különböző társadalmi-demográfiai folyamatok együttes hatása jelenik meg. A családszerkezet vonatkozásában azokat tekinthetjük hátrányos helyzetűeknek, ahol a kereső/eltartott arány kedvezőtlen. Ez elsősorban a nagycsaládosok, azaz a 3 és több gyermeket nevelők, valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében lehet nagyobb arányú. A szegénység kockázata különösen magas azok körében, akiknek a családjában a legkisebb gyermek 3 évesnél fiatalabb. Magyarországon ugyanis a kisgyermeket nevelő nők többsége a gyermek 2 éves, kisebb részük pedig 3 éves koráig otthon marad. Ez alatt az idő alatt különböző anyasági ellátásokban részesülhet, amelyek egy része alanyi jogon jár, más része pedig társadalombiztosítási alapú. Ezek az ellátások (különösen a gyermek 2 3 éves kora között igénybe vehető GYES) alacsonyabb összegűek, mint a nők szülés előtti keresete, így ez a tény és a kereső/eltartott arány kedvezőtlen irányú megváltozása növeli a szegénység kockázatát. 127

14 A 19 év alatti gyermekek család/háztartástípus 6 szerinti megoszlásáról, és annak változásairól tájékoztat a 2. táblázat. Ez alapján megállapítható, hogy a szegénység és annak újratermelődése szempontjából kockázatosnak tekinthető 3 vagy több 19 év alatti gyermeket nevelő családtípusba tartozó gyermekek aránya 1990 és 2011 között 15%-ról 19%-ra növekedett, míg az egyszülős családokban élőké 10-11% körül mozgott a vizsgált időpontokban. 2. táblázat. A 19 év alatti gyermekek családtípus szerinti megoszlása és száma, 1990, 2001, 2011 Családtípus Megoszlások (%) Létszámbecslések ( ezer fő) Pár + egy 18 éves és fiatalabb gyermek 12,8 12,9 15, Pár + két 18 éves és fiatalabb gyermek 35,9 30,6 28, Pár + három vagy több 18 éves és fiatalabb gyermek 15,0 18,0 19, Pár+18 éves és fiatalabb gyermek(ek) és év közötti gyermek(ek) 5,8 8,3 9, Egy szülő + egy 18 éves és fiatalabb gyermek 3,7 3,6 3, Egy szülő + két vagy több 18 éves és fiatalabb gyermek 7. Egy szülő + 18 éves és fiatalabb gyermek(ek) és év közötti gyermek(ek) 5,4 5,3 5, ,1 1,5 1, Egyéb családtípus 20,3 19,8 17, Összesen 100,0 100,0 100, Forrás: 1990-es adat: Népszámlálás 2%-os mintája, saját számítás; 2001-es adat: Népszámlálás 2%-os mintája, saját számítás; 2011-es adat: Munkaerő-felmérés 2011 első negyedév, saját számítás Megjegyzés: 1.) Az 1-7 kategóriában csak gyermekek és szülők élnek. 2.) Az 1990-es és a 2001-es létszámbecslés a Cenzusok adatán alapul, miszerint 1990-ben ezer, 2001-ben pedig ezer volt a 19 év alatti állandó népesség száma. A 19 év alatti állandó népesség száma nem felel meg pontosan a 19 év alatti gyermekek számának, amiből következően az 1990-es és 2001-es adatok felülbecsültek. A családstruktúra nem csak abból a szempontból fontos, hogy hogyan alakul a kereső/eltartott arány, hanem abból a szempontból is, hogy a gyermekek milyen együttélési mintákat látnak maguk előtt, hogy hogyan termelik ezeket újra, és ez hogyan hat majd későbbi életkörülményeikre. Számos vizsgálat kimutatta, hogy az elvált szülők gyermekeinek demográfiai magatartása jellegzetes vonásokat mutat, olyanokat, amelyek a szegénység újratermelődésének magasabb kockázatát rejtik magukban. Az elvált szülők gyermekeinek körében például magasabb az élettársi kapcsolatban élők, és a valaha elváltak aránya is (lásd pl. Kamarás 1997). Hozzá kell tenni azt is, hogy nyilvánvalóan nem csak a minták, hanem az alacsony iskolai végzettség, az alacsony társadalmi státusz átörökítése is meghúzódik emögött. Ha azokat az együttélési formákat is számba vesszük, ahol a gyermekek és a szülők mellett más rokon személyek is élnek, akkor az egyszülős családok aránya sokkal magasabb, mint a korábban számított érték ben, 2001-ben és 2011-ben 15-16% 6 A gyermekes családok esetében a család, illetve a háztartás fogalmát szinonim módon használjuk. A gyermekes családok néhány százaléka több családos háztartásszerkezetben él. Ezekben az esetekben a család és a háztartás fogalma nem ugyanazt az együtt élő közösséget fedi le, de mivel ezeknek az aránya nagyon kicsi, a megkülönböztetéstől eltekintünk, annál is inkább, mert az alkalmazott tipológia esetében a több családos háztartásban élők az egyéb családtípus kategóriába kerülnek. A megnevezett családtípusok (1-7 kategóriák) az egy családosokra vonatkoznak. 128

15 körül mozgott azoknak az aránya, akiket csak egy szülő nevelt (3. táblázat). Harmaduk olyan családban élt, ahol a szülő mellett más rokonok is, az esetek többségében a nagyszülők éltek. 3. táblázat. A 19 év alatti gyermekek megoszlása aszerint, hogy hány szülő nevelte őket, 1990, 2001, 2011 (%) Családtípus Mindkét szülővel együtt élő gyermek 84,8 84,5 84,2 2. Csak egy szülővel együtt élő gyermek 15,2 15,5 15,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: 1990-es adat: Népszámlálás 2%-os mintája, saját számítás; 2001-es adat: Népszámlálás 2%-os mintája, saját számítás; 2011-es adat: Munkaerő-felmérés 2011 első negyedév, saját számítás Az elmúlt két évtized tendenciáit tekintve azt mondhatjuk, hogy az alsóbb iskolai végzettségűek körében a két évtizeddel korábbihoz képest némileg magasabb, míg az érettségizettek csoportjában stagnáló, a diplomások körében erőteljesen csökkenő a gyermeküket egyedül nevelők aránya (4. táblázat). 4. táblázat. Az egy szülővel nevelkedő gyermekek aránya és száma a szülő/anya iskolai végzettsége szerint, 1990, 2001, 2011 Egy szülővel nevelkedő gyermekek A szülő/anya iskolai végzettsége aránya (%) száma (ezer fő) Legfeljebb 8 általános 16,2 24,2 18, Szakmunkásképző, szakiskola 13,7 13,0 16, Érettségi 14,2 14,4 15, Diploma 18,4 10,9 11, Összesen 15,2 15,5 15, Forrás: 1990-es adat: Népszámlálás 2%-os mintája, saját számítás; 2001-es adat: Népszámlálás 2%-os mintája, saját számítás; 2011-es adat: Munkaerő-felmérés 2011 első negyedév, saját számítás Megjegyzés: 1.) A kétszülős családokban az anya iskolai végzettségét vettük figyelembe. Az egyszülős családokban élő gyermekek döntő többségét az anya neveli, ezért a szülő iskolai végzettsége jellemzően ez esetben is az anya iskolai végzettségét jelenti. 2.) Az 1990-es és a 2001-es létszámbecslés a Cenzusok adatán alapul, miszerint 1990-ben ezer, 2001-ben pedig ezer volt a 19 év alatti állandó népesség száma. A 19 év alatti állandó népesség száma nem felel meg pontosan a 19 év alatti gyermekek számának, amiből következően az 1990-es és 2001-es adatok felülbecsültek. Ha azt vizsgáljuk, hogy hogyan változott az egyszülős családban nevelkedő gyermekek száma, akkor az állapítható meg, hogy 1990 és 2011 között összességében jelentős csökkenés figyelhető meg, de ez nem jellemző minden társadalmi rétegre, ha a réteghelyzetet a szülő iskolai végzettségével közelítjük. Nagyon jelentősen csökkent azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek a szülője legfeljebb 8 általánost végzett, de ez (mint fentebb láttuk) nem annak köszönhető, hogy ebben a rétegben csökkent volna az egyszülősök aránya, hanem annak, hogy a szülők iskolai végzettség szerinti struktúrája változott meg (5. táblázat). Szintén ez az átstrukturálódás az oka annak, hogy 1990-hez képest a 2000-es évekre növekedett a diplomás szülővel élő egyszülős gyermekek száma. 129

16 5. táblázat. 19 év alatti gyermekek megoszlása a szülő/anya iskolai végzettsége szerint, 1990, 2001, 2011 (%) A szülő iskolai végzettsége A gyermekek megoszlása Legfeljebb 8 általános 43,0 21,6 23,7 2. Szakmunkásképző, szakiskola 16,5 27,1 22,5 3. Érettségi 36,5 31,7 32,4 4. Diploma 4,0 19,5 21,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: 1990-es adat: Népszámlálás 2%-os mintája, saját számítás; 2001-es adat: Népszámlálás 2%-os mintája, saját számítás; 2011-es adat: Munkaerő-felmérés 2011 első negyedév, saját számítás Megjegyzés: 1.) A kétszülős családokban az anya iskolai végzettségét vettük figyelembe. Az egyszülős családokban élő gyermekek döntő többségét az anya neveli, ezért a szülő iskolai végzettsége jellemzően ez esetben is az anya iskolai végzettségét jelenti. Az egyszülős családok vizsgálatánál fontos figyelembe venni, hogy a keresztmetszeti felvételek nem tudják kimutatni, hogy a gyermekek hány százaléka élt valaha egyszülős családban. Az egyszülős családtípusok vizsgálatánál különösen fontos lenne a dinamikus szemlélet érvényesítése a statikussal szemben, hiszen ezek egy része idővel ismét kétszülőssé válhat, és a kétszülős családban élő gyermekek között is vannak olyanok, akik egy korábbi időpontban csak egy szülővel éltek együtt. Az ilyen életpályák a gyermek életkörülményeire jelentős hatással vannak. Ez az oka annak, hogy több külföldi kutatás is annak vizsgálatára irányult, mekkora annak a kockázata, hogy egy gyermek meghatározott életkorig megéli az egyszülős státuszt, illetve meghatározott életkorig hány évet tölt a gyermek egyszülős státuszban (Anderson 2004). A témára vonatkozó hazai kutatás pedig azt állapította meg, hogy között az egyszülős családok 30%-ának megváltozott az összetétele. Egy részükben a szülő újabb párkapcsolatot létesített, másik nagyobb csoportjuk pedig rokonnal/rokonokkal, jellemzően felmenőkkel összeköltözött (Harcsa 2008). Az egyszülős családok a szülő párkapcsolatba lépésével mozaik családdá alakulhatnak, amelyben közös és/vagy csak az egyik szülő vérszerinti gyermeke(i) élnek együtt ben a 19 éves és fiatalabb gyermekek 7%-a élt ilyen családban. A mozaik családokban élők aránya az életkor szerinti differenciált. Míg a 0 2 éves korosztályban 1%, a 3 5 évesek korcsoportjában 4%, a 6 9 évesek körében 7%, a évesek körében 8 9% között mozgott a mutató értéke (Mikrocenzus 2007). Az elmúlt két évtized változásai nyomán napjainkban szorosabban összekapcsolódik az alacsonyabb társadalmi pozíció a kedvezőtlen eltartott/kereső struktúrával jellemezhető családszerkezettel. Az elmúlt 20 esztendő alatt ugyanis a 3 vagy több gyermeket nevelők aránya az alacsony iskolai végzettségű anyák körében növekedett csupán. A gyermeket nevelő családok körében a nagycsaládosok aránya 1990-ben 12, 2001-ben és 2011-ben 13%-ot tett ki. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező anyák családjaiban ugyanezekben az időpontokban 17, 24 és 25% voltak a megfelelő értékek (6. táblázat). 130

17 6. táblázat. A gyermeket nevelő családok megoszlása a 19 év alatti gyermekek száma és az anya iskolai végzettsége szerint (%) Évek Szülő (anya) iskolai végzettsége 19 év alatti gyermekek száma Összesen Átlagos gyermekszám (0 19) 8 általános 45,9 37,5 16,7 100,0 1, Szakmunkásképző 42,2 48,3 9,6 100,0 1,69 Érettségi 46,4 46,1 7,6 100,0 1,63 Diploma 46,0 43,4 10,6 100,0 1,67 Összesen 45,5 42,6 11,9 100,0 1,71 8 általános 47,4 28,3 24,3 100,0 1,93 Szakmunkásképző 48,6 38,1 13,4 100,0 1, Érettségi 53,0 39,3 7,7 100,0 1,56 Diploma 49,3 40,3 10,4 100,0 1,63 Összesen 50,0 37,1 13,0 100,0 1,68 8 általános 44,1 30,8 25,1 100,0 1,98 Szakmunkásképző 50,8 34,3 14,9 100,0 1, Érettségi 53,7 38,0 8,3 100,0 1,56 Diploma 55,0 36,2 8,9 100,0 1,56 Összesen 51,4 35,3 13,4 100,0 1,67 Forrás: 1990-es és 2001-es adat: az 1990-es és a 2001-es Népszámlálás 2%-os mintája alapján, saját számítás; 2011-es adat: Munkaerő-felmérés 2011 első negyedéves adatai alapján saját számítás. Megjegyzés: A szülő iskolai végzettsége az anya iskolai végzettségét jeleníti meg, egy szülős család esetében pedig a háztartásban jelen levő szülőt. Az anya nem feltétlenül az édesanyát jelenti, hanem a háztartásban anya szerepet betöltő nőt. A szülők együttélési formája, tehát hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek-e, önmagában még nem minősíti az együttélést és a családi élet alakulását, ugyanakkor a kutatások eredménye szerint az élettársi kapcsolatok törékenyebbek, mint a házasságok, ez pedig már fontos tény a gyermekek életkörülményeit tekintve. Az utóbbi két évtizedben az élettársi kapcsolatban élők aránya jelentős mértékben növekedett. Különösen a fiatalok körében és részben ezzel összefüggésben a gyermek nélküli párok körében volt jelentős a növekedés. Ugyanakkor a gyermekes családok körében is terjedt az élettársi kapcsolat, mint együttélési forma (7. táblázat). Az élettársi kapcsolatok aránya különösen az alacsonyabb iskolai végzettségű nők körében magas, és ebben a csoportban volt a legnagyobb a növekedés is. 7. táblázat. A 19 év alatti gyermekek aránya a szülők együttélési formája és a szülő/anya iskolai végzettsége szerint (%) A szülő (anya) iskolai végzettsége Házasság Élettársi kapcsolat Házasság 131 Élettársi kapcsolat Házasság Élettársi kapcsolat 8 általános 79,9 6,5 54,4 25,8 58,3 26,9 Szakmunkásképző 85,3 3,4 82,4 7,0 71,2 14,9 Érettségi 85,6 2,1 81,4 5,9 74,3 12,1 Diploma 83,5 1,0 87,1 2,8 83,2 7,0 Összesen 83,1 4,1 77,7 9,4 72,2 14,8 Forrás: 1990-es és 2001-es adat: az 1990-es és a 2001-es Népszámlálás 2%-os mintája alapján, saját számítás; 2011-es adat: Munkaerőfelmérés 2011 első negyedéves adatai alapján saját számítás.

18 Megjegyzés: 1.) A táblázat azokra vonatkozik, akik a táblázat első hét kategóriájában szerepelnek. 2.) A szülő iskolai végzettsége az anya iskolai végzettségét jeleníti meg, egy szülős család esetében pedig a háztartásban jelen levő szülőt. Az anya nem feltétlenül az édesanyát jelenti, hanem a háztartásban anya szerepet betöltő nőt. 6. A. 2. A szülők iskolai végzettsége, a gyermekek iskolai előmenetele A családszerkezet, ahogyan fentebb is említettük, különböző szegénységi kockázatokat hordoz magában, de hogy a különböző családok érintetteké válnak-e a szegénység által, az más erőforrásoktól is függ, legfőképpen a szülők iskolai végzettségétől és munkaerő-piaci aktivitásától. A szülők iskolai végzettségének vizsgálata Magyarországon különösen indokolt, amit a Stratégia azon megállapítása is alátámaszt, hogy: a magyar oktatási rendszer az OECD országok közül egyike az esélyegyenlőséget legkevésbé biztosító rendszereknek, a gyerekek iskolai eredményességét nagymértékben a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása határozza meg (Stratégia: 35.; lásd még pl. Róbert 2004; Task Force 2008; az iskolai lemorzsolódást, és a sikertelen pályakezdést meghatározó tényezők, köztük a szülői háttér szerepét vizsgáló kutatás: Kapitány 2012; a szegénység, a társadalmi réteghelyzet átörökítéséről: Harcsa 2006; KSH 2012). Ennek következtében az Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek családi környezetéből fakadó hátrányait (Stratégia: 40.) ben a 19 év alatti gyermekek szüleinek (anyának) 46%-ának nem volt érettségije, 24%-a legfeljebb a 8 általánost végezte el. Azoknak a 19 év alattiaknak a száma, akiknek a szülője legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett 2011-ben 441 ezret tett ki. Az ide vonatkozó adatok világosan jelzik, hogy az alacsony iskolai végzettség az átlagosnál magasabb arányban éppen azokban a családtípusokban jelenik meg, amelyeket fentebb a szegénység által veszélyeztetett családtípusoknak tekintettünk. A 3 vagy több gyermeket nevelő, a legalább két gyermeket nevelő egy szülős és a kiterjesztett családtípusokban élő gyermekek körében volt legmagasabb azoknak az aránya (több mint 30%), akiknek szülei csupán alapfokú végzettséggel rendelkeztek (9. táblázat). 132

19 9. táblázat. A 19 év alatti gyermekek megoszlása a szülők iskolai végzettsége szerint, családtípusonként, 2011 (%) Családtípus A szülő legmagasabb iskolai végzettsége legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola érettségi diploma Összesen 1. Pár + egy 18 éves és fiatalabb gyermek 13,5 19,8 36,8 29,9 100,0 2. Pár + két 18 éves és fiatalabb gyermek 13,3 20,8 38,4 27,5 100,0 3. Pár + három vagy több 18 éves és fiatalabb gyermek 37,1 24,1 22,0 16,8 100,0 4. Pár + 18 éves és fiatalabb gyermek(ek) és év közötti gyermek(ek) 27,3 22,3 32,2 18,2 100,0 5. Egy szülő + egy 18 éves és fiatalabb gyermek 15,0 24,5 38,0 22,5 100,0 6. Egy szülő + két vagy több 18 éves és fiatalabb gyermek 7. Egy szülő + 18 éves és fiatalabb gyermek(ek) és év közötti gyermek(ek) 30,1 23,9 30,6 15,4 100,0 25,3 19,0 41,8 13,9 100,0 8. Egyéb családtípus 32,7 25,7 28,8 12,8 100,0 Összesen 23,7 22,5 32,4 21,3 100,0 Forrás: Munkaerő-felmérés 2011 első negyedév, saját számítás Megjegyzés: A szülő iskolai végzettsége az anya iskolai végzettségét jeleníti meg, egy szülős család esetében pedig a háztartásban jelen levő szülőt. Az anya nem feltétlenül az édesanyát jelenti, hanem a háztartásban anya szerepet betöltő nőt. A gyermekek iskolázottsága, iskolai előmenetele kulcskérdés a szegénység újratermelődése szempontjából. Az iskolázottságra több nemzetközi mutató is vonatkozik, noha ezeknél is problémát jelent, hogy keveset tudunk arról a családi háttérről, ami meghatározza a gyermekek, fiatalok iskolai előmenetelét. A 15 és a 10 éves gyermekek szövegértése a nemzetközi összehasonlításra használt mutatók körében gyakorta használt indikátor. Az adatok forrása a rendszeresen ismétlődő PISA (Programme for International Student Assessment) kutatás (PISA 2009), amely az OECD országok körében végzi felméréseit. A mutató szerint a magyar diákok körében a legrosszabbul teljesítők aránya viszonylag alacsony, az európai unió átlaga alatti. Ha a szülők iskolai végzettségének és a gyermekek szövegértésének összefüggéseit nézzük, akkor megállapítható, hogy minden országban szoros az összefüggés a két mutató között, de abban már lényeges különbségek vannak, hogy az alacsonyan és a magasan kvalifikált szülők gyermekei között mekkora a különbség a gyermekek szövegértését tekintve. Magyarországon a különbségek jelentősek, azaz a szülők iskolai végzettsége erőteljesen meghatározza a gyermekek iskolai teljesítményét. Az alacsonyan kvalifikált szülők gyermekei sokkal rosszabbul teljesítenek, mint az iskolázottabb szülőké. Az EUROSTAT oktatásra vonatkozó indikátorainak egyike az ún. korai iskolaelhagyók aránya, ami a éves populációban mutatja azoknak az arányát, akik már kikerültek az oktatási rendszerből, és legfeljebb szakiskolai végzettséget szereztek. Az utóbbi években ( ) között a mutató értéke 11 13% között mozgott, 7 ami az európai országok átlagánál kedvezőbb

20 Szintén nemzetközi összehasonlításokra használt mutató az oktatási depriváció, ami az otthoni tanulási eszközöktől és feltételektől való megfosztottságot méri. Depriváltnak azok minősülnek, akik a felsorolt hét eszközből és feltételből (íróasztal, csendes hely a tanuláshoz, számítógép, oktatószoftver, internet kapcsolat, szótár, tankönyvek) csupán legfeljebb hárommal rendelkeznek. Az oktatási deprivációt mérő PISA kutatás 2009-es adatai szerint a 15 éves magyar gyermekek 38%-a tekinthető depriváltnak. Ez európai viszonylatban magasnak számít. 6. A. 3. A szülők munkaerő-piaci részvétele A szegénység kialakulása, mélysége és tartóssága szempontjából is kulcsszerepe van annak, hogy a szülők munkaerő-piaci részvétele hogyan alakul. Ahogyan a Stratégia fogalmaz: A szegénység kialakulása és fennmaradása egyéb iskolázottsági és szociológiai tényezők mellett a foglalkoztatottság hiányára vezethető vissza. Ez a megállapítás ugyanakkor fordítva is igazolható: a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci belépésének esélye erősen korlátozott" (Stratégia: 41.). Nyilvánvalóan azok a gyermekek vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben, akiknek a családjában nincsen kereső, hiszen a társadalmi juttatások töredékét pótolhatják csak a munkajövedelmeknek. gyermeket jelent ben a 19 év alatti gyermekek 20%-a olyan családban élt, ahol nem volt kereső (10. táblázat). Ez 367 ezer érintett Ebben a vonatkozásban is a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelők és a kiterjesztett családtípusban élők körében volt a legmagasabb a kereső nélküli háztartásban élők aránya. Különösen súlyos helyzetben vannak azok a gyermekek, akik egyszülős családban legalább egy testvérrel élnek együtt. Ebben a családtípusban 50%-ot tett ki a kereső nélküliek aránya. 10. táblázat. A 19 év alatti gyermekek megoszlása a családban levő foglalkoztatottak száma szerint, családtípusonként, 2011 (%) Családtípus nincs foglalkoztatott Foglalkoztatottak száma 1 foglalkoztatott 2 és több foglalkoztatott Összesen 1. Pár + egy 18 éves és fiatalabb gyermek 8,7 42,6 48,7 100,0 2. Pár + két 18 éves és fiatalabb gyermek 8,7 37,3 53,9 100,0 3. Pár + három vagy több 18 éves és fiatalabb gyermek 4. Pár + 18 éves és fiatalabb gyermek(ek) és év közötti gyermek(ek) 29,6 49,5 20,8 100,0 15,1 23,3 61,6 100,0 5. Egy szülő + egy 18 éves és fiatalabb gyermek 30,8 69,2-100,0 6. Egy szülő + két vagy több 18 éves és fiatalabb gyermek 7. Egy szülő + 18 éves és fiatalabb gyermek(ek) és év közötti gyermek(ek) 50,3 49,7-100,0 25,1 54,0 21,0 100,0 8. Egyéb családtípus 26,0 36,1 37,9 100,0 Összesen 19,7 40,9 39,3 100,0 Forrás: Munkaerő-felmérés 2011 első negyedév, saját számítás 134

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Tóth István György. Tárki Zrt.

Tóth István György. Tárki Zrt. Milyen szerepe van a versenynek a szegénység csökkentésében? A kartelltevékenység káros hatásai a szegényekre A GVH konferenciája Budapest, 2013. december 5. A szegénység okai és a szegénység csökkentés

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november

A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés. Hermann Zoltán 2014. november A tankötelezettségi korhatár változásainak hatása Leíró elemzés Hermann Zoltán 2014. november Tankötelezettségi kor a kétezres ekben - a tankötelezettség annak a tannek a végéig tart, amikor a diák eléri

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről

Az elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Díszterem 2008 november 25 Korreferátum ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt 1.a. Az érettségivel

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok

JELENE ÉS JÖVŐJE. A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness. EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok A FEANTSA Európai Kutatási Intézete European Observatory on Homelessness EOH kutatások és a magyar kapcsolódási pontok Teller Nóra Városkutatás Kft./European Observatory on Homelessness 2012. augusztus

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1 Kiss Adél A tanulás esélyei 1 A térségi jövőképről szóló Székelyföldi Foresight elemzésben az oktatás, a képzés illetve a továbbtanulás kérdése jelentős hangsúlyt kapott. A félperiferikus helyzet, valamint

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK

NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon

MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon MTA Gyerekesély program Gyerekesélyek Dél-Dunántúlon Dandé István MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda Szekszárd, 2011. 05. 31. Egy kis történelem 2005. MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda megalakul

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben