A NEMESPANNI MAGYAR ISKOLAKRÓNIKA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NEMESPANNI MAGYAR ISKOLAKRÓNIKA"

Átírás

1 Családban marad Supplementum Nemespanni füzetek I. A NEMESPANNI MAGYAR ISKOLAKRÓNIKA Révkomárom 2013

2 A nemespanni iskolakrónika (1865/ ) Családban marad Supplementum - Nemespanni füzetek I. krónikaíró: Agárdy László ( ) és id. Csiffáry JenŊ Aurél ( ) közreadja: Csuthy András a fényképek Csiffáry JenŊ János (Nemespann), özv. Czibula Zoltánné Csuthy Etelka, id. Csuthy Ferenc (Vágsellye) és Zsittnyan Aurél (Révkomárom) tulajdonában vannak elsŋ kiadás (lezárva: január 4.) megjelenik Révkomáromban 25 példányban a kiadvány elérhetŋ a címen is minden jog fenntartva A kiadványt a tervek szerint a következŋ intézmények kapják meg nyomtatásban: 1. Bibliotheca Hungarica, Šamorín 2. Etnologické centrum, Komárno 3. Farský úrad Veľký Cetín, Veľký Cetín 4. Kniţnica obce Paňa, Paňa 5. MTA Könyvtára, Budapest 6. MNM Könyvtára, Budapest 7. MNL, Budapest 8. MTT, Budapest 9. OSzK, Budapest 10. Podunajské múzeum v Komárne Kniţnica Istvána Kultsára, Komárno 11. Prímási Levéltár, Esztergom 12. SGHS, Martin 13. SNA, Bratislava 14. SNK, Martin 15. SNM Ústredná Kniţnica, Bratislava 16. MV SR - ŠA Nitra, Ivanka pri Nitre 17. MV SR - ŠA Nitra pobočka Komárno, Komárno 18. MV SR - ŠA Nitra pobočka Šaľa, Šaľa 19. Univerzitná kniţnica, Bratislava 20. Vágsellyei Magyar Ház könyvtára, Šaľa Külön köszönetet mondok az adatközlŋknek szíves segítségükért: Babos Sándor (Nemespann), Csekey Imre (Nemespann), Csiffáry JenŊ János (Nemespann), Csiffáry Károly (Pozsony), Csiffáry Melinda (Nemespann), özv. Czibula Zoltánné Csuthy Etelka (Vágsellye), id. Csuthy Ferenc (Vágsellye), Mácsay Ottó (Nemespann), Motesíky Árpád (Verebély), Sámson Ottó (Nyitra), Szabó DezsŊ (Kassa), özv. Zábojník Ferencné Rácz Mária (Nemespann), Zsittnyan Aurél és Éva (Révkomárom), Chlpíkné Gerhart Mária (Nemespann) 1

3 Csuthy Sándor ( ) emlékének 2

4 Tartalomjegyzék ElŊszó az átirat elsŋ kiadásához Nemespann rövid helytörténete (rövidített változat) Az iskola ismert tanárai Agárdy László ( ) rövid életrajza id. Csiffáry JenŊ ( ) rövid életrajza Zsittnyan István ( ) rövid életrajza Sámson Ottó (1935) rövid életrajza Nemespanni iskolakrónika A nemespanni iskolák pecséttörténete (pecséthasználati vázlat).. 86 Zárszó Školská kronika Maďarskej základnej školy v Pani ( ) zhrnutie 94 A sorozat további tervezett részei Függelék Képmelléklet Dokumentumok Csiffáry Imre családfája Zsittnyan István családfája 3

5 ElŊszó az átirat elsŋ kiadásához Még anno 2002 nyarán kértük el Csiffáry JenŊtŊl, édesapám unokatestvérének férjétŋl, a nemespanni magyar általános (alap) iskola krónikáját lemásolás céljára. Természetesen Jancsi bácsi kézséggel bocsátotta rendelkezésünkre e ritka kordokumentumot. Az elhatározás célja a ma már nem létezŋ iskoláról szóló bejegyzések szöveghű átírása volt. A elektronikus formából történŋ gépelés folyamata 2008 februárjában kezdŋdött el, befejezése után pedig a további források és kútfŋk felkutatása. Az itt közölt elsŋ kiadás a szöveg mihamarabbi közreadását tűzte ki célul, hiszen a "digitalizálás" óta, több mint tíz év telt el. Így a háttérkutatásra kevesebb idŋ maradt és azt a késŋbbi bŋvített kiadásokban kívánom kiegészíteni. A megfelelŋ helyeken a szöveget megjegyzésekkel láttam el saját kutatásaim alapján. A kiadványt az érdeklŋdŋk számára az interneten is elérhetŋvé tesszük. A krónikában leírtakból a szerzŋk kilétére is fény derül szeptember 1-i tanévkezdéskor vonult nyugdíjba, 41 évi szolgálat után, Agárdy László kántortanító. Minden bizonnyal Ŋ vezette a naplót gyakorlott és szép, könnyen olvasható írásával. Sajnos az ez után következŋ részek nehezebben betűzhetŋek. Ezeket a késŋbbi elhelyezésbŋl ítélve id. Csiffáry JenŊ keze nyomának tulajdoníthatjuk. A margón lévŋ jegyzetek többsége is tŋle származhat, ezeket egészítik még ki az inspektorok bejegyzései (láttamozásai). Az iskolakrónika, a falu vegyes nemzetiségű lakossága révén, a szlovákiai magyarság helyi történetének egy szeletét mutatja be. Remélem hogy e rövid kordokumentum közelebb hozza számunka Nemespann XX. századi (fŋként két világháború közötti) történetét, megismertet a magyar iskola hétköznapjaival és a helytörténészeken kívül a genealógusok munkáját is segíti majd. Nem utolsó sorban szeretném köszönetemet kifejezni Csiffáry JenŊnek, Csiffáry Melindának, édesapámnak id. Csuthy Ferencnek, nagynénémnek Czibula Etelkának, Motesíky Árpádnak, Zsittnyan Aurélnak és Évának, ill. azon levéltárak és könyvtárak munkatársainak, akik forrásanyaga és segítsége nélkül ezen forrásközlés sokkal szegényebb lenne. Végezetül szeretném kérni a kedves olvasókat, hogy ha esetleg rendelkeznek információkkal korábbi esetleg késŋbbi iskolakrónikákról, ill. fényképekkel, vagy egyéb dokumentumokkal, hogy értesítsenek és segítsenek a remélhetŋ jövŋbeni kiadások kibŋvítésében. Bárminemű további kiegészítést szívesen veszek, köszönettel január, Vágsellye Csuthy András 4

6 Nemespann rövid helytörténete (rövidített változat) Nemespann (szk. Paňa) a nyitrai járás egyik községe. A település gazdag múlttal rendelkezik 1. Ezen múlt "sokáig", a magyar nemzet történetéhez (is) kapcsolódott. A magyarság fokozatos fogyatkozásának eredményeként azonban mára a 2011-es népszámlálás adatai alapján is a kisebbségi szórványtelepülések közé sorolható. A falu elsŋ fennmaradt írásos említése 1239-bŊl való (Poonh). Ekkor IV. Béla adománylevelében az esztergomi érsekség falvait mentesíti az állami adók alól 2 5 (Ezt is megerŋsíti I. Mátyás 1465-ben 3, ill. II. Ulászló 1498-ban). A határrészében található középkori elpusztult települést, Zsigárdot 1156-ban (Asgar) 4, 1232-ben (ysgar) 5 és 1285-ben (Pon, ill. Zygeere) is említik 6. A nevének eredetére az egyes kutatók eltérŋ nézeteket vallanak. Már az elsŋ írásos említés óta az egyházi birtokrendszer "közigazgatásába" tagozódott be ben a Nyitrai káptalan hitelesíti a panni nemesek egymás közti bérleti szerzŋdését ben a Nyitrai káptalan egy báhonyi birtokeladással kapcsolatban említ itteni birtokot ban a Budai káptalan jelentésében, Miklós nádor fiának Domokosnak beiktatásánál, 1 A faluról eddig tudomásom szerint csak egy rövid szlovák nyelvű falumonográfia jelent meg: Hunka, J./ Mácsay, O. 1999: Paňa 760 rokov Nitra. A jövŋben a források folyamatos közlése mellett tervezzük egy nagyobb lélegzetvételű történeti leírás megjelentetését is. 2 Prímási Levéltár, Acta Radicalia, Classis A, No. 17; Fejér, G. 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/1. Budae, Pooh alakban; Knauz, N. 1863: Az Esztergomi FŊegyháznak okmánytára. Esztergom, No. 35; 1874: Monumenta ecclesiae Strigoniensis I, 329; Szentpétery, I. 1927: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I/2. Budapest, No. 660; Prokopp, Gy. 1966: Az esztergomi prímási levéltár XV. századi leltára. Levéltári Közlemények 37, 133 No. 175 Pon alakban; Marsina, R. (Ed.) 1987: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae II. Bratislavae, 40/ No. 55: 35-37; Györffy, Gy. 1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 443; Kis, P. 2004: A királyi szolgálónépi szervezetek. Doktori disszertáció, Szegedi Tudományegyetem, MOL, DF, U szekció, Prímási Levéltár, AR U 469/ A 17, p. 11; p. 9; Teleki, J. 1855: Hunyadiak kora Magyarországon - Oklevéltár XI. Pest, ; Szentpétery, I/ , No. 660, a hitelességérŋl felmerülŋ kételyt lásd még 348 No Fejér, G. 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis II. Budae, ; Kniezsa, I. 1939: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Századok 1939, Knauz, N. 1866: Az Esztergomi FŊegyháznak okmánytára II. Esztergom, No. 50; 1871 Az esztergomi főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmányok tára. Pest, No. 18, No. 57; Wenzel, G. 1873: Árpádkori új okmánytár - Codex diplomaticus Arpadianus continuatus XI. Pest, No. 168; Marsina, R. (Ed.) 1971: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I. Bratislavae, No MOL, Diplomatikai Levéltár (DL), Q-szekció, Családi levéltárak (P szekcióból), Ghyczy család (Q 81), DF 68086; Szőllősy, K. 1911: A felsŋszŋllŋsi SzŊllŊsy-család krónikája. Budapest, ; Györffy 1998, Prímási Levéltár, Acta Radicalia, Classis R, No. 4; Lipszky, J. 1808: Repertorium. Budae, 494; Knauz, N. 1882: Monumenta ecclesiae Strigoniensis II, 617; Prokopp, Gy. 1966: Az esztergomi prímási levéltár XV. századi leltára. Levéltári Közlemények 37, 122 No. 55 Poon alakban esetleges utalás ismeretlen oklevél alapján; Sedlák, V. 1980: Regesta Diplomatica nec non Epistolaria Slovaciae I. Bratislavae, No ; Kristó, Gy. 1992: Anjou-kori Oklevéltár II Budapest-Szeged, No ; Györffy 1998, 443; Hunka/ Mácsay 1999, 6. 8 MOL, Diplomatikai Levéltár (DL), Q-szekció, Kincstári levéltárból (E), MKA, Neo-regestrata acta (Q 311), DF es átiratban; Kristó, Gy./ Makk, F. 2004: Anjou-kori Oklevéltár XIX Budapest-Szeged, 364 No. 809.

7 Szentmihályúr határjárásában szerepel ben katonák gyújtották fel a települést 10 (?) ban Luxemburgi Zsigmond a Nyitrai káptalanhoz intézett iratában, a szolcsányi erdŋben tett práznóci hatalmaskodó nemesek mellett szerepel Pon (dictus) Péter fia András ban, 1435-ben és 1448-ban az esztergomi érsekség dokumentumaiban tűnik fel, a 15. század közepén pedig a husziták okoztak károkat a településen 12. A középkorban határában út vezetett, amelyen áthaladókat Vajkon vagy Kalászon vámoltatták 13. A mohácsi csatavesztés után, több török támadás érte a falut. A források szerint az elsŋ támadás 1530 szeptemberében következett be ben a török a közeli Alsó- és FelsŊcéténnyel együtt Pannt is feldúlta, majd 1554-ben Verebély környékével együtt szenvedett súlyos károkat. Sajnos az Oláh Miklós-féle körüli évekbŋl származó prediális székek összeírásában még a falu alig szerepel, de az 1554-bŊl származó leírás szerint 1 kuriális predialista telek volt a faluban ben már az Esztergomi szandzsák fennhatósága alatt (is) állt, melynek adóösszeírása szerint 5 háza és 28 fejadófizetŋ lakosa volt 16, sŋt az elsŋ nevén (Gergely) ismert bíró (?) is szerepel benne, de tulajdonképpen kétszeresen adózott a töröknek és az esztergomi érsekségnek is. Az as összeírások szerint 29-en lakták, 1572-ben pedig körülbelül 20-an között készült urbáriumban Pan alakban szerepel ban Szirmay Jánosné Csanka Ilona 100 Ftért elzálogosítja bizonyos kuriális telkét Sárközy Istvánnak ben a török ismét Nyitra vidékét is dúlta ban 188 db ismeretlen korú aranyérem, valamint 1912 körül a faluban 9 MOL, Diplomatikai Levéltár (DL), Q-szekció, Kincstári levéltárból (E), MKA, Neo-regestrata acta (Q 311), DF ös átiratban; Nagy, I. 1891: Anjoukori okmánytár - Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis VI ( ). Budapest, No Slovenský národný archív, Hodnoverné miesto Konventu premonštrátov v Jasove, Antiqua Docum. fasc (F.); Mályusz, E. 1951: Zsigmondkori oklevéltár I ( ). Budapest, 521 No. 4723; Hunka/ Mácsay 1999, 6-7 ez alapján valami tragédiáról lehet szó, mivel a forrásban lakatlan helységként van feltüntetve. Felmerült azonban a gyanú, hogy ezen említés inkább Pány (szk. Paňovce) falura vonatkozhat. 11 MOL, Diplomatikai Levéltár (DL), Q-szekció, Kincstári levéltárból (E), MKA, Neo-regestrata acta (Q 311), DF 8529; Mályusz, E. 1956: Zsigmondkori oklevéltár II/1 ( ). Budapest, 1 No Chaloupecký, V. 1937: Středověké listy ze Slovenska. Praha, 29 No. 26; Hunka/ Mácsay 1999, Bártfai Szabó László 1910: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, Dedek, C. L. 1899: IV. Nyitravármegye az ország három részre oszlásának idejében - Török betörések. In: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - Nyitra vármegye. Budapest, Urbaria et Conscriptiones 45:25, fol. 36 (pag. 45) Az 1553-as urbáriumban ugyan felsorolják az érsekség birtokai között; Ozorai, J. 1887: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom, Fekete, L. 1943: Az Esztergomi szandzsák évi adóösszeírása. Budapest, No. 94 Pánja. 17 Urbaria et Conscriptiones 45:26, 100:52(a), 22; Ethey, Gy. 1941: A verebélyi érseki nemesi szék I. Magyar Családtörténeti Szemle VII/V, 105; Marsina, R./ Kušík, M. 1959: Urbáre feudálnych panstiev na Slovensku I. Bratislava, 282 No. 11/ en (?), 308 No. 11/ 29v; Oslanský, F. 1986: Predialisti ostrihomského arcibiskupstva na Slovensku do začiatku 16. storočia. Historický Časopis 34/4, jegyzet - lásd Prímási Levéltár, Liber sancti Adalberti - E, fas. 2-3; Acta Protocollaria B Oláh, 19, Urbaria et Conscriptiones 45: FLE, Hiteleshelyi Levéltár, Lib fol Matunák, M. 1889: Nagy-Surány hajdani vára történeti vázlata. Érsekujvár, 17-18; Dedek 1899, ; Tátrai, P. 2005: A Nyitrai járás etnikai földrajza. Földrajzi értesítŋ LIV/ 3-4,

8 nagyobb 16. századi éremlelet került elŋ. A második lelet 51 db ezüstérme és további tallérok és garasok az 1580-as és 1590-es évekbŋl származtak és egy támadás során rejthették el az ellenség elŋl ban Forgách Ferenc esztergomi érsektŋl Panyi Balázs után több rokon család kapott itt adományt ban Bacskády Ferenc eladta itteni részét Kristóf Mihálynak 23. A zsitvatoroki béke után 1618-ban 60 falu 24 fizetett adót a töröknek Nyitra és Bars vármegye déli vidékein ig újabb 9 falut foglaltak el Bars vármegyében és ezer embert hurcoltak el. A következŋ években felégették Verebély és Aranyosmarót környékét (kb. 10 falut) is ben a török feldúlta Cétény vidékét ben Horváth István ellentmondott Bajkay András birtokbaiktatásának ben özv. Bacskády Ferencné Ferenczy Erzsébet fiai nevében kölcsönös örökösödési egyezséget köt a Kereskényi családdal több helységben, köztük Pannon lévŋ birtokaikat illetŋn ben id. Hamar András egy kuriális telkét 60 Ft-ért Munkády Annának zálogosítja el ban id. Hamar András és fia András ellentmond Balogh István szerzŋdésének bizonyos panni szŋlŋt illetŋen Ŋszén elesett Érsekújvár, majd Nyitra vára is és így a török dúlások áldozatává vált az egész környék ben a török adólajstrom szerint 39 házában 46 család élt. SzŊlŊművelés már ekkor is folyt a falu határában (must tizedbŋl 330 pint akcse, akkoriban kb. 25 forint) 31. Az írott források alapján 1683-ban 18 panni származású predialista vesztette életét a Párkányi 21 Hlinka, J./ Kraskovská, Ľ./ Novák, J. 1968: Nálezy mincí na Slovensku II - Nálezy stredovekých a novovekých mincí na Slovensku. Bratislava, 93 No. 204, 177 No. 528, 182 No. 558; Slovenský letopis I 1876, 84; Gond, I. 1876: Adatok Nyitramegye régészeti fontosságához. Nyitrai Közlöny 9.; Századok 1876/4, 353; Arch. Ért. XIII 1879, 408; Harsányi, P. 1912: Éremleletek. Numizmatikai Közlöny XI/4, 140; 1913 Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum évi állapotáról, 51, 63; Huszár, L. 1939: A Fortuna-utcai éremlelet Budán. Tanulmányok Budapest Múltjából 7, 182; 1879-ben az elsŋ leletbŋl SŊtér Ferenc adománya révén jutottak darabok a Magyar Nemzeti Múzeumba, ill ben 20 db-t vásároltak meg a második leletbŋl. 22 MV SR - ŠA Nitra, fond Sántó (Szántó) z Pane , 4. doboz; Nagy, I.: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal; Keresteš, P./ Čisárik, L. 2010: Lexikón erbov šlachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. Bratislava, 43, Keresteš/ Čisárik 2010, Ez valószínűleg azon 5 híján 60 falura vonatkozhat, amelyet Komárom, Nyitra, Bars és Hont vármegyébŋl átadtak a töröknek áprilisában és májusában. Pann ugyan nem szerepel a listán, azonban Cétényt és Verebélyt leszámítva az összes környezŋ falu igen (Odescalchi, A. 1891: Emlékek Barsvármegye hajdanából. Budapest, 77-78). 25 Óváry, L. 1875: A nyitrai központi bizottság jelentése. Századok 1875/8, FLE, Hiteleshelyi Levéltár, Lib fol. 542/ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 115. (mikrofilm) 28 SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 152. (mikrofilm) 29 SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 259. (mikrofilm) 30 Kopčan, V. 1983: Nové Zámky ako centrum osmanskej provincie. Castrum Novum 2, Blaskovics, J. 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony,

9 csatában, további 6 személy azonban épségben hazatért 32. A település csak 1684-ben szabadult fel a török iga alól. A török idŋk után rendezték a birtokügyeket és mivel Nemespann közigazgatásilag az esztergomi érsekség verebélyi és szentgyörgyi széke alá tartozott mint az egyházi nemesek kuriális faluja (egészen 1848-ig), az új birtokosoknak fŋképp Kollonich Lipót bíboros juttatott adományokat 1699-ben és közvetlen utána 33, majd 1730-ban Eszterházy Imre 34 és késŋbb Csáky Miklós érsek is 1755-ben. EgyelŊre legkésŋbbrŋl Czibulya István birtokbaiktatásáról van tudomásunk 1793-ból 35. Természetesen a 18. század elejétŋl kezdŋdŋen már bŋséges forrásanyaggal rendelkezünk a falubeli birtokviszonyokat illetŋen novembere és 1707 között a környezŋ falvakkal együtt valószínűleg Nemespannt is többször katonaság szállhatta meg, ill. dúlhatta fel 36. Több magasabb beosztású hivatalnokcsalád lakott a faluban 37, valamint malmot is működhettettek ben felépült a falu Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma, melynek tornya csak valószínűleg az 1810-es években épülhetett fel ig a faluban működött a szék egyik börtöne és hajdúszállása 40. A közbirtokosság szabályzata 1797-bŊl másolatban maradt fenn 41, míg a hegykönyvet 1804-tŊl vezethették után a falu Nyitra vármegye közigazgatása alá került. A legrégebbi ismert pecsétlenyomata még a 18. századból 32 MV SR - ŠA Nitra, fond Stolica Arcibiskupských Predialistov (SAP), Residua Fragmenta; Családban marad 2009/I, PLE, Protocollum L Kollonich; Az adományok közlése egyelŋre várat magára. 34 PLE, Protocollum 12. Eszterházy; Családban marad 2011/II. 35 PLE, Acta Radicalia, Classis R, 44. doboz, No. 222; Kajdacsy Ágnesnek ezúton is köszönöm a segítségét! 36 Archivum Sala - Levéltári évkönyv I Vágsellye, Kiegészítésül a falusiak iskolázottságához, tudomásunk szerint a bécsi tanintézetekbe iratkozhattak be Szántó Adalbert ban (Kissné Bognár, K. 2004: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben Budapest, 273 No. 4734; Fazekas, I. 2003: A bécsi Pázmáneum magyarországi hallgatói (1951), ) és Koron Imre ben (Kissné Bognár 2004, 302 No. 5477; Fazekas 2003, 320 No. 1965), ill. a Bécsi Egyetemen teológiára Cserge Flórián között (Szögi, L. 1994: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein I Budapest/ Szeged, 139 No. 3950; Fazekas 2003, 375 No. 2818). 38 A levéltári iratokon kívül erre egy néphiedelem is utal: "a nemespanni vízivó elitta a malom elŋl a vizet" (Szendrey, Zs. 1938: A nép élŋ hitvilága. Ethnographia 49, 267; Hunka/ Mácsay 1999, Zúgó (szk. Zungov) dűlŋben feltételezik, a dűlŋnevek között szerepel a Tógátnál megnevezés is). 39 MV SR - ŠA Nitra, fond Sántó (Szántó) z Pane , 6. doboz, fasc. A/ No. 2 Vizy Katalin 1814-es végrendelete és annak másolatai. 40 Prímási Levéltár, Acta Radicalia, Classis R, 47. doboz, No Ormosdy jószágigazgató jelentése a Pánból Verebélyre áttelepített börtönrŋl és hajdúszállásról. 41 MV SR - ŠA Nitra, SAP, 2b doboz (1832), fasc. 3, No. 15 a néveri közbirtokosság szabályzatánál; Családban marad 2011/2. 42 MV SR - ŠA Nitra, SAP, 7b doboz ( ), fasc. 1, No. 2; Családban marad 2011/2 sajnos tudomásunk szerint nem maradt fenn eredetiben. Nagycétény hegykönyve korábban ismeretlen helyen volt található, mivel utoljára Presinszky Lajos ( ) tulajdonában lehetett. BŊvebben a hivatkozott helyen. 8

10 származik, mely eltérŋen a szék településeinek többségétŋl, ahol Szent Adalbert alakja látható, egy ragadozó madarat ábrázol ben épült fel Zsigárdon a Szent Orbán kápolna, amelyet április 19-én szenteltek fel. A 20. század 70-es éveiben a szŋlŋsök felszámolásánál a kápolnát is elpusztították ben Alföldy telkén épült fel a római katolikus iskola épülete, azonban már korábban is folyhatott tanítás a faluban ben az épületet kibŋvítették ben hivatalosan is filoxéra sújtotta vidékké nyilvánították a szomszédos Nagycétényt 46, tehát a betegség valószínűleg Nemespannon is elterjedhetett között a vízfolyásokat helyi szinten rendezték ban a falu az elsŋ Csehszlovák állam fennhatósága alá került, ban a trianoni békediktátummal hivatalosan is elcsatolták húsvét elŋestéjén egy része leégett. Az 1924-ben megrepedt helyett, az új templomi harangot 1929-ben szentelték fel ban kérvényezték a rendszeres buszjáratot Pann és Nagycétény között ben a templom új freskófestést (Massányi Ödön, ill. Einhoff által) és orgonát kapott 49. Szintén 1932-ben került megnyitásra a szlovák osztály 50, melyet a II. világháború alatt evakuáltak és végül 1982-ben zártak be (a magyar osztályok még az 1960-as évek elején megszűntek). A faluban színjátszó kör is működött és állítólag téglaégetŋ vagy vetŋ 51. A két világháború között erŋs volt a falu mezŋgazdasági jellege, ill. a kommunista pártot is támogatták a falubeliek ban, 1921-ben, 1928 és 1929-ben, ill ban a mezŋgazdasági munkások sztrájkot is tartottak ban az elsŋ bécsi döntéssel, valószínűleg november 10-én ismét visszakerült Magyarországhoz. A határ a falu végén lévŋ házak közt, majd helyi kérvényezésre kisebb 43 Prímási Levéltár, Acta Radicalia, Classis N, 32. capsa, No. 70/ ápr. 12; Családban marad 2009/I, jegyzet; 2010/1, Súpis pamiatok Slovenska II K-P. Bratislava, 446; Motesiky, Á. 2005: Szent Orbán ünnepe a Zoboralján. Múltunk Emlékei 2005 május, Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom fŋegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 204; Hunka/ Mácsay 1999, ben Pavlovits Mihály volt a kántortanító, és között Czibulya János, Csery János, Szentkereszthy Antal, Hamar József, Agárdy László, 1915 és 1918 után Csiffáry JenŊ, ill. mások tanítottak ban kb. 60-an, 1864-ben 56-an, 1896-ban kb. 90-en tanultak az iskolában (lásd még Schematismus Strigoniensis). 46 Presinszky, L. 2002: Mit hagytak ránk a századok? - Fejezetek Nagycétény történelmébŋl. Somorja, 169; Drahosova, S. 2005: A szŋlŋfiloxéra járvány Nyitrán és környékén. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14, Hunka/ Mácsay 1999, Presinszky 2002, Motesíky, Á. 1992: Településlexikon: Magyarok nyomában - Nyitrai járás. Hét 1992/19. sz., 13; Iskolatörténeti feljegyzések, MV SR - ŠA Nitra, pobočka Horné Krškany, fond Obvodný školský inšpektorát v Nitre , 29. doboz, fas. 144 ( ) ku kronike Školského inšpektorátu, Paňa Imrich Brančan levele; S. Siklenka telkén, a zsikvaiak Hosszú János telkét is megvették (szóbeli közlés). 51 Hunka/ Mácsay 1999, 14 valószínűleg a Tégla égetŋ rét nevű dűlŋben lehetett. 52 Kročka, G (red.): 10 rokov JRD Dolná Nitra. Martin, 13. 9

11 kiigazítás után a falu mellett húzódott ben a 2890/1940 M. E. rendelet alapján Bars és Hont k. e. e. vármegye közigazgatása alá került 54 és egészen 1960-ig a verebélyi járásba tartozott 55. A kis létszámú zsidó közösség 1938-ban 24, 1941-ben már csak 14 lelket számlált, közülük a háború után csak néhányan tértek vissza. Egykori temetŋjük NyitraszŊllŊs és Nagycétény határán található. Az akkori országhatár közelsége révén ban a nemespanniak közül id. Csiffáry JenŊt és a környékbeliek közül két cétényi embert helyeztek rendŋrségi felügyelet alá szlovákiai zsidók átszöktetése miatt tŊl Hanza szövetkezet működött a faluban 57, a határmenti kereskedelem is megélénkült 58. A háború alatt, 1942 végén nyílhatott meg a falu postahivatala 59. A második világháborúban 22 falubeli 60 halt hŋsi halált a fronton, rajtuk kívül volt még néhány polgári áldozat a szövetségesek bombázásának következményeként. Az iskola épületérŋl csak annyi információnk van, hogy a front áthaladásakor a német katonák itt szálltak meg. A falu az márc. 28.-i szovjet "felszabadítás" 61 után a párizsi békeszerzŋdés (1947) értelmében újból Csehszlovákia része lett. A kommunista pártnak itt erŋs bázisa volt, azonban a II. világháború végéig politikai hovatartozása miatt a faluból senkit nem vittek el 62, a zsidóság vagyonát azonban itt is elkobozták 63 és felosztották. Közvetlenül a háború után ismét létrehozták a szlovák általános iskolát, 1951 januárjában pedig újból megindult a magyar tannyelvű oktatás is ben létrehozták a 53 Suba, J. 2004: Az elsŋ magyar-szlovák határ leírása, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII, 69; Tátrai, P. 2005: A Nyitrai járás etnikai földrajza, Földrajzi értesítŋ LIV/ 3-4, 318; A falu végén Ŋrség volt, a Vízkei árok-patak volt a határ. 54 K. Thúry, Gy (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelŋre egyesített vármegyék. Budapest, 13, 111 május 15-én, 118, 145 nagybirtokosok. 55 Kročka 1984, MV SR - ŠA Nitra, Tekovsko-hontianska ţupa , hlavný ţupan, 11. doboz 1942, No. 471; 15. doboz 1943, No. 246; 15. doboz 1943, No Hetényi, R. 1943: Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve. Budapest, A visszaemlékezések alapján Szlovákiára jártak ruhaneműért, míg ott az élelmiszer volt hiánycikk. Lapásról petróleumot hoztak (?). 59 MV SR - ŠA Nitra, Tekovsko-hontianska ţupa , hlavný ţupan, 13. doboz 1942, No. 823; A postamester Csekey Károly, majd 1943-tól Csekey József Ferenc volt (MV SR - ŠA Nitra, Tekovskohontianska ţupa , hlavný ţupan, 15. doboz 1943, No. 247). A posta BudapestrŊl vonattal érkezett Komjátra, onnan pedig lovon hozták Nemespannra, mindössze egy nap alatt (Csekey Imre szóbeli közlése). 60 A templom elŋtti emlékművön 23 név szerepel, azonban Szabó Ferenc késŋbb a 60-as években már családostól tért haza Kárpátaljáról. Az Ŋ neve a közelmúltig nem volt kiemelve sem. Többen közülük a doni hadműveletekben veszthették életüket, illetve Mudri Ferenc ( ) neve nem szerepel az emlékművön. A Hadtörténeti Levéltár adatbázisaiban, az utóbbin kívül elesett katonai személyekre nincs adat. Falubeli munkaszolgálatosokra és pani születésű Budapesten elhunyt valószínűleg zsidó személyekre viszont van néhány. 61 Kročka 1984, 13; Hunka/ Mácsay 1999, 31 a szerzŋk szerint ennek során egy szovjet katona is elesett. 62 Lásd Csuthy Sándor készülŋ életrajzát (Csal. mar. 2011/2). 63 MV SR - ŠA Nitra, Tekovsko-hontianska ţupa , hlavný ţupan, 10. doboz 1942, 317; 15. doboz 1943, No. 210; Hetényi 1943, 28, 31 vármegyei Közjóléti Szervezet útján. 10

12 helyi termelŋszövetkezetet 64, majd a települést megszűnésre ítélték 65, így a csekély helybenmaradni kívánó fiatalság nem építkezhetett és a népesség lassan fogyatkozott. Többek között a nyitrabányai szénbányákba is elmentek dolgozni ben bevezették az áramot és új termelŋszövetkezeti egységeket is létesítettek ban egy nyári felhŋszakadás nagy károkat okozott a termésben és az ültetésre szánt 12 ezer szŋlŋvesszŋt is elvitte ig a Verebélyi járás részét képezte, azóta a Nyitrai járás része ben végbement a patak regulációja ben jött létre az Alsó Nyitrai TermelŊszövetkezet, amelynek az egyesült Kiscétény és Nyitracsehivel, Lapásgyarmattal, Nagycéténnyel és NyitraszŊlŊssel együtt a falu is tagja lett ben a szlovák négyosztályos iskola is megszűnt, jelenleg csak óvoda működik a faluban. Tudomásunk szerint a Csemadok alapszervezeteinek helyi csoportja jelenleg hivatalosan nem működik 69. A legutóbbi 2008-as egyházmegye rendezés szerint a Nyitrai Egyházmegye, Verebélyi espereskerületéhez tartozik, azon belül Nagycétény fiókegyháza 70. A plébánia anyakönyvei a nagycétényi parókián, ill. a Nyitraivánkai Állami Levéltárban találhatóak. A plébánosok névsora 1589-tŊl ismert 71. A temetŋben a mai napig találhatóak értékes sírkövek, némelyek másodlagos helyzetben sorakoznak, míg mások közülük az eredeti helyükön az egykori elŋkelŋ hivatalnokréteg 72 emlékét Ŋrzi. Feldolgozásuk, tudományos elemzésük még várat magára. A falu jelentŋsebb szülöttei között említhetjük Koron Imrét ( ) elŋbb ímelyi, majd párkányi plébánost 73, Cserge Flórián ( ) ürményi esperest és költŋt 74, Bogyó Vlastivedný slovník obcí na Slovensku II K-R. Bratislava, 368; Kročka 1984, 13, 23; Kollega Tarsoly, I. (fŋszerk.) 2005: Révai új lexikona XV (Nem Rab). Szekszárd. 65 Hunka/ Mácsay 1999, Kročka 1984, Hunka/ Mácsay 1999, Kročka 1984, Családban marad 2009/II, A helyi alapszervezet 1952-ben alakult. Alapító okirat vagy jegyzŋkönyv nem áll rendelkezésre. Szóbeli közlés alapján a falubeliek Nagycéténybe jártak gyűlésre. 70 Kis, J./ Sziklay, J (szerk.): A katholikus Magyarország Budapest, 619; Hegedűs, A./ Tóth, K (összáll.): Esztergomi fŋegyházmegye II. L-Z. Esztergom, 57 No Némethy, L. 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 174; Hunka/ Mácsay 1999, Például 1791-bŊl (?) jászapáti Kaszás Sámuelné Pallya Klára szép síremléke (1729k-1791; Kaszás Antal szentmihályúri plébános anyja; Némethy 1894, 677), kialakítása alapján hasonló korszakból Ferenczy Mihály verebélyi és szentgyörgyi érseki széki szolgabíró síremléke másodlagos helyzetben, valamint Balogh Nep. János (1757?-1820) Nyitra vármegyei táblabíró és érseki széki szolgabíró síremléke 1820-ból (?) és Juhász József ( ) táblabíró és esküdt sírja 1834-bŊl (?). Egyes síremlékeket áthelyeztek, például Szánthó János ( ) Nyitra vármegyei táblabíró és érseki széki alispánét, ill. bizonyos rendezésekkor eltűnhettek (Hunka/ Mácsay 1999, 27 Fazekas család). A templomhoz építve található a Lakits család kriptája. 73 Némethy 1894, 113, 213, 293, Némethy 1894, 523; Szinnyei, J. 1893: Magyar írók élete és munkái II (Caban-Exner). Budapest,

13 Alajos ( ) színész, operaénekest 75, Sztankovich GyŊzŊ ( ) újságírót, Varsányi László ( ) pedagógust 76, Tasáry Gyula, Elemér és Gábor plébánosokat 77 és számos verebélyi és szentgyörgyi érseki széki hivatalnokot 78. Valószínűleg szintén a faluhoz köthetŋ Bartha Mihály esztergomi kanonok, barsi fŋesperes, zebegényi apát, elŋbb nagytapolcsányi, majd nyitrakorosi plébános is Kenyeres, Á. (FŊszerk.): Magyar életrajzi lexikon ; Székely, Gy (FŊszerk.): Magyar színházművészeti lexikon. Budapest; Tóth, Zs. 2004: Szelevény és templomai. Budapest, Szőke, J./ Viczián, J (Szerk.): Ki kicsoda Kassától Prágáig? Szekszárd, Hunka/ Mácsay 1999, A teljesség igénye nélkül, néhány: a már említett Balogh Nepomuki János, Deák József, Ferenczy Mihály, Gaál Ede Vince, Marsovszky Kamil (?), Szánthó Adalbert, Szánthó Nepomuki János, ill. a Lakits és a Gazdagh család egyes tagjai is ideköltöztek. 79 FLE, Cap. 68, fasc. 9, No. 3-6; Lib , fol. 21; Liber Cantoralis, 146; Némethy 1894, 139, 196, 484; Kollányi, F. 1900: Esztergomi kanonokok Esztergom,

14 Az iskola ismert tanárai Az itteni kántortanítók feleltek a falusi gyermekek generációinak oktatásáért és részben neveltetéséért (valamint más teendŋik is voltak, például orgonánáltak és a temetéseket is vezették). Ez a Magyar Királyság idejében természetesen elsŋsorban magyar nyelven folyt és csak az elsŋ világháború után pár évvel nyílt szlovák nyelvű osztály Nemespannon (a Siklenka család telkén). A római katolikus magyar iskoláról az 1930-as évek elejérŋl annyit lehet tudni, hogy 38 kötetes könyvtárral rendelkezett, Vöröskereszt és segélyezési akciók működtek benne. Az igazgató Csiffáry JenŊ volt egyben a könyvtáros, a tűzoltóparancsnok és az énekkar vezetŋje is 80. Itt működŋ ismert tanítok, hivatali idejük szerint felsorolva: Michael Paulovits 81 (1794?), Pereszlényi János 82 (1801), Joannes Czibula 83 ( ; ), Alexandrus Csery ( ), Antonius Szentkereszthy ( ) 84, Hamar József 85 ( ) 86, Agárdy László ( ), Csiffáry JenŊ (1915; ?), Pallya Kálmánné Martinkovits Margit (1932-?) 87, Zsittnyan István ( ), Boros Mária 88 ( ), Sámson Ottó (1954/1955), Pásztor Lajos (1955/1956, ), Haim Gyula (1956/1957), Fekete Imre (1959/1960), Sivó Lajos. A szlovák iskola tanárai közül ismertek: Augusta Libantová (Liebaut, ) 89, Vojtech Valkár 90, Vladimír Libant, Imrich Brančan ( Szerényi, F (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja Bratislava, Az 1999-es faluról írt műben a Szánthó család fondjára hivatkoznak. EgyelŊre sajnos sem az iratot, sem a pontos jelzetét nem ismerjük. 82 Felesége: Mészáros Mária, fiuk: P. Nep. János ( , ksz. Csery Sándor nagycétényi kántortanító). 83 Szül dec. 16. Czibula István és Rabcsek Borbála fiaként, meghalt: dec. 25. májvészben. Felesége Benkovits Anna, akitŋl János ( ) fia, szalatnyai, majd gyerki kántortanító és jegyzŋ, ill. az 1848-as szabadságharcban Hont vármegyei élelmezési biztos származott. További gyermekei: János ( /1816). Ezúton mondunk köszönetet Madarászné Kajdacsy Ágnes szíves segítségéért. 84 Felfogadási szerzŋdése az 1847-es kánoni vizitációban megtalálható (lásd a mellékleteket). Felesége Szvetko Antónia, gyermekei: Kereszt. János ( ), Katalin ( ksz. Gazdagh Nándor nagycétényi kántortanító). 85 Szül márc. 31. Hamar Gáspár és Ernyey Zsuzsanna fiaként, halálának idŋpontja egyelŋre ismeretlen. Felesége november 22-tŊl zsitvagyarmati Szabó Pál lánya Ludovika (1841 körül), gyermekei: Antónia ( ), Gyula József György ( ), Mária Ludovika ( ), Vilma Szidónia ( ), Anna Ludovika ( ), Paulina Ilona ( ), Benedek Béla ( ), Ilona Anna ( ), Kálmán Vince ( Holics (?), nyitraszerdahelyi plébános) ben a kéri tanítóval Zórád Ferenccel együtt volt Zórád RezsŊ és Csiffáry Hedvig esküvŋi tanúja. 86 Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom fŋegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, Ţitavský, A. S. (sost.) 1937: Pamätník slovenského školstva za účinkovania prezidenta T. G. Masaryka II. Bratislava, 112 Csiffáry Eugen, 277 Pallyová-Martinkovičová Margita. Marián Babirát segítségét ezúton is köszönöm! 88 TardoskeddrŊl (?). 89 MV SR, ŠA Nitra, pobočka Nitra (Horné Krškany), Školský Inšpektorát v Nitre , kr. 23, fas. 88 Štátna slovenská menšinová ľudová škola Paňa. 13

15 1947), Elena Brančanová-Rakovská ( ), Jozef Štepo ( ), Mária Vagacová ( ), Jozef Korec ( ), Blaţena Illéšová ( ), Pravda Ferencné Szabó Piroska ( ), Blisková (?), Račeková (?), Barančík (?), Romanová (?), Hillerová (?), Tothová (?), Macáková (?), Vozaf (?), Vozafová (?) 91. Az anyakönyvek, sírkövek és egyéb adatok alapján a faluban élhetett Bartl József (1827/31 körül ) nyugalmazott tanító 92, valamint özv. Estélyi Andrásné Csiffáry Mária is 93. Szintén itt van eltemetve tornóci Gazdagh Nándor ( ) nagycétényi tanító 94 és itt nŋsült Massányi Ádám alsójattói, majd között babindáli kántortanító 95, a kápolnai származású Mahács (?) Ferenc felsŋszŋllŋsi kántortanító 96, a csejtei születésű Szentkereszty Péter vágvecsei kántortanító 97, a nemespanni születésű Csiffáry Sándor akkor gyaraki kántortanító 98, ill. anyja révén nemespanni származású Zórád Lajos nagylapási kántortanító is 99. A magyar tanítók a 20. század második felében Csiffáry RezsŊnél laktak, amely házat a Mácsay család vette meg. 90 Brančan levelében tévesen Jozef szerepel; Magyarországról származott, azonban már 1928-ban Nemespannon lakhatott (Ţitavský 1937), szlovákot tanított, de perfekt beszélt magyarul is, annak ellenére hogy nem szivesen szólalt meg. A front elŋl azonban elmenekült. 91 Hunka/ Mácsay 1999, Az özdögei (valószínűleg német) származású Bartl József kántortanító január 22-én vette feleségül Nemespannon Csiszár József lányát Juliannát. Sírköve másodlagos helyzetben a temetŋben ma is megtalálható. Özdögén a 43., míg Nemespannon az 1869-es népszámlálás alapján a 131 házsz. alatt laktak. Özvegye 1919-ben segély folyósítását kérelmezte (MV SR, ŠA Nitra, pobočka Nitra (Horné Krškany), Školský Inšpektorát v Nitre , kr. B4-26a). Özdögén tanított ban, ahol id. Bartl József is tanított évtizedeken át (Komlóssy 1896, 201). Gyermekei Mátyás (1856, cipész Verebélyen, felesége 1888-tól Csiffáry Johanna), Mihály János József (1858, süketnéma), József LŊrinc István (1860, felesége Foltán Mária), Ignác (1862, felesége 1892-tŊl Foltán Mária), János (1864), János (1867) és Katalin (1872, férje 1890-tŊl komjáti származású Katerinka Alajos 1864/65k-1903). 93 MV SR, ŠA Nitra, pobočka Nitra (Horné Krškany), Školský Inšpektorát v Nitre , kr. B4-26a. 94 Gazdag József és Gaál Katalin fia. Lányával Cservenyánszkyné Gazdagh Irmával ( ) közös sírban. A Gazdagh család minden bizonnyal Csiffáry rokonság révén (is) kerültek Pannra február 23-án vette feleségül Valasik Mihály és Csery Apollónia lányát Máriát; Komlóssy 1896, november 27-én Szabó János lányával Johannával január 8-án néhai Szabó János lányával Annával. Tanúja volt Sajtoss Dénes vághosszúfalusi iskolamester és jegyzŋ január 16-án Szabó Miklós lányával Annával. Csiffáry Sándor tanári pályafutásával a jövŋben még külön fogunk foglalkozni november 15-én Hamar József kántortanító lányát Paulinát vette feleségül. Apja kiskéri Zórád Antal, anyja Csiffáry Jozefa volt. 14

16 Agárdy László ( ) rövid életrajza Agárdy László családja körében Agárdy László minden bizonnyal azon Agárdy családból származik, amelynek Ŋsei Mátyás és András testvérek 1654-ben nyertek címeres nemeslevelet III. Ferdinándtól. Ezt még ugyanazon évben kihirdették Hont vármegye közgyűlésén 100. A család egy ága a 19. század elején költözött Bars vármegyébe 101. Léváról származott, szülei Agárdy Mihály szűrszabó és Gyenes Borbála 102. Közvetlen rokonsága is arról tanúskodik, hogy a család a helyi értelmiségi réteg meghatározó szereplŋje volt. László kántortanító, felesége Mária ( ) a nemespanni bíró Csiffáry Imre lánya volt 103. Fia Gyula Imre ( ) 1918-tól kegyes tanítórendi paptanár, a pesti piarista gimnázium matematika-fizika szakos tanára, majd a verebélyi piarista gimnázium igazgatója (?) 104 és unokaöccse Csiffáry JenŊ lett egyben utódja a nemespanni iskolában. Másik unokahúga családjából szintén tanáremberek származnak (Estélyiek, lásd a mellékletben 105 ). 100 Nagy, I. 1857: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal I. Pest, 8; Kempelen, B. 1911: Magyar nemes családok I. Budapest, 38; Reiszig, E. 1906: Hont vármegye nemes családjai. In: Borovszky, S.: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város. Budapest, Reiszig, E. 1906: Bars vármegye nemes családai. In: Borovszky, S.: Bars vármegye. Budapest, Született május 13-án Léván, meghalt április 14-én Verebélyen. Keresztszülei Agárdy János papnövendék és Gyenes Mária. A 374. házsz. alatt laktak szeptember 24-én nŋsült Nemespannon. 104 Trubíni, J. 1994: Vráble. Trnava, a piarista iskoláról külön nem esik szó; Csiffáry, T. 2009: Évgyűrű(k) avagy a mi kis történelmünk. 105 A családfa részben Csiffáry Imre gyászjelentése (OSzK) és egyéb adatok felhasználásával készült. Estélyi Lajos Verebélyen is tanított, felesége pedig szintén Verebélyen a polgári iskolában. ElképzelhetŊ hogy a Nécseyekkel is rokonságban állhattak. 15

17 Katonaveterán volt, Nemespannon 1893-tól tanított. Ugyanezen év szeptemberében nŋsült meg, lakóépületük az iskola udvarán volt ben Ŋt is besorozták, de az iskolaszék kérésére felmentést kapott. Az elsŋ világháború alatt tanári fizetésben nem részesült ben tette le Léván a nosztrifikációs (honosítási) vizsgát. A Nitra-Nové Zámky-Verebély Járási Általános Magyar Tanítóegyesületben választmányi tag és az alelnöki posztot is ellátta, de az 1925-ös átszervezéskor az új újvári járáskörben nem szerzett funkciót 106. Oktatói tevékenységérŋl sajnos keveset tudunk, a korábbi orgonán állítólag csak Ŋ tudott jól játszani ben 41 évnyi szolgálat után nyugdíjba vonult. Verebélyen vett házat, fia Gyula piarista tanár, László gépészmérnök volt Magyarországon. Margit (Manditka) lánya 1945-ben bombatalálat következtében hunyt el Nemespannon, mivel az oroszok repülŋvel támadtak az iskolában elszállásolt németekre ben hunyt el 77 éves korában, a verebélyi (?) temetŋben nyugszik. 106 Magyar Tanító V, 147,

18 id. Csiffáry JenŊ (1895. február február 24.) rövid életrajza id. Csiffáry JenŊ gyermekeivel február 13-án Csiffáry Gusztáv ( ) 107 és Csiffáry Hermina ( ) 108 kilenc (?) gyermekébŋl a hatodikként látta meg a napvilágot. Az esztergomi Szent Benedek katolikus gimnáziumban tanult 109, majd ugyanitt a tanítóképzŋbe járt. Játszott zongorán, részt vett az iskolai természetrajzi gyűjtemény gyarapításában, kedvezményes étkezésben (ún. deákasztal) részesült, és az 1910-es iskolai tornaversenyen, magasugrásban gyŋzött 110. A háború elŋtt Nyitrán és Léván szolgált januárjában állást kapott a nemespanni iskolában, és a templom oltára elŋtt esküt is tett, azonban már a következŋ hónapban besorozták, majd az év végén önként 112 (?) be is vonult. Májusban még Gyakori mondása: "Gondolkozz Guszti!" (Zsittnyan Aurél információja). A Csiffáry család történetére lásd legutóbb: Családban marad 2011/2, ill. készülŋben van egy családmonográfia is. 108 A házastársak rokonságban álltak, Ágoston (János ágából) szépapja és Hermina (Imre ágából) ükapja volt Csiffáry Gergely ( ), tehát Gusztávnak harmad fokú nagynénje is volt egyben a felesége. 109 Hollósi, R. 1908: ÉrtesítŊ a pannonhalmi Sz. Benedek-rend esztergomi kath. fŋgimnáziumáról Esztergom, 60 E szerint nem tartozott a legjobb tanulók közé, a II. osztályban csupán énekbŋl és magaviseletbŋl kapott kiváló osztályzást. A IV. osztályra ez csak a vallástanban és a természetrajzban javult. 110 Hollósi 1908, 59, 72, 93, Állítólag a lányok folyton ellopták ajtójáról a névjegyeit. 112 "A monarchiát meg köll védeni" jelszóval többen is bevonultak önként, többek között Babós Géza (1862), Csiffáry "Garibaldi" János, Csiffáry "Suszter" János, "Hosszú" (veje pedig Pestre), akik nem is voltak már katonakötelesek és feleségeik csak nehezen tudták Ŋket kimenteni Nyitrán. 17

19 korona fizetéskiegészítési államsegélyt engedélyeztek a számára 113. Háborús szolgálati idejérŋl és helyérŋl nincs pontos adatunk, a fényképek alapján (is) valószínűsíthetŋ, hogy hadnagyi rangban géppuskás századparancsnokként Piave-nál (Olaszország) működött. Pucérnak falubelijét Csasznoha Józsefet kérte, annak ellenére hogy állítólag kommunista volt. Az elsŋ világháborúban megkapta az 1916-ban alapított Károly csapatkeresztet 114, a vitézségi érmet 115, két ezüst vitézségi érmet 116 és az 1917-ben alapított sebesültek érmét 117 (lásd képmelléklet). Ezután csak 1918 novemberétŋl taníthatott újra, amikor újból megnyílt az iskola két tanterme áprilisában Nyitrán Agárdyval együtt letette a csehszlovák állami esküt, majd 1923-ban Pozsonyban végezte a nosztrifikációs (honosítási) vizsgát 118. Agárdy nyugdíjbavonulásával október 1-tŊl látta el az iskola igazgatói (kántortanító) funkcióját 119. A másodtanítói állást ekkor foglalhatta el (Pallya Kálmánné) Martinkovits Margit 120, amely választás ellen Pallya Mária 121 késŋbbi kalászi, majd berencsi tanítónŋ fellebbezéssel élt ben megnŋsült, de korán meg is özvegyült, feleségét Varsányi Juliannát még 1927-ben elvesztette. Érzékenyen viseltetett a szociális gondok iránt, gyakran szervezett gyűjtést, ill. színházi elŋadásokat a szegényebbek javára. Vaškovič Lajos 122 komáromi bencés gimnáziumi 123 és pesti fŋiskolai taníttatását anyagilag is támogatta. Állítólag a visszacsatolás után behívták és két és fél hónapig Verebélyen irodai munkát végzett. A nemespanni szlovák iskola diákjait átvette, bár ennek körülményeirŋl Esztergom XX. május 23, 7 Csiffári JenŊ nemespanni tanitó részére 1100 kor. fizetés kiegészítési államsegélyt engedélyezett Molnár Gyula zsitvaujfalusi tanitó részére pedig évi 600 kor. személyi pótlékot folyósitott a közoktatásügyi miniszter. 114 Alumínium. Felirata: GRATI / PRINCEPS ET PATRII / CAROLVS / IMPETREX és C / VITAM ET SANCVINEM / MDCCCCXVI (Csiffáry JenŊ tulajdona; 1918 A Magyar Királyi Honvédség és Csendőrség Névkönyve évre. Budapest, 322). 115 Felirata: FORTITVDINI és CAROLVS D.G.IMP.AVST.REX BOH.ETC ET REX APOST.HVNG / KAUTSCH (Csiffáry JenŊ tulajdona). 116 Feliratuk az elŋzŋével megegyezŋ, csak méretében és anyagában tér el. Ezen kívül az egyik szalagja is eltérŋ (Csiffáry JenŊ tulajdona). 117 Cink. Felirata: LAESO / MILITI / *MCMXVIII* és CAROLVS (Csiffáry JenŊ tulajdona). 118 Lásd Magyar Tanitó 1923 III/11, ; III/12, Szerényi, F (szerk.): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja Bratislava, 269 hibásan DezsŊ, igazgató, könyvtáros, tűzoltó, énekkar tagja. A fényképmellékletben (8) már helyesen szerepel a neve. Állítólag nagyon odafigyelt arra, hogy a gyerekek mindig köszönjenek. 120 Szerényi 1934, 269, 36 arckép. 121 Szerényi 1934, 106 arckép; Pinterová, B. (red.) 2006: Branč Berencs Budakeszi, 30, hibásan Pollya. 122 KésŊbbi kommunista pártfunkcionárius, eredetileg úgy gondolták pap lehet belŋle. Befolyásának is volt valószínűleg köszönhetŋ, hogy a nemespanni magyarokat (rokonait) viszonylag békén hagyták, többek között gyermekeik a fŋiskolára is bejuthattak. Állítólag a lányát Melindát is neki szánta volna. 123 A komáromi Szent Benedek-rend katholikus gimnázium értesítője , 34, 47; , 47; , 20, 29, 40; , 39-40, 52; , 22, 38; , 39-40, 44, 79,

20 nincsenek pontos információink. Minden bizonnyal a szlovák nyelvű oktatást nem folytatta. Nemcsak tanárember volt, hanem vadász is ben (?) egy sajnálatos vadászbaleset okozta jobb lábának elvesztését, pontosabban azt térdtŋl amputálni kellett. Sokáig kórházban is feküdt 125. Ennek ellenére késŋbb a háború alatt még vásárolt lŋszert 126. Valószínűleg a nyitracsehi vadásztársaság egyik alapítója is lehetett 127. Ezen kívül a visszacsatolást követŋen a falu leventeelnökeként is működött. Senki sem fekete vagy fehér, ezt jól tükrözik a háború utáni bírósági periratok. A szlovákság szemszögébŋl, mint negatív közszereplŋ működött 128, bár kétségtelen hogy a szegénység soraiban nem tett nemzetiségi megkülönböztetést 129. Valószínűbb a politikai indíttatás, a komunistákkal való szembenállás, de ilyen jellegű keresztbetételre, feljelentésre sincs semmiféle bizonyíték 130, pont ellenkezŋleg. Fordított esetre azonban többször is volt példa. A második világháború alatt felvásárolta a morva származású Ján Hlaváček molnár 131 borát. Hogy ennek volt-e valami pozitív anyagi vonzata mára biztosra nem vehetjük, annyi azonban bizonyos, hogy az 1938-as visszacsatoláskor az Ŋ közbenjárására nem utasították ki Magyarországról. Hasonlóan közbenjárt Révay grófon 132 keresztül a verebélyi katonai parancsnoknál Fried Maximilián verebélyi zsidó fakereskedŋ érdekében is, akinek a végén kiváltotta lŋszervásárlásra jogosító engedélyét, melyre 1944-ben 50 db töltényt is vásárolt. Ezen kívül a Szlovenszkói Vadászati Védegylet egyik éremdíját is elnyerte (Csiffáry JenŊ János tulajdona). 125 Egy vadászat alkalmával megbotlott a kísérŋje (bérmakeresztfia) és a töltött puska elsült. A töltény a bokájába fúrodott. Az érsekújvári kórházban feküdt 6 hónapig, megoperálták, de orvosi hiba és a sörétek miatt vérmérgezést kapott, ami miatt térd alatt le kellett vágniuk a jobb lábát. 126 Id. Csiffáry JenŊ lŋszer, robbanóanyag és robbantószer vásárlási engedélye (Az irat Csiffáry JenŊnél Nemespannon). 127 Fehér, S. Száraz, V. 2013: Csehi község monográfiája. Csehi, 188 volt azonban egy névrokona is. 128 Állítólag feljelentették Magyarország oltalmazója c. zsoltár miatt és pénzbeli büntetést is kapott. A bécsi döntés elŋtti mobilizációkor a berencsi állomáson figyelmeztette a bevonuló többségében magyar nemzetiségű katonákat, hogy az uniformis ellenére tudják hova húz a szívük! Az 1938-as visszacsatoláskor elsŋ világháborús (?) tiszti uniformisában fogadta és köszöntötte a kŋhídon a falu nevében a bevonuló katonaságot. Ezt ugyan késŋbbi vallomásaiban tagadta, vagy megpróbálta kimagyarázni. Hasonlóképpen a rovására írták a revíziókor gúnyos röplapok készítését, mivel a faluban csak neki volt írógépe. Matej Miškóci iskolafelügyelŋ háború utáni vallomásakor úgy vélte, hogy Csiffáry JenŊ a háttérben mindent megtett, hogy az 1935-ös (sic!) szlovák iskolaalapítást a faluban megnehezítse. A késŋbbi vádló tanúvallomásokban az is szerepel, hogy 50 koronát fizetett a szegény szlovák asszonyoknak, hogy a magyar iskolába irassák gyerekeiket. A szlovák iskolában maradt szlovák nyelvű könyvek megsemmisítését is neki rótták fel, mely váda(ka)t természetesen tagadta. 129 Érdekes eset, amikor 1925-ben egy éjszakai mulatság alkalmával Ŋt hívták segítségül egy vitás ügy elrendezésére. A két fél csitítása közepette, az egyik fél apja késsel hátbaszúrta, majd hátrahagyva családját Csehországba ment dolgozni. Az "elmenekült" családfŋ felesége ennek ellenére tŋle kért és kapott biztosítékot (kezeskedett érte) liszt vásárlására. 130 A faluból november 6-án a németek elhurcolták Mencsik József komunistát, aki élve már soha nem tért haza. Az eset körülményei tisztázatlanok, mindenesetre özvegye Csiffáryt is hibáztatta férje halála miatt. 131 Hlaváček malmához volt a villanyáram elŋször bevezetve Komáromból. 132 Minden bizonnyal Révay István ( ) történész, demográfus és politikusról van szó Tajnáról, aki 1933-ban a nemespanni templomfelújításkor 300 db akáccsemetét ajánlott fel díjmentesen a templomkertbe. A gróf többek között írt a "belvederi" határról is. Hagyatéka a Ráday Levéltárban, C 163 jelzet alatt található. A levél Csiffáry JenŊ János tulajdonában. 19

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor "Dr" b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs "állatorvos Dr" b: 1976 in Mad

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor Dr b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs állatorvos Dr b: 1976 in Mad Nagy, Vilma b: 1911 in Csicsó d: 2005 in Csicsó anyja Pálffy Vilma Fél Antal d.u. Bödõk, Pál b: 1905 in Csicsó m: 1947 d: 1965 in Csicsó anyja Kollár M.Bödõk Ksz.Tarcsi Géza, Balá gy.k.sz. Beke Károly

Részletesebben

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 1. Leszármazási táblázat

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

XIII. 11. Jalsoviczky család iratai

XIII. 11. Jalsoviczky család iratai XIII. 11. Jalsoviczky család iratai 1735-1945 Terjedelem: 1,90 fm, 19 doboz, 19 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 17. terem, 13-16. polc 1802-ben Jalsoviczky Mihály mészáros mestert saját kérésére,

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24.

Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24. Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában Leányvár, 2017. június 24. Az MNL KEM Levéltára Esztergom vármegye és Esztergom szabad királyi megyei jogú város levéltárainak

Részletesebben

A térképkészítő huszártiszt kiállítás

A térképkészítő huszártiszt kiállítás 2016/04/11-2016/07/09 250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

IV MOLNÁR ISTVÁN LEVELEZÉSE

IV MOLNÁR ISTVÁN LEVELEZÉSE IV. 423. MOLNÁR ISTVÁN LEVELEZÉSE 1907-1949 2 Doboz 0.30 ifm. Összesen: 0.30 ifm. Raktári hely: Somogy Megyei Levéltár 7400 Kaposvár, Rippl-Rónai tér 1. 1. emelet, L-M terem. Tárgy: Dr. Molnár István Somogy

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Szlovák Nemzeti Levéltár

Szlovák Nemzeti Levéltár Szlovák Nemzeti Levéltár Csoportunkat az intézmény vezetőhelyettese fogadta. Először általános tájékoztatást kaptunk, majd megtekinthettük a levéltár legérdekesebb kincseit, dokumentumait. A Szlovák Nemzeti

Részletesebben

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

Családfa. Reichard Salamon Jakobovics Mórné (szül. Lefkovics Katalin) Moric Jakobovič (Jakobovics Mór)

Családfa. Reichard Salamon Jakobovics Mórné (szül. Lefkovics Katalin) Moric Jakobovič (Jakobovics Mór) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moric Jakobovič (Jakobovics Mór) 1856 1930 Jakobovics Mórné (szül. Lefkovics Katalin) 1857 1918 Reichard Salamon 1857 1939 Reichard Salamonné

Részletesebben

Határtalanul a Felvidéken

Határtalanul a Felvidéken Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.

Részletesebben

Leitold családok kutatása Magyarországon Barnag - Vöröstó

Leitold családok kutatása Magyarországon Barnag - Vöröstó családok kutatása Magyarországon Barnag - Vöröstó 2015. augusztus Kutatta, feldolgozta: Gubicza Ilona, Veszprém Magyarország iparosainak és kereskedőinek címjegyzéke 1891 családok kutatás, adatgyűjtés

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK X. 218. Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet iratai 1940-1949 Terjedelme: 3 doboz +1 kötet = 0,36 ifm Helyrajzi jelzete: Elhelyezés:

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár utca 18., tel: 88/ , fax: 88/

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár utca 18., tel: 88/ , fax: 88/ Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár utca 18., tel: 88/426-088, fax: 88/426-287 e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

Családfa Apai Apai Anyai nagyanya Anyai nagyapa nagyanya nagyapa Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek

Családfa Apai Apai Anyai nagyanya Anyai nagyapa nagyanya nagyapa Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek Családfa Apai nagyapa? Friedman 1845 1887 Apai nagyanya? Friedman (szül.?) 1852 1925 Anyai nagyapa Bernard Rosenzweig 1855 1938 Anyai nagyanya Katarine Rosenzweig (szül. Katarine Ertler) 1858 1940 Apa

Részletesebben

Családfa. Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb /46. Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Grün János? Apa.

Családfa. Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb /46. Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Grün János? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grün János? 1919 Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb. 1852 1945/46 Apa Grün

Részletesebben

Mogyoróska. házasságok

Mogyoróska. házasságok Mogyoróska esk. tanú Baskón Ivancsó György baskói kántor (Sajna Mihály és Novák Anna) 1829. febr. 9. 1862. jan. 27. (Kiss Mihály és Pauliscsák Mária) 1867. szept. 2. (Koritár József és Kusnyír Terézia)

Részletesebben

Ugyanez a villa ma: a tetőn lévő egykori kis háromszögtől eltekintve változatlan a homlokzat.

Ugyanez a villa ma: a tetőn lévő egykori kis háromszögtől eltekintve változatlan a homlokzat. Törökbálint egykor. És ma? - (régi képeslap reprodukció: Scheiblinger Péter) A levelezőlap Róth Miksáné, született Walla Jozefának szól, Walla József lányának. A szöveg német nyelven íródott, de sajnos

Részletesebben

OKLEVÉL- ÉS KÖNYVJUTALMAK ES TANÉV

OKLEVÉL- ÉS KÖNYVJUTALMAK ES TANÉV OSZT. OKLEVÉL- ÉS KÖNYVJUTALMAK 2013-2014-ES TANÉV NEVELŐTESTÜLETI DICSÉRET (KÖNYV + OKLEVÉL A BAZILIKÁBAN) 1. a 1. 1. Tőke József: kimagasló tanulmányi KÖNYV + OKLEVÉL OKLEVÉL, magatartásáért és nevelőtestületi

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón

Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Tanyasi iskolák Hajdúszoboszlón Hajdúszoboszló területét tekintve az ország 17. legnagyobb városa: 238,7 km 2 (41505 kat. hold). Lakosok száma szerint az ország 52. legnagyobb városa: 23 220 fő. Népsűrűség:

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1878-1955 Az intézmény névváltozásai: - Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

A DALLAMOK RENDJE a MNT I. kötete alapján

A DALLAMOK RENDJE a MNT I. kötete alapján A DALLAMOK RENDJE a MNT I. kötete alapján II. A dallam magva s l s m A. 1. a) Csön-csön, gyűrű 677, 677* b) Csipi-csóka 32, 33 a) b) 2. b) Érik a meggyfa 535 f) Egyéb 555 3. a) Fehér liliomszál 540, 541

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

Születési hely és év. Lakóhely

Születési hely és év. Lakóhely A Fegyverszünet Ellenőrző Bizottság 1945. Évi március hó 18-án kelt 26. Számú rendeletére A szovjet katon Sorszám Vezeték- és keresztnév Születési hely és év Lakóhely Nemzetiség Állampolgárság Foglalkozás

Részletesebben

A Gubicza család találkozói, eseményei

A Gubicza család találkozói, eseményei A Gubicza család találkozói, eseményei GUBICZA CSALÁDOK ESEMÉNYEI 2006 évben I. Gubicza találkozó Bakonyszentlászló, 2006. augusztus 19. Szervező: Gubicza Ilona 2007 évben Családtörténeti kutatás, nemzetközi

Részletesebben

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán?

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moskovits Lajos 1860-as évek 1938 Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) 1873 1944 Klein Kálmán? 1910-es évek Klein Kálmánné (szül. Fischer

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17 Iratjegyzék 1. d. I. sorozat

Részletesebben

Családfa. Krén Jakabné (szül.? Rozália)? Huber? (szül.?)?? Krén Jakab? Huber??? Apa. Anya. Huber Jakab

Családfa. Krén Jakabné (szül.? Rozália)? Huber? (szül.?)?? Krén Jakab? Huber??? Apa. Anya. Huber Jakab Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Huber??? Huber? (szül.?)?? Krén Jakab? 1935 Krén Jakabné (szül.? Rozália)? 1936 Apa Huber Jakab 1883 1944 Anya Huber Jakabné (szül. Krén

Részletesebben

DANTER IZABELLA. Diószeg. Esettanulmány. Bevezetõ

DANTER IZABELLA. Diószeg. Esettanulmány. Bevezetõ DANTER IZABELLA Diószeg Esettanulmány Bevezetõ Az interetnikus kapcsolatokkal és lokális identitással foglalkozó kutatás során fontos tényezõ, hogy a jelen állapotok vizsgálata mellett ismerjük az általunk

Részletesebben

Dr. André László m. kir. csendőr százados

Dr. André László m. kir. csendőr százados Dr. André László m. kir. csendőr százados Budapesten született 1915. január 16-án köztisztiviselői családban. Nagyapja a Belügyminisztériumban dolgozott a Csendőrgazdászati Osztály irányításában, így már

Részletesebben

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942

XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 XIII. 13. Búz-Fitos-Ugró családok iratai 1771-1942 Terjedelem: 0,40 fm, 4 doboz, 4 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, II. emeleti folyosó Amint az a mellékelt genealógiai táblázatból is kitetszik,

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa

Részletesebben

Családfa. Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? Rózsa?-né (szül.?) Rózsa? Fleischmann Mór Anya. Apa

Családfa. Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? Rózsa?-né (szül.?) Rózsa? Fleischmann Mór Anya. Apa Családfa Apai nagyapa Fleischmann Mór 1858 1897 Apai nagyanya Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? 1942 Anyai nagyapa Rózsa??? Anyai nagyanya Rózsa?-né (szül.?)?? Apa Domonkos (Fleischmann) Miksa 1890

Részletesebben

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Dr. Reichenfeld Zsigmond 1858 1933 Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) 1869 1944 Deutsch Dávid 1849 1903 Deutsch Dávidné (szül.

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

Szakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról

Szakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról Szakmai beszámoló a Gergő család hegytékának megvásárlásáról A Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár pályázatot (3509/01184) nyújtott be az NKA Közgyűjtemények Kollégiumához a körmendi Gergő

Részletesebben

Intézményvezető. Dessewffyné Szabó Erzsébet. magyar, orosz szakos tanár. Intézményvezető-helyettesek. matematika, kémia, informatika szakos tanár

Intézményvezető. Dessewffyné Szabó Erzsébet. magyar, orosz szakos tanár. Intézményvezető-helyettesek. matematika, kémia, informatika szakos tanár Intézményvezető Dessewffyné Szabó Erzsébet magyar, orosz szakos tanár Intézményvezető-helyettesek Fodorné Balla Mária alsós tanító Horváthné Farkas Ildikó matematika, kémia, informatika szakos tanár Alsós

Részletesebben

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955

VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868-1955 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 54. Sümegi Állami Kisfaludy Sándor Általános Gimnázium iratai 1868 1955 Az intézmény névváltozásai: Sümegi M. Kir. Állami Kisfaludy

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter Ismertetem Magyarország köztársasági elnökének és honvédelmi miniszterének határozatait elismerésekről. A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

Részletesebben

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44 A levéltári források szerint Szilvágy nevének első írásos említése 1343-ból ered. Két Szilvágyról értesülünk, az egyikben akkor Szent Márton tiszteletére épült templom állt. A török harcok idején annyira

Részletesebben

Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét)

Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét) Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét) Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (VÉL:PL Veszprém Szent Mihály) Raktári

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának Szakkönyvtára. A hely, ahol a helytörténet- és a családkutatás kezdődik

A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának Szakkönyvtára. A hely, ahol a helytörténet- és a családkutatás kezdődik A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárának Szakkönyvtára A hely, ahol a helytörténet- és a családkutatás kezdődik A könyvtár rövid története 19. századi források A könyvtár rövid

Részletesebben

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés Családtörténetek I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés I. A program leírása A személyes történelmi emlékezet alapja a családi emlékezet, amely az egymást követő generációk

Részletesebben

Családfa. Kohn Móricné (szül.? Vilma)? Grünbaum?-né (szül.?)? Kohn Móric? Grünbaum??? Apa. Anya. Grünbaum András

Családfa. Kohn Móricné (szül.? Vilma)? Grünbaum?-né (szül.?)? Kohn Móric? Grünbaum??? Apa. Anya. Grünbaum András Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grünbaum??? Grünbaum?-né (szül.?)? 1945 Kohn Móric? 1918 Kohn Móricné (szül.? Vilma)? 1945 Apa Grünbaum András 1890 1951 Anya Grünbaum Margit

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Székely Tanintézet Tevelen

Székely Tanintézet Tevelen Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,

Részletesebben

A mosoni áldozatok nevei a magyaróvári temetı emlékfalán is olvashatók, és a Gyásztéren szintén minden mosoni áldozat emlékét kopjafa ırzi.

A mosoni áldozatok nevei a magyaróvári temetı emlékfalán is olvashatók, és a Gyásztéren szintén minden mosoni áldozat emlékét kopjafa ırzi. A mosoni áldozatok nevei a magyaróvári temetı emlékfalán is olvashatók, és a Gyásztéren szintén minden mosoni áldozat emlékét kopjafa ırzi. 21 22 A kilenc mosoni áldozat A mosoni temetıben bizonyíthatóan

Részletesebben

Önkéntes Tűzoltóegylet története. Rancsó Kamilla, Lucza Ákos, 8. o. Tarczy Lajos Alapiskola Hetény 2016/2017

Önkéntes Tűzoltóegylet története. Rancsó Kamilla, Lucza Ákos, 8. o. Tarczy Lajos Alapiskola Hetény 2016/2017 Önkéntes Tűzoltóegylet története Rancsó Kamilla, Lucza Ákos, 8. o. Tarczy Lajos Alapiskola Hetény 2016/2017 Történelmi kitekintő Gróf Széchenyi Ödön (1839 1922) Célja az önkéntes tűzoltóság meghonosítása

Részletesebben

CZOBOR MIHÁLY neje VERES KATALIN (*1800 körül) (*1800 körül) CZOBOR MIHÁLY neje MOLNÁR KLÁRA (* ) (* )

CZOBOR MIHÁLY neje VERES KATALIN (*1800 körül) (*1800 körül) CZOBOR MIHÁLY neje MOLNÁR KLÁRA (* ) (* ) KISPEREGI-EGYEKI CZOBOR ŐSEIM NAGYAPÁMIG. I CZOBOR ISTVÁN 1774-ben kiűzetett EGYEK-ről 1793-ban házhelyet kapott KISPEREGEN CZOBOR MIHÁLY neje VERES KATALIN (*1800 körül) (*1800 körül) CZOBOR MIHÁLY neje

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

Eger város Hatvan II. negyed fertálymesterek névsora 1768-tól a városi jegyzőkönyvek szerint Holló Gergely Hajnal András

Eger város Hatvan II. negyed fertálymesterek névsora 1768-tól a városi jegyzőkönyvek szerint Holló Gergely Hajnal András Eger város Hatvan II. negyed fertálymesterek névsora 1768-tól a városi jegyzőkönyvek szerint ÉV FERTÁLYMESTER NEVE SZAKMA 1768 Holló Gergely 1769 Hajnal András 1770 Volner György 1771 Tóth István 1772

Részletesebben

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM

Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM Gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele a két világháború között MAGOS GERGELY GYÓGYSZERÉSZTÖRTÉNETI NYÁRI EGYETEM SZEGED 2015.07.10 Az adatfelvétel és az adatbázis ELTE Levéltár: A BTK beiratkozási

Részletesebben

A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány általános céljai és tevékenysége

A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány általános céljai és tevékenysége Aktakaland 4. blogtalálkozó: a magyar katonai múlt forrásai Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, 2017.05.19. A Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány tevékenysége Pintér Tamás A Nagy Háború

Részletesebben

A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár tematikus éve

A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár tematikus éve A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár tematikus éve 2003-ban, 15 évvel ezelőtt lettünk az év könyvtára Magyarországon. Az elmúlt másfél évtizedben arra törekedtünk, hogy a címhez méltó legyen minden

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai

Somogy Megyei Levéltár. Stephaits Richárd szolgabíró iratai Somogy Megyei Levéltár Stephaits Richárd szolgabíró iratai 1784-1848. XIV. 32. Terjedelem Raktári egységek száma Terjed ifm. elem kisdoboz, nagy doboz, 1 csomó, Iratok: 0. 04. ifm. kötet, Kötetek: - ifm.

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949)

VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) VII. 102. Pestvidéki kir. Törvényszéki Fogház iratai 1880 1944 ( 1949) Raktári helye: Mester utca, földszint, 43. állvány, 2. polc-44. állvány, 6. polc Rövid történeti áttekintés a büntetőintézetekről:

Részletesebben

Családfa. Illés Miksáné (sz. Stark Berta) Singer Bernátné (sz. Fleischer Fáni) vagy Illés (Jajtelesz) Miksa

Családfa. Illés Miksáné (sz. Stark Berta) Singer Bernátné (sz. Fleischer Fáni) vagy Illés (Jajtelesz) Miksa Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Singer Bernát 1871 1943 Singer Bernátné (sz. Fleischer Fáni) 1867 1944 vagy 1945 Illés (Jajtelesz) Miksa 1883 1944 Illés Miksáné (sz. Stark

Részletesebben

Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására

Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására Hunyady László Nyíregyháza 2013. szeptember 26-27. AZ EGYESÜLETRŐL 2011. januárjában alakult

Részletesebben

A választók névjegyzéke

A választók névjegyzéke A választók névjegyzéke 1. Czikhardt Gyula 41. Fekete Lídia 81. Tarcsi Béla 2. Egyházy Béla 42. Csizmadia Zoltán 82. Tarcsi Béláné 3. Egyházy Sarolta 43. Ifj. Csizmadia Zoltán 83. Kovács Gáspárné 4. Ifj.

Részletesebben

OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 027339 Általános Iskola Csokona Ilona Csányoszró Baranya Szabadság u. 2. 7964

OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 027339 Általános Iskola Csokona Ilona Csányoszró Baranya Szabadság u. 2. 7964 OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 027339 Általános Iskola Csokona Ilona Csányoszró Baranya Szabadság u. 2. 7964 027271 Általános Muvelodési Központ és Könyvtár Wágner Antal Egyházaskozár

Részletesebben

ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK

ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830 1913): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK A HAZAI FOLYÓIRATOKBAN (1778 1873) A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István

Részletesebben

Gábeli Ádám és felesége, Gábeli Teréz gyerekeikkel az 1900-as években

Gábeli Ádám és felesége, Gábeli Teréz gyerekeikkel az 1900-as években A falu lakói A fa lu ban az 1800-as évek vé gé ig szin te csak a né met nem - ze ti sé gû õs la ko sok éltek. Az 1890-es évek vé gé tõl azon ban a bánya nyi tás ha tá sá ra na gyon sok bá nyász ér ke zett,

Részletesebben

Lap1 LEJÁRT SÍRHELYEK -ABC NÉV LEÁNYKORI NÉV SZÜL. ELHUNYT SÍRHELY

Lap1 LEJÁRT SÍRHELYEK -ABC NÉV LEÁNYKORI NÉV SZÜL. ELHUNYT SÍRHELY LEJÁRT SÍRHELYEK -ABC 2015. 10. 09. NÉV LEÁNYKORI NÉV SZÜL. ELHUNYT SÍRHELY Abonyi József 1914 1984 0005-0033 Ádám Gáborné Gőz Eszter 0035-0054 Agócs Pál 1937 1990 0045-0018 Alföldi Zsigmondné Bodnár Róza

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Családfa. Schlesinger Mihály es Apai évek Schlesinger Józsefné (szül. Singer Malvin) Schlesinger József?

Családfa. Schlesinger Mihály es Apai évek Schlesinger Józsefné (szül. Singer Malvin) Schlesinger József? Családfa 1890-es Apai évek 1944 nagyapa Schlesinger József? 1920-as évek Apai nagyanya Schlesinger Józsefné (szül. Singer Malvin) 1864 1944 Schlesinger Mihály Anyai nagyapa Löbl Imre?? Anyai nagyanya Löbl

Részletesebben

35. Csongrád Megyei Levéltári Napok Alsóváros október 10.

35. Csongrád Megyei Levéltári Napok Alsóváros október 10. 35. Csongrád Megyei Levéltári Napok Alsóváros 2012. október 10. A rendezvény támogatói: Alsóvárosi Általános Iskola Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont A vendégeket köszönti: Biernacki Karol a Csongrád

Részletesebben

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Közösségi javak államosításasa Az államosítások sok és s elkobzások okát

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben