Sok szeretettel köszöntjük a LXII. Országos Vasutas Természetjáró Találkozó résztvevőit!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sok szeretettel köszöntjük a LXII. Országos Vasutas Természetjáró Találkozó résztvevőit!"

Átírás

1

2 EGRI KÖSZÖNTŐ Sok szeretettel köszöntjük a LXII. Országos Vasutas Természetjáró Találkozó résztvevőit! A VTSZ újjáalakulásának 25. évfordulóján a találkozót a Záhonyi VSC és az MVSC közös szervezésében stílusosan a 25. út mentén Eger központtal rendeztük meg Utazás, pihenés, okulás, aktív kikapcsolódás - fontos fogalmak az élet élvezetéhez. Az értékes élményeket kereső, igényes ember számára a túra összefonódik a kultúrával, az utazás egyet jelent egy adott tájegység művészetének, történelmének, természeti értékeinek felderítésével. A megismerésre érdemes dolgokat sok szálon fel lehet fűzni, legyen itt az egyik eszmei fonálként a SALÁTA VÁROSI SÉTÁK ELSŐ SÉTA: A VÁR FELÉ A v á r o s s z í v é ből, a Dobó térről vágjunk ne k i f e l f e d e ző utunknak. 2 Dobó tér A belváros keskeny utcáiból szélesedik ki Eger város díszes főtere, a Dobó István tér. A tér kedvelt találkozóhely, művészeti, kulturális rendezvények helyszíne. Nevét Dobó István várkapitányról kapta, akinek a vezetésével az 1552-es ostrom idején a vár védői visszaverték a sokszoros túlerőben lévő török sereg támadást. A vár felé tekintve a névadó Dobó István szobra magasodik kivont szablyával, balján egy harcos, jobbján egy hős egri nővel, aki köveket dob a várat ostromlókra. Az 1907-ben készült szobor alkotója Stróbl Alajos. A korábbi városháza 1712-ből szintén ezen a helyen állott, ezt a megnövekedett helyigény miatt között építették újjá Wind István tervei alapján. A teret szegélyező házak sorában több műemlék, illetve műemlék jellegű épület áll. Érdemes a belső árkádsoros udvarokba is betekinteni, mert a nyüzsgő belváros közepében nyugalmat árasztó han-

3 gulatú elemekkel találkozhatunk. A gyönyörű teret az egyik oldalról az Eger patak határolja, ami egykor megyehatár volt Heves és Borsod vármegye között, szabályozása előtt többször is elárasztotta a várost. Egyes feltételezések szerint a város a nevét a patak mellett még ma is honos égerfáról kapta. 3 Minorita Templom A Dobó téren áll Közép-Európa egyik legszebb és legegyedibb templombelsővel rendelkező barokk temploma, melynek teljes neve Minorita Páduai Szent Antal Templom. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérdek építészének is tulajdonították. A templom építését az 1771-es évszám jelzi a homlokzaton, de a templombelső folyamatosan készült 1792-ig. A templomba belépve gyakran hallhatunk kellemes, lelket megújító muzsikát. A főoltár nagyméretű oltárképe Szent Antal látomását ábrázolja: Szűz Mária a felhőkön lebeg karján a kis Jézussal. Alkotója Kracker János Lukács bécsi születésű, de Egerben letelepedett mester. A mennyezeti freskók Szent Antal életének egyes jeleneteit, csodatételeit és halálát ábrázolják, a pozsonyi Raindl Márton munkái 1769-ből. A mellékoltárok szintén barokk hangulatot árasztanak. Éber tekintettel észrevehető, hogy a bejárathoz közeli két hátsó mellékoltárt csak festették, miután a templom e része karzattal együtt 1827-ben egy tűzvészben leégett. A templom belső szépségéhez nagyban hozzájárulnak a gyönyörű tölgyfapadok, amelyeket között faragtak. A templom gyűjteménye folyamatosan gazdagodik. A magyarlengyel barátság jegyében február 24-én egy ünnepélyes körmenet után ebben a templomban helyezték el Szent Hedvig gyűrűsujj-ereklyéjét, Árpádházi Szent Kinga és Boldog Jolán ereklyéi mellé. Mindennap 11.00,15.00 és kor harangjáték hallható a templomból. Egri Vár Eger legnevezetesebb építménye, a történelmi zarándoklatok fő célja a sok évszázados múltra visszatekintő Egri Vár. Már az első magyar király, Szent István püspökséget alapított itt között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. A vár építésére Lambert Püspök kapott engedélyt IV. Bélától 1248-ban. Az elpusztult román stílusú templom helyére a várdombon gótikus majd késő gótikus stílusban építettek katedrálist. A püspöki vár végvárrá alakítása olasz hadimérnökök segítségével a XVI. század folyamán történt. Főként az évi hősies védelem tette messze földön ismertté, amikor Dobó István várkapitány vezetésével a maroknyi magyar védősereg hősies küzdelemben visszaverte a sokszoros túlerőben lévő török hadakat. A várnak, mint erődítményrendszernek a XVI. század volt a fénykora amikor a XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldoza-

4 tul esett. A törökök 1552-ben fordultak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, ötheti ostromban védte meg a várat. A hősies helytállás a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye, s híre Gárdonyi Géza történelmi regénye révén a világ minden részébe eljutott. A vár déli részét védő füles bástyán keressük meg Gárdonyi Géza sírját. Az Egri csillagok íróját, a vár hőseinek krónikását 1922-ben temették el itt. A fejfáján ez áll: Csak a teste". Az egri remete 2013-ban lett volna 150 éves, s az országos jubileumi emlékév kapcsán Eger városa megújította az irodalomkedvelők zarándokhelyeként is szolgáló, nevezetes sírhelyet. Az Egri Vár ma védett műemlék, melyben a Dobó István Vármúzeum működik. Az állandó kiállításokon megismerkedhetünk a vár történetével, földalatti erődrendszerével, a középkori büntetési módokkal és ezek eszközeivel. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult katedrális maradványai, a hősök termében pedig az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja, valamint Dobó hiteles, antropológusok által rekonstruált arcmása. A várban található Egri Képtár hazánk egyik jelentős képzőművészeti gyűjteménye, mely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. 4 Gárdonyi Géza Emlékmúzeum A Vár északi (vagy hátsó) bejáratától ötven méterre található az emlékmúzeum épülete, ami a 1897 és 1922 között az író lakóhelyéül szolgált. E házban írta sok művét, közötte az Egri csillagokat is. Egyik legszebb történelmi regénye a 16. század törökellenes harcainak állít emléket. Mielőtt Gárdonyi megvásárolta volna a házat (melynek eredeti címe Takács utca 24.), bormérés működött benne, és elég rossz állapotban volt. A ház felújítása Gárdonyi édesanyja irányításával történt. A ház így bővítve lett, a kert szépítve, oly annyira, hogy az író régi álma Gárdonyi kúria" bontakozhatott ki belőle. Egyfajta falut teremtett magának a városban. A ház körülbelül húsz méter hosszú lehetett, teljes hosszán tornác állt. Ha esett az eső az író itt pipázgatott, sétálgatott. Amikor az írót a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, Eger Közgyűlése úgy döntött, hogy a Takács utca nevét Gárdonyi Gézára módosítják. Ezt a gesztus Gárdonyi nagy és nemes adomány"-nak tartotta a város részéről, és csak még jobban megerősítette írói munkásságában. Az előszoba kezdettől fogva a könyvek befogadására szolgált. A hálószobában szinte minden bútordarab az eredeti helyén maradt. A kisebb faragott íróasztalnál írta meg az Egri csillagok" című regényét. A festmények, iskolai palatáblára rögzített tájképek jelzik, hogy Gárdonyi szívesen festett. Az otthonos hálószobát puritán egyszerűség jellemzi. A dolgozószoba inkább teremnek nevezhető. Barna festése Gárdonyi egyetlen szenvedélyére, a pipázásra utal. A tetővilágításra a napközbeni zajtól védő, zárva tartott ablakok miatt volt szükség. Könyveinek száma megközelítette a tízezret, de annak értéke a tartalomban, tárgykörük változatosságában rejlett. Belépve a nagy íróasztal látható az írógéppel, melyen Gárdonyi dolgozott, és megírta a megjelenése óta már 22 idegen nyelvre lefordított Egri csillagokat, Magyarország Nagy Könyvét. Itt található Dankó Pista szegedi cigányprímás cimbalma. A vitrinekben megfigyelhetők még titkosírásos jegyzetei is. A kertben látható az író bronz szobra, Somogyi Árpád alkotása.

5 MÁSODIK SÉTA: A CIFRA HÓSTYA H a a D o b ó u t c á n n e m a v á r b e j á r a t a f e l é i n d u l u n k, h a n e m a k o m o r f a l a k t ö v é b e n a z e l l e n k e ző i r á n y b a, m e g t a l á l h a t j u k E g e r k ü l ö n l e g e s l á t v á n y o s - s á g á t, a m i n a r e t e t. Ö s s z e f u t ó k i s u t c á k k e r e s z t e ződésében á l l a M i n a r e t. E u r ó p á n a k e z e n a r é s z é n e l é g r i t k a l á t v á n y o s s á g. A Torony utcán keresztül juthatunk el hazánk legszebb és legnagyobb ilyen jellegű építményéhez, amely a XVII. század elején épülhetett. A keleti oldalához dzsámi is tartozott, de városrendezési szempontokból 1841-ben lebontották. A 40 méter magas minaretnek 14 szögletű a lábazata, s 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre. A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A 91 éves török uralom alatt a városban több minaretből volt hallható a müezzin éneke. Ez a minaret valószínűleg az utolsó volt a török építkezések során. Ez Európában a legészakibb minaret, ami ebből az időszakból származik. A törökök első minaretjeiket 4 vagy 6 szögű alapra építették, ennél a biztonságosabb alapot a 14 szögű kiképzés biztosította, így valószínűleg a többi minaret fölé magasodott. Díszesebb lett, mint a jelenleg még Magyarországon látható társai. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra. A törökök által eredetileg fakupolával fedett tornyot az időjárás nem kímélte. Villámcsapás következtében a kupolája többször leégett. Sokáig "csonka mecset"-ként emlegették. Majd 1829-ben Pyrker érsek készíttetett rá egy barokkos toronysisakot, melyet 1896-ban cseréltek ki a mai kősüvegre. Ez ugyanabból a novaji kőből készült, mint a minaret maga. Az 1970-es évek elején a torony megerősítés nem volt egyszerű feladat. A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját A minaretet övező régi épületek többsége az utóbbi évtizedekben elpusztult, nyugatra tőle a megyei kórház található, vele szemben a Megyei Művelődési Központ, a hajdani Kolping-házban. A déli oldalon kis boltokban lehet bóklászni. Ha visszakanyarodunk a Dayka Károly utcán a Dobó utcára, akkor tovább folytathatjuk utunkat a Cifra hóstya felé. Itt találjuk a Szervita-rend templomát, amely 1687 után Eger visszafoglalását követően épült, s ma is nevezetes búcsújáró hely. A rend egy török mecsetet és iskolát kapott, amelyeknek a falait valószínűleg felhasználták az építkezéshez. A templom 1728 és 1738 között készült el, majd a rendházat 1780 körül fejezték be. A főoltárkép Balkay Pál egri festőművész munkája, a rendház refektóriumát Kracker János Lukács két freskója díszíti. Ha továbbmegyünk, valódi hóstyai hangulattal találkozhatunk, ha a Csurgó utcán keresztül az utunkat a Bárány utcán folytatjuk. 5

6 Az itt élő földműves lakosság összetételét tekintve sokrétű, a visszamaradt török lakosság mellé a magyarokon kívül németek, szlovákok, lengyelek, rácok és görögök telepedtek. A népi kultúra elsősorban a környék palócságához kapcsolódott. Eger lakossága nagyon ragaszkodott a hagyományokhoz, még 1950 körül is népviseletben jártak vasárnap délelőtt az utcákon. Ma már csak múzeumban lehet látni ezeket a viseleteket, a Dobó utcában található egy palóc gyűjtemény, illetve a Kossuth úti Megyeháza udvarán látogatható egy várostörténeti kiállítás, ahol meg lehet ismerkedni a hajdan volt Egerrel. Helyismereti Gyűjtemény A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményének egyik fő feladata a honismereti tevékenység, a helytörténeti kutatás támogatása. Városunkról és a megyéről a könyvtári gyűjtőkörbe elsősorban a nyomdai sokszorosítás útján előállított, terjesztésre szánt vizuális dokumentumok tartoznak. Ide sorolhatók a postai képes levelezőlapok is. A gyűjtemény jelenleg mintegy 8100 darab képeslappal rendelkezik. A képeslapok megőrzik Eger és környéke államigazgatási, kulturális épületeit, műemlékeit, közigazgatási centrumokat (megye-, város-, községháza, bíróságok pénzintézetek, templomok, iskolák). A kereskedelmi egységeket (boltokat, vendéglátóhelyeket) bemutató lapok többnyire reklám céljából jelentek meg. A közlekedés fejlődése, a járművek, a posta, a laktanya, a háborús emlékművek, országzászlók is elmaradhatatlan témájuk a képeslapoknak. A fekete- fehér és színes litográfiák a település legjellemzőbb részeit, népviseletét, esetleg címerét is bemutatták. A századfordulón gyakoriak az ún. "mozaiklapok", a geometrikus és virággirland keretezéssel ellátott lapok. HARMADK SÉTA: ARÁC HÓSTYA FELÉ Rác templom A Rác hóstya legjellegzetesebb épülete a görögkeleti Rác-templom, amely messziről látszik a város legtöbb helyéről. Az eddigi barangolásunk színhelyéről, a Cifra hóstyáról is szép látvány, ahogy a dombtetőn magasodik. A Bárány utcáról a Cifra utcán keresztül, a Mária utcán keresztül közelíthetjük meg. A Rác-templom a középkori Szt. Miklós templom helyén épült, melyet a törökök valószínűleg mecsetté alakítottak át. Mostani formáját 1784 és 1788 között nyerte el. Egerben jelentős számú rác és görög élt, a karcsú tornyú templom építését II. József engedélyezte számukra. Az volt az egyetlen kikötése a városnak, hogy csak farral a főutcának készülhetett el. Az építészeti stílusa a XVIII. század végének jellegzetes copf stílusát idézi. A templomba belépve leginkább szembeötlő az egész teret uraló hatalmas ikonosztáz. 6

7 Kepes György Művészeti Központ A Széchenyi út 55. alatti ház, az egykori parókia, ahol Vitkovics Mihály költő született, ma műalkotások otthona: a Vitkovics és a Kálnoky László irodalmi emlékkiállítás található benne, illetve a Kepes-gyűjtemény. A Széchenyi utca középső traktusában három jelentős épület alkot ismét jelentős látvány-együttest. A 16. számú ház 2011-ben gyönyörűen megújult, s ma az otthona. A homlokzatán korábban látható latin nyelvű felirat "FATI PARTUS" (a Végzet szülötte) korábbi tragikus eseményekre utalt a ház történetével kapcsolatban. A 17. századi kisebb lakóház 1800-ban leégett, majd Spetz József gyógyszerész építette újjá. Az újjáépítés során az emeleten tánctermet, kisebb, bérbe adható lakásokat, a földszinten kávéházat alakítottak ki ben itt tartották az első színjátszó előadásokat. A vállalkozó szellemű gyógyszerész bevételeit a jezsuitáktól megvásárolt "egri víz" készítésével és forgalmazásával, a gyógynövények nagybani gyűjtésével és értékesítésével növelte ben a nagy tűzvészben a ház újra leégett, Spetz ismét újjáépítette, ekkor került az épületre a második emelet és valószínűleg a felirat is tól polgári Kaszinó működött benne. A Széchenyi utca északi vége a Ráckapu térbe torkollik. Egykor itt volt a város egyik kapuja, amelyet hajdanán Szent Miklós kapunak neveztek, majd Martalóc-kapunak, utóbb Rác-kapunak. Telekessy püspök, a város ura itt fogadta Rákóczi Ferencet február 28-án. A Ráckapu-térről nyílik két híres borospincés egri utca, a Szala árok két partján húzódó Árnyék- és Verőszala. Ez a sor is a megsemmisülés előtti utolsó pillanat jeleit viseli magán. Ahogy végig haladunk a pincék között, látjuk, hogy egy jelentős részüket már eltömedékelték, garázzsá alakították. Az utca elején viszont néhány neves termelő megtelepedett, s az értő közönségnek szívesen is kínálja jó borát. Így remélhető, hogy nem számolódik fel ez a régi, hagyományőrző környék, a Rác hóstya egykori bortermelőinek pincesora. A figyelmünket elsőre az Egervin Rt. óriási tartályai ragadják meg, mint a nagyüzemi bortermelés kellékei. Itt húzódik a föld alatt központi pincészetük is, amely úgy keletkezett, hogy egybe nyitottak régi, közepes, vagy annál nagyobb pincészeteket. Így alakult ki a sokszor XIII-XV. századi pincékből egy háromszintes rendszer, amelyet oldalágak kötnek össze. A régi nagyüzem jogutódja nem csak a termelés mennyiségével tűnik ki, hanem minőségével is, gyakorlatilag a borvidék minden fajtáját termeli. A látogatás sok érdekességet kínál: egy díszesen kivilágított helyen meg lehet nézni például egy 353 hl űrtartalmú Bikavér-hordót, amely az ország második legnagyobb használatban lévő hordója. Itt a forgalmi borokból - az évjáratokat is beleszámítva - mintegy 150 fajta mutatható be, ezen kívül 12 ág rejti az ország legnagyobb muzeális borkészletét. Ebből 73 félét tudnak a poharakba tölteni. Akad itt 10, 20 és 80 fős kóstolóterem is, de alkalmasint 100 vendéget is meg tudnak kínálni. 7

8 Az utca túlsó oldalán kisebb pincészetek találhatók, amelyek különböző ízekkel, zamatokkal, de egységesen jó szakmai felkészültséggel várják a látogatókat. A Baktai úton nem voltak pincék, a Szépasszony-völggyel fejeződtek be, de ahogy a város terjeszkedik, egyre nagyobb jelentősége van a külső területeknek. Errefele is húzódnak kitűnő szőlők, ismert a Vöröskereszt, a Kiskocs, a Nagykocs, az Agárdi, de gyümölcsösöket is lehet látni. Ha a szőlők közé megyünk, találkozhatunk az úgynevezett rázós utakkal, amelyek terméskővel, középre lejtő formában vannak kialakítva. Sok ilyen kellene a határba, mert megszűri és leviszi a vizet, s nem engedi a sarat rákerülni. Nem megy olyan hamar tönkre, mint a betonút, igaz, nem is lehet olyan gyorsan haladni rajta, ahogy a hétvégi kertészkedők szeretnének. A Baktai út és a Felnémet közötti részen találjuk a Délést, amely kecskelegelő volt, akad itt úgynevezett Érseki is, amely néven a város több pontján húzódtak földterületek. Ha tovább megyünk, láthatjuk az egykori Mayer és Víg féle birtokot is, ahol a rácok először termeltek szőlőt. Az általuk betelepített fajták miatt terjedt el, hogy elsősorban a fehér szőlőknek jó ez a rész, pedig a koraérésű Kadarka is jól megterem. Amikor a Rákóczi úton folytatjuk tovább ismerkedésünket, megláthatjuk a városnak azt az arcát, amely a huszadik század terméke. A lakótelep a régi Nagylapos területére épült, amely a település egyik zöldségeskertje volt. Ma is látszódnak a nyomai azoknak a kiskerteknek, amelyek már jobbára nem a mezőgazdasági termelést, inkább a hétvégi kedvtelést szolgálják. Az Egerhez tartozó Felnémet község a XII. században erre megtelepedett német-flamand népességtől kapta nevét. A középkorban a megye egyik legnépesebb települése volt, mezővárosi rangban. Temploma 1715-ben épült, s a templom aljában szép borospincék találhatóak. A Cifrakapu úton továbbhaladva, a városon kívül elmehetünk még az úgynevezett Dónát, a Gröber és a Hergyimó közelébe. Megkereshetjük a Szent Dónát keresztet, illetve szobrot, amelyet nemrég avatott fel a hegyközség a szőlőtermés védőszentjének. NEGYEDIK SÉTA: SZÉPASSZONY-VÖLGYI KIRÁNDULÁS H a újra a v áros s zívében, a D obó t ér en k e zdjük a kö v e tkező s ét ánkat, a m ely a m ár eml eg e t ett, országosan és nemz et k özileg i s számo n t artott pincés hely, a Szép asszony-völgy fel é vi sz. A Bajcsy-Zsilinszky utcán érdemes szétnézni a boltocskák között, hiszen találunk itt bormintaboltot is, akárcsak a kis Dobó téren, ahol érdemes búvárkodni. 8 Líceum Az Eszterházy térre érve a látvány önmagáért beszél. A tér meghatározó épületei közül először a Líceum készült el, amely egy magyar egyetem számára épült, s 1761-ben kezdtek hozzá. A felsőoktatási intézmény terve sehogy sem illett a korabeli bécsi politikába, így Mária Terézia nem engedélyezte egyetemmé válását. A ma főiskolai célokat szolgáló kétemeletes, négyzetes alakú épület oldalai 85 méter hosszúak, magasságuk 21 méter. A négy épületszárny nagyméretű belső udvart fog közre, amely az egyik legszebb magyar zárt építészeti tér. Hazánk legszebb XVI. Lajos stílusú épülete ez, amelynek hátsó homlokzatának közepéről 53 méter magas csillagvizsgáló emelkedik ki, tetején kupolával. Érdemes megtekinteni a gyönyörű, freskókkal ékesített dísztermet, a Főegyházmegyei Könyvtár gyűjteményét és a csillagvizsgálót, ahol Csillagászati múzeumot nyitottak.

9 Bazilika i Az Eszterházy tér másik monumentális épületét, az egri Bazilikát egyenes sétány és széles lépcsősor köti össze a térrel, illetve a Líceummal. Az épület hossza 93 m, szélessége 53 m, a két torony magassága 54m. A templomot Marco Cassagrande alkotásai díszítik, és Hild József tervei alapján készült. Minden év december 27-én sor kerül itt az egri borosgazdák szép hagyományára, a János napi borszentelésre. Egri Saláta A Szent János kultusz már a középkorban elterjedt, a XV. században is találunk adatokat rá, de a következő században a szőlőművesek már bizonyosan patrónusukként tisztelték, s ünnepét ma is köszöntik. A Szent János áldása kifejezést a következőképpen magyarázzák: az apostolt egy pogány mérgezett borral kínálta, ám ő keresztet vetett a neki nyújtott pohárra, ezért méreg kígyó formájában kúszott ki a serlegből. A történet tanulságát úgy magyarázzák, hogy a legnagyobb vigadalomban sem szabad elfelejtkezni a mértékletességről. Trinitárius templom Sétánkat a Deák Ferenc úton, majd a Telekessy utcán folytatjuk, amelynek végén feltűnik az egykori Trinitárius templom, amelyet csak rossz templomként emlegetnek az egriek. A nemrég felújított monumentális épület mellett továbbhaladva a Király úton és a Szépasszony-völgy úton érjük el a pincesorokat. Régi, hagyományos vendéglátóhely ez, ahova rendszeresen jár a város polgársága, s szép számmal turisták is. Ellentmondás, hogy a neves bortermelők pincéi máshol sorjáznak, de a vízelvezetés problémái miatt a komolyabb borászok alig vetették meg itt a lábukat. A völgy bejáratánál a magasból - egri sajátosságként - rátekinthetünk a pincesorra, amely hívogatóan tárulkozik a látogató elé. A völgy bejáratától jobbra található az úgynevezett Istenes pince, amelyet a város egyik legrégibb, ma is használt pincéjeként tartanak számon. A XVI. században készült és hajdanán a város titkos templomaként működhetett. A faragott oltár és a feszület legalább is erre utal. Kiállítási tárgyként régi pinceeszközök láthatóak, s a vendégeknek bemutatják - szórakoztató program keretében - a legismertebb egri borokat. Ha szétnézünk a Szépasszony-völgyben a pincék között, a tufába vájt belső tereket nagyjából egyformának találjuk. Mindegyiknek van előtere, borháza, ahol a szüretelő eszközöket tartják vagy tartották egész éven át. Némelyik borházból kisebb szoba, "mulató" nyílik, amely arra szolgál, hogy a gazda vendégeket fogadjon. A régi szokás szerint leggyakrabban a vendégek a hordók között, állva fogyasztották a bor, amelyet a gazda a lopóból eregetett a poharakba. 9

10 Eger pincéinek különös közegében és hangulatában esik legjobban a bor. Az egész évben átlagosan 10 fokos hőmérséklet nem csak a tárolásra, hanem a fogyasztásra is a legalkalmasabb. A nyáron kellemesen hűvös, télen pedig barátságosan enyhe pincében a fehérbor azonnal a legjobb tulajdonságait mutatja meg, a vörösbor pedig néhány perc múlva a poharat fogó kéz melegétől lesz a kívánt hőfokú. A gyengébb minőségű bor is jónak tűnhet a nem hozzáértő számára ilyen kedvező körülmények között, kellemetlen meglepetés akkor érheti az óvatlan turistát, amikor hazavisz abból a kellemes szépasszony-völgyi borból egy demizsonnal, vagy ahogy egriesen mondják, kannával. Ha szépasszony-völgyi túránkat befejeztük, s ittunk egy-két jó pohár bort, nem árt elüldögélni a hűs lombok alatt. A völgy népszerűségét éppen az adja meg, mint Eger városáét, a kitárulkozás és az intimitás egysége. Nagyobb tömegre csak sátoros ünnepeken lehet számítani, de akkor nagy biztonsággal. Máskor inkább a csatangolóké, a magányosoké vagy kisebb csoportoké a völgy, akik a természet szépségeit, a bor ízét és a hagyományokat egyszerre akarják megismerni. Felkészült társaság bográcsozni, szalonnát sütni is tud itt, mivel nem vált a profi vendéglátás kizárólagos színterévé. ÖTÖDIK SÉTA: BELVÁROSI ISMERKEDÉS H a a v árosban járunk, s meg a k arjuk ismer ni, nem k e rülhetjük el a l e gjel en - tősebb u tcáit. A K ossuth és a S z é ch e nyi u t ca a z a k ét útvo n al, a m el y a t e lep ülés ker e s kedel m e, gazdasága szem pontjából fontos. Az egri vár tövében lévő Dózsa György térről nyugat felé indul a Kossuth, korábban Káptalan, vagy Barátok utcája. A történelmi időkben a város fő forgalmi útja volt, mert a Buda felől érkező utasok a Hatvani kapun át belépve Egerbe, s a várba ezen az útvonalon jutottak el. A régészeti feltárások szerint hajdanán az úttest gerendákra fektetett pallókból készült. Amikor elindulunk a vár tövéből, egy modern épületet látunk, amely adminisztrációs célokat szolgál. Sarkára Don Quiote-t tervezte az építtető, mintegy a hősi hagyománynak mutatva fricskát. Buttler ház Az Eger-patakon átkelve jobb oldalon található a Buttler-ház, és a ház története - hasonlóan a Mikszáth-i történethez (Különös házasság) - nagyon regényes. Buttler János egy 14 gyermekes családban 13. gyermekként jött a világra 1773-ban. 19 éves korában korengedménnyel kötött szabályszerű házasságot gróf Dőry Katalinnal ben a kassai szentszék mindkettőjük hibájából kimondva ágytól-asztaltól elválasztotta őket, ami nem volt egyenlő a válás kimondásával. Ezt Buttler 58 éves korában kérelmezte, hogy a tartásdíjtól és gyermektelen feleségétől szabaduljon. Ez a vágya sikertelen maradt ben halt meg. Tovább haladva jobb kéz felől találjuk az egykor az oroszlánhoz címzett püspöki vendéglő épületét. Több mint száz éven keresztül itt volt a postakocsik állomása. Az egykori fogadóban szállt meg II. József is, aki nem akarta Eszterházy püspök vendégszeretetét élvezni. Az utca bal oldalán barokk és eklektikus épületek után következik a volt Nagypréposti palota között épült Fellner Jakab tevei alapján. Az épületben ma a Bródy Sándor Könyvtár működik, mintegy százezer kötettel, folyóirat-olvasási lehetőséggel, zenehallgatással. 10

11 Nagypréposti Palota Az Egészségház utca sarkán áll a volt Nagypréposti Palota, melyet Fellner Jakab tervezett és között építették. Egri Saláta Emeleti erkélyrácsát és a földszinti ablakok kovácsoltvas rácsozatát Fazola Henrik készítette. Ezt a palotát gróf Batthyányi Ignác káptalani nagyprépost építteti, aki valószínűleg nem lakott a palotában, utódja Dobronyay Miklós kanonok fejezi be, így az ő nevének kezdőbetűi kerültek az erkély korlátjára. A nagypréposti palota volt a helyszíne annak a tanácskozásnak, amelyen február án Dembinszky Henrik, a magyar hadak főparancsnoka, Görgey Artúr és Klapka György a várható kápolnai csata haditervéről megállapodta, de sajnos a csatát elvesztették. Az épületben ma a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár működik. Megyeháza Szemben vele, a 9. szám alatt található a Megyeháza, amely között épült, Gerl Mátyás tervei szerint. Heves vármegye közgyűlése 1747 decemberében határozott arról, hogy fel kell építeni a megye állandó székházát, mivel addig a hivatalos ügyek intézése a tisztviselők lakásán történtek, és a hivatalos iratokat így különböző helyeken őrizték, a megyegyűléseket pedig a püspöki palotában tartották. A "Fekete Sas" fogadó helyének megvásárlásával, amelyet Barkóczy püspök javasolt, építhették fel az U alakú hivatali épületet. A barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. Középen a régi Magyarország címer, jobb oldalon Heves megye címere és a baloldalon az építtető, Barkóczy püspök címere látható. A kapu feletti világító ablak kovácsoltvas díszítése Fazola Henriktől származik. A díszrácson három aranyozott alakot helyezett el: a Hit, a Remény és az Igazság szobrait. A megyeháza külső falán kicsiny emléktábla emlékeztet a várost augusztus 31-én elpusztító árvízre. A kapubejáró alatt találhatók a város jelképeivé is vált híres kapukat. Fazola Henrik között készítette el a két kaput és főbejárat fölött díszrácsot. A címeres kaput a jobb oldalon, eredeti helyén lehet megcsodálni. Az épület homlokzatán elhelyezett három címert kovácsolt kivitelben itt közelebbről lehet megcsodálni. A baloldalon lévő szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten állt az ülésterem és a lépcsőház között. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közül való. 11

12 A Megyeháza udvarán áll az egykori megyei börtön, amelyet Gerl József, Gerl Mátyás unokaöccse tervezett között építették barokk stílusban, ami a funkcióra való tekintettel ritkaságnak számított. A homlokzaton levő kálvária szobrait Singer Mihály készítette. Érdekesség, hogy a rabok foglalkoztatására 1832-ben selyemgombolyító üzemet építettek a közelben. A börtönépület közepén kialakítottak egy kápolnát, amelyek falán nyílásokat helyeztek el, így minden rab "részt vett" a miséken. A legfelső emeleti szintet ben építették, ahová az evangélikus rabokat helyezték el, és egy kápolnát is kialakítottak számukra. Az épületet börtön céljaira a 20. század elejéig használták, majd a megyei levéltár irodái kaptak helyet benne tól két különböző témájú kiállítás található benne: Heves megye és Eger a XVIII.- XIX. században, illetve a Heves Megyei Sportmúzeum. A börtön épülete előtti szobor Kemény Ferencnek állít emléket, aki egyik elindítója volt a nemzetközi olimpiai mozgalomnak Magyarországon, és Coubertain báróval egyetemben ő írta alá magyar részről a nyári olimpiai játékok megrendezésének szándéknyilatkozatát. A szobor mögött, a lépcsőfeljáró alatt elhelyezett márványtáblán Heves megyei sportolók listáját olvashatjuk, akik a különböző nyári és téli olimpiákon vettek részt. Ma már 88 olimpikon nevét örökíti meg, 157 A Megyeháza udvarán áll egy kálváriával díszített kétemeletes épület, amely eredetileg börtön volt. Később a megyei levéltár dolgozott benne, amely néhány esztendeje a volt vincellér iskolába költözött. Jelenleg egy szépen berendezett történeti kiállítás látható itt, amely érzékletes eszközökkel mutatja be a város és környéke múltját. Az épület alagsorában sporttörténeti gyűjtemény látható. A 8. szám alatt található a Sancta Maria Lánygimnázium épülete, amely a 18. században épült. Csaknem száz évig az Angolkisasszonyok leánynevelő intézete volt, s 1991-ben kapták vissza iskolájukat. Angol Kisasszonyok Intézete Az új épületet Giovanni Battista Carlone, és később Povolni János tervei alapján készítették. Az oktatás 1754-ben kezdődött. A jogi képzés mellett helyet kapott a Telekessy püspök által alapított fiúnevelő, a püspök Szent János Nyomda és a filozófiai tanszak. Az oktatás több évig szünetelt az épület szerkezettartó elemeinek szükségessé vált megerősítése miatt. A jogi iskola 1766-ban indult újra, majd 1774-ben átköltözött a Líceum épületébe. Az itt található épületben működött a görögkatolikus papnevelő intézet, katonai kórház, fiúnevelő intézet, 1827-ben az első magyar nyelvű tanítóképző, melyet Pyrker János László érsek alapított. Az Angolkisasszonyok 1852-ben kapták meg az iskolát leánynevelő intézet részére Bartakovics érsektől. A barokk épületen a kaput klasszicista jellegű keretbe foglalták, amelyen a Foglár György püspöki címere látható. A kapu felett lévő falfülkében egy madonna szobrot látunk. 12

13 Barátok temploma Egri Saláta A Kossuth Lajos és Egészségház utcák sarkán áll a templom, melyet az egriek Barátok templomának is neveznek között építették, homlokzata Nietschmann János tervei alapján készült el között. A szépen faragott copf stílusú kőkapu Adami János kőfaragó munkája 1793-ból. A kapu mellett látható feszület szintén az ő alkotása. A megfeszített Krisztust a kereszten és előtte a Fájdalmas Anya alakját ábrázolja. A homlokzaton középen a templom névadójának szobrát helyezték el egy falfülkében: a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária szobrát. A vár felé eső toronyban van a Rákóczi harang, amelyet II. Rákóczi Ferenc ajándékozott a ferences rendnek. A harangot Kassán öntötték, és ide 1772-ben került. Sérülése miatt 1840-ben újra öntötték. A templom belső terének kialakítása hosszú időt vett igénybe, mivel a mellette álló rendház építése kapott elsődleges szerepet. Az építési folyamat érdekessége, hogy a templom helyén álló kisebb méretű török mecsetben kezdték meg működésüket a ferencesek. A mecsetet csak 1750-ben bontották le, amikor a szentély már állott, és köveit a hajó oldalfalaiba építették be. Kispréposti palota A Kossuth utca elején egy szép, mályvaszínű barokk épülettel kezdőik a látványosságok sora, a Kispréposti palotával. A kisprépost a káptalan másodelnöke volt. A palotát Androvics Miklós prépost-kanonok építtette 1758-ban. Az épület szerkezetében egy helyi sajátosságot tükröz, amely Barkóczy püspök udvarának szokásjogához és az érseki palota elrendezéséhez kapcsolódott: a kapualjból a baloldalon indul az emeletre vezető lépcső, hogy a hintóból kiszálló vendéget szertartásszerűen fogadhassák. Az erkély és az ablakok vasrácsait Fazola Henrik készítette. Az emeleten található díszterem mennyezeti freskóját Kracker János Lukács festette 1774-ben, "Az Erény diadala a Bűn felett" címmel. Az 1827-es tűzvészben a manzárdos tetőszerkezet leégett, ezután sátortetőt kapott. Az épület emeletén az ICOMOS, a Történelmi Városok Bizottsága tevékenykedik. A mai belváros szerkezete a 18. században alakult ki. Ebben az időszakban épült be ez az utca is, amely a vártól a Szent Mihály templomig vezetett. Ennek helyén áll ma a Bazilika. 13

14 Bazilika Az egri Bazilika építése Pyrker János László érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére. Egri Saláta Az építkezés 1831 februárjában kezdődött és 1836 májusában fejeződött be. Ez nagyon komoly teljesítmény volt, ha hazánk más, hasonló nagyságú templomainak építésével vetjük össze ezt az öt esztendőt. A templomot ünnepélyes keretek között május 6-7-én szentelték fel. Az egri Bazilika hazánk legnagyobb méretű egyházi építményei közé tartozik. A templomba felvezető klasszikus lépcsősor két oldalát Marco Casagrande szobrai díszítik: elől a két szent magyar király, István és László, hátul a két főapostol, Péter és Pál. A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak. A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott. A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki. Pyrker János László 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké". A nagy mecénás érsek halála után a belső díszítőmunkák megszakításokkal, de tovább folytatódtak ben a szentély jobb oldalán alakították kis a máriapócsi csodatévő Szűz tiszteletére szentelt Mária-kápolnát, amely ma is búcsújáró hely. A bal oldali mellékhajó végződésében között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt. A szentély és a szószék kialakítására 1904-ben került sor. A szentély felőli mennyezeti freskókat 1910-ben, a kupola és a többi boltozatfreskókat 1950-ban készítették. A kóruson található nagyorgonát között Bartakovics Béla érsek megbízásából a salzburgi Ludwig Mooser készítette. Többször felújították, legutóbb ben, a jelenlegi orgona 8018 síppal rendelkezik, 5 manuálos és 103 regiszteres. 14

15 A Kossuth utca Eger egyik legszebb utcája, amelyet végig értékes és érdekes barokk épületek határolnak. Régen a Hatvani kapun át beérve ezen az úton lehetett eljutni a vár déli kapujához. Az es években találták meg egy középkori útgerendákból és pallókból álló szakaszát, amely alátámasztja, hogy a korábbi út tényleg létezett. Az utcát a ferences rendi barátok templomáról és kolostoráról előbb Barátok utcájaként, majd Káptalan utcaként emlegették. Az utcában több egyházi méltóság is építkezett, így a templom és a rendház mellett iskolák, paloták készültek, és itt kapott helyet a Vármegyeháza is. A káptalan, ami a megyés püspök tanácsadó testülete, Telekessy püspökkel való egyezsége alapján a korábbi káptalani városrészből (Knézich Károly utca) közelebb költözhetett a Szent Mihály templomhoz, ahol a liturgikus szertatásokat végezték. (A kanonokok a káptalan tagjai voltak. A kanonokok élén a püspök helyettese, a nagyprépost állt.) Itt már elérkezünk a jól ismert Eszterházy térhez, a Bazilika és a Líceum mellé. Innen indulhatunk tovább a város sétálóutcáján, a Széchenyi utcán. Már a XVI. század közepén szólnak róla a följegyzések, Hosszú utca néven. Az érseki palota az utca vonalával párhuzamos épületegyüttes. A XVI. századi magot építették tovább a püspökök, húzattak rá második emeletet. A palota udvarát a Széchenyi utcától elválasztó vaskerítés rácsos nagykapuja is a Fazola család műhelyéből került ki. Érdemes benézni az Érsekudvarba is, amely voltaképpen az érseki palota gazdasági udvara volt, ma egyházi múzeum látható itt. Ahogy továbbmegyünk, megpillanthatjuk a Foglár utcát, amelyen fel lehet jutni a város buszpályaudvarához. Az utca 6. száma alatt található az Érseki Hittudományi Főiskola, amelyhez nemrég építették hozzá a Szent János Továbbképző Központot. A Széchenyi úton továbbhaladva több kis üzlettel, vendéglátó hellyel találkozhatunk. Több barokk ház között a 13. számú érdemel külön figyelmet, amely Giovanni Battista Carlone Egerbe származott olasz építészé volt, és ma is az ő nevét viseli. Vele szemben van a város mozija, az Uránia Filmszínház, mellette pedig a Patika-múzeum, amely egy olyan barokk bútorzatot őriz, amelyet még Telekessy püspök készítetett. A szomszédos, kétszintes épület az 1827-es nagy tűzvész után nyerte el mai alakját, ezért került a homlokzatára a Fati Partus felírat (A sors szülötte). A klasszicista homlokzatú épület valamikor polgári lakóház, aztán kaszinó, majd szakszervezeti székház lett. Jelenleg kulturális centrum, ifjúsági ház. Az előbb említett két épület között jutunk el a város piacához. A modern épületben lévő piacot már kinőtte a település, de hagyománytiszteletből meghagyták ősi helyéhez közel. Valamikor a Dobó téren piacoztak, amely az Eger patak árterületéhez tartozott. A gasztronómia iránt érdeklődő ember szívesen szétnéz egy ilyen piacon, bár ritkán talál már olyan egyedi dolgokat, mint hajdani egri hagyományos csemege, a békacomb. Az innen nyíló Bródy Sándor utcát is felderíthetjük. Ha fölmegyünk a meredek lejtőn, ódon hangulatot találunk, észre vehetjük a fehérre festett, középkori jellegű épületet, amely az Egri Borok Háza. Azt tervezik, hogy egyre több olyan jellegű rendezvényt hoznak ide, amely a jó egri bor kultuszát szolgálja. Az épület előtt egy óriási, muzeális értékű szőlőprés állít emléket a hajdani egri szőlőműveseknek. Itt tekinthetjük meg a régi városfal egy darabját is, amely mellett sétálva fogalmat alkothatunk arról, milyen lehetett egykor Eger, mekkora területen húzódtak össze a polgárok házai. 15

16 Visszatérve a Széchenyi utcára, a 15. szám alatt találhatjuk a ciszterci templomot, amelyet 1699-ben kezdtek építeni. A templom Carlone tervei alapján készült, először a jezsuiták számára, de a hosszú évek alatt nehezen készült el: kétszer is tűzvész rongálta meg. A főoltára a hazai barokk szobrászat legszebb alkotásai közé tartozik. A Széchenyi utcán tovább haladva a volt jezsuita, később Dobó István Gimnáziumot láthatjuk, amely hangsúlyos elhelyezésű, s gyönyörű oromszobrokkal díszített. Ahogy megyünk tovább, a Rottenstein köz 3. szám alatt láthatunk egy szép polgárházat, amely 1750 körül épült. Ekkor emelték a Szent Anna templomot is, amely a kórház épülettömbjei közé ékelődött be. Még több szép barokk polgárházat láthatunk egymás mellett, köztük a Kisboldogasszony plébánia épületét, amelynek kapuja jellegzetes régi egri díszítőelemeket mutat. S elérkezünk a Vitkovics-házhoz, ahol már egyszer megfordultunk. HATODIK SÉTA: AMAKLÁRI HÓSTYA FELÉ H a ú j a b b i s m e r k e d é s ü n k, s é t á n k k i i n d u l ó p o n t j á n a k i s m é t a D o b ó t e r e t v á l a s z t j u k, a k k o r a J ó k a i é s a z E g é s z s é g h á z u t c á n á t h a l a d v a a z É r s e k k e r t f e l é v e g y ü k a z i r á n y t. A város fürdőövezetébe érünk, ahol megtaláljuk a strandot, a kórház reumaosztályát, s a Flóra szállót, amely gyógyvizes terápiával is foglakozik, a Bárány uszodát, illetve a Makovecz Imre tervezte fedett uszodát. Mindez a gyógyhatású egri vízre épül, amely miatt a város komoly gyógyidegenforgalmi terveket is dédelget. Több forrás is található ebben az övezetben, amelyek radioaktív tulajdonságúak, de más hatóanyagai is vannak. Ajánlottak ideges bántalmak, vérszegénység, fáradékonyság, csúzos és köszvényes bajok, fejlődési zavarok és gyulladásos (női) betegségek esetén. A törökök komoly fürdő-kultúrával rendelkeztek, egyik fürdőjük romjai a várral szemben találhatóak, a másik, Arnaut pasa fürdője pedig ebben az övezetben van, ma is használatos, a reumakórház része. A fedett fürdő mellé később nyitott medencéket is építettek. A strandfürdő egyre inkább a pihenés és a szórakozás céljait szolgálta, a Bárány uszoda pedig a világhírű egri úszósport fellegvárává lett. Hajdan a források szabadon feltörő vizét használták a medencék feltöltésére, ám a kor követelményei ma már mások, gondoskodni kell a korszerű vízforgató berendezésekről. A strandon már üzembe is helyeztek egy ilyen új medencét, az úszó- és vízilabda sport megújítására pedig elkészítették az új, impozáns fedett uszodát, illetve várhatóan felújítják a sokat megélt Bárány uszodát. A fürdők a történelmi városmagon kívül estek, ahogy az Érsekkert is, de a hosszú évek alatt körbenőtte a város. A mintegy 22 hold nagyságú park négysoros, vadgesztenyés sétányaival, kör alakú, virágokkal beültetett, szökőkutas központi terével a francia kertépítő 16

17 művészet hagyományait őrzi. Az Érsekkert alapterülete sokáig változatlan volt, a múlt század közepén építettek dél-nyugati sarkára sporttelepet, amelyet egy körcsarnokkal egészítettek ki. Ha a Kertész úton folytatjuk sétánkat, akkor új lakótelepekkel találkozhatunk, a hajdani káposztás földek helyén magas házak épültek. Ám mégiscsak emberszabásúbb ez a környék, mint az Északilakótelep némileg falanszteresre sikeredett világa. A városból itt két útvonalon mehetünk ki, az egyik a Nagykőporosi út, ahol festői összevisszaságban szép pincesort lehet találni. A pincesoron végighaladva hamar elérünk a határ végéig, az ostorosi tetőn nagy őszibarackos húzódik. Itt is vannak szép szőlősök, mint például a Janó vagy a Marinka dűlő. Az egri határ egy út melletti feszületnél ér véget. Errefelé található a legnagyobb Medoc ültetvény, de telepítettek ide Merlot-ot, Királyleánykát, Rizlingszilvánit és Muskotályt is. Aki telepít, az már a jövőre tekint, fiaira, unokáira gondol. Errefelé fokozatosan véget ér a város alatt húzódó tufa réteg, így egyre kevesebb pincével találkozhatunk. Több olyan kis pincészetet látunk, amely hagyományosan csak a család ellátására termel bort, néhány helyen viszont ki van írva, hogy szívesen fogadnak vendéget, vagy adnak el bort. HETEDIK SÉTA: A HATVANI HÓSTYA FELÉ A m i k o r a H a t v a n i h ó s t y a f e l é i n d u l u n k, ú j r a a D e á k F e r e n c u t c a f e l é v e s z - s z ü k a z i r á n y t. A Hatvani kapu téren állt az 1830-as évekig az a kapu, amely a város legforgalmasabb belépőhelye volt. Ennek a helyén túl, dél-keletre áll a Gárdonyi Géza Színház szépen felújított épülete. A színházzal szemben lévő téren helyezték el 1991-ben újra a Hatvanas Ezred emlékművét, amely Eger háziezrede volt. Kétszáz évvel ezelőtt, a napóleoni háborúk idején alapította a bécsi haditanács ben annak a tizennyolcezer hősi halottnak állítottak emléket, akik az ezred megalakulása óta estek el. E téren található az országban elsőként felállított 1956-os, forradalmi emlékmű, talapzatán Márai Sándor szavai olvashatóak. A Deák Ferenc úton haladva a kényelmes sugárút mellett villaszerű házak előtt haladhatunk el, így juthatunk a település vasútállomásához, amely a Vasút utcán át megközelíthető. A török időkben még lakatlan volt ez a környék. Amikor 1687-ben ostromzár alá vették a török védőket, akkor feljegyezték, hogy 2000 emberrel megszállták a kerecsendi, szalóki, szóláti közlekedési vonalat. A Rákóczi szabadságharc után, 1713-ban már említik a város iratai a Hatvani, más néven Szent János hóstyát. Alig néhány évvel később, 1717-ben ez a "fertály" is negyedmestert választott, vagyis hóstyai elöljárót. 17

18 A Mátyás király út keleti oldalán szinte végig püspöki gazdasági területek húzódtak, s a mostani Sas út környékén, valamint a Csákó nevű városrész helyén mindenütt rétek voltak. A mai Deák Ferenc út sarkán is széna- és farakodó terült el, maga a Széna tér is innen kapta a nevét. Érdemes fölkeresnünk itt a Koszorú és a Farkasvölgy utcát is, mert a farkasvölgyi árok két oldalán szép pincéket láthatunk. Valamikor városképi értékű pincesorok húzódtak erre, de sajnos, egyre több megy veszendőbe. Érdemes volna műemléki védelem alá vonni ezeket az ódon pincéket, de akkor gondoskodni kellene a csapadékelvezetésről és az idegenforgalmi kihasználásról is. A Mátyás király úton továbbhaladva az út jobb oldalán látjuk a mezőgazdasági iskolát, amely a régi Vincellér Iskola utódja. Az 1888 körül pusztító filoxéra után, 1897-ben alapították, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az Eger környéki szőlőművelés az ínség évei után aránylag hamar talpra állt után a Szőlészeti Kutató Intézet dolgozott ott, de később ki kellett költöznie a Kőlyuktetőre, a szőlőit pedig elfoglalta a város. A Vincellér Iskola egykori helyére költözött a megyei levéltár. Nevét utca őrzi, amelyen végigmenve, a házsorokat elhagyva gyönyörű szőlődombokat lehet látni. Itt húzódik az úgynevezett Kis- és Nagygalagonyás, a Fertő, amely a középkorban a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők kényszerlakóhelye volt, a Gőzmalmos s a többi szép szőlőültetvény. E területen is találunk úgynevezett Egerlátó tetőt, amely a más, a városba futó utakon is akad. Ezeken a pontokon állva szépen belátjuk az egész települést. Ha kigyönyörködtük magunkat a látképben, folytathatjuk az utunkat a városból kifelé tartva a Mátyás király úton, már az úgynevezett Lajosváros házsorai között. Erre találjuk a Kőlyuktetőt, ahol szép pincesor húzódik. Fönt látható a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, amelyet száz éve alapítottak a filoxéravész okozta károk helyreállítására, illetve a korszerű szőlőtermelés és borászat megteremtésére. Az egy évszázad alatt számos nemzetközi hírű kutató dolgozott azért, hogy ellenállóbb fajokat hozzon létre. Ma is fontos küldetést töltenek be, jelentős a honosítási tevékenységük, foglalkoznak a szőlők fajtaértékének kutatásával, a tőke művelésmódjainak vizsgálatával, a szőlőket ért hatások anyagcserével, s bor minőségével kapcsolatos következményeivel, s a vörösbor-készítési technológiák fejlesztésével. A k e recsendi úton továbbm en v e e lbúcsú zhatunk a vá rostól, am e ly a z é rtő l átogatónak annyi ö r öm et szer z ett. E g y-két n apos látogatás va lószínűleg n em el é g arra, hogy m indazt, am it a ján lottunk, a zt meg i s k óstolhassa, s m e g i s nézh es s e a vendég. VÁROS A VÁROS ALATT Város a város alatt az egykori érseki pincerendszer: A 7 magyar csoda egyike A török megszállás után az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök már nem akar a Várban lakni. A polgári városban vásárol két telket és a palota építéséhez szükséges tufa követ a mögöttes dombból termelik ki. Ezáltal egyrészt megépül a palota, másrészt kialakul a hatalmas pincerendszer, ahol a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő szőlőterületekről származó borok decimáját (dézsmáját tizedét) tárolják. A pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt. A mai pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret ben nyilvános szavazás révén a Város a város alatt egyike lett Magyarország 7 legérdekesebb építészeti emlékének. A pincerendszer bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található: a Bazilika lépcsőjének jobb oldalán, a Szt. László szobor alatt. A pince hőmérséklete állandóan 12oC, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. A pincelátogatás időtartama perc. 18

19 MI AZ A HÓSTYA? Eger térképére pillantva azonnal feltűnik néhány furcsa név, például Hatvani hóstya, Maklári hóstya, Cifra hóstya... De mi az a hóstya? A hóstya a bajor-osztrák eredetű hóstát szó tájnyelvi változata. Ez egyes magyarázatok szerint a Hofstadt (udvarhely, udvarház) szóból eredeztethető, és a középkortól nagyon sok helyen neveztek így településrészeket. Jelentése több is van: olyan telek, amelyen lakóház és major áll, külváros, ház udvarral és kerttel, a falu félreeső része. De hóstyát volt a vár(os)falon, vár(os)kapun kívüli településrész is. Levezetik eredetét a Hochstadt (felsőváros) szóból is, ezt a középkor végén a városok kerítésén és a sáncokon kívül keletkezett külváros vagy előváros megnevezésére használták. Akármelyik eredet is az igaz, Egerben biztosan a városfalon kívüli településrész értelmében használták már csak azért is mert a középkori városkapuk ugyanezeket a neveket viselték. EGER TÖRTÉNETE Eger Magyarország egyik legszebb ősi, műemlékekben gazdag városa a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger patak völgyében a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Nevének pontos eredetét jelenleg sem tudjuk. Van olyan feltevés, hogy a hely elnevezését az Eger patak partjain valaha bőségesen növekedő "egerfáról" (azaz égerfáról) nyerte. A magyarázat helyesnek látszik, mivel a város neve tükrözi ősi természeti környezetét, illetve annak egyik legjellemzőbb növényét, a mocsaras partokon gazdagon tenyésző égerfát, amely azóta kipusztult. Ezt a feltevést megerősíti a város német Erlau = Erlen-au (Egerfa-liget) elnevezése is. Van olyan teória is, hogy Eger neve az ager (föld) latin szóból származik. Akik ezt a nézetet vallják, abból indulnak ki, hogy az újabb kutatások szerint a XI-XII. században úgynevezett latinusok, vallon eredetű telepesek költöztek az említett századokban Eger és környékére. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarság első nemzedéke a X. század elején megszállta Eger területét. Erre utalnak az arab pénzekkel keltezett fegyveres férfisírok a város határában Almagyaron és Répástetőn. Honfoglaláskori leletek kerültek felszínre a múlt század végén a Szépasszonyvölgy környékén is. Eger létrejötte valójában egybeesik első királyunk, Szt. István állam- és egyházszervező tevékenységével. Első királyunk még 1009 előtt, a szervezett tíz püspökség egyikét itt 19 hozta létre. Ezt régészeti leletek is bizonyítják. Ezek során nemcsak emberi csontmaradványok kerültek elő a XI. századból, hanem felszínre került egy kör alakú templom, valamint egy kisebb palota maradványa is. A régészeti feltárások megerősítik azt a korábbi hagyományt, hogy első királyunk az egri székesegyház építését valóban nézhette a tőle északra fekvő, később királyszékének nevezett magaslatról. A település, mint püspöki székhely a korai középkorban jelentős helyet foglalt el a magyar városok sorában. A környék természeti adottságai, az alföld és a hegyvidék találkozása különböző országrészek közötti gazdasági és kulturális kapcsolat létesítését tette lehetővé. Ezt a fejlődést akasztotta meg átmenetileg a tatárjárás 1241-ben, amikor is II. Kilit püspöksége alatt feldúlták és felégették a várost. A tatárok elvonulása után azonban hamarosan megindult az élet. Lambert Eger püspöke 1248-ban bizonyára a tatárjárás tapasztalatai alapján IV. Béla királytól kővár építésére kapott engedélyt. A csaknem teljesen elpusztult város így feltámadt és a XIV-XV. században elérte középkori fejlődésének csúcspontját. Ebben az időszakban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, s helyükre szőlőt telepítettek. A településen egyre több polgári ház épült. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a régi vízfolyást követő belvárosi, ma is kanyar-

20 gós mellékutcák. A különböző környékbeli települések, például Almagyar, Czigléd stb. összeépültek Egerrel. Mátyás király uralkodása ( )újabb fejlődést hozott a település életében. Bekensloer János püspök építette át gótikus stílusban a várbeli püspöki palotát, amely jelenleg is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán, később Bakócz Tamás püspökök folytatták. Az õ nevükhöz fűződik a várbeli székesegyház késõ gótikus átépítésének megkezdése. Mátyás király halála után Hypolit püspök idején épült a közelmúltban felújított úgynevezett Hypolit-kapu. A mohácsi vész után, 1526 után szomorú időszak következett be Eger életében is. A kettős királyság idején a város szinte évente cserélt gazdát, s a török is közeledett. Ez a tény követelte meg a vár megerősítését őszén Dobó István várkapitánynak és maroknyi hadinépének sikerült megvédeni a várat, sőt ezáltal Észak-Magyarországot is a terjeszkedő török birodalomtól. Az 1552-es viadalnak állított örök emléket Gárdonyi Géza, az Egri csillagok című halhatatlan regényében, melyet a világ számos nyelvére lefordítottak. Bár Dobó és katonái a várat megvédték, de az ostrom alatt teljesen tönkrement, ezért szükségessé vált a teljes átépítése és az 1596 közötti években kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján végbement a belső és a külső vár újjáépítése. Míg Dobónak és katonáinak 1552-ben sikerült a várat megvédeni, addig 1596-ban az akkori kapitány vezetése alatt álló idegen zsoldosok azt feladták. így Egerben 91 éven keresztül a török lett az úr. A török uralom emlékét őrzi a XVII. század végén épült karcsú minaret, amely az egykori oszmán világbirodalomban legészakabbra látható ilyen építmény. A török hódoltság időszakában Eger egy több szandzsákot magába foglaló török tartomány, vijalet székhelye lett. Eger 1687 decemberében szabadult fel a török uralom alól. Bár a visszafoglalás nem ostrommal, hanem kiéheztetéssel történt, a város teljesen leromlott állapotba került. A falakkal körülvett területen az egykori feljegyzések 20 szerint mindössze 413 ház volt lakható, s ezekben is főként visszamaradt török családok laktak. A török kiűzése után a felszabadított várost a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette. I. Lipót 1688-ban Egert szabad királyi várossá nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy mentesült az egyházi földesúri terhek alól. A szabadkirályi városi állapot azonban csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepedő püspök Fenessy György visszaszerezte az uralkodótól korábbi püspöki városi jogállását. A Rákóczi-szabadságharc időszakában tól 1711-ig a város a felszabadult országrész központja volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem a többször tartózkodott a település falai között, s itt volt a főhadiszállása. Feltétlenül emlékeztetnünk kell arra, hogy 1705-ben Egerben keltezték, habár nyomda híján nem itt nyomtatták az első magyar hírlapot, a Mercurius Veridicust (magyarul Igazmondó Merkuriuszt) ben a városban találkozott a vezérlőfejedelem Ukranciewel, I. Péter cár követével. A követ különben városunkban halt meg, és a Rácz-templom (szerb templom) környékén temették el. Eger életében a XVIII. század a virágzás, a fellendülés; időszaka. Eger püspökei, különös tekintettel Barkóczy Ferencre és Eszterházy Károlyra, kialakították Eger ma is látható barokk városképet. A barokk épületek közül leglátványosabb: a líceum (ma az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola központi épülete), a minorita templom, a kispréposti palota, a nagypréposti palota (ma megyei könyvtár), a vármegyeháza, benne Fazola Henrik két gyönyörű kovácsoltvas kapujával, s a szerb (rác) templom. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt, köztük olyan nagyságokat, mint Kracker János Lukács, Anton Maulberts, Franz Sigrist, Josef Gerl, Fellner Jakab, Fazola Henrik vonzottak a városba. A lakosság száma ugrásszerűen; megnövekedett. Míg 1688-ban csak 1200 fő volt, addig 1787-ben már több mint fő. Ekkor Eger létszámát tekintve az ország hatodik városa volt. Ekkor érte el virágkorát a szőlőkultúra is. A szőlőterület a településen több mint tizenkétszeresére növekedett.

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot.

Vác. A XII. században Magyarország egyik leggazdagabb városa. Imre király itt tart 1193-ban nemzeti zsinatot. Vác A Duna völgyében, különböző tájegységek találkozásánál fekszik ez a bájos, mediterrán hangulatú kisváros. Ha kellőképpen kipihentük magunkat, bújjunk kényelmes cipőbe, vegyünk térképet a kezünkbe,

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása. turizmus 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése: Szalkszentmárton faluközpont 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

Javaslat a A Szent Imre templom épülete

Javaslat a A Szent Imre templom épülete Javaslat a A Szent Imre templom épülete Készítette: Czöndör Mihályné (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. július 15. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás)

Részletesebben

Magyarország látnivalói II. Tematikus képgyűjtemény az Idegenforgalmi földrajz tantárgyhoz

Magyarország látnivalói II. Tematikus képgyűjtemény az Idegenforgalmi földrajz tantárgyhoz Magyarország látnivalói II. Tematikus képgyűjtemény az Idegenforgalmi földrajz tantárgyhoz Pécs - Székesegyház Pécs - Gázi Kászim pasa dzsámija jelenleg katolikus templomként működik Pécs - Cella Septichora

Részletesebben

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna

Szecesszió. Kárpátalján. Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna Szecesszió Kárpátalján Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye, k é szítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna B E R E G S Z Á S Z 2 Egykori úri kaszinó - Arany Páva étterem Az

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

A keszegi leányegyház (filia) története

A keszegi leányegyház (filia) története A keszegi leányegyház (filia) története A török hódoltság idején Keszeg lakossága csaknem teljesen kipusztult, a XVIII. szászad elején a település újranépesítésére volt szükség, amely 1716-ban kezdődött

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön)

5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) 5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) ÚTVONALÚT ÚTVONAL 1. nap: Érkezés: 9-órakor Gyöngyösre. GYÖNGYÖS A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve

Részletesebben

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk: ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586

Részletesebben

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258

Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtára 258 Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1986. 638285 GYULA Műemlékek Gyula Budapesttől 220 km-re az ország délkeleti határszélén fekszik, s a várostól néhány száz méternyire

Részletesebben

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház

1. melléklet. 10 274 HB lakóház. 2008 Ányos Pál u. 24 267 HB lakóház. 1 285 H Rupert -ház lakóház. 9 143 H lakóház. 1 2499 H lakóház 6 2470 H lakóház Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/202. (III.30.) rendelete az épített környezet értékeinek helyi védelméről. melléklet H B T Jelmagyarázat Homlokzati elemek, vakolatdíszek - architektúra,

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján

Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján 1 Veszprém műemlékjegyzéke A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság adatszolgáltatása alapján azonosító. cím hrsz. cím műemléki műemléki megjegyzés javítás véd.kat.

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Virág Endre endre.virag@alfila.hu +36 30/931 05 48

ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Virág Endre endre.virag@alfila.hu +36 30/931 05 48 ELADÓ/FOR SALE Az ingatlan eladási ára 2 millió Euro. Lehetôség van közvetlenül csak az ingatlan megvásárlására, illetve az ingatlant birtokló projekt társaság megvásárlására is. Egyeztetés céljából kérjük,

Részletesebben

(Egységes szerkezetben)

(Egységes szerkezetben) Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2007 (IV.27.). rendelete az építményekhez szükséges gépjármű várakozóhelyek létesítéséről és megváltásáról Módosította: 33/2007 (VIII.31.). rendelet

Részletesebben

Tisztelt Egri Lakosok!

Tisztelt Egri Lakosok! Tisztelt Egri Lakosok! Az alábbiakban tájékoztatjuk Önöket a 2016.év I. féléves házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési időpontokról A papírhulladékot kihelyezhetik zsák nélkül összekötözve (papír esetében),

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

1. forduló. Részlet a feladatlapból. A feladatlap 5 feladatból áll.

1. forduló. Részlet a feladatlapból. A feladatlap 5 feladatból áll. 1. forduló Részlet a feladatlapból. 1. Magyar népmese A feladatlap 5 feladatból áll. Az égig érő fa mítosza Belső Ázsiából származik. Nemcsak hiedelemmondáink, népmeséink sajátos eleme ez a hatalmas fa,

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):...

NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):... NÉV:... CÍM, TELEFON, E-MAIL CÍM (AHOVÁ ÉRTESÍTÉST KÉRSZ):........ 1. Párosítsd össze a múzeumokat a bennük látható kiállításokkal, tárgyakkal! Ha a kiállítási tárgyak betűjelét beírod a megfelelő négyzetbe,

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Badacsony Badacsonytomaj

Badacsony Badacsonytomaj Badacsony Badacsonytomaj Múzeumok: Egry József Emlékmúzeum 8261 Badacsony, Egry sétány 12. Tel.: 87/431-044 E-mail: badacsonytomaj@tourinform.hu bad.turisztikai.egy@gmail.com, www.badacsony.com Magyar

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

Egy főállás keresztmetszete

Egy főállás keresztmetszete Pápai Nagytemplom Pápa város nevezetességei közé tartozik a Szent István Plébánia Templom. A helyiek által katolikus nagytemplom nevezett templomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont sajtóanyag 2011. 05. 20. A projekt neve: Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont Pályázati azonosító: ÉMOP-2.1.1/A-09-2f-2010-0001

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r Történelem A Bécsi Fegyvert{r Szacsky Mih{ly (első közlés 1990/3 Venatus) Bécsben a Ringből nyílik egy sug{rút, az Arsenal, amelynek egyik oldal{n egy nagy park közepén {ll névadója, az Arsenal, azaz a

Részletesebben

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN

Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN , Az Angol NYELV AZ ISKOLÁNKBAN Korábban már olvashattuk, hogy mit hány órában tanulhatunk nálunk, csakhogy az angol nyelv esetében nem elégszünk meg ennyivel és így kihagyhatatlan nálunk egy angliai utazás

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI

JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI JAVASLAT A MEDINAI/SIÓ-MENTI APPONYI KISKASTÉLY ÉS KISBOLDOGASSZONY KÁPOLNA TELEPÜLÉSI/TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁRBA TÖRTÉNŐ FELVÉTELÉHEZ Készítette: Sió-menti Értéktár Bizottság dr. Baranyai Eszter Medina,2014.04.16

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:..

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. CSEPEL HALÁSZTELEK: SZ.SZENTMIKLÓS: SZIGETHALOM: TÖKÖL: SZIGETCSÉP: SZ.SZENTMÁRTON: SZIGETÚJFALU: RÁCKEVE: SZIGETBECSE: MAKÁD: Név: Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. Túrázás

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT

ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT 1. sz. melléklet ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKVIZSGÁLAT Az Eger, Dobó utca páros és páratlan oldalának (HT) helyi területi védelem alá, valamint a az utca épületeinek (H1; H2) egyedi helyi védelem alá helyezéséhez

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján

Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Dömötör Gábor Szabadka urbanisztikai és építészeti fejlõdése a XIX XX. század fordulóján Európa nagy építészei közül valaki azt mondta: Ahol a homlokzatokról hullik a vakolat, az utcák pedig elhanyagoltak,

Részletesebben

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és

2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának felújítása és a New York Palota és 26. Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország Az EU Kulturális Örökség Díja és Magyarország 2007. június 8-án Stockholmban adták át a 2006-os Europa Nostra Díjakat. A Ferihegyi Repülőtér I. Termináljának

Részletesebben

Munkaszüneti Szabadnap Munkanap nap óra perc perc perc

Munkaszüneti Szabadnap Munkanap nap óra perc perc perc TIHAMÉRI MALOM TIHAMÉRI MALOM (Sas úton) SAS ÚT LÁJER DEZSŐ U. MOCSÁRY L. ÚT SPORTPÁLYA BEJÁRATI ÚT ISKOLA ÚT SZALAPART ÚT SZALAPART ÚT ISKOLA ÚT MAKLÁRI HÓSTYA KERTÉSZ ÚT 124. TIHAMÉRI MALOM TIHAMÉRI

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története:

Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története: Bethlen emlékút A Bethlen-út a Bükk első turista útja volt, átadására 1892. július 17-én került sor. A Miskolci Helyiipari Természetbarát Egyesület a 120 éves jubileumra emlékezve határozta el, hogy az

Részletesebben

Rozsnyói kirándulás- úti beszámoló

Rozsnyói kirándulás- úti beszámoló Rozsnyói kirándulás- úti beszámoló,, Magyarország az egyetlen ország, amely önmagával határos. 2015. március 27-én reggel 8 órakor indultunk a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola elől. Első megállóhelyünk

Részletesebben

2014 Bogács- Eger. Bogácson kirándultunk!

2014 Bogács- Eger. Bogácson kirándultunk! 2014 Bogács- Eger Bogácson kirándultunk! Bogácson kirándultunk! A Csanádpalotai lakásotthon gyermekeivel lehetőségünk volt a múlt héten egy háromnapos kirándulásra. A kirándulás úti célja az észak magyarországi

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

Mediterrán külső, modern belső MODERN HÁZAK LAKÁSOK 75

Mediterrán külső, modern belső MODERN HÁZAK LAKÁSOK 75 Élettér A kert fő attrakciója a nagyméretű, L alakú medence. Ha a nyári grillezéskor valakinek melege van, a padról akár egyenesen beledőlhet a vízbe 74 MODERN HÁZAK LAKÁSOK Mediterrán külső, modern belső

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK

RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK RENDEZVÉNYHELYSZÍNEK ÉS TEREMBÉRLÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN 2015 C Főépület C épület 1. emeleti terasz Kilátás a Kupolából Múzeumunk a műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő és a helyszínhez

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés

Kisvárda, Iskola tér 2. Megjegyzés He-e/1. 2683 Iskola tér 2. Bessenyei György Gimnázium és Kollégium épülete Kisvárda város Önkorm. Kisvárda város Önkorm. Oktatási épület 1919 jó szabadon álló F+3 Összetett tetőidom, kontyolt nyeregtető.

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ 103 5. térkép, Vasas 5.1. Petőfi-akna Toboz utca Búzaberki Fenyő utca V a s a s Szövetkezet utca - t e t ő Parcsin utca köz Liget

Részletesebben

A jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk. Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58.

A jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk. Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58. Az iskolapalota A jelenlegi épületünk elkészülése előtt a Bakáts tér, illetve a Mester utca 23-ban működött iskolánk Bakáts tér Mester utca 23. Mester utca 56-58. A diákok számának növekedése is indokolttá

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Az ülés napirendje 1. DEBRECEN (ex KASSA) TISZA típusú, folyam-tengeri áruszállító motorhajó. (Épült 1939-ben az újpesti Ganz és Tsa, Villamossági-,

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára.

Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára. 1 Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára. Európa kék szalagja a Duna A Duna a németországi Fekete-erdőben

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Mag. a Istvanits Kerstin (Ausztria) SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Az alábbi feladatokat úgy építettem fel, hogy a diákoknak egy adott szöveg alapján kell kérdésekre válaszolniuk.

Részletesebben

Stonehenge Kr.e. IV-II. évezred

Stonehenge Kr.e. IV-II. évezred Kéésszzí ítteettttee:: Koovvááccss Krri isszztti inaa Meeggyyeerri i Útii Áltaal láánnooss IIsskkool laa Feel lkéésszzí íttőő ttaanáárr SSi ikkee Beerrnnaaddeet ttt II.. korrccssoporrtt Koomppl leexx kkaat

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG

Sásdi kistérség SÁSDI KISTÉRSÉG Sásdi kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya A Sásdi kistérség az Észak-Zselic, Baranyai-hegyhát, a Völgység természetföldrajzi kistájak találkozásánál fekszik. A kiválasztott települések a Baranyai-hegyháton

Részletesebben

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Túra hossza: 76 km Nehézsége: Közepesen nehéz Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

Hiemer-Font-Caraffa ház

Hiemer-Font-Caraffa ház Hiemer-Font-Caraffa ház A Hiemer-Font-Caraffa épülettömb Székesfehérvár belvárosának egyik kiemelkedő értékű, védett műemlék épületegyüttese, mely hajdani tulajdonosai után kapta a nevét. Nemcsak központi

Részletesebben

Marosvásárhely Segesvár

Marosvásárhely Segesvár 1 MAROS MEGYE Maros megye Közép-Románia északi részén fekszik, felülete 6.696 km² (az ország összfelületének 2,8%-át teszi ki). Lakossága 584.089 fős, ebből 309.192 városokban él. A Kárpát-medencében elterülő

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓTÖTTÖS KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly 173 10/A térkép, KŐvágótöttös, V. sz. Bányaüzem 10.2. 10.1. Kővágótöttös

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben