Tolnai várak. Jelvényszerző akció

Átírás

1 Tolnai várak Jelvényszerző akció

2 Megyénk nem bővelkedik várakban. A XVIII. század elején Tolna megye elvesztette területének csaknem negyedét, Baranya és Somogy megyéhez került több vár, várhely. Déli peremvidékünkön - a Mecsek megmaradt nyúlványain - híres régészünk Wosinsky Mór kutatásai nyomán prehisztorikus földvárak ismeretesek. A rómaiak korában határvidék voltunk, a Duna mentén limesek és castrumok álltak. Jelvényszerző mozgalmuk a millenium évében indul. Megyénk történelmi emlékhelyeit kívánja megismertetni a túrázni vágyókkal. Mindössze 12 vár, várrom és várhely szerepel a füzetben. Mindegyiknél rövid ismertetés és a megközelítés térképvázlata szerepel. Az igazolásokra külön betétlap szolgál, amelyet a rendezőknek kell elküldeni. A teljesítés nincs időhöz kötve. Az igazolásokat a településen vagy közelében lévő pecsétnyomóval, három helyen (Váralja -Várfő, Kakasd - Bitvár, Lengyeli sánc) a helyszínen elhelyezett oszlopon satírozni kell, amihez ceruza szükséges. A várromnak és a várhelynek megközelítése sokszor nehéz, mert út alig vezet hozzá. Kellemes túrákat, szép élményeket kívánunk az akció teljesítése során. Tolna Megyei Természetbarát Szövetség Döbrököz A Kapos menti mocsárvár a római utat biztosította. Szabálytalan sokszög alaprajzú téglavár volt támpillérekkel és hengeres külső tornyokkal. A magyar középkorban 5-6 család birtokában volt a vár ben meghal Szerecsen János. Özvegyét Werbőczy István veszi el és hozományként a várat is megkapja között török kézében volt. A 18. században az Esterházyak magtárként használták. A 19. század elején lebontásra került, aminek következtében ma csak csekély falmaradványai láthatók a falu közepétől délnyugatra, egy kisebb dombon. Igazolás: Javasoljuk a döbröközi vasútállomás pecsétnyomóját. Dombóvár A Kapos mentén egy kis terasz-szigetre épült. Négyzetes alaprajzú, erős építmény lehetett, sarkán kőtornyokkal. A 14. és 15. században a Dombay család birtokában találjuk. Az utolsó Dombaysarj Dombai János-tolnai főispán, II. Ulászló törvénytudó embere-feleségül veszi Werbőczy István lányát. Gyermektelenül halnak meg, így kerül az após, Werbőczy István kezére körül Szapolyai János király nádorispánja itt írja a Tripartitum jelentős részét, majd 1541-ben Budán török fogságba kerül. Tinódi Lantos Sebestyén is lakója volt a várnak. Itt írta a "Jázon és Médea" című széphistóriát (1537). Lipót császár parancsára Caprara tábornok lerombolásra ítéli (1699) és 1702-ben végre is hajtják. Ma már csak téglavár része árválkodik "gólyavár" néven. Igazolás: Dombóvár-Alsó vasútállomás pecsétnyomóját javasoljuk. 2

3 Dunaföldvár A római Annamatia a limes stratégiai pontjára épült. Az itt talált római mérföldkő szerint n ezer lépésnyire feküdt Aquincumtól és vigyázta Pannónia keleti határát. A magyar középkorban II.Béla alapít itt bencés apátságot. A török hódoltság idején Jir Hisszari(?)...vár)néven szerepel. Palánkvára fő erődítménye egy "négyszögletes, erős, szép torony"(evlija Cselebi 1596). A kuruc-labanc harcok idején jut jelentőséghez - különösen az ös években. Bottyán János dunántúli hadjárata során fontos átkelőhely. Többször (négyszer) cserél gazdát. Az Imsósnál vert cölöphíd és a kömlődi sánc felépülte során elveszti jelentőségét. Későbbi sorsa: június 24-én leég az egész város. Az Öreg- vagy Töröktorony börtön, majd magtár ban Kozák Éva régész és Mendele Ferenc építész restaurálja és múzeummá alakítja. Igazolás: Pecsét, lehetőleg a múzeumé vagy szerepeljen rajta a Dunaföldvár név. HETÉNYPUSZTAI CASTRUM Kapospula közigazgatási területén bukkantak rá a régészek (Soproni Sándor és Tóth Endre) egy igen jelentősnek ígérkező római castrum nyomaira. Már a 18. századi kéziratos térképen is feltűnt egy fél négyzetkilóméteres négyzet alaprajzú terület, amit nem szántottak holmi kőtörmelékek miatt. A 19. században a növekvő és építkező lakosság szinte utolsó darabig széthordta a kiásott köveket. Nagy kerek lyukak és hosszú árkok jelezték a valamikori bástyák és falak vonalát. A nép találóan "Süllyedtvár"-nak nevezte el a helyet. Az közötti ásatások során érmék és pénzek is előkerültek. A leletek és az építési stílus is egyaránt a késő római birodalom idejére utal (4. század). A limestől mintegy 42 római mérföldre (63 km) nyugatra eső castrumnak már nem határvédő szerepe volt. A hátország bázisaként a terményben, állatban behajtott adót raktározták illetve dolgozták fel. Korabeli névjegyzék szerint lovia lehetett ez a castrum és a római Itinerárium adatai 32 római mérföldre (47,3 km) rögzítik Sopianaetól északra a Brigetióba vezető út első állomásaként. A polgári lakosság települését még nem találták meg, de a temetőt igen, mégpedig a castrumtól keletre alig 1/2 km-re Mászlony határában. Igazolás: Alsóhetényi vagy naki kocsma pecsétnyomója. Kakasdi Bativár Alig találni e várról írott anyagot. A kevés forrás és a földrajzi nevek engedik feltételezni, hogy a Vár-hegyen valamikor erősség állt Wosinsky Mór kutatásai alapján bronzkori földvár, amely kapcsolatban lehetett a lengyeli sáncokkal. Garay János 1846-os leírásában Bat, Bativárként szerepel. Hőke Lajos "avargyőrök" egyikének tartja megyénkben. Nevét a közelben fekvő középkori Bat faluról kaphatta, amely a török időben elpusztult. Kristó gyula kapcsolatot vélt felfedezni a "Hanenburch"-nak mondott várral, amit Márvány János germanista Kakasvárnak magyarít. Így még Kakasdhoz is, mint faluhoz kapcsolódik a vár. Ebben az elképzelésben Solymár Imra szerint a pécsváradi apátság alapítólevelében szereplő Beliz talán azonos Belaccal és a népetimológia e mögött Béla király nevét érzi, kapcsolva Belac, talán bélás várához. A vár létét régészeti kutatások tudják majd eldönteni és az új történeti forrásfeltárások. A Vár-hegyen csak a sáncok feltételezett helye található.a Szekszárdi-dombság, a Dél-Sárköz és a Gemenci-erdő turistatérképen megtalálható. Igazolás: A Várhegy északi részén elhelyezett oszlopon satírozni. 3

4 Lengyel "török sánc" Wosinsky Mór plébános, a későbbi híres régész között végzett a területen ásatásokat. Kőkorszaki sírokra, agyag-és kőtárgyakra bukkant.ezek a leletek a "lengyeki kultúra" néven lettek ismertek világszerte. Egy részük ma a szekszárdi és a Nemzeti Múzeumban látható. Neolit és bronzkori földvárat rejt a föld mélye. A sáncok látható körvonala, napjainkban az erdősültség miatt nehezen vehető észre, komoly erődítést sejtet. A sánc elején áll Wosinsky Mór emlékoszlopa, amit Farkas Pál szekszárdi szobrászművész készített a nemzetközi ősrégészeti konferenciára. Felirata: "A neolitikus lengyeli kultúra első kutatója tiszteletére és emlékére." Igazolás: A magasles mellett elhelyezett oszlopról satírozni ceruzával. Ozora A szlávos csengésű 2ozora2 szónak az etimológiája mind a mai napig nem tisztázott. mindenesetre volt egy ilyen nevű előkelő család is. Ennek a nemesi családnak utolsó nőtagját, Ozorai Borbálát - veszi feleségül Scolari Filippo (Pipo spano) június 25-én. Zsigmond király a "Törökverő Pipo"-nak mindegy nászajándékként várépítési engedélyt, pallosjogot és falujának heti vásártartást adományoz. Pipo firenzei építésszel emelteti "Castellum Ozorá"-t a Sió jobb parti enyhe magaslatán. A korabeli olasz várkastélyok mintájára szabályos négyszögalaprajzú, belső udvaros, kétemeletes palota épült kora-reneszánsz stílusban. Zsigmond király november 19. és december 4. között tartózkodott falai között. Ozorai Pipót közben szörényi bánná nevezi ki a király. szolgálatában tanulja ki a törökverés fortélyait Hunyadi János. Ozorai Pipót tábori járvány ragadja el az életből 1426-ban. Albert király 1438-ban Hédervári Lőrinc nádornak adományozza a fényes várkastélyt ig marad a kezükön. ekkor Enyigi Török Bálint foglalja el. '543-tól 1686-ig török kézben náhie (járási) központ. Esterházy-birtok 1687-től. Barokk stílusban átépíti (1727) - később magtárnak használják, a 19. században megyei börtön is. Restaurálása ma is folyamatban van: dr. Feld István régész és dr. Sedlmayer János építész végzi.múzeum kialakítását tervezik a felújított várban. Igazolás: Ozora szerepeljen a pecséten. Paks-Dunakömlőd Bottyán-vár A dunakömlődi Sánc-hegy már az őskorban is lakott hely (bronzkori leletek). A magaslat jó kilátást biztosított az imsósi átkelőhelyre (Imsós a Duna szigete volt). Ezt egy földvár vigyázta, amit a kelták is megerősítettek. A rómaiak Vespanianus császár idején Lussonium néven katonai táborral (castrum) bővítették, sőt a túlparton egy ellen erődöt is létrehoztak (ez a 19. századi Duna-szabályozás során víz alá került). A törökök 1526-ban foglalják el, Szulejmán szultán itt veszi át Buna kulcsait. Parancsára palánkvárat építenek. A Rákóczi-szabadságharc első éveiben jut újra szerephez májusában Bottyán János a Duna Imsódi kanyarulatában (ma imsós-sá torzult) hajóhidat veretett a kömlődi Sánc-heggyel szemben. 1709: Bottyán beveszi a földvári sáncokat (de a belső vár ellenáll). 1718: Glöckelsperg ezredes fölszabadítja a földvári sáncokat. A sebesült Bottyán a kömlödi sáncba vonult vissza. 1720: Glöckelsberg ezredes felszabadítja a kömlödi sáncot, sőt az imsódi hajóhidat is. 1722: Eszterházy Dániel visszaveszi az imsódi hajóhidat. 1729: Esterházy lerontatja a hajóhidat és ezzel a Bottyán-vár elveszti jelentőségét. A következő évben megfordul a hadiszerencse és a sáncvédő Hellepront János kuruc brigadéros feladja a várat, amit a császáriak porig romboltak. Igazolás: paksi és dunakömlődi Halászcsárda pecsétje. 4

5 SIMONTORNYA A névadó: Döröcske nemzetiségbeli Salamonfia Simon Kun László idejében vitézül harcol a bolgárok ellen. Jutalmul birtokot kap Hőgyészen és várat építhet (1227). A Kapos torkolata közelében kiterjedt mocsárvilág terpeszkedett a Sió és a Sárvíz mentén. Egyetlen átkelőhelyét vigyázta az eredetileg szigetre épített vár. A kor szokása szerint - hatalmas lakótornyot (donjon) építtet téglából. Az építtető Simon halála után a vár sorsa kalandos fordulatot vesz. Elég gyakran váltják egymást a várurak. Korszerűsítést Farkas László budai bíró végeztet a váron (1444). A vár aranykorát Buzlay Mózes országbíró idejében éli ( ). Budai mesterekkel kifinomult lengyel-reneszánsz elemekkel gazdagítja (Jagellóstílus). A török 143 éven át uralja ( ). Szandzsák (megye) székhely, élén a bég. Sértetlenül kerül török kézre és foglalja vissza Bádeni Lajos gróf (1686. szeptember 26.). Lipót király gróf Styrum Lymburg-családnak adja el és így menekül meg a vár a lerombolástól. Rákóczi-szabadságharc idején hatszor cserél gazdát (Vak Bottyán-Heister). Utána elveszti jelentőségét - magtárnak használják. Esterházy uradalom ( ). Báró Simon bankár, illetve gróf Wimpfen Frigyesné tulajdona. Országos Műemléki Felügyelőség (omf) ás Tolna Megye Tanácsa korszerűen restauráltatta ( ). Lócyz Erzsébet és Holer Miklós építész irányításával. Ma Tolna megye egyetlen méltóképpen helyreállított vára. Múzeum működik a várban. SZEKSZÁRD I. Béla király 1061-ben bencés apátságot alapít és ide is temetkezik. Az apátság kőépülete egyúttal a település védelmét is szolgálta. Vitéz János még szekszárdi apát korában várrá ("castellum") erősíti az apátság épületét (1429). Mátyás király jelképesen leromboltatja (címerét összetöreti), miután lelepleződött Vitéz János összeesküvése. (1471) Török 1641-ben foglalja el. Szandzsák székhelyként fős helyőrség vigyáz a térségre. Evlija Cselebi 1596-ban így jellemzi: "sétahelyes magas dombon... négyszög-alakú kőépület... kerülete 600 lépés... 8 tornya van... kapuja a D-i oldalon felvonó híddal... alacsony árok veszi kerül..." Ottendorf Henrik 1663-ban már romlottabb állapotban találja: "silányabb, mint Újvár (Jeni Palamka)... sárfallal kerített palánkvár, de egyik oldalfala kőfallal erősítve... 2 kapuja van... és a Dunáig ér le..." 1686-ban újra magyar ben Szekszárd lesz a megye székhelye, szükség lesz a vármegyeházra. Ez a vár helyén, a vár és az apátság köveiből épült. Igazolás: a Vármegyeházában levő valamelyik kiállítás vagy Babits Mihály Emlékház. TAMÁSI MIKLÓSVÁR Ma már csak a "Várhegy" neve emlékeztet a hajdani várra. Minden bizonnyal a tatárjárás után épült. Róbert Károly 1315-ben Kányai Fülöpnek adományozza ben cserével kerül a Héder nembeli Kőszegi-fiúk (Miklós, Péter és Henrik) kezére. Ők felveszik a Tamássy nevet. Az utolsó Tamássy a várnai csatában esik el (1444). Rokoni alapon a Héderváryak öröklik a várat ben végrendeleti úton - rövid időre - Werbőczy István szerzi meg között török kézen. Kiűzésük után az Esterházy-család birtoka. A kuruc harcok során 1708-ban Béri Balog Ádám brigadéros a várparancsnok ben lebontják a várat. Köveiből építik fel a miklósvári vadászkastélyt és a pincehelyi templomot. A vadászkastély magántulajdon. Igazolás: Tamási szerepeljen a pecsétnyomón. Javasoljuk a termálfürdő pecsétjét. 5

6 Váralja-Várfő A váraljai Várfő-hegyen, régi népi nevén "Török-dombon" található várrom. Régi térképeken is várromként szerepel. Moldoványi József 1824-es kéziratában említi először, majd egyed Antal 1829-es összeírásában is megjelenik, amit Fényes Elek is átvett geográfia-szótárába 1851-ben. Váralja várhegyét Wosinsky Mór kutatta tüzetesen. Kőből épült várnak semmi nyomát nem találja ezért úgy gondolja, őskori földvár és áldozóhely. A mindegy 100 m relatív magas hegy tetején mesterséges sáncok nyomait lehet felfedezni. A parányi fennsík (22x24 m) közepét egy kelet-nyugat irányú 9 m széles árok szeli ketté. Az ásatás során a nyugati lejtőjén hullámos díszítésű edénytöredékek kerültek napvilágra. A török időkre utaló népi mondáknak nincs valóságalapja ben Miklós Zsuzsanna, a régészeti Intézet munkatársa újabb ásatásokat végzett. feltételezi a fennsíkon egy lakótoronnyal rendelkező földesúri vár épületét, noha egy árva tégla, sem egy oklevél ezt nem erősíti meg. A Mecsek turistatérképen megtalálható. Igazolás: A várhegyen elhelyezett oszlopon satírozni. I G A Z O L Ó L A P OZORA SIMONTORNYA DÖBRÖKÖZ LENGYELI SÁNC DUNAFÖLDVÁR PAKS, BOTTYÁN-VÁR VÁRALJA-VÁRFŐ KAKASDDI BATI VÁR DOMBÓVÁR HETÉNYPUSZTAI CASTRUM TAMÁSI MIKLÓSVÁR SZEKSZÁRD Az igazolólap beküldendő: Tolna Megyei Természetbarát Szövetség 7100 Szekszárd, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 7. Levélcím: 7100 Szekszárd, Pf.: 125 6