KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Átírás

1 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Dátum: Ricse, január Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet Sipos Ferenc 1

2 1. A vállalkozás főbb adatai, tevékenysége Név: Ricse és Vidéke Takarékszövetkezet Székhely: 3974 Ricse, Kossuth út 35 Honlap címe: Levelezési cím: 3974 Ricse, Kossuth út 35 Telefonszám: 47/ Cégjegyzékszám: Adószám: KSH statisztikai számjel: Alakulás éve: 1958 Felügyelőbizottság elnöke: Nagyné Tóth Ilona Igazgatóság elnöke: Sipos Ferenc Első számú vezető: Sipos Ferenc A Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. számú törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján az MNB (Magyar Nemzeti Bank) által engedélyezett következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyílvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalás pénzügyi/befektetési szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) {egyéb, volumenében jelentős szolgáltatások} A takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a jogi ügyfelek száma azonban kismértékben de csökkenő tendenciát mutat. A tevékenység központja 3974 Ricse, Kossuth út 35 sz. alatt van. Telephelyek bemutatása: 4 Kirendeltségek: 3974 Ricse, Kossuth út Cigánd, Fő út Karcsa, Táncsics út 51 Betétgyűjtő pénztár az alábbi községben működik: 3977 Zemplénagárd, Fő út 40 A takarékszövetkezetet 7 fős igazgatóság és 5 fős felügyelő-bizottság irányítja. A szövetkezeti hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) több mint 100 önálló, magántulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézet takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, illetve kisebb bank együttműködése. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának versenyképes és prudens működését biztosító központi bankja, amelynek legfontosabb 2

3 ügyfelei a bankot alapító szövetkezeti hitelintézetek. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (továbbiakban: MTB, Takarékbank) az Integráció központi bankjaként egyfelől szabályozza és biztosítja az integrációban részt vevő hitelintézetek egységes banki működését és koordinálja üzleti fejlődésüket, másfelől korszerű termékeket és szolgáltatásokat nyújt a szövetkezeti hitelintézetek számára. A Takarékszövetkezet a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvényben foglaltak szerint a Takarékbankkal és az Integrációhoz tartozó többi szövetkezeti hitelintézettel összevont felügyelet alá tartozik. A Takarékszövetkezet a Takarékbank által készített összevont, konszolidált éves beszámolóban teljes körűen bevont leányvállalkozásként szerepel. 3

4 2. Jegyzett tőke, tulajdonosi struktúra A Szövetkezet jegyzett tőkéjében és tulajdonosi struktúrájában 2014-ben jelentősebb változások nem történtek. A Szövetkezeti Hitelintézet tagja lehet minden nagykorú természetes személy és bármely belföldi és külföldi jogi személy. A jogi személyek száma nem haladhatja meg a tagok 1/3-át. A Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tőkéjében 1 tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada nem lehet több 15%-nál. Szövetkezet csak 200 taggal alapítható vagy működtethető. A részjegyek névértéke: Ft Legmagasabb részjegy érték: Ft Részjegy/ Darabszám Névérték Össznévérték részvénytípus (eft/db) (eft) Részjegy Összesen A különböző szektorba tartozó tulajdonosok tulajdoni hányadának alakulását mutatja be a következő táblázat. Tulajdonosi szektorok Tagok / tulajdonosok száma db / fő Részvények / Tulajdoni Tagok / Részvények / Tulajdoni Részjegyek hányad (%) tulajdonosok Részjegyek hányad (%) névérték névérték (eft) száma (eft) db / fő Jogi személyek Természetes személyek Összesen % feletti részaránnyal rendelkező tulajdonosa szövetkezetünknek nincs, 5% feletti részaránnyal 2 fő tulajdonos rendelkezik tulajdoni hányaduk a következő: Elnevezés Részjegy érték/eft Tulajdoni hányad % Veres Gyuláné ,76 Deák Zoltánné ,60 4

5 3. A számviteli politika főbb elemei, értékelési elvek A Takarékszövetkezet éves beszámolóját a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben (Tpt.), a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben (Bszt.), valamint a számviteli törvényben megfogalmazott alapelveknek és a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló, 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet előírásainak megfelelően készítette el, összhangban a társaság számviteli politikájával. A Takarékszövetkezet a számviteli törvény előírásai szerint kettős könyvviteli rendszerben vezeti nyilvántartásait és könyvvizsgálati kötelezettség alá tartozik. A Takarékszövetkezet könyvvizsgálója a 2014-es üzleti évben a Mobil Audit Kft Miskolc, Csabai kapu 13.fsz.1, az aláíró személyében felelős könyvvizsgáló Skurek Barnáné (kamarai tagsági száma: ). A könyvvizsgálati szolgáltatás szerződés szerinti díja nettó 120 ezer forint, amely tartalmazza a magyar számviteli szabályok szerinti egyedi éves beszámoló vizsgálatát. Az éves beszámoló aláírására a Takarékszövetkezet Igazgatóságának belső tagja jogosult: Sipos Ferenc. A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy Horváth Tiborné, PM - regisztrációs száma: MK A mérleg fordulónapja december 31. a mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő év január 31. Az éves beszámolóban a számszerű adatok ezer forintban szerepelnek. Takarékszövetkezetünknek leányvállalata nincs. A Takarékszövetkezet éves beszámolójának részei: Mérleg (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti szerkezetben) Eredmény-kimutatás (250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 2. sz. melléklete szerinti szerkezetben függőleges tagolásban) Kiegészítő melléklet (mely magában foglalja a cash flow kimutatást a 250/2000. (XII.24.) kormányrendelet 3. sz. mellékletének A változata szerint) Bár az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt a Takarékszövetkezet minden évben elkészíti és gondoskodik arról, hogy székhelyén és honlapján az érdeklődők számára rendelkezésre álljon. A Takarékszövetkezet rendelkezik mindazon a Takarékszövetkezet sajátosságait figyelembevevő szabályzattal, amelyet a évi CCXXXVII. törvény (a hitelintézetekről, és a pénzügyi vállalkozásokról), valamint a számviteli törvény és a 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet a számviteli politika keretében előír: 5

6 Számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok A hatályba helyezésről szóló határozat száma, utolsó módosítás dátuma Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelés szabályzata 53/ Fedezetértékelési szabályzat 35/ Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés-elszámolási-, és 18/ Céltartalékképzési Szabályzat Számlarend és számlatükör 22/ Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és 27/ leltározási szabályzata Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat Pénz- és értékkezelési szabályzat 20/ Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályzata 25/ Kockázatvállalási szabályzat 11/ Befektetési szabályzat 9/ Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat 12/ Ügyletminősítési és értékelési szabályzat 18/ Betétgyűjtésre vonatkozó szabályzat 15/ Számlavezetésre vonatkozó szabályzat 55/ {Határidős, opciós és swap ügyletek szabályzatai} {Fedezeti ügyletek meghatározásáról és elkülönített kezeléséről szóló szabályzat} A Takarékszövetkezet nem alkalmazza a valós értékelési eljárásokat, az éves beszámoló készítésénél alkalmazott értékelési elvek az alábbiakban összegezhetők: 3.1. Pénzeszközök A Takarékszövetkezet a devizaállományt és a valutakészletet az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A forint készpénzkészlet, a jegybanknál vezetett forint pénzforgalmi és lekötött számlák, valamint az ezekhez kapcsolódó átvezetési számlák állományát a mérleg könyv szerinti értéken tartalmazza Állampapírok, hitelviszonyt megtestesítő és más, változó hozamú értékpapírok A forgatási célú értékpapírok között a rövid távú árfolyamnyereség vagy kamatbevétel elérése céljából vásárolt, valamint a befektetési célú értékpapírok közül a mérleg fordulónapját követő egy éven belül lejáró értékpapírok szerepelnek. A befektetési célú értékpapírok között mutatja ki a Takarékszövetkezet a hosszú távú kamatjövedelem elérése érdekében vásárolt értékpapírokat, de a mérleg fordulónapján szövetkezetünknek nincs befektetési célú értékpapír nyilvántartva a könyveinkbe. Az értékpapírok értékelése az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési értéken FIFO elv szerinti értékelési eljárással történt, az értékpapírok után a Takarékszövetkezet a minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint értékvesztést számolt el. Az értékpapírok vételárában, illetve eladási árában elismert kamatot a Takarékszövetkezet kamatbevételt csökkentő tételként, illetve kamatbevételként számolja el. A devizában kibocsátott értékpapír nincs szövetkezetünknek. A befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok névértéke és nettó bekerülési értéke közötti különbözetet a Takarékszövetkezet időarányosan elhatárolja. 6

7 3.3. Részvények és részesedések A Takarékszövetkezet a részvények és részesedések között mutatja ki a tartós befektetéseket, a forgatási célú részvényeket, valamint a hitel-tőke konverzió során a tulajdonába került részesedéseket. A részvények értékelése a FIFO elv alapján, a részesedések értékelése kibocsátónként számított átlagos beszerzési áron (csúsztatott átlagáron) történt, a részesedések után a Takarékszövetkezet a minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint értékvesztést számolt el. A devizában fennálló részvények és részesedések az év utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon szerepelnek a mérlegben Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni, valamint egyéb követelések A követelések (hitelek, bankközi kihelyezések, egyéb követelések) értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepelnek a mérlegben. A Takarékszövetkezet a hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló követeléseket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon értékelte. A hitelintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni követelések után elszámolt értékvesztés meghatározása a vonatkozó jogszabályok és a Takarékszövetkezet minősítési és értékvesztési szabályzataiban foglaltak szerint történt. A menedzsment megítélése szerint az elszámolt értékvesztés mértéke megfelelő. Az ügyletminősítés és értékelés elvégzésének fő szabályai Szövetkezetünk eszközeit negyedévente minősíti és a tétel jellegétől függően alkalmazott egyedi értékelés csoportos egyszerűsített értékelés valamelyikébe sorolja be a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően. A Hitkr. rendelkezései értelmében a csoportos egyszerűsített értékelés alá vont követelések esetében lehetőség van a számviteli politikában kialakított értékelési csoportokba történő besorolásra, azonban a Szövetkezeti Hitelintézet a csoportos egyszerűsített értékelés alá tartozó tételeket, egyezően az egyedi minősítés alá tartozó tételekkel a következő 5 minősítési kategória egyikébe sorolja be: a) problémamentes b) külön figyelendő c) átlag alatti d) kétes e) rossz A Szövetkezeti Hitelintézet negyedévente az eszközök minősítését alapvetően kétféle módon végzi. A csoportos egyszerűsített értékelés szempontjából a Hitkr. 7. számú melléklete II. fejezetének (11) és V. fejezetének (3) bekezdéseiben hivatkozott, kisösszegűnek minősülő követelésekre vonatkozó összeghatárt, mely a Szavatoló tőke 1 %-nál kisebb a Kockázati Stratégia definiálja/tartalmazza, mely összeghatárt ügyfél csoportszinten kell érteni. 7

8 A Kockázati Stratégiában meghatározott (relatív) összeghatár figyelembevételével a kétféle minősítési eljárás a következő: Egyedi minősítés Az egyedi teljeskörű minősítés: az összeghatárt meghaladó kintlévőség, befektetés követelések fejében kapott készletek, vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettség esetében a kockázatok egyedi vizsgálatával, a következő szempontrendszer alapján: A kockázatvállalások minősítése (a minősítési kategóriába sorolás) során - a kintlévőség jellegétől függően - együttesen kell vizsgálni és mérlegelni az alábbiakat: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában), f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség. A felsorolt szempontok szerinti vizsgálatot alapvetően az ügyfél-, és partnerminősítési adatokból, az analitikus nyilvántartási adatokból, valamint a fedezetértékelésre és az ország kockázatra előírt rendelkezésekből kiindulva kell elvégezni. A minősítési kategóriába való besorolás során - a kintlévőség jellegétől, valamint attól függően, hogy az a teljeskörű szempontrendszeren alapuló (egyedi) vagy a csoportos egyszerűsített értékelés alá tartozik - először az a)-c), valamint az e)-f) pontok alapján kell megvizsgálni, hogy mekkora a kintlévőséggel összefüggésben várható jövőbeni veszteség, a megtérülés hiánya, illetve a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettség, valamint a fedezet érvényesítésének várható költségei miatt. Ezt követőn a valószínűsíthető jövőbeni veszteségből le kell vonni az adott tételhez kapcsolódó fedezetek értékét, azok érvényesítésének sorrendjét követve, és a fennmaradó, valószínűsíthető veszteségnek a kintlévőség bekerülési értékéhez (törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékéhez) való viszonya alapján szükséges meghatározni, hogy az melyik súlysávhoz tartozó minősítési kategóriába kerülhet a kintlévőség besorolásra. A fenti e) bekezdés szerinti minősítési szempontot alapvetően a befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek, az f) bekezdés szerinti 8

9 minősítési szempontot jellemzően a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál kell alkalmazni. Az egyedi teljes körű minősítés alá tartoznak: a Kockázati Stratégiában meghatározott összeghatár feletti kintlévőségek, illetve kockázatvállalások (az egy ügyfélnek adott kölcsönök, garanciák és más kötelezettségvállalások összegét a minősítés módjának meghatározása szempontjából egy kockázatvállalásnak kell tekinteni), ide nem értve az ezen összeghatárt meghaladó lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követeléseket. a bankközi kihelyezések, a csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárások hatálya alá került ügyfelekkel szembeni kintlévőségek. Egyedi Az egyedi (nem a teljes körű szempontrendszeren alapuló) egyszerűsített minősítés: Egyedi egyszerűsített minősítés alá tartoznak: a Kockázati Stratégiában meghatározott összeghatárt meghaladó lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követelések. A Hitkr-ben foglalt rendelkezések alapulvételével a lakossági ügyféllel szembeni, a fogyasztási hitelből, a jelzáloghitelből eredő követeléseket a Szövetkezeti Hitelintézet egyedi egyszerűsített eljárással minősíti, a fenti a-f pontok alatti szempontrendszer a, b, és d pontjaiban foglaltak vizsgálatával (egyedi értékelés egyszerűsített eljárással). Az egyedi egyszerűsített minősítés során a kapcsolódó monitoring lapon kell bemutatni a minősítés alá tartozó kintlévőségek értékelését. Ebben az esetben a jelen szabályzat K3 számú mellékletét képező egyedi veszteségszámítást nem kell alkalmazni. Ugyanakkor a Szövetkezeti Hitelintézet dönthet úgy, hogy az egyedi egyszerűsített minősítési eljárásból kiveszi az adott kintlévőséget és átteszi az egyedi teljes körű minősítési eljárás alá, és a kintlévőséget az ott írt szabályok szerint minősíti (ugyanakkor az áthelyezést követően a továbbiakban az egyedi teljes körű minősítés szabályai szerint kell minősíteni az adott kintlévőséget). Ebben az esetben a Szövetkezeti Hitelintézet alkalmazhatja az egyedi veszteségszámítást is. A Szövetkezeti Hitelintézet az egyedi egyszerűsített minősítési eljárást alkalmazza a veszteség keletkezését nem valószínűsítő és biztos megtérülést hordozó kintlévőségekre is. Ezek esetében a kitettség könyvszerinti érték változása és a fedezetek piaci érték változása képezi a minősítés alapját. Az egyedi minősítések elvégzésekor a kintlévőség, befektetés, követelések fejében kapott készletek, befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő ügylet és mérlegen kívüli vállalt kötelezettség teljes összegét szerződésenként csak egy minősítési kategóriába lehet besorolni. Ha a szerződés mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételből áll össze (hitelkeret lehívott és nem lehívott része stb.) a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli tételnek azonos minősítésűnek kell lennie. 9

10 Az egyedi minősítés hatálya alá tartozó tételeknél az értékvesztés vagy annak visszaírása, illetve a képzendő céltartalék mértékének meghatározása a minősítéshez kapcsolódó egyedi vizsgálat alapján megadott sávokon belüli - egyedi hozzárendeléssel történik. Csoportos egyszerűsített értékelés alá tartoznak: azok a kintlévőségek, illetve kockázatvállalások, amelyek kisebbek a Kockázati Stratégiában meghatározott összeghatárnál, és az összeghatár alatti és azt elérő lakossági ügyféllel szembeni, fogyasztási hitelekből, jelzáloghitelből eredő követeléseket és a lakosság felé vállalt egyéb banki kockázatok. Amennyiben a lakossági ügyfelet érintően a lakossági kockázatvállalás mellett vállalkozói típusú, illetve bármely egyéb kockázatvállalás is fennáll és a kockázatvállalások összege csoportszinten meghaladja az összeghatárt, abban az esetben a minősítés során a fenti, előző pontban foglaltak szerint egyedileg kell minősíteni mindegyik kintlévőséget a jelen szabályzat előírásainak alkalmazása mellett (abban ez esetben is, ha a csoportba tartozó kintlévőségek az összegüket tekintve egyenként esetleg a csoportos egyszerűsített minősítés alá tartoznának, de mivel az összeghatár csoportszintre vonatkozik, így a csoport kockázatvállalásai összeadódnak és amennyiben a csoport össz kintlévősége meghaladja az összeghatárt, abban ez esetben a kapcsolódó összes kintlévőséget, függetlenül azok egyenként fennálló összegétől egyedileg kell minősíteni). B verzió A lejárati/késedelmi határidőkhöz kötött, fedezettséggel kombinált csoportos egyszerűsített értékelés keretében tartozó tételeket szövetkezetünk a fedezettséggel kombinált minősítési táblázat alapján a kimutatott minősítési kategóriákba sorolja és számolja el az értékvesztést. A csoportos egyszerűsített értékelés alá tartozó kintlévőségek, befektetések, követelések fejében kapott készleteke vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek esetében az egyedi veszteségszámítást nem kell alkalmazni (egyedi veszteségszámításról szóló részt lásd jelen fejezet 6. pont) Az alacsony kockázatú biztosítékkal fedezett (lásd a Fedezetértékelési Szabályzatot), az összeghatár alatti és azt elérő összegű kintlévőségek, befektetések vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek - amennyiben a negyedéves minősítési (monitoring) eljárás során a mögöttük levő biztosítékok ellenőrzése elvégzésre került és ennek megtörténtét a minősítést elvégző illetékes munkatárs a minősítés (monitoring) alapdokumentumán szignójával igazolja - automatikusan problémamentes (1) kategóriába kerülnek besorolásra, és ezen kintlévőségek, befektetések vagy mérlegen kívüli vállalt kötelezettségek után nem kell értékvesztést elszámolni/céltartalékot képezni. A Szövetkezeti Hitelintézet a csoportos egyszerűsített értékelés alá tartozó tételek esetében a lényegességi küszöb, 1 (definíciót, meghatározását lásd a Kockázati Stratégiában), azaz a lejárt lényeges hitelkötelezettség összegét el nem érő lejárt követelésekre amennyiben nem 1 0

11 valószínűsíti a hitel vissza nem fizetését értékvesztést nem számol el/céltartalékot nem képez, illetve nem számol default esemény bekövetkezésével. A csoportos egyszerűsített értékelés alól ki kell venni: - azon kintlévőségeket, melyek késedelme meghaladja a három évet, és az egyedi minősítésre vonatkozó szabályok szerint kell ezen kintlévőségeket minősíteni. B verzió A fedezettséggel kombinált minősítés esetén: Értékvesztés kulcsok a csoportos minősítés keretében - a lejárt napok száma mellett a biztosítékot (fedezettséget) is figyelembe vevő egyszerűsített minősítési eljárás estére Lejárt napok száma Fedezettség* Lakosság Egyéb % felett % között 75 % alatt ÉV kulcs Nagyobb, mint 730 Nagyobb, mint *Fedezettség: A kitettségre eső (allokált) korrigált hitelfedezeti érték A minősítési kategóriába sorolás az alábbiak szerint történik: Értékvesztés kulcs Hitkr. szerinti minősítési kategóriák 0 % Problémamentes (1) 1-10 % Külön figyelendő (2) % Átlag alatti (3) % Kétes (4) 71% % Rossz (5) 1 1

12 Az éven túli lejáratú követelések évben esedékes törlesztő részlete átsorolásra került az éven belüli lejáratú követelések közé. A kamat függővé tételt, illetve a kamatok és kamatjellegű bevételek időbeli elhatárolását a Takarékszövetkezet a 250/2000. (XII.24.) kormányrendeletben előírtaknak megfelelően hajtotta végre Immateriális javak Az immateriális javak között vagyoni értékű jogok és szellemi termékek (szoftverek és egyéb szellemi alkotások), kísérleti fejlesztés aktivált értéke, valamint az átszervezés aktivált értéke szerepel. Az immateriális javakat a {Bank/Takarékszövetkezet/Hitelszövetkezet} az ide vonatkozó előírásoknak megfelelően a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési értéken aktiválja. A Takarékszövetkezet immateriális javainak leírási ideje: Eszközcsoport Hasznos élettar tam (év) Leírási kulcs (%) Alapítás-átszervezés aktivált értéke 5 év 20% Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5 év 20% Vagyoni értékű jogok gyorsan elavulók 3 év 33% Vagyoni értékű jogok középtávon elavulók 5 év 20% Vagyoni értékű jogok lassan elavulók 6 év 16% Szellemi termékek (pl. szoftverek) gyorsan elavulók 2 év 50% Szellemi termékek (pl. szoftverek) középtávon elavulók 3 év 33% Szellemi termékek (pl. szoftverek) lassan elavulók 5 év 20% Egyéb szellemi alkotások gyorsan elavulók 3 év 33% Egyéb szellemi alkotások gyorsan elavulók 5 év 20% Az értékcsökkenés elszámolása lineáris módszerrel, havi gyakorisággal történik. A Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó vagyoni értékű jogok és szellemi termékek értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolta el a Takarékszövetkezet. A Takarékszövetkezet immateriális javainál értékhelyesbítést nem alkalmaz. A vonatkozó értékadatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket nettó értéken (a beszerzési, előállítási költségek és az értékcsökkenés különbözeteként), a beruházásokat a tárgyi eszközök beszerzési, előállítási költségein, a beruházásokra adott előlegeket a folyósított összegben szerepelteti a Takarékszövetkezet a mérlegben. A tárgyi eszközök esetében a beszerzési érték részét képezi a tárgyi eszközök le nem vonható általános forgalmi adója is. A terv szerinti értékcsökkenés bruttó érték és a lineáris elszámolás módszerével kerül havonta megállapításra, vagyis a várható élettartam alatt évenként azonos összegű az elszámolt amortizáció. Az alkalmazott leírási kulcsok megegyeznek a társasági adótörvényben meghatározott mértékkel. A vonatkozó értékadatokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. 1 2

13 Eszközcsoport Hasznos élettart am (év) Leírási kulcs (%) Ingatlanok 50 év 2% Egyéb építmények 30 év 3% Bérelt ingatlanon végzett beruházások 16 év 6% Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok konkrét lejárattal a jog fennállásának időszaka Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok egyéb esetben 5 év 20% Műszaki berendezések, egyéb felszerelési tárgyak 7 év 14,5% Szállító és hírközlő eszközök 7 év 14,5% Ügyvitel-technikai eszközök 3 év 33% Számítástechnikai eszközök gyorsan elavuló 2 év 50% Számítástechnikai eszközök középtávon elavuló 3 év 33% Számítástechnikai eszközök lassan elavuló 5 év 20% Járművek 5 év 20% Irodai bútorok, berendezések 7 év 14,5% Egyéb berendezések, felszerelések (nem banküzemi) 7 év 14,5% az időszaknak megfelelő érték A számviteli politikában foglaltaknak megfelelően a Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékcsökkenését egy összegben, beszerzéskor számolja el a Takarékszövetkezet. Értékhelyesbítésre a tárgyi eszközök esetében sem kerül sor Készletek A készleteket a mérlegben az elszámolt értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron, illetve előállítási költségen mutatja ki a Takarékszövetkezet. A követelések fejében megszerzett eszközök bekerülési értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. A követelések fejében átvett eszközökkel kapcsolatos értékvesztés elszámolása a várható értékesítési veszteség figyelembevételével történik Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolások tartalmazzák a pénzügyileg 2014-ben rendezett, következő évet érintő költségeket, ráfordításokat, valamint a tárgyévre időarányosan járó, de nem esedékes (megszolgált) bevételeket. Halasztott ráfordítással a Takarékszövetkezet 2014-ben nem rendelkezett Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek A kötelezettségek a mérlegben a visszafizetendő értéken szerepelnek. A hitelintézeti tevékenységhez kapcsolódó külföldi pénznemben fennálló kötelezettségek értékelése az év utolsó napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyamon történt. A hosszú lejáratú kötelezettségek 2014-ben esedékes törlesztése az éven belüli kötelezettségek közé került átsorolásra. A kötelezettségek között mutatja ki a Takarékszövetkezet a tárgyév végén a mérlegkészítésig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások összegét is. 1 3

14 3.10. Kibocsátott értékpapírok A kibocsátott értékpapírokat a Takarékszövetkezet a lejáratkor visszafizetendő névértéken mutatja ki, a kibocsátási érték és a névérték különbözete időarányosan elhatárolásra kerül a kamatok között. Szövetkezetünknek a mérleg fordulónapján kibocsájtott értékpapírja nem volt Céltartalékok A Takarékszövetkezet a nyugdíjra és végkielégítésre, a kockázatvállalásnak minősülő függő kötelezettségekre képzett kockázati céltartalékot, a várható kötelezettségekre és költségekre képzett céltartalékokat, valamint az egyéb céltartalékokat szerepelteti a beszámolóban. A 2014 évben kockázatvállalásnak minősülő függő kötelezettsége nem volt Passzív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolásként kerültek kimutatásra a banküzemi költségekkel kapcsolatos elhatárolásokon kívül a mérleg fordulónapján esedékes, mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett, valamint a mérleg fordulónapján járó, de nem esedékes (megszolgált) ráfordítások, illetve a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett, de nem a tárgyévet illető bevételek. Halasztott bevétellel a Takarékszövetkezet 2014-ben nem rendelkezett Saját tőke A saját tőke elemei a mérlegben könyv szerinti értéken szerepelnek Határidős ügyletek értékelése Határidős ügylettel a Takarékszövetkezet nem rendelkezik Nyilvántartási rendszerek változása A nyilvántartási rendszerek körében 2014-ben nem történt változás Besorolások módosítása A jelen beszámolót érintően az egyes állományok besorolásai 2014-ben nem módosultak Jelentős összegű hiba A Takarékszövetkezet háromoszlopos mérleget és eredménykimutatást készít arról az üzleti évről, amelyben az ellenőrzés vagy önellenőrzés során jelentős összegű hiba került feltárásra. A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak alakul: Az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszege Hibák eredményt, saját tőkét módosító értéke mérlegfőösszeg > 25 MrdHUF Jelentős összegű hiba > 500 MHUF 25 MrdHUF > mérlegfőösszeg > 50 MHUF Jelentős összegű hiba > mérlegfőösszeg 2%-a 50 MHUF > mérlegfőösszeg Jelentős összegű hiba > 1 MHUF 1 4

15 3.20. Leltározási szabályok A hatályos leltárkészítésre vonatkozó előírásokat az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata tartalmazza A számviteli politika évi változásai A számviteli politika központilag karbantartott szabályai 2014-ben lényeges módon nem változtak. A számviteli politikának a Takarékszövetkezet által karbantartott szabályrendszerében sem volt jelentős változás 2014-ben. 1 5

16 4. A Takarékszövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete 4.1. Eszközök A Takarékszövetkezet eszközállományának tárgyévi és előző évi összetételét a következő táblázatok mutatják: Forint Deviza* Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más változó hozamú értékpapírok Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen * i MNB devizaárfolyamon Forint Deviza* Összesen Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más változó hozamú értékpapírok Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen * i MNB devizaárfolyamon A Takarékszövetkezet mérlegében szereplő, sajátos értékelés alá vont eszközök minősítési kategóriánkénti bemutatása a 8. sz. mellékletben szerepel Pénzeszközök Megnevezés Összeg Összeg Készpénz (pénztár és ATM) MTB-nél vezetett pénzforgalmi számla Pénzeszközökkel kapcsolatos átvezetési számlák 150 Egyéb Összesen Szövetkezetünk készpénz készlete és a Takarékbanknál vezetett pénzforgalmi számlája csak HUF devizanembe van nyilvántartva. A pénzeszközök a mérlegfőösszeg 2,5%-át teszi ki 2014 évben. Szövetkezetünk devizával kapcsolatos tevékenységet nem végez. 1 6

17 4.1.2 Állampapírok Névérték Könyv szerinti érték Piaci érték Diszkont- és kamatozó kincstárjegyek Államkötvények Összesen Névérték Könyv szerinti érték Piaci érték Jegybanki kötvények Diszkont- és kamatozó kincstárjegyek Államkötvények Összesen Szövetkezetünk állampapírok között csak Diszkont kincstárjegyeket tart könyveibe nyílván, 2014 évben 30%-os növekedés realizálódott. A növekedés összefüggésbe van a hitelállomány csökkenésével és a betét állomány kismértékű növekedésével Követelések A követelésállomány szerkezetét a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Összeg Összeg Hitelintézetekkel szembeni követelések (bruttó) Hitelintézetekkel szembeni követelések értékvesztése (-) Ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatási követelések éven belül (bruttó) Ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatási éven belüli követelések értékvesztése (-) Ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatási követelések éven túl (bruttó) Ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatási éven túli követelések értékvesztése (-) Befektetési szolgáltatásból származó követelések (bruttó) Befektetési szolgáltatásból származó követelések értékvesztése (-) Összesen Hitelintézetekkel szembeni követelésünk a 2013 évhez viszonyítva 16,5%-al csökkent. A csökkenés oka a TakarékBank Eszköz-Forrás Bizottsága által elfogadott az ISZ.tv. alá tartozó Szövetkezeti Hitelintézetek által elhelyezett I betét konstrukció változása miatt Szövetkezetünknek eft-al kevesebb I betét kötését tették kötelezővé. Ügyfelekkel szembeni követelés 23,7 %-al csökkent a bázishoz viszonyítva. A csökkenés oka a lakosság nagymértékű eladósodottsága és a területünkön elő emberek jövedelmi helyzetének romlása befolyásolt. 1 7

18 4.1.4 Hitelportfólió, ügyfelekkel szembeni követelések A hitelportfólió minősítés szerinti összetételét a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Bruttó érték % Bruttó érték % Nettó érték % Nettó érték % Problémamentes , , , ,3 Külön figyelendő , , , ,2 Átlag alatti , , , ,6 Kétes , , , ,5 Rossz , , , ,4 Összesen Szövetkezetünk bruttó hitelállománya a 2013 évhez viszonyítva 23,7 % - al csökkent. A problémamentes hitelállomány csökkenése 26,1 %-os volt a különfigyelendő, átlag alatti és a rossz minősítési kategóriák állomány változása nem számottevő. A kétes minősítés alá tartozó állomány százalékos aránya 38,6 %-os csökkenést mutat de összegszerűségében 4936 eft csökkenés realizálódott. Ha az összes hitelállományhoz viszonyítom a minősítési kategóriák állományát akkor elmondható, hogy a rossz minősítés alá tartozó állomány 2,5 %-al növekedet mely a végrehajtás hatékonyságával van összefüggésbe. Az átstrukturált hiteleket a következő táblázat mutatja: Hitel típusa 20XX XX Bruttó követelés Nettó könyv szerinti érték Bruttó követelés Lakossági jelzálog fedezetű, devizás ingatlan hitel Lakossági jelzálog fedezetű, forintos ingatlan hitel {Egyéb jelentős arányú hiteltípus} Egyéb Összesen Átstrukturált hitel Szövetkezetünknek nincs Befektetési célú részesedések Nettó könyv szerinti érték Befektetési célú részesedések között szövetkezetünk a részvényeket tartja nyílván melyet a 2 számú mellékletbe részleteztünk. A 2014 évben részvényt nem jegyzet és nem vásároltunk. Állományunk 2013 és 2014 évben is eft volt Értékpapírok A Takarékszövetkezet a magyar állampapírokon kívül más értékpapírokat nem tart nyílván a könyveiben december 31-én: 1 8

19 4.1.7 Immateriális javak, tárgyi eszközök Az immateriális javak állományának megbontása év végén: Megnevezés Nettó érték Nettó érték Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szoftverek Egyéb szellemi termékek Immateriális javak beruházásai Összesen A tárgyi eszközök megbontása az 1. számú mellékletben látható. Szövetkezetünk 2014 évben 928 eft összegig vásárolt számítástechnikai eszközöket melyet a műszaki és egyéb berendezések között tartja nyílván Egyéb eszközök A készletek állományát a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés Nettó érték Nettó érték Követelés fejében átvett ingatlanok, készletek Egyéb készletek Összesen A követelés fejében átvett ingatlan szövetkezetünk tulajdonába én került, melyet a könyveinkbe a bekerülési értéken tartjuk nyílván. Az egyéb készletek között a nyomtatvány készlet van nyilvántartva Aktív időbeli elhatárolások Megnevezés Összeg Összeg Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek aktív időbeli elhatárolása ebből ügyfelekkel szembeni kamatelhatárolás ebből hitelintézetekkel szembeni kamatelhatárolás ebből értékpapírokból eredő kamatelhatárolás Egyéb bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Összesen Az aktív időbeli elhatárolások között szerepel a 2015 évre kifizetett költségek mely szövetkezetünk esetébe biztosítási díj és hírlap előfizetés, összegszerűségében nem számottevő. A kapott kamatok aktív időbeli elhatárolása a bázishoz viszonyítva kis mértékben nőtt mely a diszkontkincstárjegy növekedésével van összefüggésbe. 1 9

20 4.2. Források A forrásállomány tárgyévi és előző évi szerkezetét a következő táblázat szemlélteti: Forint Deviza* Összesen Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott kötvények Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke összesen Források összesen * 20XX i MNB devizaárfolyamon Forint Deviza* Összesen Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott kötvények Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Mérleg szerinti eredmény Saját tőke összesen Források összesen Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek A Szövetkezetünknek a hitelintézetektől származó forrást nem tart nyílván a könyveibe Ügyfelekkel szembeni éven túli valamint éven belüli kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni éven túli valamint éven belüli kötelezettségek részletezését a 3. számú táblázat tartalmazza. Szövetkezet méreteinknél fogva is ez a mutatói is nagyon szerény, a hitel/betét arány 15,78 %-os. A megbontás a hitelek lejárata szerint történt. 2 0