A HATÁRON ÁTNYÚLÓ MUNKAERŐ-PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS TAPASZTALATAI. A Magyar Szlovák foglalkoztatási program (MASLOW)

Átírás

1 A HATÁRON ÁTNYÚLÓ MUNKAERŐ-PIACI EGYÜTTMŰKÖDÉS TAPASZTALATAI A Magyar Szlovák foglalkoztatási program (MASLOW) Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP /

2 Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szerkesztette: Dr. Stadinger Csaba A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP / számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg

3 Magyar Szlovák foglalkoztatási program (MASLOW) és partnerség I. A gazdaság és munkaerőpiac helyzete Észak-Magyarországon és Kassa körzetében A magyar és szlovák munkaügyi szervezet a gazdaság szereplői, a kamarák, a civil szervezetek, a képző helyek, az önkormányzatok közötti együttműködésre jó példákat találunk az elmúlt években, évtizedekben. A két földrajzi térség az Észak-magyarországi régió, valamint a dél-kelet szlovákiai térség gazdasági, ökonómiai, populációs és foglalkoztatási - munkaerő-piaci helyzete számos azonosságot mutat, hasonlóak a foglalkoztatási-szociális problémák, bár nyilván eltérő az egyes kistérségek gazdasági potenciája, fejlettsége. A teljesség igénye nélkül bemutatunk ezen körülmények közül néhány szemelvényt: Az észak-magyarországi régiót a január 1-jei közigazgatási állapot szerint 610 település alkotja, amelyből 43 város, ebből 3 megyei jogú. A régió településszerkezetét alapvetően az apró- és törpefalvak jellemzik, melyek több mint felénél a lélekszám nem éri el az 500 főt. A régióban év elején hazánk népességének 12,1%-a, 1,21 millió fő élt, 6,3%-kal kevesebb, mint 2002 év elején. A népességszám csökkenése nagyobb az országosnál (1,6%) és nem egyformán érintette a régiót alkotó három megyét. A népesség-fogyás mértéke Borsodban a legnagyobb (7,5%). A régióban a népességet alakító tényezők közül 2006-tól a vándorlási veszteség a meghatározó, a természetes fogyás kisebb szerepet játszik, de a régió minden megyéjére jellemző. A programmal érintett határmeneti 8 térség lakónépessége január 1-jén 268 ezer fő volt, s a térségek szinte kivétel nélkül tipikusan aprófalvas jelleget öltenek. A Kassai régiónak fős lakosságának kétharmada a városban él. Kassa körzetéhez 114 település tartozik (két város: Medzev Mecendzéf és Moldava nad Bodvou Szepsi, illetve 112 község), a vidék lakossága fő. Megfigyelhető a lakosság létszámának változása a város és a vidék között. A városi járásokban csökkenő tendencia tapasztalható (578 személy elköltözése), vidéken viszont nőtt a lakosság száma (1109 fővel). Magyarország Budapest központú közlekedési hálózatának sugaras felépítéséhez Észak- Magyarország is szervesen kapcsolódik. Az észak-magyarországi régióban a közlekedés gerincét az M3 autópálya adja. A három megyeszékhely közül Miskolc közvetlenül, Eger

4 és Salgótarján közvetve csatlakozik az autópálya rendszerhez. A 3. számú főútvonal átszeli az egész régiót, ezen kívül Nógrád megyében halad a 2. számú főút. Az elmúlt időszakban az autópálya kiépítésével sokat javult ugyan a közlekedési helyzet, de ez a régió északi térségeinek (a salgótarjáni, ózdi és sátoraljaújhelyi kistérségek) elérhetőségén nem sokat módosított. Legkedvezőtlenebb helyzetben a közlekedési szempontból perifériális térségek, ezen belül is a határ menti térségek vannak. A vasúthálózat tekintetében meghatározó a Budapest-Miskolc vasútvonal, amely a legnagyobb forgalmat bonyolítja le és megteremti az összeköttetést Szlovákiával is. A Kassai régióban nagyon elmaradt az autópályák építése. Nem kielégítő az utak hálózata sem. A rossz úthálózat az egyik fő visszatartó ereje a vállalkozási kedvnek és a beruházásoknak. A szomszédos országokkal és a többi szlovákiai régióval csak gyorsforgalmi utakkal van összekötve kelet- nyugat és észak dél irányokban. Autópálya egyedül Prešov Eperjesig vezet északi irányban. A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottsági szint, a munkanélküliség alapvetően a gazdaság mindenkori állapotától függ. Észak-Magyarország a fontosabb gazdasági mutatók tekintetében a régiók rangsorában az utolsók között van. Észak-Magyarországon az országoshoz hasonlóan a gazdasági szerkezet az utóbbi években változott. Ebben meghatározó szerepet játszott többek között a széleskörű privatizáció, a vállalkozások számának jelentős emelkedése, a külföldi tőkebefektetések és a piac hatásai. A régió gazdasági szerkezete két vetületben tér el az országostól: az ipar hozzájárulása a hozzáadott értékhez a hazai átlagnál nagyobb, míg a szolgáltatásoké kisebb. Az ipar elhelyezkedése koncentrált, melyet alapvetően a helyi erőforrások, természeti adottságok határoznak meg, de befolyásoló tényezők közé tartoznak az iparfejlesztési döntések is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ipar a Sajó völgyében, a borsodi iparvidéken Kazincbarcika, Miskolc, Tiszaújváros koncentrálódik. Vezető ágazatcsoport Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vegyipar, emellett számottevő még a gépipar. A programmal érintett 8 kistérségekben meghatározó ágazat a feldolgozóipar (pl. vegyipar) és a mezőgazdaság, ez utóbbi a munkaerő-felvétel szempontjából szezonális jellegű (pl. a szőlészet-borászat, vagy gyümölcsszedés kínál munkaalkalmat). Emellett jellemzően az idegenforgalom, szolgáltatási-kereskedelmi szektor területén működő cégek adnak megélhetést az itt élőknek.

5 Észak-Magyarországon január 1-jén 138 ezer bejegyzett vállalkozást tartottak nyilván, ez az országos adat 9%-át teszi ki. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 113, ami az országos átlag háromnegyede. A vállalkozások számának összetételét vizsgálva megállapítható, hogy az országos arányokhoz képest régiónkban alacsonyabb a társas vállalkozások aránya (28% szemben az országos 36%-kal), így az egyéni vállalkozók esetében az arány magasabb. A vállalkozások elaprózottsága mind a régió, mind az országos adatokra egyaránt jellemző, különbség alig mutatkozik január 1-jén a társas vállalkozások mintegy 98%-a tartozott (0-49 főig) a kisvállalkozások kategóriájába, ezen belül 88% a mikro vállalkozások aránya. A nagyvállalkozások aránya a régióban még a fél százalékot sem éri el év elején Borsod megyében 71,6 ezer vállalkozást tartottak nyilván, melynek több mint kétharmada egyéni vállalkozás volt. A programmal érintett 8 munkaügyi körzetben 20,1 ezer vállalkozást tartottak nyilván, az egyéni vállalkozás részaránya azonban magasabb a megyei átlagnál, közel háromnegyedes. Az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a megyében az országostól jóval alacsonyabb (102 db), míg a célkörzetek szinte mindegyikében még ettől is alacsonyabb (53 és 98 db közötti). A munkáltatói kört tehát döntően a mikro-, kis- és középvállalkozások alkotják. A bruttó hazai termék adatai mind a termelés tömegéből való részesedést, mind az egy főre jutó értéket tekintve minden más mutatónál jobban és komplexebben fejezi ki az ország egyes területeinek fejlettségében és teljesítményében megmutatkozó különbségeket. A rendelkezésre álló évi területi adatok szerint Észak- Magyarországon a bruttó hazai termék alig 8%-át állították elő, a legmagasabb értéket produkáló Közép-Magyarország és a régió részaránya közötti különbség az évtized eleji 5- szörösről 6-szorosra emelkedett. Bár az egy főre jutó GDP növekedési üteme a régióban alig maradt el az országos átlagtól, nagyságát tekintve azonban továbbra is csak 61,8%-át teszi ki annak, az észak-alföldi (62,6%) mellett a legalacsonyabb az országban. Ezekkel az értékekkel a régiók rangsorában egy helyet visszalépve - az évtized elejéhez hasonlóan - újból az utolsó, azaz a 7. helyen áll. A régión belüli eltérések továbbra is jelentősek ban a régióban egy lakosra 1,6, B.-A.-Z. megyében 1,7, Hevesben 1,8, Nógrádban 1,2 millió Ft GDP jutott. Országos összehasonlításban Heves a 12., Borsod-Abaúj-Zemplén a 17., Nógrád a rangsor utolsó helyén állt.

6 Az észak-magyarországi regionális Munkaügyi Központ 27 kirendeltsége július végén 104,4 ezer álláskeresőt tartott nyilván, legnagyobb hányaduk (63%-uk) Borsod- Abaúj-Zemplén megyei. Az álláskeresők összetételére jellemző, hogy többségük (53%) férfi, a 25 év alattiak arány 17%, az 50 éves vagy ettől idősebb korosztályé 18%, és csaknem minden második álláskereső (44,4%-uk) az általános iskola 8 vagy kevesebb osztályát végezte csupán. Az álláskeresők közül minden harmadik tartós munkanélküli, azaz egy évnél is régebben nem talál képzettségének megfelelő állást a munkaerőpiacon. A munkanélküliség térségi alakulása tekintetében az előző évtized elején kialakult nagy eltérések napjainkig tovább élnek. A régió déli, és nyugati részén fekvő (munkahelyekkel jobban ellátott) kistérségekben (Hatvan, Gyöngyös, Eger, Rétság, Balassagyarmat) viszonylag kedvező, 11-13% körüli a regiszter alapú ráta, míg az északi és keleti, munkahely-hiányos, illetve az ipari szerkezetváltás által érintett körzetekben (pl. Gönc, Encs, Edelény, Szikszó, Ózd) helyenként a 33-55%-ot is eléri. A program által érintett munkaügyi körzetekben él a régióban nyilvántartott álláskeresők 30%-a, a Borsod megyeiek közül pedig minden második álláskereső. Összetételük a munkaerő-piaci esélyeket leginkább befolyásoló jellemzők tekintetében kedvezőtlenebb, mint a régió egyéb területein. Az szakképzetlenek aránya több körzetben 60% feletti, s ez párosul azzal, hogy az átlagosnál jóval magasabb a tartósan munkanélküliek és az önkormányzatok által megállapított szociális típusú ellátásban részesülők aránya is. A szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettségűek részesedése az iparosodott területeken magasabb, 41-54% körüli (Kazincbarcika, Ózd, Sátoraljaújhely), viszont a diplomások rétege jóval szűkebb, 2% körüli, s csak a sátoraljaújhelyi és a kazincbarcikai körzetben éri el a 3, illetve 4%-ot. A Kassai régiót két típusú járás alkotja városi és vidéki. A világgazdaság válság októberben kezdődött, melynek hatására a munkanélküliség gyorsan emelkedett. A kassai térségben szeptemberében érte él a tetőfokát, azután nagyon lassú csökkenést mutatott, ami a 2010 évre is jellemző. A válság miatt az éves álláskeresők száma ben álláskeresővel nőtt.

7 A munkanélküliség alakulása (2010.) Megnevezés Kassa Kassa Kassa Kassa Kassa Kassa I. II. III. IV. vidék régió Munkaképes lakosok száma Regisztrált álláskeresők száma Nők Munkába azonnal beállhatók száma Munkanélküliségi ráta 9,08% 10,88% 10,24% 8,61% 23,45% 13,84% Regisztrált munkanélküliségi ráta 8,09% 9,87% 9,22% 7,82% 21,71% 12,65% A KSH adatai szerint I. negyedévben, az Észak-magyarországi régiókban a éves népesség alig több mint fele volt jelen a munkaerőpiacon. A megfigyelt népességen belül a foglalkoztatási ráta 42,2%-nak felelt meg, melyhez 16,9%-os munkanélküliségi ráta társult. Mindkét ráta - országosan is - romlott a 2009.I. negyedévi mutatókhoz képest. Észak-Magyarországon a évesek 50,7%-a aktív volt, míg országosan 54,9%-ot képviseltek. A éves népesség munkaerő-piaci részvétele a programmal érintett, B.-A.-Z. megyei, határmenti munkaügyi körzetek felében - az encsi, a kazincbarcikai, az edelényi és a szikszói térségben - számottevő elmaradás (3-6%-pontos) mérhető az országos és uniós összehasonlításban egyébként rendkívül alacsony megyei átlaghoz (50,2%) képest. További három körzetben az ózdi, a putnoki és a gönci az aktivitási arány a megyei átlag közelében mozog, míg a sátoraljaújhelyi térségben attól 4%-pontal magasabb. Az aktivitás főbb összetevőit tekintve ennél is nagyobb a határmenti körzetek hátránya. Míg a foglalkoztatási ráta a megyében I. negyedévben 41,4%-nak felelt meg, addig ezeken a területeken a sátoraljaújhelyi kivételével, ahol 43,4% volt csupán a 31-38% közötti szintet érte el. Az országos ugyanilyen jellegű mutató 48,4%-ot, míg az Európai Unió 27 tagországában 56,9%-ot jelentett Az alacsony szintű foglalkoztatáshoz nagyarányú munkanélküliség társult, melynek mértéke a határmenti körzetekben az országos átlag 2-3-szorosa, 20-33% között alakult. A munkanélküliség ugyanebben az

8 időszakban, a megyében 17,5%-nak felelt meg, miközben országosan 11,8%, az unióban pedig 10,0% volt jellemző. Kassa város hasonlóan Észak-Magyarországhoz - gazdag múltra tekinthet vissza az ipar ágazatokban. A kohászat mellet nagyon fejlett a gépipar, az építőipar, az élelmiszeripar, valamint a textilipar. Megtalálhatók nagykereskedelmi és disztribúciós ágazatok, továbbá vendéglátói, étkeztetési, banki és pénzügyi szektorok. Kassa vidékére a jellemző adottságok miatt jellemzőbb a mezőgazdasági termelés. A Kassai régióban a statisztikai hivatal kimutatása szerint az év elején összesen működő vállalkozás volt nyilvántartva, ebből jogi személy (a vállalkozók 62,9 %- a), nonprofit szervezet (9,7 %). Az előző évhez viszonyítva 775-tel csökkent a vállalkozók száma főként a kisvállalkozók körében, mely a gazdasági válságra vezethető vissza. Az ágazatok szerint a legtöbb vállalkozás a nagy és a kiskereskedelemben (40%), a tudomány és a műszaki tevékenységekben (12,5%), az iparban és az építőiparban (9,2% és 7,7%) található. A utóbbi időszakban az építőiparban és az egészségügyben nőtt, az iparban pedig csökkent a vállalkozások száma. Mind Észak-Magyarország, mind a Kassai járás jelentős felsőoktatási potenciállal rendelkezik A Miskolci Egyetem jogelődje az 1735-ben Selmecbányán alapított bányászati-kohászati iskola, amely az első ilyen jellegű főiskola volt a világon. Napjainkban, valódi universitasként, az egyik legszélesebb képzési területet kínálja: a három műszaki karon kívül jogtudományi, közgazdaságtudományi, bölcsészettudományi, zeneművészeti és egészségügyi szakképzésben részesülhetnek az ide jelentkezők, de a sárospataki főiskola ami az egyetem része révén a tanítóképzés is a szakterületek közé tartozik. Kassának három önálló egyeteme van. Műszaki egyetem 9 tanszékkel, P.J.Šafárika egyetem 5 tanszékkel, Állatorvosi egyetem, és egy főiskola, biztonság védelmi szakkal. Továbbá jelen vannak a Gazdasági egyetem Bratislava Pozsony, Teológiai egyetem Rúžomberok Rózsahegy. A tudományos munkákat a Szlovák Tudományos Akadémia fogja össze. A tudományos fejlesztés megtalálható az egyetemeken is, és a nagyvállalatoknál is. A fenti munkaerő-piaci és foglalkoztatási helyzet indokolta és szükségessé tette intézményes keretek között a munkaügyi szervezetek együttműködését.

9 II. A MASLOW program előzményei Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, valamint a Kassai-, a Rimaszombati-, a Rozsnyói, a Losonci-, a Nagykürtösi- és a Tőketerebesi Regionális Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal őszén megállapodásban rögzítette határmenti együttműködési szándékát a munkaügy, foglalkoztatáspolitika területén. A megállapodásban megfogalmazásra került, hogy a szlovák munkaügyi hivatalok és a magyar munkaügyi központ fontos feladatuknak tekintik térségeik gazdaságának, gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a foglalkoztatási feladatok megoldásának elősegítését. A munkanélküliség alakulásával, kezelésével kapcsolatos megoldásokat, sajátosságokat, azonosságokat, különbözőségeket mindkét együttműködő félnek érdemes kölcsönösen folyamatosan figyelemmel kísérni, hogy ezáltal az általános tanulságokat levonva csökkenteni lehessen a munkanélküliség káros hatásait. A felek együttműködési szándékuk kinyilvánításával, a megállapodás aláírásával formálisan is megerősítették azon akaratukat, hogy szervezeteik között eurorégiós regionális együttműködést alakítsanak ki és működtessenek. E dokumentumban rögzítették közös szándékukat az Európai Területi Együttműködés keretében a Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program pályázat intézkedése, az Emberi erőforrások közös használata és fejlesztése tárgyában kiírt pályázat kimunkálására és megvalósítására. III. MAgyar-SLOvenksy-Workforce (MASLOW) program III.1. A program partnerségi köre A pályázat előkészítése, közös fejlesztése keretében az ÉMRMK felvette a kapcsolatot a potenciális partnerekkel, s együttes munkaértekezletek során kialakultak a projekt céljai, tevékenységei, hatóköre.

10 A MAgyar SLOvensky Workforce (MA-SLO-W) program elsősorban együttműködést, együttgondolkodást, munkaerőpiaci kezdeményezéseket indikált a két ország szervezetei között, melynek keretében tekintettel az újszerű feladatokra - elsősorban csak két határmenti megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén és Kassa megyét) érintően került sor valamennyi tevékenységi elem kidolgozására. Projektünk partneri köre: Vezető Partner: Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Projekt Partnerek: o Kassai Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal o Észak-magyarországi Regionális Képző Központ o Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Társult Partnerek: o Sajó-Rima Eurorégió (civil szervezet) o B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat o Hídvégardói Önkormányzat o Rozsnyói Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal o Tőketerebesi Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal III.2. A MASLOW projekt tevékenységei: 1. Információs öninformációs adatbázis kialakítása 2. Hat-hat információs pont létesítése a határ mindkét oldalán, a projekt során kiképzett tanácsadók foglalkoztatásával 3. Az érintett településeken humán-, képzési- és munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása egy mobil, speciális busz segítségével 4. Három nyelvű (magyar-szlovák- angol) munkaerő-piaci fogalomtár készítése 5. Céginformációs adatbázis kialakítása a határmenti munkáltatók számára 6. Rendezvények, tapasztalatcserék 7. A program minőségmenedzsmentje

11 8. Nemzetközi Foglalkoztatási Paktum alapítása. A projekt egyes elemeit az alábbiakban vázoljuk fel: III.2.1. Információs öninformációs adatbázis kialakítása Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, valamint a Kassai Munkaügyi, Szociális és Családügyi Hivatal a határmenti térségek területére vonatkozóan kialakított egyegy információs-öninformációs adatbázist, mely megfelelő adatokat szolgáltat a két ország adott területének munkaerőpiacáról, munkaerőkínálati-keresleti oldaláról, munkaerőpiaci kezdeményezésekről, programokról, rendezvényekről. A magyar oldalon található adatbázis elérhetősége: A szlovák oldalon található adatbázis elérhetősége: Az adatbázis tartalma: A projekttel érintett körzetekben nyilvántartott álláskeresők létszámának és összetételének idősora A projekttel érintett körzetekben nyilvántartott álláskeresők kor és iskolai végzettség, illetve kor és a keresett foglalkozás munkaköre szerinti összetétele A projekttel érintett munkaügyi kirendeltségekhez tartózó településeken nyilvántartott álláskeresők nemek, kor, iskolai végzettség, állománycsoport, folyamatos regisztrációs idő hossza és álláskeresési, illetve szociális ellátásra való jogosultság szerint A projekttel érintett körzetekben a hónap folyamán bejelentett, illetve feltárt állásajánlatok összetétele a foglalkoztatás jellege (támogatással társuló, illetve nem társuló munkaerő-igények), a foglalkoztató gazdasági főtevékenysége, valamint a keresett állás munkaköre alapján ( ) A projekttel érintett körzetekben a hónap folyamán bejelentett, illetve feltárt álláshelyek összetételének adatai a települések KSH kistérségi besorolásával (munkakörök és iskolai végzettség és a foglalkoztatás jellege szerint) A térségben működő foglalkoztatási paktumok

12 Az elérhetőségre kattintva mind a munkáltatók, mind az álláskeresők tájékozódhatnak a határ innenső és túloldalán jellemző munkaerő-piaci adatokról, képet kaphatnak az álláskeresők számáról, összetételéről, a bejelentett és feltárt állásajánlatokról. Az adatbázis minden internettel ellátott terminálról elérhető, s a kirendeltségeken, illetve az Információs Pontokon az érdeklődők rendelkezésére áll. Terveink szerint az adatbázis karbantartásáról a program zárását követően is gondoskodunk, biztosítva az elem fenntartható fejlődését. Az Észak-magyarországi RMK adatbázisának egyik táblája: Megnevezés - Pomenovanie vysunutých pracovísk Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Az érintett 8 körzet összesen - spolu v dotknutých 8 okresoch A többi 7 körzet összesen - spolu v ostatných 7 okresoch Borsod-Abauj-Zemplén megye Megnevezés - Pomenovanie vysunutých pracovísk január február március április május június július augusztus szeptember október november december Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Az érintett 8 körzet összesen - spolu v dotknutých 8 okresoch A többi 7 körzet összesen - spolu v ostatných 7 okresoch Borsod-Abauj-Zemplén megye Megnevezés - Pomenovanie vysunutých pracovísk január február március április május június július augusztus Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Putnoki Kirendeltség szeptember október november december Gönci Kirendeltség Az érintett 8 körzet összesen - spolu v dotknutých 8 okresoch A többi 7 körzet összesen - spolu v ostatných 7 okresoch Borsod-Abauj-Zemplén megye *Adatok a regisztrációba vétel helye szerint. Nyilvántartott álláskeresők* létszámának alakulása - Vývoj počtu evidovaných uchádzačov o zamestnanie

13 A Kassai, Tőketerebesi, Rozsnyói MSZCS Hivatalok adatbázisának egyik táblája Disponibilná miera nezamestnanosti v období Nyilvántartott diszponibilis álláskeresők létszámának alakulása időszakában - stav k sledovaného roku - létszám alakulása az adott év időszakában Okres - Körzet Košice I 16,35 15,39 14,99 13,68 11,01 9,23 7,80 5,85 6,01 8,09 Košice II 15,65 16,49 15,54 14,03 11,70 10,65 9,07 7,43 7,56 9,87 Košice III 22,22 19,61 16,19 13,76 11,11 9,90 8,38 6,66 6,00 9,22 Košice IV 16,37 15,82 15,27 13,15 10,33 8,83 7,05 5,54 5,89 7,82 Košice okolie 27,78 29,66 27,40 25,02 22,34 21,51 19,39 16,52 17,37 21,71 Rožňava 28,74 31,96 32,87 29,27 25,58 23,77 21,01 20,14 21,74 27,75 Trebišov 29,22 31,89 31,47 27,64 24,60 24,23 21,84 18,60 19,80 25,24 Aktuálny vývoj disponibilnej miery nezamestnanosti v roku Nyilvántartott diszponibilis álláskeresők létszámának alakulása 2010 év Okres - Körzet január február marec apríl máj jún júl august september október november december Košice I 8,00 8,01 8,20 7,91 7,82 8,08 8,08 8,10 Košice II 9,85 9,82 9,85 9,67 9,53 9,97 10,04 9,75 Košice III 9,27 8,98 8,83 8,71 8,64 8,87 8,77 8,70 Košice IV 7,92 7,87 7,81 7,61 7,62 7,98 7,99 7,84 Košice okolie 21,46 21,30 21,24 20,84 20,65 20,56 21,00 20,70 Rožňava 26,38 26,28 26,13 25,80 25,13 25,33 25,28 25,39 Trebišov 24,10 23,91 23,94 23,98 23,94 24,26 24,06 23,94 III.2.2. Hat-hat információs pont létesítése a határ mindkét oldalán, a projekt során kiképzett tanácsadók foglalkoztatásával A projekt megvalósítása során fontosnak tartottuk, hogy a munkaerő-piaci információkat helyben kapják meg a határ két oldalán regisztrált álláskeresők. A feladatot magyar és szlovák oldalon egyaránt 6-6 fő látta el. Magyarországon az önkormányzatok által biztosított irodákban, az alábbi településeken létesültek Információs Pontok: Pálháza, Karcsa, Bánréve, Hidvégardó, Hidasnémeti, Rudabánya. Szlovák helyszínek: Dlhá Ves, Mokrance, Čaňa, Bidovice, Medzev, Streda nad Bodrogom. Információs, öninformációs rendszer kiépítése, működtetése A tanácsadók kialakított szakmai szempontrendszer alapján kerültek kiválasztásra. Az Információs Pontok egyenletes ügyfélfogadás keretében álltak rendelkezésre az érdeklődők (munkáltatók, munkavállalók) számára. Feladataik: Az érdeklődő ügyfelekkel kapcsolatfelvétel, információ nyújtása, a program tevékenységének bemutatása, megismertetése céljából. Tájékoztatás, felvilágosítás, orientálás, tanácsadás. Tájékoztató anyagok szórólapok biztosítása kihelyezése az ügyfelek tájékoztatása céljából.

14 Folyamatos kapcsolattartás állásfeltárás a munkáltatókkal, a szerzett információk rendszerezése és átadása a kirendeltségnek. Havonta egyszer szöveges értékelő beszámolót készítése. Részvétel a kirendeltségek által szervezett kistérségi fórumokon, munkáltatói találkozókon, rendezvényeken. Közreműködés a kirendeltség által szervezett programok előkészítésében, lebonyolításában. Aktuális képzési ajánlatok összegyűjtése a kirendeltségektől, erről az ügyfelek tájékoztatása. A megfelelő naprakész információszerzés/átadás érdekében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, valamint a programban résztvevő ÉMRMK és partnerei honlapjának figyelemmel kísérése. Pályázatok figyelése NFÜ, ESZA, VÁTI EU-s portálok. Az országos álláslistából heti rendszerességgel a kistérségre vonatkozó állásajánlatok legyűjtése, a szerzett információ továbbítása az ügyfeleknek, az IP tanácsadóknak (magyar és szlovák). Az Omni-bus menetrendjének megfelelően a kistérségi mobil szolgáltatásnyújtásban történő részvétel. Kapcsolattartás a menedzsmenttel. Részvétel a Foglalkozási Paktum elkészítésében. III.2.3. Az érintett településeken humán-, képzési- és munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása egy mobil, speciális busz segítségével - ÉRÁK Az Észak- magyarországi Regionális Képző Központ a leendő Információs Tanácsadók felkészítéséhez, ill. a mobil információs buszk (OMNI-BUS) informatikai berendezéseinek kezelésére Képzési Programot állított össze, amelyben a partnerek igényeit is figyelembe vették. Létrehozták az információs buszban használatos kétnyelvű adatbázist, melynek segítségével regisztrálni tudják a határ két oldalán a szolgáltatásban részesült személyeket februárjában 13 fő (6 fő magyar, 6 fő szlovák + 1 fő információs buszt is vezető) részére felkészítő tréninget tartottak. A tréningen résztvevők számára tananyagot adtak és a végén mindenki átvehette a tréning elvégzéséről szóló tanúsítványt.

15 Februárban elkészítették a mobil információs busz magyar és szlovák nyelvű feliratozását, illetve a projektlogók elhelyezését. Igényfelmérés és előzetes egyeztetés szerint áprilisától az ÉRÁK mobil információs járműve, illetve tanácsadói különböző helyszíneken, meghatározott forgatókönyv szerint szolgáltattak munkaerő-piaci információkat. Kitelepülési napok száma (nap) Települések száma (település) Szolgáltatásban Megnevezés Magyar Szlovák Magyar Szlovák részesülők Összesen Összesen oldalon oldalon oldalon oldalon száma (fő) TERVEZETT TELJESÍTETT Az információs busz korszerű informatikai háttérrel biztosítja a szolgáltatásokat. Az ügyfelek szükség esetén segítséget kapnak a mobil számítógépes munkaállomások használatához is.

16 A mobil szolgáltatással részt vettek különböző rendezvényeken, mint pl. Gömör Expo, Kassai Állásbörze, Kazincbarcikai Állásbörze stb. III.2.4. Három nyelvű (magyar-szlovák- angol) munkaerő-piaci fogalomtár készítése A MASLOW program keretében törekedtünk arra, hogy létrejöjjön egy széleskörű és hatékony munkaerő-piaci együttműködés a projekt által érintett határmenti térségben, ennek keretében a program egy éves időszaka alatt a két ország munkaügyi szakemberei közötti szakmai- és munkakapcsolat kiépítése mellett, külön prioritást élvez az állást kereső magyar és szlovák állampolgárok elhelyezkedésének segítése. Közös munkánk során is megerősítést nyert, hogy a két ország módszertana, a munkanélküliség kezelése, a munkábahelyezések folyamata, az ellátások rendszere sok tekintetben hasonlít, sok tekintetben viszont eltér egymástól. Az eltérő rendszerek eltérő terminológiákat használnak, melyek megértését, egyeztetését nagymértékben elősegíti a háromnyelvű (magyar-szlovák-angol) munkaerő-piaci fogalomtár. A fogalomtár a magyar és szlovák munkaügyi szakemberek mindennapi munkája során használt szakkifejezéseket gyűjti össze, ezzel is megkönnyítve az egymás közötti és az ügyfelekkel történő kommunikációt. A munkaerő-piaci fogalomtárban megjelenő címszavak elsősorban a munkaügyi szervezetben dolgozók számára hasznosak, de ajánlható mindazoknak, akik valamilyen módon kapcsolatban állnak a foglalkoztatással, a munkanélküliség kezelésével. A fogalomtár az egyes fogalmak meghatározásakor szabatos, de tömör megfogalmazásra törekszik. III.2.5. Céginformációs adatbázis kialakítása a határmenti munkáltatók számára A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamra közreműködésével kialakításra került egy céginformációs adatbázis, mely a határ menti munkáltatók számára hasznos adatokat tartalmaz vállalkozási profilokról, fejlesztési elképzelésekről, beruházásokról, beszállítói igényekről. Az adatbázis alkalmas lehet a két ország közötti gazdasági együttműködés segítésére.

17 A projekt előrehaladásának megfelelően két alkalommal jelentettek meg Hírlevelet, amely nyomtatott formában tartalmazza a projekt aktivitásait. A hírlevelek beszámoltak a projekt keretében tartott eseményekről, felhívták a figyelmet kapcsolódó rendezvényekre, az omnibusz tanácsadói körútjaira, tudósítottak a kiállításokról, állásbörzékről. A két kiadvány szlovák és magyar nyelven készült, 2000 példányban jutott el a projekt célterületén vállalkozásokhoz, önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez a projekt partnerek közvetítésével. A projekt honlapja hagyományos kialakítású, könnyen kezelhető a felhasználó számára. Tartalma a projekt előrehaladása során folyamatosan bővült. A projektben együttműködő partnerek által biztosított anyagokkal a projekt fenntartási időszakában is információval fogja ellátni a foglalkoztatási paktum aláíróit és a térség munkaügyi információk iránt érdeklődő vállalkozóit. III.2.6. Rendezvények, tapasztalatcserék A program megvalósítása időszakában a következő rendezvények kerültek lebonyolításra: nyitó-és záró konferencia (Miskolc), a paktum előkészítésével kapcsolatos szeminárium (Miskolc), állásbörze (1 rendezvény a magyar és 1 rendezvény a szlovák oldalon), operatív találkozók (a program állásáról, az aktuális feladatokról, a programban résztvevő szakemberek munkamegbeszélése kéthavonta. partnerségi találkozók (a program átfogó, koncepcionális irányításának fontos eszköze, ahol a résztvevők tájékozódnak a program időarányos megvalósulásáról, mely kapcsolódik a program előrehaladási jelentésekhez. A találkozóra három alkalommal, negyedévente kerül sor, két alkalommal a magyar, egy alkalommal a szlovák oldalon.) a magyar és szlovák közvetítő és munkavállalási tanácsadó munkatársak 2-2 napos tapasztalatcseréi (2 alkalom Magyarországon, 2 alkalom Szlovákiában).

18 III.2.7. A program minőségmenedzsmentje A projekt minőség-menedzsmentnek egyaránt figyelnie kell a projekt menedzsmentjére, valamint a projekt eredményére is. Ennek megfelelően a minőség annak a mértéke, hogy az adott belső jellemzők mennyire teljesítik a követelményeket. E projekt vonatkozásában a minőségirányítás kritikus eleme az érintettek igényeinek, akaratának és elvárásainak átalakítása projektkövetelményekké, ami a projektterjedelem leírás folyamán valósul meg. A projektmenedzsment csapat felelőssége a minőség elvárt szintjének a meghatározása és teljesítése. Releváns tényezőnek tekintendő a minőség meghatározása szempontjából az ügyfelek igényeinek kielégítése; az inkább megelőzés, mint ellenőrzés elv alkalmazása; a menedzsment felelősségének elismerése; valamint a folyamatos fejlesztés szükségessége. Ennek megfelelően a projektminőség-menedzsment a projektmenedzsment folyamatába integrálódva az alábbi fázisokból épül fel: Minőségtervezés: a projektre vonatkozó minőségügyi szabványok, előírások azonosítása, és az ezeknek való megfelelés módszertanának meghatározása. Kockázattervezés- azonosítás - elemzés kezelés: a külső, belső kockázatok meghatározása, dokumentálása, bekövetkezési valószínűségek és hatások becslése, alternatívák és intézkedések kidolgozása. Minőségbiztosítás: a tervezetten és szisztematikusan elvégzett minőségügyi tevékenységek folyamata annak biztosítására, hogy a projekt a követelményeknek teljesítéséhez szükséges összes folyamatot alkalmazza. Minőség-ellenőrzés: a projekteredmények növelése a minőségügyi előírásoknak való megfelelőség okán, valamint annak meghatározása, hogy milyen módon küszöbölhetők ki az elégtelen teljesítés okai. Kockázatfigyelés és felügyelet: a beazonosított kockázatok nyomon követése, a megmaradó kockázatok figyelése, új kockázatok meghatározása, kockázatkezelési tervek végrehajtása. IV. Nemzetközi Foglalkoztatási Paktum alapítása IV.1. Mi is a paktum/partnerség lényege? A foglalkoztatási paktum a térségi foglalkoztatáspolitika társadalmasításának fontos eszköze, amely a helyi partnerségen alapul. Olyan szervezeti keret, amelynek segítségével egy asztalhoz lehet ültetni a térségben élő lakosság foglalkoztatásának érdekében tenni tudó

19 feleket, s segítségével a humánerőforrás fejlesztés céljait összhangba lehet hozni a térség gazdaságfejlesztésének elképzeléseivel. Az Európai Unióban mintegy másfél évtizede sikeresen alkalmazott módszer, melynek keretében a munkaerőpiac szereplői együtt keresik a lehetőségeket a térség lakosai számára megélhetésük biztonságának, életminőségük javításának érdekében. Filozófiáját tekintve a paktum egy adott szintű közösség (település, kistérség, esetleg egy megye, régió) társadalmi-gazdasági szereplőinek helyi önszerveződését, kezdeményezését, kreativitásának kibontakoztatását ösztönzi annak érdekében, hogy megpróbáljanak változtatni viszonylagos elmaradottságukon, elmélyült foglalkoztatási problémáikon. Gyakorlati módszereket, technikákat ajánl az együttes gondolkodáshoz, a helyi konfliktusok kezeléséhez, a részérdekek közösségi érdekek irányába történő elmozdításához. A foglalkoztatási paktum a kistérség meghatározó gazdasági-társadalmi szereplőinek szerződésben rögzített összefogása azzal a céllal, hogy: a kistérség ismert foglalkoztatási nehézségeinek csökkentése érdekében összhangban az elfogadott kistérségi foglalkoztatási stratégiával foglalkoztatást elősegítő programokat valósítsanak meg, összehangolják a térségi szereplők gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseit, céljait, összehangolják a pénzügyi forrásokat a foglalkoztatáspolitikai célok eredményes megvalósításának érdekében. A paktumot aláírók felelősséget éreznek a térség foglalkoztatási helyzetéért és készek lehetőségeiket a térség gazdaságfejlesztési céljainak szolgálatába állítani. IV. 2. A partnerség története röviden A foglalkoztatáspolitika feladatrendszerének összetettsége és a szereplők széles köre indokolja, hogy a foglalkoztatáspolitikai feladatok megoldására összefogásra van szükség. Az együttműködés legadekvátabb kereteit a paktumok teremthetik meg melyhez minimális feltételként valós partnerségek, aktív menedzsment, intenzív együttműködések és külső támogatások egyaránt szükségesek. Az EU tagállamaiban kísérleti jelleggel 1997-ben hozták létre az első foglalkoztatási paktumokat Ausztriában. Az EU-ban best practice eszközként elfogadott területi foglalkoztatási paktum (Territorial Employment Pact, TEP) keretében létrejövő foglalkoztatási megállapodás a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása annak

20 érdekében, hogy feltérképezzék a kistérségükben, régiójukban a munkahely-teremtés, a humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeit, összehangolják a helyi erőforrásokat, közös stratégiát, cselekvési tervet dolgozzanak ki és valósítsanak meg a foglalkoztatás elősegítése érdekében. A foglalkoztatási paktumokat az különbözteti meg az egyéb - pl.: területfejlesztési - partnerségektől, hogy ez az összefogás a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatási színvonal emelését közvetlenül kell, hogy szolgálja. Ezen elvek közül a regionalizáció, a helyi szint, valamint a partnerség szerepének erősödése a közösség törekvésein belül konkrét iránymutatások megjelölésével is bizonyítható. Ha a tudatosság és felkészültség oldaláról nézzük, a hazai paktumok meglehetősen vegyes képet mutatnak. Egy részük ausztriai iskolákon nevelődött míg mások csak a ROP pályázat kiírásából hallottak először a foglalkoztatási partnerségről év elején országos szinten 47 paktum regisztráltatta magát, melyből 29 tevékenykedik folyamatosan. Az észak-magyarországi régióban működő 8 paktum létrehozását a rossz munkaerő-piaci helyzet, azaz a kilátástalan munkanélküliség, a magas inaktivitás, a romák és hátrányos helyzetűek magas aránya jelentette. Mivel a gazdaság, a külső támogatás nem hozott elegendő megoldást, ez lehetett a kitörési pont, melyhez a foglalkoztatási szolgálat is társult, erős aktivitásával és támogatásával. A Munkaügyi központ és kirendeltségei fontos szereplői a munkaerőpiacnak, de nem helyettesíthetik a foglalkoztatási paktumokat. A Munkaügyi kirendeltségek elsősorban a munkanélküliekre/álláskeresőkre fókuszálnak, míg a Paktum a foglalkoztatáspolitika szervezeti-együttműködési kereteit hivatott megteremteni. A sikeres, eredményes paktumok legfontosabb jellemzői között említhetjük meg: A paktumnak tagjai a helyi munkaerő-piacra legerőteljesebb befolyást gyakorolni képes szervezetek, intézmények, mely aktív háttér-támogatást jelent. A paktum tagjainak kivétel nélküli közös meggyőződése, hogy a partnerség lényegesen javítani képes a helyi munkaerő-piac állapotát. A paktum tagjai közösen fogalmazzák meg a célokat és eszközöket, akció-programokat, azokat rendszeresen áttekintik, értékelik és megújítják. A paktum a helyi (regionális-megyei-kistérségi, gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci) fejlesztési adottságokhoz és elképzelésekhez igazítva alakítja ki a (konkrét, helyi, egyedi) foglalkoztatáspolitikáját. A paktum keretében valós és érdemi, folyamatos együttműködés valósul meg.