1) Összehasonlító gazdaságtan és közgazdaságtan 2) Gazdasági rendszerek és intézmények

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1) Összehasonlító gazdaságtan és közgazdaságtan 2) Gazdasági rendszerek és intézmények"

Átírás

1 1) Összehasonlító gazdaságtan és közgazdaságtan Összehasonlító gazdaságtan gondolkodási kereteinek körülhatárolása, a rendszerparadigma: a) egészt, illetve az egész rész viszonyt vizsgálja, b) átfogó megközelítést ad, c) intézmény a lényeg, d) történelmi feltételek közé ágyazódott elméletek, e) változik a rendszer változik a paradigma, f) lényeg a nagy változás, g) lényeg a rendszer diszfunkcionális működési zavarai, h) metodológiája az összehasonlítás. Gazdasági tevékenység: (tág): anyagi szükséglet kielégítésére javakat és szolgáltatásokat állít elő (szubsztantív gazdaság), (szűk): ugyanez, de racionálisan (kis költség vagy nagy haszon) (formális gazdaság). Funkcionalista-strukturalista makroszociológiai elméletek: fejlődés = alrendszerek elkülönülése Tulajdonjogok: emberek közötti viszonyok, a szűkösen rendelkezésre álló javakhoz való hozzájutást szabályozzák. 4 elem: használati jog, hasznát birtokolhatja, megváltoztathatja, előző hármat elidegenítheti (hogy a leghatékonyabbhoz kerüljön) alkotmányos garancia (köztulajdon kizárása: nem használható magántulajdonként). Koordináció: ( = szabályozás (reáltevékenységek összehangolása) + elosztás) Piaci koordináció: a termelési tényezők áruformát öltenek, horizontális kapcsolatok, profitorientált, monetizált ügyletek, kapitalista. Bürokratikus koordináció: vertikális kapcsolatok, a koordinátor utasít intézményes kényszerrel, nem monetizált ügyletek, államszocializmus. Egy társadalom gazdasági rendszerét termelési módok együttese alkotja, intézményi burokba (részei: közszolgáltatás, állami szabályozás, jövedelmi források, jövedelem újraelosztásának módja, tulajdon, pénz) ágyazódnak. Tipizáló módszerek: (List)-termelés szerint: halászat, vadászat földművelés ipar kereskedelem. (Bücher)-távolság termelő és fogyasztó közt: háztartásgazdaságok (ókor) városgazdaságok (középkor) nemzetgazdaságok (legújabb kor). (Hildebrand)-csereeszköz szerint: termékcsere (barter) árupénz hitelpénz. (Marx-Engels)-termelőerők tulajdonviszonya szerint: ősközösség rabszolgaság feudalizmus kapitalizmus kommunizmus. (Rostow)-gazdasági növekedés szerint: hagyományos társadalom (korlátozott termelékenység, Newton előtti technológia, agrárszektor - ókor) előfeltételek a felemelkedéshez (növekvő ipar, fejlődő technika és kereskedelem XVII. század vége) felemelkedés (ipar és mezőgazdaság gyors technikai fejlődése XIX. század) út az értettség felé (növekvő gazdaság, magas beruházási hányad, bekapcsolódás a világgazdaságba XIX. század vége) érettség (magas fokú tömegfogyasztás, tartós fogyasztási javak termelése, városi népesség növekedése XX. század eleje) tömegfogyasztás utáni állapot (gazdasági biztonság, reáljövedelem növekedése háttérbe szorul nincs rá példa) mainstream (egyszerű bonyolult) neoklasszikus (fontos, ha elvont) Szemben intézményi közgazdaságtan (egyén, vállalat, ország társadalmi beágyazottsága), négy szint: közgazdasági elmélet (nincs tér, nincs idő) intézményi közgazdaságtan (történelmi kontextus) GP-i elmélet (1-1 időszak, országcsoport) GP (1 ország, 1 kor). Az összehasonlító gazdaságtan (2. szint): nem semleges intézmények (neoinstitucionalizmus) Rendszerben való gondolkodás: ideális rendszerek (Eucken): KIG TKIG FCSZÁMKIG FSZMMKIG CSG (H és V között). Osztrák iskola: mikronál van optimum, makronál nincs a tervezés nem lehet jó. Schumpeter: vállalkozó (magántulajdon és hatékonyság között a verseny teremt kapcsolatot). Nelson és Wilson: természetes kiválasztódás, Hayek: verseny, csak a jövőben derül ki a múlt optimuma. Német ordoliberális iskola: minden összefügg, a vegyes rendszer instabil egy fog dominánssá válni). Buchanan: politikus a jólét helyett saját hasznát maximalizálja, a döntő fontosságú kérdésekben jó, ha a nép dönt. 2) Gazdasági rendszerek és intézmények Intézmények szükségessége: emberek nagy része semleges, racionális, önhasznát követő, kis része jó, illetve rosszindulatú. Kooperációra az önérdek kényszeríti (állandó bevétel mellett a költség csökken), bizonytalanság, akkor járnak jobban, ha összejátszanak Kijátszás ellen 1

2 visszatartó erő a visszavágás, ha kevesen vannak. Ha sokan, akkor nem tudják ki volt, vagy kicsi a veszteség (kis esély a hallgatólagos megállapodásra). Célja, hogy csak ő dezertáljon, a több kooperáljon. Senki sem enged patt intézmény (kordában tart). Állam: nincs vérség, csak egy helyen élnek szabályok alkotása és betartatása Egyénnek rövidtávon hátrány az intézményesülés, de hosszú távon jó. Intézmény: gazdasági és társadalmi életben érvényesülő, gazdaságilag is szentesített szabályok, szokások, magatartási elvek és normák (szemben a deviancia). Szervezeti kötelesség diadikus (következmény > kötelesség), szemben az intézményi triadikus (következmény < kötelesség). Intézményesülés: magatartási mintát képviselő személyek szerepköreinek és státusának kialakulása, másfelől a magatartásmintával kapcsolatos várakozásoknak az érintettek tudatában való meggyökeresedése (intézmény stabil (2/3-os törvény) szemben a piac változik) Hiszterézis: a jelenben az intézmény hat a gazdaság aktivitására, a jövőben ez hat az intézményre. Intézmény létrejöhet spontán vagy tudatos módon, szervezet csak tudatosan. Szervezet megszűnhet, intézmény nem merev. Intézmény lehet alapvető (öntudatlanul követjük az elsődleges és másodlagos szocializáció után) < származékos (könnyebben lehet megváltoztatni, de behatároltabban) < felépítmény. Természetesen fejlődő intézmények stabilabbak, hatékonyabbak, olcsóbbak, mint a mesterségesek. Ha egyre többen térnek el a fennálló intézménytől cselekedeteikben, akkor szervesen fejlődik az intézmény. 3) A modern kapitalizmus Korai kapitalizmus: a tulajdonos maga gyakorolja a tulajdonosi jogokat, hozza meg a vállalattal kapcsolatos stratégiai és napi döntéseket, övé a jövedelem, szerződést köt és mond fel, jogait eladhatja, méri alkalmazottjai teljesítményét, felvesz, vagy elbocsát munkaerőt, családi vagyonát fekteti a vállalkozásba, teljes vagyonával felel az estleges kudarcért, korlátlan felelősség vállalat bővítése kockázatos + egymás ellenőrzése tranzakciós költség marad a családi vállalkozás részvénytársaság: csökken a kockázat, csak a részvény értékéig visel a tulajdonos kockázatot (korlátozott felelősség), eladhatja a részvényt (nem a vállalatnak, hanem a részvénynek a tulajdonosai), tulajdonosi jogcímek piacosítása, tőzsdei kereskedés. Részvény: a névértékben feltüntetett mértékben testesít meg tulajdonosi jogokat, a részvénytulajdon osztalékot (profitból való részesedés) hoz tulajdonosának, részesedésének mértékében szólhat bele a döntésekbe. A tulajdonosok a döntések nagy részét menedzserekre ruházzák át képviseleti probléma (megoldás: menedzser is kap részvényt, vagy valamelyik fél kilép). Nőnek viszont a tranzakciós költségek, sok tulajdonos követi a menedzseri döntéseket, ezt ellensúlyozza a nagyobb hatékonyság, tőzsdei forgalom, vállalatméret. Tőkepiacon ha csökken a hatékonyság, akkor csökkennek az árfolyamok is, de nincs tranzakciós költség, hiszen az árfolyamokból is lehet információkat kapni, így eladja a részvényt, ami miatt nő a kínálat és az árfolyamok tovább esnek. Termékpiacon az értékesítés nagyságából következtetnek a tulajdonosok a menedzserek munkájára. Menedzserpiacon ha rossz a menedzser akkor kirúgják, helyére másik kerül, így állandó a nyomás. Állami szektor a modern piacgazdaságban: 1945-től nőtt az állami szektor szerepe, mert a piac részlegesen kudarcot vallott, államosítás, fellépés az externáliákkal szemben, közjavak termelése, újraelosztás, erőforrások hatékony allokációja, cél a munkanélküliség és az infláció elleni harc, gazdasági növekedés. Később csökkent, mert az állami beavatkozás kudarcot vallott, rontja a gazdasági hatékonyságot, nem érzékeny a fogyasztói igényekre állami monopólium rosszabb a magánmonopóliumnál. Az állami vállalatok költségvetési korlátja felpuhulhat, azaz egy ideig az állam magára vállalhatja a veszteségeket, így az állami menedzsment szabadsága nagyobb, mint a magáné (pl. növeli a vállalatméretet, nő a hatalma, pénze), tehát a magántulajdonosi gazdasági rendszer hatékonyabb az állami tulajdonú gazdasági rendszernél, de a rendszer hatékonyságából nem következik a vállalat hatékonysága, csak átlagban igaz a dolog. 2

3 A privatizáció (1970-től) célja a gazdasági teljesítmény javítása, költségvetés bevételei nőnek, megfékezi az állami szakszervezeteket és növeli a szavazóbázist. A menedzser céljai: magas fizetés, nagy vállalatméret, hírnév, hosszú élettartam, de a növekedés nem egyenlő a profit maximalizálásával, a bekebelezés réme a tőkepiac eszköze arra, hogy a vállalat érdeke legyen a profitmaximalizálás. A hatékonyság a magántulajdon és a piaci verseny kölcsönhatásának a terméke, pl. alacsony hatékonyság alacsony profit - vagy a tőke visszavonul, vagy nő a termelés hatékonysága. A privatizációt azok az okok korlátozzák, amelyek kiváltották az államosítást. Az állami koordináció kiterjedése a modern piacgazdaságban, az állami kiadások növekedését magyarázó tényezők: GAZDASÁGI-KERESLET: Wagner-törvény (meritokratikus javak, infrastruktúrális beruházások, jólét és magasabb rendű szükségletek, az iparosítás következményei, népességnövekedés és urbanizáció, (negatív externáliák növekedése (szennyezés, zaj, bűnözés) + lakosság nő túlzsúfoltsági hatás), de pozitív externáliák: civilizáció, oktatás, beruházás). GAZDASÁG-KÍNÁLAT: Baumol-hatás (kapacitáshatások, termelékenységnövekedés és relatív árak). POLITIKAI-KERESLET: bürokráciaelmélet, pártverseny, érdekcsoportok, választók és a fiskális illúzió, választási és pártrendszerek. POLITIKAI-KÍNÁLAT: az államigazgatás stratégiai helyzete, a bürokrácia önmozgása. EGYÉB, INTÉZMÉNYI TÉNYEZŐK-KERESLET: centralizmus/föderalizmus, adórendszer. EGYÉB, INTÉZMÉNYI TÉNYEZŐK-KÍNÁLAT: inkrementalizmus. Wagner-törvény: gazdasági fejlődés és a közkiadások nagysága közti összefüggés pozitív. Ha nő a jövedelem, akkor nő az adófizetési kedv, és az állami szolgáltatások iránti igény, de ez nem igaz, ha az iparilag fejlett országokat nézzük, mert bizonyos jóléti szint felett az állami kiadások növekedésének már nincsen tisztán gazdasági oka. Ellen-Wagner-törvény: negatív kapcsolat van a gazdasági növekedés gyorsasága, és az állami szektor kiterjedésének gyorsasága között. Meritokratikus javak: ki lehet zárni bizonyos fogyasztókat, de ha piaci alapon működne, akkor a kereslet kisebb lenne a kívánatosnál, pl. oktatás, könyvtár. Az állami, szolgáltatási szektor termelékenység-növekedése elmarad a magán, ipari szektor termelékenyég-növekedése mögött, mert a szolgáltatásban a legutóbbi időkig (szolgáltatások gépesítése miatt most már nem kevésbé hatékony) nem voltak alkalmazhatóak az élőmunkát megtakarító racionalizálási eljárások Baumol-hatás: a szolgáltatási szektor termelékenysége állandó, ipari szektor termelékenysége növekvő, és mindkét szektorban azonos ütemben nőnek a bérek az élőmunka-igényes szolgáltatások árai az ipari termékek áraihoz képest relatíve nagyobbak lesznek. Ha a két szektor kibocsátásának egymáshoz viszonyított aránya állandó, akkor a társadalmi termék egyre nagyobb részét kell a szolgáltatások termelésére fordítani, és a foglalkoztatottak egyre növekvő arányát kell a szolgáltatási szektorban alkalmazni, tehát a gazdasági növekedés üteme lelassul. A politikai rendszer közgazdasági elemzése: Public choice-elmélet: a politikai döntések végső soron a racionális kalkulációt végző, önérdekeiket szolgáló egyének magatartásából vezethetőek le. A politika szférájának szereplői cselekedeteik várható hasznosságát kívánják maximalizálni adott preferenciáik és a cselekvési korlátok mellett. Bürokráciaelmélet: a közösségi és a magángazdasági szektor termelékenységének eltérései a politikai döntéshozatali folyamat hiányosságaival magyarázhatóak. Az erőforrások pazarlása a hierarchikus-bürokratikus szervezet tagjainak egyénileg racionális viselkedéséből fakad, inkább a saját érdekében (hatalmon maradás, hatalom megszerzése - szavazatmaximalizálás) cselekszik, mint a közjóért. A felesleges tisztviselőt nem rúgják ki, mert akkor csökkenne a hivatal presztízse. Minél több pénz, illetve alkalmazott felett rendelkezik egy hivatalnok, annál nagyobb tekintélye van, ami gazdasági előnyökre váltható. A bürokrácia növekedése nem jár együtt az általa nyújtott szolgáltatások megegyező mértékű növekedésével. A kormány addig növelheti a közkiadásokat, amíg az ebből adódó szavazatnövekedés ellensúlyozza a növekvő kiadásokat finanszírozó növekvő adóterhekből származó 3

4 szavazatvesztés, pl. gazdagoktól több adó, amit a szegények kapnak. A választók és a fiskális illúzió: a választó-fogyasztó nem tudja, nem érzékeli azt, hogy miképpen érintik tényleges gazdasági jólétét az állami kiadások és bevételek. A választó számára az a racionális, ha tudatlan marad, mert egy szavazat alig befolyásolja az állam működését, de az információszerzés költséges, így a közjavak iránti kereslet kisebb lesz annál, amekkora a tökéletes informáltság esetében lenne Downs. Az állami kiadások nagyobbak a szükségesnél, hasznuk jelentős része a választók egy bizonyos körére koncentrálódik, pl. felsőoktatás Buchanan, Tullock. Az érdekcsoportok: az államra nem csupán a szavazók, hanem egyes érdekcsoportok is nyomást gyakorolnak saját érdekeik érvényesítése céljából. Akkor hatásosak, ha kicsik, hiszen minél nagyobb, annál többfelé kell elosztani a hasznot, annál kevesebben vállalják magukra a kollektív cselekvés költségeit, és annál nagyobb az esélye a belső ellentéteknek (a potyautas magatartással szemben pozitív, vagy negatív szelektív ösztönzőkkel lehet fellépni) Olson. Választási- és pártrendszerek: baloldali pártok: az állam jelentős gazdasági szerepét hangsúlyozzák a szociál- és a gazdaságpolitika területén. Liberális, konzervatív pártok: az állami beavatkozás korlátozásának hívei. Pártpolitikai hipotézis: a két oldal hatalommegoszlása a parlamentben alapvetően meghatározza a kormányzat gazdasági tevékenységét Kohl. Koalíció létrejötte függ a pártok ideológiai távolságától és a pártrendszer szerkezetétől. Az államszervezet eltérő felépítése a pénzügyi erőforrások eltérő központosítását teszi lehetővé. Föderalizmusban az állam könnyebben terjeszkedik, mert az ellenőrző mechanizmusok gyengébbek. Centralizmusban az állam növeli kiadásait, mert képes legyőzni az adónöveléssel szemben kialakult ellenállást. Adórendszer: a jövedelemre, vagyonra kivetett adót a polgárok jobban érzik, mint a termékárakban megjelenő indirekt adót. Az intézményrendszer tehetetlenségi nyomatéka abban áll, hogy a kormányváltás rövid távon csupán nem érzékelhető hatásokat kelt. A világpiac hatásának figyelembe vétele, a nyitott gazdaság következményei: magas ipari koncentráció, azaz nagy létszámú szakszervezetek és kollektív alkuk kiterjedt rendszere, amelyekből baloldali beállítottságú kormányok és erős szakszervezeti konföderáció következik, melyek következménye a jövedelemkiegészítő kiadások lényeges mértékű növekedése, ami végül a kiadások jelentős expanzióját eredményezi után a modern kapitalizmusban az állami beavatkozás intézményesült, azaz rendszeressé és jelentőssé vált, befolyásolta a gazdasági szereplőket. A keynesiánus gazdaságpolitikát 1950 és 1970 között alkalmazták, ez a tömegtermelésre és tömegfogyasztásra szerveződő gazdaság megfelelő szabályozási mechanizmusa, ösztönzi a keresletet és finanszírozza a deficitet. A tömegtermeléshez nagy tőkét koncentráló termelőszervezetek kellenek, melyek érzékenyebbek a fogyasztás alakulására től makroökonómiai stabilizáció: termelési kapacítások növekedését összekapcsolták a bérek növelésével, ami magával hordozta az infláció veszélyét, ezért béralkut kötöttek a felek. Bretton Woods: rögzített árfolyamok, nemzetközi pénzügyi rendszer, pénz és árszínvonal értékállandósága. A keynesianizmus intézményesülésének ott volt esélye, ahol az állam nyíltan haladóbb felfogású volt, elbírta az új állami feladatok megvalósítását től költségvetési deficitek a kereslet oldaláról, bér iránti igények költségoldalról, melyek inflációs nyomást gyakoroltak az árakra, így csökkent a kínálat, nőtt a munkanélküliség, stagfláció jött létre, az árfolyamok mozgóvá váltak, kialakult a monetarizmus. A vegyesgazdaság keretein belül maradva mégis elmozdulás történt a liberális irányba. Angolszászoknál szigorú monetáris politika mellett engedékeny fiskális politika valósult meg, míg az USA-ban monetáris szigor mellett növekvő hadikiadások (állami iparpolitika). Később a piac telítődése folytán csökkent a tömegtermelés szerepe a rugalmas technológiák előretörésével. 4

5 A szabadversenyes (korai) piacgazdaságban családi magántulajdon volt (tulajdon és funkció egysége), szabad verseny, atomizált piaci szereplők, az állam szerepe passzív (éjjeliőr ellenőrzi a játékszabályok betartását). A vegyesgazdaságban (modern) a részvénytársasági, az állami és az intézményi tulajdon egyaránt jellemző (tulajdon és funkció szétválása), szabályozott verseny van oligopolista, monopolista és monopolisztikus szereplőkkel, az állam szerepe aktív: szabályozza a versenyt, jóléti funkciókat vállal és beleszól az iparpolitikába. Történeti típusai: piac által vezérelt gazdaság, állam által vezérelt gazdaság, tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság. A tőkés piacgazdaság történeti típusai: a gazdasági fejlettség szintje egyenesen arányos a piaci koordináció minél zavartalanabb érvényesülésével és fordítottan arányos az állami beavatkozás mértékével után azok az országok (F, A, S, J) fejlődtek a leggyorsabban, amelyek nagy teret engedtek az állami beavatkozásnak. Piac által vezérelt gazdaság: állam szerepe kicsi és kívül marad a mikrogazdasági (vállalati) folyamatokon, piaci szabályozásnak nagy tér, erőforrások allokációjában a piacé a döntő szerep, tőkepiac súlya jelentős, bankok szerepe csekély, rövid távú hitelezés, tőzsde szerepe döntő, pl. USA, GB. Állam által vezérelt gazdaság: államnak nagy szerep, beavatkozik autonóm módon a mikrogazdasági folyamatokba, erőforrások allokációjában is vállal szerepet (nem döntő), preferált vállalatok támogatása, vállalatok belső felhalmozása csekély, tőkepiac nem jelentős, de a bankok szerepe nagy, közép- és hosszútávú hitelezés, jelentős egyéb vállalati érdekeltségek, állami tulajdonú kereskedelmi bankok, így befolyásolja a pénzügyi rendszert és a vállalatokat az állam, pl. F, J. Tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság: a kulcsszerepet játszó szereplők érdekszervezetei között létrejött alkuk rendszere révén koordinálja a piac és az állam gazdaságot szabályozó folyamatait, így köztes helyet foglal el a másik két modell között. Az állam nem autonóm szereplő, hanem a magángazdaság érdekcsoportjainak foglya, kívül marad a mikrogazdasági folyamatokon, de ezeket nem csak a piac határozza meg. A piac osztja el az erőforrásokat a gazdaság szereplői között. Az állami beavatkozás ellensúlyozza a piaci hatásokat a hátrányosan érintett iparágakban, vállalatoknál. Szoros a kapcsolat a gazdaság méretei és világgazdasági nyitottsága között, emellett jellemző az állandó, rugalmas alkalmazkodás az aktuális tendenciákhoz. Gyenge volt a feudalizmus, az arisztokrácia, így gyenge volt a konzervatív jobboldal, tehát kompromisszumot kényszerült kötni a baloldallal (kivétel: A, D). Demokratikus korporatizmus: szociális partnerség ideológiája, gazdasági érdekcsoportok centralizált és koncentrált rendszere, a politikai szereplők (állami bürokrácia politikai pártok) közötti politikai alkuk bérekről, árakról, adókról, foglalkoztatásról, gazdasági növekedésről, pl. A, S, N, DK, B, NL, CH, D. Liberális korporatizmus (CH, B, NL): erős, nemzetközi tőke, gyenge, decentralizált szakszervezetek, az állam globálisan alkalmazkodik, magánkompenzáció, az intézményi keret kevésbé centralizált, stabil, effektív, a korporatív alku kiterjedése szélesebb, de kizárja a beruházás és a foglalkoztatás kérdéseit, az alku módja kétoldalú, implicit engedményekkel. A korai iparosítás modellje: a feudális arisztokrácia és az abszolutista állam gyenge volt, vagy ki sem alakult, korai parlamentáris, politikai rendszer, üzleti alapon szervezett mezőgazdaság, kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, kicsi vállalkozások, ipari koncentráció alacsony foka, kevés piaci korlát, fogyasztási ágazatok túlsúlya, állam szerepe passzív, decentralizált magánvállalkozói szervezetek és munkásmozgalmak (reformista), vállalaté a meghatározó szerep az iparosítás folyamatában, a bankok nem a hazai ipari beruházásokat támogatták, hanem növelték a tőkeexportot, az állami bürokrácia növekedése korlátozott (parlament, választójog). Szociális korporatizmus (A, N, DK): gyenge, nemzeti tőke, erős, centralizált szakszervezetek, az állam nemzetileg alkalmazkodik, állami kompenzáció, az intézményi keret jobban centralizált, stabil, effektív, a korporatív alku kiterjedése szűkebb, de magába foglalja a 5

6 beruházás és a foglalkoztatás kérdéseit, az alku módja háromoldalú, explicit engedményekkel. Mindkét fajta politikai következményként szűkíti a szereplők közötti politikai egyenlőtlenségeket. A megkésett iparosítás modellje: erős feudalizmus, arisztokrácia felszámolása megkésve ment végbe, robbanásszerű gazdasági növekedés, nagy vállalatok, magas ipari koncentráció, piaci verseny korlátozása, nehézipar túlsúlya, bankrendszer a kulcsszereplő, állam és a vállalatok fontos szereplők, centralizált munkásmozgalom (radikális, politikailag elkötelezett) és vállalakozói szervezetek, nagy infrastrukturális beruházások, állam közvetlenül vállal vállalkozói szerepet, de többnyire indirekt módon avatkozik be a magánvállalkozásokba, bankszféra a hazai beruházásokat támogatta. 4) A piacközpontú vegyesgazdaság modellje A piacgazdaság központi szereplője az örökéletű (jogi személy) vállalat, minden termelési tényező (föld, tőke, munka) megszerezhető piaci úton (vásárlás, bérlés, kölcsön, részvényeladás), de munkán nem alapulhat gazdasági szervezet. Tiszta vállalkozás: nincs termelési tényezője, csak ötlete, szervezőkészsége tőkét kell szereznie. A tőketulajdonosé a vállalat, a részvénytőke, a reziduális jövedelem, a kockázat, a fix költség (kamat, földbérlet), a profit. Nagy beruházás - tőkeegyesítés részvénytőke-tulajdon korlátolt felelősség (kistulajdonos csak a befektetett tőkét kockáztatja szemben a nagytulajdonossal). Hagyományos (jogi) modell: részvényesek választják az igazgatótanácsot, akik alkalmazzák vagy felmentik a felsővezetőket. Gyakorlati modell: felső vezetők jelölik, ellenőrzik az igazgatótanácsot, akik befolyásolják a részvényeseket. A tulajdon szétaprózódásának tényezői: vállalati tőke növekedése (tulajdonosok száma nő), verseny, növekvő skálahozadék menedzser érdeke (lanyhul a tulajdonosi ellenőrzés, javítja pozícióját, nő a hatalma és a jövedelme, de az alacsony profit miatt lemegy az árfolyam felvásárolják a corporate raider-ek és kirúgják a régi menedzsmentet). Vállalat növekedése lehet: profit útján (nincs szétaprózódás, de lassú), vagy részvénykibocsátással (gyors, de szétaprózódáshoz vezet). Tulajdonos lehet: magánszemély (haszon érdekli), munkavállaló (megtakarítását fekteti be), kisbefektető (befektetési alapba, vagy biztosítást köt), intézményi befektető ( = befektetési alap + biztosító), más vállalat (emiatt is szétaprózódhat). Tulajdonosi ellenőrzés erősödése: menedzserek többségi tulajdont szereznek az általuk irányított vállalatban (menedzseri kivásárlás (hitellel): (L)MBO), corporate raider-ek felvásárolják a céget, intézményi befektető egyre több tulajdont szerez (nem adja el árfolyamcsökkenéskor, mert veszítene rajta), munkavállaló (csekély rész, de az ESOP-ban hitelből vesz részvényt, és az osztalékból törleszt). Az ellenőrzés erősödése erősebb a szétaprózódásnál. USA-ban és GB-ban jellemző a szétszórt tulajdon, mert ott a leghatékonyabb a kisebbségi tulajdonosok jogi védelme. A bankok szerepe függ az érvényes szabályozástól (USA-ban kis szerep, szemben D-ban és J-ban, ahol állami beavatkozás, megkésett iparosítás, bankok szavazhattak a náluk letétbe helyezett részvényekkel, részt vesz az igazgatótanácsban, felügyelő-bizottságban jelentős kereszttulajdonlás). A piacorientált rendszer hátránya az erős függés a spekulánsoktól, a bankorientált rendszernél kisebb a pénzügyi ingatagság, de akadályozza a nemzetközi tőkemozgást. Screpanti. Erős bankú csoport (bank lehet többségi tulajdonos) (A, D, SF, F, CH, GB, DKO) Gyenge bankú csoport (USA, AUS, CAN, I, J, S). La Porta. Tőkepiac alapú rendszer: beruházásokat kötvények és részvények kibocsátásával finanszírozzák, bankhiteleket csak rövidtávra vesznek fel, csekély banki részesedés a vállalatokban (USA, GB) Hitelalapú rendszer (gyenge tőkepiac, jelentős banki részesedés a vállalatokban)-2 aleset: állam által vezérelt alkalmazkodás (kormányzat rögzít bizonyos kamatlábakat F, J), intézményi dominancia (háromoldalú tárgyalásos, nagybankok alakítják a piaci kamatlábakat D). Zysman. 6

7 Állami szabályozás a piacközpontú vegyesgazdaságban: az állam az éjjeliőr szerep által igényelteken túl részt vesz a jövedelmelosztásban is, de ennek mértéke kisebb, mint a többi típusban. A szabályozás iránti igény a piaci szereplőktől indul ki. Trösztellenes törvénykezés (monopóliumok kialakulása természetes következménye a piaci versenynek) céljai: a) verseny fenntartása, védelme, b) a fogyasztók érdekeinek védelme (üzleti praktikák tiltása), c) a kis, független vállalkozások védelme, d) a kisvárosi Amerika értékeinek és szokásainak védelme. Fogyasztóvédelem: caveat emptor (vigyázzon a vásárló): a fogyasztó vállalja a kockázatot, hogy azt kapja-e, amiért fizetett caveat venditor (vigyázzon az eladó): az eladó a felelős az eladott áru minőségéért. Munkavállaló-védelem: munkavédelem, törvényes munkaidő, minimálbér, diszkrimináció tilalma, gyermekmunka korlátozása. Az állami szabályozás itt a piac normális működését szolgálja. A pénzügyi rendszer szabályozása: az kiszolgáltatott, aki kölcsönadja a pénzét, és nem tudja ellenőrizni (aszimmetrikus információ). Értékpapírpiacon törvények tiltják a bennfentes kereskedelmet (tisztesség > hatékonyság). Bankok is finanszíroznak (adós bank hitelező, asszimetria a bankhoz kerül), de ő is csődbe kerülhet, ezért szabályozzák (tartalékráta). 1890: Első trösztellenes törvény (Sherman Act), 1933: Glass-Steagall-törvény (bankügy különválása a többi pénzügytől), Regulation Q: FED maximalizálja a betéti kamatlábakat, cél: a stabilitás növelése. 5) Állam által vezérelt piacgazdasági rendszerek A tőkés termelési mód lényege a piac és a magántulajdon kombinációja. A kapitalizmus lényege a piac és a munka-tőke vertikális kapcsolat összefonódása. Új gazdasági intézmény kifejlődése strukturális válsághelyzetből: strukturális válság politikai konfliktus vagy háború (az új gazdasági intézmény kodifikációja + szabályozási forma + természetes fejlődés) => pozitív visszacsatolás, azaz a szabályozási forma tökéletesedik. Az új szabályozási forma sikeres kialakulása növeli az esélyét egy új strukturális válság kialakulásának: természetes fejlődés (társadalmi konfliktus + változások a kormányban + gazdasági egyensúlytalanság) (a szabályozási forma destabilizálódása + strukturális válság + negatív visszacsatolás). Egyetlen gazdasági-társadalmi rendszer sem képes önmagát tökéletesen azonosan reprodukálni. Az eredeti konfliktust egyre hatékonyabban tudják kezelni, de vele együtt egy új konfliktust gerjeszt től minden országra jellemző volt a fordista modell, azaz nagy volumenű szériagyártás, növekvő skálahozadék, tömegtermelés. Az állam által vezérelt piacgazdaság modelljének katzensteini kritériumai: az állam autonóm szereplőként avatkozik be a mikrogazdasági folyamatokba, azaz: a vállalati szféra szelektív befolyásolása, termelő-beruházások és kutatási programok finanszírozása, kedvezményes hitelek és juttatások a vállalatok preferált csoportjainak, kicsi tőkepiac, nagy banki és állami súly, jelentős állami érdekeltség a vállalati szférában és a bankokban, az állam főként a bankszférán keresztül érvényesíti gazdasági prioritásait. Erős feudális társadalmi környezet volt késői iparosítás, jellemzői: magas, olykor robbanásszerű gazdasági növekedés, magas ipari koncentráció, nagy vállalatméret, beruházási bankok nagy szerepe, új iparágak protekcionista védelme, aktív állami szerepvállalás a beruházásokban, vállalkozók országos szervezeteinek kialakulása, országos szinten összefogott szakszervezeti mozgalom, felülről kiinduló reformok, politikai változások, végrehajtó hatalom túlsúlya. Az állam által vezérelt piacgazdaság francia modellje: állami szektor kialakulásának három hulláma: 1936: Népfrontkormány intézkedései, : II. világháború utáni államosítások (helyreállítás, modernizáció, közvetlen állami beavatkozás a mikroszférába - gazdasági dirigizmus), 1982: Baloldali kormány államosításai: FSZP-győzelem, Mitterand szerint a két fő baj a magas munkanélküliség és az egyenlőtlen jövedelem-eloszlás, melyek oka a magántulajdon túlsúlya, ezért államosítás. Kezdetben a termelékenység és a beruházások 7

8 ugrásszerűen emelkedtek, de nőtt az eladósodottság, mert olcsón adták a termékeket, így az önfinanszírozás romlott, nem takarékoskodtak visszatérés a dirigizmushoz, célja erőforrások koncentrálásával csúcstechnológia meghonosítása, de ez nem sikerült, ezért 1984-től privatizáció. Demokratikus tervezési eljárás: állam irányítja a gazdaságot anélkül, hogy a piacot hátráltatná, megfojtaná. Jellemző volt a nemzetgazdasági tervezés (10 darab ötéves terv), ehhez szükséges a társadalmi szintű összehangolás (szerintük erre a piaci mechanizmusok nem képesek). A terv a társadalmi érdekegyeztetés intézményes működésének a színtere is. A terv végrehajtásában mindenki érdekeltté vált kényszer nélkül, tehát direkt és aktív, mert hatni is kíván a jövőre, nemcsak feltérképezni. A problémák az egész állami beavatkozási rendszert érintették: rugalmatlanná vált (a technikai fejlődés máshol felgyorsult), a mikrogazdasági folyamatok túl bonyolultakká és áttekinthetetlenekké váltak. A francia gazdaság intézményrendszere: munkavállalók és munkáltatók kapcsolatrendszere: 1945-től kormányzat és a szakszervezetek közti viszony ellenséges volt, majd 1982-től enyhült, de 1990-től az EU-F jogharmonizáció miatt megint erősödött a foglalkoztatás bizonytalansága. Közintézmények szerepe: öt fő intézmény határozza meg a francia termelés és jövedelem-eloszlás jellemzőit: végrehajtó hatalom, magánvállalatok, PM, EUintézmények, tervezési bizottságok (1980-ig centralizáció, majd decentralizáció, és 1993-tól állami szektor és jóléti kiadások csökkentése). Kormányzat és üzleti szféra: a piaci allokáció alapvető koordinációs mechanizmus maradt, de az állami beavatkozás a magánszektorra is kiterjedt (fontos iparágak védelme és támogatása). Bankszféra, bankrendszer sajátosságai: jelentősebb bankok szinte mind köztulajdonban vannak, ami közvetlen eszköz a kormányzat kezében a gazdasági tervcélokhoz igazodó hitelpolitika kialakításához. A bankrendszer erősen centralizált, így egyszerűbb volt a hitelallokáció befolyásolása, és a preferált iparágak védelme és támogatása, emellett a Kincstárnak is fontos szerepe van. Állami beruházások és vásárlások: 1980-as években az állami beruházások szerepe nőtt (ipari K+F, munkahelyteremtés), de a magánberuházást is támogatja. Az állami vásárlásokért (állami vállalatok, szervek, helyi közösségek vásárlásai) komoly harc a magánszektorban. Az állam által vezérelt piacgazdaság japán változata: 1850 előtt teljes elzárkózás, de 1853-ban USA erőszakkal vette rá kikötői megnyitására, majd jött GB, NL, URS. Két választási lehetőség: 1) félgyarmati sorsba süllyedés (Kína), vagy 2) modernizáció a hátrány ledolgozására: Meidzsi-korszak (XIX. század 2. fele és a XX. század 1. fele): első évtizedeiben a nyugattól való tanulás (posta, távközlés, közoktatás, vasút, hajózás, egészségügy és higiéniás rendszer modernizálása). Állami iparág-támogatás: vasút, vas- és acélbányászat, elektromos energia, cement- és vegyipar. Kereskedelmi-üzleti szektor szerepe nőtt: ipari-, kereskedelmi- és banktőke koncentrációja. A modern szektor zaibacuk keretében szerveződött, ami biztosította a tőkefelhalmozást, a hatékony termelési módszereket, és a lehető legmagasabb skálahozadékot. A II. világháború vesztes állama volt, a gazdaság romokban, USA-megszállás modern gazdasági és politikai rendszer kiépítése: családi zaibacuk feloszlatása, munkavállalói szervezetek tevékenységének aktivizálása, mezőgazdasági reform (földosztás), császár szerepének csökkentése parlamenti demokrácia ( Liberális Demokrata Párt), államimagánvállalkozói együttműködés. A japán gazdasági-társadalmi rendszer vonásai: a társadalmi rendszer filozófiai alapjai: konfucionista tanok közvetlen uralmi és hatalmi viszonyok, állam által felülről vezérelt reform. Közösség (nemzet, vállalat, család) elsőbbséget élvez az egyénnel szemben elöljárók tisztelete, ők testesítik meg a közösséget. A munka az élet legfőbb célja, hit a kormányzat, bürokrácia, munkaadók gondoskodásában. Társadalmi berendezkedés: család < vállalat < üzleti konglomerátum < egyetem < kormányzati intézmények. A döntés alapvető 8

9 elve a közösségen belül a konszenzus. A különböző szintű közösségeket a japán nemzeti közösséghez való tartozás fogja össze. Tulajdoni és koordinációs rendszer: domináns tulajdonforma a magántulajdon piaci koordináció mechanizmusai dominálnak, de a bürokratikus koordináció súlya nagyobb, mint más piaci gazdaságban Japánnak állam által vezérelt gazdasága van (meghatározó súlyú a fejlesztésekben): jelentős vámvédelem (a vállalatok monopolista árszintet tartanak fenn belföldön). Jellemző a protekcionista gazdaságpolitika (szabad kereskedelem korlátozása, nincs importverseny) a világ legnagyobb tőkeexportőre, miközben belföldön a külföldi tulajdonban lévő vállalatok súlya elhanyagolható. Legnagyobb befolyása a PM-nek és az IKM-nek van, de fontos szerepe van a gazdasági szervezeteknek (Keidanren = GSzJSz) is. Bankrendszer: hierarchikus felépítésű, források a kicsiktől a nagyokhoz mennek, kevés nagybank irányít, a Japán Jegybank együttműködik a PM-mal, az EXIM-Bankkal és a Japán Fejlesztési Bankkal. Gyakori az állami beruházás kölcsönből, ezért alacsony a munkanélküliség, gazdasági növekedés, magas beruházási hányad tól hazai pénzpiac liberalizálása, bankrendszer koncentrációja (a világ kilenc legnagyobb bankja japán). A japán vállalati rendszer sajátossága: a gazdaságszerkezet duális (a nagyvállalatok mellett a vállalati struktúrát a kisvállalatok dominálják). A nagyvállalatok (zaibacuk) családi vállalkozásokból nőttek ki, külföldi felvásárlók számára hozzáférhetetlenek voltak. A vállalati rendszerben a versengés és a komplementer-jelleg egyszerre van jelen. A zaibacukat az USA megszállás során feloszlatták, de utána a japán kormány visszaállította a nagy, családi tulajdonú konglomerátumokat (keirecu: a cégek közötti kapcsolatok lazábbak, méretük kisebb, gazdasági hatalmuk dekoncentráltabb, nincs központi szervezet, koordináció informális (időszakos találkozókon), általános a kereszt-részvénytulajdon és a keresztdelegálás). A birodalom bankja támogatja a körhöz tartozókat, innovációit finanszírozza, ellenőrzi a vállalatokat, megmenti a vállalatot a csődtől. A keirecuk alkotta konglomerátumok a termelés, beszerzés, értékesítés, ár- és hitelpolitika, import, export területein is magas szinten monopolizált zártkörű termelési és értékesítési láncot alkotnak. A piaci részesedés növelése mindig fontosabb, mint a profit. A rendszer előnye: megvédi a cégeket a külső tőkebehatolástól, cégek közötti állandó informális kapcsolat. Kereskedőházak (általános kereskedelmi vállalat sogo shosha): biztosítják megbízóik kereskedelmi hátterét, közvetítik feléjük a piaci információkat, garantálják a biztonságos nyersanyag-ellátást, pénzügyi segítség a kisfogyasztóknak, lízingügyletek lebonyolítása, japán termékek külföldi népszerűsítői. A japán vállalati gazdálkodás és menedzsment sajátosságai: átfogó minőség-ellenőrzés (piackutatástól eladásig), azonnali készlet- illetve áruszállítás (just in time nincs készletezés, ezért olcsóbb és naprakészebb), széles körű gondoskodás a munkavállalókról (családi jelleg). A társadalmi érdekegyeztetés rendszere: a szakszervezetek és a munkaadók érdekképviseletei vállalat(rendszerek)ként szerveződtek, nem szakmák szerint. Béremelés nagyságát előzetes megállapodásokkal rögzítik, így csekély a konfliktus esélye, szakszervezeti tagság csak 25 %, sok a részmunkaidős. Japán gazdasági fejlődésének és gazdasági rendszerének összefüggései: évtizedekig a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága a növekvő kormányzati beruházások miatt (expanzív növekedés), alacsony munkanélküliség, csökkenő infláció, majd stagnálás után recesszió után a rögzített dollár-yen árfolyam feloldása után a yen a háromszorosára erősödött, és a külkereskedelmi irányultság is módosult (nőtt az ázsiai külkereskedelme Yen-övezet). Kezdetben árudömping, majd a protekcionista intézkedések miatt vegyesvállalatként termelt tovább, később vámon kívüli korlátozások, adminisztratív irányelvek. Válságjelenségek: gazdasági fölény monoton csökken, munkanélküliség nő, magas megtakarítási hányad, ezért alacsony a belső fogyasztás. Buborékgazdaság: nőtt a pénzkínálat, nőtt a részvények iránti kereslet, magas ingatlanárak, nőtt a hitelkihelyezés, külpiaci 9

10 lehetőségek beszűkülése miatt vált fontossá a belső fogyasztás. Japán zártsága nem tarthat örökké, kiegyensúlyozottabb viszony kell a reálgazdasághoz, a japán értékrend és gazdasági rendszer nagyon eltér a megszokottól, meg kell változtatni a vállalatok működési rendszerét. 6) A jóléti államtól az esélyteremtő államig Jóléti állam: olyan állam, amely elkötelezett polgárai anyagi és szellemi jól-léte iránt, és ezért aktívan beavatkozik a gazdasági folyamatokba. Reziduális jóléti állam (USA): szegények számára szociális háló piaci megoldásokkal. Univerzális jóléti állam (S): az egész társadalom számára szociális szolgáltatások, amelyet piaci eszközök nélkül működteti. Jóléti rendszerek kialakulásának 3 alapelve: társadalmi igazságosság és méltányosság elve (szükséges a javak újraelosztása), piac hibáinak és kudarcainak felismerése, morális alapelvek megvalósítása. A jóléti állam szükségessége: jövedelemegyenlőtlenségek mérséklése (verseny okozza a jövedelemegyenlőtlenséget, melynél nincs ösztönző erő a gazdasági tevékenységre, ha túl nagy az veszélyezteti a működőképességet). Szegénység következménye a bűnözés, tehetséges emberek képességei, alkotókészségük veszik el. A szélsőséges egyenlőtlenségek ellentmondanak a morális elveknek (kevés munka sok pénz) + piaci kudarcok. Piaci kudarcok: a) külső gazdasági hatások (Csak a profit számít, de pl. a szennyezés nem, mert a szennyezés és a káros következmény között hosszú idő, elszenvedőik nehezen azonosíthatók + a szennyezés helyreállítása drágább, mint az általa elért profit. Felek közötti megállapodás akkor lehetséges, ha a káros hatás azonnali, az elszenvedő azonosítható, egyértelmű tulajdonjogok.), b) meritokratikus javak (Olyan fogyasztási cikkek, amelyek fizikailag magánjavak, de amelyek esetében az állam korlátozza a fogyasztó szuverenítását és felülbírálja a fogyasztói döntéseket, pl. dohányzás, biztonsági öv, iskola. Érvek erős externális hatásai vannak a többi fogyasztóra.), c) hiányzó, vagy tökéletlen információk (Emiatt tökéletlen a piac működése, ezt akadályozza meg az állam jobb informáltsága folytán a hátrányos termékek és szolgáltatások piacra kerülésének tiltása révén.), d) növekvő volumenhozadék természetes monopóliumok (Kiszolgáltatott fogyasztók miatt állami beavatkozás, ha piaci elégtelenség van, és képes megoldani a csapdahelyzeteket anélkül, hogy súlyos mellékhatások keletkezzenek.). Egyéb megoldások: gazdagok adakozása (nem elég hatékony a potyautas magatartás miatt). Beavatkozások fajtái: a) magántevékenységek szabályozása törvények, előírások útján, b) állam közvetlen termelő, vagy szolgáltató jóléti intézményei (mennyiségi szabályozás, minőségi szabályozás, javak fogyasztásának állami finanszírozása, adók útján történő árnövelés, bizonyos javak és szolgáltatások állami előállítása, pénzbeli transzferek a rászorulóknak). Jóléti állam változatai: a) liberális: jogcím a kedvezményekre a szükség, az intézmények szerepe piackorrigáló, a szociális jövedelem forrása szociális, a programok típusai szelektívek, a lefedett népesség kisebbség, a magánszervezetek szerepe nagy, az adminisztratív lebonyolítás helyi, az újraelosztás mértéke kicsi, és a rendszer karaktere a megosztott középosztály, b) szociáldemokrata: jogcím a kedvezményekre az állampolgárság, az intézmények szerepe kiegyenlítő, a szociális jövedelem forrása az alapjövedelem, a programok típusai univerzálisak, a lefedett népesség többség, a magánszervezetek szerepe kicsi, az adminisztratív lebonyolítás kormányzati, az újraelosztás mértéke közepes, és a rendszer karaktere a széles egyenlőség, c) koraszülött K-E-i: jogcím a kedvezményekre az állampolgárság, az intézmények szerepe egyenlősítő, a szociális jövedelem forrása az újraelosztás, a programok típusai univerzálisak, a lefedett népesség teljes, a magánszervezetek szerepe semmi, az adminisztratív lebonyolítás centralizált, az újraelosztás mértéke nagyon nagy, és a rendszer karaktere a formális egyenlőség. 10

11 Kettős követelmény az állam előtt: a) ne sértse a magántőke hatékonyságát, és csak a legszükségesebb mértékben korlátozza a magánvállalatokat a profitábilis termelésben, b) amikor maga lép fel termelőként, vagy szolgáltatóként, akkor azt racionálisan tegye. A jóléti állam ellentmondásai statikus szemléletben (a kormányzat kudarca): a) nyomásgyakorló csoportok létezése (lobbik érdeke nem egyezik meg a társadalom érdekével), b) bürokrácia nehézkes és alacsony hatékonyságú működése (állam nem tudja ellenőrizni + saját érdekeit követik), c) származékos externáliák (diszfunkcionális szabályozás gyakori), d) az inputok és outputok, illetve a költségek és árak a piac kialakulásának a következtében (állam felülbírálja a fogyasztók döntéseit: 1) saját pénzét magára költi lehető legnagyobb hasznosság, 2) saját pénzét másra költi ajándékozás: költségoldalról hatékony, de fogyasztói preferenciák szempontjából nem hatékony, 3) kettes fordítva, 4) egyes fordítva). A jóléti állam kockázatai dinamikus szemléletben: a) a gazdasági szereplők késleltetett alkalmazkodása a juttatások negatív ösztönzéséhez (munkanélküli egyre kevésbé akar munkát vállalni tanult gyámoltalanság), b) kritikus következmények a makroegyensúlyra nézve (mérsékelt deficit még növeli az aggregált keresletet, de a nagy deficit már destabilizációt okoz), c) a politikusok és kormányzati tisztviselők magatartásának indukált változásai (bürokraták a népszerűség miatt felelőtlenül osztogatják az állam pénzét, mivel az nem az övék), d) a piaci kockázatok fokozatos helyettesítése politikai kockázatokkal. A jóléti állam válsága: azért, mert a gazdaság, amelyre a jóléti felépítmény alapozódott, megváltozott. Új termelési mód és gazdasági rendszer információs társadalom (tudásalapú gazdaság, posztindusztriális kor). Hagyományos tömegtermelés (fordizmus) a számítógépek fejlődésének hatására tömeges testreszabássá (toyotizmus komplexebb, variabilisebb termelés, felgyorsult folyamatok - bizonytalanság) vált. A túlélés feltétele a rugalmasság, gyorsaság, mindez megkérdőjelezi a jóléti államot, ahol fontos alappillér volt a biztonság, kiegyensúlyozottság, stabil és szabályozott foglalkoztatási viszonyok. A társaságok miközben tevékenységük nagy részét már nem bérmunkásokkal, hanem külső kontraktusokkal végeztetik belül is alkalmazottaikból szervezett molekuláris egységekre: ad hoc teamekre, teljesítményorientált munkacsoportokra, projektekre bomlanak. E belső és külső csoportok amőbaként változnak, igazodnak a valós munkaerő-szükséglethez. A munkaerő egyre kevésbé kötött, egyre inkább nomádként viselkedik (permanens (élethossziglani) tanulás), de tetemes része hosszútávon is kívül reked a termelési folyamatokon, információs szegényekre és információs gazdagokra oszlik a társadalom, amely nem változtatható meg újraelosztással, a köztük lévő jövedelemkülönbség nagyobb, mint valaha és a jelenlegi sokszorosára tágul. Biztonságáról és foglalkoztatottságáról az egyénnek növekvő mértékben magának kell gondoskodnia. Felértékelődik a szolidarítás magánintézményeinek a szerepe, de egyidejűleg növekvő devianciákra, súlyos egészségügyi problémákra, migrációs konfliktusokra kell felkészülni. Az információs technológiákra három féle kormányzati reakció: 1) visszatáncolás a jóléti államhoz (vadkapitalizmus), 2) vegetálás a romokon, 3) az adóztató-költekező állam helyett új társadalmi megegyezés: az esélyteremtő állam, jellemzői: a) a jólétre szánt pénzeket nem számolatlanul költi a jóléti intézményekre, hanem olyan beruházásoknak adja, melyeknek tovagyűrűző hatásuk van, b) leszámol az univerzalizmussal, csak a rászorulókat támogatja, c) a beruházásokat és az oktatást ösztönözve nemcsak a munkanélkülieknek, de az üzleti világnak is kedvez, ezáltal leszereli a jóléti államot mindig is negatívan érintő tőkét, d) kikapcsolja a negatív ösztönzőket, a tanult gyámoltalanságot a potenciális munkavállalóknál, e) adekvált az új társadalmi struktúrával, f) felismeri a globalizáció kihívásait, és válaszol rájuk, g) ellenáll a populista szirénhangoknak. 7) Új szervezeti formák a modern kapitalizmusban A negyedik információs forradalom során kialakult az üzleti hálózat, mert a jelenlegi dinamikus, bizonytalan környezetben eredményesebb a vertikális, hagyományos társaságnál. 11

12 A mai gazdaság alapegységei a hálózatok, vállalat-együttesek, mert magas a tanulási kapacitása, nagyobb az alkalmazkodóképessége és a reakciósebessége. A hálózat cégek közötti kapcsolatok rendszere, több vállalatot, gazdasági egységet, szervezetet átfogó tartós együttműködés, a láncszemeiket alkotó szervezetek közötti bonyolult és gyakori interakciók, és az azok talaján kiformálódó hosszú távú közös érdek. A hálózatok körvonalait nehéz meghatározni, határok nélküli szervezet (amőba). A hálózati kooperációk az üzleti tevékenységek széles skáláját (marketing, termékfejlesztés, innováció, vállalati stratégia) öleli fel. Informális hálózatok: a rejtett tudás hálózaton belüli áramlása az együttműködés hatékonyságának fontos tényezője. A hálózati együttműködés három tartalma: a) kommunikációs tartalom (a különféle információ és tudás hálózati tagok közötti áramlása), b) cseretartalom (az egyének közötti, formalizált vagy informális alapon végbemenő tranzakció), c) normatív tartalom (azokat a normákat és várakozásokat foglalja össze, amelyeket a hálózat tagjai eltérő jellemzőik és tulajdonságaik miatt egymástól várnak). Hálózattipológia a hálózatszervezés rendező elvei: a) célfeladat szerint (új tudás generálását vagy egyéb üzleti megfontolásokat tartja szem előtt), b) szervezeti adottságok szerint (kezdeményezője nagy- vagy kisvállalat), c) virtualitás szerint, d) piaci struktúrához való alkalmazkodás szerint (stabil, vagy nagyon gyorsan változó piaci környezet), e) lokálisglobális alkalmazkodás szerint. A) Tudáshálózat fajtái: kutatásra társult közös vállalkozás, kutató vállalat, megállapodás közös kutatásra és fejlesztésre, technológia cseréjéről szóló megállapodás, technológiai együttműködéshez kapcsolt közvetlen beruházásra vonatkozó megállapodás, licencek cseréjéről és másodlagos források megosztásáról szóló megállapodás, alvállalkozói szerződés termelési feladatok megosztására és beszállítói hálózat létrehozására, kutatási társulás, kormány által szponzorált közös kutatási program, számítógépes adatbank és értéknövelő hálózat technikai és tudományos ismeretek belső cseréje, egyéb hálózat-beleértve az informális hálózatot Freeman. Kutatási kooperáció közös vállalkozásban, közös kutatás és fejlesztés, megállapodás technológia cseréjéről, közvetlen beruházás, fogyasztó és szállító közötti kapcsolat, technológia egyirányú áramlása Hagedoorn. Stratégiai szövetség: cégek közötti kooperációnak az a változata, amikor a cégek közötti megállapodás legalábbis a technológiák kölcsönös cseréjét és meghatározott technológiai innovációk közös végrehajtását tartalmazza, két változata van: a partnerek vagy egyenlő arányban vesznek részt a kooperációban (közös vállalkozás), vagy a partnerek szerződéses viszonyban állnak egymással (többen vannak), de nem egyenlő arányban részesednek (csúcstechnológiában jellemző). B) Lefelé irányuló hálózatosodás: nagy, vertikálisan integrált cég kezdeményezi, amely rezsiköltségeit csökkenti (a karcsúsítással és) az outsourcing (kihelyezés) révén, azaz a vállalat belső termelő, vagy szolgáltató funkcióját más, kisebb cégekre bízza (hosszú távú szerződés). Ez egyre nagyobb méreteket ölt, fő célja, hogy a vállalat jobban tudjon fő profiljára összpontosítani. Laterális (oldalirányban terjeszkedő) hálózatosodás: mag nélküli alakzatok jönnek létre, a kihelyezés azonos méretű cégeket köt össze értékhozzáadó lánc (value-chain). C) Virtuális vállalat: vagy teljesen virtuális, az interneten létezik (pl. Amazon), vagy sok gyár földrajzilag távol egymástól, de egységet alkot az elektronikus hálózatok (globalizáció) útján. Globális iroda: nemzetközi társaságok szellemi központjaikat olyan országokban rendezik be, ahol olcsóbban elérhető a kvalifikált tudás. D) Külső hálózat: outsourcing, laterális összefogás, hagyományos nagycég-beszállítógyűrű struktúra. Cirkuláris szervezet: egyenrangú felek interakciói a cégen belül, az egyéni teljesítmény helyett a csoportteljesítmény számít. Belső hálózat: hierarchikus struktúra lassan alkalmazkodik szétbontják molekuláris egységekre, teamekre (felelősség decentralizálása, 12

13 nyitottság, ügyfélorientáltság, állandó tanulás, teljesítményértékelés, egyéniségtisztelet). Nincs külső erőforrása, minden szükséges tőkét birtokol a cég (háromszögben egy kört (brókerek) körülölel négy kör (tervezők, termelők, beszállítók, piacszerzők és elosztók)), pl.: GM. Stabil hálózat: bevonnak külső erőforrást is, jellemző az outsourcing, értéklánc, megosztják a kockázatot, tőkét (háromszögben vezércég, körülötte körökben a beszállítók), pl.: BMW. Dinamikus hálózat: a cégek az erőforráskorlát kitágítása miatt lépnek szövetségre, külső erőforrás bevonása jellemző, a tőke sok cég között oszlik meg, specializáció, rugalmasság jellemző, vezető cég csak néhány területet tart meg (K+F, design) (ugyanolyan, mint a belső hálózat, de nincs háromszögbe foglalva), pl.: Reebok. E) Regionális (és globális) hálózat: sokoldalú, intenzív és gyakran informális kapcsolatok működnek benne a különféle iparághoz tartozó helyi cégek és a különféle helyi intézmények (kormányzat, bankok, iskolák, kutatóintézetek) között, az alulról induló, önszerveződésen alapuló fejlődést ösztönzi. Öt fajta regionális kooperáció: szupranacionális regionális gazdasági tömörülés, nemzetközi regionális szövetség, egymástól távol eső területeket összekapcsoló multilaterális virtuális régiók, országhatárokat csak korlátozott mértékben átlépő együttműködési rendszer, nemzethatárokon belül maradó regionális gazdasági stratégia. A hálózatosodás mozgatórugói: profit (végső indíték és mérce), költségmegtakarítás (időmegosztás, holtidő-kiküszöbölés, munkaerőkölcsönzés), biztonság (lassú, bizonytalan nagyvállalat hálózat), versenyelőnyök (minél nagyobb outsourcing, mivel így nincs sztrájk, nincs béremelés, alacsony árak, napi 24 órás munkaidő), erőforráskorlátok tágítása (állandó költségek megoszlanak a hálózat tagjai között, nincs párhuzamos fejlesztés). A hálózati integráció magyarázata a tranzakciós költségek tana alapján (új instucionalizmus): a szervezet két szélsőséges típusa a piac és a hierarchia (vállalat). A hálózat egy hibrid forma, a két szélsőség között van. A tranzakció alanya az ember, nem a szervezet, cselekedeteit a hasznossági elv vezérli. Az elemzés alapegysége a tranzakció, melyhez költség kapcsolódik, ami alatt a működési, koordinálási, motiválási költségeket értik. Felmerülésének alapvető okai az opportunista cselekvés (mások szándékolt becsapása), valamint a tökéletlen és aszimmetrikus informáltságból származó bizonytalanság. Nagysága függ egyenes arányban a tranzakciók tőkespecifikusságának mértékétől, fordított arányban a tranzakciók volumenétől és gyakoriságától. A vállalat határait a tevékenységek, tranzakciók internalizálásánakexternalizálásának optimálissága jelöli ki. (TC)G1 = (TC)P1, (TC)G2 = (TC)P2 + (TC)H2, (TC)G3 = (TC)P3 + (TC)H3 + (TC)NW3 => TCG3 < TCG2 < TCG1, ahol G = gazdaság, P = piac, H = hierarchia (vállalat), NW = network (hálózat). A hálózat olyan tranzakciókat von hatókörébe a piactól és a vállalattól, amelyeket olcsóbban old meg náluk. A különféle tranzakciók nehezen különíthetőek el a valóságban. A piaci tranzakció költsége radikálisan csökken az egyidejűség és a hely nélküli tér miatt, ezért bízzák a tevékenységet a piaci partnerekre. A hálózat optimalizálja a piac és a vállalat arányát, annak érdekében, hogy a tranzakciós költségeket minimalizálja. A hálózati integráció magyarázata régi institucionalista megközelítésben (Polányi): Az adott társadalomban meglévő intézményektől függ az, hogy a gazdasági tevékenységeket milyen erők koordinálják, három típusa van a koordinációs intézményeknek: a) reciprocitás ((vissza)ajándékozás, a kapcsolatok szimmetrikusak, a cserét társadalmi kapcsolatok motiválják, diktálják), b) redisztribúció (javak áramlása a termelési egységektől a központba, társadalmi kapcsolatokon alapul, de a kapcsolatok asszimetrikusak), c) árucsere (javak és szolgáltatások személyek közötti cseréjét jelenti a piacon, a profit motiválja). A valóságos gazdasági rendszerek ( = hálózatok) mindegyike leírható az említett három integrációs séma valamely kombinációjaként. Tömegtermelésben a reciprocitás visszahúzódik, de a hálózati együttműködésben a reciprocitás szerepe nagy, elhanyagolhatók a tranzakciós költségek a reciprok jellegű cserekapcsolatokban (elég az adott szó). Olyan tevékenységek is zajlanak a 13

14 hálózatban, amelyek sem tisztán piaciak, sem tisztán hierarchikusak, mert társadalmi kapcsolatokon alapulnak. A hálózat ráépül a piacra és a vállalatra és kiegészül a reciprocitással. Verseny és kooperáció a hálózatban: kooperációk nagyon elterjedtek, a legfőbb hajtóerő a globális piaci verseny éleződése, a legbensőbb titkok (innováció) területein is jellemző, az információs technológiák fejlődése ezt mostanra tette lehetővé: 1. információs forradalom: Írás (i.e ), 2. információs forradalom: Írott könyv (i.e. 1300), 3. információs forradalom: Könyvnyomtatás (i. sz. 1450), 4. információs forradalom: Számítógép (i. sz. 1950). Tökéletesen rugalmatlan technológiai rendszer: autonóm gazdasági egységek, mindegyik egység csak egyetlen termékfajta előállítására képes, iparági besorolás egyértelmű, iparágak között nincs verseny, kiszámítható üzleti környezet, a verseny ideális rendszere. Tökéletesen rugalmas technológiai rendszer: autonóm gazdasági egységek, mindegyik egység képes bármilyen termék előállítására rendkívül rövid idő alatt, iparági besorolás értelmetlen, rendkívül intenzív verseny, kiszámíthatatlan üzleti környezet, kooperáció nélkül összeomlik a rendszer. A hálózatban folyamatosan végbemegy a tudás és az információ kölcsönös cseréje, a tanulás a hálózatosodás központi kategóriája, értelme, lényege, a hálózatok javarésze tudáshálózat. A kooperációs igény az innováció területén az egyik legnagyobb (olcsóbban, gyorsabban, különböző vállalatok eltérő technológiai és szakmai tudásának egyesítése). A rejtett tudás elsajátítása a hálózatban fontos összetevője a hálózati többlethaszon keletkezésének. Információs hálózatok öt területe (Steward, Conway): szabadidős hálózat, szakmai hálózat, tudományos hálózat (itt érvényesül leginkább a hálózatspecifikus reciprocitás), felhasználói hálózat, baráti hálózat. 8) A gazdasági rendszerek latin-amerikai modellje Heterogén (liberális militarista),? (felzárkózás módja), történelem (1): ezüst bánya, mezőgazdaság (gyenge a szerves tőke akkumulációja) állam és erős külföldi tőke miatt függőség, kimerül a hazai tőke, társadalmi gazdasági formák átalakultak (nem szűntek meg), történelem (2): NGVV állam szerepe nő (liberális keynesi) újraelosztás (kereslet nőtt, deficit csökkent)-politika, importhelyettesítő ipar zárt gazdaság védelem terheli a mérleget egyensúlytalan (hivatalnok) megtakarítás nő, függőség csökken, helyettesítéshez tőke kell feldolgozóipar (nehezebben viszi ki a nyereséget), tőkehiány mérséklése a cél, fejlettebb latin-amerikai országokban volt tőke külföldről, de a fejletlenebb ágazatok leszakadtak, viszont a fejletlenebb országokban beruházás sem volt, így eladósodik. Egyoldalú exportszerkezet import függés 1933-tól jobban válság (nem tőkés rend szerint termel (naturálgazdálkodás), mert nincs integráció és piaci mechanizmus, kisüzem és nagyüzem ellentéte, piac és gazdaság kettőssége torzulás korlátokat beépítve viszi magával. Állandó megkésettség okai: eltérő fejlődés, dezintegráció és korlátok újratermelése, túlhaladott struktúrák túlélése, dualitás, kicsi belső megtakarítás, kicsi külső orientáció, fejlődést korlátozó érdekcsoportok, munkaerő korlátozott és elégtelen dinamikája. Reform: gazdasági növekedés (ha csak ez, akkor az kudarc, mert az export, a beruházások és a kereslettől függő belső, illetve dinamikus iparosítás egyaránt megállt a növekedésben ra + szelektív agrárfejlesztés (a hatalmasok kimenekítették a tőkét), állam 1985-től növelte a beruházásokat, így 1980 = 1990, egyensúlytalanságok, finanszírozhatósági és szociális problémák (aránytalan jövedelemelosztás szegénység, nők munkában). Új stratégia: globalizáció OK növekedés kell pénz kell stabil környezet kell struktúraváltás kell (1960-tól állammal: nyitás, nincs protekcionizmus, exportorientált iparosítás, integráció, agrárreform, beruházási feltételek és államháztartás javítása 1970: beruházás nőtt, de 1973: beruházás csökkent az olajválság miatt elveszett évtized, utána 14

15 folytatás, de állam nélkül, cél: piaci viszonyok érvényesülése (infláció csökkentése, adó-, pénzügyi-, munkaügyi-, nyugdíjreform, privatizáció, MERCOSUR, liberalizáció, de tőke csak a nagyvállalatokba ment, egyensúlytalanság és adósság nőtt, infláció 20 40%/év folytatni kell a stabilizációt. 9) A Távol-Kelet gazdasági rendszerei Ázsia a gazdasági dinamizmus, a fejlődés, a felemelkedés szimbóluma lett, a piac mechanizmusai a meghatározóak, szemben az állami szerepvállalás minimális mértékével. A szabad kereskedelem a gazdasági növekedés és így a felzárkózás motorja. Mások szerint viszont az állam szelektív ipar- és kereskedelempolitikát folytat, beavatkozik a piaci folyamatokba. A Távol-Kelet földrajzilag egységes, de társadalmilag, gazdasági berendezkedésüket tekintve különböző. Csak állam által irányítva lehet gyorsan felemelkedni (késői iparosítás), gyarmattartóknak nem volt érdekük a tőke és a technológia átadása, hiszen saját termékeiket adták el, kifosztották a nyersanyaglelőhelyeket a gyarmatokon. A felemelkedésnek több útja van (pl. India önellátást és elzárkózást valósított meg), a Távol-Kelet nem zárkózott el teljesen, csak néha, időlegesen. Nem utasította el a külföldi segítséget, nem törekedett önellátásra, nem hagyta figyelmen kívül a hatékonysági szempontokat kifelé forduló gazdaságstratégia távol-keleti csoda: kiemelkedően gyors gazdasági növekedés, társadalmi, vagyoni különbségek csökkentése, szegénység felszámolása, a mezőgazdaság megtermelt javainak és termelékenységének gyors ütemű növekedése, a feldolgozóipari export nagy dinamikája és a szektor viszonylagos nyitottsága, a hazai megtakarítások által támogatott tőkeberuházások jelentős gyarapodása, a szellemi tőke kezdeti magas szintje, és gyors ütemű növekedése, a termelékenység általános szintjének nagyobb ütemű emelkedése, a technológia-átvétel bátorítása, a makrogazdaság stabilitása és kielégítő menedzsmentje, a születések számának korábban jelentkező és nagyobb mértékű visszaesése, a politikai stabilitás viszonylagos tartóssága, a szélesebb néprétegek számára hozzáférhető jólét. A gazdasági növekedésből szinte mindenki hasznot húzott, munkahelyi biztonság a garantált bér és a vállalat által nyújtott jóléti szolgáltatások miatt. Munkavállalói szervezetek gyengék voltak, nem volt jellemző a sztrájk. Állam kisegítette a gyengélkedő cégeket, cserébe a lakosság nem követelte a pluralizmust, tehát a társadalmi stabilitás, a növekedés volt jellemző, és az így keletkező többlet szintén a társadalmi stabilitást szolgálta. Fontos szerepe volt az oktatásnak (humántőke fejlesztése) iskolázottság miatt a lakosságnövekedési ütem csökkent, így egy ember oktatására több pénz jutott. A térség államai terelték a piacot az alábbi eszközök használatával: a háborút követő időszakban a földtulajdon újraelosztása, a pénzügyi rendszer ellenőrzés alá vonása, alárendelve a magánpénzügyi tőkét az ipari tőkének, a hosszú távú megtakarítások ösztönzése, a gazdasági stabilitás megteremtése, a külső verseny hozzáidomítása a hazai gazdasághoz és a szűkösen rendelkezésre álló keményvalutához jutás szabályozása, az export támogatása, a technológiához való hozzáférés elősegítése a multinacionális vállalatok révén, illetve nemzeti technológiai rendszerek kiépítése, kiemelt iparágak támogatása. Az államok aktív és szelektív politikát folytattak, feladata volt a nemzeti korporatív előnyök megteremtése, a tőkeakkumuláció támogatása, a képzési rendszer fejlesztése. Meghatározó ereje volt a centralizált állam mellett a beruházási banknak és az ipari nagyvállalatoknak, valamint Kína fenyegetése is ösztönözte a fejlesztést. Fejlesztő állam (bürokrácia, állam és a magánszféra intézményesített kapcsolata): állami beavatkozás célja a gazdasági fejlődés (mértéke a gazdasági növekedés, termelékenység, versenyképesség), piaci koordinációval és állami tulajdonnal konform módon avatkozik be, az állam a piacot a bürokrácia által irányítja, az állam figyelembe veszi a magánszektor véleményét is, a politika csak uralkodik (elszigeteli a bürokráciát, de mozgásteret ad neki). 15

16 Erőskezű vezető a csúcson, tervező és fejlesztő bizottságok segítik ( + PM, GM, Jegybank), a gazdaságirányító elit befolyása és hatalma széles körű volt, létezett a korrupció is. A kedvezményes hitelek, keményvaluták, importalapanyagok csak azoknak a vállalatoknak volt hozzáférhető, akik teljesítményükkel azt kiérdemelték. Makrogazdasági stabilitás és a nagy gazdasági növekedés szorosan együtt járt (infláció csökkent, belső és külső adósság kezelhető), az állam vállalta a kiigazítás költségeit szemben Latin-Amerikával. Gazdasági stabilizáció négy területe: a) költségvetési deficit (nem alacsony, de kezelhető ha nagy, akkor inflációt gerjeszt), b) külső adósságállomány (néhol volt, de megszűnt ), c) alacsony infláció (történelmi hagyomány, reálkamatok kiegyensúlyozottsága), d) árfolyam (korábban rögzített árfolyamok USD-hez, GBP-hez túlértékeltek lettek importhelyettesítő iparágak fejlődése, külső verseny távoltartása amikor a hazai iparágak megerősödtek, akkor szűnt meg a túlértékeltség). Az 1970-es évek olajválsága Koreában a növekvő adósságállomány képében jelent meg exportösztönzés, leértékelés, kamatcsökkentés gazdasági növekedés. Olajsokk miatt hitelexpanzió, nőtt a beruházás és a fizetési mérleg hiánya, de ezt ellensúlyozta az export növekedése. Thaiföldön a hazai kereslet visszaesett az olajsokk miatt, a nyersanyag- és az olajárak stagnáltak nem lehetett a növekvő importhelyettesítő ipart finanszírozni, de változás a textiliparban + leértékelés exportorientált lett a gazdaság. A fejlődés finanszírozása: a növekvő jólét növeli a fogyasztást és a megtakarítást, ezáltal a beruházást is, ha zárt a gazdaság. Nyitott gazdaságban külföldi hitelt is fel lehet venni, de ez kezelhetetlen adóssághoz vezethet, így a megtakarítást támogatja az állam, mert ez nem veszélyes, ott ideális, ahol stabil a makrogazdaság (jövőben többet ér a pénze, mint most pozitív reálkamat + kisebb kamatingadozás + állami és vállalati megtakarítás is volt szemben Latin-Amerikával). Megtakarítás ösztönzése: pozitív nettó hozamok, államgarancia bankcsőd esetén, pénzügy szektoron belüli verseny korlátozása az állam kezébe kerül a jövedelemelosztás egyik fontos eszköze. Beruházások ösztönzése: magas (főleg olcsó állami) beruházási ráta, alapberuházások az infrastruktúrában, ahol a magánszféra is részt vesz (tulajdon biztonsága, szerződés szabadsága és kikényszeríthetősége, törvényes rend). Az állam a preferált vállalatoknak a piaci kamatláb alatt nyújt hitelt, így a hozam is a piaci alatt lesz. Az állam gondoskodik a tőke nagytömegű, koncentrált rendelkezésre bocsátásáról az állami nagybankok révén, de Délkelet-Ázsiában a magánbankok vannak túlsúlyban. A forrásbevonás szinte mindig hitelfelvétellel történt, mert gyenge volt (ha volt) a tőzsde, csak a gazdaság növekedésével, 1980-tól terjedt el. Agrárszektor: itt is felülmúlják a világ más fejlődőit: 1) önellátás, 2) infrastruktúra kiépítése, 3) földreform. Modernizáció az elmaradott térségek fejlesztésére itt kezdődött. Később exportra termelés, nyereségből újabb beruházások először a mezőgazdaságba, majd amikor az erőssé vált, akkor a könnyűiparba, majd a nehéziparba, majd a csúcstechnológiába (importhelyettesítés), így a mezőgazdaság tőkeforrássá vált. A megerősödő iparágakban fokozatosan építette le atyáskodását az állam, teret engedve a piaci mechanizmusoknak. Ipar- és kereskedelempolitika: eszköz az állam kezében a gazdaság működésének befolyásolására. Déli államok utólagosan igazodtak az északiakhoz, hasznot húztak a lemaradásukból: ide áramlott északról a tőke, technológia, vezetési ismeret, tudás a déli bürokrácia gyengébb. Protekcionizmus és liberalizáció együtt haladt, időről időre váltották egymást: az állam utat tört a piacnak, és a piac erősítette az államot. Szempontok az állam eredményes beavatkozásához: versenyképesség megteremtése (exportra termelés kikényszerítése, vagy verseny az importárakkal), állam szelektív beavatkozása a mikroszférába ( csecsemő iparágak támogatása, cél, hogy felnőttként nyereséges legyen), állam által alkalmazott ösztönzők (szelektív, de makroszinten jól szervezett program, fejlett bürokrácia). 16

17 Az exportból származó jövedelem javarésze a legfejlettebb iparágak bővítéséhez került. Az export dinamizálásának eszközei: exporthitel (kedvezményes beruházási hitel az exportra termelő vállalatoknak), vámengedmény, exportkartell (éles versenyű iparágakban jöttek létre, hogy elkerüljék egyes vállalatok csődjét), exportmarketing (értékesítéshez fűződő információk összegyűjtése és széles körben való megosztása), exportzónák, szabad pénzeszközök (egyes vállalatok megtarthatták a külföldi valutát, nem kellett a kincstárba szolgáltatniuk), nem vámjellegű előírások (hazai termelők orientálása, külföldi exportőrök megriasztása), kedvezményes adó, jutalom (elsősorban erkölcsi, de a nem teljesítést büntették). A külföldi működőtőke-beruházás, mint a modernizáció forrása: elsősorban a Távol-Keletre ment a fejlődő országok közül, mert gazdaságilag nyitott, a pénzügyi piac liberalizált és dinamikus volt. Fő beruházók: Japán, USA, EU. Az ASEAN térségben az FDI a bányászatban, textiliparban, elektronikában számottevő, de veszélyes is lehet, mert kiszoríthatja a hazai vállalatokat, az adókedvezmény miatt kevesebb állami bevétel, erőforráskimerülés, környezetszennyezés. Iparágak életciklusa: 1) hazai piac ellátása importhelyettesítéssel, 2) egységes külföldi értékesítés, 3) érettség, 4) tőke- és tudásintenzív termelés. Lúdraj: 1. Japán (csúcstechnológia, K+F), 2. Dél-Korea (tudásigényes elektronika, nehézipar, vegyipar), Hongkong (szolgáltatás), Szingapúr (szolgáltatás), Tajvan (tudásigényes elektronika, nehézipar, vegyipar), 3. Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Thaiföld, 4. Kambodzsa, Mianmar, Laosz, Vietnam, 5. Észak-Korea. (3. és 4. csoport: munkaintenzív termelés). Nincs szoros együttműködés az ASEAN-országok között, mert kb. azonos fejlettségűek, így egymás versenytársai, iparágaik nem egészítik ki egymást. A távol-keleti fejlődés négy szakasza: 1) preindusztralizáció (elsődleges javak termelése, exportja, cél mezőgazdaság fejlesztése, majd ipar fejlesztése, jellemző volt az importkorlátozás, politikai stabilitás megteremtése), 2) indusztralizáció (fogyasztási cikkeket előállító iparágakban indult meg, importhelyettesítés, hazai ipar védelme, infrastrukturális beruházások), 3) exportvezérelt növekedés (korábban elzárt iparok kiléptek a világpiacra, liberalizálás, aktív állami szerepvállalás, importhelyettesítés felszámolása), 4) kihelyezési fázis (megerősödött gazdaságok átállnak a tudásigényes termelésre, stratégiai szövetségek, közös vállalkozások a külföldiekkel a kockázat megosztására és a K+F-re, munkaerőhiány miatt az ilyen ágazatokat a népes országokba helyezték át, tőkebefogadó országokból tőkekihelyező országok lettek). Válság: 1997 nyarán ázsiai válság (nyitottság miatt a kicsi, feltörekvő gazdaságok sebezhetőek és kiszolgáltatottak lettek) távol-keleti csoda megszűnt, válság átgyűrűzött más fejlődő országokba is. De a makrogazdaság egyensúlyban van, alacsony adósság és infláció, de a pénzügyi rendszer gyenge (rossz hitelezés, mert a bankok bíztak az állami segítségben) drasztikus valutaleértékelés, pénzügyi közvetítőrendszer összeomlása, rövidlejáratú külső adósság felhalmozódása. A csoda a terjeszkedésből adódott, ami nem hatékony, így vállalatbezárások, szociális és politikai válság (a fejlettek nem mérték fel a veszély komolyságát). Az állam új szerepvállalása: eddig az állam tudatosan és intenzíven avatkozott be, de ez nem folytatható, két út van: a) nehezítik, vagy tiltják a külföldi tőke beáramlását, megerősítik az állami irányítást és ellenőrzést (MAL), így nem lesz kiszolgáltatott, marad a politikai rendszer, de elszigetelődik (diktatúra), b) a folyamatok továbbvitele, állam szerepének újragondolása, árucsere helyett FDI, portfolió befektetések, banki kölcsönök. Megoldások: pénzügyi rendszer megerősítése (életképtelen intézmények megszüntetése), szerkezet-átalakító reformok (a nem jövedelmező vállalatok felszámolása, profitorientáció, nem piacszerzés, korrupció visszaszorítása), külső finanszírozás megtérülő beruházásokba, szigorú és következetes költségvetési és monetáris politika (átláthatatlan támogatási 17

18 rendszerek helyett szociális transzferek), szociális biztonság a társadalmi feszültséget okozó munkanélküliséggel szemben állam fő feladata a játékszabályok betartása, kérdés, hogy korábbi résztvevőként képes-e erre. 10) A szovjet modell megszűnt, de tudni kell róla, mert a jövő nem független a múlttól. Az összehasonlító gazdaságtan a rendszerek sajátosságait általánosítja (más országok), elvonatkoztatja, a hosszútáv a lényeg és 60 között gyorsabban fejlődött a nyugatnál, de utána nem (DIP csődje). Tervgazdaság: a gazdasági folyamatok előzetes, egységes, egybehangolt, egyközpontú irányítása és vezérlése a valóságban nem így működött (politikai mutatók nem jók, a terv és a tény nem egyezik meg alkudozás 1953-tól üres formaság a terv, szovjet modell: nemkapitalista modernizáció és felzárkózási kísérlet. Szocializmus (Kornai): politikai vezércsel, döntések hierarchiája, társadalmi és gazdasági visszacsatolások és kontrollmechanizmusok kikapcsolása megreformálhatatlan, de megszűnt (privatizáció, nyitás, konvertibilitás). Cél: nagy haderő, politikai újraelosztás, központosítás, piaci mechanizmusok makroszintű kikapcsolása. GDP növelése nem vonja maga után a jólét növekedését (arbitrázs, második gazdaság, háztáji, csere tilos). Felélték a vagyonelemeket (természet, tudás, infrastruktúra, hitel) + kőolaj. Hierarchia: főtitkár + formálisan választott politbüro államosítás. 1. Tervhivatal, 2. minisztériumok, 3. területi igazgatóságok, 4. középirányító szervek (terv lebontása alulra, majd felösszesítve az ellenjavaslatok Tervalku + pénzügyi ösztönzők (rendszerellenes) + információs veszteség, megbízó-ügynök (termelési oldal: tervmutató beszerzési oldal: kiutalás). Jegybank: Tervhivatal pénzügyi alosztálya, hitelbírálat tervszerűség alapján (bürokratikus koordináció). Csak öntörvényeit követve sikeres, a globalizáció kiélezte ellentmondásait. Lemaradt gazdasági válság rendszerválság (köztulajdon (kié?) szemben a kapitalista magántulajdon és funkcionális elkülönülés) + (nyilvános helyett titkos döntéshozatal) + (iparosításból nem következett a városodás) + nincs innováció. Viszont elérte célját: nagyhatalom, egypártrendszer, polgárság megszüntetése, állami tulajdon, köztulajdonú mezőgazdaság (fenntarthatósághoz nélkülözhetetlen ösztönzők kiiktatása) sikeres volt saját mércéje szerint (teljesítmény-visszafogó utóélete van (nem szűnik meg azonnal, szegény országra kicsit, gazdagra sokat hatott). 11) Reformszocialista kísérletek, piaci szocializmus, avagy a reformok korlátai Cél: jólétnövelés piacaktivizálás összeházasítás a tervutasítással, állami vállalatok versenye szemben a központi tervező elméletével, ami nem jó, mert a világ túl bonyolult, és a piac a csereaktusok révén leegyszerűsíti. Hibák (Kornai): sok utasítás, nagy apparátus, tervgazdasági spekuláció, rossz feladatsorrend, 100 % fetisizálása, tervlazítás javíthatónak hitték + lakosság megszokta a nélkülözést és a parancsokat a háborúban. A reform: tervezés és bürokratikus irányítás javítása (nem mély (mély, ha nem akad el az oksági lánc végén, hanem az elején is hat), nem radikális (radikális, ha erős, intenzív)) minden a rendszer megrendüléséhez vezetett volna + a pozitív visszacsatolások megszilárdították a rendszert + csikorgás-nyekergés a túlzott koncentráció miatt (ők fordítva hitték és cselekedtek). B reform: (el akarták kerülni), alapvető intézmények radikális változtatása de a Kommunista Párt a helyén marad (különben forradalom) terméketlen tervutasítások, tervmutatók eltörlése (vertikális kapcsolatok gyengültek, horizontálisak erősödtek) a piac aktivizálása a hatékonyatlanság, súrlódás, költségesség miatt (H 1968). A tervet tekintették uralkodónak, de a piacnak kellett volna lennie (jó, ha: horizontális < vertikális). 18

19 Szabályozók: direkt indirekt (pénzügyi (belső) piaci (külső)), normatív egyedi. Életképtelen vállalatokat, haldokló iparágakat kapcsoltak lélegeztetőgépre. Szabályozóvoluntarizmus: kellően át nem gondolt szabályozóváltoztatás, beavatkozás szabályozóoppurtinizmus: kiskapuk kihasználása szabályozási illúzió: határozottabban elérik a gazdaságirányítók a kitűzött célt, ha a vállalatokat is érdekeltté teszik benne de ez hibás, mert az egyéni érdek és a megbízó-ügynök probléma miatt nem elvártan fog cselekedni kézi vezérlés és szabályozólebontás: a vállalatokat egyenként kezelték káosz szabályozóalku: a vállalat módosítja a szabályt, hogy többet termeljen, ami az irányításnak is jó. Montias-teoréma: annyi információ kell az indirekt irányításhoz, mint a tervutasításhoz (ha az egyikkel nem megy, akkor a másikkal sem fog menni) ellentétes és saját érdek miatt nem működött. Kampány: vállalatok figyelmének egy elhanyagolt területre irányítása, mert az ott lévő problémák most egy csapásra megoldhatóak, de ez szükségképpen túllendül (nyugaton spekuláció). Puccs: a gazdaságirányítás rejtőzködő, önkényes és erőszakos informális döntéselőkészítési és -végrehajtási rendszere, éles konfliktusban alkalomszerűen élnek vele, nagyon eltérő a korábbitól, nagy horderejű döntésnél, zárt és szűk szakértői gárda végzi széles hatáskörrel a pártapparátus háta mögött titkos megbízás alapján a várható ellenállás elkerülése céljából (H 1982 kisvállalkozások engedélyezése). Tulajdonjog: nincs tervutasítás az állami tulajdon jogosultságának megkérdőjelezése (koherencia: nincs független elem) indikatív (nem kötelező érvényű) tervezés össztulajdonon belül vállalati tulajdon (részese a vezetés annyira, amennyire bele tud szólni) (pártállami tulajdonlás). Lobbi: nagyvállalat, város, régió képviselői, minél kisebb, annál hatékonyabb, mert nagyobb az esélye a teljes egyetértésnek. Klán: nagyvállalatok köré épült társadalmi hálózat. Nómenklatúra: pártállami és nagyvállalati vezetők. Vállalati hatalom nőtt, mert a tervutasítás megszűnt + tulajdonjogok részleges átruházása a vállalatra, tulajdonjogok decentralizációja, mert a dolgozók azonosulása, motivációja erősödik nő a termelékenységük. Önigazgató vállalatok két formája: a) közgyűlés által irányított kisvállalat, b) vállalati tanács által irányított nagyvállalat ez a népszerűbb, mert a munkások érdekképviselete formális. Csúcson a menedzser (pénz ellenőrizetlenül ömlik ki) + a vállalati tanács tagok nem felelnek a anyagilag a rossz döntésekért + nagyobb tranzakciós költségek a demokratizálódás miatt kollektív felelőtlenség erősíti az állampolgárok egyenlőtlenségeit + nehézkes szerkezetváltás és megszűnés (nem érdeke a vezetésnek) + tőkeszemlélet, rövidtávú gondolkodás, rugalmatlanság, érdektelenség. Szövetkezet: főleg a mezőgazdaságban (de a kisiparban, kereskedelemben és a szolgáltatásokban is volt), szövetkezetek összevonása szemben a háztáji gazdasággal (csak nálunk volt ilyen népszerű, emiatt fejlődött a mezőgazdaság, hasznosul a reziduális munkaerő (öregek, nők, gyerekek), a lakosság fele volt benne, kiváló élelmiszerellátás, de ki voltak szolgáltatva a felvásárlóknak (ár) + fogoly-dilemma és potyautas magatartás). Kistulajdon, kisvállalkozás: nem lehetett szövetkezetesíteni 1982-ig rendszeridegen elem, 2 forma: a) a nagy rendszerekhez kívülről kapcsolódó kiegészítő önálló vállalkozás (kft, bt), b) a nagy rendszerekhez belülről illeszkedő vállalaton belüli vállalkozás (munkaközösségek, szakcsoportok) tér nyílt a piac fejlődése előtt, de nem elég hatásos, mert torz nagyvállalati struktúra, az árakat, a keresletet és a kínálatot adminisztratív kötöttségek terhelik, a pénz korlátozott érvényű, oligopolista ideológia a vállalaton belül nagy forgalom, ami nem kerül piacra nehézkes munkamegosztás, pontatlan szállítás, nincs szerződési fegyelem, nagy megrendelők előnyben, fejletlen háttéripar, megszilárdult lobbik. Monopóliumnál: rossz 19

20 termékminőség, lényegtelen határidők áremelkedés infláció, pazarlás, kapacitáskihasználatlanság, igénytelen piac, elkényelmesedett vállalatok közömbösek a fogyasztók iránt, jó kapcsolat a gazdaságirányítókkal túlkereslet, hiánygazdaság, fejletlen kisüzemek halmaza normál állapot lett a felborult piac áremelés miatt árak megkötése két tendencia a) szerves, spontán fejlődés a valóságos piaci árrendszer irányában, b) önkényes, irracionális adminisztratív rendszer makacs túlélése párhuzamosan léteznek és egymásra is hatnak 3. típus: oligopolista árképzés gát nélkül (elvben két gát: kereslet (de túlkereslet miatt nem hat), versenytársak (de összefogtak, mert kevesen voltak, közös felügyelet alá tartoztak, egymásra szorulhattak bajtársi hangulat) a befolyt pluszjövedelmeket nem termelésnövelésre fordították. Viszont mégis alkalmazkodtak valamennyire, mert a külpiacokon is érdekeltek voltak, ahol a kereslethez kell alkalmazkodni, így a nyitott gazdaság miatt ez átszűrődött a hazai piacokra is, néhány dinamikus vállalat magával húzta a többit is, és felülről is rájuk szólhattak, mert az állami segélyek sem végtelenek, és a közvélemény is nyom. Pénz: korlátozott érvényű, nem kapható minden pénzért zavarok, infláció vissza kell helyezni eredeti funkciójába = monetizálás: külső (valuta) és belső (áru) konvertibilitás, profitorientált vállalatok, kétszintű bankrendszer, értékpapírtőzsde H volt legelőrébb K-K- E-ban, de messze volt a pénzalapú gazdaságtól. (Re)disztribúció: vállalat próbálja jövedelmét eldugni az állam elől adó + saját (állami) tulajdon bevétele kiadások: túlzott funkcióvállalás, nagy bürokrácia, hosszú és rossz beruházások, veszteséges vállalatok finanszírozása áttekinthetetlen. Bérek: bérnyomás béremelés, mert önálló vállalat vezetője akkor népszerű és maradhat a helyén, ha a megválasztóinak, tehát a munkásoknak emeli a bérét nincs erő a bérfegyelemre. A jövedelem alakulásában nem a munka, minőség, képzettség, rang, hanem a szociális szempontok számítanak, csökken a munkajövedelem és nő a munkától nem függő jövedelem aránya. A második, árnyék- (tulajdon, pozíció, kapcsolat, tehát nem munka) és feketegazdaság jövedelmei a vezetés számára láthatatlanok (két részből áll a jövedelem: megtakarítás és fogyasztás, ami lehet presztízs is). Nem a kábítószer, prostitúció van tiltva, hanem az, ami később legálissá vált és hasznos, például a közvetítőkereskedelem. Transzferek: a) átcsoportosítás a különbségek enyhítésére, b) nyugdíj, családi pótlék nem működik jól, mert nagy a szociális rendszer infláció (jobban hat a nyugdíjasra, mint a gazdagra). Szegény: (szűk): az a minimális jövedelem, ami alatt az emberi szükségleteket nem lehet fedezni, (tág): valamelyik dimenziójában az életkörülményeknek hátrányban van (beteg, zsúfolt lakás). Ha a piaci elvek meg is jelentek valahol, csak arra voltak jók, hogy megzavarják a rendszert, nem tudták a tervgazdaságból a piacgazdaságba átlendíteni a gazdaságot. 12) A szovjet modell összeomlása és a rendszerváltozás első szakasza es fordulatot, összeomlást senki sem látta előre, egyidejű, párhuzamos volt a szovjet modell világrendszerként működött (egymásra épültek a részei), a válságot nem tudták orvosolni és nem is orvosolták (nem feltétlenül önfelszámoló jellegű). Nem volt kimutatható, hogy a rendszer válságban lett volna (nőtt a GDP, a termelés, de nem eléggé nőtt, így a nemhatékony szovjet modell már nem életképes + teljes elzárkózás, fenntarthatatlan (függött a nyugattól), gyenge versenyképesség, innováció-ellenesség + három erőforrás kiapadása: emberi és magántőke, infrastruktúra, olajbevételek hátrány hangsúlyozva, előny elhalványítva (csillagháború, Holdutazás, űrsikló, informatika, Öbölháború) + információs társadalomnak nincs korlátja szemben a szovjet ideológiával es SZU = 1970-es USA 1991 operett-puccs (helyreállítás helyett befelé összeroppanás) vérbefojtás (Kína), vagy rendszerváltás (Jelcin). Ellenzéki győzelmek határnyitás (A-H) Berlini-fal lerombolása K-E-i diktatúrák megdőltek. 20

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások

2011.03.30. A pénzügyi közvetítő rendszer. A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata. A megtakarítások és a beruházások A pénzügyi közvetítő rendszer 7. előadás 1 A pénzügyi közvetítő rendszer meghatározása és feladata A közvetítő rendszer piacok, egyének, intézmények és szabályok rendszere Biztosítja a gazdaság működéséhez

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói. Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A pénzügyi rendszer fogalma és funkciói Monetáris és fiskális politika 1. előadás Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu Tananyag-egyéb tudnivalók Tankönyv:Vigvári András: Pénzügy(rendszer)tan. KJK-KERSZÖV.

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek

2010.06.05. Pénz és tőkepiac. Intézményrendszer és a szolgáltatások. Befektetési szolgáltatási tevékenységek Pénz és tőkepiac Intézményrendszer és a szolgáltatások Befektetési vállalkozások - Értékpapír bizományos - Értékpapír kereskedő - Értékpapír befektetési társaság Befektetési szolgáltatók Működési engedélyezésük

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI

I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI I. A PIAC SZABÁLYOZÁSÁNAK INDOKAI 1. Monopóliumok 2. Externáliák 3. Közjavak 4. Piaci döntések információs problémái 5. A piac rövid távú érdekeltsége 6. Méltányos jövedelem eloszlás biztosítása (szociális

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Business to business (Ipari) marketing 3.

Business to business (Ipari) marketing 3. Business to business (Ipari) marketing 3. Beszerzés Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Beszerzés helye a szervezetben Centralizált Decentralizált Kombinált megoldás Beszerzési magatartás

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

SZERVEZETI ALAPFORMÁK. A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei

SZERVEZETI ALAPFORMÁK. A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei SZERVEZETI ALAPFORMÁK A lineáris szervezet bővítésének lehetőségei Egyszerű, könnyen áttekinthető belső kapcsolatokkal rendelkező szervezet, alá és fölérendeltségi viszonyok egyértelműen rendezettek. Hátránya,

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez

32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez 32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez Mezőgazdasági szövetkezetek és jelentőségük a közép-kelet-európai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István

Növekedés és fenntarthatóság. NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Növekedés és fenntarthatóság NFFT műhelykonferencia 2014. június 4. Bessenyei István Egy példa Rókák a Nyulak Szigetén Hová vezet ez: Falánk rókák és kevéssé szapora nyulak esetén mindkét populáció kihal.

Részletesebben

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam.

Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. Vállalkozási alapismeretek 1. Vállalkozási alapismeretek 1./1. Sportszervező II. évfolyam. KÖVETELMÉNYEK Témakörök: Az üzleti vállalkozások csoportosítása, környezete Vállalatalapítás, vállalkozás típusok

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Információmenedzsment 90. lecke INFORMÁCIÓ MENEDZSMENT

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben