SIMON SZILVIA* Nemzetközi számviteli standardok alkalmazása az élelmiszeripari vállalkozások konszolidációjánál
|
|
- Brigitta Juhászné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SIMON SZILVIA* Nemzetközi számviteli standardok alkalmazása az élelmiszeripari vállalkozások konszolidációjánál The Application of International Accounting Standards to the Consolidation of Food Industry Businesses As a side phenomenon of globalisation, world economy is showing a trend where independent legal entity businesses in the food industry are developing joint interest or share relations. As a result of this process, market relations between those business become limited, therefore, the individual annual statements do not reflect their actual assets, and financial and revenue positions. The gap in such information can be filled in by considering those businesses as part of a group and applying to them the methods of consolidation accounting. In preparation to accession to the European Union, Hungarian legislation on consolidation accounting has been and still is subject to legal harmonisation efforts. A key element of the recent amendment to the Accounting Act, taking effect on 1 January 2004, is that business (parent companies) belonging to a specified group will be required to prepare their consolidated annual statements in accordance with international rules, beyond the term given in law. Hungarian accounting professionals need to become thoroughly familiar with local and international consolidation requirements including their similarities and differences to be able to implement the international rules in practice in preparing consolidated annual statements after the effective term. Magyarországon az élelmiszeripar legnagyobb hányadát külföldi tulajdonban lévő multinacionális szervezetek uralják, amelyek rövid idő alatt átformálták a privatizáció keretében megvásárolt vállalkozásokat és az elmúlt években kiépítették érdekeltségeiket más, ugyancsak magyar élelmiszeripari vállalkozásokkal. Ezek a magyar vállalkozások ma már a multinacionális vállalkozások kapcsolt vállalkozásaiként működnek a magyar gazdaságban. A felmérések szerint a magyarországi vállalkozások és az anyavállalatok közötti kapcsolat jellege változó, egyes vállalkozásoknál laza, máshol szoros (LEHOTA-SZŰCS, 1998). Közös vonásként azonban kiemelhető, hogy minden anyavállalat megköveteli meghatározott időnként a saját igényeinek megfelelő adatszolgáltatást a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. Ebből következik, hogy az érintett vállalkozásoknak egyszerre kell eleget tenniük a magyar számviteli előírásoknak és az anyavállalat velük szemben támasztott elvárásainak. Az élelmiszeripar magyarországi fejlődésével párhuzamosan a számvitel területén is jelentős változások következtek be. Ezek közül ki kell emelni a nemzetközi számviteli rendszerek, ezen belül a Nemzetközi Számviteli Standardok kialakulását. * BGF Pénzügyi Számviteli Főiskolai Kar, Budapesti Intézet, Számvitel Tanszék, főiskolai adjunktus, tanszékvezető-helyettes, PhD hallgató. 1
2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 A Nemzetközi Számviteli Standardok kialakulása és fejlődése A vállalkozások létrejötte, növekedése és a számvitel fejlődése szoros kapcsolatban állnak egymással. Nehéz lenne eldönteni, hogy a számvitel kialakulása idézete-e elő a vállalkozások növekedését vagy a gazdasági kapcsolatok fejlődése ösztönözte a számvitel szabályok megalkotását (EPSTEIN-MIRZA, 2002). Az azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a számvitel és vállalkozások kapcsolata, kölcsönhatása nem nélkülözhető. A gazdasági fejlődés során a vállalkozások olyan mértékű növekedésen mentek keresztül, hogy gazdasági kapcsolataik a világgazdaság egészét áthatják. A globalizációs folyamat kísérőjelenségeként létrejött multinacionális vállalatok valójában vállalatcsoportok a gazdasági szféra valamennyi területén létrejöttek, így az élelmiszeriparban is. A multinacionális vállalatcsoportok a megszerzett piaci szegmenst irányítva képesek befolyásolni majd minden országot, kormányt és egyént. Ezért szükségessé vált ezen vállalatcsoportok egységes számviteli megítélése. Az egységes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet meghatározásának legfontosabb akadályai között következőket lehet kiemelni: A különböző országokban működő vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket az országonként eltérő nemzeti számviteli szabályok alapján határozzák. Másrészt a vállalatcsoport tagjai között létrejövő érdekeltségi, részesedési kapcsolatok a vállalatok között egyértelmű alá- és fölérendeltségi viszonyokat hozott létre, a vállalatcsoporton belül a piaci viszonyok korlátozottá váltak és az egyedi éves beszámolók, pénzügyi jelentések nem tükrözik az egyedi vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. Megállapítható tehát, hogy mindezen akadályoknak a leküzdéséhez elengedhetetlen egy közös számviteli szabályrendszer kialakítása. A számviteli szabályozás különböző szintjeit lehet megkülönböztetni: Az egyes országon nemzeti szabályozását, pl. az Egyesült Államok által kialakított és jelenleg is alkalmazott Általánosan Elfogadott Számviteli Elveket (US GAAP), Több ország által kötelezően alkalmazott számviteli szabályozást, pl. az Európai Unió által megalkotott irányelveket és A nemzetközi számviteli szabályozást megvalósítani kívánó szabályrendszert, pl. IAS. A két elsőként említett számviteli rendszerre jellemző, hogy az adott ország (USA), illetve az tagállamok vállalatainak számviteli szabályait fogalmazták meg. Javítani kívánták a pénzügyi beszámolók összehasonlíthatóságát a különbségek, eltérések csökkentésével. Az egyedi vállalkozásokra vonatkozó előírások mellett mindkét rendszer tartalmaz előírásokat a vállalatcsoportok számviteli elszámolására is. Érdemes azonban megvizsgálni azt is, hogy a számviteli rendszerek mennyire teljesítették feladataikat. 2
3 SIMON SZ.: NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK ALKALMAZÁSA... Az Európai Unióhoz történő csatlakozásukat is szem előtt tartva vizsgáljuk meg az EU irányelveket. Az Európai Unió három irányelvet fogalmazott meg a számviteli elszámolásokkal kapcsolatban: a 4. irányelv a gazdasági társaságok éves beszámolójával, a 7. irányelv a konszolidált (összevont) beszámolóval, a 8. irányelv a számviteli beszámolók felülvizsgálatával megbízott személyek működésének engedélyezésével foglalkozik. Az egyes tagországok számviteli rendszerük kialakításának figyelembe veszik ezeket az irányelveket, de ennek ellenére az tapasztalható, hogy az egyes országok által kialakított nemzeti számviteli szabályok között igen jelentősek az eltérések. A számviteli rendszerek önálló működése sem segítette elő a közös, nemzetközileg is alkalmazható szabályok létrehozását bár ezt az igényt a globalizáció erősödése egyre fontosabbá tette. A két szabályrendszertől függetlenül 1973-ban hozták létre a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottságot (IASC), amelynek alapvető feladata a Nemzetközi Számviteli Standardok megalkotása és ezek elfogadtatása világszerte. Az IASC munkája során 41 standardot bocsátott ki. Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások alapján egyértelművé vált, hogy bizonyos átdolgozások, a választási lehetőségek szűkítése után ez a szabályrendszer válik nemzetközileg elfogadottá. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy egyrészt az Amerikai Standardalkotó Bizottság is az egységes, globálisan alkalmazható standardok megalkotását tűzte ki céljául, másrészt az Európai Unió lemondott önálló standardalkotásáról és 2001-ben egyetértett azzal a javaslattal, hogy 2005-től az Európai Unión belüli tőzsdei társaságok konszolidált beszámolóikat az Nemzetközi Számvitel Standardok alapján készítsék el. A kedvező változások hatására a nemzetközi szabályalkotás gyors fejlődésnek indult évben a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASC) átalakult és létrehozták a Nemzetközi Számviteli Standard Testületet (IASB), amelynek célja az egyes országok számviteli gyakorlatából összeállított standardok elfogadása, a nemzeti és az IAS standardjainak összehangolása. A standardok elnevezése is megváltozott a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASC) által kibocsátott standardokat Nemzetközi Számvitel Standardoknak nevezik, a Nemzetközi Számviteli Standard Testületet (IASB) által megalkotott standardok a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) elnevezést kapnak. A két egymással párhuzamosan lezajló folyamat az élelmiszeripar magyarországi fejlődésének és a nemzetközi számviteli szabályozás kialakulásának rövid áttekintése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelően tudjuk minősíteni a felvetett téma fontosságát. 3
4 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 Az élelmiszeripari vállalkozások konszolidációja Az élelmiszeriparban működő multinacionális vállalkozások magyarországi leányvállalatainak a konszolidációval kapcsolatban a jelenleg hatályos számviteli törvényi előírásai alapján kettős feladatuk van: a magyarországi kapcsolt vállalkozások anyavállalataként kötelesek a magyar számviteli törvény előírásainak megfelelően konszolidált (összevont) éves beszámolót készíteni, valamint a külföldi anyavállalat leányvállalataként kötelesek a multinacionális vállalkozásnak az adatszolgáltatást biztosítani az anyavállalat konszolidált (összevont) éves beszámolójának összeállításához. Jelenleg tehát a magyarországi vállalkozások két számviteli elszámolási szabály alapján vesznek részt a konszolidációs folyamatban, amely szükségszerűen többletköltségekkel jár és ellentmond a költség-haszon összevetés számviteli elvének. Ezen feladatok egy része Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásával megszűnik, mert a csatlakozást követően az Európai Unióban székhellyel rendelkező fölérendelt anyavállalat olyan magyarországi leányvállalata, amely mentesíthető anyavállalatnak minősül - a feltételek fennállása esetén mentesíthető a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség alól. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással együtt járó jogharmonizáció miatt a konszolidációs számvitel magyarországi törvényi előírásai folyamatos változáson mennek keresztül. Ennek következő lépése, hogy a január 1-jén hatályba lévő számviteli törvény előírásai szerint az 1606/2002/EK rendelet 4. cikke hatálya alá tartozó vállalkozás a konszolidált (összevont) éves beszámoló készítési kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett Nemzetközi Számviteli Standardoknak megfelelően állítja össze a konszolidált (összevont) éves beszámolójukat. Az 1606/2002/EK rendelet hatálya alá azok az élelmiszeripari vállalkozások tartoznak, amelyek tőzsdén jegyzettek és anyavállalatnak minősülnek. Ez az előírás nagymértékben csökkenti a konszolidációs folyamat munkaigényét, mert a multinacionális vállalatcsoporthoz tartozó mentesíthető anyavállalatnak csak a nemzetközi számviteli előírások alapján kell konszolidált (összevont) éves beszámolót készítenie, valamint adatot szolgáltatnia az anyavállalat konszolidált éves beszámolójának összeállításához. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelenleg is vannak megoldásra váró feladatok, mert a Nemzetközi Számviteli Standardok előírásai és a Magyarországra vonatkozóan az EU csatlakozás után kötelező EU irányelvek között jelentős eltérés mutatkozik. Összefoglalóan megállapítható, hogy az egyes előírások hatályba lépéséig a magyar számviteli szakembereknek alaposan meg kell ismerniük a magyar és a nemzetközi konszolidációs előírásokat, ezek azonosságát és eltéréseit, annak érdekében, hogy a megadott határidőtől kezdődően képesek legyenek a gyakorlatban is alkalmazni a nemzetközi számvitel előírásokat a konszolidált (összevont) éves beszámoló összeállítása során. 4
5 SIMON SZ.: NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK ALKALMAZÁSA... A következőkben a terjedelmi korlátokat figyelembe véve csak azok a konszolidációs előírások kerülnek bemutatásra, amelyek a segítséget nyújtanak a konszolidációs folyamat előkészítése során. A konkrét szabályok vizsgálata előtt a szabályozás rendszerét is meg kell vizsgálni. Ezen a területen a magyar és a Nemzetközi Számviteli Standardok között több eltérés is található. A számviteli törvény egyetlen jogszabályban rögzíti valamennyi gazdálkodóval kapcsolatos általánosan alkalmazásra kerülő szabályokat, amelynek keretében a konszolidációval kapcsolatos előírásokat, részben elkülönítetten (külön fejezetben), részben a törvény más paragrafusaiban ismerteti. A Nemzetközi Számviteli Standardok szellemükben leginkább a konszolidált beszámoló készítést segítik elő. Ennek ellenére a konszolidációval külön standardok foglalkoznak: IAS 22 Cégfelvásárlás, IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó információk, IAS 27 Konszolidált pénzügyi kimutatások és a leányvállalatok számvitele IAS 28 Társult vállalkozások számvitele IAS 31 Közös vezetésű vállalkozások számvitele című standardok. Az is kiemelésre érdemes, hogy az IAS 1-et (A pénzügyi kimutatások formája és tartalma) az egyedi és konszolidált beszámoló készítése során alkalmazni kell. A vállalatcsoporton (konszernen) belül a csoport tagjai között különböző kapcsolati típusok alakulhatnak ki. Ezek közül a kapcsolati típusok közül a multinacionális vállalkozások magyarországi élelmiszeripari vállalkozásaira leginkább az egyszintű egyirányú, valamint a többszintű egyirányú kapcsolat a jellemző. Az egyszintű egyirányú kapcsolatokban a befektetést élvező vállalkozásoknak nincs további befektetése és ugyanakkor a befektető vállalkozásban sincs viszontérdekeltségük. Jellemző ez a típusú kapcsolat a horizontális felépítésű élelmiszeripari konszernekre, amelynek keretében azonos tevékenységet végző gazdasági szervezetek kerülnek érdekeltségi kapcsolatban egymással. A többszintű egyirányú kapcsolati típus esetén a befektetést élvező cégeknek további befektetéseik vannak, de egyetlen befektetést élvező cégnek sincs viszontérdekeltsége a bennük befektető vállalkozásban. Ez a kapcsolat a vertikális felépítésű élelmiszeripari konszernekre jellemző, ahol egy adott termékpályán egymásra épülő gazdasági társaságok kerülnek egymással érdekeltségi kapcsolatba. A konszolidáció során szükséges a két típusú kapcsolatot egymástól elkülöníteni, mert a kapcsolati típus nagymértékben befolyásolja azt, hogy a teljes körű konszolidáció során milyen részfeladatok végrehajtására kerül sor. A horizontális felépítésű élelmiszeripari konszernek esetében általában lényegtelennek minősíthető a közbenső eredmények keletkezése, mert a termelési feladatok egymástól elkülönültek. Ezzel szemben a vertikális felépítésű élelmiszeripari konszernek esetén a közbenső eredmények miatti halmozódások kiszűrése jelentős feladat, szükségképpen megjelenik a termelési folyamat egymásra épülő jellegéből következően. 5
6 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 A kapcsolati típusok megkülönböztetése mellett a vállalatcsoportban alá- és fölérendeltségei kapcsolatba kerülő vállalkozásokat a konszolidációban alkalmazható vállalati típusokba kell besorolni. Ezek a számviteli törvény előírásai értelmében a következők lehetnek: anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás. A Nemzetközi Számviteli Standardok közül a korábban megjelölt standardok határozzák meg a konszolidációt érintő alapfogalmakat. Az egyes vállalkozási típusok megfogalmazásában találhatunk eltéréseket, de ezek a lényegi szempontokat nem befolyásolják. A vállalatcsoport megfogalmazása azonban eltérő. A standard alapján a csoportot az anyavállalat és leányvállalatai alkotják, míg a számviteli törvény a csoport fogalmát nem határozza meg. A törvény két fogalmat határoz meg a konszolidálásba bevont vállalkozásokat (anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás) és a kapcsolt vállalkozásokat (anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás, társult vállalkozás). A konszolidáció során érdemes kitérni az üzleti év vizsgálatára is. A számviteli törvény előírásai alapján az üzleti év megegyezik a naptári évvel, hossza 12 hónap. Az üzleti év naptári évtől való eltérése a konszolidáció keretében a törvény alapján megengedhető a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, ezen leányvállalat leányvállalatánál, ha az a külföldi anyavállalatnál, illetve a külföldi anyavállalat konszolidált (összevont) beszámolójánál is eltér. A számviteli törvény további részletes szabályokat is tartalmaz a beszámoló üzleti évére vonatkozóan. A konszolidált éves beszámoló üzleti éve általában az anyavállalat üzleti évével egyezik meg. Abban az esetben, ha a leányvállalatok üzleti éve az anyavállalat üzleti évétől eltér, akkor a konszolidált éves beszámoló üzleti éve lehet a leglényegesebb leányvállalat vagy a leányvállalatok többsége éves beszámolójának üzleti éve is. Ezzel szemben a standardok nem határozzák meg, hogy milyen időszakot kell üzleti évnek tekinteni. Ez az általános szabályozási jelleg azzal a standardok jelenleg is bírált vonásával hozható összefüggésbe, hogy több alternatívát ad/hagy az előírások alkalmazói számára. Az üzleti év naptári évtől való eltérése az élelmiszeripari vállalkozásoknál mindenképpen jobban megfelel a tevékenység jellemzőinek. A konszolidációs során az egyes vállalkozások által alkalmazott üzleti évek esetleges elérése miatt, az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a számviteli törvény meghatározza, hogy ilyen esetben akkor kell közbülső beszámolót készít, ha az adott vállalkozás üzleti évének fordulónapja több, mint három hónappal előzi meg a konszolidált éves beszámoló fordulónapját. Ezzel szemben a Nemzetközi Számviteli Standardok csak a három hónapos időtartamot jelölik meg, de a viszonyítás módját nem. A vállalati típusok és az üzleti év meghatározása után kerülhet sor a konszolidált (összevont) éves beszámoló készítési kötelezettség vizsgálatára. Mind a 6
7 SIMON SZ.: NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK ALKALMAZÁSA... két számviteli szabályozás megegyezik abban, hogy a beszámoló készítésére az anyavállalat kötelezett. A beszámoló részei a két számviteli előírás alapján eltérést mutat. A számviteli törvény előírásai alapján a konszolidált éves beszámoló részei a következők: konszolidált (összevont) mérleg, konszolidált (összevont) eredménykimutatás, konszolidált (összevont) kiegészítő melléklet. A beszámolónak nem képezi részét, de kötelezően el kell készíteni az üzleti jelentést is. A Nemzetközi Számviteli Standardok közül az 1. számú A pénzügyi kimutatások formája és tartalma című standard tartalmazza az egyedi és konszolidált beszámoló tartalmát, de ezen kívül a Keretelvek is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Ezek alapján a beszámoló tartalma a következő: mérleg, eredménykimutatás, kimutatás, amely bemutatja a saját tőke valamennyi változását és azokat a tőkeváltozásokat, amelyek nem a tulajdonosokhoz kapcsolódnak, cash-flow kimutatás, számviteli politika és kiegészítő megjegyzések jegyzéke. A konszolidált beszámoló mérlege első pillantásra több eltérést mutat a standardok függelékében található konszolidált mérleghez képest. Az eltérések a részletezettségben és az adatok elkülönítésében nevesítésében figyelhető meg. A standard szerinti mérleg egyetlen konszolidációval kapcsolatos sort kisebbségi részesedés találhatunk. Ezzel szemben a konszolidált mérlegben több elkülönített sor szolgál a konszolidációs sajátosságok részletezésére. Ezek a következők: A /III/8. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból társult vállalkozásokból B/II/6. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó követelés D/VIII. Leányvállalati saját tőke változás (±) D/IX. Konszolidáció miatti változások (±) adósságkonszolidálás különbözetéből közbenső eredmény különbözetéből D/X. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése (Ez felel meg a standard szerinti kisebbségi részesedés sornak. F/I/4. Tőkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból F/III/9. Konszolidációból adódó (számított) társasági adó tartozás Ezek a sorok a standard szerinti mérlegben nem találhatók meg elkülönítetten, de mivel a függelék csak mintaként tartalmazza az adott mérlegszerkezetet, azonban a mérleg továbbrészletezése megengedett a vállalkozások számára. Az eredménykimutatás levezetésében jelentős különbséget mutat a magyar szabályok alapján elkészített eredménykimutatáshoz képest. Az eltérések egy része abból adódik, hogy a standardok megengedik a bevételek és ráfordítások 7
8 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 nettósítását, míg a magyar számviteli alapelvek a bruttó elszámolás elvét preferálják. A standardok függelékében található eredménykimutatási sémák (összköltség és forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatás) közös jellemzője, hogy a mérleghez hasonlóan csak egy nevesített sor kapcsolódik a konszolidációhoz, amelynek Kisebbségi részesedés az elnevezése. Ezzel szemben a magyar szabályok szerinti konszolidált eredménykimutatás speciális sorai a következők: III/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező eredményt növelő konszolidációs különbözet VII/A. Adósságkonszolidálás miatt keletkező eredményt csökkentő konszolidációs különbözet 13/a. Kapott osztalék társult vállalkozástól 13/b. Kapott osztalék egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól XII/A. Konszolidálásból adódó (számított) társasági adókülönbözet (±). Ezek a sorok a standard szerinti eredménykimutatásban nem találhatók meg elkülönítetten, de mivel a függelék csak mintaként tartalmazza az adott eredménykimutatások szerkezetét, azonban az egyes sorok továbbrészletezése megengedett a vállalkozások számára. A számviteli törvény által megkövetelt kiegészítő mellékletnek felel meg a kiegészítő jelentések beszámolórész. A számviteli politika mind a két számviteli szabályozás alapján elkészítésre kerül, de a magyar szabályok szerint ez nem része a beszámolónak, de mindenképpen megalapozza a beszámoló előírásoknak megfelelő elkészítését. A cash-flow kimutatás a standardok szerint a beszámoló elkülönített része. A magyar szabályokba a folyamatos jogharmonizáció révén beépítésre került a cash-flow kimutatás elkészítése, amely a kiegészítő melléklet keretében kerül összeállításra. A saját tőke változásával kapcsolatban a magyar szabályok szerint nem készül külön kimutatás, de az előírások lehetővé teszik azt, hogy a vállalkozások az általuk fontosnak ítélt, befektetők által megkívánt adatokat a kiegészítő mellékletben részletezzék. Összefoglalás A magyar számviteli előírások és a Nemzetközi Számviteli Standardok által szabályozott az előadás szűkös keretei miatt csak néhány fontosabb konszolidációs előkészítő folyamatra kiterjedő összehasonlítás alapján azonban fontos következtetések vonhatók le. A szabályozás eltérései egyértelműen meghatározhatók. Ennek ellenére a Nemzetközi Számviteli Standardok alapján a konszolidált éves beszámoló elkészítése és az azt megalapozó számviteli információs rendszer kialakítása, a magyar viszonyokra, az élelmiszeripari tevékenységre való adaptálása nem tekinthető egy egyszerű feladatnak. Az előttünk álló munka elvégzésének több akadálya is van. Ezek egy része összefügg azzal, hogy a standardok alkalmazása feltételezi a standardok al- 8
9 SIMON SZ.: NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOK ALKALMAZÁSA... kalmazásában való bizonyos jártasságot, amellyel a magyar számviteli szakembereknek csak egy szűk köre rendelkezik. A nemzetközi gyakorlat hiánya nehezen pótolható, ezért az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos felkészülésnek, felkészítésnek a számviteli szakemberek továbbképzésére is ki kell terjednie. A Nemzetközi Számviteli Standardok keretjellegű meghatározása, a választási alternatívák sokfélesége jelenti a másik akadályozó tényezőt. Ezen a területen már vannak kisebb eredmények, hiszen a standardok elmúlt években megvalósult, több szervezet általi átvizsgálása során megfogalmazott bírálatok alapján megindult a standardok választási alternatíváinak szűkítése, megszüntetése. Hivatkozások MADARASINÉ MATUKOVICS [2003]: IAS vs US GAAP; Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. és T. Bt., Budapest. MADARASINÉ MATUKOVICS [2003]: Könyvvizsgálói szakmai továbbképzés 2003., A nemzetközi számviteli standardok alapelvei és fő tartalmi elemei, MKVK, Budapest. Nemzetközi Számviteli Standardok [2003], Saldo, Budapest. EPSTEIN MIRZA [2003]: IAS, Nemzetközi Számviteli Standardok alkalmazása, PERFEKT Rt, Budapest. KOROM MADARASINÉ MIKLÓSYNÉ et al. [2002]: A számvitel időszerű kérdései, PERFEKT Rt, Budapest. NAGY [2003]:: Oktatási segédlet a könyvviteli szolgáltatók évi továbbképzéséhez, MSZSZE, Budapest. ADORJÁN BARY DUDÁSNÉ et al. [2001]: Számvitel és elemzés I., MKVK, Budapest. LEHOTA SZŰCS [1998]: Multinacionális cégek működési sajátosságai a magyar élelmiszeriparban, Gazdálkodás, XLII. évfolyam 2. szám. BALOGH KÓBOR LAKNER [1992]: Államszocialista monopolszervezetek helyett kisvállalkozásokat az élelmiszeriparban?, Gazdálkodás, XXXVI. évfolyam 6. szám. SZÉLES GYULA [2003]: Az intergráció üzemgazdasági összefüggései, Gazdálkodás, XLVII. évfolyam 4. szám. 9
A konszolidáció. A vállalat csoport jellemzõi. Konszernek a számvitelben. Jogi függetlenség csorbulása. Anyavállalat. A konszolidációs kör 2008.09.14.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék A vállalat csoport jellemzõi A vállalkozások kettõs értelemben önállóak A konszolidáció Jogilag
RészletesebbenSzavazati arány megállapítása. Egyedi beszámolók előkészítése.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Szavazati arány megállapítása. Egyedi beszámolók előkészítése. Várkonyiné dr. Juhász
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. A konszern számvitel alapjai tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2014/2015. tanév II. félév
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK : 469-66-98 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ A konszern számvitel alapjai tantárgy tanulmányozásához Nappali tagozat 2014/2015. tanév II. félév A tárgy oktatásának
RészletesebbenHÁZI DOLGOZAT 1. Konszern számvitel alapjai
PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam PSZ
RészletesebbenKonszern számvitel alapjai
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Konszern számvitel alapjai Pénzügy-számvitel alapszak Nappali tagozat 2016/2017. tanév II. félév 1 A tárgy oktatásának célja: A világgazdaságban és ebből következően
RészletesebbenKonszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK Levelező tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK Konszolidált éves beszámoló összeállítása és elemzése Tantárgyi útmutató 2015/2016. tanév 2. félév Tantárgy megnevezése: Konszolidált beszámoló
RészletesebbenSzámvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Nappali tagozat. Tantárgyi útmutató
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Nappali tagozat Tantárgyi útmutató 2014/2015. tanév 2. félév
RészletesebbenIFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
PSZK Mesterképzési és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 Nappali tagozat SZÁMVITEL MESTERSZAK IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Tantárgyi útmutató
RészletesebbenKonszolidált pénzügyi beszámoló
Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált
RészletesebbenKonszolidáció elméleti alapjai
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Konszolidáció elméleti alapjai Várkonyiné Dr. Juhász Mária A vállalat csoport jellemzői
RészletesebbenSzámviteli törvény változások 2016
Számviteli törvény változások 2016 Számos, az IFRS-ből már ismert szabály került a számviteli törvényünkbe. Változások segítik az éves pénzügyi kimutatások, számviteli beszámolók egész unióra kiterjedő
RészletesebbenSZÁMVITEL MSC 2015/2016
SZÁMVITEL MSC 2015/2016 SZIGORLATI TÉTELEK 2 9. Mit nevezünk a számviteli törvény szerint sajátos számviteli helyzetnek? a) Mutassa be az átalakulás folyamatát, b) Mutassa be az átalakulás során készítendő
RészletesebbenTőkekonszolidáció. Várkonyiné Dr. Juhász Mária. Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Tőkekonszolidáció Várkonyiné Dr. Juhász Mária Konszolidált éves beszámoló összeállításának
RészletesebbenIFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Nappali képzés 2014/2015. I. félév Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy
RészletesebbenEKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010
14. tétel Az éves beszámoló részei, felépítése. Az éves beszámolóból nyerhető információk. A mérleg, eredmény-kimutatás elemzése, kapcsolatuk. Az összköltség- és forgalmi költség eljárással készített eredmény
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2016.9.23. L 257/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1703 RENDELETE (2016. szeptember 22.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi
Részletesebben1. melléklet a évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat
1. melléklet a 2015. évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés
Részletesebben1-2. ELŐADÁS SZÁMVITEL MSC 2013/2014 KONSZERNSZÁMVITEL. I. A konszolidáció célja egyedi beszámolók
SZÁMVITEL MSC 2013/2014 KONSZERNSZÁMVITEL 1-2. ELŐADÁS Rózsa Ildikó, BME, 2013. szeptember 20-21. 2 A leányvállalatok gazdaságilag nem önállóak, egy másik vállalkozás érdekeit szolgálják. Csak akkor mutat
RészletesebbenBeszámoló, beszámolás
Beszámoló, beszámolás Cél: piaci szereplők tájékoztatása a gazdálkodásról, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről Eszköz: adatok, információk rendszeres nyilvánosságra hozatala Forma: beszámoló Beszámoló
RészletesebbenA könyvvizsgálat módszertana
A könyvvizsgálat módszertana Könyvvizsgálói tevékenységek bemutatása Témák Helyi szabályok szerint elkészített beszámolók könyvvizsgálata Nemzetközi, USA vagy egyéb országok beszámolási szabályai szerint
RészletesebbenKONZUM BEFEKTETÉSI ÉS VAGYONKEZELŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT VEZETŐSÉGI JELENTÉSE Pécs, április 4.
KONZUM BEFEKTETÉSI ÉS VAGYONKEZELŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KONSZOLIDÁLT VEZETŐSÉGI JELENTÉSE 2016. Pécs, 2017. április 4. Az Európai Parlament és Tanács 1606/2002. EK rendelet 4. cikke előírja,
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 3. Előadás Lehetőségek és korlátok a hazai szabályozásban a számvitel jövőképe A számvitel jövőképe Az új tényezők hatása Konvergencia Szabályozás Számvitell
RészletesebbenNemzetközi REFA Controllerképző
Nemzetközi REFA Controllerképző tanfolyam 1. modul: Mutatószámok és mérlegelemzés 4. nap : Nemzetközi számvitel 1 Nemzetközi számvitel - témák Szervezeti / intézményi háttér Elfogadottság és szabályozás
RészletesebbenBudakalász Város Önkormányzat Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület május 25-i rendkívüli ülésére
Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2010. május 25-i rendkívüli ülésére 134/2010.(V.25) számú előterjesztés Tárgy: Készítette: Egyeztetve: Javaslat
RészletesebbenNemzetközi számvitel. 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban. Dr. Pál Tibor
Nemzetközi számvitel 7. előadás: Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban Dr. Pál Tibor Lehetőségek és korlátok a hazai számviteli szabályozásban (Miről lesz szó?) Hazai számvitel környezete
RészletesebbenNemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor
Dr. Pál Tibor Nemzetközi számvitel 12. Előadás IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák 2014.05.13. IAS 8 Bevételek 2 Az IAS 8 célja A fejezet célja, hogy bemutassa Hogyan
RészletesebbenKonszolidált Éves Beszámoló
Budapest Bank Rt. és leányvállalatai Konszolidált Éves Beszámoló 2001. december 31. Budapest, 2002. április 26. Richard Pelly a vállalkozás vezetoje KONSZOLIDÁLT MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2001. Adatok
Részletesebben2016. évi számviteli változások
2016. évi számviteli változások A 2016. évi üzleti évtől hatályos számviteli törvényi változásokat jellemzően az Európai Parlament és Tanács 2013/34/EU Irányelvének hazai szabályozásba való átültetésének
RészletesebbenFÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Plotinus Holding Nyrt. részvényesei részére A konszolidált éves beszámolóról készült jelentés Elvégeztem a Plotinus Holding Nyrt. (a Társaság ) mellékelt 2013. évi konszolidált
RészletesebbenA konszolidált éves beszámoló elemzése
A konszolidált éves beszámoló elemzése A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal összhangban készült el. 2005. évtől kezdődően, Magyarország uniós csatlakozásával a
RészletesebbenKonszolidálás. Konszol. értékek. Megnevezés AV LV Előkész. mérleg
Gyakorló feladatok 1 alapjai tantárgyból 1. példa Első bevonás könyv szerinti értékkel, 100%-os részesedés, rejtett tartalékok feltárása nélkül Az anyavállalat 100%-os érdekeltséget szerezett leányvállalatában.
RészletesebbenIII. ELŐADÁS SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS ÉS IRÁNYÍTÁS MAGYARORSZÁGON
Számvitel alapjai III. ELŐADÁS SZÁMVITELI SZABÁLYOZÁS ÉS IRÁNYÍTÁS MAGYARORSZÁGON Dr. Pál Tibor 2016.09.28. Számviteli szabályozás és irányítás Magyarországon 1875. évi Kereskedelmi Törvény 1979. évi Pénzügyi
RészletesebbenKONSZOLIDÁLT MÉRLEG 2010.
HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. Cg.: 09-02-000644 KONSZOLIDÁLT MÉRLEG 2010. KSH: 13975410641912209 Cg.: 09-02-000644 HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet ÖSSZEVONT (konszolidált)
RészletesebbenIFRS Lehetőség vagy kockázat?
IFRS Lehetőség vagy kockázat? 2016. szeptember 9. Balogh Roland, ACCA okleveles könyvvizsgáló 1. IFRS-ek Magyarországon 2. Az áttérés folyamata a társaságok szemével 4. Kérdések és válaszok Agenda 3. Az
RészletesebbenIFRS 5 nap tematika Ipacs Laura
IFRS 5 nap tematika Ipacs Laura 1. nap (360 perc) 1. IFRS háttere 1.1. Az IFRS (Nemzetközi számviteli szabványok) általános áttekintése, története, elvei 1.1.1. Számviteli rendszerek a világban milyen
RészletesebbenA mérleg, a kettős könyvvitel 5 óra
9. Számvitel tantárgy 93 óra 9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanuló elsajátítsa a számviteli alapismereteket, megismerje és megtanulja az egyes mérlegcsoportokhoz
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.
SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné
RészletesebbenKÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik!
The Leader for Exceptional Client Service KÖNYVVIZSGÁLAT Fontos Önnek cége piaci megítélése? A valóság a számokban rejlik! A BDO világszerte... A BDO a világ ötödik legnagyobb könyvelő, könyvvizsgáló,
RészletesebbenA közös irányítású vállalkozások megjelenítése a konszolidált beszámolóban
Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Vezetői Számvitel Tanszék A közös irányítású vállalkozások megjelenítése a konszolidált beszámolóban Készítette: Igaz Gabriella Számvitel mester szak
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 40 BEFEKTETÉSI CÉLÚ INGATLANOK
NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 40 BEFEKTETÉSI CÉLÚ INGATLANOK Füredi-Fülöp Judit FOGALMA A befektetési célú ingatlan: tartalma alapján földterület és/vagy épület(rész) bérbeadási és/vagy
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 5. Előadás Az IAS-IFRS rendszerek Az IAS fejlődésének folyamata Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASC) megalakulása 1973. évben Az alapvető standardok
Részletesebben2017. évi éves beszámoló kiegészítő melléklete
2017. évi éves beszámoló kiegészítő melléklete Elek-Ágh Állatmenhely Közhasznú Alapítvány I. Általános kiegészítések 1.A gazdálkodó bemutatása 1.1. A gazdálkodó főbb adatai - székhely: 2316 Tököl, Fő u.129.
RészletesebbenÉvközi konszolidált pénzügyi kimutatások
Évközi konszolidált pénzügyi kimutatások AKKO INVEST Nyilvánosan Működő Részvénytársaságról és konszolidálásba bevont leányvállalatairól a 2019. I. félévéről az Európai Unió által befogadott Nemzetközi
RészletesebbenAz IFRS első alkalmazása
Az IFRS első alkalmazása 2005. KBA Oktatási Kft., magyar korlátolt felelősségű társaság. Minden jog fenntartva. 1 Tartalom Általános elvek: Ki? Mikor? Mit? Kivételek Évközi jelentés Közzététel 2005. KBA
RészletesebbenTANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Konszern számvitel alapjai. tanulmányokhoz
III. évfolyam pénzügy-számvitel specializáció (szakirány) BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Konszern számvitel alapjai tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Konszern
RészletesebbenÚj IFRS standardok a változások kora
Új IFRS standardok a változások kora 2012. augusztus Új IFRS standardok - Összefoglaló Mikortól hatályos? IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások 2013 IFRS 11 Közös szerveződések 2013 IFRS 12 Egyéb befektetések
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2010.11.29. Az IAS fejlődésének folyamata Számviteli szabályozás 5. Előadás Az IAS-IFRS rendszerek Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (IASC) megalakulása 1973. évben Az alapvető standardok
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a D052439/02 számú dokumentum MELLÉKLETÉT.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 20. (OR. en) 12297/17 ADD 1 DRS 55 ECOFIN 727 EF 196 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. szeptember 14. Címzett: a Tanács Főtitkársága
RészletesebbenKiegészítő melléklet 2013. üzleti évről
Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS
RészletesebbenGyakran intézett kérdések az R29 adatszolgáltatással kapcsolatban
Gyakran intézett kérdések az R29 adatszolgáltatással kapcsolatban 1. Mi a törzsszám? A törzsszám az adószám első nyolc számjegye. 2. Hogyan kell jelenteni az R29 adatszolgáltatást, ha az adatszolgáltató
RészletesebbenHAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u A. ép. 1/6. Cg.: KONSZOLIDÁLT MÉRLEG 2012.
HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. A. ép. 1/6. www.hajdutakarek.hu Cg.: 09-02-000644 KONSZOLIDÁLT MÉRLEG 2012. MÉRLEG KSH: 13975410-6419-122-09 Cg.: 09-02-000644 HAJDÚ TAKARÉK
RészletesebbenI. Adatszolgáltatásra kötelezetti minőségre vagy minőség hiányára vonatkozó bejelentési kötelezettség
Tájékoztatás egyes multinacionális vállalatcsoportok magyar adóügyi illetőségű tagjainak országonkénti jelentéssel kapcsolatos bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségéről, annak teljesítéséről 2017.
RészletesebbenKiegészítő melléklet üzleti évről
Kiegészítő melléklet 2017. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2017. január 1. Beszámolási időszak vége: 2017. december 31. Keltezés: 2018. február 22. Friedler Ferenc elnök 1 I. ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenONLINE IFRS KÉPZÉS Tematika 205 perc
ONLINE IFRS KÉPZÉS Tematika 205 perc Tematika: IFRS 15 (vevők) IAS 37 (céltartalék, függő követelés, kötelezettség) IFRS 1 (áttérés) IFRS 8 (működési szegmensek) IAS 10 (fordulónap utáni események) 00:00:00-00:41:00
RészletesebbenNEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 8 SZÁMVITELI POLITIKA, A SZÁMVITELI BECSLÉSEK VÁLTOZÁSAI ÉS HIBÁK
NEMZETKÖZI SZÁMVITELI BESZÁMOLÁSI RENDSZEREK IAS 8 SZÁMVITELI POLITIKA, A SZÁMVITELI BECSLÉSEK VÁLTOZÁSAI ÉS HIBÁK Füredi-Fülöp Judit A STANDARD HATÓKÖRE A standardot alkalmazni kell: a számviteli politika
RészletesebbenIFRS pénzügyi kimutatások elemzése 2009 Hungarian Accounting Advisory Group
IFRS pénzügyi kimutatások elemzése 009 Hungarian Accounting Advisory Group A pénzügyi kimutatások prezentálásának és közzétételének trendje a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaságok esetében A projekt
Részletesebbenwww.pwc.com IFRS-ek változásai 2013. november 6. Könczöl Enikő
www.pwc.com IFRS-ek változásai 2013. november 6. Könczöl Enikő Napirend Áttekintés Jelent/közeljövőt érintő változások: IFRS 13 Valós értékelés IAS 19R Munkavállalói juttatások Egyéb változások Konszolidációs
RészletesebbenSzámvitel mesterszak. Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése. Levelező tagozat. Tantárgyi útmutató
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Konszolidált beszámoló összeállítása és elemzése Levelező tagozat Tantárgyi útmutató 2014/2015. tanév 1.
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. március 8. Képviseletre jogosult I. Általános rész A KÖZHASZNÚ
RészletesebbenKiegészítő melléklet üzleti évről
Kiegészítő melléklet 2012. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2012. január 1. Beszámolási időszak vége: 2012. december 31. Keltezés: 2013. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS
RészletesebbenKULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT.
KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. 2017. FÉLÉVES JELENTÉS Jóváhagyta a Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt. igazgatósága 2017. augusztus 24-én Vezetőségi jelentés 2017. 1. félév működésének főbb jellemzői:
RészletesebbenKiegészítő melléklet. Forcont Kft
Adószám: 12167191-2-13 Közösségi adószám: HU12167191 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-149998 Kiegészítő melléklet Forcont Kft. 2015. Fordulónap: 2015. december
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
2018.10.24. L 265/3 A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1595 RENDELETE (2018. október 23.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2011
Adószám: 18269253-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 11.Pk.60.634/2011/2. a halmozottan sérült gyermekek gyógyulásáért 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 14 Közhasznúsági jelentés
RészletesebbenKonszernszámvitel Mintavizsga
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Pénzügyek Tanszék Név:... NEPTUN KÓD:... Konszernszámvitel Mintavizsga Feladat Elérhető pontszám Elért pontszám 1. 5 2. 30 3. 25 4. 5 5. 35 Összesen 100 A
RészletesebbenKiegészítő melléklet
Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.
RészletesebbenCégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23.
2016. Évi beszámoló Ügyfél neve: Ügyfél címe, telefonszáma: 9024. Győr, Szérűskert u.36. Statisztikai számjele: 2 3 1 7 5 7 6 9 0 3 2 2 5 7 2 0 8 Cégjegyzék száma: 0 8-0 9-0 2 1 4 0 6 A társaság adószáma:
RészletesebbenÉvközi konszolidált pénzügyi kimutatások
Melléklet a 2016. negyedéves Időközi Vezetőségi Beszámolóhoz Évközi konszolidált pénzügyi kimutatások az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaságról és konszolidálásba bevont vállalkozásairól
RészletesebbenSzámviteli alapfogalmak I.
Számviteli alapfogalmak I. 1. A számvitel fogalma: a gazdálkodás (a gazdasági tevékenység) rendszeres, szervezett, számokban kifejezett megfigyelése, mérése, feljegyzése. 2. A számvitel területei: a törvény
RészletesebbenNapsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.
Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 4. Előadás Európai számviteli szabályozás Az európai számvitel Kettősség a kontinentális európai és az angolszász számviteli gyakorlat Szempontrendszerek
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2010.11.29. Az európai számvitel Számviteli szabályozás 4. Előadás Európai számviteli szabályozás Kettősség a kontinentális európai és az angolszász számviteli gyakorlat Szempontrendszerek
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 7. ELŐADÁS Szabályok és elvek a könyvvizsgálat során Társasági törvény Egyéb Könyvvizsgálati törvény KÖNYVVIZSGÁLAT Könyvvizsgálati standardok Számviteli
RészletesebbenHAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u A. ép. 1/6. Cg.: KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS
HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. A. ép. 1/6. www.hajdutakarek.hu Cg.: 09-02-000644 KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS 2012. EREDMÉNYKIMUTATÁS KSH: 13975410641912209 Cg.: 09-02-000644
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére
a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére Tárgy: A 2004. üzleti év lezárása, ezen belül az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a Könyvvizsgáló jelentései, a mérleg jóváhagyása, döntés a 2004.
RészletesebbenSzámviteli törvény 2008. évi módosítása
Számviteli törvény 2008. évi módosítása Szt. módosítás helye Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi tv. A 2009. évi költségvetést megalapozó egyes tvek módosításáról szóló 2008. évi
RészletesebbenTisztelt Részvényesek!
Tisztelt Részvényesek! A Pannon Váltó Nyrt. Igazgatósága az alábbiakban teszi közzé a 2015. április 30-n 13.00 órakor tartandó közgyűléséhez kapcsolódó tájékoztató anyagokat és határozati javaslatokat:
RészletesebbenKÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ. SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI)
KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ SZÁMVITEL A GYAKORLATBAN (HAZAI és NEMZETKÖZI) 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz szakirányú középfokú végzettség
RészletesebbenMOL Magyar Olaj- es Gazipari Nyilvanosan Mukodo Reszvenytarsasag
MOL Magyar Olaj- es Gazipari Nyilvanosan Mukodo Reszvenytarsasag Nemzetkozi Penzugyi Beszamolasi Standardok szerint keszitett Konszolidalt penzugyi kimutatasok a Fuggetlen Konyvvizsgal6i Jelentessel egyutt
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2010.11.29. Társasági Számviteli szabályozás 7. ELŐADÁS Szabályok és elvek a könyvvizsgálat során Egyéb standardok KÖNYVVIZSGÁLAT Számviteli Könyvvizsgáló választása Ki lehet könyvvizsgáló?
Részletesebbeneladatgyûjtemény a könyvviteli alapismeretekhez
S z á m v i t e l I. F Éva Katalin, Madarasiné Szirmai Andrea, Miklósyné Ács Klára, Reizingerné Ducsai Anita, Romsics Anikó, Siklósi Ágnes, Simon Szilvia eladatgyûjtemény a könyvviteli alapismeretekhez
RészletesebbenIn the Headlines. KPMG IFRS-hírlevél - 2014. szeptember. Tisztelt Ügyfelünk!
In the Headlines KPMG IFRS-hírlevél - 2014. szeptember Tisztelt Ügyfelünk! Boros Judit partner Összefoglaló a KPMG havonta megjelenő, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) aktualitásaival
RészletesebbenSzámviteli alapfogalmak. Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek. Számviteli alapfogalmak. A számvitel területei.
Számviteli alapfogalmak Informatikai rendszerek Vállalati információs rendszerek Szendrői Etelka szendroi@witch.pmmf.hu Számvitel fogalma Olyan tevékenységek összessége, amelyek célja az objektív információszolgáltatás
RészletesebbenFéléves jelentés 2016
Féléves jelentés 2016 Konszolidált eredménykimutatás IFRS konszolidált, nem auditált eredménykimutatás (millió forintban) 2016. 2015. Változás %-ban Kamat- és kamatjellegû bevételek 29.102 35.616-18,29%
RészletesebbenEredmény és eredménykimutatás
Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,
RészletesebbenGAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Számviteli esettanulmányok
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R P É N Z Ü G Y I É S S Z Á M V I T E L I I N T É Z E T S Z Á M V I T E L I N T É Z E T I TA N S Z É K Számviteli esettanulmányok A beszámolási kötelezettség A gazdálkodó
RészletesebbenA Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása IFRS1
IFRS Hírlevél A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása IFRS1 A Deloitte Magyarország havi megjelenésű hírlevelében tájékoztatja ügyfeleit a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokhoz
RészletesebbenMérleg Eszköz Forrás
Az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. elkészítette 2001. június 30-ával zárult félévre vonatkozó Nemzetközi Számviteli Standardok szerinti konszolidált, nem auditált beszámolóját. A következõkben
RészletesebbenA globalizáció és a konszolidációs számvitel alkalmazása a magyar élelmiszer-gazdaságban
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 145 A globalizáció és a konszolidációs számvitel alkalmazása a magyar élelmiszer-gazdaságban SIMON SZILVIA Kulcsszavak: globalizáció, élelmiszer-gazdaság, konszern, konszolidációs
RészletesebbenKIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET BISZK - Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara 2015.évi egyszerűsített beszámolójához I. Általános rész A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara az 1995.évi CXIV. törvény által létrehozott
RészletesebbenSZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK 2013.
SZÁMVITEL INTÉZETI TANSZÉK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK 2013. Sorsz. Témakör megnevezése Tanszéki konzulens neve 1. Egy új vállalkozás számviteli információs rendszerének kialakítása., 2. Egy vállalkozás átalakulásának
RészletesebbenÚtmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához
Útmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához Útmutató az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához 4.4.2 Az összevont (konszolidált) éves beszámoló formája, tartalma
RészletesebbenIAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele
IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS
Statisztikai számjel: 18197134-6910-529-01 Egyéb szervezet neve: SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság Egyéb szervezet címe: 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012. évről Keltezés:
RészletesebbenTANTÁRGYI TEMATIKA SZÁMVITEL MODUL. Számviteli alapismeretek
Felsıfokú Szakképzés TANTÁRGYI TEMATIKA SZÁMVITEL MODUL Számviteli alapismeretek Számviteli, banki, pénzügyi szakügyintézık, projektmenedzser asszisztens, informatikai statisztikus és gazdasági tervezı
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 282/3
2005.10.26. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 282/3 A BIZOTTSÁG 1751/2005/EK RENDELETE (2005. október 25.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli
RészletesebbenAktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert
Aktualitások az adózás, a könyvvizsgálat és a számvitel területén Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár 1 Trendek a magyar adórendszerben Gazdaságpolitikai célok
RészletesebbenA PTT tagozat 2010. december 9-i rendezvényén elhangzott előadás. Számviteli szabályok változása 2010.
Számviteli szabályok változása 2010. Számviteli törvény módosítása Szt. módosítás Jogszabályhelye: 2010. évi CXXIII. Tv. Hatálybalépése: 2011. jan. 1-től De! már a 2010. évi beszámolónál alkalmazható.
RészletesebbenKISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a C. számú törvénnyel módosított változata
KISKANIZSA KULTURÁLIS EGYESÜLET 8800 NAGYKANIZSA, HAJGATÓ S. u. 1. A Számviteli Törvénynek a 2000. C. számú törvénnyel módosított változata 2001. január 01-től hatályos, ennek megfelelően az Egyesület
Részletesebben