MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Alapozó és fejlesztő szakasz (5 8. évfolyam)

Átírás

1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Alapozó és fejlesztő szakasz (5 8. évfolyam)

2 BEVEZETÉS A magyar nyelv és irodalom a magyar kultúra hordozója és alakítója. A műveltségi terület tanítási óráin a nemzeti hagyományok befogadása és átörökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövő közötti kapcsolat az irodalmi művekkel folytatott hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyanakkor segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában. Meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében és a megoldási módok keresésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, a kultúrák közötti különbség felismerésében, a másság elfogadásában, tiszteletében. Az olvasás és az olvasottak értelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empátiát. Lehetőséget teremt a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. A Magyar nyelv és irodalom műveltségi területet az 5 8. évfolyamon két tantárgyra bontottuk Magyar nyelv, valamint irodalom tantárgyra. Tettük ezt konvencionális meggondolásból, de elfogadjuk és valljuk az a nézetet, miszerint az anyanyelvi és az irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Azonosulunk a Nemzeti alaptanterv azon felfogásával, miszerint a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. Ezért kerettantervünkben kiemelt szerepet kapnak a tananyaghoz kapcsolt tanulói tevékenységekre és módszerekre tett javaslatok. A fő hangsúlyt a tanulóközpontú tanulásszervezésre helyeztük. Évfolyamonként ajánlásokat teszünk a különböző értékelési módszerek alkalmazására is.

3 MAGYAR NYELV 5 8. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Ebből következik, hogy az anyanyelv tanításának alapvető célja és feladata: a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érdekében, a biztos kommunikációs készség elsajátítása. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt. Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, értve ezalatt a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását egyaránt. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika) birtoklása. Az alapozó szakaszban (5 6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb módszerekkel és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek hiányában a tanulók nem képesek a magasabb olvasási szinteket elérni. E cél eléréséhez konkrét módszertani javaslatokat közlünk kerettantervünkben. Bár a magyar nyelv tanítása az 5 8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban témakörökben, fejlesztési célokban, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben, módszertani ajánlásokban és továbbhaladási feltételekben épül egymásra, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a két szakasz: az alapozó és fejlesztő szakasz több vonatkozásban eltér egymástól. Az alapozó szakasz (5 6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1 2. és 3 4. osztályban) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és nem irodalmi szövegek ) feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely elősegíti az anyanyelv használatának megértését. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét.

4 A 7 8. évfolyam már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszi. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot. Kerettantervünkben a magyar nyelv tantárgyhoz kötött ismeretek és képességek nem elszigeteltek. Elsősorban az irodalommal integráljuk, de más tantárgyakkal való koncentrációra is hangsúlyt helyezünk, illetve folyamatosan más kulcskompetenciákkal is kapcsolatot keresünk és tartunk. A változatos munkaformákban (egyéni munka, páros munka, csoportmunka stb.) folyó feladatvégzéssel nemcsak az ismeretszerzés és anyanyelvi képességek fejlesztése a célunk, hanem az is, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt. KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. Kerettantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv állandó változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint az már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak.

5 Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfliktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú felfogása, befogadása és kritikája. Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelésére, ok-okozati

6 összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben. A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása.

7 3. Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban tanult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegalkotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésével, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb.) idézésével. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló témákból. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Az ismétlés szerepe a tanulási folyamatban. 5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata.

8 Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. 6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és véleménynyilvánítás elősegítése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és esztétikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző korokban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége. 5. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 A nem szakrendszerű oktatás idősávja a heti kötelező órákhoz viszonyítva évi 37 óra. Témakörök Új tananyag feldolgozása Gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés Teljes óraszám Év eleji ismétlés Eligazodás a minden-napi kommunikációs helyzetekben A beszélt nyelv Az írott nyelv A szavak jelentése és szerkezete

9 Könyv- és könyvtárhasználat, folyamatos Év végi összefoglalás ÉV ELEJI ISMÉTLÉS Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Diagnosztizáló mérések Az első órák egyikén írassuk meg. nyelvtanból és szövegértésből. Értékelése után konkrétan tervezhető az év eleji ismétlés tartalma és terjedelme, szervezeti keretei, a nem szakrendszerű oktatás beiktatása. A továbbhaladás feltételei Az 1-4. évfolyamon tanult szófajok (ige, főnév, melléknév számnév) biztos felismerése és megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok helyes alkalmazása a begyakorolt szókészleten. Rendezett kiírt írás. Az 1 4. osztályban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalásával az alapvető nyelvi ismeretek megszilárdítása. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok kreatív alkalmazása a gyakorlatban. Az 1 4. osztályban tanultak nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek ismétlése, alkal-mazása szóbeli és írásbeli szövegalkotásban. Eddig tanult anyanyelvi ismeretek felidézése csoportmunkában. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló feladatok megoldása egyéni, páros és/vagy csoportmunkában. Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás alkalmával. Kb. egy-egy oldal terjedelmű elbeszélő, magyarázó-értelmező és dokumentumszöveg megértése néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos vélemény értelmes megfogalmazása. A szövegek értelemtükröző felolvasása felkészülés után. A hangos olvasási képesség fejlesztése gyorsolvasási tréningekkel (látószögnövelő, ritmikus szemmozgás fejlesztő, hibakereső stb.). Különböző szövegműfajú szövegek néma és hangos olvasása, megértése. Szövegek felolvasása, szövegértés gyakorlása feladatok segítségével. Vázlatkészítés tanári segítséggel vagy önállóan.

10

11 2. ELIGAZODÁS A MINDENNAPI KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEKBEN Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A helyes és jól formált beszéd, a kiejtési képesség fejlesztése. A verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértése és feldolgozása. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megismerése, egyénre szabott alkalmazása. Empátia és bizalom a beszédpartner iránt. Hallott szöveg megértése, mások véleményének megértése, ellenvélemény megfogalmazása szóbeli kommunikácós helyzetekben. Különböző nézőpontok megértése, fgyelembe vétele szóbeli kommunikciós helyzetekben. Magatartási normák megfigyelése. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. Mindennapi kommunikációs helyzeteink: kapcsolatfelvétel: köszönés, megszólítás, bemutatkozás szándéknyilvánítás: kérdés, tudakozódás, kérés, felszólítás, Véleménynyilvánítás. A helyes beszédlégzés, beszédszünet, az artikuláció, a megfelelő hangsúly és hangerő, beszédtempó, hanglejtés gyakorlása minden tanítási órán folyamatosan, tréning-szerűen. A kommunikáció tanult tényezőinek felismerése játékos formában. Pl.: Jelek a világűrből. Kinek üzen a költő? Stb. A kommunikációs zavarok felismerése filmrészletekben, regényrészletekben. Javaslatok a feloldásukra. Szituációs játékok (bemutatkozás, bemutatás, tudakozódás stb.) páros és csoportmunkában. A kapcsolatfelvétel és szándéknyilvánítás különféle formáinak megismerése, használata páros munkában a nem nyelvi kifejezőeszközök alkalmazásával. Rövid véleményalkotás közös élményről, pl.: kirándulás, olvasmányélmény, filmélmény. Mások véleményének meghallgatása ugyanarról az élményről. A továbbhaladás feltételei A hangsúly, a dallam, a tempó, a szünet adekvát használata egy-egy konkrét, a tanár által meghatározott szóbeli a kommunikációs helyzetben (pl.: élménybeszámoló társnak majd felnőttnek, véleménynyilvánítás olvasmányról) A kapcsolatelvétel, a megszólítás, a köszönés, a kérdés különféle formáinak ismerete és adekvát alkalmazása. Saját vélemény tömör megfogalmazása, megvédése egy-két érv említésével.

12 Mások kommunikációs tevékenységének megfigyelése, értékelése. Az önálló ismeretszerzés, a tanulási képesség fejlesztése. Verbális és nem verbális kommunikáció összefüggéseinek megfigyelése. A tartalom és a cím közötti összefüggés Az ok-okozati összefüggések felismerése, rögzítésük vázlatban. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése. Beszélgetés Hallott szöveg rövid szóbeli összefoglalása. A testbeszéd fő formáinak: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás, szemkontaktus, szerepe a kommunikációban. A testbeszéd elemeinek kapcsolata a nyelvi kifejezőeszközökkel. Az emberi beszéd kialakulása, szerepe az emberiség történetében. Az írás kialakulása, fejlődése, szerepe az írásbeli kommunikációban. Részvétel kiscsoportos beszélgetésben a tanár vagy a tanulók által meghatározott témában, pl.: Ki hogyan tölti a szabadidejét? Szituációs játékok: üzenet átadása; televízióban, interneten, rádióban, hallott hír elmondása osztálytársaknak. A testbeszéd komplex működésének megfigyelése filmrészleten vagy társon (pl.: felelet közben). A testbeszédről szóló rövid szövegek feldolgozása egyéni páros és/vagy csoportmunkában. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása egyéni élmény vagy humoros történet elmondása, közben. A cím és a tartalom közötti összefüggés vizsgálata közös megbeszéléssel. A címadás gyakorlása. Az emberi beszéd kialakulásáról szóló szövegek feldolgozása kooperatív technikával heterogén csoportokban. Saját és társak munkájának értékelése. Az írás kialakulásáról szóló szöveg feldolgozása kooperatív munkaformában: információkeresés,

13 tételmondatok alapján vázlatírás stb. Az elemi jegyzetelési technikák elsajátítása: rövidítések alkalmazása. Más kultúrákra jellemző tárgyak, szövegek idegenségének megtapasztalása, reflektálás a különbségre, tolerancia. Bevezetés a jegyzetelés technikájába tanári irányítással, kiemelten a rövidítések alkotására. A jegyzet jellemzőinek összegyűjtése, a vázlat és a jegyzet összehasonlítása csoportmunkában. Rövid, a korosztály számára izgalmas ismeretterjesztő szövegek (az írás kialakulása kapcsán) értelmező hangos felolvasása. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének, kommunikációjának megtapasztalása az írás kialakulásáról szóló szövegekben olvasottak alapján (inkák, egyiptomiak, sumérok, görögök stb.). 3. A BESZÉLT NYELV Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák A hangok, a beszédhangok keletkezése, a hangképzési folyamat. Az eltérő elképzelések figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete. Saját álláspont megvédése vagy korrekciója. A feltevések összevetése a megfigyelt tapasztalatokkal és az olvasott információkkal. A tanulók egyénileg hipotéziseket fogalmaznak meg a beszédhangok keletkezéséről. Az egyes feltevésekkel kapcsolatos érvek és cáfolatok ütköztetése tanári irányítással. A hangok keletkezésének megfigyelése egyszerű kísérleteken (pl.: különböző poharak ütögetése, gumi pengetése stb.). Rövid, a hangok keletkezéséről szóló ismeretterjesztő A továbbhaladás feltételei

14 Ábra jelentésének értelmezése. Csoporton belüli együttműködés. Meglévő tudás mozgósítása új szempont szerint. szöveg értelmezése. Ismertető megfogalmazása ábra alapján a beszélőszervek működéséről csoportmunkában. Az alsó tagozatban a beszédhangokról és a betűkről szerzett ismeretek aktualizálása helyesírási gyakorlatokhoz kapcsolva (pl.: betűrejtvények, szóegyenletek) Hang és betű. A hang, a betű és írásjegy fogalmának pontosítása (pl.: dzsessz = 3 hang, 4 betű, 7 írásjegy) A hang és a betű megkülönböztetése. Hang betű írásjegy. A tanult idegen és a magyar nyelv hangtani sajátosságainak összevetése a magyar nyelv hangtani sajátosságaival. Megfigyelési képesség fejlesztése megadott szempontok alapján. Tapasztalatok pontos, más számára érthető megfogalmazása. A köznyelvi kiejtést tükröző írásmód, a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. Beszédhangok csoportosítása: magánés mássalhangzók Magánhangzók csoportosítása: 6. időtartam szerint Két tanáros órarészlet idegen nyelvet tanító pedagógus közreműködésével: hangtani érdekességek megfigyeltetése, tapasztalatok közös megfogalmazása. A magán és mássalhangzók képzésének megfigyelése: egyénileg vagy páros munkában. Tapasztalatok egyéni megfogalmazása. Helyesejtési és helyesírási gyakorlatok a magánhangzók időtartamának helyes érzékeltetésére. Az időtartam jelentésmegkülönböztető szerepének (pl.: irat írat, füzet fűzet) igazolása szómagyarázatok készítésével. A magas és mély hangok közötti különbség felfedezése ok-okozati összefüggések felismerésével. Pl.: összefüggés a hangszerek nagysága és A magán- és mássalhangzók közötti különbségek megfogalmazása képzésük és hangzásuk alapján.

15 Ok-okozati összefüggések szabatos megfogalmazása. A hangrend és a szóhangulat közötti összefüggés felfedezése lírai művek olvasása közben. Logikai kapcsolatok felismerésének képessége. Az alsó tagozatban elsajátított ismeretek megerősítése és működőképességének fokozása. 6. a nyelv vízszintes mozgása szerint A hangrend és az illeszkedés. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A mássalhangzótörvények hangmagasságuk között, a nyelv vízszintes mozgásának szerepe a szájüreg terjedelmének változásában. Azonos fogalomhoz (tárgyhoz) eszperente, öszpöröntö, aszparanta meghatározások alkotása csoportmunkában. Irodalomórán megismert versek hangrendi vizsgálata, a szóhangulat megállapítása. A hangrend szerepének megfigyelése a toldalékolásban. Az illeszkedés törvényének megfogalmazása anyanyelvi tapasztalatok alapján önállóan vagy tanári segítséggel. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk alapján önállóan. Dz és dzs betűk kettőzése. Mássalhangzók zöngésség szerinti csopotosítása hangzásuk megfigyelése alapján. Zöngés zöngétlen mássalhangzópárok rögzítése játékos formában: kép gép, volt folt, sír zsír stb. A hangok egymásra hatásának megfigyelése beszéd közben. Az összeolvadás és a hasonulások rendszerének megismerése, meglétük okának felismerése. A zöngés és zöngétlen mássalhangzók ismerete. Hangtörvények a hangok között, a beszédben létrejövő törvényszerűségek. A betűrendbe sorolás szabályainak

16 Lényegkiemelő és rendszerező képesség fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése szótárak, lexikonok használatára való igény kialakításával. A témának, a címzettnek megfelelő árnyalt kifejezésmód fejlesztése Az önkifejezés aktivizálása a szóbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Az ábécé és a betűrend. Az elválasztás. Cselekményismertetés, beszámoló. megismerése a helyesírási szabályzat szabálypontjai alapján. Gyakorlati alkalmazása szótárak, lexikonok használata közben. Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása közötti különbség megismerése. A szavak elválasztásának gyakorlása, összekapcsolása szómagyarázatokkal (pl.: meg-int, me-gint; gép-elem, gépelem stb.). Közösen olvasott elbeszélés cselekményének ismertetése a saját nézőpont érzékeltetésével. Beszámoló egyéni élményről a hallgatóság figyelmének ébrentartásával. A mondottakhoz való viszony tükrözése. A betűrendbe sorolás szabályainak ismerete. Az egyszerű és összetett szavak elválasztása. 4. AZ ÍROTT NYELV Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák Különböző műfajú szövegek olvasása Magyarázó-értelmező, valamint dokumentum szövegek néma és hangos olvasása. Olvasástechnikai gyakorlatok végzése differenciált csoportmunkában. Nem szakrendszerű oktatás beiktatása. A szövegfeldolgozási algoritmus A szövegértési technikák gyakorlása: megismerése. adatkeresés, lényegkiemelés stb. egyénileg, csoportosan önállóan vagy tanári irányítással. Hangos olvasási képességek fejlesztése a mondatfonetikai eszközök érvényesítésével. Kapcsolattartó képesség (szemkontaktus, mimika) fejlesztése felolvasás közben. Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás. A továbbhaladás feltételei Az élőbeszéd tempójával megegyező, folyamatos hangos olvasás.

17 Vázlat felhasználása az önálló tanuláshoz. Az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, helyes tanulási szokások megerősítése. Az olvasható, kiírt írás képességének fejlesztése. Az írástechnika tovább-fejlesztése. Vázlat készítése a feldolgozott szövegek megértésének igazolására, fogalmazások írásához. A jegyzetelési technikák megismerése differenciált munkában. A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása (másolás, emlékezet utáni írás, tollbamondás) differenciált csoportmunkában. Nem szakrendszerű oktatás beiktatása. A feldolgozott szövegek tartalmának elmondása vázlat alapján. Hibátlan másolás, emlékezet utáni írás. A képzelet, az önkifejezés aktivizálása az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. A kiírt írás eszközszintű használata. Elbeszélés, leírás és levél írása. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései, a helyesírási alapelvek. Rövidebb szövegek: (leírás, elbeszélés, levél) alkotása egyéni munkában vázlat alapján. Magánlevél megfogalmazása; a szóhasználat, a levél hangnemének megválasztása a címzetthez igazodva. A helyesírás alapvető szabályainak gyakorlása és alkalmazása. Nem szakrendszerű oktatás beiktatása. A helyesírás rendszerének a helyesírási alapelvek (kiejtés, szóelemzés, Egy-másfél oldalas elbeszélő, leíró szöveg alkotása. A lényegkiemelő, rendszerező képesség fejlesztése. Az elmélyültség, az igényesség hagyomány, egyszerűsítés) megismerése, gyakorlati alkalmazása kiemelten az akaratlagos írás során. A helyesírási alapelvek alkalmazásakor a differenciált csoportmunkát érdemes alkalmazni a tanulók eltérő helyesírási képessége miatt. Helyesírási ismeretek alkalmazása

18 fokozása. Ösztönzés a helyesírási szabályok alkalmazására az írásbeli nyelvhasználatban. A problémaérzékenység, a problémamegoldó képesség fejlesztése. A tanulói önállóság növelése az önellenőrzésben. Számítógépes helyesírási programok használatával és kritikai alkalmazásával a digitális kompetencia fejlesztése. A magyar helyesírási szabályai című mű megismerése. fogalmazásokban. A tanulók figyelmének felhívása az önkorrekció fontosságára. A helyesírási szabályzat felépítése, tartalma. A szükséges szabálypontok megkeresésének különböző módozatainak tárgymutató, tartalomjegyzék, szótár részi hivatkozás) megismerése kooperatív munkaformában. A hibafelismeréstől a hiba kijavításáig. Írásbeli munkák javítása tanári irányítással és önállóan.

19 5. A SZAVAK JELENTÉSE ÉS SZERKEZETE Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformák A hangalak és a jelentés viszonya: A hangalak és a jelentés közötti viszony felfedeztetése szövegfeldolgozás során tanári Az egyjelentésű szavak irányítással. Egyjelentésű szavak önálló gyűjtése, ellenőrzés értelmező szótárak segítségével. Beszélgetés arról, miért vannak A többjelentésű és az azonos alakú többjelentésű és azonos alakú szavak szavaink? A többjelentésű és azonos alakú szavak jelentése közötti különbség érzékeltetése rajzok, ábrák, példamondatok segítségével. Csoportmunkában a Magyar értelmező kéziszótár szócikkeinek vizsgálata a többjelentésű és azonos alakú szavak megkülönböztetésére. Szinonimák gyűjtése gondolatok, érzések pontosabb, árnyaltabb kifejezésére, fogalmazások korrekciójához. Pl.: felesleges szóismétléseket tartalmazó fogalmazások javítása szinonimák A rokon értelmű szavak alkalmazásával. Fogalmak értelmezése és helyes felhasználása szövegértelmezésben. Problémamegoldó képesség fejlesztése. Az egyéni aktív és passzív szókincs gazdagítása. Ösztönzés szinonimák használatára a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban. Szótárhasználat az írásbeli szövegalkotás képességének A Magyar Szinonimaszótár használatának megismerése kooperatív munkaformában. A szövegkörnyezethez igazodó szinonimák használatának gyakorlása A továbbhaladás feltételei Rokon értelmű szavak használata a felesleges szóismétlés elkerülésére szövegalkotáskor.

20 fejlesztéséhez. Az egyéni szókincs bővítése és árnyalása Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése pontos szóhasználattal. Képesség a szó szerintitől eltérő jelentések felismerésére. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése. A szövegtől eltérő információhordozók (képi elemek, ábrák) megfelelő értelmezése. A kreativitás fejlesztése szövegalkotással. Az információszerzés képességnek fejlesztésével ösztönzés az önálló ismeretszerzésre. Az ellentétes jelentésű szavak A hasonló alakú szavak A hangutánzó és hangulatfestő szavak Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. fogalmazások korrekciójával. Ellentétes szójelentéseken alapuló humo-ros versek olvasása és értelmezése közö- sen (pl.: Tamkó Sirató Károly: Vándor móka) Szöveg átalakítása ellentétes jelentésű szavak alkalmazásával (pl.: téli erdő tavaszi erdő, napnyugata napkelte). Szövegkorrekció végzése, ahol a kommunikációs hibát a hasonló alakú szavak helytelen használata okozza (pl.: helység helyiség, egyenlőre egyenlőre) Szóbeli és/vagy írásbeli szövegek szemléletesebbé tétele hangulatfestő szavak használatával (pl.: Elégtelent kaptam, Ötösre feleltem) A szó szerinti jelentésen túli átvitt jelentések megtapasztalása szólásokban és közmondásokban. Szólások, közmondások eredetéről szóló szövegek néma, értő olvasása differenciált csoportmunkában. A szöveghez kapcsolódó illusztrációk megfigyelése, a szöveggel való összefüggésük felismerése egyéni munkában. Szólás vagy közmondás eredetének magyarázata egyéni fantázia alapján, hozzá illusztráció készítése. O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvének használata páros munkában. Memoriterek tanulása: szólások, közmondások.