SZAKLAPOZÓ. Nyelvtanítás az iskolákban. Nálunk több nyelvóra az Európai Unióban csak olyan többnyelvű országokban

Átírás

1 SZAKLAPOZÓ GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁSI SZAKMACSOPORTOK TANÁRAINAK LAPJA május KEDVES OLVASÓNK! Májusi gazdasági Szaklapozónk központi témája a nyelvoktatás. Címoldalon található cikkünk hazai kutatások alapján mutatja be a témát. Másik írásunk a modulrendszerű idegen nyelvi vizsgáztatás tapasztalatairól szól. Két interjút is közlünk készülő könyveink szerzőivel. Ezekből a beszélgetésekből a kétszintű érettségiben történő változásokról is szó van. Márciusban került sor a Gundel Károly TISZK-ben az álláskereső börzére. Cikkünk a tanulók, valamint a gyakorlóhelyek és állások találkozásáról szól. Utolsó írásunkban régiónként mutatjuk be a szakképzési irányokat, a legkelendőbb szakmákat és szakterületeket. A Képzőművészeti Kiadó tankönyvlistás könyveivel zárjuk tavaszi számunkat. Reméljük, most is sok hasznos olvasnivalót találnak a gazdasági szolgáltatási szakmacsoportok szaktanárainak lapjában. Üdvözlettel, A TARTALOMBÓL: Elméleti gazdaságtan a gyakorlatban Marketing mindenütt Asztalos Ágnes felelős szerkesztő Idegen nyelvi modulvizsgák Állásbörze a Gundel Károly TISZK-ben A szakképzés irányai Nyelvtanulás nyelvtudás? Egyre több magyar beszél idegen nyelveket, az elmúlt húsz évben megduplázódott a legalább egy nyelvet társalgási szinten ismerõk száma. Ugyanakkor az iskolai nyelvoktatás még mindig nem elég hatékony: a nyelvtanulással töltött évek nem függnek össze a használható nyelvtudással és különösen nehéz a szaknyelv elsajátítása a szakközépiskolákban, szakiskolákban. Minden második-harmadik ember, vagyis körülbelül 4 millióan beszélnek társalgási szinten legalább egy idegen nyelvet Magyarországon. Míg 1980-ban csupán a lakosság 10%-a vallotta azt magáról, hogy ismer egy idegen nyelvet, addig 2006-ra ez az arány 42%-ra nőtt. Ennek ellenére Magyarország más európai országokkal összevetve még mindig az utolsók között van. Az Európai Unió polgárainak átlagosan 70%-a ismer egy idegen nyelvet, de Hollandiában és Dániában a lakosság több mint kétharmada legalább két nyelvet beszél folyékonyan. Nyelvtanítás az iskolákban Nálunk több nyelvóra az Európai Unióban csak olyan többnyelvű országokban jellemző, mint Belgiumban, Luxemburgban vagy Máltán. A 2005-ös adatok szerint Dániában 6 évig 510 órában, Finnországban 6 évig 456 órában, Svédországban 9 évig 480 órában, Magyarországon 9 évig 984 órában tanultak átlagosan nyelveket a fiatalok. Hiába magas azonban az óraszám Magyarországon, ha a kutatási eredmények szerint a heti óraszámok, a nyelvtanulással töltött évek száma és a tudás között a kapcsolat nagyon alacsony. Gyakori, hogy már első osztálytól elkezdik, és kisebb csoportokban tanítják az idegen nyelveket, a nyelvtanításra fordított sok pénz és idő ellenére az oktatás mégsem elég hatékony. A nyelvtanulás sikertelenségének oka a módszerekben keresendő. Több felmérés ugyanis azt mutatta ki, hogy a tanórákon még mindig nem a nyelvhasználatra, a kommunikációra helyezik a hangsúlyt a pedagógusok. A gyakorlatban továbbra is nyelvtanközpontú feladatból van a legtöbb. A leggyakoribb osztálytermi eljárás a fordítás, a nyelvtani gyakorlás, a hangos felolvasás, míg legritkábban a párbeszédek, a szerepjátékok, a párés csoportmunkák fordulnak elő a tanórákon. Mind a diákok, mind a tanárok túl sokat beszélnek magyarul az órákon. Magyarul folyik az óraszervezés, a fegyelmezés és a személyes kommunikáció is. Komoly problémát jelent, hogy bár az általános iskolások fele már első

2 Szaklapozó Ehhez azonban ma még nincs meg a megfelelő tanári gárda. Szakmai nyelvtanulás osztályban, sőt óvodában elkezdi a nyelvtanulást, a középiskolába bekerülve kétharmaduk szinte a nulláról kezdi újra az idegen nyelv elsajátítását. Az országos kutatások azt mutatják, hogy míg az elitiskolákban, a nyelvtagozatos vagy két tanítási nyelvű oktatási intézményekben korszerűbb oktatási módszerekkel dolgozva kifejezetten jó eredményeket érnek el a diákok, addig számos iskolában kevésbé jók az eredmények. A legtöbb diák az iskolai oktatás mellett magántanárhoz is jár, ott szerzi meg a nyelvvizsgához szükséges tudást. Az árnyékiskola pedig nem kevésbe kerül: a nyelvvizsgára való felkészítésért akár százezreket is ki kell fizetni. A nyelvtanulás problémáinak megoldását jelenthetné, ha szaktantárgyakon keresztül sajátíthatnák el a fiatalok az idegen nyelvi ismereteket. A kutatások szerint a szakközépiskolások közül csak minden tizedik tanul két idegen nyelvet. A szakközépiskolás diákok mintegy 60%-a angolul tanul, 40%-uk németül, míg a szakiskolásoknál éppen fordított az arány. Nagyon kevés az a szakoktató, aki idegen nyelven is tud, és még kevesebben vannak azok, akik a nyelvtanításban is részt vállalnak. Tehát alig van valaki, akitől a diákok a szakmát és a nyelvet is elsajátíthatnák. Míg a tanárok úgy hiszik, diákjaikat nem érdekli a szaknyelv, a szakiskolai tanulók fele, a szakközépiskolásoknak pedig közel háromnegyede érzi úgy, hogy túl keveset foglalkoznak az iskolában a szaknyelv tanulásával. A szakközépiskolák és szakiskolák többségében megfelelőek a nyelvtanulás körülményei. A diákok átlagosan 13 fős csoportokban, heti 3-4 órában tanulnak nyelveket. Az iskolákban szinte mindenhol van CD/ DVD-lejátszó, projektor, számítógépterem és internet. Ennek ellenére alig használják ezeket a lehetőségeket. A tanulók szerint az órákon a tanár leggyakrabban magyarul beszél, nyelvi szabályokat gyakorolnak, és mondatokat vagy szöveget fordítanak. Ők szívesebben használnák a számítógépet, szeretik kitalálni a szavak jelentését, párban és csoportban kreatív feladatokat megoldani. Ám ezekre nagyon ritkán van alkalmuk. A kutatások alapján kulcsfontosságú, hogy a nyelvtanárok az oktatási intézmény igényeinek megfelelő továbbképzésen vehessenek részt, és a szakoktatók nyelvi képzésére is nagy szükség van. Ezt ajánljuk 2 Fiziker Róbert: Kereskedjünk németül! 1 4. Varga Krisztina: Kereskedjünk angolul! 1 4. MK /I IV. MK /I IV MÁJUS

3 Elméleti gazdaságtan a gyakorlatban Nemcsak a kétszintû érettségi és annak a 2011-tõl érvényes új követelményei befolyásolták a Makroökonómia könyv elkészültét, de nagyban hatott rá a gazdasági válság is. A válság ugyanis megkérdõjelezte az eddigi közgazdasági iskolák elméleteit. Az Elméleti gazdaságtan 12. osztályos könyveinek szerzõjével, Fazekas Ildikóval beszélgettünk. Nagyon népszerű a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolák tanárai és diákjai körében az Elméleti gazdaságtan 11. osztály Mikroökonómia kötete és feladatgyűjteménye. Mit gondol, mi a könyv sikerének titka? A könyv a éves korosztály számára is érthető nyelven fogalmazza meg a mikroökonómiai fogalmakat, összefüggéseket. Bemutatja, hogy az elmélet mely részei hogyan hasznosíthatók a gyakorlatban. Ez fontos, mivel a magyar lakosság pénzügyi és tőkepiaci ismeretei igen hiányosak. Nagyon várják már az iskolák a 12. osztályos kötetet is. Mi hátráltatta a könyv elkészülését? A makroökonómiai elméletek bonyolultak. Ugyanannak a gazdasági események a különböző elméletek szerinti magyarázatai akár ellentmondásba is kerülhetnek egymással. Ez nem jelenti azt, hogy bármelyik elmélet jó vagy rossz. Csak annyit jelent, hogy a különböző elméletek más gazdaságpolitikai célt szolgálnak. Mikorra várható a könyv megjelenése? Reményeim szerint a könyv őszre az iskolákba kerülhet. Napjainkra különböző közgazdasági, elsősorban makroökonómiai elméletek, iskolák alakultak. Milyen modellt követ a könyv elméleti része? A könyv alapvetően Keynes elméletére épül. Ez alól csak az állam gazdasági szerepéről szóló fejezet kivétel. Ebben a fejezetben a keynesi monetáris politika mellett a Milton Friedman nevéhez kapcsolható modern monetarista elmélet is bemutatásra kerül. A gazdasági válsággal az újságok és hírportálok címlapjaira, a híradók elejére kerültek az olyan makroökonómiai fogalmak, mint foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció és állami szerepvállalás. Hogyan lehet a könyvben az elméleti alapokat és azok gyakorlati megvalósítását ötvözni? A könyvben egyrészt szerepelnek az említett fogalmakkal kapcsolatos aktuális adatok, másrészt a példákban bemutatásra kerül, hogy egy-egy aktuális gazdaságpolitikai intézkedésnek milyen hatásai vannak. Mi a tanórai tapasztalata, mennyire nőtt a diákok érdeklődése a makroökonómia iránt a válság kiterjedésével? A diákok érdeklődése alapvetően nem változott. Korábban is és most a diákok kisebb részét érdeklik csak a gazdasági jelentések. Ennek oka lehet, hogy a gazdaságban a makroökonómia hatások túlnyomó része hoszszabb távon érvényesül. A diákokat, mint ahogy a felnőttek jelentős részét a ma és csak saját maguk érdekli. Rövid távon akarnak minél nagyobb hasznossághoz jutni, legyen ez a hasznosság bármilyen formájú. Végül egy kérdés a kétszintű érettségivel kapcsolatban: egyre többen hangoztatják, hogy bizonyos szakokon kötelezővé kellene tenni az emelt szintű érettségit adott tantárgyakból. Mi a véleménye erről az indítványról? Egyetértek ezzel, kiegészítve, hogy nemcsak bizonyos szakokon, hanem minden szakon kötelezővé kellene tenni legalább egy tantárgyból az emelt szintű érettségit. Egyrészt a kétszintű érettségit megelőző időszakban a felsőfokú oktatásba csak felvételi vizsgával lehetett bejutni. Másrészt a középszintű érettségi a tantárgyak többségében nagyon alacsony színvonalú. Manapság, némi túlzással mondható, hogy aki tud írni és ismeri a négy számtani alapműveletet, bekerülhet a felsőfokú oktatásba. A diákokat ez a rendszer nem ösztönzi több ismeret elsajátítására. Miért tanuljon többet, ha közepesnél gyengébb eredménnyel is bekerülhet az általa választott szakra. Ez rontja a felsőfokú képzés színvonalát is, és az onnan kikerülő végzettek jelentős része sem rendelkezik a szakmájához szükséges tudással. Ezt ajánljuk ELMÉLETI GAZDASÁGTAN 11. OSZTÁLY MIKROÖKONÓMIA FAZEKAS ILDIKÓ Elméleti gazdaságtan 11. osztály Mikro ökonó mia ELMÉLETI GAZDASÁGTAN 11. OSZTÁLY FELADATGYŰJTEMÉNY FAZEKAS ILDIKÓ Elméleti gazdaságtan 11. osztály Feladatgyűj te mény Elméleti gazdaságtan 12. osztály Mak ro - ökonó mia Elméleti gazdaságtan 12. osztály Feladatgyűjtemény MK MK MK MK MÁJUS 3

4 Marketing mindenütt 2006-ban jelent meg a Marketing 11. és 12. osztályos kötet, melyeknek töretlen a népszerûsége: több ezer iskolában, több tízezer diák tanult a kétszintû érettségire felkészítõ könyvekbõl. Népszerû szerzõnk, Végné Faddi Andrea 2008-ban elkészítette a modulrendszerû kereskedelmi képzésekhez illeszkedõ esettanulmány-gyûjteményeit, azóta pedig új könyvön dolgozik. Nagyon népszerű a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakközépiskolák tanárai és diákjai körében a Marketing 11. osztály és 12. osztály című könyv. Mit gondol, mi a könyv sikerének titka? A marketingben az egyik alapelv, hogy próbáljunk meg a vevő fejével gondolkodni. Ezt az elvet követve egyrészt megpróbáltam a diákok fejével gondolkodni, és egy olyan tankönyvet szerettem volna kiadni a kezemből, amiből diákként én is szívesen tanultam volna. Gyakorló tanárként pedig a kollégáim munkáját szerettem volna megkönnyíteni azzal, hogy ne diktálással töltsék az órát. A könyv sikeréhez feltétlenül hozzájárulnak kolléganőm, Varga Krisztina szellemes illusztrációi is. A Marketingtevékenység ( os modul) és Marketing és PR alapismeretek ( os modul) esettanulmány-gyűjtemények is népszerűek. Mennyivel más a tananyag feldolgozása ezekben a kötetekben a 11. és 12. osztályos könyvekhez képest? A Műszaki Kiadóval egyeztetve úgy gondoltuk, hogy ezeket a kiadványokat nagyrészt azok a diákok fogják forgatni, akik 11. és 12. osztályban már tanultak marketinget, és az érettségi utáni OKJ-s képzésben célirányosan már a szakmai vizsgára készülnek. A diákok egyrészt az Emlékeztető -ben a már korábban tanultakról találhatnak összefoglalást, másrészt a feladatok, esettanulmányok célzottan az NSZFI által közzétett szóbeli vizsgákra készítik fel a tanulókat. Mi a helyzet azokkal a tanulókkal, akik korábban még nem tanultak marketinget? Az idei év során egy olyan ötödéves osztályban tanítottam, ahol 90%-ban gimnáziumból jöttek a gyerekek. Bebizonyosodott, hogy a marketing alapjait és a marketingkommunikációt már szeptembertől lehet párhuzamosan tanítani: a 11. osztályos tankönyvhöz a 62-es modul, a 12. osztályoshoz pedig a 66-os modul esettanulmányaival mélyítve a tananyagot. Milyen új könyvön dolgozik jelenleg? Már több mint egy éve a os A marketing és reklámtevékenység szervezése modulon dolgozom. A tananyag feldolgozása inkább a középiskolai vagy a modulrendszerű könyvekhez hasonlít? A 66-os modul viszonylag sok új reklámszervezéssel kapcsolatos témát ölel fel, ezért úgy tűnik, hogy újra sikerült egy hibrid könyvet kitalálni. Terveink szerint az új könyv tartalmazni fog a 11. és 12. osztályos tankönyvben megszokott elemeket is, de a magas óraszámra való tekintettel több feladatot és esettanulmányokat is. Emellett több internet segítségével megoldható feladat is készült. Hogyan tudják használni a diákok a számítógépet, az internetet a tanulás során? A tanítás során én mindig is igyekeztem a valós életben megjelenő példákat, feladatokat, megoldásokat mutatni. Az elmúlt egy évben heti egy marketingórát számítógép-teremben tudtam tölteni az osztályokkal. Egyre több olyan feladatot találtam ki és próbáltam ki a tanulókkal, amihez számítógépes ismeretek voltak szükségesek (például PowerPoint prezentációk készítése), vagy az interneten kerestünk anyagokat. A könyvön kívül milyen elektronikusan hozzáférhető anyagok segítik a tanárok munkáját? Rengeteg képi anyagot gyűjtöttünk össze a tanórák során, aminek nagy része sajnos hely hiányában ki fog maradni a tankönyvből. Viszont nem szeretném, hogy ez az értékes gyűjtemény kárba vesszen, ezért úgy gondoltuk, hogy a Műszaki Kiadó honlapjáról letölthetővé tesszük ezeket az anyagokat. Távlati terveim között szerepel a marketing interaktív tananyaggá történő feldolgozása is től változik a kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a marketing érettségi. Milyen változás várható? Mióta a marketing középiskolai tantárgy lett, rengeteg változáson ment át az érettségi. Nekem nagy szívfájdalmam, hogy megszűnt ÖNÁLLÓ érettségi tárgy lenni, pedig a 11. és 12. osztályos tankönyvek összefoglaló feladatsorai bizonyítják, hogy a szóbeli mellett nyugodtan lehetne írásbeli érettségit is szervezni marketingből. Sajnos az én értesüléseim szerint a Közgazdaságtan helyett a Vállalkozástannal fogják újra összecsapni, de még változhat a helyzet MÁJUS

5 Mi a véleménye a változásról, mennyire érinti ez a marketing könyveket? Legjobb tudomásom szerint a változás a marketing tantárgyat és a marketing tantárgy érettségi követelmé- nyeit NEM érinti. Csak bizakodni tudok, hogy hátha sikerül visszakapni az önálló érettségi lehetőségét. Ennek érdekében ha felkérnének rá szívesen összeállítanék egy minta írásbeli érettségi feladatsort is. Ezt ajánljuk Marketing 11. osztály A marketing alapjai Marketing 12. osztály Marketingkommunikáció Marketingtevékenység Esettanulmánygyűjtemény a os modulhoz Marketing és PR alapismeretek Esettanulmánygyűjtemény a os modulhoz MK MK MK MK Idegen nyelvi modulvizsgák március 31-én az NSZFI székházában került sor az Idegen nyelvi kompetenciák a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben címû elõadásra. A fõ téma az idegen nyelvi készségek számonkérésének helye és módja volt a szakmai vizsgán. Az NSZFI szaktanácsadója, Stágel Imréné ezúttal rendhagyó továbbképzést szervezett: nem a szakmai tárgyakat tanítók, hanem nyelvtanárok voltak mind az előadók, mind a hallgatók a továbbképzésen. Erre a konzultációra nagy szükség volt, mivel a szakmai idegen nyelv oktatásának fő problémája, hogy a nyelvtanárok nem mindig értenek a szakmai tárgyakhoz, a szakmai tárgyakat tanítók pedig nem rendelkeznek nyelvtanári képesítéssel. A továbbképzés előadói az ország különböző pontjaiból jöttek, így változatos összetételű tanulócsoportokkal kifejlesztett módszertani ismereteket tudtak átadni. A kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport ügyintéző, kereskedő és bolti eladó szakképesítéseinek idegen nyelvi moduljai mellett a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoport vendéglős szakképesítésé nek nyelvi követelményeire való felkészítés módszereiről hallhattunk érdekes előadásokat. A nyelvoktatásra is igaz a modulrendszerű képzés három jellemzője: Kompetencia alapú: a korábbiakkal ellentétben nem a tanteremben vizsgáztat a nyelvtanár, hanem a gyakorlati vizsga helyszínén: boltban, tanirodában stb. Moduláris szerkezetű: az idegen nyelv nem egy külön vizsga, hanem az egyes modulok záróvizsgájának a részét képezi. Ez néhol problémát is jelenthet: például a vendéglős szakképesítés öt moduljában is szerepel idegen nyelvi feladat, tehát ötször kell idegen nyelven vizsgáznia a tanulónak és értékelnie a nyelvtanárnak. Munka- és tevékenységcentrikus: ahol a munkában is használni kell az idegen nyelvet, ott kérik számon a vizsgán is. A tudásszint elvileg nem változott a korábbi képzési rendszerhez képest, de más módszerekkel kell képezni a tanulókat, és máshogy is kell számon kérni a tudásukat MÁJUS 5

6 Idegen nyelvi kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelményekben A szakmai és vizsgakövetelményeket végignézve általában 3-as szintű elvárás fogalmazódik meg a diákokkal szemben, ami az alapvető kommunikációs készségeket jelenti: írás, olvasás, hallás, beszéd, telefonálás. A szóbeli számonkérés egy karakter hosszú szöveg megértését jelenti, vagy rövid párbeszédet, telefonálást. Ahol ezt a szakmai és vizsgakövetelmények nem szabályozzák, ott a tanárnak a feladata eldönteni a tétel formáját. A gyakorlati számonkérésnél a vizsgaszervező (iskola) állítja össze a tételsort, amit előzetesen el kell fogadnia a vizsgabizottságnak. Nem lehet vizsgázni idegen nyelvi tétel vagy felelet nélkül, mert ezt előírják a szakmai és vizsgakövetelmények. Az viszont már az iskolára van bízva, hogy milyen arányban számítja be a modul eredményébe az idegen nyelvű feleletet. Általában 20 40%-ban szokták meghatározni az idegen nyelv arányát. Az arány függhet az iskolai képzés óraszámától, valamint attól, hogy mennyire szükséges az adott munkaerőpiacon a nyelvtudás. Gyakori kérdések Gyakran kérdezett téma, hogy a speciális szakiskolákban a tanulási nehézségekkel küzdők, diszlexiások felmenthetők-e a nyelvi vizsga alól. Vannak, akik a közoktatás osztályában felmentést élveznek a nyelvtanulás alól. A szakmai és vizsgakövetelmények azonban egyértelműsítik, hogy nyelvből vizsgázni kell! Aki ezt a követelményt nem tudja teljesíteni, olyan szakmát érdemes választania, amihez esetleg nem kell nyelvtudás. Friss információ, hogy a vendéglős szakképesítés idegen nyelvi tételei 2010 márciusában változtak, de a kereskedelmi ügyintéző szakmák tételeit is 2009 novemberében módosították, egyértelműsítették. Itt felvetődhet a kérdés, hogy milyen tételsor érvényes a vizsgán, ha az év közben megváltozott. Erre a válasz, hogy a tételsor a nive holnapján csak tájékoztató jellegű, a tanítás a központi programok ajánlásai alapján folyik, nem a tételsor alapján. A vizsgán használandó hiteles tételsort az NSZFI-nél kell igényelni. Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek angol nyelven A budapesti Marjainé Salamon Éva osztotta meg a tapasztalatait a os modul tanításáról. Az iskolájukban 32 héten át heti 3 órában tanítják az angolt, így 90 óra alatt kell felkészülnie a tanulóknak a vizsgákra. Az ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek második vizsgafeladatának A és B tétele magyar nyelvű. A C tételben az idegen nyelvű okmányokat a diákoknak magyarul kell értelmezniük. A tanuló a meghatározott okmányt felismeri, kiválasztja és megmagyarázza. Ehhez passzív nyelvtudás szükséges. A tételt gyakran az ügyviteli ismeretek tanár pontozza, mert tud angolul. A modul harmadik vizsgafeladatának A tétele magyar nyelvű, a B tétele pedig idegen nyelvű kommunikáció. A vizsgára készülésnél kiemelt fontosságú a kérdezni tudás, az udvariassági formulák és a függő beszéd. Az órákon rendszeresen végeznek kommunikációs gyakorlatokat, és néznek filmet (Meeting Objectives, Oxford). A dolgozatokban gyakorolják a magyar párbeszédek magyarról angolra fordítását. Ezenfelül társasjáték és szituációs kártyák segítik az órákon a tanulást. A vizsgatételekre való felkészülést segíti, hogy a magyar tételekhez hasonlóan az információtartalom vázlatát is kidolgozzák előre, így a pontozás is könnyebb. 4-5 lépésben leírják egy-egy tétel részleteit, így tipikus szituáció jön létre. Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek német nyelven A pápai Virág Jánosné logisztikai ügyintézőket tanít német nyelvre heti 6 órában, amely az ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek mellett a logisztikai szakmai nyelvet is magában foglalja. Ebből a 6 órából 4 a szakmai szókincset bővítő, 2 pedig a kommunikációs képességeket fejleszti. Mivel az előadó német anyanyelvű, azt tanácsolja a tanulóknak, hogy mondatokat, fordulatokat érdemes megtanulni, nem szavak fordítását, mert más a német gondolkodásmód. Szintén nehézséget jelenthet a tanulóknak, ha nem értik meg az egyes szituációkat, ezért szerinte is fontos az egyes tételek vázlatát kidolgozni. Szükséges még az írásbeli és szóbeli kommunikáció közötti hasonlóságokat kiemelni. A Klett és a Pons könyveket használja az előadó a tanítás során, de sajnos nagyon drágák MÁJUS

7 Ú J D O N S Á G O K 2010-ben megjelenõ új könyveink Peresztegi Éva: Ügyviteli alapismeretek 11. osztály Feladatgyűjtemény MK Bognár Zsoltné: Vállalkozások 2. Vállalkozások gazdálkodása MK Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan 12. osztály Makroökonómia MK Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan 12. osztály Feladatgyűjtemény MK Sári Lászlóné: Pályaorientáció szakiskolásoknak MK Sándor Ildikó Benedek Krisztina: Néprajz, néphagyomány CD-ROM melléklettel KP Czimmer Julianna Sipos Éva: Marketing- és PR-ismeretek ügyintézőknek KP Dr. Buzás Gizella: Áruismeret bolti eladóknak (Élelmiszerek és vegyi áruk) KP 2333 Ónódi Ferenc Török István János: Pincér szakmai ismeretek multimédiás CD-ROM melléklettel KP 2343 Fodorné Szucsák Éva Szűcs László: Utazás-ügyintézői ismeretek CD-ROM melléklettel KP MÁJUS 7

8 Jó szakma, biztos jövõ Gyakorló helyeket és állást kínáló börze március 25-én, a Gundel Károly TISZK szervezésében Ma csak a jól felkészült, a napi követelményeket maradéktalanul teljesíteni képes végzett szakácsot, cukrászt, pincért várja a munkaerõpiac. Különösen fontos tehát az alapozó oktatás befejezése után a tanulók számára, hogy hol végezhetik a szakmai gyakorlatot. A 2007 szeptemberében megalakult Gundel Károly TISZK a társiskolák tanulóival együtt idén mintegy 800, 2011-ben már kb diák szakmai képzéséről gondoskodik. A gyakorlati helyek biztosítása, mint minden szakmát oktató iskolában, itt is kiemelt, nagy szervezést igénylő feladat. Eddig főként lakhely és a gyakorlóhely közelsége szerint kerestek gyakorlati munkahelyet a tanulóknak. Ekkora létszámnál azonban már nem alkalmazható a kézi elosztás: az öt szakiskola 10., vagy 12. osztályt végzett diákjai közül senki nem maradhat ki a tanműhelyen kívüli szakmai gyakorlati képzésből. A 2008-ban elnyert TÁMOP pályázat biztosít keretet a Gundel Károly TISZK számára, hogy korszerű módszerekkel szervezzen meg, alakítson ki egy jól működő, sok információt visszacsatoló pályakövetési rendszert, hozzon létre karrierközpontot a diákok segítésére, szervezzen konferenciát a tapasztalatok átadására. E program keretében oldják meg idén a gyakorlati helyek biztosítását az eddigiektől eltérően, korszerűen, több szempontot szem előtt tartva. A börze megszervezésének közvetlen célja, hogy megfelelő fórumot hozzon létre a gyakorlati helyet és munkahelyet kínáló cégek és az ezeket kereső tanulók találkozásához. Az első kapcsolatfelvétellel, a további lehetséges konzultációk előkészítésével kívánják elérni, hogy a tanuló maga keresse meg a neki legszimpatikusabb gyakorlati helyet, aktívan vegyen részt a kialakult kapcsolatok véglegesítésében, hogy a gyakorlati helyet kínáló vállalkozások is válogathassanak a nekik legjobban megfelelő diákok között, objektív adatok (tanulmányi eredmények, osztályfőnöki referencia, céghírnév stb.) és szubjektív benyomások (megjelenés, kommunikáció, szimpátia, szolgáltatások kínálata stb.) szerint megalapozottan, jó előkészítés után dönthessen mindkét oldal. A program bemutatása a részt vevõ vállalkozásoknak A rendezés jogát a Convictus-Consult Kft. nyerte el. A cég csaknem húsz éve tevékenykedik a szervezeti és személyzeti fejlesztés, a vezetőképzés, valamint a munka- és pályatanácsadás területén. 15 éve közreműködik a gondoskodó típusú létszámleépítések során elbocsátott munkavállalók segítésében: önismereti munkával, pályatervezéssel, új karrier építésével, átképzésekhez kapcsolódó tanácsadással, készségek és képességek erősítésével segít a leépítetteknek pályaváltás esetén más területeken munkát találni. Ebből is látható, hogy profiljuk jól illeszkedik a most elvégzendő feladathoz. A szervezők előkészítő munkája a lehetséges részt vevő vállalatok, vállalkozások megkeresésével kezdődött: csaknem 140 régebbi kapcsolatból ismert üzleti partner és ugyanennyi új megkeresés révén összesen mintegy 280 vállalkozás kapott meghívást a börzére. Meglepő volt a vegyes fogadtatás: néhányan lelkesen üdvözölték a kezdeményezést, és azonnal megértették, hogy a tanulókkal való személyes találkozás az első lépcsőfok a későbbi jó együttműködéshez, míg mások hárítottak, sőt felismerve, hogy a konkurenseik is ott lehetnek, egyenesen megsértődtek a felkínált lehetőségen. Több körlevél és körtelefon után a megelőző napokban 8-10 cég megjelenése volt biztos, miközben kb. 600 tanulót vártak osztályfőnökeikkel. Végül szerencsésen zárult a szervezés: gyakorlati hely felkínálásával 18 vállalkozás jelent meg (ebből 2 állást is kínált), további 21 cég jelezte a gyakorló tanulók iránti igényét, 4 cég pedig állást kínált úgy, hogy személyesen nem képviseltette magát. A tanulók felkészítése is körültekintően indult. A szervező munkatársak a Gundel Károly TISZK-hez tartozó MÁJUS

9 Szaklapozó szakiskolákban az osztályfőnökökkel együttműködve foglalkozásokat, konzultációkat tartottak. Az egyik célcsoportot a gyakorlati helyet kereső 10. osztályt végzettek és a szakmát tanulni szándékozó, idén érettségiző szakközépiskolások alkották, a másikat a munkahelyet kereső, idén szakmai vizsgát tévő tanulók jelentették. A börzén kínált lehetőségek ismertetése után különböző segédletek, űrlapok kitöltését ismerhették meg a fiatalok. A gyakorlati helyet keresők bemutatkozó kártya, a munkahelyet keresők önéletrajz és motivációs levél írását sajátíthatták el. Ezek sémáit az internetről töltötték le és aktualizálva, saját adataikkal kitöltve vitték magukkal a rendezvényre. Mindkettő jó önismereti gyakorlat volt, hiszen a személyi adatok mellett a képességekről, a tervekről, a személyes tulajdonságokról is számot kellett adni. A börze délelőttjén a rendezvény házigazdái Kóbor Zoltán, Kovács László, Varga Zoltán fogadták a vállalatok megjelent képviselőit, akik bemutatkoztak egymásnak és a TISZK vezetőinek. A szervező cég ügyvezetője, Szatmáriné dr. Balogh Mária rövid prezentációt tartott a rendezvényről, az előkészítő munkákról, a célokról, a rendezőkről. A munkáltatók űrlapokat (pl. szándéknyilatkozatokat) kaptak, hogy a megkereséseknek aláírt, írásbeli nyoma is legyen. Ajánlások is elhangzottak arról, hogyan tegyék a cégek konkréttá a tanulói bejelentkezéseket, saját szándéknyilatkozatukat. Az előadó felvázolta a további tapasztalatcsere, a folyamatos konzultáció lehetőségét is: az iskolák nyitottak a munkaadók tapasztalataira is. Az alábbi kérdésekről fejtették ki véleményüket a munkáltatók: Milyen pozitív és negatív tapasztalataik vannak a gyakorló tanulókkal kapcsolatban? Mi tetszik a gyakorlatok szervezésében és az iskolai kapcsolattartásban? Min változtatnának, mire lenne igényük? Milyen fontos témákról kellene konzultálnunk? A kezdési időponttól folyamatosan jöttek a diákok és a pedagógusok. A recepción a rendező iskola tanulói fogadták az érdeklődőket: a bejelentkezés és a jelenléti ív aláírása után kíváncsian érkeztek a tanulók a tornateremben berendezett börzére. A külön asztaloknál elhelyezkedő munkaadók képviselői pár szóval a tanulóknak is bemutatták a cégüket, jelezték, hogy milyen gyakorlati helyet vagy munkahelyet kínálnak, mik az elvárásaik, majd a személyes beszélgetések közben átvették a bemutatkozó kártyákat. Ha a tanulót fogadták gyakorlatra, akkor szándéknyilatkozatot adtak, ha munkát kínáltak, akkor Nyilatkozat álláskeresőkkel való kapcsolatfelvételről lapot töltöttek ki. Aláírásokkal hitelesítve tette el mindkét fél a maga biztonságára szolgáló bizonylatokat. Távozáskor a recepción másolat készült ezekről: az eredeti példányokat további feldolgozás céljára az iskolában hagyták, a másolatokat vitte haza mindenki MÁJUS Ismerkedés, információcsere A körültekintőbbek több cég bemutatkozását is végighallgatták, csak ezután döntötték el, kinek szeretnék odaadni a bemutatkozó kártyájukat. A sorukra várakozók között bizonyára voltak olyanok, akik még nem biztosak abban, melyik vendéglátós alapszakma illik jobban hozzájuk. A vállalkozóbbak itt helyben pályaalkalmassági tesztet tölthettek ki, hogy könnyebben dönthessenek a szakács, a cukrász vagy a pincér szakma mellett. Már a nap végére elkészített első gyors összesítés után látszott, hogy a börze sikeresen zárult: a több mint 400 felkínált gyakorlóhelyből 183 leendő szakács, 63 majdani cukrász és 165 reménybeli pincér találta meg a helyét. A megjelent munkáltatók 100%-a, a tanulók 85%-a kérte az elégedettségi kérdőíven, hogy jövőre is rendezzék meg a börzét. A felkínált álláshelyekből nem telt be mindegyik: a szakmai vizsga eredménye fontos a cégeknek, ezért az állásbörzét a jövőben érdemesebb májusban rendezni. A most szerzett tapasztalatokat az idén májusban megrendezésre kerülő konferencián osztják meg a rendezők és a szervezők a gyakorlati munkahelyeket felajánló cégekkel, az osztályfőnökökkel, az iskolaigazgatókkal és a TISZK vendégeivel. Segítség a szakmaválasztáshoz 9

10 A szakképzés irányai A Regionális Fejlesztési Bizottságok minden évben meghatározzák az ország hét régiójában a szakképzési irányokat és a beiskolázási arányokat. Az elemzésbõl a regionális és az országos tendenciákat is megismerhetjük. (Oktatási Hivatal adatai alapján) NYD: Nyugat-Dunántúl KD: Közép-Dunántúl DD: Dél-Dunántúl KM: Közép-Magyarország ÉM: Észak-Magyarország ÉA: Észak-Alföld DA: Dél-Alföld A regionális fejlesztési és képzési bizottságok a gazdaság igényei és a munkaerő-piaci kereslet adatai alapján döntenek. Az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve határozzák meg a szakképzés regionális szükségleteit, a térségi integrált szakképző központok szakképzési irányait és beiskolázási arányait. A döntések a Munkaerő-piaci Alapból történő fejlesztési támogatások megítélésének szempontjából három kategóriába sorolják a szakképesítéseket: csökkentendő nem támogatott, szinten tartó támogatott, fejlesztendő kiemelten támogatott. A legtöbb fejlesztendő szakképesítés a következő szakmacsoportokban található: gépészet, építészet, faipar, elektrotechnika elektronika, egészségügy. Nincs fejlesztendő besorolás a nyomdaipar, a környezetvédelem vízgazdálkodás és a közgazdaság szakmacsoportokban. A legtöbb csökkentendő szakképesítést a művészet, közművelődés, kommunikáció, az ügyvitel, az egyéb szolgáltatá- sok, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, a környezetvédelem vízgazdálkodás és az oktatás szakmacsoportok tartalmazzák. Minden régióban fejlesztendő szakképesítések körébe a következő szakmacsoportok alábbi szakképesítései tartoznak: gépészet: gépi forgácsoló, géplakatos, hegesztő, szerkezetlakatos, elektrotechnika elektronika: villanyszerelő, építészet: ács állványozó, kőműves. Régiós tendenciák A következőkben a különböző régiókban a legtöbb fejlesztendő szakképesítést tartalmazó szakmacsoportokat ismertetjük. Nyugat-dunántúli régió: faipar, építészet, vendéglátás idegenforgalom. Közép-dunántúli régió: gépészet, elektrotechnika elektronika, építészet. Dél-dunántúli régió: közlekedés, építészet, faipar, elektrotechnika elektronika. Közép-magyarországi régió: egészségügy, szociális szolgáltatások, gépészet. Észak-magyarországi régió: vegyipar, faipar, építészet. Észak-alföldi régió: gépészet, élelmiszeripar, mezőgazdaság. Dél-alföldi régió: gépészet, építészet, könnyűipar. Szakmacsoportok tendenciái 1. Egészségügy szakmacsoport szakképesítések 23%-át fejleszteni, 18%-át csökkenteni szükséges. A fejlesztendő és csökkentendő szakképesítések között 4 szakképesítés megegyezik, ami a regionális eltérésekből fakad MÁJUS

11 2. Szociális szolgáltatások szakmacsoport szakképesítések 23%-át fejleszteni, 4%-át csökkenteni szükséges. A szakmacsoport tehát a fejlesztendő területek közé tartozik. Leginkább a szociális segítő, gondozó szakmákra van szükség a szakmacsoporton belül. 3. Oktatás szakmacsoport szakképesítések 3%-át fejleszteni, 42%-át csökkenteni szükséges. Tehát a szakmacsoport által nyújtott képzésekre a jelenleginél kevésbé van szükség, ami nem meglepő, és a csökkenő tanulói létszámokkal arányos. 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport szakképesítések 2%-át fejleszteni, 42%-át csökkenteni szükséges. A művészeti és kommunikációs szak mák ban már évek óta túlképzés jellemző. 5. Gépészet szakmacsoport szakképesítések 38%-át fejleszteni, 5%-át csökkenteni szükséges. Évek óta jellemző, hogy kevés a gépészet szakmacsoportban tanuló diák. Minden régióban fejlesztendő szakképesítések közé tartozik a gépi forgácsoló, a géplakatos, a hegesztő és a szerkezetlakatos. 6. Elektrotechnika elektronika szakmacsoport szakképesítések 23%-át fejleszteni, 6%-át csökkenteni szükséges. Minden régióban fejlesztendő a villanyszerelők képzése. 7. Informatika szakmacsoport szakképesítések 3%-át fejleszteni, 8%-át csökkenteni szükséges, tehát a szakmacsoport képzése nagyjából megközelíti a munkaerő-piaci elvárásokat. 8. Vegyipar szakmacsoport szakképesítések 22%-át fejleszteni, 22%-át csökkenteni szükséges. 9. Építészet szakmacsoport szakképesítések 38%-át fejleszteni, 6%-át csökkenteni szükséges. Évek óta jellemző, hogy kevés az építészet szakmacsoportban tanuló diák. Minden régióban fejlesztendő szakképesítések közé tartozik az ács, állványozó és a kőműves. 10. Könnyűipar szakmacsoport szakképesítések 6%-át fejleszteni, 22%- át csökkenteni szükséges. A könnyűipar és vele együtt az oktatott szakmák hanyatlása már több éves tendencia. 11. Faipar szakmacsoport szakképesítések 32%-át fejleszteni, 5%-át csökkenteni szükséges. A szakmacsoport tehát a fejlesztendő területek közé tartozik. A bútorasztalos szakképesítés az Észak-alföldi régió kivételével minden régióban fejlesztendő besorolást kapott. 12. Nyomdaipar szakmacsoport szakképesítések között nincs fejlesztendő, 8%-át csökkenteni szükséges, tehát a szakmacsoport képzése nagyjából megközelíti a munkaerőpiaci elvárásokat. 13. Közlekedés szakmacsoport szakképesítések 22%-át fejleszteni, 20%-át csökkenteni szükséges. A fejlesztendő és csökkentendő szakképesítések között 5 szakképesítés megegyezik, ami a regionális eltérésekből ered. 14. Környezetvédelem vízgazdálkodás szakmacsoport szakképesítések között nincs fejlesztendő, 44%-át csökkenteni szükséges. Tehát a szakmacsoport által nyújtott képzésekre a jelenleginél kevésbé van szükség. 15. Közgazdaság szakképesítések között nincs fejlesztendő, 42%-át csökkenteni szükséges. Tehát a szakmacsoport által nyújtott képzésekre a jelenleginél kevésbé van szükség. 16. Ügyvitel szakmacsoport szakképesítések 2%-át fejleszteni, 44%-át csökkenteni szükséges. Egyedül az idegen nyelvi ügyintéző szakképesítés fejlesztendő. 17. Kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport szakképesítések 5%-át fejleszteni, 22%-át csökkenteni szükséges. A fejlesztendő szakképesítések között a bolti eladó és a kereskedő jelenik meg. 18. Vendéglátás idegenforgalom szakmacsoport szakképesítések 12%-át fejleszteni, 12%-át csökkenteni szükséges. A fejlesztendő szakképesítések között a pincér, a szakács és a falusi vendéglátó szerepel. 19. Egyéb szolgáltatások szakmacsoport szakképesítések 9%-át fejleszteni, 42%-át csökkenteni szükséges. Leginkább több rendőrre lenne szükség a szakmacsoporton belül. 20. Mezőgazdaság szakmacsoport szakképesítések 14%-át fejleszteni, 11%-át csökkenteni szükséges. 21. Élelmiszeripar szakmacsoport szakképesítések 18%-át fejleszteni, 20%-át csökkenteni szükséges MÁJUS 11

12 A Képzõmûvészeti Kiadó Tankönyvjegyzéken lévõ tankönyvei KÓD CÍM ÁR (Ft/db) Általánosan és több szakmához használható tankönyvek 1. KP 2173 Gazdaságetikai alapismeretek KP 2276 Kommunikáció, üzleti kommunikáció CD-melléklettel KP 2316 Nyelvi és kommunikációs ismeretek KP 2145 Szervezés-vezetés 2160 Vendéglátós szakmák tankönyvei 5. KP 2279 Élelmiszer alapismeretek KP 2124 Táplálkozástan KP 2270 Ételkészítési ismeretek multimédiás CD-ROM melléklettel KP 2271 Felszolgáló ismeretek KP 2269 Italismeret KP 2321 Cukrászati ismeretek multimédiás CD-ROM melléklettel KP 2194 Vendéglátó szakmai alapismeretek KP 2283 Vendéglátó gazdálkodási ismeretek KP 2282 Vendéglátó gazdálkodási ismeretek Példatár KP 2122 Vendéglátó ismeret KP 2147 Vendéglátó eladói ismeretek KP 2133 Vendéglátó technológia KP 2157 Deutsch in der Gastronomie KP 2106 Hospitality English 4535 Idegenforgalmi szakmák tankönyvei 19. KP 2244 Az idegenvezetés elmélete és gyakorlata KP 2111 Host és hostess az idegenforgalomban KP 2140 Idegenforgalmi földrajz I II KP 2146 Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése KP 2323 Korszerű szállásszolgáltatás KP 2129 Művelődéstörténet KP 2280 Művészettörténet KP 2110 Turisztikai alapismeretek KP 2139 Turisztikai feladatgyűjtemény I II. (példatár és megoldások) KP 2211 English in Tourism KP 2186 Führung in Budapest KP 2187 Guiding Tours in Budapest 3045 Kereskedelmi szakmák tankönyvei 31. KP 2278 Általános áruismeret KP 2193 Áruismeret ABC-eladóknak (élelmiszerek és vegyi áruk) KP 2148 Kultúrcikk és lakberendezési cikkek szakáruismerete KP 2284 Szakáruismeret multimédiás CD-ROM melléklettel 5500 (élelmiszerek és vegyi áruk) 35. KP 2130 Was wünschen Sie? 4535 Közgazdasági szakmai nyelvkönyvek 36. KP 2105 Business in English KP 2107 Deutsch im Unternehmensbereich 4535 Ügyviteli szakmák tankönyve 38. KP 2268 Ügyintézői ismeretek CD-ROM melléklettel 3690 Kiadja a Műszaki Könyvkiadó Kft., 1033 Budapest, Szentendrei út Telefon: (06-1) , Fax: (06-1) Felelős szerkesztő: Asztalos Ágnes Felelős kiadó: Orgován Katalin ügyvezető igazgató