dr. Küronya Pálné Osztályfőnöki kézikönyv osztály

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr. Küronya Pálné Osztályfőnöki kézikönyv 9-12. osztály"

Átírás

1 az ember maga is egy lehet-rügy e nagy potencia-burjánzáson, ami a világ. S a világ minden lehetősége közül ez a legközvetlenebb ügyünk, ez az, amit nem kívülről kell előcsalni, hanem belülről kifejleszteni; amit nem pietassal nézünk, hanem mint sarkallást létünk közepén hordunk. Németh László dr. Küronya Pálné Osztályfőnöki kézikönyv osztály

2 Kedves gyakorló és leendő Osztályfőnök Kollégák! Minden tanár, aki osztályfőnöki feladatokat is ellát, akár örömmel vállalja, akár nem igazán szívesen, tisztában van azzal, hogy az osztályfőnökség nem kevés munkát és nem csekély felelősséget jelent. Azt is tudjuk a magunk gyakorlatából és saját középiskolás éveink tapasztalatából, hogy egy iskolán, de egy évfolyamon belül is mennyire eltérő módon lehet végezni ezt a tevékenységet. Egy-egy meghatározó pedagógus személyiség rajta hagyja kézjegyét a rábízott közösségen, szemlélete, világlátása meghatározóan hat tanítványaira; jellemformáló erő. Nemzedékek őrzik szeretett és tisztelt osztályfőnökük szavait, gesztusait. Osztályfőnöknek lenni napjainkban koránt sem egyszerű. Igen gyorsan változó, nyugtalan társadalmi közegben, bizonytalan értékrendű világban nem hálás feladat a nevelés első számú felelősének lenni egy középiskolában. A pedagógiai dokumentumok (NAT, illetve a kerettanterv) a korábbiaknál kevésbé körülhatárolt módon határozzák meg az osztályfőnöki tevékenységet; elég, ha arra gondolunk, az osztályfőnöki óra nem előírt követelmény, így nem kötelező a tantervbe építése sem. Ugyanakkor az a tény, hogy élhetünk például az osztályfőnöki órák tömbösítésének lehetőségével, a tanulók megismerésének, fejlesztésének jó eszköze lehet. Függetlenül attól, hogy egy adott iskola helyi tanterve biztosít-e órakeretet az osztályfőnöki foglalkozások számára vagy sem, ezt a munkát pedagógusi hivatástudattal lehet csak jól végezni. Ehhez a tudatosan tervezett és szervezett tevékenységhez szeretne segítséget nyújtani az Apáczai Könyvkiadó jelen kézikönyve. A szerző és szerkesztő 2

3 AZ OSZTÁLYFŐNÖK KI LEGYEN OSZTÁLYFŐNÖK? Az osztályfőnökség intézménye a 19. század közepétől létezik, a gimnáziumokban és a polgári iskolában jelent meg ekkor az igény arra, hogy egy-egy tanulói közösség, azaz iskolai osztály élén a tanári karból megbízott személy álljon. Feladata nagyon sok tekintetben megegyezett a mai osztályfőnökével. Azt, hogy szükség van osztályfőnökökre, nem vitatja egyetlen pedagógiai felfogás sem, legfeljebb az elnevezésen módosít: pl.: a Waldorf-iskolák osztályfőnökeinek osztálykísérő a neve, s ez a szemléletes elnevezés egyszerre hordozza a tanulók fejlődésének követését és irányítását, a napi valóban kísérői feladatokat a főnök szó esetleges negatív tekintélyelvű töltése nélkül. Az egyes iskolákban megfigyelhető osztályfőnöki tevékenység igen változatos képet mutat. Vannak középiskolák, ahol a közteherviselés alapján mindenki részt vállal az osztályfőnökségből, vagyis mindenki sorra kerül. Gyakori, hogy egy végzett osztály után egy vagy két tanév pihenő következik. Másutt inkább a pedagógiai szempontok alapján történik a kiválasztás; a kiváló szaktanár nem biztos, hogy jó osztályfőnök is. Minél nagyobb létszámú a tantestület, annál valószínűbb, hogy lehetővé teszi egyrészt az iskolavezetés számára a választást, másrészt a tanárok részéről a vállalást; az igazgatás és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője mérlegelheti, hogy kinek ad osztályfőnöki megbízást. Optimális esetben osztályfőnöknek lenni megtiszteltetés, készülni kell rá, kis túlzással: ki kell érdemelni. Az sem ritka azonban, hogy éppen ellenkezőleg, a pályakezdőkre és a tantestület legfiatalabb tagjaira bízzák az osztályfőnökséget. Természetesen ennek is lehetnek előnyei, de ha mód van rá, szerencsésebb először szaktanárként végigvinni legalább egy évfolyamot, és csak utána saját osztályt kapni. A leendő osztályfőnökök kiválasztásánál az iskolavezetésnek és az osztályfőnöki munkaközösségnek érdemes figyelembe vennie az alábbi szempontokat: 1. A jelölt kolléga hozzáállása Szívesen, lelkesen vállalja-e a kolléga az osztályfőnökséget, vagy inkább tehernek tekinti? 2. Családi helyzete, életkora Várhatóan négy évig gazdája tud-e lenni a közösségnek? 3. Szaktárgyai Mennyi időt tölt szaktanárként az osztályban? Végig tanítja-e tárgyait? Van-e csoportbontás? 4. A leendő osztályfőnök személyiségjegyei Kedély, kapcsolatteremtő képesség (tanuló kolléga szülők idegenek) Empátia, türelem, tapintat, szervezőkészség Adminisztráció pontossága 5. A tanulók mennyire fogadják el a kollégát? Ha volt már osztályfőnök, mennyire eredményesen végezte ezt a munkát? 6. Szülői közösség esetleges igényei. Ma már ezt is figyelembe kell vennünk, szerencsésebb esetben annak teljesítését, hogy melyik kollégát szeretnék osztályfőnöknek, de esetenként azt is, hogy kit nem óhajtanak. 3

4 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TERVEZÉSE ÉS SZERVEZÉSE Az osztályfőnöki munkaközösség Minden iskolában célszerű munkaközösségi szinten összehangolni az osztályfőnöki tevékenységet. Nagy intézményekben, ahol évfolyamonként kettőnél több osztály, esetleg különböző iskolatípusok, tagozatok stb. működnek, érdemes évfolyamközösségeket is alakítani a munkaközösségen belül. Az osztályfőnöki munkaközösség feladatait hasznos munkatervben, a határidők megadásával rögzíteni, természetesen az iskola éves munkatervével összehangolva. Sok középiskolában jól bevált gyakorlat, hogy félévente vagy évente egy bemutató osztályfőnöki órát is tartanak. Az osztályfőnöki munkaközösség feladatai Nevelési program készítése, időszakonkénti frissítése Házirend időszakos módosításának előkészítése Éves munkaközösségi terv készítése Osztályfőnöki tanmenetek összeállítása Egyes nevelési feladatokkal kapcsolatos rendezvények szervezése, lebonyolítása és/vagy felügyelete (szalagavató, iskolabál, ballagás, külső előadóval szervezett előadások stb.) Együttműködés a szakmai munkaközösségekkel, DÖK-kel, szülői munkaközösséggel, az ifjúságvédelmi felelőssel Együttműködés külső intézményekkel, szervezetekkel Helyi szakmai-pedagógiai továbbképzés kidolgozása Részvétel pedagógiai továbbképzésben (megyei, országos, posztgraduális) Nevelési értekezletek témájának meghatározásában együttműködés az iskolavezetéssel Az osztályfőnöki munkaközösség programja a 2003/2004. tanévre Az évfolyamközösségek vezetői és tagjai a jelen tanévben: (évfolyamonként a vezető neve, osztálya, alatt: a) b) c) d) stb. osztály osztályfőnökének neve szerepel). A tanév folyamán két bemutató osztályfőnöki órára kerül sor: 1. félév Óra címe Osztály, kolléga megnevezése 2. félév Óra címe Osztály, kolléga megnevezése Határidőnapló Szeptember: Munkaközösségi értekezlet Az osztályfőnökök feladatai az új tanévben Folyosóügyelet megszervezése Tanmenetek elkészítése Osztályfőnöki adminisztráció elkészítése (osztálykönyv, anyakönyv, ellenőrzők kitöltése, diákétkeztetés, kirándulási terv) 4

5 Határidő: szeptember 10. Osztály és folyosó díszítése Az első szülői értekezlet előkészítése Október: November: December: Január: Február: Március: Április: Május: Június: Tapasztalatcsere a belépő évfolyamok volt osztályfőnökeivel Határidő: október 31. Szülői értekezlet Ajánlott témák (érdemes a munkatervben évfolyamonként rögzíteni). Külső előadóval szervezett osztályfőnöki órák előkészítése Külső előadóval szervezett osztályfőnöki órák Bemutatóóra Munkaközösségi foglalkozás Külső előadó meghívása vagy előre meghatározott téma házi feldolgozása Külső előadóval szervezett osztályfőnöki órák Szülői értekezlet előkészítése Szülő értekezlet (ajánlott témák évfolyamonként) Bemutatóóra Munkaközösségi foglalkozás (külső előadó) Ballagás előkészítése, lebonyolítása Nyári táborok, nyelvtanulás, gyakorlat szervezése Tanév végi jutalmazások megbeszélése Az OFMK éves munkájának értékelése AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK ADMINISZTRÁCIÓS FELADATAI 1. Az osztálykönyvek kitöltése; haladási napló naprakész vezetése, haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése. 2. Tanulók ellenőrző könyveinek kitöltetése, ellenőrzése, igazolások, esetleges igazolatlan órák regisztrálása. 3. Szülőkkel kapcsolattartás az ellenőrző könyvön keresztül (szülői értekezletek, fogadóórák időpontja, egyéb rövid szöveges közlendők) 4. Félévkor és év végén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése a tanulókkal az osztályozó értekezlet előtt. 5. Tantárgyankénti érdemjegyek számának ellenőrzése az anyakönyvi részben; szaktanárokkal folyamatos konzultáció. 6. Félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás. 5

6 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA EGYES RÉSZTERÜLETEI Kapcsolattartás az osztállyal, az osztályba járó tanulókkal Ez az osztályfőnöki tevékenység legfontosabb területe. Minél sokoldalúbban, minél teljesebben megismerni minden egyes tanulót, ugyanakkor segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanulócsoport minél előbb jó közösséggé szerveződjék. Ez a feladat is tervezhető. A legjobb, de egyben leginkább időigényes módszer az egyéni beszélgetés amennyire lehetséges spontán jelleggel. A középiskolai osztályokban mindig jelen vannak az alábbi közösségek szerinti csoportok: 1. helybeliek (Ők esetleg egy iskolából, egy osztályból jöttek; gyakran óvodás koruktól ismerik egymást) 2. bejárók (Az egy vonattal, közös busszal egy irányból érkezők) 3. kollégisták (A kollégiumi összezártságban gyorsan véd- és dacszövetséget alkotnak) A három csoportra jellemző, hogy tagjaik jobban ismerik egymást, mint a másik két csoportba tartozókat; többnyire egymás közt barátkoznak. Ez nem jelenti azt, hogy a csoportok közt nincs átjárás. (Az albérletben lakókat nem említem, mert számuk általában csekély, akit nem vesznek fel a kollégiumba, többnyire a bejárást választja.) Érdemes félévente, évente szociometriái felmérést végeznünk, és segítségével pontosabban feltérképeznünk osztályunkat, a tanulók egymás közti kapcsolatait. Kérdések a szociometriai felméréshez: 1. Szerinted az osztályból ki helyettesítené legjobban az osztályfőnököt? 2. Miért? 3. Véleményed szerint kik tettek az eddig eltelt időben legtöbbet az osztályért? 4. Kit tekintesz közömbösnek; akit nem érdekelnek az osztály dolgai? 5. Kire bíznád a titkodat az osztályból? 6. Kire nem bíznád a titkodat? 7. Ha bajba kerülnél, kire számíthatnál társaid közül? Több nevet is megadhatsz, de sorszámozd őket 1-3-ig! 8. Kire nem számíthatnál, ha bajban volnál? Itt is megadhatsz 3 nevet! 9. Ki a legokosabb az osztályban? 10. Ki a legműveltebb az osztályban? A kérdések természetesen változtathatók, kiegészíthetők, beépíthető pl.: valamilyen módon egy éppen aktuális probléma stb. Kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal Természetesen az iskolák zömében minden külön szervezés nélkül, spontán működik a szaktanárok és az osztályfőnök kapcsolata. Az óraközi szünetekben tájékoztatják egymást a szakórákon történtekről, az esetleges rendkívüli eseményekről, a tanulói teljesítmények alakulásáról stb. Az osztályfőnöknek érdemes időt szánnia a hospitálásra. Hasznos megfigyelnie tanítványai más tantárgyakból nyújtott teljesítményét, órai aktivitását, láthatja kollégái és az osztály közötti kapcsolatot; nem utolsó sorban maga is tanulhat; módszertani eszköztárát gazdagíthatja stb. A szaktanár osztály osztályfőnök háromszögben a fegyelemmel és a számonkéréssel kapcsolatos problémák a leggyakoribbak. 6

7 Például: a. X kolléga nem tud rendet tartani, a tanulók visszaélnek türelmével, jóságával; b. Y kolléga megdermeszti maga körül a levegőt, esetleg szaktárgyi elégtelenek osztogatásával tart fenn (látszat) fegyelmet. Mind a két esetben igen nagy tapintattal és körültekintéssel kell eljárnunk. Akár a gyerekek, akár a kolléga fordul hozzánk panasszal, vagy esetleg a szaktanár is és az osztály is; mindkét félnek segíteni akarásunkat kell éreznie. Sohasem szabad teret adnunk az ilyesfajta tanulói megnyilatkozásoknak: X tanárnő nem tud rendet tartani, azért vagyunk rosszak. Y tanár úr nagyon unalmasan magyaráz, azért rendetlenkedünk. Ugyanúgy nem fogadható el az ilyesfajta szaktanári vélemény: X osztály lehetetlen, elviselhetetlen társaság. Jó megoldás, ha az osztályban tanulmányi felelős közvetíti a közösség problémáit. Rá kell szoktatnunk tanítványainkat arra, hogy tényszerűen fogalmazzák meg gondjaikat, ne pedig vádaskodjanak, ítélkezzenek. Egy konkrét esettel érzékeltetve: Az osztályból mindenkinek rosszul sikerült valamelyik tárgyból a dolgozata. A gyerekek a sikertelenséget annak tulajdonítják, hogy a szaktanár hosszabb hiányzása során az első alkalommal, amikor szakszerűen tudták helyettesíteni, kollégájával megírattatta az egyébként esedékes dolgozatot. A gyerekek ezt sérelmezik. Az ő álláspontjuk: két elmaradt óra után váratlan volt a dolgozatírás. A szaktanár álláspontja: Előkészítettem a számonkérést, a dolgozat nem volt nehéz, minden rendben van, jogosak a gyenge érdemjegyek. Osztályfőnök álláspontja a gyerekeknek: Sajnálom a történteket, elfogadom, hogy nem számítottatok aznap dolgozatra. Megkérem tanár urat, adjon lehetőséget a javításra. Osztályfőnök álláspontja a kollégának: Ha előző nap megüzened, teljesen jogos a dolgozatírás, így számítanunk kell arra, hogy esetleg a szülők sem hagyják szó nélkül az esetet. Kérlek, inkább írasd meg újra! A gyerekek mindig méltányolják osztályfőnökük segítőkészségét, de fontos, hogy ne cinkosuknak tekintsenek bennünket. Kitűnő érzékük van a tantestületi hierarchia feltérképezésére is, soha ne engedjük meg magunknak, hogy bármi módon negatív véleményt nyilvánítsunk kollégáinkról. Oktatásunkat gyakran éri az a nem is alaptalan vád, hogy túlságosan számonkérés központú. A valóban gyakori kis- és nagy felmérők, dolgozatok írása igenis ütemezhető, osztályfőnökként következetes odafigyeléssel el kell érnünk, hogy naponta kettő témazáró dolgozatnál többet ne írjanak a tanulók. Félév végén, év végén időben beszéljük meg a szaktanárokkal az esetleges bukásveszélyt, a még jókor történő korrepetálás és/vagy különórák a hanyagabb tanulókat is megmenthetik a kudarctól. Megoldhatatlan konfliktushelyzet szerencsére ritkán fordul elő, csak a legvégső esetben vessük fel osztályfőnökként a tanárváltás lehetőségét. Ha mégis sor kerülne rá, mindig intézzük úgy, hogy a szaktanár adja le az osztályt, és nem fordítva. Kapcsolattartás a szülőkkel A közös célok elérése érdekében fontos szerepe van az osztályfőnöki munkában a szülőkkel való kapcsolatnak. A kapcsolattartás legjellemzőbb alkalmai a következők: 1. Szülői értekezlet 2. Fogadóóra 3. Családlátogatás 7

8 4. írásban: ellenőrző könyv, levél útján Tanítványaink családi háttere napjainkban sajnos nem ritkán áll távol az ideális családmodell -től. A válások következtében sok a gyermekét egyedül nevelő szülő többnyire anya, de az sem ritka, hogy beduplázódnak a szülők, s a két alapesetnek is meglehetősen sokféle variációja fordulhat elő. (Én gyerekem, te gyereked, mi gyerekünk stb.) A gyerekek személyiségfejlődése szempontjából nem mindegy, hogy mikor éli meg, vége a megszokott védettségnek, valami visszavonhatatlanul megváltozik. Ki tudná eldönteni, kisgyerekként fájdalmasabb ez, vagy kamaszként, esetleg a középiskolás évek végén? Szülői értekezlet Szülői értekezletet, ami alatt többnyire osztály szülői értekezletet értünk, évente kettőt, esetleg hármat szükséges és érdemes tartanunk. Az elsőt szeptember végén, október elején, a másodikat félévzáráskor. A harmadik szülői értekezletre április végén, május elején kerülhet sor. Célszerű, hogy az osztályfőnöki munkaközösség évfolyamonként javasoljon témákat, lehetőleg ne valamiféle elvont pedagógiai pszichológiai előadást bár ennek is lehet létjogosultsága hanem olyat, ami valóban számot tarthat a szülők érdeklődésére. (Kerüljük a hangszórón közvetített, így nagyon személytelen előadást!) Tartsuk azt is szem előtt, hogy mi mindig ugyanazzal a korosztállyal dolgozunk, míg a szülőknek most van először esetleg másodszor, harmadszor középiskolás korú gyermeke. Vidéki tanítványaink szüleinek lehet, hogy szabadságot kell kivenniük, hogy eljöhessenek a szülői értekezletre, de a többiek is napi munkájuk után tisztelnek meg bennünket és az iskolát azzal, hogy eljönnek. Ahhoz, hogy ne a csalódottság érzésével távozzanak a szülői értekezlet után, alaposan fel kell készülnünk, mondanivalónkat jól végig kell gondolnunk! Nagyon fontos, hogy érezzék jó szándékunkat, törődésünket, kötődésünket a gyerekekhez! Ez a fórum azért is nehéz feladat elé állít bennünket, mert egyszerre kell szólnunk fiúk és lányok, éles eszűek és fontolva haladók, fegyelmezettek és rendbontók szüleihez. Nagyon ügyeljünk arra is, miként fogalmazunk. Ne negatívumok ecsetelésével foglalkozzunk; pl.: nem tanulnak, késnek, fegyelmezetlenek; inkább azt fogalmazzuk meg, miben kell a szülők segítségével is előbbre lépnünk. Induló osztályfőnökként néhány szóban mutatkozzunk be; soroljuk fel az osztályban tanító kollégákat; majd beszéljünk az osztályról. A (helyzet) elemzés szempontjai 1. Az osztály összetétele Létszám, fiúk, lányok száma Helyben lakók, kollégisták, bejárók száma Új és távozott tanulók száma Testi fejlettség: életkoruknak megfelelő, meghaladó, visszamaradt tanulók száma 2. Tanulmányi munka Tantárgyi átlagok, legjobb legrosszabb átlagú tantárgy Tanulási fegyelem egyes tantárgyakra bontva Érdeklődés, irányultság Aktivitás és önállóság a tanórai és az otthoni tanulásban / Munkatempó és munkaszervezés 3. Az osztály mint közösség Részt vesznek-e közösségi feladatokban? Szívesen vállalnak-e felelősi funkciót? Betartják-e a házirendet? Előfordult-e fegyelemsértés? Milyen az egymással való kapcsolatuk? 8

9 Hogyan kapcsolódik be az osztály az iskolai közösségbe? 4. Szociális kapcsolatok az osztályban Vannak-e vezető egyéniségek? (név nélkül) Akadnak-e magányos tanulók? Milyen a vezető egyéniség? Vannak-e hangadók? Ha igen, milyen értékrendet képviselnek? Kialakultak-e csoportok? Ha igen, milyen alapon szerveződnek? Elismerik-e egymás értékeit? Mennyire nyitott közösség az osztály? Befogadják-e az új tanulókat? Kötődnek-e hozzájuk más osztálybeliek? 5. Milyen az osztály légköre? Bizalommal vannak-e egymás iránt? Tapasztalható-e deviáns magatartás? Volt-e példa agresszív reakciókra? Ha igen, hogyan fogadta a közösség? A szülőket mindig érdekli az összkép, hiszen így tudják bemérni saját gyermeküket az osztályban. Tartózkodjunk a summás megállapításoktól, főként a negatív értékeléstől. A szaktanárok véleményét tolmácsolva se emeljük ki lehetőleg senkit név szerint! Ne csodálkozzunk, ha soha többet nem jön szülői értekezletre tanítványunk szülője, akire minden szem rászegeződött, amikor fia-lánya szakórán tanúsított kifogásolt magatartását vagy gyenge teljesítményét ecseteltük. Igyekezzünk elérni, hogy a szülők legalább a szülő értekezletek alkalmával alkossanak hasonló közösséget, mint az osztályba járó gyerekeik. Tetszik a szülőknek, ha a gyerekük helyén ülhetnek. Ennek érdekében nem kell mást tennünk, mint minden tanulóval felíratni egy papírra a nevét és a padra tenni. Közhely, de osztályfőnökként gyakran tapasztalhatjuk, hogy a társadalmi mozgásokat gyorsan és igen érzékletesen képezi le az iskola, s ezt nem könnyű kezelnünk. A kivagyiságát leplezni sem óhajtó szülővel éppúgy meg kell találnunk a hangot, mint a létbizonytalanságtól fenyegetett munkanélkülivel. Aki másokat megbecsül, magamagát becsüli. Kölcsey szép gondolata a mai viszonyok között különösen megszívlelendő. Mivel egy osztályon belül is szélsőséges eltérések fordulhatnak elő az anyagi lehetőségek tekintetében, különösen oda kell figyelnünk minden olyan dologra, amelynek anyagi vonzata is van. Ilyen többek között az osztálykirándulás. Két vagy több napra menjünk, busszal vagy vonattal, rendeljünk-e meleg ebédet stb.? Ha a szülők őszinte véleményét szeretnénk ilyen kérdésekben megtudni, a valós többségi véleményt felmérhetjük szülő értekezleten, ha írásban, név nélkül eldöntendő kérdéseket teszünk fel. Érdemes még a helyszínen összegezni, és döntésként fogadni el az eredményt. Pl.: két napos lesz a kirándulás, vonattal megyünk, meleg étkezés nem lesz. A szülői beleegyezést kérjük az ellenőrzőben aláírással igazolni: 1. Időpont 2. Útvonal 3. Várható költség 4. Indulás 5. Érkezés A pénztárcát terhelő kérdésekben: kirándulás, tabló, ballagási öltözék, bankett stb. a jobb módú szülők sem fogják rossz néven venni, ha az osztályfőnök a szerényebb megoldások mellett 9

10 érvelve előzetesen befolyásolja a kérdés eldöntését. A szülői értekezleten engedjük a szülőket megnyilatkozni, hiszen ezért (is) jöttek, de ne hagyjuk, hogy személyeskedjenek. Nem is olyan ritkaság, ha egymással túlzottan rivalizáló gyerekek szüleiről van szó. Ugyancsak kényes kérdés, ha egy osztályban tanító kollégát bírálnak a szülők. Ilyenkor is meg lehet és meg is kell találnunk a diplomatikus megoldást. Például úgy, hogy finomítva összegezzük az elhangzott kritikai megjegyzéseket: Tehát azt szeretnék, ha aprólékosabb, minden mozzanatra kiterjedő volna a matematikatanár magyarázata. Megbeszélem a kérdést a kollégával, és hadd ajánljam azt is, hogy keressék fel őt fogadóórán. Kerüljük a sajnos még általános Kovács apuka, Nagy anyuka megszólítást, vagy még ennél is rosszabb: anyuka, apuka megnevezést. Fogalmazzunk inkább személytelenül, de ha szükséges a megszólítás, akkor a fentieknél sokkal jobb a Kovács Úr vagy a kissé mesterkélt Nagyné asszony is. Senkit nem sértünk meg, ha egyszerűen így szólítjuk meg: uram, asszonyom. Szülői értekezlet után adjunk alkalmat arra, hogy az érdemi rész befejezése után egyéni problémáikat is elmondhassák a szülők. Ezen a ponton az értekezlet fogadóórává alakul, amiről még lesz szó a továbbiakban. Szülői értekezletre javasolt témák l. Szülői értekezlet (szeptember október) 9. osztály Az osztály bemutatása Tantárgyak, szaktantárgyak A középiskolai tanulás újszerű követelményei Házirend SZMK megalakítása 10. osztály Neveltségi szint Belépő tantárgyak Követelmények 11. osztály Továbbtanulási lehetőségek és követelmények Fakultáció (gimnázium) Szakmai gyakorlat (SZKI, SZMK) 12. osztály Érettségire készülünk Pályaválasztás előkészítése Tervek és lehetőségek összehangolása 2. Szülői értekezlet (február) 9. osztály A tanulók beilleszkedése az osztály-, évfolyam- és iskolaközösségbe. 10. osztály Gimnázium 10

11 A fakultációs lehetőségek A fakultáció választás céljai SZKI, SZMK A szakmai gyakorlati foglalkozások 11. osztály Az önismeret jelentősége a pályaválasztásban Pályaválasztási lehetőségek. 12. osztály Felkészülés az érettségi, felvételi vizsgára A harmadik szülői értekezleten (április-május) az addig elért tanulmányi teljesítményről, a javítás lehetséges módjairól, a nyári szünet lehetőségeiről (munkavállalás, nyelvi, számítógépes táborok, intenzív kurzusok) valamint a ballagással kapcsolatos feladatokról elsősorban a évfolyamon kell szólnunk. Szervezhetünk külső előadót, aki valamely aktuális témában tart előadást. A fogadóóra A fogadóórák rendjét általában az iskolai SZMSz rögzíti. Szervezésének mikéntje intézményenként változhat; minden tantestületi tagot illetően általában évi 4-6 alkalom, de sok iskolában minden hónapban tartanak fogadóórát, esetleg szeptember és június kivételével. Ezen kívül működhet fogadóóra a szaktanárok órarendjébe építve is, a hét egy napján lyukasórában felkereshetik a szülők a pedagógust A fogadóóra csak akkor érheti el valódi célját: szülő és szaktanár/osztályfőnök négyszemközti beszélgetése a tanulóról, ha biztosítjuk hozzá a megfelelő körülményeket. Az ideális megoldás, ha egy osztályteremben egyenként fogadjuk a szülőket. Ez időigényesebb, de mindenképpen sokkal eredményesebb megoldás, mint amikor a szaktanár/osztályfőnök megszokott helyén ül a tanáriban, a szülők pedig sorban állnak. Ha nem tudjuk leültetni a szülőt, akivel beszélgetünk, legalább álljunk fel magunk is! Ne sürgessük mondandója előadásában, inkább célirányos kérdésekkel tartsuk mederben a beszélgetést! Igyekezzünk úgy irányítani, hogy ő tegyen pontot a találkozás végére! Ha mi kérjük a szülőt, hogy keressen fel fogadóórán, jó, ha telefonon tesszük ezt, és utalunk rá, hogy miért van szükség a személyes találkozásra. Családlátogatás Az előző rendszer tanügyi előírásai között sokáig szerepelt az osztályfőnök kötelező családlátogatása. Elvárás volt, hogy a középiskola négy éve alatt legalább egy alkalommal keresse fel a vidéki tanulókat is otthonukban. (Ez nyilván sok esetben nem is volt megoldható.) Sok érvet sorakoztathatunk fel a családlátogatás mellett, de nem kevés szól ellene is. A tanuló otthonának felkeresése, családjának és környezetének megismerése igen sok információval szolgál. Néhány pillantással felmérhető a társadalmi-anyagi helyzet, a tisztaság, ízlés, igényesség és még nagyon sok minden. A testvérek, együttlakó nagyszülők, anya és apa kapcsolatáról akaratlanul is sokat megtudunk. A családlátogatás ugyanakkor a legjobb szándékkal is behatolás tanítványunk és a család intim szférájába. Hogyan is kezeljük tehát a kérdést? Adódhatnak olyan helyzetek, nevelési, előmeneteli problémák, amelyek megbeszélésére a legalkalmasabb a tanuló otthona. Ilyenkor érdemes ezt a lehetőséget kihasználnunk. Vannak családok, amelyekben megtiszteltetésnek veszik, és örömmel fogadják az osztályfőnök bejelentkezését, míg mások hárítani igyekeznek a látogatást. Ilyenkor nyilván visszavonulunk. A családlátogatás pedagógiai hasznát az jelenti, hogy ilyenkor csak az adott tanulóra figye- 11

12 lünk, olyan kérdések is előkerülhetnek, amelyeket az osztályban, iskolában nincs lehetőség megbeszélni. (Ez többnyire a továbbtanulással kapcsolatos.) Osztályfőnök és tanítvány kapcsolata szempontjából meghatározóan is hathat a jövőre nézve a tanuló otthonában, tett látogatás. Írásbeli kapcsolattartás 1. Ellenőrző könyv Tárgyszerű, időpontközlő meghívások (szülői értekezlet, fogadóóra) 2. Hivatalos levél Ügyelnünk kell rá, hogy elsősorban fegyelmi problémák esetén, mint pl.: igazolatlan hiányzás osztályozhatóság kizárását közelítő mértéke ilyen módon is dokumentálnunk kell a tényeket. Fentiekben körvonalaztuk az osztályfőnök legfontosabb feladatait. Most nézzük meg, milyen elvárásoknak kell megfelelnie a ma osztályfőnökének! AZ OSZTÁLYFŐNÖK NEVELÉSI FELADATAI Tanítványaink és szüleik részéről a legfontosabb igény a személyesség, a törődés, a tanulókra való egyenkénti odafigyelés. Ez biztonságérzetet ad a tanulóknak az osztályközösségen belül, de még inkább az azon kívüli iskolai kapcsolatokban. Tudomásul kell vennünk ugyanakkor, hogy a társadalom a rendszerváltás óta az elvárások mellett sok szempontból felmentést is ad a pedagógusoknak; a diákok iskolán kívüli élete, magatartása nem tartozik igazán az iskola kompetenciájába. Viszonylag egyszerű esetekben is ellentétbe kerülhetünk a szülői házzal, pl.: ha mi szóvá tesszük, a szülő pedig megengedi, hogy kiskorú fia-lánya hajnalig diszkózzon, rendszeresen kimaradjon. Milyen célok, értékek mentén végezzük tehát az osztályfőnöki munkát? A 21. század elején talán nincs is szükség arra, hogy valamifajta ideált, embereszményt megrajzoljunk azért, hogy minél tökéletesebb megközelítésre törekedhessünk. Még csak körvonalazni sem könnyű azokat az értékeket, amelyeket követve emberséges és értelmes jövőképet rajzolhatunk tanítványainknak. Hankiss Elemér Proletár reneszánsz című tanulmányában a következő módon veti össze a hagyományos európai civilizáció és a jelenkor civilizációjának alapparancsait. 12

13 Célok, értékek, magatartásformák Szeresd felebarátodat! Áldozd föl magad! Korlátozd vágyaidat! Légy becsületes! Hagyományos Homlokod verítékével keresd meg kenyeredet! Dolgozz! Élj takarékosan! Becsüld meg azt, amid van! Engedelmeskedj! Fogadd el azt a helyet és sorsot, amely kiszabatott neked! Hallgass az idősebbekre! A tisztes szegénység erény! Törődj az elesettekkel! Az élet szenvedés! Az élet célja az üdvösség! Gondolj a halálra és az örökkévalóságra! Bűnös vagy! A kötelességeidnek élj! Szeresd önmagadat! Új Valósítsd meg önmagad! Éld ki szabadon vágyaidat! Légy sikeres! Keresd a könnyű, gyors sikert! Élvezd az életet! Fogyassz! Szerezz minél többet! Légy független, autonóm! Törj ki az adott keretek közül! Hódítsd meg a világot! Keresd az újat! A gazdagság az igazi siker! Mindenki a maga szerencséjének kovácsa! Az élet jó! Az élet nagyszerű kaland! Az élet célja a boldogság! Az élettel törődj! Egyszer élünk! Ártatlan vagy! A jogaidra hivatkozz! Ez az összehasonlítás önmagáért beszél. A hagyományos keresztény erkölcsiség bűn bűntudat vezeklés megváltás köré szerveződött kultúrájával szemben a ma alapparancsa : Valósítsd meg önmagad! Ugyanakkor ennek a sokat emlegetett önmegvalósításnak számos gátat, nem ritkán tilalmat állít maga a társadalom. Elég, ha a legegyszerűbb példát vesszük. A ma felnövekvő nemzedék számára sajnos már nem ismeretlen a munkanélküliség, cégek, vállalatok csődje, az egyes ember gyakran előforduló egzisztenciális veszélyeztetettsége. Ezeket az élethelyzeteket elfogadni, megrendülés nélkül túlélni és újraindulni nagyon nehéz. A ma emberének életpályája sokkal kevésbé kiszámítható, mint a korábbi évtizedekben volt. A lehetőségek jóval tágabbak, éppen ezért a lemaradás, a veszteség érzése is sokkal keserűbb. Gyakran kerülhetünk a győzni vagy veszíteni, a vagy ő vagy én konfliktusába. Az iskola és a pedagógus talán valamivel védettebb, mint a társadalmi egész, de a kiélezett 13

14 verseny megjelent a mi pályánkon is. A hat, illetve nyolc osztályos képzést nyújtó tagozatokat indító gimnázium, a korszerű ismereteket, jól konvertálható tudást (informatika, idegenforgalom stb.) kínáló szakképző iskola jogosan szorítja háttérbe a többit. Mindennapjainkat a vadkapitalizmus jelenségei keserítik, az emberek egymás közti kapcsolataiban sajnos jellemző lett a durvaság, mind az érintkezés mikéntjét, mind nyelvi eszközeit illetően. Csak reménykedni lehet abban, hogy ez egy átmeneti, nyugtalan korszak múló jelensége. Szent-Györgyi Albert így ír korunk pedagógusának felelősségéről: Az emberiség jövője a neveléstől, ettől a változtatható programrendszertől függ. Az emberiség történelme lényegében ennek a programozásnak a fokozatos változását tükrözi, és ha bárki összehasonlítja magát egy vad emberevővel, beláthatja, hogy egyetlen lényegbevágó különbség kettejük eltérő nevelési programjában van. Ebből következik, hogy a nevelés az emberiség egyik legfontosabb tevékenysége. Csodálatos lehetőségek felé nyit kapui, de ugyanakkor szörnyű veszedelmeknek teszi ki az emberiségei; neveléssel bármelyik diktatórikus rendszer saját érdekei szerint változtathatja meg a társadalmat. Elméletileg van rá lehetőség, hogy neveléssel gyökeresen megváltoztassak a történelem menetét, a szűk látókörű nacionalizmust általános emberi szolidaritással váltsuk fel. A gyakorlatban azonban óriási gondot okoz, hogy ki alkalmas az ifjúság tanítására. Az idősebbeknek kell tanítania az ifjakat, de az idősebbek hajlamosak rá, hogy azt a világot adják tovább a tanulóknak, amelyben ők felnőttek. Ki tanítsa akkor a tanítókat? És milyen világba törekszünk? Ha válaszolni tudunk ezekre a kérdésekre, már félúton vagyunk a világ gondjainak megoldásához. A kérdést többféleképpen lehet megközelíteni. Az egyik leglényegesebb tényező, amely a cselekedeteket meghatározza, az az értékrendszer, amelynek legnagyobb része fiatalkorban alakul ki. Pedagógusként, osztályfőnökként segítenünk kell tanítványainkat abban, hogy emberarcúvá formálják maguk körül a világot. A demokrácia keretei között a legnemesebb cél sem valósulhat meg deklarált eszközökkel. Az értékek, normák közvetítése nem történhet direkt módon. Arra kell ösztönöznünk tanítványainkat, hogy kialakítsák saját értékrendjüket, ismerjék önnön lehetőségeiket és korlátaikat, igazodjanak el a változó világban! Nagyon fontos a személyes példa. Ha bármilyen vita során látják tanítványaink kompromiszszumkészségünket, azt, hogy hajlandók vagyunk mások érvelését, igazát elfogadni, tudunk viszszavonulni, ha tévedtünk, pozitív mintát közvetítettünk. Szakóra és osztályfőnöki óra egyaránt alkalmas terep értékkonfliktusok megismerésére, kezelésére. A NAT és a kerettanterv is kiemelten foglalkozik a viselkedéskultúrával. Ez az a terület, ahol napjainkban igen sok a bizonytalanság; ugyanakkor érezhetően nő a társadalmi igény; osztályfőnökként arra is fel kell készítenünk tanítványainkat, hogy kulturáltan közlekedjenek a társadalomban. A viselkedéskultúráról Az, hogy egyéni létünket minden szempontból meghatározza szűkebb társadalmi környezetünk, nem képezheti vita tárgyát, s az is nyilvánvaló, hogy az embernek egyedfejlődése során el kell sajátítania azokat a mintákat, amelyek lehetővé teszik beilleszkedését a társadalomba. Az, hogy léteznek öröklött és öröklötten célszerű viselkedésmódok, már a középkor óta ismert. Arnold Gehlen az ember leglényegesebb tulajdonságának az egy bizonyos környezethez való alkalmazkodottság hiányát tartja, amely lehetővé teszi számára, hogy nyitott legyen a világra, és a maga világát aktívan építse fel. Bolk az ember egyedfejlődésének elhúzódását minősíti a leginkább konstitutív humán tulaj- 14

15 donságnak. Konrad Lorenz, a 20. század Nobel-díjas etológusa különböző állatfajok főként az emberszabású majom és az emberi viselkedés összehasonlításakor azt állapította meg; hogy csak az emberre jellemző a kíváncsiság viselkedés, csak az ember alakul öregkoráig. Konrad Lorenz kutatásai szerint az állatfajok fejlődési törzsfájának összehasonlítása a különböző kultúrák történetével, a két folyamat az integrációs szintek távolsága dacára sok szempontból mutat rokon vonásokat. A legszembetűnőbb hasonlóság: mindkettőben ugyanazt az egyensúlyt figyelhetjük meg a konzervatív a beváltat megőrizni kívánó, és a forradalmi az újat kipróbálni akaró erők között. Buda Béla szerint a kultúra a szociológia valamint a kulturális antropológia szemszögéből tekintve meghatározott területi és történelmi közösségben élő vagy élt emberek közös hiedelmeinek, értékeinek, normáinak és magatartássémáinak, továbbá szokásainak és rítusainak rendszere. Konrad Lorenzéhez hasonló megállapítása: A kultúra, bár gyakran évezredes hagyományokat foglal magába, eleven és állandó szervezés. Ha a fenti jellemzők igazak az egyetemes emberi kultúrára, akkor legalább ennyire jellemzőek lehetnek annak egyes részterületeire. Nézzük meg mindennapi életünk kultúráját! Hankiss Elemér ekként fogalmaz: A mindennapi kultúra vagy más szóval viselkedéskultúra épp annyira fontos, vagy talán bizonyos szempontból még fontosabb előfeltétele az emberi létnek és együttélésnek, mint maga a kultúra. Mit értünk tehát viselkedéskultúrán? A viselkedéskultúra fogalmába tartozik megjelenésünk, jelenlétünk milyensége, minősége, személyes magatartásunk, gesztusaink, mimikánk, megszólalásunk sokféle módja, az a bonyolult jel- és jelzésrendszer, amelyet verbális és nem verbális kommunikációnkban hordozunk, s mások, a nyilvánosság elé hozunk, mindaz, amit társas kapcsolataink szövevényes hálózatában a viselkedés, a státuszt (is) szimbolizáló modor szintjén megjelenítünk. A viselkedéskultúra az utóbbi évtizedekben óriási változásokon esett át. A 21. század kezdetén megállapíthatjuk, hogy a világ politikai arculatának átalakulásai, a tudományos-technikai fejlődés szédületes irama, a személyiség felszabadítása, a minden kötöttségtől való szabadulás vágya, s talán döntően befolyásoló tényezőként az információ korábban elképzelhetetlen gyorsaságú áramlása megtépázta a hagyományokat, konvenciókat, s velük együtt a hagyományos viselkedési normákat is. Ez igaz az egyetemes emberi kultúrára, de még bonyolultabban mutatkozik meg a magyarországi viszonyok között. A 2. világháborút követő évtizedek, majd a rendszerváltás óta eltelt tízegynéhány év nem ritkán sokkoló változásokat hozott egyéni sorsokban és a társadalom életében egyaránt. Ha csak a legutóbbi éveket tekintjük is: új keretek között más elvárások szerint szerveződnek mindennapjaink; alapjaiban rendült meg egy megszokott ha mégoly szerény keretek közt is, de szociális biztonságot nyújtó, kényelmes, emberségesnek tűnt társadalom. Az erőteljes polarizáció egyes rétegek számára korábban el sem képzelhető anyagi gyarapodást hozott, mások reménytelenül a perifériára sodródtak. Hiányzik a jó értelemben vett középosztály, újbóli kialakulása minden bizonnyal hosszú éveket, ha nem évtizedeket fog igénybe venni. Több mint négy évtizedes kihagyás után igyekszünk visszatérni a polgári értékrendhez, s nap mint nap szembe kell néznünk a ténnyel, ez korántsem csupán jó szándék kérdése. Magának a polgár szónak a jelentését is sokféleképpen értelmezik. S bizonyos, hogy lényegi, korszerű meghatározását egyetlen forgalomban lévő egynyelvű szótárban vagy lexikonban sem találhatjuk meg. A szocializmus építésének korszaka részben tudatosan, részben a rendszer öntörvényeinek engedelmeskedve eltörölt, megváltoztatott értékrendeket; feje tetejére állította a társadalmi hierarchiát; megszüntetett előjogokat, s helyettük másoknak újakat adott; eldobott korábban jól mű- 15

16 ködő normákat, s nem teremtett helyettük másokat. Kispolgári csökevény -nek bélyegezte azokat az életvezetési, viselkedési, öltözködési szokásokat, amelyek sokkal inkább megnyugtatóan, mint kellemetlenül szabályozták korábban az emberek közötti kapcsolattartást. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy miközben Magyarországon legalábbis elméletben,,a szocialista embereszmény ideáljának megvalósítására törekedtünk, a világ fejlettebb régióiban is átalakultak a normák. A motorizáció, a már említett közlekedés, a tömegkommunikáció hatalmas mérvű és tempójú fejlődése jelentősen befolyásolta az emberek, nemzetek közötti kapcsolatokat, fellazította a viselkedéskultúra kereteit is. A régi normák már nem, vagy nem teljességgel érvényesíthetők, helyettük újak nem könnyen alakulnak ki. Az Arisztotelész által megfogalmazott állítás: Az ember társas lény abban a vetületben is igaz, hogy társadalmi meghatározottságunk mellett elemi együttélési normák nélkül semmiféle emberi közösség nem képzelhető el. Bizonyosnak látszik, hogy a jelentősebb társadalmi-politikai mozgások a viselkedéskultúrára is ható változásokkal járnak. Napjaink sokat gúnyolt makkos cipős, teniszzoknis, kocsikulcs-pörgető jellegzetes újgazdag figurája lassan felismeri, hogy az üzleti életben való előrejutáshoz viselkedni is meg kell tanulnia. Meg is fordíthatjuk: az üzleti életben a siker egyik titka a helyzetnek megfelelő viselkedés. Egy adott szituációban a helyzetnek megfelelő viselkedés pedig erősen függ attól a szűkebbtágabb társadalmi közegtől, amelyben végbemegy. Mindenki elismeri, hogy a kultúrának a személyiség kialakításában óriási szerepe van. Egyetlen ausztráliai bennszülöttnek sem lehet olyan személyisége, amely amerikai üzletemberekéhez hasonlít. A bécsiek mások, mint a vietnamiak, mindketten különböznek a velencei emberektől. Még a szubkultúrák közötti eltérések is lényeges személyiségkülönbségek kialakulásához vezethetnek. (Allport) Ugyancsak Allport állapítja meg, hogy a valóságos kultúra rugalmas. Bár útmutatást ad a személyes viselkedésre, de csak bizonyos határokat ír elő, s a határokon belül elfogadható magatartás széles skálán mozoghat. A kultúrának nagy szerep tulajdonítható a viselkedés előrejelzésében. Gondolkodásunk és cselekedeteink között egyfajta közösségi programozottság figyelhető meg. Elég, ha arra gondolunk, hogy a mai európai kultúrkörben a férfisírás szokatlan, a gyengeség jele, látványa éppen emiatt lehet nagyon megrendítő, míg az ókori görögök (Id. Homérosz) ég felé emelt karokkal, zokogva engedtek utat fájdalmuknak. Mindennapi kultúránk legfontosabb jellemzői a viselkedési megnyilvánulások, a nyelvhasználat, szertartások, az öltözködés, a bennünket körülvevő tárgyak. Ezeket a jellemzőket valamilyen módon mindig egy adott közösség szabályozza. A mindennapi viselkedési szerepek sokaságát, mint pl.: az érintkezési formák, kapcsolatfelvevő szokások, vagy éppen a kontaktust kísérő sémák, szintén a közösség határozza meg. De mit tegyünk, ha nincsenek normák, amelyekhez igazodhatnánk? Meddig terjed az iskola, a pedagógus, vagy még közelebbről: az osztályfőnök kompetenciája? Különösen, ha szinte jelszóvá lett az ilyesfajta álláspont: Ami nem tilos, azt szabad. Miközben tudatosan kell arra törekednünk, hogy mások intimszféráját ne sértsük, lassan elfogadunk olyan jelenségeket, amiket korántsem biztos, hogy el kellene tűrnünk. Elég egy hétköznapi iskolai szituációt magunk elé képzelnünk. Nem is olyan régen kötelező volt a köpenyviselés az általános és középiskolában, vagy egyes középiskolákban ezt az egyenruha helyettesítette. Nyilvánvaló, hogy az egyenviselet nem fedte el a társadalmi különbségeket, ugyanakkor ápolt és eltakart. Jellemző volt a tanárok köpenyviselete is. Ma nincs előírt öltözék, viszont gyakori, hogy a strandra is merész ruhában jönnek a lányok iskolába, s megesik, hogy mégoly csinos kolléganők sem mérik fel, munkában, tanteremben hogyan kellene (illene) megjelenniük. Ez a fiúk bermuda-sort, trikó variációiban ugyanolyan kellemetlen jelenség lehet. Tegyük-e szóvá az iskolába nem való öltözéket (sminket, hajviseletet, ékszert stb.), s ha igen, hogyan? Osztályfőnöki órán és szülői értekezleten mindenképpen szükséges és érdemes erről néhány eligazító kérés formájában szót ejteni. 16

17 Napjainkban keveseknek adatik meg, hogy a szülői házból és/vagy rátermett és odafigyelő pedagógusok segítségével a mindennapi életvezetéshez elengedhetetlen tudásmennyiséggel és szerepkészlettel induljanak az életbe. Mi lehet ennek az oka? Most főleg az iskola oldaláról nézzük meg a kérdést! Elég, ha arra utalunk, hogy az elmúlt rendszer a legutóbbi időkig deklaráltan munkás-paraszt fiatalok egyetemi-főiskolai tanulását segítette. Ez még önmagában leszámítva az értelmiségi és egyéb kategóriába tartozók hátrányos megkülönböztetését nem lett volna baj, hiszen a fényes szelek nemzedéke és az utánuk következők jó értelemben is megforgatták a világot. Csak éppen diplomások tömegei kerültek ki úgy a felsőoktatásból, hogy nem ismerték, mert egyszerűen nem volt kitől megtanulniuk azokat a sztereotípiákat, amelyek az értelmiségi létformához, a jó értelemben vett középosztálybeli életvitelhez szükségesek. Mindezzel együtt jár az indító közösség normáihoz való erősebb kötődés, az onnan hozott értékek követése, és így gyakran az értelmiségi lét nem valódi megélése. A magunk területére vetítve a problémát; akinek saját szerepkészletéből is hiányoznak bizonyos viselkedésminták, attitűdök, az hogyan is adhatná tovább őket? A két világháború közötti Magyarországon az értelmiségi középosztály nagyon is tudatosan védte és erősítette a maga értékeit. Általános gyakorlat volt, hogy az alacsonyabb társadalmi közegből érkezett pályakezdő diplomás befogadó közösségre talált kollégái körében, a nivellálódás mindig felfelé történt. Aztán hosszú ideig megvetett úri csökevénynek minősítették még az öltönyt, a nyakkendőt, a megfelelő evőeszköz használatot, általában a viselkedési szabályokat. Viszont az elmúlt egy-két évben láthatunk pozitív irányú törekvéseket, kezd visszatérni a jó modor becsülete! Milyen mintákat tekinthetünk mérvadónak? Aronson az emberi viselkedés mozgatórugóit vizsgálva az alábbi megállapításokat teszi. Az ember, az egyén elsősorban megélni akar, reprodukálni önmagát. Másodsorban jól akar élni, jól akarja érezni magát a környezetében (individuális viszony a mindennapokhoz). Ugyancsak Aronson foglalkozott azzal, hogy mindennapi viselkedésünket milyen erősen befolyásolja a másoknak való megfelelés igénye. Példák sorával igazolja, hogy a közösség normáit három fokozatban vehetjük át. 1. Behódolás (jutalom elnyerése vagy a büntetés elkerülése a cél) 2. Azonosulás (a befolyásolás alanya olyan szeretne lenni, mint a befolyásoló) 3. Internalizáció (a társas reagálás legtartósabb, legmélyebben gyökerező módja) A ma emberének sokszor a legegyszerűbb szituációkban való megfelelés is gondot okoz. Egészen biztosan szükségünk van mindannyiunknak arra, hogy foglalkozzunk a viselkedéskultúra normáival. Az utóbbi néhány évben igen sok könyv látott napvilágot, amely sokszínűén dolgozza fel a témát, és az osztályfőnöki munkában is jól használható magunk és tanítványaink okulására ban jelent meg Ottlik Károly Protokoll című műve, amely a Viselkedéskultúra a mindennapok gyakorlatában alcímet viseli. Hasonló formátumú munka Inge Wolff Nagy illemkódex című kötete. Mindkét kiadvány alapmű, a szónak abban az értelmében is, hogy szinte minden élethelyzethez, lehetséges szituációhoz útmutatást adnak, ráadásul olvasmányos, kellemes stílusban. Ottlik Károlyt idézem: Kinek van szüksége ma az illem, szűkebb értelemben vett etikett, még szűkebb értelemben vett protokoll ismeretére? A lakatlan szigeten egyedül élő remetének aligha. Mindenki másnak, aki embertársaival találkozik, közösségben él és dolgozik, társaságokba jár, bizonyos szinten ismernie illik e közeg közlekedési szabályait. Érdekes, hogy az utóbbi évtizedben magyar nyelven megjelent ide kapcsolódó amerikai irodalom a viselkedéskultúrához a siker mint kulcsszó felől közelít. A menedzserek kiskönyvtára (már a cím is sokat mond) ilyen címekkel jelent meg: Sikeres fellépés szemfényvesztés nélkül 17

18 A sikeres fellépés összetevői A jó fellépés titka és még folytathatnánk a sort. Bár ezek a könyvek sok hasznos, magunk és tanítványaink számára is megszívlelendő útmutatást tartalmaznak, nem mindig érvényesek a mi kultúránkban. Túlságosan leegyszerűsített, gyakran sematikus példákkal akarják a pillanatnyi nem OK szituációtól a teljes sikerig vezető, látszatra nagyon egyszerű utat bemutatni. Kellő kritikával forgatva ezeket a könyveket mégis sok jó ötletet meríthetünk belőlük. Például: Itthon is kezd terjedni az USA-ban rég bevált szokás: a meghívón közlik a rendezvény tól-ig időtartamát (ott szigorúan be is tartják), valamint az elvárt öltözéket. Hogyan, milyen módszerekkel közvetíthetjük tanítványainknak a viselkedéskultúrát? A személyes példaadás itt is a legfontosabb. Felkelthetjük a tanulók érdeklődését a téma iránt, ha irodalmat ajánlunk, foglalkozzanak önállóan is az illendő viselkedés kérdéseivel. Osztályfőnöki tanmenetünkbe minden évfolyamon érdemes néhány órát Egy kis illemtan címmel beillesztenünk. Milyen módszerekkel közvetíthetjük tanítványainknak a viselkedéskultúrát? A következőkben a viselkedéskultúra néhány olyan elemét tekintjük át, amelyek szorosan kapcsolódnak az iskolai élethez, s amelyek feldolgozását (megbeszélés, tanulói kiselőadás, szerepjáték) formájában osztályfőnöki órán eredményesen tudjuk megoldani. Kapcsolatfelvételi formák Kezdjük a köszönési, üdvözlési, megszólítási, kapcsolatfelvételi formák áttekintésével. A köszönés, egymás üdvözlése egészen bizonyosan az első illemszabályok közé tartozik. A különböző kultúrákban számtalan változatban létezett és él ma is. Közismert például, hogy a németek mindenkit kézfogással köszöntenek, még az egészen kicsi gyerekeket is. Ugyanez nem szokás Ausztriában vagy a svájci németeknél. A tibetiek meglengetik a kalapjukat, kiöltik a nyelvüket és bal kezüket a fülük mögé teszik. A japánok derékból meghajolva üdvözlik egymást. A keleti népeknél a meghajlás általában hozzátartozik az üdvözléshez. Magyarországon vagy még inkább a történelmi Magyarország területén meglehetősen bonyolultan alakultak a köszönési szokások. Az üdvözlési formák nem választhatók el a megszólítás mikéntjétől, a kettő együtt pedig napjainkban is nem kevés bizonytalanságot okoz. Őseink a honfoglalás körüli időkben az előkelőket bőség -nek szólították (ld. török bej). A nagyságos magnificus cím eredete a századra nyúlik vissza, és kezdetben csak a főrendeknek járt. Századokon át tartotta magát, majd az elmúlt néhány évtized eltörölte. Nem igazán szívderítő, hogy napjainkban feléledni látszik. Mit parancsol nagyságos asszony? szólítja meg a kofa a vevőt a piacon. A tekintetes, kegyelmes, nemzetes pontosan körülhatárolt keretek között volt használatos. A rendszerváltás visszaadta a főúri címeket, valamint a vitézi titulust is, ha nem is vált kötelezővé vagy szokássá használni őket. Régi, szép, cím- és rangkórságot nélkülöző megszólításaink, mint pl.: bátyámuram, urambátyám, öcsém, nénémasszony viszont eltűntek. Ma már csak mosolygunk a közelmúlt elvtárs, szaktárs, kartársnő megszólításain; sikerült őket nagyon gyorsan elfelejtenünk. Mi lépett a helyükbe? Általánossá vált a férfiak esetében az uram, elnök úr, Kovács úr megszólítás, hölgyeknél: asszonyom, hölgyem, doktornő, tanárnő. Kevésbé szokásos a kisasszony, és vigyáznunk kell a hölgyem megszólítással is, mert esetenként inkább bántóan, mint udvariasan hangzik. Az elmúlt évtizedekben gyakori volt a néni, bácsi megszólítás indokolatlan használata. Például a szülők tanár néninek hívták a fiatal pedagógust is. A megszólítással összefüggő kérdés a tegezés. A múlt rendszerben gyakori volt, hogy a demokrácia szent nevében portástól a vezérigazgatóig mindenki tegeződött a munkahelyen. Érde- 18

19 kes, hogy határainkon túl nem jelent meg ez a szokás, a szlovákiai magyarok például sokkal távolságtartóbbak, kevésbé gyakran tegeződnek. Napjaink tendenciája szerepe lehet ebben az angol nyelv térhódításának és az IKEA-stílusú könnyedségnek, hogy körülbelül harmincéves korig mindenki mindenkit, ismeretlent és ismerőst egyaránt tegez. Pincér a vendéget, eladó a vevőt és viszont. Ugyanakkor vannak kivételek, nem jelenik meg ez a fajta tegeződés az orvosbeteg kapcsolatban, és nem szokásos középiskoláinkban sem. A tendencia viszont egyértelmű, erősen terjed a tegezés. Mi lehet a tegezés-magázás kérdésében a követendő gyakorlat? Mindenképpen tanácsos megkülönböztetni a közéleti és magánszférát. Ügyfélként, vevőként, páciensként stb. a magázódás, a magánéletben a hasonló társadalmi helyzetű, végzettségű emberek között az életkor itt kevésbé lényeges szempont a tegeződés látszik természetesnek. Talán annyi megkötéssel, hogy az azonos neműek között a megismerkedéstől, a nők-férfiak között az előbbi döntése szerint. Az is természetes, hogy egy bármilyen alapon szerveződött homogén csoport tagjai (pl.: egy tantestület) általánosan tegeződnek. Ilyenkor érdemes a fiataloknak és a férfiaknak kivárni és a tegezve megszólíttatás után esetleg megkérdezni, hogyan szólítsuk, szabad-e visszategezni mondjuk a nyugdíjas óraadó kolléganőt. Nyelvünkben a köszönési formák között sem könnyű eligazodni. Magyar találmány vagy inkább a monarchia hagyatéka a kezét csókolom, kezicsókolom köszönés. Néhány évtizedes hadakozás után igazán beláthatjuk, hogy hiábavaló küzdeni ellene, fogadjuk el! Gyerekek a felnőtteket, különösen a hölgyeket, férfiak a nőket nyugodtan üdvözölhetik így, egyik fél emberi méltósága sem sérül általa. Természetesen nem bántó a hölgyekre nézve, s a fiatalabb férfinemzedék körében egyre gyakoribb, hogy kezét csókolom helyett a napszaknak megfelelően üdvözlik őket. Sokan nem érzékelik, hogy a normaként elfogadott köszönési formákkal milyen sokféle udvariassági árnyalat érzékeltethető. Szervusz köszöntésünk a servus humillimus domini vagyis a latin legalázatosabb szolgája az úrnak köszönésből rövidült, közeli rokona a ma már egyáltalán nem használatos alázatos szolgája, illetve az ebből összevont alászolgája köszönési formának. Igaz, a szervuszt, szevaszt is egyre inkább kiszorítja a teljesen általánossá vált szia, újabban pedig a helo. (Így, rövid l-lel.) Sokan nem érzik, hogy a szervusz -hoz bizonyos esetekben illik hozzátennünk tiszteletünk kifejezéseként: professzor úr, Mária néni. Ilyen esetekben a szervusz csak akkor cserélhető fel a sziá -val, ha a kapcsolat meghitt, baráti. Kedvező tendencia, hogy egyre ritkább az úgynevezett csendőrpertu, amikor a visszategezés nem megengedett, helyette a kölcsönös tegezés vagy a magázódás figyelhető meg. Érdekes, hogy a 20. század elején még négy magázó ( nem-tegező ) megszólítási mód élt nyelvünkben. Simonyi Zsigmond használati körüket és értéküket így jellemezte: Az udvariasabb megszólítási névmások közül az Ön a leghidegebb, a kegyed kevésbé hideg, de udvariasba maga a legbizalmasabb, sokszor kicsinylő árnyalattal, a kend parasztos. E négyből napjainkra kettő maradt. Az ön soha nem vált általános megszólítási formává, tartózkodóan udvarias, tiszteletadó, távolságot tartó. A maga esetenként udvariatlannak hat. Finoman javítsuk az ilyenfajta megszólítást: Tanárnő, maga is ott lesz a színházban? A mindenkori beszédhelyzetnek kell eldöntenie, hogy kikerüljük-e a névmással történő megszólítást, illetve, hogy a kettő közül melyikkel éljünk. A fentiekből is kitetszik, hogy kommunikáció és viselkedéskultúra egymással szorosan összefüggő fogalmak. Beszélj, hogy lássalak! fogalmazta meg már Szókratész. Szólj, s ki vagy, elmondom. vélekedett Kazinczy. Aki jó nyelvi készségekkel, az adott helyzetnek leginkább megfelelő módon képes kommunikálni, az valószínűleg eléri célját. Ez igaz a hétköznapi ügyintézésre, magánéletre, karrierépítésre, politikai szerepvállalásra egyaránt. Az osztályfőnöki óra különösen alkalmas arra, hogy a különböző kommunikációs helyzeteket 19

20 gyakoroljuk tanítványainkkal. Néhány lehetséges változatról röviden: 1. Tanulói kiselőadás, beszámoló A tanév során többször is sor kerülhet rá, hogy egy vagy több tanuló felkészül valamilyen témából. Ennek többszörös a haszna. Egyrészt bővíti saját és társai, esetleg osztályfőnöke ismereteit is. Ugyanakkor figyelnie kell mondanivalója elrendezésére, megszerkesztésére, és gyakorolja a nyilvános fellépést is. Az osztályfőnöki óra erre ideális terep, hiszen tét nincs, a teljesítmény értékelése valóban csak a tanuló fejlődését szolgálja. Érjük el, hogy ilyen alkalmakkor legfeljebb vázlatot tartsanak kézben, ne felolvassanak! Szokják meg, hogy szabadon adják elő mondanivalójukat! 2. Vita Osztályfőnöki órán gyakran kell a közösséget érintő kérdésekről dönteni, az osztály életében jelentkező problémákról beszélni. Egy-egy ilyen helyzet kapcsán érdemes arról is szót ejtenünk: mikor, miről, kivel és főleg hogyan lehet és érdemes vitatkozni. Sajnos vitakultúránk sok kívánnivalót hagy maga után; s akiknek igazán lételeme kellene, hogy legyen a vitakészség, politikusaink sem járnak elől jó példával. Hogyan vitatkozzunk tehát? Az első és legfontosabb, hogy soha ne indulatból. Az ilyesfajta közhelyekben, mint pl.: Aki kiabál, annak nincs igaza mindig van igazságtartalom. Őrizzük meg nyugalmunkat a vita hevében is, érvekkel próbáljuk meggyőzni a másikat! Ugyanennyire fontos, hogy legyen meg bennünk az elfogadás képessége; ne akarjunk mindenáron győzni! A vitának még az osztályban sem kell minden egyes esetben kompromisszummal zárulnia, de értelme csak akkor van, ha nem arról szól, hogy mindkét fél csökönyösen hajtogatja a maga igazát. Tanítsuk meg arra is a gyerekeket, hogy ne vágjanak egymás szavába, várják ki, míg a másik befejezi a gondolatát! Kellő önfegyelemmel a gesztusok, de még a mimika is kontrollálható (pókerarc). Tanulóink vitakultúráját fejleszthetjük úgy is, hogy egy-egy természetesen nem őket közvetlenül érintő témáról szerepcserével vitatkozzanak; egyszer valamely álláspont mellett, majd pedig ellene érvelve. Ügyintézés, reklamáció Felnőtteknél is gyakori, hogy a legegyszerűbb élethelyzetekben sem tudják saját érdekeiket megfelelő módon képviselni. A támadó, esetleg erőszakos fellépés ritkán ér célt; illetve amikor az így viselkedő ember azt hiszi, hogy a hangerő vagy a fenyegetőzés segített, téved. Jogos panaszát orvosolták volna akkor is, ha viselkedése nem keltett volna ellenszenvet. Néhány hétköznapi szituációban érdemes ezt is gyakorolni. Az iskolai életből is meríthetünk példát. Játsszák el több variációban azt az esetet, hogy a témazáró dolgozatban a tanár egy feladat pontjait nem adta hozzá az összpontszámhoz. Ki hogyan áll elő a problémával? Vessük el az emelt hangon, méltatlankodva előadott változatokat, vezessük rá a tanulókat, hogy az a megoldás a helyes, ha kérés formájában adják elő problémájukat. Pl. így: Legyen szíves megnézni a dolgozatomat! Az x feladat pontjait nem adta hozzá a Tanár Úr. (Illik megköszönni a jegymódosítást!) Bármilyen, a mindennapokban előforduló reklamáció, vitás kérdés esetében nem célszerű úgy kezdeni, hogy döntünk a másik fél nevében: Ki kell cserélni ezt a készüléket. Sokkal inkább eredményes lesz az ilyen bevezető: A segítségét szeretném kérni... Legyen szíves segíteni stb. A kommunikáció fent említett alaphelyzetei viszonylag könnyen elsajátíthatók (legalábbis 20

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

MUNKATERV A Zichy utcai tagiskola felső tagozata 2010/2011 Készítette:

MUNKATERV A Zichy utcai tagiskola felső tagozata 2010/2011 Készítette: MUNKATERV A Zichy utcai tagiskola felső tagozata 2010/2011 Készítette: Magashegyi Ferencné Munkaközösség vezető I. Bevezetés Az oktatásban kiemelt szerep jut azon kompetenciák fejlesztésének, melyek az

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend

Tanmenetek. November 1. Õszinteség, titoktartás 2. Az egészséges étrend Tanmenetek Minden évfolyamon heti egy órában (évi 36) terveztük meg a NAT és a kerettanterv tartalmainak megfeleltetett témákat. Mivel az egyes nevelési témák évfolyamonként visszatérnek, mindig az osztályhoz

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Különös közzétételi lista:

Különös közzétételi lista: Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h.

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSI TERVE IX. X. XI. XII. I. II. III. IV. V. VI. szakmai h.. admin.h. Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Általános iskola intézményegység 1-8. évfolyam ELLENŐRZÉSI TERVE 2010/2011. tanév Az intézményen belül folyó munka eredményeinek

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

ESEMÉNYNAPTÁR 2012/2013.

ESEMÉNYNAPTÁR 2012/2013. ESEMÉNYNAPTÁR 2012/2013. IDŐPONT ESEMÉNY FELELŐS augusztus 22. 9 óra bejelentkezés tanév rendje személyi változások tárgyi feltételek alakulása pályázatok tantárgyfelosztás pedagógiai program módosítása

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre

Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre Abigél Köznevelési Intézmény Debreceni Tagintézmény munkaterve és feladat-ellátási terve a 2013/2014-es tanévre Elfogadta az Abigél Középiskola nevelőtestülete: Debrecen, 2013. szeptember 10. Bencze Rita

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége.

Közzétételi lista. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége. Közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.). MKM rendelet 8 (6) bekezdése kötelezi az intézményeket arra, hogy szülőket tájékoztassák az eredményességükről, felkészültségükről, a személyi feltételeihez kapcsolódó

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE . AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE 1. A belső kommunikációs rendszer 1.1. Az intézményen belüli információáramlás szóbeli formái: MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ DOKUMENTUM 1.

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista i Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2013/2014. tanév Pedagógus végzettsége Pedagógus szakképzettsége

Részletesebben

Vezetői ellenőrzési terv

Vezetői ellenőrzési terv Kossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 3525 Miskolc, Dayka G. u. 4. Tel.: 46/509-120; Tel./fax: 46/345-830 www.eklg-miskolc.sulinet.hu Kossuth Lajos

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015

Közzétételi lista 2014/2015 Közzétételi lista 2014/2015 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához VÉGZETTSÉG

Részletesebben

ESEMÉNYNAPTÁR a 2014/2015-ös tanévre

ESEMÉNYNAPTÁR a 2014/2015-ös tanévre ESEMÉNYNAPTÁR a 2014/2015-ös tanévre Hét Hónap, nap Eseménytervezet szeptember 1.hét 1. "A" hét 1. hétfő Első tanítási nap: munkavédelmi oktatás a 9.évfolyam számára 2. 2. kedd 3. 3. szerda Tanévnyitó

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A 2014/2015. tanév fontos időpontjai (a tanév helyi rendje)

A 2014/2015. tanév fontos időpontjai (a tanév helyi rendje) IDŐPONTOK 2014. augusztus 21. csütörtök 9 00 ESEMÉNYEK MEGNEVEZÉSE Együttes alakuló értekezlet Tűz és balesetvédelmi oktatás 2014. augusztus 22. péntek 8 00-12 00 Konzultáció (javító- és osztályozó vizsgás

Részletesebben

2015/2016. tanév rendje

2015/2016. tanév rendje 2. sz. melléklet: 2015/2016. tanév rendje 2015/2016. tanév rendje Első tanítási nap: 2015. szeptember 01. (kedd) Utolsó tanítási nap: 2016. június 15. (szerda) SZEPTEMBER 8.00 Ünnepélyes tanévnyitó (szakközépiskola

Részletesebben

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Programterv 2015/2016-os tanév 1155 BUDAPEST, KOLOZSVÁR U. 1.

KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA. Programterv 2015/2016-os tanév 1155 BUDAPEST, KOLOZSVÁR U. 1. KOLOZSVÁR UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA 1155 BUDAPEST, KOLOZSVÁR U. 1. Tel./Fax: 419-2413 ; 416-0437 e-mail: titkarsag@kolozsvariskola.hu Programterv 2015/2016-os tanév Szorgalmi idő: 2015. IX. 1.(kedd)- 2016.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév

ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév Telephelyek Székhely ABIGÉL TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNY 2013/2014 tanév Pedagógusok létszáma és végzettsége - 1 fő rajztanár - 1 fő drámapedagógus - 5 fő tánctanár Oktatott tantárgyak Összlétszám Csoportok száma

Részletesebben

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig.

Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. 2012. A tanulószoba időbeosztása: Hétfőtől csütörtökig A és B héten 12.35 órától - 15.35-óráig. Pénteken A és B héten 11.45 órától - 15.35-óráig. A tanulószoba helyszíne: 6. osztály tanterme A tanulószoba

Részletesebben

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE. MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ DOKUMENTUM Utolsó hétfő 11 00 / hónap

. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE. MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ DOKUMENTUM Utolsó hétfő 11 00 / hónap 4..sz. MELLÉKLET. AZ INTÉZMÉNY KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE 1. A belső kommunikációs rendszer 1.1. Az intézményen belüli információáramlás szóbeli formái: MÓDSZER TARTALOM FELELŐS ÉRINTETTEK IDŐPONT / HATÁRIDŐ

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

Munkaterv. Felsős Munkaközösség. 2013/2014. tanév

Munkaterv. Felsős Munkaközösség. 2013/2014. tanév Munkaterv Felsős Munkaközösség 2013/2014. tanév.. Dombi Judit mkv.. Sárközi Ágnes igazgató 1 A munkaközösség tagjai: Felsős osztályfőnökök: 5. osztály: Pete- Pikó Józsefné 6. osztály: Dombi Judit 7. osztály:

Részletesebben

1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 1. Pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. Tanító Közoktatás vezetői szak Közoktatási

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján

A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján KÖZZÉTÉTELI LISTA A kormány 229/2012. (VIII.28) Korm. r. 23. (1) és (3) bekezdése alapján 1. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató 2. Beiratkozás ideje, a fenntartó által engedélyezett osztályok száma

Részletesebben

A Türr István Gimnázium és Kollégium Munkaterve a 2014/2015-ös tanévben. Augusztus

A Türr István Gimnázium és Kollégium Munkaterve a 2014/2015-ös tanévben. Augusztus A Türr István Gimnázium és Kollégium Munkaterve a 2014/2015-ös tanévben Augusztus Augusztus 18. Augusztus 21. Augusztus 21-22 Augusztus 21-25. Augusztus 26. Augusztus 27. Augusztus 28. Vezetőségi értekezlet

Részletesebben

Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban

Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban Érettségi felkészítés Fakultációs lehetőségek 2013. szeptemberétől az Erkel Ferenc Gimnáziumban Alapvető információk Az iskola az alaptantervi órákon a középszintű érettségi vizsgához nyújt képzést, a

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

2011/2012. Különös közzétételi lista: Végzettség Szakképesítés Tanított osztályok és tantárgyak Közoktatás vezető Szakértő

2011/2012. Különös közzétételi lista: Végzettség Szakképesítés Tanított osztályok és tantárgyak Közoktatás vezető Szakértő Különös közzétételi lista: 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgy-felosztásához 2. Nevelő oktató munkát segítők száma, szakképzettsége 3. Iskolai

Részletesebben

MENTORÁLÁSI TERV. Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves

MENTORÁLÁSI TERV. Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves MENTORÁLÁSI TERV Mentor neve: Csiki Paula A mentorált tanuló neve: Sz. Á. Évfolyam/életkor: 7. évfolyam, 13 éves A mentorálásba való beválasztás indoklása: Á. kiváló tanuló, magatartásával sincs probléma.

Részletesebben

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest, Egressy út 36.

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest, Egressy út 36. Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Budapest, Egressy út 36. A tanévkezdés feladatai: Feladat ellátási terv a 2015/2016-os tanévre Javítóvizsgák:

Részletesebben

2013/2014. tanév ütemterve

2013/2014. tanév ütemterve 2013/2014. tanév ütemterve Augusztus 21. 8,00 Alakuló értekezlet Munkaközösség-vezetők megbeszélése 27. 8,00 Írásbeli javítóvizsga 28. 8,00 Szóbeli javítóvizsga 31. 10,00 Tanévnyitó ünnepély, az iskola

Részletesebben

A 2012/2013. tanév fontos időpontjai (a tanév helyi rendje)

A 2012/2013. tanév fontos időpontjai (a tanév helyi rendje) IDŐPONTOK 2012. augusztus 21. kedd 9 00 Alakuló értekezlet 2012. augusztus 22-24. szerda-péntek Gólyatábor ESEMÉNYEK MEGNEVEZÉSE 2012. augusztus 24. péntek 9 00 Konzultáció (javító- és osztályozó vizsgás

Részletesebben

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái

A nonverbális kommunikáció és a metakommunikáció A nonverbális kommunikáció jelentősége, értelmezése A nonverbális kommunikáció csatornái 1/A Önnek egy Rt. kereskedelmi üzletkötőjével kell találkoznia, előzetesen egyeztetnie kell vele a szerződéskötés feltételeit, és a megállapodás, egyeztetés után elő kell készítenie a szerződést. Ismertesse

Részletesebben

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola 7400 Kaposvár, Búzavirág u. 21. OM:033966

Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Kinizsi Lakótelepi Tagiskola 7400 Kaposvár, Búzavirág u. 21. OM:033966 1. A tanév helyi rendje Az iskolai szorgalmi idő Első tanítási nap: 2015. szeptember 01. (kedd) Utolsó tanítási nap: 2016. június 15. (szerda) Ballagás: 2016. június 17. A tanítási napok száma: 181 nap

Részletesebben

Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok

Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok Értjük egymást? Értjük egymást? konferencia 2013 november 23. Kölöknet-Ofoe-T-Tudok On-line kutatás a pedagógusok és szülők kommunikációjáról Lannert Judit 1 A kutatásról Majdnem 1500 fő (1469) válaszolt

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról

Tájékoztató. a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Tájékoztató a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola 2014/2015-ös tanévben induló első osztályáról Kedves leendő első osztályosok, Tisztelt Szülők! Hamarosan első osztályba kell íratniuk

Részletesebben

A KOLLÉGIUM MUNKATERVE 2014/15. TANÉV

A KOLLÉGIUM MUNKATERVE 2014/15. TANÉV A KOLLÉGIUM MUNKATERVE 2014/15. TANÉV A nevelőtestület összetétele, feladatai A nevelőtestület létszáma 14 fő, csoportok száma 13 Név Szak óraszám feladat Kurinszky László földrajz - népművelő munkaközösség-vezető,

Részletesebben

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: K Ü L Ö N Ö S K Ö Z Z É T É T E L I L I S T A AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről,

Részletesebben

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B 2016-2017. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Gimnázium 7300 Komló, Alkotmány u. 2/B OM azonosító: 201286 Telephely kód: 001 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482-367 E-mail: gimnazium@nagylaszlo-komlo.sulinet.hu

Részletesebben

A HHH-s tanulók továbbtanulásra felkészítő programja 2011-2012

A HHH-s tanulók továbbtanulásra felkészítő programja 2011-2012 Szepte mber A HHH-s tanulók továbbtanulásra felkészítő programja 2011-2012 IPR Első szülői értekezlet: szept.27. : 2011-2012-es tanév programjainak, feladatainak ismertetése. 7.-8. évfolyamon kiemelkedő

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

Közzétételi lista 2014/2015. tanév 229/2012. Korm. rendelet alapján

Közzétételi lista 2014/2015. tanév 229/2012. Korm. rendelet alapján Közzétételi lista 2014/2015. tanév 229/2012. Korm. rendelet alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Oktatott tárgy Létszám Iskolai

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján)

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) Intézményi kérdıív Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) 1. Az önök iskolájában mi a legjellemzıbb megnyilvánulási formája a tanulók közötti agressziónak?

Részletesebben

Lakatos Menyhért Józsefvárosi Általános Művelődési Központ OM: 034923 1086 Budapest, Bauer Sándor u. 6-8. A 2012/2013. TANÉV HELYI RENDJE

Lakatos Menyhért Józsefvárosi Általános Művelődési Központ OM: 034923 1086 Budapest, Bauer Sándor u. 6-8. A 2012/2013. TANÉV HELYI RENDJE A 2012/2013. TANÉV HELYI RENDJE Alakuló értekezlet 2012. augusztus 27. 9.00 Konzultációk 2012. augusztus 27. 10.00-13.00 2012. augusztus 28. 9.00-13.00 Osztályozó- és javítóvizsgák az esti tagozaton 2012.

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK:

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA AZ ISKOLA EREDMÉNYESSÉGÉRŐL, FELKÉSZÜLTSÉGÉRŐL, SZEMÉLYI FELTÉTELEIRŐL SZÓLÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK: Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 11. évfolyam 2014/2015 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2014. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. intézményvezető helyettes SZEPTEMBER

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

2014/2015. tanév ütemterve

2014/2015. tanév ütemterve 2014/2015. tanév ütemterve Augusztus 21. 8,00 Alakuló értekezlet. Munkaközösség-vezetők megbeszélése 26. 8,00 Javítóvizsgák Szeptember 1. 8,00 Tanévnyitó ünnepély 3. Tanévnyitó értekezlet 5. 8,00 VENI

Részletesebben

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján

Különös közzétételi lista. a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján Különös közzétételi lista a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklete alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A

Részletesebben

KÖSZ. A közösségi szolgálat megszervezésének tapasztalatai a Móricz Zsigmond Református Kollégiumban

KÖSZ. A közösségi szolgálat megszervezésének tapasztalatai a Móricz Zsigmond Református Kollégiumban Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola 5310, Kisújszállás, Széchenyi u. 4. KÖSZ A közösségi szolgálat megszervezésének tapasztalatai a Móricz Zsigmond Református

Részletesebben

Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján. Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011

Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján. Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011 Közzétételi lista 2015/2016. A 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. alapján AZ ISKOLA ADATAI Az iskola neve: ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÁLTALÁNOS ISKOLA 189011 Az iskola címe:1048 Budapest Homoktövis utca 100.

Részletesebben

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012 GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012 A gyermekekről rengeteget tanulhatsz. Például azt, hogy mennyire vagy türelmes! Franklin P. Jones Készítette: Hornyákné Tóth Szabó Mária gyvf. Halász Lászlóné

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

Általános és középfokú oktatásban, szakképzésben résztvevő pedagógusok foglalkozásegészségügyi

Általános és középfokú oktatásban, szakképzésben résztvevő pedagógusok foglalkozásegészségügyi Általános és középfokú oktatásban, szakképzésben résztvevő pedagógusok foglalkozásegészségügyi ellátása Dr. Brunner Péter 2013.09.11., Országos Foglalkozás-egészségügyi Fórum Pedagógus Álló és ülő testhelyzetben,

Részletesebben

Közzétételi lista 2015/2016. tanév 229/2012. Korm. rendelet alapján

Közzétételi lista 2015/2016. tanév 229/2012. Korm. rendelet alapján Közzétételi lista 2015/2016. tanév 229/2012. Korm. rendelet alapján 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Oktatott tárgy Létszám Iskolai

Részletesebben

Információk: Ponácz Ferenc igazgatóhelyettes, tel.: 22/ 506-162 Titkárság, tel.: 22/ 506-472. web: www.telekiblanka.hu. e-mail: budai@telekiblanka.

Információk: Ponácz Ferenc igazgatóhelyettes, tel.: 22/ 506-162 Titkárság, tel.: 22/ 506-472. web: www.telekiblanka.hu. e-mail: budai@telekiblanka. Kedves Szülők! Köszönjük érdeklődésüket iskolánk hat évfolyamos gimnáziumi képzése iránt. E tájékoztató honlapunkon történő megjelentetésével is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Önök minél több információhoz

Részletesebben

2012/2013. tanév rendje (kivonat)

2012/2013. tanév rendje (kivonat) 2012/2013. tanév rendje (kivonat) Első tanítási nap: Őszi szünet: Téli szünet: Első félév: Tavaszi szünet: Utolsó tanítási nap: Tanítási napok száma: 2012. szeptember 3. /hétfő/ 2012. október 29-től november

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG Az iskola neve: ÁLTALÁNOS ISKOLA PERESZTEG Az iskola címe:9484 PERESZTEG Fİ u.76 Az iskola OM azonosítószáma: 030679 Személyi feltételek Pedagógusok

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kecskeméti Műszaki Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium A 2014/2015-es tanév munkaterve 1 Leviczky Cirill igazgató 1. BEVEZETÉS A 2014/2015-ös tanév munkatervének elkészítése különösen az

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Az iskolában folyó felnőttoktatás

Az iskolában folyó felnőttoktatás Az iskolában folyó felnőttoktatás Munkarend A 2015/2016-os tanévben esti és levelező munkarendben kezdjük meg a felnőttoktatási tevékenységünket. Egy tanévben 36, - végzős okon 32 - tanítási héttel számolunk.

Részletesebben

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam

Az iskolai közélet megújítása. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 12. évfolyam Az iskolai közélet megújítása Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 12. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője: Zsigovits Gabriella Címlapkép:

Részletesebben

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz!

Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Jó emberként lépj be, jobb emberként távozz! Tisztelt Szülők, kedves Nyolcadikos és Negyedikes Tanulók! Mindenki számára elismerhető és elfogadható tény az, hogy a jövő sok tekintetben függ gyermekeink,

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq q I Közvetett partneri elégedettség SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd 2012.01.23. Bertáné Szakálas Andrea - 2 - SIOK Fekete István Általános Iskola Ádánd Minőségirányítási munkánk 2011-2012. tanév

Részletesebben

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettség, egyetem Szak megnevezése Egyéb szakképesítés Tanított tárgyak,, tanár, pedagógiaangol

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

A TANÉV FELADATAINAK ÜTEMEZÉSE

A TANÉV FELADATAINAK ÜTEMEZÉSE A TANÉV FELADATAINAK ÜTEMEZÉSE 1. Tanév előkészítése: 2015. augusztus 21-től augusztus 31-ig 2. Alakuló-értekezlet: 2015. augusztus 25. 8.00 óra (kedd) 3. Iskolai javítóvizsgák lebonyolítása 2015. augusztus

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓ

BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓ BEISKOLÁZÁSI TÁJÉKOZTATÓ Kecskeméti Katona József Gimnázium Becsület és dicsőség az érdemesnek! 6000 Kecskemét, Dózsa György u. 3. Telefon: 76/481-583 www.kjg.hu OM azonosító: 027944 A 2016-2017. tanévben

Részletesebben

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014

Máltai Óvoda és Általános Iskola. Mentori rendszer 2013/2014 Máltai Óvoda és Általános Iskola Mentori rendszer 2013/2014 A mentori rendszer bemutatása A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány, a Máltai Óvoda és Általános Iskola és a Befogadó falu Program

Részletesebben

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND

TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 4. számú melléklet ANDRÁSSY GYULA SZAKKÖZÉPISKOLA TANÁRMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSREND 2013. 2 TANÁRMINŐSÍTÉS Andrássy Gyula Szakközépiskola Iskolahasználói elvárások és minőségpolitikai indikátorok 1. szint: alapvető

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Eredmények 2 0 1 0 / 2 0 11.

Eredmények 2 0 1 0 / 2 0 11. Eredmények S z ü lői elégedettségi kérdőív 2 0 1 0 / 2 0 11. A kérdőívek száma 250 213 200 150 100 93 50 0 kiadott kitöltött 2 Az Ön gyermeke 60 56 50 40 34 30 20 10 0 fiú lány nincs válasz 2 3 A kérdőív

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben