GONDOLATOK A DÉL-ALFÖLDI ÉLELMISZERIPAR INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK KÉRDÉSÉRŐL Komarek Levente 1
|
|
- Réka Jónás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GONDOLATOK A DÉL-ALFÖLDI ÉLELMISZERIPAR INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK KÉRDÉSÉRŐL Komarek Levente 1 A Dél-Alföldi régió hazánk legnagyobb kiterjedésű régiója. Gazdaságában ősidők óta igen fontos szerepet játszott az élelmiszertermelés. A térség tipikus alföldi táj, amely meghatározza mezőgazdaságának arculatát is. A jó minőségű talajok és a kedvező éghajlati tényezők a magas napsütéses órák száma, a termálvíz gazdagság együttesen alakítják a régió mezőgazdasági termelésének alakulását és a túlnyomórészt erre épülő élelmiszeripart. A mezőgazdasági termelés egyedüli korlátozó tényezője az olykor kevés és szeszélyes csapadékeloszlás, amit az utóbbi évtizedekben a technikai fejlesztéseknek köszönhetően megfelelő források birtokában igyekeznek öntözéses formában pótolni. Az előbb említett tényezőknek is köszönhetően a mezőgazdaság jelentős szerepe alapozta meg a régióban az élelmiszeripar országos átlagot meghaladó túlsúlyát. Így nem véletlen, hogy a Dél-Alföldi régiót gyakran az ország éléskamrájának nevezik. A Dél-Alföldön a mezőgazdaságban foglalkoztatottak hányada meghaladja az országos arányt (6,20 %). Az utóbbi évek dinamikus csökkenése ellenére is 2002-ben 14,69 %. 1. táblázat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak régiónkénti hányada (2002) Ország, régió Foglalkoztatottak összesen (ezer fő) Ebből: a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat részaránya (%) az élelmiszeriparban foglalkoztatottak részaránya (%) Közép-Magyarország 1189,6 1,99 1,90 Közép-Dunántúl 456,8 5,93 2,11 Nyugat-Dunántúl 436,4 5,64 3,32 Dél-Dunántúl 348,6 10,01 1,85 Észak-Magyarország 430,3 4,21 2,73 Észak-Alföld 512,2 7,71 2,98 Dél-Alföld 496,7 14,69 3,38 Ország összesen 3870,6 6,22 2,51 Forrás: KSH, Magyar Régiók Zsebkönyve, 2002 Ily módon érthető, hogy a mezőgazdaságban jelentkező problémák nagyon érzékenyen érintették ezt a régiót. Sajnálatos, hogy jelenleg a mezőgazdasági termelésben sok a bizonytalanság, alacsony a jövedelmezőségi szint, a rendszerváltozás óta nem talált igazán magára az ágazat. Az elvárások pedig igen nagyok, erősen támogatott, nagy hagyományokkal rendelkező, a piacon ismert termelőkkel kell versenyeznie. A nagy hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági termelésre alapozva alakult ki évszázadokkal ezelőtt a térségben a malomipar, a cukoripar, a szesz, a keményítő, később a hús-, a baromfi és tojásfeldolgozás a konzerv-, és a tejipar, amelyek az utóbbi időszakban jelentős átalakuláson mentek keresztül. Az élelmiszeripar alapanyag-termelése a rendszerváltozás után markáns változáson ment keresztül. A mezőgazdaság súlya a Dél-Alföldi régióban is visszaesett, az élelmiszeripar árualapja mennyiségileg csökkent, szerkezete módosult, minősége romlott. 1 Komarek Levente PhD hallgató, SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék 6701 Szeged, Pf. 650, levente@geo.u-szeged.hu 1
2 A mezőgazdasági termelés visszaeséséhez nemcsak az átalakulással járó bizonytalanságok, a birtok és a tulajdonosi szerkezet irracionális volta, a technikaitechnológiai megújuláshoz szükséges tőke hiánya, a jövedelmezőség drasztikus csökkenése játszott szerepet, hanem az élelmiszeripar heterogén jellegű és irányú átalakulása is. A mezőgazdasági termékek iránti kereslet jelentős mértékben lecsökkent a feldolgozóipar oldaláról. A régi szervezeti formák lebomlottak és az új formák átgondolt kiépítése elmaradt. A Dél-Alföldi régióban a mezőgazdasági tevékenységet folytatók közel 1,6 millió hektár területet használnak. A termőterületből a szántók részaránya nemcsak országosan, hanem nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő. Az 1 millió hektáros szántóterület több mint felét búza foglalja el, ami a malomipar egyik fontos alapanyaga. Kitüntetett szerepe van a térségben a nagy hagyományokkal rendelkező zöldség- és gyümölcs (pl. fűszerpaprika, hagyma, kajszibarack, őszibarack stb.) termesztésnek is. A régió előkelő helyen áll az állattenyésztés területén is. Számosállat egyenérték alapján az ország állatállományának mintegy 25 %-át tartják ebben a régióban. A rendszerváltozás óta a mezőgazdasági szövetkezeti forma összezsugorodott, a vállalkozások száma pedig ugrásszerűen megnőtt. A tulajdonosi szerkezet változásával az egyéni gazdálkodóknak a termelésből való részesedése is nőtt. Jelenleg a helyi élelmiszeripari alapanyagok közül a gyümölcs-, illetve a burgonya- és fűszerpaprika termesztésben az egyéni gazdaságok dominálnak. A mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari vállalatok között korábban kialakult gazdasági kapcsolatok a rendszerváltozást követően átalakultak vagy lazábbá lettek, helyenként csaknem megszűntek. Természetesen újabb kapcsolatok is kialakultak, de mind a mezőgazdasági termelőknek, mind az élelmiszeripari vállalatoknak az új piaci és gazdasági helyzethez kellett, hogy igazodjanak. A Dél-Alföldi régióban a rendszerváltozás utáni termelés visszaesése a mezőgazdaságot és a hozzá szorosan kapcsolódó élelmiszeripart sem kerülte el. Sokkal könnyebb lenne a helyzet, ha a privatizáció úgy játszódott volna le, hogy a termelési vertikum különböző szférái egyazon tulajdonosi körbe tartoznának. A felmerülő gazdasági problémákat akkor is sokkal könnyebben tudnák kezelni, ha az alapanyag-termelők és a feldolgozó vállalatok szorosabbra fűzték volna kapcsolatukat. Nem egyesültek mezőgazdasági üzemek élelmiszeripari üzemekkel és nem használták ki a kooperációs lehetőségeket sem. Így napjainkra a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás egymástól elkülönült szervezetben laza egymás közti kapcsolatban, sok esetben összehangolatlanul zajlik. A régióban megtermelt növényi termékeket túlnyomórészt a helyi élelmiszeripari üzemek dolgozzák fel. Más a helyzet az egyes állati termékek esetében. Az élelmiszeripari vállalatok az elmúlt években igen nagy hangsúlyt fektettek és fektetnek a minőségre és az árra. Így előfordul, hogy a megfelelő minőség elérése érdekében az ország más területeiről is szállítanak ide állati termékeket (pl. tejet). A rendszerváltozást követően a Dél-Alföldi régióban az élelmiszeripart is megrázkódtatás érte. A termelés az országosnál nagyobb mértékben esett vissza. Az ipar többi ágazatához képest a Dél-Alföldi régióban az élelmiszeripar súlya jelentősen csökkent. Ennek ellenére az élelmiszeripar továbbra is megőrizte vezető szerepét a régió iparában: 2001-ben a termelésből mintegy 37, a kivitelből 27 %-kal részesedett, miközben országosan ez az arány lényegesen kevesebb (15 illetve 6 %-ot tett ki). A régió megyéiből Bács-Kiskun megye élelmiszeripari termelése esett vissza legjelentősebben. Az élelmiszeripari termelés csökkenése, a foglalkoztatottak létszámának a csökkenését is eredményezte. Ahhoz, hogy az élelmiszeripar dinamikusan fejlődjön, színvonalas és versenyképes termékeket állítson elő jó minőségű, relatív homogén, versenyképes áron előállított 2
3 nyersanyagon kívül szükséges biztosítani, az elvárásoknak megfelelő minőségű nagytisztasági fokú egészséges vizet, a magas fokú csatornázottságot, a jó közlekedési feltételeket, a korszerű raktározási és tárolási adottságokat, továbbá a magas szintű üzem- és munkaszervezést. E feltételek teljesüléséhez jelentős mennyiségű tőkére van szükség. Az élelmiszeripar speciális nyersanyagokat dolgoz fel. Nyersanyagai gyorsan romló, hamar minőségi károsodást szenvedő, termékek, de a termelékenység magas foka és a minőségi károsodás megakadályozása megkívánja a folyamatos termelést, ehhez pedig folyamatos nyersanyagellátás és a szolgáltatások megbízható folyamatos biztosítása szükséges. A személyek, az áruk és a szolgáltatások jókor, az adott helyen kívánt minőségben, lehetőleg olcsón, a környezetet nem károsítva kell, hogy rendelkezésre álljanak. Ezért az élelmiszertermelési vertikum minden szintjén fontos, hogy a logisztikai szolgáltatások de azon túlmenően valamennyi infrastrukturális elem, ágazat, s azok rendszere fejlett legyen. Az SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszékén folyó vizsgálatok azt mutatják, hogy Magyarországon az iparilag fejlett térségekben, ahol magasabb az egy főre jutó GDP, ahol gyorsabb a gazdasági növekedés, oda áramlik intenzívebben a külföldi működő tőke, ott erőteljesebb a beruházás, és ott fejlettebb az infrastruktúra. Az ipar és a mezőgazdaság komplementer ágazat, így ha a Dél-Alföldön a mezőgazdaság jelentősége erősebb, mint az iparosodottabb térségekben és minden számítás azt bizonyítja, hogy a logisztikai háttér, az infrastrukturális ellátottság alacsonyabb. Sőt sajnos, hogy e téren a lemaradás nem csökken hanem nő, a nivellálódás, a felzárkózás helyett a differenciálódás folyamata játszódik le. 2. táblázat. A mezőgazdaság részaránya a bruttó hozzáadott értékből régiónként (2001) Ország, régió Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat részaránya (%) Közép-Magyarország 1,0 Közép-Dunántúl 4,8 Nyugat-Dunántúl 4,3 Dél-Dunántúl 8,4 Észak-Magyarország 4,6 Észak-Alföld 8,6 Dél-Alföld 10,8 Ország összesen 4,3 Forrás: KSH, Magyar Régiók Zsebkönyve, 2002 Ez pedig nagy problémája a Dél-Alföldnek. Tudjuk, hogy minden nemzetgazdasági ág fejlődését, termelékenységét, versenyképességét nagymértékben befolyásolja az infrastruktúra fejlettsége. (Szoros pozitív korrelációs összefüggést mutat, pl. az infrastruktúra komplex fejlettségi mutató és az ipar fejlettségét kifejező mutatók kapcsolata.) Már pedig a korántsem mindenben homogén Dél-Alföld egyes térségei az infrastruktúra számos fontos eleme terén a hazai rangsorban egyre hátrébb kerül, s ezáltal esélyei romlanak. Ez pedig azért nagyon kedvezőtlen a Dél-Alföld esetében, mert amúgy sem olyan húzó ágazat az élelmiszergazdaság, amely a mélypontból kilendítené a térséget, de tudomásul kell vennünk, hogy a térség adottságai és tradíciója miatt a régió gazdaságában kitüntetett szerepet játszik. Mivel az élelmiszergazdaság felé eddig is nagyok voltak az elvárások és az EU-s csatlakozásunk után ezek hátrányozottan megnőttek, ennek csak fejlett infrastrukturális háttérrel tudunk eleget tenni. Ennek az általános gazdasági összefüggésen kívül az az oka, hogy az élelmiszertermelés olyan vertikális folyamatok láncolata, amelyben egyetlen láncszemet sem szabad megsérteni, (netán kihagyni) mert akkor sérül az eredmény. Márpedig olyan termékek gyártásáról van szó, 3
4 amely emberi és állati fogyasztási cikkeket állítanak elő, és így érthető okok miatt a szigorú egészségügyi és egyéb normákat be kell tartanunk. Kitüntetett szerepe van a közlekedési ágazat teljes szállítási tevékenységének. A mezőgazdasági termelés szétszórtan, nagy területen folyik, az élelmiszer-feldolgozás pedig pontszerűen, csomópontokban. Nem mindegy, hogy a nyersanyag szállítása milyen gyors, milyen minőségű, milyen hőfokon történik, hiszen a sérülékeny, gyorsan romló kényes áruról van szó. Az átrakás, a raktározás, a kiszerelés mind-mind fontos. Pl. a mirelit árú készítésénél esetenként a terményt néhány óra alatt fel kell dolgozni. Ebben a szervezési folyamat is nagy szerepet kap. Mivel az energiahordozók ára igen magas, a szállítási költségek csökkentése érdekében a feldolgozás területi elhelyezkedésének ismételt átgondolása kívánatos. Mivel az élelmiszeripari üzemek helyhez kötöttsége erősebb, mint a mezőgazdasági termelésé, fontos feladat lehet a mezőgazdasági termékek termőhelyének az ésszerűsítése (ennek befolyásolása, terelése) is. Békés megye (de a térség más térségei is) nem dicsekedhet(nek) az úthálózat kiépítettségével, minőségével és egyéb paramétereivel. A régió modernizációjához elengedhetetlen az európai színvonalú közlekedési pályákhoz és a nagy kapacitású telekommunikációs hálózatokhoz való hozzájutás megteremtése. Ezek biztosítják a gyors áru- és személyszállítást, a tőke és az információ áramlást, a piaci esélyek növekedését, a technikai és a technológiai megújulást, mert ezek a belső- és a külső interregionális összeköttetések hordozói. Az élelmiszertermelésben az energiaellátás is nagyon fontos, legyen az kőolaj, vagy olajszármazék, földgáz, termálvíz, vagy villamos energia. Ezeknek is a kor követelményeinek megfelelő szinten kell, hogy rendelkezésre álljanak. Kitüntetett szerepe van a vízellátásnak is. A vízellátás színvonala a termelést és az életminőséget közvetlen és közvetve is nagymértékben befolyásolja. A legfőbb értéke abban rejlik, hogy mindig mindenhol megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljon. A Dél-Alföld esetében mindkettőn hangsúly van. Aszályos időszakban az öntözés nélkülözhetetlen, de az sem mindegy, hogy milyen vízzel történik. A feldolgozás során pedig nemcsak bakteriológiailag, hanem kémiailag is megfelelő minőségű vizet szabad csak használni. Ez nem csak olyan élelmiszerekre vonatkozik, mint pl. az üdítőital-, vagy konzervfélék, amelyeknél a víz beépül a termékben, hanem a mosóvizekre is. Itt kell szólni a szennyvízlevezetés, a szennyvíztisztítás és a csatornázás kérdéseiről is, amely a Dél-Alföld egyik gyenge pontja. Nagyon fontos a tágabb értelemben vett kereskedelmi hálózat színvonala, kiépítettsége, korszerűsége, paraméterei, szerkezete és az általa nyújtott szolgáltatások. Az EU-s csatlakozásunk megkívánja a Dél-Alföld mezőgazdaságának és élelmiszeriparának minőségi strukturális és marketing váltását, fejlesztését. A kor követelményeihez igazodó, műszaki és egészségügyi elvárásoknak eleget tevő, kedvezőbb piaci pozíciót biztosító bel- és külpiaci értékesítést. Ennek komoly infrastrukturális beruházás igénye van, amelyet különböző források bevonásával minél előbb meg kell oldanunk. Humán tőke Színvonalas mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés magasan képzett, a követelményeknek megfelelő, az elvárásokat magas szinten teljesítő szakemberek nélkül nem lehetséges. Mivel már évtizedek óta csökken a Dél-Alföld mezőgazdasági területe, a termőterület és az élelmiszergazdaságban foglalkoztatottak száma, ebben az ágazatban is felértékelődik a humán erőforrás; az ágazatban tevékenykedők felkészültsége, hozzáértése, szakképzettsége, iskolázottsága, innovatív készsége. Ezért a képzés vertikumának minden szintje, ezen belül pedig a szakképzés mindinkább központi szerepűvé válik, mert csak ennek megfelelő szintje, eredményessége, struktúrája teszi lehetővé a növekvő eredményt. Ha az 4
5 agrárszférában a termelés tényezői (a föld, a munkaerő) csökkennek, a tőke szűkösen áll rendelkezésre, akkor a minőségi paraméterek javulása hozhat eredményt. Összefoglalóként megállapíthatjuk, hogy a Dél-Alföldön az élelmiszergazdasági szakemberképzés nagy múltú, magas színvonalú, és minden szinten biztosított. A képzőhelyek igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni az igényekhez. A képzési kínálat nagy, az érdeklődés is megfelelő. Ha azonban figyelembe vesszük az agrárszférában tevékenykedők számát, akkor azt kell megállapítanunk, hogy még mindig sokan nem veszik igénybe a lehetőségeket. Ez főkét a képzésekből kimaradó vállalkozók esetében hátrányos. Úgy tűnik, hogy az ökogazdálkodás adta lehetőségek terén lehet bővíteni a képzést (elsősorban felnőttképzési formában), továbbá még mindig nagy a kereslet az erdész, vadász vadtenyésztő, valamint a növényvédős szakemberek iránt. Az EU-hoz való csatlakozás után még mindig vannak nagyon tájékozatlanok, amiért legtöbbször az érintettek a felelősek. Kívánatos lenne egy kézbe adni az egész agrár felnőttképzés irányítását, hogy még áttekinthetőbb, illetve összehangoltabb legyen. A diplomás képzés a Dél-Alföldön színvonalas. Rendszeresen évente nagy létszámot érint. A kibocsátott agrármérnököknek csak egy része tud elvárásainak megfelelő munkahelyre kerülni. (Egy-egy agrár felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyre 100-nál is többen jelentkeznek.) Magyarországon még nem általános, hogy a vállalkozók felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezzenek. A gazdaság, ezen belül az élelmiszergazdaság különböző szférái között tartós összhang hiánya a gazdasági hatékonyság ellen hat, a gazdasági növekedést fékezi. Mivel fejlettségünk jelenlegi szakaszában az infrastruktúra színvonala elmarad az igényektől és a termelő ágazatok szintjétől, a konfliktusok elkerülése érdekében a harmóniát meg kell teremtenünk. Ha ezzel sokat késlekedünk, azzal hátráltatjuk az élelmiszergazdaságunk fejlődését. A fejlődésben a lemaradást csak az infrastruktúra dinamikus fejlődésével állíthatjuk, illetve fordíthatjuk meg. Ahhoz, hogy a Dél-Alföld gazdasági (jelen esetben élelmiszergazdasági) pozíciói javuljanak, hogy bel- és külföldön sikerrel állják a versenyt, fejleszteni kell a térség logisztikai helyzetét, infrastrukturális ellátottságát. Ez csalogathatja ide a hazai- és a külföldi befektetőket, javíthatja a Dél-Alföld gazdasági pozícióit, hozhat sikereket. Ez azért is meghozhatja a sikert, mert a szolgáltató ágazatok és a termelő ágazatok dialektikus kölcsönhatásban fejlődnek. IRODALOM Abonyiné Palotás J. (1979) Élelmiszeriparunk regionális fejlődésének és fejlesztésének néhány kérdése. Földrajzi Értesítő XXVIII. évf 3-4. füzet, pp Abonyiné Palotás J. (1979) A termelő szféra és az infrastruktúra területi vizsgálata. Statisztikai Szemle, 57. évf., 5. sz., pp Abonyiné Palotás J. (2000) A Dél-Alföld infrastrukturális fejlettsége és szerepe a területi fejlődésben. Társadalomföldrajzi vizsgálatok két évtized találkozásánál. Szeged, pp Abonyiné Palotás J. (2000) A külföldi működő tőke szerepe a Dél-Alföldön. in.: Társadalomföldrajzi vizsgálatok két évtized találkozásánál. Szeged, pp Abonyiné, Palotás J. (2003) Infrastruktúra. Dialóg Campus Kiadó Budapest Pécs, 174p. Hajdú I. Lakner Z. (1999) Az élelmiszeripar gazdaságtana. Mezőgazdaság Szaktudás Kiadó, Budapest, 569p. 5
Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.
STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenAz agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében
Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2
215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenA kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban
A kertészeti ágazat helyzete és szerepe az agrárszektorban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2016. március 10. 2015-ben a kertészeti
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenLEADER vállalkozási alapú
HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenVegyipari bér- és létszám trendekről. Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció
Vegyipari bér- és létszám trendekről Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség 2017. December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció VEGYIPAR = vegyi anyagok és termékek gyártása (TEÁOR 20) - műanyag alapanyagok - szerves
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenA hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok
A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenMagyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök
Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök A MAGYAROK A PIACON KLUBRÓL A Magyarok a Piacon Klub a jól prosperáló magyar vállalkozások összefogásával
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrárgazdaságtan Alapfogalmak A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe 20.
RészletesebbenBesorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai
Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenFEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE LAKÓNÉPESSÉG (EZER FŐ) TERMÉSZETES SZAPORODÁS, FOGYÁS (EZRELÉK) VÁNDORLÁSI EGYENLEG (EZRELÉK) A FEJÉR MEGYEI REGISZTRÁLT ÁLLÁSKERESŐK JÁRÁSONKÉNTI ELOSZLÁSA (FŐ) 487
RészletesebbenNagygazdák és kisgazdák*
Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenA területi politika főbb összefüggései Magyarországon
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.
Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban
RészletesebbenKOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.
PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05
Részletesebben4. el ő el adás Értékkategóriák ÁKM Élelmisz Élelmis eripar z, élelmisz élelmis erf z o erf gy o as gy zt as ás zt
4. előadás Értékkategóriák ÁKM Élelmiszeripar, élelmiszerfogyasztás Az értékkategóriák SNA termelési mutatók Félnettó Mutatók Bruttó (elnevezésben bruttó) Megtermelt jövedelem Nettó bruttó bruttó hazai
RészletesebbenMagyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök
Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök A MAGYAROK A PIACON KLUBRÓL A Magyarok a Piacon Klub a jól prosperáló magyar vállalkozások összefogásával
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)
RészletesebbenVállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon
Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.
RészletesebbenAgrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról
Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:
RészletesebbenA hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása
Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április
RészletesebbenKözlekedés és térségfejlesztés kapcsolata
A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Szakmai Konferencia 2008. május 13-15, Balatonföldvár Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai Igazgató
RészletesebbenMiskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenHospodárska geografia
Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenTájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről
Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről Somogy megye területe alapján Magyarország 5. legnagyobb megyéje (6036 km 2 ), amely az ország dél-nyugati részén helyezkedik el, Baranya és Tolna megyével
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési
RészletesebbenRASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.
RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM
RészletesebbenA 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.
2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenVédjegyintenzív ágazatok Magyarországon
Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok
RészletesebbenREGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS
REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS Hrubi László (MTA RKK) 1. Globalizáció új (és nehezebb) kihívások méret, piacképesség, szakosodás, termelékenység stb. változó környezet (a nemzetgazdasági és nemzeti
RészletesebbenVERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában
VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július
Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenMagyarország régióinak földrajza
Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi
RészletesebbenBALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG
BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb
RészletesebbenInfrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,
RészletesebbenKülföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.
Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823
RészletesebbenA magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenInfrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.
Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,
RészletesebbenAz 1990-es évek a Dél-Alföldről szemlélve
Farkas B. Lengyel I. (szerk.) 2000: Versenyképesség regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 265-274. o. Az 1990-es évek a Dél-Alföldről szemlélve Klonkai
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZOLNOKI FŐISKOLA Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére 2013. OM azonosító: FI47616
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenA KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN
MRTT XIV. Vándorgyűlés szept.15-16. A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN Kovács Csaba József doktorandusz e-mail: b.kovacs.csaba@gmail.com
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok
Munkaerő-piaci helyzetkép Foglalkoztatáspolitikai, szakképzési és felnőttképzési válaszok Pölöskei Gáborné Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkár 2017. november 07. 4500,0 FOGLALKOZTATOTTSÁG
RészletesebbenTovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév
Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya
RészletesebbenHatáron átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért
Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás
RészletesebbenVajdasági vízhiány probléma
Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
RészletesebbenAirport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont
Debrecen Fejlesztési Pólus Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Dr. Skultéti Éva főtitkár Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecen Fejlesztési Pólus Airport
RészletesebbenA GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI
RészletesebbenA baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai
A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenMit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil
RészletesebbenA magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.
A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenA Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban
A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenB. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis
Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági
RészletesebbenA nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire
A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós
Részletesebben