GONDOLATOK A DÉL-ALFÖLDI ÉLELMISZERIPAR INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK KÉRDÉSÉRŐL Komarek Levente 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "GONDOLATOK A DÉL-ALFÖLDI ÉLELMISZERIPAR INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK KÉRDÉSÉRŐL Komarek Levente 1"

Átírás

1 GONDOLATOK A DÉL-ALFÖLDI ÉLELMISZERIPAR INFRASTRUKTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK KÉRDÉSÉRŐL Komarek Levente 1 A Dél-Alföldi régió hazánk legnagyobb kiterjedésű régiója. Gazdaságában ősidők óta igen fontos szerepet játszott az élelmiszertermelés. A térség tipikus alföldi táj, amely meghatározza mezőgazdaságának arculatát is. A jó minőségű talajok és a kedvező éghajlati tényezők a magas napsütéses órák száma, a termálvíz gazdagság együttesen alakítják a régió mezőgazdasági termelésének alakulását és a túlnyomórészt erre épülő élelmiszeripart. A mezőgazdasági termelés egyedüli korlátozó tényezője az olykor kevés és szeszélyes csapadékeloszlás, amit az utóbbi évtizedekben a technikai fejlesztéseknek köszönhetően megfelelő források birtokában igyekeznek öntözéses formában pótolni. Az előbb említett tényezőknek is köszönhetően a mezőgazdaság jelentős szerepe alapozta meg a régióban az élelmiszeripar országos átlagot meghaladó túlsúlyát. Így nem véletlen, hogy a Dél-Alföldi régiót gyakran az ország éléskamrájának nevezik. A Dél-Alföldön a mezőgazdaságban foglalkoztatottak hányada meghaladja az országos arányt (6,20 %). Az utóbbi évek dinamikus csökkenése ellenére is 2002-ben 14,69 %. 1. táblázat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak régiónkénti hányada (2002) Ország, régió Foglalkoztatottak összesen (ezer fő) Ebből: a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat részaránya (%) az élelmiszeriparban foglalkoztatottak részaránya (%) Közép-Magyarország 1189,6 1,99 1,90 Közép-Dunántúl 456,8 5,93 2,11 Nyugat-Dunántúl 436,4 5,64 3,32 Dél-Dunántúl 348,6 10,01 1,85 Észak-Magyarország 430,3 4,21 2,73 Észak-Alföld 512,2 7,71 2,98 Dél-Alföld 496,7 14,69 3,38 Ország összesen 3870,6 6,22 2,51 Forrás: KSH, Magyar Régiók Zsebkönyve, 2002 Ily módon érthető, hogy a mezőgazdaságban jelentkező problémák nagyon érzékenyen érintették ezt a régiót. Sajnálatos, hogy jelenleg a mezőgazdasági termelésben sok a bizonytalanság, alacsony a jövedelmezőségi szint, a rendszerváltozás óta nem talált igazán magára az ágazat. Az elvárások pedig igen nagyok, erősen támogatott, nagy hagyományokkal rendelkező, a piacon ismert termelőkkel kell versenyeznie. A nagy hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági termelésre alapozva alakult ki évszázadokkal ezelőtt a térségben a malomipar, a cukoripar, a szesz, a keményítő, később a hús-, a baromfi és tojásfeldolgozás a konzerv-, és a tejipar, amelyek az utóbbi időszakban jelentős átalakuláson mentek keresztül. Az élelmiszeripar alapanyag-termelése a rendszerváltozás után markáns változáson ment keresztül. A mezőgazdaság súlya a Dél-Alföldi régióban is visszaesett, az élelmiszeripar árualapja mennyiségileg csökkent, szerkezete módosult, minősége romlott. 1 Komarek Levente PhD hallgató, SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék 6701 Szeged, Pf. 650, 1

2 A mezőgazdasági termelés visszaeséséhez nemcsak az átalakulással járó bizonytalanságok, a birtok és a tulajdonosi szerkezet irracionális volta, a technikaitechnológiai megújuláshoz szükséges tőke hiánya, a jövedelmezőség drasztikus csökkenése játszott szerepet, hanem az élelmiszeripar heterogén jellegű és irányú átalakulása is. A mezőgazdasági termékek iránti kereslet jelentős mértékben lecsökkent a feldolgozóipar oldaláról. A régi szervezeti formák lebomlottak és az új formák átgondolt kiépítése elmaradt. A Dél-Alföldi régióban a mezőgazdasági tevékenységet folytatók közel 1,6 millió hektár területet használnak. A termőterületből a szántók részaránya nemcsak országosan, hanem nemzetközi vonatkozásban is kiemelkedő. Az 1 millió hektáros szántóterület több mint felét búza foglalja el, ami a malomipar egyik fontos alapanyaga. Kitüntetett szerepe van a térségben a nagy hagyományokkal rendelkező zöldség- és gyümölcs (pl. fűszerpaprika, hagyma, kajszibarack, őszibarack stb.) termesztésnek is. A régió előkelő helyen áll az állattenyésztés területén is. Számosállat egyenérték alapján az ország állatállományának mintegy 25 %-át tartják ebben a régióban. A rendszerváltozás óta a mezőgazdasági szövetkezeti forma összezsugorodott, a vállalkozások száma pedig ugrásszerűen megnőtt. A tulajdonosi szerkezet változásával az egyéni gazdálkodóknak a termelésből való részesedése is nőtt. Jelenleg a helyi élelmiszeripari alapanyagok közül a gyümölcs-, illetve a burgonya- és fűszerpaprika termesztésben az egyéni gazdaságok dominálnak. A mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari vállalatok között korábban kialakult gazdasági kapcsolatok a rendszerváltozást követően átalakultak vagy lazábbá lettek, helyenként csaknem megszűntek. Természetesen újabb kapcsolatok is kialakultak, de mind a mezőgazdasági termelőknek, mind az élelmiszeripari vállalatoknak az új piaci és gazdasági helyzethez kellett, hogy igazodjanak. A Dél-Alföldi régióban a rendszerváltozás utáni termelés visszaesése a mezőgazdaságot és a hozzá szorosan kapcsolódó élelmiszeripart sem kerülte el. Sokkal könnyebb lenne a helyzet, ha a privatizáció úgy játszódott volna le, hogy a termelési vertikum különböző szférái egyazon tulajdonosi körbe tartoznának. A felmerülő gazdasági problémákat akkor is sokkal könnyebben tudnák kezelni, ha az alapanyag-termelők és a feldolgozó vállalatok szorosabbra fűzték volna kapcsolatukat. Nem egyesültek mezőgazdasági üzemek élelmiszeripari üzemekkel és nem használták ki a kooperációs lehetőségeket sem. Így napjainkra a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás egymástól elkülönült szervezetben laza egymás közti kapcsolatban, sok esetben összehangolatlanul zajlik. A régióban megtermelt növényi termékeket túlnyomórészt a helyi élelmiszeripari üzemek dolgozzák fel. Más a helyzet az egyes állati termékek esetében. Az élelmiszeripari vállalatok az elmúlt években igen nagy hangsúlyt fektettek és fektetnek a minőségre és az árra. Így előfordul, hogy a megfelelő minőség elérése érdekében az ország más területeiről is szállítanak ide állati termékeket (pl. tejet). A rendszerváltozást követően a Dél-Alföldi régióban az élelmiszeripart is megrázkódtatás érte. A termelés az országosnál nagyobb mértékben esett vissza. Az ipar többi ágazatához képest a Dél-Alföldi régióban az élelmiszeripar súlya jelentősen csökkent. Ennek ellenére az élelmiszeripar továbbra is megőrizte vezető szerepét a régió iparában: 2001-ben a termelésből mintegy 37, a kivitelből 27 %-kal részesedett, miközben országosan ez az arány lényegesen kevesebb (15 illetve 6 %-ot tett ki). A régió megyéiből Bács-Kiskun megye élelmiszeripari termelése esett vissza legjelentősebben. Az élelmiszeripari termelés csökkenése, a foglalkoztatottak létszámának a csökkenését is eredményezte. Ahhoz, hogy az élelmiszeripar dinamikusan fejlődjön, színvonalas és versenyképes termékeket állítson elő jó minőségű, relatív homogén, versenyképes áron előállított 2

3 nyersanyagon kívül szükséges biztosítani, az elvárásoknak megfelelő minőségű nagytisztasági fokú egészséges vizet, a magas fokú csatornázottságot, a jó közlekedési feltételeket, a korszerű raktározási és tárolási adottságokat, továbbá a magas szintű üzem- és munkaszervezést. E feltételek teljesüléséhez jelentős mennyiségű tőkére van szükség. Az élelmiszeripar speciális nyersanyagokat dolgoz fel. Nyersanyagai gyorsan romló, hamar minőségi károsodást szenvedő, termékek, de a termelékenység magas foka és a minőségi károsodás megakadályozása megkívánja a folyamatos termelést, ehhez pedig folyamatos nyersanyagellátás és a szolgáltatások megbízható folyamatos biztosítása szükséges. A személyek, az áruk és a szolgáltatások jókor, az adott helyen kívánt minőségben, lehetőleg olcsón, a környezetet nem károsítva kell, hogy rendelkezésre álljanak. Ezért az élelmiszertermelési vertikum minden szintjén fontos, hogy a logisztikai szolgáltatások de azon túlmenően valamennyi infrastrukturális elem, ágazat, s azok rendszere fejlett legyen. Az SZTE Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszékén folyó vizsgálatok azt mutatják, hogy Magyarországon az iparilag fejlett térségekben, ahol magasabb az egy főre jutó GDP, ahol gyorsabb a gazdasági növekedés, oda áramlik intenzívebben a külföldi működő tőke, ott erőteljesebb a beruházás, és ott fejlettebb az infrastruktúra. Az ipar és a mezőgazdaság komplementer ágazat, így ha a Dél-Alföldön a mezőgazdaság jelentősége erősebb, mint az iparosodottabb térségekben és minden számítás azt bizonyítja, hogy a logisztikai háttér, az infrastrukturális ellátottság alacsonyabb. Sőt sajnos, hogy e téren a lemaradás nem csökken hanem nő, a nivellálódás, a felzárkózás helyett a differenciálódás folyamata játszódik le. 2. táblázat. A mezőgazdaság részaránya a bruttó hozzáadott értékből régiónként (2001) Ország, régió Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat részaránya (%) Közép-Magyarország 1,0 Közép-Dunántúl 4,8 Nyugat-Dunántúl 4,3 Dél-Dunántúl 8,4 Észak-Magyarország 4,6 Észak-Alföld 8,6 Dél-Alföld 10,8 Ország összesen 4,3 Forrás: KSH, Magyar Régiók Zsebkönyve, 2002 Ez pedig nagy problémája a Dél-Alföldnek. Tudjuk, hogy minden nemzetgazdasági ág fejlődését, termelékenységét, versenyképességét nagymértékben befolyásolja az infrastruktúra fejlettsége. (Szoros pozitív korrelációs összefüggést mutat, pl. az infrastruktúra komplex fejlettségi mutató és az ipar fejlettségét kifejező mutatók kapcsolata.) Már pedig a korántsem mindenben homogén Dél-Alföld egyes térségei az infrastruktúra számos fontos eleme terén a hazai rangsorban egyre hátrébb kerül, s ezáltal esélyei romlanak. Ez pedig azért nagyon kedvezőtlen a Dél-Alföld esetében, mert amúgy sem olyan húzó ágazat az élelmiszergazdaság, amely a mélypontból kilendítené a térséget, de tudomásul kell vennünk, hogy a térség adottságai és tradíciója miatt a régió gazdaságában kitüntetett szerepet játszik. Mivel az élelmiszergazdaság felé eddig is nagyok voltak az elvárások és az EU-s csatlakozásunk után ezek hátrányozottan megnőttek, ennek csak fejlett infrastrukturális háttérrel tudunk eleget tenni. Ennek az általános gazdasági összefüggésen kívül az az oka, hogy az élelmiszertermelés olyan vertikális folyamatok láncolata, amelyben egyetlen láncszemet sem szabad megsérteni, (netán kihagyni) mert akkor sérül az eredmény. Márpedig olyan termékek gyártásáról van szó, 3

4 amely emberi és állati fogyasztási cikkeket állítanak elő, és így érthető okok miatt a szigorú egészségügyi és egyéb normákat be kell tartanunk. Kitüntetett szerepe van a közlekedési ágazat teljes szállítási tevékenységének. A mezőgazdasági termelés szétszórtan, nagy területen folyik, az élelmiszer-feldolgozás pedig pontszerűen, csomópontokban. Nem mindegy, hogy a nyersanyag szállítása milyen gyors, milyen minőségű, milyen hőfokon történik, hiszen a sérülékeny, gyorsan romló kényes áruról van szó. Az átrakás, a raktározás, a kiszerelés mind-mind fontos. Pl. a mirelit árú készítésénél esetenként a terményt néhány óra alatt fel kell dolgozni. Ebben a szervezési folyamat is nagy szerepet kap. Mivel az energiahordozók ára igen magas, a szállítási költségek csökkentése érdekében a feldolgozás területi elhelyezkedésének ismételt átgondolása kívánatos. Mivel az élelmiszeripari üzemek helyhez kötöttsége erősebb, mint a mezőgazdasági termelésé, fontos feladat lehet a mezőgazdasági termékek termőhelyének az ésszerűsítése (ennek befolyásolása, terelése) is. Békés megye (de a térség más térségei is) nem dicsekedhet(nek) az úthálózat kiépítettségével, minőségével és egyéb paramétereivel. A régió modernizációjához elengedhetetlen az európai színvonalú közlekedési pályákhoz és a nagy kapacitású telekommunikációs hálózatokhoz való hozzájutás megteremtése. Ezek biztosítják a gyors áru- és személyszállítást, a tőke és az információ áramlást, a piaci esélyek növekedését, a technikai és a technológiai megújulást, mert ezek a belső- és a külső interregionális összeköttetések hordozói. Az élelmiszertermelésben az energiaellátás is nagyon fontos, legyen az kőolaj, vagy olajszármazék, földgáz, termálvíz, vagy villamos energia. Ezeknek is a kor követelményeinek megfelelő szinten kell, hogy rendelkezésre álljanak. Kitüntetett szerepe van a vízellátásnak is. A vízellátás színvonala a termelést és az életminőséget közvetlen és közvetve is nagymértékben befolyásolja. A legfőbb értéke abban rejlik, hogy mindig mindenhol megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljon. A Dél-Alföld esetében mindkettőn hangsúly van. Aszályos időszakban az öntözés nélkülözhetetlen, de az sem mindegy, hogy milyen vízzel történik. A feldolgozás során pedig nemcsak bakteriológiailag, hanem kémiailag is megfelelő minőségű vizet szabad csak használni. Ez nem csak olyan élelmiszerekre vonatkozik, mint pl. az üdítőital-, vagy konzervfélék, amelyeknél a víz beépül a termékben, hanem a mosóvizekre is. Itt kell szólni a szennyvízlevezetés, a szennyvíztisztítás és a csatornázás kérdéseiről is, amely a Dél-Alföld egyik gyenge pontja. Nagyon fontos a tágabb értelemben vett kereskedelmi hálózat színvonala, kiépítettsége, korszerűsége, paraméterei, szerkezete és az általa nyújtott szolgáltatások. Az EU-s csatlakozásunk megkívánja a Dél-Alföld mezőgazdaságának és élelmiszeriparának minőségi strukturális és marketing váltását, fejlesztését. A kor követelményeihez igazodó, műszaki és egészségügyi elvárásoknak eleget tevő, kedvezőbb piaci pozíciót biztosító bel- és külpiaci értékesítést. Ennek komoly infrastrukturális beruházás igénye van, amelyet különböző források bevonásával minél előbb meg kell oldanunk. Humán tőke Színvonalas mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés magasan képzett, a követelményeknek megfelelő, az elvárásokat magas szinten teljesítő szakemberek nélkül nem lehetséges. Mivel már évtizedek óta csökken a Dél-Alföld mezőgazdasági területe, a termőterület és az élelmiszergazdaságban foglalkoztatottak száma, ebben az ágazatban is felértékelődik a humán erőforrás; az ágazatban tevékenykedők felkészültsége, hozzáértése, szakképzettsége, iskolázottsága, innovatív készsége. Ezért a képzés vertikumának minden szintje, ezen belül pedig a szakképzés mindinkább központi szerepűvé válik, mert csak ennek megfelelő szintje, eredményessége, struktúrája teszi lehetővé a növekvő eredményt. Ha az 4

5 agrárszférában a termelés tényezői (a föld, a munkaerő) csökkennek, a tőke szűkösen áll rendelkezésre, akkor a minőségi paraméterek javulása hozhat eredményt. Összefoglalóként megállapíthatjuk, hogy a Dél-Alföldön az élelmiszergazdasági szakemberképzés nagy múltú, magas színvonalú, és minden szinten biztosított. A képzőhelyek igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni az igényekhez. A képzési kínálat nagy, az érdeklődés is megfelelő. Ha azonban figyelembe vesszük az agrárszférában tevékenykedők számát, akkor azt kell megállapítanunk, hogy még mindig sokan nem veszik igénybe a lehetőségeket. Ez főkét a képzésekből kimaradó vállalkozók esetében hátrányos. Úgy tűnik, hogy az ökogazdálkodás adta lehetőségek terén lehet bővíteni a képzést (elsősorban felnőttképzési formában), továbbá még mindig nagy a kereslet az erdész, vadász vadtenyésztő, valamint a növényvédős szakemberek iránt. Az EU-hoz való csatlakozás után még mindig vannak nagyon tájékozatlanok, amiért legtöbbször az érintettek a felelősek. Kívánatos lenne egy kézbe adni az egész agrár felnőttképzés irányítását, hogy még áttekinthetőbb, illetve összehangoltabb legyen. A diplomás képzés a Dél-Alföldön színvonalas. Rendszeresen évente nagy létszámot érint. A kibocsátott agrármérnököknek csak egy része tud elvárásainak megfelelő munkahelyre kerülni. (Egy-egy agrár felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyre 100-nál is többen jelentkeznek.) Magyarországon még nem általános, hogy a vállalkozók felsőfokú agrárvégzettséggel rendelkezzenek. A gazdaság, ezen belül az élelmiszergazdaság különböző szférái között tartós összhang hiánya a gazdasági hatékonyság ellen hat, a gazdasági növekedést fékezi. Mivel fejlettségünk jelenlegi szakaszában az infrastruktúra színvonala elmarad az igényektől és a termelő ágazatok szintjétől, a konfliktusok elkerülése érdekében a harmóniát meg kell teremtenünk. Ha ezzel sokat késlekedünk, azzal hátráltatjuk az élelmiszergazdaságunk fejlődését. A fejlődésben a lemaradást csak az infrastruktúra dinamikus fejlődésével állíthatjuk, illetve fordíthatjuk meg. Ahhoz, hogy a Dél-Alföld gazdasági (jelen esetben élelmiszergazdasági) pozíciói javuljanak, hogy bel- és külföldön sikerrel állják a versenyt, fejleszteni kell a térség logisztikai helyzetét, infrastrukturális ellátottságát. Ez csalogathatja ide a hazai- és a külföldi befektetőket, javíthatja a Dél-Alföld gazdasági pozícióit, hozhat sikereket. Ez azért is meghozhatja a sikert, mert a szolgáltató ágazatok és a termelő ágazatok dialektikus kölcsönhatásban fejlődnek. IRODALOM Abonyiné Palotás J. (1979) Élelmiszeriparunk regionális fejlődésének és fejlesztésének néhány kérdése. Földrajzi Értesítő XXVIII. évf 3-4. füzet, pp Abonyiné Palotás J. (1979) A termelő szféra és az infrastruktúra területi vizsgálata. Statisztikai Szemle, 57. évf., 5. sz., pp Abonyiné Palotás J. (2000) A Dél-Alföld infrastrukturális fejlettsége és szerepe a területi fejlődésben. Társadalomföldrajzi vizsgálatok két évtized találkozásánál. Szeged, pp Abonyiné Palotás J. (2000) A külföldi működő tőke szerepe a Dél-Alföldön. in.: Társadalomföldrajzi vizsgálatok két évtized találkozásánál. Szeged, pp Abonyiné, Palotás J. (2003) Infrastruktúra. Dialóg Campus Kiadó Budapest Pécs, 174p. Hajdú I. Lakner Z. (1999) Az élelmiszeripar gazdaságtana. Mezőgazdaság Szaktudás Kiadó, Budapest, 569p. 5

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11. STATISZTIKAI TÜKÖR 2016. július 11. A gazdasági teljesítmény bővülésével párhuzamosan hazánkban nem csak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kibocsátás, agrár-külkereskedelem 23. lecke Többfunkciós (multifunkcionális)

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum

Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Az élelmiszeripar jelene, jövője

Az élelmiszeripar jelene, jövője Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS

REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉS KLASZTERFEJLESZTÉS Hrubi László (MTA RKK) 1. Globalizáció új (és nehezebb) kihívások méret, piacképesség, szakosodás, termelékenység stb. változó környezet (a nemzetgazdasági és nemzeti

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Mezőgazdasági számla

Mezőgazdasági számla 3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről

Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről Somogy megye területe alapján Magyarország 5. legnagyobb megyéje (6036 km 2 ), amely az ország dél-nyugati részén helyezkedik el, Baranya és Tolna megyével

Részletesebben

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére 2013. OM azonosító: FI47616

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire

A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire A nemzetközi fuvarozási útvonalak vonatkozásában felmerülő főbb problémák, különös tekintettel azok jogi vetületeire Gábor Dénes Főiskola 2010. november 8. Magyar Tudomány Ünnepe 2010 Dr. Gubán Miklós

Részletesebben

Javuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás

Javuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás Javuló várakozások tovább bővülő foglalkoztatás A sajtótájékoztató bemutató anyaga 2007. január 11. 9:00 óra, Budapest, V., Kossuth tér 6-8. 503 1 Tartalom A Munkaerőpiaci Prognózis adatfelvételének néhány

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP ) 6720 Szeged, Arany J. u. 7. VI. em. 601.; +36(62) 424-361; iroda@nariz.hu; www.nariz.hu A pályázat célja Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1-16) Kiemelt iparágakban

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az 1990-es évek a Dél-Alföldről szemlélve

Az 1990-es évek a Dél-Alföldről szemlélve Farkas B. Lengyel I. (szerk.) 2000: Versenyképesség regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 265-274. o. Az 1990-es évek a Dél-Alföldről szemlélve Klonkai

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont

Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Debrecen Fejlesztési Pólus Airport Debrecen Üzleti Park, Regionális Kiállítás és Vásárközpont Dr. Skultéti Éva főtitkár Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara Debrecen Fejlesztési Pólus Airport

Részletesebben

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai

A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai A baromfi ágazat versenyképességének kritikus pontjai Bárány László Baromfi termék Tanács Elnök 19. DERZSY NAPOK 2011. június 2 3. A mai előadás csak egy rövid összefoglaló lesz a magyar állattenyésztés,

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK

BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya Dr. Horváth Balázs tanszékvezető, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék 1 Nemzetgazdasági ágak besorolása Primerszektor kitermelő

Részletesebben

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív

A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Pályázati összefoglaló

Pályázati összefoglaló Pályázati összefoglaló Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel GINOP-1.2.6-8.3.4-16 Célja: Jelen felhívás célja, hogy komplex beruházások támogatásával, vissza nem térítendő

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt Működőképesség fejlesztése Versenyképességének fejlesztése Képzés Szolgáltatás Szervezet Alprojekt neve Alprojekt vezető Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben