SANCO/1955/2005 Rev. 3 (PLSPV/2005/1955/1955R3-EN.doc)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SANCO/1955/2005 Rev. 3 (PLSPV/2005/1955/1955R3-EN.doc)"

Átírás

1 HU SANCO/1955/2005 Rev. 3 (PLSPV/2005/1955/1955R3-EN.doc) HU HU

2 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, C(2005) végleges TERVEZET Útmutató a HACCP-elveken alapuló eljárások végrehajtásáról, és a HACCP-elveknek a bizonyos élelmiszeripari vállalkozásokban történő végrehajtásának egyszerűsítéséről Ez a dokumentum csak tájékoztató jellegű. A dokumentumot az Európai Bizottság semmilyen módon nem fogadta el vagy hagyta jóvá. Az Európai Bizottság nem garantálja a szolgáltatott információ pontosságát, illetve nem vállal felelősséget annak semmiféle felhasználásáért. A felhasználóknak ezért minden szükséges óvintézkedést meg kell tenniük az információk felhasználása előtt, amely információkat teljes egészében a saját felelősségükre használnak fel. HU HU

3 E DOKUMENTUM CÉLJA E dokumentum címzettjei alapvetően az élelmiszeripari vállalkozások és a hatáskörrel rendelkező hatóságok, és célja, hogy útmutatást adjon a HACCP-elveken alapuló eljárások végrehajtásához, valamint az ilyen eljárások végrehajtása tekintetében különösen a kisvállalkozásoknál meglévő rugalmassághoz. MEGJEGYZÉS Ez a dokumentum folyamatos fejlesztés alatt áll, és azt az élelmiszeripari vállalkozók és a hatáskörrel rendelkező hatóságok tapasztalatainak, valamint az ezektől érkező információk figyelembe vételének érdekében naprakésszé fogják tenni. HU 2 HU

4 1. BEVEZETÉS Az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke megköveteli, hogy az élelmiszeripari vállalkozók a veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) alapelvein alapuló folyamatos eljárást vagy eljárásokat vezessenek be, alkalmazzanak és tartsanak fenn. Az élelmiszeripari vállalkozók számára általánosságban hasznos eszköznek tartják a HACCP-rendszereket az élelmiszerben esetlegesen előforduló veszélyek ellenőrzésére. Az élelmiszeripari vállalkozások azon széles köre ismeretében, amelyekhez a 852/2004/EK rendeletet címezték, valamint az élelmiszer-termékek és az élelmiszereknél alkalmazott gyártási eljárások óriási sokféleségének ismeretében hasznosnak tűnik egy, a HACCP-alapú eljárások kidolgozásáról és végrehajtásáról szóló általános útmutató kiadása. A 852/2004/EK rendelet lehetővé teszi a HACCP-alapú eljárások rugalmas végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy azokat minden helyzetben alkalmazni lehessen. A rendelet elfogadása óta a Bizottságot felkérték, hogy tegye egyértelművé, hogy a HACCP-elveken alapuló eljárások végrehajtása tekintetében milyen mértékű rugalmasság alkalmazható. E dokumentum célja a 852/2004/EK rendelet 5. cikkében megállapított követelményre, valamint a különösen a kisvállalkozásoknál alkalmazható rugalmasságra vonatkozó útmutatás nyújtása. A Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága üléssorozatot tartott a tagállamok szakértőivel az e kérdések vizsgálata, valamint az azokkal kapcsolatos konszenzus elérése érdekében. Ezen túlmenően, valamint az átláthatóság érdekében a Bizottság elősegítette az érdekelt felekkel történő tárgyalásokat is, hogy lehetővé váljék a különféle társadalmi-gazdasági érdekek számára véleményük kifejezése. E célból a Bizottság találkozót szervezett a termelők, az iparág, a kereskedelem és a fogyasztók képviselőivel, hogy megvitassák a HACCP-alapú eljárások végrehajtásával és a HACCP-re vonatkozó rugalmassággal kapcsolatos kérdéseket. Úgy vélték, hogy ez hasznos folyamat, amit a rendelet január 1-jétől történő teljes alkalmazása során szerzett tapasztalatok tükrében tovább kell folytatni. Ez a dokumentum arra irányul, hogy segítséget nyújtson az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének abban, hogy jobban megértse a HACCP végrehajtását és a HACCP rugalmasságát. Ez a dokumentum azonban nem rendelkezik hivatalos jogi státusszal, és vita esetén a jogszabály értelmezésével kapcsolatos végső felelősség a Bíróságé. 2. A HACCP-ELVEK ÉS AZ ALKALMAZÁSUKRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK. HU 3 HU

5 A hét veszélyelemzési és kritikus szabályozási pont (HACCP) elvein alapuló folyamatos eljárás bevezetése, végrehajtása és fenntartása után ajánlott, hogy az élelmiszeripari vállalkozók figyelembe vegyék az I. mellékletben megállapított elveket. Az I. melléklet a hét HACCP-elv alkalmazásának egyszerű módját írja le. A mellékletet nagy vonalakban a Codex Alimentarius dokumentumban (CAC/RCP , rev ) megállapított elvek inspirálták. 3. RUGALMASSÁG A HACCP-elgondolás megfelelő eszköz az élelmiszeripari vállalkozásoknál, és különösen az olyan élelmiszeripari vállalkozásoknál jelentkező veszélyek szabályozására, amelyek olyan műveleteket folytatnak, amelyek nem megfelelő végrehajtásuk esetén valószínűleg veszélyeket okoznak. A HACCP-elgondolás lehetővé teszi a HACCP-elveknek a megkövetelt rugalmassággal történő végrehajtását annak biztosítása érdekében, hogy az bármilyen körülmények között alkalmazható legyen. E dokumentum II. melléklete bemutatja ennek a rugalmasságnak a mértékét és útmutatást nyújt a HACCP-követelményeknek különösen az élelmiszeripari kisvállalkozásoknál történő egyszerűsített végrehajtásához. HU 4 HU

6 I. MELLÉKLET 1 A VESZÉLYELEMZÉS ÉS KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOK (HACCP) ELVEI ÉS AZ ALKALMAZÁSUKRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK Bevezetés Az alábbi iránymutatások azoknak az élelmiszeripari vállalkozóknak szólnak, akik HACCPelveken alapuló eljárást alkalmaznak. Általános elvek A HACCP tudományos alapú és rendszerezett, amely az élelmiszer biztonságáról való gondoskodás érdekében megállapítja a jellemző veszélyeket és kijelöli a szabályozásukra szolgáló intézkedéseket. A HACCP eszköz a veszélyek megállapítására és olyan szabályozó rendszer felállítására, amely inkább a megelőzésre összpontosít, és elsősorban nem a végtermék ellenőrzésére épül. Bármely HACCP-rendszer képes alkalmazkodni a változásokhoz, mint például a berendezések tökéletesítése, a feldolgozási módszerek fejlődése vagy a technológia fejlesztése. A HACCP az egész élelmiszerláncban alkalmazható, az elsődleges termeléstől kezdve egészen a végső fogyasztásig, és megvalósítani az emberi egészségre gyakorolt kockázatok tudományos bizonyítékainak figyelembevételével kell. Az élelmiszerbiztonság fokozásán túlmenően a HACCP végrehajtása jelentős előnyöket is nyújthat, például a HACCP alkalmazása segítheti továbbá a hatósági élelmiszer-ellenőrzést és az élelmiszer biztonsága iránti bizalom növelésével előmozdíthatja a nemzetközi kereskedelmet. A HACCP eredményes alkalmazásához a vezetés és a dolgozók teljes elkötelezettsége és részvétele szükséges. Szükséges továbbá a több szakterületet felölelő szemlélet alkalmazása, és ennek a több szakterületet figyelembe vevő szemléletnek tartalmaznia kell az adott elemzés jellegétől függően, szükség szerint a mezőgazdasági, állategészségügyi, termelési, mikrobiológiai, orvosi, közegészségügyi, környezet-egészségügyi, illetve élelmiszertechnológiai, kémiai és gépészeti szakértelmet. A HACCP-nek bármely vállalkozásra történő alkalmazása előtt az élelmiszeripari vállalkozónak végre kell hajtania az annak előfeltételét jelentő élelmiszer-higiéniai követelményeket. A HACCP hatékony végrehajtásához szükség van a vállalkozás vezetősége részéről meglévő elkötelezettségre. A veszély azonosítása, értékelése, és a HACCP megtervezésével és alkalmazásával kapcsolatban ezt követően végzett műveletek során figyelembe kell venni a nyersanyagok, összetevők, élelmiszergyártási gyakorlatok hatását, a gyártási folyamatoknak a veszélyek ellenőrzésében betöltött szerepét, a termékek valószínű végfelhasználását, az érintett fogyasztók kategóriáit és az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó járványtani bizonyítékot. 1 A Codex Alimentarius dokumentumokból átvett szöveg: Codex Alinorm 03/13A II. függelék (az eljárás 8. lépése) és CAC/RCP (Rev ). HU 5 HU

7 A HACCP célja az, hogy az ellenőrzést a kritikus szabályozási pontokra összpontosítsa. A HACCP-t minden egyes műveletre külön-külön kell alkalmazni. A HACCP alkalmazását felül kell vizsgálni, valamint meg kell tenni a szükséges változtatásokat, ha a terméket, az eljárást vagy bármely más lépést módosítottak. A HACCP alkalmazása során adott esetben fontos a rugalmasság, tekintettel a művelet jellegét és mértékét figyelembe vevő alkalmazás összefüggésére. A HACCP a következő hét elvből áll: 1. azon veszélyek azonosítása, amelyeket meg kell előzni, ki kell zárni vagy elfogadható szintre kell csökkenteni (veszélyelemzés); 2. a kritikus szabályozási pontok meghatározása azon lépésnél vagy lépéseknél, ahol a szabályozás a veszély megelőzéséhez, kizárásához vagy elfogadható szintre csökkentéséhez elengedhetetlen; 3. a kritikus szabályozási pontokon az elfogadhatóság és elfogadhatatlanság különválasztásához szükséges kritikus határértékek megállapítása az azonosított veszélyek megelőzéséhez, kizárásához vagy elfogadható szintre csökkentéséhez; 4. hatékony felügyeleti eljárások létrehozása és alkalmazása a kritikus szabályozási pontokon; 5. helyesbítő tevékenységek meghatározása, amikor a felügyelet jelzi, hogy a kritikus szabályozási pont nincs szabályozva; 6. rendszeresen végrehajtandó eljárások létrehozása az 1 5. pontban vázolt intézkedések hatékony működésének igazolására; 7. az élelmiszeripari vállalkozás jellegének és méretének megfelelő olyan dokumentumok és nyilvántartások létrehozása, amelyek igazolják az 1 6. pontban vázolt intézkedések hatékony alkalmazását. A hét elv alkalmazása Ajánlott a következő tevékenységek alábbi sorrendben történő elvégzése. 1. VESZÉLYELEMZÉS 1.1. Több tudományágra kiterjedő munkacsoport összeállítása (HACCPmunkacsoport) Ennek a munkacsoportnak, mely a termék kapcsán érintett élelmiszeripari vállalkozás valamennyi részét magában foglalja, rendelkeznie kell a vizsgált termék, a termék előállítása (gyártás, tárolás és forgalmazás), fogyasztása és a kapcsolódó, lehetséges veszélyek speciális ismeretével és teljes körű szakértelmével; a munkacsoportnak emellett amennyire csak lehetséges magasabb vezetői szintet is be kell vonnia. HU 6 HU

8 Szükség esetén a munkacsoportot olyan szakértők támogatják, akik segíteni fognak a munkacsoportnak megoldani a kritikus pontok értékelése és ellenőrzése tekintetében felmerült nehézségeket. A munkacsoport olyan szakértőkből állhat, akik: ismerik az adott termékcsoporttal kapcsolatos biológiai, kémiai vagy fizikai veszélyeket, felelősek a vizsgált termék gyártásának technológiai folyamatáért vagy szorosan részt vesznek abban, a feldolgozó üzem és berendezések higiéniájával és működésével kapcsolatban gyakorlati tudással rendelkeznek, bármely más, mikrobiológiai, higiéniai vagy élelmiszer-technológiai szaktudással rendelkeznek. Egy személy e szerepek közül többet is betölthet, feltéve, hogy a munkacsoport rendelkezésére áll valamennyi vonatkozó információ, valamint hogy azt annak biztosítására használják fel, hogy a kidolgozott rendszer megbízható. Amennyiben a létesítményben nem áll rendelkezésre szakértő, más forrásokból (tanácsadás, a helyes higiéniai gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások stb.) kell tanácsot beszerezni. Azonosítani kell a HACCP-terv alkalmazási körét. Az alkalmazási körnek meg kell adnia, hogy az az élelmiszerlánc melyik szegmensét érinti, a vállalkozás mely folyamatára és a veszélyek mely általános osztályaira (biológiai, kémiai és fizikai) irányul Termékleírás Össze kell állítani a termék teljes leírását, beleértve a biztonságra vonatkozó, lényeges információkat is, mint például: összetétel (pl. nyersanyagok, összetevők, adalékanyagok stb.), szerkezet és fizikai-kémiai tulajdonságok (pl. szilárd, folyékony, gél állapotú, emulzió, nedvességtartalom, ph stb.), feldolgozás (pl. hőkezelés, fagyasztás, szárítás, sózás, füstölés stb. és mindez milyen mértékben), csomagolás (pl. légmentes, vákuum, módosított levegő), tárolási és forgalmazási feltételek, megkövetelt felhasználhatósági időtartam (pl. felhasználhatósági időpont vagy minőség-megőrzési időpont ), használati utasítás, bármely alkalmazandó mikrobiológiai vagy kémiai kritérium. HU 7 HU

9 1.3. A tervezett felhasználás azonosítása A HACCP-munkacsoportnak meg kell határoznia a terméknek a fogyasztó részéről történő rendes, vagy tőle elvárt felhasználását, valamint azokat a fogyasztói célcsoportokat, amelyek részére a terméket szánják. Egyedi esetekben a terméknek meghatározott fogyasztói csoportok mint például intézményi közétkeztetők, utazók stb., illetve a népesség rászoruló csoportjai számára való alkalmasságát kell megvizsgálni Folyamatábra létrehozása (a gyártási folyamat leírása) Bármilyen formátumot is választanak, a feldolgozás valamennyi lépését beleértve az egyes lépések során vagy az azok között alkalmazott állásidőket, a nyersanyagok átvételétől a végtermék forgalomba hozataláig az előkészítésen, a feldolgozáson, csomagoláson, tároláson és forgalmazáson át sorrendben kell tanulmányozni, és azt az elégséges technikai adatot is tartalmazó, részletes folyamatábrán kell ábrázolni. Ilyen adattípusok lehetnek többek között az alábbiak: az üzemi és kisegítő telephelyek terve, a berendezések elrendezése és jellemzői, valamennyi feldolgozási lépés sorrendje (beleértve a nyersanyagok, összetevők vagy adalékanyagok hozzáadását, valamint a lépéseken belüli, illetve azok közötti állásidőket), a műveletek technikai paraméterei (különösen az idő- és hőmérsékleti paraméterek, beleértve az állásidőket is ), termékáramlás (beleértve a lehetséges keresztszennyeződést), a tiszta és szennyes övezetek (vagy magas/alacsony kockázati területek) elkülönítése, Az alábbi követelmények előfeltételek, és beépíthetők a HACCP-rendszerbe: tisztítási és fertőtlenítési eljárások, a létesítmény higiéniai környezete, a személyzeti közlekedési útvonalak és higiénés gyakorlatai, terméktárolási és forgalmazási körülmények A folyamatábra helyszínen történő megerősítése A folyamatábra létrehozása után, a több tudományágat felölelő munkacsoportnak az üzemidőben, a helyszínen kell azt megerősítenie. Bármely észlelt eltérésnek az eredeti folyamatábra módosítását kell eredményeznie, hogy a diagram pontos legyen A veszélyek és szabályozó intézkedések felsorolása HU 8 HU

10 fel kell sorolni valamennyi potenciális biológiai, kémiai vagy fizikai veszélyt, amelyeknek előfordulása az egyes feldolgozási lépéseknél ésszerűen elvárható (beleértve a nyersanyagok és összetevők megvásárlását és tárolását, valamint a gyártás során alkalmazott állásidőket). A veszély fogalmát a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (14) bekezdése határozza meg. A HACCP-munkacsoportnak ezt követően veszélyelemzést kell végeznie annak érdekében, hogy a HACCP-terv vonatkozásában azonosítsa az olyan jellegű veszélyeket, amelyeknek kizárása vagy az elfogadható szintekre csökkentése alapvető a biztonságos élelmiszer előállításához. A veszélyelemzés végzése során a következőkre fordítanak figyelmet: a veszélyek valószínű előfordulása és káros egészségügyi hatásainak súlyossága; a veszélyek jelenlétének minőségi és/vagy mennyiségi értékelése; kórokozó mikroorganizmusok túlélése és szaporodása, illetve elfogadhatatlan vegyianyag-képződés a köztes termékekben, a végtermékben, a gyártósoron vagy a gyártósor környezetében; mérgező vagy más nemkívánatos, mikrobiológiai anyagcseretermékek, kémiai anyagok, fizikai ágensek vagy allergének jelenléte vagy képződése az élelmiszerekben; a nyersanyagok, köztes termékek vagy végtermékek biológiai (mikroorganizmusok, paraziták), kémiai vagy fizikai természetű szennyeződése (vagy újraszennyeződése) meg kell fontolni, és le kell írni, hogy milyen, az egyes veszélyekre alkalmazható ellenőrzési intézkedések léteznek, ha egyáltalán vannak ilyenek. A szabályozó intézkedések olyan lépések és tevékenységek, amelyek a veszélyek megelőzése, kizárása vagy hatásuknak vagy előfordulásuknak az elfogadható szintekre való csökkentése érdekében alkalmazhatók. Az azonosított veszély szabályozására egynél több szabályozási intézkedés is előírható, illetve egynél több veszély is ellenőrizhető egyetlen szabályozási intézkedéssel, pl.: pasztörizálás vagy szabályozott hőkezelés elégséges biztosítékkal szolgálhat mind a Salmonella, mind pedig a Listeria szintjének csökkentésére. A szabályozási intézkedéseket hatékony végrehajtásuk biztosítása érdekében részletes eljárásokkal és előírásokkal kell alátámasztani. Például az alkalmazandó közösségi szabályoknak megfelelően használt, részletes tisztítási menetrendek, pontos hőkezelés előírások, maximális tartósítószer-koncentráció. 2. A KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOK (CCP-K) AZONOSÍTÁSA HU 9 HU

11 A veszély ellenőrzése kritikus pontjának azonosítása logikus megközelítést igényel. Az ilyen megközelítést döntési fa felhasználása teheti könnyebbé (a munkacsoport ismereteiknek és tapasztalatuknak megfelelően más módszereket is alkalmazhat). A döntési fa alkalmazása esetében minden, a folyamatábrán azonosított feldolgozási lépést sorrendben kell megvizsgálni. Mindegyik lépésnél minden olyan veszélyre alkalmazni kell a döntési fát, vagy be kell vezetni, amelynek előfordulása ésszerűen várható és minden szabályozó intézkedést be kell azonosítani. Minden lehetséges esetben a szükségtelen kritikus pontok elkerülése érdekében a döntési fa alkalmazásának rugalmasnak kell lennie, tekintettel a gyártási folyamat egészére. A döntési fára példát az 1. sz. ábra tartalmaz, de az nem alkalmazható minden helyzetben. Ajánlott a döntési fa alkalmazására irányuló képzés. A kritikus szabályozási pontok azonosítása a HACCP-munkacsoport számára két következménnyel jár, amelynek azt követően: biztosítania kell, hogy a szabályozási intézkedéseket hatékonyan tervezzék meg és hajtsák végre. Különösen az olyan veszély esetében, amit egy olyan lépésnél azonosítottak, amelynél az ellenőrzés a termékbiztonság érdekében szükséges, és amelynél nem létezik szabályozási intézkedés, vagy olyan veszély esetében, amit bármely más lépésnél azonosítottak, akkor a terméket vagy a folyamatot a lépésnél vagy egy korábbi vagy későbbi szakaszban kell módosítani abból a célból, hogy az a szabályozási intézkedést tartalmazza, minden egyes kritikus pontnál felügyelő rendszert kell létrehoznia és végrehajtania. 3. KRITIKUS HATÁRÉRTÉKEK A KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOKNÁL Egy adott szabályozási ponthoz kapcsolódó minden egyes szabályozó intézkedés eredményeként kritikus határértékeket kell megállapítani. A kritikus határértékek a termék biztonsága szempontjából elfogadható szélső értékek. Ezek választják el egymástól az elfogadhatóságot és az elfogadhatatlanságot. Olyan megfigyelhető vagy mérhető paraméterekre vonatkoznak, amelyek demonstrálhatják, hogy a kritikus pont szabályozás alatt van tartva. Olyan bizonyítékokon kell alapulniuk, amelyek igazolják, hogy a választott értékek eredményeként folyamatszabályozás jön létre. Az ilyen paraméterekre vonatkozó példák tartalmazzák a hőmérsékletet, időt, ph-, nedvességtartalom-, adalékanyag-, tartósítószer- vagy sószintet, érzékszervi paramétereket, mint például a vizuális megjelenés vagy alak stb. Némely esetben a kritikus határérték feldolgozási variációk miatti meghaladása veszélyének csökkentése érdekében szigorúbb szintek (azaz célszintek) meghatározása lehet szükséges a kritikus határértékek betartásának biztosítása miatt. A kritikus határértékek jó néhány forrásból származtathatók. Amennyiben azokat nem jogilag szabályozott szabványokból vagy a helyes higiéniai gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokból veszik, a munkacsoportnak meg kell bizonyosodnia azoknak a kritikus pontokon azonosított veszélyek ellenőrzésére vonatkozó érvényességéről. HU 10 HU

12 4. SZABÁLYOZÁSI ELJÁRÁSOK A KRITIKUS SZABÁLYOZÁSI PONTOKON A HACCP szerves része egy olyan megfigyelési vagy mérési program, amelyet az egyes kritikus pontoknál végeznek el annak érdekében, hogy biztosítsák a megadott kritikus határértékek betartását. A megfigyeléseknek vagy méréseknek ki kell tudniuk mutatni, ha a kritikus pontoknál elveszett a szabályozás és időben információt kell tudniuk nyújtani ahhoz, hogy meg lehessen hozni a helyesbítő intézkedéseket. Amennyiben lehetséges, a folyamatot ki kell igazítani, ha a felügyeleti eredmények a kritikus szabályozási pontnál a szabályozás csökkenő tendenciáját mutatják. A kiigazításokat még az eltérés bekövetkezése előtt végre kell hajtani. A felügyelő eljárásból származó adatokat olyan kijelölt személynek kell értékelnie, aki rendelkezik a megfelelő tudással és felhatalmazással ahhoz, hogy szükség esetén meghozza a helyesbítő intézkedéseket. A megfigyeléseket vagy méréseket végezhetik folyamatosan vagy szakaszosan is. Ha a megfigyelések vagy mérések nem folyamatosak, meg kell határozni a megfigyelések vagy mérések azon gyakoriságát, ami megbízható információkat szolgáltat. A programnak tartalmaznia kell a megfigyelési vagy mérési módszereket, azok elvégzésének gyakoriságát és a rögzítésükre vonatkozó eljárást, valamint minden egyes kritikus pont tekintetében azonosítaniuk kell a következőket: ki végzi a felügyeletet és az ellenőrzést, mikor végzik a felügyeletet és az ellenőrzést, hogyan végzik a felügyeletet és az ellenőrzést. A kritikus szabályozási pontok felügyeletével kapcsolatos valamennyi nyilvántartást alá kell írnia a felügyeletet végző személy(ek)nek, a nyilvántartások igazolásakor pedig a felülvizsgálatot végző vállalati tisztségviselő(k)nek. 5. HELYESBÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Minden egyes kritikus szabályozási pont esetében a HACCP-munkacsoportnak előre kell megterveznie a helyesbítő intézkedéseket, hogy azok gondolkodás nélkül megtehetők legyenek abban az esetben, ha a felügyelet a kritikus határtól való eltérést mutatja. Az ilyen helyesbítő intézkedések a következőket tartalmazzák: a helyesbítő intézkedés végrehajtásáért felelős személy(ek) megfelelő azonosítása, az észlelt eltérés helyreállításához szükséges eszközök és intézkedés leírása, az olyan termékek vonatkozásában megteendő intézkedések, amelyeket azon időszak alatt gyártottak, amikor a folyamat nem állt szabályozás alatt, HU 11 HU

13 az intézkedésekre vonatkozó, valamennyi lényeges információt feltüntető írásbeli nyilvántartás (például: dátum, idő, intézkedés típusa, az intézkedést végző személy és az ezt követő igazolási ellenőrzés). A felügyelet feltüntetheti, hogy: megelőző intézkedéseket (a berendezés ellenőrzése, az élelmiszert kezelő személy ellenőrzése, a korábbi helyesbítő intézkedések hatékonyságának ellenőrzése stb.) kell tenni, ha ugyanazon folyamat tekintetében ismételten helyesbítő intézkedéseket kell hozni. 6. IGAZOLÓ ELJÁRÁSOK 6.1. A HACCP-munkacsoportnak meg kell határoznia az annak meghatározására felhasználandó módszereket és eljárásokat, hogy a HACCP helyesen működik. Az igazoló eljárások tartalmazhatnak különösen véletlenszerű mintavételezést és elemzést, megerősített elemzést vagy vizsgálatokat a kiválasztott kritikus pontokon, a köztes vagy végtermék intenzív elemzését vagy a tárolás, forgalmazás és értékesítés tényleges körülményeire, valamint a termék tényleges felhasználására vonatkozó vizsgálatokat. Az igazoló eljárások gyakoriságának elégségesnek kell lennie annak megerősítéséhez, hogy a HACCP hatékonyan működik. Az igazoló eljárások gyakorisága a vállalkozás jellemzőitől (teljesítmény, alkalmazottak száma, a kezelt élelmiszer jellege), a felügyelet gyakoriságától, az alkalmazottak pontosságától, az időegység alatt kimutatott eltérések számától és az érintett veszélyektől függ. Az igazoló eljárások a következőket tartalmazzák: a HACCP és nyilvántartásainak felülvizsgálata, a műveletek vizsgálata, annak megerősítése, hogy a kritikus szabályozási pontokat ellenőrzik, a kritikus határértékek validálása, az eltérések és a termék természetének felülvizsgálata; a termék tekintetében tett helyesbítő intézkedések. Az igazoló eljárás gyakorisága nagymértékben befolyásolja az ismételt ellenőrzések mennyiségét vagy a kritikus határértékeket meghaladó eltérés kimutatása esetében a szükséges visszahívást. Az igazoló eljárás tartalmazza az összes következő elemet, de nem szükségképpen mindet egyszerre: a nyilvántartások megfelelősségének és az eltérések elemzésének ellenőrzése a feldolgozási, tárolási és/vagy szállítási tevékenységeket felügyelő személy ellenőrzése a felügyelt folyamat fizikai ellenőrzése HU 12 HU

14 a felügyelethez használt eszközök kalibrálása. Az igazoló eljárást a felügyelet és a helyesbítő intézkedések elvégzéséért felelős személytől eltérő személynek kell végeznie. Amennyiben egyes igazoló tevékenységek nem végezhetők el házilag, úgy az igazoló eljárást a vállalkozás nevében külső szakértőknek vagy megfelelő képesítéssel rendelkező harmadik feleknek kell elvégezniük Amennyiben lehetséges a validálási tevékenységeknek tartalmazniuk kell a HACCPterv valamennyi eleme hatékonyságának megerősítésére irányuló intézkedéseket. Változás esetén felül kell vizsgálni a rendszert annak biztosítása érdekében, hogy az még mindig érvényes (vagy érvényes lesz). Példák a változásra: a nyersanyag vagy a termék, a feldolgozási feltételek (gyárterv és környezet, feldolgozó berendezések, tisztítási és fertőtlenítési program) megváltozása, a csomagolási, tárolási vagy forgalmazási feltételek megváltozása, a fogyasztói felhasználás megváltozása, a termékkel kapcsolatos új veszélyre vonatkozó, bármilyen információ kézhezvétele. Szükség esetén az ilyen felülvizsgálatnak a megállapított eljárások módosítását kell eredményeznie. A változtatásokat teljesen be kell ültetni a dokumentációba és a nyilvántartási rendszerbe annak biztosítása érdekében, hogy pontos, naprakész információ áll rendelkezésre. 7. DOKUMENTÁCIÓ ÉS NYILVÁNTARTÁS-VEZETÉS A hatékony és pontos nyilvántartás-vezetés alapvető a HACCP-rendszer alkalmazásához. A HACCP-eljárásokat dokumentálni kell. A dokumentációnak és nyilvántartás-vezetésnek megfelelőnek kell lennie a művelet jellege és mérete tekintetében, valamint elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy segítse a vállalkozást annak igazolásában, hogy a HACCP-ellenőrzéseket vezettek be és tartanak fenn. A dokumentumokat és nyilvántartásokat ahhoz elégséges ideig kell megőrizni, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság számára lehetővé váljék a HACCP-rendszer vizsgálata. A dokumentáció részeként szakszerűen kidolgozott, a HACCP-re vonatkozó útmutató dokumentumok (pl. ágazatspecifikus HACCP iránymutatások) használhatók, feltéve, hogy e dokumentumok tükrözik a vállalkozás egyedi, az élelmiszerekkel kapcsolatban végzett műveleteit. A dokumentumokat a társaság felülvizsgáló tisztviselőjének kell aláírnia. Példák a dokumentációra: Veszélyelemzés; A kritikus szabályozási pont meghatározása; HU 13 HU

15 A kritikus határérték meghatározása; A HACCP-rendszer módosításai. Példák a nyilvántartásra: A kritikus szabályozási pont felügyeletére irányuló tevékenységek; Eltérések és a kapcsolódó helyesbítő intézkedések; Igazoló tevékenységek. Egy egyszerű nyilvántartási rendszer hatékony és könnyedén kommunikálható lehet az alkalmazottak felé. A rendszer meglévő műveletekbe integrálható és felhasználhatja a meglévő papírmunkát úgy, mint szállítóleveleket és például a termékek hőmérséklete tekintetében nyilvántartandó szabályozási jegyzékeket. 8. KÉPZÉS 1. Az élelmiszeripari vállalkozó biztosítja, hogy valamennyi alkalmazott ismerje az azonosított veszélyeket (ha van ilyen), a gyártási, tárolási, szállítási és/vagy forgalmazási folyamatban rejlő kritikus pontokat, valamint a vállalkozásánál alkalmazandó helyesbítő intézkedéseket, megelőző intézkedéseket és dokumentációs eljárásokat. 2. Az élelmiszeripari ágazatoknak törekedniük kell arra, hogy tájékoztatókat, így például (általános) HACCP útmutatókat készítsenek, és képzést nyújtsanak az élelmiszeripari vállalkozóknak. 3. A hatáskörrel rendelkező hatóság amennyiben szükséges segítséget nyújt a 2. pontban említettekhez hasonló tevékenységek kidolgozásában, különösen azokban az ágazatokban, amelyek szervezettsége gyér vagy amelyek tájékozottsága elégtelennek bizonyul. HU 14 HU

16 1. ábra: Példa a kritikus szabályozási pontok azonosítására vonatkozó döntési fára. A kérdéseket sorrendben kell megválaszolni. HU 15 HU

17 HU 16 HU

18 II. MELLÉKLET A HACCP-elvek végrehajtásának egyszerűsítése egyes élelmiszeripari vállalkozásoknál 1. HÁTTÉR 1.1. Az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke megköveteli az élelmiszeripari vállalkozóktól, hogy a veszélyelemzés kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvein alapuló folyamatos eljárást vezessenek be, alkalmazzanak és tartsanak fenn. A koncepció minden esetben lehetővé teszi, hogy a HACCP-elveket az előírt rugalmassággal hajtsák végre. Ez a dokumentum a rugalmasság mértékét tárja fel, és útmutatóként szolgál a HACCP-követelmények egyszerűsített végrehajtása tekintetében, különösen az élelmiszeripari kisvállalkozások esetében A 852/2004/EK rendeletben az egyszerűsített HACCP-eljárásra vonatkozóan szereplő, legfőbb kérdések a következők: a) A rendelet (15) preambulumbekezdése, amely a következőt mondja ki: A HACCP-re vonatkozó követelményeknek figyelembe kell venniük a Codex Alimentarius-ban szereplő alapelveket. Megfelelő rugalmasságot kell biztosítaniuk, hogy minden helyzetben alkalmazhatóak legyenek, a kisvállalkozásokat is beleértve. Különösen azt szükséges felismerni, hogy bizonyos élelmiszeripari vállalkozásokban nem lehetséges a kritikus szabályozási pontok meghatározása, és egyes esetekben a helyes higiéniai gyakorlat a kritikus szabályozási pontok felügyeletének helyébe léphet. A kritikus határértékek megállapításának követelménye ehhez hasonlóan nem jelenti azt, hogy minden esetben számszerű határérték rögzítésére van szükség. Ezen felül a dokumentumok megőrzésére vonatkozó követelménynek megfelelően rugalmasnak kell lennie, hogy ne hárítson indokolatlan terhet a mikrovállalkozásokra. b) A 852/2004/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében annak egyértelmű kimondása, hogy az eljárásnak a HACCP-elveken kell alapulnia. c) Az 5. cikk (2) bekezdésének g) pontjában annak kimondása, hogy a dokumentumok és nyilvántartások létrehozása szükségességének az élelmiszeripari vállalkozás jellegének és méretének megfelelőnek kell lennie. d) A rendelet 5. cikkének (5) bekezdése, ami a HACCP-követelmény bizonyos élelmiszeripari vállalkozók általi végrehajtásának egyszerűsítése érdekében szabályok elfogadását teszi lehetővé. Ezek tartalmazzák a HACCP-elvek alkalmazásáról szóló útmutatók felhasználását. 2. E DOKUMENTUM CÉLJA HU 17 HU

19 E dokumentum célja az, hogy útmutatást nyújtson a HACCP-alapú eljárások végrehajtása tekintetében a rugalmassághoz, valamint különösen, hogy: azonosítsa azokat az élelmiszeripari vállalkozásokat, amelyeknél a rugalmasság célszerű lenne, kifejtse a HACCP-elveken alapuló eljárás fogalmát, a HACCP-t az élelmiszer-higiénia és az előírt követelmények szélesebb összefüggésébe helyezze, kifejtse a helyes gyakorlatokról szóló útmutatók és az általános HACCPútmutatók szerepét, beleértve a dokumentáció szükségességét, és azonosítsa a HACCP-elvekre alkalmazandó rugalmasság mértékét. 3. A HACCP MEGKÖNNYÍTÉSÉRE ALKALMAS VÁLLALKOZÁSOK A 852/2004/EK rendelet nem határozza meg pontosan a HACCP-elveken alapuló egyszerűsített eljárás végrehajtására alkalmas élelmiszeripari vállalkozások jellegét. Az élelmiszerbiztonságra vonatkozó új szabályok általános összefüggésében azonban a HACCP-elveken alapuló folyamatos eljárás bevezetésére, végrehajtására és fenntartására irányuló követelmény hatásának arányosnak és kockázatalapúnak kell lennie. Különösen az élelmiszerek egyes fajtáival és az élelmiszerekkel kapcsolatban alkalmazott eljárással kapcsolatos veszélyeket kell figyelembe venni az egyszerűsített HACCP-alapú eljárások vizsgálatakor. Az e dokumentumban meghatározott elvek címzettjei főként a kisvállalkozások, de azok nem csak a kisvállalkozásokra alkalmazandóak. A dokumentum különböző szakaszaiban felhozott példák ennélfogva jelzés értékűek, és nem kizárólagosak az említett élelmiszeripari vállalkozások vagy élelmiszeripari ágazatok vonatkozásában. 4. MI A HACCP-ELVEKEN ALAPULÓ ELJÁRÁS? A hét HACCP-elv a jelentős veszélyek állandó alapon történő azonosítására és ellenőrzésére vonatkozó gyakorlati minta. Az azt jelenti, hogy amennyiben ez a célkitűzés a hét elvet egyszerűsített, de hatékony módon helyettesítő, egyenértékű eszközökkel is elérhető, akkor úgy kell tekinteni, hogy a 852/2004/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében megállapított kötelezettség teljesült. A HACCP-elveken alapuló eljárás proaktív veszélykezelési rendszer. Célja az élelmiszerbiztonság érdekében az élelmiszer mikroorganizmusokkal, kémiai anyagokkal vagy fizikai szennyező anyagokkal (mint például üvegrészecskék) történő szennyeződésének ellenőrzés alatt tartása. HU 18 HU

20 A HACCP-elveken alapuló folyamatos eljárás bevezetésére, végrehajtására és fenntartására irányuló követelményt főként Az ajánlott nemzetközi gyakorlati kódex Az élelmiszer-higiénia általános elvei 2.ihlette Mivel az ilyen eljárás célja az élelmiszerrel kapcsolatos veszélyek ellenőrzése, a kódex a következőket tanácsolja élelmiszeripari vállalkozók számára: Azonosítsák műveleteik minden olyan lépését, amelyek kritikusak az élelmiszerbiztonság tekintetében; E lépéseknél hajtsanak végre hatékony szabályozási eljárásokat; Folyamatos hatékonyságuk biztosítása érdekében felügyeljék a szabályozási eljárásokat; és Időszakonként és a műveletek megváltoztatásakor vizsgálják felül a szabályozási eljárásokat. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszeripari vállalkozóknak állandóan rendelkezniük kell egy, a jelentős veszélyek azonosítására és ellenőrzésére irányuló rendszerrel, valamint szükség esetén a rendszert ki kell igazítaniuk. Ez például az előkövetelmények és a helyes higiéniai gyakorlatok megfelelő végrehajtásával, a HACCP-elvek (lehetőség szerint egyszerűsített módon történő) alkalmazásával, a helyes gyakorlatról szóló útmutatók felhasználásával vagy mindezek kombinációjával érhető el. 5. A HACCP ÉS AZ ELŐKÖVETELMÉNYEK Az élelmiszer-higiénia az előkövetelmények és a HACCP-elveken alapuló eljárások élelmiszeripari vállalkozások által történő végrehajtásának az eredménye. Az előkövetelmények szolgáltatják a hatékony HACCP végrehajtásának az alapját, és azoknak a HACCP-alapú eljárás létrehozása előtt már meg kell lenniük. A HACCP-rendszer nem a többi élelmiszer-higiénia követelmény helyettesítése, hanem egy olyan élelmiszer-higiéniai intézkedéscsomag része, amelynek a biztonságos élelmiszert kell biztosítania. Különösen azt kell szem előtt tartani, hogy a HACCP-eljárások létrehozása előtt az élelmiszer-higiéniai előkövetelményeknek meg kell lenniük, beleértve különösen a következőket: Az infrastruktúrára és a berendezésekre vonatkozó követelmények, A nyersanyagokra vonatkozó követelmények, Az élelmiszer biztonságos kezelése (beleértve a csomagolást és a szállítást), Élelmiszer-hulladékkezelés, Kártevők elleni védekezési eljárások, 2 CAC/RCP 1-A996, Rev HU 19 HU

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus) 2-1/1969 számú irányelv A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszer és alkalmazásának útmutatója Bevezetés 1. Az irányelv a FAO/WHO

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gyakorlat áttekintése A HACCP-terv kidolgozásának gyakorlati tudnivalói A HACCP 7 alapelve Veszélyelemzés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE (XXX)

A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX SANCO/10387/2013 Rev. 1 (POOL/E3/2013/10387/10387R1- EN.doc) D030733/02 [ ](2013) XXX draft A BIZOTTSÁG.../.../EU RENDELETE (XXX) a folyékony olaj és zsír tengeri szállítása

Részletesebben

jelentése: Hazard Analysis Critical Control Points = Veszélyelemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok HACCP lényege: nemzetközileg elfogadott,

jelentése: Hazard Analysis Critical Control Points = Veszélyelemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok HACCP lényege: nemzetközileg elfogadott, jelentése: Hazard Analysis Critical Control Points = Veszélyelemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok HACCP lényege: nemzetközileg elfogadott, szisztematikus, megelőző jellegű módszer az élelmiszerek biztonságának

Részletesebben

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TERMÉKMINŐSÍTÉS ÉS TERMÉKHIGIÉNIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Gyakorlat áttekintése Tej és tejtermékek előállításának jó higiéniai gyakorlata Vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Élelmiszerbiztonsági rendszerek

Élelmiszerbiztonsági rendszerek Élelmiszerbiztonsági rendszerek» HACCP jelentése: Hazard Analysis Critical Control Points=Veszélyelemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok» HACCP lényege: nemzetközileg elfogadott, szisztematikus, megelőző jellegű

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok)

HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point Kockázat Elemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) Dr. Fehér Ágnes OÉTI Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar közegészségügyi-járványügyi felügyelők élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Kovács Vilmos Okleveles Élelmiszermérnök Élelmiszerbiztonsági szakmérnök Haccp, ISO9001,ISO2200 vezető auditor

Kovács Vilmos Okleveles Élelmiszermérnök Élelmiszerbiztonsági szakmérnök Haccp, ISO9001,ISO2200 vezető auditor Az állattenyésztésben alkalmazható minőségirányítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek ismertetése, állathigiéniai előírások, állatjólét Kovács Vilmos Okleveles Élelmiszermérnök Élelmiszerbiztonsági szakmérnök

Részletesebben

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban Minőség fogalma (ISO 9000:2000 szabvány szerint): A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket". 1. Fogalom

Részletesebben

HACCP hatósági ellenőrzése a takarmányipari létesítményekben

HACCP hatósági ellenőrzése a takarmányipari létesítményekben Országos Takarmányigazgatási konzultációs nap HACCP hatósági ellenőrzése a takarmányipari létesítményekben Holló-Szabó Péter dr. MgSzHK ÉTbI TFO 2009. március 19. Jelen Konzultációs nap szervezésének Oka:

Részletesebben

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (7621 Pécs, Perczel u. 2.) Állati melléktermék gyűjtő-átrakó telep Kővágószőllős 022/46 hrsz.

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (7621 Pécs, Perczel u. 2.) Állati melléktermék gyűjtő-átrakó telep Kővágószőllős 022/46 hrsz. Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (76 Pécs, Perczel u..) Állati melléktermék gyűjtőátrakó telep Kővágószőllős 0/46 hrsz. HACCP terv Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (76 Pécs, Perczel u..) Állati melléktermék

Részletesebben

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont)

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18. A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és 9004 7. pont) 18.1 A folyamatok tervezése (ISO 9001 és 9004 7.1. pont) A szabványok 7. pontjainak szerkezete azonos. A 9001 szabvány 7.1. pontja a folyamattervezéssel

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 7.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 7. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 7. Veszély elemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az élelmiszerbiztonság termelési és ellenőrzési rendszerei Az élelmiszer

Részletesebben

Tatár Anikó Sósné dr. Gazdag Mária

Tatár Anikó Sósné dr. Gazdag Mária Tatár Anikó Sósné dr. Gazdag Mária Előnyök és alapvető követelmények Ez a nemzetközi szabvány az élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerekkel szemben támasztott követelményeket határozza meg, összekapcsolva

Részletesebben

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (1.kiadás) A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI (2003. június) NATO/PFP NYILT ÉSZAKATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE, NATO SZABVÁNYOSÍTÁSI HIVATAL (NSA) NATO

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Biztonság és önellenőrzés Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Alapvető fogyasztói elvárások az élelmiszerekkel szemben Az élelmiszer legyen biztonságos elegendő mennyiségű

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 8.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 8. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 8. Élelmiszerbiztonsági irányítási rendszerek szabványai MSZ EN ISO 22000 szabványcsalád Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Az élelmiszerbiztonsági szabványok jelentősége

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

vitanell Az LVA Mertcert cégcsoport megkülönböztető tanúsítási jele Helyzetjelentés és zárszó

vitanell Az LVA Mertcert cégcsoport megkülönböztető tanúsítási jele Helyzetjelentés és zárszó Az LVA Mertcert cégcsoport megkülönböztető tanúsítási jele vitanell Helyzetjelentés és zárszó Sándor János (MERT-CERT Kft.) Dr. Gombos János (LVA GmbH) 2012. május 23. A vitanell -ről Az LVA Mertcert Cégcsoport

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM)

A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszer (CSM) Thierry BREYNE, Dragan JOVICIC Európai Vasúti Ügynökség Biztonsági egység Biztonságértékelési ágazat Cím: 120 Rue Marc LEFRANCQ

Részletesebben

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása,

A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, A KMS Védjegy Tanúsító Rendszer bemutatása, Tóth Éva vezető auditor Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) EOQ MNB Konferencia Szeged 2015. november 25. A cél és elérésének biztosítása

Részletesebben

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére és 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére és 152. cikke (4) bekezdésének b) pontjára, Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban

Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Fertőtlenítőszerek engedélyezése/engedély módosítása az átmeneti időszakban Cserháti Pálma MSc, biológus Országos Epidemiológiai Központ, Dezinfekciós osztály Biocidok és szabályozásuk Biocid termék: hatóanyag,

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA 854/2004/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

Részletesebben

Változások folyamata

Változások folyamata ISO 9001:2008 Változások az új szabványban Változások folyamata A változtatások nem csak a rendszer dokumentumait előállítókra vonatkozik, hanem: az ellenőrzéseket végzőkre, a belső auditot végzőkre, és

Részletesebben

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE

1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06 BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE 1428-06/1 AZ ÉLELMEZÉSI ÜZEMRE VONATKOZÓ MUNKAVÉDELMI, ÉRINTÉSVÉDELMI, BALESET- ÉS TŰZVÉDELMI, VALAMINT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSRA VONATKOZÓ

Részletesebben

HACCP az élelmiszer előállításban, különös tekintettel a tejtermelésre; az állatorvos szerepe

HACCP az élelmiszer előállításban, különös tekintettel a tejtermelésre; az állatorvos szerepe HACCP az élelmiszer előállításban, különös tekintettel a tejtermelésre; az állatorvos szerepe Dr. Ózsvári László PhD, MBA osztályvezető FVM VERSEC, 2008. október 17. MIT IS JELENT A HACCP KIFEJEZÉS? Have

Részletesebben

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az Iktatószám: Tárgy: VEO/001/00397-0005/2014 Határozat H A T Á R O Z A T I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az - ADLER EUROPE márkanevű,

Részletesebben

9.2. Lakásétterem. 9.2. Lakásétterem JOGHÁTTÉR

9.2. Lakásétterem. 9.2. Lakásétterem JOGHÁTTÉR 9.2. 852/2004/EK rendelet II. sz. mellékelet III. fejezet (1) A fenti létesítményeket és automatákat, amennyiben ésszerûen megvalósítható, úgy kell elhelyezni, tervezni, összeállítani, tisztán és jó karban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.13. C(2014) 1633 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2014.3.13.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. mellékletének a 2017.

Részletesebben

ISO 9001 revízió Dokumentált információ

ISO 9001 revízió Dokumentált információ ISO 9001 revízió Dokumentált információ Dokumentumkezelés manapság dokumentált eljárás Minőségi kézikönyv DokumentUM feljegyzés Dokumentált eljárás feljegyzések kezeléséhez Dokumentált eljárás dokumentumok

Részletesebben

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel

Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

EIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

EIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA(BoS(13/164 HU A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA WesthafenTower Westhafenplatz 1 60327 Frankfurt Germany Phone: +49 69 951119(20 Fax: +49 69 951119(19 info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951

KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 KTI KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI INTÉZET NONPROFIT KFT. 1119 BUDAPEST, THAN KÁROLY U. 3-5. TELEFON: 371-5936 TELEFAX: 205-5951 TÁJÉKOZATÓ T-1-03-02 A kölcsönös átjárhatóságot biztosító infrastruktúra alrendszer

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

Egyetemi oktatás. Minőség. Álatlános áttekintés. egyetemi oktatás - 2006

Egyetemi oktatás. Minőség. Álatlános áttekintés. egyetemi oktatás - 2006 Egyetemi oktatás 2006 Álatlános áttekintés Egyetemi oktatás. 1 Minőség A célnak való megfelelőség (a vevői követelmények, előírások teljes kielégítése, mindig) Hozzáférhetőség A minőség a vevő igényeinek

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 2073/2005/EK RENDELETE (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 2073/2005/EK RENDELETE (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól 2005.12.22. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 338/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 2073/2005/EK RENDELETE (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (EGT

Részletesebben

9. Speciális tevékenységek

9. Speciális tevékenységek 9. Speciális tevékenységek JOGHÁTTÉR 852/2004/EK rendelet II. MELLÉKLET III. FEJEZET MOZGÓ ÉS/VAGY IDEIGLENES ELŐÁLLÍTÓ- ÉS FORGALMAZÓ HELYEKRE (MINT PÉLDÁUL SÁTRAK, ÁRUSÍTÓHELYEK, MOZGÓÁRUSOK JÁRMŰVEI),

Részletesebben

EUROPEAN COMMISSION. Útmutató az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról

EUROPEAN COMMISSION. Útmutató az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról EUROPEAN COMMISSION Útmutató az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról HU SANCO/1731/2008 Rev. 6 HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A FOGYASZTÓK

Részletesebben

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011.

Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. Gyártástechnológia alapjai Méréstechnika rész 2011. 1 Kalibrálás 2 Kalibrálás A visszavezethetőség alapvető eszköze. Azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel meghatározott feltételek mellett megállapítható

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Tisztelt Felhasználó!

Tisztelt Felhasználó! Tisztelt Felhasználó! Többek kérésének eleget téve önállóan is elérhetővé tettük az ÚTMUTATÓ A VENDÉGLÁTÁS ÉS ÉTKEZTETÉS JÓ HIGIÉNIAI GYAKOR- LATÁHOZ (GHP) kiadványból a HACCP vel foglalkozó fejezeteket.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.18. C(2013) 6837 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2013.10.18.) a 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének az

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0018.sz.pályázat. Az Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékokból készült termékek minőségellenőrzése c.

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0018.sz.pályázat. Az Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékokból készült termékek minőségellenőrzése c. TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0018.sz.pályázat Az Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékokból készült termékek minőségellenőrzése c. fejezethez Összeállította: Dr. Szigeti Ferenc 14.4.3. A HACCP koncepciója,

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM ÚTMUTATÓ

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM ÚTMUTATÓ EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX SANCO/11510/2013 (POOL/G4/2013/11510/11510-EN.doc) [ ](2013) XXX draft BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM ÚTMUTATÓ a Listeria monocytogenes kimutatása céljából a fogyasztásra

Részletesebben

Élelmiszerbiztonsági konferencia

Élelmiszerbiztonsági konferencia Élelmiszerbiztonsági konferencia Balázs Ildikó minőségügyi igazgató, Auchan Magyarország Kft. 2013.11.07. 1 12 + 7 áruház az országban Egyetlen lépéssel több új helyszínen megjelentünk (az ország keleti,

Részletesebben

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

Útmutató az élelmiszer - higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról

Útmutató az élelmiszer - higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról Útmutató az élelmiszer - higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet bizonyos rendelkezéseinek végrehajtásáról Az Egészségügy és a Fogyasztók EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Codex Alimentarius Hungaricus. 2-703 számú irányelv

Codex Alimentarius Hungaricus. 2-703 számú irányelv MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-703 számú irányelv Fruit wine Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2013. május (1. kiadás) 2 I. Általános előírások 1. Ez az irányelv az

Részletesebben

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv (továbbiakban Bszt.

Részletesebben

A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter

A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál 2011.03.10. Kádár Péter Bonafarm csoport márkái, Bóly Zrt., Dalmand Zrt. Bonafarm csoport takarmány ágazat Takarmány előállítás: 5 telephely 14 gyártóvonal

Részletesebben

7/2011. sz. Szabályzat CSÁKVÁR NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

7/2011. sz. Szabályzat CSÁKVÁR NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 7/2011. sz. Szabályzat CSÁKVÁR NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az államháztartás működési rendjéről szóló - többször módosított - 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 157..

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Tanács határozata az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek

Részletesebben

Élelmiszerlánc minőségügyi szakmérnöki szak

Élelmiszerlánc minőségügyi szakmérnöki szak Élelmiszerlánc Minőségügyi és Élelmiszerlánc Minőségirányítási szakirányú továbbképzés A szakirányú továbbképzésben résztvevők megismerik és elsajátítják: A két képzés törzstárgyai azonosak, amelyek, egyrészt

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/3 RENDELETEK

2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/3 RENDELETEK 2010.10.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 279/3 RENDELETEK A BIZOTTSÁG 955/2010/EU RENDELETE (2010. október 22.) a 798/2008/EK rendeletnek a Newcastle-betegség elleni vakcinák felhasználása tekintetében

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok

A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14. A minőségügyi szabványrendszer fejlődése, az új szabványok 14.1 Az ISO 9000:2000 szabványok 1987. évi első megjelenésük után 1994-ben módosították a szabványokat. A 2000-ben megjelent harmadik kiadás

Részletesebben

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai

A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai A tőzsdén jegyzett gazdálkodók könyvvizsgálatának specialitásai Mádi-Szabó Zoltán 2010. november 18. és 22. AUDIT Tartalom A közérdeklődésre klődé számot tartó tó gazdálkodó dó fogalma Értékpapírt kibocsátó

Részletesebben

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen

Részletesebben