ÉLELMISZERIPARI KISFELDOLGOZÓK KÖZELRÔL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉLELMISZERIPARI KISFELDOLGOZÓK KÖZELRÔL"

Átírás

1 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 1. oldal, összesen: /04/* Dombai Lászlóné: ÉLELMISZERIPARI KISFELDOLGOZÓK KÖZELRÔL Dombai Lászlóné építészmérnök és szervezô szakmérnök ÉLELMISZERIPARI KISFELDOLGOZÓK KÖZELRÔL "Élni annyi, mint vállalkozni". (Örkény I.) Az élelmiszeripari kisfeldolgozók létesítésének kérdése éppen most vált idôszerûvé, mivel a 6/2000 (II.26.) FVM rendelet jelentôs támogatással járó pályázati felhívást tett közzé egyes élelmiszeripari beruházások megvalósításához. Most nyílik meg a lehetôség arra, hogy a helyi gazdaságok valamiképpen bekapcsolódhassanak az élelmiszerfeldolgozás nagy hazai rendszerébe. Most lehet választ kapni arra a kérdésre, hogy a mára kialakult nagy élelmiszeripari mamutcégek árnyékában egyáltalán meg tud-e élni és milyen feltételek mellett egy-egy kisebb feldolgozó. Nagyon reméljük, hogy igen. Ez az írás ezt a kérdést feszegeti. A sikeres élelmiszeripari kisvállalkozásnak alapfeltétele a megvalósítás gondos elôkészítése. Igazi segítséget jelenthet az új pályázóknak és vállalkozóknak minden, idôben adott információ. Ez a fejtegetés az elôkészítô munka néhány fontosabb és kritikus pontját szeretné érínteni, megerôsítve, hogy a kisvállalkozásnak sikeressége érdekében legalább a kezdeti idôszakban folyamatos mûszaki, gazdasági és szervezési tanácsadási segítségre van szüksége, térben és idôben számukra könnyen és egyszerûen elérhetô formában. FALU, VÁROS, RÉGIÓ... A választott téma helye: a kistelepülés, ami a falu és a város között van. Még nem város, de talán a falunál nagyobb az a település, amely megvalósítható és gazdaságosan üzemeltethetô otthont adhat egy-egy élelmiszeripari kisfeldolgozónak. Ahhoz azonban, hogy indokolni lehessen létesítésének létjogosultságát, nem lehet megkerülni a mostanra kialakult élelmiszeripari feldolgozói állapot legalább érintôleges elemzését. Háttér-információ A magyar élelmiszeripari üzemek nagy részét fôleg az 1990-es évektôl kezdôdôen sorra privatizálták. Köztudomású, hogy ezen üzemek között nem is egynek a mûszaki állapota majdnem újszerû volt. A megvalósításuk óta ugyanis nem telt el sok idô, hiszen az élelmiszeripar igazi nagy mûszaki fejlesztése a 70-es és a 80-as évekre esett. Ez az idôszak az élelmiszeripar vonatkozásában szinte korszakváltás volt, mert ekkor épültek fel országszerte, igen nagy ütemben többnyire a nagyobb városokhoz tartózóan azok a modern, zöldmezôs, nagykapacitású feldolgozó gyárak, melyek a nyugati korszerû üzemek igényszíntjének már minden szempontból megfeleltek. A nagyarányú mûszaki fejlesztést és beruházást, exportképes üzemek létrehozását azonban a nyugati országokból importált modern feldolgozó gépek és berendezések nélkül nem lehetett volna megvalósítani. Ez, a magyar viszonylatban újnak ható,

2 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 2. oldal, összesen: 6 általánosan magas igényszint a szigorú higiéniai követelmények maradéktalan teljesítésével ugyanis a nyugatra irányuló élelmiszer exportunknak elengedhetetlen feltétele volt Az új korszakot jelentô nagy élelmiszeripari mûszaki fejlôdésnek a hátterében gyakorlott, értékes mûszaki erôt képviselô, a nyugati országok hasonló üzemeit jól ismerô, összeszokott mûszaki tervezô gárda állt, akik fôleg nagy szaktervezô vállalatok keretén belül dolgoztak és elsôsorban a gépimport révén állandó munkakapcsolatban voltak a vezetô nyugati cégekkel (gépvásárlások, könnyûszerkezetes épületek stb.). A hazai gyárak többsége tehát külföldi tulajdonba került, és a magyar élelmiszeripar fejlesztésére hivatott mûszaki szakemberek többsége a nagy szaktervezô vállalatok megszûnésével szétszóródott! Ez igazából rendkívül nagy mûszaki és fejlesztési veszteséget okozott, amit azonban csak sokkal késôbb lehetett és ma is lehet! érzékelni. Mára már a szakemberek és a média is egyre inkább annak adnak hangot, hogy ez a fajta privatizáció, ami nálunk lezajlott, nem a legszerencsésebb megoldás volt, minthogy hazánkban az élelmiszeripar stratégiailag az egyik legfontosabb ágazat. Miért stratégiai iparág? Mert mögötte áll a legszorosabb, állandóan élô kapcsolatrendszerrel az egész magyar mezôgazdaság! Ezen túlmenôen az élelmiszeripar olyan iparágazat, amely a mezôgazdasági alapanyag árához a folyamatban szervesen következô feldolgozás útján jelentôs többletértéket képes hozzátenni, és ez a hozzáadott érték és haszon már a privatizált üzem területén jelenik meg. Az új tulajdonosok a privatizáció során az eredetileg is nagykapacitású üzemeket még tovább bôvítették, nemcsak az épület vonatkozásában, hanem több, még nagyobb kapacitású gép beállításával is, miközben az üzemek egy részét egymással összevonták. Ma ezek az óriáscégek uralják a hazai élelmiszeripart, erôs hatást gyakorolva a

3 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 3. oldal, összesen: 6 mezôgazdasági alapanyagok felvásárlási körülményeire. A megmaradó kisebb feldolgozóknak egy része nem bírta a versenyt, elsorvadt, vagy csôdbe ment. A mezôgazdaság és élelmiszeripar kapcsolatrendszere A mezôgazdaság és az élelmiszeripar összetett és szoros kapcsolatrendszerben áll egymással, ami a mellékelt ábrán szemlélhetô. A kapcsolatokat nyilak jelzik. Az ábra bal oldala a mezôgazdaságé. Itt található maga a termôhely, a növénytermelés és az állattenyésztés. Amennyiben csak mezôgazdasági alapanyag-termeléssel foglalkoznak, élelmiszeripari feldolgozás nélkül, akkor itt meg is áll a termelési lánc, és a termelôk az alapanyagot feldolgozatlanul adják el a piacon vagy egyéb felvásárlóknak. Míg ha akár egy helyi kisüzem is létesül, a termelési lánc folytatódhat egészen a feldolgozottan értékesíthetô termékig, és ez jelenti a feldolgozás következtében létrejövô, jelentôs hozzáadott értéket, ami most már a települést gazdagítja. Az ábra jobb oldalán vannak a mezôgazdasági alapanyag feldolgozásával foglalkozó iparágak. A fô terület az élelmiszeriparé, ugyanakkor szoros kapcsolódásokkal megjelennek az egyéb, nagyon fontos iparágak bôr, gyógyszer stb., melyek egyrészt közvetlenül a mezôgazdaságból, illetve az egyes élelmiszeripari feldolgozás során keletkezett termékekbôl, melléktermékekbôl nyerik alapanyagukat. Fontos kapcsolat van azonban az egyes élelmiszer-iparágak között is, mint pl. cukor- és édesipar, hús- és konzervipar stb. Ez a széles körû horizontális és vertikális kapcsolatrendszer, amely az iparágakat halmozottan összeköti is aláhúzza az élelmiszeripar stratégiai jellegét és jelentôségét. Kis élelmiszer-feldolgozók jelentôsége telepítési kérdések "Mûszaki-technikai segítség az az alap, melyre a segítség minden más formája épül". (UNIDO konferencia) A nagykapacitású feldolgozó üzemek alapanyag-felvásárló hálózata ma nagyrészt lefedi az országot. Vannak azonban olyan kiesô területek, ahol már nem érdemes felvásárolni a nagyobb szállítási távolság vagy a rossz utak miatt. Ez a cikk elsôsorban ezeket a területeket segítené lehetôségeik felismeréséhez, céljaik eléréséhez. Mi is történik itt szervezett felvásárlás hiányában? A családi gazdaságok nem képesek kihasználni termelési lehetôségeiket, megszûnhet az érdekeltségük, az ösztönzô erô a többlettermelésre, és csak saját ellátásra, illetve bizonytalan piaci értékesítésre termelnek. De felvásárlás hiányában a már egyszer megtermelt alapanyag is tönkremehet. Hallottunk már arról, hogy a gyümölcs egy része le sem kerül a fákról, vagy a tejet állatokkal itatják fel. Ez sajnos egyszerûen kárt okoz, az elmaradt hasznot jelenti pontosan ott, ahol arra a legnagyobb szükség lenne: a kistelepüléseken.

4 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 4. oldal, összesen: 6 A vidéki települések kis és középnagyságú élelmiszeripari feldolgozóinak jelentôségét a nyugati országokban már régen felismerték. Nem kell messzebb menni, mint Ausztria, ahol számos kistelepülésen megtalálhatóak a kiskapacitású tejüzemek, húsfeldolgozók, gyümölcsfeldolgozók stb, melyek nem tucatterméket, hanem valamilyen tájjellegû, helyi specialitású készítményt állítanak elô. Ha nem lennének rentábilisak, már bezárták volna ôket. Ez a kérdés nem érdektelen a helyi turizmus szempontjából sem! Érdemes közelebbrôl is áttekinteni, hogy milyen kisebb-nagyobb, helyben maradó haszonnal járhat egy-egy kisüzem létesítése: -- a település boltjaiban és a környéken megjelennek az egészen friss termékek; -- a gazdák termelési kedvét növeli a kisüzem alapanyag felvásárlása; -- a helyi feldolgozás miatt elmarad az élelmiszer árát jelentôsen növelô szállítási költség; -- az elôállított tájjellegû termékek a helyi turizmus fontos tényezôivé válhatnak; -- az üzem munkahelyet teremt ott, ahol arra a legnagyobb szükség van; -- a kisüzem felépítése munkát ad a helyi építési vállalkozóknak; -- a többlethaszon helyben marad, és ez is növeli a település megtartó erejét. Csak a legfontosabb szempontok kiemelése esetén is látható, hogy egy-egy kisüzemnek milyen nagy szerepe lehet a vidék fejlesztésére irányuló törekvéseknél. Ez a cikk a telepítéssel azaz a beruházás elôkészítésével összefüggésben csak néhány fontosabb szempontot szeretne felvetni. A sikeresen mûködô kisüzem feltétele: a minden paraméterében gondosan megválasztott telepítés. Ez jórészt a település mezôgazdasági termelésével összhangban meghatározott üzemfajtát és a gazdasági számításokon alapuló optimális üzemnagyság meghatározását jelenti. Az optimális üzemnagyság kérdéséhez tartozik az egyes gépek, berendezések kapacitásának optimális megválasztása, azok egymással való gondos "összehangolása". De éppen ilyen alapvetô fontossága van annak, hogy a kis feldolgozóüzem telepítési helyének megválasztása is optimális legyen: ennek a termôhely és a készáruterítés helyének súlypontjába kell kerülnie, a szállítási távolságok minimalizálása érdekében. A jó telepítés egyik kulcskérdése a megfelelô infrastruktúra kialakítása és biztosítása is. Általában az élelmiszeripari feldolgozókra jellemzô a nagy mennyiségû, kezelt víz igénye és az üzemfajtánként változó szennyvízkérdés. Az egyik legnagyobb gondot és költséget általában a szennyvíz elvezetése és megfelelô, szigorú higiéniai elôírások alapján meghatározott tisztítása jelenti. Ennek a kérdésnek a rendezése azonban az egész település hasznára lehet! Ugyancsak a beruházási költségeket befolyásoló tényezô a

5 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 5. oldal, összesen: 6 megfelelô úthálózat, elektromosenergia-ellátás, fûtô- és hûtôenergia biztosítása. A sikeres üzem létrehozásánál alapvetô szerepük van a gyakorlott és élelmiszeripari tervezésben jártas tervezôknek. A költségcsökkentés egyik forrása az, ha a technológiai, építész-, szerkezettervezô és egyéb tervezôk szoros összhangját sikerül biztosítani. Minden költségcsökkentésre egyszeri beruházás és folyamatos üzemelés! itt igen nagy szükség van, mert köztudomású, hogy az élelmiszeripari üzemek de a kisüzemek is fajlagosan nagyságrenddel drágábbak a más iparági üzemekhez képest (drága gépek és berendezések, szigorú higieniai követelmények teljesítése stb.). Csoportos telepítésû feldolgozók A beruházási költségek területén további jelentôs költségmegtakarítást lehet elérni különbözô kisfeldolgozók csoportos telepítésével, meggondolt sorrendben. Ebben az esetben 2 vagy több kisüzem települhet egymás mellé, esetleg amennyiben az elôírások lehetôvé teszik össze is épülhetnek. Fôleg az infrastruktúránál jelentkezik a megtakarítás, mint a közös úthálózat kiépítése, közös transzformátorház építése, közös víz, vízkezelés, szennyvízelvezetés és -tisztítás területén jelentkezô elônyök. De van lehetôség azonos rendszerû épületszerkezet kialakítására is. Érdemes lenne ezzel a kérdéssel bôvebben foglalkozni, mert jelentôs megtakarítást eredményezhet. Itt kell megemlíteni a Kovászna megyei Illyefalván történt "csodát". Igen jó érzékkel, rögtön az 1990-as évek elején példa nélküli mezôgazdasági és helyi élelmiszerfeldolgozási fejlesztésbe kezdtek. A vállalkozásnak kezdetben egy külföldi alapítvány adott mûszaki és gazdasági segítséget. Ebbe beletartozott az is, hogy a gazdák több hónapos elméleti és gyakorlati képzésre nyugatra utazhattak, és az alapítvány folyamatosan gondoskodott a helyszíni termelési-üzemeltetési ellenôrzésrôl, tapasztalatátadásról is. Ma élelmiszeripari kisüzemek egész sorát valósították meg, és a hozzátartozó mezôgazdasági területet is figyelembe véve, több ezer embernek adnak folyamatos munkát ott, ahol azelôtt erre nem volt lehetôség. Egyedül vagy együtt Az élelmiszeripari kisüzemek kevés kivétellel általában rendkívül drága beruházást jelentenek. Fôleg a hûtôenergiát, hûtôtárolót igénylô üzemek költségesek. Kevés az a vállalkozó, aki egyedül neki mer vágni egy-egy beruházásnak. A szakemberek egyre gyakrabban emlegetik a dán példát, ahol a gazdák magántulajdonon alapuló gazdaszövetkezetek keretén belül a teljes termelési láncot a beszerzés, mezôgazdasági termelés, feldolgozás, értékesítés az informatika nyújtotta széles körû segítséggel, helyben megszervezik és megvalósítják. A szövetkezésnek egyik haszna az, hogy a drága fejlesztéseket nem egyedül, hanem közösen, költségmegosztással végzik, megtalálva az optimális üzemelés feltételeit. Az értékesítés folyamatát is maguk irányítják, ennek következtében nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Minden folyamatnak a haszna pedig helyben marad, megfelelô jólétet biztosítva a gazdák számára. A probléma nálunk az, hogy a "szövetkezet" szónak nem jó a csengése. Túl közeliek még a szövetkezetekkel kapcsolatos tragikus történéseink ahhoz, hogy az újszerû, magántulajdonon, alapuló szövetkezetek elônyeit vidéken könnyen felismerjék, úgy, mint a vidékfejlesztésnek az egyik járható és kipróbált útját. Biogazdálkodás biotermékek bioélelmiszerek Egyre nagyobb mértékben ismerjük fel a biokultúra, a biogazdálkodás és a bioélelmiszerek jelentôségét. E cikk keretében most csak a kis, helyi élelmiszerfeldolgozókkal kapcsolatos néhány gondolatot lehet érinteni. Ma sokan foglalkoznak, illetve szeretnének foglalkozni biotermékek termesztésével és

6 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 6. oldal, összesen: 6 bioélelmiszerek elôállításával. Van piaca az országban is, külföldön egyenesen keresett cikk a biotermék, és lényegesen magasabb áron lehet értékesíteni. Biotermék csak speciálisan és folyamatosan ellenôrzött biogazdálkodásból kerülhet ki, ahol az egész termelési folyamat a mezôgazdaságtól az élelmiszeripari feldolgozáson át az értékesítésig szabályozott és ellenôrzött. Az élelmiszer-feldolgozásnál speciális elôírásokat kell teljesíteni, és a biofeldolgozó vonalakat megfelelô módon el kell különíteni az egyéb termeléstôl. A bioélelmiszer gyártásánál halmozottan létrejövô hozzáadott értékrôl lehet beszélni. A bioélelmiszer magasabb áron értékesíthetô, nem beszélve a biotermék kedvezô táplálkozási elônyeirôl. A egyik legfontosabb teendô az, hogy jól szervezett felvásárlási láncot kell biztosítani a hazai és külföldi értékesítéshez. A magyar biotermékeket az európai normák szerint a Magyar Biokultúra Egyesület minôsíti, és igény szerinti folyamatos tanácsadással segít a biogazdálkodásra és bioélelmiszer elôállítására irányuló törekvéseknél. Összefoglalás "Aki eleget téve a maga korának, az minden következônek élt." (Kazinczi F.) Remélhetô, hogy az ország kisebb településein a közeljövôben létrejönnek a nagyon várt élelmiszeripari kisvállalkozások. E cikknek a fô törekvése az, hogy felhívja a figyelmet a kisüzemek létesítésének jelentôségére. Több oldalról vizsgálja a gazdaságossági szempontokat, fôleg a feldolgozás során keletkezett "hozzáadott érték" képzôdésének helyét. Felhívja a figyelmet arra, hogy a beruházás elôkészítésénél de késôbb is milyen nagy szükség van a vállalkozások szervezett segítésére. Érinti az optimális telepítés feltételeit, a csoportos telepítés elônyeit, a magántulajdonon alapuló gazdaszövetkezetek kérdését és a biokultúra jelentôségét. Megjegyzés: A cikk szerzôje élelmiszeripari tervezéssel foglalkozó építész, aki szaktervezô vállalaton belül vezetô tervezôként vett részt az élelmiszeripar hazai nagy fejlesztési-tervezési munkáiban.

7 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 1. oldal, összesen: /04/* JENEY LAJOS: HÁTRÁNYOS HELYZETÛ TELEPÜLÉSEK KÖZINTÉZMÉNYEINEK FEJLESZTÉSE JENEY LAJOS ügyvezetô igazgató, TTI EUROVIA Kft. HÁTRÁNYOS HELYZETÛ TELEPÜLÉSEK KÖZINTÉZMÉNYEINEK FEJLESZTÉSE Az ország életének utolsó évtizedében kevés olyan kérdéskör volt, amirôl annyit és annyiszor, folyton-folyvást hallani lehetett, mint a hátrányos helyzetû térségek fejlesztése. Országgyûlés és kormány, különbözô fôhatóságok, intézmények, szövetségek, újság, rádió és televízió mind-mind hangsúlyosan, nyomatékosan, mindig központi kérdésként kezelte ezeknek a térségeknek az ügyét. A kérdéskör fontosságával párhuzamosan nôtt a vele foglalkozó intézmények, fejlesztési tanácsok, programirodák száma. Ma már nemcsak hazai pénzbôl, hanem európai pénzbôl is nagyon sokan foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, s élnek belôle nem is rosszul. Ezzel a fejlôdési folyamattal párhuzamosan, ha figyelmesen, rendszeresen és türelmesen járjuk ezeket a térségeket, azt tapasztaljuk, hogy a fentebb leírt nagy intézményes gondoskodás eredménye ezeken a térségeken alig-alig érezhetô. Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnánk számos és jelentôs központi és helyi erôfeszítéssel megvalósult nagy programot, amelyek ezeket a térségeket is nagyon jótékonyan érintették. Ilyen volt különösen a gázprogram, az ivóvízbázisok fejlesztése, a szennyvízkezelés, a közlekedés és hírközlés fejlesztése, bizonyos térségekben a gazdasági szerkezet átalakítására tett kísérletek, vagy a természeti környezetben rejlô adottságok kihasználása az idegenforgalom fejlesztésében. Az intézményhálózat fejlesztése terén kiemelkedett az között lebonyolított országos tornaterem-építési program. Ebben a programban 1991-ben 315 millió forint 1992-ben 2235 millió forint 1993-ban 1294 millió forint 1994-ben 1149 millió forint 1995-ben 725 millió forint összesen öt év alatt 5668 millió forint támogatást kaptak az önkormányzatok oktatásinevelési létesítményeik hiányzó tornatermeinek a megépítésére. A program keretében mintegy 600 létesítmény valósult meg. Felvetôdik a kérdés: ha ilyen óriási erôfeszítéseket tesznek a kormányok és az önkormányzatok, miként lehetséges mégis az a siralmas állapot, amely a hátrányos helyzetû térségekben fogadja az embert? A teljesség igénye nélkül néhány fontos tapasztalati tényt érdemes megfontolni: 1. Ha az ország társadalmi, politikai, gazdasági berendezkedése az önkormányzatiságra, az önkormányzati önállóságra épül, akkor a mindenkori központi kormánynak a felelôssége, hogy ezeket az önkormányzatokat ellássa szellemi, szakmai útmutatással, segítséggel. Nem elég azt mondani az egymást követô valamennyi az országgyûlésben, hogy a dolgokat ott kell elintézni helyben, ahol keletkeznek. Ez elvileg igaz és helyes, de ha helyben nincs meg az ismeretanyag, a szaktudás, a

8 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 2. oldal, összesen: 5 tájékozottság, akkor a dolgok elintézésében a végeredmény csak véletlenül lehet jó. Nem lehet az önkormányzatok tanult "igazgatójára", a jegyzôre rábízni több tucat komoly szakmai támogatást igénylô hatósági ügy intézésének jogosítványát akkor, amikor a rendeletek és törvények által számára támogatásul biztosított felsôfokú szakirányú végzettségû szakember a települések nagy részénél hiányzik. E tekintetben természetesen nemcsak a mintegy 1200 hátrányos helyzetû településrôl van szó, hanem ilyen helyzetben van az ország 3200 településének nagy része. Tehát hiába hangoztatjuk immár 10 éve a hangzatos és igen tetszetôs elvet, hogy az ügyeket ott kell elintézni, ahol keletkeznek, és ott helyben hiába van meg hozzá a tiszta emberi, politikai szándék, ha hiányzik az ismeret, a szaktudás, akkor a rendszer csak véletlenül mûködik jól. Az önkormányzatok nagy része így, de a hátrányos helyzetû települések valamennyien az önállóságot magukra hagyatottságként élik meg, és leszakadásuk az ország fejlôdô térségeitôl egyre nô. Szentgyörgyvölgy Általános iskola Közösségi Központ Tervezô: TTI Eurovia Kft. Építész: Jeney Lajos és Németh Tamás 2. Az elmúlt évtizedben az országban épült és épülô közintézmények áttekintése egyértelmûen bizonyítja, hogy az országnak jelentôs kára származik hosszú távon abból, hogy intézmények épülnek alapvetô mûszaki szabályozások nélkül. Ez a helyzet természetesen az ország valamennyi településére igaz, de különösen a hátrányos helyzetû településeket sújtja. Az országos településrendezési és építési követelményekrôl szóló rendelet (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) természetesen szabályozza az alapvetô kérdéseket, de ennek alapján sem egy jó óvodát, iskolát vagy sportcsarnokot nem lehet sem megtervezni, sem megépíteni. Természetesen nem normák, mûszaki-gazdasági normatívák (szerencsére a fiatalok nem is hallottak róluk) vagy típustervek kellenek, hanem olyan tervezési elôírások, segédletek, amelyek alapján egy közintézményt jól meg lehet tervezni, jól meg lehet építeni és jól lehet üzemeltetni. Ezt az egyértelmû társadalmi igényt ma már több fôhatóság felismerte, és kezdeményezi a szakmai felügyelete alá tartozó intézmények mûszaki-gazdasági szabályozásának az elkészítését.

9 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 3. oldal, összesen: 5 Ilyen kezdeményezéseket tett az Oktatási, valamint az Ifjúsági és Sport Minisztérium. Ennek a két fôhatóságnak a területén várható, hogy az elômunkálatok befejezése és a hatósági egyeztetések lebonyolítása után az ország rendelkezik majd korszerû mûszaki elôírásokkal, útmutatókkal. Ilyen központi támogatás elengedhetetlen ahhoz, hogy az önkormányzatok szakmai kérdéseket ne szavazással, hanem korszerû elôírások alapján döntsenek el. 3. A hátrányos helyzetû települések fejlesztése, ezen belül közintézmény-fejlesztése a jelenlegi fejlesztési elvek alapján gyakorlatilag lehetetlen, vagy alig megvalósítható. A különbözô fejlesztési programok (hazai és európai) mind-mind jelentôs önrészt írnak elô a települések részére. Ez a megkövetelt saját erô általában a beruházási összköltség 40-60%-át teszi ki. A hazai hátrányos helyzetû térségek és ezek települései olyan helyzetben vannak, hogy fenti fejlesztési lehetôségekrôl kénytelenek lemondani, mert egyszerûen hiányzik az önerô, és távlatban sem látszik lehetôség annak elôteremtésére. Az, hogy a helyzet valóban tragikus voltát érzékelni lehessen, csak egyetlen példát említsünk meg. Az évi LXXVIII. Étv. kötelezi a települések önkormányzatait a település rendezési terv szerinti fejlesztésére. Ennek az elôírásnak a teljesítéséhez viszont a településeknek rendezési tervre lenne szükségük. A hátrányos helyzetû települések 95%- ának viszont semmilyen rendezési tervük nincs. A kormány 1999-ben jelentôs támogatást irányzott elô a hátrányos helyzetû települések rendezési tervei elkészítésének támogatására. Ennek a támogatásnak sorsa a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az alábbiak szerint alakult: "A településrendezési feladatok központi támogatási elképzelése évre vonatkozóan szerepelt a költségvetési törvény elôkészítô szakaszában. E központi célelôirányzat kialakítását a Belügyminisztérium a szakminisztériummal együtt támogatta. A költségvetési törvény javaslatában azonban sajnos nem került be a szóban forgó elôirányzat. Ennek megfelelôen jelenleg az említett településrendezési feladatok központi pénzügyi támogatására nincs lehetôség." Igaz ugyan, hogy a 40/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján a kistérségek települései rendezési tervek támogatásáért fordulhatnak a megyei területfejlesztési tanácsokhoz, s amennyiben kérésüket elutasítják, akkor fenti rendelet alapján támogatásért közvetlenül a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez fordulhatnak. Ennek ellenére hátrányos helyzetû települések nem kaptak segítséget rendezési terveik elkészítéséhez. Úgy gondoljuk, hogy ez az egyetlen példa is világosan mutatja ezeknek a településeknek az anyagi helyzetét és jövôjük sorsfordító gondjait. Ilyen körülmények között tehát önerôt feltételezni közintézmény-fejlesztéseikhez ezeknél a településeknél alapvetô tévedés. Ebben a lehetetlen helyzetben a hátrányos helyzetû települések esetében az egyetlen kivezetô út a központi támogatás rendszerének módosítása lehetne az alábbiak szerint: -- a hazai fejlesztési pályázatoknál a települések önrészét törölni kellene; -- az európai pályázatoknál a települések saját hozzájárulására a magyar kormánynak kellene garanciát vállalnia. Ezt a segítséget minden nyitott, demokratikus rendszerben az állam adja a nehéz helyzetben lévô településeknek, mert enélkül nem tudják mozgósítani saját önfenntartásukra irányuló erôfeszítéseiket. 4. A hátrányos helyzetû településeken az alapfokú intézmények kérdése, a közintézmények léte vagy nem léte nem úgy vetôdik fel, mint az ország többi településén. Itt ugyanis a település népességmegtartó ereje jelentôsen függ attól, hogy a település rendelkezik-e legalább elfogadható szintû közintézményekkel. Ha ugyanis ezeken a településeken olyan állapotok uralkodnak, hogy a községháza fala lassan rádôl a bent ülôkre, vagy az óvoda mennyezetén ki lehet látni az égboltra, vagy a véradókra rászakad a közösségi ház födéme, akkor ezekrôl a településekrôl, aki teheti

10 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 4. oldal, összesen: 5 elsôsorban a fiatalok elköltöznek. (Fenti helyzet kialakulásánál az árvíz és belvíz okozta károkat nem is vettük figyelembe.) A hátrányos helyzetû településeken tehát ha egyébként van munkalehetôség, akkor a népességmegtartó erô szempontjából nem az a legfontosabb kérdés, hogy van-e a családoknak lakásuk, hanem az, hogy van-e megfelelô színvonalú, használható közintézményük. Súlyos hiba lenne természetesen azt gondolni, hogy a hátrányos helyzetû települések fentebb elemzett gondjai, fejlôdési rendellenességei az utóbbi évtizedek termése. Több baj gyökere évszázados fejlôdési sajátosságokra nyúlik vissza. A segítség viszont az európai csatlakozás közeledtével egyre sürgetôbb. Befejezésül egy, a hátrányos helyzetû települések megsegítésére irányuló kezdeményezésrôl számolunk be. Fenti súlyos gondok enyhítése céljából 1990-ben kezdeményezésemre 15 szakember (építész, szociológus, pedagógus, népmûvelô) vállalkozott önként arra, hogy a rendelkezésünkre álló szaktudással segítséget adjon a hátrányos helyzetû településeknek, amelyek saját erejükbôl az általunk felkínált szakmai segítséghez nem juthattak volna hozzá. Ez a 15 szakember mind hazai, mind nemzetközi szinten saját szakmája elismert képviselôje (például a csoportban négyen dolgozunk Ybl-díjas építészek). Cégünk a TTI-EUROVIA Kft. eredeti célkitûzését a mai napig fenntartva több mint 1200 hátrányos helyzetû településnek kíván segítséget adni a társadalmi, valamint gazdasági felemelkedéshez. Ezek a települések mint fentiekben láttuk sürgôs szakmai támogatásra, segítségre szorulnak a település infrastrukturális, népességmegtartó, gazdasági, valamint az épített és a természeti környezet alakítását, fejlesztését szolgáló tevékenységükhöz. A segítség sürgôs, mert a hosszú távú programok hatása olyan késôn érkezik a települések többségéhez, hogy addigra a települések nagy része elnéptelenedik. Segítségünk lényege A fenti komplex szakembercsoport a helyi szakemberekkel együttmûködve felméri a település jelenlegi és várható társadalmi igényét, s ennek alapján a helyi adottságok figyelembevételével megalkotja a település ütemezhetô fejlesztési javaslatát és közintézmény-fejlesztési tervét (M = 1 : 200 léptékben), valamint ajánlások formájában megadja a közintézmények fejlesztéséhez, építéséhez és közvetlen környezetük formálásához, kialakításához szükséges terveket. A több mint 1200 hátrányos helyzetû település közül a megyei és területi fôépítészek javaslata alapján az alábbi települések kapták meg közintézmény-fejlesztési tervüket. Baranya megye: Sellye, Hosszúhetény, Beremend Békés megye: Kertéssziget, Hunya, Ecsegfalva, Geszt, Csabaszabadi, Pusztaottlaka, Kisdombegyház Borsod-Abaúj-Zemplén Krasznokvajda, Kéked, Jósvafô, megye: Tiszabábolna, Csobaj, Révleányvár, Viss, Dámóc Hajdú-Bihar megye: Biharnagybajom Somogy megye: Szulok, Böhönye, Igal Szabolcs-Szatmár-Bereg Tarpa, Rétközberencs, Gégény, megye: Milota, Mezôladány, Szabolcs Zala megye: Szentgyörgyvölgy, Rédics, Molnári, Kustánszeg, Resznek Vas megye: Gersekarát, Alsószölnök, Csehimindszent, Magyarszombatfa, Gödörháza, Ivánc

11 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 5. oldal, összesen: 5 A segítség várható eredménye A korszerû, szakszerû közintézmény-fejlesztési tervek hozzájárulnak a település épített és természetes környezetének fejlesztéséhez és megmentik a településeket a szakszerûtlen tervek alapján megépült közintézmények nyomasztó társadalmi, gazdasági terhétôl (például a tornaterem-építési kormányprogram elsô évében megépült 65 épület 26%-a selejt!). Az elkészült közintézmény-fejlesztési tervek megvalósítása során a településeken -- megnô a lakosság képzettségi, valamint egészségügyi, szociális ellátásának színvonala; -- megerôsödik a gazdasági tevékenység hatékonysága; -- megnô a település népességmegtartó ereje; -- az alapfokú közintézmény-ellátás területén megvalósul településeink európai uniós felzárkóztatása között az OMFB, 1994-tôl napjainkig "Az Építés Fejlôdéséért Alapítvány" nyújt évente szerény támogatást a segélyprogramhoz, amelyet cégünk és a programban részt vevô munkatársaink áldozatvállalása és tényleges anyagi hozzájárulása egészíti ki. Nyilvánvaló, hogy itt jelentôs központi beavatkozásra lenne szükség. A program indításától (1990) napjainkig összesen 39 település részesült a segélyprogramban. Jellemzô, hogy a mintegy 250 megtervezett épületbôl 10 év alatt négy épült meg. Ezekbôl mutatunk be kettôt: a szentgyörgyvölgyi kis általános iskolát és a gégényi nevelési központot. Befejezésül álljon itt azoknak az áldozatkész társainknak a neve, akik vezetésemmel részt vettek, illetve részt vesznek ebben a segítô munkában: Bocsarov András, Brjeska Gábor, Brjeska István, Fehér Gábor, Kiss István, Makk István, Németh Tamás, Nyiri Péter, Sipos Éva, Szentai Judit, T. Tarján Mária, Puskás Balázs, Schäffer Géza, Tornallyay Miklós, Feith Bence, Eszik Zoltán, Horváth Attila, Kovács László, Németh István, Trencsényi László. </

12 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 1. oldal, összesen: /04/* SZÁNTÓ KATALIN: BÁNYÁSZFALU BÁNYA NÉLKÜL SZÁNTÓ KATALIN építészmérnök BÁNYÁSZFALU BÁNYA NÉLKÜL A természeti erôforrások és a tájgazdálkodás összefüggései Mogyorósbánya a Keleti-Gerecse északi határán, a kistáj jellegzetes eróziós völgyeinek egyikében fekszik. A község északnyugati pereme átnyúlik az AlmásTátiDuna-völgy löszös síkjára. Határának csekély mezôgazdasági hasznosíthatósága miatt már a korai idôkben szükségessé vált, hogy a falu lakói egyéb tevékenységekkel is foglalkozzanak, a kétlakiság közel 180 éves múltra tekint vissza. Elszigeteltségének köszönhetôen a község szinte csak az aktív természetjárók számára ismert, mivel az egyetlen táti bekötôút kivételével kizárólag turistaúton közelíthetô meg. Az éltetô víz A Gerecse általában a vízhiányos térségek közé tartozik, a mészkôhegységekre jellemzô karsztforrások inkább a hegység peremén törnek a felszínre. Mogyorósbánya elhelyezkedését is a forrásvíz jelenléte magyarázza. Közigazgatási területét más településrôl, ipari létesítményektôl érkezô felszíni vizek nem érintik, forrásvizeinek minôségét tehát a község szinte teljesen ellenôrzése alatt tarthatja, amely ritka és igen kedvezô ökológiai adottság. A helyi források és az esôvíz által táplált Mogyoróspatak a vízrajzi térképeken fel sem tüntetett ideiglenes vízfolyásnak minôsül, korábbi medreit ma esôvíz-elvezetô ároknak használják. A bizonytalan vízjárású patakhoz képest óriási fejlôdést jelenthetett az ivóvízellátásban a felszín alatti vízkészletek ásott kutakkal történô hasznosítása. Az állattartás következtében azonban a község alatti vízkészletek fokozatosan elszennyezôdtek. A 20. század hatvanas éveiben a bánya jóvoltából más kisközségekhez képest már igen korán megjelent a faluban a távolról szállított vezetékes ivóvíz, egyúttal levéve a vízminôség iránti közvetlen felelôsség terhét a helyiek válláról. Figyelemre méltó, hogy a kerekes kutakat a legtöbb udvarban megtartották, nitrátosodás miatt ivóvíznek alkalmatlan vizüket ma öntözésre használják. A település csatornázása a biológiai víztisztítóval együtt csak a kilencvenes években készült el. A patakban összegyûlt esôvizet és a (csatornázás elôtt közvetlenül beleengedett, ma tisztított) kommunális szennyvizet a Dunába vezetik, a patak medrének mesterséges kivezetésével. A csatornázás csak a kommunális szennyvíz elvezetésére és tisztítására szolgál, az állattartásnál keletkezô szennyvíz ártalmatlanításáról a gazdáknak maguknak kell gondoskodniuk. Közösségi ellenôrzés ezen a téren még nem alakult ki. A mezôgazdálkodás és a természetföldrajzi feltételei Mogyorósbánya területét a térség átlagánál valamivel zordabb mikroklíma uralja. A viszonylag sok északi kitettség, meredek lejtô a kedvezô talajadottságok ellenére tovább korlátozza a mezôgazdasági termelés lehetôségeit. Az élelemtermelésre használt területeken a szántóföldi termelés és a szôlômûvelés dominál. Szántóként a 18. században még csak az ártérre nézô területeket használták, de a 19. század végén már a településtôl délre fekvô lankásabb területeket is mûvelésbe

13 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 2. oldal, összesen: 6 vonták. A terület lejtése, tagoltsága és mérete azonban nem tette lehetôvé a nagyüzemi jellegû termelés kialakulását. A termelôszövetkezet felszámolása óta a szántók egy része parlagon marad. A szôlôtermesztés jelentôségére már a legkorábbi katonai térkép és a hagyományos földrajzi nevek: "Öreg-szôlô", "Szôlô-sor" is utalnak. A településtôl távolabb fekvô szôlôhegyen a termôterületek kiterjedése jelentôsen csökkent a 19. század végére, és a súlypont áthelyezôdött a belterülettôl északra fekvô, déli kitettségû lejtôkre. A 20. század második felében azonban vélhetôen a területhiány okozta kényszer következtében a korábban feladott szôlôket újra beültették. A magyorósbányai szôlôk jellegzetessége, hogy csak kisebb foltokban jelennek meg tisztán: gyümölcsössel, vagy a szôlôben elszórtan gyümölcsfákkal keverve mûvelik, ami a háztáji jellegre utal. Felfedezésre váró erôforrások: az erdô és a gyep A modern európai civilizáció általános jellemzôje, hogy az erdô kínálta javak közül erôforrásként csak a fa, és az erdô egésze, mint természetjárásra alkalmas terület jelenik meg, Mogyorósbányán még ezek is csak igen korlátozott mértékben. A rendszerváltás elôtt a tsz erdészeti tevékenysége néhány embernek még megélhetést biztosított (csemeteültetés, karbantartás), ma önálló erdészeti tevékenység nem mûködik a községben. Az épületfát már a század elején a szomszédos községektôl szerezték be. Tüzelôfára azonban mind a mai napig igény van: a kilencvenes évek közepéig a település egészében vegyes tüzelésû kazánt használtak, amelyet részben a helyi erdészet által biztosított fával, részben helyi barnaszénnel fûtöttek. A lakóházak többségében a vezetékes gáz megjelenése után is megtartották a vegyes tüzelésû kazánt, amelyet a leghidegebb napokon, takarékossági okokból, kiegészítô fûtésként használnak. Az erdôvel fedett területek között az erdôirtás következtében pusztafüves lejtôk, kisebb foltokban karsztbokorerdôk, cserjések alakultak ki, amelyek egy részét legelôként hasznosították. A 18. századi népszámlálás (ekkor az állatállományt is összeírták) viszonylag jelentôs juh- és szarvasmarha-állományról számol be. A juhtartás a 19. század végén országosan visszaesett, a település csekély szarvasmarha-állományát továbbra is extenzíven tartották. A volt legelôk egy részén szántóföldi gazdálkodás indult. Jelenleg Mogyorósbányán csak sertés- és baromfitartás és, szinte elenyészô mértékben, méhészeti tevékenység folyik. A legelôhasználat tehát teljes mértékben megszûnt. Mogyorósbánya bányák nélkül Az élelemtermelés szûkös lehetôségeiért a múltban a hegység ásványi kincsei kárpótolták a lakosságot. A bányászat már a szén felfedezése elôtt is jelentôs szerepet játszott a község életében: Mogyorósbányán a különösen értékes, kaolinban gazdag fazekasagyagot bányászták. Építôanyag- és mészkôbányászat a település területén nem volt jelentôs, csak a helyi szükségletek kielégítésére szolgált. Mivel a mészkô a közvetlen közelben korlátozottan fordul el, így a legújabb kori téglaépítkezés elôtt fôleg vályogból építették a község házait. Az épületek jelentôs részét mind a mai napig a vályogházak alkotják. Az építési anyagot az épületek saját telkérôl vagy a patakpartról termelték ki. Kô a falakban csak szórványosan erôsítésként, az alapokban, illetve a pincék építésénél fordul elô.

14 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 3. oldal, összesen: 6 Erózióra hajlamos, löszös. agyagos talaj A szenet a múlt század tizes éveiben, a fazekasagyag bányászata közben fedezték fel Szarkás-pusztán, a falu északi határában ben indult Mogyorósbányán a jó minôségû barnaszén felszín alatti fejtése, de a legnagyobb arányú termelés a múlt század végére és a 20. század elsô évtizedeire esett. Virágzó korszakában a bánya a Dorogiszénmedence termelésének 80 százalékát adta tól a bányát tanbányává alakították, amely csak a rendszerváltáskor szûnt meg. A szénbányászat a megélhetésen túl számos elônyhöz juttatta a falut. Más kistelepüléseknél korábban kapott vezetékes ivóvizet, a bánya támogatta a szabadidôs sportot és a közmûvelôdést (mûvelôdési ház, zenekar). A bányászat megszûnése tehát a lakosságot rövid távon mindenképpen károsan érintette. Következtetések Mogyorósbánya életképességét jórészt a nemzetiségi és foglalkozási szerkezet szempontjából is vegyes, földmûvelésben, ipari és szolgáltató tevékenységben

15 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 4. oldal, összesen: 6 hagyományosan járatos lakosságának köszönheti, amely újra és újra alkalmazkodni tudott a változó körülményekhez. A hagyományos társadalmi szerkezet azonban az utóbbi években bomlani kezdett: Egyfelôl mind nagyobb arányban vannak jelen a kisjövedelmû, olcsó ingatlant keresô, nagyobb településekrôl érkezô betelepülôk. Ugyanakkor a helyi fiatalok egyre csökkenô hajlandóságot mutatnak a kétlaki életmód fenntartására. Mogyorósbánya hosszú távon az ipari térségekhez kapcsolódó, kertvárosszerû alvótelepüléssé, településrésszé válhat, amelybôl a falusi lét lényegét jelentô mezôgazdasági tevékenység fokozatosan kihalt. Egy urbanizálódó térség falusi településén e folyamatok korábbi tapasztalatokból kiindulva törvényszerûnek tûnnek, de egyúttal azzal járnak, hogy fokozódik a lakosság függôsége a térségben folyó ipari tevékenységek konjunkturális viszonyaitól. Úgy vélem azonban, hogy a posztindusztriális társadalmi, gazdasági közegben nem szükségszerû, hogy az ipari társadalmat jellemzô településfejlôdési folyamatok ismétlôdjenek meg. A falusi települések jövôje nyitott könyv, és különösen egy viszonylag prosperáló, de változásoknak kitett térségben a választás lehetôsége is adott. Egyik választható alternatíva a kétlakiság fenntartása, ahol az információs társadalomra jellemzô távmunka, bedolgozói rendszer növekvô szerepe mellett a helyi természeti erôforrásokra támaszkodó gazdasági tevékenységeknek is lehet jövôjük. Érdemes lenne vizsgálni a helyi karsztbokor erdôkre, cseres tölgyesre, cserjésekre jellemzô erdei gyümölcsök, gyógynövények, gombák és a belôlök készült termékek piaci lehetôségeit. A pusztafüves lejtôk és a település egyéb északi kitettségû, kertészeti tevékenységre kevésbé alkalmas területei lehetôséget kínálnak a legeltetéses állattenyésztés felújítására: a legeltetés elterjedésének gazdasági és természetvédelmi elônyeivel ma már Magyarországon is számos tanulmány foglalkozik. További lehetôségek rejlenek az erdô javainak szélesebb körû hasznosításában, valamint a felsorolt tevékenységekhez kapcsolódó, kisléptékû feldolgozói vállalkozásokban. Vizsgálat tárgya lehet, hogy a helyi fazekasagyag mennyisége és hozzáférhetôsége jelenleg lehetôvé teszi-e a fazekasság mint kisipari tevékenység felújítását. Kisebb mértékben fokozódhat a vendéglátás jelentôsége a település életében: a zsákfalu jelleg pozitív oldala, hogy viszonylag kevéssé sérült a történeti településszerkezet, és a közlekedésbôl adódó környezeti terhelés minimális. A turizmus fejlesztéséhez jó alapul szolgál a község attraktív fekvése, bortermelése, jellegzetes présházai, pincéi, a gyalogosan is könnyen elérhetô péliföldszentkereszti búcsújáróhely és az országos védelem alatt álló Jankovich-barlang, valamint általában a Gerecse mint az egyik leglátványosabb hazai kirándulóhely. A meglévô attrakciók mellett különös vonzerôt jelenthetne a volt tanbánya látogathatóvá tétele.

16 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 5. oldal, összesen: 6 A település fekvése, lakóinak rugalmassága kedvezô feltételeket biztosít arra is, hogy a nem túl távoli jövôben energia- és vízgazdálkodását, ökológiai alapokra helyezve, legalább részben függetlenítse a nagy ellátó rendszerektôl. Az erdôgazdálkodás és a hozzá kapcsolódó feldolgozó tevékenységek során keletkezô faipari hulladékokkal, erre alkalmas mezôgazdasági hulladékokkal és napenergiával mûködtetett helyi távfûtômû kiépítésével az egyre dráguló földgáz szerepe jelentôsen korlátozható. Mogyorósbánya vízrajzi elszigeteltsége a településrôl kikerülô szennyvíz minôségének nagyfokú ellenôrizhetôségéhez, tisztítás utáni biztonságos másodlagos felhasználáshoz nyújt jó alapot. A teljes önfenntartás jövôképe belátható idôn belül természetesen utópisztikus, ráadásul nehezen indokolható, hiszen a környékbeli városok munkahelyei kis távolságra vannak, a tömegközlekedés fejlesztése esetén rövid idô alatt elérhetôk. Az önálló települési létnek azonban, amennyiben Mogyorósbánya ezt a jövôt választja, hosszú távon mindenképpen feltétele, hogy a lakosság nagyobb része helyben keresse kenyerét, hogy gazdasági eredményeivel saját települését erôsítse.

17 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 6. oldal, összesen: 6 A lejtôre merôleges utcák teraszos jelleggel, egy-egy házsort tárnak fel Mogyorósbánya településökológiai vizsgálata a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Tájtervezési, -rendezési és -védelmi karának doktori képzése során egy féléves tantárgy keretében készült (konzulens: Mezôsné Szilágyi Kinga). A cikk a tanulmány átdolgozott változata.

18 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 1. oldal, összesen: /04/* TÓZSA ISTVÁN: TERMÁLTURIZMUS ÉS (TERMÉSZETI-TÁRSADALMI- GAZDASÁGI) KÖRNYEZETI HATÁSAI TÓZSA ISTVÁN tanszékvezetô egyetemi tanár, BKÁE Államigazgatási Kar, Szervezési, Vezetési és Településtani Tanszék TERMÁLTURIZMUS ÉS (TERMÉSZETI-TÁRSADALMI- GAZDASÁGI) KÖRNYEZETI HATÁSAI A köznyelvben és az idegenforgalmi szaknyelvben termálturizmusként ismert tevékenység részben a pihenô (rekreációs) turizmus, részben a gyógyturizmus része, hiszen az ezt igénybe vevôk nem mindegyike tart igényt vízgyógyászati kezelésre. A balneológiára rászorulók családtagjai pl. általában strandolás, nyári üdülés céljából veszik igénybe a termálturizmus szolgáltatásait (1. táblázat). Az 1950-es évek végén, az 1960-as években Miskolctapolcán egy, a világon szinte egyedülálló idegenforgalmi kínálat volt: egy aktív hidrotermális barlang fürdôje, a Hejôpatak forrásainál, a Bükk-hegység lábánál, egy délrôl nyitott kis völgykatlanban. Ennek az egykor mocsaras, ma szépen parkosított katlannak a mikroklímáját a termálvizes forrásokból kialakított, magas páratartalmat nyújtó kis tavacskák (Görög-tó, Kis-tó, Csónakázó-tó, Tavifürdô, strandmedencék, Hejô-patak) és a környezô tölgyesek révén az "Isten is a gyógyturizmus célállomásának teremtette" ahogy ezt már az 1400-as években felismerte a miskolci városi tanács, amikor az "orvoserejû Tapolczának" a még ma is idôszerû hasznosítását javasolta. Az egykori Barlangfürdô kaviccsal borított medrében az ember a talpa alatt érezhette a feltörô forrás vizét, az egykori Tavifürdô kristálytiszta termálvizében tavirózsák között úszkálhatott a vendég. Csodálatosképpen ez az egyedülálló élmény nem vonzott tömegeket a "vasfüggöny" mögötti Magyarországra. A turisztikai kereslet abban az idôben fordista volt, mint a gazdaság minden más ágában. Aki abban az idôben strandolni akart, az úszni, napozni, lángost enni, sört inni és fagylaltot nyalni kívánt. Ezt sem a Barlangfürdô sekély vizének természetes sötétségében, sem a termálforrásra épült apró Tavifürdô körmedencéjében nem tehette meg: így a strandra ment. Az 1970-es, 80- as évektôl kezdve elkezdett nôni a kereslet a posztfordista gazdaság áruvá váló immateriális értékei (az érintetlen természet szépsége, a testkultúra, az egészséges életmód) iránt is. Így tömegek kezdték elárasztani a Barlangfürdôt, a Tavifürdôt is. Higiéniai okok miatt kicsempézték hát a barlangot, hangulatvilágítást, dögönyözôket, lépcsôket, korlátokat, folyosókat építettek bele: kényszerûen megfosztották a természetességétôl. A Tapolca arculatát meghatározó Tavifürdôt pedig, amely kabinjai korlátozott számánál és kis medencéjénél fogva a még ekkor is fordista turisztikai kínálat szemében nem volt gazdaságosan üzemeltethetô, egyszerûen bedózerolták. A termálturizmus vízgyógyászati szolgáltatásai (termál- és kádfürdô, iszapkezelés, súly- és szénsavas fürdô, gyógy- és víz alatti sugármasszázs, víz alatti gyógytorna és gyógyúszás) iránti tömeges igény a posztfordista gazdasági környezet terméke, így nálunk mintegy két évtizedes késéssel jelentkezett Nyugat-Európához képest (2. táblázat).

19 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 2. oldal, összesen: 5 Az ország egyedülálló geotermális adottságai miatt a termálturizmus magyarországi kínálata egyre jelentôsebb a gyógyturizmuson és a rekreációs turizmuson belül. Ez óhatatlanul felszínre hozza az iparág környezeti kapcsolatainak kérdését. Nézetem szerint Magyarországon a termálturizmus környezeti kapcsolatai 6 típusba sorolhatók: úgymint a geotermális adottságokat jól kihasználó (1), az azokat nem kihasználó (2), az azokat túlhasználó (3), az azokat csak spontánul hasznosító (4), az azokat valamilyen tekintetben szakszerûtlenül hasznosító (5), s végül a geotermális adottságokat valamely erôs gazdasági ellenérdek mellett hasznosító (6) típus. A sorrend egyben az adottságok létének veszélyeztetettségi fokát is reprezentálja. A környezetet nem szabad csak a természeti környezetre korlátoznunk, környezetünk része a természeti mellett a gazdasági és társadalmi szféra is. A termálturizmus környezeti kapcsolatainak feltárásánál a gazdasági szférában egyrészt a vendégéjszakák száma, másrészt a kereslet lehet a mutató. A társadalmi környezeti hatások között a termálturizmus rendelkezésére álló mûszaki infrastruktúra s a humán infrastruktúra szolgáltatásai a meghatározók, míg a természeti környezet szempontjából az adottságot védeni hivatott területrendezés és a környezet fizikai állapotát védô környezetvédelem a legfontosabb mutató. 1. A jól mûködô kihasználás típusa Példák: Hajdúszoboszló, Gyula, Harkány, Balf, Bükfürdô, Zalakaros A fürdôhely külföldön és belföldön ismert, sok vendég keresi fel, nagy a kereslet, mind a mûszaki, mind a humán infrastruktúra jól szolgálja a termálturizmus igényeit. A helyi területrendezés felismeri az ágazat fontosságát, és mindent megtesz a természeti kincs védelméért is. A termálturizmus marketingje és a településirányítók stratégiája jó, a tevékenység eredménye a fürdôvárosi arculat. Veszélyforrás lehet az, ha a fürdô részvénytársaság ugyan, de nem áll a helyi településirányítás kontrollja alatt. Ezért a városnak/településnek többségi tulajdonának kell lennie a fürdôben, s emellett a fô részvényesek között lennie kell szállodának, utazási irodának, kórháznak, biztosítónak, nyugdíjpénztárnak vagyis olyanoknak, akik érdekeltek a termálturizmus prosperálásában. 2. A kihasználatlan adottság típusa Példák: a lezárt, illetve hasznosítatlan hévíz- és termálkutak. A környezetet ezek a kutak látszólag nem veszélyeztetik, hiszen idegenforgalom és kiszolgáló infrastruktúra nem kötôdik hozzájuk. A területrendezés sem számol velük, de éppen ezért a környezetvédelem sem védi vizüket, vízgyûjtôjüket, környezetüket. A

20 file://v:\informatika\webra\vati-webre\ \cikkek\138\ htm 3. oldal, összesen: 5 hatvanas években fúrt szénhidrogén kutatófúrások nagy része meddô, ami szinte minden esetben átforrósodott, hévízzé vált artézi vizet ad. Számos kút van, melynek bôséges és forró vize évtizedek óta elfolyik. Ezek illegális megnyitása, használata pedig a terület rendezetlensége és az infrastruktúra hiánya miatt erôs környezetszennyezést okozhat. Több száz, elvileg jól hasznosítható, "parlagon heverô" kihasználatlan geotermális adottságunk van az országban. A hasznosítás akadálya a vízvizsgálati költség, az évtizedek óta lezárt kút részbeni újracsövezésének és üzembe helyezésének igen magas költsége, valamint a fürdôberuházás milliárdos költsége. A befektetett eszközök igen lassú megtérülése is lohasztja a termálturizmus beruházás terén a vállalkozási kedvet. 3. A "túlhasználás" típusa Példák: Bükkszék, Cserkeszôlô, Parádfürdô, MezôkövesdZsóry-fürdô, Nagyszénás Az ilyen fürdôkbe sok vendég érkezik, nevük ismert, gyógyhatású vizük vonzó, tehát minden adott a nagy gazdasági haszon realizálásához. A fürdôhely mûszaki infrastruktúrája azonban fejletlen, viszont szolgáltatásokban nem szûkölködik. Ennek a következménye az, hogy építészetileg és a területrendezés szempontjából nem kellôen fejlett környezetben bódé- és sátorvárosok nyújtják a szolgáltatásokat kiábrándító módon. Ezeknél a fürdôknél valamilyen oknál fogva a helyi településirányítás kiengedte kezébôl a termálturizmus ágazatot, nem folytat megfelelô marketinget, a területrendezésben nem képviseli eléggé a fürdô érdekeit, a termálturizmussal kapcsolatos bevételekbôl nem tud elegendô összeget visszaforgatni a fürdôbe. Ezért a vendég nemcsak az egyébként bôséges szolgáltatások szegényes megjelenését, de a fürdô mint fô attrakció lepusztulását, illetve a fejlesztés hiányát is tapasztalhatja. Ennek az a következménye, hogy a látszólag szegényes attrakcióra (a termálvízre) látszólag igen dinamikus szolgáltatások települnek (sátrak, bódék, kirakodó árusok). Marketing szempontjából ez az "üdülôhelyi cápák" és a turistakopasztás nem szerencsés jelenlétét sugallja, és azt, hogy a kevés geotermális adottság túlságosan ki van használva. 4. A "spontán" használat típusa Példák: Egerszalók, Csisztapuszta Ebben a típusban ami a 2. típusú, lezárt kutak illegális megnyitásából, illetve az elfolyó víznek a helyi területrendezésben nem szabályozott módon való hasznosításából adódik a gyógyhatásáról elhíresült víz iránt nagy kereslet mutatkozik, de ez a vendégéjszakák számában helyileg nem realizálódik, mert az infrastruktúra nincsen kiépítve, a spontán termálturizmushoz megfelelô szolgáltatások sem kapcsolódnak. A kút területének tulajdonviszonya nem tisztázott, illegális bódék, üdülôkalibák épülnek, nincsen csatornázás, vezetékes infrastruktúra. A helyi településirányítás nemhogy profitálna ebbôl az adottságból, de a rendezetlen terület inkább terhet jelent neki. A rendezetlenség és a kiépítetlenség a fürdôhely környezetterheléséhez, tönkretételéhez vezet. 5. A szakszerûtlen hasznosítás típusai Példák: Miskolctapolca, Pesterzsébet, Kelenföld, a hajdúsági és a jászsági strandfürdôk, valamint a kiskunsági szikes tavak. A lehetôségekhez képest kevés a vendégéjszaka és a kereslet, ami a marketing rovására írható. Az infrastruktúra és a szolgáltatások a szikes tavak kivételével megfelelôek lennének a termálturizmus céljára, de nincsenek kihasználva. A helyi településirányítás is számol a fürdôkkel rendezési tervében, de a termálvízkincs környezeti védelmét valamely fel nem ismert prioritás miatt nem képes szavatolni. Következésképpen a vizet a termálturizmus mellett másra is használják, pl. öntözésre vagy ivóvíznek. A termálturizmus nem elsôdleges, ezért más ágazat (pl. regionális vízmû) veszélyeztetheti az adottságot (pl. a kôbányászat robbantásai által keltett rezgések hatására a hideg karsztvíz beáramlásával csökken a miskolctapolcai termálvíz hôfoka). A kelenföldi városközpont építésével párhuzamosan az egykori fürdô 15 forrásából mára egy sem

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet

A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Aggregátum bányászat Magyarországon

Aggregátum bányászat Magyarországon Nemzetközi Konferencia Cím: Az európai kitermelésben az ásványi források technikai, környezetvédelmi és biztonsági kiválóságának bemutatásai Helyszín: Radisson Blu Béke Hotel, H-1067 Budapest, Teréz Körút

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségei

Vidékfejlesztési Program pályázati lehetőségei pályázati lehetőségei Célcsoport: Mezőgazdasági termelők, Erdőgazdálkodók, Élelmiszer-feldolgozók. Összes forrás: 4200,8 millió euró Támogatási formák: Vissza nem térítendő támogatás, Kamattámogatás Prioritások:

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége

Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége MAGYAR FÜRDŐVÁROSOK SZÖVETSÉGE KÖZGYŰLÉS Tudományos szeminárium Kisbér, 2012. december 7. Szabó Zoltán egyetemi adjunktus titkár, Magyar Fürdővárosok Szövetsége Bevezetés Az elmúlt évtizedekben megvalósult,

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására

Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására Javaslat a Belügyminisztérium STARTMUNKA Programjában való 2011-2012 évi részvételhez önkormányzati hozzájárulás megadására Ózd, 2011. szeptember 1. Előterjesztő: Fazekas Zoltán alpolgármester Előkészítő:

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET

Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Vidékfejlesztési Program 2015. ÉVRE SZÓLÓ ÉVES FEJLESZTÉSI KERET Felhívás azonosító tervezett ideje VP4-10.1.1-15 Agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetés 158.6 egyszerűsített október VP4-11.1.1-11.2.1-15

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02.

TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. TECHNOLÓGIAI RENDSZEREK 02. dr. Torma András 2011.09.13. Tartalom 1. Technológiák anyagáramai, ábrázolásuk 2. Folyamatábrák 3. Technológiai mérőszámok 4. Technológia telepítésének feltételei 5. Technológia

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben