Intézményi Prevenciós Program a gyakorlatban. Dániel Zoltán Dr. Sztanek Endre Alapítvány titkára

Átírás

1 Intézményi Prevenciós Program a gyakorlatban Dániel Zoltán Dr. Sztanek Endre Alapítvány titkára

2 Intézményi Prevenciós Program Az Intézményi Prevenciós Program (IPP) szakaszai: Megelőzési, felkészülési szakasz Veszélyek elleni védekezés, helyes magatartási szabályok veszély alatt Helyreállítás időszaka (kárfelmérés) Az Intézményi Prevenciós Munkacsoport (IPM) tagjai: Intézmény vezetője Prevenciós felelős Az elsősegély-nyújtó A műszaki kérdésekben járatos dolgozó A gondnok

3 Intézményi Prevenciós Program Az Intézményi Prevenciós Program (IPP) főbb részei: Adatgyűjtés a lakóhely adottságairól, az intézmény környezetéről Települést és az intézményt fenyegető külső veszélyeinek beazonosítása (fő közlekedési utak, veszélyes üzemek, hulladéklerakó helyek, stb.) Belső veszélyek (tanműhely, fűtés, konyha, világítás, építészeti adottságok, stb.) A veszélyhelyzetek elkerülése, megelőzése (tűzvédelmi, polgári védelmi, munkavédelmi feladatok) A veszélytípusok rövid, célirányos megfogalmazása A veszélyek elleni védekezés, és azok elhárítása Az emberi élet és az anyagi javak mentésére vonatkozó feladatok veszélytípusonként: A kialakult helyzet felmérése Riasztási lánc készítése Részletes cselekvési program a felelősök megjelölésével Épület kiürítésének terve Elzárkózás terve A mentést végzők biztonsága érdekében hozott intézkedések Az épület-biztonsággal kapcsolatos intézkedések A kommunikációs feltételek kialakítása intézményen belül és kívül Helyreállítási feladatok

4 Az IPP összeállítása, felépítése A település jellemzői: A település típusa A település résztérképe (jelölve az intézményt) A település fekvése, földrajzi jellemzői A település lélekszáma A település megközelítési útvonalak, főútvonalak A településen vagy környezetében található ipari üzemek, kereskedelmi-, szolgáltatóegységek Az intézmény jellemzői: Az intézmény fő tevékenysége Helye a településen Megközelítési lehetőségek Fő útvonalak Közvetlen közelében található veszélyforrások Az intézmény épületi adottságai: Alapterülete Felépítése, szerkezete, anyaga Helyiségek fajtája, száma (tanterem, tornaterem, ebédlő, konyha, tanműhely, uszoda, stb.)

5 Az IPP összeállítása, felépítése Személyi adottságok: Az ott dolgozók száma A tanulók száma Speciális jellemzők (mozgáskorlátozott, 3 éven aluli, stb.) Egyéb sajátosságok Kőbányán számba vehető külső és belső veszélyek: Szélsőséges időjárás Tűzesetek Járványok, fertőzések Hulladéklerakó helyek Társadalmi eredetű (migráció, terrorizmus) veszélyek Ipari, vegyi jellegű veszélyek (gyártás, raktározás, szállítás) Technikai meghibásodások (közművek, energiaszolgáltatások) Értesítendők a veszély bekövetkeztekor: Helyi tűzoltóság, polgári védelem (helyi katasztrófavédelmi szervek) Helyi rendőrség Helyi önkormányzat, fenntartó szervezet

6 IPP összeállítása, felépítése Cselekvési terv veszély esetén: A helyi riasztási módok Riasztási lánc (nevek, telefonszámok) Feladatok a megbízottak részére Menekülési utak, útvonalak, kijáratok Gyerekek gyülekezési helyei (több is lehet), a létszámok azonnali ellenőrzése Dolgozók legfontosabb teendői Elsősegély-nyújtó eszközök helyei Élelem, ivóvíz beszerzési lehetőségei Teendők riasztáskor: Elzárkózáskor (pszichológiai tényezők, figyelem elterelő foglalkozások, fegyelem fenntartása) Az épülete kiürítése esetén Fűtés, víz, gáz és áramszolgáltatás kimaradás esetén Veszély esetén használható helyiségek, eszközök felsorolása

7 Érintettek felkészítése A dolgozók felkészítése: Gyerekek mentése Naplók, anyakönyvek mentése Nagy értékű vagyontárgyak mentése Az intézmény területén tartózkodó vendégek, szülők mentése A tanulók felkészítése: Az iskola riasztási jelének ismerete Az iskola menekülési útvonalának ismerete A veszélycsökkentő tudatos magatartás kialakítása, amely a biztonságot erősíti Alapozó elméleti felkészítés Emlékeztető elméleti felkészítés Veszélyhelyzeti felkészítés és tájékoztatás Gyakorlat (intézmény riasztási tervét kell kipróbálni, ami lehet részleges, de mindenre kiterjedő is)

8 Riasztási gyakorlat Évente egy alkalommal (részleges, vagy komplex) a szimulált veszélyt dokumentálni kell, riasztás időpontja, helyszíne, résztvevők száma, végrehajtás módja, médiakezelés (az intézmény nevében, részéről ki nyilatkozhat az eseményről). Forrás: oktatási anyag (SZE10)

9 Riasztási gyakorlat Forrás:

10 Riasztási gyakorlat Eközben az iskolában Elzárkózás történt, melynek során: Az észlelést követően a nyílászárókat bezárták A riasztási láncnak megfelelően megkezdték az intézményben a Prevenciós Program végrehajtását A gyermekeket a Prevenciós Programban foglaltak szerint helyezték el épületen belül Az iskola tornatermében jelölték ki az elsősegély-nyújtó helyet, és sebesült gyűjtő helyet Az iskola udvarán, szabad területein senki sem tartózkodhatott az elrendelt Elzárkózás miatt Tapasztalatok: Az intézmény dolgozói ismerték a riasztási láncot Az intézmény dolgozói a rájuk bízott feladatokat maradéktalanul végrehajtották Az iskola-vezetés részéről a bejelentési és riasztási kötelezettségnek eleget tettek a programban foglaltak alapján A sérültek elhelyezése, elsősegélyben részesítése megfelelő volt Az intézményen belüli tájékoztatási rend is megfelelően működött A gyakorlat az intézményi dolgozók ismeretének felmérésére vonatkozott! A gyermekek viselkedését nagyban elősegítette az iskolában már 4 éve folyó Alapítványi veszélyhelyzeti felkészítés

11 Riasztási gyakorlat október 13.-án a Harmat Általános Iskolában és a Csodapók Óvodában Komplex gyakorlatra került sor. Mind a beavatkozó szervek részéről, mind az oktatási intézmények részéről a Prevenciós Program többrétű alkalmazására került sor. A két oktatási intézmény két különböző, de egymással összefüggő polgári védelmi feladatot hajtott végre. A Harmat Általános Iskolában elzárkózásra került sor, mely közben kiderült, hogy egyes termekben a nyílászárók nem alkalmasak az elzárkózás végrehajtására, és az intézmény többi helyiségében sincs lehetőség ezen osztályok elzárkóztatására. Így a három 7. osztályt ki kellett menekíteni az intézményből szükségvédő eszközök használatával. Azért a 7. osztályok voltak ezek, mert a 2008 szeptemberében beindított oktatási program keretében a 7. évfolyamosok tananyaga a szükségvédő eszközök készítése és alkalmazása, valamint a helyes magatartásforma egy esetleges vegyi katasztrófa bekövetkezésekor. A Csodapók Óvoda, mind elhelyezkedéséből, mind az óvodában folyó Alapítványi oktatási programból kifolyólag jó választásnak bizonyult az iskolából kimenekítettek befogadására. Így az óvoda, a prevenciós program részét képező, befogadási feladatokat is gyakorolta az elzárkózási feladatok mellett.

12 Riasztási gyakorlat 2010.

13 Riasztási gyakorlat Tapasztalatok: Az intézmény dolgozói ismerték a riasztási láncot Az intézmény dolgozói a rájuk bízott feladatokat maradéktalanul végrehajtották Az iskola-vezetés részéről a bejelentési és riasztási kötelezettségnek eleget tettek a programban foglaltak alapján A sérültek elhelyezése, elsősegélyben részesítése megfelelő volt Az intézményen belüli tájékoztatási rend is megfelelően működött A gyakorlat az intézményi dolgozók ismeretének felmérésére vonatkozott! A gyermekek viselkedését nagyban elősegítette kerületi felmenő rendszerű oktatási program A befogadó intézmény dolgozói ismerték a riasztási láncot A befogadó intézmény dolgozói a rájuk bízott feladatokat maradéktalanul végrehajtották mindkét feladatban Az óvoda-vezetés részéről a bejelentési és riasztási kötelezettségnek eleget tettek a programban foglaltak alapján

14 Kőbányai gyermekfelkészítés A katasztrófák elleni védekezés több évezredes múltra tekint vissza, és ez a folyamat tükrözi az emberiség küzdelmét a természeti, majd a civilizációs veszélyekkel szemben. A 13/1998. (III.6.) BM rendelet meghatározza a polgári védelmi felkészítés követelményeit. Ezek szerint nagy hangsúlyt kell fektetnünk a megelőzésre, a lakosság felkészítésére. Kőbányán immáron negyedik éve ( tanév) folyik az általános iskolás korú, felső tagozatos tanuló ifjúság polgári védelmi felkészítése felmenő rendszerben. Ebben az oktatásban részt vesz a kerület minden önkormányzati fenntartású iskolája (10 db), valamint a fővárosi fenntartású (1 db) és alapítványi iskolák (5 db) is. A kerületi polgári védelmi ifjúsági lakosságfelkészítés keretében végrehajtott oktatás és képzés célja a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzése, különös tekintettel a helyes magatartási formák kialakítására, a szabályok kondicionálására, melyek a veszélyhelyzetek megelőzését teszik lehetővé. Képesek legyenek a gyerekek önmaguk és társaik mentésére, hogy megismerjék a tanulók az oktatás és nevelés során a körülöttük lévő veszélyforrásokat, és megtanulják, hogy mit tegyenek veszélyhelyzet esetén. Az általános iskolákban a törvény és a NAT szerint a es tanévtől oktatható a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzése, kezelése. Ezt a lehetőséget, és törvényi előírást meglovagolva Kőbányán bevezetésre került az általános iskolás gyermekek ötödik évfolyamtól nyolcadik évfolyamig, felmenő rendszerben történő oktatása.

15 Forrás: Dr. Sztanek Endre Alapítvány Kőbányai gyermekfelkészítés

16 Kőbányai gyermekfelkészítés Forrás: Dr. Sztanek Endre Alapítvány Ötödik osztályban az óra kezdetekor minden egyes tanuló (a hiányzókét az osztályfőnökök kapják, meg, hogy később odaadják a gyermekeknek) egy szórólapot kap, ami A/5-ös méretű. Ezen a szórólapon Kőbánya címere, a Katasztrófavédelem logója, a mentőerők telefonszámai, alapvető fogalmak (pánik, biztonság, stb.) definíciói és egy kimenekítő csomag összeállításához szükséges dolgok listája szerepel. Az óra kezdetén tisztázni kell, hogy mi is az a polgári védelem, mi is az a katasztrófavédelem, mert sajnos a gyerekek is, bár kisebb számban, mint a felnőttek, keverik a polgári védelmet a polgárőrséggel. Ebben, és a Katasztrófavédelem fő tevékenységeinek tisztázásában segít a kiosztott anyagon található logó. Ezt követően következik egy, a gyermekeket megmozgató, és gondolkodásra serkentő feladat. Egy apró hátizsákból a kimenekítő csomaghoz szükséges, és nem szükséges dolgok laminált képeit osztjuk ki közöttük. Ezt követően mindegyik gyermek feláll, felmutatja a kezében lévő képet, elmondja, hogy szerinte kell, vagy nem kell a csomagba, majd válaszát megindokolja.

17 Kőbányai gyermekfelkészítés Az ötödik évfolyam oktatásához szükséges eszközök listája nem túl hosszú, de mégis hasznosnak és elégnek bizonyulnak. A fenti leírásban szereplő szóróanyag (min. 30 db / óra), a kimenekítő csomag összeállításához szükséges hátizsák, a laminált képekkel, valamint gyurma ragasztó, hogy a táblára fel lehessen tenni azokat. Ezek költségvonzata a kerületben minden évben más és más, mivel az osztályok létszáma változik, de egy gyermekre lebontva, a felkészítése éves szinten 250,- forint körüli összegre rúg. Forrás: Dr. Sztanek Endre Alapítvány

18 Kőbányai gyermekfelkészítés A hatodik osztályok átlagos létszáma alig tér el az ötödikesekétől, 27 fő, és az évfolyamonkénti számuk szinte teljesen megegyezik azzal. A hatodikos évfolyamnak tartott órák szintén 45 percesek, és elmondható, hogy ezek is az esetek nagy többségében az osztályfőnöki órákon kerülnek megtartásra. Itt is mind a gyermekek, mind a pedagógusok várják a felkészítést, mivel az iskola részéről a hatodik évfolyam oktatása technikai eszközök előkészítését igényli. Hatodik évfolyamon a gyermekekkel az óra elején, egy 5-10 perces időtartamban, gyorsan átbeszéljük, leginkább kérdezz-felelek módon, az ötödik osztályban hallottakat, majd a katasztrófákról, Kőbányáról, a Polgári Védelem munkájáról és a kerületi Ifjúsági Versenyről készült 20 perces filmet vetítünk le nekik. Ennek a filmnek a vetítéséhez szükséges az iskola részéről egy lejátszó eszköz (laptop) és egy kivetítésre alkalmas eszköz (projektor). Az előkészületeket a pedagógusok nem tudják titokban tartani tanulóik előtt, így ezt az órát még nagyobb érdeklődéssel szokták várni a gyerekek. Forrás: Dr. Sztanek Endre Alapítvány

19 Kőbányai gyermekfelkészítés A film végignézését követően a gyerekek a fennmaradó időben, a filmen látottakkal, vagy más, a film témájához kapcsolódó dolgokkal kapcsolatban tehetnek fel kérdéseket az óra tartóinak. Ezek a kérdések általában igen fontos dolgokra irányulnak, és egy rejtett kontrollt adnak a gyerekek tényleges, a tavalyi oktatásból megmaradt tudásáról. Itt, ennél a pontnál lehet az előző évben elmondottakat megerősíteni, elmélyíteni a tudást. A hatodik évfolyam oktatásának költségvonzata az adott film elkészítése, mely a költségen kívül a kerület és kerületi polgári védelmi kirendeltség munkájának bemutatásához szükséges rész elkészítésében a kirendeltség dolgozóitól aktív közreműködést igényel. A film elkészítési költségét, és azt, hogy minimum 5 éven keresztül használható az oktatásra, így a hatodik évfolyam képzése fejenként 130,- forint költséget jelent. Forrás: Dr. Sztanek Endre Alapítvány

20 Kőbányai gyermekfelkészítés A hetedikes évfolyamok száma sem tér el sokban az ötödik és hatodik osztályok átlagától. Ez a kerületben átlagosan osztályonként 23 fő. Hetedik évfolyamon, csakúgy, mint a hatodik évfolyam esetében nem tartható titokban, hogy mi lesz az anyag. A hetedikes tananyag két fő részre bontható. Az első részben átbeszéljük az előző két év anyagát percben, majd ezt követően kiosztunk számukra ismét egy szórólapot, amely kinézetét tekintve megegyezik az ötödik évfolyam szórólapjával, ám tartalmában eltér. A szórólapon szó kerül a veszélyesáru-szállító járművekről, azok jelöléseiről, a veszélyforrásokról, amiket magukban hordoznak, és természetesen a veszélyhelyzet bekövetkeztekor tanúsítandó magatartásformákról és a katasztrófavédelem ezzel kapcsolatos jelzéseiről, közléseiről, tájékoztatásairól. Majd a szóróanyag átbeszélését követően egy szimulált veszélyhelyzet átbeszélésével, ha úgy tetszik, eljátszásával rögzítjük a leírtakat a gyermekekben. Forrás: Dr. Sztanek Endre Alapítvány

21 Kőbányai gyermekfelkészítés Ezt követően a fent említett veszélyhelyzet kapcsán megismerkednek az elzárkózás, kimenekítés, kitelepítés, befogadás fogalmi hátterével, és az ezek során tanúsítandó magatartásformákkal. Majd közösen megvizsgáljuk azokat a lehetőségeket, melyek kihasználásával szükségvédő eszközöket készíthetnek otthonukban, vagy az iskolában. A hetedik évfolyamosok oktatásának költségvonzata megegyezik az ötödikes évfolyam költségével. Ugyanis itt is a megfelelő mennyiségű szóróanyag előállítása és a szimulált helyzet bemutatásához, eljátszásához szükséges eszközök előteremtése teszi ki a költség teljes egészét. Forrás: Dr. Sztanek Endre Alapítvány

22 Forrás: Dr. Sztanek Endre Alapítvány Kőbányai gyermekfelkészítés

23 Felkészítés kiértékelése Az oktatás célját szem előtt tartva állítottuk össze a 8. osztályosokkal megíratott tesztet. Ennek megfelelően három fő részre osztottuk az eredmények kiértékelését. 0-50%-ig az általános műveltség és katasztrófavédelmi tudás alatti szintnek felel meg az eredmény, 50-80%-ig az általános műveltség és katasztrófavédelmi tudásnak felel meg az eredmény, %-ig az általános műveltséget és katasztrófavédelmi tudást meghaladó az eredmény. A kérdéseket ennek megfelelően úgy állítottuk össze, hogy a kérdések között szerepeltek olyan tudásra vonatkozó feladatok, melyek a kerületi oktatási anyagra vonatkoztak. A teszteket a Közép-Pesti Irány összes kerületével együttműködve, minden kerületből vett referencia osztályokkal írattuk meg, hogy a kerületi oktatási program eredményességét mérhetővé tegyük. Ezeket az eredményeket összesítettük, és a fenti szempontok figyelembe vételével kiértékeltük.

24 Felkészítés kiértékelése A tesztek kiértékelését követően (160 gyermek részvételével) a következő eredményekre jutottunk:

25 Felkészítés kiértékelése Az általános tudásra és a speciális tudásra vonatkozó különbségek alakulása:

26 Köszönjük a megtisztelő figyelmet!