Média és filmelmélet I. Dr. Móré Mariann

Átírás

1 Média és filmelmélet I. Dr. Móré Mariann

2 A film, mint esztétika A film: nem egy új világot fedezett fel, mely eddig rejtve volt a szemünk elől Felfedezi az ember látható környezetét és ehhez való viszonyát. (tér, táj a dolgok arca, a tömegek ritmusa). megszüntette a néző rögzített távolságát: azt a távolságot, mely eddig a látható művészetek lényegéhez tartozott.

3 A film, mint esztétika A kamera magával viszi a szememet. Be a kép kellős közepébe. A film teréből látom a dolgokat. Pillantásom és ezzel tudatom azonosul a szereplőivel. Azt látom, amit ők látnak a maguk szemszögéből. Nekem magamnak nincs is nézőpontom. És amikor a filmen az egyik szereplő a másik szemébe néz, az én szemembe néz le a vászonról.

4 A film, mint esztétika BALÁZS BÉLA: A film századunk (XX. sz.) népművészete. Sajnos, egyelőre nem olyan értelemben, hogy a nép lelkéből ered, hanem, hogy a nép lelkét formálja át. A városi lakosság fantáziájában és érzésvilágában a film vette át azt a szerepet, amelyet valamikor a mítoszok, legendák és népmesék töltöttek be.

5 A film, mint esztétika Kezdetben: alkalmi felvételek által közvetített jelenetek hatottak a maguk nyersességében Figyelembe kell venni: az elbeszélés követelményeit (oksági kapcsolatok, motivációk) az ábrázolásban helyet kapó szimbólumok jelentéstartalmát (kereszt, zászló, magatartáselemek).

6 A film, mint esztétika Művészi nyelv valamilyen eseményt nem mutatnak végig, (vagy egyáltalán),helyette elmondják a történetet, vagy helyettesítik azt. (a szeretkezés aktusát sokáig egyáltalán nem ábrázolta a film) a cselekményt közvetlenül előrevivő elemek mellett a gesztusoknak is nagy szerepe van. (Michael Jackson)

7 A film, mint esztétika A történet a paraszt a faluja határában vidéket lát, szántóföldet, utat, fát, stb. a festő ugyanitt tájat észlel, esztétikumot szűr ki, pontosabban teremt a formanyelv segítségével; színeket, harmóniát, fényt, egy élményt ragad meg a rendező ugyanitt történetet lát a valóságban nincsenek történetek, történések vannak, s ezek végtelenül áradnak.

8 Műelemzés A műelemzés: a műértés és a műélvezet fokozásának eszköze, hozzájárul a befogadásban szerzett élmények hatásának tudatosításához és elmélyítéséhez a műalkotásokról való beszéd során kap szerepet célja a hatás magyarázata A futball élvezetét növeli a róla való elemző beszéd!!!!!!!!!!!

9 Műelemzés a műalkotások érzékeinken keresztül hatnak festmény és kalapács mit kezdjünk a látvánnyal? (közlekedés) Műalkotás: a látvány által bennünk keltett érzelmi, hangulati, lélektani hatás

10 Műelemzés A műalkotások hatása korról korra, sőt emberről emberre változhat Neveltetés és erotikus film Műelemzés: érvek és magyarázat (miért tetszik, vagy miért nem)

11 Műelemzés mit jelent?", mi a mondanivalója?" minden értelmezés valakinek az értelmezése Diszkurzív tér és többértelműség

12 Kacsa vagy nyúl? Elemzés és értelmezés nem tudjuk az alakzatot egyszerre kacsának és nyúlnak látni, a két értelmezés váltogatva tud csak érvényesülni pontosan meg tudjuk mondani, melyek azok az elemei az ábrának, amelyek kétértelműek.

13 Műelemzés értelmezési sablonok (fekete szín és gyász) Társadalmi norma és kulturális szignál

14 Gondolta a fene!": a belemagyarázás". Arany János: belemagyarázás az, amikor indokolatlanul szándékolt jelentést tulajdonítunk bizonyos műalkotásoknak A művészet nem kommunikációs forma (kód-dekód, szándék megértése) A művész bizonyos hatásokat akar elérni Kinek mi jut eszébe ( a művész nem tudja befolyásolni. ) MÁTRIX

15 Miért kell megmagyarázni a hatást? Pedagógiai (hogyan lehet észrevenni, ha valami szép) Kritikai (elemzés egyetlen személy saját ízlését demonstrálja egy műalkotással kapcsolatban) Alkotófolyamatbeli (a rendező elmagyarázza munkatársainak, milyen hatást szeretne elérni, és ehhez milyen eszközöket tart célravezetőnek) Elméleti (politikai, pszichológiai, elméletek bizonyítéka)

16 Az elemzés folyamata leíró problémamegoldó Feltétel: kiinduló megfigyelés (a Pszicho fekete-fehér film)

17 A leíró elemzés Szempontok (pl.a filmek csoportosítása): elbeszélésmód, képi világ, vágás, színészi játék, rendezés, forgatókönyv, zene

18 A leíró elemzés Az elemzés: a film történetelmondó, körkörös elbeszélőszerkezetű, képi kompozícióiban többnyire kicsi a mélységélesség, a színészi játék visszafogott, dramaturgiailag kis feszültségeket alkalmaz, vágásmódja folyamatos, beállításai hosszúak, kevés kameramozgással dolgozik, műfajilag melodráma, témája a századeleji munkásmozgalom

19 A problémamegoldó elemzés Kérdésfelvetés: Miért van ez itt? Mit akar ezzel mondani? Ez miért ilyen, és miért nem olyan? Hogyan jelenik meg ez vagy az az általános probléma ebben a konkrét filmben?

20 A Psycho zuhanyjelenete Kiinduló megfigyelés: A Psycho zuhany-jelenete rendkívül ijesztő hatást kelt. Leíró elemzés: A jelenet vágási stílusa elüt a film többi részétől, a zene a környezetéhez képest nagyon felfokozott, a filmben egyedül itt látni szinte teljesen meztelen női testet. Hipotézis: Ezeknek az anomáliáknak köze lehet a különleges hatáshoz. Problémamegoldó elemzés: Hogyan működnek együtt ezek a stíluselemek, és hogyan járulnak hozzá a félelmetes hatás felkeltéséhez? Hogyan vezeti föl Hitchcock ennek a jelenetnek a stílusát az ezt megelőző részek stíluselemeivel?

21 A mozgókép mint látvány 1. Mi legyen a kép meghatározó tartalmi motívuma; 2. Milyen legyen a kép kompozíciója. Nagytotál: magában foglal egy egész tájrészletet, amely elég nagy ahhoz, hogy beleférjen egy nagyobb emberi csoport,

22 A mozgókép mint látvány kistotál: szűkebb térrészlet, amelyben több emberi alak is teljes egészében belefér, és bőségesen látható a környezetük is;

23 A mozgókép mint látvány amerikai plán: egy személyre koncentrál, a személyt combközéptől vágja le", az alak körül még elég sok tér marad szabadon

24 A mozgókép mint látvány szekond: emberi alak esetében deréktól fölfelé mutatja a személyt, már nem sok tér van az alak körül;

25 közeli (vagy premier): egy arc vagy más nagyobb testrész tölti be az egész képmezőt

26 szuperközeli: egy arcrészlet (például szempár) vagy a test kisebb részlete tölti be a képmezőt

27 Filmtörténet Egy fogadás az amerikai Central Pacific vasútcég elnöke, Leland Stanford 1873-ban 25 ezer dollárt tett arra: van olyan pillanat, amikor a vágtató ló négy lába a levegőben van. A bizonyításra Edward Muybridge fotóst kérték fel, akinek 1/500-ad másodperccel készített több képén a négy láb a levegőben volt Stanford nyerte a fogadást. (film1)

28 Filmtörténet Emile Reynaud phenakistiscope (forgó korong): egy figura 8-12 mozdulatát egy résen át nézve összefüggő mozgássor látszott. Zootrope: egy dob belső oldalán sorakozó képek a futó réseken át nézve megelevenedtek. (film2,3)

29 Filmtörténet

30 Filmtörténet Edison 1887: a képeket henger palástjára vitte fel, s nagyítóval kellett nézni. Edison 1894: New York-i kinetoszkópszalonjában öt készüléken lehetett filmet nézni, 25 centért. Ez védettség híján hamar elterjedt Európában, a Lumiere-fivérek apjuktól kaptak egyet.

31 Filmtörténet Lumiere-fivérek: a kivetítés lenne az igazi, egy varrógép nyomán oldották meg a film szaggatott mozgását.

32 Filmtörténet március 22: az első filmvetítés Lyonban Első, egyperces filmjük címe: A munkaidő vége ezen a munkások kijövetelét mutatták a gyárból. Film 4

33 Filmtörténet december 28: a párizsi Boulevard des Capucines-i Grand Caféban mutatták be a fizető közönségnek filmjeiket (a Lelocsolt locsoló, A vonat érkezése, s még nyolc darab) film5

34 Filmtörténet Az első magyarországi filmvetítések május 10-én kezdődtek Budapesten. Royal Szálló kávéházi részében naponta többször félórás műsort vetítettek

35 Filmtörténet Edvin Porter: A nagy vonatrablás (1903) film6 A természetes környezet és a mozgás is fontos szerepet kapott. A 14 jelenetből álló film az első westernfilm az első amerikai kasszasiker A film egyik leghíresebb jelenete: az egyik rabló a kamera fele lő ez megrémítette a korabeli nézőket. Ez a film volt az első, amelynek forgatása közben fahrt-síneket használtak

36 A burleszk Burleszk (olasz burla tréfa, móka ): olyan bohózatfajta, amely képtelen helyzetekre, torzításokra, kiélezett helyzetkomikumokra épít tipikusan némafilmes műfaj kiindulópontja a kisember kiszolgáltatottsága a tárgyi és az emberi környezet támadásainak a támadásokat elszenvedve-kivédve a hős egy sor ésszerűtlen cselekvésbe kényszerül.

37 A burleszk Legismertebb színésze Buster Keaton (1895. október február 1)

38 A burleszk Buster Keaton Szülei illuzionisták voltak. A Buster becenevet munkatársától, Harry Houdinitől kapta. Színészként 127 filmben játszott és 48 filmet rendezett A hangosfilm gyorsan véget vetett karrierjének film7

39 A burleszk Buster Keaton a legmerészebb gegeket is rezzenéstelen arccal tudta előadni csak a legritkább esetben szorult trükkök segítségére az ellenséges emberekkel szemben nyugodt marad

40 A burleszk Charles Chaplin (1889. ápr dec.25.): angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer.

41 A burleszk Charles Chaplin szülei kabaréénekesek voltak apja Charlie születése után elhagyta a családot, anyja elmeotthonba került hosszú időt töltött árvaházakban szeptember 2-án érkezett az Amerikai Egyesült Államokba egy mutatványos társulat főszereplőjeként.

42 Charles Chaplin A toprongyos csavargó figurája: január 5. Chaplin belépett a Keystone stúdió ruhatárába, és az ismert felszerelésben (sminkben, mozgással, ruhában) jött ki onnan.

43 Charles Chaplin 1918-ban megalapította saját független filmprodukciós cégét és a következő 33 évben itt dolgozott alkotói szabadságban ös Aranyláz volt Chaplin legbonyolultabb vállalkozása. Két hétig forgattak a Sierra Nevada hegységeiben. 600 statisztát hoztak többnyire hajléktalanokat, hogy felmásszanak a 700 méteres hófedte kaptatón.

44 Charles Chaplin Az Aranyláz a Brüsszeli 12-ben a második helyen szerepel. Chaplin élete végén azt nyilatkozta: szeretné, ha erről a filmről emlékeznének rá.

45 Charles Chaplin Modern idők (1936): a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikus - ugyanakkor érzelmes víziója.

46 Charles Chaplin Diktátor (1940): népszerűségének elvesztését kockáztatta.

47 Charles Chaplin liberális és baloldali nézeteket vallott az amerikai állampolgárságot folyamatosan visszautasította gyanús figurává vált az FBI szemében,kommunista szimpátiával vádolták meg 1952-ben a Rivaldafény londoni bemutatójáról már nem tudott visszatérni az Államokba, mivel a legfőbb ügyész érvénytelenítette a hazatérési engedélyét. Svájcban telepedett le

48 Filmtörténet Patyomkin páncélos (1925) fekete-fehér orosz, szovjet némafilm Szergej Mihajlovics Eisenstein filmrendező leghíresebb alkotása

49 Patyomkin páncélos A film az 1905-ös oroszországi forradalom egyik epizódját dolgozza fel: a Patyomkin legénységének lázadását A témát Eizenstein a forradalomról szóló nagyhatású filmeposszá alakította

50 Patyomkin páncélos Eizenstein: a film lényege a montázs, a képek egymás mellé állításának módja Felfogását az 1+1=3 képlettel szokták jellemezni: két egymást követő kép összhatásából olyan új jelentés születhet, amely jelentést önmagában egyik kép sem tartalmazza. Eisenstein számára a pátosz,az erős emocionális hatás kiváltása az egyik legfontosabb cél

51 Patyomkin páncélos Eisenstein a filmet a klasszikus tragédia szerkezetéhez hasonlóan öt felvonásból építette fel: 1. Emberek és férgek 2. Dráma a fedélzeten 3. A halott tettekre hív 4. Az ogyesszai lépcső 5. Találkozás a hajórajjal

52 Filmtörténet Az első hangosfilm: A dzsesszénekes (1927) A hangosfilm leglátványosabb áldozata maga a filmművészet volt A színészeknek a mikrofon irányába kellett beszélniük, a színészi mimikát ezzel korlátozva A hang megjelenésével a végig mondott mondatokat kell felfognia a közönségnek, s ez ritmusában is közelíti az ábrázolást a valósághoz.

53 Filmtörténet A kék angyal (1930) az első jelentős német hangosfilm ez hozta meg a sikert Marlene Dietrich számára

54 Filmtörténet Jean Renoir: A nagy ábránd (1937) a háborúban az ellenségeskedések közepette is érvényesülő emberi szolidaritás filmje

55 Az amerikai film a harmincas években bűnügyi filmek, középpontjukban a nyomor, és a gengszterizmus révén való meggazdagodás kontrasztja áll rémfilmek, amelyek a létbizonytalanságot, a bűnözést tárgyiasították (Frankenstein 1931).

56 Az amerikai film Orson Welles: Aranypolgár (1941) a film rendezője, producere, az egyik forgatókönyvírója és főszereplője is egy személy volt, az akkor még filmszakmában kezdőnek számító, 26 éves Orson Welles.

57 Orson Welles: Aranypolgár leplező gúnyrajz a század első, hihetetlen hatalommal bíró sajtómágnásáról (Hedda Hoppert) Kane alulról kapaszkodott fel, amikorezt "elfelejtette", egy csapásra mindent elveszített. Magányosan halt meg - pedig halhatatlannak tűnt -, és vele együtt gazdagsága, hatalma és dicsősége is meghalt

58 Orson Welles: Aranypolgár Kane lejtett szögből történő fényképezése a dölyfös akarnokot emeli ki. Amikor hatalmas méretű plakátja előtt szónokol, szinte úgy érezzük, hogy nem is ő, hanem a plakát beszél, minden szava csak üres reklámfogás

59 Realizmus Vittorio de Sica ( ) az olasz neorealizmus egyik legfontosabb alakja. A neoralista alkotók kivitték a kamerát az utcára és kemény ábrázolásukkal fel akarták rázni közönségüket.

60 Vittorio de Sica Biciklitolvajok 1948

61 Vittorio de Sica: Biciklitolvajok A megrázó történet a munkanélküliség drámáját mutatja be: a főhős álláshoz juthat, amennyiben van biciklije. Olaszországban ez a film is heves támadások célpontja lett.

62 A modern filmművészet Filmművészet az ötvenes évekig: kritika a kapitalizmussal szemben Ötvenes évek: nyugaton a kapitalizmus stabilizálódott, megteremtődtek a fogyasztói társadalmak Filmművészet a hatvanas évektől: a polgári világ újfajta ellentmondásainak ábrázolása (széles skálán mutatja be a belső lelki ürességet, a torzulást, az ideálnélküliséget)

63 A modern film Újfajta gondolkodás, látásmód jellemzi A cselekmény helyett a képábrázolás kerül a középpontba A filmek sokszor jelenítenek meg látomásokat, fantázia- és emlékképeket

64 A modern film Előszeretettel él az absztrakció lehetőségével: jelképes szereplők, elvont képszerkesztési elvek, az elbeszélés töredékessége, filozofikus dialógusok Célja:elsősorban nem a szórakoztatás, hanem embert foglalkoztató alapvető kérdések megfogalmazása Célja. az emberek közötti viszonyoknak a modern élettérben való ábrázolása Legjelentősebb alkotói Fellini és Bergman.

65 Frederico Fellini Rimini, január 20. Róma, október 31. Munkái a művészfilmek és a szórakoztató filmek kedvelőit egyaránt meghódították, európai rendező esetében szinte példátlan módon, négy alkalommal nyerte el az Oscar-díjat

66 Frederico Fellini Országúton (1954)

67 Frederico Fellini: Országúton A vándorkomédiás Zampanonak tökéletesen megfelel a világ, amelyben él. Anyagilag elégedett, élné a maga inkább állati, mint emberi életét A segítőtársául vett Gelsomina (érzékenységével, finomságával) számára még az utcai komédiásság is művészi önkifejezést jelent. Zampano csak a film végén jön rá, hogy a szellemi célokat követő, érzékeny és finom Gelsomina volt az ő egyetlen emberi lehetősége.

68 Frederico Fellini: Országúton A kor súlyos problémája: a XX. sz. embere emberség dolgában nagyon sok kívánnivalót hagy magatartásával, szellemi lényével. Üzenete: vannak általánosabb és mélyebb problémák is ebben a világban, mint a szegénység, a nélkülözés.

69 Ingmar Bergman ( )) A svéd filmművészet legjelentősebb képviselője a legnagyobb és erről nem nyitunk vitát" (Woody Allen)

70 Isten keresése és az ember végletes, feloldhatatlan magánya, szorongása. Ingmar Bergman Filmográfiája több mint 60 filmet ölel föl Témái: az emberi viszonyok kegyetlenségének bemutatása (szülőgyermek viszony, férj-feleség, férfiak és nők) a betegség és lelki problémák egyéni gyötrelmei és emberi viszonyokat átalakító jellege a művész sorsának és küldetésének, a művészet lényegének a kérdése a halállal szembeni kiszolgáltatottság

71 Ingmar Bergman Hetedik pecsét (1956) Alaptéma: egy keresztes lovaghazatérése szülőhazájába, a 10 éve nem látott, azóta pestis tizedelte Svédországba. Cím: az Újszövetség könyvére, a Jelenések könyvére utal (a hetedik pecsét felnyitásakor az angyalok megfújják a harsonákat és szörnyű katasztrófák szakadnak a világra) Alapkérdés:a huszadik századi, a modern ember kételyeit (magány, haláltól való félelem)

72 Hetedik pecsét A film legnevezetesebb azóta klasszikussá vált jelenetei a lovag és a Halál közti sakkpárbaj ábrázolásai.

73 Hetedik pecsét Én nem hinni akarok, hanem tudni! mondja a lovag. A film a kérdezést, a megismerés kielégületlen vágyát helyezi középpontba. A filmben a legkülönbözőbb ellentétes minőségek ütköznek: élet és halál, idealizmus és racionalizmus, hit és kétely (a sakkban a fehér és a sötét szín) Útkeresés: Néha az a benyomásom, hogy a kérdések fontosabbak a válasznál

74 Bergman: A nap vége (1957) A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a délsvédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára.

75 A nap vége (1957) Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére. A film: tanulmány az egyedüllétről, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról.

76 Tükör által homályosan Egy trilógia első része Azzal az elképzeléssel fordul szembe, hogy a család szeretetteljes és ideális formája az együttélésnek és a gyermeknevelésnek

77 Tükör által homályosan A négyszereplős kamaradráma egy világtól elzárt kis szigeten játszódik. A négy figura drámája:az apa-gyermek kapcsolat, valamint a házassági kötelék Az örök kérdés: van-e Isten, és ha nincs, hogy lehet ezt elviselni?

78 Úrvacsora A trilógia második része Az úrvacsora olyan alkalom, amikor feltétlenül találkozni kell Istennel. Thomas a lelkész, aki éppen úrvacsorát oszt, már nem hisz Istenben.

79 Úrvacsora A lelkész boldogan élt feleségével az asszony meghal, s ez olyan megrázkódtatás, hogy többé már nem tud hinni, bár folytatja hivatását. Az önzésnek ebben a filmben olyan következménye van, amely a hősnek a világhoz való egész viszonyát megváltoztatta, tagadásba vitte.

80 A csend A trilógia harmadik része Eszter, a húga, Anna és Johan, Anna kisfia hazafelé tartanak, amikor Eszter betegsége miatt egy idegen városban meg kell szakítaniuk utazásukat.

81 A csend Eszter teste beteg, intellektusa ép, hivatásból is kommunikatív alkat (fordító), kötődik a kulturális tradícióhoz. Anna teste egészséges és vonzó, de érzelmileg hideg, kizárólag eltárgyiasított kommunikációra törekszik A kisfiúnak e két ember ép feléből kellene az egészt, az egészséges embert felépítenie.

82 A csend Isten hallgat az ember viszont beszél (Istenről, embertársával) Megmarad a beszéd, a kommunikáció, a másik megértésének szándéka, az odafordulás, a szeretet. Nem tudhatjuk, hogy a szeretet bizonyítékae Isten létének, vagy a szeretet maga az Isten

83 Fanny és Alexander (1984) Bergman utolsó filmje: önéletrajzi fogantatású családtörténet 4 Oscar díj

84 A gyermekek sokat szenvednek mostohaapjuktól. Nagymamájuk régi barátjának segítségével sikerül végre visszanyerniük szabadságukat. Amikor anyjuk ismét megözvegyül, megint boldogan együtt lehet a család. Fanny és Alexander Két gyermek, Fanny és Alexander áll: az ő szemükkel látjuk kibontakozni a bonyodalmat, amely apjuk halála után kezdődik. Édesanyjuk újra férjhez megy, egy érzéketlen, zsarnoki természetű püspökhöz. A gyermekek ettől kezdve sokat szenvednek mostohaapjuk miatt

85 Fanny és Alexander Alexander hol apjával (az életében is Hamlet kísértetét játszó Oscarral) találkozik, hol életre kelő szobrokkal és berendezési tárgyakkal szembesül, hol magával a halállal vagy a bábként mozgatható, szenvedélyesen gyűlölt és tagadott Úristennel nyomasztó témája ellenére rengeteg apró, humoros jelenet teszi életszerűvé

86 Az amerikai film Negyvenes évek: experimentalista (kísérleti) mozgalom (a magány, a generációs problémák kérdéseit feszegeti) as évek: személyes jellegű alkotások, performance filmek. Új Hollywood jelenség: a független rendezők saját pénzen készítik el alkotásaikat

87 Az amerikai film Téma: az átlag amerikai a legkisebb eltérést sem viseli el a konformitástól Téma: ebből a világból menekülni csak az ital és a drog kábulatába lehet. A legerősebb filmek a menekülést mutatják be (Szelíd motorosok, Bonnie és Clyde, A lovakat lelövi ugye? )

88 Az amerikai film Pénz,pénz, pénz!!!!!!! Coppola: A keresztapa filmje pl. 6,2 millió dolllár ráfordítás mellett 53,3 millió dolláros bevételt hozott.

89 Magyar filmtörténet Az első vetítés: május a Royal Szálló Kávéháza 1911: 100 filmszínház működik Bp-en. Az első hazai gyártású némafilm: A táncz (Zsitkovszky Béla vetítőgépész készítette)

90 Magyar filmtörténet Az első magyar játékfilmstúdiót Faludi Miklós a Vígszínház igazgatója alapította 1911-ben Hunnia Biográf Társaság néven. Első film: április 18. ( Egy csók története) Regények megfilmesítése: Szegény gazdagok (1915), a Mire megvénülünk (1916), Fekete gyémántok (1917), Aranyember (1918)

91 Magyar filmtörténet Az első hangosfilm: Kék bálvány (1930) 1931: Hyppolit a lakáj

92 Hyppolit a lakáj Az úrhatnám polgár modernizált változata Megteremtette a magyar polgári komédia alaphangnemét Szereplők: Kabos Gyula, Haraszti Mici, Csortos Gyula,Gózon Gyula, Jávor Pál

93 Magyar filmtörténet 1939: érvényesítik a zsidótörvényeket, kiszorítják a zsidó származású filmeseket A könnyelmű derűs hangvételt epekedő, baljós hangulat váltja fel. A korszak legnagyobb vihart kavaró, legtöbb vitát kiváltó filmje: Halálos tavasz(1939)

94 Magyar filmtörténet Halálos tavasz: egy kifáradt, hanyatló társadalmi osztály dekadens képviselőjének magánéleti kudarca, életfeladása újszerű: sejtelmes, merész erotikus jelenetek botrány: hitoktatók, parlamenti interpelláció Karády Katalin: végzet asszonyának korszerű női szerepekkel kombinált, modern változata

95 Magyar filmtörténet Háború és kikapcsolódás: az abszurd helyzetekből építkező bohózatok A kor nagy klasszikusa Latabár Kálmán ( Egy szoknya egy nadrág)

96 Magyar filmtörténet 1944: az év második felében teljesen leáll a filmgyártás II. vh. befejezése után: állandó téma a szembenézés a múlttal, a szenvedés, az áldozatok, a bűnösök és gyilkosok megidézése Radványi Géza: Valahol Európában (1948).

97 Valahol Európában Szereplők: Gábor Miklós, Somlay Artúr, 25 névtelen gyerek, (amatőrök) Induló kép: lebombázott házak között menekülő gyerekek távoli képe Záró kép: ugyanezzel a beállítás, de már az otthonra talált gyerekek és a muzsikus egymásnak integető búcsújában Montázs: különösen a film kezdő képsoraiban erősen ható, sokkoló képek egymásutánjai.

98 Magyar filmtörténet Fábri Zoltán: Körhinta (1955), Hannibál tanár úr (1956

99 Körhinta Sarkadi Imre elbeszélése alapján Téma: két erkölcs összeütközése a szerelem megtisztító ereje a sokszor durva hétköznapok poézise A film az 1956-os cannes-i filmfesztiválon nemzetközi sikert aratott.

100 Hannibál tanár úr a hamis nacionalizmus leleplezése sodró lendületű, többféle hangulatot szintetizáló félelmetes és szánalmas karaktereket egyaránt felvonultató tragikomédia előzménynélküli a magyar filmművészetben a premierre akkor került sor, amikor már érlelődtek a forradalmi események

101 Magyar filmművészet Filmek tematizálása: nemzeti jellegűek: sorskérdések elemzése, korábban elhallgatott problémák exponálása, a múlt és a jelen legsúlyosabb gondjainak átvilágítása (pl. Kovács András: Hideg napok; Jancsó Miklós filmjei) nemzedéki jellegűek: a rendezők gyakran saját generációjuk élményeit láttatják hiteles tükörben, visszapillantva a korábbi évtizedek traumáira (pl. Bacsó Péter Tanú c. filmje.) személyes jellegűek: a rendezők -bizonyos áttételekkel önéletrajzukat is írják a kamerával (pl.mászáros Márta több alkotása)

102 Jancsó Miklós Jancsó Miklós (Vác, szeptember 27.) kétszeres Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró

103 Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965) 1869-ben a kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását: felkutatja, és ártalmatlanná teszi azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik a '48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. A hatalom emberei a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére.

104 Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965) Filmbalett Hosszú beállítások, változatos mozgásformák, visszatérő jelképek A kamera az első jelenettől kijelöli helyünket: nem mindentudó kívülállók vagyunk, hanem a dráma kiszolgáltatott résztvevői

105 Jancsó Miklós Életmű az erőszakról és a terrorról: Csillagosok, katonák (1967), Csend és kiáltás (1968), Fényes szelek (1968) Szereplőit nem egyénként, hanem egy csoport tagjaként ábrázolja A látvány az elsődleges a verbalitáshoz képest. Állandó elem az emberek jövés-menése, a nyargalás, az öltözés-vetkőzés A csoportok geometriai formákba rendeződnek, mozgásuk összehangolt

106 Huszárik Zoltán ( ) "Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól. Cselekménytelen, mert a lélek történetét kutatja, akár a költészet, képzőművészet és a zene. A motívumok eltűnnek és felbukkannak egyre tragikusabban; megunhatatlanok, mint a tenger, zöld rét és élet."

107 Huszárik Zoltán: Szindbád (1971) Huszárik első játékfilmje Úgy mutatja be Szindbádot, hogy Krúdy egész költői világát megidézi Sára Sándor, Latinovits Zoltán

108 Huszárik Zoltán: Szindbád (1971) Képköltemény A filmnek nincs időíve, különböző idősíkok illeszkednek egymásba Szindbád jelleme: dekadens, az öncélú szépségkultusz megtestesítője A szerelem érzése a fontos, nem a szeretők személye (az ember is kellék)

109 Huszárik Zoltán: Szindbád (1971) Mit akar Szindbád? Elsősorban élni, minden életközegben benne lenni - tájban, nőben, tárgyban, az ételek jóízében, kifakult borospoharak tükrében, temetők mohos kertjeiben... Nem hagy maga után mást csak a pillanat szétroncsolt emlékműveit.'' (Huszárik Zoltán)

110 Magyar film a 80-as években Szabó István: Mephisto (1981) Oscar-díj 1981

111 Szabó István: Mephisto Hogyan reagál az ember a különféle történelmi helyzetekre, hatásokra? Állandóan maszkot viselsz Meddig szabad keresni az emberek tetszését? Meddig szabad alkalmazkodni a mindenkori hatalom követelményeihez?

112 Magyar film a 80-as években Makk Károly: Egymásra nézve (1982) Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek (1982) Bereményi Géza: Eldorado (1988)

113 Számonkérés Írásbeli beadandó dolgozat: Egy szabadon választott rendező életútművének bemutatása szakirodalom (forrásmegjelölés) alapján Vagy Miért tetszett: egy szabadon választott film elemzése Terjedelem:1 A4 méretű oldal 12-es sortáv, 1,5 szóköz Határidő elvelező tagozaton: adott tanév I. félév nov. 15 Levél, vagy

114 Szakirodalom Nemes Károly, Berkes Ildikó, Gyürey Vera művei