MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE

Átírás

1 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE PROGRAMTANTERV ÉS MODULLEÍRÁS ÍRTA: SZILVÁSI LÉNA

2 KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1 INTÉZKEDÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN KÖZPONTI PROGRAM A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Lazányi Krisztina ( ) Simonné Csömöri Brigitta ( ) Lektorálta Knausz Imre Karlowits-Juhász Orchidea Szilvási Léna, 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/1/egy/pm/K Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: Fax: A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

3 Tartalom PROGRAMTANTERV... 3 MODULLEÍRÁSOK modul. Iskola és társadalom modul. A szegénység hatása a gyermek fejlődésére modul. Identitás a társadalom peremén modul. Más családban nevelkedő gyerek modul. Nevelési stratégiák

4

5 PROGRAMTANTERV

6

7 EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. PROGRAMTANTERV 5 Javasolt helye a képzésben 2. év Célszerű a 90 órás tanterv első 30 órás blokkjaként tanítani. A 90 órás programtanterv elemei: összeállította óraszám Egyenlőtlenségek hatása a gyermek fejlődésére Szilvási Léna 30 Integrációs pedagógiai helyzetgyakorlatok Sallai Éva 30 Pedagógusok és szülők együttműködése Trencsényi László 30 Milyen előtanulmányokat feltételez? Neveléselméleti és iskolaelméleti tájékozottság, szociálpszichológiai és fejlődés-lélektani ismeretek, hospitált iskolai foglalkozások. Ajánlott félévi összóraszám Nappali tagozaton Esti tagozaton Levelező tagozaton 30 óra 30 óra 30 óra Ajánlott heti óraszám 2 óra. Lehet tömbösíteni 4 vagy 6 órás blokkokban. Ajánlott kreditértéke 2 (a program egészére 6)

8 6 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE Képzési-fejlesztési cél A kurzus során a diákok ismereteket szereznek arról, hogy a különböző egyenlőtlen társadalmi helyzetek milyen mechanizmusokon keresztül hatnak a gyerek fejlődésére, és miképpen eredményezik azt, hogy a kedvezőtlen háttérrel rendelkező gyerekek rosszabb eséllyel kerülnek iskolába, és esélyeiket a jelenlegi iskolarendszer sem képes javítani. Átfogó képet szereznek a gyerekek fejlődését kockáztató tényezőkről és arról, hogy ezt milyen eszközökkel lehet megelőzni vagy kezelni. Képesek lesznek összefüggések megfogalmazására a család, iskola, társadalmi környezet és iskolai sikeresség kérdésében. Megismerkednek különleges gyereksorsokkal, ami hozzájárul társadalmi érzékenységük fejlesztéséhez. A kurzus során lehetőségük lesz több olyan nevelési stratégiát végiggondolni, ami segítheti a tudatos és konstruktív pedagógiai hozzáállást a különböző hátterű gyerekek együttnevelése során. A kurzus része az ismeretek átadásán túl a készségfejlesztés is. Azok a pedagógusok hatékonyak a különböző hátterű gyerekek együttnevelésében, akik képesek minőségi kapcsolatot megajánlani a gyerekeknek, szüleiknek és pedagógustársaiknak. A szemináriumok során különböző gyakorlatok teszik lehetővé azt, hogy a pedagógusjelöltek tudatosabban használják meglévő készségeiket, feldolgozzák saját tapasztalataikat és megvitassák gondolataikat a társadalmi egyenlőtlenségek hatásáról. Fontos célja a kurzusnak az is, hogy a diákok fejlesszék prezentációs és visszajelző készségeiket úgy, hogy az egyben az esélyteremtő iskolaképpel is összhangban legyen. A kurzus során átadott ismeretek, a szemináriumi gyakorlatok, a teljesítendő feladatok mind azt szolgálják, hogy a különféle egyenlőtlenségek hatásával kapcsolatos információkat a hallgatók integrálni tudják és a kurzus végére a hallgatók képesek legyenek az iskola és a pedagógus szerepét társadalmi összefüggéseiben értelmezni, a gyerek élethelyzetét differenciáltabban értékelni, a mássághoz való viszonyukat tudatosabban megfogalmazni, szempontokat megfogalmazni az iskola és pedagógus szerepének kritikus értékelésében. A kurzus során elvégzett feladatok egyben lehetőséget biztosítanak a hallgatók felelősségteljes szakmai hozzáállásának értékelésére az elolvasott szakirodalomról készített diákprezentációk és a tanórán kívül végzett terepfeladatok színvonalas megvalósítása alapján.

9 EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. PROGRAMTANTERV 7 A tananyag felépítése és az egyes témák tömör összefoglalása 1. Iskola és társadalom (6 óra) Az iskola változó funkcióinak áttekintése a közoktatás kialakulásától a jelenlegi helyzetig. Társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola. Különböző megközelítések és az aktuális hazai iskolai helyzet legfontosabb jellemzői. A modul célja az iskola társadalmi szerepének bemutatása, a diákok érzékenyítése az ilyen irányú megközelítésre. Az iskola leképezi a társadalmi viszonyokat vagy megkérdőjelezi azokat? Szegregál vagy esélyt teremt? 2. Szegénység és más egyenlőtlenségek hatása a gyermek fejlődésére (8 óra) A szegénység hatása a gyermek fejlődésére: a közvetítő mechanizmusok a családon belül. Oksági összefüggések, kockázatok és védő faktorok mélyebb megismerése annak érdekében, hogy a leendő pedagógusok a hátránnyal induló gyerekeket jobban megértsék és hatékonyan segítsék őket iskolai tanulmányaik során. Programok a szegénység káros hatásainak megelőzésére. 3. Identitás a társadalom peremén (6 óra) Identitás, énkép, önértékelés. Identitás a társadalom peremén, marginalizált, kiszolgáltatott helyzetekben. Az előítéletek hatása az önértékelésre. A modul központi témája a gyerek önértékelését erősítő és gyengítő hatások azonosítása. A téma megértésének alapfeltétele a reflexív gondolkodás saját identitásunk alakulásának fontosabb állomásairól. Ehhez a tanítási csoportban résztvevők tapasztalatainak, gondolatainak közös feldolgozása is szükséges. 4. Más családban nevelkedő gyerekek (6 óra) Változó nézetek a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek identitásával kapcsolatban. Nevelő és örökbefogadó családban, gyermekotthonban élő gyerekek és az iskola. A valahova tartozás kérdésének sajátosságai ezeknél a gyerekeknél. A modul során videós képanyagok és szerepjáték segítségével ismerkednek meg a résztvevők a rendkívüli családi háttérrel rendelkező gyerekek világával.

10 8 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE 5. Nevelési stratégiák (6 óra) Az pozitív én-képet, az iskolával való hatékony azonosulást segítő pedagógiai eszköztár áttekintése. Milyen nevelési stratégiák hatékonyak és miért egy olyan iskolában, melynek célja az integráció? Rejtett tanterv helyett tudatos nevelési irányelvek. Oktatási módszerek A kurzus interaktív munkamódszerre, a résztvevők kérdéseire, észrevételeire és a gyakorlatokban való részvételükre támaszkodik. Az interaktív előadásokat gyakorlatok váltják, melyek segítségével a pedagógushallgatók saját véleményüket, gondolataikat, tapasztalataikat is megvitatják társaikkal a tematika kérdései mentén. Az oktatónak nagyon figyelmesen kell végiggondolnia a gyakorlatok és azon belül is a megfelelő elemek kiválasztását, az instrukciókat. Mindig tekintettel kell lennie a csoport adottságaira, összetételére, motiváltságára, elkötelezettségére. Érdemes a témával való ismerkedés, a felkészülés során további gyakorlatokkal gazdagítani a tematikát, hogy az még jobban illeszkedjen az oktató korábbi tapasztalataihoz, a diákok összetételéhez, a képzés szerkezetéhez. A gazdag választék nagyobb esélyt jelent arra, hogy valóban a csoportot megszólító példa, szituáció kerül feldolgozásra. Követelmények A következő feladatok elvégzése is feltétele a tárgy teljesítésének: A feladatok végső kiválasztásánál és megfogalmazásánál az oktatónak tekintettel kell lennie az adott csoport jellemzőire: életkorukra, pedagógiai jellegű tapasztalatukra, társadalmi helyzetükre, motiváltságukra, elkötelezettségükre. PREZENTÁCIÓ, A SZÖVEGGYŰJTEMÉNY ÍRÁSAINAK FELDOLGOZÁSA A szöveggyűjteménybe válogatott tanulmányokat a kurzus során mindig az adott témára készülve időben kell minden diáknak elolvasni. Egy-egy diák vagy diákpár vállalja egy-egy irodalom feldolgozását és tömör prezentálását az adott témával foglalkozó órán. Mivel az elvárás az, hogy mindenki elolvasta a megadott szakirodalmat, ezért a prezentáció célja nem az irodalom ismertetése, hanem egy-két fontos gondolat kiemelése és annak világos megjelenítése. Szempontok a prezentációkra való felkészüléshez és a prezentációk értékeléséhez: Világos felépítés.

11 EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. PROGRAMTANTERV 9 A prezentáció fogalmazza meg, hogy az adott irodalom hogyan függ össze az integrált oktatással és a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek bővítésével! Legyen egyértelmű és világos a prezentáció fókusza! Egy diák egy vagy legfeljebb két fontos kérdést mutasson be, olyan kérdéseket és úgy, ahogy az fontosnak tűnik számukra! A prezentáció keltse fel a közönség érdeklődését! Motiváljon a téma további megismerésére! Használjon a diák vizuális segédeszközöket (írásvetítőt, power-point diákat, képeket, ábrákat, rajzokat, tárgyakat, stb.)! A prezentáló diák fogalmazza meg saját véleményét is a feldolgozott szakirodalommal kapcsolatban! A prezentációs stílusban tükröződjön a pedagógusjelölt hozzáállása az integrációs törekvésekhez! Ugyanezen szempontok mentén a prezentáció után történjen meg az értékelés is! Javaslatok témafeldolgozásokra, esszék megírására Az oktató megválaszthatja, hogy minden diákkal ugyanazt a témát dolgoztatja fel vagy alternatívákat kínál fel. Érdemes egy-egy témát prezentáció formájában is bemutatni akkor, amikor az a kurzus során éppen aktuális. MILYEN HATÁSOKRA ALAKULT KÉPEM ÉS VISZONYOM A MÁSSÁGHOZ? Párokban interjú készítése arról, hogy alakult a viszonyom a különböző kisebbségekhez, a másság kérdéséhez. Személyek és helyzetek hogyan alakították bennem a különböző kisebbségekről kialakult képet. Beszélgetés rögzítése és a meghatározó élmények és azok hatásának összefoglalása. A páros munka azért szükséges, hogy a diákok segítsék egymást a különböző élmények, tapasztalatok feldolgozásában. Félév végén rövid (5 8 oldalas) esszé megírása. Javasolt a 3. téma (részmodul) feldolgozása során egy-két diák gondolatait prezentáció formájában felhasználni. MIT GONDOLOK AZ ISKOLÁRÓL?* Beszélgetéssorozat egy roma vagy hátrányos helyzetű családdal az iskoláról. Fontos, hogy az írásos munka (esszé, összefoglaló) ne csak egy beszélgetés, hanem több találkozás, egy alakuló kapcsolat során szerzett információk és benyomások alapján szülessen. Célszerű olyan családot

12 10 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE választani, ahol van egy vagy több iskoláskorú gyerek. Erről készüljön rövid írásos összefoglaló a megadott szempontok alapján! A MÉDIÁRÓL MÁSKÉPPEN Olyan foglalkozásvázlat készítése gyerekek számára, ami erősíti a gyerekek énképét (egyénit és csoportosat egyaránt), és megkérdőjelezi a médiából áradó közhelyeket. Ha lehet, a mai popkultúrából merítve, abból a világból kiindulva, amit a gyerekek a TV-ben nap mint nap látnak. TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGRŐL GYEREKEKKEL Foglalkozásvázlat készítése valamilyen társadalmi jelenség (hajléktalanság, harmadik világ ) gyerekekkel való közös feldolgozására. GYERMEKOTTHONBAN VAGY NEVELŐSZÜLŐNÉL* Ismerjék meg a diákok a környezetükben lévő gyermekotthonokat, lakásotthonokat vagy ismerkedjenek meg nevelő családokkal! Beszéljenek nevelőkkel, gyerekekkel. Esetleg ismerjék meg azt az iskolát, ahova ezek a gyerekek járnak! * Ezeknél a témáknál szükséges a személyiségi jogokra való odafigyelés. Csak az azonosító adatok nélkül (vagy azok megváltoztatásával) közölhetünk információt azokról a felnőttekről és gyerekekről, akikkel kapcsolatot építettünk ki. Csak felnőtt gondviselő, szülő, gyám írásos hozzájárulása alapján közölhetünk személyes információt azonosító adatokkal együtt. Szempontok a témafeldolgozások, esszék értékeléséhez Témaválasztás, illetve a feladat megvalósításával kapcsolatos saját motivációk megfogalmazása; a feladat elvégzése során megélt tapasztalatok konkrét megfogalmazása; a feladat megvalósításának hallgató általi értékelése, annak megfogalmazása, hogy egy újabb lehetőség esetén mit tenne másképp; a személyes adatok és átadott információk bizalmas kezelése érdekében alkalmazott eszközök leírása.

13 EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. PROGRAMTANTERV 11 A kurzus értékelésének formája A kurzus során végzett munkákat (prezentációkat, esszéket, témafeldolgozásokat, a feladatokkal kapcsolatban készült hallgatói önértékeléseket és az oktatói reflexiókat a hallgatók portfólióba rendezik, melynek stílusát, arculatát is megtervezik, lehetőleg a kurzus tartalmával összecsengő kivitelezésben. Kötelező irodalom Farkas Lilla: Elkülönítés az iskolában: a törvényesség szempontjai. Sulinova, horizontális útmutató Kertesi Gábor (2005): A szegénység átörökítésének közvetlen és rejtett csatornái, In: A társadalom peremén. Osiris, o. Katz Katalin (1993): Aki szegény, az a legszegényebb. Család, Gyermek, Ifjúság, 1993/6, o. Kálmánchey Márta (2001): Nevelőszülőknél élő gyerekeknél előforduló pszichés problémák, Család, Gyermek, Ifjúság, X.évf, 2001/2, o. Loránd Ferenc (2002): Értékek és generációk. OKKER Kiadó (válogatás Loránd Ferenc írásaiból) Mendi Rózsa (2005): A kirekesztettség, mint lélektani probléma, In: Jövőmunkások: cigány értelmiségiek mondják. Gladiátor Kiadó, o. Ude-Pestel, Anneliese: Ahmed (1993): Egy játékterápia története, Párbeszéd könyvek. 7 12, 37 40, oldalak Különböző hátterű gyerekek bevonása a közös tanulásba (Engaging Children of Diverse backgrounds. In: Knapp, M.S.: Teaching for Meaning in High-Poverty Classrooms alapján öszszeállította: Szilvási Léna), Szöveggyűjtemény Steele, C.M.: A fenyegetettség légköre (részlet, fordította és válogatta Szilvási Léna). Szöveggyűjtemény Ajánlott irodalom Bernáth Gábor Kereszty Zsuzsa dr. Perlusz Andrea Szórádi Ildikó dr. Torda Ágnes (2004): Roma hátrányos helyzet tanulási nehézség tanulási zavar enyhe fokú értelmi fogyatékosság. Sulinova, horizontális útmutatók, kézirat Delpit, Lisa (2008): Mások gyermekei. Educatio Kht.

14 12 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE Havas Gábor Kemény István Liskó Ilona (2002): Cigány gyerekek az általános iskolában. Oktatáskutató Intézet Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest Havas Gábor (2004): Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és az óvoda. Iskolakultúra, sz Havas Gábor Liskó Ilona (2005): Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Oktatáskutató Intézet, Kutatás közben sorozat, No Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv. KJK Kerszöv Kereszty Zsuzsa (2004): A hátrányos helyzetű gyerekek nevelésének sajátos szempontjai a kompetenciaalapú fejlesztésben. Sulinova horizontális útmutató, kézirat Kertesi Gábor Kézdi Gábor (2004): Az oktatási szegregáció okai, következményei és ára. Sulinova, horizontális útmutató, kézirat Makai Éva (2000): Szétszakadt és meg nem font hálók. OKKER Orosz Lajos (2004): A szegregációmentesség, mint alapvető közoktatási minőség. Sulinova, horizontális útmutató, kézirat Ranschburg Jenő (2001): A család anyagi helyzetének szerepe a gyermekkori magatartási zavarok kialakulásában. Fejlesztő Pedagógia, 2001/6, o. Szilvási Léna (1997): Az örökbefogadásról másképpen. Esély 1997/2 Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv. KJK Kerszöv Szőke Judit (2004): A hátrányos helyzetű tanulók integrációját támogató központi program fejlesztési alapvetései, irányultsága. Sulinova, horizontális útmutató, kézirat Szuhay Péter (2004): A magyarországi cigány/roma kultúra a többségi sztereotípiák és a belső önmeghatározások kereszttüzében. Sulinova, horizontális útmutatók, kézirat Torgyik Judit Karlovitz Tibor (2006): Multikulturális nevelés. Bölcsész konzorcium, JPTE, Pécs További oktatási segédeszközök Szöveggyűjtemény Írásvetítő fóliák Kivetíthető képek Videofilmek (oktatási célra készült, ill. játékfilmből kiválasztott részletek) A segédeszközök eredményes alkalmazásának feltétele, hogy az oktató jól ismerje azokat, és előre végiggondolja alkalmazásukat. A segédeszközként ajánlott filmek közül az oktató válogat-

15 EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. PROGRAMTANTERV 13 hat és ki is egészítheti azokat saját tudásának, tapasztalatainak megfelelően, illetve a hallgatók érdeklődéséhez igazítva azokat. Felhasznált irodalmak Bronfenbrenner, Urie (1979): The Ecology of Human Development. Cambridge Comer, James, P. (1980): School Power. The Free Press Delpit, Lisa (1995): Other People's Children. The New Press Haberman, Martin (1995): Selecting Star Teachers for Children and Youth in Urban Poverty. Phi Delta Kappan, June 1995, Vol, 76, Issue 10. Havas Gábor Kemény István Liskó Ilona: Cigány gyerekek az általános iskolában. Új Mandátum Kertesi Gábor (2005): A társadalom peremén. Osiris Knapp, M.S. (1995): Teaching for Meaning in High-Poverty Classrooms. Teachers College N.Kollár Katalin Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak. A média szerepe a serdülők identitásfejlődésében. Osiris, Steele, Claude M. (1997): A Threat int he Air: How Stereotypes Shape Intellectual Identity and Performance. American Psychologist, Vol. 52 (6), Szőke Judit (2005): A hátrányos helyzetű tanulók integrációját támogató HEFOP 2.1.A központi program, A fejlesztés alapvetései, irányultsága, részletek Vekerdy Tamás (2005): Másféle iskolák. Saxum National Research Council, Institute of Medicine,Washington, (2004): From Neurons to Neighborhoods, The Science of Early Childhood Development (A neuronoktól a közösségekig, A korai gyermekfejlődés tudománya). Orvostudományi Intézet Nemzeti Kutatási Bizottsága, USA

16

17 MODULLEÍRÁSOK

18

19 1. MODUL ISKOLA ÉS TÁRSADALOM

20

21 EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 19 (6 óra) A modul célja A tantárgy céljának, tartalmának, módszereinek, követelményeinek megbeszélése. Az iskola változó funkcióinak áttekintése a közoktatás kialakulásától a jelenlegi helyzetig. Társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola. Különböző megközelítések és az aktuális hazai iskolai helyzet legfontosabb jellemzői. A modul célja az iskola társadalmi szerepének bemutatása, a diákok érzékenyítése az ilyen irányú megközelítésre. JAVASOLT TÉMAVÁZLAT A kurzus kereteinek, követelményeinek megbeszélése 20 perc 1. GYAKORLAT: Bemutatkozás 30 perc Interaktív előadás 40 perc CSALÁDOK ÉS AZ ISKOLA. TEKINTÉLYELVŰ ÉS DEMOKRATIKUS ISKOLA SZÜLŐK RÉSZVÉTELE AZ ISKOLA ÉLETÉBEN 2. GYAKORLAT: Iskolateremtők gondolatai az iskoláról Diákprezentáció: Loránd Ferenc: Értékek és generációk 20 perc Interaktív előadás: ISKOLA ÉS SZEGREGÁCIÓ 30 perc 3. GYAKORLAT: Társasjáték a szegregációról 40 perc Diákprezentáció: Farkas Lilla: Elkülönítés az iskolában: a törvényesség szempontjai 20 perc 4. GYAKORLAT: A lemorzsolódók 30 perc 5. GYAKORLAT: Neves pedagógusok az iskoláról 40 perc ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉS AZ ÓRA JAVASOLT FELÉPÍTÉSE A kurzus kereteinek, követelményeinek megbeszélése - Az oktató bemutatkozása - A kurzus célja - A kurzus teljesítésének követelményei - A diákprezentációkkal szembeni elvárások

22 20 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE Megjegyzés oktatóknak: Az alábbiakban a programhoz szorosan kapcsolódó gyakorlatok és interaktív előadások leírása olvasható. A képzési program elindításakor azonban érdemes végiggondolni, hogy az adott felsőoktatási program kontextusában milyen módon célszerű indítani egy interaktív jellegű kurzust. Szükséges lehet egy akár kétórás bevezető foglalkozás beiktatása, amely ráhangolja a résztvevőket az interaktív előadásokra, gyakorlatorientált feladatokra, aktív részvételre épülő közös munkára. A kurzus oktatója saját oktatói és csoportvezetői tapasztalata függvényében döntheti el, hogy milyen módszereket, gyakorlatokat használ arra, hogy megfogalmazódjanak az elvárások, kialakuljon a bizalom, a közös nyelv, az aktív részvétel lehetőségét biztosító légkör a csoportban. 1. GYAKORLAT javasolt helye INTERAKTÍV ELŐADÁS: Családok és az iskola. Tekintélyelvű és demokratikus iskola. Szülők részvétele az iskola életében Az iskola funkciói a közoktatás kialakulásától napjainkig. Vázlatos áttekintés. A CSALÁDOK KULTÚRÁJA, AZ ISKOLA KULTÚRÁJA: EGYBEESÉSEK ÉS ÜTKÖZÉSEK. Mennyire esik egybe az iskola kultúrája a családok kultúrájával? Különböző társadalmi helyzetű gyerekek különböző vagy azonos iskolába járnak? Példák: a huszadik század elején: elemi iskolák az alapismeretek elsajátítására a nép számára és általános műveltséget adó humán gimnázium a szellemi elit számára; az egyházi iskolák egyenlősítő célkitűzése: mindenki iskolai egyenruhában járjon, hogy ne látsszanak a társadalmi különbségek. Az iskola és a család kultúrája a vallás tekintetében azonos; az 50-es, 60-as évek szocialista iskolái: köpeny, külsőségeiben is egységes iskolarendszer, melynek célja szintén a társadalmi különbségek elrejtése: értékeiben a szocialista ideológiával azonosuló családok kultúrájával azonos; milyen társadalmi csoport kultúrája jelenik meg a mai általános iskolai rendszerben? milyen társadalmi csoportok kultúrája jelenik meg a mai magán-, alternatív és egyházi iskolákban?

23 EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 21 Mi a feladat az integráló iskolákban? Különböző társadalmi hátterű gyerekek együttnevelése és a család kedvezőtlen szociális helyzetéből adódó hátrányok hatásának semlegesítése, egységesen magas szintű oktatás bármilyen családi vagy kulturális hátterű gyerek számára. Mi a legnehezebb feladatunk nevelőként? Az, hogy mondandónkat képesek legyünk átadni és másokat képesek legyünk megérteni az egyre növekvő egyéni különbözőségek ellenére is. Akkor, amikor mondanivalónknak társadalmi, kulturális, etnikai különbségeket is át kell hidalni. (Lisa Delpit: Other People s Children, 66. o.) TEKINTÉLYELVŰ ÉS A DEMOKRATIKUS ISKOLA. MIBEN REJLIK AZ ISKOLA EREJE? A huszadik század folyamán alapvető változás történt az iskola kultúrájában. A század elején jellemzően tekintélyelvűek voltak az iskolák. Az iskolaigazgatók komoly tekintéllyel, hatalommal rendelkeztek. Az iskola szervezete erős hierarchiát tükrözött. A hierarchiában az iskolaigazgató alatti szinten álltak a tanárok. A tanárok és a szülők jelentős része elfogadta és rendjén valónak találta az iskolaigazgató abszolút hatalmát. Az előnye ennek a szervezeti felépítésnek az, hogy az elvárások világosak. A szülők megerősítették az iskola elvárásait. A tekintélyszemélyek iránti tiszteletlenség megengedhetetlen volt. A tanárok teljes figyelmüket a tanításnak tudták szentelni. Azok a diákok, akik felkészültek és motiváltak voltak, tudtak tanulni. A tekintélyelvű iskola hátrányai: - könnyű visszaélni a hatalommal; - a kedvezőtlen társadalmi státusú gyerekek kevesebb figyelmet kapnak; - az önálló gondolkodású, lázadó diákok összeütközésbe kerültek az iskolával, gyakran ők morzsolódtak le; - társadalmi szempontból hátrányos az, hogy a tekintélyelvű iskola megalkuvó, hatalomtisztelő állampolgárokat nevel. Egy olyan társadalomban, amely hosszú távon szabad és demokratikus elvekre építkezik, felelősségteljes és függetlenül gondolkodó, kreatív állampolgárokra van szükség. A huszadik század második felében az iskolák átalakultak: a tantervek, a tantestületen belüli kapcsolatok egyre inkább demokratikusabb, humánusabb értékrendre támaszkodnak. Azonban az iskola tekintélyelvűségének csökkenésével kisebb lett a tanárok hatása a tanulók viselkedésére. Már a szülők sem támogatják rutinszerűen az iskolai elvárásokat. A diákok lényegesen több önálló döntést hoznak saját viselkedésükkel és az iskolai teljesítményükkel kapcsolatban. Van, hogy elutasítják a felnőttek jogát arra, hogy beavatkozzanak döntéseikbe. És sok

24 22 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE fiatal olyan hozzáállást, értékrendet képvisel, amely káros és veszélyeztető saját magára, társaira, és az iskola működésére nézve. Mintha elveszett volna a kontroll a gyerekek felett. Az iskola kríziséhez vezető vélt okok különbözőek: engedékeny gyereknevelés, a társadalmi erkölcs megkérdőjelezhetősége, annak vélelmezése, hogy a tanárok csak a fizetésért dolgoznak, vagy pozíciójukat (állásukat) védik, és nem a tanítás a fontos számukra, a televízió káros hatása, a pedagógustársadalom alacsony társadalmi presztízse, a rossz pedagógusképzés, szegénység, kriminalizálódás stb. Mire épüljön a demokratikus iskolák ereje? Kisgyerekkortól a fiatal felnőtt korig a szülők és a tanárok a mentorai a gyerekeknek. A felnőtt mentorok segítése, irányítása nélkül a gyerekek nem élnek túl és nem fejlődnek. Ez az alapja a szülők és gyerekeik közötti érzelmi kapcsolatnak, ami a legfontosabb. És ez az alapja a pedagógus-diák kapcsolatnak is, ami jelentőségében a szülő-gyerek kapcsolat mögött áll, de szintén fontos. Erre a kapcsolatra kell, hogy épüljön a szülők és az iskola ereje. (Az összefoglalás Comer, J.P. Things Have Changed [A dolgok megváltoztak] című írása alapján készült, In: Comer, J.P.School Power, Free Press, o.) Megjegyzés az oktatóknak: A tekintélyelvű és demokratikus nevelés bemutatására jól használható Mérei Ferenc és Kártás László Módszerek című filmje. A film a hatvanas években készült, nem került újra forgalmazásba, de egyes felsőoktatási intézményekben megtalálható. SZÜLŐI RÉSZVÉTEL AZ ISKOLA ÉLETÉBEN Miért fontos a szülők részvétele az iskola életében? A szülők ismerik a gyereket, az iskolai munkát csak a szülő-gyerek kapcsolatra lehet építeni. A szülők részvétele révén az iskola működése átláthatóbbá válik, és közelebb kerül az adott közösség szükségleteihez és erőforrásaihoz.

25 EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 23 Amennyiben a szülők részt vesznek az iskola életében, érdeklődőbbek és érdekeltebbek lesznek a gyerekek sikereiben, és jobban megértenek más, az iskola költségvetésével és más iskolai intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. A legnagyobb a szülői részvétel jelentősége a szegény és más okból hátrányos helyzetű családok esetében. Ezek a családok gyakran kirekesztettnek és tehetetlennek érzik magukat. A szülők jelentik a gyerekeik számára a legfontosabb mintát, ők gyerekeik első tanítói. Amennyiben a szülők kiszolgáltatottnak, értéktelennek érzik magukat, ezt az attitűdjüket továbbadják gyerekeiknek is. És ez az attitűd olyan viselkedési következményekkel jár, ami pont ellentétes azzal, ami a sikeres iskolai teljesítményhez szükséges. Középosztálybeli családok esetében nem annyira nélkülözhetetlen a szülők és az iskola kapcsolata, mivel a társadalom hasonló csoportjaihoz tartoznak. A szülők és tanárok lehetnek ismerősök, barátok, kollégák. Hasonló értékeket, reményeket, elvárásokat közvetítenek gyerekeik felé. A hasonló társadalmi státusz esetén kisebb a lehetősége annak, hogy konfliktusok és ellenséges érzések alakulnak ki a tanárok és a szülők között. Bár gyakran a középosztálybeli és gazdagabb szülőkkel sincs szoros kapcsolata az iskolának, ezek a szülők mégsem kirekesztésként élik ezt meg, társadalmi státusuk, önértékelésük biztonságot jelent számukra. A korai tanulás csakis a gyerek számára fontos személyek közvetítésével történhet meg. Amennyiben a tanár ellenséges a szülővel vagy azokkal a személyekkel szemben, akik a gyerek számára az állandóságot és a biztonságot jelentik, könnyen előidézheti azt, hogy a gyerek az iskola ellen fordul és a tanulási helyzettel szemben elutasító lesz. Tehát az otthon, a szülők, a lakóközösség és a tanár nem lehetnek rosszban egymással. James, P.Comer: School Power, Implications of an Intervention Project, The Free Press, p.126. ALTERNATÍVA VAGY KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG Film megnézése: Mérei Ferenc Kártás László: MÓDSZEREK A tekintélyelvű, demokratikus és laissez-fair nevelés. Kísérlet óvodai környezetben. Bár a film nagyon régi (a 60-as években készült), mégis a mai napig megvilágító erejű, és segít élményszerűen megérteni a különböző nevelési koncepciókat. SZÜKSÉGES IDŐTARTAM: 20 perc a film + 20 perc megbeszélés.

26 24 MÓDSZEREK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ISKOLAI SIKERESSÉGÉNEK SEGÍTÉSÉRE 2. GYAKORLAT javasolt helye DIÁKPREZENTÁCIÓ: Loránd Ferenc írásáról ISKOLA ÉS SZEGREGÁCIÓ INTERAKTÍV ELŐADÁS: Iskola és szegregáció Tények a társadalmi háttér és az iskolai sikeresség összefüggéseiről. Hazai és nemzetközi adatok és tendenciák. Az iskola a társadalmi viszonyokat leképezi vagy megkérdőjelezi, társadalmi helyzetet konzervál vagy esélyt teremt? Iskolai szegregáció. A szegregáció mint egyéni és közösségi döntések folyamata. A SZEGREGÁCIÓ ERŐSÖDÉSÉRŐL A cigány tanulók iskolai elkülönítése jelentős mértékű és az közötti időszakban is nőtt (Havas Kemény Liskó, 61.o.). Míg a cigány általános iskolai tanulók száma országosan ebben az időszakban csak 4,5 százalékkal nőtt, az olyan iskolákban, ahol a tanulók több mint 25 százaléka cigány, arányuk 36,9 százalékkal nőtt. (uo.) A TOVÁBBTANULÁS ESÉLYEIRŐL A különböző iskolai végzettségi fokozatokkal együtt járó relatív munkanélküliségi/foglalkoztatási esélyek 1 értékei 1993-ban Iskolai végzettség A munkanélküliségnek a foglalkoztatáshoz viszonyított relatív kockázata (a felsőfokú végzettségűek egységnyi kockázatához képest) 0 osztály 27, osztály 9,43 8 osztály 5,07 Szakmunkásképző 3,52 Érettségit adó középiskola 2,61 Felsőfok 1,00 1 Annak a valószínűsége, hogy valaki munkanélküli lesz osztva annak valószínűségével, hogy valaki foglalkoztatott lesz.

27 EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A GYEREKEK FEJLŐDÉSÉRE. MODULLEÍRÁSOK 25 A felsőfokú végzettségűekhez képest a középiskolát végzettek több mint 2,5-szeres, a szakmunkásképzőt végzettek 3,5-szeres, a csak nyolc osztállyal rendelkezők pedig már ötszörös relatív munkanélküliségi kockázatnak vannak kitéve. Az iskolázatlan kategóriáról nem is beszélve, ahol a munkanélküliség kockázata abszurd módon emelkedni kezd: a tízszeres, hússzoros esélyeket is eléri. (Kertesi, 2005, 211. o.) A PISA-FELMÉRÉS EREDMÉNYE Az OECD-országok között hazánkban egyedülálló mértékben meghatározza a tanulók iskolai teljesítményét az, hogy milyen családi környezetből érkeznek. Magyarországon a gyermekkor során, az iskolában az OECD-átlaghoz képest kiugró mértékben nőnek a származással járó egyenlőtlenségek. (Kertesi, 363. o.) A magyar oktatási rendszer az európaiak közül a legkevésbé biztosít egyenlő esélyeket az alacsonyabb iskolai végzettségű és a szegényebb családokból származó gyermekeknek, illetve a leginkább szelektál (Zolnay,1.o.). Az etnikai szegregáció jelensége a hazai közoktatás szelektivitásának leglátványosabb tünete (Zolnay, 4. o.) További adatok találhatóak az iskolai szegregációról a háttéranyagokban. AZ ISKOLAI SZEGREGÁCIÓ ÉS A SZABAD ISKOLAVÁLASZTÁS KÖVETKEZMÉNYEI A szegregáció következményeképpen megnő a tanulási és magatartási problémákkal küszködő gyerekek aránya. Ez a tény önmagában vezet ahhoz, hogy a pedagógiai szolgáltatások minősége romlik, mivel a tanárok egyre leterheltebbek, miközben javadalmazásuk változatlan, és a gyerekek egymásra is rossz hatással vannak. A szabad iskolaválasztás következtében a jobb helyzetben lévő szülők plusz terheket (szállítás, útiköltség, utánajárás, tandíj) vállalnak azért, hogy gyerekeik jobb iskolába járjanak. Az iskolák is dönthetnek arról, hogy kiket vesznek fel az iskolába. A szabad iskolaválasztás eredménye: a középosztályi gyerekek a jobb iskolákba kerülnek, a szegényebb családok gyerekei pedig jellemzően a rosszabb iskolákat találják meg maguknak. Az iskolarendszer újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket. (Kertesi, )