A ZÖLDÜLŐ BELSŐ PIAC AZ EMAS-RENDSZER PÉLDÁJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A ZÖLDÜLŐ BELSŐ PIAC AZ EMAS-RENDSZER PÉLDÁJÁN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány A ZÖLDÜLŐ BELSŐ PIAC AZ EMAS-RENDSZER PÉLDÁJÁN Készítette: Rásky Dorina Budapest,

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS A KÖZÖS KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKA A közös környezetvédelmi politika kialakulása A közös környezetvédelmi politika eszközrendszere Akcióprogramok Finanszírozási források Másodlagos jogforrások Az EMAS-RENDSZER BEMUTATÁSA Az EMAS meghatározása Az EMAS-rendszer kialakulása Az EMAS-rendszer működésének folyamata Miért jó az EMAS? Az EMAS II. és az MSZ EN ISO különbségei Az EMAS II. felülvizsgálata és az EVER tanulmány Az EMAS-RENDSZER MŰKÖDÉSE AZ EU-BAN Szereplők Az EMAS-rendszer fejlődése az Európai Unióban Kezdeményezések az EMAS-rendszer terjesztésére Az EMAS Awards A Zöld Béka Díj EMAS honlap ismertetése Az EMAS III. RENDELET EMAS III. kidolgozása A változtatások célja Az EMAS III. rendszerben várható változások

3 5. Az EMAS-RENDSZER MŰKÖDÉSE MAGYARORSZÁGON Szereplők Az EMAS-rendszer fejlődése Magyarországon Kezdeményezések az EMAS-rendszer terjesztésére Magyarországon EMAS-Kerekasztal Magyarországi EMAS honlap INTERJÚ NYÁRI ESZTERREL, AZ OKTVF TANÁCSOSÁVAL TAPASZTALATOK AZ EMAS-RENDSZERREL KAPCSOLATBAN Interjú Ferjancsik Zsombor környezetvédelmi hitelesítővel Interjú Dr. Torma Andrással az Audi Hungaria Motor Kft-től KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS JAVASLAT ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK ÁBRÁK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK

4 Bevezetés Szakdolgozatomban olyan témát igyekeztem feldolgozni, melynek fontossága vitathatatlan, időszerűsége megkérdőjelezhetetlen. A környezetvédelem korunk egyik nagy kihívása, az emberiség közös feladata. Egyre több szó esik róla, egyre nagyobb szerepet kap életünkben, ami egy pozitív folyamat kezdetét jelentheti. Tanulmányaim során számos tantárgy kapcsán találkoztam a környezetvédelem kérdésével, mind jobban kezdett érdekelni a közös politika ezen része. Bár nem tartozott a szűken vett törzsanyagba, több választható tantárgy keretében foglalkoztam mélyebben a közös környezetvédelmi politika egy-egy szegmensével. Rendkívül érdekes téma volt például a kvótakereskedelem működésének tanulmányozása. Szakdolgozatomban az EU környezetvédelmi politikájának célkitűzéseit, fejlődését, eredményeit kívánom ismertetni az Unióban és az Európai Gazdasági Övezetben hatályos Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer, az EMAS-rendszer példáján keresztül. Az EMAS-rendszer a közös környezetvédelmi politika egy kis szelete, mégis rendkívül hasznosnak tartom feldolgozni, hiszen ismertsége csekély, pedig alkalmazása jelentős versenyelőnyhöz juttathatja az egyes vállalatokat. Magyarországon még csak kevesen ismerik és alkalmazzák a rendszert, reményeim szerint szakdolgozatom megírásával hozzájárulhatok az érdeklődők tájékoztatásához, a rendszer megismertetéséhez. Igyekeztem minden lényeges információt összegyűjteni mind magyar, mind külföldi forrásokból, és önálló kutatással felmérni a rendszer ismertségét. Az EMAS-rendszer témája aktuális, hiszen várhatóan 2010 januárjában lép hatályba az EMAS III. rendelet. Az új rendelet számos változást fog magával hozni, melyeket bemutatok dolgozatomban. Szakdolgozatom írásakor a témában neves szakemberek véleményét kérdeztem a magyarországi helyzettel, a változtatásokkal kapcsolatban. 4

5 1. A közös környezetvédelmi politika A ma élő generációk számára a környezet védelme a negatív hatásoktól, állapotának megőrzése elengedhetetlenül fontos feladattá vált. A világméretű problémák megoldásában nem elég nemzeti válaszokat adni, összefogásra van szükség az egyes nemzetek között. A környezetünk védelmében folytatott harcban az Európai Unió vezető szerepet vállalt. A környezetvédelmi politika nem csupán az éghajlatváltozással szembeni fellépésre korlátozódik, hanem átfogó védelmet kíván biztosítani a környezet számára. Legfontosabb célkitűzései a környezet megóvása, védelme, minőségének javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások megfontolt és ésszerű felhasználása, a környezet regionális vagy világméretű védelmét szolgáló nemzetközi intézkedések előmozdítása, a biológiai sokféleség megőrzése, a környezetszennyezés egészségkárosító hatásainak mérséklése A közös környezetvédelmi politika kialakulása A környezetvédelmi politika nem mindig foglalt el a mostanihoz hasonló fontosságú helyet a különböző politikák között. Az ötvenes években a Római Szerződés készítése során az alapító tagállamok még nem foglalkoztak a különböző nemzeti környezetvédelmi politikák közösségi szintre emelésével. Ennek oka, hogy az egyes országok különböző fontosságot tulajdonítottak a környezetvédelemnek, továbbá nem ismerték fel azt a tényt sem, hogy a nemzeti határokat átlépő, globális problémákat nem elegendő nemzeti szinten kezelni. Az egyre gyorsabbá váló gazdasági fejlődés, az iparosodás és a mind nagyobb mértékű energia felhasználás azonban súlyos következményeket hozott magával. A környezet állapotának folyamatos romlása, az egyre súlyosabb környezeti károk komoly lépést kívántak. Világossá vált, hogy a közösségi együttműködés kialakítása elengedhetetlen a problémákkal való sikeres szembeszállás érdekében. Az 1972-ben megrendezett párizsi csúcstalálkozón döntés született a közösségi környezetvédelmi politika létrehozásáról. Ezt követte a közös környezetvédelmi szabályok kidolgozása, majd az első valóban érdemi lépés, a közös környezetvédelmi akcióprogramok kidolgozása. Az 1973-ban indított Első Akcióprogram, valamint az 1977-es Második Akcióprogram még csak mérsékelt eredményt hozott, de az 1983-ban megjelenő Harmadik Akcióprogramban már komoly előrelépés történt. Valójában ez mutatta be a közösségi 5

6 környezetvédelmi politika célkitűzéseit és alapelveit, és ebben a programban szerepelt először a megelőzés elve. Az Egységes Európai Okmánnyal kiegészített Római Szerződés már kiemeli a környezetvédelmi politikát, ismerteti célkitűzéseit és az eszközeit, az Akcióprogramokat. A környezetvédelmi politika fejlődését mutatja, hogy a Maastrichti Szerződés és az Amszterdami Szerződés is önálló fejezetet szentel a témának. Ezen fejezetek tartalmazzák az közös környezetvédelmi politika céljait, eszközrendszerét, alapelveket. Az EK-Szerződés 174. cikke értelmében a Közösség fontos célkitűzései: a környezet megóvása, védelme és minőségének javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások megfontolt és ésszerű felhasználása, a környezet regionális vagy világméretű problémáival foglalkozó intézkedések nemzetközi szinten való előmozdítása (Törzsök, 2002) A környezetvédelmi Alapelvek mintegy 300 irányelvben fogalmazódnak meg. Egy részét már az akcióprogramok is tartalmazták, míg a legfontosabb elveket az EK Szerződés foglalja magába. A környezetvédelmi politika fontosnak tartja, hogy törekedjünk a károkat a már keletkezés forrásánál megszűntetni (megelőzés elve), lehetőleg kerüljük a szennyező anyagok termelését (elővigyázatosság elve), az adott problémát igyekezzünk a megfelelő szinten kezelni (szubszidiaritás elve), a különböző szektorok törekedjenek az egymás között együttműködésre (partnerség elve). A legfontosabb alapelvek kimondják, hogy a környezeti károk költsége a károkozót terheli (szennyező fizet elve), továbbá a környezetkárosítást a keletkezés helyén kell megszűntetni (keletkezési hely elve) A közös környezetvédelmi politika eszközrendszere A közös környezetvédelmi politika célkitűzéseit az akcióprogramokon kívül a másodlagos jogforrások és a finanszírozási források eszközei által kívánja a Közösség megvalósítani Akcióprogramok Az első komoly lépést az Első Akcióprogram jelentette a környezetvédelmi politika hosszú útján. Ez a dokumentum elsőként határozta meg a célokat és alapelveket. Ezek többek 6

7 között a szennyezés vagy környezeti ártalmak megelőzése, környezeti hatások figyelembe vétele, természeti erőforrások ésszerű használata, tudomány és technika környezetvédelmi célú fejlesztése, szennyező fizet alapelve, környezetvédelmi oktatás prioritása. Az alapelvek a nemzeti környezetvédelmi politikák alapelveire épülnek, azokkal összehangolva kerültek kidolgozásra. Bár hatása csak mérsékelten érződött, mégis mérföldkőnek tekintjük. A Második Akcióprogram érdeme, hogy a folyamatosság biztosítása mellett új területeket is kijelöl, így nem meglepő, hogy nagyon sok irányelv született ebben az időszakban. Hangsúlyozza, hogy a környezetvédelem nem áll ellentétben a gazdasági fejlődéssel. A Harmadik Akcióprogramban erőteljesen érződik a Közösség környezetvédelmi tevékenységének fontossága. Ezt támasztják alá az EK intézkedések is, melyek az eddigi irányelvek mellett a szabályozás funkcióját látják el. Ebben az időszakban vált kötelezővé a környezetvédelmi hatásvizsgálat, és került a közlekedés, az ipar és az agrárium a rendszerbe. A Negyedik Akcióprogram megerősödött jogi háttérének köszönhetően (Egységes Európai Okmány alkotmányos rangra emeli a közösségi környezeti politikát) konkrétabb célkitűzéseket fogalmaz meg. Horizontális feladatokat fogalmaz meg, így kissé háttérbe kerül az ágazati szintű programkezelés. Fő szemponttá az integrált szennyezés megelőzés válik. Az Ötödik Akcióprogram fő célja a környezeti szempontok ágazati politikába integrálása. A jelenleg is érvényes Hatodik Akcióprogram négy fő területet kiemelten érint (éghajlatváltozás, természeti és biológiai változás, környezet és egészség, természeti erőforrások és hulladék). A tennivalókat nemzeti, regionális és helyi szinten határozza meg Finanszírozási források A környezetvédelmi programokat több forrásból is finanszírozza az Európai Unió, emellett a tagállamok saját forrásai is jelentős szerepet kapnak. A közösségi finanszírozás mértéke szabályozott, a természetvédelmi intézkedéseknél 75 százalék, de elérheti akár a 100 százalékot is a közösségi környezetvédelmi jog átültetéséhez szükséges információk beszerzésénél és a technikai támogatásoknál. Egyéb esetekben a közösségi finanszírozási plafon 50 százalék, ami mutatja a környezetvédelem kiemelt helyét. Jelentős forrásokat biztosít a LIFE környezetvédelmi alap, amit az 1973/92. rendelet teremtett meg. A LIFE három programból tevődik össze, ezek: a LIFE-Nature, ami 7

8 természetvédelmi programokat finanszíroz; a LIFE-Environment, ami demonstrációs jellegű környezetvédelmi projektek finanszírozásáért felelős; és a LIFE-Third countries, ami a szomszédos harmadik országok környezetvédelmi projektjeinek finanszírozásában nyújt segítséget. A Kohéziós Alap is jelentős forrásokat biztosít azoknak a tagországoknak, ahol az egy főre eső GDP a közösségi átlag 90 százaléka alatt van. A Kohéziós Alapot a Maastrichti Szerződés hívta életre a környezetvédelmi és közlekedéspolitikai intézkedések finanszírozására. Ezen kívül számottevő a strukturális alapokból (főleg az Európai Regionális Alapból) és az Európai Beruházási és Fejlesztési Bankból nyújtott támogatás Másodlagos jogforrások A másodlagos jogforrások nagy része kisebb területet, szektort, esetleg terméket fed le. A vertikális irányelvekben szabályozott fő területek a természetvédelem, víz, levegő, zaj, vegyi anyagok, biotechnológia, hulladékok. A másodlagos jogforrások kisebb hányada általános kérdésekkel foglalkozik, hatósugara jóval szélesebb területet érint. Főbb horizontális irányelvek: környezeti információkkal, környezeti hatásvizsgálattal, öko-cimkével, ökoaudit rendszerrel, integrált szennyezés megelőzéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos szabályozások. Környezeti információk A hatékony környezetvédelmi stratégiák alapját a megbízható információk képezik. Ezek az információk egyaránt fontosak az illetékes hatóságoknak, különféle érdekképviseleteknek, sőt az érdeklődőknek is. Ezek segítségével ítélhető meg az intézkedések hatékonysága. A környezeti információkra vonatkozó szabályok az alábbiak: a tagállamoknak információs kötelezettsége van az Európai Bizottság irányába a tagállamoknak kötelező információt szolgáltatni a tervezett környezetet érintő törvényalkotásokról a polgároknak jogukban áll hozzájutni minden környezetükre vonatkozó információhoz, melyekkel a tagországok, vagy a Közösség rendelkezik. A hatóságok kötelesek ezeket az információkat kérésre biztosítani. 8

9 Környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó irányelv lényege, hogy az egyes projektek engedélyezése előtt kötelező olyan előzetes vizsgálatokat elvégezni, melyekből kiderül, hogy az adott projekt milyen hatásokkal fog járni. Az irányelv szabályozza, hogy mely projekteknél kötelező a hatásvizsgálat elvégzése (pl.: atomerőművek, olajfinomítók, vegyi létesítmények), és mely projekteknél kell csak abban az esetben elvégezni, ha az tagállami előírás (pl.: gumiipari, élelmiszeripari létesítmények). Öko-címke A környezetvédelmi termékmegjelölés egy marketingpolitikai eszköz, ugyanis az a termék, melyen az öko-címke látható, bizonyítottan környezetbarát. Csak az használhatja termékein az öko-cimkét, aki eleget tesz a meghatározott környezetvédelmi feltételeknek. Nemcsak az előállítót, hanem az adott terméket is vizsgálják, csak azon a terméken jelenhet meg a cimke, amely bizonyítottan megfelel az egész életciklusa alatt az Európai Bizottság által felállított kritériumoknak. Integrált szennyezésmegelőzés és csökkentés - IPPC Az IPPC a környezet valamennyi elemére kiterjed, elsősorban az ipari termelés következményeitől a védi környezetünket. Az eljárás legfontosabb alapelvei: a környezeti kármegelőzés elsőbbsége, megelőzés lehetetlensége esetén a károk minimalizálására való törekvés, a legjobb elérhető technikák alkalmazása, a már meglévő károk helyreállításának szükségessége (Törzsök, 2002) Közösségi környezeti menedzsment és környezeti audit rendszer Az 1936/93-as rendelet alapján az egyes ipari vállalatok lehetőséget kaptak a környezeti menedzsment és környezeti audit rendszerben való részvételre. A rendszer az önkéntesség elvén működik, a vállalatok saját belátásuk szerint dönthetnek. A rendszer lényege, hogy környezetbarát termelési folyamatot tesz lehetővé, melynek alapját maga a vállalat dolgozza ki környezetvédelmi politikájában. A megvalósításért a környezetvédelmi menedzsment felelős. Ebben a rendszerben különösen nagy hangsúlyt kap a környezet folyamatos tájékoztatása. 9

10 2. Az EMAS-rendszer bemutatása Dolgozatom további részében a Közösségi környezeti menedzsment és környezeti audit rendszer működését, fejlődését fogom bemutatni az Európai Unióban és Magyarországon. Igyekszem saját kutatásomra támaszkodva következtetéseket levonni a magyarok környezetvédelemhez való hozzáállásáról. A dolgozat utolsó részében pedig saját véleményemet írom le a rendszer működésével kapcsolatban, továbbá javaslatot teszek az EMAS-rendszer bevezetésére a Budapesti Gazdasági Főiskolán Az EMAS meghatározása Az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben működő, önkéntes elven alapuló környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer, melyet legnagyobb számban ipari vállalatok alkalmaznak. Legfőbb céljának tekinti, hogy egyrészről értékelje és fejlessze a résztvevő szervezetek környezetvédelmi teljesítményét, másrészről erről a fejlődési folyamatról folyamatosan tájékoztassa a nyilvánosságot Az EMAS-rendszer kialakulása Az 1993-ban kibocsátott rendelet az angol elnevezés (Eco-Management and Audit Scheme, EC1836/93) rövidítéseként vált ismertté. Az EMAS I. rendelet értelmében a környezeti teljesítményük javítását célként kitűző iparvállalatok lehetőséget kaptak környezetvédelmi nyilatkozatuk hitelesíttetésére, majd nyilvánosságra hozására. A rendelet önkéntes elven működik, csak a tagországokra nézve tartalmaz kötelező érvényű feladatokat (pl.: intézményrendszer kiépítése). A vállalatok, szervezetek döntésén múlik, hogy alávetik-e magukat a rendelet követelményeinek. Amennyiben egy vállalat úgy dönt, hogy részt akar venni a hitelesítési folyamatban, környezeti teljesítményének javítására vonatkozó célkitűzéseket kell megfogalmaznia, és tevékenységét ez irányba fordítania. Bár a rendelet 10

11 elsődleges területe az ipar volt, a 14. cikk értelmében a tagországok más, iparon kívülálló szektorokra is kiterjeszthették az alkalmazást. Röviddel az első rendelet hatályba lépését követően, 1997-től egy új változatot kezdett kidolgozni az Európai Unió, végül az átdolgozott EMAS II. rendelet (EC 761/2001) 2001-ben jelent meg. Számos pontban hozott változást, mely előremutató fejlődést tükröz. A 2001-es rendelet értelmében az összes szektor részt vehet a rendszerben, köztük a helyi önkormányzatok és az oktatás is. A követelmények könnyebb megvalósítása érdekében a rendelet átvette az ISO14001 szabvány (környezetirányítási rendszerek nemzetközileg elismert szabványa) szerkezetét, így azoknak a vállalatoknak, akik korábban már rendelkeztek ISO14001 hitelesítéssel, egyszerűbbé vált az EMAS-rendszernek való megfelelés. További ösztönző eszköz az EMAS-logó alkalmazhatósága a hitelesített szervezet hivatalos iratain, marketing anyagain. A környezetvédelmi nyilatkozat hangsúlyosabb szerepet kapott, mely segíti a hatékony kommunikáció kialakítását a nyilvántartott szervezetek között. Az új rendelet fokozottan figyel a vállalati döntések indirekt hatásaira. A 11. cikkben kitér a szervezetek részvételének ösztönzésére, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A különböző tájékoztatók, a közbeszerzésekhez való hozzáférés megkönnyítése, technikai segítségnyújtás, ésszerű nyilvántartási díjak, ösztönző programok mind a szervezetek könnyebb bekapcsolódását hivatottak segíteni. Az új rendelet EMAS II. néven vált ismertté, érvénybe lépésével egy időben 1836/93/EGK rendelet hatályát vesztette Az EMAS-rendszer működésének folyamata Az EMAS-rendszer bevezetése egy viszonylag hosszú folyamat, de az adott szervezet elhivatottságán és hozzáállásán is nagyban múlik, hogy mennyi időre van szüksége a feltételek teljesítéséhez. A következő részben igyekszem végigvenni a legfőbb lépéseket, teljesítendő kritériumokat a nyilvántartásba vételhez vezető úton. 1. Vezetői döntés Első lépésként a lehető legtöbb információt érdemes gyűjteni a rendszerről. A döntést nagyban befolyásolja a teljesítendő kritériumok, pénzügyi költségvonzat, a szervezet szellemi 11

12 és anyagi erőforrásai. Az információk mérlegelése után döntés születik/születhet az EMASrendszer bevezetéséről. 2. Előzetes környezeti állapotfelmérés A rendelet VI. és VII. melléklete meghatározza az állapot felmérésre vonatkozó követelményeket, melynek az alábbi területre kell kiterjednie: jogi, hatósági és egyéb, a szervezet által elfogadott követelmények; minden jelentős környezeti hatással bíró környezeti tényező meghatározása a VI. melléklet szerint, megfelelően minősítve és számszerűsítve, a jelentős hatások nyilvántartásának összeállítása; a VI. melléklet 6.4. pontjának megfelelően a környezeti hatások jelentőségének értékelésekor alkalmazott kritériumok ismertetése; az összes létező környezetvédelmi vezetési gyakorlat és eljárás vizsgálata; a korábbi káresetek vizsgálatai nyomán történtek értékelése (Magyar EMAS honlap, Az EMAS rendelet követelményei) 3. Környezetvédelmi vezetési rendszer A hitelesítésre jelentkezett szervezeteknek teljesíteni kell a hatályos rendelet követelményeit, melyeket az I-A melléklet tartalmaz, és megegyezik az MSZ EN ISO 14001: pontjában felsorolt követelményekkel, továbbá a I-B mellékletben szereplő feltételeket. A rendelet kimondja, hogy a nyilvántartásba jelentkezett szervezeteknek környezetvédelmi vezetési rendszereket kell kiépíteniük. Az ISO és EMAS által előírt kritériumok: I-A.1. Általános követelmények I-A.2. Környezeti politika I-A.3. Tervezés I-A.4. Bevezetés és működés I-A.5. Ellenőrzés és korrekciós intézkedések I-A.6. Vezetőségi értékelés Az EMAS rendszerbe bejelentkezett szervezeteknek kiemelt figyelmet kell szentelniük az alábbi területekre: - jogi megfelelés 12

13 - környezeti teljesítmény - külső kommunikáció - alkalmazottak bevonása 4. Belső ellenőrzés, oktatás, bevezetés A belső ellenőrzések célja elsősorban annak biztosítása, hogy a szervezet tevékenysége megfelel a kidolgozott eljárásoknak. Fontos cél még az esetleges eljárási problémák megállapítása is, hogy azokat időben javítani lehessen. Az ellenőrzést végző megbízott külső személy (vagy maga a szervezet) megvizsgálja a környezetvédelmi vezetési rendszert, azt, hogy a szervezet megfelel-e a környezetvédelmi politikájának és programjának, a rá vonatkozó jogszabályoknak. A rendszer bevezetése nem valósulhat meg a minden érintettre kiterjedő tájékoztatás, oktatás nélkül (az EMAS különösen nagy jelentőséget tulajdonít az alkalmazottak bevonására), hiszen a rendszer bevezetésével megváltoznak feladataik, az egész szervezet átalakul. A bevezetési folyamat akkor mondható befejezettnek, ha napi szinten zökkenőmentesen működik, az érintettek elsajátították a rájuk vonatkozó feltételeket. A bevezetés befejezésével elkezd a rendszer működni, már csak 1 lépésre áll a nyilvántartásba vételtől. 5. Környezetvédelmi nyilatkozat készítése A rendelet III. melléklete megfogalmazza a környezeti nyilatkozattal kapcsolatos követelményeket. Rendeltetése a külső érdekeltek tájékoztatása és a hitelesítéshez szükséges információk felsorolása. Célja, hogy az érintettek korrekt, hiteles forrásból tájékozódhassanak a szervezet tevékenységét illetően (környezeti teljesítmény javítására erőfeszítések, eredmények), így bizalom épülhessen ki a szervezet és partnerei, állampolgárok között. Tartalmi elemek: szervezet bemutatása, összefoglalás a tevékenységekről, termékekről, szolgáltatásokról és esetleges anyavállalati kapcsolatokról; környezeti politika és környezetvédelmi vezetési rendszer rövid leírása; a tevékenységek legjelentősebb környezetvédelmi hatásainak leírása és magyarázata; a legfontosabb környezeti célok és előirányzatok leírása; 13

14 a szervezet tervezett céljaihoz képest elért környezetvédelmi teljesítményének bemutatása a rendelkezésre álló adatok segítségével; a környezeti teljesítmény egyéb tényezői, többek között a jelentős környezeti hatásokkal kapcsolatos jogszabályi előírások teljesítését, a környezeti hitelesítő neve és akkreditációs száma, valamint a legközelebbi érvényesítés időpontja. (Magyar EMAS honlap, Az EMAS rendelet követelményei) A környezetvédelmi nyilatkozat kettős feladata miatt (külső kommunikáció, hitelesítés alapja) meg kell találni az arany középutat a tartalmi és formai elemek között. Egyfelől igényes kivitelezés és megjelenés, közérthető nyelvezet; másfelől korrekt, szakmai és pontos megfogalmazás, részletes adatok kell, hogy jellemezzék a nyilatkozatot. Az elkészült nyilatkozatot hitelesíttetni kell egy akkreditált környezeti hitelesítővel (hitelesítő szakember, bővebben az 5.1. fejezetben). Amennyiben megfelelőnek találja, vagyis a valósággal megegyezik a nyilatkozat szövege, és teljesíti a rendelet követelményeit, hitelesítő okirattal igazolja azt. 6. Nyilvántartásba vétel A hitelesített környezetvédelmi nyilatkozatot, a szervezet adatait, a nyilvántartásba vételi díjat (Magyarországon jelenleg a bevezetés szakaszában nem állapítanak meg nyilvántartásba vételi díjat, de ez a jövőben sajnos változni fog) az Illetékes Testületnek (bővebben az Illetékes Testületről az 5.1. fejezetben) kell eljuttatni, ahol a nyilvántartásba vétel is történik majd. Amennyiben mindent rendben találnak, nyilvántartásba kerül a kérelmező szervezet, és nyilvántartási számot kap, ezzel együtt jogosultságot szerez az EMAS-logó alkalmazására. 7. Környezetvédelmi nyilatkozat évenkénti frissítése és háromévenkénti érvényesítése A környezetvédelmi nyilatkozatnak két formája van, melyeket időnként frissíteni kell a nyilvántartásban szereplő szervezeteknek. Az egyszerűsített környezetvédelmi nyilatkozatot évente, míg a teljes nyilatkozatot háromévente kell környezetvédelmi hitelesítővel érvényesíttetni. Ugyanakkor a kis- és közép vállalkozások kérhetnek könnyítést, miszerint az egyszerűsített nyilatkozatot csak kétévente és a teljes környezetvédelmi nyilatkozatot csak négyévente kell frissíteniük. 14

15 8. A környezetvédelmi nyilatkozat nyilvánosságra hozása Utolsó lépésként a hitelesített környezetvédelmi nyilatkozatot nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, így tudja maradéktalanul ellátni feladatát. 1.sz.ábra: Az EMAS bevezetésének lépései Forrás: Magyar EMAS honlap (www.emas.kvvm.hu) 2.4. Miért jó az EMAS? Az EMAS-rendszert manapság még sokan nem ismerik, pedig a mai felgyorsult, versenyorientált világban fontos tisztában lenni az EMAS által nyújtott előnyökkel, hiszen a megfelelő alkalmazással jelentős versenyelőnyre tehet szert az adott vállalat, szervezet. A vállalkozások igyekeznek a hatóságokkal minél jobb kapcsolatot kiépíteni a zökkenőmentes működés érdekében. A környezetvédelmi menedzsment rendszerek mindenképpen jó kiindulási alapot biztosítanak ehhez, hiszen tükrözik az adott szervezet látásmódját, célkitűzéseit, sőt világos képet festenek környezeti tevékenységéről (környezeti nyilatkozat). Garantálják a kötelező környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést. 15

16 Mindezen erőfeszítések pozitív képet festenek a szervezetről, amit a hatóságok nem ritkán konkrét kedvezményekkel (pl.: ritkább ellenőrzés), bizalommal honorálnak. Nemcsak a hatóságok irányába közvetít nyíltságot a rendszer, hanem a szervezetekkel kapcsolatban álló csoportok felé is. A szigorú feltételrendszernek megfelelő szervezet erőfeszítéseit elismerik partnerei, ami segít jobb, bizalmasabb kapcsolatot kiépíteni. A legfontosabb előnyök, melyek összessége jelentős versenyelőnyt eredményezhet az adott szervezetnek: A nyilvántartásba vétel egyik feltétele, hogy a szervezet felmérje környezeti tevékenységét, a környezetre gyakorolt hatását, környezetvédelmi tervet készítsen, és természetesen alkalmazza azt. Ennek következtében a szervezet környezeti, gazdasági teljesítménye javul, hatékonyabban tud működni, így eredményesebbé válhat. Ezek az előnyök pedig mind a termelő, mind a szolgáltató és közszférában megmutatkoznak. Az előzetes felmérés során olyan területek is feltárásra kerülnek, amelyekről korábban nem is gondolták volna, hogy lehetséges hatékonyság növelés. A rendszer követelménye a szervezet dolgozóinak, tagjainak környezettudatossága, melynek elérése viszonylag hosszú folyamat, de hosszú távon ez is hozzájárul a környezeti teljesítmény javulásához. A káros, veszélyes anyagok kibocsátásának csökkentése, vagy más anyagokkal való helyettesítése nemcsak a környezeti károk csökkenéséhez, de jelentős megtakarításokhoz vezethet. Az EMAS eszköz és intézményrendszere garantálja, hogy a nyilvántartásba vett szervezet teljes mértékben megfelel a környezetvédelmi jogszabályoknak. Az EMAS-logót jogában áll a nyilvántartásba vett szervezeteknek az előírtak szerint (lásd később) használni, ami hatékony kommunikációs eszköz lehet a szervezettel kapcsolatban állók felé, hiszen bizonyítja, hogy az megfelelt az EMAS kritériumoknak. 16

17 A környezetvédelmi nyilatkozat segít megmutatni a szervezet környezet iránti elkötelezettségét, ami pozitív képet alakít ki róla. További előnye az EMAS-rendszernek, a nála jóval ismertebb ISO szabványhoz képest, hogy többletértéket képvisel. Ezt a két környezet menedzsment rendszer összehasonlításával kívánom a következőkben kifejteni Az EMAS II. és az MSZ EN ISO különbségei Az egyszerűbb nyilvántartásba vételi folyamat érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a nemzetközi szabvány (MSZ EN ISO 14001) 4. pontjának felépítését változatlan formában beemeli a rendeletbe, viszont egyes területeken szigorúbb feltételeket szab. Többek között ezek a pontok adják az EMAS többletértékét. Az alábbi pontokban tapasztalható eltérés az EMAS és az MSZ EN ISO között: 1. Az EMAS-rendszer szerint hitelesített szervezet köteles előzetes környezeti átvilágítást végezni, míg a nemzetközi szabvány nem követeli meg. 2. Az EMAS-rendszerben nyilvántartásba vett szervezetek kötelesek nyilvánosságra hozni a környezeti nyilatkozatukban a környezeti politikára, környezeti programra, környezetvédelmi vezetési rendszerre és környezeti teljesítményre vonatkozó adatokat. Az ISO szabvány szerint csak a környezeti politikának kell nyilvánosnak lennie. 3. Az EMAS-rendszerben résztvevő szervezetek kötelesek környezeti nyilatkozatukat évente érvényesíteni, az ISO szabványban nincs kötött időintervallum. 4. A szervezetek az EMAS-rendszerben nemcsak a közvetlen, de a közvetett környezeti hatásokat (beszállítók, partnerek tevékenységéből fakadó hatások) is számba veszik, és törekednek arra, hogy a partnereik is megfeleljenek környezeti politikájuknak. 17

18 5. Az általam leglényegesebbnek tartott eltérés a jogszabályi megfelelés garanciája. Az EMAS követelményrendszere biztosítja, hogy a nyilvántartásba vett szervezet megfelel a környezetvédelmi jogszabályoknak, míg az ISO csak az arra való törekvés szándékának kinyilatkoztatását követeli meg. Az EMAS I. rendszerhez képest az ISO szerint tanúsított szervezetek a jelenleg is hatályos EMAS II. követelményeinek könnyebben megfelelnek, ugyanis a 2001-es rendelet az ISO pontjának felépítését egy az egyben átvette bizonyos többletkövetelményekkel kiegészítve. Így az ISO szabvány szerint hitelesített szervezetek fontos lépése lehet az EMASrendszer bevezetése a zöld úton Az EMAS II. felülvizsgálata és az EVER tanulmány Az EMAS 2005-ös bizottsági felülvizsgálata során azonosították a rendszer erősségeit és gyengeségeit, továbbá javaslat készült hatékonyságának növelésére. A felülvizsgálattal párhuzamosan több kutatás is folyt az EMAS-rendszerrel kapcsolatban. Az EVER tanulmány a Bizottság megbízásából készült. Az európai vállalatok EMAS-szal kapcsolatos motivációit, az EMAS-ban résztvevő szektorok összetételét, az EMAS-rendszer működését vizsgálta. A tanulmány alapját korábbi kutatások, esettanulmányok, meglévő szakirodalom alkotta. A kutatás eredményeit nyilvánosságra hozták, amiket az érintettek egy workshop keretében vitattak meg. Az EVER tanulmány hasonló következtetésekre jutott, mint a Bizottság által folytatott felülvizsgálat, ezért tartottam fontosnak megemlítését. A tanulmány kimutatta, hogy az EMAS-rendszerbe belépő szervezetek a legmagasabb szintet érhetik el a környezeti tevékenységük fejlesztését tekintve. A felülvizsgálat megállapította, hogy mikro szinten az EMAS elérte célját, vagyis a résztvevő szervezetek környezeti tevékenysége jelentősen fejlődött, különösen az alábbi területeken: 18

19 2.sz.ábra: Az EMAS-rendszerben résztvevő szervezetek környezeti teljesítményének fejlődése Forrás: Angol nyelvű hivatalos EMAS honlap, Impact Assessment for regulation revising the European Management and Audit Scheme A felülvizsgálat azt is kimutatta, hogy makro-szinten ugyanakkor nem teljesültek teljesen a kitűzött célok. Habár a nyilvántartásba vett szervezetek száma folyamatosan nő, a 2007-ig regisztrált 5000 szervezet nagyon kicsi szelete a potenciális vállalatoknak. 19

20 3.sz.ábra: EMAS statisztika a résztvevőkről 2007-ig EMAS STATISTICS EVOLUTION OF ORGANISATIONS AND SITES Quarterly Data 20/6/ Organisations in the EU and EEA Organisations (before the correction) Sites To facilitate comparisons, the previously reported figures are kept on the graph. 2. The Commission started to collect the number of sites in addition to number of organisations in March 2004 to provide a more accurate picture of EMAS development. 3. Germany reported a significant number of corrections in March Germany and Spain reported corrections in June The UK corrected their number of sites in December Forrás: Angol nyelvű hivatalos EMAS honlap, Impact Assessment for regulation revising the European Management and Audit Scheme Az EVER elemzés és a résztvevők konzultációi az alacsony részvételi arány problémájára kerestek magyarázatot. A probléma okai a következők: 1. Átláthatóság hiánya Annak érdekében, hogy a szervezetek bekerüljenek és bennmaradjanak a nyilvántartásban, bizonyítaniuk kell, hogy teljes mértékben megfelelnek a követelményeknek. Az egyik legnagyobb haszna ennek a követelményrendszernek, hogy a növeli a szervezetek környezetvédelmi szabályozásoknak való megfelelését. A garanciát, vagyis a jogszabályi megfelelés biztosítását az elemzésben résztvevők 70 százaléka tartotta pozitívnak. A gond ott kezdődik, hogy a szervezetek nagy többsége nincs is tisztában a betartandó előírásokkal és ez negatív irányba mozdíthatja a szervezetet, mikor arról dönt, bevezeti-e az EMAS-rendszert. 20

AZ EMAS BEVEZETÉSE ÉS TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁGON

AZ EMAS BEVEZETÉSE ÉS TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁGON AZ EMAS BEVEZETÉSE ÉS TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁGON Nyári Eszter Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2007. október 10-11. 11. AZ EMAS EU önkéntes rendszere alapja: 761/2001

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

EU Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS III.) 3. EMAS KEREKASZTAL (2009. május 29.) EMAS EMAS I. rendelet (1993.) Új szabályozási megközelítés: önkéntes eszköz Alternativa a szokásos

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 03

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 03 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 03 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. KMR RENDSZEREK KIALAKULÁSA 2/100 KMR RENDSZEREK KIALAKULÁSA KIALAKULÁSUK HÁTTERE SÚLYOSBODÓ KÖRNYEZETI

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04 SZE, KÖRNYEZETMÉRNÖKI TANSZÉK DR. TORMA ANDRÁS AUDI HUNGARIA MOTOR KFT. FELÜLVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE A RENDELET NEM FELHASZNÁLÓBARÁT NEM ELÉG VONZÓ A SZERVEZETEK SZÁMÁRA

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért Hatókör Folyamatos kiterjesztés földrajzi és tartalmi értelemben: Adott helyszíntől

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

TisztaShow SZAKMAI NAP. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon. Budapest, október

TisztaShow SZAKMAI NAP. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon. Budapest, október TisztaShow SZAKMAI NAP Budapest, 2016. október 21-22. Van más választás: pozícionálja újra szolgáltatását a piacon Barta Géza Róbert ügyvezető Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. Csak egy módon indulhatunk

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Környezetmenedzsment

Környezetmenedzsment zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Környezetmenedzsment ISO 14001 és EMAS A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatójának kivonata

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás

Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, június Fenntartható termelés és fogyasztás Új utakon a hazai hulladékgazdálkodás Gödöllő, 2012. június 13-14. Fenntartható termelés és fogyasztás Szuppinger Péter Kállay Tamás szakértők Regionális Környezetvédelmi Központ Regional Environmental

Részletesebben

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály

Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály A nagyvállalatok energetikai audit kötelezettsége Dr. Zoboky Péter Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztály Az EU energiahatékonysági szabályozása 1. 2. 3. 2010/30/EU irányelv az energia címkézésről 2010/31/EU

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA

AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140

Részletesebben

ISO 14000-es szabványrendszer

ISO 14000-es szabványrendszer ISO 14000-es szabványrendszer Szabvány Jele Hazai jelzet Szabvány címe ISO 14001 MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO 14004 MSZ EN

Részletesebben

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.2. COM(2015) 614 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Európai Helyes Gyakorlat Díjak

Európai Helyes Gyakorlat Díjak A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Együtt a kockázatok megelőzéséért www.healthy-workplaces.eu NEVEZÉSI FELHÍVÁS Európai

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Készítette: Dr. Traiber-Harth Ibolya minőségirányítási igazgató 2014.04.30. Felülvizsgálta, aktualizálta:... Hegedüs Zsuzsanna mb. operatív vezető 2016.02.21. Jóváhagyta:...

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

LCA-alapú közbeszerzés? Az EFFECT projekt. Buday-Malik Adrienn, igazgatóhelyettes 2012.03.13.

LCA-alapú közbeszerzés? Az EFFECT projekt. Buday-Malik Adrienn, igazgatóhelyettes 2012.03.13. LCA-alapú közbeszerzés? Az EFFECT projekt Buday-Malik Adrienn, igazgatóhelyettes 2012.03.13. Röviden -A NORRIA bemutatása, kapcsolódó kompetenciaterületei -Az új KBT zöld szempontjai, cselekvési terv -Az

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

BERUFSBILDUNGSPREIS SZAKKÉPZÉSI DÍJ A Szakképzési Díj Fôvédnöke: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

BERUFSBILDUNGSPREIS SZAKKÉPZÉSI DÍJ A Szakképzési Díj Fôvédnöke: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter A Szakképzési Díj Fôvédnöke: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter A díj célja A DUIHK Szakképzési Díj legfôbb célja, hogy emelje a gyakorlatorientált szakképzés társadalmi megbecsülését Magyarországon.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi

Részletesebben

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER HITELESÍTÉSE EMAS szerint JELENTÉS

KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER HITELESÍTÉSE EMAS szerint JELENTÉS Hitelesítő: Bodroghelyi Csaba Oldal: 1/6 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER HITELESÍTÉSE EMAS szerint JELENTÉS NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Cím: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Követelmény:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Szervezetfejlesztési Program

Szervezetfejlesztési Program Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0064 CAF (Common Assessment Framework) minőségmenedzsment modell bemutatása és gyakorlati alkalmazásának lépései I. Általános tudnivalók a CAF szervezeti

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása Olti Máté osztályvezető I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. I. A LIFE Program A LIFE az Európai Unió pénzügyi finanszírozási

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT A KOHÉZIÓS POLITIKA LÁTHATÓSÁGÁNAK GARANTÁLÁSA: TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014

Részletesebben

Magyar önkéntes energiahatékonysági megállapodási rendszer előkészítése

Magyar önkéntes energiahatékonysági megállapodási rendszer előkészítése Magyar önkéntes energiahatékonysági megállapodási rendszer előkészítése A vizsgálatokat a Századvég Gazdaságkutató Zrt. végezte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megbízásából, a Magyar

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az EMAS rendelet követelményei

Az EMAS rendelet követelményei Az EMAS rendelet követelményei Az EMAS rendelet feladatokat állapít meg a Közösség és a tagállamok számára, valamint meghatározza a gazdálkodó szervezetek önkéntes részvételének a feltételeit. A Közösség

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Energia menedzsment tanúsítói szemmel

Energia menedzsment tanúsítói szemmel Energia menedzsment tanúsítói szemmel Bárczi István Környezetvédelmi divízióvezető 2012. november 7. XXI. Magyar Minőség Hét Cégünkről Vizsgálat, ellenőrzés és tanúsítás 140 országban, kb. 60.000 munkatárssal,

Részletesebben