Rácalmás Nagyközség Képviselı-testületének 18/2005. (X.28.) sz. rendelete Rácalmás Építési Szabályzatáról (RÉSZ)

Átírás

1 Rácalmás Nagyközség Képviselı-testületének 18/2005. (X.28.) sz. rendelete Rácalmás Építési Szabályzatáról (RÉSZ) Rácalmás község Képviselıtestülete az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény 6. -ban, valamint a helyi önkormányzatról szóló módosított feladat- és jogkörében eljárva, Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Kormányrendelet 4. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, a Képviselıtestület 32/2005. (04.06.) számú határozatával jóváhagyott Rácalmás Településszerkezeti tervének figyelembe vételével Rácalmás Építési Szabályzatáról (továbbiakban: RÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK Az elıírások hatálya és alkalmazása 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Rácalmás község (továbbiakban: a község) teljes közigazgatási területére. (2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá építési telket, építési területet (közparkot és véderdıt) alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a) a módosított OTÉK elıírásai, b) az egyéb vonatkozó országos érvényő jogszabályok rendelkezései szerint, továbbá c) jelen rendelet és a rendelet 30. -ban felsorolt mellékletei szerint szabad. (3) A község területén végzendı különösen a táj- és természetvédelmi, mőemléki jelentıségő, vagy helyi értékvédelmi területen, helyi védettségő objektumok tekintetében, azok környezetében és a sajátos elıírásokban megjelölt területeken mindennemő telek- és területalakítási, építési, felújítási, korszerősítési munkálatok terveit a (2) bekezdésben felsorolt elıírások, jogszabályok betartásán túl Rácalmás Fıépítészének elızetesen véleményezni kell, aki szakvéleménye kialakításához szakértıket, illetve a Területi Fıépítészi Iroda Tervtanácsának közremőködését is igénybe veheti. A szakvéleményeket a végleges elvi-, vagy engedélyezési tervek elkészítésekor figyelembe kell venni. Szükség szerint a településen a Fıépítész vezetésével mőködı Építészeti Tervtanács felállításáról a Képviselı-testület (az Étv. 6. (7) bek. szerint) külön rendeletet hozhat. (4) Azokon a területrészeken, ahol a szabályozási terv a jelenlegi területfelhasználástól eltérı területfelhasználást tesz lehetıvé, építési tevékenység csak az új területfelhasználási mód kialakításának, illetve továbbfejlesztésének érdekében, azzal összhangban végezhetı. (5) Azokon a területeken, ahol a szabályozási terv csak meghatározott feltételekhez kötött építésibıvítési- felújítási tevékenységet engedélyez, a részletes szabályozás szerinti feltételek teljesítése és azok hatósági ellenırzése után lehet a tevékenységet megkezdeni. A fenti területek lehatárolása és helyrajzi szám szerinti felsorolásuk táblázatban a 10. számú mellékletben szerepel. (6) Azokon a területeken, ahol a szabályozási terv szerint kialakult környezet fokozottan védelmi igényeket támaszt, a jelenlegi állapot a szabályozási tervben elıírtaknak nem felel meg, a szükséges környezetvédelmi, terület-elıkészítési, mérnök geológiai beruházásokat, vagy a tevékenység módosítását haladéktalanul el kell kezdeni. A szabályozás eszközei 2. 1

2 (1) A településszerkezeti tervben a területek tagolására alkalmazott területfelhasználási egységeket a településszerkezeti terv elızetes módosításával lehet megváltoztatni. (2) A szabályozási terven - kötelezı szabályozási, és - irányadó szabályozási elemek szerepelnek. (3) Kötelezı (I. rendő) szabályozási elemek az alábbiak: - beépítésre szánt terület határa, - szabályozási vonal, - közterületek szabályozási szélessége, - védett területek határa, védıtávolságok, - építési övezet határa, - övezeti és építési övezeti elıírások. - építési hely, - építési vonal, - építési tilalom határa, - kötelezı fásítás, - telken belüli ültetési kötelezettség, - továbbtervezendı területek határa. (4) A kötelezı szabályozási elemek módosítása csak a jelen rendelet és annak mellékletét képezı szabályozási tervlap módosításával lehet: - belterületen legalább egy tömb területének egészére; - külterületen legalább a területfelhasználási egység területének egészére. (5) Irányadó (II. rendő) szabályozási elemek a kötelezı szabályozási elemeken kívüli a szabályozási tervlapon feltüntetett egyéb szabályozási elemeket jelenti, betartásuk ajánlott, módosításuk jelen rendelet és annak mellékletét képezı szabályozási tervlap módosítása nélkül lehetséges. Jelen építési szabályzatban meghatározott további részletesebb tervfajták (telekalakítási terv, kertépítészeti engedélyezési terv, környezetalakítási terv stb.) azok elfogadásával válnak kötelezıvé. (6) Az építési hely vagy szabályozási terven jelölt (körülhatárolt) terület kottázva, vagy az építési teleknek az elı-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen a védıtávolságok megtartásával az övezeti elıírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhetı(k). Szükség esetén (építészeti arculat, utcakép stb. védelmében) az építési helyen belül az építési vonal pontosítja az épület elhelyezését (pl. szabadon álló beépítés, oldalhatáron álló beépítés). Az építési engedélyezés általános szabályai 3. (1) Az építésügyi hatóság az építési engedélykérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet kötelezıen meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: évi LXXVIII tv /b. bek.). (2) Természeti, mőemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minısülı terület ill. telek esetében az építési engedélyezési terv kötelezı részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévı növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot. (3) Az építési engedélykérelemhez minden esetben benyújtandó mellékletek: - 10% lejtés felett durva tereprendezési terv, amely a felszíni vizek, a tetıvizek és a burkolt felületekrıl lefolyó vizek elvezetésének módját is ábrázolja, 2

3 - a helyi értékvédelmi területen, 10% lejtés felett, új épület esetén (ha az épület helyén eddig nem állt épület) geotechnikai szakvélemény alapján készített alapozási terv. (4) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásba az alábbi estekben: - kereskedelmi, gazdasági övezetben, - 7,0m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, elıregyártott és vázas tartószerkezető épületeknél, - 5,0m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, - 3,0m-nél nagyobb földvastagságot érintı tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás). (5) A szabályozási terv elıírásai szerint egyébként engedélyezhetı építmény nem építhetı, ha létesítése a felszíni vizek természetes lefolyását gátolja. (6) Építés (ill. telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyezı területfelhasználás esetében akkor engedélyezhetı, ha: - az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, vagy mőemlékvédelmi szempontok miatt) elengedhetetlen munkálat elvégzésére irányul, - a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé. (7) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület-elıkészítés, közmővesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. (8) Épület építése csak olyan telken engedélyezhetı, amelynek közterületrıl vagy önálló hrsz.-on bejegyzett magánútról gépjármővel közvetlenül történı megközelítése biztosított. (9) A csapadékvíz-elvezetéssel nem rendelkezı területek beépítése elıtt a vízelvezetésre vízjogi engedélyt kell beszerezni a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelettıl. II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELİÍRÁSOK Közigazgatási terület tagozódása 4. A közigazgatási terület a) beépítésre szánt, b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. Rendeltetési övezetek 5. (1) A RÉSZ és annak mellékletei a településszerkezeti tervvel összhangban a község közigazgatási területét a) beépítésre szánt területen - lakó (Lke, Lf), - vegyes (Vt), - gazdasági (Gksz, Gip-e, Gm), - üdülı (Üh), - különleges (K), b) beépítésre nem szánt területen - közlekedés (KÖu, KÖk, KÖv) és közmő (KÖz), - zöld (Zkp, Zkk), - erdı (Ev, Eg), - mezıgazdasági (Mk, Má, Mko), 3

4 - vízgazdálkodási (V) rendeltetési övezetekre bontja fel. LAKÓTERÜLETEK 6. Lke jelő kertvárosias lakóövezet (1) A terület jellemzıen alacsony laksőrőségő, egy fıépületben max. két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, min. 3,3m, a szabályozási tervlap szerint max. 4,5m, 5,0m ill. 5,5m építménymagasságú lakóépületek, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet telkein csak F (földszintes), vagy F + tetıtér beépítéses lakóépületek építhetık, ahol a térdfal magassága max. 1,2 m lehet. (2) A területen az OTÉK 13. (2)-(4) bekezdésében foglalt elıírások szerinti építmények helyezhetık el, kivéve vendéglátó épületek közül az önálló rendeltetéső italbolt. A terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény elhelyezéséhez hatástanulmány készítendı. (3) Állattartó építmények nem építhetık. (4) Egy telken csak egy melléképület építhetı, amely csak az építési helyen belül helyezhetı el. (5) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. Gépkocsitárolót elhelyezni vagy a fıépülettel egy tömegben, vagy a melléképülettel egy tömegben lehet. (6) Az OTÉK 1. számú mellékletének 54. pontjában ill. jelen rendelet 1. számú függelékében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetı el: állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, antennaoszlop. (7) A terület beépítésének feltétele a 26. elıírásai szerinti közmővesítettség. (8) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás sz. mellékletében szerepel. Lf jelő falusias lakóövezet (1) A terület jellemzıen alacsony laksőrőségő, egy fıépületben max. két önálló rendeltetési egységet magába foglaló, min. 3,3m, a szabályozási tervlap szerint max. 4,0m, 4,5m, 5,0m ill. 5,5m építménymagasságú lakóépületek, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, a lakófunkciót nem zavaró létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezet telkein csak F (földszintes), vagy F + tetıtér beépítéses lakóépületek építhetık, ahol a térdfal magassága - a helyi értékvédelemmel határolt területen - az épület alapterületének max. 25%-át meg nem haladó részén - max. 0,6 m lehet, - a község többi területén a térdfal max. 1,2 m lehet. (2) A területen az OTÉK 14. (2) bekezdésében foglalt elıírások szerinti lakó, mezı- és erdıgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kézmőipari, igazgatási építmények helyezhetık el a fıépületben vagy azzal szervesen összeépítve. Vendéglátó, mezı és erdıgazdasági (üzemi) építmény és üzemanyagtöltı elhelyezéséhez hatástanulmány készítendı, a helyi értékvédelmi területen belül mezı- és erdıgazdasági (üzemi) építmény, valamint üzemanyagtöltı nem helyezhetı el. (3) Állattartó építmény csak a helyi állattartó rendeletnek megfelelıen építhetı. (4) Egy telken csak egy melléképület építhetı, amely csak az építési helyen belül helyezhetı el. (5) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. Gépkocsitárolót elhelyezni vagy a fıépülettel egy tömegben, vagy a melléképülettel egy tömegben lehet. 4

5 (6) Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában ill. jelen rendelet 1 számú függelékében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetı el: siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, antennaoszlop. (7) A terület beépítésének feltétele a 26. elıírásai szerinti közmővesítettség. (8) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás sz. mellékletében szerepel. VEGYES ÖVEZETEK 7. Vt jelő településközpont vegyes övezet (1) A terület jellemzıen több rendeltetési egységet magába foglaló, min. 4,5m, a szabályozási tervlap szerint max. 4,5m, 5,0m, 5,5m ill. 6,0m építménymagasságú lakó- és olyan helyi települési szintő, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetıen nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Az övezet max. 4,5m és 5,0m építménymagasságú épületei esetében csak F (földszintes), vagy F + tetıtér beépítéses épületek építhetık, ahol a térdfal magassága max. 1,2 m lehet. (2) A területen csak az OTÉK 16. (2) bekezdés, kivéve parkolóház, üzemanyagtöltı, (3) bekezdésben és (4) bekezdésében foglalt elıírások szerinti építmények helyezhetık el. (3) Közösségi célú létesítmények esetén egy telken több, a funkciónak megfelelı fıépület is elhelyezhetı. (4) Ha a telken egy fıépületnél több épület kerül elhelyezésre a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) a környezetbe illesztés és az egységes építészeti arculat megteremtése érdekében az építési engedélyezési tervhez az összefüggı területet bemutató színes látványtervet és kertépítészeti tervet kell csatolni. (5) Állattartó építmény nem építhetı, kivéve öko- és lovas idegenforgalmi funkció esetén. (6) Egy telken csak egy melléképület építhetı, amely csak az építési helyen belül helyezhetı el. (7) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. Gépkocsitárolót elhelyezni vagy a fıépülettel egy tömegben, vagy a melléképülettel egy tömegben lehet. (8) Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában ill. jelen rendelet 1 számú függelékében felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetı el: siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, szélkerék, antennaoszlop. (9) A terület beépítésének feltétele a 26. elıírásai szerinti közmővesítettség. (10) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás sz. mellékletében szerepel. GAZDASÁGI ÖVEZETEK 8. A gazdasági területek Gksz jelő - kistelkes, kereskedelmi, szolgáltató, üzemi, gazdasági Gip-e jelő - egyéb ipari (nem jelentıs mértékő zavaró hatású ipari) övezetekre tagozódnak. Gksz jelő kereskedelmi, szolgáltató övezet 5

6 (1) A területen elsısorban nem jelentıs zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célokat szolgáló, kistelkes kereskedelmi, szolgáltató, üzemi, gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetık el, min. 4,5m - max. 7,0(10,0)m építménymagassággal. (2) Az övezet területén az építési övezeti elıírások figyelembevételével a következı fı rendeltetéső épületek helyezhetık el: a) kereskedelmi, b) kisipari épület, kézmőipari épület, c) szolgáltató épület, d) kutatás, fejlesztés védıtávolságot nem igénylı üzemi jellegő építménye e) kulturális, mővelıdési és alapfokú oktatási létesítmények kivételével oktatási célú épületek, f) bemutatóterem, g) az alaptevékenységhez tartozó iroda épület, h) önálló irodaház, i) vendéglátó épület, j) egyéb közösségi szórakoztató épület, k) ipari épület, l) önálló üzemanyagtöltı. (3) Az övezet területén nem helyezhetı el: a) nagykereskedelmi épület, b) parkolóház, mélygarázs, (4) Egy telken több, a funkciónak megfelelı fıépület is elhelyezhetı. (5) Ha a telken egy fıépületnél több épület kerül elhelyezésre a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) az építési engedélyezési tervhez mellékelt látványtervben kell tisztázni. (6) Az elıkert, oldalkert és hátsókert elıírt legkisebb méretén belül nem alakítható ki szabadtéri tevékenység területe, terepszint alatti építmény, továbbá nem helyezhetı el melléképítmény, kivéve: a) közmőcsatlakozási mőtárgy, b) kirakatszekrény, c) szabadtéri bemutató-terület, d) tereplépcsı, rámpa, e) szabadonálló, legfeljebb 6m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (7) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolók esetében 4 parkoló-állásonként 1 db fa ültetése kötelezı. (8) A terület beépítésének feltétele a 26. elıírásai szerinti közmővesítettség. (9) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás sz. mellékletében szerepel. Gip-e jelő egyéb ipari övezet (1) Egyéb ipari területen elsısorban ipari, gazdasági tevékenységi célokat szolgáló, energiaszolgáltatási és településgazdálkodás építményei helyezhetık el, min. 4,5 m, max. 15,0 m (a 29. (10) bek. szerint kivételesen 20,0 m) építménymagassággal. Egyéb ipari területen jelentıs mértékő zavaró hatású ipari terület nem alakítható ki. 6

7 (2) Az övezet területén az építési övezeti elıírások figyelembevételével a következı fı rendeltetéső épületek helyezhetık el: a) védıtávolságot nem igénylı ipari épületek, b) kis- és nagykereskedelmi épületek, c) kisipari épület, kézmőipari épület, d) raktár épületek, e) javító-, szerelımőhely, f) szolgáltató épület, g) kutatás, fejlesztés védıtávolságot nem igénylı üzemi jellegő építménye, h) bemutatóterem, i) parkolóház, mélygarázs, j) az alaptevékenységhez tartozó iroda épület, k) önálló irodaház, l) vendéglátó épület, m) kulturális, mővelıdési és alapfokú oktatási létesítmények kivételével oktatási célú épületek, n) egyéb közösségi szórakoztató épület. (3) Egy telken több, a funkciónak megfelelı fıépület is elhelyezhetı. (4) Ha a telken egy fıépületnél több épület kerül elhelyezésre a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) az építési engedélyezési tervhez mellékelt látványtervben kell tisztázni. (5) Az elıkert, oldalkert és hátsókert elıírt legkisebb méretén belül nem alakítható ki szabadtéri tevékenység területe, terepszint alatti építmény, továbbá nem helyezhetı el melléképítmény, kivéve: f) közmőcsatlakozási mőtárgy, g) kirakatszekrény, h) szabadtéri bemutató-terület, i) tereplépcsı, rámpa, j) szabadonálló, legfeljebb 6m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. (6) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100 %-át a telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolók esetében 4 parkoló-állásonként 1 db fát kell ültetni. (7) A terület beépítésének feltétele a 26. elıírásai szerinti közmővesítettség. (8) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás sz. mellékletében szerepel. Gm jelő mezıgazdasági majorokat magába foglaló övezet (1) Gm jelő mezıgazdasági majorok befogadására kijelölt terület, melyen max. 20% beépítettség mellett min. 3,5m, max. szabályozási terven jelöltek szerint 5,5m építménymagassággal építhetık épületek. Kivételesen a terület funkciójához tartozó speciális rendeltetéső magasabb építmény (pl. siló, stb.) is elhelyezhetı a major területén. A területen min. 35% zöldfelületet kell biztosítani. (2) Egy telken több, a funkciónak megfelelı fıépület is elhelyezhetı. (3) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. A telken belüli parkolók esetében 4 parkoló-állásonként 1 db fa ültetése kötelezı. (4) A terület beépítésének feltétele a 26. elıírásai szerinti közmővesítettség. 7

8 ÜDÜLİÖVEZETEK 9. Üh jelő hétvégi házas üdülıövezet (1) A terület az OTÉK 21. -át figyelembe véve legfeljebb egy fıépületben két üdülıegységet magába foglaló, min. 3,0m, max. 4,5m építménymagasságú üdülıépületek elhelyezésére szolgál. Az övezet épületein térdfal nem építhetı. (2) A területen a) csak üdülıépületek helyezhetık el, c) csak az OTÉK 23. (5) bekezdése szerinti parkolók és garázsok helyezhetık el. (3) Az OTÉK 4. számú mellékletében felsorolt gépjármő elhelyezési igény 100%-át a telken belül kell kielégíteni. (4) Állattartó építmény nem építhetı. (5) A terület beépítésének feltétele a 26. elıírásai szerinti közmővesítettség. (6) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás sz. mellékletében szerepel. KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK 10. K jelő különleges intézményi övezet (1) A terület különleges célokat szolgáló elsısorban nagy zöldfelület igényő - intézmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú, min. 3,0 m, max. 5,0 m építménymagasságú intézmények (pl. temetı, szabadidıközpont, idegenforgalom, sport, lovassport, szabadidı-rekreáció kiszolgáló épületei, stb.) és az azok rendeltetésszerő mőködéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetık el. A területeken nem helyezhetık el az OTÉK 24. (3) bek. 1., 6., 8., 9., 10. valamint 11. pontja szerintiek. (3) Egy telken több, a funkciónak megfelelı fıépület is elhelyezhetı. (4) Ha a telken egy fıépületnél több épület kerül elhelyezésre a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (tömegalakítás, homlokzatalakítás, színhasználat) környezetbe illesztés és az egységes építészeti arculat megteremtése érdekében az építési engedélyezési tervhez az összefüggı területet bemutató színes látványtervet és kertépítészeti tervet kell csatolni. (5) Állattartó épület nem építhetı, kivéve lovassport, lovarda területeit, a szabályozási tervben arra kijelölt területen. (6) A terület beépítésének feltétele a 26. elıírásai szerinti közmővesítettség. (7) A terület építési övezeti besorolása (beépítési mód, max. beépítési százalék, max. építménymagasság, min. telekterület) a szabályozási terven, az építési övezetekhez tartozó min. telekszélesség-telekmélység és min. zöldfelületi százalék jelen elıírás sz. mellékletében szerepel. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŐ ÖVEZETEK 11. Általános közlekedési terület (KÖu jelő) (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv tartalmazza, illetve konkrét tervi elıírás hiányában az OTÉK 26. (2) bekezdése szerint kell megállapítani. 8

9 (2) A tervlapon nem kottázott, meglévı szabályozási szélességeket meg kell tartani. A helyi értékvédelmi területen a településszerkezet védelme érdekében a teljes utcahálózatot a kevés helyen jelölt szabályozási korrekció kivételével meg kell tartani. (3) Az úthálózat országos közutakból, helyi közutakból, valamint magánutakból áll. Az utak építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása vonatkozásában a Közúti közlekedésrıl szóló évi I. törvény (egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 30/1988. MT rendelettel) rendelkezik. (4) A közlekedési területeken csak az OTÉK 26../1/ bekezdés szerinti mőtárgyak, továbbá közvilágítási lámpák, egyéb mőtárgyak, földalatti létesítmények és növényzet telepíthetı. A telepítésnél az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalását ki kell kérni, és az ennek figyelembevételével engedélyezhetı. (5) A közlekedési területen belül a közvilágítási lámpákat, útjelzı táblákat, növényzetet úgy kell telepíteni, hogy azok a közlekedést és az útfelületek láthatóságát ne akadályozzák. (6) Az utak-terek szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. (7) Országos közutak külterületi szakaszán az út tengelyétıl mért - autópálya esetén m-en belül, - fıútvonal esetén m-en belül, - mellékút esetén m-en belül belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari vagy más szolgáltatási célú építményeket elhelyezni csak az út kezelıjének hozzájárulásával lehet. (8) Az M6 autópálya tengelyétıl számított méter széles területsáv beépítésre szánt területté külön jogszabályban megjelölt gazdasági terület kivételével nem nyilvánítható (a évi CXXVIII. törvény 17. (1) bek. alapján. (9) A közterületeknek összefüggı hálózatot kell alkotniuk. (10) A közlekedési terület telkein elhelyezhetı építmények - által elfoglalt terület a telekterület 2%-át, - magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg. (11) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerő használatához szükséges - jármőtároló helyeket, - várakozó helyeket, - rakodóhelyeket a vonatkozó elıírásoknak megfelelı módon és mennyiségben kell biztosítani. (12) Lakóközök általános szabályozási elvei: - A meglévı lakóközök néhány ház megközelítésére és a lakóutak összekötésére szolgálnak. A zsákszerő lakóközökbıl egyirányúsítással hurokutak alakíthatók ki. Szabályozási szélességnél kialakult, vagy max. 8m-re megnövelt. - A lakóközöknél a 8,0m-es vagy 8,0 m-nél keskenyebb szabályozási szélesség esetén vegyeshasználatú minısítés és további korlátozás szükséges, külön forgalmi úttervek alapján. (13) Parkolás: Közterületi parkolás max. 50%-ig a szabályozási terv megjelölt helyein, a helyi sajátos elıírásokkal szabályozott területeken lehetséges. Egyéb területeken személygépjármő elhelyezését 100%-ban saját telken belül kell biztosítani. (14) Gyalogos közlekedés: A alátámasztó munkarészben szereplı mintakeresztszelvények szerint külön gyalogosforgalmi járdák alakítandók ki. (15) A közutakat az ÚT Közutak Tervezése c. Útügyi Mőszaki Elıírások alapján tervezési osztályokba kell sorolni. Az egyes útkategóriák tervezési osztályba sorolása a következı: 9

10 AZ ÚT NEVE KÜLTERÜLETEN BELTERÜLETEN M6 autópálya K.I.A 6. sz. fıút K.III.A B.III.a B 62. sz. fıút K.IV.A út K.VI.A út (Vasútállomás felé) B.V.c B út (Kulcsi út) K.VI.A B.V.c D út (Népfront utca) B.V.c D Forgalmi utak B.IV.b D Venyimi út Arany jános utca Szélescsapás út Domb utca Szentkúti utca Sirály utca Győjtıutak B.V.d D Tóth Árpád utca Révai József utca Mikszáth Kálmán utca Móricz Zsigmond utca Baboskerti út Pacsirta utca Fecske köz Hattyú utca Bortorján utca Parti sétány Esze Tamás köz Esze Tamás utca Jankovich Miklós köz Kiss Ernı utca Szentháromság tér Kossuth Lajos utca Bajcsy-Zsilinszky Endre u. Kis-Duna parti út Páskom dőlı Dunai lejáró Jégmadár utca Mester utca Vasvirág utca József Attila utca Radnóti tér Szigetfı utca Deák tér Kiszolgálóutak B.VI. d D Vasúti közlekedési terület (KÖk jelő) (1) A közlekedési és közmőelhelyezésre szolgáló KÖk jelő övezetben a vasúti vágányok, mőtárgyak, mőszaki és biztonsági berendezések, azok mőködtetéséhez szükséges építmények, raktárak, szolgálati lakások, irodák, állomáshoz kapcsolódóan maximum 500 m 2 bruttó szintterületet meg nem haladó kiskereskedelmi-vendéglátó létesítmények, egyéb közlekedési 10

11 pályák, várakozóhelyek, mindezek zöldfelületi elemei, vízelvezetési létesítményei, továbbá közmővek és hírközlési létesítmények helyezhetık el. (2) Az OTÉK 36..(7) bekezdés szerinti - országos közforgalmú vasút szélsı vágányának tengelyétıl mért m-en belül csak a illetékes közlekedési-vasúti szakhatósági engedélye és a MÁV Zrt. elızetes üzemeltetési véleménye alapján lehet építményt elhelyezni. (3) A beépítésre szánt területre esı vasúti közlekedés telkein elhelyezhetı építmények - által elfoglalt terület a telekterület 2%-át - magassága a 4,0 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg. Közmőterület (KÖz) (1) A közmővek elhelyezése - közmőterületen (nyomvonal jellegő építmények) - önálló közmő-telek területén vagy - más területfelhasználási egységek területén szolgalmi jog biztosítása mellett lehetséges. (2) A beépítésre nem szánt területre esı közmőterület telkein elhelyezhetı építmények - által elfoglalt terület a telekterület 2%-át - magassága a 4,5 m-t, illetve a technológiai okból szükséges mértéket nem haladhatja meg. ZÖLDTERÜLET ÖVEZETE 12. (1) Zöldterület a szabályozási terven közparkként (Zkp övezet), vagy közkertként (Zkk övezet) lehatárolt, jellemzıen állandóan növényzettel fedett közterület. (2) Zöldterületen csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények, valamint vendéglátó építmények helyezhetık el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthetı. (3) Közkertben (Zkk övezet) épület nem építhetı. (4) Közparkban (Zkp övezet) a beépítettség max. 2% lehet, max. 4,5 m építménymagassággal. Közpark közhasználat elıl elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet. (5) Zöldterületen az azt igénybe vevık számára szükséges gépkocsi-parkoló csak terepszinten, fásítva, "zöldbeton" burkolattal létesíthetı, max. a közpark területének 5%-án. (6) Zöldterületen építmény-elhelyezés, gépkocsi parkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedhetı meg, ez utóbbi is csak kertészeti szakvélemény alapján. (7) Új zöldterület kialakítása, meglévı átépítése, átalakítása csak kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet. Közparkban létesülı épület engedélyezési tervének is része kell legyen a változással érintett területrész kertépítészeti engedélyezési terve. ERDİÖVEZETEK 13. (1) Erdıterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdımővelési ágban nyilvántartott, illetve más mővelési ágú, de természetbeni állapota alapján 1500 m 2 -nél nagyobb, erdı jellegő faállománnyal borított terület, valamint a szabályozási tervben erdıként megjelölt terület. (2) Erdıterület igénybevétele kizárólag az erdészeti hatóság elızetes engedélye alapján valósítható meg. (3) Az erdıterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából) a) védelmi (Ev) b) gazdasági (Eg) rendeltetéső övezetekbe tartozik. (4) A szabályozási terven védelmi rendeltetéső erdıövezetként (Ev) szabályozott területen épület nem építhetı. 11

12 (5) Védelmi rendeltetéső erdıövezetben az OTÉK 32. -a szerinti építmények is csak akkor létesíthetık, ha az erdıt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. (6) Gazdasági rendeltetéső erdıövezetként (Eg) szabályozott erdıterületen csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetık el a következı feltételekkel: Beépíthetı legkisebb telekterület: 10 ha ( m 2 ) Beépítési mód: szabadonálló Beépítettség (maximum): 0,5 % Építménymagasság (maximum): 4,5 m MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK ÉS ÖVEZETEK 14. (1) A mezıgazdasági terület (M) a település mezıgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termıföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megırzését is figyelembe kell venni. Mezıgazdasági területen csak tájbaillı, magas tetıs, min.30 o maximum 45 tetıhajlásszögő épület létesíthetı. Épületcsoportnál (egy telken kettı vagy több épület egymás közelében) azonos tetıkialakítást kell alkalmazni. (2) A mezıgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása elıtt már meglévı lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtıl függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági elıírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen elıírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetıvé teszi alapterületük bıvíthetı, illetve az érintett telken új épület is létesíthetı. (3) A mezıgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következı terület-felhasználási egységekbe tartozik: a) általános mezıgazdasági terület (Má-1, Má-2 övezetek) b) kertes mezıgazdasági terület (Mk övezet) c) korlátozott használatú mezıgazdasági terület (Mko-1, Mko-2 övezetek) (4) Általános mezıgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhetı el. A terület két övezetként kerül szabályozásra. Mindkét övezetben a kialakítható és beépíthetı telek szélessége az építési helynél legalább 30 m legyen. 4.1 Az általános mezıgazdasági terület Má-1 jelő üzemi árutermelı övezetében (jellemzıen szántó mővelési ágú területek) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következık: - Beépíthetı telek területe szántó, kert, gyep mővelési ág esetén: lakóépülettel: min.15ha ( m 2 ) gazdasági épülettel: min.5 ha ( m 2 ) - Beépíthetı telek területe szılı, gyümölcsös mővelési ág, illetve intenzív kerthasználat esetén: lakóépülettel: min. 5 ha ( m 2 ) gazdasági épülettel min. 2 ha ( m 2 ) - Mocsár, nádas vízállásos területrészek nem építhetık be. - Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max m 2, a lakóépület alapterülete max. 250 m 2 lehet. - Építménymagasság: min. 3, max. 4,5 m (gazdasági épületnél max. 7,5 m, (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani) - Beépítési mód: szabadonálló 12

13 - Elıkert: min. 10 m. 4.2 Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. sz. Melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) belterülethez, lakóterülethez, üdülıterülethez 300 m-nél, állandó vízfolyás, tó partjához 100 m-nél közelebb nem létesíthetı. 4.3 Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri trágyalégyőjtı létesítésével. 5.1 Az általános mezıgazdasági terület Má-2 jelő tanyabirtokos övezetében az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következık: - Beépíthetı telek területe szántó, kert mővelési ág esetén: lakóépülettel: min.2ha ( m 2 ) gazdasági épülettel: min.0,5 ha (5 000 m 2 ) - Beépíthetı telek területe szılı, gyümölcsös mővelési ág, illetve intenzív kerthasználat esetén: lakóépülettel: min. 1 ha ( m 2 ) gazdasági épülettel min. 0,2 ha (2 000 m 2 ) - Gyep, mocsár, nádas vízállásos területrészek nem építhetık be. - Beépítettség: max. 3%, de gazdasági épület(ek) össz-alapterülete telkenként max. 800 m 2, a lakóépület alapterülete max. 250 m 2 lehet. - Építménymagasság: min. 3, max. 4,5 m (gazdasági épületnél max. 7,5 m, (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani) - Beépítési mód: szabadonálló - Elıkert: min. 10 m. 5.2 Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. számú melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) belterülethez, lakóterülethez, üdülıterülethez 300 m-nél, állandó vízfolyás, tó partjához 100 m-nél közelebb nem létesíthetı. 5.3 Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri trágyalégyőjtı létesítésével. (6) A kertes mezıgazdasági területbe (Mk) a jellemzıen kistelkes, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. A kertes mezıgazdasági terület övezetében telkenként általában egy (ideiglenes tartózkodásra is alkalmas) gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve egy földdel borított pince helyezhetı el. Nagylétszámú állattartó telep, továbbá birtokközpont a kertes övezetben nem létesíthetı. Az övezetben a beépíthetıség szempontjából említett mővelési ágak (szılı, gyümölcsös, szántó, kert) az esetben vehetık figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett mővelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy mővelt. Az Mk jelő övezetekben az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következık: 6.1 Lakóépület az övezetekben nem építhetı. 6.2 Gazdasági épülettel beépíthetı telek: - Telekszélesség az építési helyen: min. 12 m A beépíthetıséghez meghatározott szükséges telekterület, illetve telekrész terület: - kert mővelési ág esetén (vagy ha a telek gyümölcsössel, (és) vagy szılıvel vegyes mővelési ágú): min m 2 13

14 - gyümölcsös mővelési ág esetén (vagy ha a telek szılıvel vegyes mővelési ágú): min m 2 - szılı mővelési ág esetén: min. 720m m 2 -t el nem érı nagyságú, de a fenti mővelési ágakba tartozó telkeken csak egy földdel borított pince építhetı. - Amennyiben a telek nem a fenti mőveléső ágakba tartozik (pl. szántó, gyep, erdı, stb.) illetve nem rendelkezik a beépíthetıség feltételeként szükséges mővelési ágú és kiterjedéső telekrésszel sem, akkor a telken függetlenül annak nagyságától - építmény (az OTÉK , 2. pont alattiakat kivéve) nem építhetı. - erdımővelési ágú, vagy jogszabály szerint erdınek minısülı telken, vagy telekrészen épület nem építhetı. 6.3 Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan mővelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelı (tehát kert, szılı, vagy gyümölcsös), az egyéb mővelési ágú (szántó, gyep, erdı, stb.) telekrész területe a beépíthetıség számításánál nem vehetı figyelembe. 6.4 Beépítettség: max. 3%, de a kertes övezetben maximum egy 90 m 2 -es, (+ földdel borított pince) építhetı, tájbaillı, a helyi népi építészeti hagyományoknak megfelelıen, magas tetıvel (35-45 o os nyeregtetı), cserép, vagy nád tetıhéjazattal, fehér vagy halványsárga színő falfelületekkel 6.5 Az övezetekben az építménymagasság min. 3 m, max. 4,5 m., a beépítési mód: szabadonálló, az elıkert min. 10m, az épületek között tartandó távolságra vonatkozóan az OTÉK 36..-ában foglaltakat kell betartani. 6.6 Az övezet területén meglévı azon épületek, melyek a fentebb meghatározottaknál kisebb telkeken állnak, megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bıvíthetı. (7) A korlátozott használatú mezıgazdasági területbe (Mko) a jellemzıen a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló - részben ökológiai hálózati ( zöld folyosó ) területként is védettség alá esı területrészek (Mko-1), valamint a szélerımő-park közvetlen hatásterületével érintett mezıgazdasági területek (Mko-2) tartoznak. 7.1 Az Mko-1 övezetben a gyep (rét, legelı), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek mővelési ága nem változtatható meg. Elhelyezhetı épületek (funkció alapján): - lakóépület nem építhetı, - gazdasági épületként csak a gyepterületek mővelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhetı, - kivételesen elhelyezhetı a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást (lovaglás) szolgáló istállóépület is, - nagy létszámú állattartó telep nem létesíthetı, hígtrágyás rendszerő állattartás nem folytatható. Beépítés részletes elıírásai: A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthetı telek nagysága min. 8 ha ( m2) - Beépítettség: max. 0,5%, de telkenként max. 300 m 2 összalapterülető épület (telkenként max. 2 épület) építhetı, a helyi építési hagyományoknak megfelelı, tájbaillı, magas tetıs, földszintes kialakítással. - Építménymagasság: max. 3,5 m - Beépítési mód: szabadonálló - Elıkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m. - Természetvédelmi, Natura-2000 és ökológiai hálózati (zöldfolyosó) területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelezı. 14

15 - Az épületnek élı vízfolyás, tó partjától, forrástól min. 50 m távolságra kell lennie. 7.2 Az Mko-2 jelő övezetbe a szélerımővek közvetlen hatásterületébe esı, a szabályozási tervlapon lehatárolt mezıgazdasági területek tartoznak. - az Mko-2 jelő övezetben elhelyezhetıek a szelet, mint megújuló energiaforrást energiatermelésre hasznosító szélerımővek és járulékos létesítményeik. - A szélerımő építmények (mőtárgyak) kialakítása, elhelyezése (típus, magasság, telepítési hely a környezeti engedély alapján készült építési engedélyezési terv alapján történhet. - Az övezetben lakóépület, állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, gazdasági épület nem helyezhetı el, mezıgazdasági birtokközpont, kiegészítı központ nem alakítható ki. (8) Mezıgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítás elıírásai 8.1 Rácalmás közigazgatási területén az OTÉK 29. (5)-(8) bekezdései, ill. az OTÉK 1.sz Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezıgazdasági birtoktest és birtokközpont kialakítható 8.2 A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a mővelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben lehetséges, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületébıl - legalább 40 ha gyep, vagy - legalább 20 ha szántó, vagy - legalább 10 ha kert, vagy - legalább 5 ha gyümölcsös vagy szılı mővelési ágú. 8.3 Az OTÉK 29. (7) bek. szerinti kiegészítı központból birtoktestenként legfeljebb 2 db létesíthetı Rácalmás területén. 8.4 A birtokközpont telke legalább 1 ha (10000 m 2 ) kell legyen, beépítettsége max. 30 % lehet és a telek min. 45 %-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani 8.5 A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhetı, de annak alapterülete max. 300 m2, építménymagassága max. 5,0 m lehet. 8.6 A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága max. 7,5 m lehet. 8.7 Birtokközpont, kiegészítı központ kertes és korlátozott használatú mezıgazdasági területi övezetekben nem alakítható ki. 8.8 Kiegészítı központ kialakítására is a fenti elıírások vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy kiegészítı központ már legalább 3000 m 2 kiterjedéső telken is létesíthetı, de kiegészítı központ területén lakóépület nem építhetı. 8.9 Birtokközpont, kiegészítı központ területén nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, és a 21/2001 (II.14) Korm. r. 2. sz. melléklet 7.2 pontja meghatározása, értelmezése szerinti állatlétszámú és kialakítású telep) nem létesíthetı belterülethez, lakóterülethez, üdülıterülethez, különleges rekreációs területhez 300 m-nél, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez pedig 100 m-nél közelebb. Hígtrágyás rendszerő állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyőjtı létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével Birtokközpont és kiegészítı központ kialakításához az OTÉK 29. (8) bekezdése szerint elızetesen elvi építési engedélyt kell kérni. VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET

16 (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos (vízmő, vízmedrek), szabályozási terven jelölt terület (V), az OTÉK 30. (1) pontja szerint egy övezetként kerül szabályozásra. (2) A területen csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetık el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Horgásztanya és hasonló funkciójú épületek építmények nem építhetık. Épület építési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelezı. Építési övezetekre vonatkozó általános elıírások 16. Beépítésre szánt területeken az építési övezetekre vonatkozó általános elıírások (1) A kertvárosias, falusias lakóövezetek, valamint a hétvégi házas üdülıövezetek telkein csak egy, a rendeltetésnek megfelelı fıépítmény helyezhetı el, a szabályozási tervlapon jelöltek szerint. (2) Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképület csak a fıépülettel azonos oldalhatárra helyezhetı el. Melléképületet a teleknek csak a szabályozási terv, vagy az OTÉK építési helyként meghatározott részén lehet elhelyezni. (3) Az engedély nélkül létesíthetı melléképítmények és engedélyköteles fürdımedencék létesítése a teleknek csak a szabályozási terv, vagy az OTÉK építési helyként meghatározott részén lehet. (4) Kiskereskedelmi és vendéglátó egység csak a fıépületben, vagy azzal szerves egységben létesíthetı. (5) Ha az egyedi telek területe az övezetre elıírt legkisebb telek területnél 30%-nál nagyobb, a beépítési % számításánál a 30% feletti telektöbbletet figyelmen kívül kell hagyni. (6) Az építési telken elhelyezendı építmény bármely része, illetve hirdetı berendezése az épület járdaszintjétıl mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m szélességben és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20-ig nyúlhat be. (7) A magastetıs épületek tetıhajlásszöge között változhat, vagy a 16. számú mellékletben pontosított mértékő lehet. (8) Lapostetıs épület építése - a gazdasági területek kivételével településképi okokból nem engedélyezhetı. (9) Tömbbelsı feltárás esetén az új telkek szélessége mindig nagyobb kell legyen, mint az út szabályozási szélessége, kivétel a szabályozási terven feltüntetett utolsó telek szélessége. (10) Új oldalhatáron álló beépítés estén az esıvíz saját telken való elvezetése és az épület karbantartása érdekében az épület oldalhatáron álló falának külsı síkja a kerítés vonalától min. 1m-re épülhet. Az oldalkert min: 6 m lehet, kivéve: - ha - a 6 m-es oldalkert betartása mellett - az épület utcai szélessége 7 m-nél kisebb méretet eredményez, akkor az oldalkert min. az építménymagasság méretéig csökkenthetı. (11) Köz- és magánterületen - településkép védelem érdekében - lakókocsit, konténert ideiglenesen sem lehet elhelyezni. Árusító pavilonok elhelyezéséhez a beépítést az építési helyen belül és az építészeti követelményeket (pl. faluképbe illesztést, tömegalakítást, homlokzatalakítást, színhasználatot) tisztázó elvi engedélyt kell benyújtani. (12) Közterületen és elıkertben ponyva vagy fólia személygépjármő tároló nem létesíthetı. (13) Az épületek lefedésénél 13.1 A helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken piros színő égetett agyagcserép vagy cserépszínő sajtolt betoncserép tetıfedés alkalmazható Egyéb helyeken a tetıfedés anyaga nincs szabályozva, a tetıfedés színe jellemzıen természetes égetett cserép színhez hasonló színő lehet. Nem alkalmazható fekete, világos szürke, kék, lila és hideg zöld színő tetıfedés. A községben a gazdasági területek kivételével nem alkalmazható fémlemezfedés. 16

17 (14) Az épületek homlokzatszínezésénél 14.1 A helyi szerkezeti értékvédelemre javasolt területeken a hagyományos fehér, beige árnyalatok alkalmazhatók, 14.2 Egyéb helyeken a homlokzatok színezésénél nem használható rózsaszín, kék, lila, hideg zöld és sötét színő homlokzatszínezés, 14.3 Az épületek külsı felületére figurális falfestések nem kerülhetnek, 14.4 Épület átalakítással is járó új homlokzatszínezés építési engedély köteles. (15) A már 90%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzıket továbbra is alkalmazni kell (pl. tetıforma, gerincmagasság, épületszélesség, elıkert-, hátsókert ritmusa stb.). Lakó és üdülıterületen az épületek a szabályozási tervtıl eltérıen is elhelyezhetık a kialakult beépítési vonal figyelembevételével elızetes fıépítészi vélemény alapján - abban az esetben, ha az utca már több mint 90%-ban beépült. (16) Lakóterületen a kerítésmagasság max. 1,8 m lehet. A helyi értékvédelmi területen a kerítés 50-70%-ban áttört, fabetétes kı-, tégla vagy vakolt kivitelő, a nem helyi értékvédelmi területen 30-50%-ban áttört kivitelő lehet. Különleges intézményterületen és üdülıterületen a kerítés magassága max. 1,5 m lehet, 30-50%-ban áttört kivitelő, természetes anyagú (kı, fa stb.), vagy élı sövény lehet. A kerítések minden esetben a terepvonalat követı módon alakíthatók ki. A kerítés létesítésére vonatkozó egyéb elıírásokat az OTÉK 44. értelmében kell végezni. (17) Ahol a terv új közterületi határvonalat, vagy meglévı módosítását irányozza elı, ott kerítés csak a tervezett közterületi határvonalra építhetı. (18) Két telek között max. 2,0m magas kerítés, ha támfal építése is szükséges, akkor max. 1,5m magas kerítés építhetı. (29) Tereprendezés oldal- és hátsókertben csak akkor engedélyezhetı, ha az a felszíni vízelvezetés, vagy a szomszédos telek ill. épület megóvása miatt szükséges. (20) A településen 1,8 m-nél magasabb támfal csak növényzettel takartan, 2,5m magasságot meghaladó támfal csak felszín alatti építmény létesítése céljából emelhetı. (21) A telkek tereprendezésénél földtömegegyensúlyra kell törekedni, feltöltés csak eróziós károk helyreállítása, valamint árvízvédelem céljából engedélyezhetı. (22) Csúszásveszélyes, magas talajvízállásos területeken, valamint feltöltött területeken a telekalakításhoz és az építési engedélykérelemhez területismertetı talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni. Belterület bıvítés esetén a mélyfekvéső területeken a tervezést megelızıen talajmechanikai vizsgálatokat kell végezni. 17. Beépítésre nem szánt közterületekre vonatkozó általános elıírások (1) A közlekedési területeken 1.1 A gépjármő- és az önálló gyalogos-kerékpáros utakat egymástól kiemelt szegéllyel kell elválasztani, 1.2 Az utak mellett az útburkolat és a gyalogos járdák között zöldsávot+fasort kell kialakítani min. az egyik oldalon (keresztmetszeti lehetıségeket figyelembe véve), 1.3 A gyalogátkelıhelyeknél a mozgássérültek számára lejáró rézső építendı, 1.4 A tervezett helyi értékvédelmi területeken az utak-terek burkolatánál részlegesen vagy teljesen a hagyományos útburkoló anyagokat kell használni (pl. részlegesen használt kisvagy nagykockakı burkolat), 1.5 A parkolókat minden esetben fásított, burkolt formában kell megépíteni, a meglévıket ennek megfelelıen átalakítani, 1.6 A buszmegállókban az egységes buszvárókat, esıbeállókat karban kell tartani, 17

18 1.7 A település egészén meg kell ırizni és tovább kell fejleszteni az egységes utcabútorozást: utcatáblák, eligazító, információs táblák, szemétgyőjtık, padok elhelyezésével az új beépítéső területeken környezetalakítási terv alapján, 1.8 A meglévı utcafásítások figyelembevételével, kertészeti ültetési terv alapján lehet új utcafásításokat megvalósítani. A díszfákból álló utcai fasorokhoz csak min. 2x iskolázott, elınevelt, sorfa minıségő növényeket lehet felhasználni. (2) A zöldterületeken 2.1 A játszóterek, pihenıparkok, sportterületek berendezését egységes, vagy egymással harmonizáló lehetıleg természetes anyagok (fa, kı stb.) felhasználásával készült eszközökkel, utcabútorokkal kell berendezni, 2.2 A közterületek, parkok, játszóterek kialakítását, rendezését környezetalakítási (kertépítészeti) terv alapján kell megvalósítani. 2.3 A zöldfelületi mérték számításánál a zöldfelületek nagyságát az alábbiak szerint kell figyelembe venni: a) Nem termett talajon (tetıkert, terepszint alatti épület teteén, stb.) létesített zöldfelület esetében, amennyiben a szerkezeten a talajfedés vastagsága cm vastag, a felület max. 25 %-a cm vastag, a felület 50 %-a cm-t meghaladó termıföld vastagsága esetén 100 %-a számítható be a min. 30 % zöldfelületi mértékbe. b) Gyephézagos burkolat, gyeprács (20fh-nél kisebb parkolók, járófelületek) felületének max. 20 %-a számítható be a min. 30 %-os zöldfelületi mértékbe. (3) Óriás plakát belterületen, illetve beépítésre szánt területen belül nem helyezhetı el. A település külterületén óriásplakátok, reklámtáblák, egyéb nagymérető reklám-eszközök nem, illetve az évi I. tv. 12. (3) bek. betartásával helyezhetık el: 3.1 Reklámtáblák nem helyezhetık el lakott területen kívül a fıút tengelyétıl mért m-en, mellékút esetén m-en belül. 3.2 A közúti jelzıtáblák kivételével csak max. 2 m 2 -es és 4 m magasságot meg nem haladó reklám vagy tájékoztató tábla, reklámeszköz helyezhetı el, Az építési övezetek részletes elıírásai 18. (1) Az építési övezeteken belül a folyamatos átépülések miatt nem kialakult kategóriába tartoznak a szabályozási tervlapokon feltüntetett építési övezetek területei kivéve a mőemléki, illetve azon az épültek telkeit, amelyek megtartása (felújítása) kötelezı, de továbbépítése, bıvítése nem lehetséges (pl. pincék) (2) A már beépült, de nem kialakult kategóriába sorolt területek az alábbiak szerint csoportosíthatók: 2.1 helyi értékvédelmi terület, 2.2 nem helyi értékvédelmi terület, kivéve az új telekalakítással kialakuló alábbi lakóterületeket (továbbiakban: új lakóterületek): - a Kulcsi út melletti új lakóterület, - a Jankovich-kúria körül kialakuló új lakóterületek, - a Gárdonyi Géza utcától délre kialakuló új lakóterület, - a Barina utca környékén kertes területbıl átminısített, új lakóterületek, 18

19 (3) A már beépült, de nem kialakult kategóriába sorolt területeken az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a zöldfelületek mértékét a szabályozási tervek által megjelölt övezeti elıírások határozzák meg. A szabályozási terv övezeti besorolásait, telekalakításait és zöldfelületi arányait jelen rendelet számú mellékletének táblázata rögzíti. (4) A helyi értékvédelmi területre szóló különleges elıírásokat a terület földtani, talajmechanikai állapota, a településszerkezet, utcahálózat, telekosztás, beépítési mód állapotának értékmegóvási szándéka, a terület építészeti jellegének megırzésére irányuló törekvés indokolja. Ha a nem kialakult kategóriába sorolt helyi értékvédelmi területre esı - telek meglévı jellemzıi az (3) pont alapján kijelölt és meghatározott építési elıírásoknak nem felelnek meg, akkor a telken az alábbi esetekben, illetve szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást folytatni: 4.1 Ha a telek meglévı beépítési módja nem felel meg az övezeti elıírásnak, és az elıírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél, vagy meglévı átépítésénél nem érvényesíthetı, akkor az építési hatóság a Fıépítész elızetes véleménye alapján - az országos rendelkezések szerint meghatározhatja az övezeti elıírástól eltérı beépítési módot, de a telekre vonatkozó egyéb építési elıírásokat be kell tartani. 4.2 Ha a foghíjtelek (üres telek) meglévı teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de a min. telekterület 80%-át eléri, akkor az egyébként érvényes beépíthetıség engedélyezhetı. A telekre vonatkozó egyéb elıírásokat ez esetben is be kell tartani. Ha az üres telek területe nem éri el a min. telekterület 80%-át, akkor csak telekrendezés után kialakult építési telek építhetı be. Ha a beépített telek meglévı teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de területe eléri oldalhatáron álló beépítés esetén az 500 m 2 -t, szabadon álló beépítés esetén a 650 m 2 -t és a meglévı beépítettség mértéke alacsonyabb az övezetre vonatkozó határértéknél, a meglévı alapterület legfeljebb 10%-kal növelhetı, vagy ezen mértékig az épület helyén újraépíthetı, de az elıírt max. beépítettséget ez esetben sem lépheti túl. A telekre vonatkozó egyéb elıírásokat ez esetben is be kell tartani. A meglévı telekméretek a szabályozási tervlapokon jelölt közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthetık. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. Ha a beépített telek meglévı teleknagysága nem éri el oldalhatáron álló beépítés esetén az 500 m 2 -t, szabadon álló beépítés esetén a 650 m 2 -t, akkor alapterület bıvítés nélkül csak az épület felújítását, karbantartását lehet elvégezni. Bıvítés vagy új épület építése elıtt telekrendezéssel kell az elıírásoknak megfelelı mérető építési telket kialakítani. A szabályozási terven jelölt csúszásveszélyes területeken az üres, 500 m 2 alatti telkeken építési tilalom van. 4.3 Ha a telek meglévı beépítettségének mértéke 10%-nál kisebb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, a meglévı épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhetı, kivéve a meglévı tetıtér térfal nélküli beépítését ha azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik -, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhetı. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. Ha a telek meglévı beépítettségének mértéke 10%-nál nagyobb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, akkor csak az épület szintterület-növelés nélküli felújítása lehetséges. 19

20 4.4 Ha a telken meglévı építményének magassága meghaladja az adott övezetre vonatkozó felsı határértéket, akkor a meglévı építmények csak úgy bıvíthetık, ha azok magassága nem több, mint az övezet elıírt max. építménymagassága, és a telekre vonatkozó egyéb építési elıírások betarthatók. Amennyiben a meglévı építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. Szabadon álló, oldalhatáron álló és zártsorú beépítés foghíj beépítése estén ha az elıírásban szereplı elıírt építménymagasságból számítható utcai homlokzatmagasság jelentısen eltér bármelyik szomszédos épület utcai homlokzatmagasságától és az eltérés nagyobb, mint 1.0m, akkor az új épület utcai homlokzatmagasságát a két szomszédos épület utcai homlokzatmagasságához kell arányosítani a 10. számú melléklet szerint. 4.5 Ha a javasolt helyi értékvédelmi övezet területén épületátépítés, bıvítés vagy új építés történik, akkor az övezetben általában az épület utcai homloksíkjától mért 6,0m-en túl lehet keresztszárnyat építeni, vagy az eredeti épületet lehet szélesíteni, úgy, hogy a kialakuló utcai homlokzat-szélesség mérete max. 7,0m lehet. A szabályozási terven jelölt, egyedi helyi védelemre javasolt épület utcai homloksíkjától mért 7,0m-en túl lehet keresztszárnyat építeni, az eredeti utcai homlokzat-szélesség méretét meg kell tartani. (5) Ha a nem kialakult kategóriába sorolt a helyi értékvédelmi terület és az új lakóterületek kivételével - telek meglévı jellemzıi az (3) pont alapján kijelölt és meghatározott építési elıírásoknak nem felelnek meg, akkor a telken az alábbi esetekben, illetve szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást folytatni: 5.1 Ha a telek meglévı beépítési módja nem felel meg az övezeti elıírásnak, és az elıírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt új épület elhelyezésénél, vagy meglévı átépítésénél nem érvényesíthetı, akkor a Fıépítész elızetes véleménye alapján - az építési hatóság az országos rendelkezések szerint meghatározhatja az övezeti elıírástól eltérı beépítési módot, de a telekre vonatkozó egyéb építési elıírásokat be kell tartani. 5.2 Ha a foghíjtelek (üres telek) meglévı teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de a min. telekterület 90%-át eléri, akkor az egyébként érvényes beépíthetıség engedélyezhetı. A telekre vonatkozó egyéb elıírásokat ez esetben is be kell tartani. Ha az üres telek területe nem éri el a min. telekterület 90%-át, akkor csak telekrendezés után kialakult építési telek építhetı be. Ha a beépített telek meglévı teleknagysága nem éri el az adott övezetre vonatkozó alsó határértéket, de területe eléri oldalhatáron álló beépítés esetén az 550 m 2 -t, szabadon álló beépítés esetén a 700 m 2 -t és a meglévı beépítettség mértéke alacsonyabb az övezetre vonatkozó határértéknél, a meglévı alapterület legfeljebb 10%-kal növelhetı, vagy ezen mértékig újraépíthetı, de az elıírt max. beépítettséget nem lépheti túl. A telekre vonatkozó egyéb elıírásokat ez esetben is be kell tartani. A meglévı telekméretek a szabályozási tervlapokon jelölt közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthetık. Amennyiben az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (3) bekezdés szerinti elıírásokat kell alkalmazni. Ha a beépített telek meglévı teleknagysága nem éri el oldalhatáron álló beépítés esetén az 550 m 2 -t, szabadon álló beépítés esetén a 700 m 2 -t, akkor alapterület bıvítés nélkül csak az épület felújítását, karbantartását lehet elvégezni. Bıvítés vagy új épület építése elıtt telekrendezéssel kell az elıírásoknak megfelelı mérető építési telket kialakítani. 5.3 Ha a telek meglévı beépítettségének mértéke 10%-nál kisebb mértékben túllépi az adott övezetre vonatkozó határértéket, a meglévı épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhetı, kivéve a meglévı tetıtér beépítését ha azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik -, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése 20