- a gabonafélék és az olajos magvak szektorának jövıje igen erısen függ a bioüzemanyagokétól

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "- a gabonafélék és az olajos magvak szektorának jövıje igen erısen függ a bioüzemanyagokétól"

Átírás

1 Somai Miklós: Útijelentés egy decemberi párizsi agrárkonferenciáról Annak megfelelıen, ahogyan arról az Európai Unió közös agrárpolitikája (KAP) 2003-as megreformálása idején rendelkeztek, a Bizottság már 2007 novemberében ismertette a Felkészülés a KAP-reform állapotfelmérésére címő közleményét. Az angolul Health Check (~egészségügyi állapotfelmérés) néven ismert dokumentummal kidolgozóinak célja nem újabb reform felvázolása volt, inkább vitaindítónak szánták, amelyrıl a szakma, a politika és a tudomány emberei azonnal el is kezdték az eszmecserét. Az egyik ilyen vitán e sorok írója is részt vett, s az alábbiakban megpróbál hő képet adni az ott elhangzottakról. A nemzetközi konferenciára a Pluriagri 1 szervezésében került sor, december 18-án, Párizsban. A délelıtti ülésszak elıadói, illetve kerekasztal-vitapartnerei a 2003-as reform értékelésével és a KAP jövıjével foglalkoztak. Hervé Guyomard, az INRA 2 tudományos igazgatója, a KAP további reformjára, a bio-üzemanyagok elterjedésére és a WTO Dohaforduló kimenetelére vonatkozó különbözı hipotézisekre alapozva vázolta föl elırejelzését. Eszerint, a legvalószínőbb forgatókönyv a következı fıbb megállapításokat tartalmazza: - a gabonafélék és az olajos magvak szektorának jövıje igen erısen függ a bioüzemanyagokétól sokkal inkább, mint egy további KAP-reformtól vagy a WTOtárgyalások kimenetelétıl. A termelés felfutásának azonban még a kereslet legkedvezıbb alakulása esetén is gátat vethet a környezetvédelmi politikák megerısödése, mert félı, hogy az egyre intenzívebb mővelés, valamint újabb és újabb területek mővelésbe vonása a biodiverzitás további szegényedéséhez, és a vízkészletek csökkenéséhez vezethet; - egyes termékpályákon pl. cukor, tej, vaj, bárhogy is alakuljanak a modellben szereplı változók (KAP-reform, bio-üzemanyagok, WTO-forduló), a negatív hatások borítékolhatók. Az árak minimum 15 százalékos csökkenésére mindhárom említett termék esetén számíthatunk. Emellett a cukorszektorban a termelés is jelentısen visszaesik; - a KAP-reform (a piaci intézkedések visszaszorulása) általában az állati termékeket (azon belül a tejszektort és a legeltetéses állattartást) érinti keményebben, míg egy WTO-egyezség (a kötelezı piacnyitás révén) a tejre, cukorra és húsokra hat erıteljesebben; - a borászat, a zöldség- és gyümölcstermelés és az iparszerő állattenyésztés (sertés, baromfi) kivételével a jövedelmezıség igen erısen kapcsolódik a közvetlen kifizetésekhez, illetve függ azok jövıjétıl. Ezen a ponton igen nagy a bizonytalanság. Bármilyen radikális változtatás alaposan átrendezheti az egyes szektorokban a jövedelmezıségi viszonyokat. Éppen ezért egy fokozatos átalakításnak nagyobb az esélye. Ugyanakkor a számítások alapján úgy tőnik, hogy a jelenlegi árszintek tartós fennmaradása esetén a közvetlen támogatások esetleges 35 százalékos csökkentését az agrártermelés 6,4 százalékos növekedése ellensúlyozná. Hervé Guyomard egyik fontos megállapításával amely szerint az állattenyésztés számára a gabonaárak emelkedésébıl származó többletköltséget nagyjából kiegyenlítheti a bioüzemanyag-termeléskor egyre nagyobb tömegben keletkezı, fehérjében gazdag takarmánypogácsák árának csökkenése a jelenlévı szakemberek többsége vitába szállt. 1 A Pluriagri egy francia egyesület, mely a Céréaliers de France (Franciaország gabonatermelıi) nevő szervezet elnökének kezdeményezésére jött létre 1999-ben. 2 Institut national de la recherche agronomique ~ nemzeti agronómiai kutatóintézet.

2 2 Bénédicte Carlotti, a Pluriagri kutatója, elıadásában azt mutatta be, hogy a 2003-as KAPreform milyen változatos módon valósult meg az egyes EU-tagországokban. A változatosság elsısorban a hektáronkénti támogatások odaítélésére (egyéni referenciák vagy regionális átlagok alapján), a termeléstıl való elválasztásának mértékére, valamint a KAP elsı (piaci) és második (vidékfejlesztési) pillére közötti megoszlására vonatkozik. A latin országok általában egyéni (történelmi) referenciákat alkalmaznak, Németország és Anglia pedig fokozatosan jut el odáig, hogy 2012/13 környékén már regionális alapon ossza el a támogatást. 3 Az elválasztás mértéke ez utóbbi két ország, valamint Olaszország esetében teljes, Franciaországban és Spanyolországban azonban csak részleges. Az elemzésben szerepelt még két, újonnan csatlakozott EU-tag is Lengyelország és Magyarország, ahol az uniós támogatás egyszerősített formában (szektorsemlegesen, hektáronként egységes összegben) jut a termelıkhöz. A nemzeti kiegészítés (az ún. top-up ) tekintetében Lengyelország azonnal teljes szétválasztást vezetett be, hazánk azonban nem, mely rezsimet a Bizottság kérésére 2007-tıl úgy alakítottuk át, hogy egyes termékeknél (nagykultúrák, tej) teljes, másoknál (szarvasmarha, dohány) részleges szétválasztást alkalmazunk. Spanyolországban bár a termeléssel való fölhagyástól és az elsivatagosodástól való félelem miatt, a reform által megengedett, lehetı legtöbb termék esetében megtartották a közvetlen támogatás és a termelés kapcsolatát az ugarterületek aránya jelentısen megnıtt (fıként a gabonával, azon belül is a keménybúzával bevetett földek rovására). Egyúttal nıtt az olajos magvak és a takarmányterületek aránya. A jelenség Olaszországban is megfigyelhetı volt a keménybúza vetésterülete (a kedvezıtlen területekre vonatkozó támogatás megszőntével) mintegy 25 százalékkal csökkent, a termelés azonban nagyjából szinten maradt, köszönhetıen annak, hogy a mővelés a kedvezı adottságú területekre koncentrálódott. Németországban a regionálisan egységes támogatásra való áttérés elsısorban a tej- és a cukortermelıknél okozhat problémát. Nehéz elfogadni, hogy a történelmileg kialakult különbségeket most egységesíteni kell, holott ez természetes, hiszen a teljes szétválasztással megváltozott a támogatás jogcíme: a termelıknek ma már a jelenlegi és a korábbi termelés szintjétıl, minıségétıl, árától stb. függetlenül jár a támogatás. A potenciális feszültségeket mindenesetre egyelıre takaréklángon tartják a magas piaci árak. Jellemzı, hogy a várakozásokkal ellentétben a gyenge termıképességő keletnémet földeken sem hagyott alább a termelési kedv. Tudniillik, korábban a szakértık attól féltek, hogy a rozs lesz a nagy vesztese a teljes szétválasztásnak (vagyis annak a lehetıségnek, hogy mindenki szabadon döntheti el, mit akar termelni), de a termék ára idıközben 80-ról 240 euróra nıtt tonnánként. A termelési kedvnek a biogáz-gyártás és a bio-üzemanyag business felfutása is jót tett. Angliában a modulációval kapcsolatban merülnek fel aggályok: a helyzet annyiban különleges, hogy a 2003-as KAP reform által kötelezıvé tett 5 százalékos mértéken felül, Anglia a közvetlen támogatások további 12 százalékát irányítja át az elsıbıl a második pillérbe. A termelık ezzel kapcsolatban két dologtól félnek: egyrészt attól, hogy az önkéntes moduláció torzítja a versenyfeltételeket elvileg hátrányba kerülhetnek más tagországok farmereivel szemben, akik számára a támogatások nagyobb arányban jelennek meg megkötések nélkül elkölthetı (elsı pilléres) forrásként; másrészt a vidékfejlesztési pénzek elnyerésének feltételei ma még ugyan könnyen teljesíthetık, idıvel azonban felkeményedhetnek, vagyis a farmereknek további erıfeszítésükbe (költségükbe) kerülhet a megszerzésük. 3 Nem véletlenül írtam Angliát, ugyanis az Egyesült Királyságot alkotó négy országrészben is egymástól merıben eltérı módon vezették be a 2003-as KAP-reformot.

3 3 Lengyelországban és Magyarországon bár a támogatás mértéke egészen 2013-ig az EU-15- ökben érvényes szint alatt marad, az egyszerősített rendszerbıl származó szubvenció komoly fejlesztéseket tett lehetıvé a közepes és nagyobb területekkel rendelkezı gazdaságokban. Ugyanakkor, probléma is akad bıven. Lengyelországban a közvetlen támogatásra jogosult farmok fele még mindig ún. fél-megélhetési (részmunkaidıs, zömmel önellátásra termelı) törpebirtok, melyek eddig szociális pufferként funkcionáltak, de számuk várhatóan rohamosan csökkenni fog. Magyarországon az állattenyésztésben vannak a legnagyobb problémák: a szarvasmarha-állomány csökkenését a szektorba bıségesen áramló szubvenciók (pl. a nem elválasztott top-up -ok) sem tudták megállítani, míg a sertés és baromfi szektor mely a csatlakozás elıtt bıséges támogatásban részesült nehezen viseli az igen magas takarmányárak és az elapadó források által meghatározott új körülményeket. Ami a támogatási technikát illeti, Magyarország 2009-tıl át szeretne térni az EU-15-ökben már mőködı, egységes farmtámogatási rendszerre, míg Lengyelország az egyszerősített rendszer 2013-ig történı meghosszabbításában gondolkozik. 4 Az elıadást követı kerekasztal-beszélgetésen gazdálkodók, illetve farmerszövetségek tisztségviselıi vettek részt a különbözı tagországok képviseletében. A vita folyamán az alábbi kérdések kerültek terítékre: - a brit résztvevı a támogatások teljes szétválasztása mellett érvelt. A 2003-as reform is már sokat segített a gazdáknak, hiszen szabadon, a piaci jelzések alapján választhatják meg, hogy mit termelnek. Az olasz és a spanyol azonban úgy vélte, a teljes szétválasztás esetén félı, hogy túl sokan hagynának fel a gazdálkodással, és egész vidékek néptelenednének el. 5 A lengyel megjegyezte, hogy az újonnan csatlakozott országokban még nem tıkésedett annyi támogatás a farmokban, mint Európa nyugati felén, vagyis az agrárfejlıdés még nem tart ott, ahol az EU-15-ökben, ezért a hagyományos eszközök teljes feladása még korai lenne; - a magyar résztvevı is az intervenció megtartása mellett emelt szót. Szerinte az intervenció nem csak a termelıknek, de a fogyasztóknak is érdeke, amennyiben stabilizálja a piaci árakat. Márpedig korunkban éppen az egyre hektikusabban mozgó árak jelentik a legnagyobb kockázatot az agrárpiacokon. A spanyol erre úgy reagált, hogy amikor a Bizottság a hagyományos piaci eszközök (intervenció, exportszubvenció) megszüntetése mellett érvel, akkor ez olyan, mintha egy olajtanker parancsnokának a háborgó tengeren azt javasolnák, vágja le a kormányt, hadd menjen a hajó, amerre akar. A spanyol szerint a támogatásoknak a termeléstıl való teljes szétválasztása nem idıszerő, hiszen komoly globális kihívások vannak, amelyekre nem az a megfelelı válasz, hogy aki nem akar, az ne termeljen. Az agrárpolitika leépítésében érdekelt adófizetık egyben fogyasztók is, és mint ilyeneknek érdekük, hogy lejjebb menjenek az árak; - a német résztvevı is a stabilitás szükségességét hangsúlyozta, bár ı ezt inkább a termelıi jövedelmek miatt tartotta fontosnak. Úgy vélte, nincs értelme tovább növelni a modulációt (ahogyan azt a Bizottság az Health Checkben javasolta), mert az potenciálisan tovább csökkentené a termelıi jövedelmeket. A brittel karöltve kiállt a 4 Az egységes farmtámogatási rendszer (Single Farm Payment, más néven Single Payment Scheme) és az Egyszerősített terület alapú támogatások (Single Area Payment Scheme) rendszere között az a lényegi különbség, hogy az egyszerősített rendszer az egyes ágazatok között kiegyenlítettebb támogatást tesz lehetıvé (pl. a kertészeti ágazat és a tömegtakarmány termelés is kaphat földalapú támogatást). 5 Spanyolországban a 2003-as reform hatására már eddig is nagyon sokan számolták fel tejfarmjukat.

4 4 kötelezı ugar eltörlése mellett, mondván, ha a termelıknek a piaci jelzések alapján kell dönteniük, akkor nincs helye a kínálatkorlátozásnak; - a támogatások bizonyos gazdálkodási méret feletti korlátozásával kapcsolatban mely javaslat szintén a bizottsági anyagban szerepel a brit résztvevı úgy érvelt, hogy amennyiben a közvetlen kifizetések elnyerése érdekében az egész terület vonatkozásában kell teljesíteni bizonyos feltételeket (cross compliance 6 ), akkor úgy fair, ha a közvetlen támogatás is a teljes területre jár; - a francia résztvevı szerint, amikor a KAP jövıjérıl beszélünk, a következı alapkérdésekre kell választ találni,: hogyan lehetne egyszerősíteni a rendszert, hogyan lehetne a rendszert a piaci igényekhez igazítani és milyen válaszokat kellene adni az új kihívásokra (klímaváltozás, piaci árrobbanás, bioüzemanyag-gyártás)? A spanyol a 2003-as reformra célozva megjegyezte, hogy amikor egyszerősítésrıl beszélnek, a szabályozás egyre bonyolultabbá válik. A vita további részében nagyon sokan szóltak hozzá, és nagyon sok kérdésben alakult ki viszonylagos egyetértés. Az alábbiakban a legfontosabb felvetéseket vesszük számba: - az európai agrárpolitika számára kényszerő adottságot jelentenek a merev költségvetési keretek. Márpedig az agrárpiacok instabil piacok, ergo évente korántsem azonos összegő támogatásra lenne szükség. 7 Stabil költségvetés és változó támogatási szükséglet azonban csak akkor fér meg egymással, ha létezik egy puffer, vagyis ha egy adott év megtakarításai átvihetık lennének a következı évekre; - amennyiben az intervenció kikopik a rendszerbıl, elıtérbe kerül a kockázatmenedzselés biztosítási alapon történı megoldása. Csakhogy, igen eltérı viszonyok találunk az egyes tagországokban. Van, ahol nagyon sokféle (pl. termés-, jövedelem-, árbevétel- stb.) biztosítás köthetı, és az állam beszáll a biztosítási díj finanszírozásába. Kérdés, milyen hozzáadott értéke lehet a fejlett biztosítási piaccal (és állami díjtámogatással) rendelkezı tagországok számára egy európai szinten egységesített rendszernek? Válasz: ha már a Bizottság egyértelmő szándéka, hogy nem avatkozik a piaci folyamatokba, akkor legalább a nemzeti biztosítási rendszerek valamilyen mértékő viszontbiztosításával hozzájárulhat a kockázatok és költségek kiegyenlítéséhez. Sajnos, egy ilyen rendszer bevezetésének a költségvetési viták mai, a nettó pozíciókra kihegyezett állapotában nincs sok esélye, hiszen azonnal elkezdıdne a számolgatás, melyik ország mennyi többlettámogatáshoz jut. További ötletként felmerült, hogy a gazdáknak az autótulajdonosokhoz hasonlóan kötelezı biztosítást kellene kötniük, amelynek részbeni finanszírozását a KAP-költségvetés átvállalná. A kötelezı jelleg azt jelentené, hogy ellentétben a mai állapotokkal, amikor minden farmer maga dönt arról, köt-e biztosítást az egyéni felelısségvállalást senki sem kerülhetné el; - végül néhány szó a legitimitásról. Többen fölvetették, hogy a Bizottság a Health Checkben úgy javasol megszüntetni egy konkrét eszközt (az intervenciót), hogy nem ad helyette másikat, és nem ad választ a legégetıbb kérdésekre (pl. a klímaváltozásra). A Bizottság nehéz helyzetbe hozza a tagországok politikusait, amikor (a teljes szétválasztással) gyakorlatilag életjáradékszerő juttatássá változtatja a közvetlen kifizetést. A társadalom szemében az agrárpolitika csak mint valami költséges rossz jelenik meg, a mezıgazdaság szereplıi pedig akkor is kapják az életjáradékot, ha a 6 Keresztmegfeleltetés = A támogatások kifizetése fejében a gazdálkodóknak bizonyos minimális feltételeket be kell tartani a környezetvédelem, állatvédelem, élelmiszerbiztonság stb. terén. 7 Az amerikai rendszer az európainál sokkal rugalmasabban követi a gazdák támogatási szükségleteit. Egyik évrıl a másikra igen jelentıs, akár többszörös változás is lehetséges a kifizetett összegekben.

5 5 piaci viszonyok nem indokolják (azaz magas termelıi átvételi árak esetén is), sıt, akkor is, ha semmit sem termelnek (vagyis ugaroltatnak). A Bizottság jelenlévı képviselıje szerint a KAP új legitimitását egyrészt az jelenti, hogy a mezıgazdaság a társadalom számára közjavakat állít elı, amikor termel, sıt akkor is, amikor éppen csak rendben tartja a kultúrtájat. Másrészt, mivel Európában a polgárok az élelmiszerbotrányok hatására olyan irányba kényszerítik a közös agrárpolitikát, amely egyre inkább megköveteli a különbözı növény- és állategészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti elıírások betartását, miközben a világpiaci versenytársakra ezen elıírások nem vonatkoznak, a szektor fennmaradásához elengedhetetlen az egyenlıtlen versenyfeltételek támogatással történı ellensúlyozása. Másképpen: mivel az agrárgazdaság számára szigorú környezeti szabályozást kikényszerítı uniós polgárok a boltokban többnyire a legolcsóbb élelmiszert helyezik a kosarukba, jogosnak tőnik az érvelés, mely szerint, ha az emberek fogyasztóként nem hajlandók a magas piaci árakban megfizetni az általuk megkövetelt természetvédelem extra költségeit, akkor fizessék meg azokat az adójukban. A délutáni ülésszakon a piacoké és az áraké volt a fıszerep. Jacinto Fabiosa, a FAPRI 8 igazgatója, elıadásában arra kereste a választ, meddig tarthat a magas világpiaci agrárárak idıszaka. A FAPRI prognózisa az, hogy a mezıgazdasági alaptermékek jelenlegi magas árszintje tartós lesz, mert több, minimum középtávon állandónak prognosztizálható hatás is magasan tartja. 9 Lássuk sorjában az említett hatásokat: - az elsı helyen említendı a világgazdaság igen kiterjedt régiónak pl. olyan hatalmas országoknak, mint Kína vagy India gyors ütemő gazdasági növekedése. Ez a növekedés sok esetben olyan térségeket érint (Közel-Kelet, Afrika, Délkelet-Ázsia), ahol a rendelkezésre álló agrárpotenciál szőkössége miatt, az adott országuk nem képesek maguk kielégíteni növekvı keresletüket. Ráadásul, az életszínvonal növekedése és a városiasodás nyomán a fogyasztási szerkezet is átalakul: a korábbinál kevesebb gabonaalapú étel, ellenben sokkal több proteinben gazdag hús és tejtermék kerül a vásárlók kosarába; - szorosan ide tartozik a kıolajár, melyet a gyorsan növekvı gazdaságú országok kereslete tart magasan. Az üzemanyagárnak a mezıgazdaságra gyakorolt hatása egyrészt az input, vagyis a költségek oldalán jelentkezik, másrészt a biodiesel, illetve bio-ethanol busisess-en keresztül. Ez utóbbi esetben ugyanis, feltételezve, hogy az iparág a prognosztizált ütemben fejlıdik (elsısorban Észak- és Dél-Amerikában, kukorica, illetve, szója és cukornád alapon), az alapanyagként szóba jöhetı termékek ára elszakad az agrárpiacokon érvényesülı játékszabályoktól, és a kıolaj árához igazodik; - az agrárpiacokon érvényesülı keresleti nyomás hatására egyrészt, és ez a 21. század elsı éveinek világos, egyenes vonalú tendenciája, az élelmiszer-készleteknek a felhasználáshoz mért aránya folyamatosan csökken (vagyis romlik az ellátásbiztonság), másrészt, a kereslet kielégítésére egyre gyengébb termıképességő földeket vonnak mővelésbe. 10 A készletek arányának csökkenése és a határköltségek növekedése egyaránt feljebb tolja az agrárárakat; 8 Food and Agricultural Policy Research Institute, Iowa State University, Ames 9 Ezt a jövıképet egyébként az agrárvilágpiac egyik legfontosabb hımérıje, a chicago-i árutızsde jegyzései is alátámasztják, amelyek több alapvetı termékre vonatkozóan, az idıben legtávolabbi kötések esetén is sokkal magasabbak, mint az utóbbi húsz évben bármikor. 10 Brazíliában és Argentínában például egyre több legelıt törnek fel, hogy szójával vessék be.

6 6 Fabiosa elıadása után Michel Griffon (a CIRAD 11 tanácsadója) fejtette ki véleményét arról, milyen hatással lehetnek a demográfiai folyamatok a világ mezıgazdaságára. Amikor kb és 2000 között a Föld népessége 3-ról 6 milliárdra duplázódott, a mezıgazdasági termelés még viszonylag könnyen követte a változást, mert a termıföld egyharmadán önellátó termelés folyt, s a technológiai fejlıdésen kívül új területek árutermelésbe vonásával is növelhetı volt a kibocsátás. Most, hogy 2000 és 2030/40 között várhatóan 6-ról 9 milliárdra sokasodunk, a mezıgazdaság dolga sokkal nehezebbé válik. A népességrobbanás olyan területeket is érint (pl. Marokkótól Észak-Kínáig), ahol eleve negatív a vízmérleg, vagyis öntözéssel nem lehet növelni a termıterületet. A világ fejlett régióiban pedig a bioüzemanyaggyártás egyre több nyersanyagra tart igényt, azaz egyre több területet vesz el az élelmiszertermeléstıl. 12 A technológiai váltás elkerülhetetlen, ami megdrágítja a termelést. Az önellátásról még több területen lesznek kénytelenek áttérni az árutermelésre. Griffon prognózisa az, hogy az évente elıállított mezıgazdasági termékek vonatkozásában a világpiac szerepe a mai kb százalékosról néhány évtized leforgása alatt kb százalékosra nı. Csakis ily módon van rá esély, hogy ki lehessen elégíteni a növekvı keresletet. Kérdés, mi lesz a kisparasztokkal? Milyen szektor jelenthet nekik alternatívát? Ezen a ponton a vitanap kezdeményezıje és levezetı elnöke, Jean-Christophe Debar (Pluriagri) közbevetette, hogy ez a probléma nem csupán a fejlıdı vagy átmeneti gazdaságú országokban jelentkezik. Hiszen látható, hogy a Bizottság olyan irányba tereli a közös agrárpolitikát, amelyben minimálisra csökken az állami beavatkozás szerepe. Márpedig történelmi tapasztalat, hogy ahol sem az állami (intervenciós), sem pedig a magán (biztosítási) kockázatmenedzselés nem elérhetı mert az egyik nem létezik ( kikopik a rendszerbıl), a másik pedig bizonyos gazdasági méret alatt túl drága, ott óhatatlanul egyre kevesebb kézbe kerülnek a földek. Ezután még egy utolsó kerekasztal-beszélgetés szervezıdött bizonyos termékpályák képviselıivel. A részletekbe menı vitából az alábbiakat volt érdemes megjegyezni: - egyes alszektorok különösen a fehérhústermelık és a cukoripar képviselıi úgy érzik, hogy a Bizottság magukra hagyta ıket, nincs semmilyen elképzelése velük kapcsolatban, és az sem zavarja, ha Európa szükségleteit egyre nagyobb arányban importból elégítik ki; - bár a világban terjed a genetikailag módosított szója, az EU-ban lassúbb az átállás amellett, hogy a bioüzemanyag-gyártás is egyre több alapanyagot vesz el a takarmányozás elıl, s egy esetleges hiány nagy gondot okozna; - végül, sokan egyetértettek azzal, hogy vigyázni kell a jövıt illetı jóslatokkal, mert a világpiacon nagyon kevés (az összkereslet alig 1-2%-a) hiányzott, s ez is elég volt ahhoz, hogy az árak az utolsó másfél évben látott szintre emelkedjenek. Egy-két év alatt újra megtelhetnek a raktárak, és akkor egészen másféle agrárpolitikára lesz szükség, mint amilyent most a Health Check-ben a Bizottság javasol. 11 Centre du coopération internationale en recherche agronomique pour le développement 12 Észak-Franciaországban már érezhetı a verseny a sertéságazat és az ethanol-business között a kukoricáért.

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK

A faji sajátoss. A tejágazat jellemzése. A világ tejtermelése. A tejtermelés módjai. Agrárgazdas. rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK A faji sajátoss tosságok A tejágazat ökonómiai jellemzése Agrárgazdas rgazdaságtangtan ÁGAZATI ELEMZÉSEK Késın érı állatfaj. Hosszú generáci ciós s intervallum. Egyet ellı állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai

Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai Európai Cukorkereskedelmi Szövetség Az EU cukor exportjának világpiaci kilátásai Cukor Tanácsadó Testület 2010. június 28. 1 Prezentációs áttekintés Világpiaci áttekintés A globális kínálat és kereslet

Részletesebben

Összefoglaló. A világgazdaság

Összefoglaló. A világgazdaság Összefoglaló A világgazdaság A világgazdasági kilátásokat továbbra is jelentıs bizonytalanság övezi, ami minden jel szerint az elkövetkezı két évben is megmarad. A bizonytalanság forrása ıszi jelentésünkhöz

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9.

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. 1 /11 3. hét A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és 16.5-9. PIACI GYNÚLY TÚLKRLT, TÚLKÍNÁLAT ha p =

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

A közösségi árak csökkentése (3 év alatt)

A közösségi árak csökkentése (3 év alatt) A KAP reformjai Mc Sharry terv 1992 A közösségi árak csökkentése (3 év alatt) jövedelemkompenzáció (közvetlen kifizetések) rendszerének bevezetése: a gazdák termelésüktıl függetlenül közvetlen támogatásban

Részletesebben

Étel vagy üzemanyag? Agroüzemanyagok és éhezés a világban

Étel vagy üzemanyag? Agroüzemanyagok és éhezés a világban Étel vagy üzemanyag? Agroüzemanyagok és éhezés a világban I. Az agroüzemanyagok és mi Agroüzemanyagok mi az? Az agroüzemanyagok nem fosszíliákból, hanem növényekbıl készülnek. Két fı csoportba oszthatók:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő

AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI. 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő AZ EU KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁJA ÉS ANNAK REFORMJAI 1. A KAP létrejötte 2. A KAP három reformja 3. Jövő A Római Szerződés 39. cikkelye kijelölte a KAP céljait a mezőgazdasági termelés növelése a termelékenység

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

A Közös Agrárpolitika aktualitásai Az állattenyésztést érintı várható változások az EU mezıgazdasági támogatási rendszerében

A Közös Agrárpolitika aktualitásai Az állattenyésztést érintı várható változások az EU mezıgazdasági támogatási rendszerében A Közös Agrárpolitika aktualitásai Az állattenyésztést érintı várható változások az EU mezıgazdasági támogatási rendszerében Dr. Vásáry Miklós EU referens, VM Agrárközgazdasági Fıosztály Idıszerő Kérdések

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról

Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Módosításokkal Egységes Szerkezetbe Foglalt Tájékoztató Az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma:

Részletesebben

Tisztelt Fıbiztos Asszony!

Tisztelt Fıbiztos Asszony! Ügyiratszám: 40119/1/2009. Mrs. Mariann Fischer Boel asszony Fıbiztos részére Mezıgazdasági Fıigazgatóság B-1049 Brüsszel Tisztelt Fıbiztos Asszony! A Kormány döntésének értelmében örömmel tájékoztatom

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató-

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató- EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet -Ügyféltájékoztató- I. TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozásának,

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

A VÁGÓCSIRKE VERTIKUM MODELLEZÉSE ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉSE EGY, AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN MŐKÖDİ INTEGRÁCIÓ ALAPJÁN

A VÁGÓCSIRKE VERTIKUM MODELLEZÉSE ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉSE EGY, AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN MŐKÖDİ INTEGRÁCIÓ ALAPJÁN DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt.

Összefoglaló. Mostani hírlevelünk hosszabb a megszokottnál az elmúlt hét eseményei miatt. Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t- online.hu www.zoldforras.hu 25. Hírlevél TERMÉNYPIACI

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN

A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN A FOGLALKOZTATÁS KÖZGAZDASÁGI ELMÉLETEI A GLOBALIZÁCIÓ TÜKRÉBEN Lipták Katalin Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Világgazdaságtani Tanszék Eddigi kutatásaim eredményeképpen a közgazdasági

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform

Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform A szippantóskocsitól a nanotechnológiáig Jó irányba halad a települési vízgazdálkodás kutatás-fejlesztése? Hogyan csinálják mások? Az európai Víz- és Szennyvíztechnológiai Platform Dr. Szabó Anita 2009.

Részletesebben

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS...

29.3.2011 A7-0329/29 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS... 29.3.2011 A7-0329/29 Módosítás 29 Brian Simpson a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság nevében Jelentés Brian Simpson Az idegenforgalomra vonatkozó európai statisztikák (COM(2010)0117 C7 0085/2010 2010/0063(COD))

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A KAP reformjai (a 2013-as reform külön diasorozat!)

A KAP reformjai (a 2013-as reform külön diasorozat!) A KAP reformjai (a 2013-as reform külön diasorozat!) termelékenység A közös agrárpolitika fejlődése versenyképesség fenntarthatóság Korai évek Élelmezés biztonság Krízis évei Túltermelés MacSharry reform

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr.

ÉS ÁGAZATI EREDMÉNY DIFFERENCIÁLTSÁGA UDOVECZ GÁBOR dr. KERTÉSZ RÓBERT BÉLÁDI KATALIN dr. DIFFERENTIATION OF COSTS AND RETURNS IN AGRICULTURAL BRANCHES UDOVECZ, GÁBOR KERTÉSZ, RÓBERT BÉLÁDI, KATALIN Keywords: median costs and scatter, market dominating farms, investment return ratio, differentiation

Részletesebben

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest.

Október hónapban jelentıs korrekció következett be a harmadik negyedévi állapotokhoz képest. Az év elsı négy hónapjában a részvénypiacok kifejezetten jól teljesítettek, csak a fejlıdı piacok teljesítménye volt némileg lemaradó. A magyar részvények április közepére 10% feletti teljesítményt értek

Részletesebben

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA A magyarországi igazságszolgáltatás hatékony, számonkérhetı és átlátható mőködését elısegítı program Összefoglalás e-mail: info@transparency.hu A rendelkezésünkre álló tudományos

Részletesebben

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló

szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló szerda, 2015. november 11. Vezetői összefoglaló Kedden az európai és amerikai vezető tőzsdeindexek vegyesen zárták a kereskedést, a legnagyobb csökkenés Londonban, a legnagyobb emelkedés Frankfurtban következett

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 3. számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 3304 Eger, Sánc u. 6.) mint védjegyjogosult Bükki nemzeti parki termék elnevezéső

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 137

gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 137 gazdálkodás 52. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 137 - - - - - - A hazai szarvasmarha-állomány csökkenése a 2006 decemberéig tartó folyamatos fogyás után 2007-ben megállt, a decemberi állomány 3 ezer egyeddel haladta

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005

DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Elızmények DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Natural resources management in Hungary, a member state of the EU, in 2004/2005 Hungary

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

Az árszínvonal emelkedés Infláció

Az árszínvonal emelkedés Infláció Az árszínvonal emelkedés Infláció Pénzügytan. Onyestyák Nikolett Infláció Az infláció a = árszínvonal tartós emelkedése. Defláció = Az árszínvonal csökkenése Árstabilitás = az árak változatlansága, egy

Részletesebben

ugyanakkor: egy megoldás(?):

ugyanakkor: egy megoldás(?): Fidesz-KDNP Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Kabinet FideszFenntartható fejlıdés Munkacsoport A 2000-es évekre bebizonyosodott, hogy a fenntartható növekedés egy oximoron, azaz önmagának ellentmondó

Részletesebben

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation 2005 Summary in Hungarian Mezőgazdasági politika az OECD országokban: megfigyelés és értékelés, 2005 Összefoglalás magyarul VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére

Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Külföldi gyakorlatok a napkollektor-használat ösztönzésére Elıadó: Varga Katalin I. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, 2010. november 9. Tartalom 1. Az Energiaklub

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

BEVEZETİ BESZÉD ------------------------------------- Az Európai Cukorrépa Termesztık Nemzetközi Szövetségének (CIBE) elnöke Jørn Dalby (DK)

BEVEZETİ BESZÉD ------------------------------------- Az Európai Cukorrépa Termesztık Nemzetközi Szövetségének (CIBE) elnöke Jørn Dalby (DK) XLIII KONGRESSZUS 2012. JÚNIUS 12-15. REIMS, Franciaország BEVEZETİ BESZÉD ------------------------------------- Az Európai Cukorrépa Termesztık Nemzetközi Szövetségének (CIBE) elnöke Jørn Dalby (DK) Az

Részletesebben

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI))

Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) P7_TA-PROV(2012)0322 A nık munkakörülményei a szolgáltatási ágazatban Az Európai Parlament 2012. szeptember 11-i állásfoglalása a nık munkakörülményeirıl a szolgáltatási ágazatban (2012/2046(INI)) Az Európai

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA

AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Pénzügykutató Rt AZ EURO BEVEZETÉSÉNEK RÖVID- ÉS KÖZÉPTÁVÚ HATÁSAI A MAGYAR GAZDASÁG SZÁMÁRA Gáspár Pál és Várhegyi Éva PÜK Munkafüzet 1999/1 Budapest, 1998 december Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 3 ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese

Részletesebben

s z o l g á l t a t á s i i r o d a

s z o l g á l t a t á s i i r o d a s z o l g á l t a t á s i i r o d a Ügyszám: Vj-162/2006/006. A Gazdasági Versenyhivatal a Dr. Kézdi Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. K. A.) által képviselt Fıvárosi Közterületi Parkolási Társulás eljárás

Részletesebben