Az EU délkeleti bővítésének hatása a magyar mezőgazdaságra. Dr. Nagy Frigyes

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az EU délkeleti bővítésének hatása a magyar mezőgazdaságra. Dr. Nagy Frigyes"

Átírás

1 Bevezetés Az EU délkeleti bővítésének hatása a magyar mezőgazdaságra Dr. Nagy Frigyes Az EU társadalmi-gazdasági fejlődését a bővülés és a mélyülés jellemzi. Ennek mértéke folyamatos viták tárgya. Jelentős szempont, hogy a tagországok stabil gazdasággal rendelkezzenek. Ezt makroökonómiai mutatókkal (konvergencia kritériumok) írják elő. Természetesen ezeket csatlakozó országoktól is megkövetelik, sőt a belépés feltételéül szabják. Különösen vonatkozik ez a Monetáris Uniós tagságra. Magyarország most fáradozik ezek elérésén. A bővítés azonban nem csupán a csatlakozni szándékozók óhaja, hanem egyre inkább a tagországok érdeke is. A globalizáció időszakában a bővítés történelmi szükségszerűség, mivel az EU versenyképessége a belső piac nagyságától jelentősen függ. Így tehát a korábbi elképzelésekkel szemben az EU 2004-ben hirtelen és meglepetésszerűen tíz új taggal bővült. Értelemszerű, hogy az egyes tagországok közötti különbségek nőttek. Minden jel arra mutat, hogy az Unió előtérbe helyezi a piacbővítést a konvergenciával szemben. Törökország esetében nyilván sokat nyom a latban, hogy a NATO második legnagyobb hadserege az övé, mely ebben a térségben jelentős biztonságpolitikai tényező. Ebben a szellemben folynak a csatlakozási tárgyalások délkelet-európai országokkal: Románia és Bulgária 2007 január 1-től taggá válik, Törökország és Horvátország a jelöltek között szerepel, él a társulási szerződés Albániával, de Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát sem lehet elfelejteni. A most függetlenné vált Montenegró költségvetési hiánya csupán 1,8 %, inflációs rátája 1,9 %, így nem csoda, hogy aspirál az Uniós tagságra. Szerbia költségvetése többletet mutat. A tárgyalások vele azért nem indultak meg, mert a háborús bűnösök kiadatásában nem működik együtt a Hágai Nemzetközi Bírósággal. A mezőgazdaság jelentősége az egyes országokban Magyarország számára ezek a leendő tagországok szabad piacot jelentenek, de idehaza mint versenytársakkal kell szembenézni. Vajon agrárfejlettségük veszélyezteti-e a magyar mezőgazdaság érdekeit? Mely ágazatokban vagyunk versenytársak, és hogyan kell alkalmazkodnunk az élesedő versenyhez? A kérdés megválaszolása azért nehéz, mert statisztikai adatok nagyon hézagosan állnak csak rendelkezésre. A szakmai irodalom jelenleg elsősorban politikai

2 2 kérdésekkel foglalkozik. Konkrét ágazati kérdésekről csak elvétve esik szó. Itt az ideje a szakmai kérdések előtérbe helyezésének. Bár időszerű szakirodalmi előzményeknek híján vagyunk, néhány makroökonómiai mutató segítségével mégis szerény lehetőség nyílik az adott országok gazdasági fejlettségének vizsgálatára, és némi következtetés levonására. Elsősorban Bulgária, Románia és Törökország az, amellyel az EU statisztikája is valamelyest foglalkozik. A Balkán összes területe 150 millió hektár, amelyen 140 millió ember él. Ha abból indulunk ki, hogy a várható csatlakozással a piacbővítés szempontjából milyen létszámú fogyasztóval lesz gazdagabb a belső piac, akkor nézzük meg a lakosság számát az egyes országokban. Az 2004-es bővítés 70 millió új fogyasztót hozott a konyhára. Bulgária, Románia és Törökország csatlakozása összesen további 100 millióval növelné ezt a számot. Ami az egy főre vetített GDP-t illeti láthatjuk, hogy szegényebb országokról van szó. Ha a 15-ök egy főre jutó GDP-jét 100 %-nak vesszük, akkor ehhez képest Bulgária 24 %, Románia 27 %, Törökország 23 % csupán. Ennek olyan következményei vannak, hogy csökken az egy főre jutó GDP átlaga EU szinten, csökken annak 75 %-a is, így számos régió nem juthat vidékfejlesztési támogatáshoz, mert ez a mutatója 75 % fölé kerül. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya Bulgáriában 26 %, Romániában 32 %, Törökországban 33 %, Albániában 59 %. Ez az adat az EU-ban és Magyarországon is 5 % körül mozog. Az EU eddig is a legnagyobb fogyasztó potenciál volt, a jövőben új távlatok nyílnak meg a további bővítéssel. Az EU eljövendő fél milliárdos fogyasztói számára már lehet termelni, és a nagy szériájú termékeknél olyan árakat alakítani, melyek versenyképesek lehetnek akkor is, ha az alacsonyabb világpiaci árakhoz közelítenek, és nem igényelnek exporttámogatást. Ez egyébként létérdeke az EU mezőgazdaságának, és egybeesik a világkereskedelem játékszabályaival. A mezőgazdaság jelentőségét vizsgálva azt látjuk, hogy ez az ágazat fontos szerepet játszik Dél-kelet Európában: aránya a GDP-ből meghaladja a 10 %-ot. Bulgáriában 16 %, Romániában és Törökországban 11 %, Albániában meghaladja a 25 %-ot. Ez a szám az EU-ban néhány %-ot tesz ki, de ez koránt sem jelentheti az agrárvilág aláértékelését. A birtokszerkezet kérdései A birtokstruktúra és a versenyképesség összefügg egymással, annak vizsgálata tehát nem mellőzhető. Sajnos az egyes országok teljesen eltérő módon végzik el a csoportosítást, emellett rendkívül hiányos az adatszolgáltatás. Az alábbi adatokat az Internetről kellett kigyűjtögetni. Pontosságuk nem bizonyítható, így eléggé elnagyolt kép készíthető belőlük. Némi támpontot mégis adnak a

3 3 tájékozódáshoz. Sajnos Horvátországról, illetve a többi balkáni aspiránsról jelenleg nem található érdemleges adat az EU honlapján sem. Mindegyik országra jellemző az elaprózott birtokstruktúra. Míg az EU 15-ben 20 ha az átlagos birtokméret, Magyarországon 7,5 ha, Törökországban 15 ha, de általában a területek kétharmadát nagyon kis területű gazdaságok birtokolják. Az átlagos birtokméret a nem említett országokban 4 ha alatt van, Horvátországban, Szlovéniában 1 ha alatt. Mivel a bérleti viszonyokra nem sikerült információt szerezni, a földbirtok koncentrációból sajnos nem tudunk következtetni a földhasználat koncentrációjára, holott versenyképesség szempontjából ez a lényegesebb adat. Bulgáriában mintegy 760 ezer gazdaság található. Ebből 1 % gazdasági társaság, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok utódai, akik a terület 80 %-át művelik, és átlagosan 536 hektáron gazdálkodnak. Látható, hogy igen magas földbirtok koncentrációval van dolgunk, amely potenciálisan komoly versenytárs lehet, különösen akkor, ha az EU forrásokat ésszerűen kihasználva a korszerű technikákat képesek lesznek bevezetni. 700 ezer gazdaság, - a gazdaságok 94 %-a - kisebb egy hektárnál, a terület 14 %-át használja. Ezek elsősorban önellátásra termelnek, de nem feledhető el, hogy sokan közülük zöldség és gyümölcs előállítását végzik, és kisebb területen is lehetnek jelentős árutermelők. A fennmaradó 6 % területet 6,2 ha átlagterületű magángazdaságok művelik ezek között is szép számmal vannak zöldség, gyümölcs és szőlőtermelő gazdaságok. Románia a rendszerváltás utáni restituciós folyamatban visszaállította a második világháborút követő állapotot. Mivel a földosztásban egy család maximum 5 ha földet kaphatott, ugyanekkorát kaphatott vissza a rendszerváltás után. Ez rányomja bélyegét a jelenlegi birtokstruktúrára. Összesen 3,9 millió gazdaság létezik. Ebből 1,2 millió 3 ha fölötti gazdaság kezén van a föld 74 %-a. 3 ha alatti gazdaság 2,7 millió található, a terület 26 %-ával. Ezen belül 1,6 millió gazdaság 1 ha alatti, utóbbi a terület 6 5-át %-át mondhatja magáénak. Az árutermelésre is képes 3 ha fölötti gazdaságok 30 %-ban vannak tehát jelen. A birtokkoncentráció nagy ütemben zajlik. Ebben szerepet játszanak a gazdasági társaságok, amelyek még akkor is vásárolhatnak földet, ha 100 %-ban külföldiek tulajdonában vannak. Ne felejtsük el, hogy Románia területének 60 %-a alkalmas mezőgazdasági művelése, dunai és tengeri kikötői vannak, melyek komparativ előnyt jelentenek. Törökországban 3 millió gazdaság található. Ezen belül 180 ezer 20 ha fölötti, a terület 6 %-ával. A 20 ha alatti ezer gazdaság használja a terület 96 %-át, ezen belül az 5 ha alatti mintegy ezer gazdaság a terület 6 %-a fölött

4 4 rendelkezik. A hatalmas területen dinamikusan nő a termelés, így számos területen komoly versenytárssal van dolgunk. Az önellátás foka A tagországok feleslegeiket igyekeznek az egységes belső piacon értékesíteni. Nem érdektelen tehát utánanézni, hogy Magyarország, mint nettó exportőr szemben találhatja-e magát az új tagok termékeivel? Meg kell jegyezni, hogy az egyes ágazatok termelésnövekedése ezekben az országokban esetenként dinamikus növekedést mutat, miközben az alábbi adatok statikus helyzetet tükröznek. Így kellő fenntartásokkal kezelendők. Bulgáriában a növényi termékekből jelentős a többlettermelés. Az önellátás foka búzából 159 %, kukoricából 154 %, napraforgóból 224 %, olajos magvakból 221 %. Szója az egyetlen, ahol csak szükségletük 60 %-át termelik meg. Az állattenyésztés termékei esetében sertés és juhhúsból 101, illetve 110 % az önellátás foka, marha illetve baromfihúsból csupán 77, illetve 91 %. Évente 20 ezer tonna juhhúst exportálnak. A tejtermelés laktációnként 3200 kg. Nem szólnak a számok a zöldség-gyümölcs feleslegekről, de köztudott, hogy Bulgária ezen a területen jelentős exportra képes. Románia esetében az önellátás foka búzából 124 %, kukoricából 130 %, napraforgóból 100 %. Olajosokból és szójából 98 illetve 86 % az adat. Marhahúsból 95 %, sertéshúsból 99 %, juhhúsból 100 %, sertésből 99 % az önellátási szint. Ez esetben a tejről is találunk adatot, mely szerint az ellátottság 100 %. Jelenlegi tejtermelésének csupán 60 %-ára kapott kvótát, valószinűleg az extra minőség alacsony hányada miatt. Mivel az abraktakarmányok Romániában olcsón termelhetők, a sertés és baromfihús termelés erős versenyt jelenthet Magyarország számára. Törökország esetében önellátási mutatókkal nem találkoztunk. Néhány adat bizonyos következtetésre mégis lehetőséget ad. Például 10 millió hektáron termelnek búzát, ami 2t/ha átlagtermés mellett is 20 millió tonnát jelent. Ez még akkor is jelenthet feleslegeket, ha 70 millió ember ellátásáról kell gondoskodni. A területalapú támogatások itt is 25 %-ról indulnak, de a referencia hozamok rendkívül alacsonyak. A holland 6,7 t, az osztrák 5,0 t, a magyar 4,43 t-val szemben Bulgáriában és Romániában egyaránt 2,7 t. Ez azt jelenti, hogy ha a teljes támogatásból indulunk ki, akkor Románia 170 Euro/ha-ra lesz jogosult, szemben a magyar 300 Euró/ ha-ral.

5 5 Külkereskedelem Bulgáriáról köztudott, hogy Magyarországhoz hasonlóan nettó exportőr. Összes kivitelének 10 %-a, behozatalának 6 %-a mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. Évi 2 millió t a nettó gabona exportjuk. Románia mezőgazdasági külkereskedelme deficites. Exportja 0,337 MD, importja 1,010 MD Euro. A külkereskedelmi mérleg hiányát az agrárszektor 0,337 MD Euróval növeli. Évente 2-3 millió t búza importjára szorulnak. Nyilván arra fognak törekedni, hogy növeljék termelésüket és exportjukat. Törökország szintén nettó exportőr ország. Mezőgazdasági külkereskedelmi mérlege 1,3 MD Euro pozitiv egyenleget mutat. Exportja 4,2 MD, importja 2,9 MD Euro. Évente 4 millió t kukoricát és 1.2 millió t napraforgót importálnak. Zöldségek területén aktívumuk 400 millió dollár, gyümölcsexportja 1,5 millió dollár. Dinamikus exportnövekedés figyelhető meg a zöldség, gyümölcs, dohány, és magvak területén. Bulgária és Románia számára a csatlakozás piaci szempontból előrehaladottnak tekinthető, hisz társulási szerződéseik révén jelentős mozgásterük van az EU tagországok felé vámmentesen, illetve alacsony vámmal szállítani. Magyarország exportjának 20 %-a a Balkánra irányul, importunk 6 %-8 %-a innen érkezik. Elsősorban Horvátország, Románia és Bosznia-Hercegovina vásárol tőlünk főként gabonát, húsféléket és napraforgómagot, míg importunkban Románia, Horvátország, Szerbia figyelemre méltó gyümölcsfélék és édesipari termékek területén. Kiemelendő, hogy Bulgáriába és Romániába jelentős a külföldi tőkebeáramlása, multinacionális cégek szinte kivétel nélkül megtalálhatók. Néhány megállapítás A termelés és fogyasztás mind Bulgáriában, mind Romániában jelentősen visszaesett a rendszerváltás után, hasonlóan valamennyi volt szocialista országhoz. A fogyasztás alacsony színvonala valamennyi balkáni aspiráns esetében megfigyelhető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy középtávon jelentős növekedés nem várható ezen a területen. Törökországban is alacsony az egy főre jutó fogyasztás, és a vásárlóerő sem erős. Nem lesz tehát könnyű piaci pozíciókat szerezni, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az EU többi országai is érvényesíteni akarják piacszerző offenzívájukat, mely nélkül nem jönnek be a bővítéssel kapcsolatos számításaik.

6 6 A Balkánon 81 millió ha művelhető terület található az EU 25-ök 140 millió hektárjával szemben, mely óriási agrárpotenciál. A földkárpótlás Bulgáriában és Romániában is reprivatizációs alapon történt, így konzerválódtak a világháború utáni földosztás birtokviszonyai, melyre az elaprózottság, a dekoncentráció jellemző. Túltengnek a törpebirtokok, az önellátásra berendezkedett gazdaságok, amelyek az árutermelésben nem vesznek részt, nem szereplői a piacnak. A piaci verseny hátterében a koncentráció versenye található, mint az érvényesülés mozgatórugója. Nálunk a földhasználat koncentrációja gyorsuló tendenciát mutat, amely versenyelőnyt jelent számunkra a nagyobb tömegű, homogén és alacsonyabb árú termékek kibocsátásában. Sajnálatos módon a bérleti viszonyokról nem találtunk adatokat, pedig ez képet adna a földhasználat koncentrációjáról. A vizsgált országok mezőgazdaságára a tőkehiány jellemző. Nem mindegy, hogy az EU tagsággal járó forrásokat ki hogyan tudja kihasználni. Ez is beleszól a versenyképesség alakulásába. Ugyanakkor komparativ előnyökkel rendelkeznek folyami és tengeri kikötőik révén. Átmeneti előnyt jelent az olcsóbb munkaerő is, különösen a zöldség és gyümölcstermesztésben. Ezekben az országokban az agrárpolitika kezdetleges, a támogatási formák elsősorban ártámogatásokban és exporttámogatásokban jelentkeznek. Az információs rendszerek rendkívül hiányosak, megbízhatatlanok. A legfrissebb adatok ból találhatók. Ezek gátolják az adott kormányok tisztánlátását és mozgási lehetőségét. A területalapú támogatásoknál ezek az országok is 25 %-nál indulnak, így 2006-ra érhetik el az EU akkori 100 %-os szintjét. Ugyancsak sok kívánni valót hagynak maguk után az állattenyésztés naturális mutatói, a növényegészségügy, állategészségügy és állatvédelem-állatjóllét szakterülete. Ez miatt exportpiaci lehetőségeik kihasználása korlátozott lehet, nekünk viszont nyomulási felületet biztosít. Gondot okoz az uniós határállomások kiépítése is. Felhasznált szakirodalom: Avar László: Oldalpillantás a Balkánra Magyar Mezőgazdaság, május 10. Glatz Ferenc: A Balkán-kutatás reneszánsza, Ezredforduló 2006/1

7 7 Juhász Imre: Törökország az EU-ba készül Magyar Mezőgazdaság 2006 aug. 23. Kádár Béla: Az EU külgazdasága. Délkelet_Európa és Magyarország Ezredforduló 2006/1 Nagy Frigyes: Az EU dél-keleti kiterjesztése és a mezőgazdaság Az MTA Balkán-konferencia. Előadás, 2006 április 25. Somogyi Ferenc : Az EU keleti kiterjesztése és Magyarország Ezredforduló 2006/1 Különféle EU honlapok Szerző: Dr. habil. Nagy Frigyes PhD, c. egyetemi tanár Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Kar EU Oktatási Központ 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 2. Tel.:

A Balkán mezőgazdasága EU és magyar szemmel

A Balkán mezőgazdasága EU és magyar szemmel UDOVECZ GÁBOR A Balkán mezőgazdasága EU és magyar szemmel A nem EU-tag balkáni országok mezőgazdasága sok tekintetben hasonló, mint az EU-10-ek mezőgazdasága az EU-csatlakozás előtti években. Röviden szólva

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója

Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Embajada de Hungría Mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomaták éves beszámolója Maácz Miklós Spanyolország, Madrid 2015. július 20. Spanyol politikai helyzet Kormányzó párt: Partido Popular (PP), Szaktárca:

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Kinél kell gyorsabban futnunk?

Kinél kell gyorsabban futnunk? Kinél kell gyorsabban futnunk? Versenyképesség és növekedés Koren Miklós (CEU és KRTK) miklos.koren.hu privatbankar.hu Növekedés 2013 Bevezetés 1 Versenyképesség és növekedés 2011 2012 2013 Versenyképességi

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára 211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Speciális profilú kisvállalkozás működésének vállalatgazdasági elemzése

Speciális profilú kisvállalkozás működésének vállalatgazdasági elemzése BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Speciális profilú kisvállalkozás működésének vállalatgazdasági elemzése Konzulens: Katz György Főiskolai docens Készítette:

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Piaci intézkedések 2015-2020

Piaci intézkedések 2015-2020 Piaci intézkedések 2015-2020 Tarpataki Tamás agrárpiaci főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Fiatal Gazda Konferencia, 2015. február 27. KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon) 70 60 EU-10

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN

A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVETEN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori (PhD) értekezés A MAGYAR GABONAÁGAZAT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia,

70 EU WORKING PAPERS 2/2006. Római Birodalom kultúrát: c) Az Osztrák-Magyar Monarchia, DR.SZŰCSR.GÁBOR* ANYUGATBALKÁNÉSAZEURÓPAIUNIÓ FURCSAPÁROK : BEVEZETŐMEGJEGYZÉSEK AcímelsőrészeazértutalNeilSimonvígjátékára,hogyszembetűnjönazakülöI hatalminak tekintett)akarateszköze,amozgásteret,azönállóságotszűkítőfölöslei

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok

LUXEMBURG. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok LUXEMBURG I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete, bilaterális kapcsolatok 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Luxemburgi Nagyhercegség (franciául: Grand Duché de Luxembourg,

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

Az osztrák gazdaság főbb mutatói

Az osztrák gazdaság főbb mutatói Üzleti lehetőségek Ausztriában Nyitott szemmel a német és osztrák piacon Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kecskemét 2013.05.23. Az osztrák gazdaság főbb mutatói Lakosság millió fő A GDP értéke

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Mezőgazdaság számokban

Mezőgazdaság számokban Mezőgazdaság számokban Vas megyei információk a 1 11. oldalon A mezőgazdaság teljesítménye % 18 16 14 12 1 8 A mezőgazdaság bruttó termelése (2=1%) 6 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 Növénytermesztés

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség.

Összefoglaló. A takarmánybúza ára július 6-7-én még tartja magát, utána élesen esni fog. Az igazodás előtt még van a piacon lehetőség. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/15

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

Macedónia mezőgazdasága kis tigris, vagy csak macska?

Macedónia mezőgazdasága kis tigris, vagy csak macska? SZABÓ MÁRTON Macedónia mezőgazdasága kis tigris, vagy csak macska? A kis Macedónia jelentős szerepet töltött be a volt Jugoszlávia élelmiszer-ellátásában és számos terméke ma is jelen van a környező országok

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens

MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK. Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens MAGYAR-SZLOVÉN ÜZLETI LEHETŐSÉGEK Dr. Várvölgyi Tímea KGSZ Sárvári Gellért asszisztens Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Euró bevezetése: 2007. január 1. Terület - Összes 20 273 km² - Víz (%) 0,6 Népesség

Részletesebben

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből

Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője. Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből Előadó: Dr. Major István Magyar Köztársaság Nemzetközi Kereskedelmi Képviselője Az EU és Ázsia közötti kereskedelmi kapcsolatok Magyarország, mint új tagország szemszögéből 1. Kereskedelem-politikai keretek

Részletesebben

Agrár attaséi beszámoló

Agrár attaséi beszámoló Agrár attaséi beszámoló A VSZT titkárságának munkatársai rendszeresen részt vesznek az FVM által szervezett, külföldre akkreditált magyar mezőgazdasági attasék éves beszámolóján. A Magyar Köztársaságnak

Részletesebben

Kereskedelmi tárgyalások (Csendesóceán/Ázsia)

Kereskedelmi tárgyalások (Csendesóceán/Ázsia) Környezet 2008 DDA lezárásának kudarca Gazdasági válság Sokoldalú, többoldalú szektorális tárgyalások (ITA, EGA, TiSA) Szabadkereskedelmi tárgyalások és megállapodások kezdeményezésének növekedése regionális

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Mi áll az olajos növények drasztikus áremelkedésének hátterében?

Mi áll az olajos növények drasztikus áremelkedésének hátterében? Mi áll az olajos növények drasztikus áremelkedésének hátterében? Pájtli Péter Bak, 21. szeptember 27. Az előadás tematikája Főbb tőzsdei irányvonalak 21-ben Gabonapiaci tendenciák Olajnövénypiacokról általában

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila

2011.04.07. IWT Esztergom, Szerző: Bencsik Attila A hajóutak jobb kihasználásának gazdasági hatása. Belvízi hajózási konferencia 2011.04.07. Esztergom Bencsik Attila FLUVIUS Kft. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 1 Bevezetés Az Északi és a Fekete -

Részletesebben

MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk MONTENEGRÓ I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága

Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága Mezőgazdasági Bizottság Kertészeti albizottsága A gombaipar a kertészet sikerágazata lehet dr. Bittsánszky János FruitVeB társelnök 2012. február 28. Európai Uniós adatok Az EU 27 tagállamában megközelítőleg

Részletesebben

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember

6200 Kiskőrös, Luther tér 1. Tel.: 78/415-540 2014. szeptember Megvalósítási határidő hosszabbítás A LEADER HACS közreműködésével megvalósuló, 2012-2014. években benyújtott támogatásban részesült kérelmek esetében meghosszabbításra került a megvalósítási határidő.

Részletesebben

Az Európai Unió és a csatlakozó országok erdõgazdálkodása

Az Európai Unió és a csatlakozó országok erdõgazdálkodása Csóka Péter Az Európai Unió és a csatlakozó országok erdõgazdálkodása Erdõgazda az Unió küszöbén 1. Ajánlás helyett Ismerik Önök az Európai Unió erdõgazdálkodási stratégiáját és annak jogi hátterét? Teljes

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben