MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE"

Átírás

1 MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE a as tervezési idıszakra 1. verzió Társadalmi vitára július Szarvas 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 0. BEVEZETÉS A NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV KERETEI A NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV EX-ANTE ÉRTÉKELÉSE A NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV KIDOLGOZÁSA ÉS TÁRSADALMI EGYEZTETÉSE A MAGYAR HALÁSZATI SZEKTOR KÜLDETÉSNYILATKOZATA ÁGAZATI VÍZIÓ AZ ÁGAZAT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A HALÁSZATI ÁGAZAT NEMZETGAZDASÁGI JELENTİSÉGE AZ ÁGAZAT ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA ÉS JELLEMZÉSE AZ EHA RENDELET PRIORITÁSI TENGELYEI SZERINT I. Prioritási tengely: Intézkedések a közösségi halászflotta szabályozására II. Prioritási tengely: Akvakultúra, belvízi halászat, halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása Tógazdasági haltermelés Intenzív üzemi haltermelés Természetes vízi halászat Horgászat Halfeldolgozás és marketing III. Prioritási tengely: Közös érdekeket célzó intézkedések Halászati kutatás Promóció és piacfejlesztés A humán erıforrás helyzete a halászati ágazatban IV. Prioritási tengely: Halászati területek fenntartható fejlesztése V. Prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás ÁGAZATI ELEMZÉS ÁGAZATI SWOT ELEMZÉS ÉS FEJLESZTÉSI LEHETİSÉGEK PROBLÉMAELEMZÉS Problémák és kihívások az akvakultúra területén Problémák és kihívások a természetesvízi halászat területén Problémák és kihívások a halfeldolgozás, a halfogyasztás és a piac területén Horizontális jellegő problémák és kihívások Oktatás, kutatás-fejlesztés, szaktanácsadás Élelmiszerbiztonság és -minıség Állatjólét, állategészségügy

3 5. A NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV (NHST) CÉLJAI AZ ÁGAZAT KÍVÁNATOS ÁLLAPOTA 2013-BAN A Z NHST ILLESZKEDÉSE A KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁHOZ (KHP) AZ AKVAKULTÚRA FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSE KAPCSOLÓDÁS MÁS KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKHOZ A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKHOZ VALÓ IGAZODÁS RÉSZLETES CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK HALTERMELÉS, HALFOGÁS ÉS HALFELDOLGOZÁS ÁLLATJÓLÉT FOGYASZTÁS, PIAC ÉLELMISZERBIZTONSÁG OKTATÁS KUTATÁS-FEJLESZTÉS KÖRNYEZET ÉS TÁJ, TERMÉSZET A NEMZETI TÁMOGATÁSOK SZEREPE A FENNTARTHATÓSÁGBAN A HALÁSZATI ERİFORRÁSOK FENNTARTHATÓSÁGA Csak nemzeti forrásból biztosított támogatások rendszere Társfinanszírozott támogatások rendszere Egyéb, a halászat számára igénybe vehetı támogatások rendszere A HALÁSZAT JELENTİSÉGE A NEMZETI STRATÉGIÁBAN NHST STRATÉGIAI INDIKÁTOROK ÉS CÉLPARAMÉTEREK AZ NHST MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÁZALÉKOS FORRÁSTÉRKÉPE AZ NHST VÉGREHAJTÁSA ÉS MONITORINGJA VÉGREHAJTÁS MONITORING KÜLSİ MELLÉKLETEK...42 MELLÉKLET 1. TERMELÉSI ADATOK...43 MELLÉKLET 2. TÓGAZDASÁGOK NEMZETI TÉRKÉPE...45 MELLÉKLET 3. TECHNIKAI INDIKÁTOROK...46 MELLÉKLET 4. A TÁRSADALMI EGYEZTETÉS NEVESÍTETT RÉSZTVEVİI

4 0. BEVEZETÉS Az Európai Tanács 10529/06 számú dokumentuma az Európai Halászati Alapról (EHA) elıírja, hogy minden tagállamnak a Közös Halászati Politikával (KHP) összhangban lévı Nemzeti Halászati Stratégiai Tervet (NHST) kell készítenie a as programozási idıszakra szoros partnerség alapján mind a társadalmi, mind a közigazgatási szereplıkkel, valamint a Bizottsággal. Az EHA-ról szóló rendelet alapján minden tagállamnak el kell készítenie az NHST-ét és a Halászati Operatív Programot (HOP), amely az adott tagállam társfinanszírozott támogatási rendszerét részletezi. A tagállam meghatározza az EHA tevékenységének specifikus céljait és prioritásait, a Közösségnek a KHP számára felállított stratégiai irányelveire figyelemmel. Ez a stratégiai terv, amely megjelöli a beavatkozásokat, valamint az EHA-ból és az egyéb forrásokból szükséges pénzügyi hozzájárulást, ugyanakkor hivatkozási keretként szolgál a HOP kialakításához. A magyar NHST kidolgozása során figyelembe lett véve a KHP minden releváns szempontja (kivéve a zárt kontinentális elhelyezkedésbıl és a tengeri halászat hiányából adódó specifikumokat) és az EHA-ban felállított prioritási tengelyek és célkitőzések alapján lett csoportosítva az NHST tartalma. Az EHA Rendelet, a hozzá kapcsolódó iránymutatások, és a halászatról és a horgászatról szóló nemzeti törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján Magyarország megalkotta a NHST-t, melyet az alábbiakban részletezünk A nemzeti halászati stratégiai terv keretei Az NHST tartalmazza mindazokat a célkitőzéseket, amelyeket a halászatban érdekeltek ország szerte szeretnének elérni a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között a as idıszakban. A stratégia megfogalmazásában csak azokat a célokat és az azokhoz segítségül rendelt támogatásokat fogalmazzuk meg, amelyekben érdekelt és érintett a halászati ágazat. A stratégia támogatási rendszere tartalmazza a társfinanszírozott és tisztán nemzeti forrásból biztosított támogatásokat, melyek nagyságrendjét és támogatási intenzitását a támogatási forrás térkép tartalmazza A nemzeti halászati stratégiai terv ex-ante értékelése Az EHA Rendelet részletesen nem rendelkezik az NHST ex-ante értékelésének szabályozásáról, de a stratégiai tervvel és a Rendelettel összhangban kidolgozott HOP-ot elızetes, idıközi és utólagos értékelésnek kell alávetni. Az értékelések célja az, hogy javítsák az Alapból nyújtott támogatás minıségét és hatékonyságát, valamint az operatív program végrehajtását. Értékelik továbbá ezek hatását a 18a. cikkben meghatározott irányadó elvek, a nemzeti stratégiai tervek megfelelı része és a tagállamokat érintı konkrét problémák vonatkozásában, miközben figyelembe veszik a fenntartható fejlıdés igényeit a halászati ágazatban, valamint a környezeti hatást. Az elızetes értékelés célja az összhang biztosítása a meghatározott irányadó elvek, a nemzeti stratégiai terv megfelelı része és az operatív program között, valamint a költségvetési források operatív program szerinti felosztásának optimalizálása, és a programozás minıségének javítása. Az idıközi értékelés célja az operatív program egészének vagy részének hatékonyságvizsgálata, a stratégiai tervvel való megfeleltetése a támogatás és a végrehajtás minıségének javítására és a szükséges módosítások végrehajtására. Az utólagos értékelés keretében értékelik az operatív programban és a stratégiai tervben lefektetett célok elérését, a módosulások okait és a következı tervidıszak megalapozásának irányait. A stratégiai vita keretében a tagállam a benyújtott dokumentumok alapján december 31-ig vitát kell lefolytatnia a Bizottsággal a nemzeti stratégiai tervek tartalmáról és a végrehajtásuk terén elért eredményekrıl. 4

5 0.3. A nemzeti halászati stratégiai terv kidolgozása és társadalmi egyeztetése Az NHST kidolgozása során alapkövetelményként kellett figyelembe venni a partnerség és az átláthatóság elvét. Ennek biztosítására speciális eljárás mechanizmus került kialakításra. - A os tervezési idıszak HOPE felhasználását irányító, Irányító Hatóság (IH) szerzıdést kötött a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézettel (HAKI) az NHST és a HOP kidolgozására. - Ennek segítésére megalakult a Halászati Stratégia Koordináló Bizottság (HSKB), melynek tagjai az FVM Vadászati, Halászati és Vízgazdálkodási Fıosztály, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a HAKI, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, és az országos halászati érdekvédelmi szervezet Haltermelık Országos Szövetsége és Terméktanácsa (HALTERMOSZ) képviselıi. A tagokra jellemzı, hogy széleskörő halászati, közgazdasági és szakigazgatási ismeretekkel rendelkeznek. - A HSKB a HOPE, a nemzeti támogatások tapasztalatai és az elızetes széleskörő szakmai konzultációk alapján elkészítették az NHST munkaanyagát. - A munkaanyag elızetesen egyeztetésre került egy halászati szakmai fórumon, majd a partnerség keretében egyeztetett módosítások után elkészült az 1. számú változat. - Az 1. számú verzió széleskörő társadalmi egyeztetésre kerül. Ennek keretében címzetten kerülnek felkérésre és véleménynyilvánításra az Európa Terv Felzárkózó Vidék (agrár szerkezetváltás) Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Tematikus Munkacsoportjának tagjai, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetı Tanács Vadászati, Halászati és Vízgazdálkodási Ágazati Tanácsának tagjai, Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Monitoring Bizottságának halászatban érintett, vagy esetlegesen érintett és az elızı felsorolásokban nem szereplı tagjai és az elızıekben nem szereplı, de a halászat szempontjából fontos szervezetek tagjai. A nem nevesített vélemény nyilvánítók bevonására az NHST 1. számú változatot a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján helyezzük el egy felhívással egyetemben. - A Bizottsággal való párbeszéd keretében az 1. számú változatot megküldjük véleményezésre a Halászati Fıigazgatóságnak is. - A beérkezett véleményeket összesítjük és egy széleskörő szakmai fórumon, egyeztetjük, majd az egyeztetett módosításokat beépítetjük a végleges, számjelzés nélküli változatba és megküldjük a Bizottságnak. 1. A MAGYAR HALÁSZATI SZEKTOR KÜLDETÉSNYILATKOZATA A halgazdálkodás, kiemelten a Magyarországon meghatározó tógazdasági haltermelés, a mezıgazdaság, a környezet- és természetvédelem, valamint a vidékfejlesztés szorosan egymásra utalt területek, mindamellett, hogy a vidéki térség és benne a halastó a termelés színhelye és egyben biológiai és társadalmi élettér is. Magyarországon a tógazdasági haltermelés a mezıgazdaság sajátságos szereplıje, mivel egyaránt magán viseli az állattenyésztési és a növénytermesztési ágazatok sajátosságait, mindamellett hogy jelentıs a természetvédelmi és a szocio-ökonómiai meghatározottsága is. Ezen körülmények miatt az ágazat küldetése összetett, melyet a következık szerint fogaltunk össze: A változó társadalmi és gazdasági környezetben a természeti értékek, különösen a vizes élıhelyek fenntartása, fejlesztése és a halászati hagyományok megırzése, valamint az ágazat rendeltetésének való megfelelés, melyek: - gazdasági, azaz termelési funkció (termelés), 5

6 - természeti- és környezeti állapot megóvása és javítása (természetvédelem), - jóléti funkció, azaz a pihenés és kikapcsolódás szolgálata (turizmus, rekreáció) - az egészséges táplálkozásra való nevelés, a halfogyasztás növelése érdekében. A fenntartható tógazdasági haltermelés legfontosabb kritériuma az, hogy alábbi feladatait úgy lássa el, a változó gazdasági, társadalmi és természeti környezetben, hogy mőködéséhez szükséges erıforrások hosszabb távon fennmaradjanak. A halászati ágazat specifikus feladatai: - a környezetileg, gazdaságilag és társadalmilag fenntartható termelés, - munka és megélhetési lehetıség biztosítása a vidéki térségekben, - a hazai és export fogyasztói igények kielégítése, biztonságos élelmiszer elıállításán keresztül, - hozzájárulás a vizes élıhelyek és a biodiverzitás fenntartásához, - horgász-rekreációs igények kielégítése. A fenntarthatóságot a környezetvédelem, a természetvédelem és a bıvített újratermelés területén szükséges értelmezni. Ennek megfelelıen az ágazatnak meg kell felelnie a fenntarthatóság követelményeinek, azaz legyen jövedelmezı és finanszírozható, társadalmilag elfogadott és környezet, illetve erıforrás kímélı. Az ágazatnak a tógazdasági és felszíni vízi környezet természeti értékeivel gazdálkodnia szükséges és azokat óvnia kell, mindamellett, hogy termelı a tevékenységet, mint az elsıdleges tevékenységet is folytatnia kell. Ezeken túlmenıen járuljon hozzá a vízi erıforrások ésszerő hasznosításához. A gazdasági funkciót a tógazdasági és intenzív üzemi haltermelés, a halfeldolgozás, a természetesvízi halászat, a kereskedelem és a halászati szolgáltatások területén értelmezzük. Ezek között kiemelkedı fontosságú az elsısorban hazai és ezen túlmenıen az export élelmezési célú árualap biztosítása, melynek biztonságosnak és nyomonkövethetınek kell lenni a termelıtıl a fogyasztóig. Az integrációs kapcsolatok viszont több területen és mélységben alakuljanak ki. A tógazdasági haltermelés legfontosabb jóléti vonatkozása, hogy szolgálja ki a vízhez, illetve halhoz kapcsolódó szabadidıs programok igényeit. Mindezek közül kiemelkedik a horgászat, mint a szabadidı aktív eltöltésének egyik közkedvelt módja. A horgászatot a vonatkozó törvényi elıírásoknak megfelelı kifogható hal (faj, méret stb.) biztosításával és kultúrált horgászati lehetıségek nyújtásával kell szolgálnia. Ágazati szinten fel kell készülni vízszennyezések okozta halpusztulások rehabilitációjára, és elı kell segítenie a vizes élıhelyek, illetve a biodiverzitás fenntartását és fejlesztését. A magyar halászatban és haltermelésben dolgozók elsıdleges célja a fogyasztó egészséges és biztonságos élelmiszerrel történı ellátása. Az ágazat jelentıs szerepet tud vállalni a környezettudatos fogyasztói szemlélet kialakításában is, mely fontos társadalmi jelentıséggel bír. Bizonyított tény, hogy a környezettudatos fogyasztó egyben jobban ügyel a saját és családja egészségére is, mely az egészséges táplálkozásban is megmutatkozik. Ezáltal közvetve növekedhet a halfogyasztás is ebben a fogyasztói szegmensben. Külön kiemelendı, hogy a tógazdasági tevékenység szinte kizárólag a vidéki térségekben, gyakran leszakadó és halmozottan hátrányos helyzető térségekben valósul meg, ahol sok esetben szinte ez az egyetlen munkaalkalom az ott élı lakosságnak. A halászati és a haltermelési ágazat biztonságos és kiszámítható munkahelyek teremtésével ismeri el a helyi társadalomban játszott felelıs szerepét. A hazai tógazdaságok többsége nem felel meg mindegyik funkciónak, de a jövıben növekedni fog azon gazdaságok száma, amelyek a multifunkcionalitás teljes kihasználására törekednek a vállalkozás szintjén. A multifunkciós halgazdálkodás szerint a termelésen túlmenıen kiemelt szereppel bír az élelmezésbiztonság, a kultúrtáj ápolása, a társadalmi és biológiai élettér megırzése, az ökológiai és mőszaki infrastruktúra fenntartása, ökológiai stabilitás, népességmegtartás és 6

7 munkaerı kiegyenlítés, a vendégfogadás és idegenforgalom alapjainak biztosítása valamint a halászati értékek és akvakultúra hagyományok ápolása. Mivel a halászat, a haltermelés és a halfeldolgozás egyre nagyobb jelentısséggel bíró tevékenység, ezért az ágazatnak fel kell vállalnia az ebbıl adódó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kötelezettségeket. A komoly fejlıdés elıtt álló intenzív haltermelés szintén szerepet kap a halászati ágazat feladatainak végrehajtásában. A magasabb értéket képviselı halak elıállításával bıvíti a halválasztékot. Elmaradt térségékbe telepítve munkahelyeket hoz létre és hozzájárul a vidék felzárkóztatásához. A természetesvízi halászat fenntartása is mindenképpen indokolt Magyarországon, az Európában is egyedülálló halászati kultúrára és hagyományokra alapozva, de természetesen a kor igényeinek megfelelı technológiai színvonalon. A természetesvízi halászatnak a vízi ökoszisztémák természeti erıforrás-gazdálkodásában kiemelkedı szerepe volt és van, amely sajátosságai, és kultúrája alapján képes az adott ökoszisztémába ágyazottan, rendszerszemlélető ún. bölcs használat mőködésre. 2. ÁGAZATI VÍZIÓ A magyar halászati ágazat víziója szerint, az elkövetkezı idıszakban a magyar halászati ágazat folyamatosan fejlıdik és megújul, növekszik a vizes élıhelyek területe és fajgazdagsága. Megvalósul a korszerő és egyben környezetbarát termelési módszerek széleskörő használata, egyre gyakrabban alkalmazzák a megújuló és alternatív energiaforrásokat (szél, nap, energianövények, stb.) a fosszilis energiahordozók kiváltására, illetve az ágazat energia igényének kielégítésére. Az ágazatban kialakul, és hatékonyan mőködik a vertikális integráció a termelıi szervezıdésekre (termelıi csoportok) alapozva. Ez az önszervezıdés kiszámítható és ellenırzött piacot jelent az ágazati szereplık részére, így az ágazat versenyképes azon európai uniós országokkal szemben, ahol szintén meghatározó a tógazdaságokra alapozott pontyfélék termelése. A hazai húsfogyasztási szerkezetben a halhús relatív részesedése növekszik, mind több fogyasztó számára elérhetıek a feldolgozott, nagy hozzáadott értékő, egészséges, biztonságos és egyben ízletes haltermékek, melyek között megtalálhatóak az ökológiai gazdálkodásból származó biotermékek és az egészségvédı hatású funkcionális halhús alapú élelmiszerek is. A horgászlétszám fenntartása mellett mely napjainkban meghaladja a háromszázezer fıt (a magyar lakosság mintegy 3,2%-a, de kiterjesztve családi szintre, kijelenthetjük, hogy a rekreáció ezen tipusában az ország lakosságának mintegy 10 %-a érintett) - javul és bıvül a horgászati kínálat, a természetes vizek tehermentesítése érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a rekreációs célú mesterséges horgász tavak. Ennek eredményeképpen egyre több ember tölti szabad idejét a vízparti környezetben. A természetes vizekbe történı halkihelyezés bıvül, és a kihelyezett állomány szerkezet a környezeti adottságnak megfelelı. A természetes vizek halállományának fenntartását és fejlesztését már meghatározóan a horgászbevételekbıl finanszírozzák a hasznosítók. A horgászható vizek halasítási igénye magyar tógazdasági termelésbıl kerül kielégítésre. A horgászat, illetve a horgászturizmus szerepe a vidékfejlesztésben felértékelıdik. Az oktatás megfelelı létszámú és képzettségő (közép- és felsıfokú) szakembert biztosít az ágazati vertikum számára. A kutatás-fejlesztés finanszírozási gondja megoldódik, az új alkalmazott kutatási eredmények gyorsan bevezetésre kerülnek a mindennapi gazdálkodási gyakorlatba is. Az oktató-kutató szféra folyamatos kapcsolatot ápol a termeléssel, megvalósul a viszonossági alapokon nyugvó szaktanácsadási rendszer, mely számára naprakész és megbízható adatok állnak rendelkezésre a szektor vonatkozásában. Egészében véve javul az ágazat társadalmi elismertsége. 7

8 3. AZ ÁGAZAT ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA 3.1. A halászati ágazat nemzetgazdasági jelentısége A hazai haltermelést több mint kilencven százalékban a tógazdasági haltermelést jelenti, amely során elsısorban pontyot, busát, amurt és néhány ragadozó fajt (harcsa, süllı, csuka) állítanak elı. Magyarország vízrajzi és klimatikus adottságai kedvezıek a tógazdasági halhús termeléséhez, mely alapvetıen a klasszikus halastavi technológiák alkalmazását jelenti. Sajátossága a regionalitás: az ország egyes térségeiben jellemzı gazdálkodási tevékenység, míg másutt szinte teljesen hiányzik (1. ábra). 1. ábra A jelentısebb halászati termelıhelyek Magyarországon Az ágazat nemzetgazdasági súlyának megítélésekor az egyik leggyakrabban használt nyers mutató a kibocsátáshoz, illetve a GDP-hez való hozzájárulás. A magyar halászat (termelés + természetesvízi halfogás) éves bruttó termelési értéke (13-15 millárd Ft), a hazai állattenyésztés bruttó termelési értékének (585,8 milliárd Ft, 2004) mintegy 2,5%-át adja. Jelentısége azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen szektoron alapszik. Külön kiemelendı a természeti környezet megırzéséhez és a vidéki megélhetési lehetıségekhez való hozzájárulásának társadalmi értéke. Mindezeken túlmenıen kijelenthetı, hogy a hazai tógazdasági haltermelés gabona alapú ágazat, amely csökkenteni tudja a felhalmozott gabona feleslegeket és javítani tud a jelenlegi egészségtelen arányokon. 8

9 3.2. Az ágazat általános leírása és jellemzése az EHA rendelet prioritási tengelyei szerint I. Prioritási tengely: Intézkedések a közösségi halászflotta szabályozására Magyarország kontinentális zárt földrajzi elhelyezkedése miatt nem rendelkezik tengerrel, és nem rendelkezik tengeri halász flottával sem. Ezért ezen prioritási tengely intézkedései nem érintik az országot II. Prioritási tengely: Akvakultúra, belvízi halászat, halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása Az ágazat általános leírásában a 2005-ös hivatalos statisztikai adatokat használjuk, melyek közül a tógazdasági haltermelés adatainak forrása az Agrárgazdasági Kutató Intézet, míg a természetes vizekre vonatkozó adatok forrása az Országos Halászati Adattár (HAKI). A gazdasági és kereskedelmi adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilt adatbázisai. A tendenciák érzékeltetésére az utóbbi hat év adatait a mellékletetek között mutatjuk be. Magyarország évi összes halfogása, azaz bruttó termelése tonna volt, melybıl tonna az étkezési célú végtermék (a különbség az anyaállomány és a következı év népesítı anyagának továbbnevelésébıl adódik). A domborzati, vízrajzi és éghajlati viszonyok mellett az ıshonos halfauna összetételének is tulajdonítható, hogy a pontyos tógazdálkodás vált Magyarországon a haltermelés legfontosabb területévé. A tógazdasági és természetesvízi halgazdálkodáson kívül egyre nagyobb szerep jut az iparszerő, vagy intenzív haltermelésnek is. Hazánk gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, mely az éves haltermelésünkbıl és fogásból mintegy 66%-kal részesedik. Szerepe nem csak a tógazdaságokban meghatározó, hanem a víztározók és a holtágak, illetve egyéb élıvizek halgazdálkodásában is. A ponty után tógazdaságainkban a második legjelentısebb halfaj csoport a növényevık (amur, fehér- és pettyes busa), melyek részesedése 14%, a harmadik nagy halfaj csoport a ragadozók (csuka, harcsa, süllı), melyek részesedése 4% (mely a torzítás miatt nem tartalmazza az 1800 tonnás intenzívüzemi afrikai harcsa termelést), a maradék 16%-ot a keszegfélék és egyéb halfajok alkotják Tógazdasági haltermelés A statisztikai adatok szerint Magyarországon 2005-ben 338 tógazdaság mőködött. A teljes tóterület hektár, melybıl az üzemelı tóterület hektár volt. A különbség a szükséges szárazon tartásból, valamint rekonstrukciós munkálatokból adódik. 63 hektár volt a termelésbe lépett új tavak és 241 hektár a rekonstrukció után termelésbe vont tavak területe ben az összes lehalászott hal 19103tonna volt, amelybıl az étkezési hal mennyisége12189 tonna volt. A tógazdaságokban horgásztatással értékesített hal mennyisége 599 tonna volt. Az 1 hektárra jutó szaporulat 519 kg-ot ért el. Az étkezési hal döntı többségét a ponty tette ki 9739 tonnával, ami 80%-nak felel meg. A 1700 tonna növényevı hal részesedése 14%, míg a 215 tonna ragadozó halé 2%, míg az egyéb vadhal és nemes hal aránya 535 tonnával 4 % -ot tett ki. A fogyasztási szokásokhoz igazodó étkezési ponty átlagsúlya 1,6kg volt. A tógazdasági haltermelés jelentıs szerepet játszik a természetes vizek halállománypótlásának telepítı anyagának biztosításában is, továbbá a horgásztavak mennyiségi és minıségi haligényének kielégítésében. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyarországon az üzemelı halastavak mintegy 68%-át étkezési hal, 17%-át növendék hal elıállítására, 10%-át ivadéknevelésre és a maradék 5%-ot pedig 9

10 egyéb célra, például horgásztatással történı halértékesítésre hasznosítják egy termelési perióduson belül. Megállapítható, hogy a halastavak mintegy 40%-a elöregedett, és általában korszerősítésre és/vagy felújításra szorul (2. ábra). Az elmúlt évtizedben a támogatási rendszer következtében a halastó felújítások a korábbinál nagyobb mértékőek voltak ugyan, de nem elegendıek a több évtizedes, elhanyagolt mőszaki állapotú tavak megmentéséhez. A stratégiai célkitőzések eléréséhez, az árualap biztosításához és a választék bıvítéséhez a felújítások mellett új tavak építésére is lehetıséget kell biztosítani. 2. ábra A magyarországi halastavak építési idı szerinti megoszlása 20 % 16 % 9 % 39 % 16 % napjainkig Forrás: HALTERMOSZ, 2000 A tógazdasági haltermelésben az utóbbi években megjelent és egyre nagyobb teret nyer a természet közeli módon és meghatározott feltételek betartásával nevelt étkezési hal termelés. A magyar szakmai szóhasználattal biohaltermelés a 2092/91/EGK rendelet értelmében az organikus akvakultúra körébe tartozik. A hazai tógazdaságok egyre nagyobb számban kapcsolódnak be az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrárkörnyezet gazdálkodási intézkedésének vizes élıhely célprogram csoportjaiba (D1. extenzív halastavak fenntartása, D2. vizes élıhelyek létrehozása, D3. zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása, D4. nádgazdálkodás). Ez a program biztosítja a fenntartható környezetbarát gazdálkodási gyakorlat napi alkalmazását Intenzív üzemi haltermelés 2005-ben 10 intenzív haltermelı üzem mőködött Magyarországon, melyek többsége geotermikus energiát hasznosító rendszer. Az intenzív rendszerekben elıállított halmennyiség 1921 tonna, ebbıl az étkezési célra elıállított mennyiség 1471 tonna volt. Az intenzív üzemek összes termelése az utóbbi években folyamatosan növekszik hez viszonyítva a teljes termelés 8 %-kal, a végtermék kibocsátás pedig 14 %-kal nıtt egyetlen év alatt, jól bizonyítva a piaci kereslet húzóerejét,. E számok jól igazolják a halászati termékek iránti kereslet növekedését, amire leggyorsabban, legrugalmasabban a viszonylag rövid termelési ciklusú intenzív üzemek tudnak reagálni. Intenzív üzemi haltermelésünk meghatározó jelentıségő halfaja továbbra is az afrikai harcsa, amelynek hazai piaci bevezetése az utóbbi években a magyar halászat valódi sikertörténete. E halfajból a termelık 2005-ben mintegy 15 %-kal többet értékesítettek mint 10

11 a megelızı évben, amikoris közel 30 %-os volt a növekedés 2003-hoz képest.-. Az afrikai harcsa az intenzív rendszerben nevelt hal mennyiségének mintegy 95%-át adja Természetesvízi halászat A halászati ágazat másik termelı bázisa a természetes vizek közvetlen hasznosítása. Ez alapvetıen kétirányú: kereskedelmi halászat és a rekreációs célú hasznosítás. A rekreációs célú hasznosítás nagyobbik fele a horgászat (több mint háromszázezer fı) és a kisebbik fele a kisszerszámos ún. hobby halászat (kb fı) évben a két, illetve három szereplı együttes zsákmánya 7609 tonna volt, melybıl 7317 tonna az étkezési célú. A kereskedelmi célú halászat 2005-ben 3051 tonna halat zsákmányolt a teljes fogás mintegy 40%-át -, melynek kb. 33%-a ponty, 38%-a növényevı hal, 7%-a ragadozó és 22%-a egyéb hal. A természetes vizek területe közel adminisztratív egységre, úgynevezett halászati vízterületre tagolódik, melyek halászati jogát általában 15 éves idıtartamra pályázat útján nyerhetik el a hasznosítók, amely rekreációs hasznosítás lehetıségét is jelenti A halászati vízterületek (az állam halászati joga érvényesül) nagysága mintegy 141 ezer hektár. Az üzemi halászat nagyobb és kisebb szereplıinek eszközállománya elöregedett, pótlásuk a munkahely megırzés és a tradíciók fennmaradása szempontjából is indokolt. Magyarországon természetes vízterületen és víztározón folyik kereskedelmi célú halászat, részben a hagyományos halászati módszerekkel, részben a tógazdasági haltenyésztés bizonyos elemeinek átvételével (elsısorban víztározókon és néhány holtágon). Ez utóbbi területek kivételével a vizek döntı többségén egyszerre folyik kereskedelmi célú és rekreációs halászat. A természetesvízi halászatot folytató vállalkozások egy része tógazdasági tevékenységet is folytat és a halászati engedélyt kiváltók egy része nem fıállásban végzi tevékenységét. A részfoglalkozású halászok száma a kiadott engedélyek alapján közel háromezer fı. A tógazdasági haltermelés fontos szerepet tölt be a természetes vizek halasításához szükséges tenyészanyag (közöttük védett és veszélyeztetett fajok) elıállításában Horgászat A természetesvizek hasznosításában egyre meghatározóbb a horgászat rekreációs tevékenysége. A horgászok létszáma az 1960-as évek ötvenezres létszámáról mára háromszázezer fı fölé emelkedett. Ez a lakosság mintegy 3,2%-a, és ezzel az adattal Európában a 13. helyen állunk. Magyarország legnagyobb civil társadalmi szervezete a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), mely 25 megyei illetve területi szövetséget és egyesületet fog össze. A horgászok 2005-ben 4534 tonna halat fogtak, mely a természetes vízi zsákmány 60%-a, vagyis a horgászzsákmány a kereskedelmi halászatnak közel másfélszerese volt. A horgászzsákmányban 55%-ban a 2473 tonna ponty volt a meghatározó. Fontos zsákmányi kör a ragadozó halak csoportja 480 tonnával, ami az összes fogás 11%-a volt. Fontos és kiemelendı horgászhal a növényevı halak közül az amur, melynek részesedése 307 tonnás fogással 7 %. A fennmaradó 27 % döntı többségét a keszegfélék adták. Jelentısen emelkedett a tógazdaságokban horgásztatással értékesített halmennyiség, így a természetes vizek mellett a tógazdaságok is jelentıs szerepet kezdenek betölteni a rekreációs igények közvetlen kielégítésében. A tógazdaságok jelentısége a horgászzsákmány biztosításában kulcsszerepet játszó haltelepítések területén is megfigyelhetı. A 2004-es közel 6 ezer tonnás telepítésbıl a ponty önmagában 5 ezer tonnát tett ki. A ragadózó hal telepített mennyisége mintegy 130 tonna volt, míg a fennmaradó halak többségét ebben az esetben is a keszegfélék adták. 11

12 Halfeldolgozás és marketing Magyarországon jelenleg 24 jelentısebb halfeldolgozó üzem mőködik, melybıl 18 fıleg elsıdleges halfeldolgozással foglalkozik, további 6 üzem a halfeldolgozás különbözı specializált formáit (pácolt hal gyártás, halfüstölés) végzi (3. ábra). Az üzemek többségében importhal átcsomagolással is foglalkoznak. Az elsıdleges halfeldolgozási kapacitás a legnagyobb üzemben 5,2 tonna/8 órás mőszak. A legkisebb kapacitású üzem 0,4 tonna/mőszak élıhal feldolgozására alkalmas. Az évente feldolgozott halmennyiség körülbelül 5000 tonna, melynek kb %-a a hazai édesvízi hal (ebbıl kb tonna afrikai harcsa) és a maradék az import eredető hal. A hazai feldolgozó üzemek által elıállított termékek közül legjelentısebb a csomagolt, fagyasztott és az elıhőtött haltörzs. További termékek: halszelet, halfilé friss és fagyasztott formában, halkonzerv, halászléalap és kocka, pácolt hal, füstölt hal, halpép, valamint hidegkonyhai készítmények, úgymint különbözı pástétomok és halsaláták. 3. ábra A magyarországi jelentısebb halfeldolgozó üzemek és a halforgalmazás szempontjából fontosabb üzletláncok területi elhelyezkedése A hazai halforgalmazásra jellemzı, hogy a legfontosabb termékpálya szereplık minıségükben nem változtak, azonban a gazdasági jelentıségük és az általuk forgalmazott hal és halászati termékek mennyisége viszont igen. Ez a termékpálya az elmúlt 10 évben alaposan átrendezıdött. Sajátos helyzet Magyarországon, hogy a haltermeléssel, illetve halászattal foglalkozó vállalkozások azok, akik meghatározóak a halfeldolgozásban is annak ellenére, hogy megtalálhatók önálló, csak halfeldolgozással (konzerv, pácoló, füstölı stb.) és halforgalmazással foglalkozó üzemek is (4. ábra). Az export tevékenységet fıleg a haltermelık és halkereskedık bonyolítják, mivel annak 12

13 elsıdleges formája az élıhal. Az importban - mely fıleg feldolgozott, vagy elsıdleges feldolgozáson átesett halak forgalmazását jelenti megjelennek a szupermarket hálózatok is. Az élıhal importot mely mennyiségében ugyan nem jelentıs elsıdlegesen a haltermelık és közvetítıi kereskedık bonyolítják. Ez a hal szinte kizárólag étkezési célú felhasználásra kerül. Az országban halászati aukciós központok nincsenek, és a jövıben sem valószínősíthetı a létrejöttük. 4. ábra A magyarországi halforgalmazás fıbb irányai Export / Import Haltermelı Horgász szervezet Halfeldolgozó Halfeldolgozó Szupermarket Vendégl glátóipar Fogyasztó Halkereskedı (kis- és s közvetk zvetítıi kereskedelem) Export / Import Export / Import A változások, illetve átrendezıdések jelenleg is folyamatban vannak, melyek fıbb elemei az alábbiak: - csökken az élıhal exportunk, és jelentısen nem növekszik a feldolgozott halászati termékeink kivitele, - a horgászpiac jelentısége folyamatosan növekszik, - csökken a halkereskedık forgalomban betöltött szerepe és a kiskereskedelmi egységek száma is folyamatosan csökken; - a szupermarketek szerepe folyamatosan növekszik, mind az élıhal és mind a feldolgozott termékek vonatkozásában, - a halfeldolgozó üzemek kibocsátása mind mennyiségben és mind választékban ugyan csak kismértékben, de növekszik, - direkt módon a fogyasztók felé közvetlenül történı értékesítés jelentısége nem számottevı, - a vendéglátóipar szerepe stagnál a halforgalmazásban, de egyes térségekben szinte nulla szerepe, míg másutt számottevı. 13

14 Az utóbbi hat év export-import adatai a hal és halászati termékek import arányának növekedését szemlélteti az alábbi táblázat. 1. táblázat Magyarország hal- és halászati termék export-importja ben Nettó súly tonna Érték ezer USD Nettó súly tonna Érték ezer USD Nettó súly tonna Érték ezer USD Nettó súly tonna Érték ezer EUR Nettó súly tonna Érték ezer EUR Nettó súly tonna Érték ezer EUR Export Import Export/Import % 23,6 20,0 21,7 17,5 15,5 13,3 15,5 15,3 10,4 9,1 5,7 5, III. Prioritási tengely: Közös érdekeket célzó intézkedések Halászati kutatás A magyar halászati kutatás komoly múltra tekint vissza: 2006-ban ünnepelte intézményes fennállásának 100. évfordulóját. A magyar halászati kutatások célja és feladatai összhangban vannak a nemzeti halászati stratégiai célokkal és azok megvalósítását segítik el. A kutatás-fejlesztésnek az oktatással és szaktanácsadással együttmőködve vízi erıforrásaink felelısségteljes hasznosítására és védelmére kell összpontosítania, az egészséges táplálkozás fejlesztése és az életminıség javítása érdekében. Jelentısebb halászati kutatások a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézetben, valamint egyetemi tanszékeken, egyes magánvállalkozásoknál és nemzeti parkokhoz kapcsolódóan folynak. A közöttük kialakult szoros együttmőködést folytatni kell a nemzeti és nemzetközi projektek mentén szervezıdı konzorciumok formájában, ahol a termelık (kiemelten a kis és középvállalkozók) elengedhetetlen szereplık. A kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását a már meglévı és a jövıben még szorosabban megvalósuló hosszú távú partnerség ösztönzésével kívánjuk elérni a kutatók és a halászati ágazat szereplıi között. A halászati kutatás és gyakorlat kapcsolata innovatív fejlesztések keretében is megvalósul. Az innováció és technológiatranszfer szerepe az intenzív technológiák és az integrált technológiák megvalósításában különösen jelentıs. Kiemelt együttmőködésre van szükség a halászati ágazat és az alapjait jelentı vízi környezet viszonyának kutatásában és a kapcsolat rendszer harmonizálásában Promóció és piacfejlesztés A magyar általános fogyasztói szokások lassú változása következtében a halfogyasztási szokások is változóban vannak. A többéves promóciós akcióknak valamint a folyamatos árukínálat biztosításának köszönhetıen az ünnepekhez, kiemelten a Karácsonyhoz és a Húsvéthoz, kötött fogyasztási csúcson kívül a rendszeres halfogyasztás jelei is mutatkoznak. A fogyasztásösztönzı kampányok támogatásán kívül jelentıs a fogyasztók részére széles választékot biztosító termékfejlesztés támogatása is. A halfogyasztást növelı kampányok szervezéséhez és eredményességének méréséhez elengedhetetlen a fogyasztók visszajelzéseinek elemzése. Ezt a fogyasztói szokások felmérésével és elemzésével érhetjük el. 14

15 A humán erıforrás helyzete a halászati ágazatban Az ágazat méretébıl következıen a foglalkoztatottak száma is alacsony a mezıgazdaságban foglalkoztatottakhoz képest. Mivel többnyire a statisztikai küszöb alatt van az egyes egységekben foglalkoztatottak létszáma, statisztikai nyilvántartásuk nem teljes körően megoldott. Gyakori a foglalkoztatási átfedés, például ugyanaz a dolgozó foglalkoztatható a gazdasági egység akvakultúrás létesítményében és halfeldolgozójában egyaránt, vagy egyazon dolgozó alkalmazottja a vállalkozás tógazdaságának, de ugyanakkor természetesvízi halász is. A jelenleg elérhetı adatok szerint évben fı teljes munkaidıs és 422 részmunkaidıs foglalkoztatott (összesen fı) dolgozott közvetlenül a haltermelésben. Azonban felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy a haltermelésben, mint alaptevékenységben dolgozók mellet, még továbbiak számára biztosítanak munkalehetıséget a az input és output oldalhoz kapcsolódóan, így az aqua-business tényleges foglalkoztatotti létszáma jelentısen meghaladja az alaptevékenységben foglalkoztatottakét. Az alkalmazotti struktúra felmérésére elindult egy program, de kiterjesztése az NHST tervidıszakában, míg megvalósítása a tervezési idıszak elsı negyedében szükséges. A foglalkoztatottsági helyzetrıl reprezentatív felméréssel kapott adatok alapján alkothatunk képet. A feldolgozóiparban dolgozók kor és végzettség szerinti struktúráját a késıbbiekben tervezzük részletesen felmérni és elemezni IV. Prioritási tengely: Halászati területek fenntartható fejlesztése Ehhez a tengelyhez kapcsolódó intézkedések a Magyarországi viszonyokat alapul véve csak nagyon nehezen lennének alkalmazhatóak, mivel az országban nem találhatunk olyan területeket ahol egyszerre jellemzı az alacsony népsőrőség, a hanyatló halászat mely a településen lévı halászközösségek létét veszélyezteti. A potenciálisan önszervezıdı akciócsoport sehol sem érné el a szükséges kritikus tömeget. Mindezek miatt a hazai döntéshozók az ágazati képviselettel egyeztetve úgy ítélték meg, hogy ezen prioritási tengely mentén nem fogalmazunk meg célkitőzéseket és támogatandó intézkedéscsomagokat V. Prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás A os Középtávú Halászatfejlesztési Program tervezési idıszakából a május elsejei csatlakozásunkat követıen az elızetesen elkészített, és a Bizottság által elfogadott Operatív Programnak megfelelıen a HOPE (Halászati Operatív Pénzügyi Eszköz) keretében társfinanszírozott támogatások rendszerét az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) tartalmazza. Ennek megfelelıen a Technikai Segítségnyújtás (TS) a halászati program adminisztratív megvalósításában is az AVOP keretében történt. Mivel a idıszakra önálló program kidolgozása és megvalósítása szükséges, a TS keretei és támogatási irányai is önállóan kerülnek kidolgozásra. A technikai segítségnyújtás keretében kívánjuk megvalósítani a halászati ágazat statisztikai adatainak felmérését és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokat. A természetesvízek hasznosítói, területi, telepítési és lehalászási adatait az Országos Halászati Adattár, a tógazdaságokra vonatkozó hasonló adatokat az Agrárgazdasági Kutató Intézet tartja nyilván az adatszolgáltatóktól beérkezı adatok alapján. A két adatbázis alapján évente elkészített összesítı jelentések képezik az alapját a különbözı szervezeteknek megküldendı ország statisztikának (EUROSTAT, FAO, OECD). A teljes áttekinthetıség miatt a két adatbázis egységes kezelése szükséges és az adatbázis kezelésének forrását folyamatosan biztosítani kell. 15

16 4. ÁGAZATI ELEMZÉS A magyarországi halászati ágazat a kedvezı ökológiai adottságok és a vidéki térségekben fellelhetı erıforrások kihasználásában alapvetı szerepet játszik. A hazai agrárgazdaság egyik nagy múltú és a jövıben is mindenképpen fenntartandó, illetve fejlesztendı ágazata. Mivel a magyar halászati ágazat esetében a halfeldolgozás és a termelés élesen nem válik el, ezért a halfeldolgozó szakágazat kérdéseit is ehelyütt tárgyaljuk. A teljes ágazati vertikum szereplıi közül a halforgalmazás és értékesítés szinte teljesen, míg a horgászat részlegesen elválik a termelı egységektıl Ágazati SWOT elemzés és fejlesztési lehetıségek Az ágazati SWOT elemzést a három meghatározó alágazatra bontva végeztük el, melyek a következık: akvakultúra (2. táblázat), természetesvízi halászat (3. táblázat) valamint halfeldolgozás és marketing (4. táblázat). 16

17 2. táblázat A magyar akvakultúra (tógazdasági és intenzív üzemi termelés) alágazat SWOT analízise Strengths Erısségek - Kedvezı klimatikus viszonyok - Jó minıségő tenyészanyag elıállítás - A halastó vizes élıhelyként funkcionál - Polikultúrás termelési lehetıség - Magasabb szintő élelmiszerbiztonság a termelt, mint a fogott halak esetében - A víztakarékos és környezetbarát haltermelés technológiai alapjai ismertek - A biohal termelés technológiai alapjai adottak a tógazdaságokban - Bevezetett minıségbiztosítási rendszerek Opportunities Lehetıségek - A magyar lakosság életminıségének javítása egészséges hal ellátással - Horgász halpiac folyamatos bıvülése - A gabona-alapú állattenyészési ágazatok kiemelt fejlesztése - Növekvı igény az akvakultúrákban termelt halak kihelyezésére szabad vizekbe (természetvédelem, rekreáció) - Öko- és horgászturizmus töretlen népszerősége - Alternatív földhasználati módok térnyerése - Technológiatranszfer igény a fejlıdı országok részérıl Weaknesses Gyengeségek - Degradálódott halastavak - Alacsony mőszaki színvonal a termelésben - Nem kellıen képzett és kiöregedı munkaerı - Jelentıs regionális különbségek a termelés feltételrendszerében - Konzervatív termelıi szemlélet - Innovatív szemlélet alacsony szintje - Magas kallódás és egyéb veszteségek - Integrációs kapcsolatok hiánya - Alacsony színvonalú termelıi szervezıdések - Intenzív üzemi termelés alacsony energetikai hatékonysága - Hazai haltápok alacsony felhasználási szintje Threats Korlátok, Fenyegetettségek - Fokozódó madárkártétel (pl. kormorán) - Termelési költségek (víz, energia, takarmány) növekedése - Koi herpesz vírus megjelenése - Környezetterhelési díj - Vízszennyezések - Konfliktusok a természetvédelem, a vízgazdálkodás és a halászat között - Szigorodó állatvédelmi, környezet- és természetvédelmi elıírások betartásának többlet költsége 3. táblázat A magyar természetesvízi halászat SWOT analízise Strengths Erısségek - Megfelelı klimatikus és vízrajzi viszonyok (Balaton, Duna és a Tisza és ezek vízrendszere) - Halászati hagyományok - Mőködı termelıi csoportok - Az értékesítésben integrált halászok Opportunities Lehetıségek - Rekreációs célú halgazdálkodási tevékenység folyamatos bıvülése - Szelektív halászat szükségessége a természetes víztereken - Horgász halpiac bıvülése Weaknesses Gyengeségek - Vízminıség kockázatok - Kiegyenlítetlen és idıszakosan bizonytalan árualap - Alacsony fogástechnikai színvonal a halászatban (mőszaki, technikai és informatikai) - Nem kellıen kidolgozott és alkalmazott szelektív halászati módok - Halırzés alacsony színvonala (személyi, tech.-i) - Hiányos adatgyőjtés és adatszolgáltatás Threats Korlátok, Fenyegetettségek - Szigorodó állatvédelmi, környezet- és természetvédelmi elıírások - Fokozódó madárkártétel - A horgásztársadalom ellenérzései - Fogyasztói félelem a vízszennyezések hatásainak kitett halakkal szemben 17

18 4. táblázat A magyar halfeldolgozás és marketing SWOT analízise Strengths Erısségek - Bıvülı feldolgozott termékskála - Bevezetett minıségbiztosítási rendszerek (HACCP, ISO) - Nyomonkövethetıség (tótól a tányérig) esetenként megvalósul a nagy üzletláncoknál - Bio-halfeldolgozás - Mőködı marketingkommunikációs program Opportunities Lehetıségek - Lassan, de növekvı mértékő kereslet - Közétkeztetés növekvı gazdasági súlya - Ellátatlan területek (fehér foltok) a halértékesítésben Weaknesses Gyengeségek - Alacsony mőszaki technikai színvonal feldolgozásban - A tógazdasági termelés túlzottan ponty-centrikus - Az elsıdleges feldolgozás túlsúlya - Alacsony feldolgozottsági szint - alacsony hozzáadott érték - A halfeldolgozók humán erıforrása zömmel a halászatból került ki, nem pedig az élelmiszeriparból - Az innovatív szemlélet hiánya - Termelık gyenge alkupozíciója a hipermarket piacon - Az együttmőködés hiánya az értékesítés területén Threats Korlátok, Fenyegetettségek - Rövid idın belül a magyar halhús fogyasztási szokások nem fognak megváltozni - Az export-import arány értékben még inkább eltolódik az import felé, mely fıleg feldolgozott termékeket foglal magában - Szigorodó állatvédelmi, élelmiszerbiztonsági elıírások betartásának többlet költsége - A cseh és lengyel konkurencia erısödése - Helytelen fajnév használat a kereskedelemben - A sütıhalak piacán a tengeri halfajoknak versenyelınyük van - Fogyasztói idegenkedés az új halfajokkal szemben 4.2. Problémaelemzés Az ágazati problémaelemzést problémafa segítségével három fı alágazatra bontva végeztük el, melyek: az akvakultúra (5. ábra), a természetes vízi halászat (6. ábra) és a halfeldolgozás és marketing (7. ábra). A késıbbiekben megfogalmazott célkitőzések a problémákból lettek levezetve, illetve ezek alapján lettek meghatározva. 18

19 5. ábra A hazai akvakultúra problémafája ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŐ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓ ÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELİ KÉPESSÉG I. Akvakultúra (tógazdaság, intenzív üzemi) termelés nem kielégítı jövedelmezısége A potenciális szinthez képest alacsony színvonalú hozamok és szolgáltatások Értékesítési és piaci problémák Relatíve magas költségek Degradálódott halastavak Tórekonstrukció bevételekhez képest túl magas költsége Elöregedett és nem kellıen képzett munkaerı Túlzottan alacsony munkabérek Informatikai rendszerek fejletlensége Alacsony mőszaki színvonal Alacsony innovatív készség Konzervatív technológiai szemlélet Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelı szintje Magas kallódás Jelentıs mértékő hallopás Enyhe szankcionálás A növekvı rekreációs igények kiszolgálásának alacsony színvonala Nem kellıen diverzifikált gazdaságok Természetvédelmi korlátozások Pályázati források bonyolult elérhetısége Hektikus áralakulás Import ponty dömping áron Vertikális és horizontális integráció alacsony szintje Alacsony fokú termelıi szervezıdés Nem megfelelı együttmőködési készség Kedvezıtlen export import struktúra A szabályzó rendszer és környezet bonyolultsága és ellentmondásai Szegényes halfaj szortiment Koi-herpesz fenyegetettség Energia hasznosítás alacsony hatásfoka Jelentıs kompenzálatlan madárés vadkártétel Export piacok túlzott távolsága miatt magas szállítási költségek A konkurenciához képest magas vízgazdálkodási költségek Konfliktusok más erıforrás felhasználókkal K+F alul finanszírozottsága 19

20 6. ábra A hazai természetesvízi halászat problémafája ÁGAZATI VERSENYKÉPESSÉG ROMLIK ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK HÁTTÉRBE SZORULNAK HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS HATÁS A GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEGŐ FEJLESZTÉSEKET NEM BIZTOSÍTÓ ÖSSZÁGAZATI JÖVEDELEMTERMELİ KÉPESSÉG II. Természetes vízi halászat leépülése Csökkenı nemeshal fogások Értékesítési problémák Nincs rend a vízpartokon Relatív adat és információ hiány Nem az élıhelynek megfelelı faji és korosztályi összetételő haltelepítések Relatíve értéktelen invazív halfajok agresszív terjeszkedése Idıben változékony árualap (mennyiség, minıség, faj) Jelentıs mértékő hallopás Jelentıs mértékő madárkártétel Kötelezı adat és információszolgáltatás nehézségei Nem egységes adat kezelés Kiszámíthatatlan vízszennyezések Élıhely degradáció, feliszapolódás Ívóhelyek degradációja Halbölcsık számának csökkenése Alacsony színvonalú halırzés Adatgyőjtés és adatfeldolgozás forrásszőkössége Rendkívüli árvizek Tavak, vízterek, holtmedrek nem megfelelı vízutánpótlása Fokgazdálkodás megszőnése Horgász/halász ellentétek Társadalmi elfogadottság alacsony szintje 20

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE

MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE MAGYARORSZÁG NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERVE a 2007-2013-as tervezési időszakra 2007. November TARTALOMJEGYZÉK 0. BEVEZETÉS...5 0.1. A NEMZETI HALÁSZATI STRATÉGIAI TERV KERETEI...5 0.2. A NEMZETI HALÁSZATI

Részletesebben

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség 5 000 17 000 35 000 52 000 58 000 93 000 133 000 240 000 298 000 320

Részletesebben

A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés

A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés Halászati-horgászati szabályozás a Kárpát-medencében c. konferencia 2013. november 22. Szeged, Szent-Györgyi Albert Agóra A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés Dr. Szűcs István

Részletesebben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben Dr. Szűcs István egyetemi docens Debreceni Egyetem (DE GVK) Dr. Szathmári László egyetemi docens Mosonmagyaróvári Kar (NymE-MÉK) A halgazdálkodás fenntartható

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben Jámborné Dankó Kata és Bardócz Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Halgazdálkodási és Halászati Operatív Program Irányító Hatósági Osztály Magyarországon

Részletesebben

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály Miért? Érdekeltek nem elégedettek a jelenlegi szabályozással Változó társadalmi

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN

A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN XXXVII. HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS SZARVAS, 2013. május 22-23. A JÖVEDELEM CSÖKKENÉS OKAI A HALÁSZATI ÁGAZATBAN Dr. Szűcs István alelnök Magyar Akvakultúra Szövetség (MASZ) Dr. Németh István elnök

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai Dr. Németh István Elnök-vezérigazgató Tógazda Zrt. Millió tonna Tények a világból Hal Hús A hústermékek és az akvakultúra/tengeri haltermékek

Részletesebben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben Egyed Imre Czikkhalas Kft. Debrecen 2011. Innováció Innováció: az a társadalmi jelenség, amely a technikai eszközök, technológiák

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon

A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon A HOP eddigi eredményei és tapasztalatai Magyarországon Dr. Réczey Gábor Vidékfejlesztési Minisztérium Dr. Szűcs István Magyar Akvakultúra Szövetség Székelyudvarhely, 2011. február 24. Közös Halászati

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben Letyan-Goda Anita (1975-2013), az Országos Halászati Adattár munkatársa emlékének ajánljuk Okuljatok mindannyian e példán. Ilyen az ember. Egyedüli

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2010. október A Figyelı MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2010.... hó... nap... óra... perc A kérdezı aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2010. október

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas

Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI), Szarvas 75. ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI KIÁLLÍTÁS 2011. szeptember 28. október 2. AZ EURÓPAI AKVAKULTÚRA FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Váradi László és Jeney Zsigmond Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA 1. AZ OPERATÍV PROGRAM MEGNEVEZÉSE, TAGÁLLAM A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HALÁSZATI OPERATÍV PROGRAMJA 2007-2013 Budapest, 2008. augusztus

Részletesebben

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ

KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 7. TÉMATERÜLET Agrárium, vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás, kistelepülések,

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban Udvari Zsolt, Csörgits Gábor Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztály Magyarországon a tógazdaságokban és az intenzív

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv

Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás neve, száma KEOP 4. A megújuló

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020)

A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020) A biodiverzitás és természetvédelem finanszírozási kérdései (EU finanszírozás 2014-2020). Marczin Örs természetvédelmi fejlesztési referens Vidékfejlesztési Minisztérium, Természetmegırzési Fıosztály A

Részletesebben

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI

A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Konferencia a hazai akvakultúra ágazat megújulásáért A 15. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál alkalmából 2011. Szeptember 2. Szeged A hazai ágazatfejlesztés nemzetközi kapcsolatai Dr. Váradi László HAKI Tartalom

Részletesebben

A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében

A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében Halasi-Kovács Béla SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft. Halászati-horgászati szabályozás a

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Már István. Keszthely, 2007. december 11.

Már István. Keszthely, 2007. december 11. HELYI KÖZÖSSÉGEK területközi és nemzetközi együttmőködési lehetıségei Már István Referensi Hálózat vezetıje Magyarországi LEADER Központ Keszthely, 2007. december 11. Bevezetés EU áttekintés A LEADER hét

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg:

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg: Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T İ L 21. Száma: 21419-19/2011. Elıkészítık: dr. Dráviczky Gyöngyi önkormányzati és szervezési ügyintézı, Szabó István megbízott Az elıterjesztés

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató-

EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás. 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet. -Ügyféltájékoztató- EMVA-ból a mezıgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatás 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet -Ügyféltájékoztató- I. TÁMOGATÁS CÉLJA A támogatás célja, hogy a mezıgazdasági termékek feldolgozásának,

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Az ellenırzések helyszínei:

Az ellenırzések helyszínei: Az ellenırzések helyszínei: I. Általános területi ellenırzések ÚTMUTATÓ a NAPSUGÁR 2008 akció Élelmiszerlánc-felügyeleti nyári kiemelt ellenőrzés végrehajtásához I./1. Élelmiszerforgalmazó és vendéglátóhelyek,

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét. 2009. április 15. Helyzetbemutatás

Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét. 2009. április 15. Helyzetbemutatás Komposzt elıáll llítása különbk nbözı eredető szerves hulladékok, valamint szennyvíziszap ziszap felhasználásával Szolnoky Tamás K+F igazgató Agrogeo Kft. Kecskemét 2009. április 15. Helyzetbemutatás Az

Részletesebben

Egy energia farm példája

Egy energia farm példája Egy energia farm példája LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE I. Innovatív szervezetek II. Vertikális integráció LSÁG G HATÁSA A SZERVEZETEK ŐKÖDÉSÉRE szervezeti struktúra szervezet értékrendjei szervezet

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS MŐSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA AGRÁRGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI KAR VÁLLALATGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK IHRIG KÁROLY GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt. A halászati ágazatban végrehajtott fejlesztés bemutatása, különös tekintettel a víztakarékos intenzív tavi haltenyésztés környezeti és gazdasági hatásaira Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián²

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı

Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére. pénzügyi-ügyintézı. aljegyzı E L İ T E R J E S Z T É S 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. április 26-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit pénzügyi-ügyintézı Véleményezésre

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére E L İ T E R J E S Z T É S 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Az elıterjesztést készítette: Dömötör Klára Edit adó- és pénzügyi irodavezetı Véleményezésre

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben