Média-és reklámkommunikáció tervezése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Média-és reklámkommunikáció tervezése"

Átírás

1 Média-és reklámkommunikáció tervezése KÉSZÍTETTE: Dr. Ph.D. Papp János egyetemi docens Gödöllő 2009 SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar MARKETING INTÉZET A kézirat szerzői jogvédelem alatt áll. Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 1

2 1.rész 1.1. Bevezetés A tömegkommunikáció fogalma A tömegkommunikáció a társadalom kommunikációs folyamatainak azon formája, melynek során az információ a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítők révén jut el az emberek kisebb-nagyobb csoportjaihoz, a nagyközönséghez. A tömegkommunikációban a befogadóhoz már nem az egyén, hanem valamilyen intézmény bocsátja ki feldogozott formában az információt, melynek áramlása jellemzően egyirányú. Azonban a tömegkommunikációs folyamatban is van visszacsatolás az információt kibocsátó professzionális intézmény és az információ címzettje, a nagyközönség között, de ez jóval áttételesebb és bonyolultabb, mint a személyes kommunikációban, vagy legalábbis az volt egészen a XX. század végéig. Az információs technológiák forradalmának eredményei immár a tömegkommunikációban is lehetővé teszik a nagyközönség és az intézmény közötti közvetlen visszacsatolást. A tömegkommunikáció megkülönböztető sajátossága nem merül ki csupán abban, hogy egyszerre nagy embercsoporthoz képes információt eljuttatni, hisz ez egyéb kommunikációs cselekvésekben is megtörténik, gondoljunk csak a népgyűlésekre vagy éppen a színházra, a klasszikus kultúrák máig élő kommunikációs formáira. Azzal, hogy a tömegkommunikáció ugyanazon közleményekkel, üzenetekkel látja el a legkülönbözőbb embereket, csoporttá alakítja őket, s mintegy termeli, előállítja a maga közönségét, s egyben a széttöredezett szerkezetű modern társadalmakban az egyik leglényegesebb összekötő kapoccsá vált. (Gálik Mihály, 2000) A kommunikáció egyik fajtájaként említhetjük a tömegkommunikációt, mint a modern kor tömegtársadalmainak kialakulásához kapcsolható kommunikációs forma. Nehéz azonban konkrétan meghatározni mi is az, mely közvetlenül beletartozik. A tömegkommunikáció a társadalom kommunikációs folyamatainak ezeken belül is a köznapi kommunikációnak egyik sajátos formája, mely mind a személyes, mind a csoportos kommunikációtól viszonylag tisztán megkülönböztethető. Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 2

3 Legfontosabb jellegzetességei: tömegesség, heterogenitás, és a technikai közvetítettség. (Kapitány Ágnes Kapitány Gábor, 1998) A tömegesség két szempontból is jellemző a tömegkommunikációs folyamatokra. Egyrészt az információt tömeges mértékben továbbítják, kulturális és szórakoztató tartalmakat, másrészt ezt a közönség széles tömegeihez juttatják el, minden társadalmi réteget megcélozva. A tömegkommunikáció mind tartalma, mind közönsége szempontjából heterogén. Ez azt jelenti, hogy minőségben, formában, műfajban, stb., olyan tartalmakat közvetít, melyek a társadalom különböző rétegeit és osztályait célozzák meg, hovatartozás, műveltségi szint, érdeklődési kör, életmód és hasonló jellemzők figyelembevételével. A folyamatban a közlemény kibocsátója, a kommunikátor nem feltétlenül áll közvetlen kapcsolatban a befogadóval, hanem egy technikai eszköz, illetve valamiféle technológiai lánc iktatódik be kettőjük közé A tömegkommunikáció funkciói A tömegkommunikáció funkciói számos módon csoportosíthatók, egyik ilyen, a MacBride jelentésére (1983) építő csoportosítás: Tájékoztatás-tájékozódás: hírek, adatok, képek, tények összegyűjtése, tárolása, feldolgozása és terjesztése Vita-eszmecsere: a közérdekű kérdésekben a megegyezéshez szükséges vélemények összegyűjtése, nyilvánosságra hozatala, cseréje Szocializáció: az emberek társadalmi beilleszkedéséhez szükséges normák magatartásminták, értékek, ismeretek létrejöttében, az egyén világképének alakításában való részvétel Kultúra-oktatás: a kulturális és művészeti ismeretek terjesztése, a kulturális örökség ápolása, az egyén ízlésének, ismereteinek fejlesztése, alakítása Szórakoztatás: művészeti alkotások, zene, sport, játékok és egyéb események, jelek szimbolumok, hang és kép útján történő közvetítése egyéni és közös kikapcsolódás és szórakozás céljából Egy másik csoportosítás szerint négy alapfunkciót érdemes megkülönböztetni, nevezetesen: információs, szórakoztató, rábeszélő, kultúra közvetítő funkciót. A rábeszélő funkció a médiaágazat anyagi erőforrásainak igen számottevő részét előteremtő reklámozásban jelenik meg legnyíltabban, legkézzelfoghatóbban. A reklámozás mellett Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 3

4 természetesen a legkülönbözőbb műsorok, írások révén is gyakorolja a tömegkommunikáció a rábeszélő funkciót, szándékoltan vagy anélkül, nyílt vagy rejtett formában. Az egyes funkciók tehát nem határolhatók el mereven egymástól, sok közöttük az átfedés a gyakorlatban. A hír- és információs rádió és televíziós műsorszámokban a rábeszélő funkció érvényesülésének nyílt megjelenési formáira szolgáló műsorszámok az infomercial (az information és a commercial, azaz a tájékoztatás és a hirdetés angol megfelelőiből alkotott műszó) kategóriájába tartoznak. A szórakoztató funkció is mind uralkodóbb pozíciókra tesz szert a médiaiparban. Ez két metszetben is megjelenik: egyrészt a szórakoztató forma szinte észrevétlenül olyan produkciók kerete is, amelyek alapvetően a többi funkcióhoz kötődnek, másrészt a tisztán szórakoztató produkciók is betöltik a többi funkciót. A szórakoztató funkció keveredése a tájékoztatási-tájékozódási funkcióval sajátos hibridet hozott létre, ami a megfelelő angol szavakból (information és entertanment) összegyúrva az infotainment nevet kapta. 2.1.A tömegkommunikáció alapkérdései A tömegkommunikációval kapcsolatos alapkérdéseket szemléltetően foglalja össze a téma egyik úttörő kutatója, Lasswell (1948) a maga ún. verbális kommunikációs modelljében. Ki üzen? Az intézményesített információ kibocsátásában az ellenőrzés elemzése Mit? A kibocsátott információ tartalomelemzése Milyen csatornán? A tömegkommunikációs eszköz kiválasztásának elemzése Kinek? A közönség, az üzenettel megcélzott csoport elemzése Milyen hatással? A kibocsátott tömegkommunikációs üzenet nagyközönségre gyakorolt hatásának elemzése Miért? A tömegkommunikációs politika elemzése Hogyan? A választott tömegkommunikációs eszköz működtetésének elemzése Ki szól vissza? A visszacsatolás folyamatának elemzése 2.2. A tömegkommunikáció és a média súlya a társadalomban A modern ember számára a tényleges, megtapasztalt eseményeken alapuló világkép már csak egy csekély tartománya annak az összetett, tág világképnek, amelynek formálódásában döntő szerep jut a tömegkommunikációs eszközöknek és intézményeknek. Azáltal, hogy a való világ történéseinek zömét a média közvetíti az emberek számára, formálja az emberek valóságról alkotott elképzeléseit. A média a társadalmi nyilvánosság talán legfontosabb színtere, s mint ilyen, vitán felül eszköze a dolgok befolyásolásának, irányításának, ellenőrzésének. A média nemcsak tükrözője, hanem alakítója is a dolgoknak, a tömegkommunikáció folyamatában megjelenő mediatizált valóság és kultúra normákat Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 4

5 teremt, amelyek viszonyítási alapul szolgálnak az emberek számára a társadalmi cselekvések és jelenségek megítélésében, a jó és a rossz, az elfogadott és a deviáns, a szép és csúnya, az értékes és az értéktelen megítélésében. A média mindemellett első helyet foglal el az emberek szabadidős tevékenységében és szórakozásában, s nem utolsó sorban számottevő gazdasági ágazat is, amely mind az előállított javak és nyújtott szolgáltatások mennyiségét, mind a foglalkoztatottságot tekintve méltán tekinthető az információs társadalmak egyik húzóágazatának Egy kis médiatörténet Sajtótörténet Ma már sajtó alatt kifejezetten az időszaki nyomdatermékeket értjük. A sajtót a könyvektől három dolog együttes jelenléte különbözteti meg: 1. időszerűség (aktualitás) 2. időszakosság (egy évnél rövidebb periodicitás) 3. nyilvánosság (publicitás) E három ismérvnek megfelelni akarván mindig a legtökéletesebb berendezéseket, terjesztési struktúrákat és eszközöket kívánták felhasználni, így a technikai fejlődésnek a sajtó egyúttal motivációs forrása is, s szorosan összekötődik története a modernizációval. Az első lépés a nyomtatás megjelenésével következik be, a következő ugrás akkor, amikor a rotációs gépek segítségével napilapok nagy példányszámban kinyomtathatók, a legutóbbi pedig a számítógépes szövegszerkesztés elterjedésével. Jelentős szerepe van a lapok kellő olcsóságának, s ehhez a technikán kívül a reklámozók pénzének megszerzésére is szükség volt, azaz egy sajátos szimbiózisnak kellett kialakulnia, mely először nyugati civilizációs sajátosság volt, s csak mostanában vált globális méretűvé. Fontos még a befogadók tanultsága, a tömeges olvasni tudás és érdeklődés, és a hírek áramoltatásának módja. A sajtó körül számos intézmény, foglalkozási csoport és érdek szerveződött. A legfontosabbak ezek közül maguk az újságírók, és a lapkiadók, de meg kell még említenünk a Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 5

6 nyomdaipart, a papíripart, a hírügynökséget, a terjesztőket, az újságárusokat és a hirdetési irodákat Az elektronikus média megjelenése A rádiózás kezdetei A modern médiafejlődés központja a XX. Században a sajtóról áttevődött a rádióra, majd a televízióra. A sajtótörténetben a századelőre kialakultak a máig meglévő struktúrák. A század tízes-húszas éveiben az Egyesült Államokban számos kis helyi adó kezdte el működését. Ezeket helyi civil szervezetek is támogathatták, de támogatta őket a rádióipar is, hogy minél több készüléket tudjanak eladni. A reklám megint csak központi szerephez jutott itt. Gyorsan kiderült, hogy a rádió hatásosabb fegyvere a reklámozásnak, mint az újság. A fogkrém, a cigaretta és a hasonló fogyasztási cikkeket gyártók fölismerték a lehetőséget. Akik először fordultak ehhez a médiumhoz, nyomban meg is sokszorozták eladott termékeik számát. Az amerikai rádiózás és az ügynökségek egymásra találása alakította ki a szappanoperák műfaját. A Kolynos fogkrém szponzorálta az első ilyen rádióreklámot a 30-as évek elején. A rádió jelentkezése tovább gazdagította a médialehetőségeket. Amerikában a fegyelmezett újságok mellett, a rádiózás kezdetben igen kaotikus, erkölcsi értelemben is ben a Radio Act alapján hoztak létre egy bizottságot, amely a frekvenciák elosztását döntötte el. A rengeteg adó már átfedte és zavarta egymást. Ez a média, akárcsak a televíziózás, az újsággal szemben szűkös jószág, bár ennek felismerése a nagy terület miatt épp Amerikában váratott a legtovább magára. Európában viszont részben épp a kisterületű nemzetállamok hatására ki sem alakulhatott a hírlapokhoz hasonló rádiós és televíziós verseny. Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 6

7 A szórakoztatás és a reklámipar hamar lehengerelte az amerikai rádióadókat, bár a reklámban rejlő lehetőségek felismerése is időt és találékonyságot igényelt, s csak miután a piac telítődött épp az újabb piaci térnyerések érdekében fedezték fel a hírtevékenység presztízsnövelő funkcióját, s vették át az adók az újságírói etikai normákat. A televíziózás kezdetei A televíziózás tudománytörténete a századfordulóval kezdődött és 1928-ra az első készülékek már a piacra is kerültek. A televíziózás kezdeteinek néhány dátuma: 1936: A BBC megkezdte kísérleti adásait 1937: Franciaország is kísérleti műsorokat ad 1938: A Szovjetunió két kísérleti adót épít 1939: A New York-i világkiállításról sugározzák az első helyszíni közvetítést 1946: A BBC a háború után újra megkezdi adásait 1952: A német ARD adásainak kezdete 1957: Magyarországon a televíziózás kezdete 1962: Az első tengerentúli műholdas adás A televíziózás a már meglévő rádiós társaságokra épített. Az új médium, különösen Amerikában, ahol a kereskedelmi modell a piacra szerveződött, a televízió indulásakor felbillentette a szórakoztató-szerkesztőségek és a hír-szerkesztőségek között kialakult egyensúlyt. A televíziós idő a televíziózás nagy népszerűsége miatt hirtelen túlságosan fontossá vált, a hirdetőktől túlságosan is nagy összegek kerültek a társaságokhoz. A pénz forgása Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 7

8 felgyorsult, mert az egyre drágább előállítási költségű szórakoztató műsorok valóban egyre több pénzt is igényeltek. Kezdetben, egy műsorban egy reklámozó volt, de műsorok költségei ha magas nézettségűek akartak maradni úgy megdrágultak, hogy azt már csak több szponzor állhatta. Az új médiumok, mint a rádió és a televízió ugyan gyorsabbak voltak, - ezek közül is a rádió gyorsabb, mint a televízió -, de a sajtó viszont okosabb mindegyiküknél. Ha csak a hírek iránti igényt nézzük, mindegyik médium ugyan azért az igényesebb, iskolázottabb, s nagyobb százalékban férfi társadalmi rétegért küzd. Természetes, hogy differenciálódni kezdenek, mely folyamat ma sem záródott még le. A teletext például többfajta aktuális információban a többi médiumtól megint ellopott egy kis darabot, a mozi a rádióval együtt sokat vesztett népszerűségéből, de ettől még a fiatalok és az egyedülállók számára fontos maradt. Az aggasztó jelektől sem mentes új médium jelentkezésére Európában és az Egyesült Államokban másként reagáltak. Az aggodalom oka nem csak a sajtó, a könyvek vagy a mozi háttérbeszorulása okozta, hanem a túlzott befolyásolási képesség feltételezése is. Bizonyos szerepeket más médiumok vettek át, de nagy általánosságban az mondható el, hogy a tömegkommunikáció hajdani nagy népességhez szóló üzeneteit melyek az átlag fogyasztót célozták felváltja a szakosodás, a réteg fogyasztói érdeklődés kielégítése. (Zsolt Péter, 2000.) Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 8

9 3. A reklámeszközök (médiumok) fajtái, csoportosítása A médiumok, más szóval reklámeszközök általában két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik a nyomtatott, a másik az elektronikus. A nyomtatott média lehet könyv, újság, folyóirat vagy másféle időszakos kiadvány, például magazin, továbbá katalógus, reklámújság, szakkiadvány stb., de lehet egyszerű hirdetőtábla is. Az elektronikus média közé szoktuk sorolni a földi, vagy műholdas sugárzású televíziót és rádiót, a mozit, a videokazettát, a lemezt, az adatbankot, a kábelt, a teletextet, az elektronikus hirdetőtáblát, az Internetet stb. Vagyis a média fogalmán a tömegkommunikáció eszközeit és intézményeit szoktuk érteni. A modern média döntőmértékben tömegkommunikációs funkciót lát el, a tömegkommunikáció két ismérve pedig, hogy kevesek szervező munkája után technikai közvetítők segítségével az információ nagy tömeghez jut el, s hogy az információ útja egyirányú, a visszajelzés ma még csak késleltetett. A média esetében intézményekről is szó van, ezek önmagukat is újratermelik, folyamatos vagy periodikus információszervezéssel, termeléssel, továbbítással foglalkoznak. Döntő többségükben olyan híreket is tálalnak, amelyek sokak érdeklődésére tarthatnak számot A médiumok csoportosítása Sándor Imre megközelítése szerint a reklámeszközöket többféle szempontból csoportosíthatjuk: A reklám alanyához való eljutása szerint megkülönböztetünk közvetett és közvetlen reklámeszközöket. - A közvett reklámeszközök egyszerre a fogyasztók széles tömegeihez szólnak (pl. plakát, rádió, televízió) - A közvetlen reklámeszközök az üzenetet közvetlenül, ember-ember kapcsolat útján juttatják el a fogyasztókhoz, vagy felhasználókhoz (pl. reklámlevél, prospektus, élőszó, reklámajándék) 1. A reklámeszközök érzékelhetősége szerint megkülönböztetünk: - Látásra ható (vizuális) reklámeszközöket (pl.újságok, folyóiratok, plakátok, fényreklám) - Hallásra ható (auditív) reklámeszközöket (pl. rádió, élőszó, magnószalag) Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 9

10 - Látásra és hallásra ható (audiovizuális) reklámeszközöket (televízió, mozi) - Egyéb érzékszervekre is ható (kombinált) reklámeszközöket (kóstolóval ellátott kiállítás, illatosított papír zsebkendő) 2. A reklámeszközöket a terület illetve célcsoport irányíthatósága szerint a következő csoportokba sorolhatjuk: - Irányítható eszközök (pl. reklámlevél) - Részben (területileg és célcsoport szerint korlátozott mértékben) irányítható eszközök (helyi rádió, film) - Nem irányítható eszközök (pl. televízió leszámítva a helyi tévé-adókat) 3. A reklámeszközök hatásának helye és körzete szerint vannak: - Közterületi reklámok (pl. fényreklám, kirakat, plakát) - Zártterületi reklámok (pl. filmreklám) Az árusítás helyére való tekintettel megkülönböztetünk: - Belső reklámeszközöket, amelyeket az elárusítás helyén alkalmaznak (pl. cégtábla, kirakat) - Külső reklámeszközöket, amelyek nincsenek kimondottan az elárusítóhelyhez kötve (pl. plakát, röplap) 4. A reklámok felhasználhatósága szerint: - Alapeszközök azok, amelyek önmagukban is alkalmasak egy-egy reklámakció lebonyolítására (pl. sajtó, plakát) - Kiegészítő eszközök csak az alapeszközökhöz csatolva, azok kiegészítőjeként jelennek meg (pl. postabélyeg, gyufásdoboz-címke) 5. A reklámgondolat terjesztésében betöltött feladatok szerint: - Teljes reklámeszközök, amelyek kifejezetten a reklámgondolat kifejezésére, rögzítésére használatosak (pl. plakát, sajtóhirdetés) - Részleges reklámeszközök, amelyek fő feladata nem a reklámgondolat terjesztése, hanem valamilyen egyéb funkció, ugyanakkor reklámhatásuk elvitathatatlan (pl. cégjelzéses levélpapír, csomagolás) (Sándor Imre, 1992.) A médiumokat csoportosíthatjuk földrajzi kiterjedtségük alapján, vagyis hogy milyen széles olvasói, hallgatói, illetve nézői kört érnek el. Így megkülönböztetünk: helyi, regionális, országos, illetve ennél szélesebb hozzáférési körzetű médiumokat (rádiók, tv-k esetében pl. a műholdas adók vagy a nemzetközi folyóiratok). Tovább is finomíthatjuk ezt a besorolást, például a helyi orgánumokon belül az iskolai és kollégiumi médiumok. A fenti csoportosítást kiegészítjük még egy megjegyzéssel: Minél szélesebb körhöz szól egy-egy eszköz, annál inkább megfigyelhető, hogy egy egységesítési folyamat zajlik a szerkesztésében. Ez azt jelenti, hogy témáiban, tartalmában Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 10

11 válogatás, szelekció zajlik. Azokat a híreket, információkat válogatja ki, helyezi előtérbe, amelyek a lehető legszélesebb közönséghez szólnak. Arról tudósítanak, ami elég szenzációs, amelyek sok százezer, sok millió ember számára érdekesek. Ennél fogva a helyi ügyek csak partikulárisnak tűnnek, azok kimaradnak a szerkesztés során. Normális esetben éppen ezek a helyi ügyek kerülnek a skála másik végén levő helyi médiumok érdeklődésének központjába. Létezik egy másfajta csoportosítás, tipológia is: az orgánumok szerepvállalása, illetve működtetésének módja alapján közszolgálati (általában az állami, illetve az önkormányzati működtetésűek), kereskedelmi, és közösségi működtetésűek (ez utóbbiakat szokták szabad vagy nonprofit, nem nyereségérdekelt médiumoknak is nevezni). A közszolgálati médiumok jellemzői: - kötelező tájékoztatási minimumok, - hivatásos alkalmazottak működtetik, - a politikai érdekcsoportok által szabályozott keretek, - kevés kommentár, - "közlöny"-szerű működés, a kommunikáció útja egyirányú: tájékoztatás, információközlés, - "erős kulisszák", távolság a fogyasztók és a készítők között, - nagyobb munkamegosztás A kereskedelmi médiumok jellemzői: - minél szélesebb körhöz eljutni minden áron (a legdivatosabb, a legfülbemászóbb stílusban), - a figyelem mozgósítása reklámkampányokkal, akciókkal, játékokkal, erős show-elemekkel, - híres sztárszemélyiségek bevetése, - a kommunikációból fogyasztási cikket csinál, - legfőbb törekvése: a két reklám közötti időt kitölteni A közösségi médiumok jellemzői: - nem feltétlen mindenkihez akar szólni, - szubkultúrák, kisebbségek, egy-egy speciálisabb társadalmi csoport meghatározó jelentősége, - önkéntesek csinálják, - személyesség, nyitottság, Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 11

12 - hozzáférhetőség: azok csinálják, akiknek szól, - partnernek tekintik a befogadót, - információcsere a kapcsolat lényege, kölcsönösen hatnak egymásra, - nonprofit működési keretek, olcsó működtetés, - "puha kulisszák": a hallgató (olvasó, néző) részese a rádióprogram (újság, TV adás) megszületésének, - a helybeliség különös jelentősége, - helyi kultúra, helyi nyelv, - főszereplője (témája) nem a híres sztár, hanem a hétköznapi polgár, - erős átfedések a munkamegosztásban, összecsúszó szerepek (www.kkapcsolat.hu) Az alábbi táblázat megint egy másfajta megközelítésből mutatja be a médiákat. Elfojtó funkcióban Központosított és ellenőrzött program Egy adó, számos vevő Elszigetelt egyének lekötése Passzív fogyasztói magatartás Depolitizálási folyamat Szakemberek által készített produkciók Hivatalnokok által végzett ellenőrzés Felszabadító funkcióban Decentralizált program Minden egyes vevő potenciális adó is Tömegek mozgósítása A résztvevők kölcsönhatása, feed-back A politika tanulásának folyamata Kollektív produkciók Társadalmi ellenőrzés autonóm szervezet segítségével (Pierre Delaspre: Kommunikáció: Fogyasztás vagy emancipáció? c. írásának alapján) A táblázatban szereplő kifejezések magyarázatra szorulnak. Az "elfojtó" szó arra utal, hogy a médiákat a nem hivatalos vélemények közlésének megakadályozására használják fel - egyértelmű üzenetek - hierarchikus szervezet. A felszabadító funkció ezzel szemben úgy jelentkezik, hogy elősegíti a kisebbségek véleménynyilvánítását, bátorítja a hallgatók részvételét. Egy központosított és ellenőrzött program feltételezi a normatív üzenetek sugárzását, a decentralizált program viszont arra törekszik, hogy szélesítse a véleménynyilvánítás lehetőségeit. Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 12

13 Az előbbinél egyetlen adó jogosult arra, hogy a hallgatókhoz szóljon, míg az utóbbinál az adók és vevők közötti kölcsönhatás lehetővé teszi a véleménycserét, mely növeli a szólásszabadságot. A központosított és normatív média esetében a "vevő" egyedül van az "adóval" szemben, megfosztva a bekapcsolódás lehetőségétől, míg a második esetben a "tömegek mozgósítása" részvételüket jelenti. A passzív fogyasztói szokás olyan program befogadásából ered, melyet a "vevő"-nek nem áll módjában befolyásolni. A kölcsönhatás és a feed-back olyan kapcsolatot tud létesíteni adó és "vevők" között, melynek során az adó szintén megismeri a "vevő" véleményét. A depolitizálás folyamata annak tudható be, hogy a tömegeket megfosztják a részvétel és az ellenőrzés valós lehetőségétől, miközben a politika tanulása a részvétel során történik. A szakemberek által készített produkció egyedül a hivatásosok ténykedésének az eredménye. A kollektív produkciót nem-hivatásosok hozzák létre véleménynyilvánítás céljából. A hivatalnokok által végzett ellenőrzés azt jelenti, hogy az államgépezet hatalmat gyakorol a médiák felhasználása fölött, míg a tömegek által szervezett társadalmi ellenőrzés demokratikus indíttatású. 3.2 A különböző médiumok jellemzői Más és más az egyes reklámeszközök szerepe a reklámozásban, ennek megfelelően az általuk hordozott reklámok tartalma, szövege, formája is lényegesen eltérő lehet, még ugyanazon kampányon belül is. Az auditív eszközök például kevésbé alkalmasak címek és telefonszámok rögzülésének elérésére, mint a vizuális vagy audiovizuális média. A médiaválasztásnál a következő kreativitási és megjelenési tulajdonságokat kell megfontolni. Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 13

14 1.számú táblázat Média jellemzők Média Előnyeik Hátrányaik Újságok (napi, heti) sokféle méret széles elfogadás rövid lapzárta lokális hatás nyomtatás legitimációja magas minőség Magazinok hosszú élettartam magas irányíthatóság presztízs faktor Plakát ismételhető jelenlét látványosság Direkt reklám célcsoport-orientált ismételhető, új termékre is rövid élettartam minőségi problémák újságonként változó méretek nehezebben irányítható mérsékelt, ill. közepes szelektivitás közepes, ill. magas költség közepesen mérhető lassú hatás időszerűség korlátos kisebb példányszám korlátozott rugalmasság relatíve drága mérsékelt szelektivitás új vevők szerzésére drága mérhető hatás Belsőtéri reklám olcsó új vevők szerzésére kevéssé alkalmas Közterületi reklám kisebb zsúfoltság cserélődő közönség hang, látvány együtt TV nagy lefedettség gyors, mérhető visszacsatolás tömeges használat rugalmas, gyorsan változtatható Rádió üzenet intimitás olcsó sokszor ismételhető gyors, mérhető visszacsatolás Mozi ismételhető kevésbé költséges (Olach Zoltán, 1996.; Sándor Imre, 1992.) korlátozott üzenet mennyiség elhelyezési akadályok illanó hatás nagy a zsúfoltság gyors felejtés nem szelektív, nagy a meddőszórás drága nem hat vizuálisan sok háttérzaj nem szelektív nem szelektív alig mérhető hatás Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 14

15 4. A reklámhordozó meghatározása, médiatervezés 4.1.A médiatervezés célja, befolyásoló tényezői A médiatervezés célja a szervezetek kommunikációs üzeneteinek a célcsoportjaikhoz való leghatékonyabb és leggyorsabb eljuttatása. A médiaterv kialakítására ható tényezők a következőkben foglalhatók össze: Marketing célok, marketing alap- és részstratégiák Jelenlegi és jövőbeni tervezett piaci részesedés Célcsoportok Pozicionálási célok Márkaépítési törekvések Termék/szolgáltatás jellemzők Marketingkommunikáció céljai, eszközei, módszerei Kommunikációs költségvetés nagysága Kommunikációs üzenet alapja, előnye és az előny elismertetési törekvések Célpiacspecifikus reklámhordozók Reklámhordozók hirdetési tarifái Hatókör, gyakoriság, időzítés Hatás- és hatékonysági követelmények 4.2.Médiatervezés mutatószámai Sajtó A sajtómédiumokat két alapvető viszonyszámmal minősíthetjük: a megjelenésenként elért olvasókkal és a legnagyobb olvasottsággal. (1) Elérés megjelenésenként (reach per issue=rpi) Azon személyek összessége, akik az adott sajtóterméket rendszeresen, minden megjelenéskor olvassák. (2) Legnagyobb olvasottság (broadest readership=br) Az adott sajtóterméket rendszeresen és alkalomszerűen olvasók összessége. Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 15

16 Televízió és rádió (1) Nézettség (AMR Average Minute Rating) A mutató tartalmi jelentése A televízióműsorok jellemzésére szolgáló egyik legfontosabb mutató. Egy esemény közönségének egy percre jutó átlagos száma (AMR) vagy százaléka (AMR%) a célcsoporton belül. Pl.: AMR=20% jelentése: a műsort a célcsoport 1/5-e látta, vagyis a műsor ideje alatt a célcsoport 20%-a az adott műsort nézte. Számítás módja Az esemény nézésére fordított idő = a célcsoportban levő személyek által az esemény nézésére fordított idők összegének egy főre jutó átlaga Nézhető idő = az esemény hossza Az esemény nézésére fordított idő AMR = Nézhető idő (2) Teljes nézettség (TVR Total TV Rating) A mutató tartalmi jelentése Az adott esemény ideje alatt az összes TV és videó program közönségének egy percre jutó átlagos száma (TVR) vagy százaléka (TVR%) a célcsoporton belül. Számítás módja Tévénézésre fordított idő = a célcsoportban levő személyek által Tv- vagy videó nézésére fordított idők összegének egy főre jutó átlaga Nézhető idő = az esemény hossza Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 16

17 Tévénézésre fordított idő TVR = Nézhető idő (3) Közönségarány (SHR - Share) A mutató tartalmi jelentése Ez a viszonyszám arról árulkodik, hogy valamely műsor (vagy csatorna) adásideje alatt a nézők a teljes tévézéssel töltött időből mekkora hányadot fordítottak a vizsgált műsor (vagy csatorna) nézésére. Számítás módja Az esemény nézésére fordított idő = a célcsoportban lévő személyek által az esemény nézésére fordított idők összege Tévénézésre fordított idő = a célcsoportban lévő személyek által Tv- vagy videó nézésére fordított idők összege Az esemény nézésére fordított idő AMR% SHR = = Tévénézésre fordított idő TVR% Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 17

18 A share a műsorok elemzésének fontos mutatója. Pl.: SHR = 40% jelentése: a műsor ideje alatt televíziót nézők 40%-a a vizsgált programot nézte. A share magas értéke a műsorra nézve kedvező. (értéke max. 100% lehet) Értékéből ugyanakkor nem következtethetünk a nézőszám (AMR) tényleges értékére, mivel 40% share jelenthet néhány tízezer nézőt (pl. kora reggel vagy késő este, amikor az összes tévénéző száma is csak néhány százezer fő), de több milliót is. (pl. főműsoridőben, amikor 4-5 millió ember néz tévét.) (4) Elért közönség (RCH - Reach) A mutató tartalmi jelentése A vizsgált esemény legalább egy percig néző közönség száma (RCH) vagy célcsoporton belüli aránya (RCH%). Ez a mutató azt mutatja, hogy a célcsoport mekkora részét érte el az esemény legalább egy percig. Számítás módja Elért közönség = a célcsoporton belül az eseményt legalább egy percig nézők RCH = elért közönség Egy számpélda: valamely műsor reach adata : ez azt jelenti, hogy másfélmillió ember látott legalább egy percet a műsorból. Az elérés (Reach) - az egyik legismertebb mutató a percről-percre mért nézettség kialakulásával háttérbe szorult. A reach értéke mindig nagyobb vagy egyenlő a nézettség (AMR) értékével. (5) Kizárólagos nézettség (ER - Exclusive Reach) A mutató tartalmi jelentése A vizsgált eseményt legalább egy percig néző olyan közönség száma, akik ezen idő alatt más esemény nem néztek (ER) vagy ezen nézők célcsoporton belüli aránya (ER%). Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 18

19 Számítás módja Esemény közönsége = a célcsoporton belül az eseményt legalább egy percig nézők Egyéb közönség = a célcsoporton belül mindazon személyek, akik TV-t vagy videót néztek legalább egy percig, de nem a vizsgált eseményt ER = Esemény közönsége Egyéb közönség (6) Egy nézőre jutó nézett idő (ATS Average Time Spent) A mutató tartalmi jelentése Egy néző az adott célcsoportból átlagosan hány percig nézte az eseményt (ATS), illetve átlagosan az esemény műsoridejének hány százalékát nézték meg (ATS%). A mutató jellemzi az esemény közönségmegtartó erejét. Számítás módja Teljes nézett idő = a célcsoportból a nézők által nézett idő összegének egy nézőre jutó átlaga a vizsgált esemény ideje alatt Teljes nézett idő ATS ATS = ATS% = RCH Esemény hossza Pl.: ha ATS=15 (perc), ez azt jelenti, hogy egy néző átlagosan 15 percet látott a műsorból. A 15 perc nézett időbe minden egyes perc beleszámít, amit a néző látott a műsorból akár összefüggően, akár szakaszonként látta. Ha amutató értéke 90%, akkor ez azt jelenti, hogy a nézők átlagosan a műsoridő 90%-át nézték meg. Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 19

20 (7) Egy főre jutó nézett idő (ATV Average Time Viewing) A mutató tartalmi jelentése A teljes célcsoport tagjai átlagosan hány percig nézték az eseményt (ATV), illetve átlagosan az esemény műsoridejének hány százalékát nézték meg (ATV%). Számítás módja Teljes nézett idő = a célcsoportból a nézők által nézett idő összegének egy főre jutó átlaga a vizsgált esemény ideje alatt Teljes nézett idő ATS ATV = ATS% = Az adott célcsoport nagysága Esemény hossza Ezzel a mutatóval mérjük többelók között a napi televíziónézés alakulását. Pl.: az összes csatorna teljes adásidejére vonatkozó ATV összege 240 perc; ez annyit jelent, hogy egy fő átlagosan négy órát tölt naponta televíziónézéssel. (8) A közönség összetétele (ADH% - Adhesion) A mutató tartalmi jelentése Adott célcsoport százalékos aránya a műsor közönségében. Számítás módja Célcsoport közönség = az esemény célcsoporton belüli közönségének egy percre jutó átlagos száma Dr. Papp János Média-és reklámkommunikáció tervezése 20

MÉDIAKUTATÁS. MÉDIATERVEZÉS MÉRŐSZÁMOK

MÉDIAKUTATÁS. MÉDIATERVEZÉS MÉRŐSZÁMOK Tervezés-Kutatás 5/b. MÉDIAKUTATÁS. MÉDIATERVEZÉS MÉRŐSZÁMOK Nézettségi adatok jellegzetes napi AMR reklám appendix csatorna rivalizálás (AGB-Nielsen) RTL Klub TV 2 csúcs: 2,2 millió néző többi m1 a verseny

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27.

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27. TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS Vörös Csilla 2014. Február 27. ELÉRÉS ÉS KÖZÖNSÉGARÁNY A NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ ÉS AZ ELÉRÉS Célcsoportok: Teljes lakosság (9 179 449 fő) és 18+ (7 857 565 fő) Idősáv: 02:00-25:59

Részletesebben

Médiaismeret. A televízió Horvát János nyomán

Médiaismeret. A televízió Horvát János nyomán Médiaismeret A televízió Horvát János nyomán Száz éve csak, hogy az Angol Királyi Főpostamester hírül vette, hogy a távoli Amerikában üzembe lépett az első telefonvonal, s értetlenül csak annyit mondott:

Részletesebben

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás?

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások

Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások Tévénézési trendek Magyarországon és innovatív megoldások Nielsen Ügyfélkonferencia 2011. május 11. Előadó: Vörös Csilla Copyright 2011The Nielsen Company Tartalom Eszközellátottság és -használat Növekvő

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

PLATFORMOK ÉS NÉZŐK PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS 2. HULLÁMÁNAK NAPJÁN MÉRŐK KLUBJA. Vörös Csilla 2013. Október 31.

PLATFORMOK ÉS NÉZŐK PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS 2. HULLÁMÁNAK NAPJÁN MÉRŐK KLUBJA. Vörös Csilla 2013. Október 31. PLATFORMOK ÉS NÉZŐK PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS 2. HULLÁMÁNAK NAPJÁN MÉRŐK KLUBJA Vörös Csilla 2013. Október 31. TARTALOM Digitális Mérés Technológiája Analóg Földi Lekapcsolás és Mérés Platformváltók

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, "nézik-e" a reklámokat vagy csak "látják" az emberek?

A kérdés ezek után a következőképpen hangzik: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Egyáltalán, nézik-e a reklámokat vagy csak látják az emberek? Műhely Ki nézi meg a reklámokat a tévében? Bevezető Nézői oldalról vizsgálva az elmúlt éveket, a televíziós reklámpiac nagyléptékű változásainak éveit tudhatjuk magunk mögött. Az országos kereskedelmi

Részletesebben

PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK

PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK PLATFORMOK, KÉPERNYŐK ÉS NÉZŐK HTE 2013 Vörös Csilla 2013. október 4. TARTALOM Digitális Mérés Technológiája Analóg Földi Lekapcsolás és Mérés Platformváltók Platformok és Nézettség Képernyő Tények Kitekintés

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2014 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TÉVÉNÉZÉSRE FORDÍTOTT IDŐ ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ (PERC/FŐ/NAP) 2013 és 2014 egész év, egész nap, Total TV 400 350 370 376 300 250 286 289

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2013 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TÉVÉNÉZÉSRE FORDÍTOTT IDŐ ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ (PERC/FŐ/NAP) 400 350 375 370 300 250 286 286 200 150 191 202 239 241 100 50 0 TOTAL 4+

Részletesebben

FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT. Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29.

FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT. Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29. FIATALOK A KÉPERNYŐ ELŐTT Vörös Csilla Mérők Klubja 2014. május 29. TARTALOM 1. 2. 3. ESZKÖZÖK A HÁZTARTÁSOKBAN TÉVÉNÉZÉSI TRENDEK 4+ TÉVÉNÉZÉSI TRENDEK 15-29 2 ESZKÖZÖK A HÁZTARTÁSOKBAN 3 FELSZERELTSÉGI

Részletesebben

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya

Műhely. Ünnepi tévénézés. Naponta átlagosan min. 6 órát tévét nézők társadalmi csoporton belüli aránya Műhely Ünnepi tévénézés Az év végi ünnepek - Karácsony, Újév és a kettő közötti időszak - a televíziós csatornák számára mindig komoly kihívást jelentenek, hiszen ezen időszak alatt a nézők különlegesen

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

A display hirdetések hatékonyságmérése

A display hirdetések hatékonyságmérése A display hirdetések hatékonyságmérése A kutatás célja A display hirdetések hatékonyságának vizsgálata a hirdetéseket valós környezetben vizsgáljuk kimutatjuk, hogy a kreatív és a megjelenés típusa milyen

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS UTÁN

PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS UTÁN PILLANATKÉP AZ ANALÓG FÖLDI LEKAPCSOLÁS UTÁN 2013. NOVEMBER Nielsen Közönségmérés CSAK ANALÓG FÖLDI VÉTELLEL RENDELKEZŐK ARÁNYA 2013. június 2. és november 30., televízióval rendelkező háztartások %-ában

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. január; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS REKLÁMOK NÉZETTSÉGE 2014 I. FÉLÉV Naponta 7,0 millió ember nézett TV-t. Ebből 6,6 millió látott reklámot. A napi TV-nézési idő 294 perc. Ebből

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek! Médiaajánló Küldetésünk: Rádiónk a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapítói szándéka szerint keresztény értékrendet közvetítő, az egyetemes és a magyar kultúrát a középpontba állító közösségi rádió,

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. január; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. június; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. február; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

1. tábla Főkereső azonos a főbevásárlóval

1. tábla Főkereső azonos a főbevásárlóval Műhely Fő bevásárlók és fő keresők tévénézése A média-ipar szempontjából a háztartás két legfontosabb személyéről kérdezte meg az AGB Hungary a 2001. évi őszi alapozó adatfelvételében, hogy mennyit televíziózik.

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Kommunikációs terv.

Kommunikációs terv. <Kisfaludy Károly Általános Iskola> Kommunikációs terv TÁMOP 3..7-/2-20-0569 A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3..7 projekt szakmai tervezésének. A kommunikációs feladatokat a szakmai feladatok határozzák

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. ÁPRILIS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. április; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. SZEPTEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. szeptember; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

CÉGCSOPORT. Index, Velvet, Totalcar, Bookline, Inforadio, NapiGazdaság, Portfólió. CentralEuropeanMedia Zrt. TeleDataCast technológiai cég:

CÉGCSOPORT. Index, Velvet, Totalcar, Bookline, Inforadio, NapiGazdaság, Portfólió. CentralEuropeanMedia Zrt. TeleDataCast technológiai cég: CÉGCSOPORT CentralEuropeanMedia Zrt. TeleDataCast technológiai cég: saját know how: műholdas és/vagy internetes adatátvitel, egyirányú, szélessávú, broadcast, megbízható, robosztus, saját fejlesztésű szoftver

Részletesebben

3. A választott eljárás fajtája: Kbt. Második Része szerinti nyílt eljárás.

3. A választott eljárás fajtája: Kbt. Második Része szerinti nyílt eljárás. Összegezés az ajánlatok elbírálásáról Diákhitel Központ Zrt. kommunikációjához kapcsolódó médiatervezési és médiavásárlási, valamint az ehhez szükséges ügynökségi szolgáltatások ellátása 1. Az ajánlatkérő

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. DECEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. december; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible MISSION:Possible Miért nem beszél a szűrésekről a média? - Elkötelezettség hiánya,

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Majd ha fagy... Televíziónézés és időjárás

Nielsen Közönségmérés. Majd ha fagy... Televíziónézés és időjárás Nielsen Közönségmérés Majd ha fagy... Televíziónézés és időjárás A rossz időre való tekintettel ezen a héten valószínűleg még többen fognak tévét nézni, a jövő héten kiderül, kinek kedvez a farkasordító

Részletesebben

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK

EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,

Részletesebben

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére

ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS. Közvélemény-kutatás, 2007 október Újpesti Média Kht részére ÚJPEST MÉDIA-KUTATÁS Közvélemény-kutatás, 27 október Újpesti Média Kht részére TARTALOM A kutatás paraméterei Eredmények: Tájékozódási szokások Újpest TV lakossági megítélése Újpesti Napló lakossági megítélése

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

A helyi sajtó távlatai

A helyi sajtó távlatai A helyi sajtó távlatai A médiapiac mozgásban van Sajtó alatt a klasszikus médiumok mindegyikét értjük (tv, rádió, nyomtatott sajtó, közterület, internet, mozi) - ezek fogyasztása lassan, de az évek során

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. MÁRCIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. március; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

PULZUS TV. Média ajánlat

PULZUS TV. Média ajánlat PULZUS TV Média ajánlat Érvényes: 2009. január 1-től a következő tájékoztató megjelenéséig! Az árak az ÁFA összegét nem tartalmazzák! 1 MŰSOROK A televízió adása Sopronban és szűk vonzáskörzetében a UPC

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. június; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. NOVEMBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. november; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

Legjobb. Leggyorsabb. Legnézettebb

Legjobb. Leggyorsabb. Legnézettebb Legjobb Leggyorsabb Legnézettebb Forma-1 közvetítések 2009-2010 Kiemelkedő nézettség a 18-49 éves férfiakra amr% 15,7% 8,2% vasárnapi futam szombati időmérő shr% 58,0% 46,7% Forrás: AGB Nielsen, 2009 teljes

Részletesebben

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE

A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE A VIZUÁLIS TÖMEGMÉDIA HATÁSA SERDÜLŐ LÁNYOK ÉS FIATAL NŐK TESTKÉPÉRE ÉS TESTTEL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉRE Készítette: Szabó Orsolya 2012. június 22. A témaválasztás indoklása - Saját élmény, tapasztalat

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező)

ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BA képzés (általános tételek, minden szakiránynak kötelező) 1. A kommunikációs elméletek hét tradíciója. Az empirikus és az értelmező elméletek különbségei. (Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe.

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16.

A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16. A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16. WR-MÓDSZERTAN & A GYORSJELENTÉS CÉLJA A Whitereport.hu*

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. OKTÓBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. OKTÓBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. OKTÓBER NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. október; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Nézettségi trendek: 2009-2010

Nézettségi trendek: 2009-2010 Nézettségi trendek: 2009-2010 2010-ben a korábbi évekhez hasonlóan továbbra sem csökkent a vállalkozó kedv a hazai tv piacon, így a kínálat tovább bővülhetett és színesedhetett a tévénézők legnagyobb örömére.

Részletesebben

TV PIACI KÖRKÉP 2013. II. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV PIACI KÖRKÉP 2013. II. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV PIACI KÖRKÉP 2013. II. NEGYEDÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS ATV (perc) EGY FŐRE JUTÓ NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ 2012. és 2013. II. negyedév 400 350 300 357 346 250 270 268 200 224 226 150 180 184 100 50 0 TOTAL

Részletesebben

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu

szolgáltatás ismertető www.primerate.hu Szemkamera kutatás szolgáltatás ismertető Mi is az a szemkamera? A szemkamera egy vizuális eszköz, amely képes rögzíteni az emberi szem mozgását, miközben az hirdetéseket, prospektusokat, DM levelet, reklámújságot,

Részletesebben

Népszámlálás kommunikációs program

Népszámlálás kommunikációs program Népszámlálás kommunikációs program Sikeres kommunikáció=eredményes összeírás Népszámlálás az egyetlen teljeskörű összeírás. Legmélyebb területi szintű adatok megszerzése. (kistérség, városrész). Tetszőleges

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 A tételsor 1. Ön egy televíziós politikai vitaműsor vezetője. A meghívottak a legnagyobb hazai pártok vezetői.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

KÉPÚJSÁG OLDAL SUGÁRZÁSA. 1 oldal / 2 hét 20.000 Ft + Áfa ( 66 ) 1 oldal / 1 hét 12.500 Ft + Áfa ( 41 ) Magánszemélyek részére: 1 oldal / hó

KÉPÚJSÁG OLDAL SUGÁRZÁSA. 1 oldal / 2 hét 20.000 Ft + Áfa ( 66 ) 1 oldal / 1 hét 12.500 Ft + Áfa ( 41 ) Magánszemélyek részére: 1 oldal / hó GYTV@CHELLO.HU 37/ 311-355 fax: 37/ 505-145 Marketing: 37/ 505-147 KÉPÚJSÁG OLDAL SUGÁRZÁSA Vállalkozások részére: 1 oldal / hó 30.000 Ft + Áfa ( 100 ) 1 oldal / 2 hét 20.000 Ft + Áfa ( 66 ) 1 oldal /

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig.

MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig. MÉDIAAJÁNLAT Érvényes 2013. február 1-től visszavonásig. Röviden televíziónkról A Szombathelyi Televízió 22-25 km- es sugárzási körzetével a vasi megyeszékhely környékét, 55.000 háztartást fed le. Hétköznapokon

Részletesebben

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében

A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében A telefonnal való ellátottság kapcsolata a rádió és televízió műsorszórás használatával a 14 éves és idősebb lakosság körében Kiegészítő elemzés A rádió és televízió műsorszórás használatára a 14 éves

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK

Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 499/2011. (IV.14.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (továbbiakban: Médiatanács) a Szabó

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Forma 1 az RTL Klubon. 2009. március

Forma 1 az RTL Klubon. 2009. március Forma 1 az RTL Klubon 2009. március Sportműsorok és a programfigyelem A TV előtt a számok mögött kutatás RTL Klub GfK Hungária 2001 Műsortípusok programfigyelem szerinti rangsora Adatfelvétel 4,500 fő,

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A híres bónusz avagy amiről eddig nem akartunk beszélni Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A médiapiac működése Médiaügynökségek hozzáadott értéke a hirdető számára Szakmai támogatás: Speciális szakmai

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő

Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő Zsolt Péter Helyi nyilvánosság helyi sajtószóvivő A helyi nyilvánosság a globális és lokális mechanizmusok egyik meghatározó területe. Általában az országos jelentőségű kérdésekkel, és azok jobb megértéséhez

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN MAGAZIN KIAJÁNLÓ 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN PERSPECTIVE Lapunkon keresztül alternatív perspektívát adunk Olvasóinknak a jövő technológiai újításaihoz és a mögöttük fellelhető üzlet

Részletesebben

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság médiakampányának eredményei és hatása. Dr. Honecz Ágnes elnök EBH 2013.04.25.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság médiakampányának eredményei és hatása. Dr. Honecz Ágnes elnök EBH 2013.04.25. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság médiakampányának eredményei és hatása Dr. Honecz Ágnes elnök EBH 2013.04.25. A médiakampány elemei Televízió 30 másodperces szpot, 5 perces riportfilm, 6-8 perces kereskedelmi

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

ARTIQ MÉDIAAJÁNLAT 2015. ARTIQ Kulturális Magazin

ARTIQ MÉDIAAJÁNLAT 2015. ARTIQ Kulturális Magazin Kulturális Magazin MÉDIAAJÁNLAT 2015. A Magazinról Tisztelt leendő Hirdetőnk, Partnerünk! Az Kulturális Magazin 2014 januárja óta napi rendszerességgel tájékoztatja olvasóit a kulturális élet hazai és

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

Magyar Nemzet MÉDIAAJÁNLAT

Magyar Nemzet MÉDIAAJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT 2014 2014 A napilap profilja Hír, hitel, hagyomány A Magyar Nemzet a hazai sajtó egyik legpatinásabb fóruma. Konzervatív, nemzetiliberális ellenzéki újságként indult 1938-ban, Pethő Sándornak,

Részletesebben

Oktatásmarketing Piackutatás 5.

Oktatásmarketing Piackutatás 5. Oktatásmarketing Piackutatás 5. Reklámeszköz ismeret Dr. Benkei-Kovács Balázs egyetemi adjunktus ELTE PPK A reklámtörvény 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben