Intézmény neve és címe: PETİFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

Átírás

1 Intézmény neve és címe: PETİFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ÉS ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY 2422 MEZİFALVA, JÓZSEF NÁDOR U. 13. INTÉZMÉNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT KÖZALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE Készítette: Márokné Szatmári Ilona Horváth Lászlóné Hatálybalépés idıpontja: szeptember 1.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...4 II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA...6 III. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK...7 A FEJLESZTİ SZÁNDÉK ELVE...7 A SOKOLDALÚSÁG ELVE...7 A MÉLTÁNYOSSÁG ELVE...7 AZ ELMÉLETI MEGALAPOZOTTSÁG ELVE...8 A KIVITELEZHETİSÉG ELVE...8 IV. RÉSZLETES SZABÁLYOK A TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT CÉLJA ÉS JELLEGE...9 Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok...9 Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok AZ ÉRTÉKELÉS TÁRGYA, MÓDSZEREI ÉS MENETE...10 A követelményrendszer alapjai és összetevıi...10 A vizsgálandó területek...10 Az információgyőjtés eszközei...11 Az értékelés lebonyolítói...12 Az értékelési ciklus A ÉRTÉKELÉS RÉSZLETES KRITÉRIUMRENDSZERE ÉS AZ INFORMÁCIÓGYŐJTÉS ELJÁRÁSAI...13 Az Óralátogatási Lap...13 Az Önértékelı Lap /nem pontértékő, szöveges értékelés/...14 Pedagógus / Gyógypedagógus önértékelése /pontértékő/...14 Pedagógus / Gyógypedagógus teljesítményértékelése /pontértékő/...14 A vezetıi önértékelés /pontértékő/...15 /igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség- vezetı/...15 Vezetıi teljesítményértékelı lap- kollégák részére/pontértékő/...15 Napközis csoportvezetı önértékelése és teljesítményértékelése...15 Nem pedagógus munkakörő dolgozó önértékelése /pontértékő/...15 Hivatalsegéd / Karbantartó /Takarító munkakörre meghatározott feladat ellátásának ellenırzése /pontértékő/...16 A Véleménykérı Lap...16 Az Értékelési Beszélgetés és az Értékelési Összesítı Lap FELELİSÖK ÉS FELADATKÖREIK...18 Az Értékelési Felelısök...18 Az Értékelı Team...18 A Team igazgatósági tagja...18 A Team munkaközösség-vezetı tagja vagy tagjai...18 Az érintett tanár...19 A tantestület egésze

3 5. A VIZSGÁLAT DOKUMENTÁLÁSA ÉS AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA...20 A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés...20 Az adatok felhasználása ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT AZ ÉRTÉKELÉSRİL...24 MELLÉKLETEK...25 FÜGGELÉKEK

4 I. BEVEZETÉS Ha most is azt csinálod, amit eddig, akkor megint oda jutsz, ahol vagy. A minıségfejlesztési rendszer egy intézmény mindazon tudatos tevékenységeinek összessége, amelyeket azért végez, hogy folyamatait szabályozza és folyamatosan fejlessze annak érdekében, hogy szolgáltatásaival partnerei igényeit mindjobban kielégítse, mőködésének hatékonyságát javítsa. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitőzései és mőködésese folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A deklarált célok és a napi mőködés egymáshoz közelítésének alapfeltételei: Jó célok: minél konkrétabb, megfoghatóbb, annál objektívebb a viszonyítás lehetısége. Az objektív értékeléshez adatgyőjtés, ellenırzés, értékelés szükséges. A folyamatok megfelelı színtő szabályozottsága és dokumentáltsága elengedhetetlen. Hogyan közelíthetıek egymáshoz a szakmai célkitőzések és a napi gyakorlat? Kulcsfolyamatok: a tervezés, ellenırzés, mérés, értékelés. A szakmai célokat a pedagógiai program tartalmazza- deklarált célok. Megvalósulás: tevékenységek, eljárások a napi mőködés során. Eredmény: a sikerkritériumok mentén mérhetı A méréshez megfelelı indikátorrendszer szükséges. Intézkedési terv a megvalósításhoz. A vizsgálat alapvetıen fejlesztı szándékú célkitőzésébıl következik, hogy nem ellenırzı, hanem értékelı funkciót tölt be. Mivel az a cél, hogy az értékelés szempontjai - szemben az ellenırzéssel - ne egy központilag, elıre meghatározott normarendszerre, hanem az intézményi sajátosságok figyelembevételével létrehozott kritériumokra épüljenek, kulcsfontosságú, hogy a vizsgálat egésze, illetve annak minden eleme a tantestület minél aktívabb közremőködésével nyerje el végsı formáját, de az mindenképpen 4

5 alapkövetelmény, hogy kizárólag annak jóváhagyásával legyen alkalmazható. A továbbiakban újabb szavazásra csak akkor lesz szükség, ha a tanári karból valaki módosítási javaslattal állna elı. 5

6 II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA......(név, cím) Intézményben dolgozó közalkalmazottak teljesítményértékelésének szabályzata. Ezen szabályzat: a Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXXIX. törvény; a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet; a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; rendelkezésein alapul. A szabályzat hatálya kiterjed a (intézményre), valamint az intézménynél foglalkoztatott közalkalmazottakra. 6

7 III. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekbıl következı elvárások A fejlesztı szándék elve Mivel alapvetı célja az egyéni és intézményi szintő munka minıségének javítása: legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; egyértelmően mutassa ki a különbözı területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az Iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelı munka minıségének számos különbözı aspektusa van: tegye egyértelmővé, hogy az adott közösség milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét; vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggı (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérıeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésrıl van szó: a tantestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetıségét; törekedjen objektivitásra; 7

8 csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekrıl megfelelı adatok állnak rendelkezésre; a lehetı legegyszerőbb és legegyértelmőbb legyen; minden részletében átlátható legyen; lehetıség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba; az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhetı legyen; adjon lehetıséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla győjtött adatokkal kapcsolatosan; segítsen a fejlıdés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra; ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között. Az elméleti megalapozottság elve A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz, amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint; amelyekre a nemzetközi irodalomban általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérıeszközök állnak rendelkezésre. A kivitelezhetıség elve Mivel sem idı, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: legyen a lehetı legkevésbé pénz-, idı- és munkaigényes; csak szükség esetén vonjunk be külsı szakembert 8

9 IV. RÉSZLETES SZABÁLYOK 1. A teljesítményvizsgálat célja és jellege A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintő célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelı munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggı (vegyesen egyéni és iskolai szintő) a célokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetıen fejlesztı és nem minısítı jellegő. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok - segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülrıl, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint; - nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlıdést; - segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülı tanácsadással és egyéni célok kitőzésével végsı soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva - elısegíteni a tanár szakmai fejlıdését. Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok - elısegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; - elısegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását; - elısegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását; - adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához; - javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; - adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez; - adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. 9

10 2. Az értékelés tárgya, módszerei és menete A követelményrendszer alapjai és összetevıi A követelményrendszer három egymást kiegészítı alapon nyugszik: - az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi (az adott iskolára jellemzı) és, ha szükséges, személyre szóló (az érintett tanár és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírásán és kritériumrendszerén - az elızı értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedıen sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövıben fejlesztendı területeket. A vizsgálandó területek A fenti összetevık a tanári munka komplexitásából adódóan egy rendkívül összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak, amelyrıl elsı látásra megállapítható, hogy a maga teljességében praktikusan aligha vizsgálható. Éppen ezért feltétlenül szükség van valamiféle szelekcióra, bizonyos prioritások kijelölésére. Az értékelési rendszer a következı területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek: - a tanár tanórai oktató-nevelı munkájának értékelése; - a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése; - a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése; - a tanár által tanított tanulók kiemelkedı tanulmányi eredményeinek értékelése; - a tanári teljesítmény egymást követı ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése; - a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése; - a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése. 10

11 Az információgyőjtés eszközei Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérıeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Ez a rendszer hat különbözı eszköz segítségével győjti be a kritériumokra vonatkozó információkat: A pedagógus értékeléséhez: 1. Óralátogatási Lap 2. Önértékelı Lap 3. Teljesítményértékelı Lap 4. Véleménykérı Lap 5. Önértékelési Lap /szöveges/ 6. Értékelési Beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegzı Értékelési Összesítı Lap). Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét (vagyis a pedagógusi munka különbözı szerepszintjeit és az ezeknek megfelelı képességeket és készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az elızı ciklus végén kijelölt egyéni fejlesztési célokat) is lefedheti, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különbözı eszközön keresztül történhet. Az értékelés során a szempontok érvényesülését illetve az érvényesülés hiányát regisztrálja a kitöltı az adott munkatárs esetében. Az intézményi önértékelést, mint folyamatot a közoktatási törvény évi módosítása minden oktatási intézmény számára kötelezıvé tette, a fenntartói külsı értékelés pedig beépül az önkormányzatok minıségirányítási programjába. Intézményi értékeléshez: Partneri elégedettség ( szülık /szülıi kérdıív/, középiskolák,) Iskolai eredmények ( pályázatok versenyek stb.) Kompetenciamérés eredménye Szakmai továbbképzés, továbbtanulás, beiskolázás Pedagógus értékelési összesítı lap eredményei Teljesülnek-e a fenntartó által kitőzött minıségcélok Tanulói vélemények /kérdıív/ Tantárgyi statisztikák 11

12 Az értékelés lebonyolítói Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetıjébıl (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetıibıl) és az igazgatóság egy tagjából álló Értékelı Team végzi az érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történı) közremőködésével. A mérıeszközök közül az Óralátogatási Lap kritériumaival kapcsolatos információgyőjtés az Értékelı Team tagjainak feladata, az Önértékelı Lapon, a Véleménykérı Lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggı információk az érintett tanár és a Team tagjainak konszenzusával születnek meg az Értékelési Beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani. Az értékelési ciklus A vizsgálat folyamatosan zajlik, és egy tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul. A ciklus során - az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetıje évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább egyszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egy-egy teljes (45 perces) tanórát. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik; - az érintett tanár két különbözı típusú egy önértékelı és egy véleményekre kérdezı kérdıívet tölt ki; - az összes adat birtokában, (az érintett tanár és az Értékelı Team tagjainak részvételével) egy Értékelı Beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyőjtött adatokból következı tanulságokat és kijelölik a következı két éves ciklusra vonatkozó egyéni célokat; - a ciklus legvégén - minden érintett által egyetértıen aláírt - Értékelési Összesítı Lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat; - a két éves ciklus lezárását követı szeptemberben az Értékelési Felelıs tájékoztatást ad a tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekrıl. 12

13 3. A értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyőjtés eljárásai Az Óralátogatási Lap A kétéves ciklus során a munkaközösség-vezetıje vagy munkaközösség-vezetıi évente legalább egy teljes, 45 perces órát látogatnak meg, az igazgatóságot képviselı Team-tag pedig legalább egyet. (Azaz egy tárgy esetén három, két tárgy esetén öt látogatásra kerül sor.) Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszıleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás idıpontjában legalább egy héttel a tervezett idıpont elıtt meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett tanárnak. A látogatók csak az íven szereplı szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy ötös skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt: 5 = kiemelkedıen teljesít 4 = jó, átlagos 3 = közepesen teljesít 2 = átlag alatti teljesítmény 1 = külön figyelmet kell rá szánni (nagyon gyenge, elfogadhatatlan) Ha az értékelési kritériumok valamelyikérıl nincs elegendı információ, úgy azt az órát látogató személy figyelmen kívül hagyhatja - nem számít bele a pontrendszerő értékelésbe. A két éves ciklus alatt látogatott összes óralátogatási lap százalékos értékelésébıl átlagot számítunk, majd rávezetjük az Értékelési Összesítı Lapra. Az óralátogatás után a lehetı legrövidebb idın belül (lehetıleg közvetlenül az óra után) óramegbeszélést kell tartani. A látogatás utáni két munkanapon belül a tanár kérésére megkaphatja a kitöltött Óralátogatási Lap másolatát ahol szükséges, konkrét indoklásokkal. Az Értékelési Beszélgetés során a résztvevık megvitatják a levonható következtetéseket, és az Összesítı Lapon rögzítik a kiemelkedıen sikeres és a még fejlesztendı területeket. 13

14 Az Önértékelı Lap /nem pontértékő, szöveges értékelés/ Az Önértékelı Lapot ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, az Értékelési Beszélgetés megtartása elıtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lap értékelése az Értékelési Beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevık közösen megvitatják az egyes kritériumokat. Ezután közösen levonják a megfelelı konklúziókat, azaz rögzítik az Értékelési Összesítı Lapon a kiemelkedıen sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat. A jelek pontokká konvertálására és laponkénti összesítésére itt nincs szükség. Megjegyzések a Lapon szereplı egyes kritériumok értelmezéséhez: 3. kérdés: Jelentıs iskolai szintő feladatok, mint például iskolai ünnepélyek/rendezvények szervezése, fontos iskolai dokumentumok/pályázatok elkészítése, szakmai Team munka, az iskola évkönyvének szerkesztése, túrák, táborok, szervezése, érdekképviseleti tevékenység stb. tartoznak ide, ha nem jár értük külön bérezés vagy órakedvezmény. 4. kérdés: Jelentıs, fizetett és/vagy órakedvezménnyel járó, iskolai szintő feladatok tartoznak ide, mint például osztályfınökség, szakkörök, korrepetálások, szakszervezeti vezetık, munkaközösség-vezetés, igazgatóságban való részvétel, vezetıtanári tevékenység, ünnepélyek, rendezvények szervezése stb. 5. kérdés: Fıleg, de nem feltétlenül, az osztályfınökséggel kapcsolatos, de a kötelezın felüli, osztályszintő tevékenységek tartoznak ide, mint például ünnepélyek, rendezvények szervezése, osztálykirándulások/táborozások, erdei iskola szervezése, tanórán kívüli színház/mozi és múzeumlátogatások szervezése stb. Pedagógus / Gyógypedagógus önértékelése /pontértékő/ Ezen értékelılap kritériumait 1-5-ig terjedı pontokkal értékeli a pedagógus a kétéves ciklus vége felé, az Értékelési Beszélgetés megtartása elıtt. Az elért pontok alapján kiszámított százalék kerül az Értékelési Összesítı Lapra. Pedagógus / Gyógypedagógus teljesítményértékelése /pontértékő/ A Pedagógus Teljesítményértékelése, több kompetencia területet felölelı dokumentum, ami legrészletesebben tükrözi a pedagógus teljesítményét és egyéniségét. 14

15 Az értékelés célja a munkatársi teljesítmény megerısítése de ezen túl más szervezeti cél eléréséhez is hozzájárulhat, pl.: Egyéni képzési igények rendszerezett értékelése. Egyéni erıfeszítés ösztönzése. A munkatársak erıs és gyenge pontjainak megismerése. Tisztázott, szabályozott munkakörök (egyértelmően meghatározott feladat és jogkörök, munkaköri leírások. A munkaköri leírások jelentik az értékelés alapját.) A teljesítményértékelés kommunikációs csatorna a munkatársak és a szervezet között segítve annak tisztázását, hogy mit várnak el egymástól. Ezt az értékelılapot az Értékelı Bizottság egy tagja, a munkaközösség vezetı és az értékelt pedagógus együttes megbeszélés alapján tölti ki. Ennél a komplex mérésnél a bekarikázott számok pontértéke alapján kiszámított százalék kerül az Értékelési Összesítı Lapra. A vezetıi önértékelés /pontértékő/ /igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség- vezetı/ Az elért pontok alapján kiszámított százalék kerül az Értékelési Összesítı Lapra. Vezetıi teljesítményértékelı lap- kollégák részére/pontértékő/ Ezen értékelı lapot a pedagógusok töltik ki igazgatójukról, az igazgató helyettesekrıl és a munkaközösség vezetıkrıl 1-5-ig terjedı pontokkal, anonim módon. A teljesítményértékelı lapok pontszámaiból százalékot számítunk, mely az Értékelési Összesítı Lapra kerül. Napközis csoportvezetı önértékelése és teljesítményértékelése Az önértékelı lapot a napközis nevelı, a teljesítményértékelı lapot az intézményvezetı és az Értékelı Bizottság egy tagja tölti ki az értékelt személlyel együtt 1-5-ig terjedı pontokkal. Az elért pontok alapján kiszámított százalék kerül az Értékelési Összesítı Lapra. Nem pedagógus munkakörő dolgozó önértékelése /pontértékő/ Ezt az értékelı lapot a nem pedagógus munkakörő (hivatalsegéd, karbantartó, takarító stb.) tölti ki a kétéves ciklus vége felé 1-5-ig terjedı pontokkal. Az elért pontokból kiszámított százalék kerül az Értékelési Összesítı Lapra.

16 Hivatalsegéd / Karbantartó /Takarító munkakörre meghatározott feladat ellátásának ellenırzése /pontértékő/ Ezt az értékelı lapot az intézményvezetı, az Értékelı Bizottság egy tagja és az értékelt személy együttes megbeszélése alapján tölti ki a kétéves ciklus vége felé 1-5-ig terjedı pontokkal. Az elért pontokból kiszámított százalék kerül az Értékelési Összesítı Lapra. A Véleménykérı Lap A kérdıív alapvetı célja az, hogy - lehetıséget adjon az értékelt tanárnak arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit saját iskolai szerepével, teljesítményével és az értékelés feltételeivel kapcsolatban; - segítsen az iskolavezetésnek a szervezés hiányosságainak feltárásában és a javítás lehetıségeinek kidolgozásában; - segítsen a következı ciklusra vonatkozó egyéni célok kijelölésében. A Véleménykérı Lapot is ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, az Értékelési Beszélgetés megtartása elıtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lapot a Team Igazgatósági tagja kapja meg és felhasználja az Értékelési Beszélgetésre való felkészülés során. A felmerült kérdéseket az Értékelési Beszélgetés keretében vitatják meg, konszenzust alakítanak ki velük kapcsolatban, majd levonják és rögzítik a megfelelı konklúziókat. Az Értékelési Beszélgetés és az Értékelési Összesítı Lap A ciklus tapasztalatait áttekintı és összegzı Értékelési Beszélgetésre a ciklus második évében, a tanév vége felé kerülhet sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, az önértékelés tapasztalatai, pedagógus értékelése és az értékelt kitöltötte a Véleménykérı Lapot is. A beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az Értékelési Team tagjai vesznek részt, a fenti dokumentumok alapján a Team igazgatósági tagja vezeti. A tipikus napirend a következıképpen nézhet ki: 1. Áttekintik, megvitatják a teljesítményértékelés során kitöltött dokumentumokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítélésérıl. 2. Megvitatják a Véleménykérı Lapon felvetett kérdéseket; 16

17 3. Megegyeznek a kijelölendı új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok lehetıleg konkrét teendık formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) mintegy összefoglalják az Értékelési Összesítı Lap Több figyelmet érdemlı területek rovataiban felsorolt, fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. Legkésıbb egy héttel a Beszélgetés után az értékelt megkapja a Team igazgatósági tagja által véglegesített Értékelési Összesítı Lap másolatát, melyet az érintett és Team tagjai aláírásukkal hitelesítenek. 17

18 4. Felelısök és feladatköreik Az Értékelési Felelısök Iskolai szinten a vizsgálatot... (pl.: az igazgató vagy az egyik erre kijelölt igazgatóhelyettes), azaz az Értékelési Felelıs felügyeli. Feladatai: - a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése; - az Értékelı Teamek beosztása; - az év eleji tájékoztató/megújító értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az egész tantestületre vonatkozó elızı év végi összesített adatokról ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Programmal kapcsolatos tanulságokat és elıterjeszti az Igazgatóság mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatait, intézkedéseit; - az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegzı írásbeli feljegyzést is készít; - a vizsgálat egységességének a biztosítása; - bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során. Az Értékelı Team Egy tanár értékelésérıl az Értékelési Felelıs által kijelölt Értékelı Team gondoskodik, amelynek tagjai a következık: a 2. számú függelék szerint. A Team igazgatósági tagja - felelıs ciklusonként legalább egy óralátogatás és az azt követı óramegbeszélés lebonyolításáért; ı választja ki a meglátogatandó kollégát; - felelıs a vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyőjtéséért, összesítéséért (óralátogatási lapok, az önértékelı ívbıl és véleménykérı lapból származó információk); - felelıs az Értékelési Beszélgetés elıkészítéséért és lebonyolításáért; - felelıs az Értékelési Összesítı Lap véglegesítésért, majd az Értékelési Felelısnek való átadásáért. A Team munkaközösség-vezetı tagja vagy tagjai - felelısek tárgyanként évente legalább egy óralátogatás és az azt követı óramegbeszélések lebonyolításáért; ık választják ki a meglátogatandó kollégát; - részt vesznek az Értékelési Beszélgetésen; - aláírják az Értékelési Összesítı Lapot.

19 Az érintett tanár - fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik óráján az Értékelı Team tagját; beleszólása van a látogatás idıpontjának kiválasztásába; - az óralátogatás után lehetıleg azonnal, de mindenképpen a lehetı legrövidebb idın belül óramegbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül kérésre megkaphatja az Óralátogatási Lap másolatát ahol szükséges, konkrét indoklásokkal; - önértékelı lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenı tevékenységérıl; - véleménykérı lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetıségeit, munkakörülményeit stb.; - a ciklus végén Értékelési Beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggı véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következı ciklusra vonatkozó célok kijelölésében; - a ciklus végén Értékelési Összesítı Lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következı ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértı aláírása szükséges; - panaszt tehet az Értékelési Felelısnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a Felelıs az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni. A tantestület egésze - a rendszer bevezetése elıtt többségi szavazással dönt az egyes elemek és a rendszer egészének használhatóságáról, azaz elfogadja az iskola Értékelési Szabályzatát; - a két éves ciklust követı szeptemberében szóbeli tájékoztatást kap az Értékelési Felelıstıl az iskola összesített eredményeirıl az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját teljesítményével), valamint az Igazgatóság ezekkel kapcsolatos intézkedéseirıl; - ugyanitt bármely tagja javaslatokat tehet módosításokra; ebben az esetben azonban mindenképpen új szavazás is szükséges. 19

20 5. A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani. Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek másolatát és maga tölti ki az Önértékelı és Véleménykérı lapokat. Az Értékelési Összesítı Lap megírása után ezek a dokumentumok a Lap mellékleteként a következı ciklusig megırizendık. Az Értékelési Összesítı Lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az Értékelési Felelıs kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a tanár munkaközösség-vezetıire, valamint az igazgatóra és helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az Értékelési Összesítı Lap mindaddig nem selejtezhetı, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszőnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az Összesítı Lap más munkáltatónak nem adható át. Az adatok felhasználása Az érintett tanár - megismerhet minden róla győjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsısorban az ı felelıssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból; - az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni; - amennyiben az értékeléstıl függetlenül, hiszen erre a rendszer nem alkalmazható valamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait; - kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésbıl származó információkat. A munkaközösség-vezetı - a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár Értékelési Összesítı Lapját; - egy de nem kizárólagos adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához; 20

21 A munkáltató (az Igazgató és helyettesei) - bármikor hozzáférhet minden tanár személyes Értékelési Összesítı Lapjához; - egy de nem kizárólagos adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a tanárok beosztását érintı személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára. - felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.). - felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben. - az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra; - a tanár kérésére a lehetıségekhez képest köteles megfelelı továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában. Az Igazgató nem használhatja fel viszont a vizsgálat során szerzett névszerinti, személyes adatokat és információkat - érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására; - fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához; - elbocsátás kezdeményezéséhez; - információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére. 21

22 6. Eljárási szabályok 1. Az értékelési rendszer mőködése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott Értékelési Szabályzatban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. Mivel adatgyőjtés kizárólag a Szabályzatban leírt területekrıl lehetséges, nem győjthetı és nem használható fel olyan adat, - amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik - amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett; - amelyrıl nem kap tájékoztatást a tanár az Értékelési Beszélgetés elıtt. 2. Az Értékelési Szabályzatot bevezetése elıtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési Értekezleten többségi szavazással érvényesítik. 3. A Szabályzat bármely részletének módosítása a továbbiakban minden év szeptemberében megtartandó Értékelési Értekezleten kezdeményezhetı a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott tanárra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés. 4. Az Értékelı Team tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezıtlen ítélet esetén kellıen indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési Beszélgetés keretében a Team tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevıjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlıség esetén a tanár szavazata legyen döntı. 5. Minden egyéni adat bizalmasan kezelendı. Az Értékelési Felelıs egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az Értékelési Felelısön, valamint igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevı erkölcsi felelıssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekrıl senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettesei és az érintett tanár munkaközösségvezetıje kapnak felmentést, de ık is kizárólag egymás között. 6. A tanár az Értékelési Összesítı Lap aláírása elıtt bármikor panasszal élhet az értékelés bármilyen aspektusával kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az Értékelési Felelısnek, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. 22