EGY NÖVEKEDÉSI MODELL VIZSGÁLATA NUMERIKUS MÓDSZEREKKEL
|
|
- Ágnes Kovácsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EGY NÖVEKEDÉSI MODELL VIZSGÁLATA NUMERIKUS MÓDSZEREKKEL Stagl Ádám I. évfolyam, pénzügy és számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Matematika és Fizika Tanszék Konzulens: Dr. Kövér György egyetemi docens ÖSSZEFOGLALÓ A dolgozat célja a Ramsey féle növekedési modell vizsgálata. A modell optimalitási kritériuma egy véges időszakon elért diszkontált értékének maximalizálása. A modellt három egymástól eltérő feladat elemzésére alkalmaztam. A évenkénti relatív változásának elemzésével hosszú távú nyolc éves periódust és két egymást követő rövidebb négy éves periódus modelljét készítettem el. Létrehoztam egy alacsony induló tőkeállományú modellt, majd elemeztem az értékcsökkenés bevezetésének hatását a modellbe. Rámutattam, hogy megteremthető a Ramsey és Solow féle modellek közötti kapcsolat az egyensúlyi tőkeállomány nagyságának meghatározásán keresztül. Az elemzés kitér a technológiai fejlettség és az induló befektetett tőke változásának hatásaira, valamint a évenkénti változására tett kritériumok modellt befolyásoló hatásaira. A modell matematikai eszköze az MS Excel Solver modulja, melynek a korlátaira is rámutattam. BEVEZETÉS A közgazdaságtan szakirodalma bőséges kínálatot nyújt matematikai modellek alkalmazásában. DEDÁK (2006) összefoglalja a növekedéssel foglalkozó modelleket. A legtöbb modell nem oldható meg analitikusan, ezért ezek numerikus vizsgálata szükséges. Viszont ha analitikusan megoldható a modell, akkor is érdemes kiszámítani numerikusan ellenőrzésképp. Összességében a numerikus eljárás elfogadott összetettebb modelleknél, melyek esetében analitikusan már nem jutunk eredményre. A dolgozat témájául szolgáló Ramsey féle növekedési modell változatosan használható fel közelmúltunk és napjaink makrogazdasági eseményeinek modellezésére ezért különösen aktuális a téma. ANYAG ÉS MÓDSZER TAYLOR és UHLIG(1990) által módosított Ramsey féle növekedési modell vizsgálata áll a dolgozat középpontjában. A modell ismertetése és a számításokra felhasznált első változata megtalálható KENDRICK, MERCADO és AMMAN (2006) munkájában. 1
2 A növekedési modell A kibocsátást tekintsük a tőkeállomány és a technikai haladás függvényének(1). Ez termelési függvény a széles körben használt Cobb-Douglas-féle alakja. Rendszerint szerepel a függvényben mind a tőke- mind a munkaerő-állomány. Az egyszerűség kedvéért a termelési függvény ebben a modellben csak a tőkeállományt tartalmazza. Y t = Θ K t α (1) ahol Y t = kibocsátás t időszakban Θ = a technológiai fejlettség paramétere K t = befektetett tőke nagysága t időszakban α = tőke kitevője a termelési függvényben A modell egyik jellegzetessége, hogy hosszabb, de véges időtartományra vonatkozik, melyet a vizsgálataink során nyolc véges időszakra osztunk. A tőkefelhalmozás képlete a következő: ahol C t = a a t időszakban. K t+1 = K t + Y t - C t (2) Vagyis a befektetett tőke a következő időszakban megegyezik a jelenlegi periódus és a termelés és különbségének összegével (2), mely megtakarításként vagy befektetésként jelentkezik. A megtakarítást ebben a modellben nem megtakarítási ráta segítségével fejezzük ki, mivel hosszabb időszakot vizsgálunk és közben a megtakarítási ráta értéke változhat. Az elértéktelenedést a modell első változatában figyelmen kívül hagytam. Ezek után a termelési függvény (1) behelyettesíthető a tőkefelhalmozás képletébe (2). K t+1 = K t + Θ K t α - C t (3) Hozzá kell tenni, hogy a modellben kezdeti feltételként meg kell határozni a befektetett tőkét mellyel a kezdeti periódusban rendelkezünk. K 0 adott. (4) A modell ezen felül tartalmaz egy végső feltételt is, mely tartalmaz egy fix tőkeösszeget, amit el kell érni, hogy a következő generáció is versenyképes maradjon a vizsgált időszak végeztével. K N K * (5) ahol K * = alsó korlát a szükséges tőke nagysághoz a végső időszakban, N. 2
3 Végül a modellnek van egy optimalizálási feladata. A vizsgálati időtartam során az egyes időszakokban történt hasznossági értékeit diszkontálja, a jelenértékek összegét maximalizálja. U(C t ) = C t (1-τ) (6) ahol U(C t ) = a hasznosság, amely a t időszak alatti függvénye τ = a hasznossági függvény paramétere A diszkontált hasznosságok összege pedig J = t U(C t ) (7) ahol J = a hasznosságok jelenértékének összege β = diszkontálási tényező. BARTUS és munkatársai (2005) összefoglalták a társadalmi diszkontráta meghatározásának módszertanát. Ezek után behelyettesítve a hasznossági függvényt (6) a (7) képletbe kapjuk J = t C t (1-τ) (8) Összességében, a modell tartalmaz egy maximalizálandó kritérium függvényt(8), a tőkefelhalmozási egyenletet(3) és a kezdő- és vég feltételeket (4), (5). A feladat az, hogy úgy válasszuk meg az egyes időszakok i értékeit, (C 0,C 1,,C N-1 )-t, hogy kritérium függvény(8) maximális értéket vegyen fel. Tehát a legfőbb probléma az egyes időszakok szintjének megválasztása, vagyis az egyensúly megtalálása a és befektetés között. Adott időszakban kisebb kisebb hasznossággal kecsegtet, viszont nagyobb megtakarítást és később magasabb tőkét, ami magasabb termelést eredményez. A modell nem tartalmazza külső erőforrás bevonását, sem az inflációt nem veszi figyelembe. Az MS Excel Solver A jól ismert táblázatkezelő program, az MS Excel, tartalmaz egy hatékony lineáris és nemlineáris problémamegoldó eljárást. Mivel az Excel felülete nagyon ismert és az optimalizálandó problémák megfogalmazása a kisebb feladatok esetében viszonylag egyszerű, ezért néha az Excel jobbnak bizonyul az optimalizálási feladatok megoldására mint más, nagyobb felkészültséget igénylő matematikai programok. Sőt, ha a modellünk elég egyszerű, nincs semmi előnye az Excel-lel szemben például a GAMS-nak, vagy MATLAB-nak, stb. 3
4 EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSEK KENDRICK, MERCADO és AMMAN (2006) munkájában található növekedési modellt, melyet MS Excel környezetben valósítottak meg három különféle esetben alkalmaztuk. Az egyes esetekben a modell szükség szerinti módosítására is sor került. 1. Eset. A modell -centrikus elemzése 1.1 Az eredeti modell KENDRICK és munkatársai (2006) rámutattak a modell által szolgáltatott i adatok és a diszkonttényező kapcsolatára. A i értékek ugyanakkor további vizsgálatokra is lehetőséget kínálnak. Az 1. táblázatban megtalálhatjuk az eredeti modell induló és számított értékeit. A számítások induló értékei egyfelől a paraméterek (tau, bet, alpha, theta) melyek számértékei szakirodalmi becslésekre alapozva adhatunk meg, másfelől az induló tőkeállomány (7 egység) és az a tőkefeltétel (9,1 egység) melyet a vizsgálati időszak után a következő generációra kell hagynunk. Az 1. táblázatban a i értékek már azt a megoldást tükrözik, amely maximalizálja a diszkontált hasznosságok összegét. A leolvasható maximális érték 9,97 egység. David Kendric és Ruben Mercado által kidolgozott eredeti növekedési modell 1. táblázat Időszak Fogyasztás 0,347 0,351 0,355 0,358 0,361 0,364 0,366 0,368 0,370 Kibocsátás 0,570 0,576 0,582 0,588 0,594 0,599 0,605 0,611 0,616 Tőkeállomány 7,000 7,223 7,448 7,676 7,906 8,138 8,373 8,612 8,854 9,100 Hasznosság 1,178 1,161 1,144 1,126 1,108 1,090 1,072 1,054 1,035 Számítási paraméterek Tőkefeltétel: 9,100 Tau 0,5 Beta 0,98 Alpha 0,33 Theta 0,3 Összes hasznosság: 9, táblázat Az eredeti növekedési modell i adataiból számított relatív változás Időszak Relatív változás 1,012 1,011 1,010 1,008 1,008 1,007 1,006 1,005 4
5 A és relatív változása 0,375 0,370 0,365 0,360 0,355 0,350 0,345 0,340 0, időszak 1,014 1,012 1,01 1,008 1,006 1,004 1,002 1 relatív változás relatív változás Forrás: a 2. táblázat alapján, saját munka, ábra: Az eredeti növekedési modell i adatai és a relatív változások. Az eredeti modell i adataiból rajzolt görbe növekvő, ami a lakosság szempontjából tekintve kedvező, ugyanakkor konkáv. Azt jelenti számunkra, hogy növekszik ugyan a, de a növekedés mértéke egyre szerényebb. SÁGI (2005) kifejti, hogy a társadalmi stabilitás feltétele, hogy az állampolgárok észleljék a társadalmi-gazdasági trendeket és ezekkel elégedettek legyenek. Az észlelt relatív változásokat és a viszonyítási csoportokat is egyaránt fontosnak tartja az elégedettség szempontjából. Az 1. ábrán bemutatjuk, hogy a relatív változása a teljes vizsgálati idő alatt csökkenő. A i görbe alakját a matematikai modell optimális megoldása amely maximalizálta az összes hasznosságot alakította konvexre. KORNAI (1995) tanulmányában részletes történelmi elemzését adja annak, hogy Magyarországon a politikai szférában bekövetkezett rendszerváltást követően is folyamatosan jellemezte az elmúlt harminc év fejlődését a lakosság anyagi jólétének a prioritása, erős paternalista jóléti állam. Ez a folyamat Kornai tanulmányát követően is folytatódott. Vizsgáljuk meg tehát azt, hogy modell hogyan módosítható. 1.2 Módosított modell: A relatív változása ne csökkenjen A modell úgy módosítjuk, hogy a relatív változása ne csökkenjen. A MS Excel Solver korlátozó feltételei közé megadjuk azt, hogy az egymást követő időszakok i adataiból számítható relatív növekedés legyen nagyobb, vagy egyenlő 1,02, majd ezt követően 1,04. A módosított modell optimalizálása után kapott i adatokat a 2. ábrán találjuk. A modell továbbra is az előzőleg adott induló tőkeállománnyal és záró tőkefeltétellel optimalizálta a i adatokat. Megfigyelhető, hogy azon az áron érte el a relatív változás szinten tartását, hogy az első néhány periódus i adatát jelentősen le kellett csökkenteni. Ezzel egy időben a második félidőben a i adatok magasabbak lettek. A modell eredményezett egy olyan i görbét, amely hosszú távú társadalmi előrelátást, megegyezést igényel. 5
6 A három modell alapján 0,440 0,420 0,400 0,380 0,360 0,340 0,320 0, időszak Eredeti modell Relatív változás=1,02 Relatív változás=1,04 Forrás: a 2. táblázat alapján, saját munka, ábra: Módosított növekedési modell. Fogyasztási adatok előírt relatív változások esetén. KORNAI (1995) tanulmányából és az azóta eltelt időszak tapasztalataiból ugyanakkor az derül ki, hogy ilyen hosszú távú gondolkodásmódra nem feltétlenül lehet számítani. A vizsgált időtartomány nyolc időszak, oszthatjuk két négyes intervallumra, mint két kormányzati időszak, félidőben egy politikai választás. Tapasztalataink szerint az első félidő kormánya nem vállalja, hogy kormányzása alatt olyan alacsony legyen a, mint amit a 2. ábra 1.04 relatív változású egyenese ábrázol. Bár lendületes a növekedése, jóval alacsonyabb, mint amit az eredeti modell konkáv görbéje lehetővé tesz. A félidőben bekövetkező választást elvesztené, viszont az utódja átvenne egy olyan gazdasági pályát, ahol a nem csak erősen növekszik, de már abszolút értékben is magas. Arra számíthatunk tehát, hogy a gondolatkísérletben szereplő első félidei kormány inkább a konkáv görbét választja, amely a második félidőre a pangás korszakát jelenti. Érdemes itt felhívni arra a figyelmet, hogy az összhasznosság maximuma csökkenhet, ha az eredeti modellt további korlátozó feltételekkel egészítjük ki, mint ahogyan ezt tettük a 2. ábra adatainak kiszámításakor. A 3. táblázatban láthatjuk, hogy valóban, minél inkább eltér a i görbe az eredeti modell által szolgáltatott konvex görbétől, annál kisebb a számított összhasznosság. 3. táblázat Az összes hasznosság értéke csökkenhet, ha a modellt további korlátozó feltételekkel egészítjük ki. Modell Összes hasznosság: Eredeti modell Relatív változás=1,02 Relatív változás=1,04 9,970 9,968 9,962 6
7 1.3 Módosított modell: A pangás elkerülése a második félidőben Az előzőekben láttuk, hogy a rövid távú, választó-centrikus kormányzati politika számára nem elfogadható a alacsony szintről való indítása, mert a lakosság csak a második kormány alatt él át valódi prosperitást. A modellt úgy módosítottam, hogy a kezdeti időszakban ne legyen károsan alacsony a, de a második kormányzati periódusban legyen elérhető erőteljesebb növekedés. Az eredeti modell konkáv görbéje az utolsó (nyolcadik) időszakban már csak fél százaléknyi növekedést mutat. Az MS Excel Solver korlátozó feltételét úgy adtam meg, hogy csak a hatodik, hetedik, nyolcadik időszakban legyen a növekedés előre megadott mértékű. Az első öt időszakra ilyen korlátozó feltételt most nem írtam elő. A 3. ábrán látható az eredeti konkáv i görbe mellett annak a modellnek az eredménye, ahol az utolsó három időszakra korlátozó feltétel volt az, hogy a relatív növekedés legyen legalább akkora, mint a legelső időszakban. A második kormányzati ciklusban módosított görbe alakja jól mutatja, hogy egy későbbi dinamikusan növekvő ért a jelenben fizetni kell. A második kormányzati ciklus első időszaka a visszaesését szemlélteti. A három modell alapján 0,380 0,375 0,370 0,365 0,360 0,355 0,350 0,345 0, időszak Eredeti modell Két ciklusú modell Forrás: modell optimalizálás alapján, saját munka, ábra: Módosított növekedési modell. Fogyasztási adatok előírt relatív változások esetén. 2. Eset. Alacsony induló tőkeállomány, fejlett technológia A modell induló adatait és korlátozó feltételeit úgy adtam meg, hogy egy szélsőséges esetet is megvizsgálhassak. Az induló tőkeállományt alacsonyra (2 egység), a technológiai fejlettséget reprezentáló Θ értékét magasra (1 egység) választottam. Megnöveltem a tőke kitevőjét is. A záró tőkeállomány értékét nem változtattam meg. 7
8 A modell optimalizálása során az MS Excel Solver nem talált megoldást. Mivel a hasznosságmaximalizálás, mint kritérium változatlanul szerepel a modellben, olyan megoldásra tett kísérletet a Solver, amelyben a meghaladta a kibocsátást. A számítások elvégzését a negatív értékek megjelenése lehetetlenné tette. Azt a kiegészítő korlátozó feltételt adtam meg, hogy: a ne haladja meg a kibocsátást. A 4. táblázatban találhatjuk az optimalizált modellt. A 4.ábrán pedig láthatjuk a és a relatív változás görbéjét. A görbék értékelésekor megállapíthatjuk, hogy a céltőke elérhető a 9. időszak előtt a gyors növekedésnek köszönhetően, ugyanakkor a relatív változása ilyen látványos növekedés esetén is csökkenő lehet. 4. táblázat Alacsony induló tőkeállomány, fejlett technológia. Időszak Fogyasztás 0,335 0,531 0,785 1,107 1,508 2,008 2,634 3,017 3,017 Kibocsátás 1,414 1,755 2,074 2,365 2,617 2,821 2,962 3,017 3,017 Tőkeállomány 2,000 3,079 4,303 5,592 6,850 7,959 8,772 9,100 9,100 9,100 Hasznosság 1,157 1,428 1,702 1,981 2,266 2,561 2,875 3,016 2,955 Számítási paraméterek Tőkefeltétel: 9,100 tau 0,5 beta 0,98 alpha 0,5 theta 1 Összes hasznosság: 19,942 A és relatív változása 3,500 3,000 2,500 2,000 1,500 1,000 0,500 0, ,800 1,600 1,400 1,200 1,000 0,800 0,600 0,400 0,200 0,000 relatív változás időszak relatív változás Forrás: modell optimalizálás alapján, saját munka, ábra: Módosított növekedési modell: Alacsony induló tőkeállomány, fejlett technológia. Fogyasztási adatok előírt relatív változások esetén. 8
9 3. Eset. A modell kiegészítése az értékcsökkenés figyelembevételével KENDRICK, MERCADO és AMMAN (2006) munkájában található növekedési modell nem tartalmaz értékcsökkenést. A tradicionális Solow modell az értékcsökkenés figyelembevételével határozza meg a tőkeállomány egyensúlyi értékét (MANKIW, 2005). Bár a Ramsey és Solow modell eltér egymástól, az értékcsökkenés bevezetését érdemes a modellünkben elvégezni.. Az értékcsökkenés a tőkeállomány felhalmozódási ütemét csökkenti, a kibocsátásból nagyobb arányban kell megtakarítani, kevesebb ra van lehetőség, ha a befejező időszakra előírt tőkefeltételt teljesíteni kívánjuk. Az értékcsökkenés három különböző értékével optimalizáltam a módosított modellt. 10%, 5% és 3% mértékét vettem számításba. Az induló (7 egység) és záró tőkeállomány (9,1 egység) azonos az eredeti modell adataival. A technikai fejlettséget reprezentáló Θ értékét 0,5-re növeltem, mivel csak nagyon alacsony értékcsökkenési adatok mellett vált elérhetővé a záró tőkeállomány feltétele. A i adatok számított értékeit az 5. táblázat tartalmazza. Az 5. ábrán nyomon követhetjük a alakulását a három optimalizált modell esetén. Megfigyelhető, hogy a záró időszak tőkefeltételének teljesítési kényszere azt eredményezi, hogy a legmagasabb értékcsökkenés esetén csak csökkenő, alacsony mellett teljesíthető. 5. táblázat Az optimalizált modellek i adatai értékcsökkenés esetén Időszak Ért. Csökkenés 0,478 0,453 0,429 0,405 0,381 0,357 0,335 0,312 0,291 10% Ért. Csökkenés 0,674 0,703 0,732 0,759 0,785 0,810 0,834 0,857 0,880 5% Ért. Csökkenés 0,705 0,763 0,824 0,884 0,947 1,012 1,081 1,152 1,225 3% A három értékcsökkenési százalék esetén 1,400 1,200 1,000 0,800 0,600 0,400 0,200 0, időszak Ért. Csökkenés 10% Ért. Csökkenés 5% Ért. Csökkenés 3% Forrás: modell optimalizálás alapján, saját munka, ábra: Módosított növekedési modell: Az értékcsökkenés bevezetése. A i adatok három különböző értékcsökkenés esetén 9
10 A tőkeállomány számított értékeit a 6. táblázat tartalmazza. A 6. ábrán a tőkeállomány alakulását követhetjük nyomon a három optimalizált modell esetén. Megfigyelhető, hogy a záró időszak tőkefeltételét mind a három értékcsökkenés esetén teljesíteni lehet, ugyanakkor a görbék jellege teljesen eltérő. Konvex és konkáv eset is megfigyelhető. Az optimalizált modellek i adatai értékcsökkenés esetén 6. táblázat Időszak Értékcsökkenés 10% 7,000 7,145 7,314 7,506 7,721 7,957 8,214 8,491 8,787 9,100 Értékcsökkenés 5% Értékcsökkenés 3% 7,000 7,299 7,582 7,848 8,098 8,331 8,547 8,748 8,932 9,100 7,000 7,408 7,783 8,121 8,418 8,669 8,869 9,011 9,090 9,100 A tőkeállomány három értékcsökkenési százalék esetén 9,500 9,000 8,500 tőkeállomány 8,000 7,500 7,000 6,500 6, időszak Ért. Csökkenés 10% Ért. Csökkenés 5% Ért. Csökkenés 3% Forrás: modell optimalizálás alapján, saját munka, ábra: Módosított növekedési modell: Az értékcsökkenés bevezetése. A tőkeállomány számított adatai három különböző értékcsökkenés esetén 10
11 A Ramsey és Solow modell eltéréseinek ellenére tehetünk egy kísérletet arra, hogy a Solow féle egyensúlyi tőkeállomány mértékét meghatározzuk. MANKIW (2005) alapján az egyensúlyi tőkeállományra felírható * k = f ( k ) ahol k * = az egyensúlyi tőkeállomány s = megtakarítási ráta δ = értékcsökkenés s δ A meghatározható egyensúlyi tőkeállomány értékcsökkenés esetén (9) 7. táblázat Minimális megtakarítási ráta Átlagos megtakarítási ráta Ért. Csökkenés 10% Ért. Csökkenés 5% Ért. Csökkenés 3% 8,44 181,46 552,58 14,61 244, ,82 A három értékcsökkenést tartalmazó modell megtakarítási rátája az optimalizálást követően meghatározható. Azonban az a Ramsey modellnek megfelelően minden egyes időszakra (0-8) más-más. A megtakarítási ráták közül kiválasztható a minimális érték, ennek a felhasználásával adódik a legkisebb egyensúlyi tőkeállomány (7. táblázat). Mivel a megtakarítási ráta folyamatosan változik, az átlagos értékét is figyelembe vettem az egyensúlyi tőkeállomány meghatározásához. A 7. táblázatból megállapítható, hogy az értékcsökkenést tartalmazó modellek egyensúlyi tőkeállománya csak akkor nem éri el a 9,1 egységnyi értéket, amely a záró tőkefeltétel, ha az értékcsökkenés 10% és az időszak minimális megtakarítási rátájával számolunk. Minden más esetben eléri. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A vizsgált növekedési modell tanulmányozása alapján megállapítható, hogy a modell alkalmas arra, hogy megfelelő módosításokkal, korlátozó feltételekkel úgy alakítsuk, hogy valós tapasztalatokkal egybevethető eredményeket szolgáltassanak. Alkalmasnak bizonyult a modell arra, hogy két politikai cikluson keresztül ívelő, hosszú távú, tartós növekedést tükrözzön, illetve sikeresen modelleztük a rövid távú, választó-centrikus szemléleten alapuló politikát. Az értékcsökkenés bevezetésével lehetővé vált a Ramsey és Solow modellek együttes vizsgálata. Az MS Excel Solver használatában nehézségek mutatkoztak mind az alacsony induló tőkeállomány adattal indított, mind az értékcsökkenéssel kiegészített modellek optimalizálása esetén. Kiderült, hogy rendkívül fontos az optimalizálás végeredményeként meghatározásra kerülő i adatok induló értékének megválasztása. A Solver erre nagyon érzékeny, az optimalizálás folyamata optimum érték meghatározása nélkül fejeződhet be. 11
12 IRODALOMJEGYZÉK (1) Kendrick, D. A., Mercado, P., R., Amman, H., M.: Computational economics Princeton University Press (2) Mankiw, N., G.: Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest, (3) Sági, M.:A lakossági elégedettség alakulása. TÁRKI monitor jelentések Budapest 2006, szerk Szivós, P., Tóth, I., Gy (4) Bartus, G., Monostori K., Szabó K.: A fejlesztéspolitikai intézkedések teljes társadalmi költségének becslése. TÁRKI, Budapest, (5) Kornai J.: Négy jellegzetesség. Közgazdasági szemle, XLII évf., sz (6) Taylor J. B., Uhlig H.: "Solving Nonlinear Stochastic Growth Models: A Comparison of Alternative Solution Methods", Journal of Business and Economic Statistics, , 1-17 (7) Dedák I.:A megtakarítások és a növekedés kapcsolata egy kis nyitott gazdaságban, a globalizálódó világban. Gazdasági növekedés Magyarországon (szerk.: Dombi Ákos) Műegyetemi Kiadó
5. szeminárium Solowl I.
Makroökonómia szeminárium 5. szeminárium Solowl I. Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. március 2. Alapegyenletek Termelési függvény: Állandó mérethozadék: Y = F (K, L) zy = F (zk, zl) Y /L =
Részletesebben5. el adás. Solow-modell I. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
I. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Hogyan hat a skális politika a gazdaságra? Mi a pénz? Milyen költségei vannak az inációnak? Hogyan hat a monetáris politika
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.
Gazdasági növekedés II. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. 1. A Solow-modell alapján egy nemzetgazdaság életszínvonalának folyamatos emelkedése a technológiai haladásnak és a népesség magas
RészletesebbenMakroökonómia. 6. szeminárium
Makroökonómia 6. szeminárium Ismétlés: egy főre jutó makromutatók Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó
RészletesebbenA Markowitz modell: kvadratikus programozás
A Markowitz modell: kvadratikus programozás Harry Markowitz 1990-ben kapott Közgazdasági Nobel díjat a portfolió optimalizálási modelljéért. Ld. http://en.wikipedia.org/wiki/harry_markowitz Ennek a legegyszer
RészletesebbenMakroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások
Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások 1. Feladat Az általunk vizsgált gazdaság vállalati szektora az y t = 4, 65k 0,25 t formában
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Az előző részek tartalmából Népességnövekedés L Y t = ak t α L t 1 α Konstans, (1+n) ütemben növekszik Egy főre jutó értékek Egyensúlyi növekedési pálya Összes változó konstans
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenBevezetés a gazdasági növekedés elméletébe
4-5. lecke Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe A Solow-féle növekedési modell. Stacionárius állapot népességnövekedés mellett. A felhalmozás aranyszabálya. A növekedésszámvitel alapegyenlete, a
RészletesebbenMakroökonómia. 5. szeminárium
Makroökonómia 5. szeminárium Mit tudunk eddig? Alapfogalmak Hosszú távú modell Alapvető modellezési keretrendszer Szereplők Piacok Magatartási egyenletek Piaci egyensúlyi feltételek Azonban: statikus modell
RészletesebbenA beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly
7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági
RészletesebbenA Markowitz modell: kvadratikus programozás
A Markowitz modell: kvadratikus programozás Losonczi László Debreceni Egyetem, Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Debrecen, 2011/12 tanév, II. félév Losonczi László (DE) A Markowitz modell 2011/12 tanév,
Részletesebben7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Solow-modell III. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Alkalmazások Hogyan változnak egyensúlyi növekedési pályán az endogén változók? Mi kell a tartós gazdasági
RészletesebbenGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS I.
Gazdasági növekedés I. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS I. 1. Ha a gazdaság az aranyszabály szerinti tőkénél nagyobb tőkemennyiséggel indul, a megtakarítási ráta nőni fog minden más tényező változatlansága
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 10. Előadás Makrogazdasági kínálat és egyensúly Az előadás célja A makrogazdasági kínálat levezetése a következő feladatunk. Ezt a munkapiaci összefüggések
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 4. szemináriurm Solow I.
MAKROÖKONÓMIA 4. szemináriurm Solow I. Révész Sándor Tanszék 2012. március 18. Alapegyenletek Termelési függvény: Állandó mérethozadék: Y = F (K, L) zy = F (zk, zl) Egy munkásra jutó termelés: Y /L = F
RészletesebbenA változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.
Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk
RészletesebbenNépességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Solow-modell II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Reál GDP növekedési üteme (forrás: World Bank) Mit tudunk
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK. Prof. Dr. Tánczos Lászlóné 2015
KÖZLEKEDÉSÜZEMI ÉS KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGI TANSZÉK Prof. Dr. Tánczos Lászlóné 2015 KÖZLEKEDÉSGAZDASÁGTAN BSc. I. KAMATOS KAMATSZÁMÍTÁS (jövőbeni érték számítása) C t = C 0 * (1 + i) t ahol C t a 0. évben ismert
RészletesebbenFELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.
FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS
PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS 2015. február 14. STUDIUM GENERALE KÖZGAZDASÁGTAN SZEKCIÓ I. Választásos,
RészletesebbenMakroökonómia. 3. szeminárium
Makroökonómia 3. szeminárium Amit eddig tudunk Alapfogalmak Nominális és reál GDP, árszínvonal, CPI, infláció, kamat Modellről eddig általában Endogén és exogén változó Magatartási egyenletek és piaci
RészletesebbenMakroökonómia. 9. szeminárium
Makroökonómia 9. szeminárium Ezen a héten Árupiac Kiadási multiplikátor, adómultiplikátor IS görbe (Investment-saving) Árupiac Y = C + I + G Ikea-gazdaságot feltételezünk, extrém rövid táv A vállalati
Részletesebben1. szemináriumi. feladatok. két időszakos fogyasztás/ megtakarítás
1. szemináriumi feladatok két időszakos fogyasztás/ megtakarítás 1. feladat Az általunk vizsgál gazdaság csupán két időszakig működik. A gazdaságban egy reprezentatív fogyasztó hoz döntéseket. A fogyasztó
RészletesebbenFelépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:
RészletesebbenSzabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe
Szabó-bakoseszter Makroökonómia Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe Számítási és geometriai feladatok 1. feladat Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált gazdaságban a gazdasági
RészletesebbenÁrupiac. Munkapiac. Tőkepiac. KF piaca. Pénzpiac. kibocsátás. fogyasztás, beruházás. munkakínálat. munkakereslet. tőkekereslet (tőkekínálat) beruházás
kibocsátás Árupiac fogyasztás, beruházás munkakereslet tőkekereslet (tőkekínálat) Munkapiac Tőkepiac munkakínálat beruházás KF piaca megtakarítás pénzkínálat Pénzpiac pénzkereslet Kaptunk érdekes eredményeket.
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. május 25. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK 18
RészletesebbenMakroökonómia. 8. szeminárium
Makroökonómia 8. szeminárium Jövő héten ZH avagy mi várható? Solow-modellből minden Konvergencia Állandósult állapot Egyensúlyi növekedési pálya Egy főre jutó Hatékonysági egységre jutó Növekedési ütemek
RészletesebbenBudapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL. 2. gyakorló feladat március 21. Tengely Veronika
Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék 2015/2016/2 SOLOW-MODELL 2. gyakorló feladat 2016. március 21. Tengely Veronika A feladat Az általunk vizsgált gazdaságban a fogyasztók a mindenkori jövedelem
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány
RészletesebbenFogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben
Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 4. Előadás Az árupiac és az IS görbe IS-LM rendszer A rövidtávú gazdasági ingadozások modellezésére használt legismertebb modell az úgynevezett
RészletesebbenMikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba
Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk
RészletesebbenSzintvizsga Mikroökonómia május 5.
Szintvizsga Mikroökonómia 2010. május 5. Név:. Fontos tudnivalók: A feladatsor megoldásához számológépet, vonalzót és kék színű tollat használhat! A számításoknál nem elegendő a végeredmény feltüntetése,
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 9. Előadás Makrogazdasági kereslet Makrogazdasági kereslet Aggregált, vagy makrogazdasági keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az árszínvonal
RészletesebbenMikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész
MIKROÖKONÓMIA II. B ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia II. B AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész Készítette: Szakmai felel s: 2011. február A tananyagot készítette: Jack Hirshleifer, Amihai
RészletesebbenSzá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz
Szá molá si feládáttí pusok á Ko zgázdásá gtán I. (BMEGT30A003) tá rgy zá rthelyi dolgozátá hoz 1. feladattípus a megadott adatok alapján lineáris keresleti, vagy kínálati függvény meghatározása 1.1. feladat
RészletesebbenMakroökonómia. 12. hét
Makroökonómia 12. hét A félév végi zárthelyi dolgozatról Nincs összevont vizsga! Javító és utóvizsga van csak, amelyen az a hallgató vehet részt, aki a szemináriumi dolgozat + 40 pontos dolgozat kombinációból
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László
Mikro- és makroökonómia A termelés modellje Szalai László 2017.09.28. Termelés Termelési tényezők piaca Vállalat Értékesítés Inputok Technológia Kibocsátás S K L Termelési függvény Q = f K, L,... ( ) Fogyasztók
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 26. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A javítás
RészletesebbenInfláció, növekedés, gazdaságpolitika
Infláció, növekedés, gazdaságpolitika Makroökonómia - 9. elıadás 1 Az infláció fogalma: a pénzmennyiség megnövekedése, a mögötte álló árualap (termelés) növekedése nélkül, a belsı érték nélküli pénz elértéktelenedése:
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés. Kiss Olivér
MAKROÖKONÓMIA Aggregált kínálati modellek, Philips görbe, Intertemporális döntés Kiss Olivér AS elmélet 4 modell az agregált kínálatra Azonos rövid távú egyenlőség az aggregált kínálatra: Y = Y + α(p P
RészletesebbenGazdasági Információs Rendszerek
Gazdasági Információs Rendszerek 1. előadás Bánhelyi Balázs Alkalmazott Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem 2009 A pénz időértéke Mit jelent a pénz időértéke? Egy forint (dollár, euró, stb.) ma
RészletesebbenA belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük:
1 feladat A belföldi és a külföldi gazdasági szereplőket az alábbi adatokkal jellemezhetjük: U i = D X,i D Y,i, ahol i = belföld,külföld Q X,belföld = K X,belföld Q X,külföld = K X,külföld Q Y,i = K 0,5,
RészletesebbenA Termelésmenedzsment alapjai tárgy gyakorló feladatainak megoldása
azdaság- és Társadalomtudományi Kar Ipari Menedzsment és Vállakozásgazdaságtan Tanszék A Termelésmenedzsment alapjai tárgy gyakorló feladatainak megoldása Készítette: dr. Koltai Tamás egyetemi tanár Budapest,.
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
Részletesebben(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.
(makro modell) Vannak kihasználatlat erőforrások. Árak és a bérek lassan alkalmazkodnak. Az, hogy mit csináltunk most, befolyásolja a következő periódusbeli eseményeket. Minden erőforrást felhasználnak.
RészletesebbenGyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára
Gyakorló feladatok a. zh-ra MM hallgatók számára 1. Egy vállalat termelésének technológiai feltételeit a Q L K függvény írja le. Rövid távon a vállalat 8 egységnyi tőkét használ fel. A tőke ára 000, a
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció
MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció Révész Sándor Makroökonómia Tanszék 2012. március 3. Révész Sándor (Makroökonómia Tanszék) Klasszikus modell - gyakorlat 2012. március 3. 1 / 14 1) Egy országban a rövid távú
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Döntést megalapozó eljárások A döntéshozatal eszközei 29. lecke Döntéshozatal eszközei
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes
Részletesebben13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.
1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi
RészletesebbenSzámítógépes döntéstámogatás OPTIMALIZÁLÁSI FELADATOK A SOLVER HASZNÁLATA
SZDT-03 p. 1/24 Számítógépes döntéstámogatás OPTIMALIZÁLÁSI FELADATOK A SOLVER HASZNÁLATA Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu Előadás
Részletesebben4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Hosszú távú modell Mit csinál a vállalat? Mit
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
RészletesebbenMAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter. 2011. február
MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel
RészletesebbenTermelési tényezők. Alapmodell
Alapmodell A kereskedelem hasznos, ha komparatív előnyök kihasználásán alapul. A gazdaság jól jár. DE nem minden gazdasági szereplő jár jól. A modellben CSAK termékekkel lehetett kereskedni. Termelési
RészletesebbenMicrosoft Excel 2010. Gyakoriság
Microsoft Excel 2010 Gyakoriság Osztályközös gyakorisági tábla Nagy számú mérési adatokat csoportokba (osztályokba) rendezése -> könnyebb áttekintés Osztályokban szereplő adatok száma: osztályokhoz tartozó
RészletesebbenPiaci szerkezet és erõ
. Elõadás Piaci szerkezet és erõ Kovács Norbert SZE KGYK, GT A vállalati árbevétel megoszlása Gazdasági költség + gazdasági profit Számviteli költségek + számviteli profit Explicit költségek + elszámolható
RészletesebbenKözgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK
KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. TESZTFELADATOK
RészletesebbenSorozatok I. Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma)
Sorozatok I. DEFINÍCIÓ: (Számsorozat) A számsorozat olyan függvény, amelynek értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza, értékkészlete a valós számok egy részhalmaza. Jelölés: (a n ), {a n }.
RészletesebbenA Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata
Részletesebbena beruházások hatása Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség
Makroökonómia Gazdasági folyamatok időbeli alakulás. Az infláció, a kibocsátási rés és a munkanélküliség 8. előadás 2010. 04.15. Az elemzés kiterjesztése több időszakra az eddigi keynesi modell és a neoklasszikus
Részletesebben6. Függvények. 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban?
6. Függvények I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Az alábbi függvények közül melyik szigorúan monoton növekvő a 0;1 intervallumban? f x g x cos x h x x ( ) sin x (A) Az f és a h. (B) Mindhárom. (C) Csak az f.
RészletesebbenElméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika
Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége
RészletesebbenMatematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,
RészletesebbenMikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László
Mikro- és makroökonómia Bevezető 2017.09.14. Szalai László Általános információk Tantárgy: Mikro- és Makroökonómia (BMEGT30A001) Kurzuskód: C2 (adatlap: www.kgt.bme.hu) Oktató Szalai László Fogadóóra:
RészletesebbenMakroökonómia. 7. szeminárium
Makroökonómia 7. szeminárium Amit eddig tudunk hosszú táv: Alapfogalmak: GDP, árindexek Hosszú távú (klasszikus) modell: alapvető egyensúlyi összefüggések Solow-modell: konvergencia, növekedés Ami most
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenNEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem
NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelem Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Az alternetívaköltség Az alternatívaköltség megadja, hogy egy adott termék hány egységéről kell lemondanunk
Részletesebben1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés
1. szemináriumi feladatok Ricardói modell Bevezetés Termelési lehetőségek határa Relatív ár Helyettesítési határráta Optimális választás Fogyasztási pont Termelési pont Abszolút előny Komparatív előny
Részletesebben40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia 1. kérdés Ha a banán ára jelent sen emelkedik, akkor ez Magyarországon ceteris paribus a) növeli a CPI értékét és a GDP-deátor értékét is
RészletesebbenTantárgyi program. II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1.
Tantárgyi program II. évfolyam, Pénzügy számvitel szak levelezı képzés MAKROÖKONÓMIA (KÖZGAZDASÁGTAN II.) tantárgy 2012/2013. tanév, 1. félév 1. A tantárgy neve (csoportja): Makroökonómia (Közgazdaságtan
RészletesebbenA pénz időértéke. Vállalati pénzügyek III.-IV. előadások. A pénz időértéke (Time Value of Money)
Vállalati pénzügyek III.-IV. előadások A pénz időértéke A pénz időértéke (Time Value of Money) Egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi jövőbeli pénz. A mai pénz befektethető, kamatot eredményez A
RészletesebbenKözgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet
Universität Miskolci Egyetem, Miskolc, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut és für módszertani Wirtschaftstheorie Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június
KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenMűszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 19. Termelés 1: Technológiai összefüggések modellezése
Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat 3. szeptember 9. Termelés : Technológiai összefüggések modellezése I. Alapfogalmak A vállalkozások célja a profit maximalizálása, ezt a célt a termelésen
Részletesebben1. A vállalat. 1.1 Termelés
II. RÉSZ 69 1. A vállalat Korábbi fejezetekben már szóba került az, hogy különböző gazdasági szereplők tevékenykednek. Ezek közül az előző részben azt vizsgáltuk meg, hogy egy fogyasztó hogyan hozza meg
RészletesebbenBrósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Sorozatok II.
Sorozatok II. DEFINÍCIÓ: (Mértani sorozat) Az (a n ) valós számsorozatot mértani sorozatnak nevezzük, ha van olyan valós szám, amellyel a sorozat bármely tagját megszorozva a következő tagot kapjuk. Jelöléssel:
RészletesebbenOptimumkeresés számítógépen
C Optimumkeresés számítógépen Az optimumok megtalálása mind a gazdasági életben, mind az élet sok más területén nagy jelentőségű. A matematikában számos módszert dolgoztak ki erre a célra, például a függvények
Részletesebben1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):
Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás
RészletesebbenKözgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens
Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd
RészletesebbenSZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT
SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenKépletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv
Képletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv 1. Solow-modell II. 1.1. Munkakiterjeszt tényez munkaer min ségét, képességeit is gyelembe vesszük E - munkakiterjeszt tényez
Részletesebben1. feladat megoldásokkal
1. feladat megoldásokkal Az általunk vizsgált gazdaságban két iparág állít elő termékeket, az és az. A termelés során mindekét iparág reprezentatív vállalata két termelési tényező típust használ egy iparágspecifikusat,
Részletesebben1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek
1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre
RészletesebbenOptimalizálás alapfeladata Legmeredekebb lejtő Lagrange függvény Log-barrier módszer Büntetőfüggvény módszer 2017/
Operációkutatás I. 2017/2018-2. Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet Számítógépes Optimalizálás Tanszék 9. Előadás Az optimalizálás alapfeladata Keressük f függvény maximumát ahol f : R n R és
Részletesebben