BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Levelező tagozat. Külgazdasági vállalkozás szakirány
|
|
- Viktória Balázs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány CUKRÁSZIPARI SÜTŐKEMENCÉKET GYÁRTÓ HAZAI MIKROVÁLLALKOZÁS KÜLPIACRA LÉPÉSÉNEK KIHÍVÁSAI Budapest, 2009 Készítette: Szabó Dániel
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A cukrászipar helyzete Magyarországon A magyar cukrászipar kialakulása A válság hatása a cukrásziparra, fogyasztókra, beszállítókra A sütőkemence, mint cukrászipari termelőeszköz A Reinhardt-91 Kft, mint cukrászipari beszállító bemutatása A cukrászipar környezeti elemzése Politikai környezet Gazdasági környezet Társadalmi-kulturális környezet Technológiai környezet Jogi és szabályozási környezet A Reinhardt-91 Kft. iparági környezetének elemzése A Reinhardt-91 Kft. SWOT elemzése A céghez kapcsolódó érdekcsoportok elemzése Külpiacok Hazai kkv-k az EU közös piacán A külpiacra lépés okai A kis- és középvállalkozások nemzetközivé válását befolyásoló tényezők Exportérett termékkel külpiacra lépni Lehetséges piacok Szlovénia, mint külpiac Ausztria, mint külpiac Csehország, mint külpiac Szlovákia, mint külpiac Lengyelország, mint külpiac Románia, mint külpiac Bulgária, mint külpiac Összegzés Ábrajegyzék Felhasznált irodalom Melléklet A Reinhardt-91 Kft. termékeinek bemutatása
3 1. Bevezetés Minden vállalkozás életében eljön az a pont, amikor döntést kell hoznia a továbblépést illetően. Lehet ez külső, kényszer vagy pusztán józan gondolkodás, előrelátás. Az, hogy mi fog történni 10 év múlva nem 10 év múlva, hanem a mában dől el. Egy ilyen kritikus döntés az, amikor egy vállalkozás nemzetközi szintérre lépésre szánja el magát. Jelen dolgozatban egy ilyen döntéssel, ill. ennek előkészítésével fogok foglalkozni. Dolgozatom címe Cukrászipari sütőkemencéket gyártó hazai mikrovállalkozás külpiacra lépésének kihívásai. A címet, s egyben a témát azért választottam, mert családi vállalkozásunk, a Reinhardt-91 Kft, ahol négy éve dolgozom, most készül a külpiacokon megjelenni. A téma tehát aktuális, a cég jövőjét meghatározó kérdésekkel foglalkozik. Mikrovállalkozásként nagy kihívást jelent a külpiacok felé való nyitás, sok a bizonytalan tényező, melyre a cégnek fel kell készülnie, ha sikeres akar lenni a nemzetközi piacokon. A dolgozat célja, hogy megvizsgálva a cég jelenlegi helyzetét feltárja a saját fejlesztésű gyártmány, a cukrászkemence külpiaci megjelenésének lehetőségeit. A dolgozat első felében a cukrászipart, mint hazai célpiacot mutatom be röviden, melyben kitérek az egyik legfontosabb cukrászipari termelőeszköz, a sütőkemence funkciójára. Ezt követően bemutatom a Reinhardt-91 Kft-t, és ismertetem a cég saját fejlesztésű fő termékét, a sütőkemencét, melyet a vállalkozás az külföldi piacokra kilépve is értékesíteni szeretne. Ezután a cukrászipar hazai környezetét vizsgálom, majd a Reinhardt-91 Kft-t, mint cukrászipari beszállítót elemzem. A dolgozat második felében rátérek a külpiacokra. Ismertetem a hazai kis-, és középvállalkozások lehetőségeit a külföldi piacokon, felvázolom, hogy milyen okok késztetnek egy vállalkozást, hogy hazai piacnál tovább lépjen és termékeivel a külpiacokra is orientálódjon. Megvizsgálom röviden, hogy milyen lehetőségei vannak a kkv-knak a külpiacra lépés (internacionalizáció) tekintetében, mikre kell odafigyelni ahhoz, hogy a vállalkozás a nemzetközi piacokon is sikereket érhessen el. Ezután országonként áttekintem a lehetséges potenciális külpiacokat, mely országok: Szlovénia, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária. 3
4 2. A cukrászipar helyzete Magyarországon 2.1. A magyar cukrászipar kialakulása Hazánkban a 19. század első felében alakult ki a cukrász kézműipar. Ebben az időben Magyarországra több svájci cukrász vándorolt be, akik újszerű készítményeket honosítottak meg, és meggyorsították a cukrász kézműipar fejlődését. A legtöbb kézműipari cukrászműhelyben a cukrásztevékenység több ágazatát is művelték. A 19. század végén, illetve a 20. század elején még békésen megfért egymás mellett a napi fogyasztásra termelt cukrászáru és a tartós édes áru termelése. A magyarországi gyári édesipar bölcsőjének a cukrászipar tekinthető. Kivételt képez ez alól a csokoládégyártás, mert a csokoládékészítés eleve gépesített, gyáripari termelésként indult. A korai csokoládékészítők csak csokoládéitalt készítettek, a cukrászok pedig csak felhasználói voltak a csokoládénak után Gerbeaud Emil vezette be Magyarországon a csokoládés desszert, illetve a bonbon előállítását. Rövid időn belül e termékek termelését átvették a cukrászok is ban a budapesti cukrászok és mézeskalácsosok kiváltak a sütőkkel közös ipartestületből és megalakították a Budapesti Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületét. A testület több mint 100 év elteltével ma is működik, és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete nevet viseli. Akik sokat tettek a cukrász szakma hazai meghonosításáért Dobos C. Józsefet a magyar cukrászipar egyik megteremtőjeként tartják számon. Amikor 31 évesen csemegekereskedést nyitott Budapesten, nagy feltűnést keltett. Üzletében a kor szokásainak megfelelően nemcsak az akkortájt szokásos süteményeket, hanem saját készítésű édességeket is árusított részben ottani fogyasztásra, részben pedig elvitelre ben Dobos C. József feltalálta a később róla elnevezett "dobostortát", amely hamarosan az egész országban, sőt külföldön is igen népszerű lett. Hatalmas sikerének köszönhetően szinte minden cukrászdában követelték a vendégek a Dobos-tortát, de kevés cukrász tudta megfejteni a torta titkát, receptjét. Az utánzatok meg sem közelítették az eredeti tortát ban Dobos József azonban nyugalomba vonult és nagylelkű gesztusként szabad felhasználásra átadta a budapesti ipartestületnek az addig szigorúan őrzött Dobos-torta receptjét, hogy tegye közkinccsé a magyar cukrászok körében. A cukrásztörténelem másik nagy alakja Gerbaud Emil genfi süteménykészítő család sarja, kiválóan tehetséges cukrász és csokoládégyáros. Európa számos nagy cukrászüzletében dolgozott, többek közt Németországban, Franciaországban és Angliában október 1-jén jött Magyarországra és Kugler Henrik cukrászüzletéhez társult a mai Vörösmarty téren. Gerbaud Emil neve a cukrászipar, annak gyors átalakulása és fejlődése a XIX. századvégi Magyarországon egymástól elválaszthatatlan volt. 4
5 A cukrászipar termékeinek jellemzői A 20. század elejétől folyamatosan fejlődő cukrász szakma hagyományt teremtett Magyarországon. Több generáció nőtt már fel ebben a szakmában és az elődöktől szerzett tudást igyekezett megőrizni és új tapasztalatokkal gyarapítani. Az eltelt időben a technológia is folyamatosan fejlődött, melynek köszönhetően rendkívül sok újdonság jelent meg a palettán a fogyasztók nagy örömére. A sütőcukrászati termékeket általánosságban az jellemzi, hogy 1. liszt felhasználásával készülnek, 2. lényeges alkotórészük cukor (vagy egyéb édesítőanyag), 3. elkészítésük lényeges mozzanata a tésztakészítés, 4. a tésztát meg kell sütni. A termékek elkészítésének fő műveletei: 1. nyersanyagelőkészítés 2. tésztaösszeállítás 3. lazítás 4. pihentetés 5. kiszaggatás (formázás) 6. pihentetés és érlelés 7. sütés vagy szárítás 8. kikészítés (töltés, bevonás, beszórás, díszítés stb.) 9. csomagolás Ezen folyamatok közül az egyik legkritikusabb a sütés, amelyhez megfelelő sütőkemence elengedhetetlen. Ha nem elég magas a hőfok, akkor a sütési áru középen nyers marad, ha túl magas, akkor megég a széleken. Nem mindegy, hogy normál vagy hőlégkeveréses sütőben készül a termék, nem mindegy hogy milyen a sütő hőmérséklet-eloszlása. A végeredmény ugyanazon nyersáru esetében a sütést követően (a sütőkemence minőségétől függően) egészen eltérő lehet. A cukrász szakma helyzete A cukrász szakma a kereskedelem és vendéglátó-ipari jellegű foglalkozások körébe, azon belül a cukrász, szakács foglalkozási szakmacsoportba tartozik ben a cukrászok és a szakácsok száma összesen fő körül mozgott (1. ábra). Ezen belül a cukrászok száma ennek az értéknek egyötöd része, mintegy 6000 fő volt. 5
6 1. ábra A cukrász indíthat saját vállalkozást, vagy dolgozhat alkalmazottként. A cukrászokat tipikusan háromféle munkahelyen alkalmazzák. A többségük kis magán vállalkozásokban dolgozik, ezek jellemző mérete 3-4 fő, akik közé értendő a tulajdonos és egy szakképzetlen kisegítő is. A nagyobb szállodák rendelkeznek saját cukrász üzemmel, itt általában fő dolgozik. A harmadik típusú munkahely a cukrász üzem, a tipikus üzemméret a 20 főnél is többet foglalkoztató, de ebből viszonylag kevés van az országban. A Landra, a cukrász szakmának havonta megjelenő szaklap Magyarországon kiadott 4300 példányából mintegy 2000 cukrász vállalkozóknak kerül kézbesítésre. A cukrász vállalkozások száma becslések szerint összesen re tehető Magyarországon. A cukrász szakmára jellemző, hogy magas arányban alkalmaznak pályakezdő fiatalokat, mert az idősebbek között gyakori a pályaelhagyás. A leggyakoribb ok a viszonylag alacsony bér és, hogy a munka nagy fizikai igénybevételt jelent. A szakmára jellemző, hogy a nők aránya valamivel magasabb, mint a férfiaké, számukra még nagyobb nehézséget jelent a megterhelő fizikai munka. A kereskedelem és vendéglátó-ipari ágazat melynek körébe a cukrászok is tartoznak a benne foglalkoztatottak számát tekintve kiemelkedik Budapesten és Pest megyében. A szakácsok és cukrászok iránt az összes többi megyében is van kereslet, mely kiemelten jelentkezik a turisztikailag jelentős országrészekben és nagyobb városokban. 6
7 2. ábra A cukrászdai vendéglátás Budapesten és Pest megyén kívül Bács-Kiskun, Csongrád, Borsod, Szabolcs és Hajdú megyében, ill. Nyugat-Magyarországon, elsősorban Győr és Veszprém megyében jelentős (2. ábra). A fenti adatok alapján a cukrásziparban is érvényesül a Főváros centralizációs hatása. Ennek elsődleges oka, hogy a fizetőképes kereslet itt koncentrálódik. A cukrászok iránti keresletet a turizmus és a vendéglátó ipar növekedése nagyban befolyásolja. Az újonnan épülő nagy vendégforgalmat bonyolító, magas színvonalú ellátást nyújtó szállodák sok cukrásznak kínálnak elhelyezkedési lehetőséget, de a turisztikai helyekre és városokra jellemző nagyszámú, kisméretű cukrászdák, fagylaltozók szintén sok cukrászt alkalmaznak. A kis szállodák, panziók nem alkalmaznak külön cukrászt, többnyire az ő feladataikat is a szakácsokkal végeztetik el. A szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben bővülni fognak. A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 19%-al fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 1000 új munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015-ig. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) Ebből arra következtethetünk, hogy a cukrász vállalkozások száma az elkövetkezendő években folyamatosan nőni fog. 7
8 A kereskedelmi szakmacsoportban dolgozók iránt várhatóan a kisebb szervezetekben, a 10 fő alatti mikrovállalkozásoknál jelentkezik igény, legnagyobb számban Budapesten. A szakmában előre látható bővülési trendből következik, hogy a cukrászipari termelőeszközök, gépek iránt (különösen a koncentráltabb Budapesti, Pest megyei régióban), a kereslet megélénkülése várható. 3. ábra A cukrász szakmában dolgozók között a év közöttiek aránya a legmagasabb (3. ábra). Legtöbbjük néhány éve dolgozik a szakmában, közöttük főleg a családi vállalkozásban dolgozók azok, akik saját vállalkozással rendelkeznek (tulajdonosok), a legnagyobb számban alkalmazottként dolgoznak. A szakma bővülése, új vállalkozások alapítása a tapasztalatot gyűjtött és vállalkozó szellemű szakmabeliek közül várható, akik alkalmazottként kezdték és saját vállalkozás indításába fognak. A jövőben várhatóan nőni fog az új konyhai és előkészítő gépek, berendezések ismeretének és használatának igénye, ami a cukrászipari gépek beszállítóinak térnyerését fogja eredményezni. Fontossá válik továbbá a szabályoknak megfelelő élelmiszer tárolás és feldolgozás ismerete és alkalmazása, továbbá az idegenforgalom erősödésével az idegen nyelvtudás iránti igény. 8
9 2.2 A válság hatása a cukrásziparra, fogyasztókra, beszállítókra A gazdasági válság sajnos a cukrászipari ágazatot sem kímélte és mivel a cukrásztermékek nem tartoznak a napi élelmiszerfogyasztás lételemei közé, a legtöbb fogyasztó először erről a luxusról mond le. Az emberek kevesebb süteményt vesznek, inkább otthon sütnek. A lakodalmakra többen családon belül oldják meg a sütést és legfeljebb a menyasszonyi torta elkészítése marad a cukrászoknak. Természetesen nem csak a cukrász termékek piacán csökkent a vásárlási hajlandóság, a válság hatása általánosságban is keresletcsökkentést eredményezett. Ezt a trendet a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felmérésének eredményei is alátámasztják. 4. ábra (Forrás: A Vásárlási Hajlandóság Index értéke 2009 első negyedévében érte el a legmélyebb értéket, a harmadik negyedévre stabilizálódni látszik (4. ábra). A trendet a GfK Hungária igazgatója, Kozák Ákos is értékelte, mely szerint az eredmények azt igazolják, hogy a gazdasági válság kezdetét követő nagymértékű süllyedés, majd az előző negyedévben tapasztalt jelentős javulás után stabilizálódni látszik a fogyasztói bizalom, és valószínűleg nem várható radikális emelkedése a közeljövőben. Az látható, hogy a lakosság kivár. A válság kitörése után egy évvel, a megváltozott gazdasági körülmények nyomot hagytak a lakosság életvitelén, sok minden átalakult az életükben, és jelenleg talán abban bíznak, hogy rosszabb nem lesz. 9
10 Ebben az időszakban a cukrásziparosok többsége igyekszik fenntartani működését és a piacot a lehető legjobban kiszolgálni, mivel a költségek növekedése mellett csökkentek az értékesítések a potenciális piacon. Az Áfa növekedése is ezt a trendet erősítette, mivel ennek terhét elsősorban a fogyasztók viselik. Az alapanyagok ára folyamatosan nő, ami a cukrászokat is áremelésre kényszeríti. Ez a vidéken (kisebb településeken) működő cukrászdákat érinti a legérzékenyebben, mivel vidéken sokkal erősebb a vásárlók árérzékenysége és az árak növekedésével csökken a vásárlási hajlandóságuk. Van, aki a piac bővítését, vagy akár szinten tartását kiszállítással, mobil árusítással igyekszik megvalósítani. Ehhez azonban hűtött raktérrel rendelkező kiszállító autóra van szükség, amit nem minden vállalkozás tud, vagy akar megfinanszírozni. A kialakult helyzet arra sarkalja a szakmát, hogy ésszerűsítse a termelést, javítsa a munkavégzés hatékonyságát. Ez adott esetben azt jelenti, hogy a jó munkaerőt az átlagosnál jobban kell megfizetni a kevésbé hatékony munkaerő emelt létszámban tartása helyett. Számtalan esetben előfordul, hogy nagy értékű berendezésekkel rendelkező üzemekben nem fordítanak kellő gondot azok kihasználtságára, a dolgozók nem ismerik a hatékonyabb opciókat, például, hogy a gép, berendezés, amivel dolgoznak, egyáltalán mit is tud. A megoldást keresve fel kell tenni a kérdést, hogy a kollégák munkájában minden optimálisan működik-e, elegendő és megfelelő-e a gép és berendezés állománya, ill. azok kihasználtsága. Természetesen a munkaerő hatékonyság adott termelési eszközökkel csak egy meghatározott értékig javítható. Egy adott termék hatékonyabb előállítása vagy jobban képzett szakembert vagy jobb gépeket feltételez. A jobb géphez pénz kell, a legtöbb iparos pedig jelenleg nem egy újabb gépbe való beruházásban látja a kiutat. Ez a helyzet a cukrászipari beszállítók számára is kihívást jelent a gépek piacán. Új gépek értékesítése rendkívül nehézkes ebben az időszakban. Az engedmények mellett a finanszírozásban is segíteni kell a megrendelőket (részletfizetési lehetőséget, halasztott fizetést kell biztosítani). A másik nagy kihívást a multinacionális cégek jelenlétéből adódó kiélezett versenyhelyzet jelenti. A nagy bevásárlóközpontok olcsó import édes áruval árasztják el a piacot, és a fogyasztó közönség jelentős része könnyen dönt az olcsóbb, ám silányabb minőségű termékek javára. A jelen helyzet próbára teszi az alkalmazkodóképességet mind a cukrászipari, mind a beszállítói szektorban. A beruházásokat (felújítás, gépvásárlás, bővítés) a legtöbb cukrászvállalkozásban elhalasztották, kivárnak, ami a cukrászipari beszállító cégeknél eredményezett keresletcsökkenést. Ez a hitelezés, finanszírozás megváltozott feltételeinek is köszönhető. A 1 kis- és középvállalkozások 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nehezebben jut hitelhez az utóbbi fél évben. A kkv szektor tapasztalatai szerint a hitelintézetek reakciója a válságra elsősorban a szigorúbb hitelbírálatban (89,8 százalék), illetve a többletfedezet megkövetelésében (85,6 százalék) jelenik meg. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások 67 százaléka még a jelenlegi helyzetben is venne fel hitelt, míg 25 százalékuk semmiképp se fordulna ehhez a forráshoz. Lezárult az a korszak, amikor könnyen lehet hozzáférni olcsó banki hitelekhez. A kis- és középvállalkozások egyáltalán nem, vagy csak jóval szigorúbb feltételek mellett tudnak külső forráshoz jutni. Az eszközfinanszírozási piacon drámai visszaesés volt tapasztalható a válság következtében: 70 százalékkal csökkent a beruházások száma az elmúlt év hasonló időszakához képest
11 2.3 A sütőkemence, mint cukrászipari termelőeszköz A termelés cukrászipari gépek használata nélkül ma már elképzelhetetlen. A cukrász szakma gépek használata mellett is komoly fizikai igénybevételt jelent a szakmában dolgozóknak, azonban a modern gépek, berendezések nagyban megkönnyítik a cukrászok munkáját. A legfontosabb cukrászipari gépek között (a teljesség igénye nélkül) megtaláljuk a különböző robotmixereket, nyújtó, dagasztó gépeket, melyek a különféle tészták, piskóták masszájának kikeveréséhez, ill. a különböző krémek készítéséhez elengedhetetlenek. A végeredmény (a késztermék) minősége azonban legtöbb esetben azon múlik, hogy hogyan sülnek meg a termékek, így a talán legkritikusabb cukrászipari termelőeszköz maga a kemence. Egy jó sütőkemence megkönnyíti a szakemberek munkáját, mivel kevesebb időt, energiát, munkaerőt kell a sütésre fordítani. A cukrászipari termelésben nagyon fontos, a minőség szinten tartása, növelése. Egy megfelelő sütőkemence hiánya nagyon nagy kihívást jelent a szakmának, és egy adott szinten túl nem is tudnak előre lépni a vállalkozások termelékenységükben. A cukrász árukat általában 180 és 280 C közötti hőmérsékleten sütik. A legfontosabb kívánalom egy sütőkemencével kapcsolatosan a sütési egyenletesség. A sütőtér minden részében egyenlő hőmennyiségre van szükség ahhoz, hogy a nyersáru egyenletesen süljön. Például hiába jó minőségű az alapanyag, gondosan előkészített a nyersáru, ha a sütés végére kiszárad a piskóta. A jelen gazdasági helyzetben a cukrászipari sütőkemencékkel szemben szintén fontos elvárás, hogy energiatakarékos működésükkel az egyre növekvő energia-árakat is képesek legyenek ellensúlyozni. Az egyik kulcskérdés ezzel kapcsolatosan a hatásfok. A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke. A befektetett energia és a hasznos energia különbségéből veszteségünk adódik. A kérdés tehát az, hogy hogyan lehet ezt a veszteséget minimalizálni. A sütők minőségét is döntően a hatásfokuk jellemzi, azaz, hogy milyen mértékben képesek az energiát hasznosítani. Energiatakarékossági szempontból földgázüzemű, légkeveréses sütő az optimális választás, mely lényegesebben kevesebb energiát igényel, mindemellett ideális sütési tulajdonságokkal rendelkezik. Sok cukrász azonban a villanysütőt részesíti előnyben, amelynek az az oka, hogy a villamos sütő a kívánt hőfokot pontosan szinten tartja, nincs különösebb hőingadozás. Ez az egyes termékek Ez azonban folyamatos (és nem kevés) energiafogyasztás mellett valósul meg, míg általában a gázsütők olyan hőcserélő egységgel vannak ellátva, melyek képesek a hőt eltárolni. Egy jól méretezett hőcserélő lehetővé teszi, hogy a sütő szakaszos gázüzem (fűtés) mellett a már eltárolt hőt újra meg újra hasznosítva biztosítsa a megfelelő hőmennyiséget. Ezzel jelentős energia takarítható meg, és egy jó konstrukció esetében az egyenletes sütés ebben az esetben is megvalósul. Fontos kérdés továbbá a sütők megfelelő szigetelése, mivel ennek hiányában a gépből hamar eltávozik a hő, és egy hosszabb leállás után az újbóli felfűtés miatt nő az energiafogyasztás. 11
12 A cukrásziparban használat kemencék: Hagyományos gázüzemű sütő: ez a legismertebb és legelterjedtebb sütőkemence, amit a cukrászok évtizedekig használtak (sokan még ma is használnak ilyet), 2, 3, 4 ajtós kivitelben. A kemence fűtése a beépített lángrózsák folyamatos működtetésével történik, hőcserélő egységgel nem rendelkezik (éppen ezért nem túl energiatakarékos, kb. 3 köbméter gázfogyasztás óránként). Kezelése teljesen manuális, a sütési árut a cukrásznak kell folyamatosan szemmel tartani, a pléheket forgatni, ami miatt a sütés elég munkaigényes feladat. A sütő kapacitása meglehetősen kicsi (ajtónként egy pléh helyezhető be), ami miatt a sütés időtartama nagyon hosszú. Hagyományos elektromos sütő: ugyan azok a külső paraméterei, mint a gázüzemű sütőnek csak a fűtés elektromos üzemmel biztosított. Az elektromos sütő a gázoshoz képest egyenletesebben süt, a beállított hőfokot viszonylag pontosan tartja, de elektromos fogyasztása tetemes (12-14 kw óránként) és ehhez képest 2-4 lemez kapacitás nagyon kevés. Hőlégkeveréses sütők: szinte minden gyártó palettáján megtalálható, általában a tálcákat tartó regál fix, és egy hátsó ventilátor motor biztosítja a légkeverést. Ma ez a legelterjedtebb, tetszőleges számú tálcamérettel, elektromos vagy gázüzemű kivitellel is kapható. Etázs típusú sütőkemencék: viszonylag nagy helyigényű, általában a pékek használják, mivel elsősorban a pékáruk (főleg kenyér) sütésére ajánlott, de cukrászok is használják. A hő csöveken keresztül áramlik a sütőtérbe, ami nagy alapterületű, elválasztott kamrákra (bölcsőkre) van osztva. A gőzfunkció általában szintenként szabályozható. Forgókocsis kemencék: nagy mennyiségű áru sütését teszi lehetővé, vagy akár ennél is több sütőlemez helyezhető egy regálkocsira, amit kompletten lehet a kemence sütőterébe tolni. Pékek, cukrászok is használják. 2.4 A Reinhardt-91 Kft., mint cukrászipari beszállító bemutatása A Reinhardt-91 Kft. családi vállalkozásként 1991 óta működik. Jelenleg 6 főt foglalkoztat érsekcsanádi székhellyel, budapesti telephellyel rendelkezik. A cég elsősorban saját fejlesztésű (elsősorban a cukrásziparban használt) légkeveréses sütőkemencék gyártásával és értékesítésével foglalkozik, emellett a cukrásziparban használatos segédeszközöket (sütőpléhek, regálok, krémeskeretek, tortakarikák, masszahúzó gép stb.) is gyárt egyedi igények szerint, ill. igény szerint egyéb lakatos munkákat is vállal (pl. duplafalú rozsdamentes tartályokat is készít). A cég manufakturális jelleggel működő családi vállalkozás, mely kis létszámmal dolgozik, ismertsége elsősorban a megelégedett cukrászok ajánlásának köszönhető. A cég legfőbb bevételi forrása a légkeveréses sütők gyártásából és értékesítéséből származik. 12
13 A legfontosabb termékek és szolgáltatások - Re-rotti I. forgótálcás sütőkemence (gyártás, leszállítás, beüzemelés) - Re-rotti II. forgókocsis sütőkemence (gyártás, leszállítás, beüzemelés) - Masszahúzó gép - Sütőpléhek - Álló- és gurulós regálok - Tortakarikák, krémeskeretek - Rozsdamentes anyagmegmunkálás, lakatosmunkák kivitelezése A cég komoly versenytársakkal néz szembe a sütőkemencék piacán. Ma már szinte minden nemzetközi gyártó cég terméke jelen van Magyarországon (a versenytársakról külön fejezetben lesz szó) ezért fontos, hogy a sütő nyújtson valami pluszt, amiért érdemes választani. A Reinhardt Re-rotti forgótálcás kemence a légkeveréses sütők között helyezkedik el. Tulajdonképpen egyfajta átmenetet képez a kisebb méretű légkeveréses sütők és a már viszonylag nagyméretű forgókocsis kemencék között. Nem igényel akkora helyet, mint egy nagy, forgókocsis kemence, de ugyanazokkal a tulajdonságokkal (10 lemezes kapacitás, robosztus kivitel) bír, így kisebb cukrászüzemekben, ahol a sütési kapacitást bővíteni szeretnék, de hely szűkében vannak, egyedi alternatívát kínál. Ipari szintű termelékenység kis helyen (1 m 2 -en), ez az, ami a versenytársaktól leginkább megkülönbözteti. Ezen felül a Reinhardt kemence osztott vázú kivitelben is elérhető, ami azt jelenti, hogy amennyiben szűk ajtó vagy ablaknyílások megakadályoznák a sütő bevitelét egy adott helyre, akkor a gép olyan egyedi vázszerkezettel készül, amely a helyszínen kettébontható. A Reinhardt 91 Kft. a Re-rotti forgótálcás cukrászkemencével minden cukrászipari vállalkozást potenciális vevőnek tart, de különösen azon cukrászokat igyekszik megszólítani, akik még régi típusú (hagyományos) kemencével sütnek, és még nem léptek előre a sütési technológia fejlesztésében. Ebben mérésekkel alátámasztott tények állnak rendelkezésre a különbségeket illetően. Az alábbiakban egy hagyományos, három ajtós elektromos kemence és egy gázüzemű Reinhardt forgótálcás cukrászkemence közötti különbségeket elemezzük részletesen. Egy háromajtós hagyományos elektromos kemencét alapul véve, heti 6 napi sütést vizsgálunk. Ha csak napi 5 óra sütést veszünk figyelembe, az heti 30 órát jelent. Ez éves szinten kb óra. A hagyományos elektromos kemencével kb kw óránkénti fogyasztást kell alapul venni. Ha csak 12 kw-tal számolunk, ez éves szinten akkor is kw órát jelent, melynek éves költsége (45 Ft/kWh-val számolva) mintegy Ft-ot jelent, ugyanakkor csak 3 sütőlemezzel lehet sütni egyszerre. A Reinhardt kemencével egyszerre 10 pléhvel lehet sütni, ami a hatékonyságot eleve nagyon megnöveli, az üzemeltetési költségektől függetlenül. 13
14 Számoljunk ugyanannyi sütésre fordított időt a Reinhardt kemencénél is, tehát napi 5 órát, heti 6 napon át, ami szintén 30 óra hetente, 1500 óra évente. A kemence átlagos üzemi gázfogyasztása 1,5 m 3 óránként, így a napi energiafelhasználás kb. 7,5 m 3, a heti kb. 45 m 3, az éves kb m 3. Ez 130 Ft-os gázárral számítva Ft-ot jelent évente. Ez az összeg durván harmada a fent kiszámítottnak, így pusztán az új gép üzemeltetésével több, mint fél millió Ft-ot lehet megtakarítani évente. Ekkor még nem vettük figyelembe a kapacitástöbbletet, ami a három ajtós kemencének több mint háromszorosa. Tehát azzal együtt, hogy fél millió Ft megtakarítható, a sütési kapacitás háromszorosára növekszik. Amennyiben ez a sütési kapacitást az adott cukrászvállalkozás nem tudja teljes egészében kihasználni, akkor értelemszerűen kevesebb időt fognak sütésre fordítani, ami a fenti Ft-os költséget lényegesen tovább csökkenti. A cég kezdettől fogva saját maga szervezte a gyártást és a célpiacnak történő értékesítést is. Mivel a fő termék speciális (sütőipari) igényeket elégít ki, és a célpiac relatív szűk réteget takar, a cég üzletpolitikája kezdettől fogva az volt, hogy a felhasználóknak közvetlenül értékesít. A cég termékeit ezért nem lehet megtalálni semmilyen kis,- és nagykereskedésben, vagy egyéb más közvetítőknél. A vállalkozás a igyekszik a vevőkkel közvetlen kapcsolatot fenntartani, ezért jó kapcsolatokat ápol a szakma érdekképviseletét ellátó legfontosabb szervezettel, a Magyar Cukrásziparosok Országos Ipartestületével (rendszeres látogatója az Ipartestület éves közgyűlésének), ill. folyamatosan hirdet szakmai lapokban. (Pl. a Cukrászmesterben, mely az Ipartestület szakmai újságja, a LANDRA-ban, mely a pékek, cukrászok, fagylaltosok, tésztások lapja.) Ezenfelül a cég rendszeres résztvevője a szakmának szóló legjelentősebb hazai rendezvénynek, az UKBA-nak, a Nemzetközi cukrászati, sütőipari és gasztronómiai szakkiállításnak. Az elmúlt 4 évet tekintve a cég teljesítménye hullámvasút szerű képet ad, sikerekből és kudarcokból egyaránt kijutott a vállalkozásnak ebben az időszakban. A vállalkozás eddig kizárólag a belföldi piacra termelt, de a piac fokozatos telítődésével és a verseny fokozódásával jelentősen szűkült az előrelépés, növekedés lehetősége. A 2006-os év a folyamatos növekedés éve volt, a 2007-es év egy szűk esztendő volt, 2008-ban konszolidálódott a cég működése, a 2009-es (gazdasági válság sújtotta) év az egyik legküzdelmesebb volt a vállalkozás számára. A cég termékei sikeresek ugyan a célpiacon, de a hazai vásárló réteg túl szűk csupán egyetlen szegmens, a kemence és a hozzá tartozó kiegészítők számára. A cég akkor tud versenyképes maradni a piacon, ha a folyamatos és megfelelő mennyiségű megrendeléshez jut, ami az elmúlt évben is csökkenő tendenciát mutatott. Az cég ezért szeretné a terméket a külpiacokon is értékesíteni. A fejlesztések eredményeként a cég ma olyan exportképes berendezéseket gyárt, amelyek Európa szerte értékesíthetők, és értékesítendők. A külpiacra lépés kérdéseivel a negyedik fejezetben foglalkozunk. A hazai piac változásainak megértéséhez elengedetlen megvizsgálnunk a piaci környezetet, amelyhez a PEST elemzés nyújt segítséget. 14
15 3.1. A cukrászipar környezeti elemzése Politikai környezet A magyar cukrásziparra, csakúgy, mint minden más iparágra is hatást gyakorolnak a politikai események. Az elmúlt 2 év ( ) belpolitikai felfordulások sorozatát hozta, olyan eseményekkel, mint a kormány által elvesztett népszavazás, a koalíció felbomlása és a kisebbségi kormányzás, valamint sztrájkok sorozata. A világgazdasági válság hatásaként (is) kialakult hazai pénzügyi helyzet megszorító intézkedéseket tett szükségessé. Ez különösen érzékenyen érintette azon kis- és középvállalkozásokat (ide tartoznak a cukrász vállalkozók is), akiknek bevételei egyébként is jelentősen csökkentek a kereslet visszaesése miatt. A vállalkozások fejlődésük legfőbb akadályát a gyenge belföldi vásárlóerőben, a bizonytalan gazdasági környezetben és a munkaadókat terhelő magas elvonásokban jelölték meg. A cukrászipari vállalkozások növekedésének romló feltételei a beszállítókra közvetlen hatást gyakorol. A Reinhardt-91 Kft. esetében ez az első és második negyedév eladási eredményeiben mutatkozott nagyon szélsőségesen, amikor az értékesítések volumene az egy évvel korábbi értékhez képest közel 60 %-kal csökkent. A szakértői kormány a hazai gazdaság válságának kezelésére vállalkozott, célja a gazdálkodó szervezetek és a lakosság bizalmának helyreállítása, valamint a növekedés beindításának megalapozása volt. A munkavállalók legszélesebb körét foglalkoztató kis és középvállalati szektorban a munkahelyek megőrzése érdekében 1800 milliárd forintos hitelprogramot indítottak el, ezen felül 30 milliárd forintot különítettek el a 4+1 munkanapos foglalkoztatás támogatására. A hitelprogramot jórészt az EU-s támogatások átcsoportosításával, az engedélyezés és folyósítás egyszerűsítésével és gyorsításával nyert forrásokból finanszírozzák. A gazdasági stabilizáció érdekében július 1-től jelentős mértékű adóátrendezés vette kezdetét, ennek legfontosabb eleme a munkára rakódó terhek mérséklése. Idén megkezdődött a jövedelmet terhelő adók csökkentése, ennek szerény mértékű gazdaságélénkítő hatása már jövőre, a világgazdasági visszaesés mérséklődésével érezhető lesz. Az adócsökkentés ellentételezéseként emelték a fogyasztási adót, ami az infláció emelkedésével, a fizetőképes kereslet szűkülésével jár, de az alapvető élelmiszerekre és közszolgáltatásokra alkalmazott kedvezményes 18 százalékos Áfa kulcs némiképp mérsékli, igazságosabbá teszi az áfa és jövedéki adóemelés kedvezőtlen hatását. A cukrászipari termékek, sütemények adóbesorolása nem kis gondot okozott a cukrászoknak. Ebből a sajátos helyzetből már konkrét ügy is kibontakozott az egyik sütemény, a Rigó Jancsi kapcsán. Az adóhatóság szerint ugyanis a klasszikus Rigó Jancsi nevű süteményt 25 százalékos áfával kellene árulni, a cukrászok viszont úgy vélik, a sütemény a 18 százalékos körbe tartozik. 15
16 2009 október 16-án azonban megszületett az Adóhivatal hivatalos álláspontja, mely szerint a cukrászsütemények értékesítése során abban az esetben, ha az adott cukrászsütemény beletartozik az áfatörvény 3/A. számú melléklet I. részében meghatározott körbe (piskóta alapú, liszt felhasználásával készült), az alkalmazandó adómérték 18%. Az alkalmazandó adó mértékére nincs befolyással az, hogy a cukrászsüteményt elviszik, vagy helyben fogyasztják. A Rigó Jancsi példa arra világít rá, hogy a cukrászok minden eszközzel azon vannak, hogy lehetőségekhez képest kihasználják az őket megillető kedvezményeket, és ezzel is elősegítsék versenyképességük javítását, az állam ezzel szemben minden eszközzel igyekszik érvényesíteni az adóemelésből származó lehetséges bevételeit Gazdasági környezet A világgazdasági recesszióval párhuzamosan a magyar gazdaság teljesítménye is jelentősen visszaesett. A bruttó hazai termék (GDP) 2009 I. negyedévében 6,7 százalékkal, az ezt követő három hónapban 7,5 százalékkal, január és szeptember között illetve a három negyedév átlagában a KSH és az Ecostat korlátozott információs bázisra épülő közös gyorsbecslése szerint egyaránt 7,2 százalékkal csökkent. (A szezonális és naptári hatást figyelembe véve a gazdaság III. negyedévi teljesítményének szintje 8,0 százalékkal, az I III. negyedév átlagában 6,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.) Az előző negyedévhez mért szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint 2008 II. negyedéve óta folyamatosan mérséklődik a bruttó hazai termék előállítása, idén a III. negyedévben a csökkenés mértéke 1,8 százalék volt. Az első tíz hónapban a legnagyobb hatással az árak alakulására a világgazdasági válság és a nyomában csökkenő hazai kereslet, az általános forgalmi adó és a jövedéki adó júliusi emelése, valamint a forint árfolyamának alakulása volt. Ennek eredményeként mind a cukrásziparban, mind a beszállító iparban visszaesett a termelés és az eladás volumene az előző évhez képest, amely különösen az első és második negyedévben volt tapasztalható, a harmadik negyedévben azonban már stabilizálódás volt érzékelhető. Az infláció mértéke októberben 4,7 százalék lett a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, ami alig kisebb a vártnál, de ez az érték jövőre már 3 százalék alá kerülhet. Szeptemberben 4,9 százalék volt az árszínvonal emelkedése. Az Áfa emelés júliusi bevezetése óta az elemzők rendre túlbecsülték előrejelzéseikben az elmúlt három hónap inflációs adatát, mert a fogyasztás csökkenése erősen tompította a magasabb áfa hatását. Az élelmiszerárak a vártnál jobban mérséklődtek, mivel az idényáras élelmiszerek ára jelentős mértékben csökkent. A tizenkét havi fogyasztói árindex a márciusi 9,0 százalékról kisebb kilengésekkel folyamatosan csökkent az idén márciusi 2,9 százalékos mélypontig. Onnan lassan emelkedett a júniusi 3,7 százalékra, míg az Áfa emelés hatására júliusban fel nem ugrott az idei csúcsnak számító 5,1 százalékra, ahonnan a következő két hónapban 0,1 százalékpontos lépesekkel mérséklődött a 4,7 százalékos értékig. 16
17 Mi várható? A magyar gazdaság az idei, 6,5 százalékos zsugorodás után a Citigroup prognózisa szerint 2010-ben már szerény mértékű növekedést is elkönyvelhet (5. ábra). Döntően a hazai kereslet mélyrepülése miatt a magyar gazdaság 2009-et 6,5 százalékos zsugorodással zárja, és 2010-ben sem várható 0,5 százalékot meghaladó GDP-növekedés - áll a Citigroup e héten közzétett, a feltörekvő piacok 2010-es kilátásait összegező elemzésében. A 2010-es növekedés is inkább a nettó exportnak lesz köszönhető, a lakossági fogyasztás és a beruházások volumene jövőre tovább csökken. Citigroup prognózisok GDP-növekedés (százalék) -6,4 0,5 3,2 Munkanélküliség (százalék) 11,1 10,8 9,1 Átlagos euróárfolyam (forint) Alapkamat (év végén) 6,5 5,5 7,0 Infláció (év/év átlag, százalék) 4,0 3,9 3,3 5. ábra ( Mivel az infláció a 2009-es Áfa emelés ellenére meglepően alacsony szinten maradt, a Citigroup előrejelzése szerint 2010-ben a fogyasztói árak emelkedésének mértéke a kereslet alacsony szintje miatt 3,5 százalékhoz fog közelíteni. Mivel inflációs veszély nincs, a jegybank tovább csökkentheti az alapkamatot. A Citigroup prognózisa szerint az irányadó ráta 2010 első felében 5,5 százalékra eshet. A monetáris lazítás ciklusa mindazonáltal a jövő év közepén véget érhet - az eurózónában ekkor már a kamatok emelkedése várható, ami lezárja az utat a forint alapkamatának további csökkentése előtt. Az jegybanki alapkamat csökkenése a hitelekkel rendelkező vállalkozások számára kedvező, mivel ennek hatásaként törlesztő részleteik is csökkennek. A gazdaság stabilizálódása, az infláció és a munkanélküliség várható csökkenése pozitív hatással lesz a fogyasztói környezetre, a kereslet élénkülése várható, ami a cukrászipar és a beszállítók számára növekedési lehetőséget biztosít Társadalmi-kulturális környezet Csökkenő népesség - Elöregedő társadalom Másfél éven belül 10 millió alá olvad a magyarországi népesség. A csökkenő születésszám társadalmunk elöregedését hozza magával, s a fiatalokra ró nagyobb terheket. Bár a születéskor várható élettartam folyamatosan nő, az egészségben eltöltött évek száma elmarad az uniós átlagtól. 17
18 Munkaerő-piaci diszkrimináció és rövid távú politikai érdekek egyaránt közrejátszanak abban, hogy a demográfiai kihívások egyenlőtlen mértékben érintik az egyes korcsoportokat. Az európai trendekhez hasonló hazai demográfiai folyamatok Magyarországon is növelik a nemzedékek egymásra utaltságát. Míg rendszerváltáskor két gyerekre jutott egy öreg, tavalyelőtt kiegyenlítődött a 20 évnél fiatalabbak és a 60 évnél idősebbek aránya (ezt hívják öregedési indexnek), három évtized múlva pedig az idősek lesznek dupla annyian, mint az fiatalok. Állami megtakarítások hiányában a sokasodó nyugdíjasok eltartása az apadó számú aktív populációra hárul. Foglalkoztatottság III. negyedévében a foglalkoztatottak száma és aránya nagy mértékben csökkent, míg a munkanélkülieké jelentősen emelkedett az egy évvel korábbi érékhez képest. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 3 millió 753 ezer fő volt, 138 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, ami 3,5 %-os csökkenést jelent. Ezen belül a férfiak száma mérséklődött jelentősebben, 91 ezerrel, a nőké pedig 47 ezer fővel. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,8 százalékponttal, 55,5 %-ra csökkent. A korcsoportok közül a foglalkoztatottság az idősebb, évesek körében kismértékben emelkedett, a többiben kisebb vagy nagyobb mértékben visszaesett. A mérséklődés leginkább a évesek körében kismértékben emelkedett, a többiben kisebb vagy nagyobb mértékben visszaesett. A mérséklődés leginkább a éves fiatalokat, a éveseket és az éveseket érintette, a fiataloknál közel 12 %-os, utóbbi két esetében pedig több mint 9 %-os létszámcsökkenés következett be III. negyedévében a munkanélküliek száma átlagosan 435 ezer főt tett ki, 108 ezerrel, harmadával többet, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta ugyanezen időszakban 2,6 százalékponttal, 10,4 %-ra emelkedett. 6. ábra (Forrás: KSH) 18
19 A fenti adatokból arra következtethetünk, hogy a biztos jövedelemmel rendelkező vásárlófogyasztó réteg csökkent, amely a cukrászipari termékeket fogyasztó potenciális vásárlók körét is szűkíti. Ez a trend kedvezőtlenül hat a cukrászvállalkozásokra, és indirekt módon a cukrászipari beszállítókra is. A cukrászok között azonban megfigyelhető és pozitívumként megemlítendő, hogy egyre többen tudatosan részesítik előnyben a magyar termékeket. Ez a tudatos vállalkozói réteg, ha teheti, akkor inkább a magyar gyártmányú gépeket (pl. sütőkemencét) vásárol Technológiai környezet A Nyugat-Európában ismert és használt cukrászipari termékek a hazai cukrásziparban is folyamatosan jelennek meg, mind a gépek, mind az alapanyagok területén. Az alapanyagok, gépek, technológiai újítások, a cukrásziparban megjelenő új innovatív termékek egyik legfontosabb fóruma a Németországban kétévente megrendezésre kerülő szakmai világkiállítás (IBA). A sütőipar és cukrászat 2009-es nagy seregszemléjén mintegy látogató vett részt, a kiállítók mintegy 55 országból érkeztek, számuk meghaladta az 1000-et. A Cukrász Ipartestület elnöke, Pataki János egy interjúban elmondta, hogy a kiállításon olyan tapasztalatokat lehet gyűjteni, ami a későbbiek során megfontolandó, hogy Magyarországon is bevezetésre kerüljenek. A hazai cukrászipar fejlesztésében nagy szerepet játszik, hogy az Unióból lehívható támogatásokból a cukrász szakma is profitálhat pályázatok benyújtásával. A pályázati pénzekből jelentős összeg fordítható a hazai ipar fejlesztésére, új gépek beszerzésének lehetőségével a termelés modernizálására. A rendelkezésre álló forrás re a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretein belül mintegy 15 milliárd forint. Az elmúlt három évben a Reinhardt-91 Kft. több kemencét értékesített olyan vevőknek, akik a gépvásárláshoz pénzügyi támogatást kaptak (nyertek) EU-s pályázati alapból. A pályázatok a cég számára is előrelépési lehetőséget jelentenek, mivel a géppark modernizálására, K+F támogatás elnyerése esetében pedig technológiai fejlesztésekre adnak lehetőséget Jogi és szabályozási környezet Az elmúlt két évben sor került a hazai élelmiszeripart szabályozó törvények felülvizsgálatára és aktualizálására került. Ennek eredményeként a szeptember 1-től hatályos élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény több törvényt hatálytalanít, és egységes szemléletű megközelítést teremt. Legfőbb céljai között szerepel az élelmiszerelőállítás és értékesítés elősegítése, a végső fogyasztók egészségének, érdekeinek védelme, az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárának megerősítése. Az élelmiszerlánc-biztonság hatósági felügyeletéért a teljes láncban a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felel. 19
20 A miniszter létrehozta az élelmiszerlánc-felügyeleti szakállamtitkárságot, melynek két főosztálya az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály és az Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály. Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az egységes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el (MGSZH), a cukrászvállalkozók általában ezzel az egységes hatósággal találkoznak. Mi változott és mi nem a cukrászok számára? A cukrászvállalkozók az élelmiszerlánc speciális szereplői. Egyszerre vendéglátók, kézműves mesterek, iparszerű termelők, így összetett szakmai és élelmiszer-biztonsági felelősséggel bírnak. A vállalkozások létesítésének műszaki, technológiai élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és minőségi feltételei az új törvény kapcsán alapvetően nem változnak. Az ipar űzéséhez megfelelő szakképesítés szükséges, hangsúlyosabban jelenik meg az élelmiszervállalkozó élelmiszer-biztonsági felelőssége. Fontos továbbá az önellenőrzés működtetése és a termékek megfelelőségének igazolása a termelés minden szakaszában A Reinhardt-91 Kft. iparági környezetének elemzése A Reinhardt-91 Kft. fő beszállítói A cég fő terméke, a sütőkemence rozsdamentes kivitelben készül, ezért az alapanyagok között a rozsdamentes anyagok jelentős hányadot tesznek ki. A beszállítók között nagy a verseny, a Reinhardt-91 Kft-t folyamatosan kap ajánlatokat különböző cégektől. A rozsdamentes anyagok ára jelentősen nőtt az elmúlt néhány évben, a gazdasági válság pozitívuma a sok negatívum között, hogy a globális kereslet visszaesésével a rozsdamentes anyagok árai mérséklődtek. A kemence kiviteléhez használt inox anyagokat évekig a Thyssen-Krupp Ferroglobus szállította, de cég a kedvezőbb vásárlási feltételek (rugalmasság, kedvező kiszállítási szolgáltatás) miatt jelenleg az Italinox Kft-től vásárol. A költségek csökkentésének reményében a Reinhardt-91 Kft. már megpróbált külföldről rozsdamentes anyagokat vásárolni, de nem járt eredménnyel (nem lett volna rentábilis), így egyelőre a hazai beszerzésnél marad. A rozsdamentes anyagokat beszállító cégek alkuereje a több cég jelenlétéből adódó verseny miatt közepesnek mondható. A cég igyekszik a kemence alkotóelemeit lehetőség szerint saját gyártással előállítani, de ez nem minden alkatrész esetében lehetséges. Bizonyos előre gyártott részelemeket (ajtókeret, szellőzőnyílással ellátott oldalburkolat) a Puskár-fém Kft. szállít a Reinhardt-91 Kft. számára. A Puskár-fém Kft. több mint 10 éve dolgozik a cégnek, megbízható, precíz beszállító, árban rugalmas, alkuereje közepes. A géphez használt motorok (ventilátor motor, forgató motor) beszállítója az Agisys Kft. A cég meglehetősen rugalmas, mivel a különböző motorokat forgalmazó (hajtástechnikával folgalkozó) cégek között szintén nagy a konkurencia. Az árharc a Reinhardt-91 Kft. számára kedvező beszerzést biztosít, mivel az Agisys Kft. többször csökkentett árat a konkurens ajánlatok ellensúlyozására. Az Agisys Kft, mint beszállító alkuereje a céggel szemben a közepesnél gyengébb. 20
Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenRecesszió Magyarországon
Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenA magyar pénzügyi szektor kihívásai
A magyar pénzügyi szektor kihívásai Előadó: Becsei András 2016. november 10. Átmeneti lassulás után jövőre a 4%-ot közelítheti a növekedés, miközben a fogyasztás bővülése közel lehet az évi 5%-hoz Reál
RészletesebbenSzoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság
Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenFÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG
FÜGGETLEN GAZDASÁGI, MUNKAADÓI SZÖVETSÉG POLITIKAILAG PÉNZÜGYILEG JOGILAG ÖNKÉNTES TAGSÁG AZ MGYOSZ KÉPVISELETE ITTHON Részvétel az országos hatáskörű, legfontosabb döntés-előkészítő és döntéshozó testületek
RészletesebbenRövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015
Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenA magyar vegyipar 2008-ban
A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) 1/5 1. június. EMBARGÓ! Közölhető: 1. június -én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal...
RészletesebbenAz MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében
Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k
RészletesebbenEGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények
EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis
RészletesebbenKkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete
Sajtóközlemény azonnal közölhető! Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Budapest, 2017. június 27. Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozás
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenJobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.
2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
RészletesebbenKKV KÖRKÉP április A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása
s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó...nap... óra... perc A kérdező aláírása: igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. április A Figyelő
Részletesebben1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft
441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak
RészletesebbenA magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenA lakáspiac alakulása
A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenA Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.
STATISZTIKAI TÜKÖR 1 I ében 3,-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 1 I, második becslés 1/18 1. december 3. EMBARGÓ! Közölhető: 1. december 3-án reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1
RészletesebbenOptimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat
Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar
RészletesebbenVárakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013
Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2018 Összefoglaló Az adatfelvétel 2017 szeptember-október során került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Nonprofit kft. Rövidtávú
RészletesebbenHELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN
A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe
RészletesebbenA BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT
A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések
RészletesebbenA magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások
A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenŐszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Őszi előrejelzés 2011 2013-ra: holtponton a növekedés Brüsszel, 2011. november 10. Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra
RészletesebbenKÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ
RészletesebbenQuittner Péter - Várhegyi Judit. Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik?
Quittner Péter - Várhegyi Judit Az infláció változó természete IV. Az infláció is velünk öregszik? Cikksorozatunk eddigi részeiben az inflációt befolyásoló olyan strukturális tényezőket mutattunk be, melyek
RészletesebbenA hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák
A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.
RészletesebbenVERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában
VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési
RészletesebbenAJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében
AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária
RészletesebbenTények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban
Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.
RészletesebbenA hitelezés közös érdek Hegedüs Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja
A hitelezés közös érdek Hegeds Éva Alelnök-vezérigazgató A Magyar Bankszövetség Elnökségi tagja Budapest, 2013. november 20. .., mert hitelezés nélkl nincs stabil pénzgyi közvetítő rendszer és nincs gazdasági
RészletesebbenTéli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenHITA roadshow 2012.05.8-10.
HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenTÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév
TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés
RészletesebbenAz építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze
RészletesebbenPénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés
Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenHitelezési folyamatok alacsony kamatkörnyezetben
Hitelezési folyamatok alacsony kamatkörnyezetben Virág Barnabás, MNB ügyvezető igazgató GÉMOSZ Gazdaságpolitikai Fórum Budaörs, 216. május 19. 1 Tartósan alacsony kamatkörnyezetre számíthatunk Az alacsony
RészletesebbenA magyar építőipar számokban
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton
RészletesebbenMelyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013
Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenA 2014-es téli előrejelzés szerint teret nyer a fellendülés
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel/Strasbourg, 2014. február 25. A 2014-es téli előrejelzés szerint teret nyer a fellendülés Az Európai Bizottság téli előrejelzése szerint a legtöbb tagállamban
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2014
Konjunktúrajelentés 0 A Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 0. Konjunktúra felmérésének eredményei 0. április. Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0.0.. Résztvevők 0 Magyar felmérés: résztvevő
RészletesebbenGazdasági Havi Tájékoztató 2015. november
gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenA Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből
A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet
RészletesebbenA magyar vegyipar* 2011-ben
A magyar vegyipar* 2011-ben Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok¹ 2011-ben a globális konjunktúra dinamikája veszített lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2011-ben a világgazdaság
RészletesebbenBerta Dávid Kicsák Gergely: A évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak
Berta Dávid Kicsák Gergely: A 2016. évi alacsony államháztartási hiányhoz a jegybank programjai is hozzájárulnak 2016-ban historikusan alacsony lehet a magyar államháztartás hiánya, melyhez a Magyar Nemzeti
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenA turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?
Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenA magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai
A magyar gazdaság, az államháztartás 2017-2018. évi folyamatai Dr. Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. KT MKT Szakmai Konferencia Budapest, 2017. október 12. Három téma A magyar
RészletesebbenKicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása
Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos
RészletesebbenWEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája
WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.
Részletesebben2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR
1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai
RészletesebbenVisszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására
Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei
RészletesebbenMAGEOSZ Hírek 35.hét / /5 Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa
2013-08-26 MAGEOSZ Hírek 35.hét / 2013 1./5 Némileg nőtt az optimizmus Magyarországon Az idén 0,5 százalékkal, jövőre 1,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a Reuters által megkérdezett elemzők szerint.
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenTÉNYEK, ALAPFOGALMAK II.
2. előadás TÉNYEK, ALAPFOGALMAK II. Mihályi Péter TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI TANÁR Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem MAKROÖKONÓMIA 2 Új fogalmak 1. Infláció (defláció) 2. Kamat(ok) 3. Munkanélküliség
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9
RészletesebbenTrendforduló volt-e 2013?
STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi
RészletesebbenHelyzetkép 2013. augusztus - szeptember
Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. augusztus TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS
Részletesebben20 pontos akcióterv. Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető
20 pontos akcióterv Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető 2017.09.14. Az élelmiszeripar helyzete Az élelmiszeripart a Kormány stratégiai ágazattá nyilvánítja. 2015 20 pontos akcióterv
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenA magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.
A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013
RészletesebbenGERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá
RészletesebbenBEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS
KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának
Részletesebben