BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Levelező tagozat. Külgazdasági vállalkozás szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Levelező tagozat. Külgazdasági vállalkozás szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelező tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány CUKRÁSZIPARI SÜTŐKEMENCÉKET GYÁRTÓ HAZAI MIKROVÁLLALKOZÁS KÜLPIACRA LÉPÉSÉNEK KIHÍVÁSAI Budapest, 2009 Készítette: Szabó Dániel

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A cukrászipar helyzete Magyarországon A magyar cukrászipar kialakulása A válság hatása a cukrásziparra, fogyasztókra, beszállítókra A sütőkemence, mint cukrászipari termelőeszköz A Reinhardt-91 Kft, mint cukrászipari beszállító bemutatása A cukrászipar környezeti elemzése Politikai környezet Gazdasági környezet Társadalmi-kulturális környezet Technológiai környezet Jogi és szabályozási környezet A Reinhardt-91 Kft. iparági környezetének elemzése A Reinhardt-91 Kft. SWOT elemzése A céghez kapcsolódó érdekcsoportok elemzése Külpiacok Hazai kkv-k az EU közös piacán A külpiacra lépés okai A kis- és középvállalkozások nemzetközivé válását befolyásoló tényezők Exportérett termékkel külpiacra lépni Lehetséges piacok Szlovénia, mint külpiac Ausztria, mint külpiac Csehország, mint külpiac Szlovákia, mint külpiac Lengyelország, mint külpiac Románia, mint külpiac Bulgária, mint külpiac Összegzés Ábrajegyzék Felhasznált irodalom Melléklet A Reinhardt-91 Kft. termékeinek bemutatása

3 1. Bevezetés Minden vállalkozás életében eljön az a pont, amikor döntést kell hoznia a továbblépést illetően. Lehet ez külső, kényszer vagy pusztán józan gondolkodás, előrelátás. Az, hogy mi fog történni 10 év múlva nem 10 év múlva, hanem a mában dől el. Egy ilyen kritikus döntés az, amikor egy vállalkozás nemzetközi szintérre lépésre szánja el magát. Jelen dolgozatban egy ilyen döntéssel, ill. ennek előkészítésével fogok foglalkozni. Dolgozatom címe Cukrászipari sütőkemencéket gyártó hazai mikrovállalkozás külpiacra lépésének kihívásai. A címet, s egyben a témát azért választottam, mert családi vállalkozásunk, a Reinhardt-91 Kft, ahol négy éve dolgozom, most készül a külpiacokon megjelenni. A téma tehát aktuális, a cég jövőjét meghatározó kérdésekkel foglalkozik. Mikrovállalkozásként nagy kihívást jelent a külpiacok felé való nyitás, sok a bizonytalan tényező, melyre a cégnek fel kell készülnie, ha sikeres akar lenni a nemzetközi piacokon. A dolgozat célja, hogy megvizsgálva a cég jelenlegi helyzetét feltárja a saját fejlesztésű gyártmány, a cukrászkemence külpiaci megjelenésének lehetőségeit. A dolgozat első felében a cukrászipart, mint hazai célpiacot mutatom be röviden, melyben kitérek az egyik legfontosabb cukrászipari termelőeszköz, a sütőkemence funkciójára. Ezt követően bemutatom a Reinhardt-91 Kft-t, és ismertetem a cég saját fejlesztésű fő termékét, a sütőkemencét, melyet a vállalkozás az külföldi piacokra kilépve is értékesíteni szeretne. Ezután a cukrászipar hazai környezetét vizsgálom, majd a Reinhardt-91 Kft-t, mint cukrászipari beszállítót elemzem. A dolgozat második felében rátérek a külpiacokra. Ismertetem a hazai kis-, és középvállalkozások lehetőségeit a külföldi piacokon, felvázolom, hogy milyen okok késztetnek egy vállalkozást, hogy hazai piacnál tovább lépjen és termékeivel a külpiacokra is orientálódjon. Megvizsgálom röviden, hogy milyen lehetőségei vannak a kkv-knak a külpiacra lépés (internacionalizáció) tekintetében, mikre kell odafigyelni ahhoz, hogy a vállalkozás a nemzetközi piacokon is sikereket érhessen el. Ezután országonként áttekintem a lehetséges potenciális külpiacokat, mely országok: Szlovénia, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária. 3

4 2. A cukrászipar helyzete Magyarországon 2.1. A magyar cukrászipar kialakulása Hazánkban a 19. század első felében alakult ki a cukrász kézműipar. Ebben az időben Magyarországra több svájci cukrász vándorolt be, akik újszerű készítményeket honosítottak meg, és meggyorsították a cukrász kézműipar fejlődését. A legtöbb kézműipari cukrászműhelyben a cukrásztevékenység több ágazatát is művelték. A 19. század végén, illetve a 20. század elején még békésen megfért egymás mellett a napi fogyasztásra termelt cukrászáru és a tartós édes áru termelése. A magyarországi gyári édesipar bölcsőjének a cukrászipar tekinthető. Kivételt képez ez alól a csokoládégyártás, mert a csokoládékészítés eleve gépesített, gyáripari termelésként indult. A korai csokoládékészítők csak csokoládéitalt készítettek, a cukrászok pedig csak felhasználói voltak a csokoládénak után Gerbeaud Emil vezette be Magyarországon a csokoládés desszert, illetve a bonbon előállítását. Rövid időn belül e termékek termelését átvették a cukrászok is ban a budapesti cukrászok és mézeskalácsosok kiváltak a sütőkkel közös ipartestületből és megalakították a Budapesti Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületét. A testület több mint 100 év elteltével ma is működik, és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete nevet viseli. Akik sokat tettek a cukrász szakma hazai meghonosításáért Dobos C. Józsefet a magyar cukrászipar egyik megteremtőjeként tartják számon. Amikor 31 évesen csemegekereskedést nyitott Budapesten, nagy feltűnést keltett. Üzletében a kor szokásainak megfelelően nemcsak az akkortájt szokásos süteményeket, hanem saját készítésű édességeket is árusított részben ottani fogyasztásra, részben pedig elvitelre ben Dobos C. József feltalálta a később róla elnevezett "dobostortát", amely hamarosan az egész országban, sőt külföldön is igen népszerű lett. Hatalmas sikerének köszönhetően szinte minden cukrászdában követelték a vendégek a Dobos-tortát, de kevés cukrász tudta megfejteni a torta titkát, receptjét. Az utánzatok meg sem közelítették az eredeti tortát ban Dobos József azonban nyugalomba vonult és nagylelkű gesztusként szabad felhasználásra átadta a budapesti ipartestületnek az addig szigorúan őrzött Dobos-torta receptjét, hogy tegye közkinccsé a magyar cukrászok körében. A cukrásztörténelem másik nagy alakja Gerbaud Emil genfi süteménykészítő család sarja, kiválóan tehetséges cukrász és csokoládégyáros. Európa számos nagy cukrászüzletében dolgozott, többek közt Németországban, Franciaországban és Angliában október 1-jén jött Magyarországra és Kugler Henrik cukrászüzletéhez társult a mai Vörösmarty téren. Gerbaud Emil neve a cukrászipar, annak gyors átalakulása és fejlődése a XIX. századvégi Magyarországon egymástól elválaszthatatlan volt. 4

5 A cukrászipar termékeinek jellemzői A 20. század elejétől folyamatosan fejlődő cukrász szakma hagyományt teremtett Magyarországon. Több generáció nőtt már fel ebben a szakmában és az elődöktől szerzett tudást igyekezett megőrizni és új tapasztalatokkal gyarapítani. Az eltelt időben a technológia is folyamatosan fejlődött, melynek köszönhetően rendkívül sok újdonság jelent meg a palettán a fogyasztók nagy örömére. A sütőcukrászati termékeket általánosságban az jellemzi, hogy 1. liszt felhasználásával készülnek, 2. lényeges alkotórészük cukor (vagy egyéb édesítőanyag), 3. elkészítésük lényeges mozzanata a tésztakészítés, 4. a tésztát meg kell sütni. A termékek elkészítésének fő műveletei: 1. nyersanyagelőkészítés 2. tésztaösszeállítás 3. lazítás 4. pihentetés 5. kiszaggatás (formázás) 6. pihentetés és érlelés 7. sütés vagy szárítás 8. kikészítés (töltés, bevonás, beszórás, díszítés stb.) 9. csomagolás Ezen folyamatok közül az egyik legkritikusabb a sütés, amelyhez megfelelő sütőkemence elengedhetetlen. Ha nem elég magas a hőfok, akkor a sütési áru középen nyers marad, ha túl magas, akkor megég a széleken. Nem mindegy, hogy normál vagy hőlégkeveréses sütőben készül a termék, nem mindegy hogy milyen a sütő hőmérséklet-eloszlása. A végeredmény ugyanazon nyersáru esetében a sütést követően (a sütőkemence minőségétől függően) egészen eltérő lehet. A cukrász szakma helyzete A cukrász szakma a kereskedelem és vendéglátó-ipari jellegű foglalkozások körébe, azon belül a cukrász, szakács foglalkozási szakmacsoportba tartozik ben a cukrászok és a szakácsok száma összesen fő körül mozgott (1. ábra). Ezen belül a cukrászok száma ennek az értéknek egyötöd része, mintegy 6000 fő volt. 5

6 1. ábra A cukrász indíthat saját vállalkozást, vagy dolgozhat alkalmazottként. A cukrászokat tipikusan háromféle munkahelyen alkalmazzák. A többségük kis magán vállalkozásokban dolgozik, ezek jellemző mérete 3-4 fő, akik közé értendő a tulajdonos és egy szakképzetlen kisegítő is. A nagyobb szállodák rendelkeznek saját cukrász üzemmel, itt általában fő dolgozik. A harmadik típusú munkahely a cukrász üzem, a tipikus üzemméret a 20 főnél is többet foglalkoztató, de ebből viszonylag kevés van az országban. A Landra, a cukrász szakmának havonta megjelenő szaklap Magyarországon kiadott 4300 példányából mintegy 2000 cukrász vállalkozóknak kerül kézbesítésre. A cukrász vállalkozások száma becslések szerint összesen re tehető Magyarországon. A cukrász szakmára jellemző, hogy magas arányban alkalmaznak pályakezdő fiatalokat, mert az idősebbek között gyakori a pályaelhagyás. A leggyakoribb ok a viszonylag alacsony bér és, hogy a munka nagy fizikai igénybevételt jelent. A szakmára jellemző, hogy a nők aránya valamivel magasabb, mint a férfiaké, számukra még nagyobb nehézséget jelent a megterhelő fizikai munka. A kereskedelem és vendéglátó-ipari ágazat melynek körébe a cukrászok is tartoznak a benne foglalkoztatottak számát tekintve kiemelkedik Budapesten és Pest megyében. A szakácsok és cukrászok iránt az összes többi megyében is van kereslet, mely kiemelten jelentkezik a turisztikailag jelentős országrészekben és nagyobb városokban. 6

7 2. ábra A cukrászdai vendéglátás Budapesten és Pest megyén kívül Bács-Kiskun, Csongrád, Borsod, Szabolcs és Hajdú megyében, ill. Nyugat-Magyarországon, elsősorban Győr és Veszprém megyében jelentős (2. ábra). A fenti adatok alapján a cukrásziparban is érvényesül a Főváros centralizációs hatása. Ennek elsődleges oka, hogy a fizetőképes kereslet itt koncentrálódik. A cukrászok iránti keresletet a turizmus és a vendéglátó ipar növekedése nagyban befolyásolja. Az újonnan épülő nagy vendégforgalmat bonyolító, magas színvonalú ellátást nyújtó szállodák sok cukrásznak kínálnak elhelyezkedési lehetőséget, de a turisztikai helyekre és városokra jellemző nagyszámú, kisméretű cukrászdák, fagylaltozók szintén sok cukrászt alkalmaznak. A kis szállodák, panziók nem alkalmaznak külön cukrászt, többnyire az ő feladataikat is a szakácsokkal végeztetik el. A szakmában elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben bővülni fognak. A szakmában dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 19%-al fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 1000 új munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015-ig. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) Ebből arra következtethetünk, hogy a cukrász vállalkozások száma az elkövetkezendő években folyamatosan nőni fog. 7

8 A kereskedelmi szakmacsoportban dolgozók iránt várhatóan a kisebb szervezetekben, a 10 fő alatti mikrovállalkozásoknál jelentkezik igény, legnagyobb számban Budapesten. A szakmában előre látható bővülési trendből következik, hogy a cukrászipari termelőeszközök, gépek iránt (különösen a koncentráltabb Budapesti, Pest megyei régióban), a kereslet megélénkülése várható. 3. ábra A cukrász szakmában dolgozók között a év közöttiek aránya a legmagasabb (3. ábra). Legtöbbjük néhány éve dolgozik a szakmában, közöttük főleg a családi vállalkozásban dolgozók azok, akik saját vállalkozással rendelkeznek (tulajdonosok), a legnagyobb számban alkalmazottként dolgoznak. A szakma bővülése, új vállalkozások alapítása a tapasztalatot gyűjtött és vállalkozó szellemű szakmabeliek közül várható, akik alkalmazottként kezdték és saját vállalkozás indításába fognak. A jövőben várhatóan nőni fog az új konyhai és előkészítő gépek, berendezések ismeretének és használatának igénye, ami a cukrászipari gépek beszállítóinak térnyerését fogja eredményezni. Fontossá válik továbbá a szabályoknak megfelelő élelmiszer tárolás és feldolgozás ismerete és alkalmazása, továbbá az idegenforgalom erősödésével az idegen nyelvtudás iránti igény. 8

9 2.2 A válság hatása a cukrásziparra, fogyasztókra, beszállítókra A gazdasági válság sajnos a cukrászipari ágazatot sem kímélte és mivel a cukrásztermékek nem tartoznak a napi élelmiszerfogyasztás lételemei közé, a legtöbb fogyasztó először erről a luxusról mond le. Az emberek kevesebb süteményt vesznek, inkább otthon sütnek. A lakodalmakra többen családon belül oldják meg a sütést és legfeljebb a menyasszonyi torta elkészítése marad a cukrászoknak. Természetesen nem csak a cukrász termékek piacán csökkent a vásárlási hajlandóság, a válság hatása általánosságban is keresletcsökkentést eredményezett. Ezt a trendet a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felmérésének eredményei is alátámasztják. 4. ábra (Forrás: A Vásárlási Hajlandóság Index értéke 2009 első negyedévében érte el a legmélyebb értéket, a harmadik negyedévre stabilizálódni látszik (4. ábra). A trendet a GfK Hungária igazgatója, Kozák Ákos is értékelte, mely szerint az eredmények azt igazolják, hogy a gazdasági válság kezdetét követő nagymértékű süllyedés, majd az előző negyedévben tapasztalt jelentős javulás után stabilizálódni látszik a fogyasztói bizalom, és valószínűleg nem várható radikális emelkedése a közeljövőben. Az látható, hogy a lakosság kivár. A válság kitörése után egy évvel, a megváltozott gazdasági körülmények nyomot hagytak a lakosság életvitelén, sok minden átalakult az életükben, és jelenleg talán abban bíznak, hogy rosszabb nem lesz. 9

10 Ebben az időszakban a cukrásziparosok többsége igyekszik fenntartani működését és a piacot a lehető legjobban kiszolgálni, mivel a költségek növekedése mellett csökkentek az értékesítések a potenciális piacon. Az Áfa növekedése is ezt a trendet erősítette, mivel ennek terhét elsősorban a fogyasztók viselik. Az alapanyagok ára folyamatosan nő, ami a cukrászokat is áremelésre kényszeríti. Ez a vidéken (kisebb településeken) működő cukrászdákat érinti a legérzékenyebben, mivel vidéken sokkal erősebb a vásárlók árérzékenysége és az árak növekedésével csökken a vásárlási hajlandóságuk. Van, aki a piac bővítését, vagy akár szinten tartását kiszállítással, mobil árusítással igyekszik megvalósítani. Ehhez azonban hűtött raktérrel rendelkező kiszállító autóra van szükség, amit nem minden vállalkozás tud, vagy akar megfinanszírozni. A kialakult helyzet arra sarkalja a szakmát, hogy ésszerűsítse a termelést, javítsa a munkavégzés hatékonyságát. Ez adott esetben azt jelenti, hogy a jó munkaerőt az átlagosnál jobban kell megfizetni a kevésbé hatékony munkaerő emelt létszámban tartása helyett. Számtalan esetben előfordul, hogy nagy értékű berendezésekkel rendelkező üzemekben nem fordítanak kellő gondot azok kihasználtságára, a dolgozók nem ismerik a hatékonyabb opciókat, például, hogy a gép, berendezés, amivel dolgoznak, egyáltalán mit is tud. A megoldást keresve fel kell tenni a kérdést, hogy a kollégák munkájában minden optimálisan működik-e, elegendő és megfelelő-e a gép és berendezés állománya, ill. azok kihasználtsága. Természetesen a munkaerő hatékonyság adott termelési eszközökkel csak egy meghatározott értékig javítható. Egy adott termék hatékonyabb előállítása vagy jobban képzett szakembert vagy jobb gépeket feltételez. A jobb géphez pénz kell, a legtöbb iparos pedig jelenleg nem egy újabb gépbe való beruházásban látja a kiutat. Ez a helyzet a cukrászipari beszállítók számára is kihívást jelent a gépek piacán. Új gépek értékesítése rendkívül nehézkes ebben az időszakban. Az engedmények mellett a finanszírozásban is segíteni kell a megrendelőket (részletfizetési lehetőséget, halasztott fizetést kell biztosítani). A másik nagy kihívást a multinacionális cégek jelenlétéből adódó kiélezett versenyhelyzet jelenti. A nagy bevásárlóközpontok olcsó import édes áruval árasztják el a piacot, és a fogyasztó közönség jelentős része könnyen dönt az olcsóbb, ám silányabb minőségű termékek javára. A jelen helyzet próbára teszi az alkalmazkodóképességet mind a cukrászipari, mind a beszállítói szektorban. A beruházásokat (felújítás, gépvásárlás, bővítés) a legtöbb cukrászvállalkozásban elhalasztották, kivárnak, ami a cukrászipari beszállító cégeknél eredményezett keresletcsökkenést. Ez a hitelezés, finanszírozás megváltozott feltételeinek is köszönhető. A 1 kis- és középvállalkozások 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nehezebben jut hitelhez az utóbbi fél évben. A kkv szektor tapasztalatai szerint a hitelintézetek reakciója a válságra elsősorban a szigorúbb hitelbírálatban (89,8 százalék), illetve a többletfedezet megkövetelésében (85,6 százalék) jelenik meg. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások 67 százaléka még a jelenlegi helyzetben is venne fel hitelt, míg 25 százalékuk semmiképp se fordulna ehhez a forráshoz. Lezárult az a korszak, amikor könnyen lehet hozzáférni olcsó banki hitelekhez. A kis- és középvállalkozások egyáltalán nem, vagy csak jóval szigorúbb feltételek mellett tudnak külső forráshoz jutni. Az eszközfinanszírozási piacon drámai visszaesés volt tapasztalható a válság következtében: 70 százalékkal csökkent a beruházások száma az elmúlt év hasonló időszakához képest

11 2.3 A sütőkemence, mint cukrászipari termelőeszköz A termelés cukrászipari gépek használata nélkül ma már elképzelhetetlen. A cukrász szakma gépek használata mellett is komoly fizikai igénybevételt jelent a szakmában dolgozóknak, azonban a modern gépek, berendezések nagyban megkönnyítik a cukrászok munkáját. A legfontosabb cukrászipari gépek között (a teljesség igénye nélkül) megtaláljuk a különböző robotmixereket, nyújtó, dagasztó gépeket, melyek a különféle tészták, piskóták masszájának kikeveréséhez, ill. a különböző krémek készítéséhez elengedhetetlenek. A végeredmény (a késztermék) minősége azonban legtöbb esetben azon múlik, hogy hogyan sülnek meg a termékek, így a talán legkritikusabb cukrászipari termelőeszköz maga a kemence. Egy jó sütőkemence megkönnyíti a szakemberek munkáját, mivel kevesebb időt, energiát, munkaerőt kell a sütésre fordítani. A cukrászipari termelésben nagyon fontos, a minőség szinten tartása, növelése. Egy megfelelő sütőkemence hiánya nagyon nagy kihívást jelent a szakmának, és egy adott szinten túl nem is tudnak előre lépni a vállalkozások termelékenységükben. A cukrász árukat általában 180 és 280 C közötti hőmérsékleten sütik. A legfontosabb kívánalom egy sütőkemencével kapcsolatosan a sütési egyenletesség. A sütőtér minden részében egyenlő hőmennyiségre van szükség ahhoz, hogy a nyersáru egyenletesen süljön. Például hiába jó minőségű az alapanyag, gondosan előkészített a nyersáru, ha a sütés végére kiszárad a piskóta. A jelen gazdasági helyzetben a cukrászipari sütőkemencékkel szemben szintén fontos elvárás, hogy energiatakarékos működésükkel az egyre növekvő energia-árakat is képesek legyenek ellensúlyozni. Az egyik kulcskérdés ezzel kapcsolatosan a hatásfok. A hatásfok a rendelkezésre álló energia felhasználásának mértéke. A befektetett energia és a hasznos energia különbségéből veszteségünk adódik. A kérdés tehát az, hogy hogyan lehet ezt a veszteséget minimalizálni. A sütők minőségét is döntően a hatásfokuk jellemzi, azaz, hogy milyen mértékben képesek az energiát hasznosítani. Energiatakarékossági szempontból földgázüzemű, légkeveréses sütő az optimális választás, mely lényegesebben kevesebb energiát igényel, mindemellett ideális sütési tulajdonságokkal rendelkezik. Sok cukrász azonban a villanysütőt részesíti előnyben, amelynek az az oka, hogy a villamos sütő a kívánt hőfokot pontosan szinten tartja, nincs különösebb hőingadozás. Ez az egyes termékek Ez azonban folyamatos (és nem kevés) energiafogyasztás mellett valósul meg, míg általában a gázsütők olyan hőcserélő egységgel vannak ellátva, melyek képesek a hőt eltárolni. Egy jól méretezett hőcserélő lehetővé teszi, hogy a sütő szakaszos gázüzem (fűtés) mellett a már eltárolt hőt újra meg újra hasznosítva biztosítsa a megfelelő hőmennyiséget. Ezzel jelentős energia takarítható meg, és egy jó konstrukció esetében az egyenletes sütés ebben az esetben is megvalósul. Fontos kérdés továbbá a sütők megfelelő szigetelése, mivel ennek hiányában a gépből hamar eltávozik a hő, és egy hosszabb leállás után az újbóli felfűtés miatt nő az energiafogyasztás. 11

12 A cukrásziparban használat kemencék: Hagyományos gázüzemű sütő: ez a legismertebb és legelterjedtebb sütőkemence, amit a cukrászok évtizedekig használtak (sokan még ma is használnak ilyet), 2, 3, 4 ajtós kivitelben. A kemence fűtése a beépített lángrózsák folyamatos működtetésével történik, hőcserélő egységgel nem rendelkezik (éppen ezért nem túl energiatakarékos, kb. 3 köbméter gázfogyasztás óránként). Kezelése teljesen manuális, a sütési árut a cukrásznak kell folyamatosan szemmel tartani, a pléheket forgatni, ami miatt a sütés elég munkaigényes feladat. A sütő kapacitása meglehetősen kicsi (ajtónként egy pléh helyezhető be), ami miatt a sütés időtartama nagyon hosszú. Hagyományos elektromos sütő: ugyan azok a külső paraméterei, mint a gázüzemű sütőnek csak a fűtés elektromos üzemmel biztosított. Az elektromos sütő a gázoshoz képest egyenletesebben süt, a beállított hőfokot viszonylag pontosan tartja, de elektromos fogyasztása tetemes (12-14 kw óránként) és ehhez képest 2-4 lemez kapacitás nagyon kevés. Hőlégkeveréses sütők: szinte minden gyártó palettáján megtalálható, általában a tálcákat tartó regál fix, és egy hátsó ventilátor motor biztosítja a légkeverést. Ma ez a legelterjedtebb, tetszőleges számú tálcamérettel, elektromos vagy gázüzemű kivitellel is kapható. Etázs típusú sütőkemencék: viszonylag nagy helyigényű, általában a pékek használják, mivel elsősorban a pékáruk (főleg kenyér) sütésére ajánlott, de cukrászok is használják. A hő csöveken keresztül áramlik a sütőtérbe, ami nagy alapterületű, elválasztott kamrákra (bölcsőkre) van osztva. A gőzfunkció általában szintenként szabályozható. Forgókocsis kemencék: nagy mennyiségű áru sütését teszi lehetővé, vagy akár ennél is több sütőlemez helyezhető egy regálkocsira, amit kompletten lehet a kemence sütőterébe tolni. Pékek, cukrászok is használják. 2.4 A Reinhardt-91 Kft., mint cukrászipari beszállító bemutatása A Reinhardt-91 Kft. családi vállalkozásként 1991 óta működik. Jelenleg 6 főt foglalkoztat érsekcsanádi székhellyel, budapesti telephellyel rendelkezik. A cég elsősorban saját fejlesztésű (elsősorban a cukrásziparban használt) légkeveréses sütőkemencék gyártásával és értékesítésével foglalkozik, emellett a cukrásziparban használatos segédeszközöket (sütőpléhek, regálok, krémeskeretek, tortakarikák, masszahúzó gép stb.) is gyárt egyedi igények szerint, ill. igény szerint egyéb lakatos munkákat is vállal (pl. duplafalú rozsdamentes tartályokat is készít). A cég manufakturális jelleggel működő családi vállalkozás, mely kis létszámmal dolgozik, ismertsége elsősorban a megelégedett cukrászok ajánlásának köszönhető. A cég legfőbb bevételi forrása a légkeveréses sütők gyártásából és értékesítéséből származik. 12

13 A legfontosabb termékek és szolgáltatások - Re-rotti I. forgótálcás sütőkemence (gyártás, leszállítás, beüzemelés) - Re-rotti II. forgókocsis sütőkemence (gyártás, leszállítás, beüzemelés) - Masszahúzó gép - Sütőpléhek - Álló- és gurulós regálok - Tortakarikák, krémeskeretek - Rozsdamentes anyagmegmunkálás, lakatosmunkák kivitelezése A cég komoly versenytársakkal néz szembe a sütőkemencék piacán. Ma már szinte minden nemzetközi gyártó cég terméke jelen van Magyarországon (a versenytársakról külön fejezetben lesz szó) ezért fontos, hogy a sütő nyújtson valami pluszt, amiért érdemes választani. A Reinhardt Re-rotti forgótálcás kemence a légkeveréses sütők között helyezkedik el. Tulajdonképpen egyfajta átmenetet képez a kisebb méretű légkeveréses sütők és a már viszonylag nagyméretű forgókocsis kemencék között. Nem igényel akkora helyet, mint egy nagy, forgókocsis kemence, de ugyanazokkal a tulajdonságokkal (10 lemezes kapacitás, robosztus kivitel) bír, így kisebb cukrászüzemekben, ahol a sütési kapacitást bővíteni szeretnék, de hely szűkében vannak, egyedi alternatívát kínál. Ipari szintű termelékenység kis helyen (1 m 2 -en), ez az, ami a versenytársaktól leginkább megkülönbözteti. Ezen felül a Reinhardt kemence osztott vázú kivitelben is elérhető, ami azt jelenti, hogy amennyiben szűk ajtó vagy ablaknyílások megakadályoznák a sütő bevitelét egy adott helyre, akkor a gép olyan egyedi vázszerkezettel készül, amely a helyszínen kettébontható. A Reinhardt 91 Kft. a Re-rotti forgótálcás cukrászkemencével minden cukrászipari vállalkozást potenciális vevőnek tart, de különösen azon cukrászokat igyekszik megszólítani, akik még régi típusú (hagyományos) kemencével sütnek, és még nem léptek előre a sütési technológia fejlesztésében. Ebben mérésekkel alátámasztott tények állnak rendelkezésre a különbségeket illetően. Az alábbiakban egy hagyományos, három ajtós elektromos kemence és egy gázüzemű Reinhardt forgótálcás cukrászkemence közötti különbségeket elemezzük részletesen. Egy háromajtós hagyományos elektromos kemencét alapul véve, heti 6 napi sütést vizsgálunk. Ha csak napi 5 óra sütést veszünk figyelembe, az heti 30 órát jelent. Ez éves szinten kb óra. A hagyományos elektromos kemencével kb kw óránkénti fogyasztást kell alapul venni. Ha csak 12 kw-tal számolunk, ez éves szinten akkor is kw órát jelent, melynek éves költsége (45 Ft/kWh-val számolva) mintegy Ft-ot jelent, ugyanakkor csak 3 sütőlemezzel lehet sütni egyszerre. A Reinhardt kemencével egyszerre 10 pléhvel lehet sütni, ami a hatékonyságot eleve nagyon megnöveli, az üzemeltetési költségektől függetlenül. 13

14 Számoljunk ugyanannyi sütésre fordított időt a Reinhardt kemencénél is, tehát napi 5 órát, heti 6 napon át, ami szintén 30 óra hetente, 1500 óra évente. A kemence átlagos üzemi gázfogyasztása 1,5 m 3 óránként, így a napi energiafelhasználás kb. 7,5 m 3, a heti kb. 45 m 3, az éves kb m 3. Ez 130 Ft-os gázárral számítva Ft-ot jelent évente. Ez az összeg durván harmada a fent kiszámítottnak, így pusztán az új gép üzemeltetésével több, mint fél millió Ft-ot lehet megtakarítani évente. Ekkor még nem vettük figyelembe a kapacitástöbbletet, ami a három ajtós kemencének több mint háromszorosa. Tehát azzal együtt, hogy fél millió Ft megtakarítható, a sütési kapacitás háromszorosára növekszik. Amennyiben ez a sütési kapacitást az adott cukrászvállalkozás nem tudja teljes egészében kihasználni, akkor értelemszerűen kevesebb időt fognak sütésre fordítani, ami a fenti Ft-os költséget lényegesen tovább csökkenti. A cég kezdettől fogva saját maga szervezte a gyártást és a célpiacnak történő értékesítést is. Mivel a fő termék speciális (sütőipari) igényeket elégít ki, és a célpiac relatív szűk réteget takar, a cég üzletpolitikája kezdettől fogva az volt, hogy a felhasználóknak közvetlenül értékesít. A cég termékeit ezért nem lehet megtalálni semmilyen kis,- és nagykereskedésben, vagy egyéb más közvetítőknél. A vállalkozás a igyekszik a vevőkkel közvetlen kapcsolatot fenntartani, ezért jó kapcsolatokat ápol a szakma érdekképviseletét ellátó legfontosabb szervezettel, a Magyar Cukrásziparosok Országos Ipartestületével (rendszeres látogatója az Ipartestület éves közgyűlésének), ill. folyamatosan hirdet szakmai lapokban. (Pl. a Cukrászmesterben, mely az Ipartestület szakmai újságja, a LANDRA-ban, mely a pékek, cukrászok, fagylaltosok, tésztások lapja.) Ezenfelül a cég rendszeres résztvevője a szakmának szóló legjelentősebb hazai rendezvénynek, az UKBA-nak, a Nemzetközi cukrászati, sütőipari és gasztronómiai szakkiállításnak. Az elmúlt 4 évet tekintve a cég teljesítménye hullámvasút szerű képet ad, sikerekből és kudarcokból egyaránt kijutott a vállalkozásnak ebben az időszakban. A vállalkozás eddig kizárólag a belföldi piacra termelt, de a piac fokozatos telítődésével és a verseny fokozódásával jelentősen szűkült az előrelépés, növekedés lehetősége. A 2006-os év a folyamatos növekedés éve volt, a 2007-es év egy szűk esztendő volt, 2008-ban konszolidálódott a cég működése, a 2009-es (gazdasági válság sújtotta) év az egyik legküzdelmesebb volt a vállalkozás számára. A cég termékei sikeresek ugyan a célpiacon, de a hazai vásárló réteg túl szűk csupán egyetlen szegmens, a kemence és a hozzá tartozó kiegészítők számára. A cég akkor tud versenyképes maradni a piacon, ha a folyamatos és megfelelő mennyiségű megrendeléshez jut, ami az elmúlt évben is csökkenő tendenciát mutatott. Az cég ezért szeretné a terméket a külpiacokon is értékesíteni. A fejlesztések eredményeként a cég ma olyan exportképes berendezéseket gyárt, amelyek Európa szerte értékesíthetők, és értékesítendők. A külpiacra lépés kérdéseivel a negyedik fejezetben foglalkozunk. A hazai piac változásainak megértéséhez elengedetlen megvizsgálnunk a piaci környezetet, amelyhez a PEST elemzés nyújt segítséget. 14

15 3.1. A cukrászipar környezeti elemzése Politikai környezet A magyar cukrásziparra, csakúgy, mint minden más iparágra is hatást gyakorolnak a politikai események. Az elmúlt 2 év ( ) belpolitikai felfordulások sorozatát hozta, olyan eseményekkel, mint a kormány által elvesztett népszavazás, a koalíció felbomlása és a kisebbségi kormányzás, valamint sztrájkok sorozata. A világgazdasági válság hatásaként (is) kialakult hazai pénzügyi helyzet megszorító intézkedéseket tett szükségessé. Ez különösen érzékenyen érintette azon kis- és középvállalkozásokat (ide tartoznak a cukrász vállalkozók is), akiknek bevételei egyébként is jelentősen csökkentek a kereslet visszaesése miatt. A vállalkozások fejlődésük legfőbb akadályát a gyenge belföldi vásárlóerőben, a bizonytalan gazdasági környezetben és a munkaadókat terhelő magas elvonásokban jelölték meg. A cukrászipari vállalkozások növekedésének romló feltételei a beszállítókra közvetlen hatást gyakorol. A Reinhardt-91 Kft. esetében ez az első és második negyedév eladási eredményeiben mutatkozott nagyon szélsőségesen, amikor az értékesítések volumene az egy évvel korábbi értékhez képest közel 60 %-kal csökkent. A szakértői kormány a hazai gazdaság válságának kezelésére vállalkozott, célja a gazdálkodó szervezetek és a lakosság bizalmának helyreállítása, valamint a növekedés beindításának megalapozása volt. A munkavállalók legszélesebb körét foglalkoztató kis és középvállalati szektorban a munkahelyek megőrzése érdekében 1800 milliárd forintos hitelprogramot indítottak el, ezen felül 30 milliárd forintot különítettek el a 4+1 munkanapos foglalkoztatás támogatására. A hitelprogramot jórészt az EU-s támogatások átcsoportosításával, az engedélyezés és folyósítás egyszerűsítésével és gyorsításával nyert forrásokból finanszírozzák. A gazdasági stabilizáció érdekében július 1-től jelentős mértékű adóátrendezés vette kezdetét, ennek legfontosabb eleme a munkára rakódó terhek mérséklése. Idén megkezdődött a jövedelmet terhelő adók csökkentése, ennek szerény mértékű gazdaságélénkítő hatása már jövőre, a világgazdasági visszaesés mérséklődésével érezhető lesz. Az adócsökkentés ellentételezéseként emelték a fogyasztási adót, ami az infláció emelkedésével, a fizetőképes kereslet szűkülésével jár, de az alapvető élelmiszerekre és közszolgáltatásokra alkalmazott kedvezményes 18 százalékos Áfa kulcs némiképp mérsékli, igazságosabbá teszi az áfa és jövedéki adóemelés kedvezőtlen hatását. A cukrászipari termékek, sütemények adóbesorolása nem kis gondot okozott a cukrászoknak. Ebből a sajátos helyzetből már konkrét ügy is kibontakozott az egyik sütemény, a Rigó Jancsi kapcsán. Az adóhatóság szerint ugyanis a klasszikus Rigó Jancsi nevű süteményt 25 százalékos áfával kellene árulni, a cukrászok viszont úgy vélik, a sütemény a 18 százalékos körbe tartozik. 15

16 2009 október 16-án azonban megszületett az Adóhivatal hivatalos álláspontja, mely szerint a cukrászsütemények értékesítése során abban az esetben, ha az adott cukrászsütemény beletartozik az áfatörvény 3/A. számú melléklet I. részében meghatározott körbe (piskóta alapú, liszt felhasználásával készült), az alkalmazandó adómérték 18%. Az alkalmazandó adó mértékére nincs befolyással az, hogy a cukrászsüteményt elviszik, vagy helyben fogyasztják. A Rigó Jancsi példa arra világít rá, hogy a cukrászok minden eszközzel azon vannak, hogy lehetőségekhez képest kihasználják az őket megillető kedvezményeket, és ezzel is elősegítsék versenyképességük javítását, az állam ezzel szemben minden eszközzel igyekszik érvényesíteni az adóemelésből származó lehetséges bevételeit Gazdasági környezet A világgazdasági recesszióval párhuzamosan a magyar gazdaság teljesítménye is jelentősen visszaesett. A bruttó hazai termék (GDP) 2009 I. negyedévében 6,7 százalékkal, az ezt követő három hónapban 7,5 százalékkal, január és szeptember között illetve a három negyedév átlagában a KSH és az Ecostat korlátozott információs bázisra épülő közös gyorsbecslése szerint egyaránt 7,2 százalékkal csökkent. (A szezonális és naptári hatást figyelembe véve a gazdaság III. negyedévi teljesítményének szintje 8,0 százalékkal, az I III. negyedév átlagában 6,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.) Az előző negyedévhez mért szezonálisan és naptári hatással kiigazított adatok szerint 2008 II. negyedéve óta folyamatosan mérséklődik a bruttó hazai termék előállítása, idén a III. negyedévben a csökkenés mértéke 1,8 százalék volt. Az első tíz hónapban a legnagyobb hatással az árak alakulására a világgazdasági válság és a nyomában csökkenő hazai kereslet, az általános forgalmi adó és a jövedéki adó júliusi emelése, valamint a forint árfolyamának alakulása volt. Ennek eredményeként mind a cukrásziparban, mind a beszállító iparban visszaesett a termelés és az eladás volumene az előző évhez képest, amely különösen az első és második negyedévben volt tapasztalható, a harmadik negyedévben azonban már stabilizálódás volt érzékelhető. Az infláció mértéke októberben 4,7 százalék lett a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, ami alig kisebb a vártnál, de ez az érték jövőre már 3 százalék alá kerülhet. Szeptemberben 4,9 százalék volt az árszínvonal emelkedése. Az Áfa emelés júliusi bevezetése óta az elemzők rendre túlbecsülték előrejelzéseikben az elmúlt három hónap inflációs adatát, mert a fogyasztás csökkenése erősen tompította a magasabb áfa hatását. Az élelmiszerárak a vártnál jobban mérséklődtek, mivel az idényáras élelmiszerek ára jelentős mértékben csökkent. A tizenkét havi fogyasztói árindex a márciusi 9,0 százalékról kisebb kilengésekkel folyamatosan csökkent az idén márciusi 2,9 százalékos mélypontig. Onnan lassan emelkedett a júniusi 3,7 százalékra, míg az Áfa emelés hatására júliusban fel nem ugrott az idei csúcsnak számító 5,1 százalékra, ahonnan a következő két hónapban 0,1 százalékpontos lépesekkel mérséklődött a 4,7 százalékos értékig. 16

17 Mi várható? A magyar gazdaság az idei, 6,5 százalékos zsugorodás után a Citigroup prognózisa szerint 2010-ben már szerény mértékű növekedést is elkönyvelhet (5. ábra). Döntően a hazai kereslet mélyrepülése miatt a magyar gazdaság 2009-et 6,5 százalékos zsugorodással zárja, és 2010-ben sem várható 0,5 százalékot meghaladó GDP-növekedés - áll a Citigroup e héten közzétett, a feltörekvő piacok 2010-es kilátásait összegező elemzésében. A 2010-es növekedés is inkább a nettó exportnak lesz köszönhető, a lakossági fogyasztás és a beruházások volumene jövőre tovább csökken. Citigroup prognózisok GDP-növekedés (százalék) -6,4 0,5 3,2 Munkanélküliség (százalék) 11,1 10,8 9,1 Átlagos euróárfolyam (forint) Alapkamat (év végén) 6,5 5,5 7,0 Infláció (év/év átlag, százalék) 4,0 3,9 3,3 5. ábra (http://ecoline.hu/piac/ _citigroup_danske_bank_prognozis/print.aspx) Mivel az infláció a 2009-es Áfa emelés ellenére meglepően alacsony szinten maradt, a Citigroup előrejelzése szerint 2010-ben a fogyasztói árak emelkedésének mértéke a kereslet alacsony szintje miatt 3,5 százalékhoz fog közelíteni. Mivel inflációs veszély nincs, a jegybank tovább csökkentheti az alapkamatot. A Citigroup prognózisa szerint az irányadó ráta 2010 első felében 5,5 százalékra eshet. A monetáris lazítás ciklusa mindazonáltal a jövő év közepén véget érhet - az eurózónában ekkor már a kamatok emelkedése várható, ami lezárja az utat a forint alapkamatának további csökkentése előtt. Az jegybanki alapkamat csökkenése a hitelekkel rendelkező vállalkozások számára kedvező, mivel ennek hatásaként törlesztő részleteik is csökkennek. A gazdaság stabilizálódása, az infláció és a munkanélküliség várható csökkenése pozitív hatással lesz a fogyasztói környezetre, a kereslet élénkülése várható, ami a cukrászipar és a beszállítók számára növekedési lehetőséget biztosít Társadalmi-kulturális környezet Csökkenő népesség - Elöregedő társadalom Másfél éven belül 10 millió alá olvad a magyarországi népesség. A csökkenő születésszám társadalmunk elöregedését hozza magával, s a fiatalokra ró nagyobb terheket. Bár a születéskor várható élettartam folyamatosan nő, az egészségben eltöltött évek száma elmarad az uniós átlagtól. 17

18 Munkaerő-piaci diszkrimináció és rövid távú politikai érdekek egyaránt közrejátszanak abban, hogy a demográfiai kihívások egyenlőtlen mértékben érintik az egyes korcsoportokat. Az európai trendekhez hasonló hazai demográfiai folyamatok Magyarországon is növelik a nemzedékek egymásra utaltságát. Míg rendszerváltáskor két gyerekre jutott egy öreg, tavalyelőtt kiegyenlítődött a 20 évnél fiatalabbak és a 60 évnél idősebbek aránya (ezt hívják öregedési indexnek), három évtized múlva pedig az idősek lesznek dupla annyian, mint az fiatalok. Állami megtakarítások hiányában a sokasodó nyugdíjasok eltartása az apadó számú aktív populációra hárul. Foglalkoztatottság III. negyedévében a foglalkoztatottak száma és aránya nagy mértékben csökkent, míg a munkanélkülieké jelentősen emelkedett az egy évvel korábbi érékhez képest. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 3 millió 753 ezer fő volt, 138 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, ami 3,5 %-os csökkenést jelent. Ezen belül a férfiak száma mérséklődött jelentősebben, 91 ezerrel, a nőké pedig 47 ezer fővel. A foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,8 százalékponttal, 55,5 %-ra csökkent. A korcsoportok közül a foglalkoztatottság az idősebb, évesek körében kismértékben emelkedett, a többiben kisebb vagy nagyobb mértékben visszaesett. A mérséklődés leginkább a évesek körében kismértékben emelkedett, a többiben kisebb vagy nagyobb mértékben visszaesett. A mérséklődés leginkább a éves fiatalokat, a éveseket és az éveseket érintette, a fiataloknál közel 12 %-os, utóbbi két esetében pedig több mint 9 %-os létszámcsökkenés következett be III. negyedévében a munkanélküliek száma átlagosan 435 ezer főt tett ki, 108 ezerrel, harmadával többet, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta ugyanezen időszakban 2,6 százalékponttal, 10,4 %-ra emelkedett. 6. ábra (Forrás: KSH) 18

19 A fenti adatokból arra következtethetünk, hogy a biztos jövedelemmel rendelkező vásárlófogyasztó réteg csökkent, amely a cukrászipari termékeket fogyasztó potenciális vásárlók körét is szűkíti. Ez a trend kedvezőtlenül hat a cukrászvállalkozásokra, és indirekt módon a cukrászipari beszállítókra is. A cukrászok között azonban megfigyelhető és pozitívumként megemlítendő, hogy egyre többen tudatosan részesítik előnyben a magyar termékeket. Ez a tudatos vállalkozói réteg, ha teheti, akkor inkább a magyar gyártmányú gépeket (pl. sütőkemencét) vásárol Technológiai környezet A Nyugat-Európában ismert és használt cukrászipari termékek a hazai cukrásziparban is folyamatosan jelennek meg, mind a gépek, mind az alapanyagok területén. Az alapanyagok, gépek, technológiai újítások, a cukrásziparban megjelenő új innovatív termékek egyik legfontosabb fóruma a Németországban kétévente megrendezésre kerülő szakmai világkiállítás (IBA). A sütőipar és cukrászat 2009-es nagy seregszemléjén mintegy látogató vett részt, a kiállítók mintegy 55 országból érkeztek, számuk meghaladta az 1000-et. A Cukrász Ipartestület elnöke, Pataki János egy interjúban elmondta, hogy a kiállításon olyan tapasztalatokat lehet gyűjteni, ami a későbbiek során megfontolandó, hogy Magyarországon is bevezetésre kerüljenek. A hazai cukrászipar fejlesztésében nagy szerepet játszik, hogy az Unióból lehívható támogatásokból a cukrász szakma is profitálhat pályázatok benyújtásával. A pályázati pénzekből jelentős összeg fordítható a hazai ipar fejlesztésére, új gépek beszerzésének lehetőségével a termelés modernizálására. A rendelkezésre álló forrás re a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretein belül mintegy 15 milliárd forint. Az elmúlt három évben a Reinhardt-91 Kft. több kemencét értékesített olyan vevőknek, akik a gépvásárláshoz pénzügyi támogatást kaptak (nyertek) EU-s pályázati alapból. A pályázatok a cég számára is előrelépési lehetőséget jelentenek, mivel a géppark modernizálására, K+F támogatás elnyerése esetében pedig technológiai fejlesztésekre adnak lehetőséget Jogi és szabályozási környezet Az elmúlt két évben sor került a hazai élelmiszeripart szabályozó törvények felülvizsgálatára és aktualizálására került. Ennek eredményeként a szeptember 1-től hatályos élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény több törvényt hatálytalanít, és egységes szemléletű megközelítést teremt. Legfőbb céljai között szerepel az élelmiszerelőállítás és értékesítés elősegítése, a végső fogyasztók egészségének, érdekeinek védelme, az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés és szankcionálás eszköztárának megerősítése. Az élelmiszerlánc-biztonság hatósági felügyeletéért a teljes láncban a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felel. 19

20 A miniszter létrehozta az élelmiszerlánc-felügyeleti szakállamtitkárságot, melynek két főosztálya az Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály és az Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály. Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét az egységes élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el (MGSZH), a cukrászvállalkozók általában ezzel az egységes hatósággal találkoznak. Mi változott és mi nem a cukrászok számára? A cukrászvállalkozók az élelmiszerlánc speciális szereplői. Egyszerre vendéglátók, kézműves mesterek, iparszerű termelők, így összetett szakmai és élelmiszer-biztonsági felelősséggel bírnak. A vállalkozások létesítésének műszaki, technológiai élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és minőségi feltételei az új törvény kapcsán alapvetően nem változnak. Az ipar űzéséhez megfelelő szakképesítés szükséges, hangsúlyosabban jelenik meg az élelmiszervállalkozó élelmiszer-biztonsági felelőssége. Fontos továbbá az önellenőrzés működtetése és a termékek megfelelőségének igazolása a termelés minden szakaszában A Reinhardt-91 Kft. iparági környezetének elemzése A Reinhardt-91 Kft. fő beszállítói A cég fő terméke, a sütőkemence rozsdamentes kivitelben készül, ezért az alapanyagok között a rozsdamentes anyagok jelentős hányadot tesznek ki. A beszállítók között nagy a verseny, a Reinhardt-91 Kft-t folyamatosan kap ajánlatokat különböző cégektől. A rozsdamentes anyagok ára jelentősen nőtt az elmúlt néhány évben, a gazdasági válság pozitívuma a sok negatívum között, hogy a globális kereslet visszaesésével a rozsdamentes anyagok árai mérséklődtek. A kemence kiviteléhez használt inox anyagokat évekig a Thyssen-Krupp Ferroglobus szállította, de cég a kedvezőbb vásárlási feltételek (rugalmasság, kedvező kiszállítási szolgáltatás) miatt jelenleg az Italinox Kft-től vásárol. A költségek csökkentésének reményében a Reinhardt-91 Kft. már megpróbált külföldről rozsdamentes anyagokat vásárolni, de nem járt eredménnyel (nem lett volna rentábilis), így egyelőre a hazai beszerzésnél marad. A rozsdamentes anyagokat beszállító cégek alkuereje a több cég jelenlétéből adódó verseny miatt közepesnek mondható. A cég igyekszik a kemence alkotóelemeit lehetőség szerint saját gyártással előállítani, de ez nem minden alkatrész esetében lehetséges. Bizonyos előre gyártott részelemeket (ajtókeret, szellőzőnyílással ellátott oldalburkolat) a Puskár-fém Kft. szállít a Reinhardt-91 Kft. számára. A Puskár-fém Kft. több mint 10 éve dolgozik a cégnek, megbízható, precíz beszállító, árban rugalmas, alkuereje közepes. A géphez használt motorok (ventilátor motor, forgató motor) beszállítója az Agisys Kft. A cég meglehetősen rugalmas, mivel a különböző motorokat forgalmazó (hajtástechnikával folgalkozó) cégek között szintén nagy a konkurencia. Az árharc a Reinhardt-91 Kft. számára kedvező beszerzést biztosít, mivel az Agisys Kft. többször csökkentett árat a konkurens ajánlatok ellensúlyozására. Az Agisys Kft, mint beszállító alkuereje a céggel szemben a közepesnél gyengébb. 20

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november

Gazdasági Havi Tájékoztató 2015. november gh Gazdasági Havi Tájékoztató 215. november Alábbi rövid elemzésünkben azt vizsgáljuk meg, hogy a hazai vállalkozások általában milyen célból használják az internetet. Az elemzés a Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP

Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Munkaerő-piaci visszacsatoló és oktatásfejlesztési döntéstámogató rendszer kialakítása AP Az előrejelzés szempontjai 1. A munkapiac leírása és foglalkoztatási igények előrejelzése. 2. Az oktatási igények

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak

Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Növekedési Hitelprogram agrárvállalkozóknak Vidékfejlesztésre 1300 milliárd forint - EU-pályázatok, támogatások, finanszírozás konferencia Plajner Ádám Elemző, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Medint Group Debrecen

Medint Group Debrecen Medint Group Debrecen Megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató csoport http://medint-group.hu Debrecen, Vármegyeháza u. 11. dr. Magyari László ügyvezető igazgató A cégcsoport tagjai - jelenlegi

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP)

Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) Nagy Márton, Palotai Dániel MNB 213. április 4. 28.I. II. III. IV. 29.I. II. III. IV. 21.I. II. III. IV. 211.I. II. III. IV. 212.I. II. III. IV. A válság kitörése

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet Dr. Szántó Szilvia Marketingkörnyezet Az előadás témái 1./ Marketingkörnyezet jellemzése 2./ A mikrokörnyezet alkotóelemei 3./ A makrokörnyezet jellemzése Marketingkörnyezet Azok a külső tényezők és erők,

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben