Pannon Egyetem. Kis Ádám. Doktori (phd) értekezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pannon Egyetem. Kis Ádám. Doktori (phd) értekezés"

Átírás

1 Pannon Egyetem Nyelvtudományi és Neveléstudományi Doktori Iskola Nyelvtudományi Program, pszicholingvisztikai alprogram Vezető: dr. Lengyel Zsolt Kis Ádám Szöveg a digitális térben Doktori (phd) értekezés BICSKE, 2008

2

3 TARTALOM Előszó... 9 Kivonatok Szakirodalmi összefoglaló Bevezetés A sz{mítógép belép az írószerek sor{ba Célkitűzés A gondolkod{s lépcsői Hely a nyelvészetben Korszakhat{ron Az inform{ciós technológia korszakv{lt{sai A hordozó, a szöveg és a tartalom közös története H{romrétegű virtualit{s a tartalom A ment{lis szféra A szöveg mint virtu{lis valós{g Tartalom és közösség A tartalom kisaj{tít{sa Könyvnyomtat{s és tartalom A szövegt{rol{s és sz{llít{s m{s eszközei A t{víró és a harmadlagos kód Írógép A tartalom és a nemszöveges kommunik{ció Új szövegvil{g Digit{lis {br{zol{s Szöveg digit{lis {br{zol{sa Képek digit{lis kódol{sa Szöveggép A h{lózat a nagy vil{g A vil{gh{ló és a tartalom tulajdonl{sa A world wide web az éden és a pokol? Összefoglal{s Nyelv szöveg szöveghordozó A szöveg a sz{mítógép felől nézve A szöveg hétköznapi értelemben Mit hallunk, mit l{tunk? Mit írnak az enciklopédi{k, lexikonok, szót{rak, szakkönyvek? [ltal{nos meghat{roz{sok Speci{lis enciklopédikus meghat{roz{sok A nyelvtudom{ny meghat{roz{sai: A nyelv és a szöveg összefüggései A szöveg - produktum A szöveg: langue vagy parole? Ment{lis szöveg... 53

4 Tartalom A szöveg, mint a kommunik{ció anyaga A szöveg és a kommunik{ciós folyamat A szöveg viselkedése a kommunik{ciós csatorn{ban Beszélt vagy írott szöveg A szövegfogalom {ltal{nosít{sa Nyelv, fizika, fiziológia Interakció és narr{ció Szöveg és együttműködés A szöveg életciklus{nak funkcion{lis f{zisai Keletkezés: a szöveg létrehoz{sa A szöveg megtart{sa A szöveg elterjesztése A szöveg felhaszn{l{sa Szöveghordozó Az ír{s a narratív szöveg {br{zol{s{nak alapform{ja Hordozó és szövegminőség Az olvas{s fiziológi{ja A sz{mítógép a nyelvi vil{gban Terminológia és tartalom A sz{mítógép létrejötte a Neumann-elv Az adat A program A kettes sz{mrendszer T{rol{s Sz{mítógép, összekapcsolt sz{mítógépek, nagyvil{g A vil{gh{ló a kommunik{ció forradalma Tim Berners-Lee A digit{lis tér a h{lózat Szöveg a digit{lis térben A sz{mítógép és a szövegtan A szöveg szegment{l{sa a digit{lis térben A sz{mítógép és a szöveg A sz{mítógép funkciói Szöveg és sz{mítógépes szöveg Miből {ll a sz{mítógépes szöveg? Szövegterjedelem A linearit{s megtörése Kontiguit{s és a digit{lis tér A szöveg, mint a sz{mítógépes feldolgoz{s t{rgya A szöveg, mint adat Bevitel T{rol{s [talakít{s Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

5 Tartalom Sz{llít{s Megjelenítés A szöveg mint sz{mítógépes tartalom réteg: A perform{landó szöveg réteg: A digit{lis szöveg réteg: Performanciatípusok Szöveg a sz{mítógépen A szövegkezelés alapkérdései A szöveg tere a sz{mítógépen Hogyan {br{zolja a sz{mítógép a szöveget? A betűk digit{lis {br{zol{sa Fizikai {br{zol{s Numerikus kódok A BCD (Binary Coded Decimal)-kód Alfanumerikus kódok A sz{mítógépes szöveg írott szöveg Nem bin{ris kódok T{vírókód Lyukk{rtyakód Lyukszalagkód Bin{ris kódok Az elhat{rol{s problém{ja Szóhosszak és kódok A betűk {br{zol{sa a sz{mítógépen A bit, a b{jt, a fonéma és a betű A sz{mítógépes szöveg struktúr{ja Szöveges műveletek a sz{mítógépen Hogyan kerül a szöveg a sz{mítógépre? A szöveg kódol{sa a sz{mítógépek sz{m{ra történeti {ttekintés Szövegbevitel a korszerű sz{mítógépes rendszerekben A sz{mítógépes billentyűzetek Ír{s a sz{mítógép billentyűzetén A szöveg megtervezése Kész tervek haszn{lata Egyedi szövegtervek készítése Sablon Stílus A szöveg létrehoz{sa a sz{mítógépen Ír{s a billentyűzeten Ír{s és nyelv Begépelés és tördelés Helyesír{s korrektúra ír{s közben Szövegbevitel billentyűzet nélkül Doktori (phd) disszertáció 5

6 Tartalom Képszövegből szövegszöveg Szöveg {tvétele m{s sz{mítógépes helyről A sz{mítógép mint szöveghordozó A szövegegész és elnevezése a sz{mítógépen A szövegegész hat{rai és belső tagol{sa A szöveg t{rol{sa egyedi sz{mítógépen A szöveg sz{llít{sa az interneten A szövegsz{llít{s hagyom{nyos módjai, a tömörítés A szövegsz{llít{s korszerű módszere, a vil{gh{ló Szövegfeldolgoz{s a sz{mítógépen Szerkesztés Belső egységek Kijelölés Szövegelemek sz{mol{sa Mozg{s a szövegben, mérföldkövek Keresés Szövegrészek mozgat{sa alternatív szövegbeillesztési megold{sok Tipogr{fia és szöveg A tipografikus szöveg nyelvisége az írott szöveg metakommunik{ciója A szövegszerkesztők tipogr{fiai lehetőségei Tagol{s Elv{laszt{s a Wordben Címek és szöveg Jelölt és sz{mozott bekezdések Tov{bbi mérföldkövek a szövegben Implicit hivatkoz{sok Hiperhivatkoz{s dokumentumok között Tipogr{fiai szövegform{z{s Betűtípus Betűv{ltozat Egyéb kiemelések A kiterített szöveg A sz{mítógépes megjelenítés A sz{mítógépes szöveg l{tható form{ja A nyomtatott szöveg A sz{mítógépes nyomtat{s Vésett betűs nyomtatók A grafikus nyomtat{s Megjelenítés Fizikai viszonyok A szöveg szervezése A papíralapú könyvet szimul{ló megjelenítés HTML-alapú internetes szövegek Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

7 Tartalom Az elektronikus levelek szövegei Dinamikus szöveg A vetített szöveg sz{mítógépes epigr{fia Z{rszó A galaxis metafora Környezet és kommunik{ció: galaxis A Gutenberg-galaxis Galaxisok harca és együttélése A galaxiselmélet katasztrófaelmélet? A sz{mítógép mint új szöveghordozó Tézispontok Függelék Segédtanulm{nyok Az internetről letölthető könyvek t{rgy{ban Előzmények Fogalmak A jelenlegi helyzet Digit{lis m{solatok Leg{lis terjesztőhelyek Illeg{lis terjesztőhelyek Érdekek Jogi szempontok Következtetések Összefoglal{s Digit{lis terjesztőhelyek Szövegrögzítés az írógép billentyűzetén Az írógép feltal{l{sa Billentyűzetek Dvořak-billentyűzet Betű{ll{s Helyesír{s-ellenőrzés Címad{s Bibliogr{fia Idézett művek Forr{sok Webhivatkoz{sok Publik{ciók az adott szakterületen Doktori (phd) disszertáció 7

8

9 Előszó szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a m{sik{t s így mindenik determin{lt József Attila Ez a dolgozat összetételében és kivitelében is mutatja szerzőjének helyzetét és törekvéseit: nem elméleti kutat{sok összegzése, hanem egy gyakorló szakember elméleti h{ttérkeresését, kiegészítő tanulm{nyainak következtetéseit és a napi gyakorlata sor{n tett felfedezéseit, gondolkod{si eredményeit tartalmazza. Ennek megfelelően valój{ban nincs benne semmi új: minden eredmény következtetés, mindennek megvan a gyakorlati alapja. Ami ennek ellenére létjogosults{got ad e kétsz{z oldal megír{s{nak, az a szakmaköziség. Kinek szól a dolgozat? Két ir{nyt követ: a t{rgyat alapvetően a nyelv felől közelíti meg, azonban nem hagyhatja figyelmen kívül a sz{mítógép elméleti és gyakorlati vonatkoz{sait sem. Mindazon{ltal a szemlélet alapvetően nyelvi teh{t elsősorban nyelvészeknek szól, és nem informatikusoknak. A szövegnyelvészeti megközelítés azonban {ltal{nosabb a szok{sosn{l: személyes érdeklődésem fókusz{ban a könyv van, sz{momra a szöveg elsősorban a könyv. A munk{m a könyv készítése, ennek megfelelően a kommunik{ció elemei közé sorolódnak olyan jelenségek is, amelyek legal{bbis a létrehozó oldal{n semmiképp nem nyelviek. Nem az anyag, a technológia érdekel, hanem az, hogy van-e jelentősége a megértés tekintetében, hogy mire, hogyan írunk, illetve mit, honnan olvasunk. Ez korl{toz{st jelent: a dolgozat nagyobb részt az olvas{sra ir{nyul: kevésbé foglalkoztat a kommunik{tum fizikai létrehoz{sa, az ír{s, ink{bb az, miképp kerül a befogadóhoz, az hogyan érzékeli és dolgozza fel. Ennek némiképp ellentmond, hogy a dolgozat tipogr{fiai kivitele mintegy metakommunik{ciós megold{sként részét képezi a dolgozat t{rgy{nak. Ezzel eltérek a disszert{ciók kivitelezésének {ltal{nos szok{s{tól, és a lapform{tumot lesz{mítva (A4) könyvszerű kivitelezésre törekszem. A szöveg ir{nyított értelmezését szolg{lja a következetesen kidolgozott és felépített címrendszer: {ltal{ban öt címfokozatot haszn{lok (mindössze 7 esetben voltam kénytelen egy hatodik fokozatot is alkalmazni). A címeket nem sz{moztam, felfigyelve arra, hogy a szakirodalomból is kiszorulóban van ez a szok{s, ami minden bizonnyal a sz{mítógépes szövegek hipertextu{lis lehetőségeivel függ össze. A címrendszerre alapozva hoztam létre az élőfejet, amely a bal tükrön kívül az első címfokozatnak, a jobb tükrön kívül a m{sodik címfokozatnak megfelelő szöveget tartalmazza. Ez a megold{s lehetővé teszi, hogy nemline{ris feldolgoz{s esetén az olvasó pontosan t{jékozódhasson a szövegben. A kenyérszöveg tipogr{fi{ja is v{ltozatos. Az alap a könyvtördelésnek megfelelő sorkiz{rt, beütött bekezdés, de üres területek (címek, {br{k, t{bl{zatok) ut{n nincs beütés. A könyvtipogr{fia szempontjainak megfelelően v{lasztottam a betűform{t (Palatino Linotype), a betűméretet (10,5 pont). A viszonylag kis méretű betű alkalmaz{s{t az olvashatós{g biztosít{sa tekintetében megfelelően ellensúlyozza a viszonylag nagy sorköz (16 pont). A szövegen belül félkövér

10 Előszó és dőlt kiemeléseket alkalmaztam. Eltérő tipogr{fi{val szedtem az idézeteket (dőlt, térközzel elv{lasztott, beljebbezett bekezdések) és a megjegyzéseket (kisebb betűfokozat, beljebbezve). A kenyérszöveget kétfajta jegyzettel l{ttam el: rövid t{jékoztató adatokat l{bjegyzetben közlök (mindössze 39 ilyen van). A nagyobb terjedelmű adatjellegű és szöveges kiegészítéseket végjegyzetbe helyeztem. A főszöveg 11 fejezetre oszlik, beleértve a Bevezetést és a Z{rszót is. Ezen kívül függelékként csatlakozik a szöveghez 5 segédtanulm{ny, amelyek a főszöveghez adnak kiegészítő inform{ciót (és van is r{juk hivatkoz{s a főszövegben). Ezt követi a Bibliogr{fia, amely tartalmazza a nem szakmai idézetek forr{sait és a webhivatkoz{sokat is. Külön szót kell ejteni a könyvszöveg elektronikus péld{ny{ról. A szöveg Word szövegszerkesztőben készült. Az elektronikus szöveg bőségesen tartalmaz belső és külső hiperhivatkoz{sokat, amelyek elektronikus olvas{s sor{n aktívak. Ezek sor{ba tartozik a tartalomjegyzék, de a könyvben tal{lható minden oldalhivatkoz{s is aktív könyvjelző az elektronikus v{ltozatban (kb. 90 db.). Ez a megold{s alapj{t képezheti egy aktív elektronikus (webes vagy szil{rdhordozós) megjelenítésnek is. Az elektronikus szöveglétrehoz{s sor{n sz{mtalan olyan elj{r{st is alkalmaztam, amelyek technológiailag újak, azonban a külső megjelenésen (legal{bbis kinyomtatva) nem érzékelhetők. A elektronikus v{ltozatot tartalmazó lemezen a disszert{ció szövege a Word-form{tum mellett a kinyomtathatós{g javít{sa érdekében pdf-form{tumban is szerepel. Ugyancsak megvan a lemezen a Tézisek szövege Word- és pdf-form{tumban, valamint a saj{t irodalom lenyomatai pdf-form{tumban. * A szövegvil{ggal való megismerkedés sz{momra széles összefüggéseket t{rt fel. Úgy tűnik, a szó nem sz{ll el, hanem maga a vil{g: a hasított fa, a fa neve, a farak{s és a szavak rak{sa. Bicske, {prilis 14-én Kis [d{m 10 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

11 Kivonatok Kis Ád{m: Szöveg a digit{lis térben. Doktori (phd) értekezés Ez a dolgozat a nyelvi produkció kultúrtörténeti és technológiatörténeti aspektus{nak azt a momentum{t prób{lja meg megragadni, amelyet éppen {télünk. Ebben az értelemben mintegy tov{bbgondolja Marshall McLuhannak a Gutenberg-galaxissal kapcsolatos felvetéseit. A nyelv anyagi-technikai összefüggéseiből indul ki, majd p{rhuzamos síkon {ttekinti a sz{mítógép fejlődésének nyelvspecifikus vonatkoz{sait. E bevezetés ut{n részletesen, pragmatikus megközelítéssel (eszközök, technik{k és hat{sok) vizsg{lja a sz{mítógép és a szöveg élő kapcsolat{t. Végül elhelyezi a sz{mítógépet és főképp a vil{gh{lót a szöveges kommunik{ció fejlődéstörténetében, levonva a konzekvenci{t, hogy a korszakv{ltoz{st nem puszt{n a sz{mítógépes szöveg{br{zol{s kialakul{sa, hanem az egym{shoz kapcsolt sz{mítógépeken megjelenő új szövegvil{g, a world wide web jelenti. A szerző, mindennapi tevékenységében mind a könyvkiad{shoz, mint az informatik{- hoz egyar{nt kötődik, szakm{ja gyakorl{sa révén a könyv, a könyvszöveg létrehoz{sa és hat{sa mint nyelvészeti és kommunik{ciós feladatai szinte munkaköri kötelezettségként jelentek meg sz{m{ra. Ez ir{nyú érdeklődése egy{ltal{n nem új keletű: a szöveges kommunik{ció nyelvi-t{rsadalmi összefüggéseivel Fülei-Sz{ntó Endre körében ismerkedett meg, az ő emlékezetes tanszéki konferenci{in tal{lkozott McLuhan és Georges Steiner nevével, ott és akkor vetődtek fel benne eredetileg a szöveg és a kommunik{ció pragmatikus összefüggései. Dolgozat{t a szerző egyértelműen elhat{rolja a sz{mítógépes nyelvészet mindenfajta tudom{nyos vonatkoz{s{tól, melyek ugyan nem ismeretlenek és idegenek a sz{m{ra, gondolatmenete azonban nem tartozik oda. A szöveg sz{mítógépen való megjelenésével foglalkozik, ez nem kötődik a sz{mítógépes nyelvtudom{nyhoz, és különösen nem a sz{mítógépes szövegelemzéshez. Felfogva a technológiai kutat{sok tudom{nyos h{tterét nem érzi egyértelműnek a nyelvtechnológia besorol{s{t a tudom{nyok közé. A dolgozat szempontj{ból a sz{mítógépes nyelvtechnológia az alapkérdéseket lesz{mítva fekete doboz: a szerző haszn{lja, de nem kutatja. A disszert{ciót azonban a szövegnyelvészettől is el kell hat{rolni, ahogyan azt sz{mítógépes nyelvészettel tettük. A szerzőt nem a szövegnyelvészet, hanem maga a szöveg foglalkoztatja. A szöveg sz{m{ra létező valós{g, vizsg{latai hangsúlyozottan létező szövegekre ir{nyulnak. Szövegmegközelítése bizonyosan nem független a strukturalista nyelvészet hat{s{tól. Értelmezésében a szöveg megnyilatkoz{s (vö. Antal: A form{lis nyelvi elemzés), azonban azzal a megkötéssel, hogy elidegeníthetetlen kelléke, tulajdons{ga a megform{l{s, a t{rol{s, a sz{llít{s és mindenek előtt az újrafelidézés. A szöveg itt a kommunik{tum, az a dolog, amit a kommunik{ciós csatorna sz{llít. A sz{mítógép felől nézve a szöveg bitek monoton sorozatai. A dolgozatban szerepel bizonyos népnevelői sz{ndék az informatika kérdései elsősorban azért kaptak ekkora helyet benne, mert a szerző tapasztalata szerint a nyelvészek a

12 Kivonatok sz{mítógépet végképp fekete dobozként haszn{lj{k, melynek hom{ly{ban helyenként babon{k születnek. A dolgozat tipogr{fiai kivitele mintegy metakommunik{ciós megold{sként részét képezi a dolgozat t{rgy{nak. Ezért eltér a disszert{ciók kivitelezésének {ltal{nos szok{s{- tól, könyvszerű kivitelezésre törekedve. 1 Kort{rs eseményekről nehéz örökérvényű meg{llapít{sokat tenni, azt azonban l{thatjuk, érzékelhetjük, hogy a szöveg életre kelése a vil{gh{lón hatalmas v{ltoz{sokat hoz: hasonlókat ahhoz, amilyeneket a könyvnyomtat{s hozott azonban ellenkező előjelűeket: míg az az intellektu{lis kiv{l{s, a szellemi individualizmus kiv{ltója volt, a vil{gh{ló újraegyesíti az elméket, materi{lis form{t ad az emberiség közös szellemének. Kis, Ád{m: Text in the Digital Space. PhD Thesis The present thesis makes an attempt to grasp the very moment of language production that we are currently witnessing, from the aspect of the history of civilization and technology. In that respect, it builds upon Marshal McLuhan s thoughts on the Gutenberg Galaxy. It starts from language s material and technological relations, then in a parallel manner provides an overview of the language-specific aspects of the history of computing. Following this introduction, the thesis addresses the living connection between the computer and the text, using a practical approach (devices, techniques and effects). Finally, the place of the computer and especially the Internet is determined within the history of textual communication, concluding that the substance of revolutionary changes is the world of text appearing on interconnected computers namely, the World Wide Web, rather than the evolution of the computational representation of text. It is difficult to make long-standing statements on contemporary events. However, one can sense and see that the text coming to life on the web brings enormous changes, similar to those that were brought about by the invention of printing. However, the direction of the change is exactly the opposite in some sense: while printing was the means of intellectual individualism the demonstration of outstanding achievement by individuals, the web consolidates minds (again), and gives a material form to the common mind of humanity. Киш, Адам: Текст в цифровом пространстве. Диссертация PhD Настоящая работа проверяет ухватывать тот момент истории культуры и технологии в связи с языковой продукции, в котором мы именно живѐм. В таком смысле как-будто продолжает обсуждение постановок канадского лингвистакултуролога Герберта Маршалла Маклуэна (McLuhan), известные под названием Галактики Гутенберга. Работа исходит изматериально-технических соотношений языка, и параллельно с этим рассматривает языкоспецифические отношения 1 A doktori disszert{ciók külső form{j{tól való eltéréshez az előbír{lati bizotts{g javaslata alapj{n a doktori iskola vezetője hozz{j{rult. 12 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

13 Kivonatok истории компютера. После этого введения подробно, с прагматическим подходом рассматривается живая связь между компютером и языком. В итоге определяется место компютера и особенно всемирной паутины (world wide web) в эволюции текстовой коммуникации, с выводом, что революционным изменением следует считать не только возникновение изображение текста на компютере, а и формирование нового языковой галактики на связанных друг сдругом компютерах, названной всемирной паутине (world wide web). Формировать вечнодействующие установления про своевременные события трудно, всѐ-таки мы видим, чувствуем, что распространением текста на интернете возникли основные изменения, похожие на изобретение книгопечатания однако с обратным знаком: пока книгопечатание возникло интеллектуальное выделение, индивидуализм, в то время всемирная паутина переобъединяет умы, приобретая материальную форму собственной умственности человечества. Doktori (phd) disszertáció 13

14

15 Szakirodalmi összefoglaló A szakdolgozat legfontosabb szakirodalmi előzményei a következők: 1. Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak [THIENEMANN, 1931] 2. Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis [MCLUHAN, 2001] 3. Halász László (szerk.): Vége a Gutenberg-galaxisnak? [HAL[SZ, 1985] 4. Neumann János: A számítógép és az agy [NEUMANN, ] 5. Neumann János: Az újabb matematikai gépek fejlődése és kihasználása [NEU- MANN, ] 6. Prószéky Gábor Kis Balázs: Számítógéppel emberi nyelven [PRÓSZÉKY-KIS, 2000] 7. Kis Ádám: Word órában [KIS 1997] 8. Nyíri Kristóf Szécsi Gábor (szerk.): A szóbeliség és írásbeliség. a kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. [NYÍRI-SZÉCSI 1998] A szakdolgozat gondolatmenete az e könyvekben foglalt tények és felfog{sok szintézise. A kiindul{s voltaképpen McLuhan Gutenberg-galaxisa, innen sz{rmazik a történelmi korok és a szövegtechnológia p{rhuzamba {llít{sa. McLuhan voltaképpen egy trivialit{st gondolt tov{bb. Parragh Szabolcs ekképp jellemzi az {ltalunk belakott kultur{lis teret: A tudom{ny, az irodalom, a jog mind az ír{sbeliség kognitív hat{rai közé szorultak, midőn intézményesültek, és mindannyinak kommunik{ciója a könyvek {ltal, ír{sban zajlott. Ami ezen a téren kívül esett, az ír{sbeliség azt is meghódította, amikor ír{sbeli diskurzusaiban tematiz{lta, vizsg{lta, rendszerezte, ír{ss{ alakította {t. Egy sok ezer éve jól-rosszul működő szóbeli vil{gban megjelent az ír{s, és az elmúlt évezredek alatt gyökeresen megv{ltoztatta. Az alakul{s folyamata ma is tart, ez m{r nyilv{nvaló (Parragh, 1999) McLuhan ezen a kultur{lis téren belül különös szerepet tulajdonít a könyvnyomtat{s felfedezésének. Amíg a Parragh megfogalmazta szövegvil{g az író szempontj{t tükrözi, hiszen az író ember ezt érzi természetesnek, McLuhan {tbillenti a hangsúlyt az olvasóra. Ez a magyar{zata annak, hogy egy olyan merőben technológiai újdons{g, melyet az író ember tal{n nem is ért, amelyhez kénytelen-kelletlen alkalmazkodik, melynek fog{sait (kefelevonat olvas{sa, korrektúrafordulók, nyomdai imprim{l{s) hajlandó elsaj{títani, McLuhan felfedezése szerint nemcsak a szöveggel képez szerves egységet, hanem az emberiség kultur{lis struktúr{j{t döntően befoly{solta. Ennek az a tanuls{ga, hogy a szöveg Tolcsvai Nagyot parafraze{lva ink{bb produktum, mint produkció, hiszen az, aki létrehoz egy szöveget, viszonylag rövid ideig tart kapcsolatot szellemi termékével, amely viszont ezt követően ön{llósul. B{r hisszük és valljuk, hogy a meg-

16 Szakirodalmi összefoglaló született szöveg technik{tól független entit{s (ezt nevezem a szakdolgozatban Exegi monumentum effektusnak), azonban a hat{s nem függetleníthető a péld{nysz{mtól, és ebben a tekintetben döntő jelentőségű a könyvnyomtat{s feltal{l{sa, azaz a szövegsokszorosít{s ipari technológi{j{nak kialakul{sa. A Hal{sz szerkesztette vitairat (Vége a Gutenberg-galaxisnak?) megkísérli összefoglalni a McLuhannal szembeni szkepszist. Különös ez a törekvés, ez egy kultúrkorszak reprezent{nsainak védekezése. Ezen ponton nyeri el szerepét Thienemann tanulm{nya (melyet ugyancsak Hal{sz tanulm{nykötetében ismerhettem meg). Thienemann egyebek között a fejlődés problém{j{t vizsg{lja, és ennek sor{n történelmi folyamatba illeszti McLuhan gondolatait. Thienemann l{tszólag a fejlődésről ír, azonban hat{rozottan érzékelteti az értékek dialektik{j{t, amelyet Poszler György ekképpen foglal össze az Irodalomtörténeti alapfogalmakhoz írt utószóban: <az új remekmű módosítja, de nem érvényteleníti, megv{ltoztatja, de nem felülmúlja az előzőt. Új t{rsadalmi szitu{ció új kérdést, új kérdés új művészi v{laszt inspir{l.(poszler 1985) A kultur{lis korszakv{lt{s mcluhani gondolat{t tov{bbfejlesztik Nyíri és Szécsi szerkesztette gyűjtemény kötet tanulm{nyai: itt a szóbeliség és az ír{sbeliség közötti {tmenet korszak{ról olvashatunk. McLuhan a Gutenberg-galaxisban még nem foglalkozhatott a sz{mítógép kommunik{ciós funkciój{val, így víziója alapvetően csak rövid t{von bizonyult érvényesnek. B{r Michael Heim: Heidegger és McLuhan: A sz{mítógép mint komponens című tanulm{nya lényegében megírja McLuhan tal{lkoz{s{t a sz{mítógéppel, azonban ennek következményei sem bizonyulnak hosszú t{vúnak. Hi{ba döbbenhetett r{ McLuhan Heidegger hat{s{ra a szövegszerkesztő képviselte újdons{gra, ha úgy tetszik, fenyegetésre, a vil{gh{ló létrejöttére. A sz{mítógép és a szöveg viszonya az informatika oldal{ról gyakorlati probléma, amely b{r nem központi szereppel végigkíséri a sz{mítógép életútj{t Neumann J{nos alapvetésétől a PC-korszakig. Neumann elvi megalapoz{sa korszakos gondolat azt sugallja, hogy a sz{mítógép működése szorosan összefügg a szöveggel, ak{r szövegként is felfogható. A sz{mítógép és a szöveg kapcsolat{t technikai szinten megfelelően írja le Prószéky, itt b{rmelyik műve értékelhető. Ezzel szemben a vil{gh{ló és a szöveg viszony{t {ltalam megismert irodalom nem értékeli kielégítően. Semmiképpen nem szabad azonban említetlenül hagyni Bódi Zolt{n: A vil{gh{ló nyelve. Internetezők és internetes nyelvhaszn{lat a magyar t{rsadalomban című tanulm{ny{t, amely nagyobbrészt szociolingvisztikai megközelítés, tov{bb{ K{rp{ti Eszter A szöveg fogalma című művét, amely elsősorban a hipertextualit{s kapcs{n érinti a szakdolgozat tém{j{t. 16 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

17 Bevezetés <velünk nevelkedett a gép. Kezes {llat. József Attila A SZÁMÍTÓGÉP BELÉP AZ ÍRÓSZEREK SORÁBA Felnőtt kort{rsaink ír{stud{sa korszakokat hidal {t: van köztünk, aki még palat{bl{n tanult írni, küszködött a krét{val, ceruz{val, m{rtós tollal, golyóstollal, majd többnyire m{r felnőttként megismerkedett az írógéppel. Az írószersz{m és a közeg, amelyről az ír{st olvassuk, kultúr{kat hat{roz meg. Az elmúlt évsz{zadokban a művelődés fő eszköze a nyomtatott könyv volt. Napjainkban ez a helyzet v{ltozni l{tszik: egyre több ember haszn{lja a sz{mítógépet ír{sra, és még többen vannak, akik nagyobb részt képernyőről olvass{k azt, amit olvasnak. Folyamatosan nő azoknak a sz{ma, akik ezt iskol{ban, illetve külön tanfolyamon tanulj{k. Mind a mai napig rögzült azonban az ír{s elsaj{tít{s{nak az a rendje, hogy először mindenki kézzel ír, az iskol{ban így tanítj{k, és csak később tanul gépelni. Amikor gépelésről beszélünk, az m{ra túlnyomórészt a sz{mítógépen való ír{st jelenti. A gépír{st iskolai rendszerben csak kevés helyen oktatj{k, és kevesebben tanulj{k meg rendszeresen, szab{- lyosan, mint ah{nyan prób{lkoz{ssal, következésképpen tökéletlenül. A m{sik oldal{ról nézve, az olvasnivalók sor{ban a kézír{ssal létrehozott produktum mennyisége elenyésző, az is túlnyomórészt mag{nír{s. Az írógép haszn{lata is csökkent a kor{bbiakhoz képest. Az olvasnivalók túlnyomó része ma sz{mítógépen készül, onnan nyomtatj{k papírra, vagy közvetlenül a sz{mítógép képernyőjén lehet hozz{férni. Ha eltekintünk a mag{nfeljegyzésektől és a nyomdai termékektől, mint két szélső esettől, és figyelmen kívül hagyjuk a közterületi és m{s feliratokat, a fennmaradó ír{sműveket, leveleket, bizonylatokat, hivatalos iratokat (mind a hivatal, mint a mag{nember részéről), iskolai, tanulm{nyi munk{kat stb. szinte kiz{rólag sz{mítógépen írjuk, vagy legal{bbis sz{mítógépen nyerik el végleges form{jukat. B{r a mag{nlevelezés jelentős része tov{bbra is kézír{sos, kialakult egy olyan, a kor{bbiakban elképzelhetetlen méretű levéltömeg, az , amelyik papírt sem l{t, azaz mind az ír{sa, mind az olvas{sa kiz{rólag sz{mítógépen történik. Fontos, hogy ez nem puszt{n a kézír{sos levelezés gépesítését jelenti, hanem {ltal{ban a levelezés mennyiségi megnövekedését is, hiszen az sok esetben {tveszi a szóbeli inform{ciócsere, különösen a telefon{l{s szerepét. Feltételezésünk szerint a sz{mítógép megjelenésével azon túl, hogy az ír{si tevékenység jelentős része r{ tolódott {t, az ír{smű összmennyisége is megnőtt. Mindezek a körülmények arra engednek következtetni, hogy a véső (stílus), a toll és a ceruza különböző fajai, az írógép és a nyomdai szedőgép ut{n új írószer jelent meg, a sz{- mítógép, be{llva ezek sor{ba. A sz{mítógép azonban nemcsak kényelmesebbé teszi az ír{s

18 Bevezetés fizikai műveletét, többletként elérhetővé téve a nyomdatechnik{ban megvalósítható metakommunik{ciós hat{sokat, de a gép segítséget nyújt az ír{smű helyességének biztosít{s{- hoz, a rutinelj{r{sok végrehajt{s{hoz, kiegészíti a szerző emlékezőképességét, azaz a sz{- mítógép részt vesz az ír{smű létrehoz{s{nak intellektu{lis folyamat{ban. A sz{mítógép mint relev{nsan új írószer szerepét így írja le Vilém Flusser Az ír{s című művének bevezetőjében: Minden leír{s "helyes": az ír{sjeleket helyükre ir{nyító, helyre rakó gesztus. Az ír{sjelek pedig (közvetve vagy közvetlenül) a gondolat jelei. Az ír{s teh{t a gondolatokat eligazító, helyreigazító gesztus. Mielőtt írna valaki, gondolkodnia kell. S az ír{sjelek a helyes gondolathoz vezérlő jelek. Az ír{shoz való első közelítésünkkor az ír{s mögött rejlő motívum mutatkozik meg: azért írunk, hogy gondolatainkat a helyes útra tereljük. Első benyom{sunk a szövegek szemügyre vételekor tényleg éppen ez az elrendezettség, besorol{s. Minden ír{s helyesír{s, s ez vezet közvetlenül az ír{s mai v{ls{g{hoz. Az elrendezésben, a sorakoztat{sban ugyanis van valami mechanikus, ezt pedig a gépek jobban el tudj{k végezni az embernél. Az ember az ír{st, a jelek elrendezését nyugodtan {tengedheti a gépeknek. Nem az írógépre gondolunk itt a szó hétköznapi értelmében, hisz ez esetben még mindig az ember az, aki a gombok nyomogat{s{val a billentyűzetbe rendezett ír{sjeleket az ír{s szab{lyai szerint sorokba rendezi. A sz{mítógépről (mesterséges intelligenci{ról) van szó, amely az elrendezést maga végzi. Az ilyen gépek valój{ban nemcsak helyesíró, hanem gondolkodó gépek is, s erről mind az ír{s jövőjével kapcsolatban, mind a gondolkod{s tekintetében el kellene gondolkodnunk. (Flusser, 1997) A sz{mítógéppel létrehozott szöveg lényeges újdons{ga, hogy az eredmény nem puszt{n a perform{lt nyelv (főképp leírt, de elvileg elhangzó szöveg), hanem egy olyan jelenség, amely kor{bban nem létezett: az ember sz{m{ra közvetlenül elérhetetlen, felhaszn{lhatatlan gépi szöveg. A sz{mítógép egyesített írógép és m{sológép és könyv, hiszen egyszerre alkalmas a szöveg első létrehoz{s{ra, és ezt követően pedig reproduk{l{s{ra, minek folyamat{ban v{ltoztathatunk is a szövegen, később dönthetünk, hogy az eredetit, vagy a v{ltozatot haszn{ljuk-e. A reproduk{l{s nincs időhöz kötve (mint pl. a m{sológépnél), r{ad{sul még helyhez sem (péld{ul, írhatok az alagsorban, és ezt az ír{st kinyomathatom a harmadik emeleten). A szöveg, azt követően, hogy létrehozt{k, illetve m{solt{k, ott is marad a gépen, onnan b{rmikor újra elővehető, szerkeszthető, elővétel nélkül {tvihető egy m{sik gépre. Azaz a szöveg létrehoz{sa mellett funkciója a szöveg t{rol{sa is. CÉLKITŰZÉS A dolgozat célj{t Petőfi S. J{nos egy alapvetése nyom{n lehet meghat{rozni: Kommunik{cióelmélet az új médium(ok) alkalmaz{sa következtében létre jövő (vagy az az(ok) {ltal megkív{nt) új kommunik{ciószitu{ciókat kell, hogy elemezze. *A médium terminust itt és a tov{bbiakban kommunik{tumok létrehoz{s{ra szolg{ló szemiotikai matéria értelemben haszn{lom.] (Petőfi, 1996: 22) 18 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

19 Bevezetés A vizsg{lat t{rgy{t a szöveggel kapcsolatos sz{mítógépes tevékenységek és a szöveg sz{mítógépen való létezésének saj{toss{gai képezik kiegészítve azzal a döntő fontoss{gú ténnyel, hogy a sz{mítógépek ma m{r nem izol{ltan, hanem vil{gméretű h{lózatban működnek. Megvizsg{ljuk, mely tulajdons{gai teszik alkalmass{ a sz{mítógépet szövegfeldolgoz{sra, milyen mértékben v{ltoztat a szövegen, hogy a sz{mítógépen, illetve a h{lózaton van, illetve ennek megfigyelése milyen tekintetben bővíti a szövegről alkotott tud{st. Az elméleti meggondol{s mellett kísérletet teszünk a szöveg sz{mítógépes hétköznapjainak felt{r{s{ra, azaz a sz{mítógépes szövegkezelés elj{r{sainak részletezésére és nyelvi következtetések levon{s{ra: így a cél nem puszt{n annak vizsg{lata, hogyan közelíthető meg a nyelv és haszn{lata a sz{mítógépes alkalmaz{s célj{ból, hanem az is, ennek milyen visszahat{sai lehetnek a nyelvre. Az eddigi meg{llapít{sok bizonyos mértékig felborítj{k a téma lényegének belső ar{- nyait. Mindeddig nagyj{ból a szövegről, mint produkcióról volt szó (vö. Tolcsvai Nagy 2001), és nem mint produktumról. Pedig sz{ndékon szerint és a dolog lényegéből következően a szöveg mint létező, és a szöveg, mint felhaszn{landó dolog fontosabb és hangsúlyosabb a szöveglétrehoz{s folyamatain{l. A gondolkodás lépcsői A dolgozat a következő bemutató-elemző gondolatmenet szerint épül fel: Először a nyelv és a szöveg viszony{t rögzítjük egy adott felfog{sban. Ennek sor{n a dolgozat célj{hoz illeszkedve előtérbe kerülnek a szöveggel kapcsolatos anyagitechnikai kérdések (a logikai-szemantikai vonatkoz{sok rov{s{ra), hiszen előrevetítve a kimenetet, a sz{mítógép elsősorban e téren függ össze a szöveggel. M{sodj{ra a sz{mítógép történeti és funkcion{lis {ttekintése következik, nem teljes {ltal{noss{g{ban, hanem előtérbe helyezve a nyelvi lehetőségeket és előzményeket. Ezeket a bevezetőnek sz{nt részeket követi a sz{mítógép és a szöveg élő kapcsolat{nak bemutat{sa pragmatikus megközelítéssel (eszközök, technik{k és hat{sok), azonban lehetőség szerint elméleti kitekintéssel. Végül kísérletet teszünk arra, hogy elhelyezzük a sz{mítógépet és a vil{gh{lót a szöveges kommunik{ció fejlődéstörténetében, kimutatva, hogy ez az utolsó f{zis hasonló fordulatot jelent, mint a kézír{s kialakul{sa vagy a könyvnyomtat{s. Hely a nyelvészetben A dolgozat az alkalmazott nyelvészet szfér{j{hoz tartozik, ugyanis a nyelvre elsősorban a szöveg produktum, performancia volta révén reflekt{l. A sz{mítógépes szövegkezelés és az emberi nyelvhaszn{lat p{rhuzamba {llít{s{val pszicholingvisztikai megközelítést alkalmazok, méghozz{ nemcsak és főleg nem abban a tekintetben, hogy milyenek a sz{mítógép nyelvi alkalmaz{s{nak pszichikai következményei és lehetőségei, hanem akképp, hogy a sz{mítógépet valamilyen ment{lis modellnek kezelem, egyidejűleg tételezve és c{folva annak antropomorfizmus{t. Doktori (phd) disszertáció 19

20

21 Korszakhatáron < s mint szorongó kiv{ndorlókra r{nk is úgy v{r az új vil{g. József Attila Miről szóljon a disszert{ció, ha a benyújtója nemcsak, illetve alapvetően nem a szakirodalom tanulm{nyoz{sa sor{n összegyűlt ismereteit kív{nja prezent{lni, hanem a napi munk{ja sor{n született elgondol{sait, szerzett tapasztalatait kísérli meg egyesíteni a v{lasztott tém{val kapcsolatos olvasm{nyaival? Mintegy 20 éve napi munk{m középpontj{ban {ll a szöveg és a sz{mítógép. A hazai sz{- mít{stechnikai könyvkiad{s egyik úttörőjeként amint erre lehetőség nyílott, alkalmazni kezdtem a sz{mítógépet a könyvszövegek előkészítésében. Szerencsés egybeesésnek mondható, hogy ennek sor{n módomban {llott a hazai sz{mítógépes nyelvészet első alapművét kiadni 2. Így a két vizsg{lt t{rgy, mind a szöveg, mind a sz{mítógép gyakorlati feladatként jelent meg sz{momra. Indul{sképp lehet és érdemes prób{lkozni a tudom{nyos interpret{cióval. Az ehhez szükséges érdeklődés azonban kor{bbi. A tyúk-toj{s problém{kat eldönteni {ltal{ban felesleges, tény azonban, hogy a szöveges kommunik{ció elméleti, t{rsadalmi, kultur{lis problém{ival m{r kor{bban tal{lkoztam, Fülei-Sz{ntó Endre nyelvi műhelyében, a Közgazdas{gtudom{nyi Egyetem nyelvi tanszékén.. Ott ismerkedtem meg Marshall McLuhan nevével és elsősorban George Steiner interpret{ciój{ban (vö. Steiner 1970: 246) értékelésével. A szöveg és a sz{mítógép külön-külön két komoly és szerte{gazó tudom{nyos {gazat névadója, centruma. Amikor együttesen vizsg{ljuk őket, a közös felületeket kell vizsg{lni. A szövegből azt, ami sz{mítógép-specifikus, a sz{mít{stechnik{ból azt, ami a szöveghez kötődik. Dolgozatom m{sodik részében megkísérlem e területeket egym{sra reflekt{ló módon elemezni. (l{sd Nyelv szöveg szöveghordozó 45. oldal, illetve A sz{mítógép a nyelvi vil{gban 65. oldal című fejezeteket). Ez az elemzés azonban nem tud túllépni a létező kereteken. Ami relev{ns, az a két terület metszetében kereshető. Ennek a gondolatkörnek a lényegét az al{bbi, Michael Heimtől sz{rmazó idézet jellemzi: Ong az inform{ció-t{rol{s két fő v{ltoz{s{t követi nyomon: a szóbeliről az ír{sbelire és a kézír{sról a nyomtat{sra történő v{lt{st. Az első akkor történt, amikor a kultúra egy jellemzően szóbeli alapú t{rsadalom felől egy mindink{bb az írott szón alapuló t{rsadalom felé mozdult el. A m{sodik v{ltoz{s a kézír{sos (kirografikus) szövegektől a szélesebb körben terjesztett, mechanikusan elő{llított nyomtatott könyvek felé haladt. Ong részletesebben és összefüggőbben, mint mentora, McLuhan felv{zolta az ír{s-technológi{ban bekövetkező v{lt{sokat, azt, ahogyan az emberi tudatoss{got befoly{solt{k és az interaktív episztemológi{ra (a tud{sra, amiképpen az eszközökhöz és az emberekhez való viszony{ban létezik) hatottak. Ez az ismeretelméleti megközelítés, ellentétben egy abszolút be{llítotts{ggal, komolyan veszi azokat a v{ltoz{sokat, amelyek nyomot hagytak az emberi tud{s történetén. (Heim, 1993:256) 2 Prószéky, 1989

22 Korszakhatáron Nem merész feltételezés, hogy a sz{mítógép megjelenése újabb v{lt{s az inform{ciós technológi{ban. Amint a kor{bbi ilyen v{lt{sok, ennek is széles t{rsadalmi és közösségpszichológiai alapon szemlélhetők az okai és következményei. Az inform{ciós technológia {ttekintése p{rhuzamba {llítható a szűkebb vagy t{gabb kultur{lis közösséget alkotó embercsoportok közös tud{s{nak (amit ment{lszfér{nak nevezek) alakul{s{val. (Ezzel a tém{val részletesebben a Média-megértés című előad{somban foglalkoztam a IX. Balatonalm{di Pszicholingvisztikai ny{- ri egyetemen). A lehetséges és valós{gos kommunik{ciós megnyilv{nul{soknak a ment{lszfér{val való viszonya (onnan való t{pl{lkoz{s, illetve a ment{lszféra t{pl{l{sa) összefüggésbe hozható az inform{ciós technológia h{rom fő tényezője, a fizikai hordozó, az érzékelés és a tartalom egym{shoz és a t{rsadalomhoz fűződő viszony{val. Ez a szempont, a fizikai hordozó révén szinapszist tartalmaz az {ltal{nos technológiai fejlődéshez is. A kiinduló hipotézis az, hogy a sz{mítógép, pontosabban a sz{mítógépek h{lózata a kommunik{ció új technológiai lehetőségeit nyújtj{k. Ezek a lehetőségek pedig, a később bemutatandó módon magasabb szintű visszatérést jelentenek a szükségszerű kompromisszumok okozta elt{volod{sok ut{n az emberi lényeghez. AZ INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA KORSZAKVÁLTÁSAI A technológia és a kommunik{ció fejlődésének összefüggését a huszadik sz{zad gondolkodói ambivalens érzésekkel figyelték. Erről szól a sz{zadforduló egyik legtöbbet emlegetett közhelye, a Gutenberg-galaxis problematik{ja is. Ezt a közhelyet Marshall McLuhan fogalmazta meg, és terjesztette el a köztudatban. Tal{nyosnak tartott mond{sa, Az üzenet maga a médium (McLuhan, 1964), mely kifejezi, hogy a szöveghordozónak egyar{nt szerepe van az inform{ció megform{l{s{ban és közvetítésében is, valamiképpen {thelyezte a dolgok vizsg{- lat{nak nézőpontj{t, hiszen a kor{bbiakban nem igaz{n tartott{k a gondolathoz tartozónak azt a tényt, hogy az milyen fizikai form{ban öltött testet. Ez nem a hagyom{nyos értelemben vett tartalom forma összefüggés feje tetejére vagy éppen talp{ra {llít{sa, hanem annak kifejezése, hogy a közvetlen kommunik{ció (amelyet e dolgozatban a szövegre korl{tozok, elismerve, hogy m{s form{i is lehetségesek) és a metakommunik{ció (a csatorna adta egyéb lehetőségek) egységet alkotnak, és ennek az egységnek elidegeníthetetlen része a közeg (médium), amelynek segítségével a kommunik{ció folyik. Ezen túl, a hat{selemzés oldal{ról való megközelítés azt mutatja, hogy McLuhan a kommunik{ciós csatorna két végpontj{nak nem puszt{n az érzékelést tekinti, hanem tov{bblép a ment{lis szféra, a gondolat keletkezése és feldolgoz{sa felé. Az egyes kommunik{ciós aktusokból és ezek rendszeres technológi{v{ ismétlődésükből (kommunik{ciós mód) sz{rmazó következmények teh{t messze túlhaladj{k a kommunik{ció szfér{j{t. A nagy kommunik{ciótechnológiai v{lt{sok minden esetben megv{ltoztatt{k észlelési sém{inkat, az érzékeink közötti munkamegoszt{st, gondolkod{sunk szerkezetét és tartalm{t. Az alfabetikus ír{s kialakul{sa teremtette meg úgymond a rögzített nézőpont az időt{lló kronológia, az egységes térbeli perspektíva, a gondolat t{rgy{nak meghat{rozott szempontú szemlélete paradigm{j{t, {m ez a paradigma csak a könyvnyomtat{s, ti. a hangtalan-akad{lytalan olvas{s kor{ban lesz egyeduralkodó. (Nyíri 1998) 22 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

23 Az információs technológia korszakváltásai Nyíri összefoglal{sa alapj{n 3 megfogalmazható a McLuhan-metafora koncepcion{lis alapja: a kommunik{ció fejlődése alapvetően a forr{s és a nyelő ment{lis kapcsolatainak alakul{s{val mérhető, ahol az egyik oldalon az az érdekes, kinek a gondolatait tov{bbítja a forr{s, a m{sikon mekkora embertömeg a nyelő, és milyen a ment{lis hat{s. McLuhan alapvetően közösségben gondolkodik, mégpedig a ment{lis közösségben (amely, ha végiggondoljuk, azonos a kultúr{val). E gondolat eredője tulajdonképpen a visszatérés a közösségi {llapothoz. A Gutenberggalaxis leírja a glob{lis falu l{tom{s{t, amelyet Hauser Arnold nosztalgi{nak tart: A glóbuszméretű falu {br{ndja, mindent összevetve újabb tünete a mcluhani kultúrkritika egészét {tható regresszív hajlamnak. A nyomtatott szótól vissza az élőszóhoz e mögött a kív{ns{g mögött a v{roslakó falu ut{ni v{gya rejlik, illetve az a törekvés, hogy a percről percre nekünk címzett, sz{mtalan üzenetet viszonylag kis sz{mú médiumra lehessen reduk{lni és mindkettő mélyén ugyanaz a romantikus nosztalgia munk{l, amely a textilipar kor{ban a rokka vesztén kesereg< (Hauser ) McLuhan galaxisvíziój{nak van egy sz{ndékolatlan következménye, a katasztrófa v{r{sa. Félreértés azonban McLuhan gondolatait nosztalgi{nak, illetve ludditizmusnak tekinteni. A szóbeliség elhagy{sa kapcs{n megjelenik a bűnbeesés motívuma (b{r maga McLuhan nem adott ehhez igaz{n t{ptalajt), ami természetesen valamiképpen involv{lja az éden visszanyerésének reményét is. Ez legink{bb a McLuhan-tanítv{ny Walter J. Ong {ltal fogalmazódik meg, aki az elektronikus kor hat{s{t a szóbeliséghez való visszatérésnek vizion{lja: Az új szóbeliség feltűnő hasonlós{gokat mutat a régivel: részvételi misztik{j{ban, a közösségi érzés fokoz{s{ban, a jelen pillanatra történő összpontosít{s{ban, még az {llandó fordulatok haszn{lat{ban is *...+ de lényegét tekintve ez akartabb és tudatosabb szóbeliség, mely {llandó jelleggel az ír{s és nyomtat{s haszn{lat{ra alapozódik (Ong 1982, 136) 4 Michael Heim ekképp értékeli Ong {ll{sfoglal{s{t: Míg McLuhan feltűnően hallgatott az új média {rtalmas hat{sairól, Ong úgy tűnik, hogy feloldja a kritik{t az Édenkert - Buk{s - Visszanyert Paradicsom keresztény narratív{j{n alapuló nagyobb képben. (Heim 1993, 257) McLuhan és Ong úgy gondolt{k, hogy az elektronikus média (melybe ők a sz{mítógépet akkor még nem értették bele) újrateremti az emberiség verb{lis közösségét. Nem sz{mítottak arra, hogy az alfabetikus kommunik{ció nemcsak hogy összefér az új közvetítőközeggel, hanem soha nem remélt lehetőségekhez jut {ltala. Ha készek vagyunk a kommunik{ciós folyamat részének tekinteni a végpontokon végbemenő ment{lis folyamatokat is, és a fejlődés következményeit is ebben a szfér{ban keresni, magyar{zatot kaphatunk arra, hogy miért hat McLuhan, hogy miképp v{lhatott a Gutenberg-galaxis korunk egyik legelterjedtebb közhelyévé. 3 A szerző utal Marshall McLuhan Gutenberg-galaxis c. művére, az eredeti kiad{s oldal{ra. Vö. McLuhan, 2001, oldal 4 Ongot Nyíri Kristóf idézi (Nyíri 1998, 9). Doktori (phd) disszertáció 23

24 Korszakhatáron Nézzük a kommunik{ció sematikus lefoly{s{t egy konkrét szakaszban. Ez az ír{sos kommunik{ció egy lehetséges sematikus {br{zol{sa: 1. ábra: Az írásos kommunikáció ábrázolása Shannon-Weaver-diagram segítségével A folyamat egyetlen közös forr{sból indul ki, de több, térben és időben elkülönülő nyelő felé ir{nyul. (Ez legink{bb a nyomtatott könyv esetén van így.) A több nyelő miatt több csatorna is van, ezek képezik a kommunik{ciónak mind az időbeli, mind a térbeli dimenziój{t. A bemutatandó lényeg azonban az egészet körbefogó ellipszis, melynek kitöltését nem véletlenül textur{lt színezéssel oldottam meg. A szövetszerűség az egyes emberektől imm{r független, azonban az egyes emberek tud{s{t, sz{ndékait, megértését, felismeréseit egyesítő közegre utal, a kultúr{ra, melynek alapvető jellemzője a h{lózatszerűség. McLuhan gondolataiban észrevehető egy vonalvezetés, amely az osztatlan, jelenvaló és valós idejű or{lis kommunik{ciótól amely mag{tól értetődően multimedi{lis az alfabetikus kultúr{n {t egy ugyancsak osztatlan médiakultúr{hoz vezet. McLuhan ebből a folyamatból kiszakítva a könyvkultúra (mely az alfabetikus kultúra egy része) kialakul{s{t és hat{s{t dolgozza ki. A könyvkultúra, azaz a grafematikus szöveg meghat{rozta kultúra a jelenből szemlélve döntő hat{sú, ugyanakkor tiszt{ban kell lenni azzal, hogy mégiscsak egy nagyobb {tfog{sú kultur{lis kommunik{ció része. Ezt az {tmenetiséget McLuhan pontosan l{tta: De ne tételezzük fel, hogy a nyomtatott kultúra e hat{sa rossz dolog, gondolkozzunk ink{bb azon, hogy a homogenit{s kimondottan összeférhetetlen az elektromos kultúr{val. Mi most egy olyan kor kezdeti időszak{ban élünk, melyben a nyomtatott kultúra jelentősége éppolyan idegenné v{lik, ahogyan a kéziratos kultúr{é a XVIII. sz{zadban. Mi egy új kultúra vademberei vagyunk, mondta Boccioni, a szobr{sz 1911-ben. T{vol attól, hogy lekicsinyelni kív{nn{nk Gutenberg mechanikai kultúr{j{t, úgy l{tom, hogy most nagyon keményen kell dolgoznunk azon, hogy megőrizzük eredeti értékeit. Mert az elektronikus kor, mint azt de Chardin hangsúlyozta, nem mechanikai, hanem organikus, és kevéssé rokonszenvezik a tipogr{fia {ltal elért értékekkel, ezzel a mechanikus ír{smóddal (ars artificialiter scribendi), ahogy azt először hívt{k. (McLuhan, 1962, 155 a kiemelés tőlem, K[) 24 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

25 Az információs technológia korszakváltásai Amikor a Gutenberg-galaxis veszélyeiről hallunk, mindig felvetődik az a kétely, hogy valóban fogynak-e az olvasók. Vajon mikor és mennyi ideig volt több, és amikor sok volt, vajon az emberiség milyen mértékben vett részt a grafematikus kommunik{cióban. Ha a könyvek és m{s nyomtatott szövegek megjelenési péld{nysz{mait egyenletesen osztjuk el a lakoss{g sz{m{n, és 3-as szorzót alkalmazunk (feltételezve, hogy egy nyomtatv{nyt {tlag h{rman olvasnak), érdekes eredményt kapunk. A könyvek {tlagos péld{nysz{ma Magyarorsz{gon néh{ny ezer, de a legnagyobb, az angol nyelvterületen is csak néh{ny tízezer (még a Harry Potter-hat{s ut{n is). Ezek szerint, a magyar adatokból kiindulva feltételezhetjük, hogy az embereknek csak ezrelékei olvasnak rendszeresen és kicsiny sz{zaléka olvas egy{ltal{n. Ebben az esetben mivel is fenyeget a Gutenberg-galaxis robban{sa? Vegyük ehhez hozz{, hogy az Ong {ltal m{sodlagos szóbeliségnek nevezett (vö. Ong 1982: 248) jelenségeket. Ezek is csak a 20. sz{zad első negyedét követően alakultak ki és terjedtek el (igaz, rohamosan). Ezt megelőzően igen nagy hat{ssal működött az or{lis szféra, melyre bizonyítékul nemcsak az irodalom nemzetközi v{ndortém{i tanúskodnak, hanem az emberek {ltal{nos t{jékozotts{gi szintje is. A r{dió, azut{n a televízió kommunik{ciós hat{sa történelmi méretű lett, ennek ellenére nincs semmi bizonyíték arra, hogy ez csökkentette volna a kultúrközösséget {tfogó, sőt azon is túlnyúló ment{lis szféra hat{s{t. A hordozó, a szöveg és a tartalom közös története Az emberiség története sz{mos szempontból vizsg{lható. Marshall McLuhan történelmi víziója két szempontot vesz figyelembe: (a) az emberek közötti kommunik{ció form{i és következményei; (b) az üzenethordozó szerepe e form{k meghat{roz{s{ban és a következmények kialakul{s{ban. McLuhan 3 f{zist hat{roz meg: a szoros közösségi összetartoz{st jelző, illetve abból következő szóbeliséget, az ír{sbeliséget, amely fokozatosan lazítja és a könyvnyomtat{s révén meg is szünteti ezt az összetartoz{st és végül utópikus szinten a közösség újraintegr{- lód{s{t az elektronikus üzenetközvetítők révén. Ebben a tanulm{nyban elsősorban arra a kérdésre keresünk v{laszt, hogy a sz{mítógép mint a kommunik{ciós technológia fejlődésének legfiatalabb újdons{ga, hogyan illeszkedik bele a kommunik{ció műszaki-technológiai fejlődésébe, hogyan befoly{solja az ír{sbeliség, ezen belül az alfabetikus-fonematikus-grafematikus ír{s kommunik{ciós szerepének alakul{s{t, feltételezett h{ttérbe szorul{s{t, milyen új, az előzményekből nem következő hat{saira sz{míthatunk. Sz{ndékunk szerint nem j{rjuk végig a probléma teljes ívét: nem lépünk túl az ír{s keretein, figyelmen kívül hagyva azokat a jogos felvetéseket, hogy a digitaliz{l{s ut{n a szöveg fogalma szükségképpen kiszélesedik (Vö. *Terestyéni 1992+, *Horv{th I ). Úgy l{tjuk, hogy a korszakv{lt{st egyelőre nem a technológia gyökeres v{lt{sa jelenti megfigyelésünk szerint a multimedialit{s (ez lenne a gyökeres technológiav{lt{s), egyelőre nem {tfogó, fölérendelt jelenség az új szövegvil{ghoz képest, hanem annak speci{lis le{gaz{sa. McLuhan 1962-ben, a Gutenberg-galaxis metafor{j{nak megfogalmaz{sakor még nem l{thatta, hogy az elektronika relev{ns technológiav{lt{sra képes az alfabetikus kommunik{ció, azaz a szorosabb értelemben vett szöveges kommunik{ció terén is, azaz, hogy a sz{- Doktori (phd) disszertáció 25

26 Korszakhatáron mítógép nem hogy nem szorítja ki a fonematikus (grafematikus) ír{st, hanem éppenséggel megújítja azt, és kiszélesíti hatóterét. A technológia fejlődésének lényegi relevanciapontja az alfanumerikus sz{mítógép kialakul{sa, azaz az ír{s felkerülése a sz{mítógépre (A sz{mítógép fejlődéséről l{sd A sz{mítógép létrejötte a Neumann-elv című részt az 68. oldalon). A szöveg {br{zol{s{ra képes sz{mítógép, pontosabban a szövegszerkesztő jelentőségét McLuhan felismerte, ha nem is a Gutenberg-galaxisban de különösen Heidegger reag{lt r{ jelentőségének megfelelően (vö. Heim, 1998). Következésképpen, ha a mcluhani gondolatot folytatni akarjuk, meg kell vizsg{lni a sz{mítógép szerepét a (grafematikus) szöveges kommunik{cióban. A sz{mítógépen megjelenő szöveg különleges jellemzője, hogy m{sodlagos kódol{sú (l{sd A sz{mítógép és a szöveg című részt a 75. oldalon): az elsődleges a fonematikus-grafematikus kód, a ment{lis tartalmak az emberi érzékelés sz{m{ra, a sz{mítógép ezt kódolja tov{bb. A sz{mítógép legal{bbis az a fajta, amelyet mindennapjainkban haszn{lunk azonban kiz{rólag sz{mokkal, pontosabban sz{mjegyekkel tud működni. Ezt az {br{zol{smódot nevezzük digit{lisnak, a sz{mítógépen alkalmazott kód a digit{lis szöveg, a sz{mítógépen digit{lisan {br{zoljuk a dolgokat stb. A szöveg kódol{s{nak kor{bbi fajt{i, mind a fonematikus, mind a grafematikus, lényegüket tekintve a szöveg t{rol{s{ra és sz{llít{s{ra szolg{lnak. Ugyanebben az aspektusban kell vizsg{lnunk a szöveg digit{lis {br{zol{s{t is megjegyezve, hogy a digit{lis {br{zol{s esetén megjelenik egy új művelet, a feldolgoz{s is (részletesen l{sd a 132. oldalon). Ha követjük McLuhan péld{j{t, aki a szöveges kommunik{ció történetét szakaszolta, azt kell vizsg{lnunk, hogy mi a szerepe az új eszköznek, ismételten megjegyezve, hogy a logikai form{t a szövegre korl{tozzuk, amivel nem akarjuk elimin{lni a m{sfajta (multimedi{lis) form{k elvi képességeit. Célunk pedig a harmadik elem, a tartalom, illetve az ennek kiterjesztett értelmezése, a ment{lis szféra alakul{s{nak szempontj{ból. Ahova el szeretnénk jutni, az a sz{mítógépes szövegvil{g saj{toss{gainak taglal{sa, perspektív{inak megsejtése. Ehhez a kommunik{ció nyelvi-pszichológiai vonatkoz{sait fogjuk vizsg{lni. Az eredményt az előzményekhez illeszkedően, az időben is egységes vil{g részeként szeretnénk megkapni. Az előtörténetet a szöveges kommunik{ció kronologikus {ttekintésével mutatjuk be. Ennek sor{n négy tényező történelmi alakul{s{t tekintjük {t: 1. a szöveg fajt{ja az emberi appercepció szerint: hall{s (auditív) és ír{s (vizu{lis) 2. a szöveg és a ment{lis szféra kapcsolata szerint (kódol{s) 3. a szöveghordozó technikai vonatkoz{sai (elő{llít{s, t{rol{s, sz{llít{s, megjelenítés, felhaszn{l{s). 4. A fentiek és a hordozott tartalom viszonya A szövegvil{g történetét az al{bbi harmonogram foglalja össze: 26 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

27 Az információs technológia korszakváltásai Kezdeti oralitás Epigráfia Orális narratíva Epigráfia, Epigráfia, szö- Narratív Alkalmi feliratok vegtárolás szövegtárolás narratíva Fonematikus írás Kirografikus interakció Kirografikus szövegtárolás Kirografikus narratíva Nyomtatott narratíva interakció Írógép szövegtárolás Számítógépes szövegszerkesztő Képernyős, vetített szöveg 2. ábra: A szöveg kronológiája Doktori (phd) disszertáció 27

28 Korszakhatáron A kommunik{ciótörténet 4-szempontú összefoglal{sa Naptári idő Kommunikációtörténeti kor Érzékelés Kódolás Hordozó Tartalom Társadalmi hatás Történelem előtt Orális interakció hallás és látás fonetikus kód nincs megegyezik a valósággal elsődleges közösségek kialakulása Kr. e. 4. évezred Kr. e. 8. század (Homérosz) Ékírás, epigráfia, fonetikus írás Orális narratíva látás hallás analóg fonetikus törzsi társadalom szerveződése, identitástudat kifejlődése, megtartása kő, agyag, ólom, viasz, papirusz szövegsztereotípiák, dallam, mimetikus aktusok megőrzés és szállítás Kr. e sz. (Platon) látás (hallás) fonema tikus viasz, papirusz, pergamen, papír a kirográfia kora szöveghor- dozó tarta- lom egysége a demokrácia államszerveződése 4. század De civitate Dei, Szt. Ágoston 5 a kódexek kora (a könyvkorszak kezdete) látás (hallás) fonema tikus pergamen, papír írásos tárolás, orális megjelenítés ideológiai közösség alkotása 15. század Gutenberg szövegsokszorosítás könyvnyomtatás látás fonéma, graféma papír a tartalom függetlenné válik a hordozótól az olvasás in- dividualizáló- dása 18. század (Statue of Anne a szerzői jog kezdete a tartalom magántulajdonná válik a tartalom kisajátítása 1838 Morze a szövegszállítás kezdete nem emberi látás graféma, áram, papír az interakció impulzuskód globalizálódása 5 Vö. Barbier Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

29 Az információs technológia korszakváltásai Naptári idő Kommunikációtörténeti kor Érzékelés Kódolás Hordozó Tartalom Társadalmi hatás 1839 Dauguerre a képsokszorosítás kezdete látás analóg graféma üveg, papír nem szöveges tartalom sokszorosítása a második, virtuális világ kialakulása 1868 Christopher Sholes látás az írógép feltalálása grafematikus papír az írás de- A tipográfia mok- ratizálása demokratizálódása 1877 Edison Az első fonográf, hangrögzítés kezdete hallás analóg, fonetikus sokféle nem szöveges tartalom sokszorosítása hangrögzítés és kiterjesztése 1889 Hollerith Az első lyukkártyás adatfeldolgozó gép látás digitális papír a tartalom feldolgozásának kezdete a harmadik virtuális világ kialakulásának kezdete 1895 Lumiere testvérek A mozgókép megjelenése látás (hallás, 1922) analóg vászon másodlagos szóbeliség a második virtualitás tö A televíziózás kezdete kéletesítése látáshallás analóg képernyő másodlagos szóbeliség 1946 ENIAC látás digitális papír Az első elektronikus számítógép létrejön a tartalomfeldolgozás eszköztára az intellektuális tevékenység felgyorsítása, új 1981 IBM PC Az első személyi számítógép multimediális digitális képernyő-papír másodlagos írásbeliség individualizmus A world wide web bevezetése digitális 1989 Tim Berners- Lee multimediális képernyő-papírkivetítő másodlagos mentálszféra a virtuális világközösség kialakulása Doktori (phd) disszertáció 29

30 Korszakhatáron HÁROMRÉTEGŰ VIRTUALITÁS A TARTALOM A mentális szféra Az emberi kommunik{ció kialakul{s{nak kezdeti f{zis{ban a kommunik{ló emberek fizikai valója, a környezetük, az észleleteik és végül közös tud{sunk is egyetlen idő- és térközegben jelent meg. Kommunik{ciós híd nem alakulhatott ki, mivel a kommunik{ciónak lényegében nem volt dimenziója sem időben, sem térben. A résztvevők mind ugyanazzal a tud{ssal rendelkeztek, ezért ment{lis szfér{juk közösnek volt tekinthető. Ebből következik, hogy a kommunik{ció tartalma (a szó köznyelvi értelmében) megegyezik a valós{ggal, és 3. ábra: A mentális szféra kialakulása az orális interakcióban csak a hallót{vols{g {ltal behat{rolt térben, a kommunik{ció ideje alatt (valós időben) él. Az or{lis interakció kommunik{ciós közegét az al{bb sém{val illusztr{lhatjuk: Később, különféle eszközök alkalmaz{s{val megteremtődött a kommunik{ció idő- illetve térbeli dimenziója, a hat{r nemcsak a hallhatós{g és a puszta (különféle trükkökkel nem feldúsított) emlékezet volt. A kezdeti, lényegében interaktív kommunik{ciót felv{ltotta a narratíva, eleinte annak or{lis v{ltozata, később a különféle vizu{lis t{mogat{sa, az ír{s. Ezeknek az eszközöknek az volt a rendeltetése, hogy biztosíts{k a tartalom megőrzését és sz{llít{s{t. Az így kiszélesedett dimenziójú kommunik{ciós aktusok sor{n az a ment{lis szféra, amelyet kezdetben a résztvevők együttes tud{sa alkotott, megmaradt, miközben a fizikai t{vols{g az emberek között egyre nagyobb lett. Az interaktív oralit{s sor{n a ment{lis szféra a kommunik{cióban résztvevők közös tudat{nak konzerv{lódott tartalma. A klasszikus közmond{s, a szó elsz{ll, az ír{s megmarad nem igaz, mivel a közös tudat, a közös emlékezet (a nyelv segítségével) hatékonyan megőrzi a kommunik{ciós aktusok noétikus 6 eredményeit, és e folyamat révén alakul ki folyamatosan egy embercsoport közös ment{lis szfér{ja, majd az érintkező csoportok ment{lis tartalmainak összeadód{s{val a kultúra, a civiliz{ció. Ez a ment{lis szféra tulajdonképpen nem m{s, mint észleletek, fogalmak h{lózata, amely mintegy megkettőzi a valós{got, pontosabban létrehozza annak virtu{lis lenyoma- 6 megismerési 30 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

31 Háromrétegű virtualitás a tartalom t{t. Ha a kommunik{ciós aktusok ir{ny{ból, ontológiailag közelítjük meg, a ment{lis szféra a kommunik{ciós aktusok sor{n közvetített tartalmak üledéke. Megjegyzendő, hogy a filozófia a valós{g és a virtualit{s viszonylat{ban egym{sra reflekt{ló definíció megfogalmaz{s{ra törekszik, azaz a valós{g meghat{roz{s{nak nehézségénél némileg megtorpan. A mi szempontunkból azonban a valós{g defini{l{sa felesleges, sz{munkra elegendő annak meg{llapít{sa, hogy a valós{g létezik. A szöveg mint virtuális valóság A kezdeti kommunik{ciós szinten teh{t tapasztalunk egyfajta virtu{lis valós{got, az emberek tudat{ban létezőt. Ez a virtu{lis vil{g nagyon közel {ll a valós{goshoz, annak érzékelhető jelenségeit tükrözi, méghozz{ az új emberi eszköz, a nyelv segítségével. B{r a valós{g a tudatban analóg form{ban (is) tükröződik, a kommunik{ció sor{n az ember ink{bb a nyelvi lenyomat{t haszn{lja. Ez a nyelvi lenyomat szöveg. A kommunik{ció fejlődése sor{n szaporodik a közös tud{st valamiképpen (de hézagosan) lefedő narratív{k sz{ma, és fix{l{sa, azaz a virtu{lis valós{got leíró szöveg mérete (a szöveg értelmezhető anyagszerűen egy, de van struktúr{ja, tagolható, szeletelhető, de funkciótartó szintjéig darabolva szöveg marad). Havelock ebbe a fejlődésmenetbe illeszti be az alfabetikus kézír{s elterjedését, amit szerinte a görög v{ros{llam szellemi fejlődésének igényei kényszerítettek ki. (Vö. Havelock, 155) Ennek a szövegnek azonban egyir{nyú a kapcsolata a ment{lszfér{val: minden eleme megfelel a ment{lszféra valamely területének, de nem fedi azt le teljesen. A ment{lszfér{nak azokat a szeleteit, amelyeket a szöveg reprezent{l (vagy amelyre emlékeztet) megfeleltethetjük a tartalomnak, azaz a narratíva vonatkoz{s{ban a szöveg az elsődleges tartalomhordozó. A tartalom a kommunik{ciós folyamatban a csatorn{n {tvitt hír ment{lis oldala (a közös ment{lis szféra egysége), szembe{llítva, pontosabban egységet alkotva a hordozóval. A teljes megértés kedvéért ennek kapcs{n meg kell emlékezni a nem szöveges tartalomhordozókról, elsősorban (a) a képi {br{zol{sokról (ami a vizu{lis tartalmak analóg hordozója), (b) a zörejekről és a zenéről, amelyek szolg{lhatnak valamilyen kódrendszerként (tamtam, és ekkor végső soron szöveghordozónak tekinthető), de többnyire emocion{lis tartalmakat közvetítenek;. (c) a mimetikus kommunik{cióról, mely gyakran szöveggel kombin{lódik az or{lis interakció sor{n lényegében kötelező módon, de attól függetlenül is képes funkcion{lni: ez alapvetően analóg vizu{lis eszköz, amely kapcsolódik az akusztikus közvetítéshez. Mindezeket m{sodlagos tartalomhordozóknak is nevezhetnők, mert többé-kevésbé helyettesíteni lehet őket nyelvi eszközökkel. Tartalom és közösség Az emberek nemcsak a közös ment{lis szfér{tól t{volodtak, hanem egym{stól is. Ahogy egyre jobban elsaj{títja és tökéletesíti a kommunik{ciós képességét, úgy szakad ki a közösségből. A megértés eredetileg az akusztikus ingereken alapult, ezek vizu{lis leképezése (az Doktori (phd) disszertáció 31

32 Szöveghordozó Korszakhatáron alfabetikus, illetve fonematikus ír{s) későbbi következmény, és nagyon sok{ig csak {tmeneti jelentőségű: mintegy kott{ul szolg{l a megérthető hangos szöveg létrehoz{s{hoz. A tartalom szempontj{ból a tartalomközvetítés azt követően is akusztikus b{zisú maradt, hogy a szövegközvetítés nagyobb részt vizu{lis lett. Az ír{sbeliség kialakul{s{nak folyamat{ban az ír{s a beszéd kódolt form{ja, mintegy kott{ja volt: úgy funkcion{lt, hogy felidézte az adott tartalom or{lis form{j{t. Az író ember a beszédet kódolta grafém{kkal, az olvasó a tartalmat hangosította. Nyelő Időbeli kiterjedés 1 Nyelő n 4. ábra: Az epigrafikus írás a mentális szféra elemeit közvetíti Ennek az útnak eléggé a végén, a könyvnyomtat{s elterjedése sor{n tapasztalhatjuk a kommunik{ciós eszköz {ttevődését, a néma olvas{s kialakul{s{t, amikor is a fonematikus olvas{st felv{ltja a grafematikus olvas{s. Meg{llapítható, hogy a szöveges tartalom vizu{lis közvetítése (az írott kód) csak a könyvnyomtat{s megindul{sa ut{n valósult meg. B{r, amint George Steiner meg{llapítja < az igazi irodalom különösképpen a költészet sohasem készült a mag{nyos szem néma élvezetére, hanem megköveteli a szaval{st, a hang és a fül eleven kapcsolat{t (Steiner, 1970:255). A könyvnyomtat{s felfedezése előtt a tartalom erősen kötődött a ment{lis szfér{hoz, az ír{- sos megform{l{s többnyire követte az elterjedését, a ment{lis kincs gazdagod{s{t. Az exegi monumentum effektus, teh{t a hírnév, az ismeretség fontosabb volt a fizikai megjelenésnél. Még Shakespeare-nek a nyomtatott könyv kor{hoz nagyon közeli munk{ss{g{ra is jellemző a jelöletlen forr{sok szabad felhaszn{l{sa. Ez nem azt jelenti, hogy Shakespeare nem ír{sos forr{sokból merített, hanem azt, hogy ezeket úgy kezelte, mint ahogy a sz{jhagyom{ny a maga terjesztette tém{kat. A tartalom, mint az emberiség (a kultur{lis közösség) együttes ment{lis szfér{j{nak eleme, mag{tól értetődően közkincs volt. Ezzel szemben a kézzel írott könyv egyedi alkot{sként mag{nkincsnek, a gazdags{g egyik elemének volt tekinthető. A könyvnyomtat{s előtt a tartalom h{ttérbe szorult a hordozóhoz képest, csereértéke mag{nak a megvalósult ír{snak volt, nem a benne foglaltaknak. 32 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

33 Háromrétegű virtualitás a tartalom A tartalom kisajátítása Miut{n a technológia fejlődése révén, a nyomtat{s megindul{sa ut{n a könyvpéld{ny értéke döntő módon lecsökkent, a tartalom függetlenedik a hordozótól. Maga a realiz{lt anyagi forma csak speci{lis esetekben szignifik{ns (péld{ul, sz{mozott, különlegesen kötött, sz{mozott péld{nyok kiad{sa, a szerző saj{t kezű al{ír{sa, bejegyzése a könyvben), a műalkot{s egyedítésének, megkülönböztetésének alapja a tartalom. Így v{lik a tartalom köztulajdonból mag{ntulajdonn{ és a szerző a tartalom tulajdonos{v{ (míg a kor{bbiakban alapvetően közvetítő volt, mint pl. Platon ír{saiban a tartalom Szókratészé volt). A kultur{lis piac növekedése kiszorította a feud{lis, közjogi jellegű nyomdai, kiadói, szính{zi privilégiumokat, hogy teret kapjon az új szerzői művek felhaszn{l{s{ra v{llalkozók szabad versenye *Szerzői jog, 511+ A szerzői jog történetének ez az alapvetése egyértelmű cezúr{t húz: a tartalom kor{bbi közösségi tulajdona (az m{s kérdés, hogy a közösséget az uralkodó uralta, korl{tozta és képviselte) m{r nem jelentett elegendő ösztönzést a megnövekedett igények kielégítéséhez, ezért versenyt kellett létrehozni az alkotók érdekeltté tételével. A szerzői mű fogalma azonban nem jelentette egyértelműen a tartalom kisaj{tít{s{t. Ha végiggondoljuk a pl{gium kritériumait, azt l{thatjuk, hogy a birtokl{s ink{bb a szellemi-művészi megvalósít{sra vonatkozott, nem mag{ra a tartalomra. A szerzői jog a megvalósult alkot{st védi, és nem az ötletet. Annak következtében, hogy a nyomtatott könyv a maga idejében gyakorlatilag teljes dominanci{t szerzett a tartalomközvetítésben, a szöveg és a tartalom l{tszatra egyesült. Megjegyzendő, ez az egyesülés valószínűleg annak tudható be, hogy ezekről a kérdésekről az olvasó, azaz könyvhaszn{ló emberek alkotnak véleményt. A kommunik{ciós folyamatokban a könyv szerepe azonban minden bizonnyal felülreprezent{lt. A Gutenberg-galaxis felrobban{s{val kapcsolatos próféci{k a civiliz{ciós közösségünk tagjainak jelentős részét hidegen hagyj{k gondoljunk csak a hazai statisztik{kra, melyek szerint a lakoss{g 0,8 könyvet olvas el évente. Ugyanakkor a könyvvel p{rhuzamosan, helyenként vele összefonódva m{s kommunik{ciós form{k szính{z, képzőművészet és m{s vizu{lis kommunik{ciós form{k, zene is fennmaradtak, sőt fejlődtek. Nem beszélve arról, hogy az oralit{s is fennmaradt, méghozz{ nemcsak bizonyos konzerv{ló periféri{kon (mint pl. az ozm{n birodalom európai maradékai - vö. Ong, 1982b), hanem mindennapjainkban is. Könyvnyomtatás és tartalom A könyvnyomtat{s teh{t jelentősen megv{ltoztatta a tartalom jogi st{tusz{t mag{ntulajdonn{ téve azt. A szöveg és a tartalom szimbiózisa azonban kényszerlépést tétetett a tartalom ön{llósod{sa ir{ny{ba a fordít{s révén, amely gyakorlatilag a könyvnyomtat{ssal egyidejű. Kor{bban a fordít{s a tartalom újragener{l{s{t jelentette m{s nyelven. Amikor a szöveg és a tartalom integr{lódott, a fordítónak a szöveget m{s nyelven újra kellett produk{lnia, méghozz{ hűen azaz a fordított mű esetében fontosabb volt, hogy az eredetire hasonlítson, mintsem, hogy pontosan azonos tartalmat adjon {t (szerencsére ez csak elvi igazs{g, és a műfordítók devianci{ja következtében előtérbe kerülhettek a tartalomértelmezések). Doktori (phd) disszertáció 33

34 Korszakhatáron A nyomtatott könyv lényeges tulajdons{ga, hogy a technologiz{lt, iparszerű sorozatgy{rt{s révén az egyedi termék (a könyvpéld{ny) értéke a kor{bbihoz képest szignifik{nsan lecsökkent. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy ekkor a tartalom elszakad a hordozótól, {tvéve tőle az értékképző szerepet. Ezzel egyidejűleg a nyomtatott könyv fogyasztója kiszakad a közösségből, amelyet ezt megelőzően a felolvas{s, illetve a színpadi előad{s képezett, és Thienemann szav{val élve kialakul a csendes maga-olvas{s. McLuhan szerint az olvasóközönségnek ezzel kapcsolatos individualiz{lód{sa egyenesen a nagy francia forradalomhoz vezetett. A szövegtárolás és szállítás más eszközei A műszaki fejlődés azonban megzavarta ezt az idillinek l{tszó helyzetet: a könyvnyomtat{s nem maradt a tartalomsokszorosít{s egyetlen eszköze. A 19. sz{zad a kommunik{ció terén is a forradalmak sz{zada volt. A távíró és a harmadlagos kód Először az interaktivit{s térbeli korl{tait lazította meg a t{víró, melynek a nagy t{vols{g {thidal{sa mellett az is lényeges újdons{ga, hogy a t{víróz{sban kapott először szerepet ha nem is széleskörű haszn{latban, de végső soron b{rki sz{m{ra elérhetően egy harmadlagos kód, azaz a ment{lis szavakat, azaz a beszédet kódoló rendszer. Samuel Morse tal{lm{nya elsősorban a sajtó felgyorsul{s{ra hatott, lehetővé téve a nagy t{vols{gban történő események valós idejű követését. A t{víró teh{t a szövegsz{llít{s lehetőségét v{ltoztatta meg lényegesen. (Részletesebben ld. a 101. oldalon!) Írógép Van a műszaki fejlődésnek még egy speci{lis területe, amely jelentősen hozz{j{rult, hogy a tartalomhoz való viszony demokratiz{lódjék, vagy m{s felfog{s szerint popul{risabb legyen. Ez az írógép feltal{l{sa. Az eddigiek sor{n nem foglalkoztunk a mag{nír{ssal. Mindenesetre azt meg{llapíthatjuk, hogy amíg az olvasnivaló megjelenítésének módja műszaki-technológiai értelemben rengeteget v{ltozott, a mag{nír{s lényegében alig v{ltozott. Az írótoll története (nem sikerült összefoglaló adalékot tal{lnom) a 20. sz{zadig töretlen, mind a technológia, mind az ír{skép tekintetében {llandós{got mutat. A toll (ceruza) haszn{lat{val kialakítható ír{skép lényegesen eltér a nyomtatottól, nélkülözi annak azt a referenci{lis többletét, amelyet az egyforma hosszús{gú sorok, szabv{nyos felépítésű oldalak, a form{k szab{lyoss{ga ad. Ezek a tulajdons{gok ugyan a mag{nír{s körében nem fontosak, de alkalmatlann{ teszik az ilyen eszközökkel készült iratokat szélesebb publik{l{shoz. Az írógép jelentősége éppen az, hogy a mag{níró kezébe adta azt az eszközt, amellyel a nyomtatott szöveg fent említett referenci{lis tulajdons{gait produk{lni lehet. A nyomd{k privilégiuma ezen a szinten megtört, ami, mint l{tni fogjuk, a sz{mítógép kor{ban a tipogr{fia demokratiz{lód{s{hoz vezetett. A gépelt szöveg még csak hasonlított a sz{mítógépen készíthetőhöz, azonban a tér rendezettsége tekintetében a tipogr{fia körébe kell sz{mí- 34 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

35 Háromrétegű virtualitás a tartalom tanunk. Ugyanakkor az írógép haszn{lata megv{ltoztatta az ír{s manu{lis folyamatait, ami viszont elt{volította az ír{st a beszédfolyamatoktól. Az{ltal, hogy a gépír{s közben mind a két kéz végez funkcion{lis mozg{st, ugyanakkor ennek a mozg{snak nincs line{ris (balról jobbra és felülről lefelé ir{nyuló) kitérése, a szöveg grafematikus felépítése erősödik, a beidegződések a billentyűzet koordin{tarendszerére tevődnek {t. Emellett, a gépír{s kialakul{sa révén a keletkező ír{skép minősége függetlenedik az író ember képességeitől és helyzetétől, ami ugyancsak demokratiz{lód{si folyamat, devalv{lva a kalligr{fia és bizonyos tekintetben a tipogr{fia hozz{adott értékét. A tartalom és a nemszöveges kommunikáció A 19. sz{zadban kifejlődött a kép- és a hangrögzítés technológi{ja. Ennek nem puszt{n az a jelentősége, hogy a tömegkommunik{ciós piacon konkurense jelent meg a könyvnek, hanem a vizu{lis-szövegestől eltérő konzervtartalmak is lehetségessé v{ltak. L{thattuk, hogy a tartalom konzerv{l{s{nak megvalósít{sa a könyvnyomtat{s kifejlesztése ut{n megalapozta a tartalommal való üzleti tevékenységeket. Erre a korra alakult ki az üzleti alapú könyvkiad{s és a vele kapcsolatos gazdas{gi h{lózat (vö. Thienemann 1933: 223), ami természetesen ösztönözte a tartalomforgalmaz{s anyagi alapokra helyezését m{s területeken is. A műszaki fejlődés megteremtette a l{tható és a hallható tartalmak mechanikus sokszorosít{s{nak feltételeit. Péld{ul, a mozgókép a szövegesen {br{zolt tartalom megjelenítésének egy saj{tos form{j{t, a szính{zat konzerv{lja. A konzerv{l{s mellett a sz{llít{si, terjesztési hat{rok {ttörését is megfigyelhetjük. A r{dió és a televízió különösen a legújabb időkben lehetővé tette, hogy az emberek nagy tömege glob{lis méretekben ugyanazon kommunik{ciós folyamat nyelője legyen. Ez a jelenség nem szöveg-specifikus, de a szöveggel kapcsolatosan megfigyelhető. Ugyanakkor a mcluhani elképzelés (vagy annak egyfajta interpret{l{sa) szerint ez a jelenség az írott szöveg ellen hat. McLuhan ezek megjelenésének kultur{lis következményeire hívja fel a figyelmet a Gutenberg-galaxisban. A lényeg nem az, hogy az új média fogyasztói elhagyj{k a könyvet, hanem az, hogy ezek az eszközök visszavezetnek abba az {llapotba, ahonnan a könyv kiragadta a fogyasztót. Mivé lesznek a mechanizmusok és az ír{sbeliség új alakzatai, amint az érzékelés és ítéletalkot{s ezen régi form{it {thatja az elektromos kor? (McLuhan, 1962:309) Mivel ezek a műfajok többnyire nyelvfüggetlenek, erős az integr{ló hat{suk a civiliz{ciós közösségen belül, esetleg azon túl is. A széles körű és tömeges elterjedés olyan tartalmak közvetítésére alkalmasak, amelyek nyelvi, szöveges megvalósít{sa akad{lyokba ütközik. Új szövegvilág A sz{mítógép a szöveges kommunik{ció hagyom{nyos értelmezése szerint mag{ban nem hoz új form{t, a felszínen ítélve nem alkalmaz új kódot: az írott kommunik{ciós form{k sor{ba tartozik mind a szövegrögzítés, mind a szöveg megjelenítése tekintetében. A sz{mí- Doktori (phd) disszertáció 35

36 Korszakhatáron tógépet haszn{ló kommunik{ció sor{n a szöveget beírjuk, begépeljük a sz{mítógépbe (vagy, mint l{tni fogjuk, m{s esetekben beolvastatjuk), majd a sz{mítógép az ember sz{m{- ra olvasható form{ban megjeleníti azt. (Lényeges v{ltozat a beszédfeldolgoz{s és -szintézis, melynek sor{n a felszínen az akusztikus nyelvi form{k jelennek meg. A bevitel és a megjelenítés ezek esetében is antropomorf, azonban a hangzó szöveg feldolgoz{sa az ír{son keresztül valósul meg.) A sz{mítógépes szövegfeldolgoz{s{nak különlegességét olyan megvalósít{si részletek jelentik, amelyekre m{s írott kommunik{ciós form{k esetében kevés figyelmet fordítunk. A monument{lis ír{s esetében hom{lyba vész, hogyan festették elő a kövön a vésnöknek a betűket, és a nyomdatechnika részletkérdései is csak nagyon {ttételesen jelennek meg a nyomtatott szöveggel végrehajtott kommunik{cióban. A sz{mítógép részvétele a kommunik{cióban azonban bizonyos értelemben m{s. B{r a szövegszerkesztő hétköznapi felhaszn{lója, vagy ak{rcsak, aki olvasm{nyokat keres és tal{l a sz{mítógép segítségével, valószínűleg nem ismeri a mélyben folyó jelenségeket, és nem is érdeklődik ut{nuk. A sz{mítógép szövegkezelése mindazokat a funkcion{lis lehetőségeket, amelyek újdons{gként jelennek meg, és a korszakv{lt{st ígérik, a technológia, az elviműszaki megvalósít{s révén nyeri el. Mindezek függetlenek az ember képességeitől, viszont módot adnak az emberi gondolkod{s bizonyos szintű modellezésére. Ezek a tulajdons{gok kor{n feltűntek a nyelvészeknek, és különösen a gépi fordít{s terén okoztak korai eufóri{t. Digitális ábrázolás A sz{mítógépes szöveg{br{zol{s elvi lehetőségét Neumann J{nosnak a gépi intelligenci{ról szóló meg{llapít{sai között kell keresnünk. Neumann a kiindul{st így fogalmazza meg: Ezért a tulajdonképpeni célkitűzést sz{mokkal való műveletekkel kell először helyettesítenünk. Ez olyasmi, amit a gép nem tud elvégezni. Teh{t előzetesen meg kell fontolni, hogy a kérdéses probléma hogyan fordítható le a sz{mokkal végezhető műveletekre. (Neumann, , 229) A problém{k sz{mokkal való {br{zol{s{t nevezzük digitaliz{l{snak (vö. OI 2007, 240). A hivatkozott meghat{roz{s szerint a digitaliz{l{s a kettes sz{mrendszerre korl{tozódik. Ez a felfog{s a jelen valós{got tükrözi, azonban a problém{t visszavetítve kor{bbi időkre, a digit{lis fogalma kiterjeszthető b{rmilyen sz{mrendszerbeli kódra. Neumann a sz{mítógépes problémamegold{s lehetőségét nem a semmiből tal{lta fel, az adatfeldolgoz{s kor{bban felismerte a sz{mjegyes kódol{s lehetőségét. A technológiatörténet többnyire Hollerith lyukk{rty{j{t említi elsőként, melynek segítségével egy koordin{tarendszerű kimutat{s statisztikai értékelését végezték el impulzussz{ml{l{ssal. (l{sd még a 101. oldalt!) A Hollerith-féle lyukk{rtya eredetileg ink{bb analóg rendszernek sz{míthatott (a k{rtya egyes oszlopaihoz fogalmakat, bizonyos kérdésekre adott v{laszokat asszoci{ltak). Később a lyukk{rtya segítségével alfanumerikus kódol{st valósítottak meg tízes sz{mrendszerben tov{bbra is a m{trixkoordin{t{khoz rendelve a 36 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

37 Háromrétegű virtualitás a tartalom kódértékeket (péld{ul, a 80-oszlopos lyukk{rty{n az A betű az 1-et jelentő hely kilyukaszt{s{val, és felette a legfelső pozíció kilyukaszt{s{val volt {br{zolható). Ezzel p{rhuzamosan kialakultak olyan kódok is, amelyek a lyuk-nemlyuk kombin{ciókkal végső soron bin{- ris kódol{st valósítottak meg. A korszerű sz{mítógép megvalósít{s{nak elvi alapj{t a Neumann-elv képezte, amely a kettes sz{mrendszer alkalmaz{s{t javasolta. (Erről részletesebben l{sd az 68. oldalon A sz{- mítógép létrejötte a Neumann-elv c. fejezetet ) Ez a sz{mrendszer az elképzelhető legegyszerűbb, hiszen a kódol{shoz szükséges különbség meg{llapít{s{ra minim{lis eszközigénnyel a bin{ris rendszer alkalmas (ha nincs két elem, nincs különbség). A szöveg kettes sz{mrendszerben való {br{zol{sa azonban éppen a kódrendszer minim{lis volta miatt nehézkes. Szöveg digit{lis {br{zol{sa A digit{lis szöveg{br{zol{s élesen felveti a hordozott és a tartalmazott szöveg különbségének kérdését. Ezt a különbségtételt úgy érthetjük meg vil{gosan, ha azt figyeljük, milyen tevékenység kapcsolódik a szöveghez. A kommunik{ció sor{n a szöveg elsősorban a nyelő oldal{ról vizsg{lható: a szöveg arra szolg{l, hogy azt valaki meghallgassa vagy elolvassa. Az olvasó sz{m{ra az olvashatós{ggal kapcsolatos nehézségeket lesz{mítva közömbös, hogy a kezébe adott oldal milyen technológi{val készült, kézzel írt{k vagy írógépen, nyomtatt{k, sz{mítógépes nyomtatón vagy képernyőre íratt{k ki, illetve m{sológépen, esetleg fényképezéssel készült. A felsorolt tevékenységek, illetve kimenetek azonban csak az olvasó szempontj{ból egyform{k. A sz{mítógépen azonban ez a különbség meghat{rozó: az ír{s eredménye (ak{r ember, ak{r gép végezte) teljes értékű szöveg, a lapolvasóval beolvasott oldal azonban valój{ban nem szöveg, hanem kép, még ha az olvas{s szempontj{ból esetleg érzékelhetetlen a különbség. A lényeg az, hogy az első v{ltozat szerkeszthető, {talakítható, a m{sodik v{ltozat pedig olyan transzform{cióknak vethető csak al{, mint a képek (nagyít{s, csonkol{s, egyesítés). Megjegyzés. A gyakorlatban létezik a kettő között {tmenet, az ún. pdf-form{tum, amelyben lehet keresni, belső hivatkoz{sokat elhelyezni, a betűform{kat módosítani, a betűtulajdons{gokat v{ltoztatni, azonban a sorok és bekezdések tördelése nem v{ltoztatható. Képként kezelhető szöveg Valódi szöveg Betűtulajdonságok változtatása nem lehet lehet Elnevezés képszöveg 7 szövegszöveg 8 Hivatkozás elhelyezése a szövegben nem lehet lehet Megjegyzés hozzáfűzése lehet lehet Megjelenítés olvasható szövegként olvasható szövegként Nagyítás-kicsinyítés részletek egyenlő arányban részletek különböző mérték- 7 Részletesen l{sd a 120. oldalon! 8 Részletesen l{sd a 120. és a 149. oldalon! Doktori (phd) disszertáció 37

38 Korszakhatáron Képként kezelhető szöveg Valódi szöveg ben Részletek kimásolása nem lehet lehet Sorok és bekezdések változtatása nem lehet lehet Szavak kereséses nem lehet lehet Tárolás, szállítás képfájlban (jpg, mbp, tiff) szövegfájlban (doc, txt stb). Törlés-betoldás-szövegcsere nem lehet lehet Képek digit{lis kódol{sa A sz{mítógép a képeket elemi pontokra felbontva t{rolja. A kód minden egyes képponttal kapcsolatban tartalmazza annak helyét a kép koordin{tarendszerében, és bizonyos tulajdons{gait (szín, esetleg intenzit{s). A koordin{tarendszer mérete (a kép felbont{sa) egyrészt meghat{rozza a kép minőségét, pontoss{g{t, m{srészt a képf{jl méretét. Amikor gépelt, nyomtatott szöveget lapolvasón (szkenner) viszünk be a sz{mítógépbe, első lépésben minden esetben képet kapunk. Ez a bitképes {br{zol{s. Ez a kép alkalmas arra, hogy olvas{sra megjelenítsük, azonban nem szerkeszthető. Ahhoz, hogy a szöveg szerkeszthető legyen, karakteres {br{zol{súv{ kell {talakítani. (Ennek részleteit ld. a Szövegbevitel billentyűzet nélkül című részben a 124. oldalon). Megjegyzendő, hogy a billentyűzeten begépelt szöveg eleve karakteres {br{zol{sú (a billentyűzetes szövegbevitelről l{sd Ír{s a sz{mítógép billentyűzetén című részt a 114. oldalon). Szöveggép A sz{mítógép mint szöveghordozó újdons{ga hogy egyetlen eszközön koncentr{lja a szöveg létrehoz{s{nak minden f{zis{t, és arra is módot ad, hogy mindez egy időben történjék. Ezt a képességét a sz{mítógép éppenséggel a karakteres kódol{s lehetőségével éri el. A karakteres kódol{s, illetve az ennek a b{zis{n kialakult szövegszerkesztés teh{t lehetővé teszi, hogy a szöveget létrehozó ember az ír{s mechanikus, illetve szellemi, kognitív tevékenységével (fogalmaz{s) p{rhuzamosan, az előzőekkel egy folyamatban megtervezze és előkészítse a szöveg vizu{lis megjelenítése speci{lis, metakommunikatív form{it; a megjelenített szöveget olvasó ember hozz{férjen a hordozott szöveg elemi egységeihez, azokat kiegészítse, törölje, módosítsa, beleértve az említett metakommunikatív elemeket is, ak{r az eredeti szövegalkotó, ak{r a későbbi szövegfelhaszn{ló lehetőséget kap arra, hogy különböző szövegegységeket összekapcsoljon, és re{lis eszközöket biztosítson az összekapcsolt eszközök nemline{ris olvas{s{ra. Ez a lehetőség lényegében ugyanazokat a lehetőségeket és képességeket biztosítja a konzerv{lt szöveg felhaszn{lój{nak, mint amilyenekkel az or{lis narratív{val kapcsolatban az ember természetes módon rendelkezett. A szövegszerkesztőnek nincs sok meglepően új lehetősége a kor{bbi eszközökhöz képest: a relev{ns mindezek egyesítése egyetlen műveletbe. Ha csak a közelmúltba, a könyvnyomtat{s kor{ra tekintünk vissza, akkor egy irodalmi mű létrehoz{s{nak a f{zisai többékevésbé a következők voltak: 38 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

39 Háromrétegű virtualitás a tartalom a szöveg leír{sa (kézirat) a szöveg letiszt{z{sa: m{solat készítése a technológiai publik{ció sz{m{ra tartalmi szerkesztés és javít{s (lektor{l{s) informatív szerkesztés (tartalomjegyzék, t{rgymutató, névmutató stb. nyelvi szerkesztés és javít{s műszaki szerkesztés (a vizu{lis hat{s megtervezése) műszaki megform{l{s (szedés, tördelés) végső ellenőrzés vizualiz{l{s, sokszorosít{s (nyomda) Ennek sor{n, különösen a szerkesztési f{zisban a szöveget, illetve annak egyes részeit többször le kellett írni. Különösen nagy f{rads{got jelentett a könyv informatív kiegészítéseit újraalkotni, a belső utal{sokat korrig{lni. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a sok f{rads{g azért többletet adott az or{lis narratív{hoz képest, ahol szöveg{llandós{gról egy{ltal{n nem lehetett beszélni. A szövegszerkesztő a fentiekhez a folyamatok egyesítésével olyan mértékű, első pillant{sra ugyan mechanikusnak tűnő segítséget nyújt, ami alapvetően megv{ltoztatja a szerző lehetőségeit. Tulajdonképpen sem tilos, sem példa nélküli nem volt, hogy egy szerző az ötlettől a péld{nysz{mok felv{g{s{ig minden műveletet maga végezzen m{r a nyomtatott könyv kor{ban is. Ez azonban a képességek megoszl{sa miatt nem volt re{lis, ahhoz munkamegoszt{s szükséges, ami sok esetben kényszer, sok esetben pedig elengedhetetlen tehertétel volt. A sz{mítógép részint a folyamatok felgyorsít{s{val, részint bizonyos leegyszerűsített, {tlagolt megold{sok rendelkezésre bocs{t{s{val megteremtette a publik{ciókész ír{s lehetőségét. Ennek révén a szerző teljes szuverenit{st nyert a kifejezni kív{nt tartalom felett. Ezek a lehetőségek azonban nemcsak a szöveg létrehoz{sakor, és nemcsak a szerzőnek {llnak rendelkezésre, hanem az olvasónak, illetve b{rkinek, aki a szöveget b{rmilyen céllal birtokba veszi. Az elsődlegesen kialakított szöveg {talakítható, feldarabolható, a részeinek sorrendjét fel lehet cserélni, megv{ltoztatható a kivitele, tov{bb{ elhelyezhetők benne referenciapontok, ak{r l{thatatlanok is, amelyek lehetővé teszik az eltérést az ősi line{ris olvas{si sorrendtől. A szövegszerkesztő egyik oldalról megszabadítja a szöveg létrehozój{t attól a f{rads{gos munk{tól, ami a nyomtatott könyv orient{ciós form{inak megteremtéséhez szükséges (előre be{llított sablonok segítségével a sz{mítógép, szinte kital{lva a szerző gondolatait, kialakítja a megtervezett térform{t), a m{sik oldalról pedig realit{ss{ teszi a nemline{ris olvas{s lehetőségét. Az erre a célra szolg{ló eszköz, a hiperhivatkoz{s, vagy tiszt{n szöveges környezetben a hiperszöveg segítségével közvetlen kapcsolatot lehet létrehozni különböző szövegrészek, mi több, szövegek között. Az irodalomnak újabban otthont adó sz{mít{stechnika és vil{gh{ló fejlődésével a hypertext kézenfekvő ír{smódd{, irodalmi form{v{, de kutat{si és kísérletezési területté is v{lhat/v{lt. Ez az ír{smód a teljes tud{st kezelhetőbbé teszi, és ha sikerül azt rendszerezni, közvetítésének eddig javarészt line{ris módj{t nagymértékben {tértelmezi.(szűcs Hyp) M{s részről a szöveglétrehoz{s sor{n nyílik lehetőség a kor{bban létrehozott szövegek részleteinek kombin{l{s{ra. Ezek a lehetőségek a sz{mítógépet bizonyos tekintetben hadoktori (phd) disszertáció 39

40 Korszakhatáron sonlóv{ teszik az agyhoz a szövegszerkesztő úgy kombin{lja az elérhető szövegeket, mint ahogy az ember képes az emlékezetében t{rolt szövegeket újra meg újra felhaszn{lni. A szövegszerkesztő a bölcsész sz{mológépe, mely az írott nyelv manipul{ciój{nak új módjait kín{lja haszn{lój{nak. Ahogyan a nyomdagép röviddel felfedezése ut{n {talakította a kultúr{t és a tudom{nyoss{got, a sz{mítógép is automatiz{lja az írott szó kompozíciój{t, rakt{- roz{s{t és {tvitelét. (Heim 1993, 254) A hálózat a nagy világ Heim meg{llapít{sa túl optimista. A mag{nyos sz{mítógép a sz{mítógépen levő szövegek sors{t a gép kezelőjének kezébe teszik le, és ennek következtében a bölcsész-munka{llom{s alapvetően a Gutenberg-galaxis keretei között marad. A nyomtatott könyv és a közönség kapcsolata tulajdonképpen és érdemében nem v{ltozik attól, hogy a nyomtat{s előkészítése korszerűbb módszerekkel és a szerző megnövelt szuverenit{sa mellett folyik. Az érdemi v{ltoz{shoz egy előre nem l{tott dolog még hi{nyzott a vil{gh{ló kialakul{sa. Michael Heim közvetíti Heidegger és McLuhan örvendezését és kétségeit a sz{mítógép, elsősorban a szövegszerkesztő megjelenése kapcs{n (vö. Heim, 1993). Ő maga leírja azt az életérzést, amelyet sz{mos kort{rsunkn{l tapasztalunk, aki ak{r idős kor{ban is pillanatok alatt hozz{szokik a sz{mítógéphez, és szellemi eszközt{r{t r{ koncentr{lja ban Michael Heim éppenséggel m{r internetezhetett, csak az ír{s{ból nem derül ki, tette-e. Martin Heideggernek és Marshall McLuhannek azonban nem volt erre módja, hiszen a vil{gh{ló {prilis 30-{n v{lt szabad felhaszn{l{súv{. 9 A vil{gh{ló révén az egyedi sz{mítógépek, illetve a segítségükkel létrejövő ember gépmunka{llom{sok (a szövegszerkesztő esetében ezt bölcsész-munka{llom{snak neveztük) egyesülnek. Olyan h{lózat jön létre mint a név is jelzi, vil{gméretekben amelyben elvileg egyesül a becsatlakozott sz{mítógépeken tal{lható tartalom. Az egyesül azt jelenti, hogy a hiperhivatkoz{sok és az {tvétel nem korl{tozódik az egyes felhaszn{ló sz{mítógépére, hanem kiterjed a h{lózatba belépett valamennyi gépre (a sz{mítógép tulajdonosa a hozz{férést lok{lisan korl{tozhatja). Ettől kezdve teh{t, amikor létrehozunk egy szöveget, abba b{rmikor belem{solhatjuk m{sok szövegeit, ha ahhoz a vil{gh{lón hozz{férünk (ak{r megjelölve az {tvétel tényét, ak{r elhallgatva azt), illetve lehetővé tehetjük, hogy a olvasónk egy egyszerű művelettel {ttérjen a szöveg adott pontj{ról egy b{rhol (ak{r a saj{t gépünkön, ak{r m{sén) levő m{sik szöveg adott pontj{ra. A vil{gh{ló tulajdonképpen nem egyéb, mint az összekapcsolt h{lózatban levő sz{mítógépeken levő szövegek hiperhivatkoz{sainak konglomer{tuma. A vil{gh{ló hasonlóan kapcsolja össze a sz{mítógépeket, ahogy az emberek kapcsolódnak egym{shoz. Ezt a meg{llapít{st jogos úgy korl{tozni, hogy a sz{mítógépek kapcsolata voltaképpen szövegek kapcsolata. Ezen a gondolati úton tov{bbmenve könnyen eljuthatunk arra a meg{llapít{sra, hogy a vil{gh{lón kialakul egy glob{lis szöveg a szöveg fo- 9 Vö.: 40 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

41 Háromrétegű virtualitás a tartalom galm{t tekinthetjük az anyagéhoz hasonlóan, olyan közegnek, amelynek osztatai is szövegek, amely olyan, mint az emberiség egyesített ment{lis szfér{ja. A világháló és a tartalom tulajdonlása A szövegszerkesztő révén a szerző megszerezte a teljes szuverenit{st a tartalom felett. A vil{gh{ló kényszerű nyitotts{ga miatt azonban mindenféle szuverenit{s megszűnik a tartalom felett. Amikor letöltünk egy szöveget és megjelenítjük a sz{mítógépen, a szöveg eredeti megform{l{sa m{r csak aj{nl{ssz{mba megy: a sz{mítógép-{llom{sok különbözőek, és a szövegek eredeti gazd{i sem l{tnak minden megjelenítési lehetőséget előre. Péld{ul, annak esélye, hogy egy könyvoldal a fogadó sz{mítógépen az eredetihez mindenben hasonló módon jelenjen meg, az utóbbi időkig teljesen esetleges volt, és ma is ritka az a sz{mítógép, amelyiken A4-es vagy B5-ös oldal egy az egyben megjeleníthető. Az olvas{si szok{sok is m{sok, péld{ul, képernyőn {ltal{ban kicsinek tűnik az a betű, ami könyvben elfogadható. Ezzel kapcsolatban l{sd, péld{ul, A papíralapú könyvet szimul{ló megjelenítés című részt a 163. oldalon. A sz{mítógépen azonban nemcsak a forma módosítható, hanem sok esetben maga a szöveg is. Péld{ul, kivehetünk idézeteket egy szövegből, és beilleszthetjük m{shova, ami leg{lis, de ugyanígy lehet a pl{gium eszköze is. Ezen túl életbe léphetnek a sz{mítógép bizonyos beépített mechanizmusai, pl. a helyesír{s-ellenőrzés 10, amely megv{ltoztathatja a szöveg eredeti form{j{t. A tartalom feletti szuverenit{s feloldód{sa mag{ban emlékeztet az oralit{s vil{g{ra, a vil{gh{ló szövegvil{ga olyan módon közös, mint ahogy az emberi közösségek tud{sa is az (a world wide web szerepéről l{sd a 71. oldalt). Ez a megfogalmaz{s involv{lja annak {tgondol{s{t, hogy a vil{gszöveg mindegy leképezése, a sz{mítógépektől függő v{ltozata a ment{lis szfér{nak. A world wide web az éden és a pokol? A kommunik{ció történetének kiindulópontja az or{lis narratíva. Az internetes kommunik{- ció r{ad{sul az interaktív oralit{st is reproduk{lja. A mag{nlevelezés sz{mítógépes v{ltozata alakul ki az révén (amely voltaképpen nemcsak levelező, hanem csomagküldő szolg{ltat{s is). Később a csevegőcsatorn{k a közvetlen beszélgetést, az or{lis interakciót teremti újra, mégpedig eltörölve annak térbeli hat{rait. (NB. Simonyi K{roly űrutaz{sa sor{n lehetett vele csetelni, így esetében hiperglob{lis kapcsolattart{sról beszélhetünk.) A kommunik{ció fejlődését úgy kell szemlélnünk, hogy minden újabb forma megjelenésének voltak {ldozatai. A sz{mítógép-h{lózat (egyelőre) az alfabetikus szövegek felhaszn{l{s{val reproduk{lja a kommunik{ciós közösséget, úgy biztosítja a ment{lis szféra reintegr{lód{s{t, hogy nem követel ennek fejében {ldozatot. 10 Jellemző, hogy a jelen szövegben szereplő, és az eredetit pontosan tükröző Thienemann-szövegek (1933) helyesír{s{t a szövegszerkesztő következetesen megjelöli. Doktori (phd) disszertáció 41

42 Korszakhatáron A tartalom feletti szuverenit{s elvesztése saj{tos hat{st gyakorol a kommunik{ció vil{- g{ra. A tartalom birtokl{sa a könyvnyomtat{s kialakul{s{t követően v{lt gazdas{gi, egzisztenci{lis kérdéssé. A szerzői jogok gazdas{gi értékesítése, illetve a birtokl{s forgalmaz{sa saj{tos le{gaz{st jelentett a kommunik{ciós viszonyok fejlődésében. A könyvnyomtat{s kialakul{sa előtt a szerzők nem az alkot{sból éltek, anyagi értéke a könyvpéld{nyoknak volt. A könyvnyomtat{s megindul{sa ut{n az érték a fizikai t{rgyról {ttevődött annak tartalm{ra. A műpéld{ny kritériumainak meggondol{sa és a szerzői jog megszövegezése azonban azt mutatja, hogy irodalmi művek esetében a jogi védelem a szövegre és nem annak tartalm{ra vonatkozik. Ez a vil{gh{ló kialakul{s{val kritikus helyzetet teremtett. A vil{gh{ló technikai lehetőségei nagyon megkönnyítik a m{solatok készítését, és a sz{mítógépek elterjedésével a digit{lis {llom{nyok védelme egyre nehezebbé v{lik. A letöltés fizetéshez köthető ugyan, és az illeg{lis letöltés szankcion{lható, azonban az ezzel kapcsolatos törekvések egyfajta versenyfut{st alakítottak ki a jogvédők és a hekkerek között. A szerzői jogi védelem alatt {lló szöveget természetesen a sz{mítógéptől függetlenül is lehet m{solni, ez azonban a legutóbbi időkig valamiféle intézményességet feltételezett, a m{sológépek csak a legutóbbi időben v{ltak h{ztart{si eszközzé. A sz{mítógép azonban a mag{nszféra része. A sz{mítógépre letöltött szövegnek (videónak, zenének) nincs anyagértéke, mint a nyomtatott könyvnek, vagy ak{r a filmnek, illetve a hanglemeznek. A szöveget a sz{mítógép reproduk{lja, amely vagyonjogilag nem tartozik a szöveghez. Következésképpen, amikor a sz{mítógépre letöltött szöveg szerzői jogi értékét vizsg{ljuk, azt kiz{- rólag az elvont szövegre, és nem annak realiz{lt form{j{ra vonatkoztathatjuk. Ennek értékeléséhez tiszt{zni kell, mi tartozik a szöveghez: a tartalom, annak performanci{ja, vagy mind a kettő együtt. Ez a kérdés az{ltal v{lik nehézzé, hogy a tartalom vonatkoz{s{ban meg kell tudni ítélni az egyediséget. A téma, a szöveg t{rgya bizony{ra nem saj{títható ki: pl. Shakespeare-nek nem voltak ön{lló tém{i. Teh{t nem az a tulajdon, amit ír az író, hanem az, ahogyan megírja. Az előző kérdésre teh{t az a v{lasz, hogy a forintosítható érték a performancia. Az egyediség meg{llapít{s{hoz lehet egyezési kritériumokat kötni, megszabni, hogy h{ny sz{zalék egyezés jelent azonoss{got, hasonlós{got stb. Ha ehhez kötjük a szerzői jog anyagi védelmét, különös értékkritériumba botlunk: nem a mű immanens értéke, hanem az egyedisége szabja meg az {r{t. A sz{mítógépre letöltött szövegek kérdését az is bonyolítja, hogy a szerzői jog nem tiltja, hogy valaki a saj{t maga sz{m{ra m{solatot készítsen a jogszerűen birtok{ba jutott művekről a jogsértést csak annak tov{bbértékesítése jelenti. A sz{mítógépes szövegek letöltésének, pontosabban a szövegek sz{mítógépen való haszn{latra történő {talakít{sa saj{tos kettősséget okoz. Egyik oldalról, a szövegek sz{mítógépesítése a nemline{ris olvas{s, a hiperszöveg és a különféle asszociatív keresési lehetőségek révén kín{lta lehetőségek kihaszn{l{sa érdekében elemi érdek. Olyan új felhaszn{l{si lehetőségeket kín{l a tanul{s és a kutat{s terén, amelyekről nem lehet lemondani. Ezt az érdeket felismerve jönnek létre a vil{gon mindenfelé projektek a különféle irodalmi szövegek digita- 42 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

43 Összefoglalás liz{l{s{ra és digit{lis t{rol{s{ra. Ezek egy része, mint pl. Magyarorsz{gon a Magyar Elektronikus Könyvt{r (MEK) 11, olyan szövegek feldolgoz{s{val foglalkoznak, amelyeknek m{r nincs szerzői jogi védettsége. M{s esetekben különféle t{mogat{sokat felhaszn{lva megveszik bizonyos művek interneten való terjesztésének jog{t, és ennek ellenében biztosítanak hozz{juk ingyenes hozz{férést. Ilyen péld{ul a Gutenberg Project i, vagy az azóta a MEK-be beolvasztott Digit{lis Irodalmi Akadémia. Léteznek olyan megold{sok is, hogy a digit{lis tartalmakat pénz megfizetése ellenében lehet letölteni. Végül van egy olyan megold{s is, amikor a tartalmakat jogellenesen terjesztik a vil{gh{lón. A kiadók igyekeznek gazdas{gi érdekeik védelmében fellépni a könyvszövegek illeg{lis terjesztése ellen, és ez l{tszatra korl{tozta is a szélesebb körű illeg{lis forgalmaz{st. Ez a körülmény azonban egyrészt időlegesnek tűnik. Ugyanakkor a tartalomkalózok {ll{spontja nem egyértelműen k{rhoztatható. Egy-egy papírkönyv 1000 péld{ny{ból ötven év elteltével {tlagosan 75 marad fenn. Élettartamukat illetően ugyan az elektronikus könyvek sem {llnak jobban, korl{tlan m{solhatós{guk és konvert{lhatós{guk azonban biztosítja sz{mukra az öröklétet az emberiség közös kultúrkincsében - m{r ameddig egy{ltal{n létezik kultúra. A Silent Library Project és a hasonló v{llalkoz{sok a maguk módj{n valamelyest hozz{j{rulnak, hogy egy ideig még létezzen. Ez olvasható a Silent Library Project 12, az egyik leg{tfogóbb illeg{lis digitaliz{l{si szervezet weblapj{nak publikus részén. (Az illeg{lis tartalomdigitaliz{l{s kérdésével kapcsolatban l{sd Az internetről letölthető könyvek t{rgy{ban Előterjesztés az MKKE Igazgatótan{csa október 11-i tan{cskoz{s{ra címen mellékelt segédtanulm{nyt a 177. oldalon.) ÖSSZEFOGLALÁS A szöveg és a sz{mítógép egym{sra tal{l{s{t a kommunik{ció fejlődésében olyan eseményként szemlélhetjük, mint az alfabetikus ír{s vagy a nyomtat{s kialakul{s{t. Ezek az események a szellemi fejlődés mérföldkövei, amelyek szoros kapcsolatban {llnak a t{rsadalom fejlődésével is. Az alfabetikus ír{s kialakul{sa szoros összefüggésben van az ógörög kultúra fejlődésével, és egyar{nt kiv{ltója és következménye annak, hogy a gondolkod{s és a gondolatok fix{l{sa szükségképpen a megismerés eszközévé v{lhatott. <csak a görög alfabetikus ír{ssal v{lt lehetségessé a beszéd pontos lejegyzése, s ezzel az eredetileg elhangzottnak az írott szöveg alapj{n történő pontos visszaidézése (Nyíri, 1998: 8) Ez a lépés azért volt szükségszerű, mert az a tapasztalatkincs, amely erre a korra felgyűlt, valamint az ezzel kapcsolatosan kialakult alkotó gondolkod{s szükségessé tette, hogy a mnemonikus szövegt{roló technik{k (ak{r or{lis, ak{r ír{sos), kiegészüljenek a kognitív produkcióra is alkalmas kódol{si gyakorlattal. Az európai kultúra tapasztalata az, hogy erre a célra az alfabetikus ír{s az alkalmas Doktori (phd) disszertáció 43

44 Korszakhatáron Az ír{s kommunikatív funkciój{ban azonban még sok{ig nem ért el a ment{lis szfér{ig. Az olvasni tud{s ugyan egyre terjedt, azonban csak lassan v{lt {ltal{noss{, és a technológia nem volt képes kellő sz{mú ír{st (könyvet) létrehozni. Ebben az időszakban a kommunik{ció a tudatot tov{bbra is az akusztikus interfészen keresztül érte el. A ment{lis tartalom kódol{sadekódol{sa a fonematikus {bécé segítségével történt, a dekóder hangosította az ír{sjeleket, és a nyelő ezt érzékelte. Az ír{s kialakul{sa a kommunik{cióra gyakorolt hat{sa mellett bizonyos mértékben megkettőzte a ment{lszfér{t: az ember {ltal kialakított tartalmak egy részét fix{lta, kialakult az ír{sos tartalmak h{lózata, amely a ment{lszféra lenyomat{nak, tökéletlen m{solat{nak tekinthető. Ez azonban majdhogynem bej{rhatatlan volt, mivel az írott művek nagy mértékben helyhez kötöttek voltak, és ugyanaz a tartalomszelet {ltal{ban kevés péld{nyban materializ{lódott. A leírt tartalomkincs méretében sok{ig elenyésző töredéke volt a ment{lszféra inform{cióösszességének. A könyvelő{llít{s dr{ga volt, és ez egy idő ut{n feszültséget hozott létre az inform{cióelérési igények megnövekedése miatt. E miatt és e célból alakult ki a könyvnyomtat{s, amelynek lényegi eleme az volt, hogy a t{rsadalom anyagi képességeinek megfelelő {ron lehetett kellő sz{mú könyvet elő{llítani. Ennek a körülménynek tudható be, hogy az olvas{si készség {ltal{nosan lényegesen magasabb szintre fejlődött, és az ír{s elérte a ment{lis szfér{t: az ember akusztikus {ttétel nélkül fért hozz{ az írott tartalomhoz, az olvas{s elnémult. A néma olvas{s döntően megnövelte a kommunik{ció hatékonys{g{t. A nyomtat{s m{sik jelentős hat{sa az volt, hogy az ír{sos form{ban rögzített tartalmak péld{nysz{ma rendkívüli mértékben megnőtt. A hordozó és a tartalom helyet cserélt, előbbi tulajdonképpen megszűnt értéknek lenni, a forgalmi értéket ettől kezdve a tartalom képezte. Ekkor v{lt a szerzőség hivat{ss{. A technológia és a jogi st{tusz v{ltoz{sa hatalmas mennyiségi fejlődést hozott létre. Ugyanakkor nem lehet nem felfigyelni arra, hogy a tartalom eltulajdonít{sa valamiképpen idegen az emberi gondolkod{s alaptermészetétől. R{- ad{sul, nem is igaz{n a tartalom került mag{ntulajdonba, hanem annak szöveges megform{l{sa. Az ellentmond{s jól érzékelhető a folklór szerzői problém{ival, ahol a szerzői jog eleve problém{s. Tulajdonképpen nem az a gond, hogy a szerző neve a műhöz kötődik, hanem az, hogy az úgynevezett vagyoni értékű jog birtokl{sa korl{tozza a tartalom felhaszn{l{s{t. Ez a kommunik{ció története sor{n új és {tmeneti jelenség. Egyetlen magyar{- zata az, hogy a professzion{lis szerző ebből akar élni jellemző, hogy a vagyoni értékű jogokkal kapcsolatos korl{toz{sok időfüggők. Emiatt a nyomtatott könyv kor{t, a Gutenberg-galaxist jogos ambivalensen szemlélni. A technológia fejlődése a tartalom sokszorosít{s{nak új lehetőségeit teremtette meg, jelentősen csökkentve a nyomtatott könyv monopólium{t. A szöveg szerepének alakul{sa szempontj{ból nagy jelentősége a szöveg digit{lis t{rol{s{nak (és sz{llít{s{nak) van, különösen az integr{lt h{lózaton. Ezzel kapcsolatban azt {llapíthatjuk meg, hogy a digit{lis technológia az emberi érzékelés dimenzióiban megszüntette a tér és az idő korl{tait: a digit{lisan kódolt szöveg úgy tölti be az ismert vil{got (túl a Földön is), mint a hangzó beszéd, az or{lis kommunik{ció az emberi érzékelés sz{m{ra természetes módon rendelkezésre {lló (szűk) teret. 44 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

45 Összefoglalás Az{ltal, hogy az ember minden arra alkalmas funkciót igyekezett {tterelni a sz{mítógépre, kialakult a digitaliz{lt szövegek lényegében autonómnak tekinthető h{lózata. Ez a h{lózat ugyancsak a ment{lszféra m{solata (mint a nyomtatott könyvek összessége) részben az írott szöveganyag elfoglal{s{val és {tstruktur{l{s{val (hiperszöveg), részint az úgynevezett multimédia révén, amely azonban integr{lódik a szövegkinccsel. A digitaliz{l{s révén kialakult integr{lt tartalom alapvetően újra közkinccsé teszi a kisaj{tított tartalmat, és csökkenti azt a kultur{lis elidegenedést, amelyet a nyomtatott könyv okozott. A kommunik{ció terén azonban nemcsak ez a nóvum a vil{gh{ló megjelenésében, hanem az interaktivit{s korl{tainak az {ttörése is. Amíg a beszélni éppen elkezdő ember hangja csak néh{ny tíz méterre hangzott el, a sz{mítógép-h{lózaton kommunik{ló ember interakciós tere az egész vil{g, sőt, elvileg az egész vil{gegyetem. Bizonyosak lehetünk abban, hogy a sz{mítógép megjelenése a kommunik{ciós folyamatban új korszakot nyitott. Ennek alapvető jeleként a tartalom köztulajdon{nak helyre{ll{s{t értékelhetjük. Emellett azonban sz{mos, ma még bel{thatatlan v{ltoz{sra sz{míthatunk: nem az emberként kommunik{ló sz{mítógépre, hanem az emberi kommunik{ciónak a sz{mítógép birtok{ban minőségileg megv{ltozott módj{ra, egy újfajta viselkedésre az ember és a gép kettőseként kialakuló szellemi egység részéről. Az idődimenzió tekintetében pedig mintegy megkettőződik a ment{lis szféra: ahogy a kommunik{tumok a ment{lis szfér{ba illeszkedve elpusztíthatatlann{ v{lnak (az exegi monumentum jelenség), úgy hoz létre a sz{mítógépek vil{gméretű h{lózata egy, az ember tudati {tfogóképességéhez mérten absztrakt teret. Így nem tévedünk, ha korszakv{lt{st a vil{gh{ló létrejöttétől, a vil{gban működő (és internetre kapcsolt) sz{mítógépek fizikai-logisztikai egyesítésétől sz{mítsuk. McLuhan a glob{lis falu gondolat{nak felvetésével a reintegr{l{s{t jósolta annak a ment{lis közösségnek, amely az oralit{s kor{ban keletkezett, és az ír{sbeliség megjelenésével elkezdett felbomlani. McLuhan az analóg kommunik{ciónak az elektronikus média révén v{rható újraéledését, felerősödését tekintette újraegyesítő erőnek. Mi ebben a tanulm{nyban azt szeretnénk bemutatni, hogy a vil{gh{ló révén kialakul egy olyan hiperglob{lis közeg, melyben az analóg és az absztrakt kommunik{ció egyar{nt {ttöri az idő és a tér korl{tait, és vil{gméretekben közel hozza egym{shoz a kommunik{lókat. Ezen az úton azonban nincs még mire visszatekintenünk, az út közepén j{runk. Doktori (phd) disszertáció 45

46

47 Nyelv szöveg szöveghordozó Az irodalom (a szövegek univerzuma) fércmű, mely befejezésért ki{lt. A szövegnek teh{t nincs sorsa, maga a szöveg a sors. Vilém Flusser A SZÖVEG A SZÁMÍTÓGÉP FELŐL NÉZVE Kezdjük a végén: azt kív{njuk megmutatni, hogy a szöveg ebben a közegben nem m{s, mint nyelvileg értelmezhető (a nyelvhez tartozó) entit{sok sorozata. Vizsg{ljuk meg ennek az axióm{nak a viszony{t a közfelfog{shoz, illetve a közkeletű definíciókhoz! A szöveg hétköznapi értelemben Ha minden jelző nélkül haszn{ljuk a szöveg szót, nyilv{nvalóan ön{lló, autonóm kategóri- {t képező jelenségre gondolunk. Kérdés azonban, hogy ez-e a célunk. A szöveg szónak roppant szerte{gazó a jelentésspektruma, ezt kell arra fókusz{lnunk, ami itt a t{rgy. A szöveg egyike azoknak a jelenségeknek, amelyeknek a meghat{roz{sa nagy nehézségekbe ütközik, holott jelentése mindenki sz{m{ra egyértelműnek tűnik. A szöveg szó jelentését két úton közelíthetjük meg: a köznyelvi jelentések {ttekintésével, illetve a tudom{nyos meghat{roz{sokkal. Mit hallunk, mit látunk? Ha r{húzzuk az elektronikus szót{r kurzor{t a szöveg szóra, a buborékban a következő jelentéskategóri{k jelennek meg: {ltal{nos, okiraté, dalé, baletté, filmé, színdarabé, érmén levő, kép alatti, nyomd(könyvé), szl(szleng - halandzsa, üres beszéd), *t{rsalg{s, fecsegés+ stb. Ezekben a dolgokban közös, hogy valamennyi nyelvi és produktum (vö. Tolcsvai Nagy, 2001: 14). Nincs utal{s arra, hogy hangzó vagy írott form{jú-e. Péld{ul az {lt (al{nos értelemben vett) szöveg, a szleng (duma) lehet ez is, az is; az okirat szövege és az érmén levő, a kép alatti csak írott. A dalszöveg, a film, és a színdarab szövege ugyancsak lehet ez is, az is, azonban ezek ír{sként jönnek létre, de beszéddel valósulnak meg. Az al{bbiakban tekintsük {t két forr{sban, milyen funkcion{lis kategóri{kban szerepelnek benne a szöveg szó, illetve sz{rmazékai. A vizsg{lt forr{sok, az ÉKSZ 2, a NYFK. általános betű- vagy hangsorozat szleng v-hez tartozó szöveg szöveg nyelvileg megformált mondanivaló szöveg (az emberi közlés alapegysége) szöveges, szövegez, szövegkörnyezet, szövegöszszefüggés, szövegtan szövegkiejtés, szövegkiemelő, szövegközi, szövegmondás, szövegszerkesztés, szövegszerkesztő, szövegmondat, szövegtípus szöveg ( üres beszéd ) szöveg ( mű szavakból álló része ) szövegel dumál szövegelés reklamálás (sportnyelv) szövegláda szövegemlék, szövegelemzés, szöveggyűjtemény, szöveghamisítás, szövegíró, szövegkiadás, szövegkönyv, szövegközlés, szövegkritika, szövegmagyarázat, szövegromlás, szövegtervezet, szövegváltozat

48 Nyelv szöveg szöveghordozó Mit írnak az enciklopédiák, lexikonok, szótárak, szakkönyvek? Általános meghatározások Ahhoz, hogy a sz{mítógép vonatkoz{s{ban egyértelműsíthessük, a különféle szövegek tulajdons{gait {ltal{nosítanunk kell, és valamiképpen meg kell ragadnunk közös, absztrakt értelmüket. A TESZ hatféle jelentést ismertet, melyek közül kettő teljesen témaidegen ( szövevény, bonyodalom, illetve szövet). 1. Nyelvileg megform{lt mondanivaló egésze (1835); 2. <; 3. megzenésítésre sz{nt költői mű (1845); 4. <; 5. téma, mondanivaló t{rgya (1875); 6. üres beszéd, locsog{s (1928). A Magyar Nyelv Értelmező Szót{r{ban (ÉrtSz. VI): 1. Ír{sban v. nyomtat{sban rögzített mondanivaló, ill. az ezt alkotó, kifejező mondatok összefüggő egésze, rendsz. hosszabb sora. <2. Olyan vers, amelyet rendszerint könnyű műfajokban megzenésítésre sz{ntak, ill. megzenésítettek<, 3. (ritk) Beszéd folyam{n elhangzó, öszszetartozó mondatok együttvéve; elmondott beszéd mondatai< Az Értelmező Kéziszót{rban (ÉKSZ 2 ) Nyelvileg megform{lt (írott, nyomtatott v. beszédbeli) mondanivaló egységet alkotó egésze < <Kif.ekben> üres beszéd 2. Dalnak, (színpadi műnek), zeneműnek, filmnek stb. szavakból, m.-okból {lló része. A Wikipedia különböző nyelvű v{ltozataiban nagyj{ból azonosan szerepel ez az {ltal{nos meghat{roz{s: A szöveg {ltal{nos fogalom: szavakból {lló valami, ami valaminek a kifejezésére szolg{l. A Marriam-Webster szót{r meghat{roz{sai: 1 a (1) : the original words and form of a written or printed work (2) : an edited or emended copy of an original work b : a work containing such text 2 a : the main body of printed or written matter on a page b : the principal part of a book exclusive of front and back matter c : the printed score of a musical composition 3 a (1) : a verse or passage of Scripture chosen especially for the subject of a sermon or for authoritative support (as for a doctrine) (2) : a passage from an authoritative source providing an introduction or basis (as for a speech) b : a source of information or authority 4 : THEME, TOPIC 5 a : the words of something (as a poem) set to music b : matter chiefly in the form of words that is treated as data for processing by computerized equipment <a text-editing typewriter> 6 : a type suitable for printing running text 48 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

49 A szöveg a számítógép felől nézve 7 : TEXTBOOK 8 a : something written or spoken considered as an object to be examined, explicated, or deconstructed b : something likened to a text <the surfaces of daily life are texts to be explicated -- Michiko Kakutani> <he ceased to be a teacher as he became a text -- D. J. Boorstin> The American Heritage Dictionary 1a. The original words of something written or printed, as opposed to a paraphrase, translation, revision, or condensation. b. The words of a speech appearing in print. c. Words, as of a libretto, that are set to music in a composition. d. Words treated as data by a computer. 2. The body of a printed work as distinct from headings and illustrative matter on a page or from front and back matter in a book. 3. One of the editions or forms of a written work: After examining all three manuscripts, he published a new text of the poem. 4. Something, such as a literary work or other cultural product, regarded as an object of critical analysis. 5. A passage from the Scriptures or another authoritative source chosen for the subject of a discourse or cited for support in argument. 6. A passage from a written work used as the starting point of a discussion. 7. A subject; a topic. 8. A textbook. Словарь русского языка (Ожегов, 1981: 703) Всякая записная речь (литературное произведение, сочинение, документ и т.п.), а также отрывок из них Speciális enciklopédikus meghatározások A szöveg jelentése a sz{mít{stechnika szaknyelvében (1.) Az emberi beszéd szavait és szimbólumait {br{zoló karakterekből {lló adatok; ez {ltal{ban az ASCII-szabv{nynak amely a sz{mokhoz, betűkhöz és bizonyos szimbólumokhoz értékeket rendel megfelelően kódolt karaktereket jelenti. (2.) Szövegszerkesztésben, kiadv{nyszerkesztésnél: a dokumentum fő része a főcímekkel, t{bl{zatokkal, {br{kkal, l{bjegyzetekkel és m{s elemekkel szemben. (Microsоft Szót{r 2001: 483) A nyelvtudomány meghatározásai: a) A nyelvtudom{nyos meghat{roz{sok előszeretettel alapoznak de BeugradeDressler zseni{lisan szimpla meghat{roz{s{ra: szöveg minden olyan közlés, amely a szövegszerűség hét ismérvének eleget tesz. Ha ezen ismérvek valamelyike nem teljesül, a szöveg nem lesz kommunikatív (közlésre alkalmas). Ennélfogva a nem-kommunikatív szöveget nem tekintjük szövegnek. (Beaugrande-Dressler, 2003: 23) b) Tolcsvai Nagy G{bor előzetes meghat{roz{sa: Szöveg minden uralkodóan nyelvi produktum, amely valamilyen interakcióban körülhat{rolható egység. A szöveg produktum és produkció, szerkezet és művelet. (Tolcsvai Nagy, 2001: 14) Doktori (phd) disszertáció 49

50 Nyelv szöveg szöveghordozó c) Terestyéni Tam{s: Szövegnek nevezünk minden olyan emberi produktumot (artefaktumot), amely a kommunik{ció céljait szolg{lja, legyen az hétköznapi értelemben vett verb{lis szöveg vagy b{rmely egyéb kommunik{ciós termék< (Terestyéni 1992: 7) d) Nyelvi fogalmak kisszót{ra: A szöveg: az emberi közlés (-> kommunik{ció) alapegysége. (Kugler-Tolcsvai Nagy 2000: ) e) Szikszainé nyom{n (Szikszainé 2004: 51): Weinrich: < egy szöveg a kommunik{ció két szembetűnő megszakít{sa között levő beszédjelek (moném{k) rendezett sora. A szövegben egym{st követő moném{k sz{m{nak alsó hat{ra kettő, a felső hat{r nyitott. Halliday-Hasan: A szöveg szó a nyelvészetben tetszőleges hosszús{gú írott vagy elhangzó megnyilatkoz{sra utal, amely egységet képező egésznek tekinthető (1976,1), és a szöveg jelentésegésze a külső kontextussal egységet alkot (1976, 293) Nagy Ferenc: A nyelvi szöveg (beszédmű és ír{smű) nyelvi jelek t{rsadalmi érvényű összekapcsol{s{n alapul< A szöveg a nyelvi egységek hierarchi{j{nak csúcsa (1981, 1516) Bal{zs J{nos: < a szöveg az a legnagyobb funkcion{lis egység, amely a nyelvi kommunik{ció kerete. Ebbe szerveződhetnek a mondatok, mint legkisebb kommunik{ciós egységek, a mondatokban a szavak, a szavakban a morfém{k, utóbbiakban pedig a foném{k (1985, 9) f) Igor Melcsuk egy tanulm{ny{ban (Melcsuk 1997: 144) közvetett módon hozz{j{- rul a szöveg meghat{roz{s{hoz: A nyelv szab{lyok véges rendszere, mely sokszoros megfelelést {llapít meg az értelmek egy megsz{ml{lhatóan végtelen halmaza és a szövegek megsz{ml{lhatóan végtelen halmaza között. (Ahol a modellalkotó a szemantikai reprezent{ciónak elnevezett értelmet {llítja szembe a szöveggel, melyet fonetikai reprezent{ciónak nevez. K.[.) g) Szikszainé a következőképpen foglalja össze a szöveg meghat{roz{s{nak {ttekintését (értelmezett idézet): A szöveg alapvetően nyelvi jelek összekapcsolt sora, sőt l{nca, a nyelvhaszn{lat legmagasabb szintjén szerveződött legkomplexebb nyelvi jelcsoport, amely < valamely kommunik{ciós szerepnek tesz eleget. (Szikszainé 2004:46-53) 50 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

51 A NYELV ÉS A SZÖVEG ÖSSZEFÜGGÉSEI A szöveg - produktum A nyelv és a szöveg összefüggései A szöveg meghat{roz{sai sor{ban több helyütt előforduló meg{llapít{s az, hogy a szöveg produktum. Péld{ul, Szöveg minden uralkodóan nyelvi produktum, amely valamilyen interakcióban körülhat{- rolható egység (Tolcsvai Nagy, 2001: 14) Szövegnek nevezünk minden olyan emberi produktumot (artefaktumot), amely a kommunik{ció célj{t szolg{lja (Terestyéni, 1992: 7). A szöveg és a nyelv összefüggése két szempontból tekinthető: a) A szöveg lehet nyelvi produktum Folytassuk Terestyéni meghat{roz{s{t: < legyen az hétköznapi értelemben vett verb{lis szöveg, vagy b{rmilyen egyéb kommunik{ciós termék: rajz, festmény, fénykép, film, zene, t{nc stb. b{rmi, ami valamilyen (sz{ndékolt) üzenetet hordoz (valamilyen interpret{cióban). (Terestyéni 1992: 7) Úgy gondoljuk, ezzel a kiterjesztéssel Terestyéni egyszerűen kisaj{títja a szöveg terminus technicust a kommunik{ciós termék fogalm{nak jelölésére, ami természetesen lehet indokolt, de indokolatlan is. Miként a meghat{roz{s{ban péld{t ad r{, megfelelő jelző ( verb{lis ) alkalmaz{s{val pontosan jelölni tudja azt a fogalmat, amelyet hétköznapi értelműnek nevez. Ez terminológiailag indokolt megold{s, ugyanis a nemfogalmat jelöli egy szóval, és a fajt jelzős szerkezettel. Ugyanakkor vitatható, hogy miért kell elt{volodni a megszokottól, és a nyelvet hétköznapi módon haszn{lókat r{venni arra, hogy berögződéseiket {tértelmezzék és r{szokjanak valami m{sra. Ez a megold{s viszont igen hasznos abban a tekintetben, hogy a szövegfogalomnak szélesebb értelmezését {llandóan szem előtt tartja. b) A szöveg főleg nyelvi produktum A m{sik szempont az, amelyet Tolcsvai Nagy fogalmazott meg, azaz, hogy a szöveg főleg, azaz nem kiz{rólag nyelvi produktum. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csatlakozunk Terestyénihez. A nemverb{lis kiterjesztése voltaképpen nyelvinek is tekinthető: a metakommunik{ció különböző form{ira gondolunk, a szitu{ciótól a szm{jliig. Az trivi{lis tud{s, hogy a nyelvi kommunik{ciót fizikai értelemben eltérő aktusok és jelenségek is kísérik, amelyeknek nem elhanyagolható a szerepük a kommunik{- ciós cél megvalósít{s{ban. Ezeket az eszközöket nevezik összefoglalóan metakommunik{ciós eszközöknek. Szerepük a különféle nyelvi realiz{ciókban csak annyiban különbözik, amennyiben ezt a konkrét realiz{ciójuk, az azokkal összefüggő lehetőségek és korl{tok indokolj{k. Doktori (phd) disszertáció 51

52 Nyelv szöveg szöveghordozó Ha a szöveg sz{mítógépi produktum Ha valamit, ami nem szöveg, meg akarunk ismételni, előbb szöveggé kell alakítanunk. Egy halmaz minden elemét, és csak azokat, helyük megőrzésével, visszaalakíthatóan leképezem -- ez a m{sol{s. A szöveg pedig olyan rendezett és hat{rolt halmaz, amely csak bizonyos, előre defini{lt elemekből {llhat, ezért a pontos m{solhatós{g követelményének megfelel. (Horv{th I. 2001: 1.2) Horv{th lényegében azt fejti ki, hogy minden létező digit{lis m{solata szöveg. Ez az értelmezés természetesen elv{laszthatatlan a sz{mítógéptől, teh{t amikor Horv{th szöveget mond, azon sz{mítógépes szöveget kell érteni. A h{lózati kultúr{ban a t{rgyak szöveggé v{lnak. Ha ebben az összefüggésben a szöveg helyett a digit{lis szót haszn{ljuk, egészen a félreértésig leszűkítjük a fogalom tartom{ny{t. - írja később. Következésképpen a szöveg és a digit{lis a felfog{s{ban nem szinonim{k, azonban részben mégis azok: A digit{lis szó haszn{lata elleplezi, hogy gyakran kifejezetten szövegek (természetes nyelvi szövegek) rögzítése a feladat; ilyenkor a sz{mjegyek betűket jelölnek. Hang-, kép- és mozgókép{llom{nyok leír{sakor ugyan sz{m-jelentésű sz{mjegyeket haszn{lunk, de az ellenőrzések és javít{sok kivételével nem végzünk velük aritmetikai műveleteket; feladatuk a leír{s. A szöveg: langue vagy parole? Amikor a szöveg és a nyelv összefüggéseit vizsg{ljuk, döntő jelentősége van annak, hogy a langue vagy a parole oldal{ra helyezzük-e. A vélemények gyűjteménye (Szikszainé, 52) a legteljesebb ellentéteket mutatja. Célunk szempontj{ból alapvető, hogy a parole oldal{n tegyük le a garast, mely döntésünket jól al{t{masztja éppenséggel az a sz{mos érv, amely a szöveg termékjellegét hangsúlyozza, azaz m{s terminológi{t elővéve a képességek (kompetencia) oldal{ról {ttolja a teljesítmény (performancia) oldal{ra. A szöveg nyelvi volt{t lényegében egyetlen kutató sem abszolutiz{lja, és senki nem tagadja. Terestyéni megfogalmaz{sa szerint (Terestyéni 1992: 7) a szöveg: emberi produktum, hasonló meghat{roz{st ad Tolcsvai Nagy is. Utóbbi ennek a viszonynak az elemzésében tov{bblép: A nyelvnek nem önmag{ban vannak funkciói, hanem mindig szövegben érvényesülve, valamilyen kommunik{ciós közegben. (Tolcsvai Nagy 2001: 65). Tov{bb erősíti ezt a gondolati ir{nyt Terestyéni m{sik meghat{roz{sa: A szöveg reprezent{ciós tartalommal és illokúciós cselekvési értékekkel rendelkező kommunik{ciós produktumok koherens együttese. (Terestyéni 1992, 22). Ez a meghat{roz{s sz{mos, gondolatmenetünk szempontj{ból lényeges meg{llapít{st tartalmaz: a szöveg kommunik{cióhoz tartozik, reprezent{ciós tartalmú, és produktum. Ezek a tulajdons{gok egyértelművé teszik, hogy a szöveg performancia, az emberi képességek és ismeretek {ltal{nosan értelmezett eredményrendszere. 52 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

53 A szöveg, mint a kommunikáció anyaga Mentális szöveg Az ember nyilv{nvalóan rendelkezik a szövegalkot{s képességével. Kérdés azonban, hogy puszt{n ez {ll a szövegek keletkezésének h{tterében, vagy esetleg létezik szöveg a ment{lis szfér{ban is. Az valószínűnek l{tszik, hogy az egyszer létrehozott és kommunik{lt szövegek valamiképpen ment{lis szinten is megőrződnek, tal{n olyan módon, hogy a valós{ghoz kötődő illokúciós aktusokat a faj kv{zigenetikusan megtanulja. Ez alatt azt értem, hogy ezt a mélytud{st a nyelv közvetíti. A reprezent{ciós készség mintegy csír{ja, lappangó, potenci{lis létezése a lehetséges szövegeknek, melyeket előbb-utóbb valaki kimond. Ez {llhat a híres bulgakovi mond{s (A kézirat nem ég) h{tterében. A SZÖVEG, MINT A KOMMUNIKÁCIÓ ANYAGA A h{lózatban egym{shoz kapcsolt sz{mítógépek kommunik{ciós rendszert valósítanak meg, melynek alapsém{ja lényegében megfeleltethető a Shannon-Weawer kommunik{ciós modellnek, melyet a következő sablonnal szok{s {br{zolni13: Információforrás üzenet adó jel fogadott vevő jel üzenet Információnyelő zavarforrás 5. ábra: A kommunikáció általános modellje (A tov{bbiakban eltérően a szakirodalom vegyes és kialakulatlan terminológi{j{tól, a kommunik{ciós l{nc végpontj{t az elektronikai szakirodalomban alkalmazott, a földtani analógi{t végigvivő szóhaszn{lattal nyelő-nek nevezzük.) Célunk érdekében alkalmazunk egy egyszerűsített sém{t a kommunik{ciós modellhez: E séma értelmezése a) a kommunik{ció forr{sa az író vagy beszélő ember, illetve az {ltala haszn{lt sz{mítógép; b) a kommunik{ciós l{nc m{sik végén, a nyelő, az az ember vagy embercsoport, aki/amely a valamilyen form{ban megjelenő megnyilv{nul{st befogadja (a szöveget hallgatja, olvassa); c) a kommunik{ció sor{n a csatorn{n közvetített dolog szöveg, megszorít{ssal verb{lis szöveg; d) a csatorna a forr{s és a nyelő között elhelyezkedő közeg (levegő, az írott szöveget hordozó anyag, a tov{bbító eszközök, t{vközlési és sz{mítógépes h{lózatok és maga a sz{mítógép). 13 A sablon forr{sa: Doktori (phd) disszertáció 53

54 Nyelv szöveg szöveghordozó A szöveg és a kommunikációs folyamat Mint a szöveg jelentését illetően l{ttuk, maga a szó jelentősen meg van terhelve, azonban b{rhonnan közelítjük meg, mindenképpen eljutunk egy közös maghoz, amely néh{ny rendszeralkotó elemmel jellemezhető. Ilyen rendszeralkotó szempontok: A szöveg nyelvi jelenség (hab{r van olyan felfog{s, amely szerint nem kiz{rólag nyelvi). Érzékelhető fizikai megvalósul{sa a beszéd és az ír{s. Nem, vagy nem egyértelműen köthető a szöveg olyan tulajdons{gokhoz, mint a méret, a jelentés és a hat{s. A méret tekintetében a hagyom{nyos felfog{s szerint a szöveg nagyobb a mondatn{l, de a felső hat{ra nehezen húzható meg. A különböző meghat{roz{sok valamiképp nagyobb méretet és kommunik{ciós lez{rts{got feltételeznek. Ha viszont a szövegnek az olyan speci{lis jelentéseit veszszük alapul, mint a dalszöveg, vagy a matematikai példa szövege, vagy egy plak{t, azaz a szöveg a nemszöveg (kép, dallam, sz{mok) komplementereként jelenik meg, a méret indifferenssé v{lik, a különböző f{zisai (pertextus, poszttextus, részszöveg stb.) homogeniz{lódnak. Funkciój{t illetően a kommunik{cióhoz tartozik, (l{sd fent a Weinrich-idézetet: 50. oldal). A szöveg viselkedése a kommunikációs csatornában Forrás szöveg Nyelő csatorna 6. ábra: Egyszerűsített kommunikációs séma A szöveg a kommunik{cióban szignifik{nsan különböző szerepet tölt be a forr{s és a nyelő nyelvi karakterisztik{ja, illetve sz{moss{ga szerint. Ha a forr{s és a nyelő konstansan azonos nyelvű, a csatorn{n a szöveg az {tvitel sor{n lényegében v{ltozatlan maradhat, hiszen feltételezhető, hogy a befogad{s azonosan értelmez, mint ahogy azt a kibocs{t{s sz{nja. Ezt az {tviteli konfigur{ciót transzparens {tvitelnek tekinthetjük: Forrás A nyelv Transzparens átvitel Nyelő A nyelv 7. ábra: A transzparens átvitel sémája Az {br{n azt l{tjuk, amikor a forr{s és a nyelő azonos nyelvű, és a szöveg{tvitel transzparens módon, azaz b{rmiféle v{ltoz{s nélkül történik. Így a nyelő előzetes ismeretei és tapasztalatai alapj{n azonos módon fordítja le a kapott fonetikai reprezent{ciót értelemre, mint amiképp a forr{s a sz{ndékolt értelem alapj{n kialakította a fizikai reprezent{ciót (vö. Melcsuk 2001: 144). 54 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

55 A szöveg, mint a kommunikáció anyaga Forrás A nyelv Konvertált átvitel Nyelő B nyelv 8. ábra: A konvertált átvitel sémája Ez az {tviteli forma azonban nem kiz{rólagos: ha így lenne, nem lenne szükség tolm{csol{sra. A m{sodik {bra esetén az {tviteli mechanizmus a szöveget A nyelvről B-re v{ltoztatja {t, így az megfelel a nyelő be{llít{s{nak, azaz a közvetíteni sz{nt értelem megmarad{s{t biztosítva m{sfajta fizikai reprezent{ciót hoz létre a nyelő igényeinek megfelelően. Ezt nevezhetjük konvert{lt {tvitelnek. A m{sodik eset vitathatóv{ teszi azokat az értelmezéseket, amelyek a szöveget a jelentéshez kötik (Szikszainé, 52), és ennek megfelelően bizonyos fonémasorozatokat, szósorozatokat nem tekintenek szövegnek, illetve {lszövegnek, nemszövegnek nyilv{nítj{k. Ez a szövegfelfog{s ugyanis nem immanens, nem mag{ból a szövegből következik, hanem abban a konkrét kommunik{ciós l{ncban interpret{lja, csak abban az esetben tekinti funkcion{lisnak, ha a forr{s és a nyelő azonos nyelvű. Ha ez nincs így, azaz ha a kommunik{ció két végpontja nem azonos nyelvű, a konverziót a csatorn{nak kell elvégeznie. A gyakorlatban azonban ez nem feltétlenül van így, illetve nem is tipikus: a nyelő rendszerint nem egy nyelvű, és a nyelvi {talakít{st nem a csatorn{ra bízza, hanem maga végzi. Forrás A nyelv Konvertálatlan átvitel Nyelő X nyelv 9. ábra: A konvertálatlan átvitel sémája Van azonban egy harmadik eset, a konvert{latlan {tvitel, amikor a csatorna nem képes végrehajtani a konverziót, és a nyelő nem ismeri a forr{s nyelvét. Vegyük péld{ul Weöres Barb{r dal című versének részletét! Dzs{ gulbe r{r kicsere {j ni musztasz emo {j ni manküt vantasz emo adde ni maruva bato! jaman! Ezt a szöveget a fentebb említett szakmai értelmezésben {lszövegnek tekinthetjük (Szikszai 2004: 52). Joggal, hiszen tudom{sunk van arról, hogy az alkotó sz{ndéka szerint a szöveg nyelve kital{lt, így a konvert{l{sra, amelynek a célja az, hogy ugyanazt az értelmet m{s fonémasorozattal közvetítse, értelem híj{n nincs mód. Ez nem ugyanaz az eset, mint amikor Tolkien tünde nyelven ír verseket, azaz a Barb{r dal nem egy kital{lt, konstru{lt nyelven íródott, hanem nemnyelven. (Az m{s kérdés, hogy Weöres megírta ugyanezt a verset magyarul is, és ezzel némi elképzeléseket tett lehetővé a nemnyelv szab{lyairól.) Doktori (phd) disszertáció 55

56 Nyelv szöveg szöveghordozó Tekintsük azonban a következőt: Gamardzsoba, csemi szakhelia Davit. Me vckovrob nnn, szakartvelosz dedalaksi (sakartbelosz respublikasi) Me var 30 clisz da makvsz odzsaki. Mkvavsz mögle, nino da ori gogo, ana 8 cilis, da mari 7 cilis, iszini dadian skolashi ii. Ez a szekvencia az olvasók túlnyomó része sz{m{ra ugyanolyan mértékben megközelíthetetlen, mint a Weöresé, azonban ez nem fiktív szöveg, hanem grúz nyelvű, transzliter{lva. Azok sz{m{ra, akik az adott nyelvet nemcsak hogy nem ismerik, de fel sem ismerik, péld{ul hall{s nyom{n tagolni sem tudj{k ez ugyanúgy nemszöveg, mint a Barb{r dal. Ha nem tudn{nk, hogy a Barb{r dal fiktív, jogtalan lenne {lszövegnek minősíteni. Nem l{tszik azonban indokoltnak, hogy egy jelenséget a szerint kategoriz{ljunk, hogy mit tudunk róla, és nem a szerint, hogy mi is valój{ban. Kolumbusz felfedezte, de nem alkotta Amerik{t. A szövegnek még akkor is lehet kommunik{ciós funkciója, ha a nyelő (a szöveg befogadója) ugyan {ltal{ban nem érti az adott nyelvet, azonban bizonyos elemeit felismeri és képes azonosítani őket. (Emiatt az előző szövegben bizonyos elemeket töröltünk, a végjegyzetben ez meg{llapítható). Tov{bb menve, a szöveg bizonyos kultur{lis kötődéseit feltételezve még olyan elemek is {rulkodóak lehetnek, amelyek jelentése nem megközelíthető a nyelő sz{m{- ra. Péld{ul a Barb{r dal bizonyos elemeinek ismétlődése ( jaman! ) indulatszóra vall. Beszélt vagy írott szöveg A szöveg fizikai megvalósul{s{ról ellentmond{sos felfog{sokat ismerünk. Mint l{tjuk a fenti meghat{roz{sszemléből, a szöveg az értelmezések többsége szerint elsősorban ír{sos; van, amikor szembe is {llítj{k a beszéddel *beszéd vs szöveg+. Ezzel összefügg a nyelviség egy hagyom{nyos hierarchiafelfog{ssal, mely szerint a beszéd megelőzi az ír{st. Mindenesetre a beszélt és a leírt szöveg eltérő tulajdons{gokat mutat, azonban {talakítható egym{sba. Figyeljük meg azonban, hogy a szöveg szónak az 47. oldalon felsorolt köznyelvi előfordul{sai valamiképpen kötődnek a fizikai reprezent{cióhoz. L{thatjuk, hogy vannak olyan szövegek, amelyek (mind keletkezésük, mind felhaszn{l{suk) form{j{ban kiz{rólag (jellemzően) auditívak vagy vizu{lisak, de vannak olyanok, amelyek mind a két form{t {tszelik. A köznyelvi értelemben vett szöveg-előfordul{sok a következőképpen oszlanak meg az auditivit{s-vizualit{s tekintetében: a szöveg keletkezése tekintetében a szöveg felhasználása tekintetében beszéd írás mindkettő beszéd írás mindkettő halandzsa okiraté általános üres beszéd okiraté halandzsa üres beszéd dalé megszövegez társalgás baletté dalé társalgás baletté jó a szövege fecsegés filmé (?) színdarabé fecsegés filmé sok a szöveg érmén levő kép alatti sok a szöveg színdarabé könyvé érmén levő szöveggyűjtemény kép alatti könyvé szöveggyűjtemény 56 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

57 Nyelv, fizika, fiziológia A szövegfogalom általánosítása Célunk szempontj{ból némi leegyszerűsítéssel szövegnek tekintünk minden olyan konstrukciót, amelynek nyelvi volta felismerhető, elemezhető és részeire bontható, illetve a rendelkezésre {lló nyelvi elemekből (foném{k, morfém{k, lexém{k) szintetiz{lható. A szöveget alapvetően az említett entit{sokból (foném{k, betűk, karakterek stb.) {lló mint{- zatnak tekintjük, amelyek a forr{s és a nyelő konfigur{ciója {ltal meghat{rozva nyerik el kommunik{ciós funkciójukat. Ez a tulajdons{ghalmaz Terestyéni felfog{s{t követve verbalit{snak nevezhető. (L. Terestyéni szövegmeghat{roz{s{t az 50. oldalon!) Ezt a meghat{roz{st interpret{lva a szöveget úgy hat{rozhatjuk meg, mint a kommunik{tum egyik oldal{t a m{sik a hordozott tartalom. Ebben a felfog{sban a szöveg nyelvi eszközökkel absztrah{lt tartalom, szemben a képi, akusztikus stb. eszközökkel {br{zolt dolgokkal. Ez a megfogalmaz{s lehetővé teszi, hogy amikor péld{ul multimedi{lis értelemben komplex inform{ció{tad{sról beszélünk, megkülönböztethessük annak szöveges, képi, akusztikus és esetleg m{s form{it is. NYELV, FIZIKA, FIZIOLÓGIA A kommunik{cióban az ember szervei, fiziológiai képességei meglehetősen sok lehetőséget biztosítanak a ment{lis tartalom megjelenítésére, illetve a sz{ndékolt kommunik{ciós ingerek befogad{s{ra. Mind az ontogenezis, mind a filogenezis sor{n először az auditív képességek {llnak a kommunik{ció szolg{lat{ba, azonban a vizualit{snak is kezdettől fogva van szerepe. (Ezzel kapcsolatban idézem prof. Gordos Géza szíves szóbeli közlését, mely szerint az emberi érzékelés fajt{i közül a hall{s a leghatékonyabb az inform{ció{tvitel tekintetében, a legtöbb inform{ciót egységnyi idő alatt a fül képes fölvenni,, ezt követi a l{t{s, majd a többi érzékelési forma) 14 Az ír{s, mint a vizu{lis alapú kommunik{ció absztrakt form{ja később és m{sodlagosan alakult ki a beszédhez, illetve a hall{shoz képest. A többi érzékünk, amellett, hogy lényegesen kevésbé kifinomult, mint az előző kettő, tov{bbi térbeli korl{toz{sokat tartalmaz: a szagl{s ugyan a recepció ir{ny{t tekintve nem korl{tozott, ugyanakkor az ember sz{m{ra rendkívül kevés inform{ciót tartalmaz, a tapint{s ugyan bizonyos értelemben képes helyettesíteni a l{t{st (azaz hasonló természetű inform{ciótov{bbít{sra is alkalmas l. Braille-ír{s), azonban teljes kontaktust igényel, azaz a fizikai {tviteli csatorna hossza 0 kell, hogy legyen. Interakció és narráció A szöveg keletkezésének alapvető módja az, hogy valaki szóban (fejben) megfogalmazza, ezt követően leírja. Ha elfogadjuk, hogy a szöveg alapvetően produktum, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy milyen módon jött létre, mivel minden produktumot determin{l a produkció módja. Így a tov{bbiak érdekében vizsg{lni kell, milyen módon jöhet létre szöveg. 14 Vö. Doktori (phd) disszertáció 57

58 Nyelv szöveg szöveghordozó Ennek alapvetően két módj{t l{tjuk. Az egyik, az eredetibb mód az, amikor a szöveg két vagy több ember p{rbeszédének, együtt kialakuló beszédaktusainak eredménye (interakció), a m{sik eset, amikor egyetlen ember szellemi tevékenységének eredményeként jön létre (narr{ció). Szöveg és együttműködés A klasszikus, hagyom{nyos beszédszitu{ció feltételezhetően a figyelmeztetésfunkcióból jött létre. < a leop{rd szó az emberi nyelvben nemcsak arra való, hogy riadót fújjon, mert leop{rd van jelen, hanem akkor is jelölhet leop{rdot, ha az emberi {llatfaj egyetlen péld{nya sincs a közelben, sőt, inform{ciókat is közölhetünk vele az {llatfajról< (Reboul-Moeschler, 2000: 22) A szöveg eszerint mintegy az emberi együttműködés kialakul{sa sor{n keletkezett. A döntő az, hogy a nyelvi aktus eredménye {llandósuljon, ne maradjon meg puszt{n a napi történés kiegészítő és kísérőjelenségének. Az alkalmi p{rbeszédek a fejlett nyelv{llapot mellett sem {llandósulnak, és így, pillanatnyi létükben, nem teljesen jogos terméknek, produktumnak tekinteni őket. Ha valamilyen véletlen folyt{n megmaradnak, az sem több a megfagyott pillanatn{l. Ha azt tekintjük szövegnek, amit eleve többszöri felhaszn{l{ssal hoznak létre, és amelynek jellemzője a felidézés, az ismétlődés, az interakció-narr{ció fogalomp{rt nem jogos komplementernek tekinteni: az interakció és a narr{ció nem z{rj{k ki egym{st. Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a szövegnek ez az ismételhetőséghez való kötődése narratív jellemző, ami azonban nem z{rja ki, hogy a szöveg nyelvi interakció eredménye legyen. A szóbeli narratív{k nemritk{n dialógusform{júak. Közismert Tamkó Sirató K{roly tréf{s verse: Volt egy dongó, meg egy légy, tov{bb is van, mondjam még? - Mondjad! Könnyű elképzelni azt a szitu{ciót, amelyben ez a szöveg keletkezett. A sz{jhagyom{ny kialakul{sa sor{n a szöveg minden felelevenítése valamilyen mértékben módosít a kor{bbin. Ennek megfelelően a folklorisztikus szöveg mindenképpen mag{n viseli az interakció nyom{t. A szóbeli narratíva egyébként is mindenképpen interaktív, hiszen a szóbeliség eleve feltételezi a hallgatót, akihez az előadó, természetes módon, igazodik. A szöveg a kölcsönhat{sok rendszerében alakul ki, még akkor is, ha az egyik fél meg sem szólal. Ugyanez az írott szöveg létrehoz{sa sor{n olyan form{n valósulhat meg, hogy a fogalmazó ember elképzeli a közönségét, és annak reakcióit, és azokhoz igazodik. Ilyenform{n a szöveg mindig interakció eredménye, vagy valós{gos, vagy virtu{lis dialógusban. 58 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

59 Nyelv, fizika, fiziológia A szöveg életciklusának funkcionális fázisai Mint a kor{bbiakban szó volt róla, a szöveg kommunik{cióban elfoglalt helyét az al{bbi séma {br{zolja. A szöveg ebben a sém{ban a kommunik{ciós csatorn{n {tfolyó anyag. A séma egyar{nt kifejezi a kommunik{ciót {ltal{ban, és egy konkrét kommunik{ciós aktus lefoly{s{t. A kommunik{ció folyamata azonban a szöveg szempontj{ból összetettebb. A szöveg életciklusa a kommunik{ciós folyamatban a következő f{zisokra oszlik: keletkezés fennmarad{s terjedés célmegvalósít{s Keletkezés: a szöveg létrehozása Az első lépés a szöveg létrehoz{sa. Ez a forr{s tevékenységének eredménye, ami igaz is, azonban hiba lenne azt hinni, hogy a forr{s kiz{rólagos szerepe a szöveg létrehoz{sa. Tekintsük külön a hangzó és az írott szöveg keletkezését! A hangzó szöveg nagy vonalakban két csoportra osztható A mag{nbeszéd szövegszitu{ciója alapvetően a dialógus, a beszélgetés. A kommunik{ció valós időben folyik le, azaz a kezdete és vége közötti idő megegyezik azzal az időszükséglettel, amennyit a kommunik{ciós aktusok igénybe vesznek. A nyilv{nos beszéd ink{bb narratív, mint dialógusjellegű, ugyanakkor a visszacsatol{s sz{mos metakommunik{ciós lehetőségével rendelkezik. Ennek a kommunik{cióform{nak a tipikus form{ja az, amikor egy ember beszél, és egy csoport hallgatja. Forrás szöveg Nyelő 10. ábra: A szöveg a kommunikációs sémában Az írott szöveg a létrehoz{s célj{nak megfelelően osztható két csoportra, a mag{nír{sra és a közír{sra. A mag{nír{snak két alapesetét vehetjük szemügyre, a naplóír{st (monológ) és a levelezést (dialógus). A napló, mint szövegforma nehezen különíthető el a közír{stól. Még a legtitkosabb naplók esetében is felfedezhető egyfajta disszimul{ciós sz{ndék, amelylyel a szerző a leendő olvasóhoz igazodik. A levelezés alapj{ban véve sz{ndék szerint is dialógus, kétféleképpen interaktív jellegű: vagy beépül egy dialógussorozatba, ahol levél levélre v{laszol, és a levelek szövegének kialakul{s{ban szerepe van az előző levélv{lt{snak, vagy mintegy a napi élet folytat{saként a közös ismeretekre reag{l. A közír{s fogalomkörébe két kommunik{ciótípust sorolunk, a feliratokat (az epigrafikus szövegeket) és a szerzői műveket. A felirat, vagy m{sképpen epigrafikus ír{s az ír{s tal{n legősibb form{ja. Thienemann azt {llítja, hogy az epigr{fia az ír{s kialakul{s{nak folyamat{ban megelőzi a gondolatközlő és megőrző szerepet. (V. ö. Thienemann, 1933: 70-73). Legfőbb jellemzőjeként a helyhez és szitu- {cióhoz kötöttséget említi. Ez az ősi ír{sforma ma is él, a köztéri feliratok mellett olyan péld{i is vannak, mint a könyvcímek és, mint később l{tni fogjuk, a sz{mítógépes grafikus alkalmazói felületek szövegei. Doktori (phd) disszertáció 59

60 Nyelv szöveg szöveghordozó A szerzői művek a könyvek, cikkek stb., amelyek alapvetően azzal a sz{ndékkal készültek, hogy m{sok elolvass{k őket. Az ilyen szöveg szemben a levelekkel {ltal{ban olyan olvasónak készül, akit a szerző nem ismer feltétlenül személyesen. Az interaktivit{s ezekben feltételezések mentén jelenik meg: a szerző sz{mít a majdani olvasó bizonyos reakcióira. Ez a szövegtípus alapvetően narratív. Amikor szövegről beszélünk, nagyobbrészt a fent leírt produktumok, teh{t könyvek, folyóiratcikkek, egyéb, nyomtatott közlemények vannak a l{tószögünkben. Ez jelentős menynyiségi kérdés, hiszen egyrészt az ilyen szövegek szignifik{nsan nagysz{mú nyelvi egységet tartalmaznak, m{srészt {ltal{ban azonos form{ban sokszorozz{k őket. A szöveg megtartása A hangzó szöveg megőrzése új keletű technológiai vívm{ny. A hangrögzítés megnöveli, elvileg korl{tlann{ teszi a hangzó szöveg életciklus{t, (arról még nincs inform{ciónk, hogy a rögzített hang hogyan idézhető fel több évsz{zad ut{n), a hangos szöveg a rögzítés révén reproduk{lhatóv{ és sokszorosíthatóv{ v{lik. Természetesen a reproduk{lhatós{g csak részleges, mivel az elhangzó szöveg környezete a hely és/vagy időv{ltoz{s révén megv{ltozik, a beszélő akaratlan reag{l{sai a környezeti körülményekre (pl. a hangerő megemelése, mert az előad{s helyén valamilyen zaj t{mad, ami a reproduk{l{s sor{n nem jelentkezik) az új helyzetben értelmetlenné v{lik. Az ír{s kialakul{s{ban rendkívül erős szerepe van a megtart{s igényének. A kezdeti, epigrafikus ír{sok egyik célja alapvetően a hangzó szöveg reproduk{l{s{nak biztosít{sa volt. A korai gazdas{gi és jogi feljegyzéseket nem azért hozt{k létre, hogy olvasgass{k, hanem, hogy szükség esetén pontosít{s vagy bizonyít{s célj{ra megőrizzék. A verba volant scripta manet közmond{s azonban nem feltétlenül igaz. A szöveg megtart{s{nak nem abszolút biztons{gos eszköze az ír{s. Az exegi monumentum-típusú versekkel a költők éppenséggel a gondolat (a tartalom, a szöveg) megmarad{s{nak olyan biztons{g{ról beszélnek, amelyet még a kőt{bla sem garant{l. Mint l{tni fogjuk, a sz{mítógép és a h{lózat sem azzal hoz újat a szövegt{rol{s terén, hogy nagyobb tartóss{got és biztons{got ígér, hanem éppenséggel a ment{lis szféra megkettőzésével, a szöveg diszperg{l{s{val egy vil{gméretű felületen. Természetesen, azzal a korl{toz{ssal, hogy míg a könyvt{rak egy része ak{r az emberiség kipusztul{s{t is túlélheti, a h{lózatban elosztott szöveg léte energiafüggő. A szöveg elterjesztése A beszélt szövegform{k esetében a terjesztés h{rom technikai modifik{cióval függ össze: az erősítés, a hang{tvitel és a hangrögzítés. Ezek a segítségek az adott kommunik{ciós form{k korl{tait tolj{k ki. Az erősítés révén megnövelhető a csatorna hossza, így az üzenetszór{s hakeletkezés fennmaradás terjedés célmegvalósítás 11. ábra: A szöveg életciklusa a kommunikációs folyamatban 60 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

61 Nyelv, fizika, fiziológia tóköre. A hang{tvitel (pl. telefon) elsősorban a csatorna hossz{t növeli, méghozz{ tulajdonképpen korl{tozatlan t{vols{gra, és elhanyagolható késéssel. A hangrögzítés a hordozó terjesztésével vesz részt ebben a folyamatban ez az utóbbi lényegében ugyanúgy történik, mint az írott szöveg terjesztése. Az írott szöveg terjesztése szorosan összefügg a felhaszn{l{ssal. Ezzel kapcsolatban fontos figyelni arra, hogy az olvas{s egészen a késői időkig (kb. a 18. sz{zad elejéig) alapvetően hangos volt, azaz az ír{s addig a hangrögzítés technik{j{nak sz{mított. Nem véletlen, hogy a néma olvas{s a sokszorosít{s forradalma (azaz a könyvnyomtat{s feltal{l{sa) ut{n v{lt {ltal{noss{: ezt követően alakult ki a szöveg sz{llít{s{nak az a rendszere, amely később {t tudta fogni az egész vil{got, és egy glob{lis kommunik{ciós korszakot idézhetett elő. A szöveg felhasználása A szakirodalom a nyelv, ezen belül az írott nyelv alkalmaz{s{nak két szerepét említi, a kognitív és a kommunikatív funkciót. Amikor a szöveg sz{mítógépes szerepét vizsg{ljuk, a kognitivit{s kérdésével vigy{zni kell, mert hamar belekavarodhatunk a mesterséges intelligencia túlértékelésébe. Ennek megfelelően, amikor a szöveg felhaszn{l{s{t vizsg{ljuk, alapvetően az olvas{st kell szem előtt tartanunk. azaz a szöveg felhaszn{l{sa maga az olvas{s. Szöveghordozó Egy nyelv tud{sa teh{t azt jelenti, hogy tudjuk, hogyan kell a ment{lis nyelvet szól{ncokra lefordítani és vissza (Pinker 1999:79) Az előzetesen elemzett meghat{roz{sok alapj{n nem tévedünk nagyot, ha a Pinker {ltal szól{ncoknak nevezett jelenséget a szöveggel azonosítjuk. Okfejtésünkben igyekszünk következetesen ragaszkodni egy fogalmi h{rmass{ghoz, a tartalom, a szöveg és a hordozó h{rmass{g{hoz. A fenti idézet arra utal, hogy a szöveges kommunik{ció sor{n a ment{lis tartalom formaliz{l{s{nak eszköze a nyelv. Ebben a tekintetben az első döntés az, hogy a ment{lis tartalmat nyelvi eszközökkel form{ljuk meg (nem pedig analóg eszközzel, pl. képi {br{zol{ssal). Ezt követően a v{laszt{si lehetőség az, hogy ezt a nyelvi reprezent{ciót milyen, az ember sz{m{ra érzékelhető kóddal jelenítsük meg. Ennek kapcs{n megjegyzendő, hogy ez a v{laszt{si lehetőség nem eleve adott, a kezdeti, és ezért elsődleges {llapot az akusztikus megjelenítés, és ennek tov{bbkódol{s{val, időben később jöttek létre a vizu{lis kódok. Ugyancsak történeti fejlődés eredményeként módosult az ellentétes folyamat is: azaz a dekódol{s kezdetben kétlépcsős volt, majd kialakult az a helyzet, amikor a kommunik{ció nyelője egyar{nt képes a hangzó és a l{tható szöveg közvetlen dekódol{s{ra. Ebben a gondolatmenetben relev{ns elemként jelenik meg a sz{mítógépes kód, amely kódok kódja, azaz harmadlagos a kiinduló {llapothoz képest. A 12. {br{n (l. a következő oldalon) a ment{lis szfér{tól a ment{lis szfér{ig tartó kommunik{ciós út form{it {br{zolom. Doktori (phd) disszertáció 61

62 Mentális nyelő Mentális forrás Digitális kód Nyelv szöveg szöveghordozó Fonetikus kód nyelvi Vizuális kód nem nyelvi Vizuális kód nyelvi A fonetikus kód szegmentálása Alfabetikus kód Fonematikus kód beszéd Grafematikus kód a könyvnyomtatás előtt Grafematikus kód a könyvnyomtatás után A számítógép közbeékelődése Fonematikus kód Fonematikus kód Grafematikus kód Grafematikus kód 12. ábra: A kommunikációs kódok rendszere Az ír{st a m{sodik helyre szok{s sorolni, mégpedig a hangzó nyelv vizualiz{ciójaként. Ennek sor{n felvetődik az ír{s m{sodlagoss{g{nak kérdése is, azonban az idők sor{n szétfejlődést tapasztalhatunk. Az {bécé maga, ha az összetett beszéd szavaira alkalmazz{k, olyan vizu{lis jelekre fordítja le a beszédet, melyeket uniformiz{lva lehet terjeszteni és tov{bbítani. A nyomtat{s felgyorsította ezt a folyamatot, ami egy virtu{lis oktat{si és gazdas{gi ugr{s kezdete lett (McLuhan, 2001: 182) írja McLuhan. Ennek alapj{n meg{llapíthatjuk, hogy az ír{s hierarchikus al{rendelése a beszédnek csak bizonyos és egyre szűkülő korl{tok között érvényes és értelmes, az ír{s pragmatikai értelemben feltétlenül ön{lló kommunik{ciós forma, amely sok tekintetben a beszéd elé is került. A sz{mítógépes szöveg{br{zol{s forr{sa és mint{ja alapvetően a nyomtatott szöveg, sz{mos egyedi lehetőséggel és jellemzővel ez ma még a hangzó szöveg sz{mítógépes fel- 62 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

63 Nyelv, fizika, fiziológia dolgoz{s{ra is érvényes. Ilyen módon ez a szövegforma holisztikus szemlélettel harmadlagosnak tekinthető. Előzetesen tételezzük, és reményünk szerint bizonyítani is tudjuk, hogy a sz{mítógépes szöveg pragmatikai értelemben ugyanúgy külön{lló és egyenértékű kategória, mint az ír{s a beszédhez képest. A hagyom{nyos szöveghordozó a szöveget mindig az emberhez tov{bbítja. Ezért a szöveghordozók alaptulajdons{gait a szerint célszerű vizsg{lni, hogyan viszonyulnak az emberi érzékeléshez, milyen jeleket alkalmaznak és milyen módon. Ugyanakkor a sz{mítógépes szöveghordozó funkcióinak jelentős része a bevitel és a megjelenés közötti létf{zisai nem antropomorfak. Mint l{tjuk, a sz{mítógép szövegfunkcióiban legal{bbis egyelőre döntő szerepe van az ír{snak. Ennek megfelelően az al{bbiakban kikerülhetetlen az ír{s kommunik{ciós szerepének vizsg{lata. Az írás a narratív szöveg ábrázolásának alapformája Thienemann Tivadar az Irodalomtörténeti alapfogalmakban igen tömören fogalmazza meg azt a történelmi, kultúrtörténeti ívet, melyet felőlünk nézve a jelenben a sz{mítógépes ír{s hat{rol: Az ír{s fejlődése az inscriptiók kőbe vésett betűiből indul ki, és elvezet mai kornak ír{ssal telített műveltségéhez. Idővel mind többen tanulnak meg írni-olvasni, a betű haszn{lata egyre {ltal{nosabb lesz, az írott betű egyre mélyebben hatol az emberek gondolkod{s{ba, és egyre jobban lenyűgözi a nyelvüket. (Thienemann, 1933: 74) Thienemann a tov{bbiakban egy olyan fejlődésvonalat v{zol fel, amely szerint az ír{s és a hordozó között t{volodó a kapcsolat. A korai forma, az inscriptio, azaz az epigrafikus ír{s esetén a hordozó és a szöveg még szorosan összetapad. A kőbe vésett feliratok nem töltik be az ír{snak azt az {ltal{nos funkciój{t, hogy a hordozhatós{ga révén megnövelje a csatorna hossz{t, ezzel szemben, a hosszú t{vú helyhez kötöttségével biztosítja a szöveg időaszinkronit{s{t. Az inscriptióra csakugyan tal{l Plato meghat{roz{sa, hogy az ír{s folyton szóló hang: csak a jelenvalókhoz szól, mint az emberi hang, de nemcsak a pillanatnyi jelenlevőkhöz, hanem a mindenkoriakhoz, mint egy folyton folyv{st szóló, örök csengésű hang (Thienemann, 1933: 72). A tov{bbiakban Thienemann megmutatja, hogy az ír{s elszakad a hordozótól, az írott betű elkülönül az anyagtól<, azonban tulajdonképpen végig őrzi a vésés emlékét (to write). (Thienemann, 1933: 72) Az a feltételezésünk, hogy a kezdeti ír{sforma, az epigrafikus ír{s még különös {ttétellel vezet a forr{s ment{lis szfér{j{tól a nyelő ment{lis szfér{j{ig. A feliratok minden bizonnyal közvetlenül v{ltj{k ki a hozz{juk kapcsolt ment{lis tartalom képzetét a szemlélőben. Az epigrafikus ír{s hangos felolvas{sa m{sodlagos folyamatként ment végbe. Az ír{s, a kézír{s megjelenésével v{lt közvetlen kommunik{ciós hordozóv{, azonban egészen a könyvnyomtat{sig még az akusztikus kódon keresztül közvetített. Ezt követően jelent meg a közvetlen vizu{lis kapcsolat a ment{lis szfér{hoz. Doktori (phd) disszertáció 63

64 Nyelv szöveg szöveghordozó Hordozó és szövegminőség A hordozó minősége, külalakja mind a mai napig összefügg a szöveggel. Mindaz, amit l{tok, amit tapint{ssal érzékelek, összhat{sban jelentkezik. < Olvas{s közben természetesen a betűk {ltal közvetített gondolatra összpontosul a figyelmem, de nem tagadom jóleső érzés szép tipogr{fi{hoz, a betűképhez, sőt, a tartalomhoz illő papír l{t{sa, tapint{sa (Glatz, 2003) A mind a mai napig haszn{latos ír{stechnika kezdeti hordozói a papirusz és a pergamen voltak. A véső, illetve a stílus helyét az ecset és a toll, a vésés helyét a r{vitt festék veszi {t. Ez a szövegmegjelenítési forma két szempontból relev{ns a kor{bbi, kő- vagy agyagt{bl{s ír{smódhoz képest: (a) a festéshez hasonló ír{smód lehetővé teszi, hogy a szöveget az író ember folyamatos kézmozg{ssal hozza létre, és ezzel egyidejűleg (a betűír{s esetében) hasonló kiterjedésű entit{sokból szervezze, mint a beszédet; (b) az eredmény kézben tartható, könnyen sz{llítható, könnyen rakt{rozható. A szöveghordozó tömegének csökkenése, az írószersz{m alkalmaz{s{nak könnyebbé v{l{- sa p{rhuzamosan folyt az ír{stud{s terjedésével. Az ír{stud{s a kezdeti időben féltve őrzött kiv{lts{g volt. A betű későbbi publicit{s{t megelőzte a titkoss{g, amely a germ{n rúna szóban kifejeződik, és az ír{st kevesek kiv{lts{g{v{ tette (Thienemann 1933: 76) [ltal{ban evidenciaként kezelik az írott kommunik{ciós csatorna kötelezően szimmetrikus volt{t, péld{ul közhely, hogy az ír{s- és az olvas{stud{s a minden esetben együtt j{r. Ez ontológiailag kevéssé valószínű, azaz valós{goss{ v{lhat az anekdota, hogy valakik azért j{rnak p{rban, mert az egyik írni tud, a m{sik olvasni. Az epigrafikus ír{s éppenséggel feltételezi az aszimmetri{t. A kőbe vésett szöveg vizu{- lis komplexum, ahol az anyag és a bevésett figura együtt tölti be funkciój{t, ami nem m{s, mint hogy nézzék és megértsék, mit üzen. A feliratok esetében {ltal{ban kevéssé érdekes, funkcion{lisan irrelev{ns, hogy hogyan készült a szöveg, viszont lényeges, hogy hogyan került a hordozóra. Ak{r a címt{bl{k, ak{r a sírkövek esetében mag{val a szövegtartalommal egyenlően szignifik{ns a t{bla anyaga, a betű színe, kivitele ( rézt{bla a kapu alatt ). Az aszimmetria mellett szól az a körülmény is, hogy a kezdetekben az olvas{s oktat{s{t elsődlegesnek tekintették az ír{ssal szemben (vö. Gósy, 1999: 247). Jellemzőnek tekinthetjük azt is, hogy az ír{s elsaj{tít{s{val kapcsolatos gondolatmenetek következetesen egybekapcsolj{k az ír{s-olvas{s műveleteit, azonban ennek sor{n kiemelt hangsúlyt kap a beszélt nyelvvel való viszony, és ennek sor{n az írt or{lis összekapcsol{s az alapvető (Lengyel, é.n. :10-14). Fiziológiai értelemben az ír{s az emberi tudat {ltal vezérelt kézmozg{s (most tekintsünk el attól, hogy valaki esetleg a sz{j{ba vagy a l{bujjai közé fogott írószerrel ír). Ha a kéz szerepét vizsg{ljuk, azt l{thatjuk, hogy a különböző ír{smódok eltérően veszik igénybe a kezet: a kőbe vésés mind a két kezet, lényegében a teljes kart igénybe veszi az epigr{fia m{sik form{ja, az agyagt{bl{k készítése az ujjak és a csukló saj{tos mozg{s{t igényli, amelyik az írófelület bizonyos mértékű nyom{s{val j{r 64 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

65 Nyelv, fizika, fiziológia a szó hétköznapi értelmében vett kézír{s (papiruszra, pergamenre, papírra) sor{n az ujjak tartj{k az írószert, és az ír{s a csuklónak az írófelülettel p{rhuzamos mozg{s{val valósul meg; a szem némi késéssel követi a kéz mozg{s{t, ezzel téve lehetővé az ír{s közbeni folyamatos korrekciót, a gépír{s sor{n az ír{s művelete az ujjak mozgat{s{val j{r, méghozz{ mind a két kézen, miközben a csukló lényegében mozdulatlan marad. A szem szab{lyos gépír{s esetén elszakad a kéztől, és ekkor tulajdonképpen összekapcsolódik az ír{s és az olvas{s. (Erre az összefüggésre részletesebben kitérek a Szövegrögzítés az írógép billentyűzetén című segédtanulm{nyban a 184. oldalon). Az olvasás fiziológiája Az olvas{s fiziológiailag a szem mozg{sa. Figyeljünk fel arra, hogy mind az ír{s, mind az olvas{s a beszéd kontrollja alatt van: az író ember (gyakran) dikt{l mag{nak, azaz az ír{s felfogható úgy, mint a hallott szöveg kódol{sa grafém{kkal. Az olvas{s pedig a leírt szöveg dekódol{sa (végső soron) hangzó szöveggé. A két folyamat aszimmetri{ja egyértelmű: aki ír, az nézi az ír{s{t, azt is mondhatjuk, hogy egyidejűleg olvassa is azt, hiszen ezzel tudja biztosítani a leírtak ellenőrzését. Az eddigiekben foglalkoztunk azzal, hogy mi a szöveghordozó és az ír{s összefüggése, de ennél, éppen a két folyamat aszimmetri{ja miatt, több figyelmet érdemelhet, hogy mi az összefüggés a szöveghordozó és az olvas{s között. Különösen érdekessé v{lik ez a kérdés az {ltal, hogy az olvasnivaló egy idő ut{n többé m{r nem ír{s {ltal keletkezik. A olvas{s tömegfunkciój{t a középkorban kezdte elérni, amikor nyugati kereszténység igyekezett meghódítani Európ{t (ezt érzékletesen tükrözi Eco A rózsa nevében). Azonban a kéziratos könyvek kor{t végig a kollektivit{s jellemezte, azaz az írott inform{ció csak kevesekhez jutott el individu{lisan, a jellemző, a tömeges terjedés a felolvas{s. Az írott nyelv ön{llós{g{t igaz{n a könyvnyomtat{s feltal{l{s{val nyeri el. A tipogr{fia a nyelvet a megismerés és a kutat{s eszközéből hordozható {rucikké alakította {t (McLuhan, 2001: 183) írja McLuhan a Gutenberg-galaxisban. Ez a megfogalmaz{s természetesen pontatlan, és nem véletlenül az: McLuhan bombasztikus stílus{nak tartozéka a pontatlans{g. A nyelv természetesen megmaradt a megismerés és a kutat{s eszközének lenni, ugyanakkor haszn{lat{nak materi{lis eredménye, a szöveg, valóban kommercializ{lódott. Ez a szerepv{lt{s szorosan összefügg a történelem alakul{- s{val. A könyvnyomtat{s feltal{l{sa, pontosabban a könyv tömegcikké v{l{sa éles hat{rt jelent az emberiség kultúr{j{nak fejlődésében. Az irodalom fejlődését feldolgozó Thienemann Tivadar ezt a v{ltoz{st így jellemzi: Az {llandó szövegindiviualit{s külső jele annak, hogy időtlen maradandós{gra törő szellem lakik benne. (Thienemann, 1933: 147) Doktori (phd) disszertáció 65

66

67 A számítógép a nyelvi világban Csak nézzétek, a dr{ga jósz{g hogy elvadult, a gép! József Attila TERMINOLÓGIA ÉS TARTALOM A sz{mítógép szó sz{munkra egy komplex rendszer jelképe. Legal{bbis magyarul. A gond fordít{sakor keletkezhet, mert nem tudhatjuk, hogy az angol (olasz stb.) computer, a német Computer vagy a régiesebb Rechner, az orosz комп, (illetve a régiesebb ЭBM), a francia ordinateur, a rom{n calculator, az észt arvutusmasin, a lengyel komputer vagy licznik, a cseh poćitac és a többi nyelv, ide nem idézett, hasonló kifejezése alkalmas-e ugyanerre a szimbólumszerepre. Ez a komplex rendszer, melyet gyakran és sok helyütt jogosan az adatfeldolgoz{ssal tekintenek azonosnak, tulajdonképpen a vil{g megkettőződése: a sz{mítógép tér és eszköz a valós{g intellektu{lis tükrözésének (emberi gondolkod{s) a modellezésére és rögzítésére. A sz{mít{stechnika történelmi léptékéül korunkban az évet kell haszn{lni, esetében még az évtized is túl {tfogó lenne: a könyvnyomtat{ssal kapcsolatban évsz{zadokat emlegethetünk, a gépj{rműtechnik{nak összefüggő évtizedei vannak, a sz{mítógép esetében egyes jelenségtípusok {tfut{s{ra csak néh{ny éves periódusok szolg{lnak. Emellett a sz{mítógép többszörösen összetett fogalom, nem kapcsolódnak hozz{ olyan egységes és jól felidézhető képzetek, mint mondjuk az autóhoz. Hiszen a személyi sz{mítógép l{tv{nya nem emlékeztet az úgynevezett nagysz{mítógépére (main frame), és még bizonytalanabb{ teszik a helyzetet, hogy a gépkocsiba vagy a mosógépbe beépített elektronik{t is sz{mítógépnek szokt{k nevezni nem is alaptalanul. A sz{mítógép absztrakt technológiai rendszer, amelynek a megvalósul{sa elvek, eszközök és módszerek sokas{g{t haszn{lja fel. Megértéséhez célszerű azokon a célokon keresztül közelíteni, melyek megvalósít{s{ban szerepet kap. A magyar elnevezés involv{lja a kapcsolatot a sz{mokkal, a sz{mol{si műveletekkel. Ezeknek mindenképpen van szerepük a gép nevének kialakul{s{ban, noha korunkban a sz{mol{s, a matematikai műveletek végzése viszonylag kis gépi kapacit{st köt le. A modern sz{mítógép kialakul{s{nak közvetlen indítóoka a sz{mol{si szükséglet megnövekedése volt, ezen belül is jelentős szerepet biztosítva az idő teljesítmény összefüggésnek hiszen Neumann J{nos az USA atombombaprogramja keretében dolgozva hat{rozta meg a róla elnevezett és döntő hat{sú elveit. Nem elhanyagolható azonban a sz{mol{son kívül az automatiz{l{s, valamint az adatfeldolgoz{s szerepe a korszerű sz{mítógép létrejöttében. Az, hogy a sz{mít (compute, rechen, вычислять) szó valamiképpen benne van a minket foglalkoztató gép nevében, m{ra m{r abszolút mértékben puszta metafor{nak értelmezendő. A sz{mítógép a legritk{bb esetben sz{mít, sz{mol. Jellemző, hogy a szabv{nyokban a

68 A számítógép a nyelvi világban kapcsolódó címszó jóform{n csak magyarul a sz{mít{stechnika, m{s nyelvekben m{s szót tal{lunk, vagy nem a magyaréval azonos értelemben haszn{lj{k. Mindenütt ink{bb az adatfeldolgoz{s jelentés kerül előtérbe. Az MI 7798 szabv{nyszót{rban ezt a szócikket tal{ljuk: Azonosítószám Fogalomnév magyarul számítástechnika angolul automatic data processing 2 franciául informatique németül automatische oroszul вычислитель- Datenverarbeitung ная техника ADP (abbreviation) (MSZ, 1984). A szöveg viszont a sz{mítógép felől tekintve nem m{s, mint adat (L{sd A szöveg mint adat című fejezetet a 81. oldalon), teh{t a szövegfeldolgoz{s az adatfeldolgoz{s egy {ga. A SZÁMÍTÓGÉP LÉTREJÖTTE A NEUMANN-ELV iii Neumann elgondol{sait sokan magyar{zz{k. B{r ezek az értelmezések mindig reflekt{ltak az technika fejlődésére, mégis érdekes a hiteles forr{shoz fordulni. Ilyen péld{ul Neumann J{nos tanulm{nya, Az újabb matematikai gépek fejlődése és kihaszn{l{sa. (Vö. Neumann, ) Az idők sor{n nem kevés különböző, a sz{mol{s, illetve a szellemi munka t{mogat{s{ra hivatott gép keletkezett, amelyeket nem lehet azonosnak tekinteni a mai sz{mítógéppel. Említhetjük az abakuszt, Kepler vagy Pascal gépeit. (Vö. Goldstine, 2003: 20) Valami hi{nyzott még ahhoz, hogy létrejöjjön a heterogén eszközöknek az a komplexuma, amelyet ma összefoglaló névvel sz{mítógépnek nevezünk. Ez a hi{nyzó l{ncszem a Neumann-elv. Ennek a lényege az, hogy a sz{mítógép a feldolgozandókat (ezt {ltal{nosan adatnak nevezik) és a feldolgoz{st vezérlő utasít{sokat (ez a program) egységes módon (kettes sz{mrendszerben kódolva), azonos helyen (a sz{mítógépen belül) t{rolja. Az adat Az első sz{munkra fontos dolog az adat. Minden gépet lehet azzal jellemezni, hogy mivel dolgozik. M{kdar{ló, posztómalom, hasonlók. A sz{mítógép feladata adatok feldolgoz{sa. Az adat ebben a kontextusban saj{tos absztrakt fogalom, amelyet rendkívül nehéz defini{lni, voltképpen axiomatívnak tekinthető: valaminek az {br{zolata, azaz reproduk{l{sa, jellemzően matematikai vagy nyelvi eszközökkel. A matematikai {br{zol{s is nyelvi: A matematikai szöveg egy adott matematikus adott időpontban és helyzetben m{s ak{rhol élő matematikusokhoz intézett megnyilatkoz{s{t reprezent{lja. (Ong, 1998., 195) Az adat annyiban is különös, hogy a sz{mítógépes feldolgoz{s tekintetében nemcsak anyag, hanem termék is. Figyeljük meg, hogy ez a meg{llapít{s mennyire emlékezetet Tolcsvai Nagy szövegdefiníciój{ra (Vö. Tolcsvai Nagy, 2001:15). 68 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

69 A számítógép létrejötte a Neumann-elv Az adat úgy jön létre, hogy a valós{gosan létező (vagy elképzelt) dolgokat meghat{rozott jelrendszer segítségével {br{zolunk. Az ilyen a jelrendszereket, jelkomplexumokat és alkalmaz{suk szab{lyait együttesen kódnak nevezzük. (A hétköznapi informatikai szóhaszn{latban gyakran keveredik ez a fogalom: nem a rendszert, hanem az {ltala végzett {talakít{s eredményét nevezik kódnak.) Az, hogy a sz{mítógép mind a feldolgoz{s t{rgy{t, mind a feldolgozó eszközök nemanyagi részét (az adatokkal végrehajtandó feladatok sor{t) kódolja, tulajdonképpen értelmezhető úgy, hogy nyelvi eszközöket haszn{l hozz{juk. Ezzel egyidejűleg és a sz{munkra ez a fontosabb a kódol{s ténye megmutatja, hogy a sz{mítógép szöveggel dolgozik, hiszen a megvalósult nyelv minden fajt{ja kódol{s eredménye, azaz a sz{mítógép egyrészt sui generis nyelvhordozó, m{srészt indokolható az a megfogalmaz{s, hogy ami a sz{mítógépben nem fizikai, az nyelvi. Nem véletlen, hogy a sz{mítógép nemanyagi eszközeinek, a szoftvernek a leír{s{t az informatikusok {ltal{nosan nyelvnek nevezik. A program Dikt{l{s sor{n szok{s bemondani, hogy új bekezdés és hasonlók. Amikor az ember ír, bizonyos tevékenységi tervet követ, amely egyebek között a szöveg form{j{nak kialakít{s{ra vonatkozik. Része ennek a tevékenységi tervnek az, ahogy az írni sz{ndékozó ember nekikészül a tevékenységnek. Amikor az ember valamit tesz, beidegzett készségeit és képességeit haszn{lja, amelyeket az élete sor{n megtanult. A gépek m{sképp működnek, {ltal{ban egy-egy művelet végrehajt{s{ra hozz{k létre őket: a kasza füvet v{g, a kapa földet tör, az autó sz{llít. A kibernetika tudom{ny{nak elterjedésével olyan gépek jöttek létre, amelyek képesek voltak előre meghat{rozott műveletsorokat végrehajtani. Ilyen volt péld{ul Jacquard szövőgépe, amelyen egy papírszalag segítségével előírt{k, hogy az egym{s ut{n következő műveletek miképp módosuljanak az előzőhöz képest, hogy az eredmény a v{ltozatos szövésminta legyen. Ak{r ember, ak{r gép sz{m{ra előírt műveletsorozat neve a program ( előír{s ). Az említett Jacquard-szövőgép, illetve a verkli indított{k el a programozott gépek sor{t. Ezek sz{- m{ra a műveletsort valamilyen külön eszközzel (lyukszalaggal, lyukk{rty{val, szögesdobbal, huzalozott {ramkörrel stb.) írj{k elő. Ezek a külső programoz{sú gépek. Neumann újít{sa az, hogy olyan programozott gépet javasolt, amelyik azonos form{ban kapja a feldolgozandó anyagot (az adatokat) és a programot. Ennek kulcsa az egységes kódol{s. A kettes számrendszer Neumann harmadik javaslata az volt, hogy az adatokat és a programokat, egységesen, kettes sz{mrendszerben kódolj{k. Az, hogy ak{r adatokat, ak{r a programot sz{mjegyekkel, azaz digit{lisan {br{zoljanak, nem volt ismeretlen dolog Neumann előtt sem (bővebben ld. a 96. oldalon). Neumann forradalmi újít{sa a kettes sz{mrendszer alkalmaz{sa volt. Ennek ellenére a sz{mítógép felhaszn{lója nem a bin{ris (kettes sz{mrendszerbeli) kóddal tal{lkozik, hanem legtöbbnyire tízessel, ritk{bban tizenhatossal, nyolcassal. Az ember sz{m{ra a tízes sz{mrendszer a természetes, pontosabban kézenfekvő. A gép vonatkoz{s{ban a kódol{s alapsz{ma technikai-technológiai kérdés. Doktori (phd) disszertáció 69

70 A számítógép a nyelvi világban Zuse szakított a tízes sz{mrendszer antropomorf hagyom{ny{val, ehelyett egy bin{ris kettes sz{mrendszert haszn{ló mechanikus sz{mítógépet épített. A bin{ris rendszernél csak két sz{mjegy, a 0 és az 1 létezik. Miért jó ez? A kettes sz{mrendszernél egy 10 sz{zalékos hiba nem éri el az 50 sz{zalékos hat{rt ahhoz, hogy egy sz{mjegynyi hiba jöjjön létre. (Simonyi, 2001). írja Charles Simonyi az első, bin{ris rendszerű, azonban nem elektronikus sz{mítógépről, a Z1-ről. Zuse gépe, bin{ris elven alapult, azonban nem haszn{lt elektronikus megold{sokat. Ezzel szemben az amerikai kutatók a bin{ris elv alkalmaz{s{t úgy vélték megoldani, hogy a jel fizikai {br{zol{s{t az {ramimpulzus meglétére, illetve hi{ny{ra alapozz{k. Ebben a v{laszt{sban döntő szerepet j{tszik, hogy a kettes sz{mrendszer az a minim{lis rendszer, amelyben még mód van megkülönböztetésre. (Így Simonyi gondolat{t folytatva ez a leghibatűrőbb rendszer.) Bel{tható, hogy b{rmit csak úgy lehet azonosítani, ha meg tudjuk különböztetni a hasonlóktól. A p{ross{gnak is van bizonyos természetes szerepe az ember lényegében, gondolkod{s{ban, hiszen a dichotómia szinte spont{n gondolati módszernek tűnik. Igaz, Hofstaedter kimutatta, hogy a vil{g dolgai dichotomikus gondolkod{ssal nem mindig oldhatók meg (Esher egym{st rajzoló kezei), viszont ő a trichotómi{t (igen nem is/sem) mintegy felsőbbrendű, az {tlagembernél hi{nyzó képességnek tartja. (Hofstaedter, 1998). Következésképp, ha nyelvet kódolunk, alkalmazhatjuk a bin{ris kódot, ami ugyan bonyolult utómunk{latokat igényel, azonban önmag{ban rendkívül egyértelmű és egyszerű. Tárolás A kódol{s mellett Neumann legfontosabb újít{sa az, hogy a sz{mítógépbe nem a végrehajt{s sor{n kell bet{pl{lni a végrehajtandó műveletsorozatot, a programot, hanem azt a sz{- mítógép előre elt{rolja. Érdekes ezt összevetni azzal, hogy a nyelv korai időszak{ban a legnagyobb problém{t a t{rol{s jelentette. A kezdeti nyelvi megnyilv{nul{sok mind térben, (amekkor{t sikerült ki{ltani), mind időben (amíg futotta r{ az emlékezetben) rendkívül korl{tozottak voltak. A nyelv fejlődésének tov{bbi f{zisai mind a t{rol{s fejlődésével hozhatók összefüggésbe. Ezzel szemben a»leop{rd«szó az emberi nyelvben nemcsak arra való, hogy riadót fújjon, mert leop{rd van jelen, hanem akkor is jelenthet leop{rdot, ha az említett {llatfaj egyetlen péld{nya sincs a közelben, sőt inform{ciókat is közölhetünk vele az {llatfajról {ltal{- ban<(reboul Moeschler 2000: 21). olvashatjuk Reboul-Moeschler meg{llapít{s{t az {llati és az emberi kommunik{ció különbségéről. Voltaképpen a sz{jhagyom{ny mnemotechnikai eszközeitől az epigrafikus feliratokon keresztül egészen a nyomtatott szövegig a szövegt{rol{s különböző eszközeit emlegetjük. Ezek sor{ban a sz{mítógép, a Neumann-elv teljességét tekintve abban az értelemben jelent újdons{got, hogy egyesíti a közeg (médium), a forma és a tartalom kódjait, és ezzel {ttöri a fizikai hat{rokat. 70 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

71 A számítógép létrejötte a Neumann-elv Számítógép, összekapcsolt számítógépek, nagyvilág A világháló a kommunikáció forradalma A nyelv mindig egyike volt azoknak a legfontosabb tényezőknek, amelyek meghat{rozt{k az emberi csoportok összetartoz{s{t. < a nyelvi különbségek csak azut{n v{ltak a nemzetközi politik{ban kritikus tényezővé, hogy kialakultak a tömegérintkezés messze ható form{i, és a modern közlekedési eszközök összezsugorított{k a t{vols{gokat. (Lotz 1976: 13). Lotz J{nos idézett meg{llapít{sa ak{r mottóul is szolg{lhat a vil{gh{ló (world wide web) szerepének elemzése elé. Ugyanis, ha a nyelv történelmi szerepének ennyire lényeges tényezője a t{vols{gok összezsugorod{sa, mi következhet be akkor, amikor a sz{mítógépek összekapcsol{sa révén a kommunik{ciós csatorna idődimenziói gyakorlatilag null{v{ zsugorodnak? Tim Berners-Lee 1991-ben egy fizikai kutatóintézet, a sv{jci CERN (Európai Részecskefizikai Kutatóközpont15) belső céljaira létrehozott egy összekapcsolt sz{mítógépekre alapozott sz{mítógép-h{lózatot. Megalkotója, Tim Berners-Lee hamarosan felfedezte, hogy ez a rendszer vil{gméretű alkalmaz{sra is alkalmas, és ezzel végrehajtotta a modern kor egyik legjelentősebb kommunik{ciós forradalm{t ben létrejött egy nemzetközi szervezet, a W3 Consortium, azzal a céllal, hogy azokat a módszereket és elj{r{sokat, amelyek addig, mag{ncéllal létrejöttek, közkinccsé v{ljanak. Az informatika elmúlt évtizedét az egységességre való törekvés jellemezte. A ma haszn{latos sz{mítógépek nagyon hasonlítanak egym{sra, mindenesetre nagymértékben képesek egym{ssal kommunik{lni, szabv{nyosak a kapcsolód{si módszerek és eszközök. Ennek révén m{ra az egym{shoz kapcsolódó sz{mítógépek {tl{thatatlan és lényegében kontroll{lhatatlan szövedéke jött létre, amelyet joggal lehet vil{gméretű pókh{lónak (world wide web) nevezni. A tartalom, amelyet részben vagy egészében szövegnek tekinthetünk, ebben a h{lózatban cirkul{l: egy vagy több sz{mítógép valamelyik t{rolój{n tartózkodva (megosztva vagy p{rhuzamosan), és/vagy éppen úton a gépek között. A digit{lis kód {ltal termelt képek mindenhol (még a Föld túloldal{n is) egyidejűleg vannak jelen. Ezek a képek mindig (még az elképzelhetetlen t{voli jövőben is) lehívhatók és jelenlevők lesznek. Esetükben a jelen, jövő, múlt, de mindenekelőtt a t{vols{g és közelség fogalmak új értelmet nyernek. (Flusser, 1997) Amikor a jelen szövegkörnyezetben a sz{mítógép szót haszn{ljuk, végső soron erre a teret és időt {tszövő pókh{lóra kell gondolnunk. A probléma imm{r a szövegeknek ebbe a h{lózatba való bejuttat{sa, az ottani t{rol{sa (ez nemcsak passzív művelet, hiszen a t{rol{snak része a megtal{l{s, az elővétel is), és esetenkénti reproduk{l{sa, de emellett szóba kerül a saj{t gépi kogníció kevés sz{mú esete is. A world wide web és a benne szétosztva, diszperg{ltan létező Doktori (phd) disszertáció 71

72 A számítógép a nyelvi világban szöveg a sokdimenziós kapcsolód{sok révén különleges teret hoznak létre, amelyben előbbutóbb mindaz az intellektu{lis tartalom helyet kap, amely a történelem sor{n létrejött, és amely a későbbiek sor{n létrejöhet. A digitális tér a hálózat Az ír{s feltal{l{sa előtt akusztikus térben éltünk, amelyben egyes, fejlődésben elmaradt népek még ma is élnek. Ez a tér korl{tlan, ir{nytalan, hat{rtalan, az elme sötétsége, az érzelem, az ősi intuíció maffi{ja uralta vil{g. A beszéd ennek a sötét mocs{rnak a t{rsadalmi térképe. (<) <az ír{s l{thatóv{ tette az akusztikus teret. Fénybe vonta a sötétséget. (McLuhan, 1969 : 59) Mikor a szavak le vannak írva, természetszerűleg a vizu{lis vil{g részévé v{lnak. Mint a vizu{lis vil{g legtöbb eleme mozdulatlan dologg{ lesznek, és mint ilyenek, elveszítik azt a dinamizmusukat, amely {ltal{ban a hall{si vil{g és különösen a kimondott szó jellemzője. (McLuhan, 1962:33) McLuhan megfogalmaz{sa a szöveg és a szöveghordozó viszony{ra vonatkozik, ennek a viszonynak az intellektu{lis-emocion{lis összefüggéseiből prób{l igen messzemenő következtetéseket levonni. McLuhan nem puszt{n metaforarendszernek haszn{lja a galaxisfogalmat, hanem azt sugallja, hogy a dolgok össze nem függése csak l{tszat, és a vil{gmindenség olyan, hogy minden egyes pontja között van út, csak meg kell tal{lni. McLuhan hallatlanul t{jékozott, és nagyon sokat lehet tőle tanulni. De egy kicsit azokra a jégkorszakbeli vad{szokra emlékeztet, akikről azt mondja, hogy a szikla természetes körvonalaiban felfedezték a keresett {llat képét<(kermode 1967, in Hal{sz, 1985: 98). idézi Hal{sz Frank Kermode-ot. Ezzel arra utal, hogy McLuhan a kommunik{ció fejlődésének lépéseit előszeretettel t{gítja vil{gtörténelmi jelentőségűvé, péld{ul a papirusz feltal{l{s{t a Római Birodalom felemelkedésével, az iszl{m hódít{s megindul{sa, (amely megnehezítette Róma sz{m{ra a papiruszhoz való jut{st), viszont Róma buk{s{val hozza kauz{lis összefüggésbe. Finkelstein (Vö. Hal{sz, 1985 :83) kigúnyolja ezért McLuhant. A kifog{sa az, hogy McLuhan a valós{gos t{rsadalmi folyamatok elé helyezi a verb{lis modellt, hogy Róma buk{s{t nem a belső gazdas{gi viszonyok felboml{sa, hanem a kommunik{ció meghiúsul{sa okozta volna. Ennek a viszonynak a részletes elemzése a jelen tanulm{nyban nem fér el, azonban alapvető kiindul{sul szolg{l. Célunk sem m{s, mint egy (újonnan megjelent) szöveghordozó és a hordozott szöveg összefüggéseinek górcső al{ vétele, ügyelve arra, hogy a következtetések ne szélesedjenek kozmikus kiterjedésűvé. A hangzó nyelv akusztikus térben valósul meg, az írott nyelv ezzel szemben kialakítja a kommunik{ció vizu{lis terét. (Ez nem a l{tható dolgok terét jelenti, hanem azt a h{lózatot, amelyet az ír{s a kommunik{ció résztvevői között létrehoz.) Most olyan vil{got írunk le, amely digit{lis jelek segítségével {br{zolja, és digit{lis berendezések (vulgo sz{mítógép) teszi hozz{férhetővé a szöveget. Jogosan nevezhetjük ezt a szövegteret digit{lis térnek. 72 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

73 Szöveg a digitális térben A sz{mítógép önmag{ban azonban b{r szöveghordozó nem alkot teret. A digit{lis szöveg az egyes sz{mítógép szintjén nem m{s, mint különleges ír{s, ugyanúgy, mintha tejjel írn{nk, és azt citromlével tennénk l{thatóv{. A sz{mítógép képes a szöveg sokrétű feldolgoz{s{ra, a hagyom{nyos szöveg-feldolgoz{si folyamatok egyesítésére, azonban statikus, helyhez kötött, és a szöveget is helyhez köti. A minőségi v{ltoz{st ezen a téren a sz{- mítógépek egybekapcsol{sa jelenti. Az a sz{mítógép-h{lózat, amelyben több sz{mítógép {llandóan aktív, (azaz az online h{lózat), az akusztikus térhez hasonló, közvetlen és sz{ndéktalan inform{ciós teret jelent. Mivel ebben a h{lózatban minden tartalom sz{mjegyekkel van leírva, indokolt a digit{lis tér elnevezés. Ez, kis leegyszerűsítéssel, azonosnak vehető az internettel, amely mérete és szervezése tekintetében olyan mértékben {tl{thatatlan h{- lózat, hogy a végpontok valamelyikén elhelyezkedő ember sz{m{ra a vil{gegyeteméhez hasonló objektivit{sként jelenik meg. SZÖVEG A DIGITÁLIS TÉRBEN Azt vizsg{ljuk, hogyan létezik a szöveg (és fajt{i között a digit{lis szöveg) ebben a digit{lis térben. A cél azonban nem az ismert tételek sz{mítógépesítése. T{rgyiasabb szemlélettel prób{ljuk megközelíteni a szöveget, figyelmünket kevésbé az ontológi{ra és nagyobb részt a st{tuszra koncentr{lva, a szöveget anyagszerű létezőként kezelve. Tolcsvai Nagy szerint a szöveg az elmebeli reprezent{cióban egyszerre szerkezet, amely a nyelvi és nem nyelvi öszszetevőket statikus összefüggésükben mutatja be, és művelet, amely ezeket a szerkezeteket létrehozza, viszonyaikat dinamikusan mutatja be. (Tolcsvai Nagy, 2001 :43) Ez a szemlélet arra a stabil struktúr{ra épül, amelyik a szövegalkot{sra és a szövegmegértésre fókusz{l, mint egy híd két hídfőjére, és a hídnak e két pillér között húzódó ívét valamiképp statikusnak, mozdulatlannak tekinti. M{sutt Tolcsvai Nagy így rögzíti ezt a gondolatot: Beaugrande és Dressler felfog{s{ban a szöveg folyamat, amely a szövegalkot{s és a szövegbefogad{s, a struktúra és procedúra egy keretbe kerül< (Tolcsvai Nagy é.n. :287) Ugyanitt ezt a felfog{st nóvumnak tekinti a megelőző korok szövegfelfog{s{hoz képest, amely szerint a szöveg, (szabadon idézve), dolog, fizikai értemben megnyilv{nuló szövegtest, amely a maga fizikai {llandós{g{ban egyform{n jelenik meg mindenki sz{m{ra. Az első felfog{s dinamikus, a szöveget keletkezés és a feladat szempontj{ból vizsg{lja. Amikor a szöveget a digit{lis térben tekintjük, jelentős hangsúlyeltolód{st kell elfogadnunk: a szöveg a digit{lis téren kívül keletkezik, és felhaszn{l{sa is nagyobb részt azon kívül történik. A digit{lis tér a híd ívét veszi közre. Ez nem negatívum. A keletkezés és a felhaszn{l{s között a szövegst{tus megmozdul, és jól körülírható műveletekre oszlik. Ez a szövegst{tusz időnként a sz{mítógép előtti korban is reflektorfénybe került, az emberi gondolkod{s reflekt{lt r{juk. Irodalmi péld{ja ennek a híres Bulgakov-idézet (a kézirat nem ég). M{s esetei a nyelvészeti vizsg{latokon kívül estek: első- Doktori (phd) disszertáció 73

74 A számítógép a nyelvi világban sorban az irodalomtudom{ny és a kultúrantropológia körébe tartozó jelenségek sorolhatók ide (az oralit{s irodalma, az irodalmi hamisít{sok, a szövegkritika). Ezen túl az írott szöveg létrejötte és léte több olyan elméleti-gyakorlati {gazattal is összefügg, melyek részben és egészben, joggal és jog nélkül nyelvészeten kívüliek (könyvt{r, levélt{r, tipogr{fia). A számítógép és a szövegtan Az sz{mít{stechnika és a mesterséges intelligencia, mint viszonylag új kutat{si területek megjelennek a szövegtani elemzésekben (Beaugrande-Dressler:280), helyesen {llapítva meg, hogy a sz{mítógépek t{rolóképessége időben és térben meghaladja az emberét, és éppen ezen a téren egészíthetik ki az embert. Jellemző azonban, hogy az idézett mű hivatkoz{sai a 70-es évek végére, a 80-as évek elejére dat{lódnak, és így nem reflekt{lhatnak azokra a v{ltoz{sokra, amelyek a 90-es években a sz{mítógépek összekapcsol{s{val keletkeztek. Ennek sor{n figyelembe kell venni, hogy a sz{mítógépes erőforr{sok kapacit{s{nak fejlődése exponenci{lis, miközben az eszközök {ra nem vagy alig nő, így a kapacit{segységre jutó költség rohamosan csökken. Ez az összefüggés levezethető a Moore-törvénynek nevezett megfigyelésből: Manaps{g sokat hallunk Moore törvényéről, és arról, hogyan szab{lyozza az inform{ciós gazdas{got. A törvény kimondja, hogy minden két évben kétszeresére nő a sz{mít{stechnikai kapacit{s. Nehéz túlbecsülni ennek a ténynek a fontoss{g{t, következésképpen mindennél előbbre való, hogy figyelmet fordítsunk r{. (Simonyi, 2001) Gondolatmenetünk szempontj{ból a szöveg nyelvi felépítése nem szignifik{ns: nincs jelentősége a szintaktikai struktúr{knak, valamint semminek, ami hangzó vagy arra emlékeztet. A jelentés és az alkalmaz{s (szemantika és pragmatika) a rendszer külső felületén jelennek meg, mintegy képviselve az emberi tényezőt. A szöveg szegmentálása a digitális térben A szöveg a digit{lis térben {br{zolat. Homogén massza, amelyet az ember szegment{l az interfészek (kapcsolód{si felületek) felhaszn{l{s{val. Szöveg teh{t az, amit a felhaszn{ló annak jelöl meg. Ezt struktúr{k vagy explicit mint{k megad{s{val teheti. A tov{bbiakban azt szeretném vizsg{lni, megfigyelni, mi a sorsa ezeknek az ember {ltal kijelölt jelhalmazoknak a gépi vil{gban. Ennek alapj{n t{rgyunkat a következőképpen köthetjük a nyelvhez: A nyelvnek két közkeletű meghat{roz{sa van, az első szerint kommunik{ciós eszköz, a m{sodik szerint (vö. Saussure 1967) pedig a kommunik{ció sor{n haszn{lt objektumok és szab{lyok rendszere. Az is ismeretes, hogy Saussure nem tekintette a nyelv (language) részének a megvalósult terméket. Ez tulajdonképpen bizonyos elhat{rol{si problém{któl eltekintve logikus és haszn{lható, azonban kevéssé hat{sos értelmezés. A közfelfog{s azt, amit Saussure parole-nak nevez, ugyancsak nyelvnek tekinti, kellő terminológiai zavart keltve ez {ltal. (Vö. az 52. oldalon ezzel kapcsolatban írtakkal!) A sz{mítógépes szöveg létező szöveg. Gondolatmenetünk tulajdonképpen a parole szfér{j{ban kív{n maradni, ugyanis a sz{mítógépen létező dolgokat t{rolunk, vizsg{lunk, 74 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

75 Szöveg a digitális térben és figyelmünket nem ezek létrehoz{s{ra fordítjuk, eltérően a szok{sos nyelvi vizsg{latoktól. Nem az érdekel bennünket elsősorban, hogy a szöveg hogyan jön létre, illetve milyen keletkezési szab{lyoss{gokat lehet belőle kiszűrni, hanem hogy önmag{ban milyen, és milyen a viszonya a médiummal, amely t{rolja vagy közvetíti. A szöveg a megvalósult, a perform{lt nyelv termékére haszn{lható terminus technicus. Így értelmezi a Nyelvi fogalmak kisszót{ra is (Kugler Tolcsvai Nagy, 2000), a sz{mítógépen pedig szövegek vannak (bin{risan kódolva). A szövegdefiníciók egyik nagy nehézsége annak leír{sa, hogy mi van a szöveg mögött (valós{g, képzelet). M{sképp fogalmazva, nem a szöveg a kérdéses, hanem a tartalom. A számítógép és a szöveg A szöveg a vil{g mondta Esterh{zy Péter a Mindentud{s Egyetemén. A szöveg a vil{gh{ló alapanyaga mondta Varasdi K{roly a Mire jó a nyelvtechnológia? című konferenci{n, november 4-én. E két {llít{s között foglal helyet egy meg{llapít{s, amely egy elfogult textológus abszurdj{- nak tűnhet: A sz{mítógép maga is szöveg. A kijelentés azonban csak l{tszatra abszurd, ugyanis, ha a sz{mítógépet nem műszaki eszközként, hanem funkcion{lisan értelmezzük, olyan modellnek tekinthetjük, amelynek minden részlete leírható. Neumann J{nos A sz{mítógép és az agy című előad{s{ban az úgynevezett rövid programokat ismertetve hivatkozik Alan Turingnak egy 1927-ben leírt bizonyít{s{ra. Ezt írja: A. M. Turing angol matematikus 1927-ben kimutatta (és azóta a sz{mítógépekkel foglalkozó sz{mos szakértő különféle módokon bebizonyította) hogy a sz{mítógépek sz{m{ra olyan utasít{srendszer is kifejleszthető, amelynek hat{s{ra a gép valamely m{s pontosan meghat{rozott működésű sz{mítógépként fog viselkedni. (Neumann, : 79-80). A fenti idézet annak az elgondol{snak az illusztr{l{s{ra szolg{l, hogy ha a sz{mítógépről lefejtjük azt a konkrét fizikai v{zat, amellyel éppen megvalósított{k egy célir{nyosan kialakított logikai konstrukció marad a kezünkben, egy kódsorozat, olyan, mint minden szöveg. A sz{mítógép virtualiz{lódik, a technikai részletei, a fizikai létezése eltűnik a vizsg{lódó szeme elől. A magunk gépét sem ismerjük, de az interneten folyó kommunik{ció sor{n igen ritk{n van arra szükségünk, hogy kapcsolati partnerünk gépéről technikai ismereteink legyenek. M{srészről, a h{lózat fejlődésével az egyes sz{mítógép feloldódik a kapcsolatok {ltal létrehozott organizmusban, és a tov{bbiakban csak arra figyelünk, ami az world wide weben van, és a www maga is nagyobb részt szöveg. Ez az {llít{s semmiféle bizonyít{st nem kív{nna, ha az www nem volna ugyanolyan mértékben tere a zenei és a képi inform{ciónak, mint a szövegesnek. (Itt utalhatunk ismét Terestyéni meghat{roz{s{ra, amely mindezeket szintén a szöveg fogalm{ba foglalja vö. Terestyéni 1992: 7.) Doktori (phd) disszertáció 75

76 A számítógép a nyelvi világban A számítógép funkciói A sz{mítógép a technológiai fejlődés csúcsa, mindennapjaink imm{r nélkülözhetetlen eszköze, mítosz, tiszteletkeltő rejtély. M{s részről, amit a (digit{lis) sz{mítógép végez, az egy sor igen egyszerű dolog. A sz{mítógép kompetenci{ja az al{bbi műveletsor: a jel beolvas{sa a jel t{rol{sa a jel értékének megv{ltoztat{sa két jel összead{sa vagy összehasonlít{sa a jelek tov{bbít{sa gépek között a jel {talakít{sa az ember sz{m{ra érthető form{ba (kijelzés). Némi leegyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy ennyi a sz{mítógép. Neumann kor{bban idézett meg{llapít{sa szerint (36. oldal) a sz{mítógép csak sz{mokkal tud műveleteket végezni, ezért a feladatok sz{mítógépesítéséhez meg kell tal{lni a módj{t, hogy sz{mol{ssal megoldhatóv{ tegyük őket. Neumannak ez a meg{llapít{sa egyrészt módszertani alapvetés, m{s oldalról azonban megmutatja, hogy a sz{mítógépes problémamegold{s vonatkoz{s{ban a gép fizikai képességei egyrészről nélkülözhetetlen feltételt jelentenek, m{srészről a specifik{lt megvalósít{s valój{ban nem a gép, hanem a kapcsolódó környezet feladata. A sz{mítógép lényegében ugyanazt végzi (ugyanolyan jellegű a működése), ha nyelvi feladatok megold{s{ra, szersz{mgép vezérlésére vagy meteorológiai előrejelzésre haszn{lj{k: biteket olvas, manipul{l és tov{bbít. Ha a sz{mítógép felől közelítünk, akkor mindezeket a műveleteket (szöveg, meteorológia, zene, folyamatvezérlés) sz{mít{snak nevezzük. Az a környezet, melynek segítségével a sz{mítógép az elv{rt eredményt adja, voltaképpen két tényezőből {ll: az egyik az úgynevezett sz{mít{si modell, amely meghat{rozza a sz{mítógép sz{m{ra az adott cél elérésének módj{t, a m{sik az ember, aki meghat{rozza az elérendő célt, és ennek megfelelően létrehozza a sz{mít{si modellt. Ennek tényét és ok{t Neumann ekképp fogalmazza meg: Mindenekelőtt azzal kell tiszt{ban lennünk, hogy a gép semmit sem tud csin{lni, amit az ember gép nélkül is meg ne tudna tenni, csak gyorsabban vagy pontosabban, vagy valamilyen m{s szempontból célszerűbben fogja elvégezni. (Neumann, 1954: 229) A sz{mít{si modellt, a sz{mítógép működési folyamat{nak tervét vagy leír{s{t Sima Dezső ekképp foglalja össze: A sz{mít{si modell a mi értelmezésünkben h{rom absztrakció együttese. Ezek az al{bbiak: a) a sz{mít{sok alapelemei b) a problémamegold{s modellje c) a végrehajt{s modellje. Az első absztrakció a sz{mít{sok alapelemeit hat{rozza meg. ez azon entit{sok deklar{l{s{t jelenti, amelyek a sz{mít{sokban megadhatók. Péld{ul a Neumann-féle sz{mít{si modellben a sz{mít{sok alapelemei az adatok és a rajtuk végrehajtható műveletek. (Sima, 1998: 6) 76 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

77 Szöveg a digitális térben Az egyedi jel, a bit még elégtelen b{rmiféle fogalmi {br{zol{sra. A fogalmi {br{zol{s célj{ra jelstruktúr{k szolg{lnak, ezeket nevezi a fenti meghat{roz{s adatnak. Az a tevékenységi tér, amelyben a sz{mítógépet a szöveggel összefüggésbe hozhatjuk, a szövegeken a sz{mítógép segítségével végrehajtandó-végrehajtható feladatokat, a végrehajt{s eredményeit stb. öleli fel, adatfeldolgoz{si tevékenység, mely egyértelműnek tekinthető, ha a szöveget (annak különféle entit{sait iv ) adatnak tekintjük. Ennek megfelelően, amikor a sz{mítógép szöveggel kapcsolatos működését vizsg{ljuk, ez funkcion{lis értelemben adatfeldolgoz{snak tekinthető. A gondolatmenet itt ketté{gazik, szemléltetve a line{ris szöveg korl{tait. Nehéz eldönteni, hogy mi a helyesebb, célravezetőbb út, az A-ból a B-be, vagy a B-ből az A-ba vezető. Ha konkrét szinten gondoljuk {t ezt a metafor{t, felismerhetjük, hogy a kétféle halad{si ir{ny eltérő tapasztalatot nyújt, még akkor is, ha a legjelentősebb l{tnivalók megismétlődnek. Szöveg és számítógépes szöveg A következő gondolatmenet Tolcsvai Nagy G{bor magyar szövegtan{nak (Tolcsvai Nagy, 2001) m{sodik részéhez kapcsolódik, amelynek címe A vehikulum. Tolcsvai Nagy okfejtésében különv{lasztja a beszéd, illetve az ír{s segítségével létrehozott szövegeket. Egészítsük ki ezt sz{mítógépes vonatkoz{sokkal! Néh{ny előzetes megjegyzés. A sz{mítógépes szöveg{br{zol{s sor{n rendszeresen felmerülő szempont, hogy a sz{mítógépnek nincsenek szemantikai képességei. Így elmondhatjuk, hogy az {ltal{nos szövegtan jelenleg igaz{ból csak a vehikulum terén egészíthető ki a sz{- mítógépes szöveg jelenségeivel, azok a szövegvizsg{latok, amelyek a megértés, az értelem, az értelmezés kérdéseivel függenek össze, a sz{mítógépes szöveg szempontj{ból legfeljebb mint célkitűzések említhetők. A sz{mítógépes szöveget {ltal{ban az írott nyelv szfér{j{ba sorolj{k. A magyar nyelvű irodalom ugyan ezt az összerendelést explicit módon nem rögzíti, azonban a beszédfelismerő rendszerektől való többszöri, következetes elhat{rolód{s arra utal, hogy sz{mítógépes nyelvészeink sz{m{ra a betű karakter megfeleltetés elkülönül a fonéma karakter megfeleltetéstől. Prószéky G{bor és Kis Bal{zs írja: A szöveg alapvető, tov{bb nem osztható eleme a karakter, amely nagyj{ból egy betűnek felel meg, azonban ennél több funkciót is betölthet. (Prószéky-Kis, 1999: 12), majd később: Beszédfelismerés. A forr{s-jelfolyam a bemeneti fonémasorozat lényegét tekintve m{s, mint ak{r a nyomtatott szöveg, ak{r a kézír{s. Nem foglalkozunk most a foném{k, fonémasorozatok felismerésének módj{val, feltételezzük, hogy a valój{ban folytonos fonémasorozat diszkrét jelek sorozatt{ alakít{sa megtörtént< (Prószéky-Kis, 1999: 310) Okunk van azonban feltételezni, hogy a beszéd, az ír{s és a sz{mítógépes nyelv{br{zol{s összefüggése vonatkoz{s{ban helytelen lenne a sz{mítógépes szöveget az írott szöveg alfaj{nak tekinteni. A sz{mítógépes szöveg annyiban hasonlít az ír{shoz, hogy diszkrét elemekből épül fel, azonban, mint az al{bbiakban is l{tni fogjuk, mentes az ír{s bizonyos korl{taitól, ugyanakkor ember {ltal közvetlenül nem érzékelhető. Hab{r a Doktori (phd) disszertáció 77

78 A számítógép a nyelvi világban hum{n megjelenítés ma túlnyomórészt az ír{s, azonban nem feltétlenül csak az, hiszen a felolvasórendszerek révén nemcsak a sz{mítógépes, hanem az írott szöveg hangos kimenete is megvalósítható. Végül az al{bbi leír{s nem az összefoglal{sa a tém{val kapcsolatos gondolatoknak és felismeréseknek, hanem dinamikus kogníció, Tolcsvai Nagy meg{llapít{s{nak sorravétele és kiegészítése vagy kontrasztba {llít{sa a sz{mítógépen megfigyelhető tényekkel, lehetőségekkel. A leírtak igazolandók, azonban, ha ez sikerül, a leírt szövegtani tételek érvényes kiegészítésévé v{lhatnak. Miből {ll a sz{mítógépes szöveg? Petőfi szerint A vehikulum a szöveg fizikai manifeszt{ciója. (Petőfi, 1990:10) A beszéd fizikai manifeszt{ciója fonémasorozat; az írott szövegé pedig betűk (grafém{k) elrendezett sorozata. A sz{mítógépes szöveg ebben a tekintetben megtévesztő, ugyanis az ember nem tud {ttételek nélkül érintkezésbe lépni vele: a sz{mítógépes szöveg diszkrét alapeleme az ember sz{m{ra nem érzékelhető. A sz{mítógépes szöveg elektromos impulzusok sorozata, amelyet az emberi érzékelés sz{m{ra {t lehet (és {t is kell) alakítani, azaz meg kell jeleníteni. A jelenlegi gyakorlatban ez az {talakít{s, a megjelenítés az esetek túlnyomó többségében vizualiz{l{s, és ilyenkor a sz{mítógépes szöveg többnyire írott szöveggé alakul {t. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sz{mítógépes szöveg direkt módon írott szövegnek lenne tekinthető, ami könnyen bel{tható, ha megfigyeljük, hogy ugyanaz a karaktersorozat többféle form{tumban vizualiz{lható. (A sz{mítógépes szöveg kapcs{n {ltal{ban kerüljük a betű terminust, és a karaktert haszn{ljuk helyette. Mindenképpen hangsúlyozni kell azonban, hogy a karakter funkciója szélesebb, mint az írott szöveget alkotó betűé.) Szövegterjedelem Tolcsvai Nagy meg{llapít{sa szerint A szöveg vehikulum{nak első fontos jellemzője a terjedelem. (Tolcsvai Nagy 2001: 107). Ha megmaradunk a sz{mítógép keretei között, ez a szempont kiz{rólag technikai, és értékelése nem önmag{ból, hanem a sz{mítógép képességeiből ered. A szöveg terjedelme két paramétert involv{l: a szöveg t{rfoglal{s{t és az úgynevezett {tviteli időt: a) T{rfoglal{s: a sz{mítógépek t{rkpacit{s{t b{jtban szok{s mérni. Közismert, hogy a b{jt 8 bittel, azaz elemi egységgel egyenlő, azonban ez nem v{ltható {t egyértelműen szövegegységekre. Közfelfog{s szerint 1 b{jt = 1 betű, azonban ez csak részigazs{g, és még annak sem teljesen informatív. Egyrészt a b{jt betű megfelelés a kódrendszertől függ, péld{ul a korszerű Unicode-rendszerben 1 betű rendszerint 2 b{jtot, mi több, a legújabb fejlesztések ut{n 4 b{jtot foglal el17. M{s részről a sz{mítógépes jelfolyam b{jtjai nemcsak a betűk, hanem voltaképpen a szöveget alkotó összes elem, kezdve a szóköztől, és végezve az EOT-karakterrel (enf of text szöveg vége). Teh{t, a szöveg{llom{ny b{jtmérete még akkor sem lesz a szövegterjedelem pontos mércéje, ha 1 b{jt valóban 1 betűt jelenít meg. 17 L{sd pl. 78 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

79 Szöveg a digitális térben Funkcion{lis tekintetben a sz{mítógépnek h{romféle t{r{t különböztetjük meg, az operatív t{rat, amelynek az időparamétere elektronikus (közel a fénysebességhez); a belső h{ttért{rakat (főképp az ún. vincseszterek), melyeknek az időparaméterei mechanikusak, de különleges kivitelük miatt gyorsak (ugyanakkor a kapacit{- suk, nagy, növekvő, de korl{tozott) és a külső h{ttért{rakat (a legismertebb a ma m{r elavultnak tekinthető flopi, a gyors és nagy, de egyir{nyú CD, illetve DVD, illetve a most előretörő ún. kapacitív t{rak, amelyek egyelőre nem túl nagyok, de mivel nincs mechanikus alkatrészük, viszonylag gyorsak). A sz{mítógépek t{rkapacit{sa évről évre radik{lisan növekszik (Moore-törvény, vö. 74. oldal), ennek megfelelően a t{rkapacit{s problém{ja egyre ink{bb h{ttérbe szorul. Ezzel együtt azok a t{rkímélő módszerek (tömörítés, vö oldal), melyek a szűkös esztendőkben kialakultak, ma is hasznot hajtanak. b) Az {tviteli idő voltaképpen a szöveg (az adatok) mozgat{s{nak lényegi paramétere. Ma m{r nem annyira az egy sz{mítógépen belüli mozg{si idő a probléma (ez a tényező legal{bbis a felhaszn{ló sz{m{ra érzékelhetetlen), mivel a sz{mítógépek sebességét m{r régóta nem az elektronikus elemek, hanem a mechanikus külső berendezések (pl. nyomtatók) korl{tozz{k. Az informatika fejlődése azonban túlvitte a szövegeket az egyes sz{mítógépeken. A digit{lis térben az {tviteli idő m{r nem a sz{mítógépbe való bevitel és a megjelenítés közötti idő, hanem ennek a térnek az {tszelésével függ össze. A kérdés teh{t ma m{r nem az, mennyi idő alatt végez el egy műveletet a sz{mítógép, hanem az, hogy mennyi idő alatt mekkora szöveget tudunk letölteni az internetről, a sz{munkra amúgy ismeretlen helyen lévő pontj{ról. A t{r mennyiségi és időparamétereinek fellazul{sa saj{tos következménnyel j{rt: a t{rkapacit{s gyors növekedése következtében a sz{mítógépes feldolgoz{sokban, különösen a nyelvi, szöveges alkalmaz{sokkal kapcsolatosan előtérbe kerülhettek az empirikus módszerek. Kissé vulg{risan fogalmazva, azt mondhatjuk, hogy az{ltal, hogy a t{r m{r nem korl{t sem a mennyiség, sem az idő tekintetében, lehetővé v{lt, hogy a mesterséges intelligencia helyére a természetes unintelligencia lépjen, azaz a sz{mítógép nagys{ga m{r nem a ravasz algoritmusok működtetése, hanem a nagyon munkaigényes, amúgy primitív sz{ml{l{sok rövid idő alatti végrehajt{sa. Ennek egyik szemléletes péld{ja a mintahasonlít{son alapuló sz{mítógépes helyesír{s-ellenőrzés, amely, ha van elegendő hely a minta sz{m{ra, annak végigp{szt{z{sa, így az adekv{t minta megtal{l{sa elfogadható (azaz az ember sz{m{ra többnyire érzékelhetetlen) időkésleltetést okoz csak. A sz{mítógépes szöveg terjedelmének kérdését a sz{mítógéptől elszakadva, az emberi interfészen is értékelhetjük. Ez első pillanatra nem l{tszik ön{lló jelenségnek: a sz{mítógépes szöveg az emberi interfészen {ltal{ban megegyezik az írott szöveggel. Érdekesek lehetnek azonban az eltérések. Ezek főképp a linearit{s al{bb elemzett szempontj{val hozhatók összefüggésbe, illetve, ha pontosak akarunk lenni, a linearit{s megtörése, a tőle való eltérés ad értékelhető szempontot. Míg a hagyom{nyos szövegben a nemline{ris megold{sok rendkívül terjedelemfüggők, addig a sz{mítógépes szöveg terjedelmével kapcsolatban ennek nincs érzékelhető hat{sa. Doktori (phd) disszertáció 79

80 A számítógép a nyelvi világban A linearit{s megtörése Tolcsvai Nagy meg{llapít{sa szerint a vehikulum line{ris természetű (Tolcsvai Nagy, 2000: 108), és ez elsősorban a beszéd linearit{s{nak következménye, hiszen a beszéd az egym{sra következő fizikai jelenségek sorozat{ból {ll, így nem tud m{s lenni, mint line{ris. Az ír{s linearit{sa a tér kitöltésére kialakított egyezmény. Az ír{s-olvas{s aszimmetri{j{- nak az az egyik oka, hogy az olvas{s m{sképp line{ris, mint az ír{s: a szem olvas{s közben p{szt{z a felületen, előreszalad, visszatér, fel és lepillant, és különböző szinten rögzít inform{ciót, míg az ír{s szigorúan követi a sort. A természetes nyelvhaszn{latban ez a linearit{s nem kiz{rólagos: a beszélt szöveg fizikai megvalósul{sa nem p{rhuzamos a megértési folyamattal, az egyes szegmentumok szerepe a szöveg funkciómegvalósít{s{ban különböző. Saj{tos jelenség ezzel kapcsolatban a néma olvas{s, melyhez szintén kapcsolódik akusztikai élmény (Tolcsvai Nagy, 2001: 108). Az olvas{s linearit{s{t eleve megbontja a l{t{s kettőssége, míg központi része a betűre, esetleg néh{ny betű csoportj{ra fókusz{l, addig a periférikus l{t{s a bel{tható szövegteret p{szt{zza. B{r a megjelenített sz{mítógépes szöveg nagyon hasonló tulajdons{gokat mutat a hagyom{nyos szövegform{khoz nem is tehet m{st, hiszen a megjelenítés vagy ír{s vagy beszéd de a sz{mítógépes szöveg önmag{ban, sui generis nem line{ris. A sz{mítógépes szöveg ontológiai tekintetben nem ön{lló (mint a 73. oldalon írtuk, a szöveg jellemzően nem a digit{lis térben keletkezik), mindenképpen valamilyen természetes szöveg leképezése, ennek megfelelően a szöveg a sz{mítógépre abban a sorrendben kerül, ahogy a forr{s felépül. (Természetesen ettől el lehet térni, azonban ennek nincs értelme.) A sz{mítógépes szöveg életciklus{nak jelentékeny, de viszonylag rövid szakasza a létrehoz{s, azaz a sz{mítógép terminológi{j{ban a bevitel. Az életciklus jelentősebb része a t{rol{s. A sz{mítógép hőskor{ban az adatt{rol{s alapvetően szekvenci{lis volt, azaz az adatok csak a fizikai hordozón (jellemzően a m{gnesszalagon) való elhelyezkedésük, azaz a bevitel sorrendjében voltak hozz{férhetőek. Így a fizikai eszköz az adatok ír{s{t, illetve olvas{s{t csak line{risan tette lehetővé, a fizikai és a logikai sorrend megegyezett. Jelenleg azonban a sz{mítógépes adatt{rol{s a forr{s szekvenci{lis bevitelét követően elszakad a természetes linearit{stól, és a logikai sorrendet indexekkel (címekkel) biztosítja. A korszerű sz{mítógép megkülönbözteti az elemek fizikai és logikai sorrendjét. Míg a logikai sorrendnek olyannak kell lennie, hogy a gépen kívül a szöveg linearit{sa reproduk{lható legyen, addig a fizikai sorrend a sz{mítógép belügye. A sz{mítógép az adatokat nem szekvenci{lisan írja fel a vincseszterre, hanem úgy, ahogy helyet tal{l, és a sorrendet folytatójelekkel (indexekkel) biztosítja (ahol szakad{s van, jel mutat arra a helyre, ahol folytatódik). A szövegek a t{rol{sban teljesen összekeverhetők, a folytatójelek, azaz az indexek révén mégis a helyes sorrendben jelennek meg a felhaszn{ló felé. Ezt a sorrendet nevezi az informatikai szakma indexszekvenci{lisnak, amit a fizikai célszerűség alakított ki, azonban relev{ns lehetőségeket biztosít a szöveglinearit{s megtörésére. A sz{mítógép ezt automatikusan megoldja, amennyiben a szövegrészek helyére mutató indexek paraméterekkel megadhatók. E paraméterek segítségével hozzuk létre a hiperhivatkoz{sokat, mellyel a szöveg b{rmely pontj{ról a szöveg b{rmely m{sik, kijelölt pontj{ra ugorhatunk. 80 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

81 A szöveg, mint a számítógépes feldolgozás tárgya Kontiguit{s és a digit{lis tér Tolcsvai Nagy, összefoglalva a szöveg fizikai megjelenésének {ltal{nos vonatkoz{sait, meg{llapítja, hogy a beszéd és az ír{s < {tfogó (glob{lis) jellegű, amennyiben a létrehoz{skor és a megértéskor a m{r létrehozott vagy észlelt szövegrészek szerkezetté {llnak össze (Tolcsvai Nagy, 2001:109) A minden mindennel összefügg, a vil{got teljesen lefedő mozaik, a kontiguit{s bizonyos értelemben misztikusnak tűnhet, mindenesetre többértelmű, illetve értelmezés t{rgya. Az indexszekvenci{lis szervezés szabad eszközt biztosít az ember sz{m{ra, hogy a szöveg b{rmelyik pontj{t alkalmass{ tegye arra, hogy oda valami kapcsolódjék. Ez a bizonytalan megfogalmaz{s a lehetőségek széles körét hívatott megjelölni. Az indexszekvenci{lis szervezési forma nem puszt{n egy szövegen, egy sz{mítógépen belül, hanem a teljes digit{lis térben képes működni (a digit{lis tér megnevezés kifejtését l{sd a 73. oldalon). A digit{lis tér, mint l{ttuk, vil{gméretű, és szabadon j{rható. A h{lózatba kapcsolt sz{mítógépeken b{rhol megtal{lható szövegek, bizonyos vehikulumazonosít{si megold{sokkal, melyekről később lesz szó, körülj{rhatók. A SZÖVEG, MINT A SZÁMÍTÓGÉPES FELDOLGOZÁS TÁRGYA A következőkben, még mindig a sz{mítógép gondolatkörében megkíséreljük a szöveget mint az adatfeldolgoz{s t{rgy{t vizsg{lni. Ezek a gondolatok és kategóri{k szükségképpen megismétlődnek, azonban az ismétlések kiküszöbölése helyett célravezetőbbnek l{tszik a megfelelő részek hiperszöveges összekapcsol{sa A szöveg, mint adat Az adat sz{mítógépen betöltött szerepéről a 68. oldalon írtunk. Az adat szó jelentésének meghat{roz{sa nem egyszerű feladat. Az MSZ 7788 Az adatfeldolgoz{s folyamatai nevű szabv{ny ezt a meghat{roz{st közli: Adat (az adatfeldolgoz{s területén) Valamely tény, fogalom vagy utasít{s olyan egyezményesen {br{zolt alakja, amely alkalmas arra, hogy emberek vagy automatikus eszközök tov{bbíts{k, értelmezzék vagy feldolgozz{k. (MSZ, 1984: 20) Az Értelmező Kéziszót{r meghat{roz{sa a következő adat 1. Vnek, vminek a megismeréséhez, jellemzéséhez hozz{segítő (nyilv{ntartott) tény, részlet< 2. Jog Bizonyítékul felhaszn{lható tény< 3. Tud Műszerről leolvasható v. kísérlettel meg{llapított sz{mszerű tény, eredmény< (ÉKSZ2) Doktori (phd) disszertáció 81

82 A számítógép a nyelvi világban Egy nemzetközi példa data 1 : factual information (as measurements or statistics) used as a basis for reasoning, discussion, or calculation <the data is plentiful and easily available -- H. A. Gleason, Jr.> <comprehensive data on economic growth have been published -- N. H. Jacoby> 2 : information output by a sensing device or organ that includes both useful and irrelevant or redundant information and must be processed to be meaningful 3 : information in numerical form that can be digitally transmitted or processed (M-W) A fenti meghat{roz{sok {ltal{ban nehézkesen hat{rozz{k meg a definiendumot, azonban közösek abban, hogy kiemelik: az adat {br{zolt dolog. B{r ezt a meghat{roz{sok nem tartalmazz{k, azonban nyilv{nvaló, hogy ez az {br{zol{s az esetek nagy részében szöveges. A szellemi tevékenységek gépesítése történelmileg h{rom fő ir{nyban indult meg, úgy mint a sz{mít{sok, a folyamatvezérlés és az adatfeldolgoz{s segítésének célj{val. Különösen a személyi sz{mítógépek elterjedésével jelentős mértékben előtérbe került a szöveg, mint a sz{mítógépen végzett munka anyaga. Így a szövegfeldolgoz{st az adatfeldolgoz{s speci{lis esetének tekinthetjük. Az MSZ 7788 szabv{ny szerint az adatfeldolgoz{s meghat{roz{sa ez: Műveletek végzése adatokkal. Péld{ul: Kezelés, összev{logat{s, csoportosít{s, sz{mít{s. [MSZ, 1984: 20] Az adatfeldolgoz{s jelentősége a történelem sor{n növekedett, és a 19. sz{zad végére elérte azt a szintet, amikor a hagyom{nyos, manu{lis módszerekkel m{r nem volt végrehajtható. Az USA évi népsz{ml{l{sa adatainak feldolgoz{s{ra haszn{ltak elsőként gépet (a Hollerith-féle lyukk{rty{s technológia b{zis{n), amelyik m{r önmag{ban teljesen megv{ltoztatta az adatfeldolgoz{s valószínűségi dimenzióit. Bizonyos technológiai fejlesztések (péld{ul, az atombomba) éppenséggel csak az {ltal v{ltak lehetségessé, hogy az adatfeldolgoz{s időegységben az emberi léptéket meghaladó kapacit{st ért el. A fejlődés sor{n nemcsak az időkorl{tok csökkentek le, hanem a sz{mítógépek h{lózatba foglal{sa révén a térbeli kiterjedés hat{rai is feloldódtak. Mindezek figyelembe vételével a sz{mítógépes adatfeldolgoz{s a következő folyamatok együttesének tekinthető: az adatok bevitele a sz{mítógépbe (a h{lózatba) az adatok t{rol{sa a sz{mítógépben (a h{lózaton) az adatok {talakít{sa az adatok sz{llít{sa az adatok megjelenítése. Ez a felsorol{s lényegében megegyezik A szöveg életciklus{nak funkcion{lis f{zisai című fejezetben leírt koncepcióval (l{sd az 59. oldalt), valamint a sz{mítógép jelfeldolgoz{si kompetenci{j{val (l{sd a 76. oldalt), mintegy egybekapcsolva ezt a két gondolatmenetet. Amenynyiben az adatfeldolgoz{s és a jelfeldolgoz{s a sz{mítógép tekintetében megegyezik, az adatfeldolgoz{s fenti összefoglal{s{t joggal értelmezhetjük a szövegre. Tekintsük {t a fenti 82 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

83 A szöveg, mint a számítógépes feldolgozás tárgya alapfolyamatok fizikai vonatkoz{sait, {ltal{ban az adatok, specifikusan a szöveg szempontj{ból (azzal a megszorít{ssal, hogy a sz{mítógépes szöveg alapvetően írott szöveg): A sz{mítógépek szövegszerűségének gondolata megjelenik Neumann J{nosn{l. Egy 1954-ben megjelent cikkében írja: < a megtervezett sz{mít{si programhoz szükséges utasít{sokat magukat is bevezetjük a sz{mt{rolóba< Ennek érdekében ezeket az utasít{sokat sz{mok form{j{ban kell kifejezni. < A cselekvési utasít{sok -at < valamilyen sz{moz{si meg{llapod{s révén sz{mjegykódra kell lefordítani. (Neumann : 242) Ezzel Neumann a digit{lis {br{zol{s alapelvét fogalmazta meg. Azonban, ha a cselekvési utasít{s (ami szöveg) {br{zolható sz{mjegyekkel, a sz{mok {br{zol{sa is felfogható szöveges kódolt alakként. Ann{l is ink{bb re{lis, hiszen a leírt matematika is szöveg, mint George Steiner is kifejti: <a matematika is a verb{lis tételek egyfajta gyorsír{sa volt, amelyet nyelvi leír{s form{j{ba lehetett {ttenni, s azon belül kapta meg a jelentését (Steiner 1970, 18: 21) Neumann azt is nyilv{nvalóv{ teszi, hogy tulajdonképpen a sz{mítógép egésze modellezhető nyelvi eszközökkel. Erre a Sz{mítógép és az agy című előad{s{ban tér ki (Neumann ), az úgynevezett rövid programok ismertetése kapcs{n. Turing egy 1927-ben leírt bizonyít{s{ra hivatkozva írja: Turing kutat{sainak fontos következménye az, hogy ilyen módon *t.i. az utasít{sok alkalmas megfogalmaz{s{val K. [.+ az első gép b{rmely m{s gép viselkedésének ut{nz{s{ra képes lehet. (Neumann : 81) Teh{t, ha lefejtjük a sz{mítógépről azt a konkrét fizikai v{zat, amellyel éppen megvalósított{k, megmarad egy, a tervezett haszn{lati célok megvalósít{s{ra alkalmas logikai konstrukció. És mint l{thattuk, ez a logikai konstrukció kódjel-sorozat, mint minden szöveg. Bevitel Az adatbevitel az ember-gép kapcsolat kezdete, kiindul{sa. Ennek sor{n az emberi {br{zol{st értelmezhetővé kell tenni a sz{mítógép sz{m{ra, azaz az adatbevitel nem m{s, mint valamilyen létező dolog vagy fogalom sz{mjegyes (digit{lis, bin{ris) kódol{sa, az eredmény bin{ris sz{mok sorozata. Az adatbevitel legjellegzetesebb eszköze a billentyűzet, azonban sok m{s eszköz is lehet: mérőműszerek jeladója, hangrögzítő, vizu{lis adatok esetén lapolvasó stb. (ezek működésére, illetve a végrehajtott folyamatokra később visszatérünk). A kommunik{ciós folyamatban ezt a f{zist mindközönségesen ír{s-nak nevezzük, megkülönböztetve ezen belül a fogalmaz{st és a m{sol{st vagy dikt{l{s ut{ni ír{st. (Az utóbbi ugyan nem ön{lló szövegalkot{s, azonban fizikai értelemben új szövegpéld{ny keletkezik, amely technológiailag kezelhető: olvass{k, t{rolj{k, {tviszik, megsemmisítik stb.) Az adatbevitel és az ír{s azonban nem fedik teljesen egym{st, ugyanis a sokszorosít{s is szövegalkotó folyamat, ami az adatfeldolgoz{sban ink{bb kiviteli, mintsem beviteli folyamat (nyomtat{s). A sz{mítógépes adatbevitel részletes leír{sa a 111. oldalon olvasható. Doktori (phd) disszertáció 83

84 A számítógép a nyelvi világban Tárolás Az adatok t{rol{sa a sz{mítógépen, illetve a h{lózaton két fokozatban valósul meg: van külső (offline) és belső (online) t{rol{s. Ez az elnevezésrendszer az idők sor{n v{ltozott: ma azt tekinthetjük külső, vagy offline adatt{rol{snak, melynek sor{n az adat éppúgy bin{- ris form{jú, mint a sz{mítógépen belül, azonban az adat bevitele valamilyen mechanikus vagy elektronikus, de a sz{mítógéppel nem {llandó kapcsolatban levő eszközről történik. A t{rol{s technik{ja folyton v{ltozik: ma még m{gneses t{rol{sé a legnagyobb szerep (b{r a flopi lassan teljesen kiszorul, de erősen terjed a cserélhető merevlemezek alkalmaz{- sa). Elterjedtek a fényalapú t{rolók (CD, DVD, blue-ray), b{r ezek nagyobb részt nem interaktívak, és egyelőre ismeretlen az idő{llós{guk. Velük szemben napjainkban teret nyernek bizonyos korl{tozott kapacit{sú, de interaktív eszközök, az úgynevezett flash-memóri{k (pendrive, USB-toll). Az új fejlesztési törekvések eredményeként létrejövő nanotechnika révén v{rható a gyors, mechanikus elemek nélküli, úgynevezett RAM- (Random-Acces Memory) típusú t{rolók elterjedése. A belső t{rol{s jellemzője a teljes interaktivit{s, azaz a különböző adatok szabad és nagy sebességű összekapcsolhatós{ga (gondoljunk a hiperszövegre!). Lényeges újdons{g az is, hogy a virtu{lisan, azaz l{tszatra belül t{rolt adat nincs feltétlenül azon a sz{mítógépen, amelyen az ember vagy egy m{sik adat hozz{férést kezdeményez: az adat tere imm{r nem a sz{mítógép, illetve annak belső t{ra, hanem a h{lózaton levő sz{mítógépek esetén ezek egyesített belsőt{rkomplexuma. Az írott szövegek hagyom{nyos t{rol{s{ra a könyvek és a könyvt{rak (és hasonló intézmények, úgy, mint levélt{rak, múzeumok stb.) szolg{lnak. Közismert, hogy ez igen nagy helyigényű és igen kock{zatos technológia, nem is beszélve arról, hogy a t{rolt anyag romlik. Emellett a könyv és a könyvt{r nehézkes inform{cióforr{s, speci{lis, és nehezen megoldható probléma az egyes könyvek fizikai elővétele a t{rolóból, de még ezt követően is helyhez kötött az inform{ció: a kutatónak vagy azokkal a könyvekkel kell megelégednie, amelyek helyben vannak, vagy el kell utaznia a t{rol{s helyére, illetve ismeretes a könyvt{rközi kölcsönzés, melynek sor{n a könyv utazik az igénylő székhelyére. Ez {ltal{ban több napot igénybe vesz, és bizonyos esetekben költség és idő híj{n végre sem hajtható. A sz{mítógép első szinten jelentősen megkönnyíti a könyvt{rban elhelyezkedő könyvek feltal{l{s{t, ami komoly segítség: az érdeklődő ugyan nem jut hozz{ közvetlenül a könyvhöz, de legal{bb inform{ciót kap arról, hogy hol keresse. Abban az esetben azonban, ha a művek szövegét teljes egészében sz{mítógépre viszik (digitaliz{lj{k), m{r nemcsak inform{lódni lehet a szövegek létéről, hanem magukból a szövegekből is közvetlen úton lehet inform{ciót nyerni, méghozz{ a sz{mítógépes szövegfeldolgoz{s speci{lis szolg{ltat{sainak igénybevételével a kor{bbiakban elképzelhetetlen sebességgel és hatékonys{ggal. A t{rol{s kock{zat{t, illetve tartóss{g{t illetően azonban még nincsenek értékelhető adatok. A digit{lis adatt{rol{s, ha beleértjük a lyukk{rty{s t{rol{st is, kb. 50 évre tekinthet vissza. Ez önmag{ban véve is rövid idő, de ezalatt is több lényeges technológiai v{lt{s következett be. Napjainkban egy lyukk{rtya-{llom{ny elolvas{sa és {talakít{sa nagy problém{t jelentene (vö. a Magyar Értelmező Szót{r lyukk{rtya-anyag{nak sors{val, 102. oldal), 84 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

85 A szöveg, mint a számítógépes feldolgozás tárgya de nem lenne könnyebb a 70-es és 80-as évek technológi{j{val készült adathordozók leolvas{sa sem. Nincsenek megbízható ismeretek a m{gneses és fényalapú hordozók idő{llós{g{ról sem. Ezért azt kijelenteni, hogy a sz{mítógép önmag{ban megbízhatóbb adatt{roló, mint a hagyom{nyos papíralapúak, könnyelműség lenne. Ugyanakkor a bizonyos értelemben transzcendent{lódott h{lózati t{rol{s az emberi emlékezet mechanizmus{hoz hasonló módon teszi valószínűbbé az ír{sok megmarad{s{t v. Átalakítás Az adatok {talakít{sa, transzform{ciója a bin{ris rendszerekben elemi form{ban (fizikai szinten) nem egyéb, mint az egyes adatpozíciók ellenkezőjére v{lt{sa (0 1-re, illetve az 1 0- ra). Ennek megfelelően a v{ltoztat{si lehetőségek alapvetően az adat természetétől függenek, péld{ul megv{ltoztatható egy v{ltozó értéke, egy képpont színe vagy ak{r egy adat koordin{t{ja. Ez az {talakít{si lehetőség tartalmazza azt a feltételrendszert, amelyet a sz{- mítógép környezete teremt meg a működési cél, a szerep kialakít{sa terén. A sz{mítógép az adatok természetének megfelelően sz{mtalan művelet elvégzését teszi lehetővé rajtuk. A szöveges adatok esetében ezek többnyire a szövegszerkesztési műveletek, de végső soron a gépi fordít{s, illetve a fordít{st{mogat{s is idetartozik. Vitatható hat{rterület a szöveges adatb{zisok képzése és {tszervezése és a lekérdezés (a vitathatós{g a feladatok specifikuss{g{t illeti: ebben az esetben a felhaszn{l{si cél specifikus, és nem a módszer). A sz{mítógép a szövegkezelés terén olyan többletet biztosít, ami hat{rozottan c{folja az ír{sos kultúra jövőjét kétségbe vonó Kasszandra-jóslatokat. Ha ezt a területet a preelektronikus tevékenységekkel prób{ljuk szembe{llítani, olyan tevékenységekre kell gondolnunk, mint péld{ul a kiadói szerkesztés vagy a fordít{s. A hagyom{nyos rendszerekben a hordozóra rögzített szövegek {talakít{sa nagy probléma, és mindig nagyj{ból teljes reproduk{l{st igényel. Az ezzel kapcsolatos munkar{fordít{sok minimaliz{l{s{ra olyan megold{sok születtek, mint pl. a szabadlapos kiadv{nyok, gyűrűskönyvek stb. Az elektronikus szövegkezelés a belső t{rol{s szintjén a reprodukciót nem igényli, a képernyős-kivetítős megjelenítés sor{n anyagköltség nélkül biztosítja a reprodukciót, a papíralapú megjelenítésben pedig csak az érintett oldalak reprodukciója szükséges. Szállítás Az adatok sz{llít{sa voltaképpen az előzőekben részben érintett funkció. A h{lózatba kapcsolt sz{mítógépek közötti adatmozg{s tekinthető úgy is, mint interaktív online adatkapcsolat, de úgy is, mint az adat tov{bbít{sa egy pontról (melyet egy sz{mítógép képviseli). Az adatsz{llít{s az internet előtti időkben saj{tosan infrastruktúrafüggő tevékenység volt, a biztons{ga és sebessége a fizikai adatvonal (telefon, mag{nh{lózat) minőségétől függött. Ez persze m{ra sem v{ltozott meg alapvetően, csak az adat{tviteli, illetve h{lózati struktúra az utóbbi évtizedben radik{lis fejlődésen ment {t. A kor{bbi helyzet annyiban v{ltozott, hogy az {ltal{nos célú kommunik{ciós média (telefonh{lózat) helyébe először a sz{mítógépek összekapcsol{s{ra kialakított speci{lis kommunik{ciós rendszerek léptek (ez Doktori (phd) disszertáció 85

86 A számítógép a nyelvi világban az internet), melyek napjainkban kezdik {tvenni a hagyom{nyos kommunik{ciós médiumok szerepkörét is (a t{viratot kiszorította az , a hagyom{nyos telefonok mellett megjelent a webtelefónia). Az adatsz{llít{s jelentős hat{st gyakorol sz{mos hagyom{nyos {gazatra, jellemzően szövegek sz{llít{s{val összefüggően: a t{vtanul{s sor{n a hallgató ezen az úton kapja meg a jegyzetet, és így küldi a beadandót; v{ltozik a nyomdai technológia is stb. A sz{mítógépes szöveg sz{llít{s{ról később lesz szó. Itt annyit szükséges megelőlegezni, hogy ennek sor{n a sz{mítógépes h{lózatban a szövegnek csak a gépi (azaz a sz{mítógép sz{- m{ra értelmezhető) form{ja mozog, és hum{n szövegként való megjelenítése a h{lózati végpontokban történik. Az ír{s eleve kettős céllal alakult ki: az egyik a szövegek t{rol{sa (pl. szöveg felvésése az agyagt{bl{kra), a m{sik, a szöveg sz{llít{sa (pl. a germ{n rúnaír{s, és a magyar rov{sír{s az üzenetek nagyobb t{vols{gba való eljuttat{s{ra szolg{lt). A kézír{s kor{tól fogva szövegsz{llít{s egyik form{ja a levelezés volt. A levél ősi műfaj: gondoljunk Platon vagy az Új-testamentum leveleire. Ez a maga kor{ban semmiképp nem lehetett irodalmi műfaj, minden bizonnyal post{zott levelekről van szó. A kézír{sos könyvirodalom kezdetben egyedi termékeket produk{lt: ekkor a könyv alapvetően helyhez kötött volt. A kész könyvet, hacsak az ap{t nem sz{nta aj{ndékul a fejedelemnek, a püspöknek vagy m{s t{vollevőnek, be{llított{k a könyvt{rba. Ott kivéve a napi haszn{latra való misekönyveket, zsolozsm{sokat és iskolakönyveket vastag l{nccal erősítették az {llv{nyhoz. Aki l{ncos kötetet akart haszn{lni, annak az {llv{ny megfelelő része elé kellett tolnia a könyvt{r olvasóasztalk{inak egyikét. (Fitz, 1959 :7) Ebben az időszakban jellemzően a szöveg v{ltoztatott helyet, ugyanis a könyvek terjesztésének tipikus módja a m{sol{s volt. A korszak végén azonban szükségképpen megjelent a könyvkereskedelem, amire Thienemann-nak egy anekdotikus utal{s{ból lehet következtetni, mely szerint Gutenberg alapvetően elad{sra prób{lt hamisítani kódexeket, és <t{rsa Johannes Fust az első nyomtatv{- nyokat kéziratokként értékesítette. (Thienemann, 1931: 138 kiemelés tőlem K.[.) A könyvnyomtat{s, illetve {ltal{ban a nyomtat{s elterjedése óta a szöveg sz{llít{s{nak alapvető közege lényegében a posta. A t{vközlés form{inak megjelenése különböző szövegsz{llít{- si form{kat produk{lt, részben hangtov{bbít{st, részben ír{stov{bbít{st. Ez utóbbi kezdetben a szöveg betűnkénti {talakít{s{t, az {talakított jel sz{llít{s{t és a cél{llom{son való visszaalakít{- s{t jelentette (t{víró l. 34. oldal, telex), majd jóval később, a képtov{bbít{s megjelenése ut{n jelent meg az írott szöveg képként való tov{bbít{sa és a cél{llom{son való megjelenítése. Megjelenítés Az adatok megjelenítése a haszn{lati céltól függően többnyire valamilyen ember {ltal érzékelhető forma (szöveg, kép, hang) létrehoz{sa, illetve mechanikai vagy m{s fizikai jelenség létrehoz{sa. A tipikus, és az interaktivit{st fenntartó megjelenítési forma a képernyős 86 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

87 A szöveg mint számítógépes tartalom megjelenítő (beleértve a hangkimenetet). Emellett az adatvég{llom{sokon a hagyom{nyos tipogr{fiai form{kat produk{lni képes eszközök tal{lhatók, amelyek kor{bban korl{tozott, később m{r gyakorlatilag minden ismert nyomdai lehetőséggel rendelkező vizu{lis megjelenítésre képesek. A klasszikus form{kban a megjelenítés a szöveg-elő{llít{ssal voltaképpen egy folyamat. Ettől természetesen eltértek a különböző t{vjelző rendszerek, ahol tűzzel vagy z{szlókkal lényegében kódolt inform{ciót tov{bbítottak. Tömeges mértékben a szöveg-elő{llít{s és a -megjelenítés a t{víró (34. oldal) kifejlődésével v{lik szét (b{r jellemzően itt is elkészül a hagyom{nyos ír{smű, viszont a túloldalon nem mindig jelenik meg ír{s a gyakorlott telegr{fusok képesek voltak a lyuggatott szalagot olvasni, illetve ismerjük a történetet, amikor rabok kopogtat{ssal beszélgetnek). A t{víró késői lesz{rmazottja, a telex tulajdonképpen t{volról vezérelt írógépnek tekinthető, azzal a különbséggel, hogy a szöveg vizu{lis megjelenítésére {ltal{ban kétszer kerül sor, egyszer a feladón{l és egyszer a címzettnél. Végül, a sz{mítógépen kívüli adattov{bbít{s legújabb, elterjedt eszköze a t{vm{soló (telefax), amelyik gépi értelemben nem szöveget, hanem képet tov{bbít. A SZÖVEG MINT SZÁMÍTÓGÉPES TARTALOM Az al{bbiakban azt prób{ljuk meghat{rozni, hogy mi a szerepe a szövegnek a sz{mítógépes rendszerben. A kommunik{ció sor{n az adó két dolgot tesz: létrehoz egy olyan form{t, amelyről feltételezi, hogy azt a vevő adekv{t módon fogja értelmezni, és ebbe tölti be a közvetíteni sz{nt dolgot, amit szok{s eszmé-nek (Beaugrande-Dressler, 2003: 52) is nevezni, de az informatika üzlet{g{ban azonban széleskörűen elterjedt egy egyszerű és kézenfekvő megnevezése: a tartalom (a tartalom meghat{roz{s{t l. a 31. oldalon). A Neumann-elv ismertetésekor (68. oldal) szó volt arról, hogy a sz{mítógép egységesen kezeli a programot, (amely, mint sz{mítógép funkcion{lis összetevője, az elvégzendő műveleteket reprezent{lja, illetve konkrétan e műveletek sorozat{val azonos), és az adatot, (amely a tartalmi rész, illetve az az anyag, amelyeken az említett műveleteket végzi a gép és mutatis mutandis e műveletek eredménye is. NB a sz{mítógépen minden eredmény valamilyen értelemben köztes, hiszen a feldolgoz{s folytat{sakor a kor{bbi eredmény maga is szükségképpen forr{sadatt{ v{lik.) A sz{mítógép mint a kommunik{ció eszköze ezt az adat képviselte tartalmat jeleníti meg különböző form{kban. Ezeket a form{kat itt performanciatípusoknak fogunk nevezni. A tov{bbiakban a sz{mítógépen közvetített szöveg alapform{it h{rom rétegre osztva vizsg{ljuk: a) az első réteg a tartalom, azaz a sz{mítógépre vitt szöveg lényege, jelentése, b) a m{sodik réteg ennek a tartalomnak a sz{mítógépen való belső {br{zolata, azaz a sz{mítógépen alkalmazott kód, c) a harmadik pedig a performanciatípusok rétege, amelyben a tartalom végül emberi haszn{latra alkalmas módon manifeszt{lódik. Doktori (phd) disszertáció 87

88 A számítógép a nyelvi világban Megjegyzendő, hogy a mai szóhaszn{lat, különösen a vil{gh{ló kapcs{n, a sz{mítógépes kóddal {br{zolt dolgok összességét tartalomnak nevezi, szemben az {br{zolóval, amelyet programnak vagy alkalmaz{snak szok{s nevezni. Ez a szóhaszn{lat a munkamegoszt{st tükrözi: sz{mítógépes technológia, különösen a internetes közegben, kettév{lik: külön kategóri{t képez az eszközrendszer és egy m{sikat képeznek a segítségével elérhető produktumok. Ez utóbbiakat jellemzően 3 csoportba oszthatjuk: lehetnek írott szövegek, hangzó anyagok (ezeken főleg zenét értünk, de lehet hangzó szöveg is) és végül vizu{lis anyagok (képek, filmek ad absurdum ezek között is lehetnek írott szövegek). Mindezek összefoglaló neve a tartalom, a létrehoz{sukra és közread{sukra vonatkozó tevékenység a tartalomszolg{ltat{s. Mint l{tjuk, a szöveg minden tartalomform{ban megjelenhet. 1. réteg: A performálandó szöveg A sz{mítógépen tal{lható (t{rolt, feldolgoz{s alatt {lló stb.) szöveg saj{tos függőségi rendszerben jelenik meg. Ezt a jelenséget Karsai Róbert ekképp jellemzi: < az írott és nyomtatott szövegek és elektronikus t{rsaik között érdemes egy újabb elvonatkoztat{si szintet feltételezni, és arra, hogy ez az elvonatkoztat{si szint nemcsak a sz{mítógépes szövegek megjelenése óta létezik< (Karsai: 1). Amit Karsai az írott szöveg vonatkoz{s{ban teljes joggal absztrakt szövegnek nevez, azonos a tartalommal. Ez a nem manifeszt{lt, potenci{lis szövegv{ltozat nem a sz{mítógép saj{toss{- ga, valahol az élőbeszéd, a hagyom{nyos ír{sos szöveg h{tterében is megtal{lható. Abban a pillanatban, amikor a beszédet kifejlesztő ember képes volt az időben és térben egyar{nt {tl{tható szitu{ción túl is inform{ciót adni, azaz a közös észleletekhez kötött interakción túl megjelent a narr{ció képessége, szükségképpen megjelent a nyelvileg megalkotandó szöveg terve is. Ezt nevezi van Dijk eszmének, (in Beugrande-Dressler 2003, 52). Amit egyszer kimondtak, amit egyszer leírtak, az m{r létezik. Úgy mondhatn{nk, hogy a tartalom a megjelenítés előtti, a perform{landó szöveg. A sz{mítógép vonatkoz{s{ban az a különbség, hogy a sz{mítógépes tartalom fizikailag létezik (elektronikus elemeken reprezent{lva), szemben az eszme ment{lis létezésével. Bulgakov mond{sa, hogy a kézirat nem ég, kifejezi az eszme egy emberen túli létezését, amely az elmék közötti kapcsolatok h{lózat{nak {ttekinthetetlen bonyolults{ga miatt misztikusnak mutatkozik (tal{n ilyesmi {ll minden misztikum mögött). A sz{mítógépes vil{g esetében ez földhözragadtabb dolog: minden perform{lható szöveg mögött ott van valahol egy fizikai konfigur{ció, megjeleníthető jelek sorozat{ból {lló mint{k sorozata, melyekből akkor v{lik az ember sz{m{ra olvasható szöveg, ha ehhez megfelelő eszköz kapcsolódik. 2. réteg: A digitális szöveg Neumann javaslata alapj{n a sz{mítógép mind a feldolgozandó tartalomhoz, mind a feldolgozó eszközökhöz egységesen kettes sz{mrendszerű kódot haszn{l. A sz{mítógépen minden szöveg alapvetően bitek sorozata, függetlenül attól, hogy ez a tartalom miképp perform{lódik. 88 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

89 A szöveg mint számítógépes tartalom Tetszetős dolog lenne azt mondani, hogy ez így van ellenkező ir{nyban is, azaz minden bitsorozat, minden bin{ris kódolt alak szövegnek tekinthető. Horv{th Iv{n írja (szerkezetében v{ltoztatott idézet): A pontos m{sol{s (rögzítés, közvetítés) célja: egészében és részeiben tökéletesen megismételni egy t{rgyat. Ez csak a t{rgyak egy bizonyos oszt{ly{ra vonatkozólag tehető meg: a szövegekkel. Ha valamit, ami nem szöveg, meg akarunk ismételni, előbb szöveggé kell alakítanunk. (Horv{th 2001) A szöveg digit{lis kódol{sa alapvetően a sz{mítógépen való {br{zol{s{val függ össze, de az a tér, amelyet a bin{ris kód alkot, messze túlterjedt az egyes sz{mítógépeken. Az internet felfogható a bin{ris kódolt alakok h{lózat{nak is, mivel azonban az internet mégis öszszekapcsolt sz{mítógépek szövedéke, a vil{gh{lón terjedő, elérhető inform{ció anyag{t tekintve homogén: minden digit{lis, minden bin{ris kódon valósul meg. Ha lehetőségünk lenne a maga fizikai form{j{ban megtekinteni a szöveg mögött levő bin{ris jelsorozatot, aligha tudn{nk felfedezni, hogy annak mely része a nyelvi értelemben vett szöveg. A semleges kinézetű bitek szab{lyrendszer szerint alkotj{k a szöveget, amely meghat{rozza a folytonos jelfolyam szegment{l{s{t vi, és egyezményes jelentést rendel az egyes szegmentumokhoz. Ez lényegében egybeesik a hagyom{nyos ír{ssal: meghat{rozott bitcsoportok meghat{- rozott helyzetben egy-egy betűt, ír{sjelet jelölnek, ahogy a hagyom{nyos ír{sban a grafikai kombin{ciók. A sz{mítógépes szöveg többlete az, hogy bizonyos bitkombin{ciók nem szöveget kódolnak, hanem meghat{rozott akciókat, melyek a maguk helyén végbemennek, és létrehozz{k a közölendő szöveg kív{nt-tervezett form{j{t, illetve befoly{solhatj{k a megjelenés körülményeit. 3. réteg: Performanciatípusok A sz{mítógép mint szöveggener{tor lényegesen több kifejezőeszközt bocs{t az író ember rendelkezésére, mint ami a kor{bbiakban ismeretes volt. A lehetőségek majdhogynem végtelenek, azonban az absztrakt szöveg még nem kommunik{cióképes. A gép gép kommunik{cióban közlekedő szövegek emberivé tételéhez olyan eszközöket kell a sz{mítógép rendelkezésére bocs{tani, amelyek képesek betölteni a gép ember interfész szerepét. Az ilyen eszközöket h{rom csoportba sorolhatjuk: d) szövegvizualiz{ló eszközök. A jelen tanulm{nyban velük foglalkozunk; e) szövegfelolvasó eszközök. Elismerve, hogy ezek az eszközök ha jelentőségük ma még nem is éri el a vizualiz{lókét teljes mértékben alkalmasak a sz{mítógépes megjelenítésre, elemzésüket szakértelem híj{n mellőzni vagyunk kénytelenek; f) a szövegre reag{ló eszközök. Ezek sor{ban a legjelentősebb maga a sz{mítógép, amennyiben elfogadjuk, hogy a gépi kód maga is szöveg. Ez izgalmas és fontos kérdés, de érdemében túllép a rendelkezésre {lló kereteken. Doktori (phd) disszertáció 89

90

91 Szöveg a számítógépen S ha összehordtunk minden kis követ, Építsük egy újabb kor B{belét. Vörösmarty A SZÖVEGKEZELÉS ALAPKÉRDÉSEI Szövegkezelésen azokat a sz{mítógépes műveleteket értjük, amelyek t{rgya a szöveg. A szöveg ebben a vonatkoz{sban a lényegesen {ltal{nosabb adat fogalom körébe tartozik, annak speci{lis form{ja. Így a szövegkezelés műveletei is sok tekintetben {ltal{nos sz{mítógépes műveletek szövegszempontú megfogalmaz{sai. Ezen a téren tal{lkozhatunk bizonyos olyan specifikumokkal is amelyek a szövegre korl{tozódnak (b{r ezek nagyobb részt történelminek tekinthetők). A sz{mítógépes szövegkezelés folyamat{br{ja lényegében megegyezik a sz{mítógépes folyamatok klasszikus struktúr{j{val: Bevitel Tárolás, átalakítás Megjelenítés Központi egység Periféria 13. ábra: A számítógépes eszközök folyamatstruktúrája A sz{mítógép eszközei között a bevitel és a szövegmegjelenítés az úgy nevezett periféria feladata. A sz{mítógépes terminológia eredetileg azokat az eszközöket sorolta ide, amelyek kívülről csatlakoztak a központi egységhez. A központi egység, vagy {ltal{nosan elterjedt betűszav{val a CPU (Cetral Processing Unit) mely az aritmetikai-logikai egység-ből (processzor), az operatív t{roló-ból (memória, RAM) és ezt a kettőt összekötő és az adatok elektronikus sebességgel való sz{llít{s{t biztosító vezetékrendszer-ből (csatorna vagy sín) {ll. A periférikus egységek közé hagyom{nyosan a következőket soroljuk: a különféle beviteli egységek (lyukszalag-, illetve lyukk{rtyaolvasó, billentyűzet, szkenner), a h{ttért{rak (flopi, vincseszter és p{r, azóta m{r elfelejtett m{s egység), a képernyős megjelenítő, nyomtató, auditív eszközök stb.

92 Szöveg a számítógépen A személyi sz{mítógépek esetén a külső t{rolók egy részét szemléleti okokból m{r nem tekintik periféri{nak, és ez különösen feltűnő a hordozható gépek esetében, amelyek lényegében integr{lj{k a billentyűzetet és a megjelenítőt is. A sz{mítógépes szöveg létezésének tere nem egyezik meg ezzel a struktúr{val. A bevitel alatt a szöveg még nem tekinthető sz{mítógépesnek, hiszen épp a bevitel művelete sor{n v{lik azz{. Ezzel kapcsolatban azonban emlékezzünk arra, hogy a sz{mítógép fogalm{t kor{bban kiterjesztettük a sz{mítógépek h{lózat{ra. Ha a szöveg terét egyetlen sz{mítógépre korl{tozzuk, akkor a gépek közötti mozg{s a beviteli műveletek közé kerül. Ez kor{bban így is volt, hiszen a sz{mítógépek közötti adatmozgat{s külső eszközökkel, péld{ul flopin történt (offline adat{tvitel), ami persze ma is gyakran így történik, legfeljebb az alkalmazott eszköz gyorsul fel. Emellett tért nyert, és kezd elsődlegessé v{lni a h{lózaton keresztüli (online) {tvitel, mely nem haszn{l fizikailag érzékelhető külső eszközt. Az alkalmaz{si szoftver a sz{mítógép belső t{rolóit és h{lózati kapcsolatait azonos módszerekkel kezeli, egyform{nak érzékeli (az esetleges késleltetéstől eltekintve, de az időkülönbségek nem mindig az eszközöktől függenek). Az az alapvető különbség, hogy a bevitel sor{n megtörténik a szöveg kódol{sa, az {tvitel sor{n pedig a kódolt szöveg mozog. Ennek megfelelően, amikor a sz{mítógépes szövegről beszélünk, arra a szövegre gondoljunk, amelyet a sz{mítógép éppen t{rol, vagy a processzor{ban feldolgoz, illetve amelyik a h{lózaton halad. A szöveg tere a számítógépen Az al{bbi diagram a sz{mítógépen megjelenő kódolt jelenségek funkcion{lis megoszl{s{t mutatja: 1. A diagram csúcs{n van a sz{mítógép közös logikai tartalma, a gépi kód, biteknek a működtető rendszer {ltal szegment{lt homogén sorozata, ahol az egyes szegmentumokhoz meghat{rozott funkciók tartoznak. Gépi kód Program Tartalom Látható Hallható Karakteres Képpontos Szöveg - szerkeszthető Kép Szöveg nem szerkeszthető Zene, zaj 14. ábra: A számítógépen kódolt jelenségek 92 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

93 A szövegkezelés alapkérdései 2. A diagram m{sodik szintjén a bin{ris kód textúr{ja funkcion{lisan kettév{lik: a műveleteket előíró programokra és a műveletek anyag{t képező tartalomra, amelyet hagyom{nyosan adatnak neveznek (b{r a tartalom véleményem szerint {ltal{nosabb, mint a köznyelvi értelemben eléggé specializ{lt adat). 3. A harmadik szinttől csak a tartalom {g{n megyünk tov{bb. A program mint {br{zolat mindenképpen egyfajta szöveget képez, azonban {ltal{ban nem olvass{k, teh{t t{volról van köze a tém{nkhoz. 4. A következő el{gaz{s a megjelenítés módj{t követi: elv{lasztja a vizu{lis és az auditív tartalmakat. (Mint kor{bban említettük, a lehetséges harmadik eset, amikor a sz{mítógép valamilyen akciót v{lt ki, péld{ul felgyullad a vil{gít{s, vagy beindul egy szökőkút. Ez a tartalomforma azonban a szöveg értelmezési kérdéseihez nem j{- rul hozz{). 5. A szöveg mag{tól értetődően mind l{tható, mind hallható form{ban megjelenhet. Ennek megfelelően mind a két {gat követjük. A vizu{lis megjelenítés két technika szerint v{lik ketté. Az első a sz{mítógépes szövegkódol{si rendszerekben alkalmazott entit{sok, az úgynevezett karakterek (betű, ír{sjel, sz{mjegy és grafikus alapelem (az ú. n. grafikai primitív)) megjelenítése. A m{sodik a sz{mítógépes megjelenítő technik{j{nak megfelelő elemi egységek, az úgynevezett képpontok (pixel) megjelenítése. 6. A diagram utolsó sora a megjelenített jelenséget kategoriz{lja. A megjelenítés eredménye lehet szerkeszthető szöveg (A szöveg szerkeszthetősége azt jelenti, hogy nyelvi és tipogr{fiai módosít{sok végezhetők rajta), kép, hang, nem szerkeszthető szöveg. Mint l{tható, ez lehet mind vizu{lis, mind hangzó (azaz a nem szerkeszthető szöveg valój{ban kép vagy zörej). A sz{mítógépes szöveg létezésének tere külön vizsg{lható a bin{ris szöveg esetében és a megjelenített szövegében. Ha a sz{mítógép csak t{rolja a szöveget, azaz semmiféle műveletet nem végez vele, akkor a szöveg rendszerint egy úgynevezett h{ttért{rolón van (l{sd 91. oldal). Ez a tér folytonosan létezik, akkor is, amikor a sz{mítógép nincs bekapcsolva, permanens t{rolóknak is nevezik őket. A h{ttért{rolók azonban passzívak, elz{rt könyvek, a szöveg bennük van, de közvetlenül nem lehet velük kezdeni semmit. A sz{mítógép is csak a létezésükről tudósít: kiírja a f{jlnevet, a típust (pl., hogy Word-szöveg), a méretet (a f{jlét, nem a szövegét!), a keletkezés időpontj{t és esetleg m{s olyan adatokat is, amelyek a szöveg úgynevezett fejlécében (header, nyél) vannak elt{rolva. A h{ttért{rolók egy része be van építve a sz{mítógépbe, m{s részük kivehető, és megfelelő típusegyezés (kompatibilit{s) esetén mozgathatóak a gépek között. Doktori (phd) disszertáció 93

94 Szöveg a számítógépen A sz{mítógép aktív szövegtere az operatív t{roló (RAM l{sd 91. oldal), amelyről köztudom{sú, hogy csak akkor működik, ha a gép {ram alatt van. A szöveget a h{ttért{rolóról az operatív t{rolóba be kell olvasni, és onnan szükség esetén ki kell menteni a h{ttért{rolóra. Amikor a szöveg az operatív t{rolóban van, akkor minden struktur{lis eleme hozz{férhető, azaz aktív. A szövegben minden egyes karakter (nyomtatható vagy nem nyomtatható) elérhető. Megfelelő elj{r{sokkal v{ltoztat{sokat lehet végezni rajtuk (ez a processzor dolga). A szöveget a h{ttért{roló és az operatív t{roló között a felhaszn{ló mozgatja, a lok{lis tér felett a felhaszn{ló uralkodik. (Lok{lis térnek egy sz{mítógépnek a 4. {br{n v{zolt struktúr{j{t értjük.) Amikor a sz{mítógép be van kapcsolva, és a h{lózatra is csatlakozik, része lesz még egy adattérnek. Ilyenkor ugyanis az adott sz{mítógép erőforr{sai, és ezzel a rajtuk elhelyezkedő szövegek is, hozz{férhetővé v{lnak a h{lózathoz csatlakozó egyéb sz{mítógépek sz{m{ra (a felhaszn{lónak van engedélyezési és tilt{si lehetősége). Ez a hozz{férés nemcsak f{jlonként lehetséges, hanem tetszőleges szövegmint{k szerint is. A szövegek mozg{sa a glob{lis térben m{r nincs kiz{rólag a felhaszn{ló uralma alatt. B{r a felhaszn{ló szabadon kezdeményezheti egy szöveg vagy szövegrészlet elküldését, a m{sik oldalról kiszolg{ltatott helyzetben van: a szövegei szabad préd{i lehetnek a h{lózatban levő m{s felhaszn{lóknak, hacsak nem épít g{takat, és nem alkalmaz védelmet; ez ellenkező ir{nyban is működik, a gépünkre ha nem védekezünk megfelelően ügyes fickók b{rmit felírhatnak, a szövegeinkbe belepiszkíthatnak. A sz{mítógépes szöveg kezelésének elvi alapjai tulajdonképpen a Neumann-elv megfogalmaz{s{val m{r adottak voltak. Hi{ba képes azonban a bin{ris kód az emberi fant{zi{t messzemenően követni, a v{gyak megvalósíthatós{ga az eszközökön múlik, ezen belül is elsősorban a megjelenítőkön. Ismeretes, hogy a nyomdai szintű, tipografikus szöveg elő{llít{sa a grafikus nyomtatók megjelenése óta lehetséges. Kevesen emlékeznek m{r azokra az időkre, amikor péld{ul egyetlen grafikus display volt Magyarorsz{gon, a GD 71 (NB a vil{gon sem volt sokkal több), a sz{mítógépek minden fajt{ja csak betűk line{ris sorozatainak, azaz karaktersorok megjelenítésére voltak alkalmasak. Megjegyzés. Ez volt a kiv{ltója a közismert smiley-k kialakul{s{nak és elterjedésének. A smiley ugyanis nem m{s, mint a rögzített betűkarakterek felhaszn{l{sa pszeudografik{k létrehoz{s{ra. Annak idején nemcsak a smiley-k rajzol{sa terjedt el, hanem az úgynevezett teheneké is, melyek többsoros, karakterekből kompon{lt grafik{k voltak. A fejlődés eredményeképp a sz{mítógép megjelenítőeszközei lényegében képesek ugyanazon a színvonalon szolg{ltatni szöveget, mint a hagyom{nyos vizualiz{ló technik{k (kézír{s, nyomda, film, televízió), illetve bizonyos tekintetben túl is lépnek rajtuk. A sz{mítógépes megjelenítésről részletesebben a 155. oldalon írunk. Tekintettel arra, hogy t{rgyunk a sz{mítógépes szöveg, a tov{bbiakban a sz{mítógépes megjelenítés egyéb form{it (kép, videó) figyelmen kívül hagyjuk. Ismételten említeni kell, hogy a hangzó szöveggel sem fogunk foglalkozni, de nem azért, mert nem tartozik a t{rgyhoz, hanem azért, mert az erre való kitéréshez szükséges ismeretekkel a szerző nem rendelkezik. 94 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

95 A szövegkezelés alapkérdései Hogyan ábrázolja a számítógép a szöveget? A betűk digitális ábrázolása A szöveg form{i szoros összefüggést mutatnak fizikai megjelenésével. Ez igaz marad akkor is, ha a klasszikus kétféle form{t h{romfélére bővítjük, a beszéd és az ír{s mellé sorolva a digit{lis szöveget. Szempont Beszéd Írás Digitális Sorrend időbeli linearitás kétdimenziós tér lineáris kitöltése Diszkrét elemek hangok, hangkapcsolatok betűk, különírás-egybeírás szünetek közök, sorok Kísérőelemek szupraszegmentális elemek betűméretek, figurák, a mondatokra tagolás jelentésfüggtási szimmetria, kiemelés, lá- kontraszt, tagolás (és vehikulum), nagy kezdőbetű, mondatvégi írásjel A digit{lis szöveg természetét Prószéky írja le: Véletlenszerű térkitöltés: a karakterek egymásra következését indexek vezérlik. homogén kód: egyetlen eszköz van, a karakter, szemben a hangokkal, betűkkel és minden egyéb eszközzel. A sz{mítógép sz{m{ra a TNy-inform{ció (azaz természetes nyelvi inform{ció K.[.) az előzőleg rögzített jelkészletbeli elemek, az ún. karakterek sorozat{ból {ll. (Prószéky, 89: 21) Ehhez a mondathoz kapcsolódik egy fontos l{bjegyzet: A beszédfelismerő rendszerekkel itt nem foglalkozhatunk: egyrészt, mert van magyar nyelven is olvasható irodalom róluk (Gordos&Tak{cs 83, Olaszy 89) m{srészt, mert az élőbeszédben közölt inform{ció az {talakító algoritmusok munk{j{nak eredményeképpen a gépben amúgy is karakteresen t{rolódik <. (u.o.) A sz{mítógép minden műveletét visszavezethetjük a bitekre és a velük végzett műveletekre. Gondoljuk {t Neumann J{nosnak az al{bbi gondolatmenetét: <legnagyobb részt olyan kérdésekről van szó, amelyek vagy a tiszta matematik{ból, vagy a hat{- ros tudom{nyterületekről fizik{ból, kémi{ból erednek, miközben a probléma maga nem is sz{mol{si probléma. < Ezért a tulajdonképpeni célkitűzést sz{mokkal való műveletekkel kell először helyettesítenünk.. (Neumann, : 229) Mint l{ttuk, Neumann úgy gondolja, hogy a sz{mítógépes feladatmegold{s szükségképpen két lépésben történik. Először a feladatot (amelyet ő a matematika t{j{n képzel el, de az idő úgy hozta, hogy a feladatok sk{l{ja messze túlterjedt ezen l{m, egészen a nyelvig) kell olyan módon megfogalmazni, hogy a megold{shoz m{r elegendő legyen csak sz{molni. Doktori (phd) disszertáció 95

96 Szöveg a számítógépen Ezt a műveletet nevezik gyakran algoritmiz{l{snak. Ezt követi az a műveletsor, amelyet a sz{mítógép képes megvalósítani (műveletmegold{s). A két egym{st követő lépés megfelel annak a kettősségnek, amelyet a sz{mít{stechnika elterjedésével kezdtünk megszokni: a hardver és a szoftver közötti munkamegoszt{snak. Fizikai ábrázolás A sz{mítógép valós{gos fizikai szintjén, azaz a hardver szintjén semmi m{s nincs, mint vii egyetlen jel, amelynek két {llapota van. A digit{lis sz{mítógép ehhez csak annyit tesz hozz{, hogy a két{llapotú fizikai jelet sz{moknak értelmezi, és azokkal elemi sz{mol{si műveleteket végez. A szoftver többlete ehhez az a logikai folyamat, amely az alkalmaz{s céljainak megfelelő objektumokat és műveleteket {talakítja sz{mokk{, illetve sz{mol{si műveletekké, majd ezt a logikai sort követve, felépíti azt a modellt, amely képes a kitűzött célnak megfelelő feladatokat végrehajtani. Neumann alapvetően matematikai műveletekre gondolt, illetve olyan m{s {gazatok feladataira, amelyek ehhez nagyon közel {llnak (fizika, kémia, műszaki tudom{nyok). Innen egy lépés csup{n az az {ltal{nosít{s, amely a matematik{tól hagyom{nyos értelemben t{vol {lló területeken is érvényesíteni tudta a digit{lis (sz{mjegyekkel való) modellezés módszerét. Numerikus kódok A korai sz{mítógépek, Neumann elképzeléseinek megfelelően, numerikusak voltak, elsősorban matematikai műveletek végrehajt{s{ra szolg{ltak, ezért csak sz{mokat kellett feldolgozniuk. Kezdetben a gépi sz{mol{st elektroncsövekkel oldott{k meg (első gener{ció), amelyek bizonytalanok, energiaigényesek voltak, ez alkalmaz{suknak szigorú korl{tokat szabott. Neumann korabeli meg{llapít{sa szerint (Neumann, 1954: 237) a kezelhető sz{mítógép , esetleg néh{ny ezer csőből {llt. Ezek kapacit{sa töredéke a ma közismert zsebkalkul{torokénak. Nem véletlen, hogy kezdetben az {br{zol{s a sz{mokra korl{tozódott (numerikus sz{mítógép, sz{mológép), és minden művelet kettes sz{mrendszert haszn{lt, így az eredmény is egyesek és null{k sorozataként jelent meg. A BCD (Binary Coded Decimal)-kód Hamar bebizonyosodott azonban, hogy ez alkalmatlan az emberi kapcsolatokhoz, ez utóbbi ok{n szükséges, hogy a sz{mítógép a felszínen tízes sz{mrendszert haszn{ljon. Az úgynevezett numerikus kódok tulajdonképpen a sz{mrendszerek közötti {tv{lt{st jelentették: az emberi képességek és a gép lehetőségei között kellett hidat teremteniük. Ennek jegyében jött létre az úgynevezett BCD-kód. (BCD binary coded decimal azaz a decim{lis sz{mrendszer sz{mjegyeit kódolja kettes sz{mrendszerben. A BCD-kód részletes ismertetését l{sd a 103. és 106. oldalon.) Megjegyzés. Megjegyzendő, hogy a BCD-rendszer kialakul{s{nak struktur{lis okai is voltak, ami az elhat{rol{ssal, a termin{l{ssal függ össze (vö. 74. oldal). A Morze-nyelvben péld{ul szünet szolg{l a termin{l{sra, a sz{mítógépes kód ezt sz{ml{l{ssal oldja meg: a kód előre megszabott kvantumokat haszn{l, melyet szónak neveznek. 96 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

97 A szövegkezelés alapkérdései A nyelv sz{mítógépes {br{zol{s{nak megvalósít{s{hoz elegendő volt az a felismerés, hogy a nyelvet a hagyom{nyos szimbolikus megjelenítés helyett, (de azon keresztül), sz{mjegyekkel, matematikai módszerekkel, kettes sz{mrendszerben is maradéktalanul le lehet írni. A betűk sz{mjegyes kódol{sa ősi ismeret: A betűk sz{mként való haszn{lat{ra a legkor{bbi adatunk Kr. e. 135 körülről való Hasmoneus-érmék)< (Fodor, 1999: 503) A betűk bin{ris kódol{sa, azaz kettes sz{mrendszerű sz{mokkal való {br{zol{sa is sokkal kor{bbi elképzelés, mint ahogy a sz{mítógép megjelent, hiszen a közismert Morze-{bécé is bin{ris kód. Az újrakezdés azzal függött össze, hogy a sz{mítógép egységes kódrendszert kénytelen haszn{lni h{rom fajta jelenség a sz{mok, a betűk és a sz{mítógépnek szóló utasít{sok - {br{zol{s{ra. A fentebb ismertetett BCD-kód m{r előrevetíti az egész {bécé kódol{s{nak a lehetőségét, erős korl{t volt azonban, hogy az elektroncsövek sz{ma korl{tozta az alkalmazható szóhosszat is. (Szón ebben a kontextusban azt a bin{ris kódsorozatot értjük, amely egy-egy decim{lis sz{mjegyet hívatott {br{zolni). A tíz sz{mjegy {br{zol{s{hoz 4 bit kell, a 4 bin{- ris helyértéken összesen 16 sz{m {br{zolható, teh{t marad még 6 hely. Ez a többlet azonban a betűír{shoz nem elegendő. Alfanumerikus kódok A sz{mítógépek kódol{si rendszerei azonban elég kor{n eljutottak oda, hogy alkalmasak lettek betűk {br{zol{s{ra. M{r a 60-as években megjelentek az úgynevezett alfanumerikus sz{- mítógépek (és velük az alfanumerikus szó), jelezve, hogy a kód a sz{mokon túl betűket is képes {br{zolni. Ettől kezdve a dolog nem minőségi, hanem mennyiségi kérdés: kezdetben csak az angol {bécé 26 betűjét tartalmazt{k a kódok (az első megvalósít{sok szerint, 6 biten csak a nagybetűket). Ahhoz, hogy a sz{mítógép képes legyen írni, olyan kódol{si rendszert kellett kialakítani, amelyik módot ad a teljes {bécé ír{s{ra. A fejlesztés fő ir{nya úgy alakult, hogy a kettes sz{mrendszer miatt kettő hatv{nyai szerint bővítette a kódrendszert. Ennek megfelelően az első univerz{lis megold{st a 8-bites megold{s (így alakult ki a b{jt) jelentette (a közismert ASCIIkód alapform{j{ban csak 7 biten {br{zolta a jeleket, a 8. bit ellenőrzési célokat szolg{lt). 8 biten m{r az ír{s teljes eszközkészletét (betűket, sz{mjegyeket, és mindent, ami l{tható, beleértve a szóközt is; tov{bb{ a szöveg megjelenését szervező tevékenységeket, pl. sortörés) kódolni lehetett azonban csak egy nyelven, mégpedig angolul. Ezen a módon 256- féle karakter {br{zolható. Ennyit az angol nem igényel, úgyhogy kialakult néh{ny többes kódrendszer, péld{ul a nyugat-európai latin betűs nyelvekhez, a közép-európai latin betűs nyelvekhez stb. Az elmúlt évek eredménye, hogy kialakultak a vil{g minden elképzelhető (valódi és elképzelt) ír{s{t megvalósító kódrendszerek (pl. a m{r említett Unicodeszabv{ny). Nemcsak annyi történt azonban, hogy a betű {br{zolhatós{g{val megindult a szöveges kommunik{ció és az inform{ció{br{zol{s, hanem az is, hogy a sz{mítógép működésének ma- Doktori (phd) disszertáció 97

98 Szöveg a számítógépen tematikai appar{tussal való vezérlését amely m{r a Neumann-léptékű zsenik sz{m{ra is követhetetlenül nehézzé v{lt mnemonikus elj{r{sok vették {t, amelyeket némi leegyszerűsítéssel nyelvinek nevezhetünk. A számítógépes szöveg írott szöveg Térjünk vissza Prószéky meg{llapít{s{hoz (95. oldal), mely szerint a sz{mítógép minden szöveget karakterekkel jelenít meg! A karakter nem azonosítható egyértelműen a foném{val, ennek az oka a fonéma hat{rainak bizonytalans{ga. A betű és a karakter megfeleltetése a karakter felől egyértelmű, ellenkező ir{nyban azonban nem. Az alapvető különbség abban rejlik, hogy amíg a beszéd, illetve az ír{s az eszközök széles spektrum{val vesz részt a kommunik{ció kialakít{s{ban (metakommunik{ció), a sz{mítógép karakteres {br{zol{sa sokkal egysíkúbb, illetve teljesen homogén. Tekintsük {t, hogy a különböző szövegreprezent{ciók milyen {br{zolóeszközökkel szolg{lnak. A beszédnek főképp időre alapuló szerkezetét és lefoly{s{t a hangtanban leírt szegment{lis és szupraszegment{lis saj{toss{gokkal lehet jellemezni. A beszéd fizikai megnyilv{nul{sa a hangsor, amely elkülöníthető elemekből (hangokból) {ll, de amely kontinuumjellegű, akusztikailag bizonyos egységekben megszakítatlan (azaz az elkülöníthető hangok a hangz{s folyamat{ban nem feltétlenül v{lnak el éles hat{rral egym{stól< (Tolcsvai Nagy, 2001: ). Folytatva ezt a gondolatot, megtudjuk, hogy a beszédfolyamot tagoló szünetek csak részben nyelvi célú megnyilv{nul{sok, és a szavak megkülönböztetésére nem annyira az akusztikus megold{sok, hanem a nyelvtud{sunk szolg{l. Ugyanez vonatkozik a beszédben m{s céllal alkalmazott szupraszegment{lis elemekre is. Ha teh{t a beszédet akarjuk sz{mítógépes karakterekkel megjeleníteni, két alapvető nehézségbe ütközünk: az egyik a beszéd elemi szegmentumainak, a foném{knak a hat{rozatlans{ga, a m{sik a szupraszegment{lis elemek széles funkcióspektruma. Ahhoz, hogy a sz{mítógép szöveg{br{zol{sa és a beszéd (mint kód) kölcsönösen {talakíthatók legyenek egym{ss{, a sz{mítógépet olyan képességekkel kell felszerelni, amelyek egyrészt lehetővé teszik a beszéd mindenféle elemi szegmentum{nak bitekké való {talakít{s{t, m{srészt lehetővé teszik, hogy a sz{mítógép a v{ltozó funkciójú szupraszegment{lis elemeket is értelmezze. Az ír{s lényegi eleme a kétdimenziós tér kitöltése betűkkel. A betűsor nem kontinuum, amennyiben betűközök, szóközök, sortörés, laptörés szakítj{k meg. Az ír{s topogr{fi{ja, amennyiben a lapot, amelyre írunk, koordin{tarendszernek tekintjük pontosan {br{zolható mennyiségi paraméterekkel. Az írott szöveg l{tszólag egy az egyben {ttehető sz{mítógépes szöveggé. Ezt a l{tszatot nagymértékben elősegíti, hogy a sz{mítógépes szöveg csak írott form{ban szemlélhető. Lényegi különbségeik két momentumban foglalhatók össze: 98 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

99 A szövegkezelés alapkérdései az írott szöveg statikus, ezzel szemben a sz{mítógépes szöveg képes dinamikusan v{ltozni (gondoljunk olyan megold{sokra, mint a futófény nevű kiemelési forma, vagy a be{llítható méret-, illetve színv{ltoz{s PowerPoint-prezent{cióban); az írott szöveg vehikuluma betűkből, a betűk elhelyezkedését szervező form{kból és a betűk megvalósul{s{t módosító ún. figur{kból (kiemelések) {ll. A sz{mítógépes szöveg vehikuluma a betűket (pontosabban az ír{sjegyeket) jelölő karakterekből, és az úgynevezett vezérlő-, illetve nem nyomtatható karakterekből {ll, mely utóbbiak szervezik mindazt, ami az írott szövegben a betűn túl megjelenik. A hagyom{nyos és a sz{mítógépes szöveg legfontosabb különbsége abban van, hogy amíg a hagyom{nyos szöveg sz{mos különböző fajt{jú összetevőt (szupraszegment{lis elemek, metakommunik{ciós aktusok és jelölések stb.) egyesít, addig a sz{mítógépes szöveg kiz{rólag bitekből felépülő karaktereket haszn{l, ezeket felelteti meg az ír{s különböző elemeinek. Kiegészítve Tolcsvai Nagy összefoglal{s{t (Tolcsvai Nagy 2001: 113) a következőképpen summ{zhatjuk az elmondottakat: Mind a beszéd, mind az ír{s, mind a sz{mítógépes szöveg saj{t fizikai jellemzőkkel rendelkezik. Beszéd esetén a fonetika és a fonológia, ír{s esetében a tipogr{fia és a kalligr{fia a jellemző, a sz{mítógépes szövegben azonban fizikailag egyforma karakterekkel kell {br{- zolni mindent, mint a hangokat, illetve a betűket. A szövegalkotó tényezők összj{téka hat{- rozza meg a szöveg fizikai megnyilv{nul{s{t, amelyet egyébként az észlelési korl{tok és konvenciók is szab{lyoznak. Utóbbiak a sz{mítógépes szöveget közvetlenül nem befoly{- solj{k, mivel az ember ezt csak vagy akusztikus, vagy vizu{lis form{ban észleli viszont a sz{mítógépes szöveg ember sz{m{ra történő reproduk{l{sa dinamikus v{ltoztat{si lehetőségeket hordoz mag{ban. A betű, illetve a karakter szerepének különbségét jól reprezent{lja a betű{ll{s (a kis- és nagybetűk haszn{lata). E tém{val foglalkozik a Betű{ll{s című segédtanulm{ny a 187. oldalon. A sz{mítógépre felvitt szöveg a Neumann-elvnek megfelelően (l{sd a 68. oldalon) ugyanúgy, bin{risan van kódolva, mint minden m{s, amelyet a sz{mítógép kezel. A bin{ris kód a digit{lis kód (vö. 95. oldal) egy fajt{ja, esetében a digit{lis, azaz sz{mjegyes szó a kettes sz{mrendszerre utal. A gép működése sor{n bitek homogén sorozat{t kezeli, melyen belül bizonyos bitcsoportok, mint{zatok meghat{rozott funkcióval, azaz jelentéssel rendelkeznek. A folytonos gépi kódban a szöveg szétszórtan van jelen, a szöveget {br{zoló kódrészletek m{s funkciójú részletekkel v{ltakoznak, illetve a szöveg kódsorozat{n belül is vannak olyan kódelemek, amelyek nem rendelkeznek szövegjellegű funkcióval. Ilyenek a gépet működtető kódok (utasít{sok), m{s típusú tartalmak (képek, hangok) kódolatai, a szöveget tagoló, megjelenését befoly{soló jelek és végül maga a szöveg. Figyeljük meg az al{bbi kódrészletet. A Courier New betűvel szedett részek a szövegszervező és -form{zó utasít{sok, a félkövér, illetve dőlt szövegbetűvel szedett részek a nyomtat{s sor{n, illetve képernyőn megjelenő szövegek. (Tal{n felesleges felhívni a figyelmet arra, hogy a kódrészlet éppenséggel az előző bekezdés szövegének úgynevezett XML-kódja.) Doktori (phd) disszertáció 99

100 Szöveg a számítógépen </head> <body lang=hu style='tab-interval:35.4pt'> <div class=section1> <h2>hogyan ábrázolja a számítógép a szöveget?</a></h2> <h4 style='margin-left:0cm;mso-add-space:auto;text-indent:0cm'> <![if!supportlists]><span style='mso-fareast-font-family:arial;mso-bidi-font-family:arial'><span style='mso-list:ignore'> <span style='font:7.0pt "Times New Roman"'> & nbsp; </span></span></span><![endif]>a binárisan kódolt szöveg</h4> <p class=szovegelso>a számítógépre felvitt szöveg a Neumann-elvnek megfelelően (lásd a 18.oldalon) ugyanúgy, <span style='mso-spacerun:yes'> </span>binárisan <span style='mso-spacerun:yes'> </span>van kódolva, mint minden más, amelyet a számítógép kezel. A gép működése során <b style='mso-bidi-font-weight:normal'>bitek homogén sorozatát </b>kezeli, melyen belül bizonyos bitcsoportok, mintázatok meghatározott funkcióval, azaz jelentéssel rendelkeznek. A folytonos gépi kódban a szöveg szétszórva van jelen, a szöveget ábrázoló kódrészletek váltakoznak más funkciójú részletekkel, illetve a szöveg kódsorozatán belül is vannak olyan kódelemek, amelyek nem rendelkeznek funkcióval a szöveg szempontjából. Ilyenek a gép működtető kódjai (utasítások), más típusú tartalmak (képek, hangok) kódolatai, a szöveget tagoló<span class=grame>,<span style='mso-spacerun:yes'> </span>megjelenését</span> befolyásoló kódolatok és végül maga a <a style='msocomment-reference:"k\.á\._1";mso-commentdate: t0744'>szöveg</a><span class=msocommentreference><span style='font-size:8.0pt'><![if!supportannotations]><a class=msocomanchor id="_anchor_1" onmouseover="msocommentshow('_anchor_1','_com_1')" onmouseout="msocommenthide('_com_1')" href="#_msocom_1" language=javascript name="_msoanchor_1">[k.á.1]</a><![endif]><span style='mso-specialcharacter: comment'> </span></span></span>. </p> <p class=msonormal> <o:p> </o:p></p> </div> A fenti kód valój{ban szimbolikus jelölés, a sz{mítógép képességeinek megfelelő kettes sz{mrendszerű (bin{ris) kód emberi szemmel olvasható form{ja. Arról, hogy miért alkalmaz a sz{mítógép bin{ris kódol{st, A kettes sz{mrendszer című alfejezetben írtunk, a 69. oldalon. 100 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

101 A szövegkezelés alapkérdései Nem bináris kódok A szöveg sz{mjegyekkel való {br{zol{sa nem a sz{mítógép elterjedtével valósult meg. A sz{mítógép előtti adatfeldolgoz{si és adat{tviteli rendszerek is alkalmaztak szövegkódol{st. Ezek közül h{rmat mutatunk be röviden: T{vírókód 18 A t{vírót, mint ismeretes, Samuel Morse tal{lta fel, és az ő nevéhez fűződik a szöveg{tvitel ősform{j{nak kódrendszerét alkotó Morze-{bécé. Amikor a t{víró közüzemmé v{lt, a szövegkódol{si rendszert Jean-Maurice-Émile Baudot, ( ), francia mérnök defini{lta (Baudot nevét őrzi a az adat{tviteli sebesség mértékegysége, a baud). Ennek ma is haszn{latos form{ja az ITA2 16-os sz{mrendszerű kód, amely h{rom típusú elemet haszn{l: betűket, ír{sjeleket és vezérlő karaktereket. Az ITA2 kódrendszer 5 kódelem segítségével 32 {llapotot tud kódolni. Erős korl{tja, hogy csak 26 betű {br{zol{s{ra van lehetőség: ennek hat{s{ra jött létre a jellegzetes t{víróstílus, amelyben az ékezetes betűket kettőzéssel és a középkorból ismert ligatúr{k (ae, oe, ue) alkalmaz{s{val pótolt{k. A t{vírókód nem kötődik meghat{rozott anyaghoz, gyakorlatban is többféle hordozót alkalmaztak hozz{: papírszalagot, filmszalagot. A kódolt alakok megjelenítése a t{víró esetében nem cél: a t{vír{sz vagy a morzekészüléken, vagy később telexbillentyűzeten viszi a rendszerbe a kódolandó szöveget (ez a folyamat a kódol{s), a t{víróh{lózaton a kódolt szöveg mozog, majd azt egy m{sik telexkészülék írógépe jeleníti meg (vagy hagyom{nyos t{víró esetében a t{vír{sz kézzel leírja). Lyukk{rtyakód 19 A Hollerith-rendszerben alkalmazott kód szemben a t{vírókód viszonylagos médiafüggetlenségével meghat{rozott eszközhöz, a lyukk{rty{hoz van kötve. A Hollertih-lyukk{rtya, 187, mm méretű kartonlap, amelyre 80 sz{moszlop van r{nyomtatva. Felhaszn{l{sa sor{n oszloponként egy vagy több szögletes lyukat v{gnak ki, és e lyukak pozíciója alkalmas valamilyen jelentés kódol{s{ra. A szöveges inform{ciók rögzítéséhez a k{rty{n a 10 sz{msor fölött kijelöltek még 2 sort (az úgynevezett zón{t), azzal a rendeltetéssel, hogy a zónalyukaszt{sok és a sz{mlyukaszt{sok kombin{ciói segítségével tov{bbi karaktereket (betűket, vezérlőkaraktereket) kódolhassanak. A lyukk{rtya az adatfeldolgoz{s egy nagy korszak{nak volt alapvető eszköze. Alkalmaz{sa 1890 körül indult meg, és 1970 t{j{n még jelentős szerepe volt, péld{ul, a magyarorsz{gi adminisztr{cióban. A kezdeti időszakban maga a lyukk{rtya volt az adatfeldolgoz{s eszköze, a műveletek célja az volt, hogy a lyukk{rty{kra rögzített adatokat különbözőféleképpen csoportosíts{k, összesítsék, és az így keletkező eredményeket kinyomtass{k, esetleg újabb k{rty{ra lyukassz{k. 18 A t{vírókód ismertetése a Wikipedia_en Baudot_code szócikke alapj{n készült. 19 Készült a Wikipedia Punch Card című cikke alapj{n Doktori (phd) disszertáció 101

102 Szöveg a számítógépen Prószéky G{bor leírja, hogyan tal{lta meg, és vitte {t sz{mítógépre azt a lyukk{rtyaköteget, amely a Magyar Értelmező Szót{r anyag{t tartalmazta, és amelyet Papp Ferenc és munkat{rsai rögzítettek a 60-as években. Tudtuk mi kor{bban is, hogy a sz{mítógépes adatb{zisokat a hagyom{nyos kézi, cédul{s nyilv{ntart{sokn{l előnyösebbé teszi nagyobb gyorsas{guk és hibamentes működésük. Sajnos ezek az előnyök néh{ny ezer adat esetén még nem k{rpótolj{k a felhaszn{lót az adatbevitel nehézségeiért. Az egyik legnagyobb problém{t ugyanis az adatok megfelelő form{ban történő hib{tlan rögzítése jelentette. Ezért azt{n nem csoda, hogy Magyarorsz{gon akkoriban nem volt komoly nyelvészeti adatb{zis. Mindenki tudta, hogy Papp Ferencék ugyan még a hatvanas évek derek{n Debrecenben sz{mítógépre vittek több mindent, de h{t az akkor volt, ma meg, 1983-ban m{r nincs ilyesmire mód<- írja Prószéky (Prószéky, 2001). Az idézet mutatja, hogy a lyukk{rtya elvileg alkalmas volt iratt{raz{sra, illetve könyvt{ri feladatok ell{t{s{ra. A gyakorlatban azonban komoly problém{t jelentett az, hogy a viszonylag nagy sebességgel mozgó lyukk{rtyagépek kényesek a k{rtya minőségére, méretére, a papír viszont csak nagyon precízen biztosított klimatikus feltételek között tartja meg az eredeti {llapot{t. Prószéky leírja, hogy a szóban forgó k{rtya{llom{nyt véletlenül tal{lta meg egy szekrényben, ahol senki nem figyelt r{, de szerencsére nem is kellett senkinek egy darab sem belőle. Viszont az adott t{rol{si körülmények következtében a k{rty{k jó része tönkrement, mint Prószéky írja, szemmel nem l{tható módon. B{r, mint l{tható, a lyukk{rtya messze nem olyan időt{lló adathordozó, mint az asszír kőt{bla, azonban 20 éve még lehetőség volt arra, hogy gépi módszerekkel {tírassanak sz{- mítógépre. (Ma ez m{r komoly gondot jelentene.) Lyukszalagkód A lyukszalag eredetileg a vezérléstechnik{ban terjedt el, péld{ul zenegépekhez, szersz{mgépekhez alkalmazt{k. A textiliparban Jacquard m{r a 18. sz{zad végén alkalmazta. Kódrendszere a t{vírókódból fejlődött ki, és karrierjének csúcs{n eljutott od{ig, hogy lényegében teljes értékű szöveghordozóv{ v{lt. Azonban, szemben a lyukk{rty{val, gyakorlatilag egyszer haszn{latos eszköz maradt. Emiatt szövegt{rol{sra gyakorlatilag nem haszn{lt{k, ha kellett, lyukk{rty{ra írt{k {t a tartalm{t. Bináris kódok A bin{ris szövegkódol{s igénye a Neumann-elvből ered (68. oldal), melynek lényegi eleme, hogy az adatokat és a programokat a sz{mítógép sz{m{ra egyöntetűen kettes sz{mredszerű (bin{ris) sz{mokkal {br{zolj{k. A kettes sz{mrendszerű sz{mok kezelésére azonban az embernek nincs intellektu{lis kompetenci{ja b{r megtanulható, azonban {tlagember a négy alapműveletig sem jut el, maximum a bin{ris összead{st és a kivon{st képes ak{r fejben, ak{r papír segítségével elvégezni. Ez minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a kettes sz{mrendszerben a sz{mok hossza a jelölt érték növekedésével az ember sz{m{ra szokatlan mértékben nő: péld{ul a tízes sz{mrendszerű 9999 kettes sz{mrendszerben , azaz a 4 tízes helyérték kettes sz{mrendszerben 14 helyen reprezent{lható, és egyetlen tov{bbi helyértéknövelés ak{r 5 sz{mjeggyel is megnövelheti a bi- 102 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

103 A szövegkezelés alapkérdései n{ris sz{mot. E körülménnyel magyar{zható az úgynevezett bin{ris-decim{lis kód alkalmaz{sa, melyben a tízes sz{mrendszer megmarad, de a helyértékeket egyenként kettes sz{mrendszerben {br{zolj{k, ezért minden sz{m négy bin{ris helyértéket foglal el. M{s oldalról, vegyük észre, hogy a sz{mok matematikai {br{zol{sa az emberhez két kódon keresztül jut el, az egyik a sz{mír{s, a m{sik a sz{mok elnevezése. Ezek célja különböző, a sz{mír{s alapvetően a sz{mok aritmetikai-matematikai kezelését szolg{lja, a nyelvi elnevezés pedig a kommunik{ciót. A két {br{zol{si mód között alapvető különbség, hogy a sz{mír{snak lényegében nincs saj{t hangzó form{ja, azaz a kétfajta form{ban (sz{mrendszerben) leírt sz{- mok lényegében azonos módon hangoztathatók (a 1010 és a egyar{nt így hangzik: tíz ), ugyanakkor a nyelvi sz{melnevezések természetesen nemcsak sz{mokkal, hanem szavakkal is leírhatók. A kettősséget jól fejezi ki a helyesír{s, mely a kötőjelezést a helyértékek, és nem az összetételi elemek sz{m{hoz igazítja. Mint l{ttuk, a kettes sz{mrendszer a sz{mítógép lételeme, de emberi fogyaszt{sra alkalmatlan. Emiatt m{r a sz{mítógép korai fejlődési szakasz{ban előtérbe került egy kompromiszszumos megold{s, a m{r említett (96. oldal) BCD-rendszer (Binary Coded Decimal), melynek az a lényege, hogy a tízes sz{mrendszerű (antropomorf) sz{mokat bin{ris (machinomorf) sz{mokkal {br{zolj{k. Ismeretes, hogy a tízes sz{mrendszer 10 különböző sz{mjegyet ismer. Amikor a sz{mítógép fejlesztője meg kív{nta kímélni a felhaszn{lót, hogy kettes sz{mrendszerben küszködjön a sz{mol{ssal, azt a megold{st v{lasztotta, hogy a tízes sz{mrendszer sz{mjegyeit {br{zolta kettes sz{mrendszerben, és ezekből a sz{mjegyenkénti kódképekből {llította össze a tízes sz{mrendszerbeli sz{mot. A decim{lis sz{mjegyek legegyszerűbb bin{ris kódjai a következők): L{tható, hogy a tízes sz{mrendszer valamennyi sz{mjegyének bin{ris kódol{sa esetén szélső esetben 4 bitre (kettes sz{mrendszerbeli sz{mjegyre) van szükség. Ezeket a négyeseket a szaknyelvben tetr{dnak nevezik. Az ilyen adagok kialakít{sa azért fontos, mert az elhat{rol{s kézenfekvő lehetősége a kódelemek hossz{nak sz{mol{sa, ez pedig akkor a legegyszerűbb, ha minden kódelem azonos hosszús{gú, különösen a többjegyű sz{mok esetén. A probléma tulajdonképpen ugyanaz, mint az elhat{rol{sé az ír{sban és a beszédben (l{sd lentebb). A BCD-rendszer alapvetően sz{mok {br{zol{s{ra szolg{lt. A későbbi sz{mítógépeken igyekeztek olyan módon kiterjeszteni (EBCDIC-rendszer), hogy alfabetikus szöveget is lehessen vele {br{zolni. A későbbiekben azonban ezeket a kísérleteket a karakteres {br{zol{s v{ltotta fel. Doktori (phd) disszertáció 103

104 Szöveg a számítógépen Az elhat{rol{s problém{ja A karakteres szöveg{br{zol{s olyan digit{lis kód, amely az alfabetikus ír{st képezi le a sz{mítógép bitsorozat{v{. Ennek a szövegkódol{si megold{snak az alapproblém{ja az elhat{rol{s (termin{l{s). A hangzó szöveg elhat{rol{s{nak alapja a ment{lis lexikon, tov{bb{ nyelvfüggően bizonyos szupraszegment{lis elemek (hangsúly, hanglejtés, szünet, junktúra 20 ). Az alfabetikus rendszerekben erre kitüntetett karakterek szolg{lnak: a szavak elhat{rol{s{ra a jelhi{ny (szóköz), a nagyobb egységek mondatrészek, mondatok elhat{rol{s{ra bizonyos grafém{k és a szóköz szolg{lnak. Ennek az elhat{rol{si megold{snak az alapja azonban a kódolt szöveg l{thatós{ga. A morze {bécében időütemezés van, az elhat{roló a szünet, azaz a jelhi{nyos periódus. A Neumann-elvű sz{mítógép jelfolyama mindössze kétféle jel, az úgynevezett bitek 21 megszakít{s nélküli sorozata. A bit technikai reprezent{l{s{ra különböző megold{sok vannak, péld{ul, lehetséges, hogy az impulzus léte az 1 és az impulzus hi{nya a 0, azonban valószínűbb, hogy minden jel létező impulzus, csak pl. elektromosan ellenkező előjelűek. Ez a jelsorozat lényegében homogén, mivel nem lehet a két lehetséges jel valamelyikének kitűntetett szerepet adni, azok szükségszerűen egyenrangúak. Emiatt a jelfolyam tagol{s{ra csak egyetlen módszer tekinthető természetesnek, az egyenlő sz{mú impulzusból {lló szakaszokra tagol{s. Ezt az impulzusok sz{ml{l{s{val lehet megoldani. Az informatikai szakirodalom ezeket a szakaszokat szó-nak, a sz{ml{l{s sor{n kitűzött értéket szóhossz-nak nevezik. Ez a megold{s azzal j{r, hogy a szóhosszat legnagyobb kódelemsz{mhoz kell igazítani. A legegyszerűbb megold{s az azonos szóhossz alkalmaz{sa, de elvileg léteznek v{ltozó szóhosszús{gú sz{mítógépek is. Szóhosszak és kódok Az angol nyelven alapuló sz{mít{stechnikai rendszerekben kb. 90 elemet kell {br{zolni (26 betű, 10 sz{mjegy, kb. 25 ír{sjel, a többi a gép vezérléshez szükséges). Ha a kódol{shoz bin{ris sz{mot alkalmazunk, a legfelső kódsz{m (1090) ekképp néz ki: Ez a bin{ris sz{m 7 helyértéket foglal el, de 7 helyértéken nem a 90 az {br{zolható legnagyobb sz{m, hanem 128. A különbségen éppen elférnek az angol nagybetűk. Ha viszont megnöveljük a helyértékek sz{- m{t eggyel, akkor m{r 256 karaktert tudunk kódolni. Ezen m{r egy tov{bbi latin betűs nyelv olyan kis- és nagybetűi is elférnek, többletként a minim{lis angol {bécéhez képest. Jelenleg {ltal{nosan az úgynevezett UNOCODE 5.0 szabv{ny szerint kódolj{k a sz{mítógépek a karaktereket. A UNICODE 8<64 bit hosszús{gú szavakat haszn{l, az így kialakítható legnagyobb kódtartom{ny karakter. Ez lényegesen több a szükségesnél napjainkban az összes ismert ír{s valamennyi karakterének megjelenítéséhez ennek mindegy a 10%-a elegendő. 20 Vö. Crystal, 1992/94, bit binary digit kettessz{mrendszerbeli sz{mjegy 104 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

105 A szövegkezelés alapkérdései A teljesség kedvéért meg kell említeni azt a technikai részletet, hogy a sz{mítógépes kódot az egyszerűbb követhetőség érdekében nem kettes, hanem 16-os (kor{bban 8-as) és 10-es sz{mrendszerekben szok{s {br{zolni (ún. BCD-kód - l{sd 96. oldal, vö. Microsoft szót{r 2001, 59). A betűk ábrázolása a számítógépen A bin{ris kódol{s alapvetően arra szolg{l, hogy a sz{mítógép sz{molni tudjon. Neumann a sz{mítógép koncepciój{t ekképp fogalmazza meg: Amint tudj{k, a sz{mítógép célja lényegében egy olyan emberi tevékenység, nevezetesen a matematikai problém{k sz{mol{ssal való megold{s{nak meggyorsít{sa < először valami módon sz{mokkal való műveletekhez kell eljutnunk. < az elvégzendő elj{r{s puszt{n összead{sok, kivon{sok, szorz{sok és oszt{sok ismétlése <(Neumann, : 228, 229). Ha a sz{mítógépet szövegek kezelésére akarjuk haszn{lni, előbb el kell végezni azt, a Neumann {ltal szellemi előkészítés -nek nevezett műveletsorozatot, melynek eredményeként a szöveget sz{mokkal, pontosabban sz{mjegyekkel leírhatjuk. A bit, a b{jt, a fonéma és a betű A fentiekben megmutattuk, hogy a decim{lis sz{mok 4 bin{ris sz{mmal való kódol{sa sor{n marad némi felesleg, amely tov{bbi elemekhez haszn{lható (4 biten nemcsak 10 elemet lehet {br{zolni, hanem 16-ot). A sz{mítógép fejlődése sor{n folyamatos mennyiségi alkunak lehetünk tanúi, melynek t{rgya az elemi egységek kódol{s{ra szükséges kódelemek sz{ma. Következésképp a bitek sz{m{nak növelésével fokozatonként több különböző elemet lehet kódolni, amibe lassan belefér az {bécé is. Következésképpen, mind analitikus, mind szintetiz{ló értelemben a bitet tekinthetjük a sz{mítógépes szöveg elemi egységének, és a nyelvek {br{zolhatós{g{nak korl{tja a kódol{s sor{n igénybe vehető bitek mennyisége. Az alapvetőnek tekintett nyelv{br{zol{s, a beszéd, és ezzel együtt a ment{lis (absztrakt, nem {br{zolt) nyelv elemi egysége a fonéma. A fonéma tov{bboszt{sa bizony{ra lehetséges, azonban a nyelv tekintetében irrelev{ns péld{ul a hehezetes hangok, vagy a diftongusok elkülönülő részeinek nincs önmag{ban nyelvi funkciója. Tov{bblépve, az ír{s elemi részeinek, a grafém{knak (amely több, mint a betű: péld{ul, ide tartoznak a sz{mjegyek is) az esetében is értelmetlen a tov{bboszt{s péld{ul az A betű középvonala sem tekinthető nyelvi értelműnek. A foném{k és a grafém{k között nincs 1:1 megfelelés: vannak foném{k, amelyeket bizonyos nyelvekben több graféma kombin{ciója jelöl. Fordítva, az sem biztos, hogy minden grafém{nak megfelel fonéma: péld{ul a magyar y, az orosz ь és ъ betűk nem jelölnek foném{t. M{s részről, a sz{mok esetében többnyire graféma szó megfelelés van, méghozz{ itt sem 1:1, péld{ul a 10, 100, 1000 grafémacsoportok mindegyike egy-egy szónak felel meg. A sz{mítógép elemi egysége, a bit önmag{ban természetesen nem jelent semmit, b{r mag{ban a sz{mít{stechnik{ban lehet ön{lló funkciója (az ún. jelzőbitek vagy flagek péld{ul, el{gaz{sokat jelezhetnek). Az előzőekben l{ttuk, hogyan lehet nyelvi jelentést repre- Doktori (phd) disszertáció 105

106 Szöveg a számítógépen zent{lni bitcsoportokkal. Ennek megvannak a sz{mítógép előtti előzményei, hiszen szöveg {br{zol{s{ra a fent ismertetett, lyukk{rty{s és egyéb kódrendszerek is adtak módot. Az alapvető különbség az, hogy a tízes sz{mrendszerben kevesebb elem segítségével lehet {br{zolni a megfelelő jeleket. A mi kultúr{nkban a szövegek (közéjük értve az értelmezhető sz{mhalmazokat is) alapvetően diszkrét jelek folytonos sorozat{ból {llnak. Ha ilyen jellegű bin{ris {br{zol{st akarunk alkalmazni, akkor a beszéd-ír{s p{rban megjelenő inkoherenci{t kell alapul vennünk, azaz, alapesetben egy foném{t egy graféma jelöl, de ha az így kialakítható jelkészlet m{r nem elegendő, akkor meg lehet növelni az egy foném{hoz rendelt grafém{k sz{m{t, vagy mód van új grafém{k létrehoz{s{ra. Péld{ul, az angol {bécé úgy alkalmazható a magyar nyelvhez, hogy egyrészt kettő, esetleg több grafém{val jelölünk egyetlen foném{t, illetve bizonyos foném{kat diakritikus jelekkel l{tunk el. Hasonló elj{r{s működhet a sz{mítógépen is, azzal a kivétellel, hogy a vizu{lisan észlelhető grafém{k bizonyos elemi vonalegységek (primitívek) meglehetősen nagysz{mú készletéből {llíthatók elő, a sz{mítógépen nem alkalmazhatunk m{st, mint a két bit egyikét. Azaz a vil{g teljes bonyolults{g{t {br{- zolni képes nyelv teljességét két, egym{stól különböző elem kombin{ciój{val kell leírni. A kérdés az, hogy mit kódoljunk a bitekkel: a foném{kat közvetlenül, vagy a grafém{kat. A sz{mít{stechnika előzményei, ak{r a matematikai, ak{r az adatfeldolgoz{si vonalat tekintjük, alapvetően az ír{shoz kötődnek. M{s részről, miként az ír{s statikus jelekkel {br{zol dinamikus jelenséget, ugyanígy, a sz{mítógépes {br{zol{s is statikus a hangzó nyelv dinamizmus{hoz képest. Így, éppenséggel lehetne az ír{stól független sz{mítógépes nyelv{br{zol{st kialakítani, azonban az is betűjellegű lenne. Ennek m{r azért sincs értelme, mert az emberi kapcsolat (a hum{n interfész) is nagyobbrészt vizu{lisan, és ezen belül is jórészt ír{ssal realiz{lódik. Következésképpen a sz{mítógépes szöveg{br{zol{s kettős {ttételt valósít meg: bitekkel {br{zolja az ír{st, amely maga is kódolat: a hangzó, illetve az absztrakt (ment{lis) nyelv elemeit teszi l{thatóv{. Az előzőekben (96. oldal) foglalkoztunk a sz{mol{s céljait szolg{ló kettes kódol{sú tízes sz{mrendszerrel (BCD Binary Coded Decimal). Ez lényegében megegyezik azzal a sz{msorozattal, amelyet fentebb bemutattunk. Mint szó volt róla, a sz{mítógép műszaki bonyolults{ga és eszközigényessége miatt a legutóbbi időkig egyfajta takarékoss{g jellemezte az egyes megold{sokat. M{r maga a kettes sz{mrendszer is r{fordít{sminimaliz{ló megold{s. Ezt követően a sz{mítógép fejlődését {ltal{ban a felhaszn{lt, illetve lekötött bitek sz{m{val jellemezhetjük, és a fejlődést mindig a kialkudott többletbitek jelentik. Az al{bbi t{bl{zat ezt a fejlődést mutatja: 106 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

107 Bitsz{m Elnevezés Kódelemek sz{ma A szövegkezelés alapkérdései Kódnév Szabv{ny Funkció 4 nybble nincs fél b{jt, egész sz{mok {br{zol{s{- ra szolg{l 6 character nincs egész sz{mok és betűk (angol {bécé) {br{zol{sa 7 (+1) byte 7-bit ASCII American Standard Code Information Interchange egész sz{mok, vezérlőkarakterek és az angol {bécé nagy- és kisbetűi 22 : 8 byte EBCDIC nincs egész sz{mok, vezérlőkarakterek, az angol {bécé nagy- és kisbetűi és grafikus karakterek 8 byte ISO-646, 8-bit ASCII, ANSI 8 karakter ISO Latin 1 8 karakter Windows- SBCS 25 ISO a Nemzetközi Szabv{nyosít{si Szervezet (International Organisation of Standardization) ASCII l. fentebb ANSI American National Standardisation Institute egész sz{mok, vezérlőkarakterek, az angol {bécé nagy- és kisbetűi és grafikus karakterek vagy még egy nyelv {bécéjének betűi 23 l. fentebb A 7-bit ASCII + a nyugat-európai nyelvek ékezetes karakterei 24 Microsoft belső szabv{ny A 7-bit ASCII + egy tov{bbi nyelv az al{bbiak szerint 26 a) 1250 (Central Europe) b) 1251 (Cyrillic) c) 1252 (Latin I) d) 1253 (Greek) e) 1254 (Turkish) f) 1255 (Hebrew) g) 1256 (Arabic) h) 1257 (Baltic) i) 1258 (Vietnam) j) 874 (Thai) Forr{s: A tutorial on character code issues 23 Forr{s: Czyborra, Roman, Der Globalzeichensatz Unicode im Betriebssystem Unix, 24 Forr{s: A tutorial on character code issues 25 SBCS Single byte Character Set egyb{jtos karakterkészlet 26 Forr{s Microsoft Code Pages Supported by Windows, Doktori (phd) disszertáció 107

108 Bitsz{m Elnevezés Kódelemek sz{ma Szöveg a számítógépen Kódnév Szabv{ny Funkció 16 karakter Windows DBSC 27 l. fentebb A 7-bit ASCII + egy tov{bbi nyelv az al{bbiak szerint (Japanese Shift-JIS) 936 (Simplified Chinese GBK) 949 (Korean) 950 (Traditional Chinese Big5) 8 karakter ISO 8859 l. fentebb lényegében megegyezik az előzővel 7 karakter UTF-7 UNICODE a W3 Consortium szabv{nya A 7-bit ASCII kiterjesztése, olyan módon, hogy a 127 karakter közé be nem férő karaktereket karaktercsoportok helyettesítik 29 8 karakter UTF-8 l. fentebb A 7-bites ASCII-re épülve a 8. bit a nemzeti karakterkészletek megjelenítésére szolg{l. Külön algoritmus biztosítja a v{laszt{st a beépített karakterkészletek között karakter UNICODE karakter UNICODE -32 l. fentebb 16 biten, azaz két b{jton a vil{gon elképzelhető majdnem minden ír{s kódol{s{ra alkalmas 31 l. fentebb 32 biten, azaz négy b{jton a vil{- gon elképzelhető minden ír{s kódol{s{ra alkalmas 32 Megjegyzés: A fenti t{bl{zat jelzi, hogy a sz{mítógép szöveg{br{zol{sa igazodik a nemzeti nyelvekhez. A kezdeti időben csak az angol nyelvű szövegek kódol{s{ra volt mód. Ezt először az ír{sos szövegmegjelenítés terén követték kiterjesztések elsősorban az úgynevezett repülőékezetes {br{zol{ssal. Péld{ul, a D. E. Knuth {ltal a 70-es években kifejlesztett T E X szövegszedő nyelv az ő betűt a következőképpen jelöli: \H o long Hungarian umlaut, ahol a \H a repülőékezet, és ut{na {ll a betű, amelyre a sz{mítógép r{teszi. Ez az {br{zol{s azonban csak megjelenítésre volt alkalmas. 27 DBCS Double byte Character Set kétb{jtos karakterkészlet 28 Forr{s Microsoft Code Pages Supported by Windows, 29 Forr{s Microsoft Code Pages Supported by Windows, 30 Forr{s Microsoft Code Pages Supported by Windows, 31 Forr{s: UNICODE Home Page 32 Forr{s: UNICODE Home Page 108 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

109 A szövegkezelés alapkérdései A sz{mítógépek egym{s közötti kommunik{ciój{nak érdekében kezdettől fogva szükség volt a szövegkódok szabv{nyosít{s{ra. Mint a fenti t{bl{zat tükrözi, az első szabv{nyos kódok az angol nyelvhez készültek. A későbbiekben megindult az angoltól eltérő nyelvek kódol{sa ir{nti igény is. Ez eleinte a nemzetközi szabv{nyoktól függetlenül történt. Péld{ul, Magyarorsz{gon a Computer Word Informatika című hetilap kezdeményezett egyfajta, az ASCII rendszerét követő kódot (az ún. CWI-kód). A legismertebb karakterkód-szabv{ny az ASCII American Standard Code Information Interchange, magyarul amerikai szabv{nyos adatcserekód. A többi sz{mítógépes karakterkódhoz hasonlóan az ASCII digit{lis bitmint{kat feleltet meg az írott nyelv szimbólumainak, illetve betűképeinek, azzal a céllal, hogy biztosítsa a digit{lis berendezések közötti kommunik{ciót (adatcserét), illetve karakterekkel {br{zolt inform{ció feldolgoz{s{t, t{rol{s{t és cseréjét az ilyen berendezéseken. Az ASCII-karakterkódot, - illetve a vele kompatibilis tov{bbfejlesztéseit (l{sd fentebb) gyakorlatilag majdnem minden sz{mítógépen alkalmazz{k, de főképp a személyi sz{mítógépeken és munka{llom{sokon. (forr{s Wikipedia Az ASCII végeredményben a t{vírókódból sz{rmazik, első kereskedelmi felhaszn{l{sa a Bell-adatszolg{ltat{s {ltal aj{nlott 7-bites telexkód volt. A Bell System ezt az eredeti 5-bites telexkód (az ún. Baudot-kód) kiegészítésével hozta létre, kiegészítve az ír{sjelekkel és a kisbetűkkel. A 60-as években tettek javaslatot az amerikai szabv{nyosít{si t{rsas{gnak (ASA American Standardisation Assotiation), amely eredetileg a Fieldata-kód (Fieldata - egy, az USA hadserege sz{m{ra az 50-es években kialakított sz{mítógépes rendszer) alapj{n kifejlesztett 6-bites kódot kív{nta haszn{lni, kiegészítve a kor{bbi 5-bites Baudottelexkódot, ehelyett azonban javaslatot tettek az ASA-nak az új kód megtervezésére. A számítógépes szöveg struktúrája Ha lehetőségünk lenne a maga valós{gos form{j{ban megtekinteni a szöveget tartalmazó bin{ris jelsorozatot, aligha tudn{nk felfedezni, hogy annak mely része a nyelvi értelemben vett szöveg, és mely részei képviselik a többi, emlegetett funkciót. A semleges kinézetű bitek szöveggé alakul{s{t egy szab{lyrendszer biztosítja, amely meghat{rozza a folytonos jelfolyam szegment{l{s{t, és konvencion{lisan jelentést rendel az egyes szegmentumokhoz. A sz{mítógépes szöveg struktur{lis eleme a karakter. Ez nem m{s, mint az alkalmazott egyezményes kódrendszernek megfelelő bitkombin{ció, melynek jelentése a következő típusok valamelyikébe sorolható: a fonetikus {bécé valamelyik betűje sz{mjegyek ír{sjelek a szóköz Ez a négy típus alkotja az úgynevezett nyomtatható karakterek halmaz{t. Rajtuk túl vannak az úgynevezett nem nyomtatható karakterek, melyek a vizualiz{l{s sor{n nem l{tszanak, hacsak nincs különös ok a megjelenítésükre. Funkciójuk, hogy szervezzék a szöveg Doktori (phd) disszertáció 109

110 Szöveg a számítógépen külalakj{t, vezéreljék a sz{mítógép működését, illetve a szöveg egészére, bizonyos részeire vonatkozó deklar{ciókat képviselnek, péld{ul termin{lis megjelölések lehetnek. A sz{mítógépes szöveg lényegében karakterenként, illetve a termin{lis elemek hat{rolta karaktercsoportonként kezelhető, a különböző műveletek (l{sd lejjebb) ilyen elemenként, illetve elemcsoportonként végezhetők el rajta. A szegment{l{s mellett a felhaszn{ló lehetősége a szöveg f{jlokba szervezése is. Ehhez a felhaszn{ló megadja egy szöveg két fontos termin{lis pontj{t: a kezdetét és a végét. Fontos hangsúlyozni, hogy a f{jl hat{rai nem egyeznek meg feltétlenül a szöveg hat{raival. A f{jlok a szöveg mellett rögzítenek egy sor inform{ciót arra nézve, hogyan képzeli el a felhaszn{ló a szöveg megjelenítését. A karakterkódol{s a ment{lis {bécé leképezése, önmag{- ban a külalakról semmit nem mond, nem rendelkezik az ír{s metakommunik{ciós eszközeivel. Ez úgy érhető el, hogy a felhaszn{ló form{tummódosító utasít{sokat helyez el a szöveg belsejében, és (pl. a f{jlnév kiterjesztése) segítségével utal arra, hogy ezeket milyen módon (eszközzel) kell értelmezni. Ezért azt{n a f{jl mérete {ltal{ban lényegesen nagyobb a szöveg karaktersz{m{n{l. A form{zott szöveg gépi struktúr{j{ról a kiterített szöveg ismertetése sor{n lesz szó (152. oldal). A sz{mítógépes szövegnek a fentiekben ismertetett tulajdons{gai szükségessé tesznek egy rendkívül fontos különbségtételt. M{r szó volt arról, hogy a sz{mítógépes szöveg vonatkoz{s{ban meg kell különböztetni azt az {llapotot, amikor a sz{mítógép csak a szöveg megjelenítésére alkalmas, vagy egyéb, az al{bbiakban jellemzendő műveletekre is. A sz{mítógépes szöveg terének ismertetésekor (l{sd a 92. oldalon) bemutatott diagramon van egy kapcsolat, amely azt reprezent{lja, hogy a szöveg a sz{mítógépen megjelenhet kép form{j{ban, amely ír{sként olvasható, azaz betölti eredeti funkciój{t. Ezt azonban sz{mítógépes szövegnek nem nevezhetjük: megfelel a hagyom{nyos nyomtatott szöveg sz{mos kritérium{nak, azonban nélkülözi a sz{mítógépes szöveg specifikumait. A képszöveg kérdésére a későbbiekben szükségképpen kitérünk. SZÖVEGES MŰVELETEK A SZÁMÍTÓGÉPEN A szöveg sz{mítógépes kezelése sor{n a szöveget adatnak tekintjük. Az adatfeldolgoz{s műveleteinek megfelelően (l{sd 82. oldal) a sz{mítógép és a szöveg kapcsolata is öt műveletcsoportban vizsg{lható. Ezek a következők: bevitel t{rol{s {talakít{s sz{llít{s és megjelenítés. Ez a paradigma szélesebben értelmezendő ann{l, amit egyetlen sz{mítógép végez a szövegen: valój{ban a sz{mítógép-h{lózatok, illetve az internet figyelembe vételével érvényesek a meg{llapít{sok. 110 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

111 Szöveges műveletek a számítógépen Hogyan kerül a szöveg a számítógépre? Minden dolog megismerésének lényegi kérdése, hogyan is jött létre. A nyelvészet sz{m{ra is kiemelkedő kérdés, hogyan keletkeznek a nyelvi megnyilv{nul{sok. A sz{mítógépes szöveg vonatkoz{s{ban posztul{tumként kijelenthetjük, hogy szöveg a sz{mítógépen nem keletkezik, minden sz{mítógépes szöveg végső soron kívülről kerül a rendszerbe. A szöveg kódolása a számítógépek számára történeti áttekintés Mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy amikor a sz{mítógépet ebben a vonatkoz{sban emlegetjük, nem egy konkrét, v{ros-utca-h{zsz{m megad{s{val lokaliz{lható gépegyedről van szó, hanem a szöveg sz{mjegyekkel való kódol{s{ról, és ennek a kódnak a sz{mítógépek alkotta h{lózatba való elhelyezéséről. Történelmileg az adat-, illetve szövegbevitel több lépésben folyt. A korai sz{mítógépek alapvetően lyukk{rty{n, illetve lyukszalagon fogadt{k a szöveget (vö oldal). A k{rtyaolvasó és a lyukszalagolvasó klasszikus műszaki értelemben analóg-digit{lis {talakítók voltak. Ez alatt olyan berendezés értendő, amelyik meghat{rozott fizikai tulajdons{gokon alapuló kódrendszert alakít {t sz{mjegyessé. Ez a fizikai jelenség adott esetben az {ramvezetés: a lyukk{rtya és a lyukszalag nem vezeti az {ramot, de a rajtuk elhelyezett lyukak lehetővé teszik, hogy az adott helyeken {ramvezetés jöhet létre. Az olvasókészülék ezt a lehetőséget kihaszn{lva a sz{mítógép elektronikus t{r{ban megjeleníti a fizikailag létező lyukak kódolta inform{ciót. A közvetlen adatbevitelt megelőzően teh{t létre kell hozni azt az adathordozót, amely fizikai tulajdons{gait a beolvasó készülék {talakítja digit{liss{. A lyukk{rtya korszak{nak a végén jelent meg egy újdons{g, amely akkor még tökéletesen igazodott a lyukk{rtya-technik{hoz, azonban mag{ban hordta a napjainkban haszn{lt eszközrendszer csír{j{t. Ezt az eszközt termin{lnak nevezték. Szerepe elsőrendűen a sz{- mítógéppel való kommunik{ció volt (utasít{sok bevitele, hibaüzenetek kiír{sa stb.) Két fajt{ja volt: az egyik egyszerű telexgép, ahol billentyűk segítségével lehetett a gépnek üzenni, és a gép üzenetei a telexgép nyomtatój{n jelent meg. Ez a termin{ltípus megalapozta a mai személyi sz{mítógépes technológia egyik lényeges elemének, a billentyűzetnek az elterjedését. A m{sodik termin{lfajta, amelyet a mai személyisz{mítógéprendszerek archetípus{nak tekinthetünk, a képernyős termin{l. Ez egy televíziókészülék és egy írógép-billentyűzet kombin{ciója. Szemre nem nagyon különbözik egy mai PC-től. A 15. ábra: A Digital VT100 terminálja Doktori (phd) disszertáció 111

112 Szöveg a számítógépen két {ltal{nosan ismert és elterjedt eszköz a televízió és az írógép révén a sz{mítógép közel került az utca emberéhez, és lehetővé v{lt, hogy a sz{mítógép kilépjen a professzion{lis szfér{ból, hiszen az {tlagfelhaszn{lónak alig kell többhöz értenie e két eszköz kezelésénél. A szöveg szempontj{ból a termin{l elvileg mindenre alkalmas volt: teljes billentyűzete révén készen {llt b{rmilyen szöveg fogad{s{ra, a képernyős megjelenítő pedig, b{r egyelőre a lyukk{rty{t szimul{lta (25 sort lehetett rajta megjeleníteni, és soronként maximum 80 karaktert), alkalmas volt ugyanolyan szövegmegjelenítésre, mint egy írógép, azaz a termin{lok egyelőre egyetlen betűfajt{val dolgoztak, és nem nyújtott{k a tipogr{fiai form{knak azt az arzen{lj{t, amelyet egy mai szövegszerkesztőben megtal{lunk. A képernyős termin{l technikai értelemben azzal az érdekességgel szolg{l, hogy a későbbiek sor{n mintegy lenyelte a sz{mítógépet. A kommunik{ció tekintetében egyetlen lényeges tov{bbi elem jelent meg, a külső pozícion{ló eszköz (péld{ul, az egér). Az, ami egy mai PC-ben többlet a termin{lhoz képest, az mind kívülről költözött a termin{lba. Ennek sor{n a kor{bban dr{ga és nehezen üzemeltethető sz{mítógép lényegében h{ztart{si eszközzé v{lt, és megkereste a maga legfontosabb szerepeit az ember egyéni munk{j{ban. Ezek egyike, és b{tran mondhatjuk legjelentősebbike a szövegszerkesztés, de a személyi sz{mítógép többi alkalmaz{sa (application) is szoros összefüggésben {ll a szöveg valamilyen manipul{l{s{val. Szövegbevitel a korszerű számítógépes rendszerekben Kor{bban megmutattuk, hogyan alakított{k {t a szöveget a lyukk{rty{s rendszerben a sz{mítógép {ltal olvashatóv{. Ha ezt absztrah{ljuk, a következő műveletsort fogalmazhatjuk meg: a tudattartalom hagyom{nyos leír{sa; a leírt szöveg (adatsor) {talakít{sa megadott fizikai tulajdons{gg{, azaz elektronikus jelekké. Egy mondatban összefoglalva, a szöveg sz{mítógépre vitele nem m{s, mint a tudattartalom digitaliz{l{sa. A mai gyakorlatban is gyakori, hogy a szöveget hagyom{nyos módon leírj{k (ak{r még az is lehet, hogy először kézzel, ut{na géppel), majd adatrögzítő begépeli, megint m{s személy form{zza. Ez azonban m{r nem a sz{mítógép ügye: sz{m{ra közömbös, hogy az ötlettől a nyomtat{sig ugyanaz az ember ül előtte, vagy több különböző. Persze, ez nemcsak mag{n a vason múlik, igen nagy szerepe van ebben a technológi{- nak, amelyet közérthetőbben szoftvernek nevezünk. Papp Ferenc írja: M{srészt megjelentek olyan szövegszerkesztő programcsomagok, amelyek alkalmasak valamely ír{smű könnyű és szép megform{l{s{ra, több betűkészlet rugalmas kezelésére<, majd később <régi {lmunk v{lt valóra. Nagy, apai örökség-íróasztalunkat nem kell többé arra haszn{lnunk, hogy két írógépet tologassunk rajta, egy oroszt meg egy magyart< (Papp, 1992). Ezek az imm{r 15 éves meg{llapít{sok pontosan mutatj{k a nagy v{ltoz{st: a mai kor írója mind egy-egy Heltai G{sp{r, aki író-nyomd{szként rendelkezett minden képességgel és eszközzel, hogy a gondolatait publik{lja. A megnyilatkozni kív{nó ember leül a sz{mítógépe elé, és bepötyögi a billentyűzeten, majd meg is form{zza a gondolatait, közvetlen lehetőséget kap arra, hogy az eredményt nyilv{noss{gra is hozza, vagy ak{r hozz{férhetővé 112 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

113 Szöveges műveletek a számítógépen tegye, sokkal szélesebb kör sz{m{ra, mint amilyenről Heltai G{sp{r {lmodhatott. Ez a lehetőség szükségképpen új viszonyt hoz létre a szövegalkotó és a szöveg között, melynek vizsg{lat{ra vissza kell térni. A billentyűzeten történő szövegbevitel alternatív{jaként megjelenik egy m{sik forma: a nyomtatott szöveg digitaliz{l{sa. Ez tulajdonképpen a bebillentyűzés kettév{laszt{sa: először elkészül a nyomdai úton sokszorosított, vagy erre a célra előkészített szöveg, ezt a lapolvasó beolvassa a sz{mítógépbe, (ekkor még csak úgynevezett képszöveg jön létre), amely ezt egy speci{lis program segítségével {talakítja karaktersorozatt{. A sz{mítógépes billentyűzetek A sz{mítógépes billentyűzetek az írógép-billentyűzet közvetlen lesz{rmazottjai. Az alapvető különbség az, hogy megjelent a numerikus billentyűzet, amely nem az írógép lesz{rmazottja, hanem a sz{mológépeké, illetve m{s, pl. lyukk{rty{s adatrögzítőké. Emellett megjelentek a sz{mítógépes folyamatvezérlésére szolg{ló, és a szabadon programozható billentyűk is. A jelenleg haszn{latos billentyűzeteket két fő szempont szerint vizsg{lhatjuk: a billentyűk sz{ma a billentyűzet kivitele. Ez utóbbi nem tartozik szorosan a tém{nkhoz: elsősorban a billentyűzet ergonómiai kivitelezése szempontj{ból különbözteti meg az egyes gy{rtm{nyokat. A billentyűzet {ltal{nos jellemzői a billentyűk sz{ma 85 és 105 között van. A 85 körüli gombsz{mú billentyűzetek {ltal{ban a hordozható norm{l viii sz{mítógépeken, a 100 fölötti gombot tartalmazó billentyűzetek az asztali sz{mítógépeken haszn{latosak; a szokv{nyos billentyűzeteken a billentyűk egyenes sorokban helyezkednek el, a billentyűk a sorokon belül egym{shoz képest kis mértékben el vannak tolva, hogy ne legyenek pontosan egym{s alatt; a billentyűk érintőfelülete négyzet alakú (szemben a régi írógépek kör alakú billentyűivel), a mérete kb milliméter. Az érintőfelületek közötti hézag kb. 4 milliméter. A 85 és a 100 körüli billentyűzetek alapvető különbsége a numerikus billentyűzet, amely főképp sz{mok és az algebrai műveleti jelek bevitelére szolg{l. A numerikus billentyűzet 17 billentyűt tartalmaz. Az előzőekben igyekeztem elkerülni a billentyűzet l{tv{ny{nak pontos leír{s{t, azaz nem foglalkoztam azzal, mi van az egyes billentyűkre írva. Ennek az az oka, hogy a billentyűk jelentése merőben az adott megvalósít{stól függ. A billentyűzet alapfunkciója az, hogy lehetővé tegye digit{lis jelek rögzítését a sz{mítógépben. Amikor lenyomunk egy billentyűt, az egy meghat{rozott bitszekvenci{t, az úgynevezett letapogató kódot (scan kód, scan code) hoz létre, amely bemegy a sz{mítógépbe. Ez a bitsorozat voltaképpen egy sz{m, amely az adott billentyűpozícióhoz tartozik. Az irodalmi {br{zol{sokban az egyes billentyűk letapogató kódj{t úgy adj{k meg, hogy az amerikai billentyűzetszabv{nynak, az ún. QWERTY-nek megfelelő betű megad{s{val jelölik meg a billentyű helyét. Doktori (phd) disszertáció 113

114 Szöveg a számítógépen Az egyes billentyűkön a szokott jel alatt l{tható sz{m az adott billentyű letapogatókódja. (Ezek 16-os sz{mrendszerben {br{zolt sz{mok, ahol a decim{lis 10<15-nek megfelelő értékeket az angol {bécé A<F betűi jelölik.) Teh{t, ha lenyomjuk a 4. billentyűsor balról m{sodik billentyűjét (jelöljük ezt 3B2-nek), amelyik a Caps Lock mellett van (ez a billentyűzetek nagy részén, péld{ul a Magyarorsz{gon rendszeresített magyar billentyűzeteken is az A betűhöz van rendelve, de a francia billentyűzeten ez a Q, az oroszon a Ф), a billentyűzet olyan {ramimpulzust küld a gépnek, amelyet az 1C-nek (tízes sz{mrendszerben 12-nek, kettes sz{mrendszerben 1100) értelmez. Itt érhető tetten az definíció, hogy mely szerint a sz{mítógép jel{talakító automata. ix Ugyanis azt, hogy a 3B2 milyen betűt jelöljön, az adott alkalmaz{s tervezői hat{rozz{k meg. Ez az összerendelés végső soron ugyanolyan önkényes, illetve konvencion{lis, mint az, hogy a C betű a latin {bécében a nyelvvel és a fogakkal képzett z{rhangot, a cirillben pedig az ugyanezen a helyen képzett réshangot jelöli. A billentyűzet olyan módon alkalmas szövegbevitelre, hogy az alkalmaz{si rendszer a letapogatókódokat megfelelteti valamilyen {bécének. A billentyűk felirata a hagyom{nyos írógépszabv{nyoknak felel meg x. Ezek természetesen mind a sz{mítógép előtti korból sz{rmaznak, azonban igen nagy mértékben hatnak nemcsak a billentyűzetek kinézetére, hanem a haszn{latukra és ezen keresztül {ltal{ban nyelv digitaliz{l{- s{ra is, különösen, ha igaz, hogy a szövegek sz{mítógépre vitele túlnyomórészt a billentyűzeten keresztül történik. Mint l{tható, a billentyűzet mindig ugyanazt az impulzust küldi a gépnek, azonban az, hogy milyen {bécé valósul ezzel meg, egy tov{bbi művelet, az úgynevezett billentyűzethozz{rendelés eredménye. ÍRÁS A SZÁMÍTÓGÉP BILLENTYŰZETÉN A hagyom{nyos (mechanikus, elektromos írógépek) alkalmaz{s{nak célja ír{sos kimenet, azaz olvasható felület létrehoz{sa. A sz{mítógép esetében ez a f{zis elsősorban az ír{s ellenőrzésére szolg{l. Az ellenőrzőeszköz a képernyő, amely egy részről adott méretű, és ez behat{rolja a lehetséges megjelenítési méretet, m{s részről pedig nagy szabads{got ad a kép nagyít{sakicsinyítése terén. A képernyős megjelenítés mindazon{ltal igazodik a nyomtatott megjelenítéshez: a képernyőn l{tható kép nagyj{ból azt {br{zolja, amit adott esetben a nyomtató produk{lna. Ezt a jelenséget nevezi az amerikai szaknyelv wysiyg-nek ( what you see is what you get azt kapod, amit l{tsz, l{sd még 162. oldal). A kötött képernyőméret miatt a sz{mítógépes szövegszerkesztők ezt a követelményt csak megközelítőleg képesek teljesíteni. A képernyők műszaki lehetőségei és a szöveg{br{zol{s összefüggéseiről később lesz szó (155. oldal). A sz{mítógépen való szövegír{s valamivel szélesebb {tfog{sú folyamat, mint a hagyom{nyos ír{s. A szó nem a kézen siklik {t miközben ír és autentikusan cselekszik, hanem a kéz mechaniz{lt leütésein. Az írógép kiragadja az ír{st a kéz lényegi birodalm{ból és ez azt jelenti, hogy a 114 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

115 Írás a számítógép billentyűzetén kéz elt{volodik a szó lényegi birodalm{tól. A szó valami»gépeltté«v{lik... Valój{ban a szövegszerkesztő legal{bb annyira megv{ltoztatja az írott nyelvhez fűződő viszonyunkat, mint amennyire a nyomtat{s tette. (Heim 1993:254) A ment{lis tartalom fizikai jelekkel való rögzítésén (kódol{s{n) túl a szöveget beíró felhaszn{ló olyan műveleteket is elvégez az ír{ssal lényegében megegyező módszerekkel, amelyeket hagyom{nyosan nem sorolunk az ír{s körébe. A sz{mítógépes ír{s f{zisai: a) a szöveg megtervezése (ez gyakran nem a beír{skor történik, és nem is a beíró végzi a szövegszerkesztőknek vannak előre elkészíthető, illetve kialakított típusmódszerei, az ún. stílusok, sablonok); b) begépelés ez lényegében olyan, mint az írógépen, csak egyszerűbb, mert a szövegszerkesztő sok műveletet elvégez a gépelő helyett; c) a szöveg terv szerinti tördelése ebben ugyancsak jelentős szerepe lehet az előzetes be{llít{soknak, kész form{knak; d) helyesír{s-ellenőrzés, amely a szövegszerkesztő fajt{ja szerint lehet automatikus, szinkrón, vagy történhet külön menetben; e) metakommunik{ciós effektusok alkalmaz{sa nagyobb részt a szövegszerkesztő kín{lja a megold{sokat; f) a szöveg elt{rol{sa, aminek egyik leglényegesebb eleme, hogy tetszés szerint újra elővehető, és a munka folytatható, vagy javít{sok végezhetők. A szöveg megtervezése A sz{mítógép a szövegszerkesztő szolg{ltat{s{val betölti Heidegger nyelvgépének funkciój{t: A nyelvgép, mechanikai energi{kon és funkciókon keresztül, előre befoly{solja és szab{- lyozza (kiemelés K[.) a nyelvhaszn{lat lehetséges módj{t. A nyelvgép az egyik út és legfőképpen: azz{ v{lik, amelyen a modern technológia ir{nyítja a nyelv mint olyan alakj{t és vil{g{t. Időközben az a benyom{s tov{bbra is fennmarad, hogy az ember a nyelvgép ura. Ám, jóllehet, igazs{g szerint a nyelvgép saj{t ir{nyít{sa al{ vonja a nyelvet és így uralja az emberi lét lényegét. (Heidegger, 1957) Aki felkészülten haszn{l egy korszerű szövegszerkesztőt, kénytelen fejet hajtani Heidegger előrel{t{sa előtt 1957-ben még kevés jele volt annak, miképp valósulhat meg a nyelvgép, illetve, hogy a sz{mítógép tölti majd be ezt a szerepet. Kész tervek használata A sz{mítógépes szövegszerkesztők sz{mos előzetes be{llít{st, úgynevezett alapértelmezést kín{lnak, melyek előre meghat{rozz{k az ír{s eredményének a külalakj{t. Az alapértelmezés sok esetben a végleges ír{skép kialakít{s{hoz is megfelelő lehet (péld{ul, a Word 2003 alapértelmezése szerint a szöveg {ltal{ban balra z{rt, 10 pontos Times New Roman betűvel íródik, a sorköz a betűmagass{g+20%). Doktori (phd) disszertáció 115

116 Szöveg a számítógépen Amikor hozz{fogunk a szöveg ír{s{hoz, a szövegszerkesztők felkín{lj{k az ír{stükröt. Ez az alapértelmezésben teljes mértékben igazodik az írógépes előzményekhez: A4-es méret, egyenletes, {ltal{ban 2 cm (1 hüvelyk) körüli margók. Ezek a be{llít{sok teh{t tapadnak a klasszikus tipogr{fi{hoz, a fejlesztők arra sz{mítottak, hogy a szövegszerkesztés eredményét a felhaszn{ló kinyomtatja. A szövegszerkesztő legfontosabb beépített kín{lata a betűkészlet. B{r a felhaszn{lónak módj{ban {ll saj{t betűkészletet elő{llítani, erre kevesen és ritk{n v{llalkoznak. Az előre beépített v{laszték meglehetősen nagy, azonban meglehetősen sok kompromisszumot tartalmaz. Ha a sz{mítógép betűkészletét egy klasszikus szedőszekrényhez hasonlítjuk, egy lényeges különbségre fel kell figyelnünk: a szövegszerkesztő felhaszn{lója nem rendelkezik a szedők tipogr{fiai tud{s{val. Ezért a betűkészletek kialakítóinak nagy a felelőssége, amellyel a gyakorlatban a fejlesztők bír{lható módon s{f{rkodtak. Jellemző péld{ul az egyik első sz{- mítógépes szöveg-előkészítő rendszer, a TEX saj{tos betűform{ja, illetve a Microsoft Times New Roman betűje, amely lassan eluralja a sz{mítógépen készült szövegeket. Ha a felhaszn{ló nem akarja m{sképp, a szövegszerkesztő kialakítja a sorstruktúr{t: margótól margóig ír (a margókat az ír{stükör hat{rozza meg), a sor végén automatikusan új sort kezd (szóhat{ron vagy elv{laszt{ssal), a sor magass{ga a haszn{lt betűfajt{tól függ és {llandó, a sorokat balra (pontosabban a nyelvnek megfelelően) igazítja, a lap alj{ra érve automatikusan új lapot kezd. A fent felsorolt be{llít{sok {ltal{ban egy alapsablon tartozékai. A szövegszerkesztők több, különböző célú sablont (levél, brosúra, szakdolgozat stb.) kín{lnak, amelyek jól kimódolt külalakokat eredményeznek, anélkül, hogy a felhaszn{lóknak a billentyűzésen túl m{s tennivalója lenne. Ezek közül a felhaszn{ló célj{nak megfelelően v{logathat, és sok segítséget tartalmazó kész terveket kaphat. B{r a gép mítosz{t, melyet Heidegger esetleg érzett és sugallt, c{folja az a körülmény, hogy a szövegszerkesztő alapbe{llít{sait is ember hozta létre, a felhaszn{ló sz{m{ra ez mégiscsak mechanikus kín{lat, amely ha nem is korl{tozza, de orient{lja a szöveg tervezésével kapcsolatos tevékenységet. Egyedi szövegtervek készítése Sablon Sablont a felhaszn{ló maga is készíthet. A sablonban {ltal{ban 33 a következő szövegtulajdons{gokat lehet megadni: a szövegben alkalmazható stílusokat (l{sd lentebb); bizonyos, előre elkészített rutinszövegeket; a szöveg jellegzetességeinek megfelelő eszközv{lasztékot; a szöveg szerkesztése sor{n alkalmazható kis programokat (makrók). A sablonok a sz{mítógépen szokv{nyos módon t{rolható f{jlok. 33 A felsoroltak a Microsoft Word 2003 szövegszerkesztő jellemzői. Nem szabv{nyos, de jellemző megold{s. 116 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

117 Írás a számítógép billentyűzetén Stílus A szövegtervezés m{sik típusmegold{sok alkalmaz{s{t lehetővé tevő eszköze a stílus. Ezzel előre megtervezett bekezdésform{kat, illetve karakterform{kat lehet egybefoglalni és név alapj{n aktiviz{lni. A bekezdésstílusok a következő szövegjellemzők előretervezésére alkalmasak: betűform{k, bekezdésv{ltozatok, tabul{torok, szegélyek és színnel, mint{zattal történő kiemelés, a bekezdés nyelvi be{llít{sa, a bekezdés keretezés, jelölt és sz{mozott bekezdések létrehoz{sa. Az úgynevezett karakterstílusok a fentiek közül csak a betűform{k és a nyelv megad{s{ra alkalmasak. A stílusok nem ön{lló f{jlok, hanem a sablonok és a dokumentumok részei. A szöveg létrehozása a számítógépen A szöveg {ltal{ban az ír{s révén jön létre. A sz{mítógépes szöveg létrehoz{s{nak amenynyiben egy adott sz{mítógép funkcion{lis szempontjait vesszük figyelembe, azaz a célunk, hogy azzal a szöveggel egy adott sz{mítógépen műveleteket végezzünk, illetve elt{roljuk h{rom alapvető módja van: a begépelés meglevő (nyomtatott) szöveg beolvas{sa meglevő sz{mítógépes szöveg {ttöltése. Az első két módszerrel digit{lis szöveget hozunk létre, a harmadik módszer valój{ban nem jelenti új sz{mítógépes szöveg létrehoz{s{t, hanem annak a feldolgoz{shoz haszn{lt sz{mítógépen való rendelkezésre bocs{t{s{t. Hagyom{nyos értelemben csak az első módszer tekinthető ír{snak, azonban, ha az ír{- son a szöveg létrehoz{s{t értjük, akkor egy adott feldolgozóhely szempontj{ból a m{sik kettő is az. Írás a billentyűzeten Ír{s és nyelv Az írógépen való és a sz{mítógépes ír{s alapvető különbségét a nyelvfüggetlenség, illetve a karakterkészlet elvi végtelensége jelenti. Aki egyetlen nyelven ír, természetesen az adott nyelvhez kialakított billentyűzetkioszt{ssal ugyanolyan körülményeket alakíthat ki mag{- nak, mint amilyeneket az írógép kín{l. A nyelvv{lt{s lehetősége m{r a gömbfejes és a margarétakerekes írógépnél is megvolt, ahol a gömbfej, illetve a betűkerék cseréjével karakterkészletet lehetett v{ltani. Ebben az esetben az írómű nem egyezett meg egyértelműen a bil- Doktori (phd) disszertáció 117

118 Szöveg a számítógépen lentyűzettel, ami a sz{mítógépen is problém{t jelent: az egyes nyelvek karakterkészletei között még a latin betűs nyelvek esetében is vannak eltérések, de ezek különösen nagyok az eltérő ír{srendszerű nyelvek esetében. Ilyenkor elvileg megfeleltetési t{bl{zatokat haszn{ltak, sapk{kat húztak a billentyűkre a megfelelő betűkkel, illetve valamiképpen a billentyűn levő betű mellé írt{k az alternatív{t. A beviteli nyelv megad{s{t a különféle sz{mítógépes rendszerek {ltal{ban hasonló módon teszik lehetővé. Az {ltalam haszn{lt rendszer 34 az egyéb területfüggő szolg{ltat{sok sor{ban ad lehetőséget a Szövegbeviteli nyelvek és módszerek nevű funkcióval 35. Mint az al{bbi {br{n l{tható, azon a gépen, amelyen a jelen szöveg készült, 6 nyelv van be{llítva, ezek közül a magyar az alapértelmezett. Az {br{n l{tható beviteli nyelvek között 4 latin betűs, ezen belül a magyar nyelvnek kétféle be{llít{sa van, mind a QWERTY, mind a QWERTZ l{sd a 119. oldalon alkalmazható. A két be{llít{s között van néh{ny eltérés, melyek közül a leglényegesebbek, hogy a magyar 101-ben a legalsó soron van a Z, és a m{sodik soron középen az Y, emellett két hosszú í is van, viszont az írógép-billentyűzeten nincs ábra: A beviteli billentyűzet kiválasztása E nyelvek {bécéinek ismeretében meg{llapíthatjuk, hogy mindre szükség lehet, ha nyelvhelyes szövegeket akarunk írni. Az angol ugyan lényegében b{rmelyik m{sik latin betűs kioszt{ssal gépelhető, azonban ez csak magukra a betűkre vonatkozik, viszont, mivel az angol nyelvben van a legkevesebb betű, az angol be{llít{sban van lehetőség a legtöbb egyéb jel ír{s{ra. A többi latin betűs nyelv mind rendelkezik speci{lis betűvel, mint pl. a francia (a magyarhoz képest) az è, ç, ; a spanyolban a ñ és a ç. Emellett az ír{sjelek és különleges karakterek készlete is különböző: péld{ul a magyar billentyűzeten alapbe{llít{sban nem lehet (ismétlő) jelet, vagy gépelni. Az al{bbi t{bl{zaton bemutatunk néh{ny latin betűs billentyűzetkioszt{st. Megjegyzés. A t{bl{zatban csak a magyar nyelvhez adtunk meg többféle billentyűzetkioszt{st, ilyen pedig a többi nyelven is létezik (a Microsoft Windows XP magyar nyelvű v{ltozat{ban 88-féle billentyűzetkioszt{s {llítható be). A t{bl{zat oszlopaiban a bal oldali karakter az alapbe{llít{s szerinti, a jobb oldali a v{ltóval (Shift) kombin{lt billentyűzéssel hozható létre. A karakterkészletek bizonyos l{tszólagos hi{nyai speci{lis billentyűzetkombin{ciók- 34 Microsoft Windows A hivatkozott rendszerben a funkció elérése: Vezérlőpult/Területi be{llít{sok/nyelvek 118 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

119 Írás a számítógép billentyűzetén kal pótolhatók, (péld{ul, a magyar nagykötőjel a Ctrl+mínuszjel kombin{cióval). A francia és a spanyol kioszt{s repülőékezeteket is alkalmaz. A billentyűzet esetenként helyzetérzékelő, péld{ul a magyarban vagy az oroszban a kétféle idézőjel ugyanazzal a billentyűvel írható, minek sor{n a rendszer érzékeli, hogy nyitó vagy z{ró helyzetben van a jel ( alma «яблоко» - mindkét péld{ban, mind a 4 esetben a Shift+2 billentyű írja az idézőjelet). magyar QWERTZ magyar QWERTY angol francia spanyol Dvořak USA kétkezes 0 í Í ` ~ ² º ª ` ~ 1 1 1! & 1 1 1! 2 2 é # «3 3 3 # 4! 4! 4 $ 4 4 $ 4 $ 5 % 5 % 5 % ( 5 5 % 5 % 6 / 6 / 6 ^ & 6 ^ 7 = 7 = 7 & è 7 7 / 7 & 8 ( 8 ( 8 * _ 8 8 ( 8 * 9 ) 9 ) 9 ( ç 9 9 ) 9 ( ö ö 0 ) à 0 0 = 0 ) ü ü - _ ) [ { ó ó = + = + ] } q q q a q w w w z w, < e e e e e. > r r r r r p t t t t t y z y y y y f u u u u u g i i i i i c o o o o o r p p p p p l ő ő [ { ` ^ /? ú ú ] } $ µ + * =+ a a a q a a s s s s s o d d d d d e f f f f f u g g g g g i Doktori (phd) disszertáció 119

120 Szöveg a számítógépen magyar QWERTZ magyar QWERTY angol francia spanyol Dvořak USA kétkezes h h h h h d j j j j j h k k k k k t l l l l l n é é ; : m ñ Ñ s á á ; ù % -_ ű ű \ * µ ç Ç \ í í \ < > < > \ y z y w z ;: x x x x x q c c c c c j v v v v v k b b b b b x n n n n n b m m m,? m m,?,?, < ;., ; w. :. :. > : /. : v - _ - _ /?! - _ z Az egyes nyelvkioszt{sok között nemcsak az a különbség, hogy eltérő jelkészletet tartalmaznak, hanem az azonos jelek elhelyezése is v{ltozik. (Ezzel kapcsolatban l{sd a Szövegrögzítés az írógép billentyűzetén című segédtanulm{nyt a 184. oldalon). Amikor valaki írógépen ír, a teljes folyamat a szeme l{tt{ra megy végbe. L{tszatra ugyanez a helyzet a sz{mítógépen is, mutatis mutandis a képernyőn l{tva a beírt szöveget. Csakhogy, míg az írógép haszn{latakor ez a művelet terméke, a sz{mítógépen csak melléktermék, melyet a sz{mítógépes szakma echo-nak nevez (a kor{bbi oper{ciós rendszereknek volt egy ECHO ON, ECHO OFF parancsp{rja, amelyekkel engedélyezni lehetett, illetve le lehetett tiltani, hogy a begépelt szöveg a képernyőn megjelenjen). Begépelés és tördelés Az billentyűzeten való ír{s (amelyet lassan avuló szóval gépelésnek neveznek), a következőkkel jellemezhetők: a) Ment{lis előkészítés Az írógépen-sz{mítógépen való ír{s folyamata mint l{ttuk betűbillentyűk sorozatos megnyom{sa (billentyűzés), illetve egyéb kezelőszervek működtetése. A betűbillentyűk, illetve az egyéb kezelőszervek aspektus{ban meg kell különböztetnünk a szószintű és a szövegszintű ír{st: 120 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

121 Írás a számítógép billentyűzetén a szószintű ír{st billentyűzéssel végezzük, a szövegszintű ír{sműveletek az egyéb kezelőszervek haszn{lat{val (sorhúz{s, vízszintes tagol{s, függőleges tagol{s, lapv{lt{s) hajtható végre. A szószintű ír{s alapja a betűzés (spelling). A leírandó szöveget betűkre kell bontani, azaz az író embernek rendelkeznie kell a grafém{k szerinti szegment{l{s képességével. Ez több, mint a hangzó nyelv foném{inak leképezése: részben tükrözni kell annak bizonyos hangsúlyait, hangzó metakommunik{ciój{t (gondolatjelek, idézőjel stb.), részben pedig meg kell valósítani az elemi szövegtagol{st, azaz a szóír{st. A metakommunik{ció ír{sos tükrözése a kézír{sban is haszn{latos jelek haszn{lat{val történik bizonyos leegyszerűsítésekkel. A szavankénti tagol{sra a modern kézír{sban a szóköz szolg{l, ez nullatevékenység, azaz a folyamatos vonal megszakít{sa. A gépír{s sor{n ehhez a közbillentyűt kell megnyomni, teh{t a betűk és egyéb jelek ír{s{val azonos tevékenységet kell végezni. (Ez természetesen minden olyan esetre vonatkozik, ahol szóközt kell haszn{lni pl. gondolatjel ír{sakor is.) A szövegszintű ír{s megvalósít{sa előzetes tervelképzelést igényel: hol kezdődik új bekezdés, esetleg annak van-e külön jelölése (sz{mozott, jelölt bekezdés). Ennek sor{n kell megtervezni az írógép {ltal rendelkezésre bocs{tott metakommunik{ciós eszközkészlet haszn{lat{t. Az írógépen/sz{mítógépen való ír{snak h{rom alapvető technik{ja van: m{sol{s dikt{l{sra való ír{s gépbe fogalmaz{s. A ment{lis tervezés ezeknek megfelelően eltérően valósul meg. A m{sol{s sor{n a m{solandó szöveg képviseli a tervet. A dikt{l{skor a gépelőnek nincs saj{t stratégi{ja, a dikt{ló a tagol{st, a kiemelést stb. szintén előírja. Az egyéni stratégia a gépbe fogalmaz{s esetén a legmark{nsabb. b) Egy betű beír{sa A betűkre bont{st követően a gépelő eleinte megkeresi a megfelelő billentyűt, m{sképp fogalmazva, a rendelkezésre {lló betűmint{ból kiv{lasztja a szövegszegmensnek megfelelőt. Ez a keresés azonban előbb-utóbb automatiz{lódik, különösen akkor, ha valaki megtanulja a tíz ujjas gépelést. Ettől kezdve m{r nem kell keresnie a betűt, hanem a betanult automatizmus alapj{n olyanform{n alakul az ujjak mozg{sa, mint a beszéd sor{n a beszédszerveké. A gépír{s az elsaj{tít{s fok{tól függően h{romféle ment{lis tevékenységet jelent: a pötyögés, azaz amikor a gépelő minden egyes betűt külön megkeres, és megtal{lva leüt, ink{bb olvas{snak tekinthető, mint ír{snak. A szöveg ebben az esetben teljesen szétesik betűkre. Ez az ír{smód jellemző akkor, amikor valaki idegen nyelven gépel (kellő gyakorlat nélkül). A gépelő a billentyűn megkeresi a megfelelő betűt, leüti, majd azonnal ellenőrzi a papíron, hogy mi jelent meg. Következésképpen sem az ír{s, sem a kontroll nem szövegszintű; Doktori (phd) disszertáció 121

122 Szöveg a számítógépen két- vagy több ujjas nem vak gépelés esetén az ír{s többé-kevésbé mechaniz{lódott, azonban az ellenőrzés és visszacsatol{s nem p{rhuzamos a gépelő a billentyűzetet nézi, és csak később, nagyobb adagokban ellenőrzi az eredményt. Megjegyzendő, hogy ez az ír{smód vil{gszerte meglehetősen elterjedt, ezért a szövegszerkesztőkbe olyan szolg{ltat{sokat építenek be, amelyek éppen arra szolg{lnak, hogy a keletkező szöveg bizonyos hib{it automatikusan javíts{k (pl. mondatkezdő betűk nagybetűvé alakít{sa, német és magyar billentyűrendszerekben az y-z csere); a teljesen vak ír{s technológiailag analógnak tekinthető a kézír{ssal, abban a tekintetben, hogy a visszacsatol{s gyakorlatilag szinkronban van az ír{ssal. A visszacsatol{s, azaz a kontroll folyamatos, illetve jellemző az is, hogy a gépelő nem érzékeli a hib{t, azt utólag javítja; A gépelő az adott betű beír{s{nak megvalósul{s{t többféleképpen érzékeli. Az írógépen hallja, hogy a kalap{cs r{üt a papírra. A sz{mítógépes billentyűzetet sz{ndékosan kopogósra tervezik. Az írógépen ugyancsak m{r füllel érzékelhető az a nem ritka eset, amikor két billentyű egyidejű, vagy közeli leütése miatt a betűkarok összeakadnak. A sz{mítógép ebben a tekintetben m{sképp működik: itt, ha a gépelő egyszerre két billentyűt nyom le, akkor mind a két betű létrejön, és meg is jelenik a képernyőn. (Egyes szövegszerkesztők rendelkeznek olyan lehetőséggel, hogy ezeket az elütéseket, illetve egy részüket automatikusan javíts{k.) A m{sik ellenőrzés szemmel történik, a gépelő l{tja a papíron, illetve a képernyőn megjelenni a betűt. Itt v{lik azonban ketté a professzion{lis felkészültség: a hivat{sos gépíró vakon ír, ő folyamatosan nézi a papírt vagy a képernyőt, és azonnal korrig{l, ha tévedett. Ezzel szemben, a képzetlenebb gépíró a billentyűzetet nézi, így a hib{it csak később, mintegy csomagszerűen korrig{lja. Az írógépen a billentyű becsapód{si pozíciója fix, a papírt rögzítő kocsi mozog el az adott nyelvre jellemző ír{sir{nnyal ellentétesen, illetve m{s rendszerekben az írófej lép balról jobbra. Ugyanilyen a sz{mítógépes képernyő szervezése is, ahol egy jel (az ún. ) mutatja az ír{si pozíció helyét. A lépésközök adottak, az írógépek túlnyomó többségén a betű fajt{j{tól függetlenül azonosak. A sz{mítógépen a lépésköz az alkalmazott betű méretével ar{nyos (kivéve az írógépes ír{st ut{nzó, úgynevezett nemproporcion{lis betűkészleteket). A korrekciókhoz szükséges kocsimozg{s az írógépen vagy a betűköznyit léptető visszav{ltóval történik, vagy a kocsi old{s{val, minek révén a betűközbe is lehet írni. A sz{mítógépen is van visszaléptetési lehetőség, illetve a beír{s helyét jelző kurzort szabadon lehet mozgatni, azonban itt a betűközbe nehéz (nem lehet) írni, mert a sz{mítógép tov{bbtolja a szöveget. A gépíró figyeli a kocsi mozg{s{t, (ez is hallható), illetve a hat{rhelyzetbe érésére csengő figyelmezteti. A kézír{shoz hasonló technik{val lehet az elv{laszt{st alkalmazni. A sz{mítógép ettől annyiban eltér, hogy a szöveg a margókn{l automatikusan törik sorokra, ennek megfelelően 122 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

123 Írás a számítógép billentyűzetén a sor végét semmi nem jelöli. Az elv{laszt{st a szövegszerkesztők jelentős része automatikusan végzi. c) Kocsimozg{s ír{son kívül A kocsi betű ír{sa nélküli mozgat{s{nak két eszköze van, a közbillentyű és a tabul{- tor. A kettő különbsége az, hogy a közbillentyű alaprendeltetése, hogy a szóközt hozza létre. A szóköz a kézír{sban hi{ny, negatívum, a gépír{s sor{n csak félig az, mert ugyan billentyű nem csapódik a papírra, de a kocsi lép, teh{t az ír{sfunkció fele végrehajtódik. A sz{mítógép esetében a szóköz ugyanolyan karakter (pozitív jel), mint b{rmely betű. A tabul{tor, illetve a közbillentyű ismételt alkalmaz{sa m{s funkciót hajt végre, szerepük nem a szavak elv{laszt{sa, hanem a line{ris szöveg {tszervezése. d) Sor- és lapv{lt{s Ezt a gépíró hajtja végre, egy kar megtol{s{val, illetve elektromos írógépeken egy billentyű megnyom{s{val. A sz{mítógépen a sor- és a lapv{lt{s is automatikus. A szöveg útja a billentyűzetről a sz{mítógép úgynevezett operatív t{r{ba vezet, ahol több mindent lehet vele kezdeni, egyebek között a képernyőre kiíratni. A művelet legfontosabb célja azonban az, hogy a létrejött szöveget a sz{mítógép maradó t{rolóeszközön rögzítse. A billentyűzet és a képernyő együtt alkotj{k az ember és a sz{mítógép közötti érintkezési felületet (hum{n interfész). Fontos megjegyezni, hogy a képernyőn megjelenő kép nemcsak a billentyűzet segítségével befoly{solható, hanem a pozicion{ló eszközökkel is, melyek közül a legismertebb az egér. Szemben az írógéppel való ír{ssal, a szervezési feladatok jelentős részét a sz{mítógép {tveszi: miut{n a felhaszn{ló meghat{rozta a méreteket, amelyekben az ír{st szeretné l{tni a megjelenítés ut{n, a szöveget a gép töri sorokra, oldalakra. (A szövegszerkesztők többségében ennek van egy alapértelmezése, amely l{tszatra független a felhaszn{lótól: a program kifejlesztői ezt előre megadj{k). Ez alól vannak kivételek az úgynevezett egyszerű szöveg -et (plain text) elő{llító programok körében, melyek a hosszú sorok törését külön parancsra végzik el, és ezek híj{n a sorok l{tszatra kifutnak a képernyőről. Helyesír{s korrektúra ír{s közben A sz{mítógép többletszolg{ltat{sai között nevezetes helyet foglal el a helyesír{s-ellenőrzés. (Ennek elvi és technikai részleteit a Helyesír{s-ellenőrzés című segédtanulm{nyban ismertetem, a 191. oldalon.) A szöveg beír{sa közben megfelelő be{llít{s esetén a helyesír{s-ellenőrző megjelöli a hib{san írt szavakat, illetve szövegrészeket. A Word szövegszerkesztő, péld{ul, a szószintű hib{kat piros hull{mos al{húz{ssal, a szövegszintűeket zöld al{húz{ssal jelöli. A szószintű ellenőrzés mindig két szóköz közötti szövegrészen történik (a szavak elhat{rol{s{ról l{sd a 104. oldalon). Ez a vizsg{lat az elütések javít{s{ban a leghatékonyabb. A vizsg{lat a szöveg szavait hasonlítja össze egy a helyes alakokat tartalmazó szót{r bejegyzéseivel. Megjegyzendő, hogy az agglutin{ló nyelvek esetében a vizsg{latot morfológiai elemzés előzi meg, és az összehasonlít{s morfémaszinten történik. A rendszer a nemleges tal{latokra reag{l. Doktori (phd) disszertáció 123

124 Szöveg a számítógépen A nagyobb szövegegységek ellenőrzése előzetesen kidolgozott hibamint{kkal hasonlítja össze a szöveget, és akkor reag{l, ha v{rt hiba fordul elő a szövegben. A helyesír{s biztosít{s{nak sok szövegszerkesztőben alkalmazott módszere, hogy bizonyos, előre l{tható hib{k előfordul{sa esetén a rendszer kérdezés nélkül javít. Az utóbbi két módszer közös hib{ja az előre beépített javítómechanizmus potenci{lisan k{ros szubjektivit{sa. Szövegbevitel billentyűzet nélkül Ha a hagyom{nyos eszközök esetén arra volt igény, hogy a szöveg több péld{nyban létezzen, azt többször le kellett írni. ( Körmölgeté, mint m{s, a színlapot ). A tökéletes szöveg is csak többszöri leír{ssal jött létre. A megjelenítésről szóló részben (155. oldal) l{tni fogjuk, hogy a sz{mítógép sz{m{ra nem jelent nehézséget a szöveget többször megjeleníteni, v{ltozatlan vagy ak{r v{ltoztatott form{ban. Amennyiben a begépelés kiz{rólagos lenne, akkor a szövegtörténelemben cezúra keletkezne az eleve sz{mítógépre sz{nt, és a kor{bban keletkezett szövegek között. Ha a kor{bbi szövegeket is szeretnénk sz{mítógépen feldolgozni, akkor azokat újólag be kell írni a sz{mítógépbe. Ez nemcsak f{rads{gos munka, hanem komoly hibaforr{s is. A sz{mítógép eszközt{r{ban van egy eszköz, a lapolvasó (képolvasó, scanner) amelynek az a lényege, hogy a r{helyezett t{rgyakat, ezen belül képeket, szövegeket a fényvisszaverődés felhaszn{l{s{val beolvassa a sz{mítógépbe. Fontos megjegyezni, hogy a szaknyelv újabban előszeretettel nevezi ezt az eszközt képolvasó -nak, ami közelebb {ll az eszköz lényegéhez. A képolvasó fényt bocs{t az asztal{ra helyezett, vagy az érzékelői közé behúzott t{rgyra, majd érzékelve az {tengedett fény mennyiségét, annak megfelelő elektromos impulzust küld a sz{mítógépnek. A beviteli oldalt illetően ez a berendezés nem különbözik a fénym{solóktól, csak szemben azokkal, az {teresztett fényből nem alakít ki azonnal képet, hanem a sz{mítógépbe tov{bbítja az impulzusokat. A sz{mítógép ezt a képet egy apró elemekből, úgynevezett képpontokból {lló m{trix segítségével érzékeli. A képpontok mérete, és ezzel összefüggésben a m{trixot alkotó elemek sz{ma a képolvasó műszaki jellemzője. A képpontoknak nincs semmiféle szemantikai tartalma, mint egy mozaik kövei, b{rmilyen tartalmas forma kialakít{s{ra alkalmasak. A nyomtatott szöveg bevitelére a képolvasó mellett újabban digit{lis fényképezőgépet is alkalmaznak. Képszövegből szövegszöveg Képolvasóval nyomtatott szövegeket is be lehet vinni a sz{mítógép t{r{ba, és onnan b{rmikor újra elő lehet venni. Azonban ez nem valós{gos szöveg, hanem úgynevezett képszöveg, ugyanis a gép eszközeivel nem lehet nyelvileg értelmezhető egységekké alakítani, azaz morfológi{ja kiz{rólag technikai, és nem nyelvi. (Ezért lényegibb a képolvasó elnevezés.) A szövegvil{g szempontj{ból ennek is van jelentősége: a beolvasott képszövegek helyfoglal{sa a töredéke a papíralapú hordozón megjelenített alakjuknak, sokszorosíthatók és elektronikus form{ban sz{llíthatók. Mivel a képszövegek képernyőn minden tov{bbi nélkül megjeleníthe- 124 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

125 Írás a számítógép billentyűzetén tők, és ki is nyomtathatók, a könyvt{ri-iratt{ri funkció ell{t{s{ra alkalmasak. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy nem szerkeszthetők szövegként, minden v{ltoztat{si lehetőség csak a kép egészére vonatkozhat, annak tartalm{tól függetlenül (kicsinyíthető, nagyítható, le lehet belőle v{gni, optikai módszerekkel torzítható). Ahhoz, hogy a képszöveget valós{gos szövegként lehessen kezelni, a beolvas{st követően {t kell alakítani karakteres form{ban. Erre szolg{lnak az úgynevezett OCR- (Optical Character Recognition)-programok, amelyek többsége nemcsak az egyes betűk képét képes a megfelelő karakterré {talakítani, hanem a szöveg form{j{t is megtartja. Az OCR segítségével teh{t régebben készült nyomtatott (esetleg kézzel írt) szövegeket is sz{mítógépes szöveggé lehet alakítani. Ennek a bevitelnek saj{toss{ga, hogy rendkívül érzékeny a bevitt hordozó minőségére. Amennyiben a papír gyűrött, elszíneződött, a betűk körvonalai elmosódottak, a beolvasóprogram nehezen azonosítja a betűrajzolatot. Ilyenkor azonban egyrészt segítséget ad a vele alkalmazott szövegszerkesztő helyesír{s-ellenőrzője (ha van), illetve maga a program tanítható: ha valamilyen form{t nem ismer meg, és azt a felhaszn{ló azonosítja, akkor a program a későbbiekben felhaszn{lja ezt. A szövegolvasó programok képességei sor{ban szót érdemel, hogy a program többnyire nem érzékeny a betűképre, azaz megtanítható b{rmilyen betűtípus olvas{s{ra, és érzékeli és értelmezi is a különböző kiemeléseket. Ez nem egyszerű dolog, és expon{lja azt a felvetést, hogy a tipogr{fia a szöveg olyan részének tekinthető, amelyet nyelvészeti szempontból is figyelembe kell venni. Az OCR-program a képpontgeometria alapj{n valószínűsíti, hogy az adott helyen milyen betű {llhat. Tökéletes eredménnyel azonban csak jó minőségű nyomtatv{ny alapj{n tud dolgozni. Ha a nyomtatott szöveg nem tökéletes a nyomtat{s nem kellően fedett, gyenge a kontraszt, hi{nyosak a betűk, vagy zavaró jelek vannak a szövegben (pl. al{húz{- sok, belefirk{l{sok, mindenféle eredetű foltok), akkor a program nem tudja biztosan azonosítani az adott helyet. A program ezeket a helyeket megmutatja a felhaszn{lónak, és lehetőséget ad a javít{sra. Ezt követően a felhaszn{lói javít{sokat elt{rolja, és a legközelebbi szövegfelismeréskor figyelembe veszi (tanul{s). E műveletek mellett a helyesír{s-ellenőrzőt is alkalmazza. 17. ábra: Angol szöveg létrehozása automatikus fordítóval Doktori (phd) disszertáció 125

126 Szöveg a számítógépen Szöveg átvétele más számítógépes helyről A saj{t sz{mítógépünk tekintetében a szöveg létrehoz{s{nak van egy harmadik elj{r{sa is, amikor egy kor{bban m{r létezett digit{lis szöveg alapj{n hozunk létre. A nyersanyagként felhaszn{lható szöveg eredhet a saj{t gépünkről, de beolvasható külső adathordozóról (l{sd 84. oldal), illetve az internet vagy m{s kapcsolati eszköz segítségével letölthető a vil{gh{lóról vagy m{s h{lózatból. Az ilyen módon birtokba vett szöveget beépíthetjük saj{t szövegünkbe (idézet), megv{ltoztathatjuk megjelenési form{j{t (pl. {ttördelhetjük), de lefordíttathatjuk automatikus fordítók segítségével (jelen esetben a fordít{s minősége közömbös, az eredmény szöveg). 126 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

127 A számítógép mint szöveghordozó A vil{g vagyok minden, ami volt, van< József Attila A SZÖVEGEGÉSZ ÉS ELNEVEZÉSE A SZÁMÍTÓGÉPEN Ha a szöveget nem mint produkciót, hanem mint produktumot tekintjük (Vö. Tolcsvai Nagy, 107) sz{mítanunk kell arra, hogy gondot fog okozni az elhat{rol{s. Nyilv{nvaló, hogy Tolsztoj H{ború és béke című regénye szöveg. Szövegnek tekinthetjük a regény egyes részeit, fejezeteit, mi több, ak{r minden olyan részletet, szemelvényt belőle, amely valamiképp vehikulumot képezhet. Kérdés, hogy a regény különböző fordít{sai szövegként hogyan függenek össze az eredetivel, illetve a különböző nyelvű fordít{sok hogyan függenek össze egym{ssal. Ha valamilyen szempontból ezeket is egységbe foglalhatjuk, megindulunk az {ltal{nosít{s olyan útj{n, amelynek végén felismerjük, hogy minden szöveg egy magasabb szintű szövegegész 36 része, és valahol kell lenni egy tot{lis szövegegésznek. Ez az {ltal{nosít{s nem nagyon fontos, azonban a szövegek valamiféle tagol{sa és azonosít{sa elengedhetetlen. Szövegegésznek azokat a szövegeket tekinthetjük, amelyek valamely haszn{lati szinten elkülöníthetők. Péld{ul, a Война и мир és a H{ború és béke, m{rmint az orosz nyelvű és a magyar nyelvű v{ltozat az olvasó sz{m{ra természetszerűleg két külön szövegegész, ugyanakkor a filológus sz{m{ra a H{ború és béke (a magyar szöveg) Ambrozovics Dezső-féle és Németh L{szló-féle fordít{sa is külön szövegegész. A szövegegész határai és belső tagolása A H{ború és béke szövegének hat{rait és teljességét a szerző hat{rozta meg. Ez természetesen így jogos, azonban nincs mindig így. Az, hogy egy irodalmi szöveg {llandó, és teljessége szent és sérthetetlen, a könyvnyomtat{ssal alakult ki. A könyvnyomtat{s fejlődése folyam{n lez{rul az a folyamat, melyet < a mű individualiz{- lód{s{nak neveztünk. A könyvnek {llandó szövege van. < Az egyes könyvpéld{nyok, az irodalmi művek konkrét megtestesítői elvesztik individu{lis különvalós{gukat, lehull róluk az ön{llós{gnak az az utolsó maradv{nya is, melyet a leggondosabban m{solt kézirat sem tudott levetni mag{ról. < A kéziratos könyv minden péld{nya unicum, a nyomtatott műnél ellenben az egyszerre elő{llított péld{nyok összege, a kiad{s v{lik kollektív individuumm{. (Thienemann, 1933: 145) 36 Az egész terminus itt az egység antoním{ja

128 A számítógép mint szöveghordozó Következésképp a kéziratoss{g kor{ban a technikai produktum alkotta a szövegvil{got, minden kézirat ön{lló szöveg volt, ezzel szemben a könyvnyomtat{s kor{ban a szöveg elszakadt a megjelenítéstől, és szemantikai alapon szerveződött egységgé. A történelmi folyamat sor{n alakult ki a cím, mint a szöveg azonosítója. Mint Thienemanntól tudjuk, a sz{jhagyom{ny kor{ban egy{ltal{n nem volt cím, a kéziratos irodalom azonosít{s{t pedig ink{bb a befoglaló kódex neve (ami gyakran a m{soló vagy a tulajdonos), az implicit, azaz a szöveg első szavai, illetve a téma képezi. A címad{s szok{sa a könyvnyomtat{s óta alakult ki. Ez a későbbiekben egyfajta hierarchia kialakul{s{hoz vezetett, amely napjainkra lehetővé teszi, hogy egy szöveg egyes részeit a szerző sz{ndék{nak megfelelően azonosítani tudjuk. A szöveg sz{mítógépre rögzítése természetesen nem érinti a szerzőnek a szöveg tagol{- s{ra vonatkozó sz{ndék{t. A műszaki lehetőségek miatt azonban kettős struktúra alakul ki míg a szövegstruktúra megőrződik, sőt, a sz{mítógép a hiperszövegek alkalmaz{s{val lényegesen élőbbé teszi, mint ahogy ez papíron lehetséges. (A hiperszöveg-struktúr{ról és felhaszn{l{s{ról részletesebben írok A linearit{s kérdése című részben, a 39. oldalon, valamint a Hiperhivatkoz{s dokumentumok között című részben a 146. oldalon). A sz{mítógépes szöveg technikai szempontból is struktur{lódik: mint minden adat, f{jlokba, illetve a f{jlstruktúr{ba szerveződik. Ez a kezelhetőség érdekében történik így: a sz{mítógép szabv{nyos jelöléseit haszn{lva lényegesen könnyebb az elt{rolt szövegeket visszakeresni, mintha azt szöveghasonlít{si módszerrel tennénk. A m{sik lényeges szempont, hogy a sz{mítógépes szöveg kezelhetősége összefügg a méretével: bizonyos méreten felül a szöveg kezelése nagyon nehézkes, ezért a feldolgoz{s sor{n optim{lis adagokra kell osztani azt. Ezek az adagok nem szükségszerűen egyeznek meg a szöveg tartalmi tagol{- s{val, b{r napjainkra ez a feltétel a kapacit{sképességek növekedésével egyre ink{bb megvalósítható. A szöveg adagokra oszt{s{nak lényeges momentuma az adag, azaz a f{jl nevének megad{sa, ami a visszakereshetőség elengedhetetlen feltétele. A sz{mítógépen keletkező adat- {llom{nyok, (melyek egyik fajt{ja a szöveg), az adathordozókon a felhaszn{ló sz{m{ra nem érzékelhető fizikai form{ban helyezkednek el. Ugyanakkor beépülnek a sz{mítógép logikai struktúr{j{ba, melynek elemi szintjét az adott {llom{ny (pl. a szöveg{llom{ny) egyedi azonosítója képezi (f{jlnév). Az egyedi azonosít{s úgy valósítható meg, hogy az adott tétel nevét amely véletlenszerűen vagy ak{r sz{ndékosan megegyezhet m{s tételek nevével, kiegészítik fellehetőségi címével is, amely egy megadott sz{mítógép megadott helye. Azt, hogy egy adott helyre két azonos nevű {llom{ny kerüljön, a gép megakad{- lyozza. A felhaszn{lónak létrehoz{sakor meghat{rozott szab{lyok szerint el kell neveznie a szövegét. Ha nagyobb, összefüggő szövegekre gondolunk, akkor az sem lehetetlen, hogy a részek névad{sa megegyezzék a szöveg címad{s{val, ennek puszt{n annyi a korl{tja, hogy a sz{mítógépes név nem lehet hosszabb, mint 256 betű (ez elegendően sok). Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy sokkal célszerűbb a mnemonikjellegű sz{mítógépes nevek haszn{lata. 128 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

129 A SZÖVEG TÁROLÁSA EGYEDI SZÁMÍTÓGÉPEN A szöveg tárolása egyedi számítógépen A t{rol{s révén a sz{mítógép egyesíti a könyv, a könyvt{r és a levélt{r funkcióit. Emellett, az egym{shoz kapcsolt sz{mítógépek h{lózat{ban a vil{g minden részéről lényegében tetszőlegesen elérhető szövegek újfajta, tal{n az emberi tud{s struktúr{j{t is befoly{soló új intellektu{lis teret hoznak létre. Ennek részleteire a sz{llít{s fogalm{nak t{rgyal{sakor térünk vissza (130.oldal). Egyelőre maradjunk meg egyetlen sz{mítógép keretei között. A sz{mítógép a t{rol{st {ltal{ban, és így a szövegét is, kétféle technikai megold{ssal végzi. A sz{mítógépes szaknyelvet alkalmazva, van operatív t{rol{s és h{ttért{rol{s. Ennek a kettősségnek alapvetően technikai okai vannak. Az operatív t{rba azok az adatelemek kerülnek, amelyek az éppen soron következő műveletek végrehajt{s{hoz szükségesek. A sz{mítógép műveletvégző egysége (a processzor) elektronikus sebességgel működik, amely a fénysebesség közelében van. A nagy műveleti sebességnek feltétele, hogy a műveletekhez szükséges adatokat hasonló sebességgel kapja meg, és hasonló sebességgel tudjon megszabadulni tőlük. Ilyen sebességű aktív elemeket csak elektronikus {ramkörökkel lehet megvalósítani, melyeknek {llandó {ramell{t{sra van szükségük. Ennek következtében az operatív t{rol{s lényeges technikai korl{tokba ütközik, még akkor is, ha t{rolókapacit{s egyre nő. Ez a technika nem is alkalmas a könyvt{ri, iratt{ri funkciók megvalósít{s{ra, kiz{rólag a szövegekkel végzendő műveletek kiszolg{l{s{ra, így ink{bb a szöveggel végzendő műveletek problémakörébe tartozik. A h{ttért{rol{s úgynevezett permanens, vagy nem felejtő t{rolókon valósul meg, amelyek {ramell{t{s nélkül is megtartj{k a tartalmukat. A h{ttért{rolók ismertetését l{sd a 84. oldalon. A h{ttért{rolók technikai különbségei funkcion{lis szempontból közömbösek. A sz{mítógép egyfajta logikai (virtu{lis) t{rolóstruktúr{t biztosít a felhaszn{lónak, mellyel kapcsolatban nem az a fontos, hogy milyen a technikai megvalósít{s, hanem az, hogy a t{roló tartalma v{ltozik-e. A beépített t{roló lényegében {llandó, ez biztosítja annak az adattérnek a kialakul{s{t, melynek révén az internet képes a kommunik{ciót gyökeresen új alapokra helyezni. A cserélhető t{rolók viszont, éppen a cserélhetőség révén végtelen t{rolókapacit{st biztosítanak. A beépített és a cserélhető t{roló lehetőségei kapcs{n szok{s online és offline t{rol{sról, illetve elérhetőségről beszélni. Ha egy szöveg egy sz{mítógép beépített (belső) t{rolój{n van, és az a sz{mítógép be van kapcsolva, tov{bb{ kapcsolódik a h{lózatra is (azaz online), akkor elérhető minden olyan sz{mítógépről, amelyik szintén aktívan csatlakozik a h{lózathoz (hacsak nincs különleges tilt{s). Az egyetlen gépen t{rolt tartalmak hozz{férhetővé tétele érdekében különböző elj{r{sok biztosítanak belépést idegen gépekbe. Ennek alapvetően két módja haszn{latos manaps{g, a webes felület, és a f{jl{tvitel (ftp). Az előbbi mintegy közkinccsé teszi a tartalmat, és felkín{lja részint megtekintésre, részint a saj{t gépre való {tm{sol{sra. Az utóbbi, a f{jl{tvitel, ennél célzottabb, kiv{lasztott partnernek megadja a kív{nt f{jlok elérési helyét, ahonnan azokat le lehet tölteni ({ltal{ban közvetlenül megszemlélni nem). Mind a két megold{s az egyes sz{mítógépek internetes címzési rendszerét haszn{lja. Doktori (phd) disszertáció 129

130 A számítógép mint szöveghordozó A SZÖVEG SZÁLLÍTÁSA AZ INTERNETEN A szövegszállítás hagyományos módjai, a tömörítés A szöveg sz{llít{sa tiszt{n technikai kérdésnek tűnik, és igaz{ból csak napjainkban v{lik ennél többé. A független sz{mítógépek kor{ban a szövegek sz{llít{sa lyukk{rty{n, később flopilemezen történt, ami {ltal{noss{gban véve nem sokban különbözött attól, amikor a szöveget könyv vagy levél form{j{ban sz{llított{k. Napjainkban ez kiegészül a lézeres hordozókkal, amelyek annyiban jelentenek v{ltoz{st, hogy nagyobb a kapacit{suk. Az internet révén megv{ltozott a szövegsz{llít{s fizikai potenci{lja: itt a szöveg sz{llít{sa nem igényel külön hordozót, mellékleteként, vagy f{jl{tvitellel, a h{lózaton keresztül jut gépről gépre. Mindezeknek a sz{llít{si módoknak közös problém{ja a méret. Péld{ul, ennek a szövegnek a mérete a jelen {llapot{ban (e szavak leír{sakor) kb kilob{jt, ami épphogy csak elfér két hajlékonylemezen, és ben való küldése is nehézkes. Ennek a nehézségnek a megold{s{ra alakultak ki a tömörítő elj{r{sok, melyek segítségével az egyes {llom{- nyok mérete felére-harmad{ra csökkenthető. Ennek {ra viszont az, hogy a szöveg, mikor megérkezik a címzetthez, közvetlenül nem olvasható. A tömörítési módszerek a sz{mítógépes adat{br{zol{s elvi redundanci{j{t haszn{lj{k ki. Kor{bban volt szó a betűkódol{s kapcs{n a szövegelemek méretéről (106. oldal) Péld{ul, a UNICODE alkalmaz{sa esetén egy betű {br{zol{s{hoz 16<32 b{jt szükséges. A betűk jelentős része azonban sokkal kisebb méretű egységeken is {br{zolható. A tömörítés sor{n az így feleslegesnek mutatkozó (redund{ns) területeket a program elimin{lja, illetve m{s célra haszn{lja fel. A módszerhez két tevékenység tartozik, a tömörítés, melynek sor{n az adat{llom{nyt (amely az esetünkben nagyobb részt szöveg) a program olyan módon kódolja {t, hogy a redundancia felhaszn{l{s{val az effektív t{rfoglal{s lecsökkenjen. Ezt {ltal{ban az adatelemek sz{mjegyes kódjainak matematikai manipul{l{s{val érik el: péld{ul a szóközök előtti betű kódj{t olyan módon módosítj{k, (mondjuk, megszorozz{k egy adott sz{mmal), hogy az egyértelműen vissza{llítható legyen, és ezt követően a szóköz kódj{t törlik. A tömörített {llom{ny t{rolható, sz{llítható azonban nem jeleníthető meg, nem szerkeszthető stb. a kibont{s, melynek sor{n a program a tömörített {llom{nyt a tömörítéssel ellentétes módszerekkel vissza{llítja eredeti {llapot{ba, melyet azut{n a kív{nt módon meg lehet jeleníteni, szerkeszteni stb. A tömörítés alapvetően akkor hat{sos, ha az adatforma kellően redund{ns, ez a szok{sos szövegszerkesztők esetében fenn{ll. M{sik probléma, hogy a kibont{s sor{n maradéktalanul vissza{llítható-e az eredeti {llapot, vagy az a művelet sor{n eltorzul. A szövegek esetében veszteség {ltal{ban nem keletkezik. 130 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

131 A szövegszállítás korszerű módszere, a világháló A szöveg szállítása az interneten A t{rol{s klasszikus feltétele a t{rolandó egységek elnevezése, azonban a korszerű keresési módszerek ezt részben feleslegessé teszik. Keresni az úgynevezett webes felületen lehet. Ha tudjuk a keresett szöveg helyét, azaz az őt tartalmazó webhely címét (url-jét), akkor ennek megad{s{val megközelíthetjük a kív{nt {llom{nyt. Ennél azonban gyakoribb, ha tartalomra keresünk. Ma m{r az adalékok kutat{sa sor{n nem úgy j{runk el, hogy felidézzük, ki írhatott arról, amire hivatkozni szeretnénk, hanem úgy, hogy kigondoljuk a téma jellemzésére alkalmas, annak leír{s{ban v{rható kulcsszavakat, és a sz{mítógép segítségével megkeressük azokat a szövegeket, melyekben ezek a szavak előfordulhatnak. Teh{t a t{rolt szövegkomplexum egyes elemeit nemcsak azonosító nevük alapj{n érhetjük el, hanem a tartalmuk alapj{n is. Érdemes megfigyelni, hogy ez a keresési módszer a rendelkezésére {lló szövegtérben tal{lható szövegeket egyetlen egységes közegként kezeli, és képes ebben a közegben meghat{rozott szövegmint{kat megkeresni. A keresés célja azoknak az {llom{nyoknak a feltal{l{sa, amelyek a megadott szöveget tartalmazz{k. Megtal{lva a megfelelő helyet, azon túl, hogy olvas{sra megjeleníthetjük, egyrészt letölthetjük saj{t sz{mítógépünkre (hogy m{skor, h{lózattól függetlenül is megtal{ljuk), m{srészt részleteket is kim{solhatunk belőle. Az eredeti szövegeket azonban {ltal{- ban nem módosíthatjuk, nem törölhetjük, és nem írhatunk bele (ez ink{bb tilos, mint lehetetlen, a lehetőség azonban nem az {tlagfelhaszn{lóé, {ltal{ban hekkertechnik{t igényel). A szövegkeresés elméleti és gyakorlati kérdéseit Prószéky és Kis írja le részletesen (Prószéky- Kis, 1999: ). A keresésnek két célja lehet, az egyik, hogy egy szöveggel kapcsolatban v{laszt kapjunk olyan kérdésekre, hogy foglalkozik-e velük a szöveg, m{srészt, ha igen, akkor hol. A szövegkeresésnek ez a fajt{ja a szövegszerkesztés egy eleme, részletesebben ott fogunk vele foglalkozni (133. oldal). A m{sik, és ezen a helyen előtérbe kerülő keresési cél egy adott szöveges megnyilatkoz{s fellelése. A kereséshez szükség van egy eszközre, amelyet a mai terminológi{val böngészőnek (browser) nevezünk, és amelyet virtu{lis keresőgépnek tekinthetünk. A felhaszn{ló, megad a keresőgépnek egy keresőkifejezést, eredményül megkapja azoknak az {llom{- nyoknak a list{j{t, amely szövegében (és nem az {llom{ny nevében!!) a keresőkifejezés, illetve annak valamely ön{llóan értelmezhető része megtal{lható. A különböző böngészők nem feltétlenül azonos szolg{ltat{sokat nyújtanak. Péld{ul, a Google nevű ingyenes böngészővel kereshetünk egy vagy több szót, vagy kifejezést (ha a szavakat idézőjelbe tesszük), és bizonyos kombin{ciókat előtérbe helyezhetünk, illetve kiz{rhatunk. A Google szinonim{k keresésére is képes, végül mód van arra, hogy olyan szövegeket keressünk, melyben a megadott keresőszavak valamelyike szerepel. A szövegkeresésnek ezek a lehetőségei rendkívüli jelentőségűek a szövegfelhaszn{l{s szempontj{ból. A valamilyen tém{ban kutakodót nem v{rt adalékokhoz juttatja, és olyan összefüggések felt{r{s{t teszi lehetővé, mintegy véletlenszerűen, amelyekre nem sz{mít. A szövegeken alapuló tudom{nyos munka nemcsak, hogy felgyorsul, hanem rendkívüli módon kiszélesedik. A hagyom{nyos filológus tevékenységének alapja a nagy tömegű szöveg Doktori (phd) disszertáció 131

132 A számítógép mint szöveghordozó olvas{sa, és az abból történő inform{ciókivon{s. Ez rendkívüli mértékben függ a pillanatnyi kondíciótól, az előzetes műveltségtől és a nyelvtud{stól. A vil{gszöveg haszn{lata nemcsak hat{rtalans{got biztosít, hanem a m{sodlagos nyelvtechnikai eszközök (péld{ul a megértést{mogató és az elemi fordítórendszerek révén) a nyelvi korl{tokat is {ttörik. Az internetes keresés nem kis mértékben antropomorf. A böngésző úgy keres dolgokat, ahogy az ember, illetve ez a trend figyelhető meg a böngészők fejlesztési törekvései között. Az internet, mint szövegt{roló rendszer, két olyan tulajdons{ggal is rendelkezik, amelyek bizonyos fenntart{sokat gondoltatnak meg. Az egyik az internetnek az a tulajdons{ga, hogy nehéz vagy lehetetlen ellenőrizni a felkerülő anyagok tartalmi minőségét, hitelességét. Hi{nyoznak az egyes szövegeknek azok a referenci{i (kiadó, lektor, szerkesztő), amelyek a hagyom{nyos szövegmegjelenítés sor{n megvannak. Ugyanígy, az interneten megjelenő szövegek minősége is ellenőrizetlen. Az internet ebben az értelemben felülbír{lja azt a szövegkultúr{t, amelyet a Gutenberg-galaxis hozott létre, és tett norm{v{. Gondoljunk arra a közhelyre, hogy bizonyos kultur{lis közegben a nyomtat{s különös hitelességet ad a szövegnek ( igaz, mert ki van nyomtatva! ). Az interneten megjelenő szöveg h{ta mögül kilép az intézményesség. Idetartozó körülmény az is, hogy a szerzői jogok védelme az interneten megoldatlan, a m{sol{svédelem technikailag nehéz (vö. 33. oldal). T{vlatilag sz{mítani kell arra, hogy az internetes publik{ciók körében szélesebb körben elterjed az ún. szabad felhaszn{l{s (public domain) intézménye, éppenséggel az ellenőrzés és befoly{sol{s lehetetlensége miatt. A m{sik nehézség az előzővel összefüggésben a szok{sos hivatkoz{sok problém{ja. A tudom{nyos életben kialakult a hivatkoz{si rend az internet esetében nem működik. Nincsenek meg, értelmezhetetlenek vagy hi{nyosak az olyan adatok, mint a megjelenés éve, az oldalsz{m, nehéz ellenőrizni az elterjedést. A legnagyobb gond azonban az, hogy az internetes megjelenés múlékony ha megszűnik az a webhely, amely közölte, megszűnik a publik{ció is, szemben azzal, hogy ami megjelenik papíron, az könyvt{rba kerülve túléli nemcsak a szerzőjét, hanem a kiadót is. SZÖVEGFELDOLGOZÁS A SZÁMÍTÓGÉPEN Amikor a sz{mítógépen végzett szöveg-elő{llít{st vizsg{ljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a kimeneti körülményt, hogy a sz{mítógépen lehetséges nyomdai (publik{lható) minőségű szöveget kialakítani, mi több, napjainkban ez m{r {ltal{nos gyakorlat. Folyik egy többé-kevésbé lappangó vita arról, hogy a közhaszn{latú szövegszerkesztő programok alkalmasak-e elfogadható nyomdai tükör kialakít{s{ra, vagy ahhoz mindenképpen professzion{lis tördelőprogramok szükségeltetnek. Az al{bbiakban elvonatkoztatunk ettől a vit{tól, és a sz{mítógép képességeit a nyelvi igények szempontj{ból jellemezzük. A tipogr{fia {ltal nyújtott metakommunik{ciós lehetőségekkel és ezek szerepével lejjebb, a Tipogr{fia és szövegform{z{s című részben foglalkozunk, a oldalon. 132 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

133 Szövegfeldolgozás a számítógépen Szerkesztés A szövegen végzett tevékenységek közül azokat, amelyek a nyelvi értelemben teljes és befejezettnek tekinthető szöveg létrehoz{s{ra ir{nyulnak, összefoglaló névvel szerkesztésnek nevezzük. Ide olyan szempontok sorolhatók, mint a szerkezet, a teljesség, a helyesír{s és a stilisztikai minőség. Belső egységek A szöveg szerkezete, azaz az egyes szövegrészek problematik{ja az elhat{rol{s, amelynek óri{si a szerepe a szövegek sz{mítógépes kezelésében. Az elhat{rol{s problém{j{val m{s aspektusban a 74. oldalon foglalkoztunk. A sz{mítógép sz{m{ra a szöveg, mint többször említettük, homogén jelfolyam, aminek megfelelően az egyes szövegrészek elhat{rol{sa erre a célra rendelt jelek, termin{lis szimbólumok segítségével lehetséges. A termin{lis szimbólumok éppúgy bitkombin{ciók, mint a betűk vagy m{s ír{sjelek. A sz{mítógépes szövegszerkesztők, illetve szövegkezelő eszközök {ltal{nosan négy, úgymond természetes eszközt haszn{lnak a szöveg elemeinek elhat{rol{s{ra: a szóközt, a bekezdésjelet, az ír{sjeleket és a szöveg vége jelet. Ezek az eszközök azonban csak felületes szemlélés esetén tűnnek természetesnek, mivel, mint l{ttuk, anyagukat tekintve nem különböznek a szövegfolyamban haszn{lt m{s jelektől. Az írott szöveg tagol{sa is fejlődésen ment keresztül. Sok{ig, míg ki nem alakult az, hogy a hi{ny, a folyamatoss{g megszakít{sa a legerősebb jelölőelem, a tagol{sra külön ír{sjelek, a betűkhöz írt mellékjelek vagy színezés stb. szolg{ltak. Az ókori görög és latin szövegeket többnyire a folyamatos, megszakítatlan ír{s jellemezte, b{r kor{n megjelent a paragrafus jele, s egy-egy szövegtagoló jel is. < A hangosít{st szolg{ló (azaz az inton{ciós-szünetjelölő) ír{sjelezés alapjainak megteremtését a híres alexandriai könyvt{rosnak és grammatikusnak, Arisztophanész Bizantosznak tulajdonítj{k, aki Kr. e. 250 és 180 között élt. (Keszler, 1995: 6-7) A sz{mítógépes szöveg{br{zol{sban a helyzet lényegében az Arisztophanész előttinek felel meg, ahol a szünetek jelölésére speci{lis ír{sjelek szolg{ltak, nem pedig az ír{s hi{nya. A szóköz esetünkben sem úgy jelenik meg, hogy a sz{mítógép érzékel vagy érzékeltet valamiféle hi{nyt, hanem úgy, hogy a szóköznek ugyanolyan, meghat{rozott kódja van, mint b{rmelyik betűnek vagy ír{sjelnek. Adekv{t, antropomorf megold{s, hogy a megjelenítés sor{n a sz{mítógép, amikor ezt a kódot észleli, üres helyet hagy a képernyőn, illetve a papíron. Jellemző azonban, hogy kialakult a sz{mítógépes vil{gban egy egyértelmű vizu{lis jelölés is a szóköz egyértelművé tételére (teh{t annak mutat{s{ra, hogy oda sz{ndékosan került a semmi, kiz{rva a félreértéseket), ez az al{húz{s olyan módon, hogy nincs felette betű: az_al{húz{s_mutatja,_hol_van_szóköz. M{sutt, technikai okokból (péld{ul a tipogr{fiai szerkesztés érdekében) a sz{mítógép úgynevezett nemnyomtatható karakterrel, a sor közepére helyezett apró ponttal jelöli a szóközt. xi Doktori (phd) disszertáció 133

134 A számítógép mint szöveghordozó A szövegszerkesztők az írott nyelv szok{sait követve alkalmazz{k hat{rolóelemként az ír{sjeleket. (Ezt annyiban szükséges pontosítani, hogy az ír{sjelek csak akkor szolg{lnak tagolóelemként, ha szóköz is követi őket.) A sz{mítógép sz{m{ra a m{sik kitüntetett termin{lis karakter a bekezdésjel, melynek egyik elterjed form{ja a Wordben haszn{latos bekezdésjel (paragraph sign):. A szövegszerkesztőt ez alapvetően arra készteti, hogy a következő karaktert mindenképpen új sor elejére írja, azaz végre kell hajtania egy kocsivissza-sorhúz{s műveletet. A Word szövegszerkesztőben ezen kívül még saj{tos akkumul{torként is viselkedik, rögzíti mindazokat a tulajdons{gokat, amelyeket a felhaszn{ló form{z{ssal kialakított az adott bekezdésen. Végül a szövegek valóban természetes hat{ra a szöveg vége jel. Ez azonban nem immanens hat{r: péld{ul, ha valaki praktikus szempontból úgy döntött, hogy a szövegét több f{jlba helyezi el, f{jlonként alkalmaz szövegvége jelet. A felhaszn{lónak azonban lehetősége van arra a szöveg különböző részeit alkalmilag megjelölje, hogy a sz{mítógép az adott részeken hajtsa végre a sz{ndékolt műveleteket. A szöveg sz{mítógépes szegment{l{s{nak lehetőségeit több szövegszerkesztő-funkció, mint pl. a kijelölés, a szövegelemek sz{mol{sa mutatja. Kijelölés A kijelölés sz{mítógépes programok {ltal{nosan alkalmazott eszköze annak biztosít{s{ra, hogy a sz{mítógép képes legyen azonosítani azt a szövegrészt, amelyre a felhaszn{ló hatni kív{n. [ltal{ban valamilyen vizu{lis form{ban jelenik meg, többnyire akképp, hogy a h{tteret és a betűszínt a sz{mítógép az inverzére v{ltoztatja. A Word szövegszerkesztőben a következő kijelölési lehetőségek vannak: a) egy karakter, vagy tetszőleges méretű karaktercsoport kijelölése b) egy vagy több szó c) egy mondat d) valamely szövegminta e) egy vagy több szövegsor f) a teljes szöveg g) egy vagy több bekezdés A felsorolt lehetőségek közül öt összefügg a szöveg tartalm{val és funkcion{lis felépítésével, h{rom viszont technikai jellegű. (Megjegyzés. A teljes szöveg kijelölése egyszerre technikai és tartalmi, a bekezdés pedig ebben az esetben csak technikailag értelmezendő.) Szövegelemek sz{mol{sa A szövegszerkesztő az egyes szövegrészek elhat{rol{sa alapj{n képes statisztikai sz{mokat kimutatni a szövegegészről. Ennek keretében a következő egységeket különböztetjük meg: a) oldalak b) szavak c) karakterek (szóközökkel) d) karakterek (szóközök nélkül) e) sorok f) bekezdések 134 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

135 Szövegfeldolgozás a számítógépen Mozgás a szövegben, mérföldkövek A sz{mítógép képernyőjén megjelenő szöveg saj{toss{gairól a megjelenítésről szóló részben írunk részletesen (155. oldal). Amikor sz{mítógépről olvassuk a szöveget, dinamikus rendszerrel tal{lkozunk, amely mintegy helyettünk lapoz. A sz{mítógépen a szöveget nem kell feltétlenül line{risan olvasni. A program sz{mos lehetőséget biztosít a sz{munkra, hogy a linearit{stól eltérjünk: Keresés [ltal{ban minden szövegszerkesztő, illetve adatfeldolgozó program tartalmazza ezt a funkciót. A felhaszn{ló megad egy (karakterekből {lló) mint{t, a program pedig megkeresi a szövegben az ezzel egyező kódrészleteket. Ennek sor{n vagy szavakat keres a gép (a szó a sz{mítógépen az, ami két szóköz között van), vagy pontosan egyező mint{kat. A minta lehet kevesebb egy szón{l (azaz nem tartalmaz szóközt), és lehet szóközöket is tartalmazó szekvencia. Ez utóbbit mint{zatnak nevezhetjük. A szón{l kisebb minta keresése esetén b{rmilyen szórészletet megkereshetünk (természetesen a jelentéstől függetlenül), de kiköthetjük, hogy az adott mint{t csak akkor keresse a gép, ha az teljes szó. A mint{zatok keresése esetén péld{ul, olyan kiegészítő lehetőségünk van, hogy a program figyelembe vegye a betű{ll{st (l{sd 187. oldal). Ezt különben nem teszi, mert a gép nem tudja, hogy adott helyen miért van kisbetű vagy nagybetű, és így nem tudja eldönteni, hogy a két mint{zat szemantikailag azonos-e vagy különböző. A szövegben való keresés sor{n a különböző programok szolg{ltat{sai révén olyan lehetőségek vannak, amelyek tulajdonképpen megtestesítik a szövegekkel foglalkozók {lmait. Mint említettük, a keresés sor{n csak pontos mint{kat lehet megtal{lni. A Word szövegszerkesztő, péld{ul, az al{bbi szolg{ltat{sokkal lehetővé teszi a formailag hasonló szövegek megtal{l{s{t: a) Helyettesítőkarakterek haszn{lata. b) Szórészek szerinti keresés. c) Megadott karaktersort, vagy alternatív{kat tartalmazó karaktersorozatok keresése. Szövegrészek mozgat{sa alternatív szövegbeillesztési megold{sok A sz{mítógépes szövegkezelő rendszerekben kialakult egy kv{ziszabv{nyos (azaz lényegében gy{rtófüggetlen) technológiai megold{s, amelynek v{gólap (clipboard) a neve. A v{gólap egy kitüntetett t{rterület, amelyre egy kijelölt szövegrészt vagy m{s elemet lehet elhelyezni, és azt onnan többféle alkalmaz{sban elővenni. Ezzel a módszerrel, péld{ul, felcserélhetők a szerkesztéskor a szöveg különböző részei, megv{ltoztatható a szórend, a bekezdések sorrendje. Aki dolgozott hagyom{nyos szerkesztőségben, illetve szerkesztőségi rendben, az tudja, hogy az ilyen v{ltoztat{sok mennyire nehézkesek, és minden esetben a szöveg jelentős részének újrarögzítését igényelték. Mivel a beillesztés nemcsak azonos szövegbe lehetséges, ezzel új lehetőség t{madt az idézésre. Amennyiben mind az idézni kív{nó szöveg, mint az idézendő elektronikus form{ban van, a v{gólapra vitellel és a m{sik helyre való beillesztéssel pontos, illetve az eredetihez teljesen hű idézési lehetőséget nyerünk (olyannyira, hogy rendkívüli mértékben megnőtt a pl{giumveszély is). Doktori (phd) disszertáció 135

136 A számítógép mint szöveghordozó A szövegmint{k keresése egy tov{bbi lehetőséggel p{rosul a minta megtal{l{sa ut{n egy ugyancsak előre megadott mint{zatra lehet lecserélni azt. Ez történhet egyenkénti megfeleltetéssel, és az adott szövegtér valamennyi elemével, v{logat{s nélkül. (Szükséges megjegyezni, hogy az előzőekben jelzett szövegterek nem egységesek ebben a tekintetben, ugyanis az olvasható szövegterek sz{ma messze nagyobb, mint az írhatóké. Péld{ul, a felhaszn{ló a saj{t dokumentum{t, illetve az {ltala elérhető dokumentumokat írhatja, de az internetet többnyire csak olvashatja.) A cserélés sor{n meglevő szövegeket módosíthatunk, illetve törölhetünk. (A szöveg törlése igencsak fontos eleme a szöveggel végezhető funkcióknak). Az {ltal{nosan haszn{lt sz{mítógépes rendszerekben azonban ezek a műveletek nem intelligensek. A sz{mítógépnek nincsen semmi köze a mint{hoz sem annak jelentése, sem nyelvtani szerepei tekintetében. Ezen a korl{ton részben túl lehet lépni: s b{r a jelentés sz{mítógépesítése egyelőre nem valószínű, a nyelvtani szerepek megközelíthetők a sz{mítógép sz{m{ra. Ez a funkció jelentős könnyebbség a szöveget szerkesztő ember sz{m{ra, azonban a keresett/megtal{lt szövegelemek a mondatban automatikusan nem szervesülnek, azok szerves beillesztését a felhaszn{lónak kell elvégezni. Ez jellegzetes magyar nyelvi probléma: főképp azokat a szavakat érinti, amelyek töve a ragoz{s sor{n megv{ltozik, megnyúlik, illetve m{s esetekben megrövidül (kutya kuty{t, víz vizet), illetve a hangrendi illeszkedés közismert szab{lya alapj{n a lecserélt szó toldaléka nem egyezik meg az eredetivel. Az utóbbi időben megjelennek olyan szövegtechnológi{k is, amelyek haszn{lata esetén a sz{mítógép gondoskodik a beillesztett szövegek szervesítéséről. Péld{ul, az angol nyelvű szövegszerkesztők képesek bizonyos szófajok felismerésére és konvert{l{s{ra, magyar szakemberek pedig olyan eszközt fejlesztettek ki, amelyik a szövegkeresés folyamat{ban képes morfológiai elemzést végezni, a ragozott alakokat visszavezetni a szót{ri tőre, majd a csere kapcs{n azonos {talakít{st végezni a csereszón. Figyeljük meg az {br{n végrehajtott cserét. A program a funkció hívószó alapj{n megtal{lta a funkciójú szövegszót, majd az előzetes megad{s alapj{n felaj{nlotta, hogy a lényegében azonos, azonban nyelvi tekintetben meglehetősen eltérő szerepű szóra cseréli. Ez a megold{s képes a morfológi{n is túllépni, ugyanis nemcsak a hangrendi illeszkedés biztosít{s{ra képes, hanem a névelő illesztését is megoldja. 18. ábra: Tőváltoztató keresőprogram 136 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

137 Szövegfeldolgozás a számítógépen A szövegszerkesztők szövegcsere funkciói, az előre megalkotott szövegpatronok beillesztésének lehetősége, de még ink{bb az automatikus fordítóprogramok, amelyek szót{r és grammatika segítségével alkotnak szöveget egy m{s nyelvű minta alapj{n, péld{k lehetnek arra, hogy a sz{mítógépen is keletkezik szöveg, de bel{tható, hogy a sz{mítógép ezekben az esetekben sem ön{lló szövegalkotó. Ez a kérdés a kibernetika klasszikus alapproblém{ja, amelyet a híres Turing-próba vet fel: képzeljük el, hogy egy személynek azt kell eldöntenie, hogy írott form{ban két t{rsalgó partnere közül melyik a férfi s melyik a nő. Képzeljük el tov{bb{, hogy az egyik gép, a m{sik ember, s azt kell eldönteni, melyik a gép. A szigorú Turing próba következő lenne. Ha egy emberi döntnök nem tudja megkülönböztetni, hogy melyik p{rbeszéd sz{rmazik a géptől, és melyik sz{rmazik az embertől, akkor joggal mondhatjuk, hogy "a gép gondolkodik". (Pléh, 2002) A Turing-próba képvisel egy olyan fejlesztési igényt amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztése terén idealiz{ltak. Reboul-Moeschler kudarcnak, lemarad{snak minősíti, hogy a Turingpróba napjainkra nem (sem) teljesült. Ezzel szemben az idézett szerzőknek akkor van igazuk, amikor ezt írj{k: <ami nehéz az embernek, az könnyű a sz{mítógépnek, és ami könnyű az embernek, az nehéz a sz{mítógépnek. (Reboul-Moeschler, 2000: 17). Ezt a felvetett problémakörben olyan péld{val vil{gíthatjuk meg, hogy az intelligens szövegcsere megold{sa nehéz, szinte lehetetlen. Péld{ul, a szakszövegek fordít{s{nak sz{mítógépes t{mogat{sa sor{n egy előzetes lista alapj{n ki tudjuk jelölni azokat a szavakat, amelyek feltételezhetően terminusok, azonban ennek biztos eldöntéséhez olyan kontextu{- lis, szövegkörnyezeti vizsg{latok, elemzések szükségesek, amelyek ma még meghaladj{k a sz{mítógép képességeit, ezért ezt a döntést embernek kell elvégeznie. M{sik oldalról, egy olyan jellegű javít{s, amikor egy szövegben gyakran előforduló nevet egy m{sikra kell v{ltoztatni, emberi munk{val rendkívül nehéz, tal{n lehetetlen, ugyanakkor a sz{mítógép ezt biztosan és kis energi{val végrehajtja. (A Turing-prób{ról l{sd még a 83. oldalt). Tipográfia és szöveg A tipografikus szöveg nyelvisége az írott szöveg metakommunikációja Túllépve a nyelvtankönyvek de tulajdonképpen a nyelvészet {ltal{nos felfog{s{n, a szöveget nem puszt{n a nyelvi elemek absztrakciójaként értelmezzük, hanem bevonjuk a vizu{lis megjelenítés jelenségeit is, azaz a szöveg szerves részének tekintjük a (szok{sosn{l t{gabb körben értelmezett) szupraszegment{lis elemeket is. Ann{l is ink{bb, mert a szöveget a sz{mítógépen létrehozó ember ezeket ugyanolyan módszerekkel kezeli, mint a szegment{lis elemeket, és a sz{mítógépes (bin{ris) szöveg szintjén e két réteg {br{zol{sa anyagi értelemben is azonos. Ezek a jelenségek a szöveg-elő{llít{s sor{n sz{ndékoltan alkalmazott metakommunik{ciós effektusok, melyeknek gyakran legal{bb akkora a szerepük a kommunik{cióban, mint a közvetlen nyelvi funkciójú elemeknek. Doktori (phd) disszertáció 137

138 A számítógép mint szöveghordozó A hangzó beszéd metakommunik{ciós kiegészítése lényegében ösztönös, annak természetes része. A beszélő képes kihaszn{lni azt, hogy a hallgatóval azonos térben van: ugyanazt l{tj{k, egyéb érzéki érzeteik is azonosak. Ezért lehet a beszédhelyzetben éppen a szó hi- {ny{val érzelmeket, indulatokat kifejezni. M{s esetekben a metakommunik{ció alkalmaz{- sa lehet merőben gyakorlati megold{s. Toldi Miklós, amikor nem mondja Laczfinak, merre van Buda, hanem csak mutatja a nagy rúddal, gesztus{val olyan dolgokat fejez ki, amelyeket az adott helyzetben nem is lehet elmondani (mire belekezdene, csak a porfelhő maradna a lovagokból). Mindezek a lehetőségek az ír{sból hi{nyoznak. Thienemann így fogalmazza meg ezt: Az ír{s hasonlíthatatlanul szegényebb kifejezőeszköz, mint az élőszó, és soha nem tudja megrögzíteni a nyelvi kifejezés szubjektív {rnyalatait és imponder{bili{it, melyek a hangsúlyban és hanghordoz{sban, a hang intenzit{s{ban, melódi{j{ban, a beszéd ritmus{ban, tempój{ban, pauz{iban, a beszélő ember egész fizikai magatart{s{ban megnyilv{nulnak. (Thienemann, 1933: 70, 71) Ez a körmondat tömören megfogalmazza az ír{s metakommunik{ciój{nak hi{nyait a beszédhez képest: az írónak mindezt direkt kommunik{cióval, szavakkal kell pótolnia. Gondoljunk arra, hogy Shakespeare dramaturgi{ja figyelembe vette, hogy a helyszínt a díszletek épp csak jelzik, ezért a szövegből rendszerint valamiképp kiderül, hol is vannak a szereplők. Az olyan szính{zban, ahol naturalista díszletek vannak, a darab szövegének teljesen felesleges a l{tv{nnyal foglalkozni. Nem kell azonban mindent szavakkal megfogalmaznunk, amit a beszédben a metakommunik{ciós eszközök közvetítenek. Pótolhatjuk ezeket az ír{s saj{tos eszközeivel: a stílussal, illetve az ír{skép modul{l{s{val. Ez azonban kevés, kevesebb, mint ami a beszélőnek a rendelkezésére {ll, és kevésbé egyértelmű: a stílus finoms{gaira nem mindenki egyform{n érzékeny, az ír{sban alkalmazott vizu{lis motívumoknak pedig nincsen egyértelmű konvenciója. Az ellenkező ir{nynak is megvannak a maga saj{toss{gai. Fehér Erzsébet (Fehér, 1993: 86-95) Sausseure-t tov{bbgondoló meg{llapít{sa alapvetően azokkal a elsősorban a beszédműben nélkülözhetetlen nyelvi elemekkel igazolható, amelyek egyes péld{it Zolnay nyom{n idézi: megkérdőjelez, pontot tesz a végére, kiemel, al{húz stb. Ezek a péld{k egyértelműen bizonyítj{k, hogy a m{sodlagos kommunik{ciós elemek megfelelése a beszédmű és az ír{smű között nem szükségszerű. Bakos József az ír{sjelek stilisztik{j{ról írva (Bakos, 1978) sorra veszi a hangosítható ír{sjeleket, s ezzel elsődlegesen bizonyítja, hogy vannak ilyenek. Tételesen foglalkozik a ponttal, a vesszővel, a pontosvesszővel és a kettősponttal, a h{rom ponttal, a gondolatjellel, a z{rójellel, az idézőjellel, a kérdőjellel és a felki{ltójellel. Fónagy Iv{n a fentieken túl felsorolja még a bekezdés-t, a dőlt szedést, a ritkít{s-t és a nagy kezdőbetű-t (Fónagy, 1977: ). Ez utóbbiak akusztikus megjelenítését nehéz feltételezni, ugyanakkor a Bakos felsorol{s{ban is fent kell tartani az esetlegesség gyanúj{t. Az ír{sos kommunik{cióban a metakommunik{ció kettév{lt: eltérő lehetőségei voltak a mag{nír{snak és a publik{l{sra sz{mít ír{snak, legyen az ak{r kézzel írt kódex, vagy nyomtatott könyv. A sz{mítógép révén ez a két kommunik{ciós részleg egyesül, a mag{n- 138 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

139 Szövegfeldolgozás a számítógépen író is rendelkezik azokkal az eszközökkel, mint a hivat{sos publik{tor. Gondoljunk csak arra, hogy a kódexíró miképp haszn{lta kifejezési eszközül a színeket, illetve, hogy a könyvnyomtat{sban volt igaz{n lehetőség azoknak a metakommunik{ciós megold{soknak kiegészítve még egy sor nem említettel az alkalmaz{s{ra, melyeket Fónagy Iv{ntól idéztünk fentebb. A szövegszerkesztők metakommunik{ciós lehetőségei az ír{s ilyen eszközeivel együtt értelmezhetők. A történeti szempontoktól eltekintve a különböző ír{sform{k metakommunik{ciós lehetőségei jól elhat{rolhatók. A kézír{s kevés ilyen lehetőséget ad. Mivel az emberek jelentős részének nem igaz{n egyenletes az ír{sa, nehéz b{rmit is kiemelni, kiugratni a szövegből. [ltal{nosan tal{n csak az al{húz{s haszn{lható, rendezettebb ír{sú egyének esetében a nyomtatott betűk haszn{lata, illetve nagybetűs (kisbetűs) ír{s, mely utóbbinak a motiv{ciós tartalma is közismert (gondoljunk Nemecsekre). Ink{bb elvi, vagy ünnepi, kivételes lehetőség a színes ír{s, melynek motívumait ismerteti (vagy ink{bb sugallja). Haszn{lhatunk még kiemelőceruz{t, színes al{húz{st, keretezést. Ez a kérdés azonban egyre kevésbé jelentős, ahogyan a kézír{s kiszorul a gyakorlatból. Az írógép is nagy jelentőségű tal{lm{ny volt, elsősorban a bürokr{cia sz{m{ra. A hivatalos szövegekben viszonylag kevéssé van szükség m{sodlagos motiv{cióra, hiszen az ilyen szövegtől elv{rható, hogy b{rmely megjelenésében azonos legyen az értelme, és egyébként is, az ilyen szöveg önmag{ban kevéssé motiv{lt. Az írógép ennek ellenére rendelkezett kiemelőeszközökkel: módot adott a szöveg al{húz{s{ra, ritkít{s{ra, a csupa nagybetűs ír{sra, és ismeretesek voltak olyan írógépek, amelyek a fekete mellett piros színnel is tudtak írni. Szükséges azonban megjegyezni, hogy az írógépet a nyelvészek és a nyomd{szok egyar{nt sokat k{rhoztatt{k, előbbiek a betűkészlet hi{nyoss{ga és az elütések veszélye miatt, utóbbiak pedig az ír{sképet rong{ló kiemelési form{kért. A korai sz{mítógép (melynek csak karakteres megjelenítői lehetőségei voltak) metakommunik{ciós lehetőségei szűkebbek voltak még az írógépénél is. A metakommunik{ciós eszközt{r lényegében a betűv{lt{sra, a ritkít{sra, a behúz{sra és az üres sor húz{s{ra korl{tozódott. Bódi Zolt{n írja: < a metanyelv megszűnik, a mimika hi{ny{ban m{s eszközökkel kell kifejeznünk mondandónk érzelmi részét: ennek a kifejezésére szolg{lnak az emotikonok, smiley-k, magyarul mosolyszimbólumok<(bódi, 2004: 45). M{sutt a csupa nagybetűs ír{s saj{tos metakommunik{ciós szerepére utal ugyancsak ő: Az élőbeszéd érzelemnyilv{nít{si lehetőségeinek pótl{s{ra alakult ki a csevegés sor{n két jelölési mód, a kiab{l{s jelölésére a csupa nagybetűs szavak, kifejezések haszn{lata, illetve a mosolyszimbólum, a smiley<(i.m. 52). A nyomdatechnika fejlődése több kiemelési form{t hozott létre. Ezek közül a sz{mítógépes szövegszerkesztők a lényegesebbeket {tvették:, a következőket sorolhatjuk fel: Doktori (phd) disszertáció 139

140 A számítógép mint szöveghordozó eltérő betűcsal{dok (form{k) haszn{lata; eltérő betűtípusok haszn{lata; eltérő méretű betűk haszn{lata; a betűk eltérő pozicion{l{sa a sorban; különleges betűform{k haszn{lata (pl. kiskapit{lis); a betűközök v{ltoztat{sa (ritkít{s és sűrítés); a szövegtükör szélességének v{ltoztat{sa; a sort{vols{g v{ltoztat{sa; eltérő térközök alkalmaz{sa; keretek, szegélyek és {rnyékol{s (eltérő h{ttérszín); a megfelelő eszköz rendelkezésre {ll{sa esetén minden vonal eltérő színezése. A gazdag eszközt{r feleslegessé tesz bizonyos eszközöket (melyek azonban a szövegszerkesztőkben rendelkezésre {llnak), mint az al{húz{s vagy a csupa nagybetűs ír{s. Ez a megjegyzés azonban előrevetít egy problém{t, mégpedig azt, hogy a felsorolt tipogr{fiai eszközök haszn{lat{nak nincs regul{ja. Régen ezekkel az eszközökkel csak a szedő szakmunk{sok rendelkeztek, ők pedig részint tanult{k, részint a szakmai hagyom{nyok révén örökölték a kiemelő- és tagolóeszközök haszn{lat{nak szab{lyait. Az egy iskol{t kij{ró szedők, műszaki szerkesztők ízlése így nagyj{ból azonos is lett. Az eszközök v{laszték{nak felhaszn{l{s{t, vari{l{s{t azonban {ltal{ban az alkotói szabads{g részének tekintik. Z{rt műhelyek könyvkiadók, folyóirat-szerkesztőségek, grafikai stúdiók {ltal{ban meghat{rozz{k a maguk szab{lyait, amelyek {ltal{ban a leg{ltal{nosabb hallgatólagos szakmai norm{kat figyelembe veszik, ezzel együtt egym{stól jelentős mértékben eltérhetnek. Érdemes péld{ul felfigyelni az akadémiai helyesír{si szót{r, illetve a műszaki helyesír{si szót{r eltérő tipogr{fi{j{ra. Az előbbi az Akadémiai Kiadó, az utóbbi a Műszaki Kiadó gondoz{s{ban jelent meg. (NB. az AkH. azokat az elveket követi, amelyeket Benkő Lor{nd fogalmazott meg a Magyar Nyelv című folyóirat tipografiz{l{s{ra (Benkő, 1972).) A sz{mítógépes szövegszerkesztőkön azonban imm{r nem profi szedők készítik elő a nyomdai kamerakész anyagokat. Jobb esetben a szöveg-előkészítő mögött aki igen gyakran maga a szerző, de lehet egy érettségizett fiatalember, illetve gépírónő is ott {ll a műszaki szerkesztő. R{ minden esetben elengedhetetlen szükség lenne, hiszen a gép csak azzal segíti a jó tipogr{fia kialakít{s{t, hogy rendelkezésre bocs{tja az ennek megvalósít{s{ra alkalmas eszközt{rat. A konkrét eszközök kiv{laszt{s{ban azonban m{r nem ad segítséget. A szövegszerkesztők tipográfiai lehetőségei A szöveg tipogr{fiai megform{l{s{nak célja a szerző sz{ndék{nak érvényre juttat{sa. Egyrészt létre kell hozni a befogad{snak azt a logik{j{t, amely megfelel a téma megfogalmaz{si logik{j{nak, azaz úgy kell a szöveget részekre osztani, azaz tagolni, hogy az olvasó mintegy r{kényszerüljön a szerző gondolatmenetének követésére. Ennek a sz{ndéknak a vizua- 140 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

141 Szövegfeldolgozás a számítógépen liz{l{s{ra a szöveg tagol{sa szolg{l, amely köznapi értelemben nagyj{ból megegyezik a szöveg részekre (bekezdésekre, pontokra, fejezetekre, kötetekre) való beoszt{s{val. A hangzó nyelv hangsúlyainak, a szöveget követő gesztikul{l{snak, arcj{téknak a valamilyen mértékű felidézésére, ut{nz{s{ra egy m{sik tipogr{fiai elj{r{s, a kiemelés szolg{l (azonban ennek van funkciója a tagol{sban is, mint a különleges tagol{ssal is lehet hangsúlyt, véleményt közvetíteni). A sz{mítógépes szöveg egyik feltűnő új lehetősége a linearit{stól való eltérés lehetősége. Erre szolg{lnak a hivatkoz{sok, amelyeket ak{r a tagol{s részének is tekinthetünk. Végül foglalkozni kell az olyan könyvkellékek alkalmaz{s{nak és megform{l{s{nak lehetőségével, amelyek a szöveg vonatkoz{s{ban m{sodlagosak, azonban a szöveggel, mint komplexummal való foglalkoz{st megkönnyítik. Tagolás Az író mondanivalój{t {ltal{ban gondolatcsoportokba szervezi. Közhely (és többnyire igaz), hogy a közlés, a szöveg legkisebb egysége a mondat. Az a szöveg azonban, amelyik ömlesztve sorolja a mondatokat, nemcsak, hogy nem fejezi ki teljesen a szerző sz{ndék{t, de gyakran olvashatatlann{ is v{lik. Természetesen a szerző a mondanivalój{t felépítheti úgy, hogy a gondolatok v{ljanak el megfelelően egym{stól, adjanak élvezhető ritmust a szövegnek, és magukban közvetítsék a teljes szerzői sz{ndékot, feleslegessé téve a szöveg szemmel l{tható tagol{s{t. Ezt azonban csak nagyon nagy írók képesek így megoldani. A köznapi halandó, aki artikul{ltan beszél, gondosan megv{lasztja a hangsúlyokat és a szüneteket, gondolatait is csak úgy tudja megfelelően leírni, ha a szöveget tagolja. A Word a szöveg tagol{s{nak minden lehetőségét a bekezdésre alapozza. Azok a form{z{si lehetőségek, melyeket a következőkben ismertetünk, mindig egy teljes bekezdésre vonatkoznak. A bekezdés a sz{mítógépes terminológi{ban m{st jelent, mint a köznyelvben. A bekezdésen sz{mítógépen kívül ilyesmit értünk: 1. Valamely szöveg ír{s{ban az új gondolatcsoportnak új sorban és beljebb való kezdése. 2. Szövegben így kezdődő sor v. szakasz. (ÉKSZ2) < a hosszabb írott szöveg egysége. A szöveget ír{sban (és beszédben is) több okból tagoljuk. A hosszabb szöveg nem feltétlen egy tém{ról szól, ill. egyetlen tém{j{t több résztém{ra bontja (pl. egy történetet ~ekben sorra vett részekben, epizódokban mond el, vagy egy leír{st az egyes tulajdons{gok ~enkénti sorba vételével készít el); témav{lt{skor a ~ jelöli a v{lt{st. (Kugler-Tolcsvai Nagy 2002) A szöveg egy-egy új gondolat{nak, összefüggő mondanivalój{nak elkülönítése. Az új bekezdést beljebb kezdett első sorban< vagy a két bekezdés közötti sorritkít{ssal jelölhetjük. <(Gyurgy{k, 1996, :454). A sz{mítógép sz{m{ra a bekezdés technikailag lényegesen körülhat{roltabb dolog: a tagol{s alapegysége. Mivel a sz{mítógép nem érintkezik a szöveg jelentésével, nem képes meg- {llapítani, hogy mely gondolatok függenek össze, melyik gondolat új. A sz{mítógép nem képes arra, hogy a bekezdést a szövegjelentés alapj{n meghat{rozza: ezt a szöveg írój{nak Doktori (phd) disszertáció 141

142 A számítógép mint szöveghordozó kell megtennie. Erre, péld{ul, az ENTER billentyű szolg{l: ha a szöveg ír{sa közben megnyomjuk, ezzel jelezzük, hogy vége van a bekezdésnek. Ilyenkor a gép elhelyez a szövegben egy jelet, nevezetesen ezt:, melynek bekezdésjel, vagy az angol terminológi{t követve paragrafus (paragraph) a neve. A bekezdésjel nem szükséges az olvasónak, ezért nem is l{tja egyike az úgy nevezett nem nyomtatható karaktereknek. A sz{mítógép szempontj{ból a bekezdés legpontosabb meghat{roz{sa ez: két bekezdésjel közötti szöveg. A sz{mítógépen írt szöveget nemcsak az ember, hanem maga a gép is olvassa. Azért idézőjelben, mert a gépnek igaz{ból nem olvasnia, hanem kezelnie, vezérelnie kell a szöveget. Vannak a betűkhöz, sz{mokhoz, ír{sjelekhez hasonló, de kiz{rólag e szervezési, vezérlési feladatok végrehajt{s{ra szolg{ló karakterek, melyek rögzítik a gépkezelő sz{ndékait, és szükség esetén a gép tudom{s{ra hozz{k ezeket. Ilyenek péld{ul a m{r bemutatott bekezdésjel, de a szóközök, a tabul{torbe{llít{sok, a széljegyzet-hivatkoz{sok, feltételes kötőjelek (l{sd elv{laszt{s, 143. oldal!), a gép sz{m{ra megjelenítő karakterek is ide tartoznak. Ezek a karakterek a szövegben norm{l esetben nem jelenhetnek meg. A bekezdésform{z{s sok tipogr{fiai fogalommal függ össze. A sz{mítógép a lehetőségek széles t{rh{z{t biztosítja ehhez, azonban nem helyettesíti a szedő, illetve a nyomdai műszaki szerkesztő tud{s{t, ízlését. Ellenkezőleg több helyen az alapértelmezések olyan megold{sokat sugallnak, melyeket a vérbeli nyomd{sz nem helyeselhet. A szövegszerkesztők {ltal{ban az al{bbi bekezdésform{z{si lehetőségeket nyújtj{k: Behúz{s Ez a szöveg széle és a margó közötti t{vols{got jelenti. A behúz{s speci{lis form{ja, amikor a bekezdés első sor{t a kézír{s, illetve a nyomdai szöveg-elő{llít{s hagyom{ny{t követve beljebb kezdik a többi sorn{l, szakszóval beütik. A hagyom{nyos tipogr{fi{ban ezt akkor alkalmazz{k, amikor egy bekezdés szorosan követ egy előzőt (szemben azzal, ha cím, kép, t{bl{zat vagy m{s, tipogr{fiailag eltérő rész ut{n következik). Térköz A térköz a szöveg függőleges tagol{s{nak fogalma, a szövegszerkesztők terminológi{j{ban a bekezdések közötti t{vols{g. Minden bekezdéshez kétféleképpen rendelhetünk térközt: eléje vagy ut{na. Természetesen mód van arra, hogy mind a két kijelölést alkalmazzuk. A térköz alkalmaz{s{nak hat{rozott szemantik{ja van: norm{- lis esetben a bekezdések között ugyanannyi a t{vols{g, mint a bekezdések sorai között. Ha ettől eltérő a t{vols{g, az valamilyen szerzői sz{ndékot tükröz. Sort{vols{g Szimpla, vagy automatikus sorköz a betűméret alapj{n kialakított sormagass{g,; M{sfeles az írógépekről ismert lehetőség: a norm{l be{llít{st növeli 50%-kal; Dupla a norm{l kétszerese; Pontosan a sort{vols{g mértékét a felhaszn{ló hat{rozza meg ({ltal{ban tipogr{fiai pontban 37 ); 37 A tipogr{fiai pont nagyj{ból 1/72 hüvelyt, azaz 1/30 centiméter 142 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

143 Szövegfeldolgozás a számítógépen Legal{bb hasonló a pontosan be{llít{shoz, azonban csak a felső méretet korl{- tozza, a megadottn{l kisebb méreteket engedi. Megjegyzés. A szöveg olvashatós{g{nak két lényeges kritériuma van, a betűméret és a sort{vols{g. A betűméret pszicholingvisztik{j{ról a 148. oldalon lesz szó. Igazít{s A sz{mítógép tudja, hogy milyen széles lehet egy sor (részint a margók t{vols{ga, részint a megadott behúz{sok alapj{n). Teljes szavakat ír a sorba egym{s ut{n, és ha egy szó kiír{s{ra nincs hely, azt {tviszi a következő sorba. Az, hogy a sor és az utolsó szó vége egybeesik, csak véletlen lehet. A sorigazít{s, vagy sorkiz{r{s arra vonatkozik, hogy az így keletkező üres helyeket hova helyezzük: a sor elejére, végére, ide is-oda is, illetve osszuk el valamiféleképpen a szavak között. A következő lehetőségek adódnak: Balra z{r{s a bekezdés sorainak bal széle egyvonalba esik, a jobb szél a szóhoszszak szerint alakul; Középre z{r{s a bekezdés sorai a tükör középtengelyéhez igazodnak, és ettől jobbra és balra egyenlő mértékben terjednek ki; Jobbra z{rt a bekezdés sorainak jobb széle egyenes, a bal szél a szóhosszak szerint alakul. Sorkiz{rt a sor bal és jobb széle egyar{nt egyenes, a szabad hely a szavak közötti területeken, a szóközökön oszlik el. Megjegyzés. Folyó szöveg esetében a szóhat{ron való sortördelés kellemetlen l{tv{nyt eredményezhet. Balra z{rt szövegben a sorvégek erősen ugr{lnak, a sorkiz{rt szövegben pedig zavaróan különböző méretűek és nagyok lesznek a szóközök. Ennek kiküszöbölésére szolg{l az elv{laszt{s. Elv{laszt{s a Wordben A magyar szövegszerkesztők jelentős részében az elv{laszt{st a Helyesel nevű program végzi, melyet a MorphoLogic Kft. fejlesztett ki a magyar akadémiai helyesír{s szab{lyainak megfelelően. Annak, hogy elv{lasztunk-e, vagy nem, alapvetően nincs köze a helyesír{shoz. Az elv{laszt{st nem alkalmazó szöveg nyelvi tekintetben nem kifog{solható, legfeljebb esztétikailag. Ha viszont alkalmazzuk az elv{laszt{st, az akadémiai szab{lyzat szerint kell elj{rnunk. Az elv{lasztóprogram ezeket az előír{sokat maradéktalanul teljesíti, bizonyos esetekben még szigorúbb is, eleget téve a tipogr{fiai elv{laszt{si norm{knak. Tapasztalatunk szerint az elv{lasztóprogram gyakorlatilag alig hib{zik, amihez az is hozz{tartozik, hogy a bizonytalan esetekben (pl. a megint igét és megint hat{rozószót nem ugyanazon a helyen kell elv{lasztani) mellőzi az automatikus elv{laszt{st. Az elv{laszt{s lényege az, hogy ha a folyamatos szöveg sorokra tördelése sor{n a Word sorvégi helyzetben tal{l egy szót, akkor a sort nem szó végén, hanem az utolsó elv{laszt{si helyen törje el. Ez természetesen soronként kézzel is szab{lyozható, azonban kényelmesebb, és a szövegszerkesztő lényegének jobban megfelel az automatikus elv{laszt{s. Ehhez Doktori (phd) disszertáció 143

144 A számítógép mint szöveghordozó a szavak belsejében úgynevezett feltételes elv{lasztójeleket (soft hyphen) kell elhelyezni, olyan helyeken, ahol az elv{laszt{s lehetséges. Az automatikus elv{laszt{st nem tan{csos azonban a szerkesztés minden f{zis{ban bekapcsolva hagyni, mert minden v{ltoztat{s ut{n a teljes szövegen (szakaszon) megismétli az elv{laszt{si helyzetek vizsg{lat{t, s ezzel nagyon lelassítja a munk{t. A végrehajtott automatikus elv{laszt{st célszerű szemmel is ellenőrizni, nem csak azért, mert hib{s elv{laszt{sra sz{míthatunk, hanem ink{bb a kétes esetekben mellőzött elv{laszt{s miatt laza sorok fordulhatnak elő. Címek és szöveg A sz{mítógép aktív szerepet v{llal a címrendszer kialakít{s{ban és kezelésében (A címad{s részletkérdéseiről l{sd a Címad{s nevű segédtanulm{nyt a 196. oldalon). Ehhez egy saj{tos eszközt, a címstílust haszn{l, amelyik egyrészt rögzíti mag{ban az egyes címek tipogr{fiai jellemzőit. Ezek közül a lényegesebbek a következők: a cím betűtipogr{fi{ja (betűfajta, betűstílus, méret); a cím térelhelyezése (behúz{s, a cím előtt, illetve ut{n hagyandó térköz melynek mérete lényeges a bekezdés hovatartoz{s{nak jelzésében, a cím igazít{sa balra, középre, jobbra z{r{sa); a cím kapcsolód{sa (a sz{mítógép meghat{rozott esetben a címet mindig új lap tetejére helyezi, illetve megakad{lyozza, hogy a cím és a hozz{ tartozó törzsszöveg külön oldalra kerüljön). A címrendszer alapj{n a sz{mítógép tov{bbi szolg{ltat{sokat nyújt, melyek közül figyelemre méltó a tartalomjegyzék. Ez amíg a szöveg a képernyőn marad kattint{ssal kezelhető, kinyomtat{s esetén, a sz{mítógép automatikus oldalsz{moz{s{t haszn{lva emberi közreműködés nélkül össze{llítható. Jelölt és számozott bekezdések A címhierarchia a szöveg nagyobb részeinek struktur{lt elhat{rol{s{ra szolg{l. A címekkel egybefogott szövegrészek azonban nem homogének, mind a gondolatmenet intellektu{lis követésének, mind az olvas{s megkönnyítésének érdekében tov{bbi részekre, bekezdésekre oszlanak. Egy bekezdés mérete célszerűen akkora, amennyit az olvasó a pillanathoz kötött megértéssel {t tud fogni (azaz nem kell emlékeznie kor{bbi közlésekre), és ezt az ír{s is megerősíti: szövegsor a funkcion{lis méret. Mint a kor{bbiakban szó volt róla, a bekezdéseket ír{sban vizu{lisan (beljebbezés, sorhúz{s) szok{s elv{lasztani. A retorika a gondolatok hatékonyabb {tvitele érdekében előszeretettel alkalmaz olyan struktúr{kat, amelyek kifejezik a gondolatok összetartoz{s{t, esetleg hierarchi{j{t is képesek kifejezni. Ilyenek a jelölt, illetve a sz{mozott bekezdések. A jelölt bekezdés esetében, melyeket a magyar szóhaszn{lat gyakran francia bekezdésnek nevez, a bekezdés előtt valamilyen grafikai jel (a zsargonban bajusz), a magyar ír{sgyakorlatban legink{bb gondolatjel, az amerikaiban nagypont (bullet) {ll, azonban sok m{sfajta jel is alkalmazható. Megjegyzendő, hogy a szövegszerkesztők alapértelmezésének 144 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

145 Szövegfeldolgozás a számítógépen hat{sa itt is érvényesül, emiatt a hazai gyakorlatban is egyre nagyobb teret kap a nagypont, mint bekezdésjel. M{s részről a szövegszerkesztők a legv{ltozatosabb piktogramok alkalmaz{s{t teszik lehetővé, hozz{segítve a szöveg-elő{llítók szélesedő t{bor{t az ízlés teljes {tform{l{s{hoz. A jelölt bekezdések sorrendje {ltal{ban nem meghat{rozó. Abban az esetben, ha a felsorol{s egyúttal valamilyen struktúr{t is kív{n tükrözni, a sz{- mozott bekezdés módszere alkalmazható. Ez a tipogr{fiai megold{s az élőbeszédben is gyakran alkalmazott toposz, melyet gyakran az ujjak haszn{lat{val megvalósuló metakommunik{ció kísér. A nyomdai gyakorlatban alapvetően az arab sz{mokat alkalmazz{k, mellettük és hierarchikusan al{rendelve szok{s a kisbetűket haszn{lni sorsz{mként. A szövegszerkesztők m{s sz{mjelölőket is felkín{lnak, mint pl. a nagybetűket, a római sz{mokat és többjegyű sz{mstruktúr{kat is. További mérföldkövek a szövegben Az eddigiek sor{n tal{lkoztunk egy olyan form{z{si lehetőséggel, amelyik a szövegfolyamban a mérföldkő szerepét tölti be, ez a címform{tumok haszn{lata. A címrendszer a hagyom{nyos szövegben is hasonló szerepet tölt be, ezért szok{s eltérő tipogr{fi{val és erős tagol{ssal szedni-tördelni. Kiemeli a címek mérföldkő szerepét az élőfej alkalmaz{sa, melynek révén az írott szövegben is viszonylag könnyű megtal{lni a címeket. A címeken túl a sz{mítógépes szövegben tov{bbi lehetőségek is vannak keresési pontok meghat{roz{s{ra, r{ad{sul ezek nem feltétlenül l{thatóak. Bizonyos értelemben azonban éppen ezek képezik a sz{mítógépes szöveg relev{ns minőségét. A sz{mítógépes szövegben mérföldkőnek tekinthetők az {br{k, képek, t{bl{zatok feliratai. Ezek az elemek a szövegszerkesztőkben egyrészt kereshetők, m{srészt automatikusan kezelhetők (péld{ul, ha a felhaszn{ló sz{mozott képal{ír{sokat stb. akar, akkor a sz{mítógép mag{ra v{llalja a sz{moz{st). Ugyancsak {ltal{nos szolg{ltat{sként létrehozhatók {brastb. jegyzékek, amelyek a sz{mítógépen aktívak, azaz mód van arra, hogy a szöveg m{s részeiről egy ekképp megnevezett helyre ugorjunk. A feliratokhoz lényegében hasonló szövegelemek a jegyzetek (l{bjegyzet, végjegyzet), melyek esetében alapvetően nem a tipogr{fiai megold{s a fontos (ez egyébként is, jelentős mértékben a szöveg írój{tól függ). Lényeges eleme a jegyzeteknek, hogy a rendszer automatikusan sz{mozza őket, (amibe az is beleértendő, hogy egy l{bjegyzet törlése esetén mind a hivatkoz{- sokat, mind a tov{bbi l{bjegyzeteket {tsz{mozza). Ugyancsak saj{tja a jegyzeteknek, hogy a jegyzethivatkoz{sról kattint{sra a jegyzethez visz a rendszer, és viszont. Implicit hivatkozások Az eddigiek sor{n alapvetően olyan szövegelemekről volt szó, amelyekre hivatkozni lehet. Ezek jellemző része a hagyom{nyos szövegeknek megfelelő, l{tható szövegelem ({bra- és t{bl{zatcímek, al{ír{sok, jegyzetek). A sz{mítógépes szövegnek azonban vannak olyan hivatkoz{selemei, amelyek a hagyom{nyos szövegekben nem jelenhetnek meg. Ezeket implicit hivatkoz{soknak nevezhetjük. Az implicit hivatkoz{sok szerepe elsősorban a képernyőkön élő, úgynevezett online szöveg jellemző elemei. Ha a sz{mítógépen olvass{k a szöveget, akkor ezek a hivatkoz{sok Doktori (phd) disszertáció 145

146 A számítógép mint szöveghordozó lehetővé teszik az elszakad{st a linearit{stól. A hivatkoz{sok aktív elemek, a sz{mítógép érzékeli hollétüket, és megfelelő behat{ssal a szöveget a tartalmuknak megfelelően mozgatja, azaz azt a szövegelemet (ami lehet ak{r egy kép is) hozza a képernyőre, amire a hivatkoz{s mutat. A hivatkoz{sok sor{ban kettőt mutatunk be, a könyvjelzőt és a hiperhivatkoz{st. Az implicit hivatkoz{sok sor{ban az első a könyvjelző: a szövegben elhelyezett hivatkoz{si pont, amely rendeltetésszerűen egyetlen dokumentumon belül tesz lehetővé hivatkoz{st. A könyvjelzőnek a felhaszn{ló nevet ad (azonosítót rendel hozz{). A hivatkoz{si pont lehet a szövegnek egy megadott helye, de lehet valamelyik szövegelem is (szó, szócsoport, kép, t{bl{zat stb.). A könyvjelzők egyrészt könnyen előkereshetők a szövegben, m{srészt hivatkozni lehet r{juk. Ha a felhaszn{ló megfelelően emlékeztetőnévvel l{tja el a könyvjelzőt, akkor megjelenítve a könyvjelzők list{j{t könnyen r{ tud ugrani. Mód van arra is, hogy a könyvjelző a szövegben l{tható legyen, így a gyorsolvas{s sor{n meg lehet {llni rajta. A sz{mítógép azonban úgynevezett kereszthivatkoz{st is tud létrehozni a könyvjelző alapj{n. A kereszthivatkoz{s olyan implicit jelölés a szövegben, amely megfelelő módszerrel, pl. az egér r{- húz{s{val, aktiviz{lható, és r{kattintva a sz{mítógép a könyvjelzőhöz ugrik. Ezt a fajta hivatkoz{st nevezi a szakirodalom hiperhivatkoz{snak. A kereszthivatkoz{s azonban nemcsak mint aktív hely funkcion{l, hanem segítségével olyan olvasható hivatkoz{s is elhelyezhető, amelyet a sz{mítógép a következőkben szükség esetén automatikusan aktualiz{l. A kereszthivatkoz{s mindenfajta beillesztett referenciaelemre vonatkozhat. A kereszthivatkoz{s teh{t elhelyez a szövegben bizonyos, nem (közvetlenül) a felhaszn{ló {ltal írt szövegeket, pl. ha a könyvjelzőt egy szövegrészre helyeztük, akkor azt idézi, vagy beírja, hogy h{nyadik oldalon van. Az, hogy ezeket a szövegeket nem a felhaszn{ló adja meg, olyan lehetőséget kín{l, melynek biztosít{sa a hagyom{nyos szövegkezelésben rendkívül körülményes. Ezek a gép {ltal beszúrt szövegek ugyanis aktív kapcsolatban maradnak a könyvjelzővel: ez azt jelenti, ha a könyvjelző szövegét megv{ltoztatjuk, akkor a hivatkoz{s szövege (ha nem is azonnal, de egynéh{ny meghat{rozott művelet végrehajt{- s{t követően) igazodik ehhez a v{ltoz{shoz. Ugyanígy, ha a hivatkoz{s a könyvjelző oldalsz{m{t szúrja a szövegben, akkor a tördelés megv{ltoztat{s{t követően, amennyiben ez az oldalsz{mok megv{ltoz{s{val j{r, akkor a hivatkoz{st a sz{mítógép aktualiz{lja. Hiperhivatkoz{s dokumentumok között A sz{mítógépes szöveg, mint ahogy szó volt róla, túlterjeszkedik azon az adagol{son, amelyet a sz{mítógép a f{jlrendszerben létrehoz, illetve, ami a szövegvil{gban {ltal{ban szok{sos. A sz{mítógép lehetővé teszi, hogy a szövegekben elhelyezett, m{s szövegekre vonatkozó hivatkoz{sokat hasonlóképpen kezelni, mint az előbb említett könyvjelzős hivatkoz{sokat. Ebben az esetben elsősorban arra van lehetőség, hogy az adott szövegben egy m{sik {llom{nyra (amely nem föltétlen szöveg), illetve szöveg esetében annak egy könyvjelzőjére lehessen hivatkozni. A hivatkoz{s szövege {ltal{ban a hivatkozott hely megnevezése, de ettől el lehet térni. Online szöveg esetén a szöveglinearit{s helyét a hivatkoz{sok l{ncolata veheti {t. 146 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

147 Szövegfeldolgozás a számítógépen 19. ábra: A hipertext a magyar Wikipediában Péld{ul, ha itt elhelyezek egy ilyen hivatkoz{st: online szövegben r{- kattintva eljutok a mellékelt {br{n l{tható weblapra. A képen a (kék színű) al{húzott szavak ugyancsak hivatkoz{sok, amelyekre kattintva a megfelelő címszóra juthatunk. Így az olvas{st szervezhetjük úgy, hogy egyenként felkeressük a hivatkozott helyeket, majd onnan visszatérhetünk. Az utat bej{rva tapasztalhatjuk, hogy a ciklus körbe is j{rható, péld{ul, ha a hiperlink lapra megyünk, ott éppen a hipertext hivatkoz{st tal{ljuk, amellyel visszatérhetünk az eredeti helyre. Ez a megold{s egyrészt rendkívüli mértékben kiterjesztheti a szövegek {ltal lefedett terület mértékét, m{s részről pedig meg is nehezíti az olvas{st, mert a fegyelmezetlen olvasó óhatatlanul eltéved a hivatkoz{sok szövevényében. Ezzel a módszerrel különféle sz{mítógépes rendszereken alkalmazott szövegek, illetve egyéb, szövegelemként megjelenhető objektumok is öszszekapcsolhatók. Tipográfiai szövegformázás A betűform{z{s a szöveg alkotóelemei vizu{lis, grafikai képének kialakít{sa, illetve módosít{sa. Az alapforma kialakít{sa a szöveg {ltal{nos célj{val függ össze, a módosít{sok pedig alapvetően metakommunik{ciós célokat szolg{lt. Maga az alapforma két szempont szerint hozható létre: praktikus szempont: a szöveg olvashatós{ga, beleértve az olvas{s időszükségletét és a fizikai igénybevételt; esztétikai-szemantikai szempont. Az olvashatós{g szempontja a tipogr{fia tradícióin keresztül érvényesül. Közismertek azok a nyomtat{si hagyom{nyok, hogy a kenyérszöveget talpas antikv{val kell nyomni, a betűméret 9 és 12 tipogr{fiai pont között legyen, a nyomtatott oldal szélessége ne haladja meg jelentősen a 12 centimétert. Ezek a hagyom{nyok nyilv{nvalóan empirikus alapon alakul- Doktori (phd) disszertáció 147

148 A számítógép mint szöveghordozó tak ki, azonban igazodnak az ember fiziológi{j{hoz. Ezt a szempontot részletesen a szövegmegjelenítés ismertetésekor elemzem. Az esztétikai-szemantikai szempont hat{rozottan összefügg a szöveg tartalm{val. A szövegstílus és a betűstílus összefüggését Vir{gvölgyi szemléletesen {br{zolja (Vir{gvölgyi, 1996:66): Renesz{nsz (Garamond) Barokk (Baskerville Old Face) Klasszicista (Bodoni) Egyptienne (Rockwell) Talpnélküli (Arial) Költészet Szépirodalom T{rsadalomtudom{ny Műszaki Rekl{m (Vir{gvölgyi péld{j{t akképp módosítottam, hogy az egyes betűfajta-csoportokat a z{rójelben megadott betűvel szedtem. Ez a megold{s egyúttal reprezent{lja, hogy ez a szempont a sz{mítógépes szövegekkel kapcsolatban érvényesíthető.) Ez az összerendelés természetesen szubjektív, és a könyvtervező ízlését fejezi ki. Tekintettel arra, hogy a sz{mítógépen kialakított szövegek nagyobb része stilisztikailag semleges, ebben az esetben figyelemre méltó a szövegsemlegesség elve. Péld{ul, a Word szövegszerkesztőt két alapvető betűtípussal sz{llítj{k, a Times New Roman-nal és az Arial-lal. Amint a szöveg képe mutatja, ez a két betűtípus artikul{ltan elkülönül a szöveg alapbetűjétől (Garamond), és szemmel l{thatóan igen egyszerű, semleges betűk. Az ar{nyok négyzetközeliek, a vonalak egyenesek, nem nehéz lerajzolni őket. Első lépésben teh{t megadjuk a szöveg {ltal{nos képét. Ezt követően egyes részeket (jellemzően szavak, esetleg szórészek, legfeljebb egy-egy bekezdés) form{z{s{t módosítjuk, hogy ezzel egyes szövegelemeket megkülönböztessünk a többitől, az {ltal{nostól. Ezt az elj{r{st kiemelésnek nevezzük. A kiemelés arra szolg{l, hogy az olvasó figyelmét bizonyos, lényegesebbnek tartott szövegrészekre fordíts{k, módot adjanak arra, hogy a lényegi részek a többi mellőzésével is {ttekinthetők legyenek. Emellett a kiemelés célja lehet az is, hogy bizonyos szövegelemeket valamilyen egyezményes többletinform{cióval l{ssanak el. A kiemelések rendjére nincs {ltal{nos konvenció. Ezt {ltal{ban a folyóiratok szerkesztősége, vagy a könyvkiadók szokt{k meghat{rozni. Említendő kísérlet a Benkő Lor{ndé, aki a Magyar Nyelv című folyóirat szerzőit instru{lva elemzi a tipogr{fia különböző lehetőségei (Benkő, 1972 : 16). Betűtípus A betűtípus fogalm{t Vir{gvölgyi adja meg (Vir{gvölgyi, 1996:71) <azonos grafikai elven megtervezett {bécé. A grafikai elvek tekintetében a következő ismérvekre utal, ugyanazon a helyen: 148 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

149 Szövegfeldolgozás a számítógépen vonalvastags{gi ar{nyok, a kerek betűk tengelyének jellemző ir{nya, a betűtalpak kialakít{sa. A tipogr{fiai k{nontól eltérően, hétköznapi haszn{latra, a betűtípusokat az al{bbi csoportokba sorolhatjuk: Talpas betűk (talpas antikva): ide azok a betűtípusok tartoznak, amelyek függőleges vonalainak végén vízszintes vonalak talpak, fülek {gaznak ki. Ezek a betűk a kézír{sra emlékezve az előző, illetve a következő betű felé mutatnak, így vezetik a szemet a soron. A nyomtatott szövegek nagy h{nyad{ban ilyen betűt haszn{lnak az úgynevezett kenyérszöveghez, azaz azokhoz a szövegrészekhez (a szöveg többségéhez), amelyek nem címek, feliratok, különleges kiemelések. Mivel a szövegek nagyobb része ilyen betűvel készül, ez tekinthető alapértelmezésnek, teh{t a jelentést nem e betűtípus alkalmaz{sa sor{n kell keresni. Megjegyzés. A betűtípusok elnevezésében a terminológia nem egységes. A Nyomdaipari enciklopédia (Gara, 1977: 73) szerint minden latin betű antikva, ezzel szemben Vir{gvölgyi (i.m.) felhívja a figyelmet a szóhaszn{lat keveredésére, értelemszerűen idézve. antikva = nem fraktúr, hanem latin; nem renesz{nsz, hanem klasszicista; nem kurzív (dőlt), hanem {lló; nem groteszk (talpnélküli), hanem talpas. Talp nélküli (groteszk, szanszerif): ide azok a betűk tartoznak, amelyek nem rendelkeznek talppal, füllel, a betűket egyenes és ferde vonalak, illetve ívek alkotj{k. Az olvashatós{gra ir{nyuló kutat{sok bebizonyított{k, hogy a groteszk betűtípusok, b{r jól és kényelmesen olvashatóak, huzamos olvas{s esetén azonban f{rasztóak (Kolossa-Szil{gyi, é.n.) A talpas és a talp nélküli betűk egym{stól jól megkülönböztethetők, ezért, amennyiben elfogadjuk, hogy a haszn{lt betűk zöme talpas antikva, különleges jelentést a talpatlan betűk alkalmaz{s{hoz köthetünk. Ennek tudható be, hogy {ltal{nos gyakorlat szerint a kenyérszöveghez talpas antikv{t haszn{ló szövegekben a címekhez gyakran haszn{lnak talpatlan betűt. B{r a hazai nyomdai gyakorlatban ez a megold{s nem teljesen {ltal{nos, a széles körben elterjedt szövegszerkesztők sugallata alapj{n terjedőben van. Ebben a dolgozatban a betűtípus v{ltoz{sa kiemelésül is szolg{l: a megjegyzések, illetve az irodalmi idézetek talpatlan dőlt betűvel lettek szedve. Írógépbetű: a sz{mítógépes szövegvil{g jellegzetes betűje az úgynevezett nemproporcion{lis betűkészlet. Míg a nyomtatott betű szélessége {ltal{ban a betű igényétől függ, azaz pl. egy i betű kevesebb helyre tart igényt, mint egy m. A betűtípus jelenlétének alapvetően történelmi magyar{zata van (vö oldal). Egyéb betűtípusok: A szakirodalom a fenti h{rom típuson túl több m{st is emleget, péld{ul vannak kézír{st ut{nzó betűk, idegen betűk (latin, cirill, és b{r a szakirodalom ezt nem így különíti el a gót betűk). A betűtípusok haszn{lat{val kapcsolatban tipogr{fiai dilemma a betűkeverés. A szakirodalom ezt alapvetően helytelennek tartja (vö. Vir{gvölgyi 77), és mint a fentiekben l{that- Doktori (phd) disszertáció 149

150 A számítógép mint szöveghordozó juk, {ltal{ban nem is igaz{n szok{sos. Ha mégis szükség van r{, két elvet figyelembe kell venni. Egyrészt fontos a nagy különbség elve, azaz nem érdemes egym{s mellett olyan betűtípusokat haszn{lni, amelyek különbsége nehezen érzékelhető. A m{sik szempont a betűméretek különbsége. B{r a betűk magass{g{t pontban szok{s megadni, a különböző betűtípusok különböző ar{nyúak, így azonos méret esetén is eltérő méretű képet adnak. Betűv{ltozat A betűtípusok teljes, t{gan értett (ír{sjelek, sz{mjegyek stb.) {bécét alkotnak. A nyomdatechnika ugyanazt a fajta betűt elvileg ötféle, a sz{mítógépes szövegszerkesztők esetében négyféle v{ltozatban jeleníti meg: az alapforma: ezt {ltal{ban norm{lnak nevezik vastagított forma, ennek a neve a magyar szövegszerkesztők gyakorlat{ban a félkövér, (angol neve bold); A félkövér kiemelések alkalmaz{sa a szövegtipogr{fia vitatott, kritikus része. Benkő Lor{nd a hivatkozott műben a következőt írja róla Félkövérrel szöveg belsejében lehetőleg ne szedessünk, nincs is szükség r{, amellett a vil{gos szövegből durv{n kiugrik, kellemetlen l{tv{ny. (Benkő, 1972: 18). Benkő nézete, a teljes elutasít{s a magyar nyomdai gyakorlatban nem {ltal{nos. Különösen tankönyvekben előszeretettel alkalmazz{k a félkövér kiemelést a lényeg összefoglal{s{ra. a döntött v{ltozat, a magyar nyomdai terminológi{ban kurzív, a sz{mítógépen dőlt, angolul italic; A szakirodalom a legkézenfekvőbb kiemelési form{nak a kurziv{l{st tekinti. Ahhoz, hogy a kurziv{lt szöveget az olvasó elolvashassa, végig kell haladnia a sorokon, mivel ezek nem ugranak ki élesen a szürke foltból. Ugyanakkor, odaérve, az {lló és a dőlt betű különbsége artikul{lt, azt az olvasó hat{rozottan megérzi. Ennek megfelelően a v{lt{s kellően figyelemfelkeltő. Benkő az idézett műben a kurziv{l{st a szakmai jellegű (adott esetben a nyelvi) kifejezések kiemelésére sz{nja. a z{rójeles negyedik v{ltozat a félkövér és a dőlt keveréke. Szükséges megjegyezni, hogy a klasszikus nyomdai gyakorlattal szemben a sz{mítógépes szövegszerkesztők nem minden esetben rendelkeznek az egyes betűkészletek v{ltozataival, hanem azokat külön elj{r{ssal, az úgynevezett betűtorzít{ssal hozz{k létre. Ez {ltal{ban nem egyenértékű azzal, ha rendelkezésre {ll a gy{rilag elkészített v{ltozatsorozat, emellett esetenként kifog{solható. A betű műalkot{s, amelyet a tervezője tudta nélkül megv{ltoztatnunk erkölcsileg elítélendő cselekedet írja Vir{gvölgy Péter (Vir{gvölgyi, 75), tov{bbi fejtegetésében bizonyítva, hogy az erkölcsi vétség mellett az eredmény esztétikailag is kifog{solható lesz. Egyéb kiemelések Ritkít{s Az írógép műszaki lehetőségei következtében a mag{nír{s kedvelt kiemelés form{ja volt a szöveg ritkít{sa. Ezt a nyomd{szok nagyon ellenzik. Albert Kapr tipogr{fiai katekizmus{ban ezt írja: 150 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

151 Szövegfeldolgozás a számítógépen A betűk ritkít{s{val való kiemelés zavarja az olvas{s ritmus{t, elvonja, csorbítja a figyelmet, tov{bb{ csökkenti a szürke folt hat{s{t (Kapr, 1978: 24-25) Amennyiben Kapr kifog{sait az ellenkezőjére fordítjuk: megkapjuk a ritkít{s értelmét. Az olvas{s ritmus{nak megzavar{s{val, a figyelem elvon{s{val és a szürke folt hat{s{nak megtörésével jelentést közvetítő különbséget tudunk létrehozni. A ritkít{st < elsősorban a folyamatos szöveg egy részének értelmi kiemelésére haszn{ljuk. Ritkítva szedjük, illetve szedhetjük teh{t azokat a szavakat, kifejezéseket, esetleg több szóból {lló kapcsolatokat, félmondatokat stb.. amelyeket tartalmilag erősen appercipi{landónak tartunk. írja Benkő (i.m. 17). A nyelvészeti munk{kat lapozva, l{tjuk, hogy ebben a szakirodalom-típusban a ritkít{s kedvelt kiemelésfajta. Hat{s{t illetően a vastagít{s és a kurziv{l{s között {ll, nem simul be annyira a szövegbe, mint a kurziv{l{s, azonban nem is ugrik ki olyan mértékben, mint a félkövér. Kiskapit{lis A kiskapit{lis különleges betűfajta a nagybetű és a kisbetű között. A magyar terminológia nehézkessége miatt a meghat{roz{sa igen fura: olyan nagybetű, amelyik akkora, mint egy kisbetű. A nagybetűs kiemelés ugyancsak kedvelt form{ja volt az írógépes mag{nszövegnek, mivel az ott rendelkezésre {lló szegényes metakommunik{ciós lehetőségek sor{ban ez az egyik legkönnyebben elérhető. A nagybetűs kiemelést még ezt megelőzően, m{r kézír{sban is alkalmazni lehet. A hagyom{nyok, a szok{s révén mag{tól értetődő, hogy a nyomtatott szövegekben is igény van erre a fajta kiemelésre. Színezés A hagyom{nyos tipogr{fia ezzel a kérdéssel kevéssé foglalkozik, mert a többszínű nyom{s részar{nya a kor{bbi korszakokban alacsony volt. Ezért a színes szövegnyomtat{snak nem is alakult ki hagyom{nya, a színek alkalmaz{sa nem volt funkcion{lis, hanem kiz{rólag dekoratív. A sz{mítógép, mint szöveghordozó, ezen a téren jelentős v{ltoz{st jelent. A megjelenítésről szóló részben (155. oldal) t{rgyaljuk, hogy a modern képernyős megjelenítő minden szín megjelenítésére alkalmas, így az online szöveg immanens módon haszn{lhatja a színt, mint metakommunik{ciós elemet. Dinamikus szöveg Az online szöveg a sz{mítógép képességeinek megfelelően dinamikusan v{ltoztatható, megmozgatható. Erre legink{bb a webes környezetben és az úgynevezett sz{mítógépes prezent{ció körében kerül sor. Doktori (phd) disszertáció 151

152 A számítógép mint szöveghordozó A bekezdésform{z{s mint kiemelés A tagol{s és a kiemelés funkciója nemritk{n összemosódik: a kiemelő eszközök elősegítik a szövegkép vizu{lis tagol{s{t, m{srészt a kiemelendő szövegeket ön{lló tagol{si egységbe foglalva külön felhívhatjuk r{juk az olvasó figyelmét. A kiterített szöveg A sz{mítógépes szövegek {br{zol{s{nak alapvető módja, mint említettük, az ember sz{m{- ra l{thatatlan, illetve {tl{thatatlan bin{ris {br{zol{s. Emberi haszn{latra ezt a szövegfajt{t meg kell jeleníteni, a következő részben ismertetendő eszközökkel és módszerekkel. Technikai célokra azonban szükség van a bin{ris szöveg (szövedék) antropomorf megjelenítésére is. Erre a célra az úgynevezett jelölőnyelvek szolg{lnak, melyek egyesítik magukban a tartalomközlést és a metakommunikatív elj{r{sok előír{s{t. A jelölőnyelvek a sz{mítógépes szövegek és ebben az esetben a szöveget szemiotikailag kiterjesztett módon értelmezhetjük bin{ris {br{zolat{t írj{k le ember sz{m{ra értelmezhető rendszerben. A jelölőnyelvek lényege az, hogy a megjeleníteni kív{nt szöveg belsejében a sz{mítógép {ltal értelmezhető utasít{sokat helyeznek el ehhez biztosít a jelölőnyelv szintaxist: {br{zol{- sukhoz pontosan ugyanazt az eszközrendszert haszn{lj{k, mint a szöveg ír{s{hoz, azaz ezeket a parancsokat is betűkkel-ír{sjelekkel {br{zolj{k. A jelölőnyelven írt szöveg közönséges betűsorozat, a norm{l szövegtől speci{lis szimbólumkészlet és bizonyos tagol{si szab{lyok alkalmaz{s{val tér el. Péld{ul, ez a karaktersorozat: <b> Ez a sor félkövér betűkkel jelenjen meg! </b> sz{mos jelölőnyelv alkalmaz{sa esetén a következő eredményt adja: Ez a sor félkövér betűkkel jelenjen meg! Mint l{tható, a szövegform{z{st a nyelv akképp induk{lja, hogy a szóban forgó szövegrészt egy jelölőp{r közé z{rja. A jelölők angol neve tag (ejtsd teg), a jelölőnyelvekben rendszeresen p{rban alkalmazhatók, elöl a nyitó, h{tul a z{ró tag {ll. Megjegyzés. A tag (teg) speci{lis, kétrészes kód. Az első rész megelőzi a kiv{lasztott szövegrészt, a m{sik követi, így mintegy közrez{rva azt, kiemelik a teljes szövegfolyamból (a nyitótagtől a z{rótagig). A különféle tagek különféle figur{kat vagy m{s módosít{sokat kötnek hozz{ a szövegrészhez (péld{ul, hogy az félkövér betűkkel legyen szedve, vagy hiperhivatkoz{sként működjék stb.) A tag az adott betűkészlet elemeinek egyezményes kombin{ciója (pl. a html-ben a nyitótag a < és > jelek közé z{rt betű, a z{rtag ugyanez, csak az elején a </ jelkombin{ció szerepel, m{s jelölőnyelvek m{sfajta z{rójeleket haszn{lnak). A ma ismeretes jelölőnyelvek közül a legismertebb a HTML, egy{ltal{n a jelölőnyelvek megjelenését szok{s ehhez a nyelvhez kötni, de ez tévedés. Az ötlet az 1960-as években vetődött fel (vö. Cameron), a UNIX oper{ciós rendszer író-dokumentumkezelő funkcióinak kifejlesztése kapcs{n (vö. Dunne). A kezdeti alkalmaz{sok sor{ban minden bizonnyal a TEX nyelv a legismertebb, melyet Donald E. Knuth defini{lt 1977 körül. *THOMPSON+. Szemléletes péld{t l{thatunk, egy XML-ben készült szöveget a 99. oldalon. 152 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

153 Szövegfeldolgozás a számítógépen A jelölőnyelvek filozófi{ja azonban igencsak emlékeztet az úgynevezett rövid programokéra, amelyet a sz{mítógép hőskor{ban arra alkalmaztak, hogy egy (sz{mító)gép ut{- nozza egy m{sik gép viselkedését *Neumann, : ). A jelölőnyelven létrehozott szöveg metaszövegnek tekinthető, amelyik egyik oldalról tartalmazza a szöveg írój{nak a sz{ndékait, m{sik oldalról pedig {thidalja a sz{mítógépek megvalósít{si különbségeiből sz{rmazó inkompatibilit{st. A jelölőnyelv {tmeneti réteget képez a gépi kód és a perform{lt szöveg, a gép kín{lta lehetőségek és a szöveg írój{nak alkotó sz{ndéka között. A kiterített szöveg elnevezés arra az {llapotra utal, amikor egy mértani testet h{lózatosan, kiterítve {br{zolunk: minden ott van, ami a testhez kell, de síkban megjelenítve. Ezzel a hasonlattal prób{ljuk érzékeltetni, hogy ez az {br{zolandóval lényegében azonos szöveg, azonban az ember érzékszervei vonatkoz{s{ban absztrakció. Doktori (phd) disszertáció 153

154

155 A számítógépes megjelenítés Cifra szolga Ady A SZÁMÍTÓGÉPES SZÖVEG LÁTHATÓ FORMÁJA A szöveg sz{mítógépes kezelésének célja végső soron az, hogy azt valaki elolvassa, vagy meghallgassa. A sz{mítógépes szöveg elemzett form{i nem antropomorfak, pontosabban az ember közvetlenül nem képes érzékelni ezeket. A sz{mítógépes szöveg megjelenítése h{rom alapvető form{ban történik: nyomtat{ssal, képernyős megjelenítéssel és kivetítéssel (ez az utóbbi két forma az olvasó és a gép viszony{t tekintve együvé tartozik, a különbségük technikai, de jelentős). Szükséges megjegyezni, hogy a sz{mítógép képes a szöveget felolvasni is, azaz auditív form{ban megjeleníteni, és egyre előrehaladottabb fejlesztések révén a dikt{l{s ut{n is. A szöveg megjelenítése azonban nemcsak végcél, hanem köztes cél is, ugyanis, ahogyan az ír{s közben az ember folyamatosan olvassa is a szöveget, és így ellenőrzi, ugyanez a sz{mítógépes szövegkezelés sor{n is elengedhetetlen. Az olvas{sra sz{nt szöveg hagyom{nyosan statikus és passzív. Ez annyit jelent, hogy amit leírtak, az m{r úgy marad, még akkor is, ha belejavítunk, beleírunk, törlünk belőle. Emellett az írott/nyomtatott szöveg nem készteti az olvasót interakcióra. Ez a v{ltozatlans{g a könyvnyomtat{s ut{ni irodalom jellegzetessége lett. A szöveglétrehoz{s folyamat{ban azonban nem lehet v{ltozatlans{gra törekedni. A hagyom{nyos könyvkészítésben a szöveget {ltal{ban többször rögzítették, a javít{s folyamat{ban rendre újra leírt{k, jelentős részét újra meg újra tördelték. A sz{mítógép szerepe, mint l{tjuk, a szöveg életében kettős: a szöveg megjeleníthető form{j{nak létrehoz{sa, a szöveg megjelenítése. Az első szerep megkív{nja, hogy a szöveg {llandóan alakítható, v{ltoztatható legyen. Ennek sor{n az ember és a sz{mítógép között együttműködés alakul ki: a v{ltoztat{sok relev{ns, intellektu{lis vonatkoz{sait, péld{ul egy szó beszúr{s{t az embernek kell végrehajtani, de az ezzel kapcsolatos mechanikus, rutinszerű v{ltoztat{sokat péld{ul azt, hogy a beszúr{st követően a sor, illetve a bekezdés {trendeződjék a gép az ember közreműködése nélkül mag{- ra v{llalhatja (beleértve bizonyos programozható v{ltoztat{sokat, péld{ul a helyesír{sellenőrzés folyamat{ban meg lehet mondani a gépnek, hogy egy adott szövegalakot minden esetben egy m{sikra v{ltoztasson). A szöveg erre az{ltal v{lik alkalmass{, hogy a sz{mítógép lényegében a szöveg nyelvi elemeit kezeli, elsősorban a foném{knak megfelelő karakterek form{j{ban. A karakterek mellett a sz{mítógép képes a jelfolyamot m{s, kitüntetett elemek (ír{sjelek, termin{lis jelek) mentén szegment{lni, ezzel tükrözve (követve) annak nyelvi felépítését. Ezt a fajta szöveget szövegszövegnek nevezzük (l{sd még 125. oldal). A szövegszöveg teh{t nyelvi és tipogr{fiai tekintetben szerkeszthető (bővíthető, törölni lehet belőle, módosítható), emellett bizonyos mértékben a vizu{lis megjelenítése is módosítható (nagyítható, kicsinyíthető). A szövegszöveg kijelezhető képernyőn, kivetítőn,

156 A számítógépes megjelenítés és kinyomtatható. Az első két kijelzés mód esetében a szöveg aktív, manipul{lható marad, még a megjelenítés folyamat{ban is (az m{s kérdés, hogy a szöveggel folytatott interakció tulajdonképpen nem a szöveg, hanem a képernyő topológiai befoly{sol{s{t jelenti, amelyet a sz{mítógép több {ttétellel érvényesíteni tud a szövegben). A kinyomtatott szöveg természetesen ugyanúgy elszakad a sz{mítógéptől, mint ahogy a könyv is függetlenedik a nyomdagéptől. Amikor a sz{mítógépen kinyomtatunk egy szöveget, megszüntetjük annak dinamizmus{t. Ettől kezdve csak olyan v{ltoztat{sokat végezhetünk rajta, amilyeneket a papír eltűr (radíroz{s, satíroz{s, {tír{s stb., b{r, mivel a nyomtat{s egyszerűbb és olcsóbb, ink{bb a sz{mítógépen javítunk, és újra kinyomtatjuk a javított részt). A kinyomtatott szöveget többé nem tekinthetjük sz{mítógépes szövegnek. Ismeretes azonban, hogy a sz{mítógép képernyőjén megjelenő szöveg sem minden esetben szerkeszthető. Péld{ul, ha lapolvasóval viszünk be egy szöveget a sz{mítógépbe, akkor az b{r a képernyőn olvasható lesz, és többé-kevésbé jól kinyomtatható javítani nem tudjuk, hacsak {t nem alakítjuk OCR-programmal szövegszöveggé (125. oldal). Az így beolvasott szöveg (m{s elj{r{ssal is produk{lható ilyen) nem tagolható a nyelvi logika mentén (mi több, egy{ltal{n nem tagolható értelmesen). Ez a sz{mítógép felől nézve nem szöveg, hanem kép, ezért az ilyen szöveget képszövegnek neveztük. A képszövegen olyan műveletek hajthatók végre, mint a képeken (torzít{s, elforgat{s, l{gyít{s, szabdal{s). Ez utóbbiak egy része a szövegszövegen nem végezhető el. A képszöveg esetében a sz{mítógépes szövegszerkesztők lehetőségei itt a megjelenítésen túli felhaszn{l{sra gondolva rendkívüli mértékben leszűkülnek. Az ismert nyelvtechnológiai elj{r{sok, a szöveglétrehoz{s, illetve a szövegfeldolgoz{s sz{mítógépes t{mogat{- sa csak a szövegszövegen lehetségesek. R{ad{sul a képszöveg gépi form{ja gyakran nagyobb terjedelmű, így a szövegtov{bbít{s tekintetében is h{tr{nyosabb. A képszöveg előnye, hogy a bevitele egyszerűbb lapolvasón vagy fényképezőgéppel könnyedén beolvasható, és a sz{mítógépek stabilabban kezelik. Mint a szövegbevitel sor{n foglalkoztunk vele, a képszöveg az ún. OCR-programok (l{sd 126. oldal) segítségével {talakíthatók szövegszöveggé. Míg a szövegszöveg jelentős mértékben hardverfüggő (pl. a szövegszerkesztők élesen reag{lnak a telepített nyomtatók képességeire), a képek esetében ilyen függőség lényegében nincs. Inform{ciótov{bbít{sra mind a h{rom szövegfajta (a harmadik az emberi érzékekésre alkalmatlan gépi szöveg) egyform{n alkalmas. Ha azonban nem teszünk különbséget közöttük, akkor a sz{mítógép nem több, mint az írógép vagy a magnetofon. A szövegszerkesztőkkel megismerkedve azonban mindenki hamar r{jön, hogy a sz{mítógép legal{bbis a l{tható szöveg vonatkoz{s{ban lényegesen többet tud az írógépnél. A tov{bbiakban, amikor a sz{mítógéppel kapcsolatban a szöveget vizsg{ljuk, elsősorban a szövegszövegre gondolunk. A sz{mítógép képességeinek többlete ugyanis a szöveg karakteres kezelésében jelenik meg a képszöveg csak olvas{sra való, és ha a sz{mítógépet csak ennek létrehoz{s{ra haszn{ln{k, elvesznének az előnyei, hiszen a sz{mítógép az olvas{s kiszolg{l{s{ban egyelőre gyengébb a hagyom{nyos tipogr{fiai eszközöknél. 156 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

157 A nyomtatott szöveg A sz{mítógépen levő szöveg figyelemre méltó újdons{gokat mutat életciklus{nak minden f{zis{ban. A szöveg kezdetben szorosan kötődött a létrehozój{hoz, gondoljunk csak arra, hogy a szöveg a sz{jhagyom{nyban annak ellenére módosul, hogy sz{mtalan (ma m{r alig haszn{lt) mnemotechnikai elj{r{s szolg{lta a felidézést. A szöveg {llandós{ga a mai irodalmi munk{nak ez a lényeges von{sa, azonban csak lassan és fokozatosan alakúlt ki a szellemi fejlődés folyam{n. < A fejlődés kezdetén, íratlan {llapotban, a mű nyelvalakja fluktu{l és folyton v{ltozik. A szóhagyom{ny nem ismer kanonikus szöveget. < Mielőtt a pergament és a betű konzerv{ló tudatoss{ lett volna, a puszta emlékezetre h{rult a feladat, hogy az egyszer kimondott szónak {llandós{g{t és fennmarad{s{t biztosítsa. (Thienemann 1931: 51). Az ír{s kialakul{s{val a szöveg elidegenedik a létrehozój{tól, a keletkezési {llapot{t mind a kézzel írt, mind a nyomtatott szöveg többé-kevésbé szil{rdan őrzi, és ha valaki jogos vagy jogtalan módon belenyúl, akkor új szövegek, szövegv{ltozatok jönnek létre. Az írott, a nyomtatott szövegnek teh{t jellemzője a véglegesség. Ennek tov{bbi eleme, hogy a szöveg a vizu{lis form{j{ban {llandósul. Ez a körülmény megmerevíti a szöveg és a nyelv viszony{t, amely a sz{jhagyom{ny kor{ban dinamikus, és ezért önfejlesztő volt. A sz{mítógépes szöveg, b{r értelmezésünk és önkényes elhat{rol{sunk szerint írott szöveg, azonban éppen a gép képességeinek kihaszn{l{s{val túlléphet az ír{s hagyom{nyos lehetőségein. Bódi Zolt{n könyvének (Bódi, 2004: 32) van egy saj{tos fejezetcíme: Az írott p{rbeszéd. Ebben a fejezetben idézi Susan C. Herringet, aki a sz{mítógépes kommunik{cióról < szóló kötetében megjegyzi, hogy ez a kommunik{ció, b{r ír{sos megjelenésű, hiszen billentyűzet segítségével gépelik, mégis jobban hasonlít a beszédkommunik{cióhoz, igen gyors inform{ciócserét biztosít< (Bódi, 2004: 35). Amikor a sz{mítógépes szöveg megjelenítéséről gondolkodunk, ezt a szempontot mindenképpen az adott szövegfajta relev{ns jegyének kell tekinteni. A tov{bbiakban a sz{mítógépes megjelenítést két csoportban vizsg{ljuk, ugyanis a technikai megjelenéstől függetlenül a lényeges különbség az interaktivit{s lehetősége, amely a kinyomtatott szöveg esetében nincs meg, a képernyőn, illetve a kivetítőn megjelenő szöveg esetében azonban jellemző. A nyomtatott szöveg A sz{mítógéppel kinyomtatott szöveg nem különbözik lényegesen a hagyom{nyos tipogr{- fiai szövegtől. A nyelvhaszn{lat szempontj{ból a különbséget a létrehoz{s jelenti. Ennek kapcs{n mindenképpen fel kell figyelni a tipogr{fia megújult szerepére: Ma mindenki tipogr{fus< A sz{mítógépen t{rolt megjelenés-központú szöveg < elő{llít{sa sor{n nekünk kell gondoskodnunk a tipogr{fiai konvenciók betart{s{ról< (Karsai : 19). Hasonlóképpen vélekedik Vir{gvölgyi Péter is: Vitathatatlan, hogy a sz{mítógépek elterjedésével a tipogr{fia a hagyom{nyos szakmai területeken kívülre került, és emiatt jóform{n mindenkinek kell hozz{ értenie, aki szövegek elő{llít{s{val ak{r csak alkalmanként foglalkozik.(vir{gvölgyi, 1966: 7) Doktori (phd) disszertáció 157

158 A számítógépes megjelenítés A tipogr{fia teh{t a sz{mítógépes ír{s része lett, ami felveti annak kérdését, hogy a nyelvészet meddig és milyen mértékben tarthatja mag{t t{vol az ír{skép kialakít{s{nak kérdésétől. Az azonban, hogy az író embernek a sz{mítógép lehetővé teszi a tipogr{fiai megform{- l{st, egyelőre nem jelent egyértelmű előrelépést. Úgy is mondhatn{nk, hogy a nyelvi kompetencia kor{ntsem p{rosul a tipogr{fiai kompetenci{val. A sz{mítógépes eszközök rendelkezésre bocs{tanak egy sor tipogr{fiai eszközt, ez azonban csak lehetőség, a tényleges eredmény a felhaszn{lón múlik. A gy{rtók elősegíthetik az ezzel kapcsolatos közösségi szintű meg{llapod{sokat, azonban kikényszeríteni azokat nem képesek. A sz{mítógépen való nyomtat{s története központi kérdés, mivel, mint l{tni fogjuk, a megjelenítés minden f{zis{ban összefügg valamiképpen a nyomtat{ssal. A szöveg kinyomtat{sa tém{nk szempontj{ból saj{tos következménnyel j{r: megszünteti a szöveg sz{mítógépes jellegét. Amikor a sz{mítógép a szöveget kinyomtatja, ugyanolyan módon alkotja meg a szöveg nyelvi reprezent{ciój{t, mintha a nyomtat{st puszt{n a szöveg elmebeli reprezent{ciója előzte volna meg, péld{ul, mintha a szöveg írója írógépbe fogalmazott volna. A kinyomtat{ssal a dinamikus sz{mítógépes szöveg megfagy, és b{r az inform{cióközvetítő szerepének betöltésére épp olyan mértékben alkalmas, mint minden nyomtatott szöveg, azokat a többletlehetőségeket, amelyeket a sz{mítógép képes nyújtani, tov{bb nem biztosítja. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy a kinyomtat{ssal a szöveg maga nem hagyja el a sz{mítógépet, ott v{ltozatlan minőségben megmarad. A kinyomtatott szöveg puszt{n egy péld{ny, m{solat, amely egy adott {llapotot tükröz, viszont azt módosulatlanul. (És, mint szó volt róla, egy OCR-program segítségével még a nyomtatott péld{ny gépi form{ja is reproduk{lható.) A sz{mítógép ezzel együtt sz{mos előnyt, különleges lehetőséget biztosít a szövegalkotónak. Ezek nem jelentenek feltétlenül újdons{got a hagyom{nyos technológi{khoz képest, azonban sokkal hozz{férhetőbbek. Péld{ul, a nyomtatott szöveg tükörméretének megv{ltoztat{sa a hagyom{nyos tipogr{fi{ban igencsak körülményes dolog, a korszerű fotogr{fiai módszerekkel azonban megvalósítható. A sz{mítógépes szövegszerkesztők nyomtatófunkciói ma m{r {ltal{- nosan lehetővé teszik a szövegtükör {tméretezését, megfordít{s{t (úgynevezett tükörír{s), a nyomtat{si színek komplementerre v{lt{s{t és egyéb műveletek végrehajt{s{t. A sz{mítógépes nyomtatók fejlődése a rendkívül merev, vésett betűdúcos megold{soktól a viszonylag nagy rugalmass{got biztosító grafikus megjelenítés ir{ny{ban vezet. A kezdeti {llapot az írógép lehetőségeit nyújtotta (fix betűméretek, a betűkészlet v{ltoztat{sa lehetetlen, vagy nagyon nehézkes, a betűközök és sorközök is merevek). A mai nyomtatók rendelkeznek a fényszedők lehetőségeinek többségével, mindenesetre a fent felsorolt korl{- tok a mai eszközökre m{r nem jellemzőek. A számítógépes nyomtatás A korai sz{mítógépek a műveletek eredményeit nem ír{sos form{ban szolg{ltatt{k. A sz{- mítógéppel való kommunik{ció alapvető eszközei a papíralapú adathordozók, a lyukk{rtya és a lyukszalag voltak. 158 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

159 A számítógépes nyomtatás A sz{mítógépes nyomtatók szöveg-elő{llít{si, tipogr{fiai képességei révén új ír{si, kommunik{ciós stílust, technológi{t jelentenek. Ezek a tipogr{fiai képességek azonban saj{tos fejlődés eredményei. A kezdeti szakaszban a sz{mítógép részben a telextechnik{ra, részben a lyukk{rtyatechnik{ra épült, megörökölve ezek íróeszközeit. Később természetes módon helyet kapott a kiviteli eszközt{rban az elektromos írógép is. Vésett betűs nyomtatók A lyukk{rty{s rendszerek nyomtatói, az úgynevezett t{bl{zógépek vagy tabul{torok alapvetően statisztikai-gazdas{gi kimutat{sok nyomtat{s{ra készültek. Jelentős részük csak sz{mokat írt, a papír volt szöveggel előre megnyomtatva, amelybe beütötték a megfelelő értékeket. A t{vgépíró, idegen nevén a telexgép több v{ltozat{nak írómechanizmusa nem különbözött az írógépétől. A fejlettebb v{ltozatokban azonban, annak biztosít{sa érdekében, hogy a gép felügyelet nélkül is tudjon működni, végtelenített papírt alkalmaztak. Az ilyen típusú t{vgépíróhoz olyan írómechanizmust (többnyire az úgynevezett margarétakereket, majd gömbfejet) haszn{ltak, amelyet mozgatni lehetett a papír előtt, be{llítva rajta a kív{nt betűt, a festékszalagon keresztül a papírra csap. Figyeljünk fel arra, hogy ez az írómechanizmus az ír{sir{ny tekintetében közel {ll a kézír{shoz. A későbbiekben ki is fejlesztettek olyan írómechanizmust, amelyik időmegtakarít{s célj{ból (a kocsi visszahúz{si funkciój{- nak kiküszöbölése érdekében) nemcsak balról jobbra, hanem jobbról balra is írt. Az első, kifejezetten sz{mítógépek sz{m{ra készült nyomtatótípus a dobos nyomtató (drum printer) volt. Ennek a lényege, hogy egy henger pal{stj{ra domborít{ssal felviszik a teljes karakterkészletet, olyan módon, hogy a henger hossztengelyével p{rhuzamosan minden karakterből egy teljes sor legyen. A henger forog, az írószerkezet kalap{csrudakból {ll. A henger és a kalap{csrudazat között húzódik a végtelenített papír (tekercs vagy leporelló) és a festékszalag. Minden írópozíción egy rúd van, amelyek a programoz{snak megfelelően r{csapja a papírt a megfelelő a betűsorra. Teh{t, amikor péld{ul az e betűk sora van az ír{si pozícióban, azok a kalap{csok csapnak a papírra, amelyek az adott szövegsor E betűinek megfelelő pozíción vannak (ez a nyomtatótípus csak nagybetűkkel írt). Egy szövegsor a henger egy teljes fordulat{val jön létre. A vésett betűdúcos íróeszközök közös tulajdons{ga, hogy a technológia lehetőségei miatt a betűk egyenlő szélességűek. Ez a betűfajta nem ismeretlen, hiszen az egész írógépes vil{g ilyen típust haszn{lt. A rögzített betűszélesség alapvetően azzal függ össze, hogy a mechanikus berendezések az írópozíciót vagy a papírt fogaskerekes berendezések segítségével mozgatt{k el. A fogaskerék nyilv{nvalóan kiz{rólag azonos lépésközt biztosít. Vegyük észre, hogy a dobos nyomtató ír{smódja teljes mértékben elt{volodik az ember ír{smódj{tól. Nincs köze a szöveghez. Nem is jöhet m{sképp létre, mint az{ltal, hogy a sz{mítógép absztrakt szinten t{rolja a szöveget, a szöveg topológi{ja is csak absztrakt szinten érvényesül. Az olvas{s szempontj{ból ez természetesen közömbös. Egyébként tulajdonképpen hasonló jelenség figyelhető meg a nyomtat{skor is, ott sincs jelentősége az ír{s szekvencialit{s{nak. Doktori (phd) disszertáció 159

160 A számítógépes megjelenítés A grafikus nyomtatás Az előző részben l{thattuk, hogy a vésett betűs nyomtat{s szöveg-elő{llít{si lehetőségei korl{tot jelentettek, különösen a személyi sz{mítógépek elterjedése ut{n. A nyomtat{s forradalm{t egy új technikai megold{s jelentette. Az ötlet nem volt ismeretlen. M{r az 1950-es években elterjedtek voltak az olyan v{ltoztatható köztéri feliratok (sportp{ly{k eredményjelző t{bl{i, fényújs{g), amelyek a betűket villanykörtékből kialakított paneleken hozz{k létre. Hasonló elven jöttek létre 1970 körül az úgynevezett pontm{trix-nyomtatók. Ezek a szerkezetek nem rendelkeztek előre felszerelt betűkkel, hanem a program egyenként alakítja ki azokat olyan módon, hogy a megfelelő pozíciókon {lló tűk festékszalagon keresztül a papírra ütnek. A betűvonalak folytonoss{g{t az alkalmazott tűk sz{ma hat{rozta meg: a leggyakrabban alkalmazott 9-tűs nyomtatók esetében folytonos vonalat nemigen lehetett létrehozni, a pontok szabad szemmel is l{thatók voltak. Később megjelentek nagyobb tűsz{mú nyomtatók, amelyek esetében m{r l{tszólag folyamatos vonalakat lehetett kialakítani. A m{trixnyomtatók fejlődésük sor{n alkalmass{ v{ltak a nyomtat{s metakommunik{ciós effektusainak elő{llít{s{ra is, így egy idő ut{n nyomdai szöveg-előkészítésre is haszn{lni kezdték őket. Az ezekkel a nyomtatókkal előkészített szöveg a lépcsősség miatt - csak jelentős kompromisszumok felv{llal{s{val publik{lható. A grafikus nyomtat{s szervezési értelemben kimenetorient{lt, azaz a nyomtat{si form{- kat az elképzelt eredményhez igazodva kell megadni. Ez vonatkozik a lap form{j{ra, méretére, az alkalmazott színekre stb. Napjainkban h{romféle nyomtató van forgalomban, mind a h{rom mozaikrendszerű, következésképpen grafikus. Ezek a tűm{trixos nyomtató (m{trixnyomtató), a tintasugaras nyomtató és a lézernyomtató. A m{trixnyomtató működését fentebb ismertettem. A felbont{sa a legfejlettebb rendszerekben 300 dpi, amely a nyomdai minőség szempontj{ból nem kielégítő. Tov{bbi h{tr{nya a viszonylagos lassús{g, a sok mechanikus elem miatt viszonylag dr{ga, és nem jellemző r{ az az {rcsökkenés, amelyik a sz{mítógép eszközcsal{dj{t {ltal{ban jellemzi. Ezen túl a működése nagy zajjal j{r. A tintasugaras nyomtató egy vékony csövekből {lló m{trixnak a papír felett való mozgat{s{val alakítja ki a nyomtatandó képet. Folyékony festéket haszn{l, amelyet speci{lis elj{r{ssal a papírra cseppent. Rendkívül fontos újdons{ga, hogy több színű tinta haszn{lat{val színes nyomtat{sra van lehetőség. Felbont{sa eléri a 600 dpi-t, amely m{r alkalmas nyomdai kivitelezésre, természetesen nem magas igények mellett. A lézernyomtató a sz{mítógépes szöveg-elő{llít{s legkorszerűbb eszköze. A nyomtat{si képet a papíron fénysug{r segítségével hozz{k létre. A fény hat{s{ra megv{ltozik a papír adott helyének elektromos töltése, és ezut{n ellentétes töltésű festékszemcsékkel hozz{k érintkezésbe, amelyek a v{ltozott töltésű helyeken megtapadnak. Ezt követően a festéket rögzíteni kell. (Ezt a technik{t xerogr{fi{nak nevezik a görög sz{razír{s szó ut{n innen az első gy{rtó m{rkaneve, a Xerox). A korszerű lézernyomtatókn{l m{r kielégítő, dpi felbont{s érhető el. A lézernyomtató 160 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

161 Fizikai viszonyok lényegében sornyomtató, azaz a készülék a papír teljes szélességében képes egy pontsort nyomtatni, és ezt soronként nagy frekvenci{val képes megismételni. Így, a papír folyamatos előrehalad{s{nak elvét megtartva, nem a szöveghez illeszkedően nyomtat, azaz a nyomtatott szöveget olyan módon hozza létre, mintha kép lenne. A lézernyomtató alkalmas a fényszedőgép kiv{lt{s{ra is, b{r a felbont{sa tov{bbra sem teszi alkalmass{ magas igényű nyomtat{s előkészítésére. MEGJELENÍTÉS A sz{mítógépes szöveg megjelenítésének a sz{mítógép rendszerében megmaradó, azzal összhangban működő megold{sa a képernyős megjelenítés, illetve ennek műszaki alternatív{ja a kivetítés. Fizikai viszonyok A szöveg megjelenítési form{inak vizsg{latakor az eddigiekben {ltal{ban kevés figyelmet fordítottunk azoknak a fizikai viszonyoknak, amelyek a szöveg és olvasója között fenn{llnak. Ezeket a viszonyokat a szöveg elő{llítója figyelembe veszi, ennek megfelelő technikai megold{sokat alkalmaz. A hagyom{nyos tipogr{fia (vö oldal) tulajdonképpen nem m{s, mint a könyvnyomtat{s technik{j{nak antropomorfiz{l{sa: olyan szövegkép kialakít{sa, amely teljes mértékben alkalmazkodik a nyomtatott szöveg felhaszn{l{s{nak módj{- hoz. Tekintettel arra, hogy ez a maga kategóri{j{ban alternatíva nélküli elj{r{s volt, az egyes megold{sok természetesnek tűntek, ezért az olvasónak nem kellett figyelnie r{. A sz{m{ra elegendő volt, hogy a könyv kiszolg{lja a szok{sait és a kényelmét ha nem tette ezt, az negatív hat{ssal lehetett a könyv forgalmazhatós{g{ra. A sz{mítógépes szövegmegjelenítés kifejlődése, mint a nyomtat{si lehetőségek sor{n l{ttuk, alapvetően a tipogr{fiai hagyom{nyból indult ki. Ez mag{tól értetődő dolog, hiszen a legutóbbi időkig a szöveg-elő{llít{s végcélja a nyomtatv{ny, pontosabban napjainkban alakul ki az a tendencia, hogy a sz{mítógépen készített szöveg nem kerül papírra. A kezdeti időszakban (a 70-es évek elején) a képernyős szövegmegjelenítés lehetőségei igencsak szűkösek voltak. Mint a nyomtatókn{l, a képernyő esetében is a grafikus megjelenítés elterjedése tette lehetővé azt, hogy kényelmesen haszn{lható szöveghordozó v{ljon belőle. Az al{bbiakban megkíséreljük összehasonlítani a papírra nyomtatott és a képernyőn megjelenő szöveg haszn{lati tulajdons{gait: Alapvetően a nagyobb inform{ciómennyiség tov{bbít{s{ra szolg{ló nyomtatott szöveget, a könyvet, folyóiratot, újs{got stb. vesszük figyelembe, tudom{sul véve, hogy a plak{tok, kifüggesztett közlemények, feliratok révén egy m{sfajta olvas{si technika is {ltal{nosan elterjedt. A papírra nyomtatott szöveget az olvasó rendeltetésszerűen a kezében tartja. A nyomtatott szöveg méretparaméterei ennek megfelelően alakultak ki: a papír {tlagos t{vols{ga a szemtől a kar hossz{nak megfelelően kb. 40 cm; a papír szélessége a szem l{tószögének megfelelően kb. 20 cm; e szélesség és a szem felbontóképessége alapj{n az optim{lis betűméret a pont. Doktori (phd) disszertáció 161

162 A számítógépes megjelenítés Figyeljünk fel arra, hogy a kézben tartott szöveg az olvasó testpozíciój{hoz igazodik, azaz az olvasó a fenti fizikai viszonyokat fenntartja. Az ember könyvet többnyire vagy ülve vagy fekvő testhelyzetben olvas, de előfordul {lló testhelyzet is. Ismeretes az az olvas{si pozíció is, amelyben a szöveg (a könyv) az asztalon van, ebben az esetben az olvasó ugyan nem tartja a kezében, de a bútorok tipikus méretezése és a könyvek kiviteli paraméterei miatt a t{vols{g nagyj{ból ugyanannyi (az asztal magass{ga nyilv{nvalóan az {tlagos karhosszhoz igazodva alakult ki, hiszen mind az étkezés, mind minden m{s asztalon végzett tevékenység ezt követeli meg). Ebben az esetben a könyv helyzete tipikusan vízszintes, és az olvasó föléje hajol. Ez az olvas{si pozíció az ír{ssal azonos testhelyzetben történik. A sz{mítógép képernyőjéről való olvas{s esetében döntő különbség az, hogy a képernyő síkja {ltal{ban a függőlegeshez közeli, és nagyj{ból az olvasó ember szemének síkj{ban van. A függőlegestől való eltérés éppen az ezzel kapcsolatos lehetőségek (akad{lyok) egyensúlyoz{s{ra valósul meg: amennyiben a képernyőt nem lehet az olvasó szemsíkj{ba elhelyezni, akkor megdöntésével biztosítani kell, hogy a szem síkj{ra többé-kevésbé merőleges legyen. A képernyő helyzete rögzített, az olvasó embernek kell hozz{ alkalmazkodnia. Amíg a könyvet olvasó ember, elf{radv{n, testhelyzetet v{lt, illetve b{rmilyen m{s okból v{ltoztatv{n a testhelyzetén a szem és a könyv fizikai viszony{t fenn tudja tartani, a képernyő esetében erre nincs módja, a testhelyzetének v{ltoztat{s{ra kevés lehetősége van. Nehéz fekve olvasni a sz{mítógépről, az {lló testhelyzet sem tipikus. Ez az invari{bilis testhelyzet szükségképpen csökkenti az olvas{si teljesítőképességet. A sz{mítógép megjelenítőjének m{sik meghat{rozó fizikai saj{toss{ga a mérete. Miut{n a sz{mítógépes megjelenítő a televízió képcsövéből alakult ki, a kép méretar{nya 4:3, szemben a tipikus papírmérettel, az {lló A4-gyel, amelynek ar{nya közelítőleg 3:4. Ez az eltérés igen hosszú ideig, illetve mind a mai napig saj{tosan korl{tozza a képernyő olvas{si felületként való alkalmaz{s{t. A képernyős megjelenítés és a papírra nyomtatott szöveg összefüggését, illetve eltérését a wysiwyg szakszóval szok{s jellemezni. A wysiwyg a What You See Is What You Get (azt kapod, amit l{tsz) mondatból készült betűszó (l{sd még 114. oldal). Tulajdonképpen arra utal, hogy a képernyőn megjelenő szöveg form{ja tekintetében is egyezzen meg a majd nyomtatandóval. Ezt a feltételt a ma kapható képernyős megjelenítőknek csak kis h{nyada tudja teljesíteni. Mint ismeretes, a televíziós képernyők méretét {tmérőjükkel és hüvelykben szok{s jellemezni. A kezdeti időszakban 14-15" {tmérőjű képernyőket alkalmaztak. Kifejezetten a szerkesztőségek sz{m{ra készültek 21" {tmérőjű, illetve speci{lis, A4 form{tumú képernyők. A helyzet alapvetően napjainkra sem v{ltozott, azzal az eltéréssel, hogy az újabb típusú síkmegjelenítők (TFT) között vannak olyanok, amelyek képernyőjét forgatni lehet. Az ilyen megjelenítő m{r alkalmas A4 méretű felület megjelenítésére. A hagyom{nyos képernyők wysiwyg-problém{j{nak jellemző paramétere a megjelenítés méretének {llíthatós{ga. Míg a teljes oldal megmutat{s{hoz a képet 25-33%-ra kell kicsinyíteni, addig az olvashatós{got (a betűméretek papírhordozóhoz való igazít{sa miatt) %-os nagyít{s biztosítja. Ennek következtében a következő kompromisszumot kellett v{llalni: a létrehozó vagy {t tudja tekinteni a tejes szövegét, vagy olvasni tudja: a napjainkban {ltal{nosan elterjedt sz{mítógépeken ez egyszerre nem lehetséges. 162 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

163 A szöveg szervezése A szöveg szervezése A wysiwyg problém{ja r{vil{gít a szöveg és a szöveghordozó kapcsolat{nak egy olyan saj{toss{g{ra, amelyet {ltal{ban nem veszünk észre: a képernyőn lényegében úgy olvasunk, mintha papirusztekercset tartan{nk a kezünkben. Az előzőekben jellemzett képernyőméret fejlődésének alapvető szempontja volt, hogy ha m{r a teljes oldalak megjelenítésére nem volt lehetőség, legal{bb a szöveg teljes szélességében legyen {br{zolható. Ennek a feltételnek a teljesülése esetén a szöveg függőleges görgetésével mód van nagyobb szöveg teljes terjedelmű közlésére és elolvas{s{ra. A képernyőn görgetett szöveg jellemzői: az eltérő méretar{ny miatt a képernyőn megjelenő szövegek jellemzően jóval szélesebbek, mint amilyenek a papírra nyomtatva szoktak lenni; a betűméret {ltal{ban {llítható, ez alapvetően eszközfüggő (a szöveget megjelenítő programtól függ), és a hagyom{nyos tipogr{fi{tól eltérően nem adható meg egzakt sz{mmal. A betűméret emellett függ a sz{mítógép m{s műszaki be{llít{saitól; a megjelenítő programtól függ a szöveg betűrendszerének dekódol{sa is: a szöveg akkor jelenik meg a közlő sz{ndék{nak megfelelően, ha a felhaszn{ló az adott szövegkódot v{lasztja ki; a linearit{stól való eltérést szemben a hagyom{nyos tekerccsel belső eszközök biztosítj{k, amelyet később ismertetek. A külön{lló, de egybefűzött lapokra írt szöveg sz{mtalan előnyt biztosít: az egy oldalra kerülő szöveg könnyen {ttekinthető, egy-egy indexül szolg{ló szó hamar szembetűnik; az olvas{s sorrendje viszonylag kötetlen: egyforma energi{val lehet előre, illetve h{trafelé haladni a könyvben, a könyv kialakít{sa a szöveg célszerű adagol{s{t teszi lehetővé, a fejezetbeoszt{s alapvetően a szöveg értelmi tagol{s{ra szolg{l, a könyv vizu{lis megold{sokkal képes ezt t{mogatni, az oldalsz{moz{s, valamint a fejezetek és a bekezdések sz{moz{sa révén hivatkoz{- si rendszer alakítható ki, amely biztosítja a linearit{stól való eltérés lehetőségét. A papíralapú könyvet szimuláló megjelenítés A wysiwyg alapvetően a szövegszerkesztő programok technikai megold{sa. A sz{mítógépes szöveg a közvetlen olvas{si céllal való megjelenítése saj{tos eszközökkel történik. Ezek az eszközök alapvetően az úgynevezett elektronikus könyvek forgalmaz{sa, kezelése célj{ból jönnek létre. Az elektronikus könyvek forgalmaz{sa elsősorban nem az {ltal{nosan haszn{lt asztali sz{mítógépekre alapoz, hanem a különleges infrastruktur{lis körülmények között is haszn{lható, hordozható sz{mítógépekre, az úgynevezett notebookokra, maroksz{mítógépekre, okos telefonokra, azaz az úgynevezett mobil sz{mítógépekre. Ezért az itt haszn{lt form{tum {ltal{- ban kicsi, ha a papíralapú könyvek fogalmaiban gondolkodunk, az A6-B6 méretet form{zza. A jelenleg elérhető elektronikus könyvek {ltal{ban két szabv{nyos form{tumot haszn{lnak, a Microsoft Reader form{tum{t, és az úgynevezett Adobe Acrobat Reader form{tum{t. Ismeretes tov{bbi, szabv{nyosnak sz{nt form{tum előkészítése is (OEB 1.0, vö. P{lfi, 2005: 3) Doktori (phd) disszertáció 163

164 A számítógépes megjelenítés Az elektronikus könyvek főbb tulajdons{gait P{lfi a következő főbb pontokban hat{rozza meg (P{lfi, 2005 : 2.2.): szöveg{llandós{g: az elektronikus könyvet olyan form{ban kell közzétenni, hogy azt az olvasó ne v{ltoztathassa meg. Ezt a szövegszerkesztőknél haszn{latos form{- tumok (rtf, doc, txt stb.) nem képesek megakad{lyozni, hiszen ezek funkcion{lis érdeme éppen a v{ltoztathatós{g biztosít{sa; az elektronikus könyv olvas{sa igazodjék a papírkönyv haszn{lata sor{n kialakult szok{sokhoz, azaz biztosítsa a könyvérzetet az olvasónak. Ennek érdekében az elektronikus könyv szövege tagolódjék oldalakra, a sorszélesség, illetve az egy oldalon levő sorok sz{ma nagyj{ból feleljen meg a könyvnyomtat{s sor{n kialakult hagyom{nyoknak, és ezzel egyidejűleg legyen mindig olvasható; az elektronikus könyv szemben a sz{mítógépen élő szövegek nagy részével alapvetően line{ris, mindazon{ltal rendelkezik a linearit{stól való eltérés eszközeivel; végül, az elektronikus könyv nem könnyítheti meg a szöveg szabad reproduk{l{s{t, mert az sérti a szerző érdekét. Ezért az elektronikus szöveg célszerűen csak oldalanként m{solható. A szolg{ltat{s céljait illetően az olvasóprogramok ingyenesek. A vil{gpiacon több ilyen eszköz is elérhető, azonban szélesebb körben csak a két fentebb említett form{tum, illetve a hozz{juk tartozó olvasók terjedtek el. HTML-alapú internetes szövegek Az interneten megjelenő szövegek legnagyobb része szemmel l{thatóan messze elt{volodik a papírra nyomtatott szövegek jellemzőitől. Ezt a szövegtípust az egyszerűség kedvéért htmlszövegnek nevezzük, b{r az olvasó sz{m{ra indifferens, hogy a szöveg milyen programoz{si elven valósul meg. Ez a szöveg a különböző weblapokon jelenik meg, és paramétereit részint a böngésző, részint a szövegkód érvényesíti. Szemben a sz{mítógépes szöveg{br{zol{s egyéb form{ival, a html nem nyújt semmiféle tipogr{fiai t{mogat{st a szöveg alkotój{nak, így az olvashatós{g és az esztétikum biztosít{sa nagy mértékben a szövegalkotón múlik. A szöveg alapvető kommunikatív funkcióit, teh{t a betűk form{j{t, a kiemeléseket a szövegalkotó hat{rozza meg. Ugyancsak a szövegalkotó jelöli ki a bekezdéseket, a címekkel való tagol{st. Megvan a lehetősége arra, hogy a szövegterület méretét és ar{nyait is megadja, azonban ez nem kötelező. Amennyiben ezt nem teszi meg, ezeket a paramétereket a megjelenítő eszköz, azaz a böngésző alapbe{llít{sai érvényesülnek. A böngésző eszközei a következő szövegparamétereket szab{lyozz{k alapértelmezés szerint: betűméret. A böngészők {ltal{ban nem kín{lnak egzakt paramétereket, hanem péld{ul egy, a legkisebbtől a közepesen {t a legnagyobbig tartó fokozatsk{l{t; betűkódol{s. A szöveg csak akkor jelenik meg a szövegalkotó sz{ndékainak megfelelő betűkkel, ha a böngésző kódol{sa és a szövegben haszn{lt betűkód összhangban van. Mivel a szövegkódok nagy része nem univerz{lis, gyakran tapasztalható, hogy a szövegben idegen betűk jelennek meg. Ez különösen akkor v{lik zavaróv{, ha olyan többnyelvű szöveget kell megjeleníteni, amelyek különböző betűkódokkal 164 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

165 Az elektronikus levelek szövegei jeleníthetők meg (pl. kevert latin- és cirill betűs szöveg). Ez a helyzet a magasabb egyetemességű betűkódokkal (pl. UFT16) oldható meg; szövegszélesség. Amennyiben a szövegalkotó nem köti meg, a szöveg szélessége annak az ablaknak a méretéhez igazodik, amelyben megjelenik. Az ablak természetszerűleg csak olyan széles lehet, mint maga a képernyő, de ann{l keskenyebb lehet. Amennyiben az olvasó csökkenti a szövegmegjelenítő ablak szélességét, a böngésző alapértelmezés szerint {ttördeli a szöveget; a html-szöveg függőlegesen rendszerint nincs tagolva. Olvas{s{hoz a képernyőt görgetni kell, azaz mintegy a tekercsre írt szöveget szimul{lja. Sok esetben ezen belül semmilyen tagol{s nincs, maximum egy lehetőség a szöveg elejére ugrani, illetve a böngésző haszn{l egy eszközt, az ún. görgetős{vot. A gyakorlatban nagyon sok internetes szöveg van a fent ismertetett alapértelmezéseknek al{rendelve. Ennek sz{mos h{tr{nya van: a szubjektív szempontokon túl (nem megfelelő betűforma, méret, a sorköz, betűszín, h{ttérszín rossz megv{laszt{sa) alapvető hiba a sorszélesség szab{lyozatlans{ga: ez felrúgja a nyomtatott szöveg racion{lis hagyom{ny{t, amelynek az a lényege, hogy a szöveg szemmozg{s nélkül legyen olvasható. A gondozott webhelyeken, port{lokon azonban a szerkesztők {ltal{ban ettől eltérő megold{st haszn{lnak. Különböző megold{sokkal korl{tozz{k a szöveg szélességét. Tekintettel arra, hogy a jelenleg haszn{latos képernyők szélessége nagyobb a szükségesnél, a szöveg mellett mindig marad szabad hely. Ennek kihaszn{l{sa sok esetben a szövegkezelést szolg{lja, m{s esetekben a szövegtől különböző inform{ció jelenik meg. Így az ebben a form{ban megjelenő szövegek ritk{n könyvszerűek, jobban hasonlítanak az akcidens tördelésű újs{gokra. Természetesen, ez nem szükségszerű korl{toz{s, hiszen a könyvszerű tördelést htmlben is meg lehet valósítani, beleértve a lapoz{s útj{n való előrehalad{st. Az elektronikus levelek szövegei Az elektronikus levelezés szövegeinek stílus{val, megvalósít{s{val az irodalom megfelelő mennyiségben foglalkozik. (Vö. Bódi, 2004) A fenti elemzést folytatva ezért a szövegmegjelenítés néh{ny, a fenti elemzéssel összhangban levő alapkérdését vizsg{lom. Az elektronikus levelek ír{sa sor{n (a Microsoft Outlook rendszerben) h{romféle szövegmegjelenítési forma alkalmazható: egyszerű szöveg html-szöveg rtf (univerz{lis jelölőnyelv). Az első forma univerz{lisnak tekinthető, azonban rendkívül szegényes, híj{n van minden metakommunik{ciós eszköznek. A m{sik két kódol{si mód rendelkezik minden, a szövegszerkesztésben szok{sos eszközzel. Ez a helyzet azonban csak a levél küldőjét jellemzi. Ha a levél fogadój{nak nem azonos rendszerű a levelezőprogramja, péld{ul, nem képes fogadni az rtf-kódú {llom{nyokat, illetve nem azonos a betűkód, amelyet haszn{lnak, ebben az esetben a levél a cél{llom{son Doktori (phd) disszertáció 165

166 A számítógépes megjelenítés nem ugyanúgy jelenik meg, mint amit a küldő l{tott és sz{ndékolt. Ezért az elektronikus levelezés sor{n le kell mondani az ír{s egy sor hagyom{nyosan kialakult eszközéről (az óvatos levelező ékezetek nélkül, egyszerű szövegform{t v{lasztva ír.) DINAMIKUS SZÖVEG A dinamikus szövegmegjelenítés esetén mind a megjelenítés, mind a szöveg sz{mítógépes feldolgoz{sa és t{rol{sa sor{n a szövegalakító effektusok folyamatosan hatnak, a megjelenített szöveg folyamatosan v{ltozhat, és interakció lehetséges a szöveg és az olvasó között. A sz{mítógép és a szöveg viszony{nak relev{ns eleme a linearit{s merev keretének széttörése. Mint l{ttuk, a rögzítés vagy a fizikai megjelenítés dimenziói (ak{r a beszéd esetében az idődimenzió, ak{r az ír{s esetében a kétdimenziós tér) attól kezdve, hogy a szöveg felkerült a sz{mítógépre, nem korl{tozz{k a szövegelemek elérésének sorrendjét. Természetesen a line{ris elérés tov{bbra is lehetséges, (nota bene, még arra is van mód, hogy a beszéd időbeli megjelenését ír{sban szimul{ljuk, ilyen a futófénynek nevezett szövegmegjelenítési mód), azonban rendelkezésünkre {llnak olyan módszerek, amelyek lehetővé teszik a szöveg nemline{ris haszn{lat{t. Ezek a minta alapj{n való keresés és a hivatkoz{sok módszere. A magyar sz{mítógépes terminológi{ban azt az elj{r{st nevezzük hivatkoz{snak (angolul link), amikor két t{rolt elem között mesterséges kapcsolatot létesítenek. Amennyiben a sz{mítógépen t{rolt dolog szöveg, ezt úgy kell értelmeznünk, hogy a hivatkoz{s szekvenci{lisan nem érintkező szövegelemeket kapcsol össze, hogy a felhaszn{ló a megszokott line{ris sorrendtől eltérve olvashassa a szöveget. A szövegtér ilyen fajta megv{ltoztat{sa nem új a tipogr{fiai gyakorlatban. Egy példa. A line{ris szöveg megtörésére ir{nyuló kísérleteket a szépirodalomból is ismerünk. Cseres Tibor 1979-ben megjelent Par{zna szobrok című regényében tal{lkozunk erre vonatkozó kísérlettel. A regény elején tal{lható l{bjegyzet a következőket írja erről: A Par{zna szobrok, mint címlapja is jelzi, kétrészes (iker-) regény. Az első (A) rész némely szakaszai végén sz{mok (római és arabs sz{mok) utalnak r{, hogy az író a m{sodik (B) rész melyik fejezetében s hol folytatja majd a gondolat{t, amelyet itt (főként az olvasó türelmére tekintettel) megszakított. De nemcsak a félbehagyott gondolatokra utalnak ezek a figyelmeztető sz{mok, hanem gyakran arra is, hogy az éppen befejezett mondat {llít{s{nak kerek igazol{s{ra volna még adatunk, {m éppen itt, mellékútra terelnők a figyelmet, ha bővebb ismeretekkel hozakodn{nk elő. (Cseres 1982.) Emlékezetem szerint Cseres megold{sa nem aratott osztatlan sikert. Elgondol{sa mindazon{ltal egyrészről re{lis igényen alapult, m{srészről ma, elektronikus könyv form{j{ban kiv{lóan működne. A megvalósít{ssal volt a probléma, a hagyom{nyos könyv szükségképpen line{ris, és az ettől való eltérésnek csak igen korl{tozott lehetőségei vannak (regiszteres szót{rak, színes oldalak stb.) A sz{mítógépes szövegben alkalmazható hivatkoz{sokat a sokak előtt ismert Word szövegszerkesztő eszközkín{lat{val prób{lom szemléltetni. A szövegszerkesztő kitüntetett szövegelemek (címek, képal{ír{sok, könyvjelzők) segítségével alkotja meg hivatkoz{si 166 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

167 A vetített szöveg számítógépes epigráfia rendszerét. Ezek a kitüntetett helyek az adott (megnevezett) szövegen belüli mozg{st tesznek lehetővé. Van azonban még egy igen jelentős hivatkoz{si lehetőség, a hiperhivatkoz{s (l{sd a 146. oldalt). A hiper előtag arra utal, hogy ez a hivatkoz{si forma túlmutat az adott szövegf{jlon. A létrehozható csatlakoz{s lehetősége meglehetősen széles: tulajdonképpen minden olyan objektumra hivatkozhatunk, amellyel a gépünkről kor{bban kapcsolatra léptünk, illetve ahova kapcsolód{si lehetőségünk van. Ebbe a körbe beletartozik az egész internet, teh{t cs{pjaink lényegében az egész vil{gra kiterjednek. Az ilyen módon létrejövő szövegstruktúra szétfeszít minden kor{bban ismert keretet. A szöveg mintegy el{rasztja az univerzumot, m{r rég nem szorul a kétdimenziós tér kereteibe, a korl{tlan ismétlődés lehetőségével kiszabadul az idő szekvenci{j{ból is. Valóban új vil{g, új galaxis keletkezik, melyet a nemline{ris szöveg ural. A vetített szöveg számítógépes epigráfia A sz{mítógépes szöveg saj{tos form{ja a vetített szöveg. Ez az előad{sokat kísérő bemutatók (prezent{ció) szövegform{ja. A prezent{ció jellegzetesen multimedi{lis eszköz. Két alapform{ja van, az egyik a sz{mítógép képernyőjét haszn{lja megjelenési felületként, a m{sik viszont kivetítő (projektor) segítségével valósul meg. Ez az utóbbi forma esetünkben azért érdekes, mert pontos analógi{ja az ókori monument{lis ír{snak. A vetített bemutatók saj{tos szövegform{t képeznek, amelyet érdemes lenne kutatni. Maguk az eszközök, amellyel ilyen bemutatót lehet létrehozni, az alapértelmezéseik révén sugallnak bizonyos elgondol{sokat. Péld{ul, a címek ír{s{hoz 40 pont körüli méretű betűt kín{lnak, szövegír{shoz 24 pont körülit. Az alapértelmezés 8 sor egy vetített oldalon (di{n). Sz{mtalan figyelemfelkeltő eszköz szín, mozg{s, hang {ll rendelkezésre, ami széles spektrumú metakommunik{ció alkalmaz{s{t teszi lehetővé. A bemutatók egy fajt{ja két kommunik{ciós form{t egyesítenek: az élőszóban folyó előad{st egészíti ki, és ekképp a megértés, a befogad{s igen szorosan kapcsolódik a közönség ment{lis szfér{j{hoz. Ebben az értelemben kétfajta visszatérést jelent a pregutenbergi kommunik{ciós form{hoz: a befogadó nemcsak a falat b{mulja, mint a monument{lis kommunik{ció kor{ban, hanem hallgatja is a szöveget, hasonlóan a középkori felolvas{sokhoz. A képernyőn történő prezent{ció {ltal{ban nem kapcsolódik előad{shoz. Olyan didaktikus form{ról van szó, amely széleskörűen alkalmazza a multimedi{lis form{kat a közölt szöveg megértetése ok{n. Kihaszn{lva a közeg dinamikus tulajdons{gait, nemcsak képekkel és m{s érzéki inform{cióhordozókkal igyekszik szemléletesebbé tenni az előad{st, hanem a szöveg adagol{s{val mintegy belekényszeríti az olvasót a szöveg kialakul{s{nak intellektu{lis folyamat{ba. Olyan metakommunik{ciós lehetőségeket kín{l, mint a késleltetés és a csattanó: mintegy belehelyezve az olvasót az egykori hallgató helyzetébe. Doktori (phd) disszertáció 167

168

169 Zárszó <nézik, nézik a csillagok. József Attila A GALAXIS METAFORA A szöveg, a szövegkultúra és a kommunik{ció összefüggését, korszakot alkotó szerepét Marshall McLuhan vizsg{lta, és terjesztette el a köztudatban. McLuhan fogalmazta meg, hogy a szöveghordozónak az {tad{son túl kifejezett szerepe van az inform{ció megform{l{s{ban is. Ezt írja: Az üzenet maga a médium (McLuhan, 1964). Ezt a többnyire tal{nyosnak tartott mond{st nem a hagyom{nyos értelemben vett tartalom forma összefüggés feje tetejére vagy éppen talp{ra {llít{saként értelmezzük, hanem akként, hogy a cél függvényében a közvetlen kommunik{ció (esetünkben a szöveg) és a metakommunik{ció (a csatorna adta egyéb lehetőségek) egységet alkotnak, és ennek az egységnek elidegeníthetetlen része a közeg, amelyben a kommunik{ció folyik. Az egyes kommunik{ciós aktusokból és ezek rendszeres technológi{v{ ismétlődésükből (kommunik{ciós mód) sz{rmazó következmények pedig messze túlhaladj{k a kommunik{ció szfér{j{t. Környezet és kommunikáció: galaxis A környezet és a kommunik{ció az eredetüket, anyagi lényegüket illetően különböző dolgok, melyek folytonos kölcsönhat{sban vannak egym{ssal. McLuhan ezt a komplexumot nevezi galaxisnak. Gerald E. Stearn készített egy interjút McLuhannel 1967-ben, aki ebben a következőket mondta: A galaxis szó valój{ban egym{ssal semmiféle közvetlen kapcsolatban nem {lló tényezők egyidejű kölcsönhat{s{t fejezi ki. (Hal{sz, 1985: 21) Az egym{ssal semmiféle közvetlen kapcsolatban nem {lló tényezők megfogalmaz{s nem véletlenszerűséget jelent, hanem arra utal, hogy a lényegi hat{sokat, megfeleléseket keresve szabadon, a korl{tozó determin{cióktól megszabadulva kell keresni, mint ahogy sok gyógyító ember sem mindig azon a testt{jékon keresi a f{jdalom forr{s{t, ahol maga a f{jdalom jelentkezik. McLuhan az emberiség inform{ciós idődimenziój{t osztja galaxisokra, figyelmét a nyomtatott könyv korszak{ra, a Gutenberg-galaxisra koncentr{lva. Nevet csak ennek a galaxisnak ad, és nem kísérletezik azzal, hogy az oralit{s kor{t mondjuk Homéroszgalaxisnak, a kézzel írt könyvek kor{t mondjuk Karoling-galaxisnak nevezze. Az ötlet azonban folytatható, annak ellenére, hogy McLuhan a galaxis metafor{t a kozmikus robban{s analógi{ja kedvéért (is) haszn{lta, és a nyomtatott könyvvel jellemezhető művelődéstörténeti korszak végét alapvetően nem a sz{mítógép megjelenésével hozta összefüggésbe. B{r az ő víziój{ban az elektronikus média (mint összefoglaló fogalom) a könyvkul-

170 Zárszó - A galaxis metafora túra felv{ltója, 1962-ben még nem rendelkezett ismeretekkel az elektronika éppen felfénylő vezércsillag{ról, a sz{mítógépről. A felv{ltó szó haszn{lata kapcs{n fontos kitérni ennek negatív konnot{ciój{ra. A Gutenberg-galaxis metafora sokak interpret{ciój{ban nem m{s, mint a kultúra hal{l{ról szóló Kasszandra-jóslat. Ez azonban nem felel meg McLuhan sz{ndék{nak. Az a feltételezés sem képtelen, hogy a Gutenberg-galaxis a kommunik{ció fejlődésének zs{kutc{ja, és szétrobban{sa éppenséggel módot ad a visszatérésre a természetesebb, vagy ink{bb természetibb közlési képességeinkhez. A Gutenberg-galaxis A Gutenberg-galaxis az az inform{ciótörténeti kor, amelynek legnagyobb hat{sú kommunik{ciós közvetítője (médiuma) a nyomtatott könyv. Pontosabban fogalmazunk, ha azt mondjuk, a sokszorosít{s, a sokszorosított szöveg kor{ról van szó. Ez a megfogalmaz{s első pillant{sra eljelentékteleníti a tém{t, ami azonban tévedés (íme, az összefüggések fontoss{ga). A könyvnyomtat{s ugyanis nem puszt{n az ír{stechnika újít{sa. A nyomtatott könyv legjelentősebb hat{sa a m{sik oldalon, az olvasóén jelentkezik. Igaz{n az a lényeges újdons{ga, hogy lehetővé tette, hogy a befogad{s egyénivé v{ljék. A nyomtat{s előtt a m{sok sz{m{ra írott szöveg olyan volt, mint a kotta: csak a hangzó szöveg felidézésének eszközéül szolg{lt. Mint ahogy a zene élvezetének, megértésének, sőt előad{s{nak sem elengedhetetlen feltétele a kottaolvas{s képessége, így az olvasni tud{s is csak egy szűk szakma kelléke volt, és nem függött össze feltétlenül sem a szellemi képességekkel, sem az intelligenci{val, sem a produktivit{ssal. Az írnok mesterember volt, tisztes, megbecsült, de a vil{got nem az írnokok a könyvek vitték előbbre. Az írnok rendszerint nem a maga gondolatait foglalta ír{sba. xii A kézirat-létrehoz{s voltaképpen a kéziratm{sol{s speci{lis esete volt, intellektu{lis értelemben fordított kapcsolatot figyelhetünk meg: a m{sol{s alkalom lehetett az olvas{sra, a joggal féltett kéziratok megismerésére. A könyvnyomtat{s ezen a téren nagy v{ltoz{st hozott: az olvasót kiszakította a közösségből. A kéziratos könyv kor{ban a szerző gyakran hom{lyban maradt, a felolvasó tulajdonképpen {tvette a sz{jhagyom{ny kora mesélőinek (Vargas Llosa szav{val beszélőinek) szerepét, azzal a különbséggel, hogy a közvetített szöveget nem az emlékezetéből elevenítette fel, hanem az írt oldalakról. Ezzel le is csökkent a része ebben a kommunik{ciós aktusban kor{bban módj{ban {llt v{ltoztatni a szövegen, saj{t mag{hoz vagy a hallgatóihoz igazítani azt, a felolvasó m{r csak alkalmi, v{ltoz{sokat hozhat. Míg az or{lis közvetítés sor{n a v{ltoztat{sok jó eséllyel megmaradhattak, a felolvas{s sor{n elhangzanak, és a következő felolvas{skor nem ismétlődnek meg. A könyvnyomtat{s révén a befogadó kollektíva egyir{nyú p{rkapcsolatok (szerző olvasó) sorozat{v{ v{lt, esetlegessé téve a médium hat{s{t. Ha elképzeljük a felolvas{s szitu{ciój{t, figyelembe kell vennünk, hogy a hallgatós{g nemcsak abban egységes, hogy a jelenlevők ugyanazokat a szavakat hallj{k, hanem ezzel egyidejűleg a többi érzéküket is ugyanazok az ingerek érik. Mindegyikük egyform{n f{zik vagy izzad, egyform{n zúg a szél, ugyanazt a h{tteret l{tj{k a felolvasó mögött, ugyanazok a szagok {radnak feléjük és így tov{bb. Az ilyen felolvas{sok szükségképpen interaktívak is valamilyen mértékben: a 170 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

171 Környezet és kommunikáció: galaxis hallgatók gesztusokkal, hangokkal reag{lnak a hallottakra, mi több, feltételezhetően bele is szólnak, ak{rcsak a kisgyerekek a b{bszính{zi előad{sba. A nyomtatott könyv olvasója egyedül van, illetve kettesben, az íróval. A papírra rögzült szöveg lehetetlenné teszi az interakciót: a kommunik{ció m{r végleg egyoldalú marad. M{s a létrehoz{s és m{s a felhaszn{l{s ideje. Az írónak így nincs lehetősége, hogy az olvasóhoz igazodjék, nem jöhet létre visszacsatol{s, azaz, ha nem vil{gos a mondandó, ha nem a kív{nt hat{st v{ltja ki, nem lehet elismételni m{s szavakkal, m{s hangsúllyal, nincsenek ott a többiek, akik segítenek értelmezni. Az író a szöveg vizu{lis megform{l{s{val mintegy belekényszeríti az olvasót a maga értelmezésébe, m{s részről nem tehet semmit, ha az olvasó a maga módj{n értelmez, (még akkor sem, ha az olvasó jellemző módon a glossz{ra firk{lja megjegyzéseit). Jellemző, hogy McLuhan milyen nagy hangsúlyt helyez a nyomtatott szöveg tipogr{fiai vonatkoz{saira. A mai nyelvészet nagy hi{nyoss{g{nak tekinthetjük, hogy a tipogr{fi{t nem vonta bele a nyelv vizsg{latainak körébe. Pedig a nyomd{szok szerepe az ír{s alakít{s{ban nem korl{tozódott a külalakra. A magyar helyesír{s szab{lyoz{si v{ls{g{nak utolsó szakasz{ban (1920 körül) a nyomd{k, mintegy magukra v{llalva a rendcsin{l{s feladat{t, és szorgalmazt{k egy nyomdai helyesír{si szab{lyzatot és szót{rat. Mint ahogy a tipografiz{ló elj{r{sok módjaiban, a stílusban, színben, anyagban, a kidolgoz{s egész rendszerében óri{si fejlődés {llapítható meg a nyolcvanak-kilencvenes évek nyomdai termékeihez képest, éppúgy a helyesír{sban is az élő nyelv hangalakjainak v{ltoz{sa alapj{n a közhangzó kiejtéshez kell igazítani a leg{ltal{nosabb fogalmak ír{sbeli megjelölését< (Balassa, 1929: V) Ezt A Budapesti Korrektorok és Revizorok Köre {ltal, Az egységes magyar helyesír{s szót{ra és szab{lyai című kötethez fűzött előszóban olvashatjuk Balassa szót{ra, és ennek utóda (Timkó, 1971) lényegében z{rt kiad{sban a nyomd{k sz{m{ra készült, és helyenként az akadémiaitól eltérő szab{lyoz{sokat is tartalmazott. Ez a szétv{laszt{s azt mutatja, hogy az akadémiai helyesír{si szab{lyzat akkor (és ma is) elsősorban a kézzel írt szövegekre kív{nt hatni (a kézzel írt nem egyenlő a kézír{sossal, készülhet írógépen is, ez esetben ink{bb az egyéni olvas{sra sz{nt ír{s lenne jó, szemben a köznek sz{nt szövegekkel). Ha ezt a két szövegfajt{t a haszn{lat gyakoris{ga, így a tömeghat{s szempontj{ból vizsg{ljuk, minden külön bizonyíték nélkül elfogadhatjuk, hogy a közír{s (közirat) hat{sa döntően túlsúlyban van. Eközben a szab{lyoz{s a specifikumait ezen a nyelvv{ltozaton kívülre teszi, ami csak abban a nyelvszemléletben logikus, amely a nyelvet keletkezésében és nem létezésében vizsg{lja. Ennek minden bizonnyal az ír{scentrikuss{g az oka: a tipogr{fia nem a hétköznapi nyelvhaszn{ló eszköze, hanem a nyomd{szé. Ha az írott szöveg segítségével történő kommunik{ció egészét tekintjük, az olvasót, az olvas{st nem igaz{n lehet kirekeszteni belőle. Mégis, a figyelem központj{ban a kibocs{t{s {ll (helyesír{s, stilisztika), a befogad{st a nyelvész {tengedi m{s tudom{nyoknak, vagy periferiz{lja. Doktori (phd) disszertáció 171

172 Zárszó - A galaxis metafora A t{g értelemben vett nyelvészet hat{skörébe tartoznak mindazon hat{rtudom{nyok, amelyek a nyelvvel kapcsolatos szab{lyszerűségeket t{rnak fel, de nem mag{t a nyelvi rendszert vizsg{lj{k. Ilyen péld{ul a nyelvnek mint jelrendszernek a vizsg{lata az {ltal{nos jeltan (szemiotika) eszközeivel. Ezen hat{rtudom{nyok közé tartoznak az ún. lingvisztik{k is, melyek a nyelvi rendszernek a gondolkod{s és az emlékezet rendszerébe (pszicholingvisztika pszichológia) stb. < való be{gyazód{s{t vizsg{lj{k< (K{lm{n-Trón, 2005) A galaktikus {talakul{s egyik eleme éppen a tipogr{fia demokratiz{lód{sa, így elkerülhetetlenné v{lik, hogy a tipogr{fi{t nyelvi tényezőként vizsg{ljuk. A tipogr{fia macluhani felfog{s{ra jellemző a Gutenberg-galaxis alcíme: A tipogr{fiai ember létrejötte. A galaxis, amelyről szó van, ezek szerint a tipogr{fia kora, és ennek a kornak kétségtelenül Gutenberg a legjellegzetesebb figur{ja. McLuhan meg{llapít{sai a könyvkorszakról nagyobb részt jogosak. Az extrapol{ció lehetősége azonban kétes. Éppen a sz{mítógép az a médium, amelyik képes a fonetikus ír{st 38 fenntartani, mi több, kiszélesíteni. Ezt ugyan McLuhan később Heidegger nyom{n felismerte, és bizonyos lelkesedést mutatott a sz{mítógépes szövegszerkesztők ir{nt. (Vö. Heim, 1973) Úgy gondolom, amikor a Gutenberg-galaxis katasztróf{j{nak képét vetítette előre, alapvetően a r{dióra, televízióra, a hangrögzítésre gondolt. Az 1960-as években még nem lehetett előre l{tni, hogy kialakul egy olyan kommunik{ciós rendszer, amely új keretet tud adni az ír{snak. Ez a kommunik{ciós rendszer valój{ban a személyi sz{mítógépek elterjedésével jöhetett létre. Galaxisok harca és együttélése Van olyan felfog{s, mely szerint az új korszak közvetlenül a Gutenberg-galaxishoz kapcsolhat. Ezen az alapon P{lfi Norbert a G2-galaxis megnevezést tartja jónak. Ő a sz{mítógépes szövegreprezent{ciót a Gutenberg-galaxis folytat{s{nak tartja: A G2 galaxis Gutenberg korszak{nak m{sodik felvon{sa, vagy ak{r négyzetre emelkedése: annak technológiai szinten gyökeres v{ltozata, tele forradalmi újít{sokkal, lényegét tekintve azonban az első korszak v{ltozatlan folytat{sa. A digitaliz{lt szövegek terjedésének, egyre szélesebb körű felhaszn{l{s{nak, életünk egyre nagyobb részében jelen lévő tartalom-form{nak a korszaka. A G2 galaxis teh{t m{r van, tart. Nem tudom, mikor, de sz{momra biztosan elkezdődött m{r. Benne élek a képernyőre-ír{s és képernyőről-olvas{s kor{ban: sz{mítógép szövegszerkesztőjén írom a dolgozatomat, az egyetem elvégzése alatt készült sz{mtalan dolgozatomat sz{mítógépen írtam, ma is ezt a készüléket haszn{lom, ha dolgozom, valamint szintén az egyetem ideje alatt, az egyetem szerverén kaptam meg az első címemet, az internetet pedig nemcsak dolgozatom, de a munk{m és a hírfogyaszt{som meghat{rozó forr{saként olvasom nap mint nap. (P{lfi, 2005 : 2.2.) 38 A fonetikus ír{s McLuhan kifejezése. 172 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

173 Galaxisok harca és együttélése Azt, hogy a sz{mítógép szöveg{br{zol{sa a nyomtatott szöveg módosulat{nak, vagy ön{lló jelenségnek tekinthető, vitatott kérdés. Mi a sz{mítógép szöveggalaxis{t ön{llónak tekintjük: a fenti metaforikus rendszer frazeológi{j{hoz igazodva azt a kommunik{ciós korszakot, amelyben a sz{mítógép a médium, okkal nevezhetnénk Neumann-galaxisnak. Ehhez megfelelően kell értelmezni a sz{mítógép fogalm{t. Nevezhetnénk az új kommunik{- ciós korszakot sz{mítógép galaxis{nak is (Computer-galaxy), de fel kell figyelni arra, hogy a mag{nyos sz{mítógép nem jelent forradalmi v{ltoz{st a tipogr{fiai korhoz képest. Igaz, hogy az elő{llít{s és a feldolgoz{s technik{ja megv{ltozik, de az appercepció lényegében nem. Az, ami P{lfi megfogalmaz{s{t relev{nss{ teszi, hogy ezek a meg{llapít{sok nem egy sz{mítógépre, hanem egym{shoz kapcsolt sz{mítógépek h{lózat{ra vonatkozik. A forradalmi v{ltoz{st nem a sz{mítógépes szöveg{br{zol{s kialakul{sa, hanem az egym{shoz kapcsolt sz{mítógépeken megjelenő új szövegvil{g, a world wide web jelenti. Ezzel megjelenik a könyvek létrehozta virtu{lis vil{g mellett egy újabb, operatívabb, közösségképző virtu{lis vil{g, mint ahogy azt az 71. oldalon részleteztük. A galaxiselmélet katasztrófaelmélet? Mielőtt ezt kifejtenénk, tan{csos visszatérni a Gutenberg-galaxis farvizén kialakult katasztrófaelméletre. Benczik Vilmos, a Gutenberg-galaxis hazai kiadója a mű kissé kései magyar kiad{s{t azzal indokolta, hogy McLuhan félelmei ma is indokoltak. E sorok írója az ír{s- és olvas{skultúra sorvad{s{t l{tva úgy gondolja, hogy A Gutenberggalaxis legal{bbis Magyarorsz{gon ma aktu{lisabb, mint első megjelenése idején volt. (Benczik, 2001: 319). Hogy sorvad-e az olvas{skultúra, vagy csak helyére kerül egy bizonyos statisztikai túlértékelés ut{n, ugyancsak vitatható. Van ugyanis egy olyan tévképzet, hogy az embereknek időben egyre növekvő tömegei olvasnak rendszeresen. Ha jól meggondoljuk, a viszonylag tömeges olvas{s a napilap-kultúra kialakul{sa ut{n indult meg, valamikor a 19. sz{zad közepén. Tószegi levezetése szerint A könyvkultúra lényegében a XVIII. sz{zad végére teljesedett ki< A XIX. sz{zad közepe a napilap-olvas{s {ltal{noss{ v{l{sa< (Tószegi, 1999). A félelmet keltő ellent{mad{s a 20. sz{zad közepén indult meg, azaz a Gutenberg-galaxis fénykora tal{n 100 év, ha volt. Azonban az is tény, a könyvkiad{s adatai azt mutatj{k, hogy a lakoss{g kis része olvas. Végül Magyarorsz{gon 1950 és 1990 között mesterségesen forszírozott könyvkiad{s volt, amely jelentős mértékben felfelé torzította a statisztik{kat. A művelődéstörténeti kultúr{k nem robbannak fel, egy új galaxis születése nem szünteti meg a régit, hanem vele p{rhuzamosan létezik, ak{r szimbiózist is képezve. Persze, hangsúly-eltolód{s mindig van. Ha az oralit{sra tekintünk vissza, l{thatjuk annak jeleit, hogy a sz{jhagyom{nyon alapuló kultúr{t az ír{s felfedezése nem szüntette meg, nagyon sok{ig (tal{n épp a könyvnyomtat{s feltal{l{s{ig, illetve azt követően annak kellő elterjedéséig) versenyzett vele. Ezt a p{rhuzamoss{got érzékletesen írja le Thomas Mann a József és testvéreiben, bemutatva, Doktori (phd) disszertáció 173

174 Zárszó - A galaxis metafora hogy az ifjú József sz{jhagyom{ny útj{n tanulta meg azokat a babilóniai verseket, amelyek m{r hosszú ideje ír{sba voltak foglalva. Csak épp ír{sos form{ban akkoriban még nem terjedhettek el. (Mann, 1959: 15-19). A sz{jhagyom{ny mindazon{ltal irodalmi szinten mind a mai napig jól észrevehetően működik, gondoljunk csak a v{rosi folklórra, ezen belül péld{ul a viccekre. A könyvnyomtat{s sem szüntette meg egycsap{sra a kézír{sos könyvet. Ne gondoljunk csup{n a könyvnyomtat{s feltal{l{s{t túlélő kódexirodalomra, és ne is csak a nyomtatott könyvekben megjelenő kézír{sos kiegészítésekre (glossz{kra). Gyöngyösi Istv{n M{rssal t{rsalkodó mur{nyi Vénusz című művének kiad{s{val kapcsolatban olvashatjuk: Népszerűségükről beszédesen vall, hogy néha mag{nak a költőnek sem volt m{r péld{nya, s nehezen visszaszerzett, elrongyollott kézirat alapj{n kellett sajtó al{ rendeznie szövegét. (Jankovics, 1998). Kézenfekvő példaként lehet említeni az úgynevezett emlékkönyveket, amelyekbe költők írtak verseket a tulajdonos sz{m{ra, de az is gyakori volt, hogy a tulajdonos maga m{solt oda kézzel neki tetsző szövegeket. Személyes emlékem ezzel kapcsolatban, hogy a 60-as években írógéppel lem{soltam Faludy Villon-fordít{sait, még az illusztr{ciókat is {tkopíroztam, és kézzel összevarrva létrehoztam a magam egyedi kötetét. A számítógép mint új szöveghordozó A pergamen, a palat{bla és a papír, a nyomtatott könyv ut{n újabb szöveghordozó jelent meg: a sz{mítógép. Úgy tűnik, a sz{mítógép és a szöveg kapcsolata sok tekintetben különbözik a szöveg és a szöveghordozó közötti kapcsolat kor{bbi form{itól. Egyrészt, a sz{mítógép hordozta szöveg több rétegből {ll, és jellegzetességeket mutat a kor{bbiakból ismert szövegfajt{kkal szemben, m{srészt maga a sz{mítógép, illetve a t{gabb környezete maga is szövegszerű. Ezek a saj{toss{gok közvetlen összefüggésben vannak a gépi intelligencia elvi alapjaival, melyeket végső soron Neumann J{nos tételezett a programozható sz{mológépek fejlesztését megalapozó tevékenysége sor{n. Mint l{ttuk, ezek a saj{toss{- gok t{voli alapjai egy új szövegvil{gnak. Ez szorosan kötődik a sz{mítógéphez és a sz{mítógépek h{lózatba foglal{s{val kialakított a digit{lis térhez, és, mint reméljük igazolódott, bővíti a szöveg segítségével folyó kommunik{ció lehetőségeit. Ennek megfelelően, amikor az új galaxis körvonalait prób{ltuk felrajzolni, nem kell a Gutenberg-galaxis szétrobban{s{tól tartani, illetve panaszkodni miatta. Joggal feltételezhetjük, hogy a Gutenberg-galaxis és az utóda élhet egym{s mellett, sőt, egym{sba is fonódhat, hiszen az új galaxis képes folytatni és kiterjeszteni a betűír{s művelődéstörténeti korszak{t. 174 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

175 A számítógép mint új szöveghordozó TÉZISPONTOK 1. A szöveg és a sz{mítógép egym{sra tal{l{s{t olyan eseményként szemlélhetjük, mint az alfabetikus ír{s vagy a nyomtat{s kialakul{s{t. 2. A szöveg digit{lis t{rol{s{val és sz{llít{s{val a tartalom sokszorosít{s{nak új lehetőségei keletkeztek, jelentősen csökkentve a nyomtatott könyv monopólium{t. 3. A digit{lis technológia megszüntette a tér és az idő korl{tait: a digit{lis szöveg úgy tölti be az ismert vil{got (túl a Földön is), mint a hangzó beszéd az emberi érzékelés sz{m{- ra rendelkezésre {lló teret. 4. Kialakult a digitaliz{lt szövegek lényegében autonómnak tekinthető h{lózata, amely éppúgy a ment{lszféra m{solata, mint a nyomtatott könyvek. 5. A digitaliz{l{s újra közkinccsé teszi a kisaj{tított tartalmat, csökkentve azt a kultur{lis elidegenedést, amelyet a nyomtatott könyv okozott. 6. A sz{mítógépek vil{gméretű h{lózata egy, az ember tudati {tfogóképességéhez mérten absztrakt ment{lis teret hoz létre. 7. A vil{gban működő sz{mítógépek fizikai-logisztikai egyesítése, azaz a vil{gh{ló révén kialakul egy olyan hiperglob{lis közeg, melyben az analóg és az absztrakt kommunik{- ció egyar{nt {ttöri az idő és a tér korl{tait, és vil{gméretekben közel hozza egym{shoz a kommunik{lókat. Doktori (phd) disszertáció 175

176

177 Függelék SEGÉDTANULMÁNYOK Az internetről letölthető könyvek t{rgy{ban Szövegrögzítés az írógép billentyűzetén Betű{ll{s Helyesír{s-ellenőrzés Címad{s Bibliogr{fia Jegyzetek Az internetről letölthető könyvek tárgyában Előterjesztés az MKKE Igazgatótan{csa október 11-i tan{cskoz{s{ra Előzmények Az MKKE augusztus 24-én körlevélben értesítette a kiadókat arról, hogy kiadóvezetők felfedeztek egy orosz szerveren működő webhelyet, ahonnan magyar nyelvű könyvek tölthetők le teljes terjedelmükben. A felszólít{s hat{s{ra több kiadó felkereste a webhelyet, és/vagy az ott megjelölt adminisztr{tori címen, vagy a webhely fórum{n tiltakozott a jogsértő elj{r{s ellen. A tiltakoz{sok hat{s{ra a webhely fenntartói a letöltés lehetőségét megszüntették. A jelenlegi {llapot szerint (2005. szeptember 17.) az SLP webhely csak egy közleményt tartalmaz, amelyből arra lehet következtetni, hogy webhely működését z{rt klubként folytatja, ahova meghat{rozott feltételekkel lehet belépni. Regisztr{cióért a webhely adminisztr{tor{- n{l lehet jelentkezni, és a webhely újraindít{s{t oblig{t módon a jövő hétre ígérik. Az slp adminisztr{tor{val folytatott levelezésből kiderült, hogy a klubba való belépés feltétele, hogy minim{lis mértékben részt kell venni a digit{lis m{solatok létrehoz{s{ban (beolvas{s, digitaliz{l{s, korrektúr{z{s). Ez arra utal, hogy felhaszn{ló-felhaszn{ló kapcsolatban (peer-to-peer) kív{nj{k folytatni a digitaliz{lt anyagok cseréjét. Az előzmények között mindenképpen meg kell említeni, hogy könyvek digitaliz{l{s{- val és közread{s{val m{s webhelyek is foglalkoznak, egy részük leg{lisan, illetve a legalit{s kérdésével nem foglalkozva. A függelékben felsoroltam azokat a helyeket, ahonnan lehet irodalmat letölteni (forr{s nagyobb részt a weblap). A felsorolt webhelyek nagy része erősen műfajfüggő, ennek megfelelően parci{lis. Fogalmak Szövegek sz{mítógépre m{sol{sa, képszöveg létrehoz{sa. Amikor lapolvasón sz{mítógépre viszünk szöveget, képet stb., ezzel kép{llom{nyt hozunk létre, amely olvasható és kinyomtatható, azonban szövegként nem szerkeszthető. Érdemes megjegyezni, hogy a kaló-

178 Függelék - Segédtanulmányok zok {ltal sokszor hangoztatott szoci{lis szempontot ezzel a módszerrel is ki lehetne elégíteni, ugyanis, aki anyagi okokból akar a sz{mítógépen olvasnivalóhoz jutni, nem igényli azokat a szolg{ltat{sokat, amelyeket a képszöveg nem nyújt. Kétségtelen, hogy az ilyen módon felvitt szöveg olvashatós{ga nem mindig tökéletes, és a helykihaszn{l{sa is rosszabb, a letöltés tov{bb tart (a f{jlok lényegesen nagyobbak). A képszöveg a hagyom{nyos technológi{k sor{ban a mikrofilmmel mutat analógi{t. Szövegek digitaliz{l{sa. Digitaliz{lt szöveg létrehoz{sa. E művelet sor{n az előzőekhez hasonló módon képként beolvasott szöveget alakítjuk {t egy speci{lis program (OCR Optical Character Recognition, a m. optikai karakterfelismerés) segítségével szerkeszthető szöveggé. Ekkor a program minőségének megfelelően ak{r a szöveg eredeti form{j{t is megőrizhetjük. A gyakorlat szerint azonban a digitaliz{lt szöveg romlik. Az OCR program segítségével és utólagos korrektúr{val ez helyrehozható. A digitaliz{lt szöveg szabadon megjeleníthető, szerkeszthető (l. lentebb), nyomtatható. Elektronikus könyv. Kifejezetten sz{mítógépes haszn{latra készült szöveg, azaz nem valamely kinyomtatott szöveg tükrözése. Az elektronikus könyvek haszn{lat{hoz {ltal{ban speci{lis eszközök, könyvolvasó programok szükségesek, amelyek korl{tozz{k a szöveg felhaszn{lhatós{g{t, és elsősorban a képernyőn való olvas{s kényelmét szolg{lj{k. Az elektronikus könyv megjeleníthető, azonban korl{tozottan szerkeszthető és nyomtatható. Szerkesztés. A szerkesztés sor{n a szöveg tetszőleges része törölhető, a szövegrészek sorrendje megv{ltoztatható, b{rmilyen m{s szövegelem (szöveg, kép, t{bl{zat stb.) beleírható és beleilleszthető, b{rmely szövegelem a szövegből kim{solható és m{s hordozóra vihető. T{gabb értelemben idetartozik a jegyzetek, komment{rok beillesztése, könyvjelzők és hivatkoz{sok elhelyezése. Webmesteri péld{ny. Az a péld{ny, amelyet az elektronikus közlés sor{n valahol egy sz{mítógépen elhelyeznek, azzal a céllal, hogy azt m{sok az adott helyen megnyitva elolvass{k, illetve letöltsék. Ez a péld{ny valamilyen szerkesztési folyamat eredménye, amely jó esetben a nyomtatott könyvhöz hű megjelenés biztosít{s{ra ir{nyul, azonban a szöveg ennek sor{n sz{ndéktalanul vagy sz{ndékosan megv{ltozhat. A webmesteri péld{ny elvileg unik{lis, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy biztons{gi és egyéb technikai okokból a tőpéld{nyt {ltal{ban fizikailag többszörözik (m{s szerveren is elhelyezik), így tükrözések, tükörpéld{nyok jönnek létre. A felhaszn{ló a webmesteri péld{nyt nem tudja szerkeszteni és megsemmisíteni. Felhaszn{lói péld{ny. A felhaszn{ló saj{t sz{mítógépén megjelenített péld{ny. A megjelenítésnek két funkcion{lis célja van, az olvas{s és a letöltés: az olvasás során a felhaszn{ló nem rögzíti a saj{t gépén a webmesteri péld{ny megjelenített v{ltozat{t, azaz a felhaszn{l{s befejezése ut{n azt törli, pontosabban elereszti (szabatosan szólva a szöveg csak az operatív t{rban jelenik meg, amelynek tartalma legkésőbb a gép kikapcsol{sakor törlődik). Ennek sor{n a felhaszn{ló haszn{lhatja a webmesteri péld{ny m{sodlagos szolg{ltat{sait (hivatkoz{sok, könyvjelzők stb.), azonban a szöveggel együtt ezeket is elereszti. A felhaszn{ló az olvasópéld{nyt szerkesztheti, 178 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

179 Az internetről letölthető könyvek tárgyában azonban ezek a szerkesztési v{ltoz{sok nem maradnak meg. Mint l{tható, az olvas{s az eredeti péld{ny korl{tozott időre többszörözi; a szöveg letöltése során a felhasználó maradandó példányt hoz létre a maga gépén, amelyet teljes körűen szerkeszthet, tetszőleges számú másolatot hozhat létre, és azokat más adathordozón is reprodukálhatja, így tovább is adhatja. Bizalmi elv. A péld{nyok integrit{s{nak és terjesztési korl{toz{s{nak megvalósít{sa sor{n beleütközünk abba az érvbe, hogy a digit{lis form{ban létező szövegek teljes megvédésére nincs mód, jól felkészült szakemberek minden védelmet fel tudnak törni. Ez minden bizonynyal így van, azonban ezen a területen is abból kell kiindulni, mint az élet m{s területein: a fizikai védelem és az erkölcsi védelem megfelelő ar{nyú keverékét alkalmazzuk, mivel 100%- os fizikai védelem az élet semmilyen területén nem létezik. A sz{mítógépes {llom{nyok védhetőségének bír{lata {ltal{ban a védelmet kín{ló szakemberek marketingfog{sa. A jelenlegi helyzet Digit{lis m{solatok A könyvkiad{s t{rgy{t képező objektumoknak léteznek digit{lis m{solatai. Ezek a m{solatok egyrészt a könyvkiad{s folyamat{ban keletkeznek: a mai nyomdatechnika a nyomóform{t lényegében kiz{rólag digitaliz{l{ssal hozza létre. A kiadók és a nyomd{k birtok{- ban levő digit{lis m{solatok is nyilv{noss{gra kerülhetnek. (NB az SLP fórum{n egy beíró megemlítette, hogy neki, mint kiadói/nyomdai dolgozónak a digit{lis m{solatok rendelkezésre {llnak, és csak bety{rbecsületből nem hozza őket nyilv{noss{gra). Kialakult egy olyan elhivatott önkéntes g{rda, melynek tagjai irodalmi műveket szkennelnek és szerkesztenek, és gépükön t{rolt eredményt b{rmikor készek letöltésre rendelkezésre bocs{tani. Ehhez a korszerű eszközök (lapolvasók és OCR-programok) rendelkezésre {llnak. Leg{lis terjesztőhelyek Kialakultak a digit{lis péld{nyok terjesztésének leg{lis form{i. Ezek reprezent{nsa a Neumann-h{z keretében működő Digit{lis Irodalmi Akadémia, amely a közlési jogot közvetlenül a szerzőtől szerzi meg. Lényegében leg{lisnak tekinthető az OSZK keretében működő Magyar Elektronikus Könyvt{r, amelynek jogi gyakorlata (a közlések kapcs{n közös jogkezelési gyakorlatot folytatnak, ismert szerzők esetében is) nézetem szerint vitatható. A leg{lis terjesztési fórumok sor{ban kell említeni a szerzői közléseket, péld{ul Lőrincz L. L{szló letölthető form{ban közreadja műveit. Hasonlóképpen értékelhető a Terebess kiadó gyakorlata, amely nagy mennyiségű, főképp {zsiai irodalmi fordít{st tesz hozz{férhetővé. Jelentős részében a Terebess Kiadó kiadv{nyai, de nehezen hozz{férhető, régebbi művek is szerepelnek közöttük. Feltételezhető, hogy ezeket a közléseket jogilag rendezték. Doktori (phd) disszertáció 179

180 Függelék - Segédtanulmányok Illeg{lis terjesztőhelyek A kiadók fellépése l{tszatra korl{tozta a szélesebb körű illeg{lis forgalmaz{st. Ez a körülmény azonban egyrészt időlegesnek tűnik. Tov{bbra is működik illeg{lis letöltőhely, péld{ul az F457 Project (tudatos kalózszerver, több mint 1200 sci-fi és fantasy cím szerepel rajta, teljes regények, gyűjtemények, novell{k, a művek csak letölthetőek, h{lózaton olvasni nem lehet őket). A fórumok figyeléséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a többi illeg{lis letöltésszolg{ltató olyan módon prób{lja kivonni mag{t a jogi ellenőrzés alól, hogy gyakran v{ltoztatj{k a helyüket, lehetőleg t{voli t{jakon, nehezen szankcion{lható internetszolg{ltatókn{l igyekeznek elhelyezni {llom{nyaikat, és suttogó propagand{val adnak hírt felbukkan{sukról. Ilyenek a jelenlegi helyzet kialakul{s{ban szerepet j{tszó SLP Silent Library Project, amely a tiltakoz{sok hat{s{ra megv{ltoztatja működésmódj{t, és z{rt internetes klubként működik tov{bb. Ez a kereskedelmi érdekek szempontj{ból tal{n ink{bb elfogadható, azonban mint az al{bbi jogi öszszefoglaló mutatja, nem kevésbé törvénysértő, mint a szabad terjesztés. A m{sik, nagy volumenű letöltőhely a Hungarian Pirate, amely részben az SLP tükrözése, azonban igen nagymennyiségű nem jogdíjköteles művet is kín{l. A cikk ír{s{nak idején nem érhető el, azonban újbóli felbukkan{s{ra sz{mítani lehet. Érdekek A felhaszn{ló érdeke. A digitaliz{lt könyvszöveg a teljes körű szerkeszthetőség révén olyan lehetőségeket biztosít a felhaszn{ló sz{m{ra, amelyek birtok{ban a könyv haszn{lati értéke rendkívüli mértékben megnő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy papírhordozó helyettesíthető az elektronikus megjelenítéssel. Két, különbözőképpen haszn{lható és eltérő megjelenítési forma, amelyek együttesen adnak teljes hasznoss{got. Ezt felismerve egyes külföldi kiadók a könyv szövegét elektronikus form{ban, CD-n mellékelik a könyvhöz. Az ilyen {rup{rosít{s sem a felhaszn{ló, sem a kiadó szempontj{ból nem jelent különösebb terhet. A problém{t az jelenti, hogy a digitaliz{lt szöveg sokszorosít{sa sokkal egyszerűbb, mint a nyomtatott szövegé, így egy ilyen könyvpéld{nyt v{rhatóan többen haszn{lnak, mint egy papírkönyvet. A szerző érdeke. A szerző érdeke nem egyértelműen artikul{lódik ebben a vonatkoz{sban. A kettős szövegmegform{l{s kettőssége megnöveli a szerző lehetőségeit, péld{ul azok a törekvések, amelyek a line{ris olvas{s megtörésére ir{nyultak, ezen az úton realiz{- lódhatnak. M{s tekintetben az a körülmény, hogy a szöveg sz{mítógépről letölthetővé v{- lik, igen jelentős publicit{snövekedést jelent, így nagymértékben hozz{j{rul ahhoz, hogy a szerző ismertté v{ljon. M{s vonatkoz{sban elvileg elképzelhető, hogy az illeg{lis m{solatok készítésének könnyebbé v{l{sa anyagi k{rt okoz a szerzőnek. A kiadó érdeke. A kiadó első pillant{sra ellenérdekelt a könyvszövegek digitaliz{l{s{ban. A kalózletöltőhelyek minden bizonnyal elvesznek valamennyi sz{mú olvasót a kiadótól, azonban ez nem teljesen egyértelmű. A fórumok tanús{ga szerint az interneten való olvas{s lehetőségének inspiratív hat{sa is van, és valamiképpen fokozhatja is a v{s{rl{st. Saj{- tos módon befoly{solja a kiadó érdekeltségét az a körülmény, hogy {ltal{nos esetben az ő feladata, hogy a szerző érdekét képviselje, ak{r még a szerző sz{ndéka ellen is. 180 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

181 Az internetről letölthető könyvek tárgyában A kereskedelem érdeke. Amennyiben igaz az a feltételezés, hogy a digitaliz{l{s csökkenti egyes könyvek kereskedelmi forgalm{t, ennek a kereskedelemben is meg kellene mutatkozni. Az, hogy a kereskedelem nem reag{l erre a problém{ra, a következmények periferikus jellegére vall. Jogi szempontok A jelen helyzetben az MKKE fellépése két szempont körül csoportosult, az egyik a szerzők jogainak, a m{sik a kiadók érdekeinek megvédése. A SZJT 18. szerint (2) A mű többszörözésének minősül < a mű t{rol{sa digit{lis form{ban elektronikus eszközön, valamint a sz{mítógépes h{lózaton {tvitt művek anyagi form{ban való elő{llít{sa. Az SZTJ meghat{roz{sa szerint a szerző kiz{rólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre m{snak engedélyt adjon. A fentiekből az következik, hogy a szövegek digitaliz{l{sa, sz{mítógépes adathordozó, illetve sz{mítógépen tart{sa, tov{bb{ az interneten való közvetítése, sz{llít{sa többszörözésnek sz{mít, így a szerző engedélyéhez van kötve. A digit{lis rögzítés és az interneten való közzététel tekintetében a szerzőnek módj{ban {ll ezt a jog{t közvetlenül gyakorolni. Mindazon{ltal a szerző {ltal{nosan úgy gyakorolja többszörözési jog{t, hogy azt {tengedi valamely kiadónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel a többszörözés valamenynyi fajt{j{ra jogot ad. Az SzJT 43. (5) szakasza szerint, amennyiben a felhaszn{l{si szerződés erről külön nem rendelkezik, a szerződés célj{nak megvalósít{s{hoz elengedhetetlenül szükséges felhaszn{l{si módra és mértékre korl{tozódik. Ezt kiegészíti az SzJT 47. (2) szerint a felhaszn{lói szerződésben explicit módon kell rendelkezni a sz{mítógépes felhaszn{l{sról. A fentiekből következik, hogy a szerző kiz{rólagos joga az elektronikus közlés engedélyezése. Ezt a jog{t a felhaszn{l{si szerződés esetében a kiadónak {tengedheti, erről azonban kifejezetten intézkedni kell. Amennyiben ez a kikötés a szerződésben nem szerepel, a kiadó a digit{lis közlés jog{val nem rendelkezik, azt m{snak nem engedélyezheti és a szerzőnek ezt nem tilthatja meg. Ennek megfelelően az az SLP-vel folytatott kommunik{cióban haszn{lt érvelés, hogy a kiadók engedélyezték volna a közlést, amennyiben ezt az SLP kéri, nem helyt{lló, ezt a kiadóknak ({ltal{ban) nem {ll jogukban engedélyezni, a joguk a digit{lis forgalmaz{sra és nem annak tov{bbad{s{ra terjed ki. Következtetések A könyvek digit{lis szövegeinek, illetve ezek publik{l{s{nak kérdése meglehetősen bonyolult. 1. A digit{lis közlés engedélyezése a szerző joga. 2. A kiadók fellépése kérdéses: Ha nem kötöttek a szerzővel erre nézve meg{llapod{st, a szerzői jog alapj{n ez nem tartozik r{juk. Így, amikor a kiadók fellépnek a digit{lis m{solatok nyilv{noss{gra hozatala ellen, ezt megtehetik a szerzők ir{nt v{llalt elkötelezettség alapj{n. Nyilv{nvaló azonban, hogy a kiadók ezt gazdas{gi érdekeik vé- Doktori (phd) disszertáció 181

182 Függelék - Segédtanulmányok delmében teszik, ami érthető, azonban meg kell alapozni a jogi form{j{t. A felhaszn{l{si szerződések kötése sor{n amennyiben a szerzővel e kérdésben meg lehet {llapodni célszerű az összes többszörözési és közlési form{ra kiz{rólagos jogot kikötni. (Az erre vonatkozó mintaszöveget mellékelem.) 3. A digit{lis péld{nyok létrehoz{sa egyrészt szükségszerű (kiadói munka része), m{srészt megakad{lyozhatatlan. A kiadóknak ebben a tekintetben érdemes figyelni arra, hogy a kiadóból (és a nyomd{ból) ilyen anyagok ne kerülhessenek ki. A munkaszerződésekben és a nyomdai szerződésekben érdemes erre vonatkozó klauzul{t elhelyezni, illetve a közreműködőkkel bizalmi nyilatkozatot elfogadtatni. 4. A digit{lis könyvpéld{nyok hasznosak, a felhaszn{ló sz{m{ra szükségesek. Ezért a létrehoz{suk és terjesztésük megakad{lyoz{sa helyett azt a modus vivendit célszerű keresni, amely a két publik{ciós forma együttes szolg{ltatat{- s{t a kiadók sz{m{ra gazdas{goss{, vagy legal{bb semlegessé teszi. 5. A digit{lis könyvpéld{nyok két legnagyobb veszélye jelenleg a szabad m{solhatós{g, amely k{ros lehet a forgalmaz{s szempontj{ból, illetve a szabad szerkesztési lehetőség, amelynek filológiai veszélyei vannak. Ezért annak ellenére, hogy a sz{mítógépes biztons{ggal foglalkozó szakemberek egy része végletesen szkeptikus ezen a téren érdemes foglalkozni a digit{lis kiadv{nyok m{sol{s és nyomtat{s elleni védelmének problém{j{val. Összefoglalás Amikor az Európa és a Maecenas Kiadó felfedezte és szóv{ tette a digit{lis könyvszövegek kalózforgalmaz{s{nak kérdését, ez a tevékenység m{r évek óta folyt. B{r a könyvkiad{s az elmúlt években sem volt a magas jövedelmezőségű v{llalkoz{sok között, nehéz azt feltételezni, hogy ezt az interneten folyó illeg{lis tevékenység okozta. A statisztik{k, (amelyeknek módszertan{t nem ismerjük, így joggal kételkedhetünk helyességükben), egyes esetekben riasztó sz{mokat mutatnak, ennek ellenére bizonyos vagyok abban, hogy az illeg{- lis könyvszöveg-forgalmaz{snak összességében és {ltal{ban nincs kimutatható negatív hat{sa a könyvforgalmaz{sra. A rendelkezésre {lló adatok érdemleges letöltési fogalmat a bestseller és a tankönyvek területén mutatnak, azonban itt is szólnak érvek amellett, hogy a letöltés nemcsak fékezheti, hanem ösztönözheti is a papírkönyv forgalm{t. A digitaliz{lt könyvszövegek forgalmaz{s{t végzők egy csoportja, b{r ezt v{ltig tagadj{k, ideológiailag befoly{solt, tevékenységét a kultúra ir{nti elkötelezettséggel magyar{zza. Nyilatkozataikban megjelennek anarchisztikus és kommunisztikus elvek. A jog erejével utolérni nehéz őket, mert az internet jó lehetőséget biztosít az anonimit{s megtart{s{ra (ami szerintem pozitív vívm{nya). Az elhivatotts{g és az ideológiai megalapozotts{g miatt erkölcsi szempontokkal is nehéz (b{r mint a történtek mutatj{k, nem lehetetlen) fékezni a tevékenységüket. Mind az egyik project nevében, mind pedig az SLP, illetve a Hungarian Pirate utolsó elérhető v{ltozat{n demonstratíve megjelenik a Fahrenheit 457, Bradbury regénye ezzel magukat a kultúra lovagjainak prób{lj{k feltüntetni, nem figyelve arra, hogy a jelkép a papír gyullad{spontja, ami nehezen fér össze egy olyan akcióval, amely a papíralapú könyv kultúr{j{nak a lev{lt{s{ra törekszik. A papírkönyv-ellenesség azonban nem érvényes {ltal{nosan a letöltőkre, a nagysz{mú szabads{gharcos mellett jelentős részük a kultur{lis kettősség hívei, igénylik mind a papíralapú, mind a digit{lis könyvet. 182 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

183 Az internetről letölthető könyvek tárgyában Digitális terjesztőhelyek BIÖP - (ELTE magyar irodalmi programja) Digit{lis Irodalmi Akadémia (l{sd a tanulm{nyban) douglasadams.lap.hu - Douglas Adams művei (Hivatkoz{s az F451-re) e-books.uw.hu (Kevés sz{mú, speci{lis könyv) F451 Project (l{sd a tanulm{nyban) harrypotter.lap.hu - Joanne K. Rowling művei (Nem tal{ltam letöltési lehetőségre utal{st) Heves Megyei Elektronikus Könyvt{r (nem jelentős) Hewlett Packard Rt.www.hpebook.hu (Több irodalmi mű letölthető, elektronikus könyv form{j{ban. A jogi nyilatkozatból nem derül ki, milyen módon veszik figyelembe a szerzői jogot. Mivel nagy cég, feltételezhető, hogy a dolog rendezve van, de ut{na lehet nézni). Hungarian Pirate (l{sd a tanulm{nyban) irodalom.lap.hu (Nagy anyag, illeg{lis közlés közvetlenül nem fedezhető fel) kama-szutra.lap.hu - V{tszj{jana: K{maszútra (Nem tal{ltam letöltési lehetőségre utal{st) konyv.uw.hu (Nagysz{mú cikk és viszonylag kevés teljes könyv letölthető, eléggé speci{lis érdeklődési ir{ny, legalit{sa kétséges, de nem lehetetlen.) konyvtar.lap.hu (Nem tal{ltam letöltési lehetőségre utal{st) lorinczl.fw.hu (A szerző saj{t fóruma) lovecraft.talpak.org (Horrornovell{k, Lovecraft, Poe, Blackwood, angol, magyar, német nyelven fordítói jogdíjak?) Magyar Elektronikus Könyvt{r (l{sd a tanulm{nyban) Neumann-h{z (mag{ban foglalja a Digit{lis Irodalmi Akadémi{t, {llami) P{zm{ny Péter Elektronikus Könyvt{r (egyh{zi) scifi.lap.hu (Nem tal{ltam letöltési lehetőségre utal{st) Silent Library Project (l{sd a tanulm{nyban) Sliders Sci-Fi Olvasóterem (különböző szerzők ír{sai, szerzői jogi tekintetben bizonytalan) Sulinet e-books (leg{lis, e-könyveket tartalma) tao.lap.hu - Lao Ce: Tao te king - Az út és az erény könyve (Nem tal{ltam letöltési lehetőségre utal{st) Terebess.hu (l{sd a tanulm{nyban) Uhu (leg{lis, e-könyvek, nagyobb részt fizetős) vagina.lap.hu - Eve Ensler: Vagina monológok (Nem tal{ltam letöltési lehetőségre utal{st) Virtu{lis pokol (fantasy, horror, illeg{lis letöltés) (Nincs letöltési lehetőség) (nem érhető el) (mag{n weblap) (saj{t művek) (könyvletöltési lehetőséget nem tal{ltam) ZYX Hipertéri őrültek honlap (könyvletöltési lehetőséget nem tal{ltam). Doktori (phd) disszertáció 183

184 Függelék - Segédtanulmányok Szövegrögzítés az írógép billentyűzetén A sz{mítógépes szövegbevitel technikailag az írógépen történő szöveg-elő{llít{s közvetlen utóda. Ebben az értelemben beleillik az ír{s gépesítésének történelmi folyamat{ba. Az ír{s gépesítése nyilv{n a mag{nír{s terjedésének mentén jelent meg. A nyomtat{s két részre osztotta az ír{sművek létrehoz{s{nak technológi{j{t. A kézzel leírt szöveget a nyomd{sz kiszedte, azaz előre elkészített betűket rakott egym{s mellé. A szedés nem is ír{s igaz{n: sokkal ink{bb olvas{snak tűnik, hiszen ahhoz, hogy a szedő kiv{logathassa a betűszekrényből a kív{nt betűt, nem kell képesnek lenni annak létrehoz{s{ra. Ennek ellenére, a mozgódúcos szövegszedés feltal{l{sa révén létrejött egy korszakokat meghat{rozó ír{skép. M{sik nagy jelentőségű dolog, hogy lehetővé v{lt a szöveg olcsó, és szinte korl{tlan péld{nysz{mban való sokszorosít{sa, aminek legfontosabb következménye az olvas{s individualiz{lód{sa volt, ami nagy hat{ssal volt a mag{nír{s fejlődésére is: logikus következményként megkezdődtek az ír{s gépesítésére ir{nyuló kísérletek. A korai kísérletek sor{ban jellemző az a törekvés, hogy vakok sz{m{ra készítsenek íróeszközt (mellyel az illetők l{tóknak írnak). Péld{ul Kempelen Farkas 1779-ben készített f{- ból, a zongor{hoz hasonló billentyűzetű szerkezetet M{ria Terézia vak rokona, M{ria Paradis részére. A vak hercegnő nyilv{nvalóan csak dikt{l{s útj{n tudott levelet írni. Az ír{s beszorít{sa egy tapintható rendszerbe nélkülözhetővé tette a l{t{st az irom{ny létrehoz{sa sor{n. Egy m{sik, jó sz{z évvel későbbi adalék az írógép speci{lis szerepéről egy ma m{r anekdotikusnak tűnő leír{s egy 1912-ben megjelent orosz tudom{nyos-ismeretterjesztő ír{sból: Az, hogy a repülőgépnek mi a jelentősége a hadi felderítésben, mindenki sz{m{ra nyilv{nvaló. E célból a pilót{t egy megfigyelő is elkíséri, akinek feljegyzést kell készítenie megfigyeléseiről. Ezek a feljegyzések nem korl{tozódhatnak a csapatok elhelyezkedésének, a helységek stb. felv{zol{s{ra a megfigyeléseit le is kell írnia. Repülés közben írni azonban nem mindig lehetséges vagy kényelmes. Ebben is segít az írógép. Minthogy a repülés terén Franciaorsz{g a vil{g élén j{r, az írógép légi alkalmaz{sa sem szülőhaz{j{ban, Amerik{ban következett be, hanem Franciaorsz{gban. E célból a Bleriot No.21 hadigépet felszerelték egy Remington írógéppel, amelyen egy külön pajzs szolg{lt arra, hogy a papírt, amelyre írnak, megvédjék a repülés szelétől. A gép igen nagy betűkkel ír, hogy repülés közben könnyebb legyen elolvasni a leírtakat. Ez év m{rcius 1-jétől ez m{r működik (1912 K.[.) Az első próbautat a Remingtonnal Leblanc repülős végezte, Bleriot kíséretében. Az első tapasztalatok kiv{lóak. (saj{t fordít{som) (Менделеев, 1912) Következésképp, az ír{s individualiz{lód{sa, a szellemi tevékenységben való szerepe megnőtt, így a kézír{s bizonyos körülmények között elégtelenné v{lt, megérett az igény a gépesítésre. 184 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

185 Szövegrögzítés az írógép billentyűzetén Az írógép feltalálása Az írógép jellemzően a 19. sz{zad terméke. A tal{lm{ny fejlődése hat{rozott ir{nyt vett: az ember gép kapcsolat a billentyűzet, az ír{s megjelenítési technik{ja pedig a könyvnyomtat{shoz haszn{lt betűdúcokhoz hasonló betűfejek segítségével valósul meg. Viszonylag hamar kialakult az a technika, mely szerint minden egyes betűhöz (később p{rhoz) egy működtetőelem tartozik, melynek az egyik végén a billentyű, a m{sik végén a betűfej van; a billentyű megnyom{s{nak hat{s{ra a betűfej a papír előtt elhelyezkedő festékszalagra csap, és a szalagon keresztül festékezett lenyomat l{tszik a papíron. A betűkarokat úgy helyezik el, hogy mindegyik ugyanarra a helyre csap, következésképpen ahhoz, hogy az ír{s létrejöjjön, a papírt kell elmozgatni a becsapód{s helye mögött, szemben a kézír{ssal, ahol a papír helyzete rögzített, és az írószer mozog fölötte. Ez több mint technikai kérdés az író kéz mozg{sa nem azonos ir{nyú a beszédével, azaz a beszéd és az ír{s p{rhuzamoss{ga megtörik. Az írógép feltal{l{s{t Lantham Sholes nevéhez köthetjük. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik egy mind m{ig élő kultur{lis toposz, a QWERTY létrejötte is. Ez a furcsa szó a billentyűzetkioszt{s fogalm{val függ össze. Billentyűzetkioszt{snak azt az elj{r{st nevezzük, amellyel meghat{rozt{k, hogy az írógép billentyűzetén milyen sorrendben helyezkedjenek el a betűk. Elsőre mindenki azt gondolja, hogy az {bécérend lenne a legjobb, hiszen ezt minden iskol{s gyerek igen kor{n megtanulja, és olyannyira berögződik az emberbe, hogy ön{lló logik{t alkot. Sholes először {bécérendben, két sorban helyezte el a billentyűket. Eredeti elképzelése az volt, hogy az emberek két ujjal fognak gépelni, de hamar kiderült, hogy igen sokan ennél több ujjat is haszn{lnak az ír{shoz. Ez azzal j{rt, hogy az ír{s sebessége igen nagy lett, meghaladta azt, amit a mechanikai konstrukció lehetővé tett, a betűkarok {llandóan összeakadtak, törtek. Felvetődött az ötlet, hogy le kell lassítani az ír{st. Erre az a mód adódott, hogy a betűket olyan sorrendbe rendezzék, amely egyrészt nehezebben megjegyezhető, m{srészt figyelembe veszi a gyakori betűkettősöket, az ún.digraph-okat, (olyan betűp{rok, amelyek gyakran fordulnak elő együtt, mint pl. az sh, ed, er, th). stb. Elmondható teh{t, hogy a betűelrendezést az optimumra rontott{k. Megjegyzés. Ez valószínűleg v{rosi legenda. A digr{fok alapj{n való optim{l{s minden bizonynyal a tízujjas vak ír{st szolg{lta, lehetővé téve, hogy ugyanannak az ujjnak ne kelljen kétszer egym{s ut{n billentyűzni azaz éppenséggel az ír{s meggyorsít{sa lehetett a valódi cél A QWERTY szó a klasszikus billentyűzet 3. sor{ban levő betűk egybeolvas{sa balról. A betűk rendje ebben a billentyűzetkioszt{sban nem {rul el rendező elvet, belső logik{t. Az első Sholes-féle QWERTY billentyűzet 4 sorból {llt, csak nagybetűket lehetett vele írni, következésképpen nem volt rajta sem v{ltó (shift) sem v{ltórögzítő (Caps lock). A mai sz{- mítógépes billentyűzetekkel szemben hi{nyzott róla két sz{m, a 0 (zéró) és az 1 (egy), ugyanis ezeket az o, illetve az l (el) betűkkel írt{k. (Ennek hat{sa még mind a mai napig érződik: sok sz{mítógépes szövegben szemmel l{thatóan O-t írnak 0 helyett a péld{ban érzékelhető a két betű különbsége.) Az első szépirodalmi mű, amely írógépen íródott, {llítólag Mark Twain egy novell{skötete volt. Doktori (phd) disszertáció 185

186 Függelék - Segédtanulmányok Billentyűzetek Az írógép tömeggy{rt{sra alkalmas termék lévén, hamar elterjedt a vil{gon. Ezzel összefüggésben megold{sra v{rt a különböző nyelvek saj{tos betűinek elhelyezése a billentyűzeten. A nemzeti v{ltozatok viszonylag kevés eltérést mutattak. A latin betűs vil{gban alapvetően 3 típus terjedt el, az angol QWERTY, a német nyelvterületről elterjedő QWERTZ (ez a magyar szabv{ny alapja is), valamint a francia AZERTY. A német billentyűzetkioszt{s eltérése a QWERTY-től valószínűleg a németben gyakran előforduló A-Z digr{f (betűp{r) figyelembe vételével történt. A francia billentyűzet, mint a nevéből érzékelhető, az A és a Q, valamint a Z és a W betűket cserélték fel. Az orosz billentyűzetet ЙЦУКЕН-nek nevezik, de nem sikerült a nyom{ra jutnom, milyen elgondol{s alapj{n. A hagyom{nyos írógép-billentyűzetek lényegében a gépelés feltételeinek optimaliz{l{s{ra való törekvés eredményei. Ez azon a megfigyelésen alapult, hogy a 10 ujjas gépelés sor{n a gyakran előforduló betűkettősöket, illetve h{rmasokat (digr{fokat, trigr{fokat) lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy azokat ne ugyanazzal az ujjal gépeljék. A korai, félig-meddig ösztönös billentyűzeteloszt{st tudatos munka is követte, a Dvořak-billentyűzet, amely minden racionalit{sa ellenére csak különlegesség maradt. Az írógép nemcsak a betűrajzol{st gépesíti, hanem az ír{stér mozgat{s{t is. Erre a célra a klasszikus billentyűzeten 4 speci{lis billentyű jelenik meg. A kor{bbiakban szó volt róla, hogy a hagyom{nyos írógép-billentyűzet két rétegű, a rétegek közötti v{lt{st az úgynevezett v{ltó billentyű (shift-key) segítségével lehet elvégezni. Ebből több írógéptípuson két darab van, egy a bal, egy a jobb oldalon. Arra az esetre, ha tartósan a m{sik réteg szükséges, a v{ltóbillentyű {ll{sa egy mechanikus retesz segítségével rögzíthető, ezt v{ltóz{rnak nevezik (caps lock). Az úgynevezett visszav{ltó segítségével betűt{v-közönkénti kocsi-visszahúz{st lehet elérni (hibajavít{s stb. célj{ra). Dvořak-billentyűzet A Dvořak-billentyűzetet, teljes nevén Dvořak Simplified Keyboard (Dvořak Egyszerűsített Billentyűzet, vagy Amerikai egyszerűsített billentyűzet) a mind a mai napig népszerű QWERTY elrendezés alternatív{jaként tervezte az 1920-as 30-as években August Dvořak és William Dealey. Dvořak és Dealey a betűgyakoris{g és a kéz fiziológi{j{nak figyelembevételével olyan elrendezést hoztak létre, amely sz{ndékuk szerint alkalmas legyen a következőkre: a) könnyű gépelés v{ltott kézzel; b) a maxim{lis sebesség és hatékonys{g érdekében a leggyakoribb betűket és digr{fokat (betűkettősöket) a könnyebben gépelés érdekében úgy kell elhelyezni a billentyűzeten, hogy abban a sorban legyenek, ahol a gépelő az ujjait pihenteti, a ritk{bban haszn{lt betűk pedig a nehezebben elérhető sorokba kerüljenek; c) mivel a legtöbb ember jobbkezes, a jobb kéz többet gépel mint a bal (NB Dvořakbillentyűzetp{rokat fejlesztett ki, külön jobb és balkezeseknek); d) a digr{fokat nehezebb a szomszédos ujjakkal gépelni, mint nem szomszédosokkal; 186 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

187 Betűállás e) a billentyűzésnek {ltal{ban a billentyűzet szélétől kell a középfelé haladnia (példaként prób{ljuk ki, hogy ujjainkkal az asztalon kopogunk és nézzük meg melyik a könnyebb: kisujjtól a mutatóujjig vagy fordítva). Az elrendezést 1936-ban szabadalmaztatt{k az Egyesült [llamokban, 1984-ben kb en haszn{lt{k. A Dvořak-billentyűzet létrehoz{s{nak célja a QWERTY-nél optim{lisabb eszköz létrehoz{sa volt, azonban sokan megkérdőjelezik, hogy ez a logika valóban gyorsabb gépelést eredményez-e. A Dvořak és tanítv{nyai {ltal publik{lt tanulm{nyok és az USA General Services Administration {ltal végzett vizsg{latok és független ergonómiai kutat{sok szerint a javul{s kicsi vagy elhanyagolható (kevesebb, mint 5%). Azok, akik elsaj{tított{k a QWERTY-t, nem akarnak új billentyűzetet megtanulni. Emellett az is nehézség, hogy egyes szövegszerkesztők (pl. a vi) és a sz{mítógépes j{tékok alapvetően a QWERTYelrendezésre építenek. Ugyanakkor m{ra a legtöbb oper{ciós rendszer kiszolg{lja a Dvořak-elrendezést. Vannak egykezes gépelésre sz{nt Dvořak-elrendezések is, főleg a mozg{ssérülteknek, illetve az egeret egyidejűleg haszn{lóknak. Az egyik elrendezést a jobbkezeseknek, a m{sikat a balkezeseknek tervezték. Dvořak-alapú billentyűelrendezések az angolon kívül m{s nyelvekre is készültek. A leggyakoribb német Dvořak a German Type II elrendezés. Hozz{férhető egy Windows [4], Linux [5] és MacOSX [6] verzió is. Betűállás A betűír{st alkalmazó nyelvek betűinek többnyire két v{ltozata van: az úgynevezett kisbetű és nagybetű. Ez az elnevezésrendszer igencsak nehézkes: módot ad arra, hogy kis nagybetűket vagy nagy kisbetűket emlegessünk. A szakirodalom különféle elnevezéseket haszn{l ezekre a fogalmakra: m{juszkulamiuszkula, verz{l-kurrens, kapit{lis. Az ír{s alapértelmezés szerint kurrens betűvel (kisbetű) történik, a nagybetű {tértelmezésre szolg{l. A nyelvek nagy részében nagybetűvel írjuk péld{ul a mondat, illetve a tulajdonnevek első betűjét (erre utal a kapit{lis elnevezés), emellett gyakran és előszeretettel (de helytelenül) haszn{ljuk kiemelésre. A természetes ír{sokban az azonos hangot jelölő nagybetűk és kisbetűk sok esetben hasonlítanak egym{sra, előfordul, hogy csak a méretük különböző. A szöveg megértését nem befoly{solja a betűhaszn{lat. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a kisbetű-nagybetű különbség nem hangzik, azaz a beszédnek nincsen eszköze ennek a különbségnek a megmutat{s{ra. Jellemző módon, a dikt{l{sban szok{s volt megmondani, amikor nagybetűt kell írni. A sz{mítógép p{ly{ja a matematikai feladatoktól ível a mesterséges intelligencia széles sk{l{j{ig. Ez az ív involv{lja az adat{br{zol{s ívét is az egyszerű sz{m{br{zol{stól a legbonyolultabb fogalmak kifejezésére alkalmas eszközökig, r{ad{sul a vil{g b{rmelyik nyelvén, ír{srendszerében. Doktori (phd) disszertáció 187

188 Függelék - Segédtanulmányok Az ír{s sz{mjegyes kódol{sa nem a sz{mítógép kifejlesztése ut{ni korban indult meg. A lyukk{rty{s és a lyukszalagos adatfeldolgoz{s sz{m{ra is kialakítottak sz{mjegyes {bécéket, ezek azonban decim{lisak voltak, azaz nem a kettes, hanem a tízes sz{mrendszer haszn{lat{n alapultak. Az alfanumerikus kódol{st is lehetővé tevő 80-oszlopos lyukk{rty{t 1928-ban, a lyukszalagos technik{val kombin{lt t{víró, a telex 1932-ben jelent meg. Mint arról m{r szó volt, az alfanumerikus kódol{s kialakul{s{t nem a sz{mítógép kommunik{ciós célokra való felhaszn{l{sa v{ltotta ki, hanem az ember gép kommunik{ció leegyszerűsítésének szükségessége. A Neumann-elvnek megfelelően a sz{mítógép működését vezérlő programot ugyanúgy kettes sz{mrendszerben kellett megadni, mint az adatokat. Bonyolult sz{msorok keletkeztek, az ember sz{m{ra meglehetősen nehezen érthető tartalommal. A sz{- mítógép azonban csak ezt a form{t volt képes megérteni. Az ember és a gép felfogóképessége közötti eltérés {thidal{s{ra jöttek létre a programoz{si nyelvek, amelyek voltaképpen egyetlen olyan dolgot tartalmaztak, amely az emberi nyelvekhez kapcsolta őket: a lexik{juk. A programoz{si nyelvek, kevés kivételtől eltekintve angol szavakat haszn{lnak, leír{sukhoz kezdettől az angol {bécé 26 betűje volt haszn{latos. A programoz{si nyelvek nem igényelték a kisbetűk és a nagybetűk megkülönböztetését. Ez hagyom{nny{ v{lt, a sz{mítógépnek szóló szolg{lati közlemények {ltal{ban nem különböztetik meg a két betűform{t. (lesz{mítva a jelszót, ahol a két ütköző követelmény, az, hogy ne lehessen könnyen kital{lni, de a tulajdonosa képes legyen észben tartani, a v{ltozatok nagy sz{m{t igényli). A sz{mítógépes betűkódok a nagy- és kisbetűket élesen megkülönböztetik. Péld{ul, az ASCII-kódban a nagy A kódja 65, a kis a 97. Ez teljes t{vols{got jelent, pontosabban a két v{ltozatnak nincs kódoltan köze egym{shoz, amit kód kifejezne. Ez minden betűkettősre vonatkozik. A természetes nyelvekben minden betű asszoci{l egy hangra, és emiatt a nagybetű-kisbetű p{rokat ez az asszoci{ciós ív egybefogja, ezért a tudat is összekapcsolja őket. A természetes nyelv {bécéinek nagy- és kisbetűi egym{shoz kötődnek, részint az említett akusztikus asszoci{ció miatt, részint pedig azért, mert a betűk jelentős részénél egyforma vagy hasonló alakúak, ezzel szemben a sz{mítógépes karakterek között ilyen összefüggések nincsenek. Így egy adott szó nagy, illetve kis kezdőbetűvel írt v{ltozata a sz{mítógép szempontj{ból két külön szó, és külön algoritmikus elj{r{st kell alkalmazni az öszszekapcsol{sukra. Ez az összekapcsol{s főképp a megjelenítéshez haszn{lja. Ha a sz{mítógép nem rendelkezne ezzel a lehetőséggel, nem tudn{nk rajta kinézésre olyan szöveget létrehozni, mint hagyom{nyos eszközökkel. A nagybetűnek a sz{mítógépes szövegben lényegében csak vizualiz{ciós szerepe van, ugyanis a mondat kezdetét nem ő, hanem az őt megelőző szóköz előtti ír{sjel, azaz az előző mondat vége adja meg. Jellemző, hogy az automatikus helyesír{s-javít{s nem úgy működik, hogy új mondatot érzékel, ha nagybetű jön sorra, hanem nagybetűt ír (vagy javasol), ha pontot (illetve m{s mondatz{ró ír{sjelet) és szóközt érzékel egym{s ut{n. Ezért kezdik azt hinni a magyarok, hogy a hónapok nevét a d{- tumban nagybetűvel kell írni (mivel az évsz{m ilyenkor ponttal z{rul). A nagy- és kisbetű megkülönböztetése a sz{mítógép opcion{lis képessége. Olyan tulajdons{g, amelyet lényegében külön utasít{sra alkalmaz a gép. A tov{bbiakban két konkrét alkalmaz{si helyzet elemzésével mutatom be ennek lényegét. 188 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

189 Betűállás 1. Az első olyan sz{mítógépes szövegművelet, amely tekintettel van a kisbetűnagybetű különbségre, a helyesír{s-ellenőrzés. A magyar szövegszerkesztő programoknak a szab{lyszerű megjelenítés érdekében a nagybetűket részint a helyesír{s alapelvei, részint a szerző sz{ndéka szerint kell megjelenítenie. Ennek megfelelően a sz{mítógép feladata kettős: a szab{lyzat betart{sa, a szerzői sz{ndék ellenőrzése. A helyesír{si szab{lyzat a nagy kezdőbetűk haszn{lat{t a pontokban, illetve A tulajdonnevek ír{sa fejezetben írja le. A nagy kezdőbetű haszn{lat{nak alapesetét a helyesír{si szab{lyzat ekképp fogalmazza meg Ír{sunknak vil{goss{ és {ttekinthetővé tétele végett a közszavakat is nagybetűvel kezdjük minden szöveg, valamint pont, kérdőjel, felki{ltójel és bizonyos esetekben kettőspont ut{n minden új mondat élén. [AkH., 59] Ennek a szab{lynak az algoritmiz{lható pontjait (szöveg eleje, mondat kezdete) a sz{mítógépes megvalósít{s pontosan {tveszi. A helyesír{s-ellenőrzés részint a szab{lyszegést vizsg{lja. Hiba esetén ilyen jelzést kapunk: Ez tulajdonképpen könnyű megold{snak sz{mít, azonban zavart okoz az a kor{nt sem egyértelmű meghat{roz{s, hogy nagy kezdőbetűnek kell {llnia minden szöveg élén. A sz{mítógépes szöveg hat{raival a későbbiekben foglalkozunk, itt annyit érdemes rögzíteni, hogy a szövegszerkesztők nagy részében a szövegrész hat{r{t egy kifejezetten erre szolg{ló, úgynevezett nem nyomtatható karakter jelöli, péld{ul a Word-típusú szövegszerkesztőkben a bekezdésjel (enter, ). A bekezdésjelnek a szöveg vizualiz{l{s{ban az az alapvető funkciója, hogy a szöveg folytat{s{t a következő sor elejére vigye {t (azaz vizu{lis értelemben létrehozza a bekezdést). Ez kétértelmű, mivel az igaz, hogy minden bekezdés új sor elején kezdődik (ez evidencia), viszont az új sor semmiképpen nem jelenti azt, hogy ott feltétlenül új bekezdés kezdődne, mi több, még azt sem jelenti, hogy ezt a helyet megelőzően, teh{t az előző sor végén mondathat{r lenne. Péld{ul matematikai szövegekben szok{sos megold{s, hogy a mondatba foglalt képleteket új sorban kezdve, középre z{rj{k. Ilyenkor a mondat közrefogja a képletet, azaz meg is előzik, követik is. Ilyenkor olyan helyzet adódik, hogy a szövegszerkesztő fogalmai szerint mondaton belül kezdődik új bekezdés (ami nem azonos a nyelvi bekezdésfogalommal). A nagy kezdőbetű haszn{lata alapszab{ly a tulajdonnevek ír{s{ban. A magyar nyelvben ez viszonylag részletesen van szab{lyozva. Többnyire jelentésen alapuló döntéseket igényel, és a dolog természetéből eredően a döntések rendszerint nem gépesíthetőek. A sz{mítógép többnyire csak vélelmez helyzeteket, igaz{ból hatékony csak olyan esetekben tud lenni, ahol indokolatlanul haszn{lnak nagybetűt. Természetesen a helyesír{s-ellenőrző közvetlenül javítja a szót{rba nagybetűvel felvett szavakat, pl. a v{rosneveket. (NB ez is csak félmegold{s, mert azokat a helységneveket Doktori (phd) disszertáció 189

190 Függelék - Segédtanulmányok péld{ul, amelyek valamely közszóval egybeesnek, nem jelöli: eger, miskolc, kaposv{r al{húzatik, baja, p{pa, tata nem. Ebből l{tható, hogy a tulajdonnevek esetében a nagybetűs ír{s eseteit explicit módon kell megadni a szövegszerkesztő helyesír{s-ellenőrzője sz{m{ra. 2. A nagybetű-kisbetű megkülönböztetés m{sik nevezetes esete a keresés és csere funkció. Ez a funkció részint a szövegkezelő (szövegszerkesztő) alkalmaz{sokban, részint az internetes környezetben (weblapok, böngészők) valósul meg. A szövegkezelő rendszerek {ltal{ban két lehetőséget biztosítanak, a szavak, illetve a mint{k szerinti keresést. Utóbbi nyelvileg szervetlen: a megadott karaktersorozatot keresik a kijelölt szövegben. A szavak szerinti kereséshez azt kell tudni, hogy a sz{mítógépes szövegszerkesztők szónak a két szóköz karakter, illetve a szóközkarakter és m{s termin{lis karakter közötti sorozatot értik. A most forgalomban levő eszközök az így értelmezett szót nem kezelik morfémaként, illetve nem képesek morfológiailag {talakítani. Ettől függetlenül, az intelligens keresés elméleti alapjai megvannak. A nagybetű-kisbetű vonatkoz{s{ban a keresőrendszerek {ltal{ban paraméterezhetők. A felhaszn{lóra van bízva, hogy kérje a megkülönböztetésüket. Az alapbe{llít{s {ltal{ban a nem megkülönböztetés. Tekintettel arra, hogy a nagybetű péld{ul a mondatkezdő helyzetben, de akkor is, ha kiemelési céllal alkalmazz{k nem módosítja az adott szó jelentését, és a keresés célja egy adott jelentésű szó megtal{l{sa, a megkülönböztetés esetén a lehetséges tal{latoknak csak egy részét kapjuk meg. M{s részről, ha péld{ul egy szövegből személyneveket vagy intézményneveket szeretnénk kiszűrni, melyek adott esetben alakilag köznevekkel esnek egybe, a megkülönböztetést kell be{llítani. Szükséges megjegyezni, hogy a betű{ll{st a sz{mítógépes programok nemcsak a kapit{lis helyzetben (mondat vagy szó elején) veszik figyelembe. A Word szövegszerkesztő az al{bbi lehetőségeket biztosítja a betű{ll{s v{lt{s{ra: Az {bra jellemzi a lehetőségeket, azzal, hogy a csupa kisbetűs, illetve a csupa nagybetűs {llít{s a szón belül minden betűre vonatkozik. 20. ábra: Betűállás-változatok a Microsoft Wordben 190 Kis Ádám: Szöveg a digitális térben

TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT

TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT TECHNOLÓGIAMENEDZSMENT MBA 2001, 2012 Részlet Pataki tan{r úr t{rgyismertetőjéből: "A vizsgafeladatok között feleletv{lasztós, kifejtendő, vagy egy-egy szóval kiegészítendő kérdések, lerajzolandó vagy

Részletesebben

Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17.

Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. 1. verzió Arrixaca padlótisztító Zöld szappan 1 l 1. SZAKASZ: Az

Részletesebben

*Eg-Gü Fürdőszoba tisztító

*Eg-Gü Fürdőszoba tisztító Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. *Felülvizsg{lat: 2014.05.29. 2. verzió *Eg-Gü Fürdőszoba tisztító 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék

Részletesebben

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent

Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010. július 28-{n megjelent Dr. Matolcsy György miniszter Úr részére Ikt. szám: K-08-12/2010 Nemzetgazdas{gi Minisztérium szechenyiterv@ngm.gov.hu Tisztelt Miniszter Úr! Élve a Minisztérium honlapj{n közzétett lehetőséggel, a 2010.

Részletesebben

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ

SZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ SZAKMAI PROGRAM az 54 346 02 Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ K[ROLYI MIH[LY KÉT TANÍT[SI NYELVŰ KÖZGAZDAS[GI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013. 1 I. A szakképzés jogi

Részletesebben

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ

HELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ HELYI TANTERV a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet {gazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi

Részletesebben

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szárazépítő szakképesítés (34 582 10) helyi tanterve a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelettel

Részletesebben

A projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza

A projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza A projektmenedzsment alapjai Sz{madó Róza A menedzsment definíciója A menedzsment az ellenőrzés, ir{nyít{s, tervezés készsége és gyakorlata; meghat{rozott céllal történő ir{nyít{si, vezetési tevékenység.

Részletesebben

HELYI TANTERV. a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

HELYI TANTERV. a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ HELYI TANTERV a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLVII. törvény,

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS...

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... Tartalom INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... 243 2.56. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint

Részletesebben

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Benczik Vilmos: A médium és az üzenet - néhány gondolat. korunk kommunikációs technológiaváltásáról INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont:

Részletesebben

HELYI TANTERV. a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

HELYI TANTERV. a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ HELYI TANTERV a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

Zajvédelmi munkarész

Zajvédelmi munkarész Munkasz{m: F-1-0 8 / 2 0 1 1. Zajvédelmi munkarész Településrendezési terv módosít{s{hoz és t{rolóépület építéséhez Sz{rliget, Baross G{bor utca 30-36. sz{m alatti, 250/2 hrsz-al jelölt terület Készítette:

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS. 2013/2014 tavaszi félév INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉS 2013/2014 tavaszi félév V{rosfejlesztés európai szab{lyoz{si h{ttere, stratégiai dokumentumai Kohéziós Politika a gazdas{gi növekedés és a foglalkoztat{s t{mogat{s{ra Kohéziós

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az ipari terméktervező mérnöki mesterszak (MSc) 2012/2013. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős:

Részletesebben

Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 346 02 ÜGYVITELI TITK[R SZAKKÉPESÍTÉSHEZ. valamint az XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ

Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 346 02 ÜGYVITELI TITK[R SZAKKÉPESÍTÉSHEZ. valamint az XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolája SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 346 02 ÜGYVITELI TITK[R SZAKKÉPESÍTÉSHEZ valamint az XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ 2015. 1 SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 346 02 ÜGYVITELI

Részletesebben

PANNON-PALATINUS Tudom{ny

PANNON-PALATINUS Tudom{ny PR/B11WG0125T0010TT007 PANNON-PALATINUS Tudom{ny A KÉSŐ RENESZ[NSZ ERŐDÉPÍTÉSZET, A GYŐRI PÉLDA DR WINKLER GUSZT[V Az 1530-as években It{li{ban, Franciaorsz{gban és Magyarorsz{gon elterjedt, úgynevezett

Részletesebben

A holokauszt emlékezete és a generációs különbségek

A holokauszt emlékezete és a generációs különbségek BALI BARBARA A holokauszt emlékezete és a generációs különbségek Kutat{som célja az volt, hogy két gener{ció tükrében vizsg{ljam meg és t{rjam fel a különbségeket a holokausztról és annak feldolgoz{s{ról

Részletesebben

A szakdolgozati témafoglaló lap lead{si hat{ridejét l{sd Hat{ridők c. fejezetnél.

A szakdolgozati témafoglaló lap lead{si hat{ridejét l{sd Hat{ridők c. fejezetnél. ÚTMUTATÓ a z{róvizsg{ra való felkészüléshez az alapszakokon, mesterszakokon valamint a szakir{nyú tov{bbképzésen z{róvizsg{ra készülő hallgatók részére 1. Témav{laszt{s 2. Szakdolgozati kutat{si koncepció

Részletesebben

Regionális forduló. 2010. november 27. A 9-10. oszt{lyosok feladata. Bemeneti adatok DUSZA ÁRPÁD ORSZÁGOS PROGRAMOZÓI EMLÉKVERSENY 2010/2011

Regionális forduló. 2010. november 27. A 9-10. oszt{lyosok feladata. Bemeneti adatok DUSZA ÁRPÁD ORSZÁGOS PROGRAMOZÓI EMLÉKVERSENY 2010/2011 Reginális frduló 2010. nvember 27. A 9-10. szt{lysk feladata Egy rendezvényszervező cég titeket kért meg arra, hgy a rendezvényeik megszervezését és lebnylít{s{t segítő prgramt készítsetek sz{mukra. A

Részletesebben

Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra

Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra Segédlet közhasznús{gi jelentés elkészítéséhez NCA p{ly{zók sz{m{ra Készítette: ESZA Kht. 2009. janu{r 22. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 3 1.1. A segédlet célja, szerkezete... 3 1.2. Jogszab{lyi h{ttér...

Részletesebben

Élettudom{ny. Mi az Élet? Ervin Schrödinger gondolatai és a H{rmas Elmélet. Szacsky Mih{ly

Élettudom{ny. Mi az Élet? Ervin Schrödinger gondolatai és a H{rmas Elmélet. Szacsky Mih{ly Élettudom{ny Mi az Élet? Ervin Schrödinger gondolatai és a H{rmas Elmélet Szacsky Mih{ly Az elmúlt napokban jelent meg egy cikk A magyar megold{s a legjobb eddig az élet meghat{roz{s{ra címen. A cikk az

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az energetikai mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Össze{llította: Dr. Bihari

Részletesebben

HELYI TANTERV. az 54 346 02 ÜGYVITELI TITK[R SZAKKÉPESÍTÉSHEZ valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ

HELYI TANTERV. az 54 346 02 ÜGYVITELI TITK[R SZAKKÉPESÍTÉSHEZ valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ HELYI TANTERV az 54 346 02 ÜGYVITELI TITK[R SZAKKÉPESÍTÉSHEZ valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ A szakképzési kerettanterv {gazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz

Részletesebben

K E R E S E T E T. végül kötelezze az alperest az elj{r{s sor{n felmerülő perköltség viselésére.

K E R E S E T E T. végül kötelezze az alperest az elj{r{s sor{n felmerülő perköltség viselésére. Dr. Fazekas Tamás ügyvéd 1055 Budapest, Nyugati tér 6., III. emelet 6. Mobil: +3630-7434294 Fax: +361-3025206 tamas.fazekas@gmail.com Nyilvántartási szám a Budapesti Ügyvédi Kamaránál: 17008 É R T E S

Részletesebben

A NYELV szerepe Viktor Pelevin Empire V című regényében

A NYELV szerepe Viktor Pelevin Empire V című regényében SIM[NDI CSABA A NYELV szerepe Viktor Pelevin Empire V című regényében Viktor Pelevin napjaink egyik legnépszerűbb orosz írója, a kritika az orosz irodalom fenegyerekének is nevezi. Empire V című műve v{mpírregény,

Részletesebben

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT.

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-46-504-338 Fax: 06-46-504-339 mobil: 06-20-9692-361 E-mail: la.urbekft@chello.hu 1. CÍMLAP ÓZD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSIESZKÖZEINEK

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa

A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa A pedagógusok munkaidejének szab{lyoz{sa A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) szerint 2013. szeptember 1-jétől több olyan v{ltoz{s történik, amely alapvetően befoly{solja a pedagógusok

Részletesebben

A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról. (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei

A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról. (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei A XXI. sz{zad első évtizedéről és napjainkról (Szacsky Mih{ly) A gazdas{gi fejlődés és annak v{rható következményei Az elmúlt időszakokban bekövetkezett v{ltoz{sok azt mutatj{k, hogy bolygónk arculata

Részletesebben

Számítógépek és híradástechnika: az emberiség új kommunikációs korszaka I. Rész: A kommunikáció fejlődése és a jelek új világa Benczúr András

Számítógépek és híradástechnika: az emberiség új kommunikációs korszaka I. Rész: A kommunikáció fejlődése és a jelek új világa Benczúr András Számítógépek és híradástechnika: az emberiség új kommunikációs korszaka I. Rész: A kommunikáció fejlődése és a jelek új világa Benczúr András Bevezetés A hírközlés matematikai elmélete C.E. Shannon - és

Részletesebben

Mikrosebészet, dinamikus fiziológiai képalkotó elj{r{s. infravörös tartom{nyban

Mikrosebészet, dinamikus fiziológiai képalkotó elj{r{s. infravörös tartom{nyban 14th WABT Annual General Conference - 4th WABT Outdoor General Conference Mikrosebészet, dinamikus fiziológiai képalkotó elj{r{s infravörös tartom{nyban Keszthelyi-Pimper-Szacsky 2010-12-10 Az orvostudom{ny

Részletesebben

FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA

FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA Foglalkoztat{si együttműködési meg{llapod{s a Lenti Kistérségben T[MOP-1.4.4-08/1-2009-0013 FOGLALKOZTAT[SI STRATÉGIA Készítette: Promen Tan{csadó Kft. 2010. A projekt az Európai Unió t{mogat{s{val, az

Részletesebben

Arrixaca folyékony mosószer kókusz-barack 3 l

Arrixaca folyékony mosószer kókusz-barack 3 l Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2013.06.17. 1. verzió Arrixaca folyékony mosószer kókusz-barack 3 l 1. SZAKASZ:

Részletesebben

HATÁROZAT. kijelöli. Indokolás

HATÁROZAT. kijelöli. Indokolás Ügyiratszm: BI/1286-8/2014. Trgy: egyetemes elektronikus hírközlési szolgltató kijelölése orszgos belföldi tudakozó nyújtsa vonatkozsban Ügyintéző: Dr. Csorba Imre HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK

HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK 1 MATEMATIKA (4+4+4+4) Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok modul Gépészeti alapozó feladatok elmélete tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

ANGELO PAGANO. Hamupipőke mítosza Roberto De Simone színházában

ANGELO PAGANO. Hamupipőke mítosza Roberto De Simone színházában ANGELO PAGANO Hamupipőke mítosza Roberto De Simone színházában Az 1933-ban N{polyban született népzenei szakértő, szính{zi rendező és zeneszerző Roberto De Simone, aki a klasszikus zene területén is alapos

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S az 54 341 01 KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVI. KERESKEDELEM [GAZATHOZ A szakképzési tantervi aj{nl{s kiz{rólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési

Részletesebben

Effi Briest könyvben és filmben

Effi Briest könyvben és filmben JURONICS KATALIN Effi Briest könyvben és filmben /témavezető: dr. Tak{cs Dóra/ Tém{m Theodor Fontane 1896-ben keletkezett Effi Briest című regényének és Hermine Huntgeburth 2009-ben ugyanezzel a címmel

Részletesebben

ó ö é Ö é ü ö ú ü ü é é ü é ö é ü ó ö é Ö é ü é ú í ü ü ü é é ö ö é é é é é í ó ö ö ö í ü é é é é é ö ü é é é ü é é ú é ü é ó ó é ü ö ó ó ü é ö ó ö ó í ó é ó í ó é ü é é ó é é í é ó é ö é é ü é ó ó ú ú

Részletesebben

HELYI TANTERV. az 54 341 01 KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVI. KERESKEDELEM [GAZATHOZ

HELYI TANTERV. az 54 341 01 KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVI. KERESKEDELEM [GAZATHOZ HELYI TANTERV az 54 341 01 KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XXVI. KERESKEDELEM [GAZATHOZ A szakképzési kerettanterv {gazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGES SZERVEZET FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

AZ EGÉSZSÉGES SZERVEZET FELMÉRÉS EREDMÉNYEI AZ EGÉSZSÉGES SZERVEZET FELMÉRÉS EREDMÉNYEI szerinti elemzés Budapest, 2010.04.26. Minden jog fenntartva! Lövey Nadkarni. Az anyagban megtal{lható kérdőívet, illetve az Egészséges szervezet modell anyagait

Részletesebben

ZŐDI ZSOLT A SZ[MÍTÓGÉP ÉS A JOG INTERAKCIÓJA A KEZDETEK A JURIMETRICS MOZGALOM AZ AMERIKAI EGYESÜLT [LLAMOKBAN *

ZŐDI ZSOLT A SZ[MÍTÓGÉP ÉS A JOG INTERAKCIÓJA A KEZDETEK A JURIMETRICS MOZGALOM AZ AMERIKAI EGYESÜLT [LLAMOKBAN * 1. évf. 1. sz{m: 2011/ 1. Feltöltve: 2011.szeptember 1. ZŐDI ZSOLT A SZ[MÍTÓGÉP ÉS A JOG INTERAKCIÓJA A KEZDETEK A JURIMETRICS MOZGALOM AZ AMERIKAI EGYESÜLT [LLAMOKBAN * A sz{mítógép és a jog (az Amerikai

Részletesebben

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat

PROJEKTTERV. Kovács Róbert Péterné. Technika, életvitel és gyakorlat PROJEKTTERV 1. A projekt adatai: A projekt címe: A projekttervet készítette: A projekt megvalósításának helye: Tantárgy: Tantárgyi koncentráció: A víz szerepe az ember életében Víztakarékos megoldások

Részletesebben

Bártfai Barnabás. Excel 2010 zsebkönyv

Bártfai Barnabás. Excel 2010 zsebkönyv Bártfai Barnabás Excel 2010 zsebkönyv 2 Excel 2010 zsebkönyv BBS-INFO Kiadó, 2010. 4 Excel 2010 zsebkönyv Bártfai Barnabás, 2010. Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása

Részletesebben

Á Ó ó Á Á Á Á ó ó ü Ú ú Ü Ű Ö Á Á é ö é ő ő ő é ő ó ő ü ü ö ö ő Ö ú Ö é ő é é é ő ő é ö ű í ö é é ő ő Ö é ö ó é ó é í ő é ő í ó é é ó ó Ü é ü é é é é é ü ö é é ü ű ö é í é Ü ű Ö é ö ú é é ü é Ű Ö ú ö é

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

A hetedik elem - mikrobiológia és arzén

A hetedik elem - mikrobiológia és arzén PANNON PALATINUS Hírek - Események A természet és a tudom{nyok vil{g{ból Kivonatok, ismertetések, értelmezés A hetedik elem - mikrobiológia és arzén Szacsky Mih{ly Ismét amerikai szenz{ciós NASA tudom{nyos

Részletesebben

Kitekintés a jövőbe: új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában

Kitekintés a jövőbe: új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában : új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában Fókuszban a MOBIX - az integrált, multi-platform támogatású, biztonságos videó kommunikációs és üzenetküldő platform Antal.Kuthy@egroup.hu

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

IDŐSÜGYI STRATÉGIA. J{noshida

IDŐSÜGYI STRATÉGIA. J{noshida IDŐSÜGYI STRATÉGIA J{noshida 2014 Az Idősügyi Stratégi{ról J{noshida Képviselő-testülete - elfogadja a J{noshida Idősügyi Stratégi{j{t - felkéri a helyi Faluh{zat, a Szent Norbert Idősek Klubj{t és a nyugdíjas

Részletesebben

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban

Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban Súlyos vagy súlytalan problémák? Az e-könyvek jelene és jövője a könyvtárakban 2012. szeptember24. Budapest Fogalmi meghatározás és tétel E-könyv, elektronikus könyv Az e-könyv az elektronikus formában

Részletesebben

Az ajkai vörösiszap katasztrófa előzményei, okai és következményei. Puskás Ferenc: Pusk{s Ferenc agr{rmérnök hozz{szólósa a Zsigmond Kir{ly Főiskol{n

Az ajkai vörösiszap katasztrófa előzményei, okai és következményei. Puskás Ferenc: Pusk{s Ferenc agr{rmérnök hozz{szólósa a Zsigmond Kir{ly Főiskol{n 1 Az ajkai vörös-iszap katasztrófa előzményei, okai és következményei Pusk{s Ferenc agr{rmérnök Pusk{s Ferenc agr{rmérnök hozz{szólósa a Zsigmond Kir{ly Főiskol{n 2010. december 1-sején elhangzó Hum{n

Részletesebben

A KATOLIKUS SAJTÓMOZGALOM MAGYARORSZ[GON 1896 1932

A KATOLIKUS SAJTÓMOZGALOM MAGYARORSZ[GON 1896 1932 DOKTORI DISSZERT[CIÓ TÉZISEI KLESTENITZ TIBOR ISTV[N A KATOLIKUS SAJTÓMOZGALOM MAGYARORSZ[GON 1896 1932 EÖTVÖS LOR[ND TUDOM[NYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOM[NYI KAR TÖRTÉNELEMTUDOM[NYOK DOKTORI ISKOLA BUDAPEST,

Részletesebben

Digitális szövegek olvasási stratégiái

Digitális szövegek olvasási stratégiái Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori disszertáció Gonda Zsuzsa Digitális szövegek olvasási stratégiái Nyelvtudományi Doktori Iskola Prof. Dr. Bárdosi Vilmos CSc, a Doktori Iskola

Részletesebben

A pedagógusok előmeneteli rendszere

A pedagógusok előmeneteli rendszere A pedagógusok előmeneteli rendszere I. A rendszer bevezetésének ütemezése A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65. -a szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről. A törvény kerettörvény,

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

1. Az informatikai eszközök használata

1. Az informatikai eszközök használata 5 6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb

Részletesebben

Lefolyó tisztító hideg vizes alkalmaz{sra

Lefolyó tisztító hideg vizes alkalmaz{sra Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Készítés napja: 2015.01.28. 1. verzió Lefolyó tisztító hideg vizes alkalmaz{sra 1. SZAKASZ:

Részletesebben

ú ő ú éľ é ú ľ é ő ü ú é é é é ő ő é őł é ł é ź ź é é ť ó é é ő é é őł ü ú ź ó é ő ú é é ű ű é ú ő ľ ó ó ó é ú ć ó é ő ó ó ő ú Ż é é ű ľ ű é ú ö ö é é ó ö ű é ú ó é ő ó ó ľ ú éľ é ű ű é ú ö ľ ó ť ű é ú

Részletesebben

Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében

Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében HORV[TH DI[NA Thomas Bernhard dr{mai műveinek magyarorsz{gi recepciója a kritika tükrében /témavezető: dr. Tak{cs Dóra/ Thomas Bernhard osztr{k író, 1931 és 1989 között élt, a 20. sz{zad m{sodik felének

Részletesebben

Tanévkezdő EMMInens. Amit minden szülőnek és di{knak tudni érdemes

Tanévkezdő EMMInens. Amit minden szülőnek és di{knak tudni érdemes Tanévkezdő EMMInens Amit minden szülőnek és di{knak tudni érdemes Kedves Olvasók! A Tanévkezdő EMMInens össze{llít{ssal igyekszünk segíteni a di{koknak és szüleiknek, hogy a tanév zökkenőmentes legyen.

Részletesebben

Pannon-Váltó Nyrt. 2010. évi beszámolója

Pannon-Váltó Nyrt. 2010. évi beszámolója Pannon-Vltó Nyrt. 2010. vi beszmolója ó ő ü ü ő í ő ő ó ő ő Á í í Ü Í ó ö ö ö Á í í ű Ü ő í ű ű ű ú í ő ö ö É Ü ö ö ó ó ö ö ó ó ö ö ó ö ö ó ő í ü ö ö ő ő í ó É ó É ö Á Ü É Í ö í ó Ö É ő ö ó ó ö ó ö ö É

Részletesebben

É ö Á É É É É Á í ő ö ö ü ő ü ó É ü ö ü ó ú ó ó í ő ó ó ő ú ó É ő ő ó ő ő ő É ö ö í í ő ő ő ő í ő ő ö ö É ü ö ü ő ö í ó í ő ő ő ó ő ő ü ü ü í ó ő É ő ó ő ó ó ő ő í í ő ő ő ő í ő ö ő ő í ó ő ü ö ö í ú ó

Részletesebben

SZÉP RENÁTA. A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története

SZÉP RENÁTA. A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története SZÉP RENÁTA A szentgotthárdi Erzsébet-kórház története /témavezető: Dr. Kalocsai Péter PhD/ Az egészségügy helyzete és a népjóléti intézmények tevékenysége jelentősen befoly{solj{k egy adott v{ros, régió

Részletesebben

HELYI TANTERV EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint az. I. Egészségügy [GAZATHOZ

HELYI TANTERV EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint az. I. Egészségügy [GAZATHOZ HELYI TANTERV az 54 720 01 EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint az I. Egészségügy [GAZATHOZ A szakképzési kerettanterv {gazatra vonatkozó része (41 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra,

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai

3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai 3.1. Fizikai és mentális határok a társadalmi térben, a mentális térképezés elméleti háttere és gyakorlati kutatásai UszkAI AndreA A társadalomtudományok átalakulása, valamint a gazdaság fejlődése együttesen

Részletesebben

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Tankönyv: Apáczai Kiadó Rajz és vizuális kultúra Minimum követelmények 1. évfolyam Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás

Részletesebben

2.94.5. KERETTANTERV. a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ

2.94.5. KERETTANTERV. a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ 2.94.5. KERETTANTERV a XXXVIII. Rendészet ÁGAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet {gazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi

Részletesebben

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA 5. Tervezés-Kutatás A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S

SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S az 54 812 03 TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a VIII. TURISZTIKA [GAZATHOZ A szakképzési tantervi aj{nl{s kiz{rólag a 2012/2013. tanévben az érettségit

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról

a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról Vig{ntpetend község Önkorm{nyzata Képviselőtestülete 3/2011.(II.20) rendelete a szoci{lis és gyermekvédelmi igazgat{sról és ell{t{sokról Vig{ntpetend község Önkorm{nyzata a Magyar Közt{rsas{g Alkotm{ny{ról

Részletesebben

Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. április 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 75/2011. (IV. 13.) Kt. határozata

Részletesebben

2.56. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV az. 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a(z) XIII. INFORMATIKA [GAZATHOZ

2.56. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV az. 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a(z) XIII. INFORMATIKA [GAZATHOZ 2.56. SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a(z) III. INFORMATIKA [GAZATHOZ A helyi tanterv {gazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az

Részletesebben

Ü é é ó é ő é é ő ó é í ó ó ó é é ó ó ó ö ő ő é ö é ö é ó é é ő é ő ű ü é ó ö ő ü é é ő ó ü ő é é é ö ó ő é é í éé é ó ó ő é é ó ó ó é é é é Ü ő é ő ö é ő í ő í ó é é ö é é é é é ó Ü ő é é é ü í ő ó ö

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

Bártfai Barnabás. Az internet és lehetőségei

Bártfai Barnabás. Az internet és lehetőségei Bártfai Barnabás Az internet és lehetőségei BBS-INFO, 2008. B{rtfai Barnab{s, 2008. Szerző: B{rtfai Barnab{s Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak m{sol{sa, sokszorosít{sa csak a szerző

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI

INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI INFORMÁCIÓ, EMBER ÉS TÁRSADALOM - EGY INTERDISZCIPLINÁRIS FELSŐOKTATÁSI TANANYAG TARTALMI ELEMEI Összefoglalás Az Információ, ember és társadalom Az információtól az információs társadalomig című kötet

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 3. szám 2011. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal

Megyei Jogú Város Önkormányzatának. 2011. évi 3. szám 2011. február 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal DEBRECEN Megyei Jogú Vros Önkormnyzatnak K Ö Z L Ö N Y E 2011. évi 3. szm 2011. februr 18. T A R T A L O M J E G Y Z É K Szm Trgy Oldal DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2011. (II.

Részletesebben

A kisebbségi nevelés-oktatás néhány alapkérdése

A kisebbségi nevelés-oktatás néhány alapkérdése A kisebbségi nevelés-oktatás néhány alapkérdése FÓRIKA LÁSZLÓ Az asszimilációról A kisebbségi nevelés-oktat{s különös súly{t, kivételes jelentőségét a kisebbségi közösségek lassú felboml{sa és gyors nyelvvesztése

Részletesebben

A tankötelezettséggel kapcsolatos szab{lyok

A tankötelezettséggel kapcsolatos szab{lyok A tankötelezettséggel kapcsolatos szab{lyok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 45. (1) bekezdése kijelenti: Magyarorsz{gon az e törvényben meghat{rozottak szerint minden gyermek

Részletesebben

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Plotinus Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Plotinus Vagyonkezelő Nyilvnosan Működő Rszvnytrsasg Negyedves jelents: 2011 negyedik negyedv s 2011 Q1-Q4 (2011 janur 1.-december 31.) Kszült: 2012/01/06 Vezetősgi jelents A Plotinus Vagyonkezelő Nyrt.

Részletesebben

Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2014.02.11.

Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2014.02.11. Biztons{gi adatlap Készült a 453/2010/EU Bizotts{gi rendelettel módosított 1907/2006/EK rendeletnek megfelelően. Ki{llítva: 2014.02.11. 1. verzió Destello fugatisztító, 750 ml 1. SZAKASZ: Az anyag/keverék

Részletesebben

Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet

Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet Európai közigazgat{s- és alkotm{nytörténet Osztr{k alkotm{nyfejlődés 17-20. sz{zad Ausztria az Ausztria elnevezés eredetileg egy tartom{nyra vonatkozott, később pedig tartom{nycsoportokra; végül az össz{llamra

Részletesebben

Esettanulmány ny 1. Feladat. Hatékony marketingkommunikáció?

Esettanulmány ny 1. Feladat. Hatékony marketingkommunikáció? + Feladat Esettanulmny ny 1. Készítette: Tóth Éva Tanrsegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 1. A cég rövid bemutatsa, kialakulsnak története 2. A cég székhelye, nemzetközi környezete (hny orszgban van jelen)

Részletesebben

Korszakv{lt{sok, normav{lt{sok és a nevetéskultúra dinamik{ja

Korszakv{lt{sok, normav{lt{sok és a nevetéskultúra dinamik{ja RISZOVANNIJ MIHÁLY Korszakv{lt{sok, normav{lt{sok és a nevetéskultúra dinamik{ja Dolgozatomban a komikus hat{sokat kiv{ltó norma-szegések dinamik{j{t elemzem, különös tekintettel a nemi szerepek rendjében

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben