A MAGYAROK - KIEMELTEN A SZÉKELYMAGYAROK - ÓKORI ÉS KORAI KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRŐL --- DIÓHÉJBAN.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAROK - KIEMELTEN A SZÉKELYMAGYAROK - ÓKORI ÉS KORAI KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRŐL --- DIÓHÉJBAN."

Átírás

1 A MAGYAROK - KIEMELTEN A SZÉKELYMAGYAROK - ÓKORI ÉS KORAI KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRŐL --- DIÓHÉJBAN. A SZÉKELY AUTONÓMIA GYÖKEREI. A szkíta~hún Dul(ә)-dinasztia legmaradandóbb emlékű tagja, a húnok egyik leghűségesebb törzsének névváltozatát személynévként viselő * A bәdigul ə / A vitiγl a / A vtiγl a /Attilla hún nagykirály halálát ( 453 ) követő - testvérharcokba torkolló - trónviszályok, és a korábban hún vazallus germán törzsek függetlenedési törekvései okán a 375 óta európai központú Hún Birodalom államszervezete 8 évtized után: 455-ben felbomlott. A húnok és más K-i eredetű szövetségeseik többsége a Kárpátok koszorúzta medencéből a Havasalföld K-i részeire és a Fekete-tenger É-i partvidékével határos ún. É-pontusi síkságra vonult vissza rokonaihoz, ahol új és kisebb térbeliségű szövetségek tagjaivá, esetenként a szervező magjává lettek. Utóbbi - jelesül: dinasztia-adó - hún szerepre jó példa a 463-ban már Konstantinápolyban is említett, a Dnyeper egykori zúgói vidékéig ( = az Igreny alatt eredetileg sziklazátonyos meder-szakaszig ) szállásait kiterjesztő, ám főképpen a Don torkolatánál, középső szakasza jobb partjának tágabb környékén és a Donyec [ = az ókori Szürgi(sz) ] vízgyűjtőterületén megtelepedő, Turán felől ez időben Európába érkezett - a húnokéval viszonylag közeli rokon, de nem azonos törökös nyelvű - proto- vagy óbolgár törzsek szövetségeinek, majd korai államainak megszervezése. Az óbolgároknak mind a Dnyeper-környéki, tehát Ny-i ( azaz fekete ), mind a K-i ( azaz fehér ) csoportba tartozó törzseiből lassan kialakuló szövetségeiket egyaránt a szkíta~hún Dul(ә)-dinasztia egy-egy ága szervezte meg; a viszonylag kései körüli -, és mindössze kb. másfél emberöltőnyi ideig ( a 670-es évekig ) tartó É-pontusi össz-óbolgár egyesülés és államszervezés előtt is a Ny-i óbolgárok főként a hún kutri-gur, a K-iek leginkább a hún uti-gur törzsszövetség politikai keretében és gyűjtőneve alatt éltek és tevékenykedtek, nem ritkán egymás ellen hadakozva. * * * * * * * * * * * * * * * A magyar - benne: a székelymagyar -, a szkíta/szaka és a hún előtörténet és történelem néhány mozzanata. { A sztyeppei~fás-( erdős -)sztyeppei állattartásról: Belső-Ázsia legszárazabb területe a Tárim-medence, a 2. a Góbi tágabb térsége. Mégis tévedés a Góbit sivatagnak nevezni, mert csak 3 %-a felel meg e természetföldrajzi fogalomnak, klímazonális térszíneinek 97 %-a mozaikos mintázatú félsivatag és sztyepp ( = füves puszta ), mozaikosan fás-( erdős -)sztyepp is. Ám amiképpen más belső kontinentális területeken, a klímazonális síksági térszíneken a Góbiban, K-Dzsungáriában vagy az Ordosz É-i részein sincsenek nagy kiterjedésű ún. magasfüvű gyepek, amelyek a nagytestű növényevő háziállatok ( szarvasmarha, ló ) legfőbb legelői. Itt a dombok kisebb É-ias rézsűi és az édesvizek többletvíz hatású termőhelyei ( rétek, ligetek közti tisztások, domblábak, víztorlasztó lencsék feletti kisebb mélyedések, stb. ) magasfüves részeit is beszámítva: a mindenkori teljes állatállománynak nem érte el, mert nem érhette el az 50 %-át sem az említett 2 jószág aránya, ezen belül is békeidőben a ló-populáció volt a kisebb, kb. fele~2/3-a a szarvasmarháénak. Háborús időkben hadi célból az arány megfordult a ló javára. Az össz-számosállaton belül tehát mindenkor több mint 50 %-nyi: a juh, ill. ( elenyésző mértékben ) a kecske. %-osan alig mutatható ki - akár együttvéve is - a ( Mongóliában már az őstörténeti időkben a helyi vadfaj-populációkból háziasított ) jak és 2-pupú teve. Szénát nem gyűjtöttek: e tájakon a hó - ha van egyáltalán - általában olyan vékony, hogy a jószág elő tudja kaparni a füvet. Belső-Ázsiában havasabb télen csak a szarvasmarhát kell itatni, a ló és a többiek a havat nyalva pótolják vízszükségletüket. Nagyobb kiterjedésű magas hegyek térségében az évszakos legelőváltás a téli hegylábi, völgyi legelőkről nyáron az alhavasi gyepek hasznosítására felterelést jelenti, ennek transzhumálás a megnevezése, de a belső-ázsiai eredetű törökös nyelvű népek révén a magashegyi~alhavasi legelőkre vonatkozó jajla neve is közismert: azaz itt jajla-típusú állattartás, állattenyésztés folyik. Az igen zord tél, a rendkívülien aszályos nyár, vagy az ellenséges támadás, vagy az állatállományt sújtó járványok eseteit kivéve: e puszták mindenkori lakóinak évente ( általában többször is ) megismétlődő legfőbb gondja az állati termékfelesleg értékesítése, és/vagy becserélése a pusztán nem, vagy nem elegendő mértékben megtermő javakra, ( kiemelten: gabonamagvakra és/vagy őrleményeikre ). Ezért pusztai nomád állattenyésztés csakis földművelő térségek elérhető távolságában jöhet létre; és ebből a földművelők ( és városaik lakosságának ) haszna a jó minőségű hús-, tej(termék)- és bőr-ellátás, meg az állattartók mozgékonyságából következő távkereskedelmi tevékenységük lecsapódása. Eseti és ritka kalandorkodásokat, esetleges személyes hatalmi tébolyokat leszámítva: a nomád a földművelő térséggel szemben csakis piac-szerzés, ill. piac-megtartás érdekében kezdeményez harci cselekményt. A sztyeppei~fás-( erdős -)sztyeppei állattartás = az adott természet- és gazdálkodásföldrajzi körülmények legcélszerűbb és leghatékonyabb hasznosítása: tájhasználatként az egyetemes emberiség egyik csúcsteljesítménye.} { É-Turán versus Szibéria: a nagyorosz imperialista tájnév-használat - a Szent Oroszország, majd a Szovjet-Orosz SzSzK ( ma: Oroszország ) Urálon túli része egységesen Szibéria, ( a XIX. sz.-i hatalmi~politikai erőviszonyok alapján művi közigazgatási határokkal lehatárolt/elválasztott ) Kazakföld = Közép-Ázsia ( Turán ) része - nincs tekintettel a jégkorszaki és az utáni valós természetföldrajzi viszonyokra, ezért ( is ) hasznavehetetlen. Természet- és gazdálkodásföldrajzi, egyúttal kultúra-történeti alapon: a Szemipalatyinszk és Tobol-torkolat ( Tobolszk városa ) közötti Közép-

2 Irtis teljes vízgyűjtő területe, hozzáértve a jobb parti, ma a felszínen részben lefolyástalan Kulunda- és Baraba-alföldet = É-Turán, amelynek tehát az É-i határa a Közép-Irtis és az Ob közötti vízválasztó. E vízválasztótól É-ra van Szibéria, jelesül NY-Szibéria, vagyis a mindenkori (!) [ már érdemi arányú lombosfa-elegy nélküli ] tajga. A Tobol-torkolat bal parton: a Tavda teljes vízgyűjtő területe = É-Turán, a Kondáé már Szibéria, vagyis a 2 folyó vízválasztója az egyértelmű határ. Csakis ilyen elhatárolással kerül a sztyep, fás-( erdős -)sztyep, a kontinentális lomboserdő öv Urálon túli ( már csak mozaikos mintázatú ) része, és a még lombelegyes erdeifenyves - és mindezek több ezer évnyi (!) genézis-idejű genetikai talajtípusai, stb. - egyetlen természetföldrajzi egységbe: É-Turánba. Imperialista politikai megfontolásoktól függetlenül. A cár- atyuskák és cárnő- anyuska, továbbá a bolsevikok és utódaik el-oroszosító intézkedései előtt közel 15 évezredig (!) mindenkor lényegében kulturális egység is volt a teljes É-Turán, a természeti, majd a közép-holocéntól ( Kr. e ~2.500 ) az ezekre alapozó mezőgazdasági termelési viszonyokkal tökéletes összhangban. Akkor is, amikor több nép élt itt egyidejűleg, mozaikosan~tömbösen. } Az Urálon túli sztyepp-, fás-( erdős -)sztyepp-övi korábbi, a Kr. e. 3. ée. legvégén, ill. a 3./2. éef.-n kialakult ún. I. bronz-lánc É-turáni ( = Szamusz-kultúra ) magyar őslakossága, és a *Nur(a)-menti~DK-i É-turáni[ = kulundai~dbarabai ]~Barnaul-vidéki~[ a Felső-Irtis körüli ón-lelőhelyektől az Altaj NYÉNY-i előhegyeiig is elterjedő ] ( = Krotovkultúra ) török nyelvű őslakossága kora bronzkori népességének D-i, de még így is többségi csoportjaival közösen (!) - egy~másfél nemzedéknyi idő alatt - a Kaukázuson túlról Turánba kb. Kr. e körül megérkező, közel-keleti anyagi és szellemi kultúra-hagyományú, kis létszámú, de igen hatékonyan szervező jövevények létrehozták az Andronovo~Fedorovo-kultúrát. [ Turánban Kr. e körül előbb D-ies irányban terjeszkedtek. E - Közép-Turánig hatoló - terjeszkedésük során az Andronovo~Fedorovo-kultúra népei ( szállásterület-elfoglalással és a korábban ott lakók tovább- görgetésével ) részben megindították az árják 1. hullámának D-re költözését a mai Afganisztánba és Iránba, részben az új, D-ebbre tolt közép-turáni kulturális és etnikai határok mentén jelentős hatást fejtettek ki az árják ekkor még e határsáv D-i oldaláról el nem vándorolt részére, amely népesség utóbb ( pl. É-Indiába költözvén ) e legkorábbi - ma ( részben helytelenül ) szkítá -nak is mondott - kapcsolat mitológiai elemeit is magával vitte ]. Az I. bronz-lánc É-turáni ( = Szamusz-kultúra ) magyar őslakosságának É-i része a Kr. e. 2. ée. elején [ tehát még az Andronovo~Fedorovo-kultúra kialakulása, majd D-ebbről - a magyarság többi részétől! - ide átterjedése előtt ] a Csuszovája-hágón keresztül átköltözött a Káma középső és alsó szakaszához ( = Turbino-kultúra legkorábbi fázisa ), majd újabb hulláma a Kr. e. 2. ée. közepén pl. az Oka volgai torkolata környékére is ( = Szejma-kultúra ). Az É-Turánból több hullámban átköltöző Turbino~Szejma kultúrájú magyarok az * O šbәč-/bjelaja-folyó kámai torkolatától NY-ra fekvő területeken kis részben asszimilálták, nagyobb részben innen tovább- görgették /kiszorították - K-ről NY felé terjeszkedésük során - 1./ a NY felől Kr. e körül a NYDNY-Urálhoz ( is ) érkezett, sőt a Káma torkolatvidékén ( is ) megszállni igyekvő ( itt még ) nem finn-ugor Abasevo-kultúra népességét; 2./ az ÉNY- Kaukázusból Kr. e körül a Káma-torkolat környéki Közép-Volga mellé érkezett ( harci baltás/csatabárdos, zsinegdíszes kerámiájú, nem finn-ugor, de É-ról vlsz. finn-ugor szomszédságú ), a Kaukázusban bronz-használó, ám itt É-on - ón vagy ólom híján - csak réz-használó Balanovo-kultúra népességét; 3./ az ÉNY-Kaukázusból a Kr. e. 3. ée. legelejétől több hullámban a Mokša-folyó tágabb térségébe költözött szubeneolit~eneolitikus technikai fejlettségű - az Oka környéki réz-tartalmú homokkövekből a fémet elsőként kinyerő/hasznosító -, nem finn-ugor eredetű, de itt korábbi fésűs-gödrös kerámiás vlsz. finn-ugorokat részben asszimiláló, részben kiszorító, továbbá É-ról ( és többségében NY-ról ) továbbra is finn-ugor szomszédságú Voloszovo-kultúra népességét; és 4./ időrendben a Balanovo-nép után, de valamivel az Abasevo-nép előtt - NY felől - a térségbe érkezett, az Oka alsó szakasza~felső-volga közi ( egyes csoportjainál ún. hajóbárdos, másoknál harci baltás/csatabárdos harci eszközű és felségjelvényű, többnyire zsinegdíszes kerámiájú, nem finn-ugor, később É-ra húzódó csoportjai azonban majd el-finn-ugorosodnak ) Fatyanovo-kultúra bronzkori, ám - helyi vagy közeli környékbeli ón, ill. ólom híján - eszközeit java részt csak rézből öntő népeit. A ( Szejma-)Turbino- és utód-kultúrák népességének É-turáni, ill. általában Urálon túli kapcsolatai a tárgyi leletek tanusága szerint Kr. e ~900 között voltak a legkevésbé intenzívek; egyébként csak a D-Urál 2 oldalán a nagyon eltérő természet- és termelésföldrajzi adottságokhoz szükséges más-más alkalmazkodás, és a más-más nyelvi és kulturális szomszédság -gal való kapcsolatok miatt tér el ( koronként különféle mértékben ) a 2 oldal magyar népeinek bronzkori anyagi kultúrája. A szkíták ihlette itteni vaskorban azonban az Oka-torkolattól az * I rtiš-ig, [ árucsere révén esetenként a Tom jenyiszeji torkolatáig is eljutva ] - függetlenül attól, hogy tájanként milyen sűrűségben kerültek elő a régészeti leletek máig - minden egységesen Ananyinó, azaz még az anyagi kultúra korábbi viszonylagos és időszakos különfejlődése is újra kiegyenlítődött. Az Urál Csuszovája-hágó körüli része, ill. a Csuszovája- és az Ufa-folyók felső szakaszai közti gerince nem válasz fal, mert még középhegységi magasságokat is alig elérően alacsony: a jégkorszak után itt tudott átterjedni pl. a kislevelű hárs - a K-európai QUT-( Quercus~Ulmus~Tilia-)lomboserdő öv állományalkotó fő fafajai közül az egyetlen! - az Urál-gerinctől K-re, és mindmáig fenn is maradt a közelben. [ És ahol kislevelű hárs virágzik, ott házi méh és hárs-méz is van Ezt csak amiatt jegyzem meg, mert sokáig késhegyre menő vita folyt arról, hogy a házi méh eljuthatott-e az őstörténeti időkben az Urálon túlra ]. Az I. bronz-lánc hagyományait új NY-i szállásterületeiken, új hazájukban töretlenül megőrizve, majd - pl. a nefritúton az Angara-térségi Glazkovo felől érkező impulzusokkal is, az Andronovo~Fedorovo-kultúra számos elemével is - tovább fejlesztve: a ( Szejma-)Turbino- Kazány- ( európai v. NY-)Ananyinó- nevű kultúrákkal jelzett szállásterületein élő magyar népesség gyűjtőneve Hérodotosz Kr. e. 5. sz.-i tájékozódásakor *thüšge tә ( az ógörögben -š hang és jel híján leírva: thüsszagéta ), a tatárjárásig még a kései maradékaiké is *bašgә r ( és változatai ), [ az

3 Ananyinó-kultúrát ihlető szkíta komponensek egyikét pedig *łürka/yürka néven említi ] --- és ők a székelymagyarság alapnépe. Az Andronovo~Fedorovo-kultúra Kr. e ra - É-ias, É-Turánt elhagyva pedig KÉK-ies irányban terjeszkedve - az I. bronz-lánc minuszinszki/tuvai( = késő Afanaszjevo- syn. Okunyevo-kultúra ) török nyelvű népességével alakított ki modus vivendi-t, majd összeolvadtak. A korábbi Krotov-kultúra törökös nyelvű csoportjaiban a későbbi szalar~karlu ktörök ( ma: turki szakmai nevű ) népek~nyelvek őseit, ( = majd Hérodotosznál: az * Arp~(ł)okšә/ Arpoxaisz szövetség, mint a 3 szkíta testvér egyike ikernevének T/L/Barbә/ Arpә része mögöttieket ); a korábbi Okunyevo-kultúra törökös nyelvű csoportjaiban a későbbi altaji~tuvai-( szibériai -)török népek~nyelvek őseit ( = majd Hérodotosznál: a *Lәbә~(ł)okšә/Lipoxaisz szövetség, mint a 3 szkíta testvér másika ikernevének T/L/Lәbә/ma: pl. tuva, tofa lar, egykor: pl. szabír, stb. népnevekben megőrzött részét ) láthatjuk. [ Az Okunyevo-kultúra ÉNY-i és ÉK-i, tehát a *Mәrjәn/Mariin szk~acsin szk, ill. a Jar~ U jar-( Vörös -Jar szk ) környéki szegély-területein ún. D-ebbi - középső- és D-i ( utóbbiak földrajzi gyűjtőneve: szajáni ) - szamojéd nyelvű népek is vlsz. közreműködtek. A többi - É-abbi - szamojéd néphez képest jóval magasabb szintű életmódjuk okán e D- ebbi szamojédok közé utóbb kisebb karaszuki korai hún, szkíta, hún, avar, majd köztörök nyelvű csoportok is költöztek, és a demográfiai többségi szamojéd alapnépek nyelvét átvéve rendre el-szamojédosodtak. E D-ebbi szamojédok egyes népcsoportjai a Jenyiszej és az Ob mentén - pl. prém-kereskedelmi céból - laza kapcsolatban álltak az É-i szamojédok egy részével is, főként a szkíta kortól kezdődően, amikor altaji szkíta csoport is költözött É-ra, ( ekkor még csak Közép- Szibéria ÉNY-i részére, amint ezt majd a szabírok kapcsán alább kifejtem ). E Jenyiszej-( és Ob-)menti - részben szamojéd eredetű - információkat adják majd át Hérodotosznak az akkor már É-pontusi szkíták. A D-ebbi szamojédok a török nyelvűek 3 évezrednyi szomszédsága mellett is meg tudták őrizni identitásukat, nyelvüket; ám a nagyorosz imperializmussal ( vasút, bányák nyitása, utóbb vízierőművek, stb. ) járó szláv betelepítések/betelepedések olyannyira leszűkítették az életterüket, hogy maradékaik a szomszédos, jóval nagyobb létszámú, főként törökségi népekbe olvadtak bele: a D-i szamojédság nyelve napjainkra gyakorlatilag kihaltnak tekintendő. Az Andronovo~Fedorovo bronzkorban azonban - szajáni szállásterületeik egy része a nefrit-lelőhelyekre, ill. a nefrit-tranzit útvonalába esvén - a D-ebbi szamojédok kölcsönösen szavakat adtak/vettek át a velük egyazon kultúrkörbe tartozó, és szállásaikat a fás- ( erdős -)sztyepp övben az Ob jobb partjára a Tom torkolata környékéig is időszakosan kiterjesztő magyaroknak, ill. magyaroktól. E kései, időszakos ( legfeljebb néhány évszázadnyi ), és többnyire táv(!)-kapcsolat a magyar~szamojéd ( nem nagy mennyiségű ) külön szó-kölcsönzés oka, nem pedig valamiféle tartós szomszédság, netán együttélés, és főképpen nem közös őstől származás. A tartós és közvetlen szomszédsági török~(d-)szamojéd kapcsolatoknak természetesen sokkal több nyelvi nyoma maradt --- ma már leginkább csak az altaji~tuvai, ill. a K-i Szajánba is átköltözött törököknél. De közös őstől származás -ról ott sincs szó ]. Az Andronovo~Fedorovo-kultúra új bronz-készítményei Kr. e körül - és azután 1~2 évszázadig - az ún. II. bronz-lánc útvonalán terjedtek, amely a volt Okunyevo-kultúra KÉK-i perem- és szomszéd-területein található, főként kultikus célra gyűjtött, ill. bányászott K-szajáni nefritnek a bronzeszközökkel együttes terjesztése/kereskedelme révén a (nagy) nefrit-út nevet is viseli. Az Oka-torkolatig ( = Szejma-kultúra ) magyar nyelvterületen haladt e transzkontinentális kereskedelmi út NY-i szárnya, és, mint mindig és mindenhol: a termékekkel, árukkal együtt az ismeretek, eszmék - és itt és ekkor: elsősorban a magyar, ill. a török szavak - is folyamatosan és kölcsönösen (!) cserélődtek; a termékek, áruk e NY-i = ímmár ( K-)európai fő felhasználói célközönség -et csak ritkán lépték túl, pl. a mai ukrajnai Podólia D-i részén is került már elő a lánckereskedelemmel idáig eljutott Andronovo~Fedorovo típusú bronztárgy- kincs és K-szajáni nefrit. A nefrit-lelőhelyek szomszédságában az Angara-mellékre is kiterjedt e bronzkori kultúra, ahol sajátos változata jött létre: ez a Glazkovo-kultúra, ( = az Angara-vidék 1. bronzkori, egyúttal 1. fémhasználó kultúrája ), amelynek népességében a kipča k-törökség őseit láthatjuk. A K-szajáni varázserejű nefrit gyűrűk, korongok, díszcsatok, stb., és az I. bronz-lánc művészeti stílushagyományait is őrző, ám már a II. bronz-lánc ( = az Andronovo~Fedorovo-kultúra ) stílus-jegyeit, legfőképpen azonban bronzöntési technológiai~technikai ismereteit közvetítő tárgyak, eszközök az Angara mellől rendre eljutottak az ekkor szintén törökségi népek által lakott Góbin és Ordoszon át a Sang-( Jin-)dinasztia kormányozta Kínába is. ( E korban is vlsz. a Szelenge torkolatvidékén éltek a szoĥa lar-/jakut-törökök, Hentíjtől a Nagy-Kingán középső részeiig a bolgár-török, a Lob-tó és - a Kingán D-i részeit is beleértve - az Ordosz tágabb környékén a csuvas-török nyelvű népek ). [ A legkorábbi népi és nyelvi viszonyokat nem, de az eseményekben résztvevők Angarától/Bajkáltól NY-ra előkerülő csontleleteinek túlnyomóan europid és/vagy europoid, és csak kis mértékben/arányban mongoloid rassz-jellegét, ( még az Ordoszból Kr. e körül széttelepülő Karaszuk-kultúra hordozóinak/terjesztőinek magas arányban pamírid rasszúságát is ), továbbá a régészeti, ill. kultúratörténeti vonatkozásokat is publikálja pl. az История народов Восточной и Центральной Азии с древнейших времен до наших дней, Moszkva ]. Az Andronovo~Fedorovo-kultúra kis létszámú, ám közel-keleti anyagi és szellemi kultúra-hagyományú ihletőinek egy csoportja nem jött át Turánba, hanem a Volga alsó szakasza mentén az ott már közel fél évezrede élő Poltavka-kultúra nem árja, de ős-szatem indogermán nyelvű népeivel közösen Kr. e körül kialakította az ún. gerendavázas sírú ( Holzkammergrab, timber graves, срубная ) kultúrát, amelynek ennek okán vannak az Andronovo~Fedorovo-kultúráéval azonos vagy hasonló elemei is. A срубная-kultúra népének későbbi kisebb kirajzásai a Kr. e körül Moldovába települő ( út közben az É-pontusi - nem indogermán, hanem hurri eredetű, egykor a katakomba-kultúra elemeivel DK- Anatóliából ide vándorolt - kimmerektől elég jelentős mértékű Szabatinovka-kultúra elemeket is felvett ) Noua-kultúra - Hérodotosznál majd *budin néven feljegyzett - népei; a Kr. e re az Örmény-felvidéken át az annk D-i peremén

4 lévő Hakkári-hegységbe költöző, és ott csodálatos sziklavéseteket készítő, utóbb el-kurdosodott *botan nép; végül a Kr. e. 2. ée. legvégén és a 2./1. éef.-on Turánba átjött kicsi, de hatékony срубная-csoportok, amelyeknek a közép-turáni *Dulә-/ Lulә-/Vulә-( ma: Uli-)hegységbe, ill. a Közép-*Irtiš-hez eljutott része - 1~2 generációnyi idő után ugyan beolvadva a többségi törökségbe - fontos színező szerepet játszott ( ld. Begazi-Dandübaj kultúra elemei ) az ekkor születő szkíta kultúra kialakításában, hozzájárulva ahhoz néhány anyagi, szervezeti, művészeti és mitológiai elemmel, komponenssel. [ Ám megtévesztő e kései, részlegesen (!) felülrétegező kapcsolat felhasználásával a срубная-kultúra korábbi és kortárs, de É-pontusi törzsterületének népességét korai szkítának nevezni, ld. pl. M. Gimbutas: The Slavs, London Mert ettől már csak egyetlen lépés, - és ezt a haladó szovjet tudomány a sztyeppei népeket zsigerből lenéző, sőt gyűlölő Sztalinhoz igazodva meg is lépte, - hogy mivel a szkíták indogermánok, sőt árják, és mivel a срубная meg az Andronovo~Fedorovo-kultúra némely vonása egymáshoz hasonló, tehát a Dnyepertől Tuváig és Dzsungáriáig mindenki mindig is indogermán volt. ( Nem nehéz ebben az indogermán-nagyorosz imperializmus önigazolását is látni É-Turán, Kazakisztán, Kirgízia több mint másfél ezer éve valóban őslakos töröksége kortárs népességével szemben ). Valójában azonban a szkíta etnogenézisnek bármennyire érdekes, némely tárgyi lelete folytán pedig művészetileg is igen értékes összetevője volt e срубная-kultúrás, finál-bronzkori NY-i hatás, amelyet maguk a szkíták a törzsszövetség-alapító 3 testvér egyike ikernevének az egyik komponensében örökítettek meg, ( s amelynek neve - az eredetileg is töredéknyi népességének gyors kulturális és nyelvi el- szkításodása után is - a Hérodotosznál említett, ám nyilvánvalóan csakis az egyik! szkíta dinasztia nevében is fennmaradt ), ám gazdálkodásuk és haditechnikájuk szempontjából a legfőbb ihletőjük mégsem ez volt, hanem É-Iránból a Tárim-medence NY-i részei felől érkező, a nyelvi értelemben vett össztörökség szállásterületeinek peremét Fergána harántolásával a Szír-darjánál elérő vaskohászati ismeretek, amelyeket a többi szkítaság-alkotó népcsoport felé közép-turáni rasszú, török nyelvű törzs közvetítette, amelynek neve viszont mindhárom testvér ikernevébe belekerült! [ Így még a *kolə~(ł)əkšə/kolaxa(isz) ikernevű testvér -nek pusztán formailag is legfeljebb a fele a срубная-kultúrás eredetű; a valóságban persze ennek csak a töredéke ]. Kr. e. 750 körül a szkíták egy kisebb csoportja kb. másfél évszázadig az Örmény-felvidék DK-i részén, az * Urmia-tó K~DK-i partjai közelében és az ÉNY~É~ÉK-ről szomszédos, réz- és nemesfém-lelőhelyekben is gazdag *Ĥavil әt/ĥavil әĥ nevű ország egy részén szkíta királyságot szervezett, ahol - kiterjedt kapcsolataik révén a Közel-Kelet hatalmas kulturális hagyományából is merítve - a szkíták pl. a szomszédos kurdoktól néhány iráni árja kifejezést átvettek; majd az ( akkorra már ) iráni árja nyelvű médek támadásai elől Kr. e. 600 körül visszaköltöztek testvéreik közé az É-Pontushoz, ottani ( vlsz. konföderatív ) Szkíta Királyságot szervezve. Ha Hérodotosznak - talán éppenséggel az ún. királyi szkíta informátoraitól származó, a Kr. e. 5. sz.-ban feljegyzett - néhány *szaka/ szkí ta/ szkütha szavából valóban indogermánnak, ezen belül iráni árjának bizonyul valamelyik ( és nem etimologizálás, áthallás ), akkor az az Urmia-környéki szkíta~kurd kapcsolatokból ered. A Tárim-medencei ún. kotáni ( khotáni ) deutero(!)-szakák iráni árja nyelve = a nem szkíta/szaka őslakosság nyelve, amelyet az oda érkező jól szervezett, ám kis létszámú szakák átvettek, ( = e szakák tehát nyelvet cseréltek ), miközben kultúrájuk egyes elemeit és a nevüket az őslakosság vette fel. Ez az ún. al-dunai bolgár típusú etnogenézis ( = néppé alakulás ): a túlnyomó többségi őslakosság nyelvileg utóbb asszimilálja lovas- nomád államszervező hódítóit, noha az államszervezet kifelé e létszámkisebbségben lévő hódítók nevét viseli, amely önmegnevezéssel a nyelvi többség is fokozatosan azonosul: ez ( is ) az ún. társadalmi mimikri egyik esete. Maguk a közép-ázsiai K-Turán, továbbá [ az atlantikus ( óceáni ) légtömegek által gyakorlatilag soha el nem ért = a *Tarba ga-taj-on, ill. az * I rtišә forrásvidékén túli: természetföldrajzi~kultúratörténeti ] Belső-Ázsia, ill. az Altaj~Szaján hármas-határa tágabb térségében a helyi bronzkor legvégén, ill. az itteni vaskor leges legelején - a Kr.e. 2./1. éef.-n - 3 fő etnikai komponensből ( 3 testvérből ) entitássá alakult szkíták/szakák ősei kaptak ugyan ( Közép- és/vagy DK- Turán irányából hozzájuk érkezően ) többször, többféle ( és nem mindig árja! ) kisebb-nagyobb indogermán nyelvi impulzust is a Kr. e. 5. ée. végétől, különösen pedig a Kr. e. 3. ée. közepe és vége felé, majd a 2./1. éef.-n, ám messze túlnyomó többségben lévő törökös nyelvű alapnépeik ezt csak befogadták, de nyelvet nem cseréltek. Így az akkor még főként Lob-tó~Ordosz-környéki, csuvas-törökös nyelvű húnok között - az ottani bronzkor végén, ill. az ottani vaskorba történő hosszabb átmenet legelején: a Kr.e. 9.~8. sz.-ban - a szkíta kultúra meghonosodásának nem volt nyelvi akadálya sem. [ Az * O rdo szә a húnok Kr. e. 15. ée.-ben ide megérkezése előtt, DDNY felőli környéke és ehhez csatlakozóan a közelebbi~távolabbi Magas-Ázsia ( = Tibeti-felvidék ) pedig mindmáig a jellemzően proto-mongolid rasszú, tibeti nyelvű nép törzseinek szállásterülete volt, ( pl. a tájnév-képző - szә = föld, tibeti nyelven ), a hún nyelvnek tehát volt/van a tibetiek neolitikumtól kezdődő részleges nyelvi el-kínaisodása előtti (!) ős-tibeti nyelvi szubsztrátuma is. A protomongolidok e népessége az utolsó stadiális legzordabb hidegcsúcsa idején húzódott az Ordoszhoz, Közép- és K-Szibéria D-i szegélye felől. Az É-on túlélők egy kisebb része utóbb a Közép-Jenyiszejnél az ún. paleo-szibériai gyűjtőnevű népek~nyelvek egyikéhez, az ún. jenyiszeji ( a kott és asszán nevűek alkotta, nem-mongolid küllemjellegű ) csoporthoz csatlakozott *ket néven, szókincse egy részét is a befogadóknak átadva, ám hamarosan a többségi őslakók nyelvét átvéve, ( és genetikailag is csak színezve őket ). Így a *ket adsztrátum okán kialakult csekély, szórványos paleo-szibériai nyelvi párhuzam csak közös gyökerű donorra utal, azaz tévedés a húnok őseit a mai paleo-szibériai népek és/vagy nyelvek ( bármelyike! ) között keresni ]. A Krisztus születése körüli évtizedektől Belső-Ázsiából Turánba érkező húnok és a 3 évszázadnyi ( = 9 nemzedéknyi ) szarmata~alán hegemóniát itt túlélő török nyelvű szkíta/szaka csoportok egybeolvadásának sem volt nyelvi akadálya. Az utóbbi évtizedekben a kínai kutatás már nem is választja szét a szkíta/szaka és a hún korszakot: a régészeti anyag folyamatossága miatt. [ Megjegyzem azonban, hogy a Hérodotosz jóvoltából ismert, az É-Pontushoz elhozott - a görög kultúrával intenzív érintkezés előtti - szkíta mitológia, és a húnok, avarok, türkök, ujgurok, majd a mongolok

5 mitológiája is, régészeti anyaga is világosan jelzi, hogy a tuvai~altaji~*turfa n-/*tarba gә-taj-i~*balkaš-környéki szkíta ősök vlsz. az utolsó eljegesedés legvégétől ( = az Allerőd és a Dryas-III. fázistól, amelyeknek természetesen megvannak az Urálon túli szakmai nevei, sőt nagytájanként önálló elnevezései is ), de legkésőbb a neolitikumtól a Kr. e. 13. sz.-ig igen gyakran más kultúra-fejlődési utakat jártak be, mint a tőlük DK-re élő közelebbi ( törökös ) és távolabbi ( mongol, mandzsu-tunguz, koreai ) nyelvrokonaik ]. Az viszont tény, hogy a korai húnok mindkét fő komponense, ága már a maga Karaszuk-kultúrájával ( a Kr. e. 13. sz.-tól ) eljutott a szkíta törzsszövetséget hamarosan megalkotó népek szállásterületeire ( is ), a szkíták pedig már a Kr. e. 9. sz.-ban eljutottak a *Kerül en-folyóig, majd a Sárga-folyó ( Huang-ho ) Ordosz-térségi nagy kanyarulatáig, tehát a húnok közé is. És pl. a húnokkal közös szkíta katonai akciók sorozata elől kitérve költözött K-ebbre, új fővárosba a kínai Csou-( Zhou-)dinasztia: ettől kezdve ( = Kr.e. 771-től ) hívják államukat Keleti Csou -nak A szkíták és a többi törökségi nép ( a meteorit-vasat leszámítva ) a vasfeldolgozással az Iránból a Tárim-medence NY-i részein át az őskorban *R/Łokšә-rud, [ az ókor -š hangot nem ismerő ógörög feljegyzéseiben Iaxa-rәt(ész), ( ma: Szírdarja ) ] nevű folyónak szállásterületeikről/saját önmegnevezésükről nevet adó, közép-turanid rasszú ( = europomongoloid/monglo-europoid ) küllemű török törzsek közvetítésével érkező technológiai ismeretek révén kerültek kapcsolatba a Kr. e. 2./1. éef.-ra; nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy e vaskorszak-meghonosító törzs a szkíta etnogenézis mindhárom testvérének ikerneves alkotóeleme lett. A Dzsungáriától K-re, főképpen a mai NY- és Közép- Mongóliában és a Góbiban élő ún. köztörök ( más megnevezéssel: tkp. oguz-török ) nyelvű törökség közvetlenül vette át a vaskohászati ismereteket ( pl. náluk a vas neve *təmər kə ) a Pamírból ill. NY-Tárimból, ők a hérodotoszi információban a *Héraklə, *Borüsz(tən), majd az új össz- szkí ta törzsszövetséget szervező * sz(ə)kolə tə ( részben: etnogéniusz-)nevek mögötti, és/vagy az Iránban *szaka néven megismert török nyelvű népesség. A 10./9. szf.-n a szkíták között már közel azonos arányú volt a bronz- és a vaseszközök, fegyverek használata, és egyes legkorábbi csoportjaik ezzel az anyagi kultúrával költöztek az általuk felállított ún. szarvasos kövek, mint régészeti~művészettörténeti vezérkövületek kijelölte área határain belül: NY-on ( ekkor még csak ) az ÉNY- Kaukázusig, K-en pedig mongóliai és Ordosz-környéki vidékekig, utóbbi helyeken megalapozva a húnokkal a több mint fél évezredes együttműködést, sőt egybeolvadást. A szarvasos kövek vlsz. vezérek kultikusan tisztelt - sok mázsás, sőt néha több tonnás - sírjelei voltak, vagy nagyobb lapos felületű sztélék ( = vaskos kőlapok ), vagy tompított élű oszlop-( menhir-!)alakúak. Ikonográfiájuk: felül Napkorong, ( néha stilizált/sematikus férfiarc; esetenként a korong körül rövid napsugár- ágak, fűrészfogak is ), és a Napszimbólum argali-kosok; fél-hold, esetleg Hold-sarló, és a Hold-szimbólum kőszáli kecske-bakok; nyakék-gyöngysor; középen zegzug-díszítésű vagy fonott öv, az övre akasztva tőr, tokosbalta-jellegű ( ún. harci ) szekerce, tegez és íj, tarsoly és kerek tükör; alul ( = az öv alatti térben ) gerendavázas-sátortetős szerkezetű a halott háza- ( = sírkamra-)ábrázolás, néhány ( a túlvilági mezőkön, réteken? ) legelésző ló reliefje. ( A személy egyetlenegy végtagját sem ábrázolják ). A felső szférában 1~2 egyeddel, de a sírjel összes többi faragható oldala teljes felületét kitöltve: sorba rendezve ábrázolt maral-gímszarvasbika csapat, repülő-vágtában, a Nap ( és a Hold ) felé haladva. Hérodotosz a szkíta mitológia kapcsán ugyan nem említi a szkíta istenségek theriomorfiáit ( = állat-alakjait ), de a Fény-( Nap- és Hold- )szimbolika és az egyaránt vadászatra, ill. harcra is alkalmas eszközök alapján a Hérodotosznál ógörög beazonosításul megnevezett Apollón ( Phoibosz!, ez a téli napfordulóhoz inkább kapcsolódó fényt, világosságot, felragyogást jelenti első megközelítésben ), és az általa meg nem nevezett, részben Hold-kapcsolatú, az ógörögöknél is agancsos szarvassal együtt ábrázolt Artemisz együtt jöhet szóba: a szkíta *B/Götә-šәr/( Hérodotosznál ) Goitoszürosz istenségre célszerű gondolni, akihez a sírból - ld. sírkamra-ábrázolás - az elhúnyt ( lelke ) a repülve vágtázó maral-gímszarvasok hátán utazva az égboltig jut/jusson fel [ Utóbb a gazdájával együtt eltemetett kedvenc hátasló fejére is agancsos gím-maszkot húztak: a paripát szarvassá át-varázsolva ]. Esetenként a szarvasos kőre a nemzetség jelét ( a tamgá-ját, tehát egyezményes/a maga korában és közegében közismert szimbólumát ) is felvésték. A sírok mellett kövekkel kirakott áldozati tűzhelykörök valószínűsítik, hogy nemcsak a tort tartották itt, hanem az ősök tisztelete okán évi rendszerességgel visszatértek áldozatot bemutatni. A földművelő Kína - belpolitikailag is megnyirbált hatalmú, egyre kevésbé államigazgatási, és egyre inkább csak kultusz-ápoló jelentőségű - Keleti Csou dinasztiája sokáig elzárkózott a vastól, mint újítástól: fa- és bronzeszközöket használtak. Végül a Kr.e. 6./5. szf.-tól engedték be az 1. vasműveseket, akkor viszont azonnal a vas és szén arány teljes skáláját kihasználva: az öntöttvastól az acélig mindent gyártottak. Ez az óriási technikai lehetőség nagyon pozitíve hatott a kínai mezőgazdálkodásra és tájrendezésre ( csatornázási, stb. földmunkák ), viszont az olcsó vasfegyverek elterjedése elősegítette a politikai~szervezeti dezintegrációt: 7 de facto önálló fejedelemségre estek szét. A Keleti Csou kor e Kr.e. 475~221 közötti ún. Harcoló Fejedelemségek fázisának végén az Ordosz-szomszéd, a szkítáktól és a húnoktól a lovasságot, mint fegyvernemet elsőként átvevő [ sőt, eleinte ( zsoldosként ) szkíta és hún kiképző alakulatokat is alkalmazó ] Csin Fejedelemség Kínában vetélytárs nélküli katonai hatalommá fejlődött. [ A gazdasági és politikai hatáson túl: a Csin és a korai Han ( Kr. e sz. ) dinasztiák időszakának kínai művészetére nagy hatással voltak (( a Nagy Sándor-utódok kulturális hellenizmusát továbbfejlesztő»görög-baktria Királyság«= DK-Turántól és a Tárimmedence DNY-i szegletétől a Pamíron és É-Afganisztánon át ÉNY-Indiáig Kr. e. 239~128 között fennálló birodalom ógörög és ógörögösödött makedón szervező elitjére utalva )) a hellének, és a nomádok (( a sztyeppei nagyállat-tartó szkíta, hún, *gyecsi ( kínai: yüe-chi ), stb. törzsek, népek )), ami művészi motívumaik és figuráik széles körű alkalmazásában nyilvánul meg. in: K. Akisev: Kazakisztán ősi aranykincsei. Alma Ata-1983., magyarul Bp p. 13. ].

6 A Csin Fejedelemségben Kr. e. 246-tól beiktatott Jing Cseng fejedelem/ király ( = vang ) ütőképes hadseregével 9 év alatt a még létező további 6 fejedelemség meghódítása révén újra egyesítette az országot, felvette a civilizációt a kínai mitológia szerint megalapító Huang-ti = Sárga császár, továbbá a Sang-kori ( az utódok szemében aranykori : Kr. e. kb ~1.045 ) az ős, egyúttal főisten - Si - nevét is: Csin Si Huang-ti trón-néven - mint a Csin-dinasztia alapítója, egyúttal DK-en az óceán-partvidék és a Hajnan-sziget, ÉNY-on a húnok rovására az egész Ordosz megszerzésével birodalom-megalkotó - Kr. e. 221-től Kína 1. császára lett, [ valóban zseniálisan kitűnő szervező, de egyúttal teljhatalmú despota, belső ellenzéke gátlástalan likvidálója, a könyvégetés feltalálója, ám manapság többnyire a mauzóleuma óriási agyag-( terrakotta-)hadseregéről emlegetjük ], és --- nagy erőkkel hozzáfogott a - Kr. e. 307-ben Vu-lin király által éppen csak megkezedett, de abbahagyott - Nagy Fal teljes megépítéséhez a húnok ellen Az eredetileg ordoszi~yin-( Jin-)hegységi központú, vlsz. a Kr. e. 4. sz.-tól a saját királyságukat, majd Kr. e. 209-től ( az Ordosz Nagy Faltól É-ra eső része visszaszerzésével kezdve a sort ) a birodalmukat kiépítő~megszervező húnok a Selyemút Tárim-folyó menti szakaszainak ellenőrzését a Kr. e. 2. sz.-ban vették át, [ miután a NY-Kanszu~K-Tárimmedence~DK-Tyan-shan környékén mintegy másfél évezrede élő *gyecsi ( kínai: yüe-chi ), azaz a - nyelvileg nem egységes, hanem 3 komponensű, köztük a kentum indogermán *togár - szövetséget megsemmisítették, népességének NY-ra menekült többségét pedig a Tyan-shan gerincétől mindkét irányban lejtő rézsűk lábazata mentén a Pamírig és Baktriáig ( = É-Afganisztánig ) kergették ]. A hún térfoglalás mandzsúriai és mongóliai részére utal - a régészeti leletek és a kínai évkönyvek feljegyzései mellett - a hún-utód csuvas-török nyelv mandzsu~tunguz és mongol nyelvi adsztrátuma. Vu-ti ( Kr. e. 141/140~87 ), a Nyugati Han-dinasztia császára azonban nemcsak D-Mandzsúriát és ÉNY- Koreát foglalta el, hanem ÉNY-NY felé terjeszkedve hadjáratot indított Ferganába, Kanszu és a Tárim-medence egy részén a Selyemút környékét pedig szintén Kínához csatolta. Ennek érdekében véres hadjárat-sorozattal törte meg a húnok D-mandzsúriai, kanszui és Tárim-medencei katonai erejét. A vereségek miatt számos korábbi hún-szövetséges fellázadt a húnok ellen, sőt Kr. e. 43-tól a húnokat belső testvérharc is gyengítette. Valamennyi esemény a húnok egyes csoportjainak NY-ra: Turánba költözését vonta maga után. Mindezek legkevésbé az Ordoszból a mai Mongólia területére átkerült hún főhatalmi központot és környékét érintették, ám Kr. sz. u. 155-től É-Mandzsúria irányából a szienpi-törzsszövetség éppen ezeket a húnokat ( pontosabban: Nagy-Kingan környéki részüket ) támadta: innen is jelentősebb hún elvándorlást gerjesztve NY-ra: Dzsungáriába ( az* I rtiš forrásvidéke tágabb környékére ) és Turánba. A Selyemút turáni, Bokhara~Merv közötti szakasza mentén a húnok kapcsolatba kerültek a Kr. e. 4./3. szf. óta Közép- Turánban ( és attól NY-ra egészen a Dnyeper~D-i Bug térségéig ) hegemónná lett szarmata~alán szövetségtől D-re - pl. az Amu-darja közelében - a függetlenségét megőrző szaka ( szkíta ) népességgel, majd Merv térségében már - a részben szaka szervezésű - Parthus Birodalommal is. Parthia jóváhagyásával és felségterületén a Selyemút É-i ágán - Hürkánia érintésével és a Kászpi-tó D-i partjával párhuzamosan haladva - eljutottak az * A rakszә-/arax(esz)-folyó alsó szakaszáig, Armenia/Örményország K-i részein is néhány hún kereskedelmi kolóniát létesítve; ( a Kr. e. 2. sz. végétől az örmény írásbeliségben hún erőd, hún kapu, stb. jelzi e legkorábbi itteni jelenlétüket ). [ Napjaink legjobb monografikus összefoglalója a közelmúlt régészeti és egyéb történelem-tudományi eredményeiről, ill. saját helyszíni kutatásairól Obrusánszky Borbála: Hunok a selyemúton. Az ősi belső-ázsiai pusztai civilizáció öröksége. Bp Azonos igényű, ám más szemléletű, és kb. 2 évtizeddel korábbi ismeretszinten foglalja össze a kérdést Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története. Szeged Továbbá, sok más mellett is: a legnagyobb haszonnal forgathatók a régész és történész Bakay Kornél és Erdélyi István tanulmányai. ( Legvégül: az itt és most leírva vagy csak utalásszerűen érintett természetföldrajzi~tájtörténeti peremfeltételekkel, biológiai küllemjelleg-bélyegekkel, etno- ill. toponímiákkal, azaz nép- és földrajzi nevekkel kapcsolatos megjegyzéseket is, a történelmi eseményekkel, ill. folyamatokkal kapcsolatos kijelentéseket is saját ismeretszerzésemen alapuló megfontolásaim alapján és saját felelősségemre teszem meg. A bármely idegen nyelvű földrajzi, esetenként a személy- és népnévi közszavakat cartouche-ba teszem. A nevek általam rekonstruált ősi alakját *-gal jelzem. A képzőket -jellel választom el a szótőtől. B.S. ) ] Utóbb húnok összefüggő területi egységet alkotó szállásterületei ( és jószágaik legelőterületei ) alakultak ki a Tárimmedencétől és a K-Tyan-shan-tól a *Tarba ga-taj-on, a Kazak-hátságon és a *Dulә-/Lulә-/Vulә-( ma: Uli-)hegységen át [ ahol a *szarma ta~* a lán hegemóniát itt túlélő szkíta népekkel egyesültek ] a Szari-szu nevű aszó ( = időszakos vízfolyás, vádi ) mentén a mai Szír-darja [ az őskorban *R/Łokšә-rud, az ókor -š hangot nem ismerő ógörög feljegyzéseiben Iaxa-rәt(ész), néha - rotacizmussal - ez is * A rakszә/arax(esz) ] folyó alsó szakaszáig, és az Aral-tó É-i és NY-i partvidékéig, sőt a Kászpi-parti Mangiš-hegység tágabb térségéig, [ ahová ( az újkor eleji orosz népetimológiával Jurt(a)-fok -nak - uszty urt -nak - hívott vidékre ) korábbi közép-turáni népeket szorítottak, és kulturálisan integráltak ]. E húnok - a természeti adottságokhoz igazodva: kisebb mértékben növénytermesztők, túlnyomó többségben nagyállat-tenyésztők - Belső-Ázsiából ( az Ordosztól, továbbá a mai Közép- ill. Belső-Mongóliából ) a Krisztus születése körüli évtizedektől a II. sz. végéig több hullámban költöztek át ÉK- és Közép-Turánba, majd NY-Turánba is: főként demográfiai okokból ( túlnépesedés ), részben az arid ( aszályos nyarú ) és extrém kontinentalitású ( e szélességeken a zord, a síkságokon többnyire hó-mentes telű ) évjárat-gyakoriságok markáns növekedése, részben a kínai állami és/vagy a szienpi törzsszövetségi zaklatások, háborúk elől kitérve. E húnok Turánban megszüntették a - többségükben törökös nyelvű szkíták hatalmát a Kr. e. 4./3. szf.-n felváltó - szarmata~alán(~jász) népek még itt élő csoportjainak a hegemóniáját, és azok főként iráni árja nyelvű törzsei népeinek többségét fokozatosan, ill. több lépcsőben Európába szorították. [ K. Akisev: Kazakisztán ősi aranykincsei ( Alma Ata-

7 1983., magyarul Bp ) c. könyve ( az első 6 és utolsó 7 felvételt leszámítva ) gerincét alkotó 146 fénykép ( + a belső borítón az Eszik-kurgán Aranyruhás embere ) a szkíták/szakák, a szarmaták~alánok, ill. a húnok és hún-szövetséges népek - Kazakisztán területén I. ( Nagy ) Péter cár korától a XX. sz. 80-as éveiig előkerült - ötvösművészeti alkotásai közül az aranytárgyakat mutatja be ( kultúratörténeti~szakmai bevezetővel és katalógussal kiegészítve ) a művészettörténeti fejlődés fázisait követve: a korai majd a klasszikus állatstílustól a berakásos stíluson át a polikróm stílusig, egészen az európai központú Hún Birodalom államigazgatásának 455-ös megszűnéséig, tehát az V. sz.-ig. Hozzáteszem, hogy K-, Közép- és É-Turán, továbbá az Urál DK-i része felszíni rézérc-lelőhelyeinek, a rézelőfordulásokkal együtt, vagy önállóan megjelenő - részben folyami hordaléki ún. sárarany, részben felszín alatti érc formájú - arany-lelőhelyeinek, és az Irtiš-forrásvidék térsége ón-lelőhelyeinek bányaművelése a Kr. e. 3. ée. közepe~vége óta (!) folyamatos, tehát a szkíták/szakák, szarmaták~alánok, húnok és szövetségeseik is folytattak bányászati, kohászati és magas művészeti színvonalú fém-feldolgozási tevékenységet ]. A szarmaták legkorábbi - Közép- és É-Turán határán: az Išim forrásvidékén és legfelső vízgyűjtőjén Kr. e. 750 körül megjelenő - régészeti nyomát már feltárták. [ В. И. Молодин: Бараба в эпоху бронзы, Novoszibirszk-1985., amely monográfia a címétől eltérően a Kr. e. 3. ée. elejétől kb. a Kr. e. 3. sz.-ig terjedő időben veti össze a Toboltól az Angaráig terjedő terjedő térség teljes régészeti anyagát. Az Išim forrásvidékének és legfelső vízgyűjtőjének, meg az ehhez DDNYról csatlakozó térségnek legkorábbi szarmatái jól azonosíthatók Hérodotosz félszeműivel, ám az arimaszposz áthallás mögött egy *y/gyarma( tә)~köbszә/(szatemes tolmácsolásban: szöbszә ) ikernév áll, amely egy *K/Hövszgöl térségi nem-árja és egy Tárim-térségi nyelvileg már árjásodott ( = szatem indogermán ) törzs fúziója lehetett, és amely - a Dzsungár-kaputól még K-re élő szkíta = nem-árja törzsszövetségek NY-ra törésében vlsz. előőrsként - sok gondot okozott a legkorábbi turáni szkíta törzsszövetségnek: népei egy részét az É-Pontushoz szorítva át, s a dominóelvű népmozgás során e szkíták 750 körül végleg Anatóliába szorították/üldözték a nagy múltú kimmereket. A vlsz. előhad szerepű, de Európába mindenképpen elsőként átköltöző *szarma tә, stb. nevű szövetség korábbi szállásai egy részén, pl. az Ilek-folyó környékén a sírokban halottaik feje alá erdeifenyő-gallyakból párnát helyeztek el. Az * a lán nevűek NY-Turán É-i részén lévő szállásterületeit a kínai feljegyzésekben ( l j ) Jen és Jen-cay alakban írták le a húnok tömeges ide érkezése előtt. Turáni hegemóniájuk idején a szarmata~alán szövetség vezetői is rokonságba kerültek a szkíta Dul(ә)-dinasztia *Dulә-/Lulә-/Vulә-( ma: Uli-)hegységben maradt ágával: így a szarmatáknak is lett Dulo-dinasztiájuk, vagyis a vezető réteg szintjén is magukénak tekintették a szkíta örökséget. Több, eredetileg szkíta törzs, így pl. a Volga-környéki maszku t- szkíták D-i csoportja nyelvileg el-szarmatásodott, azaz el-alánosodott. A szarmata~alán művészetnek is jelentős szkíta összetevője van, a nyelvileg alán-utód osz ét nép [ a - t az oszétban a többesszám jele ] körében pedig a kaukázusi ősi küllemjellegek és szellemi hagyaték ( pl. a Nárt-eposz alaprétege ) mellé többféle turáni, ill. többféle K-i mediterrán rassz csoportjai és sztyeppei szellemi hagyományuk is társult. [ A K-Európába átkerült alánok/jászok hún-kort is túlélő egyik jelentős csoportja vezető = Dulo-dinasztiájának eladó sorban lévő hölgytagjai pedig esetenként a hungár és madzsar/magyar vezető nemzetségek trónörökös ifjai rituális lányrablásának alanyaivá is lehettek, amint ezt a magyar emlékezet megőrizte ]. K-Európa peremén a szarmaták egyik kisebb csoportja a Volga mentén felfelé költözve a *szarma tә név változataként a *dzsarma tә gyarma t nevet ajándékozta az általa önálló törzzsé szervezett itteni korai, még jóval a húnok előtt ide átvándorolt nagyobb magyar csoportnak, akiktől mint alapnéptől hamarosan átvette a magyar nyelvet [ A dominóelvű sztyeppei~fás-( erdős -)sztyeppei népmozgások egyikének záró momentumaként a Krisztus születése körüli évtizedekben költöztek be Moldova és a Havasalföld felől a Kárpát-medencei Nagyalföldre az itt legkorábbi szarmaták, részben a Nagyalföld peremeire meg az azt övező hegyvidékre szorítva az általában már ¾, de kései csoportjaik vonatkozásában is legalább fél évezrede a Kárpát-medencében élő szkítákat, részben összeolvadva velük. Utódaik közül majd Marcus Aurelius császár több mint harcost Britanniába irányít át; az angliai~walesi történészek egy része szerint e belső-ázsiai~turáni~é-pontusi~kárpátiai hagyományú különítmény jelentősen hozzájárult az ottani Grál-, és * A rthu s-/ A rthu r-monda kialakulásához ]. Turánban a többségükben csuvas-törökös nyelvű húnok legkorábbi csoportjainak 3 és fél, a legkésőbbieknek is bő 2 évszázad állt a rendelkezésére ahhoz, hogy állattenyésztési feleslegük rendszeres elcserélésére intenzív piaci kapcsolatot építsenek ki előbb az Aral-tó D-i partvidékén és a mai Amu-darja alsó szakaszánál virágzó, évezredek óta [ már a nyelvi el-árjásodásuk előtt is! ] oázis- és öntözéses mezőgazdálkodást folytató - a Kr. e. 4. ée. 2. fele~vége óta el-árjásodott nyelvű [ ld. a Zeravsan-folyó térsége felől terjedő Kelteminár-kultúra itteni ( elég kései ) megjelenését ], ezen belül a 2. ée. közepe~vége óta a szogd és azzal közvetlen rokon nyelvek korai fázisához közeli iráni árja nyelvű - *Kh w arez m Királysággal, amely kölcsönös kapcsolat valóságos szimbiózissá fejlődött, ( a középkori magyar feljegyzésekben Kh w arezm népei a k áliz-ok ). Majd a húnok a szarmata~alán hegemónia elől részben D-re vándorló - kulturálisan ( nyelvileg is ) el- szkításodott *daĥa/dakha + *pә- a rthә + szaka ( = szkí ta ) DNY-turáni törzsszövetség által az É-iráni Niša-pur~*Murga b-folyó között élő [ a zaza és guráni törzsek egykori őshazájában maradó ] *parәn/* a par n iráni árja alapnyelvű, ám el- szkításodott kultúrájú népességből és az újonnan meghódított területek iráni árja lakosságából megszervezett - Parthus Királysággal is szoros kapcsolatot építettek ki; végül a Kr. sz. u. 227-ben a parthus hatalom helyébe lépő ún. szászánida Perzsia iráni árjáival is. A csere-áruk mozgásának útjain [ esetenként csekély számú kölcsönszó kíséretében ] az ismeretek is, a gondolatok, eszmék is kölcsönösen (!) cserélődtek. A tehát elsősorban demográfiai ( relatív túlnépesedési ) okokból, utoljára részben a mandzsúriai, ómongol(osodott) nyelvű szienpi törzsszövetség Kr. sz. u. 155 óta felerősödő, sőt a Nagy-Kingánig hegemóniáját kiterjesztő hadműveletei elől kitérve NY-ra költözött jelentős hún népesség a szállásterületeit fokozatosan bővítette K-, Közép- majd NY-

8 Turánban, egészen az Urál-hegység D-i előhegyeiig, sőt a Volga alsó szakaszáig; [ a régészeti anyagukon kívül: már a II. sz.-i Ptolemaiosz feljegyzése a térségbeli, az alánok mellé települt houn(oi)-ról ]. E húnok egy jelentős csoportja legkésőbb már a IV. sz. elejére (!) a Kászpi-tó NY-i partjai mentén Arménia közvetlen ÉK-i szomszédságába költözött, itt önálló fejedelemséget ( az örmény iratokban: Húnországot ) szervezve. Közöttük és a kb. 350, majd 375 után K- Európába átköltöző húnok és szövetségeseik, köztük a madzsarok/magyarok felderítő csapatmozgásai során e tájra - a Római Birodalom és Perzsia akkori államhatára sávjába - is ellovagoló harcosai körében hirdette a SzentHáromságos Egyetlenegy Isten üdvözítő kegyelmének evangéliumát a pár évig a környéken Ige-hirdető~misszionáló Szt. Jeromos, aki emlékirataiban tevékenysége sikereit is megemlíti: a húnok zsoltárokat énekelnek [ A szintén diofüzita - Krisztus kettős természetét valló - nesztoriánus keresztény felekezet tanításaival már Turánban találkozhattak a húnok ]. A húnok turáni szállásterületei szempontjából központi fekvésű, legmagasabb csúcsán m tszf magasságú *Dulә-/Lulә-/Vulә-( ma: Uli-)hegység és környéke a magyar hagyományban megőrzött szkíta/törökös nevű * E vila tә, ahonnan - ( a terep-magasság miatt valamelyest hűvösebb, kevésbé kiszáradó legelőjű, korabeli fás sztyeppjein az erdőfoltok ligeteiben és/vagy a facsoportokban árnyékot is adó, továbbá a hegyi forrásokból a hadseregek lóállományainak friss ivóvizet biztosító középhegységi tájból ) mint törzsszövetség-vezérlő pl. nyári dinasztia-központból - irányítva a IV. sz.-ban Európába költözött át az ÉK-, Közép- és NY-Turánban élő húnok és a ( még ) É-Turánban élő magyarok túlnyomó többsége. { * E vila tә-ot a Biblia-ismerő keresztény középkorban krónikaíróink igyekeztek azonosítani a Szentírásban ( a zsidók babiloni fogsága idején már főként iráni árja nyelvű ) Perzsia egy részére mondott hasonló hangzású *Ĥavil әt/ĥavil әĥ történelmi földrajzi névvel. E perzsiai tájnév a kb. Kr. e. 600 körül az iráni árjásodott nyelvű médek által vad hadjárataik révén ( pl. a részben e területre is kiterjedő, másfél száz év alatt igen magas színvonalú kultúrát kifejlesztő itteni szkíta királyság szétdúlása által ) létrehozott Média állam magterületének az eredeti őslakóktól átvett korábbi neve volt. Média kialakítása előtt másfél ezer évvel, a(z ekkor a fennsíki hódítóktól kapott *szi-néar nevű ) Mezopotámiát és az egész (!) Örmény-fennsíkot gazdasági~politikai, és kulturális egységbe szervezni törekvő, Kr. e. ( kereken ) 2.200~2.050 közötti ún. *guty [ qut (u), guteus ] időkben ugyanerre (!) a tájra írták le a *Ĥavil әt/ĥavil әĥ tájnév K-sémi/akkád nyelvű alakját *Ĥawal (im)-ként, de még az arabok is - hegyvidéknek/hegységnek áthallva - G/Dzsebel tájnéven nevezték ugyanezt: éspedig a Felső-( vagy: Nagy-)Zábfolyó/ Urmia-medence közti vízválasztótól az Urmia-tó NY-i partvidékén, majd É-i vízválasztóján [ = ős- és ókori rézérclelőhelyek! ] át a *Ĥ/Kabәl an/( ma, szatemesen ) Szabalán-hegységig, onnan a mai Kizil- Uzun-( Qezel Owzan-)folyó felső szakasza vízgyűjtőterületén [ az ős- és ókori itteni ezüst- és arany-lelőhelyeket is magába foglalva! ] a *Dyanә/ (ma)diyala, az ókorban * ә Piš әn [ átmenetileg: Turna t(u) ] nevű folyó *Keš әn/( ma is ) Queshla q és *Ĥavila/ (ma)gaveli nevű forrásvidékéig, alkotó ágaiig és felső szakaszáig kiterjedő, ( ős- és ókori kiterjedt, de még ma is részben meglévő erdei révén ) faanyag-, főként pedig réz- és nemesfém-exportáló szervezeti~kulturális egységet. [ Egy *gutykortárs (!) bronztábla-feliraton: *Ĥawal (im), ld. Ókori keleti történeti chrestomathia, Bp , p. 241.; a következetesen itinerárium-jellegű arab égalj -leírások közül a Khoraszan Farsz Abwaz (( a Kurdföldi ))Moszul útvonal zárótagja Dsebal tartomány, és a X. sz.-i al-maszúdi, ill. kommentátora is hozzáteszi, hogy ez Média; ld. A magyar honfoglalás kútfői, Bp , reprint Bp , p. 141, 2. lábjegyzet ]. A közép-turáni ős- és ókori szkíta * E vila tә-név magyar emlékezetben megőrzését követő, középkori keresztény magyar jószándékból fogant áthallásos át- Perzsiá -zás számos kalandos eredet-teóriára vezetett és vezet manapság is; ezeknek csak egyike a felsőmezopotámiai őskori Haszuna-kultúra területén és népeiből kialakult, az írásbeliségben *Šubar t(u)/šubar ĥi néven ismert ország és nép 1 : 1-ben közvetlen őshazánkként és őseinkként azonosítása --- a Kászpi-tó ÉNY-i partvidékére került ( tuvai~minuszinszki~altaji szkíta eredetű! ) szabírok gyakorlatilag ugyanígy hangzó neve és rendíthetetlen szabír/szavárd -ságunk okán } A húnokhoz csatlakozott még a Bajkál-tó DNY-i elvégződése és túlfolyása, tehát az Angara-folyó kezdete tágabb környékén 2 törökös nyelvű népesség, amelyek - nyilvánvalóan politikai értelemben vett hún öntudattal - K-Európában a tulajdonképpeni húnok és a magyarok közötti sávban telepedtek le a Szura-folyótól a Don - sőt utóbb a Donyec - forrásvidékéig, ahol részben a már bő 2 évezrede az Urálon át ide ( is ) költözött, részben most ( a IV. sz.-ban ) a húnokkal együtt a D-i Urált D-ről megkerülő magyarok közvetlen szomszédai lettek. 455 után - a szomszédos magyarokból egy-egy törzset szervezve, saját nevüket nekik átadva - hamarosan el-magyarosodtak. Utóbb a két hungár~magyar honfoglalásban mindegyikük törzsének kb. a fele vett részt esetenként: a 670~680-as székelymagyar honfoglalásban az * o Durján ( derék!-)had és Teleg d nevű társa ( utóbbiakból székelymagyar ág lett ), a IX. sz. végi Hétmagyaréban a *Tarján törzs és Balog(~Semjén iker-)nevű társa az egyikük, és mindkét honfoglalásban azonosan *Ł/Jenő néven a másikuk. [ A latin-keresztény időkben az * o Durján név - a Hadrianus-sal azonosnak vélve - Adorján -ná szelídült ]. * * * * * * * * * * * * * * * * A távol-keleti Usszuri-folyó teljes vízgyűjtőterületének tágabb térségéből a Kr. e. 3. sz.-ra K-Mandzsúriába költözött *h w ar és *vu-h w an törzsek utódaiként Kr. sz. u. 386-ban a *žu-ž w an ( a kínai kortársaknál zsuan-zsuan = nyüzsi-nyüzsi népetimológiás gúnynevű ), többségükben mandzsu-tunguz nyelvű törzsek szövetsége K-NY irányban Mandzsúriától a Kingan-hegységen át Turfánig, ill. ( az * I rtišә-folyó forrásvidékét megközelítve ) K-Dzsungáriáig, É-D irányban a

9 Bajkáltól az Ordoszig terjedő óriási birodalmat szervezett; É-on ( = a mai mongol állam területén ) legkésőbb az V. sz. elején magukba olvasztva a szienpi hódításon kívül eső ÉK-i hún királyság népességét is. A *žu-ž w an-ok kapcsolatba kerültek a Kr. sz. u. 155 óta az ómongol(osodott) nyelvű szienpi törzsszövetség által alávetett joghelyzetbe kényszerített ( a mai Kína állam egyes É-i területeinek számító ) ún. belső-mongóliai túlélő kisebb hún csoportokkal, [ itt bőséggel kerülnek elő a hódító és le is telepedő szienpik leletei, míg a fent említett ÉK-i hún királyság területéről még egyetlenegy, szienpi betelepedésre utaló lelet sem került elő, a folyamatos hún jelenlét tárgyi hagyatéka viszont egyértelmű ]; továbbá a *žu-ž w an-ok egészen szoros kapcsolatba kerültek K-Dzsungária tágabb térségében karlu k-török és ogu(s)z-török nyelvű törzsek között hún ( h iung nu hәjon/hjon ) szervezésben létrejött ikernevű társulásokkal is, mint pl. a var ~hjon, hja ~gasz, kar ~gasz, ( utóbb népetimológiásan: kara-( = fekete-)gasz ), bur ~tász, stb. 350 körül a *Žu-ž w an ( más néven: ázsiai Avar ) Birodalom a Mennyei-hegység ( kínaiul: Tyan-shan ) Pamír-közeli lejtőin és lábazatánál, továbbá a Tárim-medence szomszédos DNY-i részein meghúzódó *gyecsi ( kínai: yüe-chi ) szövetség, ennek egyik alkotójaként a kentum indogermán nyelvű *togár törzsek [ Ptolemaiosznál már a II. sz.-ban is: - az *ász/jász nevű, iráni árja nyelvű néppel együtt élő - thagur névalakú; egy részük nyelvileg el-alánosodva és már korábban DK-Európába átkerülve ma a kaukázusi *osz ét(i) népen belül a digor nemzetrész névadója ] 3., egyben utolsó, és a Kidara-dinasztia által vezetett csoportját is É-Afganisztánba szorította át. A korabeli Kína mindent megtett a *žu-ž w an hatalom visszaszorítására, pl. az * I rtišә-folyó környéki és ÉK-Tyan-shan-i törzseket igyekezett érdekeltté tenni a *žu-ž w an-ok elleni hadviselésben. Bő másfél évszázadnyi - kínai szemszögből eredménytelen - törekvés után a *Žu-ž w an Birodalom állami egységét egyes, az * Ö tüken-( ma: Hangáj-)hegység környékén élő türk [ nevű és török nyelvű ] törzsek - korábban a *žu-ž w an-ok alattvalói - Kína által minden módon támogatott, katonailag is jól előkészített elszakadási, függetlenedési harca döntötte meg: 552~556 között. [ Az egyre gyarapodó hún régészeti anyaggal szemben sajnos a biztosan a szienpikhez, vagy a biztosan a žu-ž w anokhoz köthető leletek száma ma még olyan kevés, hogy esetükben ma még nincs lehetőség a pusztai állattenyésztő népek iránt mindenkor elfogult kínai krónikák, feljegyzések érdemi kiegészítésére, ill. korrigálására ]. Még a IV. sz. elején részben turfáni és * I rtišә-forrásvidéki, zömében Tarbagataj~Boroboró-hegység~Iszik-kul tágabb környéki szállásterületű karlu k-törökök és az ide költöző h iung nu hәjon/hjon-húnok egyes törzsei között tartós együttműködés alakult ki, amelyet a *hevtal ə -hún törzs szervezett. E heftalita szövetség - Turán DK-i részeit 350 körül megszállva - szintén közreműködött a Kidara-vezette togárok [ a megtévesztően hasonló nevű itteni őslakosokat magukba olvasztva, nevüket átvéve és/vagy megörökölve : toĥárok/tokhárok ] D-re szorításában. A heftaliták azonban ekkor még csak ( Szamarkandig ) DK-Turánt és D-Turánt szállták meg; e terület NY-i részén főként a hjon, K-i részén főként a karlu k-török eredetű var (uar) népességük élt. A heftalita-hún szállásterület az Aral-tó akkori időszakos többletvizét a Kászpi-tóba levezető * U zboj-aszó ( = időszakos vízfolyás, vádi ) felső szakaszának környékén közvetlenül érintkezett az Uzbojtól É-ra a D-Urál Mugodzsár-előhegyeiig és a Turgaj-tó vízgyűjtőterületéig szállásterületeiket kiterjesztő húnok és szövetségeseik [ pl. a mai Jurt(a)-fok ( uszty urt ) orosz népetimológiás ( mű)nevű NY-Aral~Kászpi-tó közti tájon ekkor élt * a kacír/ a katyr és rokon népek ] összefüggő területi egységet alkotó hazájával 375 után is. A NY- és közép-turáni, a Volga-delta környékéig terjedő szállásterületű húnok kisebb csoportja már legkésőbb 350 körül átköltözött K-Európa ( Közép-Volgán túli: a Volga-könyök környéki és afölötti ) peremére, derékhaduk pedig 375 körül: *bә-lamber t hún nagykirály vezetésével; [ a legjobban megőrzött magyar hagyományban ( leírva is! ) L/*Nemprot; a mezopotámiai *nin- U rta nevet megőrző Biblia ismerete idején és jegyében írt keresztény magyar krónikáink többségében Nimród, ( aki - a nomen est omen elve alapján - királyként is a név-azonos istenség egyik mitológiai funkciójának megfelelően hatalmas vadász vala az Úr előtt ; mássalhangzó-felcseréléssel: Menrot/Ménrót ), a IV. sz.-i hún-kortárs európai feljegyzésekben Balambér ]. [ A *bә-lamber t személynév tövének változatát - alkalmasint a nagykirály és/vagy névadó törzse egykori itteni pl. téli szálláshelye körzetét - földrajzi névként mindmáig viseli a Kászpi-tó ÉK-i öblébe torkolló ( mai kazak ) Dzsemba -/*Gyemba-/Jemba-/ Emba-folyó. De az U zboj-aszó is, K-Európába átköltözésük után a Don-mellékvíz Hopj or-folyó is annak a hún néprésznek az egykori szállásterülete nevét őrzi, amely népnévből keletkezett személynév a Hétmagyarok fekete hungár -hún előhada Huba(j) vezérének a neve, akinek a Kárpát-medencei szállásai helyét mindmáig jelzik pl. a mély hangrendű *Hoba(j) és a magas hangrendű *Hövej helyneveink. E nevek párhuzamai a *h iung-nu húnok ősi, *Lob-tó és Ordosz tágabb környéki - pl. Hobej-/Hopej-i(!) -, és az egykor sokkal kevésbé ( fél-)sivatagos D-Góbi/-Gövi térségi szállásterületein keresendők ]. A Biblia-beli vadász szinte kínálta a beazonosítás és így a szentírási világtörténelmi távlatba - Isten gondviselő kegyelme megnyilvánulásába - beillesztés lehetőségét arra, hogy a hasonlóan hangzó nevű hún nagykirály népe és 2 legfőbb szövetségese ( = fiai ) Európába átköltözését az egész eurázsiai sztyeppén~fás-( erdős -)sztyeppén legkésőbb a szkíták óta elterjedt, valamely új és tartós szállásterületre, új hazába vándorlást, honfoglalást - a jó hely-kiválasztást égi erejével is segítő, közreműködésével pedig szentesítő - csodaszarvas cserkeléses vadászata, de mindenkor csak követése formájában őrizze meg a magyar emlékezet. {{ *nin- U rta és * A dad csak egy-egy területen, ill. egy-egy korban tradicionálissá vált névváltozatai ugyanannak a mezopotámiai istenségnek. Véleményem szerint az istenség, mint védőhatalom nevét viselő, a Bibliában említett uralkodó I. Šamši-Adad király, [ tehát: I. Šamši-nin- U rta, bár ebben a formában a neve kortárs feljegyzésekből eddig még nem került elő, de a nin- U rta/nimród király nevet a közel-keleti ( főként a sémi/szemita ) népi emlékezet és folklór

10 mindmáig fenntartotta ], akinek - mint erélyes/erőszakos és sikeres birodalomszervező hódítónak - az életében, azaz politikai hatalma teljében az akkor még ifjú héber Ábrám - kiválasztása után: Ábrahám pátriárka, ( a moszlimoknál: Ibrahim sejk/próféta, mint ősatya ) - meg sem merte kockáztatni az izraeliták és az izmaeliták őseivel Háránból a Szentföldre, ill. a Szinájra ( = a Sínai-félszigetre ) indulást, ezért mind a zsidó, mind a közel-keleti ( arab, kurd, török ) moszlim néphagyomány ( sőt, az iszlámban a hivatalos egyházi álláspont is ) nagyon negatívan ítéli meg az ezt hátráltató bibliai Nimród királyt. A keresztény magyar szellemi vezetők - a kárpátiai II. honfoglalás előttiek: szórványosan nesztoriánusok, főként orthodoxok; majd a X. sz.-iak és az utániak: kis részben orthodox, messze túlnyomó többségben latin-keresztény felekezetű magyarok, pl. az 1282~1285 között történelmi művét megíró Kézai Simon - természetesen jól ismerték mind a zsidó, mind a moszlim álláspontot, ám a magyarság helyzetéről és szerepéről vallott sajátosan magyar őstörténeti világképüket - Istennek hála! - ez a legkevésbé sem befolyásolta. Hiszen a mi (!) *bә-lamber t *Nemprot Nimród/Ménrót királyunk küldetéstudatos személy és nagy stratéga volt: a hungár~madzsar/magyar összetevőjű - Urálon inneni - ( fő ) honfoglalásaink közül a legelsőnek a szervezője és vezetője, egyúttal - a csodaszarvas-történettel is alátámaszthatóan - a magyar népre~nemzetre gondot viselő Isten kiválasztott embere. ( A gímszarvas = a kereszténység körében: Krisztus-szimbólum ). Egyfelől a sémi * a murr(u) I. Šamši-Adad/Šamši-nin- U rta szülőföldje egészét jelentő *әr-kiš/urkiš (( Közép-Mezopotámia É-i részén város-( = székhely-) és )) ország-név, amely térségnek az utóbb egész Mezopotámiában nagy politikai karriert befutó király valóban a fia volt, másfelől a népek táblázata -beli * Kәššә/Kuš[š] név hasonló hangzása okán már a Szentírás ókori szerkesztői egységes szerkezetbe foglalták a 2, eredetileg önálló hagyományt; így volt - valójában: lett - a gonosz, hatalmaskodó Nimród is Kuš[š] fia, ( az is-t a Szentírás szerkesztője kihangsúlyozza!, amikor a Kuš[š]-lista végén külön blokkban tárgyalja Nimródot ). Ám e beillesztéssel Nimród rokonságba került a Noé-ittasság kapcsán megátkozott Kana án-nal is [ Ábrám~Ábrahám felmenőinek és törzsszövetségi rokonságának a városa a felső-mezopotámiai Baliĥ-folyó felső szakasza mentén épült: vlsz. azonos a K-sémi/akkád Naram-Szin király által meghódított *B/Marĥa-ši várossal, ezt a héberek - így a Szentírás is - *Hárán-nak hívták, ( de a héber népi emlékezet megőrizte, hogy Ábrám~Ábrahám apja - aki a város névváltozatával azonos, a térségbeli ill. szíriai~föníciai *L/Jariĥ/Teraĥ nevű Hold-istenségről, mint őrző hatalomról kapta a személynevét - még nem az Egyetlenegyet, hanem a Holdat tisztelte ). A héberek után ide ( is ) költöző hurri~*mi-tanni-beliek - méhkas alakú házakat építve - a várost Harr an(u)-nak, a hellenizmus és Bizánc ( a ĥ- t a hehezéses - a latinban rh-nak átírt - ún. zöngétlen r- -be belecsomagolva ) Karrhai-nak, Róma Carrhae-nak hívta/ írta, a szeldzsuk-törökök iszlám egyetemet működtettek itt, a keresztesek határvár-erődöt építettek, ma ismét Hárán a neve, és csendes falucska. A Háránhoz közeli - Nimród -hoz kapcsolt - város a hurri idők óta * E dessza, utóbb parthus végvár, a korai kereszténység több felekezetének egykori központja, ( az iszlám előtt számos ős-keresztény relikvia őrző helye ), az iszlámra áttért szeldzsukok idejétől ( a XI. sz.-tól ) adatolhatóan: Orpha/Urfa a neve, ma - a törökök iránti I. világháborús hűsége okán bátor, hős = Sanli -Urfa - az iszlám szent helye, zarándok-célpont: le lehet/illik borulni azon a ponton, ahová sasbérci várából a mélybe taszította le Ibrahim ősatyát a gaz Nimród király, ám Ábrahám sértetlenül ért földet, hiszen Allah angyalai a szárnyukkal mérsékelték a zuhanás sebességét; Nimród ekkor máglyára vetette Ábrahámot/Ibrahimot, a tüzet azonban Allah eloltotta, Ábrahám pedig a még égő~parázsló fahasábokat az oltóvízből frissen keletkezett tóba dobta, azok azonnal aranyhalakká változtak, és megszentelt táppal a mindmáig ott élő ivadékaik imádság közbeni etetése --- Allah szemében érdemszerző cselekedet. Vagyis: az Egyetlenegy Isten iránt elkötelezett Ábrahám/Ibrahim pátriárka/próféta küldetésének teljesítését a Gonosz, ill. képviseletében Nimród ármányai sem tudták megakadályozni: hiszen a monotheizmus hirdetése révén Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége, mondta az Úr Ábrahámnak; ( 1.Móz 12,3 ). A reál-történelmi háttérből pedig annyi biztosan állítható, hogy I. Šamši-Adad/Šamši-nin- U rta a Földközi-tenger ÉK-i partjaiig személyesen vezetett hadjárato(ka)t, tehát járhatott itt is. A szent hely miatt ásatási tilalom van érvényben, így egyelőre nem tudható, hogy * E dessza/urfa területén a föld rejt-e amurru/amorita kori tárgyi, netán szellemi~írásos értékeket. Háránról még annyi tényt, hogy I. Šamši-Adad/Šamši-nin- U rta halálhíre vételekor Ábrahám pátriárka - a nyilván már előzőleg titkos kapcsolatfelvétellel előkészített együttműködési megállapodás értelmében - a korábban *guty, most ennek névváltozataként *midyán vezértörzs-nevű, az Örmény-felvidéki *M/Wicer(u)/Uiceru tájat is magába foglaló tágabb térségből származó, most - a D-i főváros: *Wasze t ( Théba ) nevéről eredendően *Misz r nevű! - Egyiptom ÉK-i részeinek saját szállásterületeikről a *Micra(im) nevet adó előhadú, a *tә-maszk/damaszkusztól ( a Jordán árterében és attól NY-ra a tengerpartig elterülő ) Közép- és NY-Kana ánon át É-Egyiptomig terjedő hegemóniájú hüksz(osz)/ĥaukә~ĥasztә/( Óegyiptomban népetimológiásan: ĥekau ĥaszut = az idegen országok urai ) birodalom területén lévő Szentföldre távozott családjával, szövetségeseivel. Az I. Šamši-Adad halálakor szétesett birodalma utódállamainak királyaiból a mai É-szíriai - * A mĥa tә/jamĥad nevű - területek királyának vezetésével létrejött eseti katonai vállalkozás utánuk ment, ( e hadseregeknek más volt a főfeladata: az I. Šamši-Adad-nak ( jamĥadi vazallus helytartóján keresztül ) adózó K- és DK-kana áni városok megtagadták, hogy az utódállamoknak is folyamatosan adózzanak; ki kellett kényszeríteni új hódolatukat; a 3 sémi nyelvű mezopotámiai királyhoz csatlakozó - az É-Anatólia középső részein fekvő, az ún. proto-hatti nyelvű őslakók saját nevéről ill. szállásterületeikről elnevezett országból: *G/Bay in-/ Gójim -ból érkező - kentum indogermán deutero-hettita I. *T- u Dәgali(asz)/Tudĥali(aš)/( a Bibliában ) Tid ál pedig a terep-megismerő felderítési távlati célokon túl nyilván a zsákmány reményében csatlakozott hozzájuk ), de a héberek kitértek az egyenlőtlen harc elől, és csak fogoly-kiszabadítási célból támadták meg a hazafelé tartó

11 ellenséget. Jamĥad királyság - átmeneti katonai túlereje okán - Felső-Mezopotámiában és környékén gyorsan terjeszkedett: É-szíriai regionális hatalommá lett. Így Ábrahám fia, Izsák esetében a Hárán-környéki személyes menyasszony-kiválasztástól is el kellett tekinteni: Ábrahám egy megbízható híve intézte el a házasságkötési szerződés formaságait, Rebekát a Szentföldre hozva. Jákób hasonló szándékainak idejére már katonailag megnyugodott, ezért ilyen szempontból biztonságos volt a felső-mezopotámiai helyzet: a bátyja haragja elől a Szentföldet sietve, ezért jegyajándék nélkül elhagyó Jákób hosszú-hosszú ideig tartó munkavállalásával, tehát a munkaerejével szolgálta le - nyilván Hárán tágabb térségében, a legelők kiszáradásához igazodó legelőváltó állattartás keretében - Lea és Ráĥel, ill. a mellékfeleségek árát, hogy aztán mindezek végén a 12 törzs őseivel - és ím már anyagilag is tehetősen - térhessen vissza a Szentföldre. A csak a hükszosz-korban ÉK-Egyiptomba került *Micra(im) nép- és szállásterület-nevet az egyiptomi fogság zsidó népe ( de csakis ők! ) egész Egyiptomra használni kezdte. Núbia egy részének pedig már az őskor óta Kuš volt a tartományneve, magának Egyiptomnak pedig Kemet ( is ), amely valóban értelmezhető Kám -ként. Kana án ( egy része ) pedig megszakításokkal bár, de igen hosszú ideig Egyiptom vazallusa volt: innen szerezte be Egyiptom többek között a fenyő faanyagszükségletét. Mindezek következményeként alakult ki, és terjedt el, hogy a Kám-lista felsoroltjai ( az Afrika- szomszéd Kana ánt kivéve ) ÉK-Afrika népeit szimbolizálják A hükszosz-népvándorlás és É-egyiptomi dinasztiaalapítás előtt azonban *Micra(im) az Örmény-felvidéken élt, a Kám-lista többi felsoroltja, mint etnogéniuszok neve mögötti nép is NY-Ázsiában. A Kám-lista összeállításának igen korai időpontjában: itinerárium-jelleggel rögzített kereskedelmi utak mentén. Így hát Nimród király sem a núbiai Kuš-ból származott Maguk az ÉK-egyiptomi midjániták - nem akarván hükszosz-kori úrból újbirodalmi szolgasorba jutni - az Újbirodalom szervező hadjáratai idején - miként a hükszoszok is - elhagyták az országot: a midjániták az Akaba-öböl környékén telepedtek le, a D-( = Boldog -)arábiai kereskedelembe bekapcsolódva; még többségük el-arabosodása előtt közülük nősült Mózes. Utóbb háborúkba is torkolló ellentétbe kerültek a Józsué-vezette szentföldi honfoglalás utáni héber/zsidó törzsszövetséggel, ill. a korai zsidó állammal. ]. A Képes Krónika hagyomány- családja a gonosz, hatalmaskodó Nimród és a megátkozott Kana án miatt utasította el ezt a Kám-fiai származási vonalat, és bevezette a Bibliában hasonló pejoratív kitételekkel nem terhelt Jáfet-fia Magóg-tól származtatást. Tehette/tette ezt egyfelől a magyarok szkíta hagyománya alapján, másfelől ezért, mert az ókori zsidó, majd a középkori keresztény hagyomány szerint a szkíták Magóg-tól származtak. Az ókori perzsák Turán-fóbiája ( = a sztyeppei nagyállat-tartó népektől rettegése ), majd a perzsa államiságot legyőző, ám a perzsa kultúrát integrálni igyekvő Nagy Sándor vaskapuja óta az egész ó- és középkor Turánba - pontosabban: annak Nagy Sándor által meg nem hódított részeibe, ott is főként a nagyállat-tartó nomádok szállásterületeire - lokalizálta Góg-ot és Magóg-ot. Góg ( több megfontolásból ) szerintem jól azonosítható a közép-turáni *Kh w arez m Királysággal, ill. D~DNY-i szövetséges nomád szomszédaival, pl. a daĥa, stb. törzsekkel. Ide tartozik, hogy a Parthus Királyság mesterembereinek és politikai, ill. szellemi elitjének egy része Kr. sz. u. 227-ben a szászánida perzsák elől Góg -hoz, tehát *Kh w arez mbe és/vagy a parthus-rokon daĥa törzsszövetséghez menekült. Magóg pedig a(z É-altaji származású, eredetileg tehát szintén nem árja nyelvű ) masszagétákkal, ( őket is a szarmata~alán törzsszövetség előd-népének, ilyen értelemben az őseinek lehet tekinteni: a masszagéták nagy valószínűséggel nem a későbbi szomszéd *Kh w arez m népeitől, hanem még Tyan-shan környéki - több évszázadig átmeneti - szállásaikon kialakított ottani szarmata~alán kapcsolataik során árjásodtak el nyelvileg, s csak utána hódították meg Turán egy részét ) és a szkítákkal azonosítható --- továbbá a velük és/vagy utódaikkal kapcsolatba került népekkel. A Képes Krónika mögötti hagyomány- család a szkíta~hún kapcsolatok és ezek magyar emlékezete, hagyománya okán tehát nem téved, egyébként pedig - tájnevét ugyan ki nem mondva - a szkíta~hún * E vila tә-i házassági szövetségkötése és fiai -ban megfogalmazott szövetségkötései után indul Turánból Magóg és/vagy a fiai a K- európai Kerek- v. Kistenger nevű Azóvi-tenger K~DK-i partvidékére, azaz a Méót(isz)-hoz. A fiai a hungárok és a(z ekkor még dzs-vel ejtett törzsszövetségi nevű ) madzsarok/magyarok. [ Az arab, majd a török kiejtés-hagyományban is folyamatosan oda-vissza cserélődik a g és az átírásban ğ-nek is jelölt dzs hang, (( nem a magyar, hanem a török ill. az arab kiejtés-fejlődésben azonban egy g ğ ( = dzs ) tendencia érződik )), így ők pl. Góg-ot Á dzsidzs/jádzsidzs, Magógot Mádzsidzs alakban is rögzítik és ejtik ; én egy ilyen jelrendszer használata után a latin abc-re átírás közbeni téves olvasatnak tartom a Magor -t --- Madzsar helyett ]. * E néĥ/ A nĥiz(a = ) neve - *Kh w arez m-szövetséges, nagy részben már *Kh w arez m földművelő~városias kultúrájába integrálódott - ám szkításodott korábbi kultúrája elemeit is őrző daĥa ( = Góg -utód ) házassági szövetségre utal. [ Ady méltán írhatta: Góg és Magóg fia vagyok én ]. * E néĥ nevében az ünő, jelesül a szarvasünő fogalmát keresni, és nőnemű ( = agancstalan! ) gímszarvas, mint totem megszemélyesítésének tartani: tévút. A szkíták altaji~tuvai része a legkorábbi időkben ábrázolt néha a saját szülőföldjén - egyúttal a vad áreája legdélebbi részén - még előforduló ( természettől fogva agancsos ) rén-ünőt, szoptató rén-tehenet, de már az ún. szarvasos kövekre is gímbikákat véstek. ( E vonatkozásban Kézaitól eltérően ) a magyar hagyomány jelentős hányada is következetesen csodafiú(!)szarvasról beszél, és népművészetünk máig tartóan csakis ezt ábrázolja. Krónikáink mindkét vonulata tehát az eredeti magyar hagyomány egyik, ill. másik elemét - sértetlenül megőrizve! - nagyon ihletett módon kapcsolta a Szentírásban rögzített kinyilatkoztatáshoz, világképhez és történelmi anyaghoz, ill. a középkorba átmentett ókori profán történelmi ismeretekhez.}}

12 Az ordoszi~d-kingáni~dny-mandzsúriai * ti-/ di-húnok É-ra költözött részei az akkor még a mai Mongóliában élt *huygur-/ ujgur-húnok voltak, akiknek a NY-ra ( = Turánba ), majd 375-ben Európába átköltözött ága a Don-környéki, 455 után - az avarok érkezéséig - e térségben főszerepet kapó uti-gur hún népesség, amely utóbb részben el-óbolgárosodott. [ Ma már kutatástörténeti emlék, hogy az elmúlt másfél száz évben minden törökös népnév mögött a fuzionált törzsek számát felismerni akaró számszaki turkológia rendre kiegészítette az uti-[gur] nevet egy tőszó végi r -rel, hogy utur -ként 30-at jelentsen ( Az Ázsiában maradt eredeti ujgur-húnok utóbb nyelvileg el-oguzosodtak, Kanszu tartományba költöztek, ám identitásukat ma is őrzik. Közülük is, ujgur hagyományaikat, sőt nevüket átvevő és Dzsungáriába, ill. a Tárim-medencébe költözött - ma többségében moszlim - egykori szomszédaik közül is néhányan időnként eljönnek a csíksomlyói búcsúra! ) ]. A turáni heftalita-hún szövetség szervesen kapcsolódott az európai központú Hún Birodalomhoz, pl. a Kárpátmedencében ( is ) előkerült hún ötvösművészeti remekek díszítéséhez a heftalita tranzit révén jutottak el a kizárólag Indiában található gyönyörű ( meggy-bordó ill. gránátalma -)piros gránát-kövek; [ a magyar hagyomány megőrizte, hogy Szkí ta-föld/szkűthia Kh w arez m-ig és Szamarkandig, sőt ennél jóval D-ebbre, DK-ebbre is kiterjedt! ]. A Hún Birodalom 455-ben történt felbomlásának hírét véve: 456-ban (!) lépett a történelem színpadára az önálló heftalitahún dinasztia, és alakult meg annak immár önálló, a var és a hjon törzsekre alapozó K-i hún állama. A *hevtal ə hún törzs vezette K-i ( = fehér ) vagy heftalita hún törzsszövetség jelentős térségi hegemóniát vívott ki magának mind DK- és D-Turánban, mind ( 375 után ) DNY-Turánban, mind pedig a szomszédos É-iráni~É-afganisztáni régióban, néprészeik pedig Közép-Mezopotámiába ill. NY-Tibetbe és ÉNY-Indiába is elköltöztek. 556-ban a türkök által megdöntött *Žu-ž w an ( más néven: ázsiai Avar ) Birodalom NY-i részének népessége pár hónapnyi időtartamra Turánba húzódott át. Közöttük hún komponensének tekintélye folytán is a var~hjon számított eme új törzsszövetség vezetőjének. Turánban még ilyen rövid idő alatt is kapcsolatot újítottak meg a *Žu-ž w an Birodalom idejében már eseti szövetséges, szintén a hjon és a var népek szoros együttműködésére épülő heftalita-hún állammal. Sarkukban a türkökkel az avarok még 557-ben átlépték a Volgát, és az itteni korábbi hegemón szabírok egy részét törzsszövetségükbe felvéve megszállták a Don és a Volga alsó szakasza meg a Kaukázus közti síkságot. Az avar követség 557/558 telén megjelent Konstantinápolyban/Bizáncban, és - az itteni kancellárián még jól ismert ( pl. 2- vagy többnyelvű szótárakban is rögzített ) hún nyelven tárgyalva (!) - elfogadta a K-Római Birodalom szövetségi szerződési ajánlatát. A csaknem 1 évtizedig hatályos szerződés értelmében folytatott avar hadműveletek az Al-Dunáig terjedtek ki. D-Turánban~É-Iránban a heftaliták az összehangolt türk és perzsa támadások okán 2-frontos, több évig tartó háborújukat 561-ben elvesztették, így a nagyobbik részük - hún identitástudattal és névvel (!) - NY-Tibet és ÉNY-India felé költözött el, kisebb részük szövetségesként csatlakozott a szintén var~hjon vezértörzsű, a Kaukázus É-i előterében élő avarokhoz. A heftalita-húnok csatlakozásával megerősödve az avarok Konstantinápoly/Bizánc katonailag leghatékonyabb szövetségeseivé váltak. 565-ben I. Iusztinianosz K-római császár meghalt, utóda felrúgta elődje valamennyi szövetségkötését, így azt az avarokkal sem újította meg. Bizánc elutasította az avarok többször megismételt arra vonatkozó szándéknyilatkozatát, ill. kezdeményezését is, amely szerint a Birodalom K-balkáni részeire költöznének. 567-ben pedig - propaganda-szövegük szerint a var~hjonokat, mint szökött rabszolgáikat üldözve - átkeltek a Volgán a türkök. Ekkor az avarok elfogadták a Kárpát-medence NY-i 1/3-át uraló germán langobárdok szövetségi ajánlatát, és a Kárpátmedence DK-i részein meg a Vaskapu É-balkáni környékén hegemón germán gepidák elleni közös hadműveletek céljából szövetségesként beköltöztek a Felső-Tisza tágabb térségébe és a Nagyalföldre. A nemzeti emlékezet is megőrizte, hogy a Kárpát-medencében velük azonos nyelven beszélő - azaz szkíta, hún és egykori hún-szövetséges törökös és nem törökös rokon nyelvű - népcsoportokat is találtak! ; [ alig 3 és fél nemzedéknyi idővel Attilla hún nagykirály halála és a kárpátiai húnok többségének innen eltávozása, kiköltözése után ]. A Baján kagán vezette korai avar honfoglalás var~hjon vezértörzsének ( eredetileg iker-)neve várkony alakban Kárpát-medence szerte mindmáig fennmaradt. E korai avarság régészeti anyagának belső-ázsiai ( sőt, kisebb arányban távol-keleti ) részét a névadó [ *žu-ž w an eredetű ] avarok és a várkonyok, közép-ázsiai/turáni részét az ugyancsak több [ nagy részben var és hjon ] összetevőjű heftaliták, DKeurópai, a Kaukázus É-i előteréből származó részét a szabírok hozták; az avarok kitűnő szervezőkészségét jelzi az is, hogy e 3 komponens anyagi kultúrája a Kárpátiába költözés előtti - az 557 ( sőt, a heftaliták legkésőbb csatlakozó része esetében 561 ) és 568 közötti - néhány év alatt lényegében egységesült. A türkökről a kortárs kínaiak ( pl. Csou Shu ) úgy tudták, hogy szintén a húnok leszármazottai; ami úgy értendő, hogy egyfelől a türkök a szkíták - így a húnokkal is egyesülő pl. ordoszi, vagy pl. kerüleni szkíták - egyik alapvető komponense voltak, másfelől a Karaszuk-kultúra korai húnjai a türk őshazának és fő kultuszi központnak számító * Ö tüken-hegyekben is megjelentek, és éppenséggel e kultúra hún terjesztőinek a neve szállt át a hegységre annak mai Hangáj alakjában; továbbá: természetesen a mai mongóliai Hún Birodalomnak is népei voltak a türkök, ogu(s)zok, stb. [ Manapság - nagyon helyesen! - az anatóliai Törökországban tananyag, hogy ők a húnok rokonai, és mivel a Hún Birodalomban még együtt voltunk, és bennünk is van hún vér : ők a magyaroknak is a rokonai. Az azonban már nézeteltérésre, ellenvéleményre ad okot, hogy szerintük Magyarország 150 éves oszmán-török megszállását testvéri segítségnek kellene felfognunk ( Hacsak nem úgy, amint 1956/57-ben és azután a szovjet megszállók testvéri segítségét )]. A türkök csak a Krímig és pár évtizedre a Volga-Don közén át a Dnyeperig tudták kiterjeszteni fennhatóságukat, ettől NY-ra ez időben is avar hegemónia érvényesült.

13 567~571 között a NY-i türkök vezetője, Istemi K-Európában hódoltatta a kazárokat és az É-pontusi óbolgárokat. A VI. sz. legvégén - a Türk Birodalom belső problémáit ill. pl. kagán-elhalálozást kihasználva - 3, a korábban jött avarságéval azonos eredetű, és/vagy ( közel ) azonos kultúrájú népesség költözött át K-Európába: a hún-kori ( előbb uszty urt -i, majd É-pontusi ) * a kacír népesség rokonaként Turánból a Don-folyó forrásvidékére a *koc-ogur, továbbá egyetlen generációnyi idővel korábban még heftalita hegemóniájú D-turáni~É-iráni környezetből a *Voronišә-/Voronyezs-folyó vidékére a *tarń aĥ, és Dzsungária felől a Cna- és a Mokša-folyó forrásvidékére - a hún *gyepan ( kínai átírásban: yüe-pan ) egyik névváltozataként - a *szaben der törzsek; [ a - dәr ill. a - lәr a törökségi népek egy részénél a többes-szám jele, -ság/-ség értelemben is ]. E törzsek, népek elsősorban majd a 670 utáni ún. közép-avar időkben jutnak el a Kárpát-medencébe. A Kr. e. 8. sz.-tól a Bajkálontúl K-i részétől és ÉK-Mongóliától az Amur felső szakaszáig jellegzetesen ló-tartó törzsek éltek, amelyek kultúráját A. P. Okladnyikov és munkatársai azonosították a *moĥo/moĥë törzsek ún. proto-moĥë őseivel, [ az 50-es~ 60-as években az akkori - azóta jelentősen módosított - datálással kb. 5~700 évvel későbbre keltezve ittlétük nyomait ]. Pár évszázad múlva a Közép-Amur térségébe költöztek, legkésőbb a Kr.e. 4./3. szf.-ra pedig a korabeli ÉK-Mandzsúrián át DK-Mandzsúriába, ( egy csoportjuk a Koreai-félszigetre is beköltözve ott megalapította a lótenyésztő, a fémeket széles körűen használó *Maĥ an nevű, Kr. e. 37-ig e néven fennmaradó fejedelemséget ), jelentős részük pedig a szállásterületük nevér viselő *(D)Žeĥor-/ Žeĥo l -/( utóbb kínai: Jeĥol-)tartomány és Poĥaj-öböl környékén is tartósan megtelepedett; ( 710-től itt még Poĥaj Királyság is létrejött, bár ezt megelőzően is gyakran, a X. sz.- tól pedig végképp a császári Kína felségterületének számítottak ). Az eredetileg vlsz. mongol nyelvű *moĥo/moĥë törzsek már a Kr. e. 1. ée. közepére nyelvileg el-tunguz-mandzsusodtak, ám anyagi, ill. szellemi kultúrájukkal alapvető szerepet játszottak a XI./XII. szf.-tól a Távol-Keleten hegemónná váló dzsürcsi-mandzsuk ( akikről az V.~VI. sz.-tól már Kínában is tudnak és írnak ), ill. más mandzsu és tunguz népek etnogenézisében. Számunkra azonban itt és most az a fontos, hogy az eredetileg - tehát már az Amur-vidéken is, majd ÉK- és DK-Mandzsúriában - a *moĥo/moĥë törzsekhez köthető kultúra, művészet egyes elemei a *Žu-ž w an ( más néven: ázsiai Avar ) Birodalom K-i határvidékeiről egészen a NY-i, K- Tyan-shan-i~dzsungáriai~tuvai határaiig eljutottak; (( sőt, a Žu-ž w an~heftalita kapcsolatokat is jelezve: DK- és D- Turánig előfordulnak )); Dzsungária térségéből ( és esetleg a heftalitáktól ) pedig kb. 600 körül - tehát vlsz. a *gyepan/ (yüe-pan)/szaben der-húnok révén - K-Európába érkeznek, itt hatnak a Kuvrát-féle É-pontusi Ó-Bulgária kialakulóban lévő szaltovo-kultúrájára ( is ), ám a 670~680-as középavar honfoglalással bekerülnek a Kárpát-medencébe, ahol még a VIII. sz.-i régészeti anyagban is kimutathatók. [ Е. И. Деревянко: Мохэские памятники Среднево Амура, Novoszibirszk ]. A Volga-könyöktől É-ra a Közép-Don~Közép-Volga közti terület, és a D-Urálig terjedő itteni Volgántúl [ a kínai feljegyzésekben hagyományosan NY-i tielö ] hún és magyar népessége a VI./VII. szf.-n lerázta a türk hatalmat, és függetlenné vált. Az eseményről beszámoló kínai források a 375-ös Európába átköltözés óta immár e szállásterületre ( is ) értendő NY-i tielö -k 2 különösen vitéz törzsét is megemlítik: a *hungár egyik névváltozatának tekintendő *dzs/gyangor-t [ kínai átírásban: yüan ho(r) ], és a *[ tarján~]balog-nak megfelelő vulho-/vu ho-t. A kárpátiai központú korai avar hatalom ekkortól az Alsó-Don jobb partjáig terjedt ki: itt D-en ( = az óbolgárok fölött ) avar helytartók gyakorolták a hatalmat, É-on pedig a K-i avarok - pl. a bur~tász ikernevű, vagy a fúzió nélkül Keri/Kér és Keszi/Kesző törzsek - biztosították a hegemóniát a 630-as évek elejéig: jogosan kell tehát Avar Birodalomról beszélni. A türkök tartósabb ( bár nem folyamatos ) fennhatósága Európában az Alsó-Don bal partja, a Volga torkolatvidéke és a Kaukázus által határolt területre korlátozódott a Kazár Kaganátus 650~670-es évekbeli megerősödése, felemelkedése előtt. Tehát egyértelműen e türk fennhatósági területen kívülre költöztek a K-Európában maradt korai avarok, így a bur~tász népességen kívül pl. a cser~kesz-ek ill. a csere~misz-ek névadói is; ( itt azonnal a *mari alapnépbe utóbb beleolvadva elfinnugorosodott, avar régészeti leletekkel is jelzett eredeti/tulajdonképpeni cseremiszek - ma egy népcsoport a tágabb értelemben vett mari közösségen belül, egyúttal az össz-marik külföldön használt szinonim-nevének donorai - zenei anyanyelvében a pentaton-dallamhasználatra tessék gondolni! ). És ugyanez a *Žu-ž w an ( más néven: ázsiai Avar ) Birodalomból származó korai avar, de nem fuzionált, tehát ikernevessé nem vált, hanem önálló identitású 2 törökös törzs - a magyarság egy-egy népcsoportjából - itt K-Európában szervezte meg a majd a Hétmagyar honfoglaláskor az írásbeliségben is megjelenő *Keri/Kér és *Keszi/Kesző törzseinket. [ Régi kísértés a történelem-kutatásban, hogy minden népnevet beszélő-névnek kell tekinteni az illető nép saját nyelvén belül. A saját népnevük elé vagy mögé illesztett valóban beszélő ön-jelzőket leszámítva: a büszke csoport-identitás, közösségi öntudat lélektanát semmibe vevő hihetetlen megfejtések ( is ) születtek/születnek, amennyiben pl. egy nép önmagát féregnek, vegyesnek/keveréknek, hazátlannak/kóbornak, félszeműnek, némának, gyilkosnak, rabszolgának, stb. nevezte volna, vagy szomszédai által ráragasztott ilyen típusú pejoratív vagy gúny-neveket előbb-utóbb önmagára érvényesként átvett volna A fenti - akár önálló identitásokat jelölő, akár fuzionáltan/összeragasztottan ikerneves - népneveknek is számos művi (!) megfejtése olvasható, ezekre kár itt szót vesztegetni. A beszélő-névre legtöbbször példaként felhozott langobart/langobárd = hosszú szakállú népnév sem azt jelenti, hogy e nép körében még az asszonyok és a gyermekek is álszakállt viseltek volna: Lüneburger-Heide-i őshazájukban még pogányságuk idején önként felvett nevükkel csakis azt hangsúlyozták, hogy a hosszú szakállal elképzelt/ábrázolt - de részben név-tabu miatt csak ritkán kiejthető nevű - germán főistenséghez ( lám, még a népnevükkel is! ) megkülönböztetetten szorosan tartoznak, aki ezért cserében köteles éppen őket óvni és minden jóval megajándékozni ].

14 A már a IV. sz.-ban K-Európába települt, így az európai központú Hún Birodalom K-i részei megszervezésében alapvető szerepű *hungár nevű húnok és a magyarok Alsó-Káma~Dél-Urál~Középés Felső-Don között élő túlnyomó többségének helyzete és történelme 455 után úgy alakult, hogy az eredendő népességi/demográfiai, majd a későbbi gazdasági és katonai erőviszonyok folytán a magyarok vezető szerepe mellett a *hung ár ( böng ér, lang ár, stb. ) nevű húnok a hadi cselekményekben az előhad, béke-időkben pedig dél felől a határvédelem/gyepűőrzés fontos katonai szerepét töltötték be, miközben nyelvileg fokozatosan elmagyarosodtak. Az előhad bemutatkozásai okán a szomszédok és a külföld a teljes szövetséget, tehát a tulajdonképpeni magyarokat is ( tágabb értelemben ) hungár-nak, az össz-magyar szállásterületet - a hazát - pedig Hungáriának nevezte --- és nevezi mindmáig!!! A magyar nemzeti emlékezet azonban visszanyúlik e hungár-húnokkal történt teljes egybeolvadás előtti időkre is: ( Arany János szép szavaival ) Hun or, Magyar --- két dalia, két egytestvér * * * * * * * * * * * * * * Elkerülhetetlen közbevetés: Onogoria = a magyar őstörténet-kutatásban a hún-( hungár-! )név művi pótléka, ezért ( is ) csapda. A húnok hátvédjeként a mai mongóliai Hentij-vidéktől a Közép-Kingán hg.-ig terjedő tájról érkezett meg az ÉNY- Tárimba és K-Turánba, [ 375 után Közép-Turánba is, ahol É-ról a Kazak-hátsági korai hún - ( kínai romlott néven ) *tielö, ( utóbb, saját nevükön: kangar ) - csoportok szomszédossá vált szállásterületei, D-ről a Szír-darja jobb partja lett a határuk ], majd az európai központú Hún Birodalom államszervezetének felbomlása ( 455 ) után a Don alsó és a Dnyeper középső szakasza közé a *gund ur( stb. név-változatú ) bilyar~bolg ár ikerneves vezértörzsű * u rog, * e szegel, * o nəgal/ i n Gul( stb. név-változatú ) derékhad, ( ám a Kingán-nál maradt pl. az azóta el-mongolosodott * a baga, ill. * a naga nevű törzsük is ); továbbá az * o nog ur nevű balszárny, amely a Szál-folyócskához települt, a Don-torkolat bal partjától az Azóvi- kistenger keskeny parti sávjában a Kercsi-szorosig is időnként lehúzódva; [ csakis név-hasonlóság az alkotó törzsek számát tükröző szövetség-nevek közül a»10-ogur = on-ogur «]; a jobbszárnyuk pedig a *Szürgi(sz) [ = Donyec ] mentén, tehát az össz-óbolgár szállások (É)K-i szegélyén szállt meg ők a *szərəg ur: csuvasos és óbolgáros népetimológiával fehér [ = šar-/szar(iγ)-] ogur csoport. A Dnyeper torkolati marót-húnok { Jordanes, 551 körül: *bard or, Pszeudo-Zakhariasz, 555 körül: br[d] } fennhatósága - a krími gót refúgiumtól É-ra - egy keskeny sávban a Krím-félsziget nyakára és a Kercsi-félsziget egy részére, ill. az ún. Kimmer Boszporusz ( = Kercsi-tengerszoros ) K-i partjaira is kiterjedt, kb. a Kubán-torkolatig. Így az o nog ur törzs szállásterületeinek NY-i szegélye ( is ) 525 körül - legfeljebb néhány évig - az ő hegemóniájuk alá tartozott. Ám a kereszténnyé lett és Konstantinápolyból missziós céllal hazaérkezett marót-hún Gorda nevű uralkodójukat testvére, a Szál-környékiek felügyeletével megbízott, ( még ) pogány * bə- o nog ur ( metatézissel és n/m váltással leírt ) Mu-vager/Mouager program-nevű vezér - egy pogány-zendülés élére állva - megölte, a helyébe lépett, majd Bizánc itteni kereskedő kolóniái keresztény lakosságát és a bizánci helyőrségeket is megtámadta. Bizánc csak kemény harcok árán tudta Mouager -t visszavonulásra kényszeríteni. ( Maguk a marót-húnok azonban a következő évszázadban már részben befogadták az orthodox kereszténységet, a 670~680-as, a Morava-torkolathoz és a Száva alsó szakaszának jobb partja térségébe történő átköltözésük után pedig ez a folyamat hamarosan kiteljesedett ). Az o nog ur-ok a marót-hún epizód előtt és után a Tamań-félszigettől a Donig is hegemónná lett szabírok fennhatósága alá kerültek, majd 557-től egy évtizedre - Európában a szabírok egy részét előhadként integráló - várkony ( uar~hjon ) ikerneves vezértörzsű korai avarok hegemóniája hatáskörébe. Az o nog ur-ok 567-től a Krímig kiterjedő hatalmú Türk Birodalom alattvalói lettek: vazallus fejedelem fősége alá rendelve: * o [νə]g ur [ romlott alakban: o G ur ] néven, amely nép szállásterületének K-i határai a Szál-folyócska forrásvidékén voltak, nem messze a Volgától, ( kb. 100~110 km-re, ám az informátor több ezer km-es útjához képest kell érteni a nem messze jelzőt ). Valószínűleg Ištemi NY-türk kagán 575-ös halálakor függetlenedni akartak, ám mozgolódásukat gyors és véres hadjáratban törték le a türkök, és 576- ban már szolga-helyzetében említik az * u nig ur törzset, együtt az azonos sorsú szomszédos alánokkal. 589-től mindkettőjükhöz örmény hittérítők érkeztek. Bizánc és a Türk Birodalom ázsiai központjai közti legrövidebb útvonal a kis kiterjedésű Onogoriát harántolta, viszonylagos sűrűbb említésének pusztán ez az oka. A VI./VII. szf. eredményes türk-ellenes NY-i *t ie-lö / tielö - köztük hungár! - szabadságharca révén a karlu k *(w)ermi~bulak szövetség kiterjeszthette a fennhatóságát az o nog ur-okra is. Ám a *(w)ermi/ Ermi törzs adta dinasztia hamarosan megint türk szövetséges lett, egyik vezetőjük pedig a türk~bizánci kapcsolatok tovább javítása végett 619-ben megkeresztelkedett. A hún őseire, sőt: a szkíta~hún Dul(ә)-dinasztiából származására méltán büszke ifjú Kuvrát 619-re szintén megkeresztelkedett Konstantinápolyban, majd hazatérve, a Don-torkolat bal parti szülőföldjéről - az o nog ur törzsnévből Bizáncban kreált nevű - kicsiny Onogoriából dinasztiástól elűzte a Türk Birodalom érdekeit túlságosan

15 képviselő *(w)ermi törzset. A 630 körül az É-pontusi, Don jobb parti független Ó-Bulgáriát ( és nem Onogoriát! ) megszervező Dul ə -nembéli(!) *Kobar t/kuvrát kagán utóbb kiterjeszti a hatalmát a Közép-Dnyeper melléki,»10- *gund ur = on(o)-gundur«törzsszövetségi nevű NY-i = fekete bolgár törzsekre is. Ó-Bulgária államigazgatási központja(i) - Kuvrát [ és utóda! ] fővárosa(i) - szintén a Dnyeper és a Donyec térségében létesül(nek), ( tehát nem Onogoriában ). [ Kuvrát sírja ill. sír-mellékletei - halotti gyűrűjének vésetén a neve: Ĥovrat(u) -, és más rangos leletek szintén nem a Don-toroktól DK-re és D-re fekvő o nog ur szállásterületekről kerültek/kerülnek elő, hanem sokkal NY-abbról: az Onogoriának soha nem nevezett É-Pontusi (Ó-)Bulgária gazdasági, államigazgatási, kultuszi, egyben földrajzi-területi központjaiból ]. Kuvrát utódai: mind elsőszülött fia, Kuvrát életében a DK-i szövetségesek feletti felügyeletet gyakorló *Bat-Baján, mind a Dnyeper-[ alsó és középső szakasza őskorból megőrzött nevén: Porog-]környéki NY-i bolgárok = gundurok, nándorok, stb. közül származó, és Kuvrát halála után az ország főhatalmát vlsz. a birodalom-alapító Kuvráttal kötött alapszerződés révén elnyerő, szintén a szkíta~hún Dul(ә)-dinasztia egy másik ágából származó *Bezm er *kagán kәγán ke án k án nőtestvéreik ill. lányaik politikai célú férjhez adásával is igyekeztek szövetségeseket szerezni. [ Bezm er is népnévből származó személynevet viselt: e törzs népességének többsége Belső-Ázsiában maradt, és *baszm-il nevükön írnak róluk, mint a karluk-törökök szövetségeseiről ]. Ám a 670-es években elsöprő erejű kazár támadás számolta fel az É-pontusi Ó-Bulgáriát: Bat-Baján és *Kotra g-әsz nevű öccse - népeikkel - behódoltak, a másik 3 Kuvrát-fiú, ill. Bezm er ÉK-en hatalmat gyakorló veje pedig népeik jelentős hányadával NY-ra távoztak. [ A türk-szövetséges kazárok hadjáratai ekkor még alig érintették a Dnyeper térségét, ill. gyorsan visszavonultak a Közép-Volga menti tájakról is ]. Az * u rog, * e szegel, * o nəgal/ i n Gul( stb. név-változatú ) derékhad népe É-pontusi szállásterületeinek nyoma mindmáig az ottani se szeri, se száma * I ngul(a)-folyó és * I ngule c-folyócska neve, majd a 670-es évektől az al-dunai Bolgár Kánság eredeti [ = a Bizánci Birodalmon még kívül eső ] kagáni/káni székhelye körüli - a Duna-delta bal felőli szélső ágától É-ra lévő - * O ngal tájnév. Utóbb e nép- ( törzs-)név és/vagy szállásterület-név személynévként is feltűnik: Omurtag al-dunai óbolgár kán és a frankok - tehát az Avar Kaganátus államigazgatási központjának VIII./IX. szf. körüli szétdúlása után a D-Alföldre ( is ) benyomult 2 megszálló hatalom - a es intervallumban egymás közti rivalizáló fegyveres konfliktusba, sőt háborúba keveredett, és noha végül is az óbolgárok voltak az újabb területszerző győztesek, ( vlsz. a temesközi - frankszövetségessé lett - szláv csoportok újra meghódítására törekvő óbolgár harcok során ) az óbolgár *Kubjar-/Küvjarnembéli * O nega-ban/onegavon(aesz) nevű körzeti katonai parancsnok ( = tarkań ) a Tiszába fulladt. Az óbolgárok eredeti K-i turanidságában a mongolid/mongoloid fő komponens a mandzsu~é-koreai küllemjellegegyüttes ( ha sziniddel keveredett, akkor ún. É-szinid variáns ) volt, ám ez kis mértékben közép-amuri, belső-ázsiai, ( brachykephalizálódott ) chancelade, proto-mongol, elvétve szajánid szakmai nevű mongolid/mongoloid komponensekkel is kiegészült; az europidok közül több K-i mediterrán ( pl. kászpi, NY-( in: közép-)ázsiai gracil mediterrán, pamírid, sőt denied nevű ), kis mértékben pedig alpi, crômagnonid-b, sőt nordikus nevű küllem-jellegűek is bekapcsolódtak; [ a rassz-nevekben az esetleges földrajzi név csak annyit jelent, hogy adott térségben írták le először, ám áreájuk ennél messze bővebb, és az őskori, ó- és középkori vándorlások révén általában több kontinensre kiterjedő ]. Közép-Turánban, majd az É-Pontusnál további europid/europoid komponensekkel gazdagodtak. Mind ezek a mongolid/mongoloid, mind pedig az europid/europoid komponensek az összes többi, Belső-Ázsiából indult, időszakosan Közép-Turánban tartózkodó, majd az É-Pontus térségein részben vagy egészben letelepedő nagyállat-tartó népek törzsszövetségeire jellemzőek, csak egyfelől a mongol~európai nagyrassz aránya, másfelől a 2 nagyrasszon belül az egyes, előbb felsorolt rasszok aránya más és más volt. A mongolid/mongoloid fő komponens azonban más volt a szkítáknál, más a húnoknál, más az ázsiai avaroknál, más a szabíroknál, stb. Magyar szempontból itt az a legfontosabb szempont, hogy e belső-ázsiai ( és/vagy: altaji~tuvai, és/vagy: Angara-térségi, és/vagy: közép-amuri + Usszuri-környéki ) őshazájú népekhez Turánban majd K-Európában csatlakoztak-e és milyen arányban É-turáni küllemjelleg-bélyegű csoportok? Nos, az óbolgárokhoz - hozzájuk/közéjük - csak elvétve került a magyarságra mindmáig kiemelten jellemző É-turanid küllemjelleg; [ az őskori D eszna~fosna műveltséggel együtt a Dnyeper felső vízgyűjtőjére, ill. pl. Dániába is eljutott, ( ott egy mezolitikum-végi lelőhelyről a recens anyagot is borreby-nek hívják ), igen szerencsétlen elnevezésű szinonimája az ún. andronovói ; és szintén megtévesztő a crômagnonid-c neve is, mivel semmi genetikai köze nincs a többi, tehát a valódi crômagnonid-hoz, mert azokkal legfeljebb konvergens fejlődés révén váltak hasonlóvá egy-két bélyeget illetően ]. ( Dr. Henkey Gyula antropológus az al-dunai Bulgária ÉK-i részén talált ugyan recens magyaros bélyegeket, de nem a bolgárok, hanem az oda a Krími Tatár Kánságból elszármazott népcsoport tagjai között ). És viszont: a Kárpát-medencei fosszilis és recens rassz-anyagban elenyésző az eredeti belső-ázsiai óbolgárosság mongolid/ mongoloid fő komponense: a mandzsu~é-koreai küllemjelleg-együttes ( ha sziniddel keveredett, akkor ún. É-szinid variáns ); és ez igaz az al-dunai Bolgár Kánság által 2 és fél ~ 3 generációnyi időre megszállt D-erdélyi és temesközi részekre is. A 670-es népvándorlás óbolgárjai közül a Kuvrát-fi Küver és óbolgár ( soha egyetlen kortárs sem írta, hogy ezen belül o nog ur/onogur! ) kísérete beköltözött ugyan Kárpátiába, de igen rövid idő múlva ( több okú ) konfliktusba került az Avar Kaganátus központi államigazgatásával, ezért kíséretével, népével együtt Thesszalonika környékére költözött el: sem politikai értelemben vett (ó)bolgár országos hatalom-része, ( pl. kaganátuson belüli tisztsége ), sem területi~regionális külön-kormányzata nem maradt az esetleg mégis itt maradó csekély létszámú és izolált egy-két óbolgár csoportnak, [ így, ha egyáltalán előfordultak a 670-esek között, az o nog ur/onogur -oknak sem! ]. Így azt a mentőötletet is végre el kell hagyni, hogy a hún idők után, főképpen pedig az avar korban, pl. a Kuvrát-fia Küver/(

16 a D-i székelyeknél: Kövér ) vezényletével is tömegesen költöztek be a Kárpát-medencébe o nog ur önmegnevezésű bolgárok, itteni hazájuk neve lett volna ( a Kárpátia térségében soha, sehol fel nem jegyzett! ) Onogoria, és a Hétmagyarok eme Kárpát-medencei őslakóktól vagy átvették az onogur nevet, vagy mint területileg értett utódokra ráragasztotta volna megszokásból a külföld Még a 670/680-as kazár támadások elől az o nog ur-ok egy kisebb csoportja az Al-Dunához költöző óbolgár néprészhez csatlakozott, vlsz. az óbolgárok egyik előhad-komponenseként, ugyanis mindössze egyetlenegyszer említik őket: 713-ban, o nog ur~bolgár ikernéven; ( ld. Agathón feljegyzését ). Az o nog ur-ok Szál-folyócska környéki szállásterületei a Kuvrát idején lassan elkezdődő szaltovo-kultúra össz-óbolgár részének a DK-i perem(!)területeivé lettek Itt a 670~680 és a kb. 775-ös év között történik 2 utolsó említésük: a krími ( gót ) metropolita missziós püspököt küld hozzájuk, ill. szállásterületüket Onogoriának írják le --- ez azonban ekkorra már a Kazár Kaganátus kicsiny tartománya lehetett, tehát nem független állam. Ezt követően egyébként soha többé nem említik e Kazária NY-i peremi o nog ur entitást: vlsz. nyelvileg elcserkeszesedtek, ( kisebb részük talán el-alánosodott ), politikai értelemben pedig kazárrá lettek. A VIII. sz. 10-es évei végétől, 20-as évei elejétől az É-Pontusig szállásaikat fokozatosan kiterjesztő Hétmagyarok országa nem terjedt ki a Dontorkolat bal partjára, tehát az egykori Onogoriára, noha azt követeik a Manücson túli D-i magyarokkal való kapcsolattartás során - (Új-)Šarkel megépítéséig - gyakran harántolták. A magyarok tehát soha és sehol nem vehettek fel és nem is kaphattak o nog ur szinonim nevet, K-Európában sem. Továbbá: a 7 magyar és a 3 kabar törzs együtt ugyan 10-et ad ki, ebből viszont 8-nak az alapnépessége volt magyar nyelvű, 1 alán nyelvű, és szintén csak egyetlenegy a törökös nyelvű, ám egyik törzsnevünknek sem része az ogur: ugyan miért vettük volna fel a törökös»10-ogur = on-ogur «szövetségi nevet, vagy ki és miért hitette volna el ezt pl. a kijevi K- i szlávokkal, a germánokkal, vagy a bagdadi arab al-maszúdival?! Egyébként pedig: hungár, böngér, ( ba-)langár, stb. név-változatú hún előhadainkról ( népünk alapvetően fontos hún alkotó elemeiről ) ránk származott külföldi megnevezéseinknek csak egy részéről kopott ill. némult el a név-kezdő mássalhangzó; pl. a K-Alpokban és azon túl élő germán szomszédok a IX. sz.-ban még *wangar-t írtak, utóbb ( talán a hungár népnév hunger = éhes, éhező képtelen áthallását elkerülendő ) - és ma is - ungar-t írtak/írnak ( persze: aposztrof nélkül ) ; lengyel-szláv szomszédaink még meghallották a w -t, így ők több mint egy évezrede wẹgry-nek hívnak, ( átvétel útján ebből lett a kései és mai orosz венгер ский ), míg a többi és korai szláv ( így a Kijevi Rusz népessége is ) u[ν]gor-t hallott, és a Dnyepertől NY-ra u hor-/ u hry-t mondott és mond [ De a besenyők elitcsapatának számító 3 törzs gyűjtőneve is kangár volt. És e kezdő-mássalhangzós névsor - főként ha a húnok ordoszi törzsneveinek telek-szomszéd kínai kortárs (!) feljegyzéseit, vagy a mai Mongóliától a Huang-ho és/vagy az Amúr torkolatáig az egykori szállásterületeket megőrző földrajzi neveket nézzük - hosszan folytatható ]. Nagyon-nagyon áttételesen, de névtörténetileg ide tartozik, hogy a távoli múltban a Tárim-medence~Lob-tó~Ordosz térségben az őseredetileg a húnok kezdő-mássalhangzós, egyúttal e szótagot zárva -ng végződésű törzsneveit is adó, ám ide máskor és más úton eljutó etnonimiából ( népnévből ) vonatkoztatták el nem törökségi és törökségi népek ( így maguk a sajátos törökségi nyelvet beszélő húnok talán már a Kr. e. 2. ée. utolsó harmadától virágzó Karaszukkultúra idején ) - előbb nyilván ősatyaként megszemélyesítve, majd etno-géniusz rangba át-szellemítve, végül az égbolt és a felette - tehát a mennyországban - tételezett fény, világosság kiábrázolhatatlanul szellemi főistenségeként - Tengri-t: a legfőbb transzcendens és evilági hatalom forrását és örökkévaló letéteményesét. A Tengri-re vonatkozó letisztult istenélmény, mint belső-ázsiai ( a húnok és utódaik révén majd Turánba, stb. is eljutó ) monotheizmus a legtökéletesebb rákészítés a SzentHáromságos Egyetlenegynek a teremtésről, a világrendről/rendeltetésről és az egyetemes üdvözítő kegyelemről szóló kinyilatkoztatása befogadására. [ Ennek ismeretében jobban megértjük az európai húnokat, és világtörténelmet író nagykirályaikat, így Attillát is. Soha senkinek nem esett bántódása a húnoktól pusztán azért, mert pl. keresztény volt; a hún nagykirályi udvar államigazgatásában ( főleg a hún kancellárián ) is számos írástudó keresztény dolgozott, még attól is függetlenül, hogy mely keresztény irányzatot követve élte meg hitét. Attilla lobbanékony vérmérsékletű volt, de 2 fellobbanása között nyugodt, küldetés-tudata mély hitével megáldott~megvert személyiség. Tengri istent személyes sorsa, és személyén keresztül népe sorsa meghatározójaként imádta, ezért is tudakolta Tengri akaratát minden jelentősebb politikai, ill. magánéleti tette előtt a főtáltos áldozatbemutatásán keresztül, amely szertartásokon személyesen vett részt. Attilla a galliai mauriaca-i ( tévesen: catalanumi ) csata előkészítése, lefolyása, majd a szétfutott ellenségek esetleges visszatértére hiába való várakozás ideje alatt a mai Troyes városában rendezte be főhadiszállását. E város püspökével kötött egyezséget és jó viszonyt maga a püspök úgy írta le emlékirataiban, hogy a húnok ott létükkor akár csak egyetlen baromfit sem tulajdonítottak el. A püspök hálából a Rajnáig kalauzolta a hazafelé tartó húnokat. Attillának a kereszténységgel, mint - a saját hún vallásos eszmekörével alapvető dolgokban egyező - hitrendszerrel kapcsolatos tiszteletteljes magatartását kiválóan jellemzi, hogy a püspök a Rajna-folyó parti elválásuk után(!) teljesítette Attilla arra vonatkozó kérését(!), hogy imádkozzon érte... ( A húnok távozása után visszasettenkedő római Aëtius mindezekért a püspököt 2 évnyi száműzetésre kárhoztatta, azaz nem térhetett vissza püspöki székhelyére, nem gyakorolhatta püspöki kötelezettségeit )].

17 [[ A húnokról - a rassz-antropológiai vonatkozásaikról is, őstörténetükről is - és Attilla nagykirályról bővebb tanulmány olvasható jelen honlap Dolgozataim, tanulmányaim témakörén belül az Együttgondolkodás csoportban a következő helyen: 4. Lébény, Árpád-kori ( műemlék ) templom ]] * * * * * * * * * * * Nincs köze a székel /székely törzsszövetségi névhez a Volga-Don szögletébe, a *(W)əlubəl-[ ma: Ilovl я-]folyócskához még a szkíta időkben odaköltözött *maszkut/*beszkit törökös nyelvű törzseknek, ők - a *szarmata kultúrát átvéve - Ptolemaiosznál ( II. sz. ) *(a)r -vaszk, 375 körül ( Jordanes ) *böszk, a hún időktől *(w)äszkil néven szerepelnek, és 455 után el-óbolgárosodtak. Az óbolgárok VI./VII. szf. körüli 1. terjeszkedésekor előhadként és a *(W)əlubəl-hoz képest ÉNY felé szereztek új szállásokat, névadójaként az * Oszkol-, *Tuszka r- és a»(hó)fehér = bəy/bə p /b /v «jelzőjű *V- o rszkl(a)-folyóknak. A *(w)äszkil nép egyes részei 670 után főképpen a Kárpát-kanyar külső íve alatti területekre és kis részben az Al-Duna jobb partjára költöztek: ők az itteni»(ó)bolgárokhoz tartozó äszkil nép«; a Balkán-hegység gerincétől É-ra (hó)fehér jelzőjű egyik telepük *P -liszka városa, [ ez a honfoglaló al-dunai óbolgárok 1. törzsszövetségi székhelye is volt! ]. Valószínűsíthető, hogy vezetőjük Kuvrát legkisebbik fia, a felövezésétől/nagykorúságától politikai programnevű * A leszkә/ A lezkә volt, aki Kárpátiába költözött bátyjához, Küverhez hasonlóan végül is nem tudott modus vivendi-re jutni az al-dunai Bulgáriát vezető bátyjukkal, * Iszperi k/* Aszparu ĥ kánnal, így * A leszkә/ A lezkә ( a latin írott forrásokban: Alzeco ) népe egy részével a Ravennai Exarkhátus ( vlsz. közép-dalmáciai ) fennhatósági területére ( = Dalmácia thema/katonai kormányzóság területére ) költözött, e valószínűség régészeti, ill. művészettörténeti alátámasztását éppúgy László Gyula dolgozta ki, mint a kettős magyar honfoglalás bizonyítékainak alapvető és túlnyomó többségét is ő tárta a nemzet elé. A * szkíta-utódok Volga-Don szögletbéli maradékai äszkil néven a volgai bolgárokhoz csatlakozva húzódtak É-abbra, a VII. sz. legvégétől a VIII. sz. elejéig~közepéig. [ E * szkíta, részben Belső-Ázsiában is ottmaradt äszkäl nép neve - az utóbb az összes türkre értett - NY-türk *(w)ermi/ĥermi~ĥyon törzsszövetségi ikernevű csoportban 536-ban és 651-ben is előfordul ]. Meglehet, hogy csak a IX. sz. elején - a későavar kapag an-kán és népe Oltközből a Kisalföld NY-i peremére költözése után - érkeztek egyes el-óbolgárosodott al-dunai csoportjaik a Kárpát-medencébe, jelenlétüket Ruszka, Röszke, Deszk, Bászka, stb. szállásterület-neveik is jelzik. A kerecset-/kerecse n-sólyom [ az ősszlávok által szokol alakban átvett, és valamennyi sólyomfajra kiterjesztett ] szkíta neve a *szikül /székely; --- a téli napfordulóhoz kötött - ún. elektrum-színű - sólyomfaj a *szəkolot nevű szkíta törzsszövetség vezértörzsének névadó jelképe volt; [ Hérodotosz ír a thüšəgetə~ szkíta szomszédságról: pl. IV. / 6., 19~20., 22., 57. és 123. ]. A *szəkolot nevű szkíta törzsszövetség K-európai ( Káma alsó szakasza ~ Don-forrásvidék ) térségi magyar peremnépe ( gyepűőrsége?! ) 2 és fél évezrede őrzi ősi *szikül /székely nevét, közösségi öntudatát. A Dél-Urál~Közép-Don közötti össz-magyar őshazának az ÉK-i részéből költözött a Kárpátmedencébe [ az Avar Kaganátus É-pontusi helytartójának távozta után alig több mint egyetlen generációnyi ideig (!) teljesen független államnak: az É-pontusi Ó-Bulgáriának - a Türk Birodalom szellemiségét 659~687 között is őrző - kazárok általi szétdúlását követően ] krónikáink szerint 677-ben egy jelentős magyar népesség, hungár/böngér/wangar hún szövetségeseik (É)K-i, azaz fehér jelzésű, Közép-Volga bal parti részével, mint előhaddal együtt. E honfoglalás népei a székelymagyarok legfőbb alkotóelemei, tehát ősei. Mivel soha nem volt tabu az *Abәtigul ə /Avitiγl a /Avtiγl a /Attilla-személynév: sok személy viselte. A keresztény Magyar Királyság krónikái a 453-ban elhunyt hún nagykirály és a 677-es fehér hungár~székelymagyar honfoglalást vezérlő ugyancsak Attilla nevű fejedelem, mint történelmi személyiség emlékanyagát egységes szerkezetbe foglalva adják elő. Krónikáink egységes szerkezetbe foglalt hún-története tehát a valóságot tükrözi, a nemzeti történelem része, és amíg a Kárpát-medencén kívüli - akár latin, akár orthodox - emlékezet a történéseknek legfeljebb csak egykét töredékét őrizte meg, a magyar nemzeti emlékezet az események teljességét illetve a lényegét. Magyar krónikáink hírt adnak a VII. sz. végén hont foglaló fehér hungár előőrsű székelymagyarok nagyszerű közép-balkáni [ és a Vardar-folyó forrásvidékét + a mai Albániát is érintve: D-balkáni ] hadjáratairól is, amelyek egyikét - egyetlen mondat erejéig - Konstantinápolyban/Bizáncban is feljegyezték, és onnan került át a kijevi krónikákba. E hadjárat(ok) során a székelymagyarok és az I. honfoglalás más szövetséges népei Bizánc ekkor pár évtizede újjá szervezett közép-balkáni - Szirmion-tól ( = Szávaszentdemetertől ) a Vardar-folyó felső ( = mai macedóniai ) szakaszáig terjedő - Illürikon nevű

18 katonai körzete/kormányzósága ( themá-ja ) területéről a [ *Brogn(osz)-/*Marg(us)-/Morava-folyó irányából támadó ] Bizánc-zsoldos vlaĥ/ oláhokat ( is ) majd fél évezredre visszaszorították a D- Balkánra, egyúttal elősegítették az albánok honfoglalását mai szállásterületeikre, hazájukba; [ mindezek által felszámolták e nem szláv népek korábbi, részben közép-balkáni szállásterületei okozta éket a térségbe másfélszáz éve betelepült D-szláv törzsek - a rasziak ( = D-i morabák/moravák + szerbek ), a zétaiak ( = montenegróiak ), a macedón-szlávok, a tulajdonképpeni bolgár -szlávok, és az eredetileg nem-szláv tivercek itteni részének el-d-szlávosodásából lett timokiak /timocsánok szállásterületei között ]. A székelymagyarok alkották a 895/ 96-os Árpád-i honfoglalás előtti Kárpát-medence igen jelentős hányadán az alaplakosságot: a VII. sz. végi I. honfoglalással megérkezett egyes magyar nemzetrészeink itt született utódai számára tehát 677 óta, azaz [ 2007-ben ] éve az anyaföld már a Kárpátok koszorúzta édes haza földje. [ A középkori magyar krónikák, geszták hún-története, a székelymagyar honfoglalás előzményei, térbelisége, majd a székely szállásterületek kárpátiai VIII./IX. szf.-s jelentős átrendeződése külön tanulmányt igényel: ha Isten engedi, és élünk, 2009-től tervezem e honlapon közzétenni. B.S. ]. Szabír és koszár/kazár, ill. korai pecsene k/g ( = besenyő ) kapcsolatok: { Őseredetileg vlsz. a Minuszinszki-medence Okunyevo-kultúráját kialakító, a bronzkor legvégén, ill. a vaskor kezdetén *Lipə~ akšə [ majd Hérodotosznál: Lipoxa(isz) ] ikernevű korai szkíta csoportba tartozó népesség egyik É-i kirajzása az eredeti É-i szállásterületeiről az ÉNY-Közép-szibériai *Sziver ma-felföldnek nevet adó közösség; ( a terület lakossága mára el-tunguzosodott ). A minuszinszki és az É-i ( Jeges-!)tenger közeli szivermai populációt Hérodotosz ( a névváltozatot etimologizálva ) távol-északi -nak - szó szerint északon ( értsd: az É-i szél keletkezési helyén ) túli - nak, azaz hüperboreusz -nak - hallotta át, amely mögött egy *əb -rəbor/ əb -ər borə eredeti forma állhatott, ahol az əb = jelző, talán fehér értelemben. Hérodotosz idejében, tehát a Kr. e. 5. sz.-ban vagy a szivermaiak egy része, vagy újabb, a Közép-Irtistől kiinduló - kevés számú régészeti lelettel halványan jelzett - szkíta népesség vándorolt az Ob alsó szakaszához: a Poluj-torkolati ( oroszul: Uszty-Poluj ) szkíta kultúra ihletőivé válva. A Poluj-torkolatiak és/vagy a szivermaiak utóbb a Tajmír-félszigeten a mára el-szamojédosodott, de kultúrájában D-i elemeket őrző *csupri n törzs magja. Szkíta őseik állattenyésztését a D-en megszokott állatfajokkal a magas É-on nem folytathatták; az É- tajgai~tundrai rén-domesztikálásnak ( vagy új típusának ) vlsz. ők voltak az ihletői, ill. kimunkálói. A korai szkíta népvándorlással NY-ra eljutó egykori minuszinszki népesség-rész a közép-európai ( Szentes-)Vekerzug~Hetény szkíta kultúra terjeszkedésekor pedig *Gabre tә, stb. név- nyomokat is hagyott maga után. } Egyfelől az V./VI. szf. körül Európába - a Kászpi-tó ÉNY-i partvidékére - átköltöző, ÉK-altaji~minuszinszki~tuvai * szkí ta-utód szabírok, és a hozzájuk még Dzsungária térségében csatlakozott, az Angara vidékéről a mai ÉNY- Mongólián át érkező - őshazájától D-ebbre a legkorábbi kipča k~kimek típusú törökös nyelvű - ( *kumán, *tamań, stb. névváltozatú ) *szämän där népesség, másfelől a már a Hún Birodalom korától a környéken élő - pl. az itteni *bәlangar ( az arabban és az oguz-törökben módosulva: balanğar/balandzsar ) hún törzs - és/vagy a Kárpátiából ekkor K- re húzódó húnok kapcsolata - a nyelvi kapcsolata is! - olyan szorossá vált, hogy a Kaukázustól D-re időnként magukat a nagy mértékben csuvas-törökös típusúvá lett nyelvű szabírokat is hún -nak nevezték. A VI. sz. első fele a Volgakönyöktől a Kaukázusig - de szövetségkötéseikkel még ennél is nagyobb területen - szabír hegemóniát eredményezett, így pl. a Közép-Don~Dél-Urál közti őshazából részben (!) D-re költözött, a Manücs-árok középső és felső szakasza teljes D-i vízgyűjtőterületén és a *Kumán-[ Kuma(ν), ma: Kuma -]folyó középső szakasza mellékén élő»d-i, vagy méót(isz)-i, vagy Kuma(ν)-menti madzsarok/magyarok«, továbbá a Sztavropoli-hátságig, mint a Kaukázus É-i előhegyeiig felhúzódó *bә-langar húnok és a törzsszövetségi értelemben vezető szabírok között igen szoros szövetség jött létre. És ha lazábban is, e szövetség kiterjedt a Közép-Don~Dél-Urál közti őshaza egészére: ekkor voltunk mi is - persze, ( kül)politikai megnyilatkozásainkban - rendíthetetlen szabírok ; ( szkíta örökség a szóvégi -t toldalék - *szabart -, amely erős -t - sőt hős -t - jelentett már a szkíta időkben is, ennek bizánci választékos fordítása a rendíthetetlen ). A VI. sz. közepén Turán felől érkező korai avarokkal jelentős szabír népesség költözött a Kárpát-medencébe, valószínűleg előhadként, majd főként határ-( gyepű-)védelmi szereppel. { Tuvai őshazájukban még 7 évszázaddal a többségnek a Kászpi-tó ÉNY-i partvidékére költözése után is fennmaradt egy kisebb, a Mongolok Titkos Történetében *šibir nevű ( itt: csuvasos - és az avval sok tekintetben azonos mongolos - kezdőhangú ) szabír/szibír népcsoport. [ Csak emlékeztetőül: a tisztségi-/rangnévi eredetű csuvasos-húnos Zsolt/Solt köztörökös párja a szult an; vagy: az Alsó-Szigetközben és a Csilizközben a szárcsa nevét az öregek még ma is sárcsa alakban ejtik ]. Temüdzsin/Dzsingisz mongol nagykán 1227-es halálát megelőzően az akkor még egységes Mongol

19 Birodalom a D-Urálig ill. a Dzsemba-folyóig terjedt, a šibir/( a köztörök típusú törökös nyelvek kiejtésében ) szibír csoport É-Turán ÉK-i szegélyére költözött, és politikai értelemben mongollá lett. A Dzsingisz utáni birodalom-felosztás és az előhad népisége alapján Európában tatárjárásnak nevezett inváziók révén elért terület-nyereségek NY-i része tól Batu káné lett, beleértve É-Turánban a Közép-Irtiš menti Szibir ordu ( = káni székhely ) környékét is, mint Batu országa (É)K-i részét, amely tehát fehér jelzőjű volt. Amikor a többségi kipča k tatárok élén Batu 1251-ben K- Európában megalapítja az Arany Hordát, a Tobol~ Isim~ Közép-Irtiš vidéke Fehér Horda néven külön-kormányzatot kap, ám továbbra is Szibir ordu a székhelye. Majd az Arany Hordával/Kipcsák Kánsággal lazuló kapcsolatai miatt egyre inkább Szibír Kánság -nak nevezik ban e Fehér Horda újra egyesül az Arany Hordával, majd a DK- Lengyelföldtől az Altaj NY-i lábáig terjedő birodalom Timur, a sánta ( = lenk ) XIV. sz. végi támadásai után több kisebb kánságra esik szét, így Szibír Kánság is önállósul ben az oroszok elfoglalják a volgai bolgárok és tatárok Kazanyi Kánságát, majd IV. ( Rettenetes ) Iván cár és a gyarmatosítás anyagi érdekeltségében - a cári adóhányadot leszámítva - monopolhelyzetbe hozott Sztroganov kereskedőház megbízásából Jermák hetman a Közép-Urálon átkelve 1581-től 3 év alatt meghódítja a Fehér Horda Szibír Kánságát, --- amely természetföldrajzilag valójában É-Turán. Majd az orosz imperializmus ( = birodalom-hódítás ) a fokról-fokra meghódított teljes É-Ázsiát is Сибирь-nek, azaz Szibériának kezdi nevezni. Tehát a kései szkíta idők csuprinjainak a Tajmír-félszigetre távozta után, ill. a tatár~mongoljárás előtt szabír népek és névváltozataik nem éltek sem a természetföldrajzi Szibériában, sem É-Turánban, csak *šibirként: Tuvában. A még teljesen ki nem veszett magyar *csepe ly/csepö te = cserje, bokor, ill. ezekkel benőtt terület ( méret szempontjából kicsinyítő alakban: csepl e sz ) közszóval azonos eredetű kalmü k-mongol šiw r = bozót, szinte áthatolhatatlanul elcserjésedett terület ( a hegyvidékeket és É-Mongóliát leszámítva a ma többnyire félsivatag-foltokkal tarkított sztyeppéken(!) élő kalmüköknél ebből»lápi bokorfűzes~fűzligetes őserdő «is ) --- semmiképpen nem alkalmazható szófejtés Szibéria nevére; ( maguk a kalmükök egyébként a fémkorok Bajkál-környéki kezdete óta biztosan nem éltek Szibériában ). Hasonló szófejtési csapda a Tarbagataj-hegység neve: Mormota-hegy Mongolul a mormota = tarbagán, amely egész Belső-Ázsia egyik legelterjedtebb állata, és a mindenkor ott élt/élő népek kedvelt csemegéje. A középső és NY-abbi mongolság még őriz egy legendát arról, hogy valójában egy azonos nevű, híresen nagyszerű íjász népességet (!) büszkesége miatt büntettek az égiek azzal, hogy mormotává változtatták. A mongol népi aetiológiai ( = eredetmagyarázó ) bravúr mögött azonban egy, a mongolok előtti, híres vadász és harcos emlékű, ám a történelem során Mongóliában és Mandzsúriában az utód-népekbe asszimilálódott, nem-mongol nép nem-mongol nevének egy hasonlóan/azonosan hangzó mongol állat-névvel való mitológiailag logikus kapcsolatba hozása áll. E legendásan nagyszerű ijászok egy szkíta népcsoport tagjai voltak: a *Larbә~r/lokšә ikernevű [ Hérodotosznál az etnogéniuszuk: Arpoxa(isz), mint a szkítákat alkotó 3 testvér egyike ] szövetség egyik fele, ( ill. annak egyik névváltozata ). NY-i részük a Kr. e. 2./1. éef. körüli срубная- ihletés után a szalar~karlu k törökség egyik legfontosabb népe lett; ám még a vaskor-eleji *r/lokšә-fúziót megelőzően K-re vándorolt másik jelentős csoportjuk az ÉNY-on Liaotung-ig elterjedt koreai - valódi ( óriás-)dolmenos (!) - megalit kultúra provinciális változata, jelesül a mai Mandzsúria és a mai Mongólia jelentős részéről ismert ún. kőlap-sírkamrás kultúra megalkotója és egyik legfőbb terjesztője lett: így az akkor még csak az ún. Bajkálon-túli~Felső-Amur vidéki - a mai ÉK-Mongólia pereméig lehúzódó - szállásterületű ős-mongolságnak is a szomszédságába kerülve. NY-i őshazájukkal mindvégig fenntartották a kapcsolatot, az eredeti kőlap-sírkamás kultúra NY felé is elterjedt, és még a Kr. e. 9.~8. sz. utáni szarvasos kövek bronzkor legvégi~kora vaskori szkítái is építettek néha kőlapos sírkamrákat kurgánjaik temetkezési részében. Nos, mind e messzire elvándorolt K-i, mind a szarvasos kövek idején és utána is a szalar~karlu k törökségben folytatódó NY-i *t/larbә íjfeszítő népek eredeti szállásterületeinek/őshazájának a kellős közepén található az emléküket a nevében mindmáig fenntartó Tarba gatajhegység }. A Kazak-hátság tágabb környékén még a Hún Birodalom korából visszamaradt *Dulә-/Lulә-/Vulә-( ma: Uli-)hegységbeli szkíta~hún *l/jula törzset, az egykor K-Európába legkorábban átköltözött *radim-/ e rdim-húnok ( mai közép-kazakisztáni egykori szállásterületű ) maradékait, és a karluk-török eredetű *sór /čur törzs itteni részét a közeli iráni árja nyelvű *ász ( alán ) csoportokkal szorosabb szövetséget kötő *kangar törzs szervezte nagyobb törzsszövetséggé; [ a kínai iratokban ( NY-i ) *tingәr ( az ókínai nem kedvelte az r hangot, ezért vagy elhagyta, vagy l -lel helyettesítette ) *ting l -fang, a Kr.e. 3. sz.-tól *tingl- ing, az európai központú Hún Birodalom idejére elromlott kínai alakban: *tińli, ill. *tielö - egykori Karaszuk-kultúrás - korai húnok utódai ], a saját kiejtésüket megközelítő ikernevükön *kängär~äsz entitás. A szabírokhoz csatlakozó *szämän där-ekkel egyidejűleg jelentős - *b/pečeńә g/k vezértörzs-nevű - kipča k~kimek típusú törökös nyelvű szövetség költözött a *kängär~äsz népek szomszédságába. A *žu-ž w an-ok var~hjon/várkony vezértörzsű NY-i ágának gyors turáni átvonulását különösebb veszteségek nélkül túlélték, a türkök - elsősorban a tartós szállásterületükkel a Turgaj-nak ( is ) nevet adó, *turgiš-vezértörzsű NY-i türkök - azonban a *kängär~äsz szövetség ellenállásába ütköztek, amelyet letörve a türkök egyesítették őket a többségi, már az ÉNY-mongóliai átvonulásuk óta türk-szövetséges *b/pečeńә g/k szövetséggel. Az új szervezet előhadaként - egyúttal a türk hadjárat előhadaként - a *kangar-ok 567-ben elsőként keltek át a Volgán, és a türkök iránti új hűségüket neofita buzgalommal bizonyító vérengző hadműveleteikkel a Kaukázuson túli menedékhelyre kényszerítették átköltözni a *szabart-ok és D-i madzsar/magyar szövetségeseik egy jelentős csoportját : a korabeli Grúzia ill. Arménia/Örményország ÉK-i határvidékére. Hamarosan - de még a VI. sz.-ban - a *kangar-ok egy csoportja is utánuk költözött : a Kis- Kaukázus K-i, a Kura-folyó alsó szakasza és a Szeván-tó közé eső részeire, ahol továbbra is ( fél-)nomád állattenyésztést folytatott.

20 Amikor 650~670 után a Kászpi-menti túlélő szabírok fokozatosan a NY-i türkök iránt hűséges *koszár/kazár törzsszövetségbe olvadtak, adsztrátumként a nyelvük, továbbá hún szinonim-nevük átszállt a kazárokra is. Al- Maszúdi már úgy véli, hogy a kazárok --- eredetileg szabírok voltak [ A VIII. sz. elején az ún. volgai Bulgária D-i határterületeire is költözött kisebb *szuvár/szabír csoport azonban nem a Kászpi-partvidékről csatlakozott *Kotәra gәsz/kotragosz óbolgár kán és utódai népéhez, hanem egy korábban az óbolgárok Ny-i csoportja szomszédságába az avarokkal elvándorolt, ekkorra már el-óbolgárosodott, de identitását népnevében megőrző csoportról van szó ]. A szabírokat ( is ) - a turáni rassz-változatok mellett - jellemző keleti vagy ázsiai mediterrán csoportbeli ún. kászpi küllemjelleg-( rassz-)együttes a húnok -ng komponense [ pl. az itteni *bә-langar törzs ] révén jelentősen pigmentálódott, kazárrá lételük után moszlim arab utazók ( pl. Ibn Haukál ) azt írják róluk, hogy e fekete ( = NY-i ) kazárok erős bőr-barnaságuk miatt szinte feketének tűnnek, mintha a hinduk egyik fajtáját képeznék. [ A ( Volga-delta környéki, tehát K-i ) másik kazár típus viszont - eredeti crômagnonid-b komponense okán is - világos bőrű volt ]. Az -ng komponensű egyes szabír csoportok sötét(ebb) bőr-pigmentációja a Grúzia és Örményország ÉK-i határvidékén élőknél is olyan feltűnő volt, hogy a *szabart eredeti nevüket az örmények népetimológiásan szevordi k -nak mondták, amely fekete legényeket/fekete fiúkat jelent Utóbb kazár kereskedők kolóniája alakult ki Kijevben; a kazárok egy kisebb csoportja pedig a VII./VIII. szf.-n a Dnyeper torkolatvidékére költözött - ekkortól néhány évtizedig e vidéket ( Kis- vagy Új-, NY-i helyzete okán pedig Fekete ) Kazárföld néven is említik -, majd némely töredékük Moldován, Havasalföldön és a Vaskapun át besodródott a Kárpátmedencébe, pl. a Tiszántúlra; egykori jelenlétüket helyneveink is őrzik. Az 550-es évektől avar hatásra ( talán előlük kitérve, bár a korai avarok tervszerű/tudatos áttelepítései is közismertek: élő gyepű céljából telepítették pl. a Balkánra a mai D-szlávok többségét ) a Szejm-folyó környékére kerültek *szuvar, stb. névváltozatú szabírok, vlsz. az ő NY-i csoportjuk volt a felnőtté avatásakor - felövezésekor - politikai programnevet kapott Küver programnév-adó alapnépe; ( Küver nevét is néha b -vel Kuber-nek írják ). E szabírszuvarokkal együtt érkeztek a Kaukázus és a Volga-könyök közti vidékről pl. a szemen der-analóg névváltozatúak, így kuman(!), e dömen, stb. nevű csoportok is: többségük nem költözött ( akkor ) a Kárpát-medencébe. A szabír-szuvarok kisebb K-i csoportja másfél~két generációnyi idő múlva a másik Kuvrát-fival, Kotraggal együtt - oda szuvar néven - az ún. Volgai Bulgáriába költözött. A 7-kuman(!) ( köztük e dömen, stb.) törzsszövetség majd a Kijev környékére érkező Álmossal köt szerződést, és a Hétmagyarokkal együtt érkezik a Kárpát-medencébe. A magas hangrendű változatban szüver -nek hangzó nevű szabír-szuvar népesség D-i csoportja az al-dunai Bulgáriába került, É-i - talán legnagyobb létszámú - csoportjuk helyben maradt --- és mind az al-dunaiak, mind ezek a Kijevtől K-re élők el-szlávosodtak: szever ян = északi(ak) szláv népetimológiás nevet kaptak, ami főként a Szejm térségiekre anakronizmus, hiszen a K-i szlávság leg-délkeletibb törzsévé váltak Küverrel egyidejűleg Közép-Dnyeper jobb parti kutur-gur, ez időben *kodra g/kotra g ( névváltozataként: bodrog, padrag, stb. ) névalakú, és Dnyeper torkolatvidéki *marót hún maradványnépek is jöttek: a Kárpát-medence D-i szegélyére és a Közép-Balkán ezzel közvetlenül határos É-i sávjába. A magyar hagyomány az ekkor főbírói feladatot ellátó Torda nem-béli Kádár -ként személyesíti meg a vezetőjüket. És ami számunkra a legfontosabb: ez az Attilla fejedelem vezette fehér hungár~székelymagyar ( = I. magyar ) honfoglalás kora. Küver és népe távozott Kárpátiából, az egykor fehér hungár előhadú székelymagyaroknak 677 óta ez a hazája. A hungárok, mint húnok szempontjából 677: visszatérés, hazatérés. Csaba fejedelem-fi ( királyfi ) és kísérete VII./VIII. szf.-ra tehető exodusa, majd az É-Pontus É-i sávjában és a Don~Közép-Volga~D-Urál~( a VIII. sz. eleji volgai bolgár oda telepedésig )Káma-torkolat térségben lévő hungár~magyar szállásterületeken kifejtett információs~előkészítő~ ráhangoló tevékenysége folytán pedig a Hétmagyarok és szövetségeseik IX. sz. végén a Kárpát-medencébe települése: egyesek számára szintén az utódok viszatérése atyáik földjére, az összesség számára pedig II. honfoglalás, végleges hazatérés. A VIII. sz. 10-es évei közepére, végére a kazárok az arabok ellen a Kászpi-tónak mind a NY-i, mind a K-i partvidékén folytatott háború-sorozatban nagyon meggyengültek. A Hétmagyarok kiterjesztették szállásaikat a Közép-Dnyeperig: a töredékesen itt ( is ) maradt korábbi lándor, nándor, stb. névváltozatú NY-i ( = fekete ) bolgárok után ( latin krónikáinkban ) Dentiá -nak, a törzsszövetség jelentősen megnövekedett teljes területét pedig ikernéven Dentü(r)~Modzser/(Mogyer) -nek nevezi a magyar emlékezet. A magyarok innen is rendszeres ( részben Skandinávia felől és felé tranzitáló kereskedelmi ) kapcsolatban álltak a transzkaukázusi [ Grúzia ill. Armenia ÉK-i határai közelében megtelepedett ] *szavárt~magyar néprészükkel: ám az oda-vissza vezető út a 670~680-as kazár támadáskor részben ugyan kiürült, de még mindig az ún. D-i - méótiszi, azaz Kuma[ν]-menti - magyarok maradékait őrző Ciszkaukázián át vezetett: a Manücs-ároktól a *bә-langar húnok lakta sztavropoli, tehát É-kaukázusi térségig. A *bә-langar húnok É-i szomszédságában a Tamań-félsziget és a Kuma[ν]-folyó között varšá ń-madzsarok/-magyarok és szabír/*kobar törzsek, az Azóvi-tenger DK-i partjain és a Fekete-tenger K-i parti sávjában pedig az iráni árja nyelvű * a lán/*osz ét(i), vagyis *jász népek éltek. 670~680 után ez kazár érdekszféra volt, akikkel tehát meg kellett egyezni a magyar tranzit feltételeiről. A kazárok viszont az India-Irán-Turán-É-Kászpi felől Kijeven át Skandináviába ill. visszafelé irányuló tranzitjukban voltak érdekeltek: főként a Don vízi és vízparti útvonalának használatában, amelynek tágabb térsége is legkésőbb a VIII. sz. középső harmadának kezdetére Hétmagyar felségterület lett. A kijevi kazár leletek, pl. a dátum szerint változó

A MAGYAROK - KIEMELTEN A SZÉKELYMAGYAROK - ÓKORI ÉS KORAI KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRŐL --- DIÓHÉJBAN. A SZÉKELY AUTONÓMIA GYÖKEREI.

A MAGYAROK - KIEMELTEN A SZÉKELYMAGYAROK - ÓKORI ÉS KORAI KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRŐL --- DIÓHÉJBAN. A SZÉKELY AUTONÓMIA GYÖKEREI. A MAGYAROK - KIEMELTEN A SZÉKELYMAGYAROK - ÓKORI ÉS KORAI KÖZÉPKORI TÖRTÉNETÉRŐL --- DIÓHÉJBAN. A SZÉKELY AUTONÓMIA GYÖKEREI. A szkíta~hún Dul(ә)-dinasztia legmaradandóbb emlékű tagja, a húnok egyik leghűségesebb

Részletesebben

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996

SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 SZKÍTA KIFESTŐ Bérczi Szaniszló, Budapest, 1996 A Kárpátoktól az Altáj hegységig terjedt egykor a sztyeppevidéken élő szkíta műveltségű népek köre. Európában szkítáknak, Közép-Ázsiában szakáknak nevezték

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből

Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből A tigrisfog-talizmán Egy fejezet az ősmagyarok titokzatos történetéből Kopál József 2014 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 2006-ban a Múlt kor folyóirat kérdésére: Hová indulna ma útnak Stein Aurél?

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014.

Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014. Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014. A korai fémművesség kialakulása DK-Európában 1. termésréz (Cu) a természetben elemként előforduló ásvány;

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015

Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015 A magyar művelődéstörténet korszakai I. Korai szakasz (előmagyar kor, ősmagyar kor, a honfoglalás kora) II. A magyarok és a X. századi Európa

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, metszet. Vlagyimir, Sz.Demeter templom (1094-1097), alaprajz, Moszkva, Uszpenszkij székesegyház (1326-1333. ill. 1467-1479), alaprajz, 2.4.3. A Kaukázus-vidék középkori építészete Chronologia Grúzia i.e. 500 k.:

Részletesebben

2. A KÁRPÁT-MEDENCE É-i HARMADA

2. A KÁRPÁT-MEDENCE É-i HARMADA 2. A KÁRPÁT-MEDENCE É-i HARMADA - kapcsolatok Közép- ill. K-Európával és Turánnal - [ vázlatos etnogenézis(ek) a bronzkor ± közepétől az Árpád-korig ] [[ rövid kitekintések: --- Kárpátia és az Al-Duna

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c.

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. Megjelent: KAPU 2015.04, 53-56. Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence népességének embertani jellemzése és eredete Újabb részletek Az ősi Magyarország c. készülő könyvből Az embertani vizsgálatok helyzete

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Vučedoli leletek szláv forrásokban

Vučedoli leletek szláv forrásokban Vučedoli leletek szláv forrásokban Tóth Imre Vučedol,vagy Zók? című írása adta az ötletet,hogy utána keressek a vučedoli leleteknek szláv forrásokban. Először Gustav Weiß: Keramik - die Kunst der Erde:

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A Kárpát-medence a világ központja 3. Rész. A Régi Európa történelmének kulcskérdései

A Kárpát-medence a világ központja 3. Rész. A Régi Európa történelmének kulcskérdései A Kárpát-medence a világ központja 3. Rész. A Régi Európa történelmének kulcskérdései Megjelent: KAPU, 2012.04, 55-57. old. Részletek a hasonló című, készülő könyvből Európa önazonosságának kérdése Az

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A magyarok genetikai vizsgálata. Dr. Pamzsav Horolma (ISZKI)

A magyarok genetikai vizsgálata. Dr. Pamzsav Horolma (ISZKI) A magyarok genetikai vizsgálata Dr. Pamzsav Horolma (ISZKI) BEVEZETÉS Kérdés? DNS szerkezet Genetikai örökség Sejt és szervecskéi KROMOSZÓMA KÉSZLET Kariotípus: 23 pár kromoszóma 50 Mb GENOM GENOM = DNS

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.

Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. Képes melléklet 1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója. 2. kép 3. kép A Somogyi Győző grafikáival

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák

I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2013 I. Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációi, az aztékok és az inkák TESZT 60 perc Név:... Iskola neve:...... Javító tanár neve:... I. témakör

Részletesebben

33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere

33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere 33. lecke A honfoglalás és a kalandozások logisztikai háttere Honfoglalás Ha a mai kifejezést használjuk a logisztikai teljesítmény is figyelemreméltó. Azaz a teljes állatállományát is magába foglaló,

Részletesebben

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Földművelés és népvándorlás

Földművelés és népvándorlás Földművelés és népvándorlás A Termékeny félhold? c írásban is láthattuk, hogy a földművelés nem Mezopotámiában és nem Kis-Ázsiában alakult ki először. Nézzünk, néhány további bizonyítékot ehhez. Nemcsak

Részletesebben

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI

Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI Tanóra / modul címe: A MAGYAR İSTÖRTÉNET PROBLÉMÁI A tanóra célja: Az óra a őstörténet és az annak kutatásával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet. Az őstörténet fogalmának feltárásával összefüggésben

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme

Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme 1 Puskás Gyula István: Svájc rövid történelme A svájci állam kialakulása hétévszázados történelmi összerakó játék, mégpedig a legkülönfélébb színű, nagyságú és felületű elemekből. Létrejötte számtalan

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

54 211 18 0000 00 00 Zománcműves Zománcműves

54 211 18 0000 00 00 Zománcműves Zománcműves A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ-

Atörténelmi Tibet, vagyis Belsõ- FIGYELÕ Tibet korai története Földrajz és történelem közöttük csak a 4 5 ezer méter magas hágókon lehet átkelni ha épp nem zárja el azokat a hó. Emiatt a légvonalban közel fekvõ területek között lényeges

Részletesebben

288. Arvisura - Az Avarok kettős birodalma Mikó-Halics rovása 769-805 között

288. Arvisura - Az Avarok kettős birodalma Mikó-Halics rovása 769-805 között 288. Arvisura - Az Avarok kettős birodalma Mikó-Halics rovása 769-805 között Amikor (Kr.u.453-ban) Atilla meghalt és a hunok a Jász síkságról visszavonultak, a hun birodalom keleti részébe, csak Deédes

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok.

Előzmény 1-4. osztályos nem rendszerezett történelmi ismeretek. Értékelés Folyamatos szóbeli feleltetés és rendszeres témazáró dolgozatok. A történelem /mint múltismeret/ - az Ember és társadalom mûveltségi terület részeként - az egyik legfontosabb alapja a nemzeti és európai azonosságtudatnak. Ugyanakkor az is kitûnik belõle, hogy a népek

Részletesebben

4. Isten a történelem ura: történelmi küldetéstudatosság, mint a kegyelem látható jele.

4. Isten a történelem ura: történelmi küldetéstudatosság, mint a kegyelem látható jele. 4. Isten a történelem ura: történelmi küldetéstudatosság, mint a kegyelem látható jele. >> Kegyelem nékünk és békesség Istentől, aki Atya, Fiú, SzentLélek---teljes SzentHáromság, (egyetlen)egy, örök, igaz,

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV DÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 178/2005.(XII. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL Dány község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint,

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Szabó Balázs A dzsúdzsucu fogásrendszere és eszmeisége Forrástanulmány a japán művelődéstörténethez Nyelvtudományi Doktori

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Kelták Magyarországon

Kelták Magyarországon Kelták Magyarországon Ha a keltákról hallunk, manapság azonnal, az ír népzene, vagy az ír kocsmák, a pubok jutnak eszünkbe. Kelták azonban, nem csak a Brit-szigeteken éltek a bronz és vaskorban, hanem

Részletesebben

Kiskastély krónika. Róna Katalin

Kiskastély krónika. Róna Katalin Kiskastély krónika A BALATON DÉLI PARTJA FELŐL SOMOGY LANKÁS DOMBJAI KÖZT HALADVA, ELHAGYVA SOMOGYVÁRT, MAJD ÚJABB KIS FALVAKAT, ÉRKEZÜNK A ZSÁKFALUBA, ALSÓBOGÁTRA. A FORRÓ NYÁRI DÉLELŐTTÖN A SZÉP, RENDE-

Részletesebben

Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Kreutzer Andrea Bemutatkozik a Hadtörténeti Intézet és Múzeum A Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteménye a múzeum alapításakor, 1918-ban jött létre. A múzeum törzsanyagával együtt költözött az Országos Levéltár

Részletesebben

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN

HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN HONFOGLALÁS KORI SÍROK TÖRÖKKANIZSÁN ÉS DOROSZLÓN FODOR ISTVÁN Főként a múlt század végén és a századfordulón a Délvidéken egyremásra kerültek el ő honfoglalás kori sírok és leletek, s ekkor indultak meg

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar

Láma Csöpel A REJTETT ARC. A Belső Ösvény pecsétjei. Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai. Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar Láma Csöpel A REJTETT ARC A Belső Ösvény pecsétjei Az ősi magyar Belső Ösvény szellemi tanításai Buddhista Meditáció Központ Budapest Tar TARTALOM Előszó 7 A Belső Ösvény és a pecsétek 9 A rejtett arc

Részletesebben

3. A magyar nemzettudatot erősítő (ős- és korai) történeti ismeretekről

3. A magyar nemzettudatot erősítő (ős- és korai) történeti ismeretekről 3. A magyar nemzettudatot erősítő (ős- és korai) történeti ismeretekről >> Kegyelem nékünk és békesség Istentől, aki Atya, Fiú, SzentLélek---teljes SzentHáromság, (egyetlen)egy, örök, igaz, élő Isten.

Részletesebben

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny)

A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd keltezése a kerámia anyag alapján (déli épületszárny) Archaeologia Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Ottományi Katalin A Visegrád Gizellamajorban feltárt késő római kiserőd

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Helyreállítják a hunok fővárosát

Helyreállítják a hunok fővárosát Helyreállítják a hunok fővárosát 2004. április 20. (Múlt-Kor történelmi portál) Tongwan az egyetlen hun főváros, amely épségben maradt ránk. Kínai régészek elhatározták: nemcsak a teljes várost, hanem

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára Lengyel András A bibliográfus dicsérete Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára 1 Többféle bibliográfia s bibliográfus létezik. Van, aki könyvel, rendszerez, rendet teremt, aki könyvészeti

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története

Kocsis Géza. Híd az óceánok között A Panama-csatorna története Kocsis Géza Híd az óceánok között A Panama-csatorna története BEVEZETÉS E könyv témájául a Panama-csatorna megépítésének történetét és későbbi utóéletének bemutatását választottam. Az emberiség történetének

Részletesebben

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Bencsik Péter Borbély László A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Litér-Gödöllő, 2014. Bevezetés A Magyar Íj szimbólum! Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41

JEREMIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE 41 IGAZSÁG ÉS ÉLET Lectio continua Bibliaolvasó kalauz alapján 2011. OKTÓBER 23. VASÁRNAP HAMAR ZOLTÁN Jismáél megöli a helytartót és híveit 41,1 A hetedik hónapban Jismáél, Netanjá fia, Elisámá unokája,

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

BALKANOLÓGIA-1. Bevezetés a román őstörténet tanulmányozásába

BALKANOLÓGIA-1. Bevezetés a román őstörténet tanulmányozásába BALKANOLÓGIA-1. A románok eredete. * * [[ rövid utalásokkal a Kelet- és Közép-Balkán, továbbá e balkáni térséggel északról szomszédos területek, így a Kárpát-medence keleti fele és az Al-Duna teljes bal

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról1 A magyar nép történetéből ismert,

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben