AZ ÉLETFA (világfa) (1.kép)

Átírás

1 AZ ÉLETFA (világfa) (1.kép) A székelykapu ázsiai örökségünk. Hun-szittya örökség. (7/1-2 kép) Szerencsére Erdőfülében is találhatunk jó párat. Ezek a kapuk mintázatai nem mások, mint az ősenink világnézete és vallásuk jelképei. Maga a világegyetem. Az ég és a föld. A tűz és a víz, s az ötödik elem: a törvény, avagy ős magyar szóval SZER. Ez az ötödik elem a SZER-ELEM. Ami minket lelkileg táplál és etet: SZERETET. Maga a törvény amit Isten adott nekünk. A székelykapukon látható csodálatos indázást a székelyek is így nevezik, aminek a mintázata szorosan illeszkedik a kárpát-medencei íjfeszítő lovaskulturájú avarság veretes szíjvégeihez. (3. kép) Sárrétudvariban lakó Víg Sámuel nyolcvankilenc esztendős juhász még gyermek korában találkozott, egy Bütüm nevezetű öreg darvásszal. Tőle hallotta, hogy "van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elálló ága van, mindegyik egy-egy erdővel vetekszik. Ha elkezdenek kavarodni, ombolyogni, abból támad a szél. Olyan csudálatos nagy fa ez, hogy nem csak a hold jár el az ágak közt, hanem a nap is. De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába tejnél egyebet. Az meg tudni való, hogy tátus az ilyen. Mer ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá, Az emilyen ember csak a hírét hallja, hogy van, de látni nem láthatja."1 (2/3 kép) Az ázsiábol hozott szkíta-hun-avar-magyar kultúra tárgyi bizonyítékai. A távol keleti kultúrkör is tisztelettel adózik, magának a fának. A kínaiak torna gyakorlatokat (thai-chi-cuan) végeznek a fák alatt. Ezt módomban állt Pekingben a saját szememmel is látni. Szerintük, a fa olyan kozmikus energiákat segít lehívni, ami a chi-t (a belső energiát) élteti, táplálja. Ha az energiát jól használják, preventálja a betegségeket. A japánok bonsai-t termesztenek, és a lakásukba viszik. Buddha is egy fa alatt világosodott meg. Indiában a fatisztelet, a faimádás a hegyek közé szorult őslakóknál mai napig feltalálható.2 Mindenki emlékszik arra a régi magyar káromkodásra, hogy az: "Az isten fáját az apádnak!" Úgy látszik, volt kinek-kinek külön istenfája. Mintha az istenfának családi értéke volna, mert a szidásban az egész család becsmérlését érezzük, amikor az apánknak, a családfőnek így az egész családnak az istenfáját szidják.3 Az elkövetkezendőkben értelmezhetővé válik ez a magyar mondat. (4-es képsorozat) A faimádás legrégibb nyomai Kaldeába, az akkádok Eridu városába vezetnek, hol is szent cédrusfa főistenüket, Ea-t jelképezte. A mai sámán vallásnak is van szent fája, melyre az áldozati barmok bőrét, szarvait akasztják az isten számára.4 László Gyula professzor is megfigyelte azt a tatár temetési szokást, hogy a halott tiszteletére az áldozati ló bőrét Diószegi: 11. old. Huszka József: Az istenfa, Bp. Pátria Irod.Váll. és Nyomdai Rt. Nyomása old. Huszka József: A magyar turáni ornamentika története Bp.1996, Megjelent Nyers Csaba magánkiadásában: 82. old. Huszka: Az istenfa, 6. old.

2 egy botra felhúzzák, és néhány napig ott tartják. Ezt rajzon meg is örökítette. (12. képsorozat) Altáj déli vidékén élő Madjar nevű nép, még mindig alkalmazza ezt a gyász szokást. Kállay Ferencz a Magyar Tudós Társaság tagja így ír: "Azt kell hinnünk, hogy elődeink, valamint a scyták lóval áldoztak a sírdombon, Koeppen az ily lóáldozatoknak a sírdombok felett épen a scytiha földön nyilvánságos jeleire akadt az tett ásatásaikor a család összegyülekezett, ott juhokkal s lovakkal áldozott a barmok húsait elibe rakták a holtnak, hétszer szurdalták meg saját képüket, hogy véres könnyeik hulljanak."5 A halotti szertartások a növényzet évenkénti halálát és megújhodását jelenti.6 A kunsági néphagyomány is ábrázolja a szomorú fűzet és az életfát a fejfákon, (ami szintén fából van) ami a halált jelenti, de a termékenység fáját, is megtaláljuk a májusfa képében. (13. képsorozat) Az ókori közel-keleti akkád, asszír stb. pecsételő hengereken fellelhetőek ezek az istenfák. (4. képsorozat) Láthatóak, hogy központi szerepet töltenek be, és nagy a tisztelet irántuk. Alakjuk pedig hasonlít a férfi nemi szervre, mint a termékenység fontos szimbólumára. Az életfát vagy istenfát később már a pálmafa jelentette, mert a sumírok a pálmaágat, mint a nehezen hervadót, mint a legtovább élő növényt tettét az Isten elé és még locsolták is az életerő hosszabb fenntartása kedvéért.( 5. képsorozat) Később cserépbe tették.7 A pálmafa végül megjelent az építkezésben is. Szaragon király palotájának bejáratán ugyancsak pálmát találunk, mint a székely kapukon. (5. képsorozat) Honnan ismerik a székelyek a pálmát? Nagyon érdekes ez a kérdés. Szolnoki viszonylatban is megtalálhatjuk a választ a miértre. Huszka József írja: "..tehát az istenfát ki-ki a bejárat mellett állította oltalmul a gonosz ellen. Asszurbanipál istenfája családi tűzhelyének bejáratánál állott - tehát ez a régi emlék a családi tűzhely védelmezőjének tünteti fel az istenfát."8 A karcagi kunok kapubálványai szintén hasonló funkciót töltenek be, csak más jelentés tartalommal, de mint már szóltunk arról, hogy a fejfák funkciói is a rontás elleni orvosság. Az életfa motívumot már indásan is megtaláljuk belső-ázsián keresztül a Kárpát-medencéig. A székely kapukon a pálmafás istenfa mellett, az indás fa is megtalálható, virággá átalakulva. Ezek az ornamentikai elemek az avar övcsatokkal mutatnak nagy hasonlóságot. (3. kép) Az indás életfát a kínaiak is ismerték. (9. kép) Huszka tanár úr szerint a hunok adták át az életfa jelentőségét, szimbólumát: "Nem a mi népeink voltak az átvevők, hanem a kínaiak s így a mustrát idegenek vitték be Kínába A hunnok kínai összeköttetését, a história nélkül is, bizonyítják ugyan a szemdíszeik között talált elvitázhatatlan kínai emlékek, azonban az istenfamustra kínai megjelenésének a magyarázatát a hunoknál majdhogy nem hiányzó istenfa miatt másfelé kell keresnünk. Ha a magyarok nem voltak kivert hunnok hátramaradt részei, akkor vagy később jártak Kínában (ami szinte lehetetlen) vagy egy másik, Kínából a hunnok után Kállay Ferencz: A pogány magyarok vallása, Püski Kiadó hasonmás kiadása, Bp old. Huszka: Az istenfa, 6. old. Huszka: A magyar turáni ornamentika története, 67. old. uo.

3 kivonuló és a magyarokhoz csatlakozó rokonnép volt a közvetítő."9 Tehát megállapíthatjuk, hogy honfoglaló őseink a csodálatos tarsolylemezüket életfa motívummal díszítették, mint például a Szolnok-strázsahalmon találtat is. De térjünk vissza a magyar pásztor mondani valójára, a napos és holdas életfával kapcsolatban. Az indoeurópai népek meséiben szintén megtalálható az életfa motívum, de a napos-holdas életfa az csak a magyar folklórban és díszítőművészetben találjuk meg. Jellemzője, hogy tipikusan magyar. (11.kép) Továbbá jellemző, hogy a hatalmas fa ágai között a jellemző égitestek mellett szarvasmarhákat és lovakat is ábrázoltak a régi pásztorok. (2/ kép) A török népek hasonlóképen ismerik a világfa képzetét. Az altaji törökök egyik mondája szerint a "föld köldökén, mindennek a középpontjában nő minden földi fa legmagasabbika, egy nagyon magas fa, amelynek csúcsa Baj Ülgön (a főisten) lakásáig ér.10 Életfa ábrázolásokat láthatunk a szibériai sámándobok bőrein is. Ha összevetjük a magyar pásztorfaragásokkal, és a magyar népmesei elemekkel, akkor megfejthetővé válik az életfa funkciója a steppei népek vallásában, világnézetében. Az életfa, vagy istenfa a világok összekötője. Az alsó és a felső világ közötti átjáró. A világokat átjárni csak a léleknek lehet. A betegségbe esett lelket csak a táltos tudja visszahozni úgy, hogy valamilyen állat képében viaskodik, a rontó szellemmel, aki szintén egy állat képében jelenik meg. A magyar faragásokon ezért láthatóak bikák, lovak, stb. akiket alul, vagy felül ábrázoltak. Nehezen is értelmezhető materiális szemlélettel: hogyan kerülnek a lovak a fára? Diószegi Vilmos Prokofjeva tanulmányát idézi: "Ezt a fát a sámánok különféleképpen nevezik: 1. üreges (belül üreges) fa, 2. Istentől (égtől) született úsztatós nap-fa, hét (itt is a bűvös hetes szám, Bütüm az öreg darvász szerint kilenc) gyökerű fa. Napos oldalán hét ága, éjji oldalán ugyancsak hát ága van. Az éjji oldal hét ágán hét madár ül, hét élettelen szarka, a hét napfényes ágon hét kakukk ül. A fa csúcsán egy kakukk őrzi az egész világot, ez a nőstények és a hímek anyja. Ennek a fának a hét gyökerén hét kígyó, amelyek az alsó világba vezető utat őrzik a gonosz szellemek ellen. Együttesen az emberek lelkeit őrzik, amelyeket megszületésükig az égi fa üregében őriznek."11 A mongolok szerint is a világfa alsó részén kígyók és békák vannak. Az életfa ábrázolások egyik fajtája éppen ehhez igazodik. A fa mellett védő óvó állatok vannak. A sumér, akkád pecséthengerektől kezdődően, a magyar tarsolylemezeken keresztül a magyar népművészeten bezárólag. (8/1-2-3 kép) (6 képsorozat) Az állatábrázolásokon általában agresszív támadó lényeket láthatunk. Ez nem csak óvó védő szellemeket jelentheti, hanem ellenkezőleg, a rontó gonoszokat is, akik az istenfa ellen támadnak. (6/ kép) Ne legyen bőség, ne legyen jólét. (14/1-2-3 kép) A fa melletti ételáldozatok, imádságok, a rontó szellemek ellen. Mindenki hallott már a Szent László legendáról. Magának a legendának is vannak ős-hun-avar-magyar elemei. Nem csak a kun Huszka: A magyar turáni ornamentika története, 82. old. Diószegi: 12.old. Diószegi: 17. old.

4 párhuzam, hanem a birkózás elemei és a fa alatti pihenés is. A legenda szerint többször is összecsapnak, de a fegyver nem fogott a két mitikus hősön. "Midőn közelébe ért, lándzsájával le akarta szúrni, de (minime poterat) képtelen volt rá."12 Ekkor kezdtek birkózni. A legenda sok mozzanatot nem magyarázz meg, csak utalni lehet rá. A magyar népmese hőse is birkózik. "Úgy földhöz vágta, hogy csak nyekkent." A birkózás a virtus, a küzdelem, a vitézség igazolásának keleti hagyománya. Gondoljunk a mongolokra, japánokra. A jelenet végén, pedig a hős a mi esetünkben Szent László királyuk egy fa alatt pihenteti fejét a lány ölében. (15/2. kép) Ez az ábrázolás megtalálhatók a szkítáknál is. Badony professzor tanulmányozta ezt az ötvös remeket. (15/1. kép) Írja: "A szkítaság szimbólumainak megfejtésével nem sokat foglalkoztak a szakemberek. Egy nomádnak nevezett nép egyszerű állatábrázolásainak tekintették, pedig már magas fejlettségű ötvösművészetük már megkívánná, hogy hitvilági misztériumok kifejezőinek tekintsük. Itt bemutatok egyet, mely már azért is érdekes, mert maga az élet - tehát az ember és a ló - együtt van ábrázolva az életet adó Istenanyával - a Termékenység Istennőjével. a Los Angeles-i kiállítás katalógusában a 95. számú kiállított tárgy volt, és a másik érdekessége az, hogy ezt az ábrázolást a katalógus összehozza egy magyar folklóri legendával. 13 Ez a legenda, természetesen a Szent László legendája. Az életfa, és a termékenység Istennőjéről is szó volt már a pecséthengereken látható rajzokkal kapcsolatban. Badiny így folytatja: " De mit mutat nekünk ez az ábrázolás? Két szittya harcost a harc után. Az egyik halott, és felsőteste a fejével az Istenanya ölében nyugszik, kinek feje táplálja az élet fájának erejét. Az életfa egyik oldala az élet, ahol az élő harcos és a két ló van. Az Istenanya oldala - a másvilág, melyet az életfa választ el az élettől. Ismerve a szkíta hitvilágot - minden kiolvasható lenne ebből az ábrázolásból, mely valóban magába rejti az élet és halál misztériumát, de nyíltan kifejezi azt, hogy a halál tulajdonképpen az élet tartozéka Vargyas Lajos: Keleti hagyomány - nyugati kultúra, Püski Kiadó Bp. 1999, 9. old Badony: 133. old. uo.

5 Egy újszászi népdal tévedhetetlenül ezt a képet mutatja: Megkötöm lovamot Szomorúfűzfához, Lehajtom fejemet Két első lábához. Lehajtom fejemet, A babám ölébe, Hullajtom könnyeim, Rózsás kötényébe. (Újszász, Bartók B )15 Arról már vannak ismereteink, hogy a lélek nem rögtön tér meg a "másik oldalra". A haldokló szkíta harcos lelke is még egy darabig a két világ között van, de az Isten anya már figyel rá. A lélek egy ideig bolyong, s addig is testet keres magának. A következő fejezet erről szól. 15 Lükő: 106. old.

6 KÉPGALÉRIA 1.KÉP: Székelykapuk Erdőfülében 2/1 KÉP: avar csont tégely vésete: 2/2 Sótartó vésete Biharnagybajomról: 2/3 Szarusótartó vésete Sárrétudvarról: 3. kép: A felső sorban avar veretes övek ornamentikája látható, alul pedig székelykapuk mintázata

7 4./1 kép: Ókori szír vésett kövek. Jól láthatóak az istenfához imádkozó emberek. Az istenfa alakja csúcsos, a férfi nemi szervre hasonlatos: mint a termékenység szimbólumára. 4/2. kép: Karthágói fogadalmi kő. A pálmához hasonlatos istenfa, két lándzsás kísérő dísszel. A görög korinthoszi pálmás életfa oszlophoz hasonlítható. 4/3. kép: Alabástrom relief Nimródból. Az asszír géniusz (Isten) virágport szór az indás pálmára. Az istenfa méltán tekinthető a teremtő isteni erő jelképére. Az asszír Istenség hasonlóan a magyar pogány hiedelemhez ragadozó madár képében termékenyít. (Emese legenda)

8 5/1 kép: Asszír emlékkő. A tetején már stilizált pálma található. 5/2 kép: Szaragon király palotájának háremajtaja. A bejárattól jobbra-balra helyezkednek el a pálmafák. 5/3 kép: Székelykapu pálmás ábrázolása Orbán Balázs sírjánál Szejkén.

9 6/1 kép: Galambok (lélekmadarak) őrzik a napmintájú életfát. Sótartó Baranya Megyéből. 6/2. kép: Szolnoki abrosz minta lélekmadarakkal, életfával. 6/3. kép: Az m' satta-i palota domborművén vázából kinövő indás életfát vesznek körbe griffek.

10 7/ 1-2. kép: Kapuk belső-ázsiából. A székely kapuk ősei.

11 8/1. kép :Asszír pecséthenger: Griffek támadják az életfát. 8/2. kép: Etelközi tarsolylemez fedél. Oroszlánok védik az életfát. Mintázata nagy hasonlóságot mutat az esztergomi bazilika oroszlános falfestményével. 8/3 kép: Hon-hazatérés kori tarsoly reprodukció. Az életfát griffek védik. A mani-keresztény magyarok dísztő művészetében már a kereszt is mint életfa felelhető.

12 9. Kép: Kínai sírrelif dombormű Kr.u. 147-ből. A képen fellelhetőek mind azok a jegyek, amik az indás életfák ábrázolásánál megtalálhatóak, kiegészülve a lélekmadarakkal. 10. kép: Ujgur párna minta 11. kép: Életfa-ábrázolások a Szent Koronán. A trón jobb és ball oldalán látható "csepp alakú" életfák mintái avar szíjvégeken, és székelykapukon is megtalálhatóak. A nap és a hold ábrázolás szintén az isteni rendet szimbolizálja.

13 12/1 kép: László Gyula régész professzor rajza, honfoglaló őseink gyászszertartásáról. A lóbőr rúdra húzása talán az életfát jelképezi, hogy a táltos segítse gazdáját átrepíteni a másik világra. 12/2 kép: A jelképtár c. könyv ilusztrációja szerint. 12/3 kép: Az altáji mazsarok még mindig kiteszik a lóbőrt, napjainkban is.

14 13/1 kép: A szolnoki Damjanich János Múzeum állandó néprajzi kiállításán látható, ez a lőporos szaru. A tárgy közepén egy szomorú fűz (életfa) látható, egy galambbal. A galamb a csőriben levelet tart. A galamb mint lélekmadár szerepel. Hasonló szomorú fűz ábrázolások láthatóak a kun fejfákon is. A lőporos szaru egy fegyver fontos kelléke. A puskapor szállítására használták. A katona, aki ezt faragta tudta, hogy a harcban ő is odaveszhet. Messze vannak szerettei, és a lelke madarával üzenne nekik, mert lehet, hogy soha többé nem láthatja újra őket. 13/2 kép: A lélekmadár és az életfa egy erdélyi kun-kék széken. (Szék) Erdélyben is megtalálható mind a két szimbólum, ami a Jász-kunságban is használtak. A kék színt pedig mint a valaminek a fontosságát jelezték.

15 14/1 kép: Gonosz szellem az istenfa ellen fordul. Babilóniai pecséthenger. A székelykapukat szintén a GONOSZ elriasztására emelték. 14/2 kép: Gilgames sarlós isten a griff képében megjelent szellemet akadályoz meg az életfa elleni támadásában. 14/3 kép: Pecséthenger részletben Eabani és Izdubár széttépi az istenfát támadó bikát és oroszlánt. A magyar néphitben is bika ill. ló képében viaskodik a táltos a gonosz rontó szellemekkel.

16 15/1 kép: Szkíta öntvény. Az Istenanya segíti a haldokló harcost az életfa hideg oldalára áttérni. Megfigyelhető a ref. fejfákon, kopjákon található szomorúfűz ábrázolás. 15/2 kép: Erdőfülében a régi templom falán volt látható a Szent László legenda freskója. A Király a lány ölébe hajtja fejét.