MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA"

Átírás

1 MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK PARAZITOLÓGIA, HALKÓRTAN ELŐSZÓ Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága, a hagyományoknak megfelelően, az Állatorvostudományi Doktori Iskolával közösen ebben az évben is megtartja az elmúlt év(ek)ben elért kutatási eredmények bemutatására szolgáló akadémiai beszámoló üléseket a mellékelt beosztás szerint. Az előadások időtartama általában 10 perc, amelyet az üléselnökök által szükségesnek ítélt idejű vita követhet. A szekcióelnökök által sorrendbe szedett előadások összefoglalóit írásos formában is közre adtuk, kérem azonban az előadókat, hogy az üléseken, minthogy az írott szöveg nem feltétlenül jutott el mindenkihez, eredményeiket magyarázatokkal, képekkel, táblázatokkal stb. kiegészítve szóban is ismertessék. Kérem a résztvevőket és az üléselnököket is, hogy a vitában aktívan vegyenek részt, ezáltal is segítve a beszámolók sikerét. A titkárokat ezenfelül arra is kérem, hogy a szekcióülésről február végéig készítsenek és juttassanak el hozzám egy tömör tájékoztatót a Magyar Állatorvosok Lapja számára, úgy megfogalmazva, hogy az ott elhangzottak az üléseken részt nem vett és az adott kérdésben nem specialista olvasó számára is érthetők legyenek és tartalmazzák az elhangzottak legfontosabb adatait. A szekció ülések anyagait az MgSzH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság rendezte füzetekbe, nyomtatta ki és küldte meg az egyes intézeteknek, illetve személyeknek. Kérem az intézetek vezetőit, hogy az elektronikus úton megküldött anyagból a nekik kellő példányszámban másoljanak és azokat juttassák el munkatársaikhoz, gondolva nyugdíjasaikra is. Kérem, hogy munkatársaikat biztassák az üléseken való részvételre. Végül előre is köszönöm az előadók, a bizottsági elnökök, titkárok, bizottsági tagok és az összefoglaló füzeteket előállítók munkáját. Budapest, január 7. Üdvözlettel, Dr. Varga János Az MTA Áo. Biz. elnöke

2 Az akadémiai beszámolók évi beosztása és szekcióbizottságai A szekció megnevezése A szekcióülés ideje A szekcióülés helye Élettan, biokémia, I.21. hétfő, Élettan tanterem kórélettan, morfológia 8.30-tól Élelmiszerhigiénia I. 21. Hétfő, tól Továbbképzés tanterem Társelnökök Titkár Bizottsági tagok Dr. Bartha Tibor Dr. Halasy Katalin Dr. Kutas Ferenc Dr. Vajdovits Péter Dr. Frenyó V. László Dr. Gaál Tibor Dr. Hornung Erzsébet Dr. Sótonyi Péter Dr. Veresegyházy Tamás Dr. Laczay Péter Dr. Sas Barnabás Dr. Székely Körmöczy Péter Dr. Bíró Géza Dr. Lombai György Dr. Szita Géza Virológia, immunológia Bakteriológia, immunológia I.22. kedd, 8.30-tól I.22. kedd, 8.30-tól Élettan tanterem Továbbképzés tanterem Dr. Harrach Balázs Dr. Soós Tibor Dr. Bernáth Sándor Dr. Fodor László Dr. Nagy Béla Dr. Stipkovits László Dr. Benkő Mária Dr. Jánosi Szilárd Dr. Drén Csaba Dr. Pálfi Vilmos Dr. Rusvai Miklós Dr. Tekes Lajos Dr. Hajtós István Dr. Magyar Tibor Dr. Tóth István A bluetongue Európában, hazai helyzet, teendők I.22. kedd, tól Élettan tanterem (plenáris ülés) Dr. Mészáros János A nyugat-nílusi láz Európában, hazai helyzet Állathigiénia, állattenyésztés, genetika, takarmányozástan I.23. szerda, 8.30-tól Élettani előadó Dr. Brydl Endre Dr. Szabó József Dr. Jakab László Dr. Rafai Pál Dr. Fekete Sándor Dr. Zöldág László Parazitológia, halkórtan Klinikumok, gyógyszertan, toxikológia I.23. szerda, tól I.24. csütörtök, 8.30-tól Továbbképzés tanterem Belgyógyászat tanterem Dr. Kassai Tibor Dr. Molnár Kálmán Dr. Gálfi Péter Dr. Szenczi Ottó Dr. Vörös Károly Dr. Baska Ferenc Dr. Sterczer Ágnes Dr. Németh Tibor Dr. Békési László Dr. Csaba György Dr. Farkas Róbert Dr. Varga István Dr. Sályi Gábor Dr. Sas Barnabás Dr. Semjén Gábor Dr. Zöldág László Dr. Várnagy László

3 MEGHÍVÓ Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága és az Állatorvos-tudományi Kar Doktori Iskolája január 22.-án (kedden) 14 órai kezdettel az élettan tanteremben (1078 Budapest, István utca 2.) az akadémiai beszámolók keretében szakülést tart, amelyre ezúton tisztelettel meghívom. A szakülés programja: Üléselnök: Dr. Mészáros János Dr. Pálfi Vilmos, MSZH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság: A bluetongue Európában, jelenlegi helyzet, hazai teendők Dr. Bakonyi Tamás, SZIE, ÁOTK, Mikrobiológia és Járványtan tanszék: A nyugat-nílusi láz Európában, a hazai helyzet. Vita. Üdvözlettel, Dr. Varga János Az MTA Áo. Biz. elnöke

4 PARAZITOLÓGIA, HALKÓRTAN NEOSPORA CANINUM OKOZTA TÖMEGESEN JELENTKEZŐ AGY- GERINCVELŐGYULLADÁS BÁRÁNYOKBAN...1 Markos Béla1, Glávits Róbert2 az áo. tud. kandidátusa, Szeredi Levente2, PhD. MAGYARORSZÁGI GYÍKOK KULLANCSAINAK VIZSGÁLATA...2 Rigó Krisztina, Földvári Gábor, Ph.D. ÚJ FAUNISZTIKAI ADATOK A KULLANCSOK HAZAI ELŐFORDULÁSÁRÓL ÉS ÉLŐHELYÜK HATÁSA AZ AKTIVITÁSI PERIÓDUS CSÚCSIDŐSZAKÁRA...3 Hornok Sándor, PhD, Farkas Róbert, PhD ÍZELTLÁBÚ VEKTOROK (ACARI: IXODIDAE, DIPTERA: TABANIDAE, MUSCIDAE) SZEREPE A KÉRŐDZŐK ANAPLASMOSISÁNAK HAZAI TERJESZTÉSÉBEN...4 Hornok Sándor1, PhD, Földvári Gábor1, PhD, Elek Vilmos2, Victoria Naranjo3, Farkas Róbert1, PhD, José de la Fuente3, PhD ÚJ VECTOR-BORNE KÓRKÉP: 'CANDIDATUS MYCOPLASMA HAEMOMINUTUM' FERTŐZÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON...5 Hornok Sándor1, PhD, Marina Meli2, PhD, Gönczi Enikő2, Ignits Éva3, Barbara Willi2, PhD, Hans Lutz2, PhD, Regina Hofmann-Lehmann2, PhD A BÖGÖLYÖK POLAROTAXISÁNAK GYAKORLATI JELENTŐSÉGE...6 Horváth Gábor1, Dr. habil., a biofiz. tud. doktora; Kriska György2, Ph.D.; Majer József3, Dr. habil., a biol. tud. kandidátusa; Farkas Róbert4, Dr. habil., az áo. tud. kandidátusa JUHOK TRAUMÁS MYIASISÁNAK VIZSGÁLATA INFRA HŐKAMERÁKKAL...7 Farkas Róbert1, az áo. tud. kandidátusa, Martin Hall 2 PhD és Bozó Csaba3 PhD-hallgató ESETTANULMÁNYOK ÉS KÍSÉRLETEK A FORENZIKUS DIPTEROLÓGIA TERÜLETÉRŐL...8 Bozó Csaba, PhD-hallgató MIKROFILÁRIÁK DIFFERENCIÁLÁSA KÜLÖNFÉLE FESTÉSI ELJÁRÁSOKKAL...9 Jacsó Olga, PhD hallgató, Krassóvári Diána*, Majoros Gábor, PhD, Fok Éva, PhD, LEISHMANIA INFANTUM VEKTORAIKÉNT ISMERT LEPKESZÚNYOGOK HAZAI ELŐFORDULÁSA...10 Farkas Róbert1, az áo. tud. kandidátusa, Paul Ready 2, PhD és Solymosi Norbert3 HAZÁNKBAN ELSŐKÉNT IGAZOLT HUMAN ALVEOLARIS ECHINOCOCCOSIS...11 Patonai Attila1, Szénási Zsuzsanna2 Ph.D, Horváth Andrea5, Danka József2, Görög Dénes7, Fehérvári Imre7, Balázs György4, Nagy Péter8 orv.tud.doktora, Viliam Snabel6 RNDr.CSc., Jakab Zsuzsa3, Schaff Zsuzsa1 orv.tud.doktora, Werling Klára1 Ph.D KUTYÁK GIARDIA INTESTINALIS FERTŐZÖTTSÉGÉNEK ELŐZETES FELMÉRÉSE MAGYARORSZÁGON...12 Szénási Zsuzsanna, PhD1, Marton Szilvia1, Kucsera István1, Tánczos Balázs1, Horváth Katalin1, Orosz Erika1, Lukács Zoltán2, Szeidemann Zsolt2 MAGYARORSZÁGRA BEHURCOLT HUMAN TUNGIASIS...13 Kucsera István1, Vincze Ildikó2, Danka József 1, Szénási Zsuzsanna, PhD1 ANAPLASMA PHAGOCYTOPHILUM KIMUTATÁSA HAZAI IXODES RICINUS KULLANCSOKBÓL ÉS KISEMLŐSÖKBŐL...14 Márialigeti Márton, Földvári Gábor, Ph.D. MORFOLÓGIAI, SZÖVETTANI ÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A HALAK NÉHÁNY ÚJ ÉS KEVÉSBÉ ISMERT MYXOBOLUS-FAJÁN...15 Cech Gábor PhD hallgató, Székely Csaba PhD, Molnár Kálmán az áo.tud. doktora MYXOZOA FERTŐZÖTTSÉGEK TENYÉSZTETT ÉS TERMÉSZETES-VÍZI MALÁJZIAI PONTYFÉLÉKBEN ÉS MÁS HALFAJOKBAN...16 Székely Csaba1 PhD, Faizah Shaharom-Harrison2 PhD, Cech Gábor1 PhD hallgató, Molnár Kálmán1 az áo.tud. doktora PONTYFÉLÉK KOPOLTYÚ-ÉLŐSKÖDŐ MYXOBOLUS FAJAINAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA...17 Marton Szilvia, Ph.D. hallgató, Eszterbauer Edit, Ph.D., Székely Csaba, Ph.D., Molnár Kálmán, áo. tud. doktora

5 FONÁLFÉRGEK (ELAPHOSTRONGYLUS CERVI ÉS SETARIA CERVI) GYAKORI JELENLÉTE GÍMSZARVASOK KOPONYAÜREGÉBEN...18 Kovács Szilvia1, Sugár László1, Glávits Róbert2 BAKONYI ÉS KESZTHELYI VADDISZNÓK BUZOGÁNYFEJŰ-FÉRGESSÉGE...19 Sugár László1, Kovács András2 és Tóth Csaba2 VÁNDORLÓ FONÁLFÉRGEK JELENLÉTE ÉS ELHELYEZKEDÉSE GIMSZARVASOK GERINCCSATORNÁJÁBAN...20 Sugár László1, Kovács Szilvia1 és Glávits Róbert2

6 Állategészségügyi Labor Kft. 1, Békéscsaba MGSzH, ÁDI 2 Parazitológia NEOSPORA CANINUM OKOZTA TÖMEGESEN JELENTKEZŐ AGY- GERINCVELŐGYULLADÁS BÁRÁNYOKBAN Markos Béla 1, Glávits Róbert 2 az áo. tud. kandidátusa, Szeredi Levente 2, PhD. A Neospora caninum az Apicomplexa osztályba sorolt, újabban felismert egysejtű parazita. Újszülött kutyák és macskák súlyosfokú neuromuscularis típusú bénulásos megbetegedéseivel hozták oktani összefüggésbe. Később szarvasmarhák és juhok vetéléses eseteiből, valamint újszülött borjak bénulással járó megbetegedéséből mutatták ki. Az említett fajok vetélt magzatainak és újszülötteinek agyvelejében, ritkán más szerveiben (a májban, a vesében, a tüdőben) és a szív- és vázizomzatban mutatták ki gyulladásos-elhalásos gócok kíséretében. Esetünkben, egy 170 állatból álló öthónapos hízóbárány állományban jelentkeztek idegrendszeri tünetekkel járó megbetegedések. Az érintett állatokon bénulást, rendellenes fejtartást, majd elfekvést lehetett megfigyelni, amely órán belül elhullással végződött. A klinikai tüneteket az állományban két héten keresztül lehetett észlelni, amelynek során az állomány közel 50 %-a (napi 2-8 elhullás) pusztult el. 11 bárány kórbonctani vizsgálata során kórjelző értékű elváltozások nem voltak. Az agyvelő, a nyaki és ágyéki gerincvelő kórszövettani vizsgálata során elszórtan a szürke- és a fehérállományában egyaránt megjelenő, gócos vagy szétfolyó gliasejt-sarjadzások, és e területeken 1-2 sejtsoros lympho-histiocytás érfalbeszűrődések voltak felismerhetők. A kiterjedtebb gliasejt-sarjadzások területén az idegszövet degenerációja, elhalása (maláciája) is megfigyelhető volt. Immunhisztokémiai vizsgálattal az elváltozott területekben Neospora caninum specifikus savóval reagáló, míg Toxoplasma gondii specifikus savóval nem reagáló gömb vagy ovális alakú 5-7 mikrométer méretű képleteket lehetett kimutatni. Az egyéb agyvelőgyulladást előidézni képes kórokozók (a veszettség vírusa, visna vírus, Listeria monocytogenes) a vizsgálatok során kizárhatóak voltak. Az állomány két alkalommal történt parenterális trimetroprim-sulphadiasin kezelését követően a klinikai tünetekben is megnyilvánuló megbetegedések megszűntek. 1

7 SZIE ÁOTK, Parazitológiai és Állattani Tanszék Parazitológia MAGYARORSZÁGI GYÍKOK KULLANCSAINAK VIZSGÁLATA Rigó Krisztina, Földvári Gábor, Ph.D. Az Európában előforduló háromgazdás kullancsfajok közül főként az Ixodes ricinus fejlődési alakjai szívhatnak emberen is vért, amelyek köztudottan számos állati és emberi betegség kórokozójának lehetnek vektorai. Európában a leggyakoribb kullancsok által terjesztett kórokozók a Borrelia burgdorferi sensu lato fajcsoport tagjai. Emiatt fontos megismernünk a kórokozó fennmaradását és terjedését a természetben, hiszen ezek az ismeretek a Lyme-kór elleni védekezésben is fontos segítséget nyújthatnak. Vizsgálatunkkal egyfelől arra a kérdésre próbálunk választ találni, hogy a magyarországi gyíkfajok gazdaként szolgálnak-e kullancspopulációk számára és amennyiben igen, mely fajok milyen stádiumai számára. Másfelől arra keressük a választ, hogy van-e a gyíkoknak rezervoár szerepe a Borrelia-fajok esetében. A évben 71 zöld gyíkot (Lacerta viridis), 23 fürge gyíkot (Lacerta agilis) és 23 homoki gyíkot (Podarcis taurica) fogtunk be egy Gödöllő melletti területen. Ezek testfelületének alapos átvizsgálásakor eltávolítottuk a rajtuk található kullancsokat. A 117 gyík közül hetvenből szövetmintát is vettünk egy nyaki pikkely eltávolításával a későbbi molekuláris biológiai vizsgálatokhoz. Összesen 48 gyíkról 205 kullancsot gyűjtöttünk, a fertőzés intenzitása 1-29 között volt. A határozás során valamennyi nimfa (n=92) Ixodes ricinus-nak ill. az összes lárva (n=113) Ixodes-fajba tartozónak bizonyult. Bár az erre vonatkozó irodalomban főként kullancs lárvák gyíkokon való táplálkozására találtunk adatokat, a gyűjtött anyagban viszonylag nagy arányban (44,9 %) találtunk nimfákat. Eddig kapott eredményeink alapján bizonyítottnak látszik, hogy a gyíkok fontos gazdaként szolgálnak az Ixodes ricinus kullancsfaj lárvái és nimfái számára. A továbbiakban szeretnénk a gyűjtött szövetmintákból, ill. a kullancsokból a DNS-t kivonni, majd Borrelia burgdorferi-specifikus polimeráz láncreakcióval, a Lyme-kórt okozó spirocheták prevalenciáját és faji összetételét meghatározni. Munkánkat az NKB pályázat támogatta. 2

8 SzIE, ÁOTK, Parazitológiai és Állattani Tanszék Parazitológia ÚJ FAUNISZTIKAI ADATOK A KULLANCSOK HAZAI ELŐFORDULÁSÁRÓL ÉS ÉLŐHELYÜK HATÁSA AZ AKTIVITÁSI PERIÓDUS CSÚCSIDŐSZAKÁRA Hornok Sándor, PhD, Farkas Róbert, PhD Világszerte, így hazánkban is fokozott tudományos-kutatói érdeklődés kíséri a vector-borne kórképek, és különösen a kullancsok közvetítette kórokozók által előidézett betegségek szezonalitásának, elterjedési területének stb. változását. A magyarországi adatok közleményeinek többsége állatokról gyűjtött kullancsok vizsgálatával foglalkozik, így hiányosak az ismereteink a vegetációról származó ixodidákkal kapcsolatban. Ami ez utóbbit illeti, mivel több évtized telt el az első széleskörű faunisztikai (a fajok regionális feltérképezését célzó) felmérés óta (Janisch, 1959), sőt az ezt követő, víruskimutatásra indított kullancsgyűjtés (Molnár, 1982) óta is, vizsgálatunk célja egy, a korábbiakhoz hasonló adatszerzés volt. Ennek további aktualitása abból adódott, hogy a szóban forgó időszak (2007 márciusa és júniusa között) a meteorológia írott történetének legenyhébb európai telét követte. Munkánk során 3442 kullancsot gyűjtöttünk a vegetációról az ország 37 helyén, többnyire egy-két alkalommal, de három biotóp típust (egyenként két azt reprezentáló hellyel) periodikus felmérésre is kiválasztottunk. A legelterjedtebb fajnak az Ixodes ricinus bizonyult. A Dermacentor marginatus hiányzott a délnyugati országrész mintavételi helyeiről, de a legtöbb régióban együtt volt jelen a D. reticulatus-szal. E három fajt egészen m tengerszint feletti magasságig megtaláltuk. Területi összehasonlításban a Haemaphysalis inermis és a H. concinna előfordulása nem tűnt az ország egyik vagy másik térségére korlátozottnak, míg a H. punctata csak két északi hegységünkből került elő. Ez utóbbi faj helyi, azonos biotópban mért prevalenciája is következetesen alacsonyabb volt a genus másik két tagjához képest. A Dermacentor-fajokat és a H. inermis-t csak adultok képviselték, szemben a H. punctataval, amelynek nymphája is, s az I. ricinus-szal és a H. concinna-val, amelynek nymphái és lárvái egyaránt előfordultak a vizsgált periódusban. A legtöbb faj esetében a nőstények voltak túlsúlyban. Kivétel ez alól a H. concinna és a H. punctata, amelynek hímjei a gyűjtési időszak elején szignifikánsan gyakoribbnak bizonyultak a nőstényeknél. Azt a késést, amely az aktivitási periódus csúcsidőszaka szempontjából mutatkozott az I. ricinus-nál a Dermacentorfajokhoz képest száraz legelőkön, nem tapasztaltuk a hegyekben, erdei tisztások mentén gyűjtött példányoknál. Ugyanígy az az időbeli különbség, amely ez utóbbi biotópban a három Haemaphysalis-faj előfordulása között volt mérhető, hiányzott a dús aljnövényzettel jellemezhető erdők ösvényei mentén. 3

9 SzIE, ÁOTK, Parazitológiai és Állattani Tanszék 1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság 2, Instituto de Investigación en Recursos Cinegéticos IREC, Ronda de Toledo, Ciudad Real 3 Parazitológia ÍZELTLÁBÚ VEKTOROK (ACARI: IXODIDAE, DIPTERA: TABANIDAE, MUSCIDAE) SZEREPE A KÉRŐDZŐK ANAPLASMOSISÁNAK HAZAI TERJESZTÉSÉBEN Hornok Sándor 1, PhD, Földvári Gábor 1, PhD, Elek Vilmos 2, Victoria Naranjo 3, Farkas Róbert 1, PhD, José de la Fuente 3, PhD Azzal a céllal, hogy megállapítsuk, milyen vektorok játszhatnak szerepet az Anaplasma marginale és az A. ovis terjesztésében Magyarország egy olyan endémiás területén, ahol a kérődzők anaplasmosisa magas prevalenciával fordul elő, (a) kullancsokat, (b) böglyöket és (c) bökőlegyeket gyűjtöttünk márciusa és júniusa között két legelőn, ill. azok körzetében. A molekuláris biológiai vizsgálatokhoz összesen 316 vérszívó ízeltlábút dolgoztunk fel egyedenként vagy pool-okban az alábbiak szerint: (a) 61 Dermacentor marginatus adult, 8 D. reticulatus adult, 48 Ixodes ricinus adult és 40 nympha, 1 Haemaphysalis concinna adult és 8 nympha, (b) 14 Tabanus bovinus, 9 T. bromius, 8 T. tergestinus, 8 Haematopota pluvialis, 6 T. quatuornotatus, 5 Chrysops relictus és (c) 100 Haematobia irritans. A böglyök egy részét a szarvasmarhák közvetlen közelében, más példányaikat az állatoktól távolabb fogtuk be. A DNS kivonása után kétféle PCR-t alkalmaztunk. Először egy érzékenyebb módszerrel (amely a 16S rrns gén egy szakaszának amlifikációjára épül) kiválasztottuk a pozitív mintákat, majd a kérődzők anaplasmosisának kórokozóira specifikus, a felületi antigéneket kódoló gén (msp4) kimutatásán alapuló PCR következett. Az utóbbiban pozitív minták klónozását és szekvenálását, illetve az e módszerrel negatív, de 16S pozitív (így az Anaplasmataceae család, ill. rokon fajok génjeit tartalmazó) mintákból is végeztünk szekvenálást. Az Anaplasma-specifikus msp4 PCR-ben mindössze 4 minta bizonyult pozitívnak, mindegyik a szarvasmarhák közelében gyűjtött T. bovinus példányokból. A felerősített génszakasz 99.5%-os hasonlóságot mutatott a nemzetközi génbankban található több A. marginale szekvenciával. Ugyanakkor egyik mintából sem sikerült A. ovis-t kimutatni. A csak 16S pozitív mintákból elvégzett 11 szekvenálás egy nemrég leírt genusba tartozó endosymbiontát jelzett két Tabanus-fajban, két kullancsfajban (D. marginatus, I. ricinus), illetve egy másik csoportba tartozó endosymbiontát a Haematobia irritans példányokban. Ezen kívül még be nem sorolt, a Rickettsiales rendet képviselő baktériumokat is találtunk mindkét Dermacentor-fajban. Eredményeinkből az alábbi következtetéseket vontuk le. A kérődzők anaplasmosisának hazai terjesztésében alárendelt szerepet játszhat a kullancsok mint biológiai vektorok általi transstadialis átvitel, amit megerősít, hogy a fő vektorként feltételezett Dermacentor-fajok nymphái általában kisebb emlősökön szívnak vért (így a kérődzők anaplasmáival való fertőződésükre kicsi az esély, ezáltal pedig arra is, hogy kifejlett alakban majd ezeket beoltsák). Ezzel szemben a juhoknál feltételezhetően az intrastadialis átvitel lehet fontos, hiszen ezek az állatok terelés, legelés közben gyakran érintkeznek, így lehetőség van az intermittáló jelleggel vért szívó hímek egyik állatról a másikra való átjutására. Szarvasmarhák esetében viszont (amelyek legeléskor kevésbé kerülnek kontaktusba) az A. marginale terjesztésében egyes mechanikai vektorok, így a T. bovinus jelentősége nyert igazolást. 4

10 SzIE, ÁOTK, Parazitológiai és Állattani Tanszék 1 Zurichi Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Klinikai Laboratórium 2 Állatgyógyászati Központ, Szekszárd 3 Parazitológia ÚJ VECTOR-BORNE KÓRKÉP: 'CANDIDATUS MYCOPLASMA HAEMOMINUTUM' FERTŐZÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON Hornok Sándor 1, PhD, Marina Meli 2, PhD, Gönczi Enikő 2, Ignits Éva 3, Barbara Willi 2, PhD, Hans Lutz 2, PhD, Regina Hofmann-Lehmann 2, PhD A haemotropicus mycoplasmák (haemoplasmák) olyan Gram-negatív, epierythrocytaer kórokozók, amelyek különféle gazdafajokban többé vagy kevésbé súlyos haemolyticus anaemiát idézhetnek elő. A ragadozókból (és rágcsálókból) leírt fajokat korábban haemobartonelláknak nevezték. Bár a macskák fertőződése harapás útján is megtörténhet, leggyakrabban vérszívó ízeltlábúak révén következik be. Az utóbbiban a bolhák szerepe a legfontosabb, bár e csoport képviselőit néhány esetben kullancsokból is kimutatták. Míg a haemobartonellákat a Rickettsiales rendbe sorolták, újabb, molekuláris biológiai módszerekkel alátámasztott helyük a Mycoplasma nemben van. Ezzel együtt lehetővé vált, hogy az előzőleg csak vérkenetben azonosított, eltérő morfológiai sajátosságokat mutató törzsek faji hovatartozását tisztázzák. Így macskában három faj jelenléte nyert igazolást. E gazdában Magyarországon 1977 óta ismert a haemobartonellosis, szórványos klinikai esetek alapján. A korábban megjelent közlemények szerint azonban csak a 0,6-1 µm körüli mérettel jellemezhető, új nevén M. haemofelis előfordulása volt bizonyítható. A hazai faj vagy fajok molekuláris jellemzéséhez macska vérmintákat gyűjtöttünk. Ezek egyike egy nyolc éves kandúrból származott, amelyet sohasem vittek külföldre, és már három hete mutatott klinikai tünetei (anorexia, letargia, lesoványodás) hirtelen súlyosbodni kezdtek: többé egyáltalán nem evett vagy ivott, hányt, teljesen apatikussá vált. Ekkor került sor klinikai vizsgálatára, melynek során enyhe icterus, anaemia, haemoglobinuria és (ultrahanggal) diffúz májmegnagyobbodás volt látható. A naponta ismételt vérvétel haematocrit-csökkenést, illetve a vérkép neutrophiliát és lymphopeniát jelzett. Az állat azonban klinikai prezentációjának negyedik napján a tüneti és antibiotikumos kezelés ellenére elpusztult. Az első napon gyűjtött vérből kivontuk a DNS-t, majd a macskák haemoplasmáira specifikus real-time PCR-t végeztünk. A három faj közül a minta egyedül a 'Candidatus Mycoplasma haemominutum' esetében mutatott pozitivitást. Az ezek után végzett konvencionális PCR termékét (a csaknem teljes 16S rrns gént) klónozás nélkül sikerült szekvenálni. Ez alapján a faj első magyar (illetve közép-kelet európai) izolátuma 100%-os homológiát mutatott a Svájcban és Nagy Britanniában talált kórokozókkal. Mivel a 'Candidatus Mycoplasma haemominutum'-ot kisebb megbetegítő-képességűnek tartják a M. haemofelis-hez képest, az itt tapasztalt gyors és elhulláshoz vezető kórlefolyás szokatlan. A hajlamosító tényezők közül FeLV, FIV és FIP fertőzöttség nem volt PCR-rel igazolható, ami eredményeink alapján óvatosságra int a 'Candidatus Mycoplasma haemominutum' pathogenitásának megítélésében. E haemoplasma magyarországi előfordulása első alkalommal vált ismertté, így tehát valószínűleg új keletű, de legalábbis újonnan kimutatott kórképről van szó. Az utóbbi kapcsán munkánk arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a haematológiai rendellenességek okának tisztázásakor a diagnózis alapját képező vérkenetvizsgálat során e faj kicsi (kb. 0,3 µm) és a fertőzött vörösvértestek száma gyakran alacsony. 5

11 ELTE Fizikai Intézet, Biológiai Fizika Tanszék 1 Parazitológia ELTE Biológiai Intézet, Biológiai Szakmódszertani Csoport 2 PTE Környezettudományi Intézet, Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék 3 SZIE, ÁOTK, Parazitológiai és Állattani Tanszék 4 A BÖGÖLYÖK POLAROTAXISÁNAK GYAKORLATI JELENTŐSÉGE Horváth Gábor 1, Dr. habil., a biofiz. tud. doktora; Kriska György 2, Ph.D.; Majer József 3, Dr. habil., a biol. tud. kandidátusa; Farkas Róbert 4, Dr. habil., az áo. tud. kandidátusa Választásos viselkedési terepkísérleteink során fedeztük föl, hogy a hím és nőstény bögölyök egyaránt és erősen vonzódnak a vízszintesen poláros fényhez, ha az szemük hasoldali részét éri. A számos bögölyfajnál (például Haematopota pluvialis, Heptatoma pellucens, Hybomitra ciureai, H. solstitialis, H. ucrainica, Tabanus bovinus, T. bromius, T. sudeticus, T. tergestinus) kísérletileg kimutatott ezen viselkedést pozitív polarotaxisnak nevezzük. Minden ilyen polarotaktikusnak bizonyult bögölyfaj röpképes kifejlett egyedei szárazföldi életmódot folytatnak, de petéiket mocsári növények víz fölé hajló leveleinek fonákjára vagy vízparti kövekre rakják, mert a petékből kikelő lárváknak a vízbe vagy a nedves iszapba kell jutniuk, ahol fejlődnek. Terepkísérleteink eredményei alapján föltételezzük, hogy a vérszívó nőstény bögölyök nem közvetlenül keresik a petézőhelyeket és a vérszívásra alkalmas gazdaállatokat, hanem közvetve: először a vizeket találják meg a felületükről tükröződő vízszintesen poláros fény már messziről történő érzékelésével, majd a vízparton kutatják föl a peterakásra alkalmas helyeket vagy az oda inni, fürödni, dagonyázni járó gazdaállatokat. A nőstény és hím bögölyök egyaránt polarizációlátással keresik a vizeket, ahol ihatnak, fölmelegedett testüket vízzel hűthetik és egymással párosodhatnak. Pozitív polarotaxist eddig csak vízirovaroknál (például vízibogaraknál, vízipoloskáknál) és vízhez kötődő rovaroknál (például kérészeknél, tegzeseknél, szitakötőknél) mutattak ki a vizek közvetlen vizuális detekciójával kapcsolatban. Fölfedezésünk további különlegessége, hogy a kétszárnyúak (Diptera) rendjében és a vérszívó állatok körében az általunk vizsgált bögölyök az első ismert olyan fajok, amelyek szemének hasoldali része polarizációérzékeny, s mely fajok határozott, jól értelmezhető funkciójú polarizációérzékeny viselkedéssel rendelkeznek. Számos bögölyfaj nőstényei közvetlenül és közvetve is jelentős vérveszteséget okoznak, valamint állatok és az ember fertőzését előidéző vírusok, baktériumok és egysejtűek mechanikai vagy biológiai vektoraiként ismertek. A gazdasági, állat- és közegészségügyi kártételük szükségessé teszi a bögölyök elleni hatékony védekezést. A fajok jelentős része kevéssé válogatós a petézőhely kiválasztásakor, hiszen már egy kocsikeréknyomnyi vízgyülemlés vagy nedves talaj is alkalmas hely lehet a lárvák fejlődésére. Emiatt lehetetlen a bögölyök potenciális tenyészőhelyeit fölszámolni. Ha ez sikerülne is, a jó röpképességük miatt nagy távolságokból (akár km-ről) érkező bögölyök ellen ez sem nyújtana megfelelő védelmet, mivel a szabadban tartott állatokat vegyszeres kezeléssel legföljebb csak ideig-óráig lehet megvédeni a bögölyimágók támadásaitól. Az említett nehézségek miatt a bögölyök elleni küzdelemben hatékony csapdarendszer működtetésével lehetne átütő sikereket elérni. Az általunk kimutatott pozitív polarotaxisuknak az a gyakorlati jelentősége, hogy erre épülve új optikai elven működő, az eddig létezőknél hatékonyabb bögölycsapdák tervezhetőek. A korábbi optikai csapdák a bögölyöket a visszavert fény intenzitása és/vagy színe segítségével csalogatták magukhoz. A poláros fényre épülő új típusú bögölycsapdáink tervezése, terepi kipróbálása, szabadalmazása és gyártásának szervezése folyamatban van. 6

12 SZIE ÁOTK, Parazitológiai és Állattani Tanszék 1 Department of Entomology, Natural History Museum, London, UK 2 SOTE Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet 3 Parazitológia JUHOK TRAUMÁS MYIASISÁNAK VIZSGÁLATA INFRA HŐKAMERÁKKAL Farkas Róbert 1, az áo. tud. kandidátusa, Martin Hall 2 PhD és Bozó Csaba 3 PhD-hallgató A különféle állatfajok, leggyakrabban a juhok traumás myiasisaként ismert bántalmat a fémes- és a húslegyek (Diptera: Calliphoridae, Sarcophagidae) családjaiba tartozó néhány légyfaj lárvái okozzák. A bőrben és a természetes testnyílásokban, mindössze néhány napig fejlődő légylárvák számottevő állat-egészségügyi és gazdasági kárt okoznak. A hazánkban megállapított esetek túlnyomó többségében a pettyes húslégy (Wohlfahrtia magnifica) lárvái fordulnak elő. A gyorsan kialakuló kártétel megelőzése érdekében fontos az állatok fertőzöttségének mielőbbi felismerése. Ez azonban nehézséggel jár, mivel a fejlődő lárvák korai stádiumai szabad szemmel csak a fertőzött juhok alapos vizsgálatával vehetők észre, ehhez azonban szükség van a nyájak valamennyi egyedének a rendszeres ellenőrzésére a légyszezonban. Korábbi megfigyelések szerint a gazdaszervezet védekező reakciója, és a sebekben fejlődő légylárvák tevékenysége miatt a fertőzött részeken a testfelület hőmérséklete a környező területekhez képest magasabb. Emiatt felvetődött a kérdés, hogy infra hőkamerával vajon megállapítható-e a traumás myiasis korai szakasza. A vizsgálatokat 2007 nyarán egy Budapest melletti juhászatban végeztük, ahol gyakori volt a Wohlfahrtia magnifica okozta myiasis. A légylárvákkal fertőzött állatokat FLIR AGEMA Thermovision 570 és a FLIR Systems ThermaCAM P640 hőkamerákkal vizsgáltuk. A két kamera közül az utóbbinak a felbontóképessége és digitális zoomja jobb volt, továbbá a beépített digitális kamerájával könnyebben lehetett felvételeket készíteni. A légylárvákat tartalmazó területek hőmérséklete általában 1 C-kal melegebb volt a környező szövetekhez képest, de ennek mértéke attól függött, hogy vajon az egészséges szöveteket gyapjú borított-e, valamint a lárvákat tartalmazó sebek mennyi váladékot tartalmaztak. A fertőzött részeket egy bizonyos távolságból a kamerákkal felismertük, de a körülöttük lévő szövetekhez képest esetenként nem voltak sokkal melegebbek. Megfigyeléseink szerint e módszerrel nem állapítható meg a juhok korai légylárva-fertőzöttsége, de alkalmas lehet a bántalom kórfejlődésének a tanulmányozására. E vizsgálatokat más légyfajok okozta fertőzöttségek megállapítására, valamint olyan állatfajoknál, így pl. szarvasmarháknál érdemes folytatni, amelyeknek a testfelületét nem borítja a juhokéhoz hasonló vastag szőrzet. 7

13 SOTE, Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet Parazitológia ESETTANULMÁNYOK ÉS KÍSÉRLETEK A FORENZIKUS DIPTEROLÓGIA TERÜLETÉRŐL Bozó Csaba, PhD-hallgató Az igazságügyi orvostani gyakorlatban a rendkívüli halálesetek, továbbá az erőszakos bűncselekmények áldozatainak a halál időpontjának megállapítása céljából végzett vizsgálata során mindig a legmegfelelőbb eszközt és módszert kell kiválasztani. Elsődlegesen a holttestek külvizsgálata történik. A vizsgálati módszerek sorrendje a lebomlási folyamatok mértékének és az előírt protokollnak megfelelően választható, optimalizálható. A kezdeti periódusokban időrendi sorrendben az írisz, az elektropotenciál változással összefüggő jelenségek, majd a hullamerevség és ennek változásainak, később a hullafoltok megjelenése és kiterjedtségének vizsgálata bír jelentőséggel. Míg opcionális, de már invazív vizsgálati módszer a test(mag)hőmérséklet mérése és ennek a vizsgálati időtartam alatti nyomonkövetése. Későbbi lebomlási periódusokban a vizsgálati eszköztár néhány további lehetőséggel gazdagodik, azonban ez idővel exponenciálisan csökken. Már az első periódus kezdetén igen informatív módszer a forenzikus jelentőségű légyfajok (Diptera: Calliphoridae, Sarcophagidae, Piophilidae, Phoridae) kolonizációjának, szaporodási ciklusának, valamint ezen fajok szukcessziójának a vizsgálata. Ennek a módszernek egyre jobban elismert jelentősége van, melyet sok esetben a gyakorlat is igazol. A bemutatás néhány eset rövid ismertetésére nyújt lehetőséget, melynek révén említésre kerülnek a téma szerint jelentősebb légyfajok, ezt követi az alkalmazott módszer lényegi kifejtése, továbbá azok a makro-, és mikrokörnyezeti változók (időjárási adatok, inkriminált események) ismertetései, amelyek különös jelentőséggel bírnak a végső megállapítások során, a vélemények kialakításában. Az egyes esetekhez szorosan kapcsolódó laboratóriumi tevékenység társul további hasznos adatokkal kiegészítve a terepi tapasztalatokat. A laboratóriumi eszközrendszerben megtalálhatóak a fiziológiai, ökológiai, taxonómiai ismeretanyagon alapuló eljárások, melyek a helyszíni előzetes adatgyűjtésen alapuló megállapításokat további adatokkal egészíti, egészítheti ki. Részben az esettanulmányok kapcsán, részben egyéb független kísérletek alapján sikerült egy átfogó képet kialakítani ennek a módszernek a hazai kriminalisztikai gyakorlatba, a közigazgatási hatósági eljárás és a büntető eljárás szerint lefolytatott cselekmények rendjébe illeszthetőségéről. Meghatározni azokat a fejlesztési pontokat, amelyek alapvetően szükségesek ahhoz, hogy az egyes eljárásoknál a végrehajtás rutinszerű legyen. 8

14 SZIE, ÁOTK, Parazitológiai és Állattani Tanszék Parazitológia, halkórtan MIKROFILÁRIÁK DIFFERENCIÁLÁSA KÜLÖNFÉLE FESTÉSI ELJÁRÁSOKKAL Jacsó Olga, PhD hallgató, Krassóvári Diána *, Majoros Gábor, PhD, Fok Éva, PhD, Filarioida fertőzöttség kiderítésére rutinszerűen használt módszerek közé tartoznak a microfilariák kimutatását célzó vérvizsgálatok. Ilyenek a vérkenet készítése, a módosított Knott-féle módszer, a hematokrit módszer és a mikroszűrés. A microfilariák fajának meghatározására különféle eljárások ismeretesek, így a savanyú foszfatáz enzim kimutatása, szerológiai módszerek, valamint a parazita DNS bizonyos szakaszainak meghatározására alkalmas PCR alkalmazása. A 90-es évektől egyre gyakrabban állapítják meg a ragadozók bőr-dirofilariosisát okozó D. repens jelenlétét olyan országokban is, ahol korábban nem is sejtették az előfordulását. Egyéb filarioida fajok, így például az Acanthocheilonema (Dipetalonema) spp. is okozhatnak subcutan csomókat, illetve microfilariaemiát a mediterrán területeken kutyákban, macskákban. Magyarországi előfordulásukról a szakirodalomban eddig nem számoltak be, de a diagnosztikai tévedések elkerülése végett érdemes ismerni ezek microfilariáinak a morfológiáját is. A különféle festési módszerek, így a Giemsa haematoxilin, metilénkék, Nílus-kék és a bázikus-fukszin alkalmazása segítheti a különféle fajok mikrofilariáinak a differenciálását. A szerzők a savanyú foszfatáz enzim kimutatásán alapuló eljárás, valamint a D. repens mikrofilariákon elvégzett különféle festési módszerekkel szerzett tapasztalataikról kívánnak beszámolni. A D. repens fertőzöttség megállapítása, valamint a vérből kimutatott microfilariák faji meghatározása PCR alkalmazásával csak néhány kísérleti laboratóriumban lehetséges, így esetleg a különféle festési eljárások is segíthetik a diagnosztikát. * V. éves biológus hallgató az ELTE TTK-n 9

15 SZIE ÁOTK, Parazitológiai és Állattani Tanszék 1 Department of Entomology, Natural History Museum, London, UK 2 Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz kutatócsoport, MTA-BCE 3 Parazitológia LEISHMANIA INFANTUM VEKTORAIKÉNT ISMERT LEPKESZÚNYOGOK HAZAI ELŐFORDULÁSA Farkas Róbert 1, az áo. tud. kandidátusa, Paul Ready 2, PhD és Solymosi Norbert 3 A Leishmania-fajok okozta parasitosis az emberek százmillióinak a betegsége világszerte. A bántalom dél-európai előfordulása régóta ismert, ami azzal függ össze, hogy az egysejtűek fejlődésében és átvitelében szerepet játszó lepkeszúnyogok (Diptera: Psychodidae) a meleg és száraz területeken képesek tömegesen szaporodni. Az utóbbi két évtized kutatási eredményei szerint Európa déli országaiban az ún. viscerális leishmaniosist okozó Leishmania infantumnak van a legnagyobb köz- és állat-egészségügyi jelentősége. A parazitafaj terjedése leginkább a vidéki környezetben figyelhető meg. Ez részben azzal magyarázható, hogy a vektoraiként ismert Phlebotomus- (Larroussius) fajok kedvező bb életfeltételeket találnak az ilyen területeken. Másfelől az ott él ő kutyák, amelyek a L. infantum első dleges rezervoárjai, 10-50%-a lehet fertő zött. Az ilyen ebek akár évekig tünetmentes hordozói lehetnek az egysejtűeknek, miközben alkalmas vektor közvetítésével állandó fertő zési forrást jelentenek az ott él ő fajtársaik, és az emberek számára. A fertő zött állatoknál enyhébb-súlyosabb, nem jellegzetes klinikai tünetek jelentkezhetnek, emiatt a bántalom felismerése és gyógykezelése szakértelmet követel. Annak ellenére, hogy az ebek autochton leishmaniosisa hazánkban még nem fordult el ő, a kisállat-orvoslással foglalkozó kollégáknak esetenként gondolniuk kell erre a parasitosisra. A nyaralás, kiállítás vagy egyéb célból külföldre utaztatott és/vagy onnét érkez ő kutyák között bármikor előfordulhatnak tünetmentesen fertő zött egyedek is. Amennyiben az ilyen állatok környezetében jelen van(nak) a vektorként ismert lepkeszúnyog-faj(ok), úgy elő bb-vagy utóbb endémiássá válhat a bántalom, miközben az ott él ő emberek is fertőző dhetnek. Egy európai kutatási program keretében Baranya megyében kezdtük el a lepkeszúnyogok hazai elő fordulásának a vizsgálatát. Az elmúlt két évben különféle csapdázási módszerrel három településen több egyedet sikerült befogni. Az elő adás e vizsgálatok eddigi eredményeit foglalja össze. Mivel a mintavételezési lehető ségek korlátozottak, szükséges azon területek azonosítása, amelyeken a lepkeszúnyogok nagyobb valószínűséggel fordulhatnak el ő. Az ilyen területeket ún. supervised machine-learning eljárások (pl. neurális háló, support vector machine és random forest) alkalmazásával azonosítjuk. A térbeli rizikó becsléséhez az európai adatok mellett felhasználjuk az eddigi hazai eredményeket is. 10

16 Semmelweis Egyetem II.sz.Patológiai Int. 1 Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ, Parazitológiai Oszt. 2 SE II.sz.Belgyógyászati Klinika 3 SE Ér- és Szívsebészeti Kl., Központi Radiológiai Diagnosztika 4 Főv. Szent László Kh.Parazitológiai Ambulancia 5 Szlovák Tudományos Akadémia, Parazitológiai Int., Kosice, Szlovákia 6 SE Transzplantációs és Sebészeti Klinika 7 SE I.sz.Patológiai és Kísérleti Rákkutató Int. 8 Parazitológia HAZÁNKBAN ELSŐKÉNT IGAZOLT HUMAN ALVEOLARIS ECHINOCOCCOSIS Patonai Attila 1, Szénási Zsuzsanna 2 Ph.D, Horváth Andrea 5, Danka József 2, Görög Dénes 7, Fehérvári Imre 7, Balázs György 4, Nagy Péter 8 orv.tud.doktora, Viliam Snabel 6 RNDr.CSc., Jakab Zsuzsa 3, Schaff Zsuzsa 1 orv.tud.doktora, Werling Klára 1 Ph.D A szerzők az edddig még Magyarországon kizárólag állatokban észlelt, Észak-Nyugat Európában gyakori parazito-zoonosis, az alveolaris echinococcosis human megjelenésének klinikopatológiai elemzését foglalják össze. A jó általános állapotú, panaszmentes, középkorú férfibeteg klinikai kivizsgálására a máj VII.-VIII.-V. segmentumában ultrahang (UH) és CT vizsgálattal kimutatott, malignusnak tűnő tumorszerű elváltozás miatt került sor. Ismételt hasi UH során növekedést mutató, morfológiai kép alapján malignus daganat gyanúját keltő, nagykiterjedésű, multifocalis, infiltratív növekedést mutató intrahepaticus térfoglaló folyamatot találtunk. Az elvégzett máj MRI vizsgálat is neoplasiára morfológiailag jellemző cystikus eltéréseket talált. Az előbbiek miatt az elváltozásból UH vezérelt biopsziát vettünk. A szövetminták patológiai feldolgozását követően a májban granulomatosus részeket, lymphoid elemeket/eosinophil sejteket és membránszerű komponenseket tartalmazó jellegzetes elváltozás igazolódott, melynek során daganatos eltérést nem találtunk. A mérsékelt laborérték eltérések közül az enyhén emelkedett GGT és CEA emelhető ki. A beteg serummintáinak ELISA-Western Blot vizsgálatai során Echinococcus mulitilocularisra jellemző specifikus immunglobulinszaporulat mutatkozott. A klinikai és patológiai vizsgálati eredmények alapján a diagnózisnak az eddig még hazánkban emberi megbetegedésként nem jelentkező alveolaris echinococcosis felelt meg. A beteg antihelminticummal (albendazol) történő kezelését a betegség pontos diagnosztizálása után haladéktalanul megkezdtük. Három hónapos gyógyszeres terápiát követően a beteg műtéti feltárására (exploratív laparotomia) került sor, melynek során a máj jobb lebenyét infiltráló, a máj felszínére, a csepleszre, a hypochondriumra kiterjedő, metastatizáló jellegű, jelentős extrahepatikus terjedést is mutató, nem rezekálható, multiplex echinococcosist észleltünk, melyet a szövettani vizsgálat is igazolt. A kiterjedt excessiv terjedést mutató, egyenlőre inoperabilis multilocularis elváltozás mellett jelenleg a beteg kielégítő általános állapotú és postoperatív gyógyszeres kezelése folyamatos. A beteg rendszeres MRI követése során az elváltozás regressziója majd stagnálása állapítható meg. A beteg histopatholgiai mintáiból a hazánkban eddig igazoltan (Dr.Sréter Tamás és mts-i - Orsz.Állateg.Int. és SZIE Állatorvosi Kar.) még csak állatokban (vörösróka) előforduló Echinococcus multilocularis fertőzést (alveolaris echinococcosis) diagnosztizáltunk, melynek további genetikai karakterizálása (mitochondr. 12SrRNA) diagnosztikus PCR vizsgálatokkal folyamatban van. 11

17 Az Országos Epidemiológiai Központ 1 Parazitológiai Osztály Bayer Hungária Kft 2 Parazitológia, halkórtan KUTYÁK GIARDIA INTESTINALIS FERTŐZÖTTSÉGÉNEK ELŐZETES FELMÉRÉSE MAGYARORSZÁGON Szénási Zsuzsanna, PhD 1, Marton Szilvia 1, Kucsera István 1, Tánczos Balázs 1, Horváth Katalin 1, Orosz Erika 1, Lukács Zoltán 2, Szeidemann Zsolt 2 A Giardia (G.) intestinalis az emlősök, így az ember és számos haszonállat egysejtű bélparazitája. Az elmúlt évtizedek kutatásai során hat, egymástól genetikailag különböző, G. intestinalis leszármazási vonalat sikerült kimutatni. A hat genotípus, ún. Assemblage, melyeket A- tól F-ig jelölnek, eltérő szintű gazdaspecifitást és zoonotikus potenciált mutat. Kutyák körében két genotípus: Assemblage C és D okoz fertőzéseket, míg patásokra az Assemblage E, macskákra és patkányokra pedig az Assemblage F és G fertőzöttség jellemző. Két, kisebb mértékű gazdaspecifitást mutató genotípus: Assemblage A és B humán fertőzéseket is okoz, s így zoonotikus kockázatot képvisel. A szerzők előzetes vizsgálataik során Közép és Dél-nyugat Magyarország 42 kenneljében, illetve számos, háznál tartott kutyától származó, összesen 235 db bélsár mintát vizsgáltak meg. 187 minta vizsgálata mikroszkópos és koproantigén teszttel párhuzamosan történt. Összesen 130 bélsár mintát vizsgáltak meg a G. intestinalis 18S rrns lokuszának 5 végére specifikus nested PCR eljárással, melynek során egy bp hosszúságú szakaszt amplifikáltak. A pozitív PCR minták közül véletlenszerű választást követően 15 esetben került meghatározásra az amplifikátum szekvenciája. Bioinformatikai elemzés során megállapítást nyert az izolátumok genotípusa. Ez az eljárás, az ún. genotípizálás járványügyi szempontból fontos információk forrása lehet. A kimutatott G. intestinalis genotípus alapján véleményezhető a zoonotikus kockázat, illetve valószínűsíthető a fertőzés forrása, ami a giardiosis halmozott előfordulása esetén támpontul szolgálhat a járványügyi intézkedések kidolgozásában. Az OEK Parazitológiai osztályán 2004 től folyó kutatássorozat eddigi eredményei rávilágítottak a mikroszkópos diagnosztika koproantigén teszthez viszonyított alacsony érzékenységére, valamint a giardiosis prevalenciájának csökkenésére a kutyák életkorának növekedésével. A vizsgálatok járványtani szempontból releváns eredményei a következők: a vizsgálati csoportban, a kutyák G. intestinalis fertőzöttsége igen magas fokú volt (61,50 %). Ugyanakkor a minták genotípus elemzése során kizárólag kutyák fertőzésére képes C és D genotípusú izolátumokat sikerült kimutatni, ami a zoonotikus kockázat alacsony szintjére utal. A vizsgálatokba eddig nagyszámú kennelben tartott kutya került bevonásra, ami felveti az eredmények bizonyos szintű eltolódásának lehetőségét. Kennel-körülmények között igen magas szintű a bélsár expozíció, ami okozhatja a vizsgálatok során kapott magas átfertőzöttségi szintet, és a gyakori reinfekció következtében, a genotípus eltolódást is a kezdetektől domináns kutya-specifikus G. genotípusok javára. A szerzők a felvetődött kérdések tisztázására a jövőben a vizsgálatokat háznál tartott kutyákra is kiterjesztik. A kutatássorozat finanszírozása a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP /3.0) pályázatának keretében történt, eddigi eredmányeit a Parasitology Research augusztusi különszámában jellentettük meg (Volume 101, Supplement 1 / August, 2007). 12

18 Országos Epidemiológiai Központ, Parazitológiai Osztály 1 Szent Rókus Kórház és Intézményei, Bőr- és Nemibeteg Gondozó 2 Parazitológia, halkórtan MAGYARORSZÁGRA BEHURCOLT HUMAN TUNGIASIS Kucsera István 1, Vincze Ildikó 2, Danka József 1, Szénási Zsuzsanna, PhD 1 Bevezetés: A tungiasis a homoki bolha, Tunga penetrans (Linnaeus, 1758), a gazda bőrébe behatoló nősténye által okozott bőrbetegség. A tungiasis előfordul az Amerikai kontinensen Mexikótól észak Argentínáig, a Karib-szigeteken, és úgyszólván minden szub-szaharai afrikai államban. Egyes magányos esetismertetések igazolják a sporadikus előfordulását Indiában. Tipikusan a T. penetrans a lábujjak körömkörüli felületét és a sarkat támadja, de a homoki bolha előfordulhat a test bármely részén, például: kéz, könyök, nyak, comb és a genitális régióban. A diagnózist a klinikai kép és az epidemiológiai adatok alapján állapítjuk meg, figyelembe véve az elváltozás dinamikus morfológiáját. A bolha műtéti eltávolítása a megfelelő kezelés. Esetismertetés: 39 éves férfi beteg májusában jelentkezett vizsgálatra a bal láb I. ujján kialakult elváltozás miatt a Szent Rókus Kórház Bőr és Nemibeteg Gondozójában (Budapest). A lábon jelentkező elváltozás keletkezésekor Brazíliában, a tengerparton tartózkodott, ahol gyakran sétált mezítláb a homokban. Ott-tartózkodása 6-7 napján, a bal láb I. ujján, kb. 6-7 mm átmérőjű, szélén vizenyős, középen barna pontozottságot mutató elváltozást észlelt. Vizsgálatkor a bal láb I. ujjának mediális felszínen 6 mm átmérőjű, kiemelkedő, klinikailag pustulának tűnő képlet kb. 2 mm-s hyperaemias szegéllyel volt látható. Az elváltozás megnyitásakor határozott nyomásra kb. 4 mm átmérőjű fehéres színű, nem feszes falú tok buggyant elő. A féreggyanús képletet az Országos Epidemiológiai Központ Parazitológiai Osztályán (Budapest) Tunga penetrans-ként azonosították. Következtetés: Esetismertetésünkkal a hazai szakemberek figyelmét kívánjuk felhívni erre a Magyarországra is behurcolható egzotikus betegségre. Tudomásunk szerint ez Magyarországon az első diagnosztizált behurcolt humán tungiasis eset. 13

19 SZIE ÁOTK, Parazitológiai és Állattani Tanszék Parazitológia ANAPLASMA PHAGOCYTOPHILUM KIMUTATÁSA HAZAI IXODES RICINUS KULLANCSOKBÓL ÉS KISEMLŐSÖKBŐL Márialigeti Márton, Földvári Gábor, Ph.D. Az ember és a háziállatok granulocitás anaplazmózisa Európában egyre növekvő jelentősséggel bíró betegség. Napjainkban ezt a kórképet a leggyakoribb kullancsok által terjesztett humán- és állatbetegségek közé sorolják. Kórokozója a Rickettsiales rendbe tartozó Anaplasma phagocytophilum. Ez a Gram negatív baktérium neutrofil granulocitákban szaporodik, immunszupresszív hatású, így számos másodlagos fertőzésnek nyit teret a fertőzött szervezetben, melyek a beteg halálához vezethetnek. A kórokozó vektorai az Ixodes persulcatus/ricinus fajkomplexbe tartozó kullancsok, hazánkban a leggyakoribb kullancsfajunk, az I. ricinus. Feltételezett rezervoárjai Európában vadon élő és háziasított kérődzők, valamint különféle kisemlősök. Munkánk célja, hogy hozzájáruljunk a betegség hazai járványtanának megértéséhez. Terepen gyűjtött I. ricinus nőstényekből (n=71) és nymphákból (n=72), valamint csapdával befogott sárganyakú erdei egerek (Apodemus flavicollis, n=56), pirókegerek (Apodemus agrarius, n=31), erdei pockok (Clethrionomys glareolus, n=29), törpeegerek (Micromys minutus, n=4), erdei cickányok (Sorex araneus, n=3), erdei egerek (Apodemus sylvaticus, n=2) valamint 1-1 mezei pocok (Mirotus arvalis) és törpe cickány (Sorex minutus) egy ujjpercének levágásával nyert szövetmintákból DNS-t vontunk ki. Az A. phagocytophilumspecifikus polimeráz láncreakció során a 143 kullancs közül 2 nőstény és 1 nimfa (2,1%) bizonyult pozitívnak, a 127 kisemlős között azonban nem volt fertőzött egyed. A kutatás legfontosabb eredménye, hogy hazánkban elsőként sikerült A. phagocytophilum-ot kimutatni terepen gyűjtött I. ricinus kullancsokból, ami alátámasztja e kullancsfaj fontos szerepét a kórokozó terjesztésében. A hazai rezervoárfajok megismerése érdekében további vizsgálatok szükségesek. Munkánkat az NKB pályázat támogatta. 14

20 Az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézete Parazitológia, halkórtan MORFOLÓGIAI, SZÖVETTANI ÉS MOLEKULÁRIS BIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A HALAK NÉHÁNY ÚJ ÉS KEVÉSBÉ ISMERT MYXOBOLUS-FAJÁN Cech Gábor PhD hallgató, Székely Csaba PhD, Molnár Kálmán az áo.tud. doktora A Myxosporea osztály Myxobolus genusához tartozó nyálkaspórások a halak fajokban leggazdagabb csoportját képezik. Eiras és mtsai (2005) 751 Myxobolus faj létezését regisztrálták. A myxobolusok viszonylag szigorú gazda-, szerv- és szövet-specificitásának ismeretében, valamint a molekuláris technika nyújtotta lehetőségek felhasználásával mód nyílik a morfológiailag hasonló fajok elkülönítésére, s ezáltal az ismert Myxobolus fajok száma valószínűleg tovább fog növekedni. Vizsgálataink során két cyprinida halfaj, a küsz és a dévérkeszeg Myxobolus fertőzöttségét tanulmányozva két új és egy valószínűleg új faj előfordulását állapítottuk meg. Ezeknek morfológiai, szövettani és molekuláris biológiai tulajdonságait jellemeztük, és a talált fajokat a már ismert fajoktól elkülönítettük. A küszről (Alburnus alburnus), mint típusgazdáról ez ideig 5 Myxobolus faj volt ismert. Magyarországról ezek közül a kopoltyúlemezekben élősködő M. margitae, a kopoltyúredőket fertőző M. obesus, az uszonyon előforduló M. alburni és az izomélősködő M. ergensi fajok voltak ismertek. Jelen vizsgálatunk során a küsz belső szerveiben, egy a vese, máj, here és bélfal ereiben fejlődő Myxobolus fajt találtunk, mely morfológiailag leginkább az uszonyélősködő M. alburni fajra emlékeztetett, azonban attól az eltérő lokáció mellett 18 S rdns szekvenciájában is számottevően különbözött. Az élősködő fiatal stádiumai hosszan elnyúlt plazmódium formájában voltak megtalálhatók a fertőzött szervek vérereiben, spórát tartalmazó formái azonban már kerek alakú, tűszúrásnyi kis cisztákban fordultak elő a fertőzött szervekben. Molekuláris tulajdonságai alapján ez az új Myxobolus faj az egyéb halakból ismert, hasonló spóraszerkezetű fajoktól is jelentősen különbözött. Ez az új élősködő mind a balatoni, mind a dunai küszökben az izomélősködő M. ergensi faj mellett a leggyakoribb Myxobolus fajnak bizonyult, mintegy %-os fertőzést okozott, és az év egész folyamán kimutatható volt. A másik küszben talált új faj egy különleges lokációban, a kopoltyúlemezek porcos vázában formált plazmódiumokat. Ezekben a plasmódiumokban viszonylag kevés, legfeljebb 500 spóra fejlődött. A spórák morfológiailag hasonlítottak a kopoltyúlemezek artériáiban fejlődő M. margitae faj spóráira, de a riboszomális DNS szekvencia alapján jól elkülöníthetők voltak mind az előbbi fajtól, mind a koncér hasonló lokációban fejlődő, ugyancsak újnak bizonyuló fajától. A dévérben (Abramis brama) élő Myxobolus fajok előfordulásáról már több esetben beszámoltunk, azonban egy szívben élősködő fajt csak az elmúlt években mutattunk ki. Ennek a szív-élősködőnek a spórái morfológiailag megegyeztek a ponty szívében fertőzést okozó M. dogieli faj spóráival, ennek ellenére az általunk talált fajt azzal biztosan azonosítani nem tudtuk, mert a két egymástól rendszertanilag viszonylag távol álló halfaj esetében közös Myxobolus élősködőt eddig nem tudtunk kimutatni. A rendelkezésünkre álló DNS szekvenciák ellenére biztos diagnózist csak a típusgazdából izolált spórák molekuláris vizsgálata után tudunk mondani. 15

Az állat- és közegészségügyi jelentőségű kullancsfajok előfordulása Közép-Európában

Az állat- és közegészségügyi jelentőségű kullancsfajok előfordulása Közép-Európában Az állat- és közegészségügyi jelentőségű kullancsfajok előfordulása Közép-Európában Farkas Róbert Parazitol itológiai és Állattani Tanszék Állatorvos-tudományi Kar Szent István Egyetem A kullancsok és

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.)

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.) MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2016. JANUÁR 25-28.) ÁLLATHIGIÉNIA ÁLLATTENYÉSZTÉS GENETIKA TAKARMÁNYOZÁSTAN 2015. évi 42. füzet ELŐSZÓ

Részletesebben

Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I.

Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok. Az ember külső élősködői I. Kellemetlen kirándulótársaink, a kullancsok Az ember külső élősködői I. A tanösvényhez kapcsolódó bevezető külön letölthető: http://www.nhmus.hu/hu/nateu Készítők: Mike Éva (animátor, Magyar Természettudományi

Részletesebben

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését

Részletesebben

Miért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest, 2015. 01. 17-18.

Miért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest, 2015. 01. 17-18. Miért várnád meg a csípést?! Dr. Szilágyi Noémi MÁOK Fővárosi Szervezete Továbbképző Konferencia Budapest, 2015. 01. 17-18. Vérszívás Viszketés Fájdalom Kórokozók átadása 2 Repellencia Csípés megelőzése

Részletesebben

ÍZELTLÁBÚ VEKTOROKKAL TERJEDİ KÓROKOZÓK ÁLLAT- ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI JELENTİSÉGE HAZÁNKBAN

ÍZELTLÁBÚ VEKTOROKKAL TERJEDİ KÓROKOZÓK ÁLLAT- ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI JELENTİSÉGE HAZÁNKBAN Magyar Parazitológusok Társasága és Magyar Zoonózis Társaság ÍZELTLÁBÚ VEKTOROKKAL TERJEDİ KÓROKOZÓK ÁLLAT- ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI JELENTİSÉGE HAZÁNKBAN címő tudományos rendezvény elıadásainak összefoglalója

Részletesebben

Parazitológiai vizsgakérdések 2008.

Parazitológiai vizsgakérdések 2008. Protozoológia Parazitológiai vizsgakérdések 2008. 1. Trypanosomatidosis általában 2. Nagana: etiológia 3. Nagana: pathogenesis 4. Nagana: klinikum (fajonként) 5. Nagana: diagnózis, gyógykezelés 6. Álomkór

Részletesebben

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt

Részletesebben

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN

ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN Benkő Mária 1, Ivanics Éva 2, Palya Vilmos 3, Nemes Csaba 4, Kecskeméti Sándor 5, Dán Ádám 2, Kaján Győző 1, Glávits Róbert 2 1 MTA Állatorvos-tudományi

Részletesebben

Új állatgyógyszer a méhek varroosisa ellen: az oxálsavval szerzett hazai tapasztalatok

Új állatgyógyszer a méhek varroosisa ellen: az oxálsavval szerzett hazai tapasztalatok Új állatgyógyszer a méhek varroosisa ellen: az oxálsavval szerzett hazai tapasztalatok Békési László, Szalainé Mátray Enikő, Szalai Dániel Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Méhtenyésztési

Részletesebben

A 2012/6. SZÁM TARTALMA. Nemes Zs., Nagy J., Zöldág L., Gáspárdy A.: A szaporodási mutatókban

A 2012/6. SZÁM TARTALMA. Nemes Zs., Nagy J., Zöldág L., Gáspárdy A.: A szaporodási mutatókban A 2012/6. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Nemes Zs., Nagy J., Zöldág L., Gáspárdy A.: A szaporodási mutatókban jelentkező heterózis fajtaátalakító keresztezés során. 1. Az első ellési életkor és az üszők ellési

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) ÉLELMISZER-HIGIÉNIA

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) ÉLELMISZER-HIGIÉNIA MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2012. jan. 16-19) ÉLELMISZER-HIGIÉNIA 2011. évi 38. füzet ELŐSZÓ Kedves Kolleganők és Kollegák! Budapest,

Részletesebben

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei

1. 4. tételek. 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. 4. tételek 1., A kórbonctan tárgya, feladata, vizsgáló módszerei 1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló módszerei 2. A kórbonctani és egyes kiegészítı diagnosztikai vizsgálatra szánt anyagok győjtésének

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK PARAZITOLÓGIA, ÁLLATTAN, HALKÓRTAN

AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK PARAZITOLÓGIA, ÁLLATTAN, HALKÓRTAN MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK PARAZITOLÓGIA, ÁLLATTAN, HALKÓRTAN 2009. évi 36. füzet (beszámolók: 2010. január 25-28.)

Részletesebben

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei

A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi

Részletesebben

Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen

Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen Az intézetek szerepe a baromfibetegségek megelőzésében Debrecen Dr. Bistyák Andrea Dr. Tanyi János, Dr. Bajmócy Endre, Dr. Kecskeméti Sándor 2011. szeptember 14. Grafika: Nagyné Balázs Éva Történet Korszakok

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

Ne használjuk 8 hétnél fiatalabb kölyökkutyáknál és/vagy 2 kg-nál kisebb testsúlyú kutyáknál.

Ne használjuk 8 hétnél fiatalabb kölyökkutyáknál és/vagy 2 kg-nál kisebb testsúlyú kutyáknál. 1. AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNY NEVE Prac-tic 56,25 mg rácsepegtető oldat különösen kistestű kutyáknak Prac-tic 137,5 mg rácsepegtető oldat kistestű kutyáknak Prac-tic 275 mg rácsepegtető oldat közepes

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.

Részletesebben

Ektoparaziták a többféle állatfajt tartó háztartásokban. Liptovszky Mátyás Xantus János Állatkert liptovszky@gmail.com

Ektoparaziták a többféle állatfajt tartó háztartásokban. Liptovszky Mátyás Xantus János Állatkert liptovszky@gmail.com Ektoparaziták a többféle állatfajt tartó háztartásokban Liptovszky Mátyás Xantus János Állatkert liptovszky@gmail.com Egy kis rendszertan Emlősök (kb. 5400 faj) Kutya, macska Menyétfélék (görény) Rovarevők

Részletesebben

SZÍVFÉRGESSÉG, ANAPLASMOSIS, LYME-BETEGSÉG LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKÁJA

SZÍVFÉRGESSÉG, ANAPLASMOSIS, LYME-BETEGSÉG LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKÁJA SZÍVFÉRGESSÉG, ANAPLASMOSIS, LYME-BETEGSÉG LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKÁJA Dr. Balogh Nándor PhD. Dipl. ECVCP. PraxisLab Kft. 1038, Budapest, Vasút sor 34. baloghnandor@praxislab.hu Szívférgesség A szívférgességet

Részletesebben

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score

PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score PrenaTest Újgenerációs szekvenálást és z-score számítást alkalmazó, nem-invazív prenatális molekuláris genetikai teszt a magzati 21-es triszómia észlelésére, anyai vérből végzett DNS izolálást követően

Részletesebben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK PARAZITOLÓGIA, ÁLLATTAN, HALKÓRTAN

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK PARAZITOLÓGIA, ÁLLATTAN, HALKÓRTAN MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK PARAZITOLÓGIA, ÁLLATTAN, HALKÓRTAN 2008. évi 35. füzet ELİSZÓ Kedves Kolleganık és Kollegák!

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30) ÁLLATTAN, PARAZITOLÓGIA

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30) ÁLLATTAN, PARAZITOLÓGIA MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30) ÁLLATTAN, PARAZITOLÓGIA (2014. január 29, Élettan tanterem, 8.30-tól) 2013. évi 40.

Részletesebben

Milyen módon előzhető meg az emberek kullancsossága?

Milyen módon előzhető meg az emberek kullancsossága? Kullancsokkal és az általuk terjesztett kórokozókkal kapcsolatos újabb eredmények 2009. ápr. 28., MTT, Budapest Milyen módon előzhető meg az emberek kullancsossága? Zöldi Viktor Országos Epidemiológiai

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Célcsoport: endokrinológia, aneszteziológia-intenzív terápia, családorvos, belgyógyászat, sebészet, gyermeksebészet, gyermekgyógyászat, idegsebészet,

Részletesebben

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

Kéknyelv betegség. rövid ismertető Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2454-06 Kártevőirtás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2454-06 Kártevőirtás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Egyik ismerőse, aki tudja, hogy Ön egészségügyi kártevőirtással foglalkozik, nem érti pontosan, hogy miért csak bizonyos kártevők elleni védekezéssel foglalkozik. Megkéri Önt, hogy mondja el

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Histomoniasis (Blackhead)

Histomoniasis (Blackhead) Histomoniasis (Blackhead) régen ismert betegség - ismét elterjedőben hús szülőpár állományokban Derzsy Napok 2015 DR. KŐRÖSI LÁSZLÓ Blackhead A kórokozó Protozoa -véglény Család: Sarcomastigophora (Flagellaten,

Részletesebben

Minden leendő szülő számára a legfontosabb, hogy születendő gyermeke egészséges legyen. A súlyosan beteg gyermek komoly terheket ró a családra.

Minden leendő szülő számára a legfontosabb, hogy születendő gyermeke egészséges legyen. A súlyosan beteg gyermek komoly terheket ró a családra. Egészséges magzat, biztonságos jövő Minden leendő szülő számára a legfontosabb, hogy születendő gyermeke egészséges legyen. A súlyosan beteg gyermek komoly terheket ró a családra. A veleszületett fejlődési

Részletesebben

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak

A 2012/12. SZÁM TARTALMA. Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak A 2012/12. SZÁM TARTALMA LÓ Sárdi S., Szentpáli-Gavallér K., Bakonyi T., Szenci O., Kutasi O.: Lovak nyugat-nílusi vírus okozta agy- és gerincvelő-gyulladása. Irodalmi áttekintés / 708 SZARVASMARHA Mee,

Részletesebben

Parazitológia IV. Hengeresférgek. Toxocara életciklusa. Toxocara canis, Toxocara cati. Diagnózis és terápia. Tünetek. Szabó Judit 2010.

Parazitológia IV. Hengeresférgek. Toxocara életciklusa. Toxocara canis, Toxocara cati. Diagnózis és terápia. Tünetek. Szabó Judit 2010. Parazitológia IV. Szabó Judit 2010. Hengeresférgek Enterobius vermicularis Ascaris lumbricoides Trichuris trichiura Toxocara Ancylostoma duodenale Necator americanus Strongyloides stercoralis Trichinella

Részletesebben

III./15.5. Malignus phaeochromocytoma

III./15.5. Malignus phaeochromocytoma III./15.5. Malignus phaeochromocytoma Igaz Péter, Tóth Miklós, Rácz Károly Ebben a tanulási egységben a malignus phaeochromocytoma tüneteinek, diagnosztikájának valamint a kezelés lehetőségeinek az áttekintése

Részletesebben

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2013. jan. 28-31)

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2013. jan. 28-31) MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2013. jan. 28-31) Parazitológia, Állattan, Halkórtan 2012. évi 39. füzet 1 ELŐSZÓ Kedves Kolleganők és

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

A 2009/2. SZÁM TARTALMA

A 2009/2. SZÁM TARTALMA A 2009/2. SZÁM TARTALMA ALMA MATER Laczay P. Élelmiszer-higiénia, élelmiszerlánc-biztonság: feladatok és kihívások az egyetemi oktatásban / 67 LÓGYÓGYÁSZAT Haubold, A., Gehlen, H.: Lovak thrombophlebitise

Részletesebben

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN

2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 2.6.16. Vizsgálatok idegen kórokozókra Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.7.0 1 2.6.16. VIZSGÁLATOK IDEGEN KÓROKOZÓKRA HUMÁN ÉLŐVÍRUS-VAKCINÁKBAN 01/2011:20616 Azokhoz a vizsgálatokhoz, amelyekhez a vírust előzőleg

Részletesebben

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő 2013.01.11. www.oncol.hu. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő 2013.01.11. www.oncol.hu. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám SE- TK/2013.I./00025 Szemeszter 2013.I.félév Jelleg Főcím Daganatok és komplex terápiája Állapot Tanfolyam adatok még változtathatóak a szervező által Szervező Országos

Részletesebben

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5.

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5. Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner SE- TK/2014.I./00079 Szemeszter 2014.I.félév Jelleg Daganatok és komplex terápiája A tanfolyam akkreditálásra került Országos Onkológiai

Részletesebben

Lyme-kór (lyme-artritisz)

Lyme-kór (lyme-artritisz) www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Lyme-kór (lyme-artritisz) Verzió 2016 1. MI A LYME-KÓR 1.1 Mi ez? A Lyme-artritisz (Lyme-borreliózis) egyike a Borrelia burgdorferi baktérium által okozott

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

BABESIA BABESIA. Babesia Kutya: Babesia canis 4-7 µm Babesia gibsoni 2-5 µm Babesia microti like 2-5 µm

BABESIA BABESIA. Babesia Kutya: Babesia canis 4-7 µm Babesia gibsoni 2-5 µm Babesia microti like 2-5 µm BABESIA A vérkenet vizsgálata során látható gyakoribb paraziták fénymikroszkópos azonosítása (Babesia canis, Babesia gibsoni, Mycoplasma haemofelis,, Mikrofilaria) Kullancs által terjesztett (harapás,

Részletesebben

AMS Hereimplantátum Használati útmutató

AMS Hereimplantátum Használati útmutató AMS Hereimplantátum Használati útmutató Magyar Leírás Az AMS hereimplantátum szilikon elasztomerből készült, a férfi herezacskóban levő here alakját utánzó formában. Az implantátum steril állapotban kerül

Részletesebben

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt A HIV nem válogat, ne légy áldozat! 1. BETŰHALMAZ Csoportosítsd az elrejtett szavakat aszerint, hogy terjed-e általuk a HIV vagy sem. A Q V V É R F Ű S C V L É V S J K É

Részletesebben

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359.

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. Az ÁNTSZ Fővárosi és Megyei Intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára a 2006. évben 143 nosocomialis

Részletesebben

A 2013/5. SZÁM TARTALMA. Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak

A 2013/5. SZÁM TARTALMA. Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak A 2013/5. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak újszülöttkori pancytopeniája néven ismert kórkép és annak hazai előfordulása. Irodalmi összefoglaló

Részletesebben

Antibiotikumok a kutyapraxisban

Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikum választás Bakteriális fertőzés Célzott Empirikus Megelőző Indokolt esetben Ismert betegség kiújulásának megelőzésére Rizikócsoportoknál Mikor ne adjunk? Nem

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM. A kutya leishmaniózis és a parazita vektorainak vizsgálata Magyarországon

SZENT ISTVÁN EGYETEM. A kutya leishmaniózis és a parazita vektorainak vizsgálata Magyarországon SZENT ISTVÁN EGYETEM Állatorvos-tudományi Doktori Iskola A kutya leishmaniózis és a parazita vektorainak vizsgálata Magyarországon Tánczos Balázs PhD értekezés tézisei Budapest 2012. Szent István Egyetem

Részletesebben

A 2011/7. SZÁM TARTALMA

A 2011/7. SZÁM TARTALMA A 2011/7. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Jakab Cs., Gyöngy F., Mándoki M., Majoros G.: Setariosis okozta hashártyagyulladás és helyi perineuritis szarvasmarhában. Esetismertetés / 387 Ari M., Orbán M., Janan,

Részletesebben

2009.október 14 16. Galyatet PROGRAM

2009.október 14 16. Galyatet PROGRAM PROGRAM 2009. október 14.szerda 10.00 Regisztráció 10.00 MTT Közgy lés 12.00 13.50 Ebédszünet (A posztereketkérjükszerdán 12.00 ig kirakni!) 13.50 Megnyitó Hirka Gábor S.1 14.00 15.45 Insilico toxicitásbecslés

Részletesebben

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,

Részletesebben

A KULLANCS TERJESZTETTE AGYVELÕ- AGYHÁRTYAGYULLADÁS

A KULLANCS TERJESZTETTE AGYVELÕ- AGYHÁRTYAGYULLADÁS A KULLANCS TERJESZTETTE AGYVELÕ- AGYHÁRTYAGYULLADÁS (kullancsenkefalitisz) A kórokozó és a fertõzés útja Akullancsok számos, emberre veszélyes vírust terjesztenek, ezek vagy agyvelõgyulladást, vagy úgynevezett

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

M E G H Í V Ó. prof. MIKE WILLARD (USA)

M E G H Í V Ó. prof. MIKE WILLARD (USA) M E G H Í V Ó HSAVA őszi, háromnapos 31. országos konferenciája felkért külföldi előadó prof. MIKE WILLARD (USA) MÁOK által elismert KIEMELT RENDEZVÉNY (legalább 2 napon történő részvétel esetén) 2014.

Részletesebben

LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM. (Kómár emléknap, 2012.09.15. Budapest MÁOK Pest megye)

LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM. (Kómár emléknap, 2012.09.15. Budapest MÁOK Pest megye) MACSKÁK FELSŐ Ő LÉGÚTI BAKTERIÁLIS MEGBETEGEDÉSEI LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM (Kómár emléknap, 2012.09.15. Budapest MÁOK Pest megye) RHINITISEK, RHINOSINUSITISEK

Részletesebben

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 A BIZOTTSÁG 1108/2008/EK RENDELETE (2008. november 7.) az 1266/2007/EK rendeletnek a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei,

Részletesebben

Madarak, mint élőhelyek

Madarak, mint élőhelyek Madarak, mint élőhelyek Birds, as habitats - the hidden world of avian ectoparasites Célcsoport: általános iskola felső tagozat, biológia szakkör. A tanösvény célja egy általános iskolai tantervekből hiányzó,

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Szarvasmarhák vérszívó, nem vérszívó és nyugtalanságot okozó legyei illetve szúnyogjai. Dr. Chandra Bhushan Veterinary Services, RM-MERA

Szarvasmarhák vérszívó, nem vérszívó és nyugtalanságot okozó legyei illetve szúnyogjai. Dr. Chandra Bhushan Veterinary Services, RM-MERA Szarvasmarhák vérszívó, nem vérszívó és nyugtalanságot okozó legyei illetve szúnyogjai Dr. Chandra Bhushan Veterinary Services, RM-MERA Mik is a legyek? A légy az általános megnevezése a Dipterák rendjébe

Részletesebben

Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei

Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Az ipari komputer tomográfia vizsgálati lehetőségei Dr. Czinege Imre, Kozma István Széchenyi István Egyetem 6. ANYAGVIZSGÁLAT A GYAKORLATBAN KONFERENCIA Cegléd, 2012. június 7-8. Tartalom A CT technika

Részletesebben

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata PhD értekezés tézisei Készítette: Dr. Jánosi Katalin Témavezet : Dr.

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TK témák V Védőnő szakirány GY Gyógytornász szakirány Képalkotó iagnosztikai

Részletesebben

A halak váltv állatok.

A halak váltv állatok. Halak más m s váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok A halak váltv ltózó testhőmérs rsékletű állatok. Váltózó testhőmérs rsékletű még: Rákok Békák Kagylók Polipok Tintahal Csigák Halak húsa A halhús kedvező

Részletesebben

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK Prof. Dr. László Fodor Head of the department Dean A laboratóriumi állatok fertőző betegségei indukált betegségek fogékonyság spontán betegségek terjedés az állományon

Részletesebben

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30)

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA. SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30) MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA SzIE ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK (2014. jan. 27-30) ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS (2014. január 27, Továbbképzés előadóterem,

Részletesebben

patológi Klinikum Az emlımirigytumorok szövettani csoportosítása: Malignus tumorok Benignus tumorok Dysplasiák/hyperplasiák

patológi Klinikum Az emlımirigytumorok szövettani csoportosítása: Malignus tumorok Benignus tumorok Dysplasiák/hyperplasiák A kutyák emlıtumorainak patológi giája Dr. Jakab Csaba SZIE - ÁOTK Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék Budapest 1078 István u. 2. 2012 A kutyák emlıtumorainak patológi giája Klinikum Az emlımirigytumorok

Részletesebben

A 2013/10. SZÁM TARTALMA. Makra Z., Bodó G.: Különböző keratoplasztikák alkalmazási

A 2013/10. SZÁM TARTALMA. Makra Z., Bodó G.: Különböző keratoplasztikák alkalmazási A 2013/10. SZÁM TARTALMA LÓ Makra Z., Bodó G.: Különböző keratoplasztikák alkalmazási lehetőségei lovak szaruhártyájának műtéti gyógykezelésére lovakban. Irodalmi áttekintés Bohák Zs., Csepi G., Harnos

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés

Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés Tájékoztató a 2013. évi halegészségügyi helyzetről, különös tekintettel a KHV okozta betegségről. Dr. Láng Mária 2013. Agárd MAHAL Közgyűlés Herpesz vírus okozta megbetegedés halaknál CyHV-1 : pontyhimlő

Részletesebben

A 2014/6. SZÁM TARTALMA. Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya:

A 2014/6. SZÁM TARTALMA. Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya: A 2014/6. SZÁM TARTALMA LÓ Joó Kinga, Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Kutasi Orsolya: Dinamikus felső légúti elváltozások endoszkópos kórjelzése lovakban. Irodalmi összefoglalás SERTÉS Sanchez-Vizcaino,

Részletesebben

Az adenovírusok morfológiája I.

Az adenovírusok morfológiája I. Adenovírusok A vírusok Elnevezésük a latin virus szóból ered, amelynek jelentése méreg. A vírusok a legkisebb ismert entitások. Csak elektronmikroszkóppal tanulmányozhatóak, mert méretük 20-400 nanométerig

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Koi és aranyhal szaporítás, tartás Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök Szaporodás,szaporítás Az ívást kiváltó tényezők hőmérséklet 18-22 ºC ideális (14min-26max)

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Opponensi vélemény Lakos András Kullancs által terjesztett fertőzések; Lyme. Borreliosis, kullancsencephalitis, TIBOLA című MTA doktori értekezéséről.

Opponensi vélemény Lakos András Kullancs által terjesztett fertőzések; Lyme. Borreliosis, kullancsencephalitis, TIBOLA című MTA doktori értekezéséről. Opponensi vélemény Lakos András Kullancs által terjesztett fertőzések; Lyme Borreliosis, kullancsencephalitis, TIBOLA című MTA doktori értekezéséről. Az összességében 162 oldal terjedelmű, 99 ábrát, 7

Részletesebben

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonellák bemutatása Enterobacteriaceae családba tartozó Gramnegatív pálcák, körülcsillósak, aktívan mozognak (kivéve

Részletesebben

Pozitron-Diagnosztika Központ. Képet alkotunk egészségéről!

Pozitron-Diagnosztika Központ. Képet alkotunk egészségéről! Pozitron-Diagnosztika Központ Képet alkotunk egészségéről! A diagnózis: RÁK PET/CT a daganatos betegségek vizsgálatában Az egész testre kiterjedő PET/CT vizsgálattal, akár a néhány milliméteres daganatok

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat VeyFo VeyFo Jungtier - Oral Mulgat Különleges táplálási igényeket kielégítő/diétás/ kiegészítő takarmány borjak, malacok, bárányok, kecskegidák és kutyák részére Használati utasítás Trimetox 240 oldat

Részletesebben