SZÓFAJTAN. Minden szótári szó képvisel valamilyen szófajt, esetenként többet is. Egyik-másik szó

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZÓFAJTAN. Minden szótári szó képvisel valamilyen szófajt, esetenként többet is. Egyik-másik szó"

Átírás

1 SZÓFAJTAN A szófaj fogalma és jellemzése Minden szótári szó képvisel valamilyen szófajt, esetenként többet is. Egyik-másik szó környezete nélkül nem is árulja el szófaját: lép. A szófaj egyfajta minőség, amelyet négyféle tulajdonság határoz meg együttesen és kölcsönösen: a mondatbeli felhasználhatóság, a toldalékfelvevő képesség, a bővíthetőség, illetve a szótári jelentés típusa. A mondatbeli felhasználhatóságon azt értjük, hogy melyik szófaj milyen funkciót tölt be a mondatban. Az ige pl. mindig állítmány, a határozó csakis határozó. A toldalékfelvevő képesség azt jelenti, hogy egyes szófajoknak jellegzetes, saját toldalékolásuk, sőt tipikus jelezés- és ragozásrendszerük van, másoknak ellenben nincs ilyen, sőt semmiféle toldalékolásuk nincs. A bővíthetőség szempontja azt jelenti, hogy néhány szófajnak megvan a maga tipikus bővítménye. Az ige tipikus bővítménye a tárgy és a határozó. A jelentéstípusnak a szófaji minősítésekben játszott szerepén azt értjük, hogy a szófajok többségében, különösen az alapszófajokban (ige, főnév, melléknév, számnév és határozó) a valóság legáltalánosabb tudattartalmai tükröződnek: létfogalmak (ház, ajtó, telefon), tulajdonságfogalmak (nagy, zöld, hangos), mennyiségfogalmak (három, sok), cselekvésfogalmak (épül, csenget, nyaral), körülményfogalmak (lent, tegnap, hanyatt), viszonyfogalmak (alatt, hogy, volna) stb. A szófajtani rendszerezés és a szófajok rendszere A szófajok rendszerezése a nyelvtannak régi gondja, sőt a szófajoknak a minden tekintetben kielégítő osztályozása máig sem született meg.

2 I. Igék: megy megbetegszik, esik, van. II. Névszók: 1. főnevek: erdő, tündér; 2. melléknevek: zöld, tiszta; 3. számnevek: egy, öthatod, harmadik, sok; 4. névmások: én, olyan, ahány. III. Igenevek: 1. főnévi: ügetni, álmodni, megoldani; 2. melléknévi: álmodó, megoldandó, elvégzett; 3. határozói: ügetve, megoldván; IV. Határozószók: itt, tüstént, örömest. V. Viszonyszók: 1. névelők: a, az, egy; 2. névutók: alatt, múlva, nélkül; 3. kötőszók: és, hogy; 4. igekötők: be, ki, meg; 5. segédigék: fog, volna; 6. módosítószók: nem, bizony, -e. VI. Mondatszók: 1. indulatszók: jaj, nesze, puff; 2. felelő- és kérdőszók: igen, persze; nos, he.

3 A nem tiszta szófajúság és a szófajváltás A magyar nyelv szavai között sok olyan van, amely a felsorolt szófaji csoportok közül egyszerre többe is beleillik, illetőleg alkalmi vagy rendszeres használatától függően hol az egyik, hol a másik kategóriába sorolható. Három fajtája van: átmeneti, kereszteződő és kettős-hármas szófajúság. Átmeneti: igenevek, névutó-melléknevek: csöngetés utáni percek; a háború alatti évek. Kereszteződő szófajúság: Ha egy szó vagy szócsoport úgy hordozza két szófaji osztály több jellemző jegyét, hogy bármelyik érintett szófajba külön-külön is jól beleillik. Pl. kötőszói névmás és kötőszói határozószó (pl. aki, ahol). A kereszteződő szófajok bizonytalan esetei a szófaji rendszernek, s jórészt szemlélet és elhatározás dolga, melyik szófajcsoportba soroljuk őket. Kettős, hármas szófajúság: Ha egy szó vagy szócsoport mondatbeli szerepe és viselkedése alapján két vagy több szófaj szerepében szinte egyenrangúan léphet fel, de konkrét szóelőfordulásából vagy szóalakjából egyértelműen kiderül, melyik szófaji jellege uralkodó: fagy, les, zsarnok, reggel. A nem tiszta szófajúsággal rokon a szófajváltás. 1. alkalmi szófaji átcsapás: A szépeket szeretem; A jaj itt nem segít. 2. állandósult szófaji eltolódás: fogdmeg, félsz, ébresztő. Az ige Az ige a mindig állítmányi szerepű, a legtöbbször jelekkel, ragokkal ellátott, cselekvést, történést-állapotot vagy létezést kifejező szótári szó. A cselekvést jelentő ige olyan tevékenységet fejez ki, amely az alany akaratától, tudatos közreműködésétől függ (ír, dolgozik, sétál, gondolkodik).

4 A történést-állapotot jelentő ige olyan eseményt, változást fejez ki, amely független az alany akaratától, szándékától, tevékeny közreműködésétől (ragyog, fagy, fáj intéződik). A létezést jelentő ige az alany létét vagy nemlétét fejezi ki (van, lesz, nincs). Az ige a mondatban mindig állítmány. Jelei és ragjai megjelölik a cselekvő személyét, számát, a cselekvés módját, idejét. Az ige olyan szófaj, amely többé-kevésbé meghatározza a maga környezetét, bővítményeit (pl. félt vkit vmitől). Van ige, amelynek kötelező a vonzata, ugyanis nélküle nem állhat (pl. sejt vmit, alapszik vmin); van, amelynek csak lehetséges, tudniillik nélküle is állhat (pl. olvas, gondolkodik; olvas vmit, gondolkodik vmin). Az igéket egyébként hagyományosan aszerint osztályozhatjuk, hogy ki cselekszik, mire irányul a cselekvés, milyen lefolyásának foka, mértéke, minősége. A) A cselekvő és a cselekvés viszonya szempontjából van cselekvő, műveltető, szenvedő és visszaható ige. Valamennyiből képezhető még ható ige is. a) cselekvő ige: ír raboskodik b) műveltető ige azt fejezi ki, hogy az alany a cselekvést nem maga végzi, hanem mással végezteteti, illetőleg okozza: csináltat, mosdat. c) szenvedő ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés mástól indul ki, de az alanyra hat; az alany nem végzi, hanem csak elszenvedi, elviseli a cselekvést: kerestetik. d) visszaható ige azt fejezi ki, hogy az alanytól kiinduló cselekvés vissza is hat rá: tegeződik. e) ható ige a cselekvés lehetőségét fejezi ki: nézhet. B) A cselekvés irányulása szerint, a tárgy szempontjából van tárgyas (tárggyal bővíthető) és tárgyatlan ige. C) Az igeszemlélet szerint befejezett és folyamatos igéket különböztetünk meg. A befejezett ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés eléri célját vagy időben korlátozottan megy

5 végbe: megír, hazajön. A folyamatos ige azt fejezi ki, hogy a cselekvés nem éri el célját vagy időben korlátozás nélkül megy végbe: tervez, vásárol. A magyar ige befejezettségét és folyamatosságát elsősorban az igekötő megléte vagy hiánya jelöli, ugyanakkor az el igekötő nemegyszer épp a folyamatosság kifejezésére szolgál: eléldegél, elbámészkodik. Az akcióminőség szempontjából megkülönböztetünk tartós-huzamos igét, amely azt fejezi ki, hogy a cselekvés folyamatosan megy végbe (zúg, pislog, lépeget-gyakorítás) és mozzanatos igét, amely azt fejezi ki, hogy a cselekvés egyszer megy végbe vagy pillanatnyi ideig tart (villan, fellobban-kezdés, legyőz-bevégzés). Az ige helyes használata: 1. A folyóiratot járatjuk, a kisgyereket jártatjuk. 2. A zászlót fölvonatják, a nehezebb dolgot vontatják. 3. A kukoricát pattogatni lehet, az ostort pattogtatni. Terpeszkedő kifejezések: előadásra kerül, elintézést nyer, meghallgatásra talál, intézkedés történt. A névszók A főnév A főnév olyan szótári szó, amely élőlények, élettelen tárgyak vagy gondolati dolgok nevét jelöli. A főnév jelentésénél fogva az egyik leggyakrabban használt szófaj. A főnév mondatbeli szerepe igen változatos, ezért nagyon gazdag a jelezése és a ragozása is. A főnévnek a jelentés alapján két faja van: 1. köznév és 2. tulajdonnév. A köznév több egyforma dolog közös neve, mindig általánosítás eredménye. A tulajdonnév valakinek, valaminek a saját, külön elnevezése, nem tartalmaz általánosítást.

6 1. A köznevek lehetnek a) egyedi nevek (évszak, úr) b) gyűjtőnevek (növényzet, lakosság, hegység) c) anyagnevek (hús, kő) d) elvont nevek (jóság, lét, béke). 2. A tulajdonnevek lehetnek a) személynevek, b) állatnevek, c) földrajzi nevek, d) intézménynevek, e) címek, f) márkanevek. A melléknév A melléknév jelzői, állítmányi vagy mód- és állapotféle határozói szerepet játszó, a főnévnél kevésbé gazdag toldalékolású, személyek, tárgyak, dolgok tulajdonságát kifejező szótári szó. A magyarban a melléknevek nagy többsége fokozható, bár vannak fokozhatatlan melléknevek is (pl. heti, koromsötét). A számnév A számnév jelzői, állítmányi vagy szám-, illetve számállapot-határozói szerepet játszó, kevéssé toldalékolható, személyek, tárgyak, dolgok mennyiségét kifejező vagy a sorban elfoglalt helyét megjelölő szótári szó. A számnévnek két faja ismeretes: a határozott és a határozatlan. A határozott számnév lehet a) tőszámnév, b) sorszámnév, c) törtszámnév, d) osztószámnév (egy-egy). A határozatlan számnév csak hozzávetőleg nevezi meg a mennyiséget. A határozott számnévvel egyébként sokszor fejezünk ki határozatlan mennyiséget: Millió dolgom volt. A számnév helyes használata: kerület A névmás A névmás mondat- és alaktanilag a fő-, a mellék- és a számnévhez több tekintetben hasonlóan viselkedő, de tulajdonképpen azokat helyettesítő vagy azokra rámutató szótári

7 szó. A névmás önállóan nem jelöl valóságot, csak utalóeszköz, amely a beszédösszefüggésből, a beszédhelyzetből lesz tartalmas szó. 1. Személyes névmás: én, te, ő, mi, ti, ők; ön, önök, maga, maguk, kegyed; engem, bennünket, benneteket. A magyarban a személyes névmás ritkábban fordul elő, mint más nyelvekben, csak hangsúlyos helyzetben tesszük ki. 2. Birtokos névmás: enyém, tied, övé, mienk, tietek, övék; enyéim, tieid, övéi, mieink, tieitek, övéik. 3. Visszaható névmás. Azt fejezi ki, hogy a cselekvés visszahat az alanyra: magam, magad, maga, magunk, magatok, maguk; nyomatékosan: önmagam, saját maga, magamagát stb. 4. Kölcsönös névmás. egymás 5. Mutató névmás. Közös tulajdonságuk, hogy magas és mély hangú alakváltozataik segítségével a megmutatott dolog, tulajdonság vagy mennyiség közeli vagy távoli voltára is képesek utalni. Főnévi mutató névmások: ez, az; emez, amaz; ugyanez, ugyanaz. Melléknévi: ilyen, olyan, ekkora, akkora, efféle, afféle, ilyenféle, olyanféle, ilyesmi, olyasmi, emilyen, amolyan, ugyanilyen, ogyanolyan Számnévi: ennyi, annyi, emennyi, amannyi, ugyanennyi, ugyanannyi 6. Kérdő névmás Főnévi: ki, mi Melléknévi: melyik, milyen, mekkora, miféle Számnévi: hány, mennyi, hányadik 7. Vonatkozó névmás Főnévi: (a)ki, (a)mely, (a)melyik

8 Melléknévi: amily(en), aminő, amekkora Számnévi: ahány, amennyi, ahányadik Az ami kezdi kiszorítani az amely-et. Használatukban eredetileg különbség van: az amely főnévvel megnevezett tárgyra vagy elvont dologra vonatkozik, az ami pedig elsősorban a főnévvel meg nem nevezett dologra, fogalomra utal. 8. Határozatlan és általános névmás Főnévi: valaki, valam Melléknévi: valamilyen, valamekkora Számnévi: néhány, valamennyi Főnévi: bárki, bármi, mindenki Melléknévi: bármilyen, akármilyen Számnévi: bármennyi, akárhány, minden Az igenév Az igenév igéből képzett olyan főnév, melléknév vagy határozószó, amelynek egyúttal igei sajátosságai is vannak. Főnévi, melléknévi és határozói igenevet különböztetünk meg: tűnődni, tűnődő, tűnődve. Az igenév tipikusan átmeneti szófaj: se nem ige, se nem igazán főnév, melléknév vagy határozószó. 1. Főnévi igenév olyan ni képzős származékszó, amely elvontan és általánosítva fejez ki cselekvést, történést, állapotot, létezést. Minden igéből képezhető, kivétel a nincs. Alapformája a ni képzős, ragozott formája azonban egész alaksorból áll: ápolnom, ápolnod, ápolnia, ápolnunk, ápolnotok, ápolniuk. 2. A melléknévi igenév elvileg minden igéből képezhető, de nem élünk minden lehetőséggel. Három fajtája van: a) folyamatos: megszépítő (messzeség); b)befejezett: feltört (ugar); c) beálló: adandó (alkalom) A melléknévi igenév lehet cselekvő értelmű: égő (szív), megfáradt (ember); szenvedő értelmű: eladó (ház), kiadó (szoba), megterített (asztal).

9 Sok melléknévi igenév jelentéstapadás következtében főnévvé vált. Pl. igazgató, költő, fagylalt, teendő, temető, vasaló. Vannak olyan melléknévi igenevek, amelyek a melléknevek szófajához kerültek közelebb: illő, fáradt, állandó. 3. A határozói igenév olyan va/-ve, -ván/-vén képzős igei származék, amely valamely cselekvéstartalmat határozói körülményként, rendszerint mód- vagy állapothatározóként nevez meg. A határozói igenév gyakran fordul elő nyomósító jellegű figura etymologicában: kérve kér, várva vár. A határozói igenév gyakran szerepel hiányos szerkezetű mondatokban állapothatározóként: Az ajtó zárva. Az egyik legtöbbet vitatott, legbonyolultabb nyelvhelyességi kérdés: be van festve, el van intézve, el van törve, meg vagyok fázva, ki vagy merülve, az ügy el lesz intézve, nincs megoldva, arcára van írva a kétségbeesés stb. A határozószó A határozószó a mindig határozói szerepet játszó, alig vagy egyáltalán nem toldalékolható, többnyire a cselekvés helyét, idejét, módját, esetenként a cselekvő állapotát, illetve valamely minőség fokát jelölő szótári szó. Előfordulhat, hogy ragos névszó és határozószó között épp a lehetséges átmeneti helyzet miatt nem könnyű az egyértelmű döntés. A határozószóknak három nagy alcsoportját különíthetjük el: 1. Határozott fogalmi tartalmú: bent, elöl, messze; korán, rögtön; egyedül, jócskán 2. Névmási: mindenütt, sehol; amióta, bármikor; némileg, bárhogyan. 3. A személyragos határozószók a személyes névmások raggal, névutóval kiegészült alakjai: nekem, tőled, róla, hozzánk. (kereszteződő szófajok) Egyik-másik határozószónak két alakja is van: fenn-fent, épp-éppen.

10 A viszonyszók A viszonyszók a mondat felépítésében részt vevő, de önmagukban mondatrészszerepet nem vállaló szótári szók. A névelő A névelő a mögötte álló főnév határozottságát vagy határozatlanságát emeli ki.a névelő általában hangsúlytalan, mindig egy főnévvel együtt szerepel, szórendi helye kötött. A névelő nem lehet mondatrész, toldalék nem járulhat hozzá, fogalmi tartalma nincs. Két fajtája van: határozott (a, az) határozatlan (egy). A határozott névelő egyébként nyomatékét vesztett főnévi mutató névmás, a határozatlan pedig nyomatéktalanná vált számnév. A névelő helyes használata: tulajdonnevek! A névutó A névutó olyan viszonyjelentést hordozó szó, amely az előtte álló ragtalan vagy ragos névszót határozóvá teszi. A névutók kifejezhetnek a) helyet: előtt, elé, alatt, alá; b) időt alatt, múlva, óta; c) elvontabb viszonyt: helyett, ellen, miatt, nélkül, végett. Tipikus nyelvhelyességi hiba a miatt és a végett névutó összetévesztése. A miatt az okhatározó, a végett a célhatározó kifejezésére szolgál. A kötőszó A kötőszó mondatrészek, mondategységek és mondategészek összekapcsolására, a közöttük levő nyelvtani és logikai viszony kifejezésére alkalmas szó. Funkció szerint megkülönböztetjük azokat a kötőszókat, amelyek mondatrészeket, a mondategységeket, illetőleg a mondategészeket kapcsolják össze.

11 Az összekapcsolt nyelvi egységek viszonya alapján lehetnek mellérendelők (pl. és, is. de, tehát) és alárendelők (ha, hogy, mert, mivel). Vannak egyes és páros kötőszók (akár-akár, mind-mind). Az és, s, meg, vagy kötőszók elé nem teszünk vesszőt, ha azonos mondatrészeket kapcsolnak össze. Az igekötő Az igekötő igéhez, igenévhez vagy más, igéből képzett névszóhoz kapcsolódó, annak jelentését a határozószókra emlékeztetető módosító szó. Szórendje háromféle lehet: egyenes (ha elöl áll), fordított (ha hátul áll) és megszakításos (ha az igekötő és az ige közé más szó ékelődik. Az igekötőnek sokféle jelentésfunkciója lehet: 1. A hely- és irányjelölés: átmegy, kihúz, lecsúszik. 2. Jelentésátvitellel kifejezheti a cselekvés különféle módjait, mozzanatait, körülményeit: megőrül, hozzálát, levizsgázik, eltúloz, félreért. 3. Sűrítés, tömörítés: fölcsenget Az igekötők használatában háromféle hiba szokott előfordulni: vagy fölöslegesen használjuk őket, vagy fölcseréljük őket, vagy elhagyjuk őket szükségtelenül. Fölösleges: bebiztosít, bepótol, kiértesít, kikézbesít, összekombinál. Felcserélés: átbeszél (megbeszél), benáthásodik (megnáthásodik), beszüntet (megszüntet). Elhagyás: bonyolít (lebonyolít) A megismételt igekötőt kötőjellel kapcsoljuk össze, és az igével egybeírjuk: ki-kinéz. Az ellentétes jelentésű igekötők elválnak az igétől: föl-le sétál, ki-be járkál.

12 A segédige A segédige olyan igei jellegű szó, amely úgy fejez ki mód-, idő-, szám- és személyviszonyt, hogy egyúttal valamely más szónak állítmányi szerepre alkalmas formáját is segíti megalkotni: lesz, volt, múlik, marad, fog, volna. Ezek a segédigék a főigétől abban különböznek, hogy nem teljes a jelentéstartalmuk. A módosítószó A módosítószó vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, de egyúttal kifejezi a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát. A módosítószó kifejezhet: a) bizonyosságot, valószínűséget: bizony, persze, valószínűleg b) bizonytalanságot: aligha, esetleg, talán c) igenlést: hogyne d) tagadást, tiltást: nem, ne, sem, se e) óhajtást: bárcsak f) érdeklődést: vajon, -e, ugye g) keveslést vagy sokallást: alig, csak, még, csupán. A mai nyelvszokás szerint a tagadásban szerepelhet a se is és a sem is. A mondatszók Az indulatszó Az indulatszó a beszélő érzelmeit, akaratát, ritkábban gondolatát fejezi ki tagolatlan mondat formájában. Amíg indulatszó, addig nem toldalékolható. Sokféle jelentésárnyalatot fejezhet ki: örömöt, bosszankodást, fájdalmat, vágyat, csodálkozást, figyelmeztetést, biztatást, hangutánzást stb. Az indulatszó lehet a) érzelmet nyilvánító: sej, ó, fuj, ejnye b) akaratot nyilvánító: nosza, pszt, hess, sicc (állathívogató, -terelő, -űző szavak) c) gondolatot nyilvánító: puff. Van, amelyik főnévként is gyakori (pl. jaj). Több indulatszóból igét képezhetünk (pl. jajgat). A több szótagú indulatszóknak néha nem az első, hanem a második szótagja a hangsúlyos (pl. ejha).

13 A felelő- és kérdőszó A felelő- és kérdőszók igen közel állnak az indulatszókhoz és a módosítószókhoz: Igen. Persze. Talán. Esetleg. Nem? Nos?

14 SZÓALAKTAN A szóalaktan mivolta, tárgya, helye a nyelvtanban A szóalaktan a nyelvtani szerkesztés egyik ága, amely a szóalakok létrejöttének szabályaival foglalkozik. A szótári szók rendszerint nem elemi valójukban kerülnek a mondatba, hanem többnyire valamilyen viszonyító mozzanatot, jelet vagy ragot is tartalmazva A különböző típusú nyelvek alaktana számottevő eltéréseket mutathat. Az agglutináló (toldalékoló) nyelvekben, mint amilyen az uráli nyelvcsaládba tartozó magyar is, a mondatbeli viszonyokat és a jelentés módosulásait alapvetően a jelek, ragok és a képzők fejezik ki. Az ilyen nyelvekben feltűnően magas a toldalékok száma, és a tövek és a toldalékok viszonylag jól elkülönülnek egymástól. A flektáló (hajlító) nyelvekben viszont, mint amilyenek az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó orosz, német, angol stb.a mondatbeli viszonyokat és a jelntés módosulásait főként a tővel szinte felismerhetetlenül összeolvadó végződések, illetve a tőbeli hangváltozások fejezik ki. A szóelem fogalma és jellemzése, fajtái és csoportjai Az alaktan alapfogalma a szórész vagy szóelem (morféma), amely a nyelvnek a legkisebb jelentéses egysége. A szóelemek két nagy csoportra oszthatók: a) főszóelem, tőmorféma vagy egyszerűen szótő, amely a szóalak jelentésének a magvát hordozza. b) mellékszóelem, toldalékmorféma vagy egyszerűen toldalék (affixum). A toldalékokat részben helyzetük, részben szerepük szerint csoportosíthatjuk. A szótőhöz viszonyított helye szerint lehet:

15 a) szuffixum, ha a szótő mögött áll: (erdő)-ben b) praefixum, ha a szótő előtt áll: leg-(szebb), le-(szalad) c) infixum, ha beleékelődik a szótőbe (ez a magyartól teljesen idegen) A magyar nyelv toldalékainak nagy többsége szuffixum. Ez tipikusan az agglutináló nyelvek jellegzetessége. A magyar toldalék funkciója szerint háromféle: a) a képző megváltoztatja a szótári szó jelentését, és rendszerint új szót hoz létre b) a jel valamilyen viszonyjelentéssel (pl. mód, idő, hasonlítás, többség, birtoklás) módosítja a fogalmi jelentést c) a rag a mondatbeli viszonyítás és egyeztetés sajátos jelentésmozzanatával gazdagítva kijelöli a szó mondatbali szerepét, egyúttal lezárja a szóalak hangtestét a további toldalékolás elől. A morféma lehet még: a) szabad, ha önálló alakú és önálló jelentésű. Alakjuk egybeesik a szótári tővel. b) félszabad, ha önálló alakú, de járulékos jelentésű, önmagában sohasem mondatrész, hanem csak egy szabad morfémával együtt: előtt, az c) kötött, ha alakja és jelentése is járulékos, azaz valójában minden toldalék, amely csak a szabad morfémákkal együtt fordulhat elő, hozzájuk járulva alkot szóalakot. A szóelemek alaki viselkedése Sok morféma egyetlen alakú, vagyis minden helyzetben változatlan formában jelenik meg. Pl. golyó. Több morfémának azonban a különböző környezetekben többféle változata realizálódik. Az erdő főnévnek nem marad változatlan az alakja a különböző toldalékok előtt. Azt a jelenséget, hogy egy-egy morfémának más-más alaktani helyzetben két vagy több alakváltozata jelenhet meg, alternációnak nevezzük.

16 Ugyanazon morféma eltérő alakváltozatai pedig az alternánsok. Az alternáció a tövek és a toldalékok között egyaránt előfordulhat. Kétféle alternációt ismerünk: a szabad és a kötött alternációt. Szabad az alternáció, ha valamely szóelem két alakváltozata ugyanabban környezetben fölcserélhető: fel-föl, lopózik-lopódzik. Kötött az alternáció, ha valamely szóelem két alakváltozata ugyanabból a környezetből kizárja egymást: (ház)-ban, (kéz)-ben. A szabad alternáció többé-kevésbé a beszélő akaratától függ, a kötött alternációban azonban a beszélő nem dönthet szabadon, választását a nyelv mintegy előre megköti. A szóelemek egymáshoz kapcsolódása és határkérdései 1. A szótő megelőzi a toldalékokat, természetesen a felső- és a túlzófok jele a szótő elé kerül. 2. Egy szótőhöz többféle toldalék is járulhat: több képző, több jel, de rag csak egy. 3. A képző a jelet és a ragot is megelőzi, a jel viszont csak a ragot, s a rag után szabályosan további toldalék már nem állhat. Sok olyan szóalak, amelynek alaktani elemzése, azaz szóelemeinek egymástól való elhatárolása, szegmentálása nem okoz különösebb gondot: a tő, képző, jel és rag egyértelműen elkülönül egymástól. Vita van a megjelenő egy vagy több magánhangzó körül: a) tővéghangzós elmélet: történeti szemlélet eredménye. b) előhangzós elmélet: toldalék részeinek tekintjük őket. c) kötőhangzós elmélet (leggyakoribb felfogás) A nyelvtani tő fogalma, fajtái, típusai A tő szóalaknak az egyes toldalékoktól (és a kötőhangzóktól) megfosztott része, illetőleg a szótári szónak minden olyan változata, amelyhez toldalék járul vagy járulhat.

17 A szótári tővel egybeeső alak a szabad tőalak (erdő, hó). Az önállóan nem használatos pedig a kötött tőalak (erde-). A tő akkor egyalakú, ha minden toldalék előtt változatlan (pl. hajó-). A tő akkor többalakú, ha bizonyos toldalékok az egyik, mások a másik alakjához járulnak (pl. ég-ben, eg-(e)-k. A lexémák hasonlóan viselkedő tövei egy-egy tőtípust eredményeznek. Így alakul ki az ige- és a névszótövek tőtípusrendszere. A tövek használatának néhány egyéb kérdése Az azonos köz- és tulajdonnevek tőtípusa eltérhet: kő, követ, de Dobogókő-t. Aranyat vettem, Aranyt olvasom. A tőalakok használatában eléggé sok az ingadozás: nőm-nejem, szók-szavak, falukfalvak, teret ad-tért hódít. A tőváltozatok gyakran játszanak szerepet a jelentések elkülönítésében: fátyolos-fátylas. A jelezés és a ragozás Az igaragozás Az igetőhöz a ragozásban mód- vagy időjelek, illetve személyragok járulnak. Az igealakokban fontos szerep jut a jelöletlenségnek, pontosabban a jelnek vagy ragnak. Egy-egy ige valamennyi jelezett, ragos és segédigés alakja együtt az igeragozási rendszer. Az ige jelei Az ige jelei a mód- és az időjelek. Igemódok: 1. kijelentő mód: materiális jele nincs 2. feltételes mód: -na/-ne, -ná/-né 3. felszólító mód: -j Igeidők:

18 1. jelen idő: materiális jele nincs 2. múlt idő: -t, -tt 3. jövő idő Ami az igemódok és az igeidők kapcsolatát illeti, nincs meg mindhárom módban mindhárom idő. A kijelentő módnak van jelen, múlt és jövő ideje. A feltételes módban csak jelen és múlt idő van. A felszólító módnak csak jelen ideje van. Az ige ragjai Az ige ragjai a személyragok. Mindig kifejezik az alany számát és személyét. A magyarban különbség van az alanyi és tárgyas ragozás között. Ez nyelvünknek az indoeurópai nyelvektől elütő egyik legfőbb sajátsága. Az alanyi ragozást újabban általános, a tárgyast határozott ragozásnak is nevezik. Az ikes és iktelen ragozás az utóbbi időben meglehetősen összekeveredett. Néhány ige ikessé vált (pl. folyik, úszik), mások meg iktelenek lettek (pl. lép, rogy). Ezért ma már csak az állandó ikes igéket ragozzuk szabályosan, őket is inkább csak kijelentő módban: alszom, alszol, alszik, iszom, iszol, iszik stb. Van jó néhány igénk, amelynek mindkét változatban megvan a lényegében teljes ragozási sora: cigarettáz(ik), szivaroz(ik), zongoráz(ik). Az ún. változó ikes igék még 3. személyben is ingadoznak: hull-hullik. Tárgyas ragozása csak a tárgyas igéknek lehet. Az igeragozással függ össze az egyik legfeltűnőbb nyelvhelyességi hiba, suksükölés, szukszükölés. Ekkor a kijelentő mód tárgyas ragozású igealakjai helyett felszólítókat használunk. A hiba lényege, hogy a t végű igék némely kijelentő tárgyas alakját nem különböztetjük meg a felszólítótól, bár meg kellene.

19 A névszóragozás A névszótövekhez a ragozásban jelek és eset- (vagy viszony) ragok járulnak. A morféma szerepe itt is nagyon fontos A névszók jelei A többes szám jele: -k A birtokjel: -é A birtoktöbbesítő jel: -i, -ai/-ei, -jai/-jei A birtokos személyjelek: -m, -d, -a/-e, -ja/-je, 0, -nk. unk/-ünk, -tok/-tek/-tök, -k, - uk/-ük A fokjelek: -bb-b, leg-, legesleg- A kiemelő jel:-ik A névszók ragjai Az alany ragja: 0 A tárgy ragja: -t A birtokos jelző ragja:-nak/-nek A határozóragok: pl. ban/-ben, -kor, -n, -an/-en, -nál/-nél A főnév ragjai az esetragok. A szóalkotás módjai A szóösszetétel Két szót egyetlen új szóvá illesztünk össze. Az új morfológiai egység jelentéstartalma más, mint az elemek jelentése egyenként, bár az új jelentésben az eredeti elemek jelentéstartalma a meghatározó. Előtag+utótag

20 Az összetett szók osztályozása Megkülönböztetünk szerves és szervetlen összetételeket. A szerves összetett szókat az jellemzi, hogy elemei között alá- vagy mellérendelés ismerhető fel. A szervetlen összetett szavak tagjai között az előbbihez hasonló két fő viszony egyike sincs meg (mégsem, adjisten). Összetett szavaink között a szervetlenek kevésbé jelentősek. A szerves szóösszetétel A szerves összetett szavakat két csoportra osztjuk: alárendelt és mellérendelt összetett szókra. Alárendelt szóösszetételek: Az előtag az utótagnak mondattani tekintetben alá van rendelve, alárendelt bővítménye. Az alárendelt összetett szavakat az elő- és az utótag közti szószerkezeti viszony alapján csoportosítjuk. Lehet: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős. Aszerint is vizsgáljuk az összetételeket, hogy a szószerkezeti viszonynak van-e nyelvi jelölője, vagyis jelöltek vagy jelöletlenek. 1. Az alanyos összetett szó jelöletlen, mert az alanynak nincs a mondatban nyelvi jele. Pl. villámsújtotta, dércsípte, madárlátta. 2. Tárgyas a) jelöletlen: békeszerető, jótevő, névadó b) jelölt: ellentmond, egyetért, semmitmondó 3. Határozós a) jelöletlen: érzelemgazdag, társszerző b) jelölt: élenjáró, fülbemászó, útonálló 4. Jelzős a) minőségjelzős (jelöletlen): gyorsvonat, kishitű, akácerdő, kölyökkutya, cserépkályha

21 b) mennyiségjelzős (jelöletlen): húszéves, ötujjas, tízpróba, háromszög c) birtokos jelzős - jelöletlen: rügyfakadás, rigófütty - jelölt: bolondokháza 5. Jelentéstömörítő népgyűlés: a nép számára, részvételével rendezett gyűlés házasságlevél Mellérendelt szóösszetételek 1. Kettőztetés: csak-csak 2. Ikerítés: zireg-zörög, ákombákom, locspocs, lárifári, csiribiri, zenebona 3. Két önálló szó összeillesztésével is alakulhatnak mellérendelő összetett szavak. a) Álikerszóknak nevezzük azokat az összetett szókat, amelyek két önálló alakú és jelentésű szó egybekapcsolásával jöttek létre: ámul-bámul, súgbúg, fúr-farag b) A laza szerkezetű mellérendelő összetett szavakat az különbözteti meg az álikerszóktól, hogy összetevő elemeik ellentétes értelműek is lehetnek, nem csak rokon értelműek: sülve-főve, égen-földön. c) A valódi mellérendelő szavak fő jellemzője az, hogy a tagok teljes mértékben összeforrtak, s toldalékot mindig csak az utótagjukhoz illeszthetünk: maholnap, szerteszét, rúgkapál A szóképzés Igeképző, névszóképző, igenévképző Igéből igét: szeret-het Névszóból igét: tavasz-odik Igéből névszót: búg-ó

22 Névszóból névszót: kedves-ség Igéből igenevet képzők: olvas-ni Ritkább szóalkotási módok 1.Szóelvonásnak nevezzük azt a szóalkotási módot, amelyben egy látszólagos vagy rosszul tagolt képzésből egy addig nem létező alapszót következtethetünk ki, vonunk el. Ma főleg igék alakulnak ily módon: nagytakarítás, gyorsírás, bájcsevegés, helyesírás. 2.Szóhasadásnak nevezzük azt a jelenséget, amelyben valamely szó alakváltozatai eltérő jelentésű önálló szókká fejlődnek: cseléd-család, csekély-sekély. 3. Mozaikszó-alkotás. Ez a szóalkotási mód nyelvünkben meglehetősen új. A 20. században a köznevek területére is átterjedt a mozaikszók alkotása: vécé, tévé, gyes, áfa. 4.Szóvegyülés ha két különböző szó elemei véletlenül vagy tudatosan többször is keverednek egymással: ordít x kiabál ordibál, zavar x kerget zargat, csokor x bokréta csokréta, rémítő x ijesztő rémísztő, motor x hotel motel 5. Népetimológia vagy szóértelmesítés: valamely szokatlan, többnyire idegen szót már meglévő ismert szóhoz hasonlóvá tesszük: milföld-mérföld, nyugdíjas-nyögdíjas, televízió-televíziló, peronoszpóra-fenerosszpora, agronómus-ugrómókus, cowboykanboy stb.

A szófajok rendszere

A szófajok rendszere A szófajok rendszere Az egy szófajcsoportba tartozás szempontjai: hasonló jelentéskör, azonos alaki viselkedés (toldalékolhatóság), azonos mondatbeli szerep I. Alapszófajok: Valódi alapszófajok - Jelentés

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze

Részletesebben

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei

ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Alaktan, morfológia tárgya. Morfológia és mondattan viszonya. Morfológia univerzalitása. A szó fogalma I. Alaktan belső ügyei ALAKTAN ELŐADÁS 1-2. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika és Kiefer Ferenc (szerk.): Új magyar nyelvtan Alaktan, morfológia tárgya - a morféma (vö. a szó szerkezete) -szótőhöz: különféle toldalékok

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

Nyelvtan összefoglaló 5. o.-tól. A hangok találkozásának szabályszerűségei

Nyelvtan összefoglaló 5. o.-tól. A hangok találkozásának szabályszerűségei Nyelvtan összefoglaló 5. o.-tól A hangok találkozásának szabályszerűségei Hangtörvények Magánhangzók: - 14 magánhangzó van - Képzésükkor a levegő akadály nélkül távozik a szájüregből - Önmagukban is alkothatnak

Részletesebben

LINGUA GAYA. A Lingua Gaya nyelv nyelvtana. 2002, Gajárszki László

LINGUA GAYA. A Lingua Gaya nyelv nyelvtana. 2002, Gajárszki László A Lingua Gaya nyelv nyelvtana 2002, Gajárszki László HANGTAN KIEJTÉS ÉS ÍRÁS A Lingua Gaya betűsor a következő betűkből áll: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y,

Részletesebben

Szófajtan (A. Jászó Anna: A magyar nyelv könyve alapján)

Szófajtan (A. Jászó Anna: A magyar nyelv könyve alapján) Szófajtan (A. Jászó Anna: A magyar nyelv könyve alapján) 1. A szóalakok, szófajok a nyelv rendszerében 2. A szófaj fogalma 3. Szófajváltás, többes szófajúság 4. A szófajtani rendszerezés 5. Az igék 6/1.

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM. 2. osztály. Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás.

TANTÁRGYI PROGRAM. 2. osztály. Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás. 112 Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét TANTÁRGYI PROGRAM 2. osztály Témakör, óraszám A beszéd és az írás 1 2. óra A hangok és a betûk A betûrend 3 5. óra A beszédhangok keletkezése A magánhangzók csoportosítása.

Részletesebben

Szófajtan és morfológia

Szófajtan és morfológia Csernicskó István Karmacsi Zoltán Szófajtan és morfológia Jegyzet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói számára 1 2 Закарпатський угорський інститут ім. Ф. Ракоці ІІ II. Rákóczi Ferenc

Részletesebben

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Anna Grzeszak, Damian Kaleta A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Dolgozatunk célja, hogy megnézzük, hogyan mutatják be a nyelvtani szabályokat az egyes magyar nyelvkönyvek.

Részletesebben

Nagy Erika. Nyelvtanból Ötös. A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak. www.magyarnyelvtan.hu

Nagy Erika. Nyelvtanból Ötös. A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak. www.magyarnyelvtan.hu Nagy Erika Nyelvtanból Ötös A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak www.magyarnyelvtan.hu 1 Tartalom 1. Alapfogalmak...6 2. Szófajok...13 3. Névszó......14 4. Főnevek...16 5. Melléknevek...26

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 61 120. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Forrásnyelvi környezetben (külföldön) Egy 96 órás tanfolyam 49 96. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt. Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő

Részletesebben

A szóösszetételek. 8. évfolyam

A szóösszetételek. 8. évfolyam A szóösszetételek 8. évfolyam VAD BŐR NAGY ELŐ CSEPŰ ÉT FÉRC SZABAD ZABI VENDÉG ÓRA Utótagom az előtagod Találd ki azt a közös szót, amely a táblázatban megadott első szónak utótagja, a másodiknak előtagja!

Részletesebben

Antalné Szabó Ágnes 2010. A magyar helyesírás vizuális rendszere. Anyanyelv-pedagógia 4. www.anyanyelv-pedagogia.hu. Melléklet

Antalné Szabó Ágnes 2010. A magyar helyesírás vizuális rendszere. Anyanyelv-pedagógia 4. www.anyanyelv-pedagogia.hu. Melléklet Melléklet Helyesírási ábrák és táblázatok 1. ábra Az idegen betűkkel kiegészített magyar ábécé 2. ábra A betűrendbe sorolás szabályai 1 3. ábra A magyar helyesírás fő alapelvei 4. ábra A kiejtés szerinti

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Óra Témakör, tananyag MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció nyelvművelés Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Megjegyzés 1. 2. 3. Ismétlés: hangtan Ismétlés:

Részletesebben

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás

Részletesebben

-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés.

-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. nyelvtani gyakorló 9. évfolyam 1. mi a kommunikáció? -közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. 2. kommunikációs folyamat tényezői:

Részletesebben

УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів

УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів ПРОГРАМА для загальноосвітніх навчальних закладів з навчанням угорською мовою MAGYAR NYELV 5-9. osztály Bevezető Az anyanyelvi oktatás célja az önazonosság megőrzése és erősítése,

Részletesebben

TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK

TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK 2 4. osztály Készítette: DR. GALGÓCZI LÁSZLÓNÉ gyakorlóiskolai szakvezetõ tanító Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101 Drótposta:

Részletesebben

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv kijelentő mondatai három részből állnak, és mindig ebben a sorrendben: SZEMÉLY SEGÉDIGE INFORMÁCIÓ A SZEMÉLY a mondat főszereplője.

Részletesebben

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Alaktan

Bevezetés a nyelvtudományba Alaktan Bevezetés a nyelvtudományba Alaktan Alaktan tárgya: - a szó szerkezetének vizsgálata asztal+ig, asztal+on, hajó+ig - a szó elemeinek különféle csoportosítási lehetőségei szótő + affixumok (toldalékok)

Részletesebben

Felszólító mondat: A beszélő akaratának felhívó eszköze, célja, hogy a hallgató ennek megfelelően járjon el. Lehet parancs (Sorakozz!

Felszólító mondat: A beszélő akaratának felhívó eszköze, célja, hogy a hallgató ennek megfelelően járjon el. Lehet parancs (Sorakozz! 1. tétel: A mondat fogalma. A mondat fajai a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint. A modalitás. A grammatikai forma és a funkció ellentmondása Mondat: a beszédnek elemi, láncszemnyi egysége.

Részletesebben

Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák III. osztálya számára MAĎARSKÝ JAZYK

Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák III. osztálya számára MAĎARSKÝ JAZYK MAGYAR NYELV Tankönyv a gimnáziumok és a szakközépiskolák III. osztálya számára MAĎARSKÝ JAZYK Učebnica pre III. ročník gymnázií a pre III. ročník stredných odborných škől TERRA vydavateľstvo, s. r. o.

Részletesebben

A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit

A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit 1. A birtoklást, a valamihez való tartozást, a birtok és birtokos között fennálló kapcsolatot az egyes nyelvek eltérő morfo-szintaktikai

Részletesebben

Gedeon Márta. A határozott és a határozatlan ragozásról

Gedeon Márta. A határozott és a határozatlan ragozásról Gedeon Márta A határozott és a határozatlan ragozásról Magyar mint idegennyelv és angol tanárként pályám legelején észrevettem, hogy az angollal sokkal gyorsabban érik el az A2-es szintet diákjaim, sokkal

Részletesebben

Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció

Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció A kerettantervi témakörök Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Az írott nyelv A beszélt nyelv 5. évfolyam A tankönyvi fejezetek címe Ismételjünk!

Részletesebben

A VALÓ SZÓFAJI MIVOLTÁRÓL

A VALÓ SZÓFAJI MIVOLTÁRÓL A VALÓ SZÓFAJI MIVOLTÁRÓL Ács Károly verseiből való példákkal CSEH MÁRTA Pusztán a szóalak alapján a szó szófaji értékéről határozni sohasem tanácsos. A szó szófaji értékét a használati értéke határozza

Részletesebben

Tananyagfejlesztő: dr. Forró Orsolya. Vezetőszerkesztő: Valaczka András. Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin

Tananyagfejlesztő: dr. Forró Orsolya. Vezetőszerkesztő: Valaczka András. Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin A tankönyv megfelel az 51/201 (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet, 3.01: Kerettanterv a gimnáziumok 9 1 évfolyama számára és a 6. sz. melléklet, 6.01: Kerettanterv a szakközépiskolák 9 1 évfolyama

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 96 órás tanfolyam 1 48. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád

Részletesebben

Forrás: http://kerettanterv.ofi.hu/ 1 2. osztály. A tanuló. Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.

Forrás: http://kerettanterv.ofi.hu/ 1 2. osztály. A tanuló. Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás. Az írással és a helyesírással kapcsolatos tantervi követelmények a Magyar nyelv és irodalom műveltségi területen az 1 8. osztályban a 2012-ben megjelent Kerettanterv alapján Forrás: http://kerettanterv.ofi.hu/

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B Magyar nyelv 9. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET KÉSZÍTETTÉK: Valuska Lajos Gálosné Szűcs Emília A kiadvány KHF/1998-5/2009. engedélyszámon 2009.03.21. időponttól tankönyvi

Részletesebben

Tanmenetjavaslat a 6. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz. Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag, fogalmak

Tanmenetjavaslat a 6. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz. Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag, fogalmak Tanmenetjavaslat a 6. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz Óra Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag, fogalmak 1 Ismerkedés az éves tananyaggal,

Részletesebben

KIS BOTANIKAI LATIN. Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010

KIS BOTANIKAI LATIN. Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010 KIS BOTANIKAI LATIN Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010 KIS BOTANIKAI LATIN Dióhéjban a latin nyelvről A latin nyelv eredete és szerkezete Dióhéjban a

Részletesebben

Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok

Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok Császárné Horváth Janka szaktanár Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok a z á lta lá nos iskola 6. osztá lya szá m á r a a tanuló neve ellenorzo dolgozatok_6.indd 1 2011.07.20. 15:21:09 Lektorálta: Dr. Goda

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Nagy Natália. Mai magyar nyelv (morfológia)

Nagy Natália. Mai magyar nyelv (morfológia) UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM MAGYAR FILOLÓGIAI TANSZÉK Nagy Natália Mai magyar nyelv (morfológia) Gyakorlati és elméleti segédeszköz az Ungvári Nemzeti Egyetem másodéves magyar szakos hallgatói részére Ungvár

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN A doktori értekezés tézisei írta Kiss Margit Budapest 2005 I. Az értekezés témája, célja A vonzatosság kérdése régóta foglalkoztatja a nyelvtudományt. Már az 1800-as évek

Részletesebben

MAGYAR NYELV MAGYAR NYELV 5-8. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV MAGYAR NYELV 5-8. ÉVFOLYAM 68 MAGYAR NYELV 5-8. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a jövendő

Részletesebben

ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія

ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія ДВНЗ «УЖГОРОДСЬКИЙ НАЦІОНАЛЬНИЙ УНІВЕРСИТЕТ» Приймальна комісія ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ЕКЗАМЕНУ З УГОРСЬКОЇ МОВИ для вступників на навчання за освітнім ступенем «бакалавр» (спеціальність 014 Середня освіта

Részletesebben

1. eladás A nyelv szintjei

1. eladás A nyelv szintjei Lengyel Klára: Eladásvázlatok a Szófajtan, alaktan cím tantárgyhoz 1 1. eladás A nyelvi szintek A nyelv szintjei fonéma morféma lexéma szintagma mondat A beszédbeli megfelelje hang szóelfordulás nyilatkozat

Részletesebben

Hozzászólás hét magyar ige problémájához

Hozzászólás hét magyar ige problémájához RADEK PATLOKA egyetemi hallgató Károly Egyetem Filozófiai Fakultása Közép-európai Tanulmányok Szakcsoport Prága Hozzászólás hét magyar ige problémájához A magyar nyelvet mint idegen nyelvet tanulom és

Részletesebben

A TÁRGY. A tárgy (fogalmáról, funkciójáról l. Balogh MGr. 2000: 414) elemzési szempontjai:

A TÁRGY. A tárgy (fogalmáról, funkciójáról l. Balogh MGr. 2000: 414) elemzési szempontjai: A TÁRGY A tárgy (fogalmáról, funkciójáról l. Balogh MGr. 2000: 414) elemzési szempontjai: 1. szófaja 2. alakja 3. szerkezeti felépítése 4. fajtái 5. bıvítményei I. Mintaelemzések 1. A tárgy szófaja a)

Részletesebben

16. II. Nyelvi szintek. a) iszik Jelentése Alaktani viselkedése (Milyen toldalékokat vehet fel?) Mondatban betöltött szerep (Milyen mondatrész lehet?

16. II. Nyelvi szintek. a) iszik Jelentése Alaktani viselkedése (Milyen toldalékokat vehet fel?) Mondatban betöltött szerep (Milyen mondatrész lehet? II. Nyelvi szintek 16. A SZÓFAJI CSOPORTOK ÉS AZ IGE SZÓFAJA 1. Add meg a következő szavak tulajdonságait! a) iszik Jelentése Alaktani viselkedése (Milyen toldalékokat vehet fel?) Mondatban betöltött szerep

Részletesebben

Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok

Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok Máthé Gyuláné szaktanár Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok a z á lta lá nos iskola 7. osztá lya szá m á r a a tanuló neve ellenorzo dolgozatok_7.indd 1 2011.07.20. 15:20:14 Lektorálta: Dr. Goda Imre fõiskolai

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam

Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS TEMATIKA IDEGEN NYELV TANTÁRGYAKBÓL (német nyelv, angol nyelv, lovári nyelv)

KONZULTÁCIÓS TEMATIKA IDEGEN NYELV TANTÁRGYAKBÓL (német nyelv, angol nyelv, lovári nyelv) KONZULTÁCIÓS TEMATIKA IDEGEN NYELV TANTÁRGYAKBÓL (német nyelv, angol nyelv, lovári nyelv) Általánosan érvényes, hogy az alább felsorolt konzultációkon a kijelölt teljes tananyag feldolgozásra kerül (szókincs,

Részletesebben

- 201 - Petro Lizanec - Horváth Katalin

- 201 - Petro Lizanec - Horváth Katalin - 201 - Petro Lizanec - Horváth Katalin Magyar nyelvtankönyv kezdőknek Napjainkban Kárpát-Ukrajnában megnőtt az érdeklődés a magyar nyelv iránt az orosz és az ukrán ajkú lakosság körében. Ezt egyrészt

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) Mire jó az első és második személy?

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS 8. LÉPÉS 91 Szavak ( ) só - - lassú - - fehér - - kék ( ) garzonlakás ( ) nyakkend - - gyors ( ) sarok ( ) kétágyas szoba ( / / ) - - / /... (er s birtokos névmás) az én/te/, (az) enyém/tied/, saját (

Részletesebben

Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára

Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17. A versenyző kódszáma: Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget,

Részletesebben

NYELVHELYESSÉG VIII. RÉSZ ALAKTAN

NYELVHELYESSÉG VIII. RÉSZ ALAKTAN NYELVHELYESSÉG VIII. RÉSZ ALAKTAN Részletek a szerző Nyelvhelyesség című jegyzetéből (EKF Líceum Kiadó Eger, 2001 ) A szerző engedélyével TARTALOM II. Toldalékolás / 3 2. Névszók / 3 a) Határozóragok /

Részletesebben

MINTA, A FÜZETBEN MÁS KÉP SZEREPEL!

MINTA, A FÜZETBEN MÁS KÉP SZEREPEL! A szófajok 1. Gyűjts a képpel kapcsolatos szavakat! Írd le őket egymás alá! Írd melléjük, milyen kérdéssel kérdezünk rá! 2. Gyűjts a képpel kapcsolatos szavakat! Írd le őket egymás alá! Írd melléjük, milyen

Részletesebben

Készülünk a nyelvvizsgára 3

Készülünk a nyelvvizsgára 3 * Varga Eva: (Berényi Mária, Kormányosné Aranyi Krisztina, Nagy Ágnes, Novotny Júlia, Takács Judit) Készülünk a nyelvvizsgára 3 Évek óta várjuk, hogy megjelenjen az új nyelvvizsga-rendelet. Az előzetes

Részletesebben

Szóbeli követelmények idegen nyelvből

Szóbeli követelmények idegen nyelvből Szóbeli követelmények idegen nyelvből A szóbeli vizsga követelményei angol és német nyelvből A felvételi vizsga maximum 20 perc időtartamú. Az alapfokú nyelvvizsgához hasonlóan a felvételiző egy rövid

Részletesebben

A magyar zenei utasítások morfológiai elemzése Volek-Nagy Krisztina

A magyar zenei utasítások morfológiai elemzése Volek-Nagy Krisztina A magyar zenei utasítások morfológiai elemzése Volek-Nagy Krisztina Absztrakt A zenei szaknyelv beszélőközössége nyelvhasználatának sajátosságaira eddig aránytalanul kevés figyelem irányult. A zenei szaknyelv

Részletesebben

A nominális mondatok funkcionális szempontból

A nominális mondatok funkcionális szempontból A nominális mondatok funkcionális szempontból HEGEDŰS RITA 1. A megnevezésről; a létige funkciójáról A nominális mondat/nominális predikátum problémája a magyarban leíró nyelvészeti és MID [magyar mint

Részletesebben

Készülünk a nyelvvizsgára II.

Készülünk a nyelvvizsgára II. Berényi Mária - Novotny Júlia Készülünk a nyelvvizsgára II. Az 1998-as szombathelyi alkalmazott nyelvészeti konferencián beszámoltunk arról, hogy intézetünkben több munkacsoportban megkezdtük a felkészülést

Részletesebben

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára. MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 8. évfolyam MNy2 Javítási-értékelési útmutató MAGYAR NYELV a 8. évfolyamosok számára MNy2 JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók.

Részletesebben

Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1

Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 Chikán Ildikó Az állandósult szókapcsolatokról, különös tekintettel a szórendre 1 grammatika, szórend, állandósult szókapcsolat Külföldiek számára a magyar nyelv egyik kényes pontja a szórend. Az intézetben

Részletesebben

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.

Részletesebben

SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK. A -hat/-het képzőről

SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK. A -hat/-het képzőről SZAKMAI KÖZLEMÉNYEK Csonka Csilla A -hat/-het képzőről Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kezdő nyelvtanulóknak írt magyar mint idegen nyelv tankönyvek három deverbális verbum képzőt biztosan tárgyalnak,

Részletesebben

Grammatikai gyakorlókönyv

Grammatikai gyakorlókönyv Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal) Szerkesztette: P. Lakatos Ilona Szerzők: Bényei Ágnes P. Csige Katalin P. Lakatos Ilona Minya Károly Szabó G. Ferenc Bölcsész Konzorcium

Részletesebben

Különírás-egybeírás automatikusan

Különírás-egybeírás automatikusan Különírás-egybeírás automatikusan Ludányi Zsófia ludanyi.zsofia@nytud.mta.hu Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai Osztály VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia

Részletesebben

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen

Részletesebben

Helyesírási buktatók a közjegyzői okiratokban

Helyesírási buktatók a közjegyzői okiratokban KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE * 2012. 5. SZÁM Helyesírási buktatók a közjegyzői okiratokban Alapelvek és mozgószabályok (Az előadás elhangzott 2012.június 9-én, Győrben, a Magyar Közjegyzőhelyettesek és Közjegyzőjelöltek

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 4. Morfológia

Bevezetés a nyelvtudományba. 4. Morfológia Bevezetés a nyelvtudományba 4. Morfológia Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Morfológia Alaktan, szóalaktan Tárgya: a szavak szerkezetének, belsı felépítésének és létrehozásuk szabályainak a vizsgálata

Részletesebben

IDEGEN NYELV ÉVFOLYAMVIZSGA 11. ÉVFOLYAM 2014-2015

IDEGEN NYELV ÉVFOLYAMVIZSGA 11. ÉVFOLYAM 2014-2015 1084 Budapest, Rákóczi tér 4 Tel: 313-0030, Tel/fax: 313-3182, Honlap: wwwjelkyhu Ez a vizsga előmérés az érettségi vizsga előtt IDEGEN NYELV ÉVFOLYAMVIZSGA 11 ÉVFOLYAM 2014-2015 Célja: A tanuló képes-e

Részletesebben

Tanmenet a 10. évfolyam számára

Tanmenet a 10. évfolyam számára Tanmenet a 10. évfolyam számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 2. ÉV ELEJI ISMÉTLÉS 3 5. HANGTAN A hangtan területei A magánhangzók rendszere A mássalhangzók rendszere A magánhangzótörvények A

Részletesebben

NYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK

NYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK Zimányi Árpád NYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK IX. RÉSZ A NÉVSZÓK TOLDALÉKOLÁSA Részletek a szerző Nyelvhelyességi gyakorlókönyv című munkájából (EKFT Líceum Kiadó, Eger, 1999) A szerző engedélyével TARTALOM

Részletesebben

Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban

Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban Pusztai Ferenc Hagyomány és újítás a magyar szóalkotásban A nyelvtörténet mindig történik. Ebben a tételben nemcsak az fejeződik ki, hogy bármely élő, használatában eleven nyelv csak megszakíthatatlan

Részletesebben

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu

Motiváció Eszközök és eljárások Eredmények Távlat. Sass Bálint joker@nytud.hu VONZATKERETEK A MAGYAR NEMZETI SZÖVEGTÁRBAN Sass Bálint joker@nytud.hu Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Korpusznyelvészeti Osztály MSZNY2005 Szeged, 2005. december 8-9. 1 MOTIVÁCIÓ 2 ESZKÖZÖK

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 9. rész Mitől lesz határozott valami,

Részletesebben

A magyar nyelvi szakvizsga katalógusa BEVEZETÉS

A magyar nyelvi szakvizsga katalógusa BEVEZETÉS A magyar nyelvi szakvizsga katalógusa BEVEZETÉS Ez a katalógus azokat az alapvető magyar nyelvi ismereteket tartalmazza, amelyeket a szakvizsga szóbeli részében a jelölteknek ismerniük kell. A katalógus

Részletesebben

Magyar nyelvi óra. Az igenevek. főnévi melléknévi. határozói. folyamatos befejezett. beálló

Magyar nyelvi óra. Az igenevek. főnévi melléknévi. határozói. folyamatos befejezett. beálló Magyar nyelvi óra A témakör címe: Az igenevek A tematikus egység: Az alapszófajok Az osztály: 9. osztály A tanítás időpontja: 2004. április 27. A tanárjelölt neve: Danka Adrienn Az intézmény neve: Eötvös

Részletesebben

A nyelvtudomány mhelyébl

A nyelvtudomány mhelyébl A nyelvtudomány mhelyébl Az értelmezs szerkezet helye a szintagmák között II. * 9. Az értelmezs szintagmában megjelen esetbeli egyezés kérdése 9.1. Mint ahogy arról korábban már volt szó, az értelmezs

Részletesebben

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK

Kötőjelek. Bősze Péter Laczkó Krisztina TANULMÁNYOK Bősze Péter Laczkó Krisztina Kötőjelek BEVEZETÉS Nyelvünkben a szókapcsolatok írásmódjában mindig az egyszerűsítésre törekszünk: a különírás a legegyszerűbb írásforma, ennél jelöltebb a teljes egybeírás,

Részletesebben

Toldalékolás. Egybe- és különírás. Melyik alak a helyes: Bosch-sal, Boschsal vagy Bosch-al? A helyes alak: Boschsal.

Toldalékolás. Egybe- és különírás. Melyik alak a helyes: Bosch-sal, Boschsal vagy Bosch-al? A helyes alak: Boschsal. Toldalékolás Melyik alak a helyes: Bosch-sal, Boschsal vagy Bosch-al? A helyes alak: Boschsal. Mássalhangzót jelölő, nem magyar betűre/betűkapcsolatra végződő szavak esetén a -val, -vel; -vá, -vé rag a

Részletesebben

Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk!

Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam Név: Osztály: Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! 1. Tedd ki a megfelelő ékezeteket a szavakra! futotest, fozokanal, kultura, szulofold, szololevel

Részletesebben

M 2 A 2006/2007. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója MAGYAR NYELVBŐL

M 2 A 2006/2007. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója MAGYAR NYELVBŐL M 2 A 2006/2007. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója MAGYAR NYELVBŐL OKTV, 2006/2007 MAGYAR NYELV I. forduló Javaslat a feladatok

Részletesebben

HELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam

HELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam 2013 HELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam KISKUNHALASI FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6. 6400 1 A Felsővárosi Általános Iskola helyi tanterve magyar nyelvből Oktatási

Részletesebben

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV Nyelvtan: ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, főnevek többes száma névelők és főnévbővítmények: the, a, an, some, any, much, many, a lot of, a few, a little

Részletesebben

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének

A hivatkozások megkönnyítése végett a sorokat beszámoztam, jelezve, hogy hányadik versszak melyik felének melyik sora. Temetésre szól az ének 1. Melléklet Gaul Géza: Mi a szép? című tanulmányához Egy Petőfi-vers Szöveg forrása: Petőfi Sándor összes költeményei, sajtó alá rendezte Baróti Lajos, Budapest, 1900. Singer és Wolfner. Megtartottam

Részletesebben

A határozók. I. Fogalma A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát, idejét, célját, módját, eszközét ).

A határozók. I. Fogalma A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát, idejét, célját, módját, eszközét ). A határozók A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát, idejét, célját, módját, eszközét ). határozó (hullámos vonallal húzzuk alá) H (nagy H betű) III. Jellemzői 1.) Kifejezőeszközei

Részletesebben

Hargitai Katalin. Játékvilág. Magyar nyelvi munkafüzet az általános iskola 4. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Hargitai Katalin. Játékvilág. Magyar nyelvi munkafüzet az általános iskola 4. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Hargitai Katalin Játékvilág Magyar nyelvi munkafüzet az általános iskola 4. évfolyama számára Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tartalom 1 7. tanítási hét................................. 3 30 Szavak írása

Részletesebben

Osztályozó vizsga Angol mint első idegen nyelv

Osztályozó vizsga Angol mint első idegen nyelv Osztályozó vizsga Angol mint első idegen nyelv Az írásbeli szóbeli vizsga 50-50 %-os arányban számítanak be a vizsga eredményébe. Tanév végi osztályozó vizsgán az éves munka és a vizsgaeredmény 75-25 %-ban

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

TANANYAGCSOMAGOK WORD AND SENTENCE STRUCTURE MANAGE YOUR ENGLISH SZÓSZERKEZETEK

TANANYAGCSOMAGOK WORD AND SENTENCE STRUCTURE MANAGE YOUR ENGLISH SZÓSZERKEZETEK Mit értünk szószerkezetek alatt? SZÓSZERKEZETEK Szószerkezetek alatt a szavak különböző nyelvtani struktúrákban, viszonyokban való összekapcsolását értjük. A szószerkezetek nem mondatok (azaz írásban,

Részletesebben

Magyar nyelv. 5. évfolyam

Magyar nyelv. 5. évfolyam Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges ja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

Tanmenet, 7. osztály, Irodalom, Nyelvtan, Magyar

Tanmenet, 7. osztály, Irodalom, Nyelvtan, Magyar Tanmenet, 7. osztály, Irodalom, Nyelvtan, Magyar Alföldy Jenı: Irodalom 7., Széplaki Erzsébet: Nyelvtan és helyesírás címő munkáltató tankönyvei, valamint Schiller Mariann: Szövegértés-szövegalkotás 7.

Részletesebben