Felszólító mondat: A beszélő akaratának felhívó eszköze, célja, hogy a hallgató ennek megfelelően járjon el. Lehet parancs (Sorakozz!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felszólító mondat: A beszélő akaratának felhívó eszköze, célja, hogy a hallgató ennek megfelelően járjon el. Lehet parancs (Sorakozz!"

Átírás

1 1. tétel: A mondat fogalma. A mondat fajai a kifejezett tartalom és a beszélő szándéka szerint. A modalitás. A grammatikai forma és a funkció ellentmondása Mondat: a beszédnek elemi, láncszemnyi egysége. Mondat minden olyan nyelvi eszközből álló megnyilatkozás vagy megnyilatkozásrész, mely a beszédfolyamatot, illetve a beszélő és a hallgató közötti kommunikációs kapcsolatot egy kerek kifejező, tájékoztató és/vagy felhívó mozzanattal építi tovább. /Deme/ A beszélő szándékát figyelembe véve lehet: Kifejező: felkiáltó, óhajtó Közlő: kijelentő, felszólító Érdeklődő: kérdő A mondatok közti különbségek a modalitásban jelentkeznek. A modalitás: a beszélő ember valósághoz való szubjektív viszonyának nyelvi kifejezése, főleg az igemódok és módosítószók használata és az intonáció (hangsúly, hanglejtés) által. Kijelentő mondat: Elsősorban gondolati tartalmú, általában ábrázoló funkciójú. A beszélő ismereteit, tapasztalatait közli. Formai szempontból: kijelentő módú állítmány jellemzi. Ha az állítmány hiányzik, kijelentő módú ige vagy névszó helyettesíti. pl: Megvettétek a cipőt? Meg(vettük). Feltételes kijelentés: főleg a feltételes összetett mondatok jellemzője. Azok a mondatok is kijelentők, melyek az alany kívánságát, óhaját feltételes módú állítmánnyal jelzi, de nem a vágy, hanem a közlés a lényeg. pl: Péter szeretne olvasni. Jellemző még a közepes hangfekvés, hangerő, nyugodt hanglejtésforma. Írásbeli jele a pont. Felkiáltó mondat: Az ember érzelmeinek kifejezője, elsősorban érzelmi telítettségű. Közel áll a kijelentő mondathoz, mert sokszor logikai ítéletet fejez ki, állítmánya kijelentő módú, de megjelenik a beszélő érzelmi állásfoglalása is. pl. Jött a nyár! Formai szempontból: erősebb nyomaték, magasabb vagy mélyebb hangfekvés. Sokszor indulatszót is tartalmaz. pl. Ejnye, de ügyetlen vagy! Gyakori a mit, és a hogy névmást, illetve határozót tartalmazó mondatok. pl. Hogy nézel ki! A mondat végén! van. Óhajtó mondat: Akaratot, kívánságot, vágyat fejez ki. Célja, hogy a hallgató tudomásul vegye a mondat tartalmát. Kétféle lehet: megvalósulható és megvalósulhatatlan. A megvalósulható a jelenre vagy a jövőre vonatkozik. pl. Bárcsak 5re felelnék! A múltra vonatkozó csak akkor lehet jó, ha a kívánság sorsa már eldőlt pl. Bárcsak 5 lenne a tegnapi dolgozatom! A megvalósulhatatlan általában múltra vagy a jelenre vonatkozik. Formai szempontból: állítmánya feltételes módú, általában benne van a feltételes módosítószó. Mondatvégi írásjele a!.

2 Felszólító mondat: A beszélő akaratának felhívó eszköze, célja, hogy a hallgató ennek megfelelően járjon el. Lehet parancs (Sorakozz!), kérés (Idefigyelj!), buzdítás (Vegyen csak belőle!), ráhagyás, megengedés (Had fusson egy kicsit!). Formai szempontból: felszólító módú állítmány. Lehet hiányos mondat is felszólító (Pincébe!) Az ige 1. vagy 2. személyű, ritkán 3. Nagyobb hangerővel mondjuk. Írásban!-t használunk. Kérdő mondat: A tudás bizonytalansága, vágya hozza létre. Elsődleges az ábrázoló, tájékoztató funkció. Lehet eldöntendő vagy kiegészítendő kérdő mondat. Eldöntendő: Ezeknél a mondatoknál a hallgató valamilyen bizonytalanságra várja a megerősítést.. A mondat fő része az a rész, ahol a bizonytalanság kifejeződik. Ez lehet alany, állítmány, tárgy, határozó vagy jelző. A hallgatót válaszadásra hívja fel. Az állítás és a tagadás közt van. Állító, tagadó vagy bizonytalan válasz adható rá. Idesoroljuk a választó kérdéseket is (Sajtos vagy vajas kenyeret kérsz?). Kétféleképp kérdezzük: -e, ugye kérdőszóval. Kiegészítendő: A beszélő arról tájékoztat, hogy ismerete valamilyen téren hiányos, erről szeretne információt kapni. Jellemzője a kérdő névmás (ki?, mi?), kérdő határozószó (hol?, meddig?, mikor?). Általában a kiegészítendő mondatrésszel válaszolunk rá. Idesorolható a nyitott kérdés is, amire a válasz hosszabb (Hogy képzeled a jövődet?). Gyakran használják szépirodalmi művekben, ezek a költői kérdések (Minek nevezzelek?). Végére?-t teszünk. A grammatikai forma és a funkció ellentmondása: A mondatok nem mindig azt a funkciót szolgálják, mint amire gondolunk. Főleg a kérdő mondatot használjuk más modalitásúak helyett. Ahhoz a mondatfajtához tartozik így a mondat, ami helyett használjuk. Először a formát és csak aztán a funkciót állapítjuk meg. A kérdő mondattal kifejezhető: felkiáltás (Kell ez nekem?), óhajtás (Miért nem később jöttünk?), felszólítás. Beszélhetünk olyan mondatról is, amiben kérdőszó van, mégis felkiáltó (Milyen szép ez a virág!). A kérdő mondat feltételes módú igével óhajtást is kifejezhet (Elmennél a gyerekért?) A felkiáltó mondat is lehet óhajtó (Ha egyszer elmehetnék oda!), felszólító (Ezt a következő órán felmondod!). A felszólító mondat lehet óhajtó (Ott vedd el feleségül, ahol először megcsókoltad!).

3 2. tétel: A mondatok osztályozása logikai minőség és szerkezet szerint Egyszerű mondat: Egyetlen alany- állítmányi szerkezetet vagy egy tagolatlan egységet tartalmazó szerkezet. Szerkezetileg lehet tagolt vagy tagolatlan. Ha van benne állítmány, akkor tagolt (A tó szélén áll a ház.), ha nincs tagolatlan (Ejnye!). A csak predikatív szerkezetet (alany- állítmány) tartalmazó mondatot tőmondatnak nevezzük (A kutya áll.). Beszélhetünk halmozott tőmondatról is (Almát, krumplit vettem.). Ha az állítmányhoz vagy az alanyhoz alárendelt bővítmények tartoznak, akkor bővített mondatról beszélünk. Hiányos a mondat, ha az azt szervesen alkotó elem valamelyike kimarad belőle, de úgy, hogy a többi elem kifejezi a kimaradt elemet. A mondatnak van egy minimális szerkezete, ez a predikatív szerkezet, amihez hozzátartozik a tárgy és a vonzathatározó is (Kati köti a pulcsiját.). Ezek az elemi mondatok. Ha hiányzik valamelyik rész, akkor hiányos a mondat. A vonzatszerű mondatfunkciós részek osztályozása: Kötelező: az, ami az állítmány mellől semmiképp sem hiányozhat (ért vmihez). Reprezentálható: a minimális mondatrészhez tartozik, de elhagyható bizonyos körülmények közt (hozzáfog). Fakultatív: az a mondatrész, ami nem tartozik a minimális szerkezethez, így simán elhagyható ((Kedvesen) mosolyog). Hiányok esetei: Állítmány hiányának esetei: Összetett állítmány igei részének hiánya. Akkor lesz hiányos, ha múlt vagy jövő idejű, 3. személyű, de nem kijelentő módú. A létigével kifejezett állítmány hiánya. Hiányos az a mondat is, melyben határozószó a személyes névmás határozós személyragos formája vagy határozói igenév a határozó, ami mellől elmaradhat a létige. (Rajta a szeme.) Elmarad az állítmány, mert azonos az előző mondatrész alanyával. Természetszerűleg hiányzik az állítmány, mivel megegyezik a főmondat állítmányával. Alany hiányának esetei: Csak akkor hiányos, ha az állítmány 3. személyű, az alanyt pedig csak hozzáértjük. (Hazafelé mindig betér hozzá (öcsi).). Hiányos akkor is, ha alanyi mellékmondat pótolja a hiányt (Érdekes, hogy nem hív.) Tárgy hiányának esetei: az ige grammatikai és jelentéstani jegyei arra mutatnak, hogy a tárgy a mondathoz tartozna: ige tárgyas ragozása, az ige tranzitívvá válása (bámul- megbámul), az ige jelentése (kap, kér, lát ). a tárgy számára és személyére nem következtethetünk az állítmányból. A tárgyi mellékmondat főmondata nem tartalmaz utalószót. (Nem látja, hogy mi folyik itt.)

4 Határozó hiányának esetei: Ha hiányzik a birtoklást kifejező, létigéhez kapcsolódó nak/nek ragos, 3. személyre utaló részeshatározó (Olyan gondolatai is voltak (Gábornak)). Ha hiányzik a kell, lehet, szabad + főnévi igenév 3. személyű cselekvést kifejező részeshatározó (Ahhoz kell tartania magát.) Ha elmarad a középfokú melléknévhez hasonlító határozó (Az egyik nagyobb (a másiknál)). Birtokos jelző hiánya: A birtokos személyjel mindig jelzi a birtokos jelző szükségességét. Elmaradásakor a személyjel bármely névszóval pótolható. A személyjel pontosan kifejezi a birtokos személyét és számát. Összetett mondat: Két vagy több mondategység összekapcsolásával keletkezik. Beszélhetünk szerves és szervetlen összetételekről. A szerves összetételek tagmondatai alá vagy mellérendelő kapcsolatban lehetnek egymással. A szerves mondatrész lehet mondatrészkifejtő és nem mondatrészkifejtő is és mindkettő lehet sajátos jelentéstartalmú is. Tagolatlan mondat: Nem tartalmaz predikatív szerkezetet, de kommunikációs funkciói ugyanúgy vannak. Ilyenek a kifejezés (Oh!), befolyásolás (Hess!), tájékoztatás (Rokonok). Lehet szerkesztett és szerkesztetlen. Szerkesztett, ha szintagmákra bontható, de a szerkezet főtagja nem alany vagy állítmány. Szerkesztetlen, ha egyetlen szóból áll. Mindig szerkesztetlen: indulatszók, felelő szók (talán, igen, nem). Lehet ez is az is: vezényszavak, felkiáltások egy része, címek, megszólítások. Átmeneti típusok: Halmozott mondatrészes mondatok, mondathoz lazán kapcsolódó részeket tartalmazó mondatok, módosító értékű mondatrészeket tartalmazó mondatok, mint -es szerkezeteket tartalmazó mondatok. Halmozott mondatrészes mondatok: Egymással mellérendelő szószerkezetet vagy szószerkezetcsoportot alkotnak. Lehet állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző. Halmozott állítmányú mondatok: Főzött, mosott, takarított rá évekig. Halmozott alanyú, tárgyú, határozójú mondatok: Mindig egyszerű a mondat, kivéve, ha az állítmány közbeékelődik, mert akkor összetett lesz. Mondathoz lazán kapcsolódó értelmezőszerű tárgy és határozók: ha az állítmányhoz tudjuk kapcsolni és nem a mondategységhez, akkor egyszerű. Módosító értékű mondatrészeket tartalmazó mondatok: Formailag összetett. A leglényegesebb elemet a mellékmondat tartalmazza, a főmondat a beszélő viszonyát fejezi ki. (Kati, úgy vélem, meggyógyult.) mint -es szerkezeteket tartalmazó mondatok: Összekapcsolhat alárendelt mondatot. Bevezethet álhasonlító mondatot (A nyelvtan, mint köztudott alapvető tárgy.) Állhat mondatrész szerepében is.

5 3. tétel: A szintagma fogalma és fajtái. A szószerkezetcsoportok. Szintagma: legalább 2 nem viszonyszói értékű szónak nyelvtanilag megformált, bizonyos általános viszonyt is kifejező, a szónál rendszeresen alkalmibb egysége. Nyelvtani megformáltság: a szószerkezet tagjai szabályos szófaji- alaktani egyezések szerint kapcsolódnak (ragokkal, jelekkel, névutóval, kötőszóval). pl: ezt a könyvet, ma és holnap. Általános viszonyt is kifejező, a szónál alkalmibb egységek. Nem csak fogalmat jelöl, hanem 2 fogalom viszonyát. általában a fogalmak alkalmibb viszonyait fejezi ki. pl: kenyeret vesz, DE a részt vesz, figyelembe vesz is!! Szintagmákra pl: igei: Lola ír. főnévi: Feri olvas. tárgyas: könyvet olvas számnévi: sok hiba melléknévi: zöld póló névmási: ő vette meg igenevek: főnévi: szeret aludni, melléknévi: alvó ember, határozói: futva beszél Szintagmát alkotnak: ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenevek, határozószók. Nem alkotnak szintagmát: viszonyszók: segédige, névutó, névelő, igekötő, kötőszó, módosítószó, mondatszók: indulatszó, felelő-, kérdőszók, hangutánzó szók. Szószerkezetek fajtái: A tagok közt fennálló viszony alapján: hozzárendelő, mellérendelő, alárendelő. Hozzárendelő: A-Á szintagma (predikatív) pl: Én olvasok. Alárendelő: alaptag bővítmény (determináns) Fajtái: alanyos: bíró vezette, tárgyas: levelet ír, határozós: szépen olvas, jelzős: piros alma. Mellérendelő: a mellérendelő szintagmák általában kéttagúak, de lehetnek többtagúak is. A szintagmatagok mondatrészi szerepe azonos, tehát egymással általában felcserélhetőek, akármelyikük elhagyható a mondat szerkezetének felbomlása nélkül. pl: érdekes és tanulságos könyvet olvastam tanulságos és érdekes könyvet olvastam tanulságos könyvet olvastam könyvet olvastam. Fajtái: kapcsolatos: fiú és lány ellentétes: fontos, de rossz hír választó: gyorsan vagy lassan gyere

6 következtető: győzelmet, tehát sikert magyarázó: használhatatlan, ugyanis törött Szószerkezetcsoportok: a szószerkezetek egymás mellé és egymás alá rendeződhetnek, ily módon szószerkezetcsoportokat hozhatnak létre. Az elrendeződés módja szerint 3 csoportot különböztetünk meg: szószerkezetlánc: függőleges, azaz alárendeltségi viszonyt jelent. pl: Nagyon hosszú könyvet akart írni. A T T Jmi Jmi Szószerkezetbokor: itt az alaptaghoz külön- külön kapcsolódnak különböző bővítmények, melyek közt nincs nyelvtani kapcsolat. pl: A szobában, csendben könyvet olvas. Á T Hm Hh Szószerkezetsor: mellérendelő szószerkezetek kapcsolásából jön létre. A sor minden egyes tagja kapcsolódik az alaptaghoz, ugyanakkor egymáshoz is. A bővítmények közti viszonyt a mellérendelés valamely fajtája jelenti. pl: Fagyit, kávét, sütit és üdítőt kérek. Á T T T T

7 4. tétel: Az állítmány fogalma és fajtái. Állítmány: a mondatnak az a része, mellyel az alanyról megállapítunk valamit (cselekvést, történést, létezést, minőséget, mennyiséget). Ez történhet igével, névszóval vagy együttesen. Az alannyal számban és személyben is egyezik. Kérdése: mit állítunk? Elemzéskor 2 vonallal húzzuk alá. Fajtái: Igei állítmány: olyan jelentést fejez ki, melyet az ige, mint szófaji kategória hordozhat, tehát: cselekvést, történést, létezést, állapotba jutást. Cselekvés: Kati olvas. Történés: Kati főzött. Létezés: Kati van. Állapot: Kati alszik. Különleges fajtája a kettős állítmány, melyben 2 igealak van. Ezekben a mondatokban a kell, lehet, szabad stb. személytelen állítmány mellett az eredeti főnévi igenévi alany helyett ragozott állítmány áll: kell mennemkell menjek Ábrázolása: (van) Névszói állítmány: az alannyal minősítő vagy azonosító viszonyban áll. Főnévi, melléknévi vagy számnévi jelentéstartalmat vonatkoztat alanyra. főnév: apa autószerelő melléknév: a gyerek ügyes számnév: sok a leves névmás: ilyen a hangulatom. A névszói állítmány alaktanilag kötött: jelen idejú, kijelentő módú, 3. személyű. pl: A fiú okos. A fiúk okosak. Ha valamelyik kritérium közül az egyik megváltozik, akkor névszói- igei állítmány lesz. Névszói- igei állítmány: minden olyan esetben használjuk, amikor a névszói rész által kifejezhető jelen idő, kijelentő mód megváltozik, vagy ha az alany nem 3. személyű. pl: Pisti okos volt. Pisti okos lenne. Te okos vagy. Összetett állítmány: Egy főnévi igenév és a szokott, talál, tetszik segédigék kapcsolata. A szokott a cselekvés gyakoriságára utal. pl: Kati gyakran szokott olvasni. A talál a cselekvés véletlen voltára utal, modális jelentése van. pl: És ha le talál ugrani? A tetszik a magázódás egyik kifejezésének változata. pl: Holnap tetszik jönni?

8 5. Az alany fogalma, szófaja, fajtái. Az állítmány egyeztetése az alannyal Alany: A mondatnak azon része, melyről az állítmánnyal megállapítunk valamit. Kérdőszava: ki, mi, kik, mik Szófaja: leggyakrabban főnév vagy főnévi jellegű szófaj. Főnév: Leállt a szél. Főnévi névmás: Ki kopog? Főnévi igenév: ha a mondatban a kell, lehet, illik, muszáj, van, nincs, szabad igei állítmányok vagy a jó, rossz, tilos, hasznos stb. névszói állítmányok vannak, akkor betöltheti a főnévi igenév az alany szerepét. pl: Tilos dohányozni! Alakja: Nincs viszonyragja, de jeleket felvehet. k többesjel: A könyvek érdekesek. birtokos személyjel: A könyvem érdekes. birtoktöbbesítőjel: A könyveim érdekesek. birtokjel: Az íróé érdekes. Ragok közül csak főnévi személyrag szerepelhet az alanyon: Mennem kell. Fajtái: Határozott alany: Az 1. és 2. személyű személyrag esetében az alany személye olyan értelmű, hogy kitétele felesleges. Csak akkor tesszük ki a mondatban, ha külön értelmi hangsúly van rajta. pl: Most én beszélek (nem pedig te). határozatlan alany: ha az állítmányban mondottak hordozóját nem tudjuk vagy nem akarjuk határozottan megjelölni. Kifejezhetjük: határozatlan névmással pl: Valaki jött. Az állítmány T/3as alakjával. pl: Futnak. általános alany: az állítmányban mondottak hordozóját azért nem tudjuk pontosan megnevezni, mert bárki vagy bármi lehet. Kifejezheti: főnév: ember, világ. Általános névmás: minden, mindenki, akárki, bárki, semmi Alanyos szerkezetek fajtái: halmozott alany: a mondatban több alany van, ezek mellérendelő viszonyban vannak egymással. Kapcsolatos: fiú és lány. Ellentétes: nem a fiú, hanem lány. Választó: a fiú vagy a lány. Következtető: a fiúk tehát Zoli is. Magyarázó: A fiú, azaz Péter. fiú lány sétálnak

9 Kettős alany: az ilyen mondatban elsősorban a tetszik, látszik, hallatszik állítmány mellett két alany van, az egyik főnévi igenév. A kettős alany transzformációval két predikatív szerkezetté alakítható. pl: Az autó közeledni látszik Az autó közeledikaz autó látszik. Összetett alany: egy névszóból és egy igenévből áll. Nem transzformálható predikatív szerkezetté, viszont névszói- igei állítmányból keletkezik. Tapadásos és lappangó alany: vannak olyan mondatok, melyeknek alanyát nem szoktuk, vagy nem tudjuk kitenni. pl: Terítve van. Éjfélt ütött. Alanytalan mondat: pl: Esik. Támad. Állítmány egyeztetése az alannyal: az igei állítmány számban és személyben, a névszói-igei állítmány igei részét számban és személyben, névszói részt számban, a névszói állítmányt számban egyeztetjük. Számbeli egyeztetés: egyes számú alany egyes számú állítmány Pl: Te alszol. Egyes számú alany ritkán többes számú állítmány. pl: Elküldtük takarítani a testvéreddel. A mind alany mellett ingadozás tapasztalható. pl: Mind itt van? Több egyes számú alany egyes számú állítmány. pl: Nincs kedvem és erőm. Ha az alany számnév, az állítmány lehet többes szám. pl: Vörösmarty,Ady, Radnóti mind költők voltak. Ha az alanyok kölcsönös cselekvést végeznek, alkalmazhatunk többes számot. Értelme szerint egyes számú, de alakilag többes számú alannyal egyes számú állítmányt egyeztetünk. pl: A Szép Versek hamar elfogyott. Az egyes számú alany többes számú értelmező követi, az állítmány többes számú lesz. Ingadozó az állítmány egyeztetése, ha több, vegyesen egyes és többes számú alany van a mondatban. Ilyenkor a szórend meghatározó lehet, az állítmány számát a hozzá legközelebb eső alannyal egyeztetjük. pl: Bejött a tanár meg a gyerekek. Személybeli egyeztetés: Az általános egyeztetési szabályt akkor változtatjuk meg, ha a mondat különféle személyű alanyaihoz közös állítmány tartozik. Ha az alanyok egyszerű kapcsolatos viszonyban vannak, az állítmány többes számú és a legkisebb sorszámú alanyhoz tartozik. pl: Anya meg én elmentünk vásárolni. Mellérendelő alanyok: az állítmányhoz legközelebb eső alany személy az egyeztetés alapja. pl: Nem te, hanem Pisti segített.

10 6. tétel: A tárgy fogalma, szófaja, alakja és fajtái. A tárgy és az igei alaptag ragozása Tárgy: valamely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítménye, azt nevezi mg, amire a cselekvés irányul, illetőleg azt, ami a cselekvés eredményeképpen létrejön. Kérdései: kit, mit, kiket, miket Szófaja: Főnév: sütit süt. Főnévi névmás: azt akarom Főnévi igenév: (akart, tud, szeret, kíván, bír, mer, kezd igék mellett): szeret enni. Alakja: Jelölt: kirakjuk a t tárgyragot. pl: láttam az iskolát. Jelöletlen: nem rakjuk ki. pl: Szeret enni. Fajtái: egyszerű: könyvet olvas. Összetett: egy ragtalan névszóból és egy főnévi igenévből áll. pl: Szeretnék tanító lenni. Halmozott: mellérendelő szószerkezetsor van benne. pl: főzött előételt főételt desszertet Többszörös: lépcsőzetes szerkezetű, alárendelő szószerkezetláncot alkotnak. pl: szeret enni finomat Iránytárgy: a cselekvést megelőzve már megvolt a tárgy. pl: Eszik a kenyeret. Eredménytárgy: olyan dolgot vagy személyt nevez meg, mely az alaptagban kifejezett cselekvés előtt nem létezett, annak eredményeképp jött létre. pl: sütit süt. Határozói értékű tárgy: gyakran találkozunk olyan bővítménnyel, melynek formai ismérve tárgyi bővítményre utal, jelentése azonban a határozók közé sorolná. pl: Járja a várostjár a városban. Ötöt füttyent. Ötször füttyent.

11 7. tétel: A határozó fogalma, a határozók rendszere (szófaji, alaktani sajátosságokkal) Határozó: gyakoribb típusában valamely cselekvés, történés, létezés fogalmat kifejező szó bővítménye, azzal alkot szószerkezetet, mint determináns. pl: iskolába jár gyorsan Valamely tulajdonságot, mennyiséget vagy egyéb körülmény fogalmat kifejező szó bővítménye. pl: nagyon okos közel az iskolához Szófaja: főnév: házban van főnévi igenév: elmegyek vásárolni névmás: azzal ment haza határozószó: délelőtt meglátogatlak határozói igenév: futva énekel melléknév: nyugodtan alszik melléknévi igenév: odaadóan ápol számnév: százszor megpróbálom Alakja: határozós ragos alak. pl: iskolába megy névutós névszó alak: könyvek közt található ragtalan névszóként: az első nap meglátogatott + HATÁROZÓS LAP!!

12 8. tétel: A jelző fogalma, fajtái (szófaji és alaktani sajátosságokkal) Jelző: többnyire névszói jellegű mondatrész bővítménye, azzal alkot szószerkezetet, mint determináns. Megjelöli az alaptagjában kifejezett fogalomnak minőségét, mennyiségét, birtokosát, illetve értelmezheti vagy azonosíthatja az alaptagot. Bővítményi alaptagja tipikusan főnév, de lehet más névszó, ritkán határozószó. A jelzős szerkezet alaptagja minden mondatrész szerepét betöltheti: alany: A szorgalmas fiú dicséretet érdemel. névszói állítmány: Bence szorgalmas fiú. névszói igei állítmány névszói része: Bence szorgalmas fiú marad. tárgy: A jó fiút megjutalmazták. Határozó: A szorgalmas fiúnak jutalmat adtak. jelző: A szorgalmas fiúnak a jutalma egy szép könyv. Értelmező jelző: Bence, a szorgalmas fiú okos. A jelző mindig a jelzett szó előtt áll. Jelzős szerkezetek fajtái: halmozott és többszörös: alkothatnak mellérendelő halmozott szószerkezetet. pl: fehér és tarka virágok. virágok fehér tarka A jelzőnek is lehet jelzője. pl: fekete kalapos férfi. férfi kalapos fekete Összetett jelző: igenévi birtokos jelzőből alakul ki. pl: ideje indulni az indulásnak az ideje Jelző a frazémaszerű szerkezetekben: ide tartoznak a jelzős szerkezetet tartalmazó terminusok. pl: nagyra tart, véget ér. Kapcsolódó szerepű igenévi jelző: ilyen a való, lévő melléknévi igenév. pl: fertőzéstől való félelem. Mivel nem kapcsolódhat határozó főnévhez, ezek azt teszik lehetővé.

13 Alanyi bővítménnyel ellátott ige-igenév, mint jelző: hasonlóak a képzős melléknévi alaptagokhoz, önmagukban nem teljes jelentésűek. pl: bíró vezette mérkőzés. mérkőzés vezette bíró Határozói értékű jelző: átmeneti mondatrész. Fajtái: Minőségjelző: a jelzett szónak külső, belső tulajdonságát, különféle tulajdonságszerű körülményét határozza meg. Fajtái: Minősítő jelző: bővíti, gazdagítja alaptagjának jelentéstartalmát. Kérdése: milyen, miféle, mekkora? A bővítés történhet úgy, hogy valamilyen tartalmas jegy hozzáadásával a jelzett szó jelentésköre szűkül. Ez a megkülönböztető jelző. pl: idős ember Ha olyan szoros kapcsolatban állnak egymással, hogy majdnem mindig együtt használjuk őket, akkor állandó jelzőről beszélünk. pl: gyorslábú Akhilleusz A jelző jelentése kiterjedhet a jelzett szó teljes fogalomkörére is. Funkciója a fogalom bizonyos tulajdonságának kiemelése. Ez a kiemelő jelző. pl: Anyánkat, ezt az édes, jó anyát. A kiemelő jelzők közé tartozik, jellemzésre, hangulatkeltésre vonatkozik a díszítő jelző. pl: kanyargó Tisza. Kijelölő jelző: jelzett szava jelentéskörének csupán egyetlen egyedére vonatkozik. Kérdése: melyik, hányadik? Történhet tartalmas jegy hozzáadásával. pl: egyik lábad itt, másik ott. Vagy rámutatással: őt választom. Minőségjelző szófaja: Általában melléknév (kék a szeme), melléknévi igenév (az álló lány), melléknévi névmás (ilyen cipőt szeretnék), névutó mellékneves szerkezet (ember utáni csend). Lehet főnév vagy főnévi értékű szófaj is, ez köznév vagy tulajdonnév. Ha köznév, akkor valamilyen anyagnév vagy meghatározhat nemet, életkort, állapotot, foglalkozást, helyzetet (férfi vendég, szomszéd asszony). Tulajdonnévi általában kijelölő jelző (Géza bácsi). A minőségjelző nem veszi fel jelzett szavának toldalékait. Közte és a jelzett szó közt általában más szó nem áll.

14 Mennyiségjelző: az alaptagban megnevezett dolog mennyiségét jelöli meg. Kérdése: hány, mennyi? Szófaja: általában számnév, számnévi névmás (valahány, annyi), mértéket, mennyiséget megjelölő főnevek (csapat, kanál, üveg), számtalan, számos, összes melléknevek, -nyi képzős melléknevek. Alaki kérdések: nem veszi fel jelzett szava toldalékát. A jelzett szó mindig egyes számban áll. Mindig a jelzett szó előtt áll. Birtokos jelző: az alaptagban megnevezett dolog vagy személy birtokosát jelöli meg. Birtokos jelzős szerkezet (birtokos szerkezet)= jelző (birtokosszó)+alaptag (birtokszó). Kérdése: kinek a, minek a valamije/kije. mindig bele kell foglalni a birtokszót, ami mindig főnév, így lehet megkülönböztetni a részes határozótól!!! Jellemzői: Nem csak jogilag fennálló tulajdont fejez ki (szülők háza), hanem jelölhet családi, társadalmi viszonyt is (anyja lánya). Ha a birtokszó cselekvést, történést fejez ki, a birtokos jelző megnevezheti a cselekvés, történés hordozóját (jég verése), de megjelölheti így a cselekvés tárgyát is (Tűz élesztése a tüzet élesztik). Szófajai: mindig főnév vagy főnévi jellegű szó, főnévi névmás. Alaki kérdések: felépítése: birtokos: a lány/ a lánynak a birtok: könyve/könyve. A rag neve: birtokos személyjel. Ha a jelző az alaptag előtt áll nem kell kitenni a ragot, de ha utána áll igen. (domb pereme, peremén egy dombnak). Nak/ nek ragot kap, ha: birtokszón van a hangsúly, hangsúlyos minőség vagy mennyiség jelzője van, a birtokszónak névelője van vagy tagadószó áll előtte (A fiúnak se apja, se anyja nem él). A birtokolás egyéb kifejezési lehetőségei: az é birtokjel a birtokoson van, és azt fejezi ki, hogy valami tartozik hozzá. Birtokos: a lány/a lányé Birtok: könyve/-. A birtokos névmás helyettesítheti az egész birtokos szerkezetet: birtokos: a lány Birtok: könyve övé. A birtokjeles főnév és a birtokos névmás is állítmány a mondatban: Ez a könyv a lányé.

15 Értelmező jelző: mindig az alaptag után áll, ezért utójelzőnek hívjuk. Értelmezi a jelzett szóban megnevezett dolgot minőségi, mennyiségi jegyének, birtokosának vagy a vele azonosított dolognak a megnevezésével. Mivel az alaptaggal egyeztetünk ugyanazokat a jeleket, ragokat veszi fel. Írásban vesszővel választjuk el. Két fő típusa: A minőség, mennyiség, birtokos jelzőnek felel meg, azzá alakítható: vettem csizmát, pirosat piros csizmát vettem. Az értelmező főnév, az azonosítás viszonyában van értelmezett szavával, ez az azonosító jelző: Kati, a barátnőm meglátogatott. Kati a barátnőm. Meglátogatott. Fajtái: A minőség, mennyiség, birtokos jelzőnek megfelelő szófaj. A birtokos jelzőnek megfelelő értelmezőn az é birtok jel fejez ki szintagmatikus viszonyt: Elvittem a barátom könyvét Elvittem a könyvet, a barátomét. Alaki kérdései: Néha más bővítmény is állhat az jelző és a jelzett szó közé. Kapcsolódhat hozzá az is kötőszó is: Kati a húgom is eljött. Eljött a húgom is, Kati. Ha az alaptag tárgy: a szerkezettagok bármelyike ragtalan: Elkérném a tollad, a pirosat. Ha az alaptag határozó: a ragok és a névutók különbözhetnek: Elment Szolnokra, a városba. Ha az alaptag birtokos jelző: a szerkezet mindkét tagja nak/nek ragos: Vett egy pulcsit a lányának, Katinak.

16 9. tétel: Az összetett mondat fogalma. A mellérendelő összetett mondat fajtái Összetett mondat: funkcionálisan éppen olyan kommunikációs egység, mint az egyszerű mondat, mert a beszédfolyamatot egy teljes, lezárt mozzanattal viszi tovább. Ha a mondatrész 2 tagegységből áll, akkor összetett, ha többől, akkor többszörösen összetett. Tagmondat: az összetett mondaton belüli, önálló szerkezetű mondategység. Mellérendelő mondat: csak tartalmi- logikai viszonyú tagmondatok. Alárendelő mondat: azok a tagmondatok, melyekben a szemantikai összefüggéseken kívül grammatikai összefüggések is vannak. Mellérendelő összetett mondat: a tagmondatok azonos értékűek, könnyen szétbonthatóak egyszerű mondatokká. Lehet: Tipikus: kölcsönös viszony jellemzi. Ez a kapcsolatos, választó, kizáró ellentétes. Nem tipikus: nem fordítható meg. Ez a következtető, magyarázó. Kötőszóval ellátottak: ez az általános. Beszélhetünk egyes, páros és hármas kötőszókról. Kötőszó nélküli: oda kell gondolni a kötőszót. Zárt szerkezetű: ilyenkor mindig kéttagú. Nyílt szerkezetű: korlátlan számú mellékmondat kapcsolódhat egymáshoz. Fajtái: Kapcsolatos mellékmondat: a tagmondatok tartalma közt tartalmi- logikai összefüggés van. A 2. tagmondat továbbfűzi az előzőt. Altípusait kötőszavaik alapján különböztetjük meg: o Egyszerű kapcsolatos: a tagmondatok tartalma közt tér és időbeli összefüggés van. Kötőszavai: és, s, meg. o Hozzátoldó kapcsolatos: a már befejezett főmondathoz kiegészítést fűz. Kötőszavai: is, se, sem, szintén, valamint. o Ellentétesen hozzátoldó: nem valódi ellentétet fejez ki. Kötőszava: nemcsakhanem-is. o Összefoglaló:A tagmondatokban kifejezett tény egyszerre áll fenn. Ha a kötőszó hangsúlytalan, mindig a kiemelt mondatrész után következik, ha hangsúlyos, a mondat élén áll. Kötőszavai: is-is, se(m)-se(m) o Megosztó: a tagmondatokban kifejezett tény nem egyszerre áll fenn. Kötőszavai: hol-hol, egyszer-egyszer, egyrészt- másrészt o Fokozó: A 2. tagmondat az 1. fokozását jelenti. Kötőszava: sőt. Hozzákapcsolódhat az is és a még is. Ellentétes mellékmondat: a tagmondatok tartalma közt valamilyen ellentét van. Eszerint lehet:

17 o Egyszerű vagy szembeállító: mindkét mondat tartalma igaz, de ezek szemben állnak egymással, de nem zárják ki egymást. Kötőszavai: azonban, ellenben, pedig, viszont, meg, ritkán a de is. o Kizáró vagy ellentmondó: az egyik tagmondat állító, a másik tagadó, tiltó, ezért csak az egyik lehet igaz. Kötőszava: ne(m)- hanem. o Megszorító: mindkét tagmondat tartalma igaz, de a 2. tartalma ellenkezik azzal, amit az 1.ből következtetni lehetne, azaz a 2. korlátozza az 1. érvényességét. Kötőszavai: de, ám, ámde, mégis, mégse(m), csakhogy Választó mellékmondat: a tagmondatok különféle lehetőségeket ábrázolnak, melyekből dönthetünk. o Kizáró: csak annyi lehetőség van, amennyit a tagmondatok tartalmaznak, ebből kell választani. Kötőszavai: vagy, vagy- vagy. o Megengedő: a lehetőségek nem zárják ki egymást, a beszélő számára mindegy, melyiket választjuk. Kötőszavai: akár, akár-akár. Következtető mellékmondat: a tagmondatok közt nincs kölcsönösségi viszony. Csak a 2. tagmondat tartalmazza a következményt. A két tagmondat közt ok-okozati kapcsolat van, az első az okot a második az okozatot tartalmazza. Kötőszavai: ezért, tehát, hát, így, ennélfogva, következésképpen, úgyhogy. Magyarázó mellékmondat: a tagmondatok közt nincs kölcsönösségi viszony. Csak a 2. tagmondat tartalmazza a magyarázatot. A következtető mellékmondat ellentéte. Az 1. tagmondat az okozatot, a 2. az okot tartalmazza o Okadó: A nyílván való okokra a hisz, hiszen, úgyis, úgyse(m) kötőszók utalnak, a még nem ismert magyarázatot az ugyanis, tudniillik kötőszók fejezik ki. o Kifejtő vagy helyreigazító magyarázó: nincs ok-okozati viszony. Más szavakkal fejezi csak ki az első tagmondatot, vagy helyesbíti. Kötőszavai: azaz, azazhogy, vagyis, illetőleg, illetve, mégpedig.

18 10. tétel Az alárendelő összetett mondat fogalma, fajtái, sajátos jelentéstartalom Az alárendelő összetett mondat Tagmondatai között nemcsak tartalmi kapcsolat van, hanem szoros nyelvtani, szerkezeti összefüggés is. A tagmondatok kétfélék lehetnek: - főmondat - mellékmondat (=alárendelt mondat) Ezek grammatikai szempontból nem azonos értékűek: a mellékmondat mindig a főmondat egyik mondatrészét fejti ki egy teljes tagmondat formájában. Ezért ezeket mondatrész kifejtő mellékmondatnak is hívjuk. Pl: Azt kérem, hogy pontos légy. A főmondat és mellékmondat elnevezés nem a bennük kifejezett tartalmak értékkülönbségére utal, hanem a köztük lévő grammatikai viszonyt jelöli. A mellékmondatnak annyi fajtája van, ahány mondatrész van. Nyelvtani kapcsolat Főmondat + mellékmondat utalószó kötőszó (alárendelő) Távolra mutató névmás pl. az, olyan, annyi,.. Pl: hogy, mert, Névmási határozószó pl. ott, oda, arra, 1.) Alanyi mellékmondat Az alanyi mellékmondat a főmondat alanyát fejti ki. Utalószava a főmondatban alanyként szereplő, alanyesetben állófőnévi mutató névmás (az, azok, azé), vagy főnévi értelemben használt melléknévi és számnévi névmás (olyan, akkora, annyi). Az utalószó nincs mindig kitéve. Elemzési kérdése: a főmondat állítmányához kapcsolt ki?, mi?, kik?, mik?, kié? + az állítmány harmadik személyű alakja.

19 Kötőszavai szerint 2 típust különböztetünk meg: 1. A hogy kötőszós (ill. kötőszó nélküli) alanyi mellékmondatok. 2. A vonatkozó alanyi mellékmondat. Általában főnévi (aki, ami), néha melléknévi (amilyen) vagy számnévi (amennyi) vonatkozó névmás vezeti be. A vonatkozó névmás lehet ragos és rag nélküli, asszerint, hogy milyen mondatrész szerepét tölti be a mellékmondatban. Pl. Az futott, aki bírt. Olyan főzött, aki tudott. Annyi érkezett, amennyit vártam. 2.) Állítmányi mellékmondat A főmondat névszói állítmányát, illetőleg a névszói-igei állítmány névszói részét fejti ki egész mondat formájában. Az igei állítmányt nem lehet mellékmondattal kifejezni., mert ez annyira tartalmas mondatrész, hogy önmagában is felér egy bővített mondattal. Csak olyan esetben szerkesztünk állítmányi mellékmondatot, amikor a főmondatban névmási állítmány van, s ez egyben utalószóként is szerepel. 1. Az azonosító állítmányi mellékmondat utalószava a főmondatban állítmányként szereplő főnévi névmás (az, azok). Kötőszava a főnévi vonatkozó névmás. pl. Ő az, akiről beszéltem neked. A főnévi névmás (az, azok) személyes névmással vagy tulajdonnévvel kifejezett alany mellezz szokott állítmányként előfordulni. 2. A minősítő állítmányi mellékmondat utalószava a főmondatban állítmányként szereplő melléknévi igenévi vagy számnévi névmás (olyan, akkora, annyi, olyané, stb.) vagy melléknévi értelmű, többnyire -é birtokjeles névmás (azé, azoké, stb.) Kötőszava a vonatkozó névmás vagy a hogy. pl. Annyi lesz a fizetésem, hogy el sem tudom költeni. Az állítmányi mellékmondatra a főmondat alanyához névszói állítmányként kapcsolt ki?, mi?, milyen?, mekkora?, kié?, mennyi?, milyené? stb. kérdő névmással kérdezünk. 3.) Tárgyi mellékmondat A főmondat valamely mondatrészében megnevezett cselekvés tárgyát fejti ki. Utalószava a főmondatban tárgyként szereplő tárgyragos főnévi mutató névmás: azt, azokat, azé, stb. de lehet főnévi értelemben használt melléknévi vagy számnévi mutató névmás is: olya(n)t, olyanokat, akkorát, annyit, stb.

20 A tárgyi mellékmondat elemzésekor a föléje rendelt főmondatbeli mondatrészhez kapcsolt kit?, mit?, kiket?, miket?, kié?, esetleg a milye(n)t?, mekkorát?, mennyit? stb. kérdő névmással kérdezünk. Kötőszava a hogy (amely el is maradhat) és a vonatkozó névmások. Pl. Olyat szeret Kati, amit nem kap meg. 4.) Helyhatározó mellékmondat A helyhatározói mellékmondat a főmondat helyhatározói bővítményét fejti ki. Utalószavai:ott, abban, az előtt, onnan, abból, oda stb. Elemzési kérdései: hol?, honnan?, hová?, merre?, meddig? + a szerkezeti alaptag Kötőszava rendszerint vonatkozó határozószó: (a)hol, (a)honnan, (a)hová, (a)merre, (a)meddig stb. Pl. Oda megyünk lakni, ahol tejet kapni. A képes helyhatározói mellékmondat Gyakran előfordul az is, hogy a mellékmondat nem valóságos, hanem képes (átvitt értelmű) helyet fejez ki. A képes helyhatározói mellékmondat kifejezőeszközei általában megegyeznek a helyhatározói mellékmondatban szokásos utalószókkal és kötőszókkal. Pl. Oda jutott már, hogy senki sem hitelez neki. 5.) Időhatározói mellékmondat Az időhatározói mellékmondat a főmondatbeli időhatározót fejti ki. Utalószavai a főmondatban lévő időhatározó-szó vagy határozóragos, esetleg névutós névmás: akkor, azóta, attól kezdve, addig stb. Kötőszava rendszerint vonatkozó határozószó: (a)mikor, amit, miután, (a)mióta, amíg stb. Elemzéskor a mikor?, mióta?, meddig? határozószóval + a szerkezeti alaptaggal kérdezünk rá. Fő és mellékmondat viszonya alapján lehet: egyidejű előidejű utóidejű Pl. Akkor megyek, amikor csak akarok.

Az összetett mondatok

Az összetett mondatok Az összetett mondatok I. Fajtái ) Mellérendelő mondat - kapcsolatos - ellentétes - választó - magyarázó - következtető 2.) Alárendelő mondat - alanyi - állítmányi - tárgyi - határozói - jelzői II. Jellemzői

Részletesebben

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó

TARTALOM. Tartalom. 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal. A határozott névelő: a gitár, az autó 1. (Bevezető) fejezet A MAGYAR NYELV 11 16. oldal 2. fejezet TALÁLKOZÁS 17 38. oldal 3. fejezet ISMERKEDÉS AZ IRODÁBAN 39 56. oldal 4. fejezet A VÁROSBAN 57 82. oldal TÉMÁK Néhány nemzetközi szó Köszönések

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Óra Témakör, tananyag MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. b évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció nyelvművelés Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Megjegyzés 1. 2. 3. Ismétlés: hangtan Ismétlés:

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése

Részletesebben

Nagy Erika. Nyelvtanból Ötös. A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak. www.magyarnyelvtan.hu

Nagy Erika. Nyelvtanból Ötös. A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak. www.magyarnyelvtan.hu Nagy Erika Nyelvtanból Ötös A magyar nyelvtan érthetően kicsiknek és nagyoknak www.magyarnyelvtan.hu 1 Tartalom 1. Alapfogalmak...6 2. Szófajok...13 3. Névszó......14 4. Főnevek...16 5. Melléknevek...26

Részletesebben

5. osztályos tananyag

5. osztályos tananyag 1. A kommunikáció OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI MAGYAR NYELVTAN 2. A kommunikációs kapcsolat 3. A szövegszerkesztés állomásai 4. Az elbeszélés 5. A leírás 6. Jellemzés 5. osztályos tananyag 7. A hangok világa;

Részletesebben

A szófajok rendszere

A szófajok rendszere A szófajok rendszere Az egy szófajcsoportba tartozás szempontjai: hasonló jelentéskör, azonos alaki viselkedés (toldalékolhatóság), azonos mondatbeli szerep I. Alapszófajok: Valódi alapszófajok - Jelentés

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 61 120. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

Tartalom. 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37. Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46

Tartalom. 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37. Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46 Tartalom Az ige alakjai 5 A., t' r za anyt es a argyas ragozas 6 K.. Jeen tö o mo'd 19 Jelen idő 19 Múlt idő 28 Jővő idő 37 Feltételes mód 41 Jelen idő 41 Múlt idő 43 Használata 44 Gyakorlatok 46 Felszólító

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Hogyan tanulhatod tehát értelmesen a magyar nyelvtant?

Hogyan tanulhatod tehát értelmesen a magyar nyelvtant? Hogyan tanulhatod tehát értelmesen a magyar nyelvtant? Ha az eddigieket nemcsak gondolkozva olvastad, hanem továbbgondolva is, akkor biztosan kezded már látni magad is, hogyan tudhatsz a legértelmesebben

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.2. Forrásnyelvi környezetben (külföldön) Egy 96 órás tanfolyam 49 96. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK

Részletesebben

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar os tanév III. év, II. félév. I. Általános információk

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar os tanév III. év, II. félév. I. Általános információk Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár Bölcsészkar 2015 2016-os tanév III. év, II. félév I. Általános információk A tantárgy neve: Szintaxis II. Kódja: LLM6124 (MA), LLM6224 (MB), LLM6024 (MM) Kreditszáma:

Részletesebben

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben

A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Anna Grzeszak, Damian Kaleta A nyelvtani szabályok bemutatási módjai három magyar nyelvkönyvben Dolgozatunk célja, hogy megnézzük, hogyan mutatják be a nyelvtani szabályokat az egyes magyar nyelvkönyvek.

Részletesebben

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS 8. LÉPÉS 91 Szavak ( ) só - - lassú - - fehér - - kék ( ) garzonlakás ( ) nyakkend - - gyors ( ) sarok ( ) kétágyas szoba ( / / ) - - / /... (er s birtokos névmás) az én/te/, (az) enyém/tied/, saját (

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés Az ige mondatalkotó képessége. 2. Az Objekt"-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében.

Tartalomjegyzék. Bevezetés Az ige mondatalkotó képessége. 2. Az Objekt-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében. Tartalomjegyzék Bevezetés 13 1. Az ige mondatalkotó képessége 15 2. Az Objekt"-ek sorrendje főnevek, ill. névmások esetében 17 18 3. Néhány gyakori, Prapositionalobjekt"-tel mondatot alkotó ige 23 4. Névmási

Részletesebben

MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma

MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma MONDATTAN SZEMINÁRIUM A mellérendelő szintagma Ajánlott irodalom: K. Balogh Judit 1989. A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Rácz Endre (szerk.) Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből.

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés Az egyszerű mondat szerkezete (É. Kiss 1992) a fő összetevők lehetséges sorrendje: Imre ismeri Erzsit. Erzsit ismeri Imre. Imre Erzsit ismeri.

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B Magyar nyelv 9. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET KÉSZÍTETTÉK: Valuska Lajos Gálosné Szűcs Emília A kiadvány KHF/1998-5/2009. engedélyszámon 2009.03.21. időponttól tankönyvi

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Forrásnyelvi környezet (külföldön) Egy 120 órás tanfolyam első 60 órájára (1 60. óra) Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban

Részletesebben

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt.

Tantárgyi követelmények. Német nyelv. 9. oszt. Tantárgyi követelmények Német nyelv 9. oszt. Témakörök: Bemutatkozás Az én családom Az én barátom Az én házam/lakásom Az én szobám Az én iskolám Lakóhely bemutatása Napirend Étkezési szokások Szabadidő

Részletesebben

2013/14. tanév. 3.osztály

2013/14. tanév. 3.osztály 2013/14. tanév Magyar és tanmenet 3.osztály Tanító: Kottyán Dóra, Törzsökné Peske Edina Tankönyv:Földvári Erika munkatankönyv I-II. Földvári Erika munkatankönyv Éves óraszám:148 óra ( heti 4 óra) 1.hét

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 8. rész Miért vannak a névszói mellett

Részletesebben

УГОРСЬКА МОВА 8-9 класи

УГОРСЬКА МОВА 8-9 класи УГОРСЬКА МОВА 8-9 класи ПРОГРАМА для загальноосвітніх навчальних закладів з поглибленим вивченням угорської мови MAGYAR NYELV 8-9. osztály Bevezető Az anyanyelvi oktatás célja az önazonosság megőrzése

Részletesebben

A nyelvtudomány mhelyébl

A nyelvtudomány mhelyébl A nyelvtudomány mhelyébl Az értelmezs szerkezet helye a szintagmák között II. * 9. Az értelmezs szintagmában megjelen esetbeli egyezés kérdése 9.1. Mint ahogy arról korábban már volt szó, az értelmezs

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod,

Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, II. NYELVI SZINTEK 4. A SZÓELEMEK SZINTJE: TÖVEK, TÔ VÁL TO ZA- TOK ÉS TOLDALÉKOK Nehogy a nyúl visz a puska! Mondat ez? Bizonyára te is látod, hogy ezzel némi gond van. Nyelvi közléseinket úgy rakod össze

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

A határozók. I. Fogalma A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát, idejét, célját, módját, eszközét ).

A határozók. I. Fogalma A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát, idejét, célját, módját, eszközét ). A határozók A cselekvés különböző körülményeit határozzák meg (helyét, okát, idejét, célját, módját, eszközét ). határozó (hullámos vonallal húzzuk alá) H (nagy H betű) III. Jellemzői 1.) Kifejezőeszközei

Részletesebben

Nyelvtan összefoglaló 5. o.-tól. A hangok találkozásának szabályszerűségei

Nyelvtan összefoglaló 5. o.-tól. A hangok találkozásának szabályszerűségei Nyelvtan összefoglaló 5. o.-tól A hangok találkozásának szabályszerűségei Hangtörvények Magánhangzók: - 14 magánhangzó van - Képzésükkor a levegő akadály nélkül távozik a szájüregből - Önmagukban is alkothatnak

Részletesebben

Kótyuk István MONDATTANI ELEMZÉSEK. Segédkönyv a magyar nyelvtan tanulmányozásához

Kótyuk István MONDATTANI ELEMZÉSEK. Segédkönyv a magyar nyelvtan tanulmányozásához Kótyuk István MONDATTANI ELEMZÉSEK Segédkönyv a magyar nyelvtan tanulmányozásához 1 2 Закарпатський угорський інститут ім. Ф. Ракоці ІІ II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Rákóczi-füzetek XXVIII.

Részletesebben

Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok

Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok Máthé Gyuláné szaktanár Magyar nyelvi Ellenõrzõ dolgozatok a z á lta lá nos iskola 7. osztá lya szá m á r a a tanuló neve ellenorzo dolgozatok_7.indd 1 2011.07.20. 15:20:14 Lektorálta: Dr. Goda Imre fõiskolai

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 120 órás tanfolyam 1 60. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád

Részletesebben

MagyarOK 1. tanmenetek

MagyarOK 1. tanmenetek Szita Szilvia Pelcz Katalin MagyarOK 1. tanmenetek A1.1. Célnyelvi (magyar) környezet Egy 96 órás tanfolyam 1 48. órájára Szita Szilvia és Pelcz Katalin, www.magyar-ok.hu 1 Az alábbiakban a MagyarOK tankönyvcsalád

Részletesebben

Magyar nyelv 6. osztály. Főbb témakörök

Magyar nyelv 6. osztály. Főbb témakörök Magyar nyelv 6. osztály Főbb témakörök 1) Szófaj fogalma 2) Ige, főnév, melléknév, számnév, névmás definíciója; igenevek, határozószók, viszonyszók fogalma 3) Szófajok felismerése 4) Átalakítás jelen időből

Részletesebben

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra)

NT MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT. (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) NT-11631 MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 6. TANMENETJAVASLAT (heti 2 óra, azaz évi 74 óra) A tanmenetben megadott gyakorlatszámok csak tájékoztató jellegűek, nem a megoldandó feladatok mennyiségét jelölik,

Részletesebben

LINGUA GAYA. A Lingua Gaya nyelv nyelvtana. 2002, Gajárszki László

LINGUA GAYA. A Lingua Gaya nyelv nyelvtana. 2002, Gajárszki László A Lingua Gaya nyelv nyelvtana 2002, Gajárszki László HANGTAN KIEJTÉS ÉS ÍRÁS A Lingua Gaya betűsor a következő betűkből áll: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y,

Részletesebben

2

2 1 DOBSONYI SÁNDOR HANGAY ZOLTÁN NAGY KATALIN SZÓFAJTANI ELEMZÉSEK 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXIII. DOBSONYI SÁNDOR HANGAY ZOLTÁN NAGY KATALIN SZÓFAJTANI ELEMZÉSEK Szerkesztette NAGY

Részletesebben

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés

Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv logikája 6 MONDATSZERKEZET 1. A kijelentés Az angol nyelv kijelentő mondatai három részből állnak, és mindig ebben a sorrendben: SZEMÉLY SEGÉDIGE INFORMÁCIÓ A SZEMÉLY a mondat főszereplője.

Részletesebben

A TÁRGY. A tárgy (fogalmáról, funkciójáról l. Balogh MGr. 2000: 414) elemzési szempontjai:

A TÁRGY. A tárgy (fogalmáról, funkciójáról l. Balogh MGr. 2000: 414) elemzési szempontjai: A TÁRGY A tárgy (fogalmáról, funkciójáról l. Balogh MGr. 2000: 414) elemzési szempontjai: 1. szófaja 2. alakja 3. szerkezeti felépítése 4. fajtái 5. bıvítményei I. Mintaelemzések 1. A tárgy szófaja a)

Részletesebben

A HIÁNYOS MONDAT KÉRDÉSÉHEZ

A HIÁNYOS MONDAT KÉRDÉSÉHEZ DIENES DÓRA A HIÁNYOS MONDAT KÉRDÉSÉHEZ A. I.. A magyar nyelvre oly jellemző hiányos mondatok kérdéseivel mélyebben is érdemes foglalkoznunk. A szakirodalom többnyire csak más témák mellékkérdéseként említi

Részletesebben

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd

Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd III. SZÖVEGTAN 2. A SZÖVEG SZINTAKTIKAI KAPCSOLÓELEMEI Ahhoz, hogy mondatok halmazát érthetô egésszé, szöveggé rakd össze, szövegösszetartó elemekre van szükség. Amikor szöveget alkotsz, szinte önkéntelenül

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz

Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 10. rész Hányféle lehetőségünk van

Részletesebben

TANTÁRGYI PROGRAM. 2. osztály. Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás.

TANTÁRGYI PROGRAM. 2. osztály. Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét. fogalmak, ismeretek Új tantárgyunk: az anyanyelv. Bevezetés. A beszéd és az írás. 112 Éves óraszám: 74 óra 2 óra/hét TANTÁRGYI PROGRAM 2. osztály Témakör, óraszám A beszéd és az írás 1 2. óra A hangok és a betûk A betûrend 3 5. óra A beszédhangok keletkezése A magánhangzók csoportosítása.

Részletesebben

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2014. november 19. Témaválasztás házi dolgozatra Ismétlés: rendhagyó igék A mondat belső szerkezete Az óra céljai: Emlékeztető

Részletesebben

Szó-kincseink könnyedén

Szó-kincseink könnyedén Szó-kincseink könnyedén III. H, I, Í, J Szó-kincseink könnyedén II. A szótár felépítése A szótár felépítése egyszerű, bár némileg eltér a hagyományos szótárakétól. Jeleket, rövidítéseket nem tartalmaz.

Részletesebben

A számnév Fogalma: - A számnév személyek, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, a sorban elfoglalt helyét mutatja meg. Kérdőszavai: Hány? Mennyi?

A számnév Fogalma: - A számnév személyek, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, a sorban elfoglalt helyét mutatja meg. Kérdőszavai: Hány? Mennyi? A számnév Fogalma: - A számnév személyek, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, a sorban elfoglalt helyét mutatja meg. Kérdőszavai: Hány? Mennyi? Hányadik? Hányad? : 1.) Határozott számnév a) Tőszámnév

Részletesebben

Így írtok ti? Móricz Zsigmond és Karinthy Frigyes mondatszerkesztési sajátságai

Így írtok ti? Móricz Zsigmond és Karinthy Frigyes mondatszerkesztési sajátságai Így írtok ti? Móricz Zsigmond és Karinthy Frigyes mondatszerkesztési sajátságai Nyebehaj Csilla Filozófia magyar szak egyetemi képzés Konzulens: Dr. Illésné Dr. Kovács Mária egyetemi docens Magyar Nyelv-

Részletesebben

TANANYAGCSOMAGOK WORD AND SENTENCE STRUCTURE MANAGE YOUR ENGLISH SZÓSZERKEZETEK

TANANYAGCSOMAGOK WORD AND SENTENCE STRUCTURE MANAGE YOUR ENGLISH SZÓSZERKEZETEK Mit értünk szószerkezetek alatt? SZÓSZERKEZETEK Szószerkezetek alatt a szavak különböző nyelvtani struktúrákban, viszonyokban való összekapcsolását értjük. A szószerkezetek nem mondatok (azaz írásban,

Részletesebben

/ \ / \ II. A Finnugor nyelvrokonság bizonyítékai. 1. tétel A magyar nyelv eredete

/ \ / \ II. A Finnugor nyelvrokonság bizonyítékai. 1. tétel A magyar nyelv eredete 1. tétel A magyar nyelv eredete I. A magyar nyelv az uráli nyelvek közé, a finnugor nyelvcsaládba tartozik. Ágrajzzal: Uráli nyelv Finnugor nyelvcsalád / \ / \ Szamojéd Finn-permi ág Ugor ág / \ Magyar

Részletesebben

MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK NÉMET NYELVBŐL

MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK NÉMET NYELVBŐL MINIMÁLIS KÖVETELMÉNYEK NÉMET NYELVBŐL Ahhoz, hogy a tanuló elégséges osztályzatot szerezzen, az alábbi tudásanyag 60 százalékát el kell sajátítania. Vitás esetben vagy osztályozó vizsgánál az alábbi anyagot

Részletesebben

Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk!

Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam. Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! Nyelvtan, helyesírás 4. évfolyam Név: Osztály: Tollal dolgozz! Ügyelj a külalakra! Jó munkát kívánunk! 1. Tedd ki a megfelelő ékezeteket a szavakra! futotest, fozokanal, kultura, szulofold, szololevel

Részletesebben

A nominális mondatok funkcionális szempontból

A nominális mondatok funkcionális szempontból A nominális mondatok funkcionális szempontból HEGEDŰS RITA 1. A megnevezésről; a létige funkciójáról A nominális mondat/nominális predikátum problémája a magyarban leíró nyelvészeti és MID [magyar mint

Részletesebben

A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk

A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk A főnév élőlények, élettelen és gondolati dolgok neve. Fajtái a köznév és a tulajdonnév. tk. 41-42. A köznév sok hasonló dolog közös neve. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető

Részletesebben

TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK

TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK 2 4. osztály Készítette: DR. GALGÓCZI LÁSZLÓNÉ gyakorlóiskolai szakvezetõ tanító Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101 Drótposta:

Részletesebben

A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit

A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit 1. A birtoklást, a valamihez való tartozást, a birtok és birtokos között fennálló kapcsolatot az egyes nyelvek eltérő morfo-szintaktikai

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam

Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az

Részletesebben

A kettős állítmány jelenségének vizsgálata a mai magyar nyelvben. Horváth Krisztina

A kettős állítmány jelenségének vizsgálata a mai magyar nyelvben. Horváth Krisztina A kettős állítmány jelenségének vizsgálata a mai magyar nyelvben Horváth Krisztina 1. Bevezetés 1.1. A dolgozat célja Dolgozatom a kettős állítmány kérdéskörével kíván foglalkozni, célja, hogy minél alaposabban

Részletesebben

BEVEZETŐ. Mit értünk mondat alatt?

BEVEZETŐ. Mit értünk mondat alatt? Mit értünk mondat alatt? BEVEZETŐ - egy értelmes gondolat szóbeli, illetve írásbeli megnyilvánulása - mindig van alanya és állítmánya, és sokszor van tárgya is alany: akiről, vagy amiről beszélünk, állítunk

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat

Tegezés, magázás. Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Tegezés, magázás 1 ) Alapszabályok Tegeződés: a beszélgetőpartnerünknek azt mondjuk, hogy te. Tegezünk: barátokat családtagokat gyerekeket és (legtöbbször) kollégákat Magázódás: a beszélgetőpartnerünknek

Részletesebben

Az általános igeragozás személyragjainak tárgyi vonatkozásairól

Az általános igeragozás személyragjainak tárgyi vonatkozásairól DUGÁNTSY MÁRIA Az általános igeragozás személyragjainak tárgyi vonatkozásairól The Hungarian transitive verbs occur either with determinative or general inflection. The personal suffixes in the determinative

Részletesebben

Miért tanulod a nyelvtant?

Miért tanulod a nyelvtant? Szilágyi N. Sándor Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) Mire jó az első és második személy?

Részletesebben

hang Példamondatok: hang hang hang hang Feladatok: hang

hang Példamondatok: hang hang hang hang Feladatok: hang hang A hangokat a fülünkkel érzékeljük. Nyelvtanórán a hang szónak a beszédhang jelentését használjuk. Amikor kimondunk egy betűt, az a hang. A beszédhangokat mi hozzuk létre a szánkkal és a nyelvünkkel.

Részletesebben

Készülünk a nyelvvizsgára 3

Készülünk a nyelvvizsgára 3 * Varga Eva: (Berényi Mária, Kormányosné Aranyi Krisztina, Nagy Ágnes, Novotny Júlia, Takács Judit) Készülünk a nyelvvizsgára 3 Évek óta várjuk, hogy megjelenjen az új nyelvvizsga-rendelet. Az előzetes

Részletesebben

Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 8. évfolyam számára (00831/2) A tankönyv feladatainak megoldása

Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 8. évfolyam számára (00831/2) A tankönyv feladatainak megoldása A tanulás tanulása Antalné Szabó Ágnes Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció. Tankönyv a 8. évfolyam számára (00831/2) A tankönyv feladatainak megoldása Csoportmunkával végezzék el a diákok a feladatot!

Részletesebben

Az angol nyelv logikája 2. I. rész Béres Miklós

Az angol nyelv logikája 2. I. rész Béres Miklós Az angol nyelv logikája 2 I. rész Az angol nyelv logikája 3 E könyv célja, hogy megtapasztald: nyelvet tanulni nem nehéz és a tanulás pillanata a megértés. Átfogó képet nyújt a nyelvről, rendszerbe szedi

Részletesebben

УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів

УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів ПРОГРАМА для загальноосвітніх навчальних закладів з навчанням угорською мовою MAGYAR NYELV 5-9. osztály Bevezető Az anyanyelvi oktatás célja az önazonosság megőrzése és erősítése,

Részletesebben

Az értelmezs szerkezetek helye a szintagmák között

Az értelmezs szerkezetek helye a szintagmák között 456 Balogh Judit Az értelmezs szerkezetek helye a szintagmák között 1. Bevezetés 1.1. A 2000-ben megjelent leíró egyetemi tankönyv, a Magyar grammatika a szintagmákról szólva a korábbi hagyománykövet!

Részletesebben

Tantárgyi követelmények Angol (1. idegen nyelv) 9. évfolyam

Tantárgyi követelmények Angol (1. idegen nyelv) 9. évfolyam Tantárgyi követelmények Angol (1. idegen nyelv) 9. évfolyam Témakörök: Személyes vonatkozások, család: A tanuló személye, életének fontos fordulópontjai Családi élet, családi kapcsolatok. A családi élet

Részletesebben

Tanmenet, 7. osztály, Irodalom, Nyelvtan, Magyar

Tanmenet, 7. osztály, Irodalom, Nyelvtan, Magyar Tanmenet, 7. osztály, Irodalom, Nyelvtan, Magyar Alföldy Jenı: Irodalom 7., Széplaki Erzsébet: Nyelvtan és helyesírás címő munkáltató tankönyvei, valamint Schiller Mariann: Szövegértés-szövegalkotás 7.

Részletesebben

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. Hivatkozások Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán 1995. Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. A. Jászó Anna (szerk.) 2004. A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Ágosoton Mihály 1971.

Részletesebben

Spanyol kezdőtől középfokig gigapack csomag részletes tematikája

Spanyol kezdőtől középfokig gigapack csomag részletes tematikája Spanyol kezdőtől középfokig gigapack csomag részletes tematikája A1 tanfolyam 1. A spanyol ABC 2. A spanyol főnév 3. Egyeztetés a spanyolban, melléknevek 4. Hangsúlyozás a spanyolban 5. A SER ige 6. Köszönések,

Részletesebben

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam

Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből. 9. évfolyam Osztályozó és javítóvizsga témakörei és követelményei angol nyelvből Személyes vonatkozások 9. évfolyam A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai Családi élet, családi kapcsolatok Emberek

Részletesebben

Szintaxis. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba. 5. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Szintaxis. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba. 5. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szintaxis Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 5. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 Végesből végtelen Hangok Szavak - véges sok - véges sok rekurzív szabályok (pl. beágyazás, mellérendelés)

Részletesebben

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 22 Tantárgyi program a magyar nyelv tanításához (8. osztály) TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ Néhány fontos megjegyzés a tanmenetjavaslatok használatához A tanmenet a NAT, a kerettanterv, az

Részletesebben

Reported Speech Függő beszéd

Reported Speech Függő beszéd ~ T u d á s N y e l v i s k o l a ~ 4027 Debrecen, Lóverseny u. 22047/8. Fszt./2. Tel: +36 20 266 1989 www.tudasnyelviskola.hu tudas@tudasnyelviskola.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 09-0018-06 Reported

Részletesebben

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET B Magyar nyelv 7. évfolyam TANulói munkafüzet KÉSZÍTETTÉK: Effné Nagy Zsuzsanna Gyuricza Zsolt A kiadvány KHF/4543-13/2008. engedélyszámon 2008.12.06. időponttól tankönyvi

Részletesebben

AZ EGYSZERŐ MONDATOK MONDATRÉSZEK AZ ÁLLÍTMÁNY

AZ EGYSZERŐ MONDATOK MONDATRÉSZEK AZ ÁLLÍTMÁNY Z EGYSZERŐ MONDTOK MONDTRÉSZEK Z LLÍTMNY z állítmány (fogalmáról, funkciójáról l.: Lengyel MGr. 2000: 394.) elemzését az alábbi szempontok alapján végezzük: 1. szófaja 2. szerkezeti felépítése 3. jelentése

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Szavakat és szópárokat tudjon utánmondással, helyes idő-tartammal

Részletesebben

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV

Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV Osztályozóvizsga 1/13. K ANGOL NYELV A. Ruházati Vásárlási szituációk az alábbi témakörökben: 1. Méteráru üzlet 2. Férfi cipők 3. Női cipők 4. Rövidáruk / kemény rövidáru 5. Rövidáruk/ puha rövidáru 6.

Részletesebben

Magyar nyelvi óra. Idő Az óra menete Didaktikai feladat

Magyar nyelvi óra. Idő Az óra menete Didaktikai feladat Magyar nyelvi óra A témakör címe: A grammatikai kapcsolóelemek I. A tematikus egység: A szöveg Az osztály: 9. osztály A tanítás időpontja: 2002. április 10. A tanárjelölt neve: Káli Diána Az intézmény

Részletesebben

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV

ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV Nyelvtan: ANGOL NYELV, MINT ELSŐ IDEGEN NYELV megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek, főnevek többes száma névelők és főnévbővítmények: the, a, an, some, any, much, many, a lot of, a few, a little

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola angol nyelv Évfolyam: 1. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés, köszönések napszak

Részletesebben

SZÓFAJOK JÁTÉKOS NYELVI FELADATOK 1. RÉSZ ERDÉLYI TANKÖNYVTANÁCS

SZÓFAJOK JÁTÉKOS NYELVI FELADATOK 1. RÉSZ ERDÉLYI TANKÖNYVTANÁCS Demény Piroska Szilágyi Mária SZÓFAJOK JÁTÉKOS NYELVI FELADATOK 1. RÉSZ ERDÉLYI TANKÖNYVTANÁCS KOLOZSVÁR, 2011 Válogatás a szerzők Szavak kincsesháza című nyelvi feladatgyűjteményéből Véleményezte Dr.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL A szóbeli felvételi : 2014. február 22. (szombat) 9 óra Megjelenés: 8 óra 45 perckor az iskola aulájában A részletes beosztást ott lehet megtekinteni Az ideiglenes felvételi

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT Szövegértés szövegalkotás Szakiskola 9. osztály

ÓRAVÁZLAT Szövegértés szövegalkotás Szakiskola 9. osztály ÓRAVÁZLAT Szövegértés szövegalkotás Szakiskola 9. osztály Kőszeg, 2010. Készítette: Szikora Lászlóné Tanítás helye: Dr. Nagy László EGYMI Kőszeg Évfolyam: 9. A osztály Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom

Részletesebben

A felvidéki alapiskolák felső tagozati magyar nyelvtankönyveinek néhány grammatikai sajátossága

A felvidéki alapiskolák felső tagozati magyar nyelvtankönyveinek néhány grammatikai sajátossága Cs. Nagy Lajos A felvidéki alapiskolák felső tagozati magyar nyelvtankönyveinek néhány grammatikai sajátossága A tankönyvek szerepéről, fontosságáról mindig megoszlottak a vélemények. Sokan úgy gondolják,

Részletesebben

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN

TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN TÉMAKÖR: A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE 5. A NYELVMŰVELÉS ÉS NYELVTERVEZÉS JELENTŐSÉGE; SZEREPE NAPJAINKBAN 1. A nyelvművelés a nyelv életébe való tudatos beavatkozás a javítás szándékával. Ez a tevékenység

Részletesebben

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható:

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: A kötőszók Előhang (prelúdium): DE Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: Vera csak 2 éves, de már 100-ig tud számolni. Ez az étterem kitűnő,

Részletesebben

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9. Morfológia, szófaji egyértelműsítés Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben 2013. október 9. Előző órán Morfológiai alapfogalmak Szóelemzések Ismeretlen szavak elemzése Mai órán Szófajok

Részletesebben

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN

FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN FŐNÉVI VONZATOK A MAGYAR NYELVBEN A doktori értekezés tézisei írta Kiss Margit Budapest 2005 I. Az értekezés témája, célja A vonzatosság kérdése régóta foglalkoztatja a nyelvtudományt. Már az 1800-as évek

Részletesebben

Osztályozó vizsgakövetelmények Angol (1. idegen nyelv) 9NY osztály

Osztályozó vizsgakövetelmények Angol (1. idegen nyelv) 9NY osztály Osztályozó vizsgakövetelmények Angol (1. idegen nyelv) 9NY osztály Témakörök: Személyes vonatkozások, család: A tanuló személye, életének fontos fordulópontjai Családi élet, családi kapcsolatok. A családi

Részletesebben

M 2 A 2006/2007. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója MAGYAR NYELVBŐL

M 2 A 2006/2007. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója MAGYAR NYELVBŐL M 2 A 2006/2007. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója MAGYAR NYELVBŐL OKTV, 2006/2007 MAGYAR NYELV I. forduló Javaslat a feladatok

Részletesebben

JAVÍTÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK NÉMET NYELVBŐL Összeállította: Bischofné Németh Katalin 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM

JAVÍTÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK NÉMET NYELVBŐL Összeállította: Bischofné Németh Katalin 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM JAVÍTÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK NÉMET NYELVBŐL Összeállította: Bischofné Németh Katalin 9. ÉVFOLYAM Tankönyv és munkafüzet: Delfin I., Hueber 1-4. fejezet Formanyomtatvány kitöltése Pályázat írása Levél- és képeslapírás

Részletesebben

A hetedikes tananyag gerincét a mondattan képezi, azon belül az egyszerû mondat szerkezete. Azt tudnunk kell,

A hetedikes tananyag gerincét a mondattan képezi, azon belül az egyszerû mondat szerkezete. Azt tudnunk kell, Összefoglaló táblázatok Rendszerezd ismereteidet! A kommunikációs folyamat tényezôi, a kommunikációs folyamat, kommunikáció, szövegalkotás, a nyelvváltozatok, a magánhangzók rendszere, a magánhangzótörvények,

Részletesebben

Az értelmezi mellékmondat

Az értelmezi mellékmondat 206 Balogh Judit Az értelmezi mellékmondat 1. Az értelmezi mellékmondatokat a szakirodalomban általában a jelzs alárendelésekhez sorolják (Tompa 1962: 403 7; Rácz 1968: 408 14; Rácz Szemere: 1972: 237

Részletesebben

7 8. évfolyam. nyelvtan irodalom nyelvtan irodalom 7. évfolyam évfolyam Magyar nyelv 7. évfolyam

7 8. évfolyam. nyelvtan irodalom nyelvtan irodalom 7. évfolyam évfolyam Magyar nyelv 7. évfolyam 7 8. évfolyam A 7 8. évfolyamon a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése (azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk,

Részletesebben

-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés.

-közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. nyelvtani gyakorló 9. évfolyam 1. mi a kommunikáció? -közlés, latin eredetű szó, információt adunk és kapunk. célja: tájékoztatás, figyelemfelkeltés, érzelemkifejezés. 2. kommunikációs folyamat tényezői:

Részletesebben