if. A MAGYAR MONDAT ELMÉLETE.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "if. A MAGYAR MONDAT ELMÉLETE."

Átírás

1 - if. A MAGYAR MONDAT ELMÉLETE. A magyal' molldaltan körébe vágó e l ső értekezése;. Tapoga lóc/;'ások " m agyal' nyelv k örül." Tapogalódzásnak nevezi pedig az ige mollal'c] ai állásí nak kivételével a késő bbi ö ss z e~ nyelvészeti nézeleit megtaláljuk benne. Itt fejti ki elő s zör részletekben hogy nenl "a szóhasog'atással" nem Ha gyökök és I'agok gyermeki játékával" kell babrálni ami megengedhetíí holt nyelveknél ha nem "a mondat életmüves testét" kell vizsgálni. Grimm 30 egynehálly évig kutatta es gy űj t ö tte össze négy vastag kötetbe a német nyelv szótag kincseit. Pedig nem az etimológia hanem a "szintaktikai sa játság adja meg egy nemzeli nyelv jól beszélésének és írásá nak igaz jellemét." II "nyelv szintaktikai filozófiája" hiányzik a mai filológiában mert szófűzésse l és rendezéssel foglalkozó általános Ilyelvfilozófi a még mindig' prium desiderium. Sayce és Becker csak " félkisérlelet" adtak. "Becker s én egymásról mit sem tudva s így egymástól függetlenül jöhiink arra a gondolalra mely tapogatódzásaim vezérelvet. i. ll ogy nem a szók etimológ iai viszo nya it han em a szófűzés t k ell vizsgáin i mer! abban mozog és m ű k ö dik a nyelv belsií élete." Beckerrel lalálkozott a logika és nyel vlan egymáshoz való viszonya kérdésében is. Becker észre veszi és tan ítja ugya n hogy "a nyelv életében.k ül ön szó vagy külön fogalom szin toly kevéssé lélez magára mint külön 11a ng a szóban; és minl a hang csak a szóba n úgy a szó is csak a mondatban nyeri értelmét" de elmulasztotta a logikai ítélet és a nyelv- Három akadémiai felolvasás. Megjeleni Pesti Napi sz. Kocsis Lénárd nem ismeri v316- sz.inuleg azért mert A magyar mondat egy aljegyzete hibásan hivatkozik rá.

2 104 lani mondai. közüll pi:h bu zamoj vo Ilni i.l zonossilguka i vagy kii J Ö l1b özőségiikei kim II ja t II i. Ez t. akal'ja Brussa i mú:;odik értkczésébc li el végezni mij1l moudja : " li al.ch osztú ly ril illdul il logika és il nyelvtan ura dajmai között" Tudja hogy "da tá zs l'észekbe ny uj" <. m ikor fl kérdés ftil'gyahísá hoz fog.. A logi ka [el akarja ölelni azt is ami nem az övé S lla sz lult scm veszi scullnil; a nyelvl3n ell enhen il h ozze:li ll ő i m e ll őzve épen azt akarja kiragadn i Un'sa k ezé ből ami nem neki va ló. Mindenikök vesző dik ti nyííg'ös álbidokkal s a vége egy alig kibonyolítbaló Zi.rval' " Ba j lll<.ír az is hogy hel y telclliil. él'telnlczik a logikát a goudolkodc:ls törvényei tudomá ll yánuk a n yelvet a go ndolat kifejezésé nek. Ö rt tudom~ nyok érfehnezését céljuktól vonja el s így nlás értelmezésre jut mind a logika mind a II yelv lén egét illetőleg Brassai ezzel a felfogásával új és járatlan úton iudlll el. Hiszen ILtdjuk hogy hosszú id ő n át mennyire befészkelték mag:ukat a nyelvludom'l'l yba a logikai kategóriák hogy " Ila Iánosan vall ott igazság gyanánt uralkodol! il logikai ítélet azonossága a nyelvtani mondattal. Valóhan esodáhi llnk kell Brassai finoman el em ző és mélyl'e helátó elméje élességét tnellyel má r 1853-hao észrevette hogy a logika illetékteleniii a nyelttan 'terüle/ére merészkedik s olyan feladatra vállalkozik melyre gyenge -vállai nem termettek. Brassai tulajdonképeni log ikai ítéletnek csak ol ya nt ismet' el mely eg'y " Isó bb fogalmat egy felsőhh a lá rog'lal sllbsllmál.- S most 1)1<lr a logika ezzel a gyenge készulehel akat'ja a nyel vta n vég.leleniil gazdag leriiletét meghódíta ni és birlokába venni? A logikai és pszicholog iai szempontnak ez az in cong ru enti cí.ja enn ek felismerése hí. tta t ja meg vele e l sőbe n a nyelvtani "a la ny " csélcsap tel'mészetét éde lm ezh e ~ e i1 e l1 mivoltát az "czefi 1'ií. 'saj c1tos nlondnlehnéletél'e ez 111ondalja ki vcle az ige nlonarchascí.gát ez vezeti rá űt a pszichologiai a la ny és psziehologiai cí.li ítmi;lny (ll1ondomáily) ta n<.ll'a l11elyet 1:1 li émel-cknél jóval ll tcl na Cabelentz hird etett. És saji;lts<:lgos hogy [t log ikn jogosulaha n téd oglaldsa ellen épen az a B l'assa iindít IWl'cof aki Aran y szerint "il logika feg'yvercs Coliátja" aki cz id ű bel~ írja logikáját s a ki soha egyetlen go ndola lot is clégség;s l' <:~ jlo szcl'int. Ic ncm íd Brassa i a log' ika szokásos érfelm.czcsel sem r ogadja cl. A logiku liem a gondol kozás Wl'vénYCllle k -

3 105 I lidom i:í ll vú m e!.'! "Cl g-ojl dujkuú isnak sok útja lllúdja és t Öl' vénye le ll cl melyeke! il logika nenl is gyauí L A logika nem ol'ga non luwcul csa k ka non. "Olya n mint a sző Hő p ász lo l' melv őrt á ll az érett fül tök felelt de érelte vagy á ltala egy tő s~ m lwjf.oit ki." Ö a tudomá ny értelmezését helyesebben lényegét és ill ewségét egyenesen céljából igyek szik kivonni. Lz pedig nem más lnini az emberek él'inlkezésének egymás között va ló eszközlése.' A beszéd sem a "gondola tok kifejezése" h a ~ e m csak szikm mel y a hallgató lelkében k észen áll ó gond olatokat láng ra gyújtja; convc lllionalis eszköz melylyel g-o nd olaül i nka t másokkal közölj ü k vagy helyesebben : mcísokba ll il mié llkhez Jl asonló képeket érzelmeket és goncl olal oka t ébreszteni töreksziink. Szó"al: a beszéd il társacla lmi közlekedés féli g- szell emi féli g- testi eszköze. A két ludomií ny t. j il logika és nyel vtan ill e t ő l eg a beszéd céljána k azonossága volt az oka hogy a logika egyéne az itélet a nyelvta n egyénét a lllondatot egészen hatalmába kerítette s a nyelvta n egész épületét a Jll ag't.l kép ére jg.yekezett 1ereJuleni. Ped ig az a nalitiku s ítéleteken kív ül melyek a logikának lulajdonképeni birtoka van egy rak ás más ítélet szemléletek kifejezései melyek csak kolonc il logika nyaká n " haszonf alan lom " s ha ezeket rendszerébe fel aka rn á ' vellni. igényein túl 1I<';;lIa. Dc amelyek a nyelvnek k étség-telen birtoka. M ái' most a logika i anali tikus ítéle! id ők folyamá n b ecsemp észő clött a mond ai.f(ízés ala pjnintá jául s a log ikai subjectum és praedica!1i1ll felvellc a nyelvtani alany és állí!mí ny szerepét. Ebből pecli g lökélelcs fogalomzavar k eletkezett. Mert logikai ubjecl llll1. és nyelolan; sllbjeclllli1. kél li1.eröben különbözö dolog melyek' csilk esellegesen lalálkoznak össze. A log'ika i subjekfilm egy alsóbb fog-a lom mel yef il praedika lum mint fel ső bb a l" relveszii llk. És mi a nyel vta ni subjekfulll? A nyelvtan kis:élcsíli a fogalmat s azi mo ndja hogya s ubje k LlIJll az ami- 1.'0 1 mon dunk va la mi!. a p roed ika lurn az.únit a s ubjeklllml'ól mo nd II "". Ez az édelmezés olyan.min! egy széllel löllölt v<l nkos ol y iil'cs. amilyen ké n ye IJl] es. ~ ~ U r'es és hi:1szonfuh.ln mert szcrint e egyell e ll egy mo nd at subjekfumá t scm Iehe fil e rncghafár'ozni: a hol mégis azt tesszük ott m ás kö nn y lilc fek sugjá k meg nckiink. hogy mely ik n subjecf.um." A harmadik é T'f c k ~zésb e n il monda tn ak a beszéd indivi-'. duu mi:l llak tl lcl pját ft subjecinmbnn ialáljn De az alap bál'

4 106 szükséges. m ég sem föl'észe az épiil('/ Il ek-. A log ikai zava l' suhjecl umol m eg nem érdemelt magas polcru juhaita. Száll jon le innen S tegye ti sztél: készítse II hallól alnondal. {ö.é:sze cíltlll é breszte ndő eszmékre. Az ~l l any a ha ll ó e l ő tt ismeretes l.. í.rgyni fejez ki "Ez az a lun Ylluk azo H lé nyeges jellemvonása melyet hosszas F1yomozc.lsninlllak és sz intűly nlély mini. tel'jedelmes vizsg.::l lódásaimllak sikc l'iilt bell ne felfedezni és amelyet mijlf úja! és e l ső bb e n mondotta!. cg"észen magamnak igé Jlyelek " Ilag y ez eredmé nyt le fogják k icsin yel ni? Nem bánja. jufa lmazva lesz ha csak egyetlen cgy rukon kebelre tahíl ki az íjtala nyújtott. fonalat k ezébe véve folytatja.clicső n yelvünk" aknáiba n a kutatcí.s t. To\ ábbi fejtegelésében a zl fl kérdéslieszi fel: vajjon uz alany áhajcí.ban véve ~adja -e lnagát a beszédrészek vala melyikéhez?./lz aléh1y lényeges D O ll ti ~a nz eszm e ism ere/es DO/ftl cl praedicllllllné el Z e;jzme újd o l/ sii~a 1\1inlhogy p edig a beszéd célja az hog'y a zon egyénnek. akivel közlek ediink va lami újal mondjunk ezt pedig a praedicatum teljesíli következik hogya nwnclal fő és leglényepesebb része a pl'aedicafmn Egy mondat á llh a~ csupa i gé b ő L azaz pl'aedica tllmból. de csupa subjeclul1)ból sohasem Es minde n b eszédrésznek meg~alln a k k é rd ő szócsk á i: CS Up i.:l ll az ige szííkölködik ezek nélkül. Egy tökéletes mondat legeg'yzcrííbh lipusa egy név és egy ige összekapcsolása últal alkoloti monda t nem pedig a logjkai deu s est ;u stus- féle ítélet mert a copula a nyelvtanbi.lll "mer ő ben hallatlan" valami. További kérdése: van-e az él5 peszédben "hangozat" últal való m egkülöru)özfetése az alanynak és állítmtlnynak? Azt. feleli: "minden el ő ttem ismeretes nyelvek között egyedül páratlanul álj" a m agyar azzal a' jell emvonásával hogy csa k lnagi.:l nak van b eszédbeli accentnsa. lvl'inden magyar mondatnak. ll1inde n értelmi és él'zelrni tekintet nélkül "van egy és csak egy hangnyomatéka." Ez a ma~;;ya l'nak a nnyi'a természetes hogy a zt nuls nyelvek beszélésébe is cl lviszi s ezzel Ilemzetiségét ehírulja. Ez az accelllus mindig' és kivétel nélkül a pl'aedicatullll'a esik. Az ilyen mondatok: a pap beszél. a fejem fáj. r epül il madlj' n em ki vé~e ] ek. lranenl a sza bt'il y alá tartozó cselek. lvred fl subjecl" u11l cl né vllez s a praedicatum az igéhez nem mindig és elválh afa tl clllul kapcsolódik. hanem csak az esetek na gyobb részében. A név nem 1 ' (lbszo l g{lj ~l il

5 107 el Z nlalj )'Jluk. az ige il pl'aedicatumnak. 1\ név nem csak úiru /úízzu ljl i::ís beszédrészekre alanyi k ötelességét ha oenl olykol' szerepet. is cseré l az igével. 'reg"nap esell ma havaz itt az alanyok aclverbiumok. Ég a gyer/!j EI úszik a hal ih az ige ilz alany s il kövelkez() név él pracclj caünn. A gazdagni:lk hizeu<cd nek cl szegényt fi tynuí lják elz e rdőben vadilsz nak. ezekben az első szavak háflllilyen különböző -viszollyokkal bimak minclnyijan ala nyok. Tehál "alódi szahály hogy az ala nv a heszédben minden alakol öllhel s a n eyező n kívüli a la ll v-formák nem kiyélelek. E ll enben kivélei az mid ő n "Z.' almi!) a monda/ban az e l ső helyét elveszti." E nnek oka ac< emberi indulat t. i. jzga/ a praeclicaüun lnint l' őmondandó hogy az ala ny t elugorjuk s csak k éső bhr e vetjük utána: fllt a madá' ég a l11iz. T-ln az indulat nem jmszik szerepet s az alany. mégis elveszti e l ső helyél akkór a slilus pongyola. Ez a szabálytala nság a kérdő alakban szab il ll yá válik ami a f őelv b ő l könllyen ért b ető és lllagyar{izhafó. Ezzel kimeritehe nz egysze rű egy alany és egy úllílmá nyból i ll ó mondat üirg yalását. ~Még a bővít ett mondai kö- ['üli tapogatódzásaim kér engedelmei s ezzel végződik cikksomzala. Legalább én a Pesti Napló L félévi részében ncm akadiam nyomára hogy megjeleni volna a b ővített mondah-ól szóló értekezése s igy valószíníí hogy A mag!)ar mondat e. J ben megjelen! három akadémiai értekezését kell folytatásnak lekinteniink. "Tapogatózásai" több tekinlethen nevezetes. Miként a l11ag yarl alanságok elle'jí hizdelmét az Egy szavazai nyelljünk ügyében veze li be ban jobhan mondva "T. ez. sze rk esztő úr" c. cikke már 1844-ben" úgy magyar mondatlani kulatásait ez a terjedelmes tanulmánya nyitja meg. 0(1 harcot ind it a nyelv szelleme ellen vétő szabálytalanságok ell en riadót fuj a veszedelmek ellen mely hez Arany Hunfal vy egész lélekkel csatlakoznak. Itt önérzetesen mondja hogy új dolgokat hirdet m e l yekrő l nyelvtn nokban nem igen szokás heszélni. Nyillan vallja és beismeri hogy Beckerrel egy id őb e n. de tő l e függetlenül jött alta gondolatl'a hogy il nyc1v rendszel'ében a mondat (és n e Ol a szó) az fl szerves Vasárnapi Ujság sz. "Ö" aláirással.

6 108 egyén ami.. l Z {ill atok ol'szágc'tb an az il IIut: a növényekében i1 nöyény. Kés(íhbi monda/fani dolg'ozatainak vezető go'ldolntait csil'<:ljába n mind meglalc11juk ebben. Igy él nlondahani alap ha ng'súlyozását. il logika és a nyelvtan y iszo uyáról kés őbben is ya lj oit nézeteit: melyekkel TIl cge1 ő zte az új grammatikai iskolcl t. ~ \ subjectmll és praedicatum adott értelmezései némileg.lnódosulna.k u gyan ké s őbb mert fl mondat dualizmusát csak koriátoh édelemben rogadja el s cl subjectum régi értelmezés szerinti fogalmát elveti. De yiszóni a mondatban az ismercies és ismeretlen eszlne lllcgkiij önbözieiésével jóval megelőzi Cabelentzel. aki a mondalot a pszichologiai alanv és pszichologiai áljítnullly kafegól'iá i szerint elemzi. És végül megkapjuk csiri:íj<.1ball n 1110ndalnccentusl'úl szóló k ésőb bi elmélelét. melvre. eo'\' o. J' e"'yzete t:.. szerint már 1832-ben Euklides fol"díhi sa közben rájött. A monda tta n terén fő m űve. mel )'ben monda lelmélctél részletescn kifejli: A magyar mondai. T-Tárom akadémúli érlekezés. melyeket 1860 jun. 4-én 1863 máj. l-én és 1864 juu. 20-án 01\'05011 fel. Értékét mutatja múr az is. hogy akadémiai nagv julalomban részes iilt. De ennél fontosabb az. hogy sok tekjniethen üj és eredeti gondolataival a magyal' nyelvészet lödénelébeu új korszakot nyit s elmemozdíló klhisával eg)' csomó értékes yizsgálalra ad buzdílásl és kiindoló pontot. ITa a magyar nyelvészet löriénetében állekintjiik e munkájm megel ő ző és követő irodalmat. báululva vesszük észl'e azt az il'ányváltozást és haladást 111elyet.a LudOlnány fett az ő ferm é k e n yíl ő gondolatai elierjedése uhi n. Az e l ső édekezés az általános el veket a második és ha 1' madik a tiizetes részt tartalnazz<l...\ kö - etkez ő khen az últahínos. azaz alapyető elveke! fogjuk részletesebbcn ismerleini. Kiindulása ez:.nekem az az elfog ultsi:í.gom vall hogya nyelvet csak az emberrel és em.bel'iségg el kapcsolatban bi- 1'0111 vizsgálalra érdemesnek tartani: Ez azt teszi hogy ő eh-ileg llhi s úll úsponfon áll. mint a zok a nyel"észek... kiknek cl betiik és szótagok hasogatásai és igazi ~' agy képzelt SZel l' maztatása elég élvezetet nyújt. mi t öbb. elég di cs őségge l fi zel." DaC'á l'il Fá])i ti n és Szil <:'igvi édekezése in ek Fogal'asi EUl'ekájti nak. az Akadérnia sz~ l'k e s z t e tte.. i\'fngyar n~ ' clv rendszerének". a magya I' rnondat kél'd éséf még nem 'utja c] dönl öllnek. Sok munki jának siked clensége mellett is kilar-

7 109 lóvú' tesz i [1 7. n r end ífh eteilenn é vált. m eggyőződése hogya magya l' mond a t vagy am i egyr ' Ut ki a magyar nyelv Jogikil ját. ú. ITI. fényei rendszerezését S á lta I:l nos lnindig érvényes sza bá lyokra va ló vitelét é n puhatoham és ia pogattam ki:' S ha terj esztését neln slirgeti vele száll sírba s míg valaki megin t k ipuhatolja "addig édes anyai nyelv iink nem ugya n of'gcrn iku s és fcl'nlészetes fejlés útján hanem mesterséges és szá ntszc:l ndékos rontás éiltnl a nnyira el lesz fcrclítve sajáts<iga iból a nny ira kivetkeztetve. hogy romjaiból csak törcdékesen csak hi c.í.n yosa n lehet kiszemel ni igazi renfl szel'c megala pílását'a mi r csak alig elégséges té nyeket." t rlekezésc üí l'gya nem hidelen támadt ötlet "hanem 25 évi ernyede lle n nyomoz" s ér'elt gy iimöl c~e m elyhen jöv endő növé nyek nlo g va i r'ejlcnck " : a tudomá n yos ind"kció hiztos m ódszeré n folytatolt nyomoz<is elmélkedés és általá nosítás józan eredményel. " 11 nyelvészet indu.ktiv tudom ány" Rossz úton júrnak tehát azok a kik "ele ve megállapított általúnos szabá lyok nlá akarják e r ő H et ni a tényeket akik az a nalogia "úgy vn n" ja hclyelt egy k ö r'mönfont syllog ismll s k övetkezmé nyébell az.így kell e.tl lenni"-t er ősza kolj á k ki. "A l1!)eloésze/ le/'ln észeti tudom ál1y" Ncmcsak hasonl ó li émiké p a természeti tudorn il nyokhoz hanem Ha tc r'mészcii luclomi n yok egyik igazata és a zon d eré k és ha talmas csal5d egyik lagjll. Igenis éd es testvé re a philologia a fizikának ké rn iá nil k ásvány- növény - ál1a Hanna k -geologü'inak melco- 1'01og i 1.1 nnk.". "A n!)elobe/i egy én a mondat" Ez a nyelvészet a rchitcklun ikájúnak il szegletköve. Mer t az egyén "egy hatá r'ozott alakú egész me1y maga ncjll szükségképen i része semminek oc amel ynek részei reá ljézve sziikség'képiek és csa k éd e létezllek" M indcn szó külön-külön sziikségképeni része a mondalnak és csak él'elle létezik Monda lokhól csoportos ulhat egy felsiibbncmü egyén épe n úgy mini j'i kból e r dő. juhokból nyil j. hilzakból hel ység de ez a csoporf.osulás nem szi.ikségképenj. Dc azért a TIlondat nem veszi i el sa ját egyéniségél min i nem a fa az erdő b e n a juh a nyájba n él luh a ll elységben. E bbő l k ercked ik lefelé elemezye az ety mologia és malologi" relfelé szerkesztve a syntaxis..a szó a monda lnak

8 110 oly vi lágosa n sziikségképeni és csak érte l étező része hogy öllállósclgra sehogy se verekedhetik" "A nyelv sajúlsligai alnondat sajú fságaiban fészkeln ek" Ezek a sajátsií.gok : il szók ilyen vagy amolyan rendje a Co n corda ntia és l'cgim cn ügye. Csak a gyökök és betuk nem szolgclll1ak biztos alapul e sajátságok lnegítélésénél. A mondat a lkata 111cgértése s meghatározása u hí. n lehet jellemezni a mondat s cl nyelv Dlinő ségé t. A nyel vészet messze elmaradt.testvértudomúnyai H mögött. Mert ezek ism erik. az állat és növény szerveit a lakukat összefűzésiik módját mííködésükel.. De ez a nl CZŐ a nyelvészetben parlagon hevel'". "A mo r u~al nak tarló és forduló sarka az ige." "A monda/ Ezt az elméletet az indukció teljesség ban /lines fluali s n~ u ij." gel nem igazolja. A s ubjectlllll értelnlezései nem képesít.nek a njlak kitalálására. Olyan " l eb egő és oszló köd" melyre nem lehet ráépíteni az! a súlyos rendszert "mel y szerin t a moll da! egymással egy fe l sőbb egységbe összekapcsolt de kiilön értéku egyen l ő l'un g'ú és egymásnak ellens úly gyanc'ini szolgá ló két részre: sllbjectum"a és objedllmra oszlik." S még ha hat.á rozott fogalom volna is mi egyéb eredménye lenne min t az hogy az ige határozói közii] egyet a többieknél némelykor lán szorosb viszonyu t kimutattuk és megkülönböz Iettük minden gyakorlati haszon vagy nyereség nékül." Télelét azonba n nem úgy érti hogy egy mondatba n sem volna dllalismus ha nem csak úgy hogy "a dualismlls nem tartozik a mondat lényeges jegyei közé." Épen mint. az úszás nem lényeges jegye a madár fogalomnak holott va n úszó madár. "A mondai igé ből s hozzája ta rtozó igehalározókból áll." Ot! székel a mondat közepén elején vagy végén ahol székhelyét választani tetszik a fejedelem az ige s fűzi magához az értelmi hódolat kötelékeivel vasailusa it az igehalírozókaj. De az jge fejedelemsége nem kényuralom alattvalói nem rabszo l g~'ik hanem tör'vényesen szabályozott viszonyai k vallnak urokhoz és egymáshoz autonomi'ijok némi rendfokozafuk s egy hizonyos feudalizmus m ely nek jelszava szin túgy mint ama tödéne1minek: nul1e terre sans seigneur. " Nem metafoj'll Iagy retorikai alj egoria ez ha'nem az.!igy l egt ulajd o nk é pib~): legszabatosahb kifejezése: A verbum l'egens Az indukclo bármily mély és szabatos vizsgi:l1atr.-j lit ~l J] sem tud egyebet mondani mint m egerősíti e szabály t cunejy a nyelvek meg-

9 I I I édésében és használi:ltában minden nehézségen és akadályon lúlsegíl 1geha./ározó Jlem cl régi szűk értelemben vett advel'bium han cul 1ninden anúl a 11tonclat az igén kívül nulgában foglal. "A 111.ondi:li hal'madrendbeli sajlils.:lgát él szórend hordozza".. Mos! érkeziink már ügyünk legszövevényesebb és legkevésbbé is fejteh feladatára: a szórend elméletére. IH hiszem én hogy némi vihlg"ot vetettem a homályban. Az igehaiározókna khatál'ozot! rendje van még pelig a nyelvekhez képes t kii lön bö ző. 1\ hol törvénye ismeretes ott a mondat és nyelv sajátsi:lg'ának egyik jellemző vonúsa. A kiinduló pon! ez: kell-e valamelyik igehatál'ozónak el ső n ek lenni? Az elsö a monclat értelmének a halló felfogásában mintegyalapol Del ielui!!igyeli e lő e lők észítő a balló szellemi mííköclését a szólóével összekapcsolja. Ez az il1("hoativwn melynek két fő jegye van: hogy kezeli a monelalol s készíti a hallót ennek felfogására. Egyik sajátsiga a mondatnak s következ ő l eg a nyelvnek a hangsúly "egyike a legkevésbbé dölliött és tisztúll ti L gyaknak." A hangsú ly kétféle: szóbeli és monda/beli. Vannak oly nyelvek melyekben szóbeli azaz sziikségkép oltlevő - hang's úly nincs (francia szláv az orosz kivételével) és olyanok melyekben monelalbeli hangsúly van. Ilyen a magyal' i\z első értekezés utolsó fejezetében.("berekesztés") öszszegezi az e l őadoltakat. Leírta a monclat lermészetrajzát nem teljesen mert azt "e l ső" kísé-rleltől nem kivánhatni" Már pedig ez el s ő kisérjel abban hogy móclszere az inelukció s hogya mondatok összehasonlíhisát ily széles alapon senkise velt e munkába. És hizeleg magának hogy ő is lendítell valamit az ügy előhaladá sá n. Eredményeit e pontokba szeel i össze: a) Amondal egyéniségét kitiintetőbb világba helyez le. 1» A nyelv szellemi jelentőségéhez méltó syntaktikai vonúsokat jelölt ki melyek a nemzetek észjárásába jellemébe cgvll1úsközti viszonyaikba legalább oly mélyre engedik lélektani pillanatokat vetni mint a k l. r s be!űk jelentő sége vagy a gesetzliches Vel'lüiltlliss der Laute. c) Eszmét adott arról hogy mily sokoldalúak fl nyelvek sajálsi:lga i de eg"ysze l'smincl lllennyi fl seb ez hető pontju~.. d) Svnlaktikai jellemvoniísok g'yakran egészen mas/ele

10 11 2 nézt) "okonságoknt mutatnak ki cl nyelvek között rnint a gyökök sokszor erő ltetett hasonl ósilgai:. ej Egy új synlaklikai nyelvha so nl~a s na k T'8Jzoltnmeg a lc:lpvona Ia il mely terjedelmesebb Jnezon ~S magasabb színvonalon hajtsa végre azt il ID llnki:í. t mely Boppnnk az illdogel'má JI nyelvek összehasonl ító tanába II oly fé nyesen sikerült az elym.ologia terén. I-Junfalvy P\l" csekélylését ali g tudja eh ejleni h\ rgyiasna k látsza ni akaró m egjegyzései be. " Különös figyelemre méltónak" mondja ez érlekezést melynek á Jlílásaira é zrevélelci ezek: "Egész l'aj kétséget és kifogásl k öltő állih\s" hogy Brnssai il nyel vet csak az emberrel kapcsolatban yizsgálja. 'Hogy II nyelvészet. induktiv tudomány az nálunk sem új dolog "azf nem volt szükség felfedezni" De nenl ;.1 11 hogy "a nyelvészet természeti tudonulny" m ert a nyelv az e mbel'i szejl em lerménye melynek története van és különbözik a le l" mészeti tá rgyaktó] lne]yek n em az emberi elmében tel'jneifck. A nyelobeli egyén neln a mondat hane1n a szó m elyet 'nem le het b.. lnln ycímel'hez 1111so nlltani a mészá r'székben lnel'i vannak sajút részei (képző k ragok) a ll omennek melyek nem részei a verbum nak s v iszont. E llenben a bánlnycín1erbőj nem lehet b árá nyt vagy ép en kacsát csiná1ni. A lnondat dua li zmus mert.va n-c hasonl ók között nagyobb hasonl ósclg annúl mcl y v"n az ílélet és mondat között? S lehel-e íléletet másképen min t mondat által kifejezni? A mai ludomá ny megállapítolta - mondja Kocsis LélIá rd - hogy Brassai téved ett Dlikol" a n yelvl udomány l" természeti tudumá ny na k tartotta. Brassait e n e a felfog'ásá l'a aligha nem az incluktiv 111Ódsz.er alka lniazf.lsa vezetle mely il ;magas philolog'ia" vinlgzilsa koní'ba II m égis csa k újd o n ~ág számbn ment a n yelvészet Jerén. Dc 'v iszon t II tennészeli tu d omá nyok a nalogiájfl 9gy termékeny gondolat fogalmnzására vezetle. a l'i'il t. L hogya nyel vbeli cgyén a mondat. E b ben a felrflgúsb an mpg II haladó id ő k t ucl orrli:í nya. T-hlllfalvyval a nag yé l'd e mű és n ag'yne"ü tudóssal szembcll Bnlssaini.lk adott igaza L TCI'mékcny nck m o ndfuk egoiid olatol. mcl'i a kol'ill)eli gyöknyomozlís etyltiologizlí lds /cl'mékc/lcn és sikej' felc li munkájúval szemben az új irányba n 'am szor'gos kllfa- Nyelvtudományi közlemények. I. kt.

11 ' 113 I~SI ' H ny itou ú/at és l e h e t.őséget. S abban is Brassninak kell ig..lzjj ( adnullk hogy ű Ll mondalfíízés l'e akartu a-lapltani az el.ymologich m ell yel szenlben Tfullfalvy azt az álláspontot képviselle 'hogy ez lehelellen hogy az elymologiára kell és lell et a lapítani fl syntax ist.''''. CsakllOgy az eiymologiún Brassai nem a korabeli gyöknyomozó iudolnán yt hanem il ké ső bbi alaktani értette. ts ft t u domá ny igazolta Bl'i:1ssa i a ma ('l[og ultsclgch" is hogy ő a nyelvet csak az emberrel kapcsola.tban tartja vizsgálásra érd emesnek. Brassai el ső érlek ezésének álta l ~ n os elveit alkalmazzu mtísodik és harnladik értekezésében a magyar nyelv tényei'e. f:s eközben megalkotja nlonc/a/elméle/ét Dlel y egé szen új volt nyelvészetiink történetben."'" Nem ötletesen Jl"ról holnapra hanem hosszu évek elmélkedései és tanul múnya i alapján. Ez eiméjet kialakulása fol yamán kiilönbö ző korszakokat lehet megkülönböztetni. Tupogafózásaiban még megtartja II luondat dualizmusát még' lslneri az alany' és á l lí lmtiny k é ttő sségé t. D e további kutaülsai nyomán " ájő az a la ny.. csélcsap természetére«ana hogya mondat elemzésébe n nem lehet hasznát venni hogy ki e l ég ít ő meghatározását edd ig nem tudták adni hog"y ~e mnlifé l e meghatárouís nem képesíti al'l'a hogy hol'dja is azt a szerepet melyet eddig vitt a mondat szerkezetében. És mid ő n Illinclezeknek az ok(lt ku- Hunfalvy Czt a felfogását később módosította ben már azt tanította hogy az alaktan t mondattani. alapon tárgyaljuk. Azonban 10 évvel késöbb 1884-ben visszatér eredeti felfogására mellyel az alaktannak mondattani alapon va!ó tárgyalását elitéli. Elfléli pedig pszichologiai alapon álló ama módszeres meggondolás alapján hogy a tanuló a rendszer kedveért szerteszét szórt alakokat - nem t ámogauatván sokáig emlékezete - nem tudja megjegyezni és em lékez etébe vésn i. Ugyanazok a tények más következtetés vonására indit ják Hunfalvyt és Brassait nemcsak más hanem épen lényegesen elté r ő és ellenkező eredménye kre. Hun ~lvy: Nyelvtudomány és nyelvtanilás. Egyet. Philo!. Közlöny J. '1 Mindezeknek igazsági értéké! ha szemét be akarja hunyni csekélyelhe ti filymálh atja vagyellagadhatja akárki d l! eredeliségiiket tőlem Ia/hatja". A magyar mondat III I. el nem vi

12 i 14 tatja rcí. j ő arra hogy az alany nem szlnta ktikai hanem 10- gikai fogalom melyet. a német filologia csempészett bele il nyelvtanba. I-Iololt egy kis elemzés azonnal tisztáha hozza hogy nem mijlden logika i ítélet nyelvtani mondat. Kimondja te]1;;1t hogy il 11'wndal lelke az ige. Ez kormányozza a mondat minden többi részét. Ezek pedig hozzásímulnak alkalmazkodnak tő l e fii ggenek és l'eávonatko.zna k. Sőt az ige egyedül magában is állhat teljes értékü mondat. Határozói meg teljességgel nem lehetnek el azok nélk ül. A németnek li em lehet fel tudni ha saját nyelve term észeté b ő l indulva ki oly nagy fon tossígot hllajdonít a d ualizmusnak. "De a ~agya r miért tenné magáévá az ő eszejárását mikor legalább is felesleges?".a magyar mondat alkotmán yának egyik talpköve az" hogy a mondat középpontja az ige s minden más része a mondatna k: 8 határozók. Ezek között /J8 n az eddig ú. n. alany is melynek semmi e lőny e és e l sősége a többiek közöl t nincs. S llogy mégis az id ők folyamá n a többiek között kiváltságos helyzetbe emelkedett annak oka a német n y el vészekt ő l hozzá nk is átjött "az a hiedelem" hogy minden mondatnak a logikai [télet 'a tip tisa. Az általános igehalárazó kiszéles íteh eszoléje H n~m csak\b i ztos vezérfonal gya ná nt szolgá l vi7.sgá lódásainkban hanem eszközöket is nyújt kim e rí tő és ki elég'í t ő szabályok általá ban rendszeres szóf ű zés alkohísában.' ' Brassai azonban az ablakon k idohott ala ny t mégis visszahozza más szín alatt más formí ban a mondatha. A hangsúl y törvényeit tárgyalva észreveszi ' hogy minden nlagyar nlo li dat elején van egy hangsúlytalan heveze l ő a fi gyelmet felkelt ő rész amelyet inchoalivumnak nevez. A magya l' mon datnak ezt az oly fontos és nevezetes részét a nyelvészek - az egyetlen Fogarasit kivéve - fi gyelmökre sem méltatjí k. Más nyelvekben is megval!. Miért nem fedezték fel M t? - teszi [el a kérdést Brassai s azt feleli rá hod'y két dololj: elo ~ ~ fedte e l ő lük az igazságot: egyik a monda taccentus nem léte. másik a logikai alany fogalma. />. mond at duali zmllsá nak a kérdése több min t két év ti -. A magyar mondat. III J

13 zed mulya íljra visszatér egyik akadémiai érteke zésé be n. ~ : Érd ekes ránk nézve m ert b e tekintést e nged Brassai nlondatelméletének f ejl ő d és;;be' Alka lmat érlekezése megírására Gcorg v Cabelenlz két cikkének megjelenése adott a Zeitscl'i ft. fii r Vö lkerpsycholog'ie II nd Spruchwissenscbaften 1869 évi fol yamában melyet ő csak k ésőbb vett észre. Brassa i elmondja hogy mír eze l őtt 34 esz t e nd őv el kereken kimondta hogy il monda tban nincs dllalizmus. S most mégis e rr ő l értekezik. És ezzel elismemi látszik hogy véleményt változtatott. " Nem - úgymond - én a du.alismllst amott a sz űkebb és zörüsabb értelmében vettem itt pedig a tágabban élek vele T i" hogy a mondat igenis két a lk atrészbő l áll de amelyek 11em egyc 11 é rt ékű e k nem egye nl ő rangúak. Az én tág dualismllsojn ez: A Dlondatnak k ~ t része yan: az egyik a rendben e l ső elkésziti a ha ll ót a mondandónak felfogására" A másik amely a ha llónak t uel tám aelja a tndni valót. 52 esztend eje. hogy m eg vaw győz(i clv e il mondottak valóság'áról 34 éve hogy me g'győző d ésé t sa jtó útján is hirdeti s még sem jutott se mmi eredményre. pedig' "csak szokás e l őíté l et és t udósi tekintély ellenfelei" Mosl Gabelentz "egy mondat-dua li z mnst á llít fel mely az enyémhez alapjában és lényegében anny ira ha son ló hogy é n ha föltehetteul volna hogy neki ' tudomása völt é l'te k ezése imrő l vádal emelek vala ellene ha llgatásaéd" E lméletének némi bizonyításm látja abban hogy egymástól fü ggetle nül csnknenl azon egy gondola tt'h jöttek. Gabele]]tz azt amil'ől <l másikat gondaltatni "huj) pszicholo{!.ia.i alany-nak azt am"it gondoitatni akar róla ps?-ichologia i m.ondol1111hy -nak.nevezi. Alna z B I'i:lssa in ál az lnc hoativulll ez a rnondatzöm. Brassai úgy láija hogyha Gabelentz tál'gyát jobban kidolgozza meg"szabadult volna a nyelvtani jobban monclva logikai subjectum-praedicajlil1l n y ii gé t ő l s azt mondja hogy Gabelen tz 1869-ben eg'y lépésse I sem ment t.ovább mint ő volt J860-b<1n ső t már 1852-bell TTangsúl yoznunk kell te hát hogy Bl' as~a i il luandat dl'lu]i z mu s<..í. n egészen m ást értett mint az a la ny-tl ll ítmd ny.logika i ket tő sség ét. Br'assai u tcl n II magyar monda t eiméictévei Bll- A mon dat du:llizmusa. Értekezések a nyelv- és széptudományok körébő l XII kt. 1885

14 116 10"'1. Pélerés Kicska.Em il foglalkozlak behalóan. Balog h" áltekjnlvéll az újabb moudattani irodalmon.nem kicsinyel.. hető ercchnéjl y" -nck látja hogy az újabbak az a laktani is il mondatian a lapjára helyezik. Ez az ami t Brassai kívállt s HUllfalvy leheletl ennek mondott. A mondat egyes kérdéseivel sokan foglalkoznak de Ha mondat á lta lános sajátsága it csak egyedül Brassai vizsgi.l lja." rlogy a Dlondatban sclnmi más szó nem lehet ld lhulellly csak ige azaz olyan szó unlcly már magában is mondat olyan egyszerű és vil cí.gos hogy csodálkozik mikép tarthatta magát oly sokáig a copula-elmélet. Az olyan mondalokat melyekben névszó a látszólagos á ll ítmúll y elliptikus mondaloknak kell felfogni. Balog h le hái a kél ellen/étes nézet közül a Brassa iéhoz á ll s az igét nem a beszédrészek hanem a mondatok közé so J'ozza s '\'éde lm ez~ Brassa it a "n yelvtani egyén" kérdésében Hunfalvyval s az in choativum és mondatzöm dualizmnsát a Gabeleniz pszicholog'iai ala ny-áli ítmán Yilval szemben. Ez il fejtegetés és elemzés a mondatnak mát egészen új felfogását és elméleiél nyújtja s egészen Brassai nyomdoka.in és szellemében. K icska Em il két ízben foglalkozik Brassai monclalelmélelével." Brassa iból indul ki az ő finom elemzései keltik gondolatail de egyes kérclésekben lovább megy. Nem CSQcldkozik azo Il " h(~gy oly élesen g"ondolkozó főnek" a"utinő a mi Brassnink nem kell ett az ala ny és ~l llí tm(;lny fogalma." De azért Brassa i elvetette il sulykol midőn minden teketória nélkiil kidobta il mondatb61. Az az {i llítúsa hogy ~ n. mondai i géb ő l S hozzája tartozó igehatál'ozokból á ll csak akkor volna igaz ha az ige minden esetben határ:oza ndó tagja volna a mondásnak. De az ige hol h at éíro~andó hol ha ic:í.rozó a mondatban. Ez a két fogalolll nem más nút BI'i.lssai tudoti és t.lidandója. Brassa i inchoaliljuma. zöme és egészíloényei ha ll a tára.. borsódzik a luha" de "teljes eli smeréssel kell adózni Brassai nak azért hogy ő az eg yetlen aki vilcígosa n megmondt.a m i a szólás ll atál'ozó és haf"íroza ndó tag'júnak oz i sm el'tető jele: t.. i. a hallgsúly." Védel mére kel Bnlsslri llil~ Szarvas Gáborral szemben ki nzza l nkal'ja meg'd ölllclil Az ige szereplése a mondatban. Magyar Nyetvőr Alany és állit mány. Magyar Nyelvör És: Még valami az ala nyról és állitmányról. Nyelvt udományi Közlemények 1899

15 B'assa i elmélelét. az aja nyl'ój hogy az a la ny feltalálása és megállapítása nag"yon könnyíi annál az i1 1 áre ~lde ltség i viszonyncí.1 rúgva mejyben az úll ítmd ny az a lanyhoz á ll. S azt mondja hog'y az a la n y fe ltajá li:lse:ll'cl szolgáló összes jelek közü l ~eg'yedi il il ha ngsú ly érdemli lllcg il kalauz nevet:' De csak úgy vehet juk hasznát ha valóban o l'g~ln ikus Lest gyaná llt fagoljuk n mondatol. VégHI így hódol B t'ussailhlk: "Az ok keresésében és fehahíjásába n Brassai volt vezérem aki sokkal mélyebben pillantoll be a mondat szerkezetébe mint akármely uagynevíi.q-émet tudós Gabelentz Kern \.yegener stb. Steinlhall1 egyetemben Ezzel a nyilatkozilllal egyszersmind megkövet em Brassait JH:l akál' "Hangs úl y és Szól'cnd" C. akí' ebben az édekezésemben mely a nnak csak folytalása clszól ta tn vol na lnagama t azaz llenl szóltam vol na róla nz őt m eg ill elő tisztelettel." Második értekezésében szembeállít ja Brassail Kernncl. :\ mondat magyal'c.'ízástlban nlindketten [lz igéb{)l indulnak ki. _ :\ mondat mindkeuőjiik szerint i gé b ő l és halározókból á ll. :.. De B rassai azt hozza ki v izsgálata ej'ednlé nyéiil hogya moil dathan njnes clualizlnus.kern pedig meghagyja a dualizmusl Melyikök volt következetesebb? Kétségtelenül Brassai mert az a létel. hogya mondat i gébő l és.llozúja tartozó hal<1 rozókból á ll egy kalap alá fogja a nevezőt a névszó többi fol' má ival. Ha á ll a t.étel akkor <:1 n evező csak olyan határozó. min L a többi. Akkor nincs két út' a m ondatba n csak egy: az ige. Kicska szerin t B 'assai azt él hibáit követje el hogy [lz alanyi és állum <Í nyt támadta hololt. csak a 'l'eviiket bitorló - n evező t és igét kellel.t volna támadni a. Mikor fl subjectum jele ntéseit v izsgálja egyet elhagy s ez az bogya suhject Ulll lehet ' la lanü llal úl'ozandót is m elynek III eg fel el a ha1c11'ozó vagy 1'J'aedicatlll1l A subjectum.. fenék-él'telméből " következi~ hogy az il m.ondattag TIlelynek bizonyos jegyét Yagy (11- );.1jclonságát mondjuk meg. Ez nu15 szó\"al a fogalonl meglllltál'ozása : vagyis cl subjechllll a határozandó il t ul ajdonífou jegy pedig a hahhozó. vagy p t'aedicatum. 1Vl"ikoJ' Brassai az igét és hahít'nzót ~tllí totta szembe két szempon/ot. II fol'nhl és funct io nlapjú t zavada össze. A fonna szemponijúból az igével nem a határozó h a nem a névszó a functio szcmpontjcí bó l a ha lú'ozóval nem az ige. hn nem a hatcí l'oza ndó 1.:j 1l szemben. Szóva l: Bl'assai csuk a z áldualizmlls( alnll'la kiidani: <-IZ ig'llz i 1 ii

16 j Hi dualizmusl szóyaj bánlclbn<:lzla ugyan de lehel e Lismed.c miclőll tudott L'észt. és újsúgo{' -inch oaljvunlol és ZÖlnöt külöliböztetett meg. Brassa i elnevezése szokatla II volt s.ta lán épen Cz az új mű szó volt az oki! hogy sok helyes állíhísa is a PtJ!?Zfában kiáltó szavnként hangzott e l. " ~1ég szoku tlanabb a.pótló egészíhnény." A hangsúly tüzetes vizsgúlala uiún ana az c l'cd.mé nyrc jut hogy.brassai li em sok ha sznátvcue. hogya subjectum és praedicatulll SZilva któl el" li otl. Csak ' ellcflmondúsokba keveredett és so kszor kénytelen volt 11 napot is letagad lii az égrő l. De e lvitathatatla Jl az az érdeme. hogy. li mutatta ki l eg'el sűbb hogy az ú. Il. grammatikai a la ny csak iires szó. Kimutatta nuí.. J852-ben holott SteinthaL csa k 1855-ben kezd épen azza l az iires t-öitéssel az Ú. Il. grmnmalikai a la nnya l lövöld özni il g l'nnlluatika birodalmába tolakodó log-ikclra." Brassa'i nagy érdemeinek teljes elismerésével fog'lalkozott mondatelméletével Kocsis Lé[uírd." Rámutat arra hogy núlunk Brassai a lélektani irány e l ső hirdetője: több tételét.' melyet korában nem fogadtak el. a IwLadó t udomány igazolta. Igy azt Ő a nyelvet csak az emberrel kapcsolatban bíl'ji1 vizsgi:l latra érdenlesnek torf.ani s bog-y "az élöszóejtés" a mondat nlkatában szabályozó hatalom. Ö vo lt nálunk az első aki il nyelvészetben az analogia mindenre k ihaló műköclé sét nemcsak felismerte ha nelll minden a lka.loll1ma l hangsúlyozta ami aztán a as évek nyelvészeli kulatásínak hntalmas lendületet aelot!. Legnagyobb érdeméű l tekint\ azt a téfelét hogyanyelvbeli egyén nen1 a szó hanem a mondat melyet külföldön körülbeliil vele egy időbe n Sayce hirdetett s n1elyet T-lunfalvy a nagyél'demü tudós olyan sell1- m.itmondó érveléssel voot kétségbe. Ez il tétel tel'mészetes következménye volt annak az a l apvető felfogásának hogy {J cl nyelvet nem az akkori speknlatjv liyelv'metafjzikusok módjára a gondolai és szellem ijlcornat.iójcl llak hanem az emberek egymás közötti érintkezése eszközé nek fogta fel. En nek a tét.eln ek újság-a miatt. m eg l e pő s igazsligcí ban kimond lwi.atlan" fonlosságí n nenl ii.t es OI'b lt az a Kocsis szerinti va lószing feltevés sem. hogy k im ondásál'a [IZ n helytelelj felfog/is A mondatrészek viszonya Brassai l1londatelméletében. Nyelvészeti Füzetek. Budapest 1902.

17 ildou a Jkaimat hogya n-ych -észcl neln történeti haiícm természeti tudomány_ Erte a helytelen felfogásl'a pedi g az indítoha Brassa if J10gy "Cl n yelv fcj lödésénck töriénetévcl n em volt egészen tisztába n." Kocsis a D"loJldat dll<ili znulsa k érdésében azok pi:ll'tjál'a á ll. a kik nenl ismerik el az ige monarc hai lil'almc.1t. n mondafba u ha nem az alan y és állítmány k euősségéf valljl:lk és hirdetik. Brassainnk ezt a felfog'ását tévedésnek min ős íti amely oka volt több következetlenségének. Az ige mon C:1 l'cjjai lli'nhncl llak kiem elésérc' a'z vezette. hogy il molldatot csak subjektiv szempontból vizsgálta s e közben elfeledkezett a rról hog'y egyaránt [ontos a mondatn c.l1 a mondónak és a 'hallónak az' érd eke. Kocsis Brassai mondalelméletének egy olyan jelcsség'ét e meli ki mnelyet a kutatók nenl vetiek észre s ezzel l'<ljrc:í ny ítja [1 figyelmet A_ 1nagyal' ltwndal Ilr. részéne k kivá ló fontossc.ígul'o:l. Brassa i :.egyik leg[ontosa bb felfedezése' il molid atrészek fiiggésében a kétféle viszony m egkli lönbözietése: egyik fi dulog'j viszoll)'októl a nlásik il szórend től illeliíleg n hnllgsúlyüíl jelölt. Ez ulóbbit nagyoll behatóan tárgya lja s törvéllyekel " Illi fel ; az e l ő bbin é l azo nba n.a fé lú loll m eg iillapoclik." Ha nem " II meg a félúion "hanem a.dologi" ;iszony ok últahl nos kategóriái/: is felállíioua volna azaz részletes e'lcmzésci alapj-án általános t.örvényeket. is megprób t.llt volna fel á lllt an i rájött volna hogy a cse l ek vő és a cselekvési kif e j ező ige dunlisziikns v iszonya az i:l tengely. m ely köriil forog t1rgy i szempontból a magyar mo ndat ~ ihíga"': I\. Il yelvtörténeti szempont m e ll őzése több SZÖI' megbosszblja magái nála ; így l11iko r a t ragot egynek tartja e mondatokban: hat ón)t gynlogoham sokat eselt és : Kolozsvárt. mulaham egycjj est oda iartok ; mert itt -két külö n cr'cdetíi r'ag'ról van szó. Vag'y amikor a ben b an I'agok közö H nem aka T' elisnlcrni kiilönbséo'ct m clv E rd ős i lelkén szá l'ad b' " s!lcm eg'yéb min t. "a nyelv tanc.í r'ok k QHem énye - commcntum g t'annlh1ticqi'um" Vagy amikor abha a roppant tú lzásba' esik. hogy n em akarja elis merni hog'y nenl egyszer az éri r"ag helyeit és núal I Iwsználtatik hogy II búl b ő l föl cse.. él " ető tn.inll-ill vagy állhat. hel yette szerinl -liál f ogljll közü!. Ezeknél s még m ások n <.H is nem akal'ja m egengedni il ln.il fl l'ég i nvelv sz{i lno~ p éld )vnl igazol. hogy az es'yes kategól'i íík llin- ld lll. 6~ i.

18 csenek olv élese n e1vií laszh "a eg y _m á s l. ú l ~ mjnl a logiká bu n s az egyes l'a g:ok közti kiilönbségek gyakl'a n elmosódna k::' A jel z ő foga Inul i lú lscígosa n ki szélesíti B rassa i a mi azonba n tennészel es kö"clkezményc voh a z ige k özépponti hd 'yzetél'öl alkotoll rel fogásá na k. _\ z éd e hn ezűt - hel yese n - jcl ző n ek fa djn s tígy m agya l'clzza. mint Simon y i s a cí mct és rangot j el ö l ő szók hel yéf is úgy á lj a p ítja Jueg mint Si l~10 n y i. ~':~ : Mi a monda lol így fordítnók 'meg: S i.mony i úg"y m ag y a r ~lzza s (i ll apífj a meg. lnin f. el ő ft e Brassai R észletekbe vezetne ha Kocsisnak e llagyon t.a riajmas é d e kezésével b e ha tóbba n fog JaJkozlul nk. Azért csak ezt a megilllapításcl t emeljük még ki:.. Tcl'lnéke ny gondola taival a legne hezebb de legfont.osabb kérdések fel vetésével nemzed ékek szám ára jelölte m eg a kutahisllak új szempontjá t helyes irányát." És " nem ke ll mély láttís anna k megértésére. hogy csak a meg-megújuló mondat- tani vitákjl ak végső rostjai is Brassai mííveibe nlélyednek. hi szen épe n a tő l e felvetett k érdések tették a ha rc k özéppon l- j il t. " :': :': o': Kisebb fontosságú mondattani probléma a z ú. n. összevon I mondat k érdése."" """ Mégis kissé részletesebben 'zérl tcí l'gyalj uk. lller t törté nete nlutatja: hogy a z új gra mma tikai iskola lélektani szempont.ja nálunk Brassaimi l jóval el őbb érvén yesült minla hog'y maga a z iskola S teintha l elveivel be n meg'született. Brassai a z összevon l mondat k érdését lege l őszö l' mái' 184?-b en Okszerí" Vezérébe n érin li :!\ z ' il yen mondatoknak illint:: ich s itze und schl'eibe Dlegérl ésére az a magyarázat hogy e zekb ~ n k ét vagy több nlondat van összel hú zva épe n nem szükséges mondja itt. AZ ll hin " n. rész ID i:l sodik kiad il sclban 1856-ban és a lll Ó cl sze rl' ő I szóló akadémiai értek ezésében 1869-b en foglalkozik e monda tokkal. Az ilye n mondalok a t igaz. bogy széjjel lehet szedni de abból nem következik. h ogy em e szétszedetl r é s zekb ő l á lla nak. Egy darab fát is lai l'om h asábra leh et hasíla ni de ki merné á llíla ni ama da rab ra egész k orába1l: hogy llc11'om hascí bból.:l ll? Az olyan elemzés vét il tak a rékosság elve c ll cn az jga zsl::lg Id m. 59. I. Id. m. 66. I. ld. lll 61. I. Edél r yl L aj os : Az összevont mondat tudományi fiizctek modern szempontból. Nyelv.

19 121 e lie l! és c szabály ellen : qui muhum. IJrobaL nihil proba!. Hiszen minden eg'yszcl'íí mondatot annyi kulönböző mondatból leheln e összchílzva gond olni. a hán y kulön haiározóvo l. pál'osít ba lni be nne az igét. Szóval ez a.z összevonás csak (' himacra! Brassa i ~zel'i llt ~.ez a tan filozófu s szomszédainktól került huzzánk akiklől újabb nyelvlana ink írói n em reslelték ezl is mint valami nagy J)ölcseséget i:1lköksönözni:< :És pedig tl tkerüh miké nt az a.lany és i:lllítmi:lny k (Srdéséné l a logika útján melynek szempo ntjait. cl nyelvtudósok psz"ic ho]og iai beláüls né Jkiil alkal.mazftlk il ":mondatnl is. Brilssai úgy fejezi ki e zt llogy Hi UdOIlHí n yűs vizsgála tokban a log ika és nyel vészet melyeke( egymá s segítségére rend elt a természet nelu egyszer egymás földébe kaszájtak s haszon helyell kárt lettek.. " A Jog'ikánHk mini egy hlthaüitlan nelutőnek kell ő l 'köclni minden tudollhll1ynak jelesen a nyelv tannak eljárása felett de nc úgy hogy mag.h mutogassa és saját cselekvényeit vegyíise védencei közé." A n émeteknél az "összevont moudat" ~ kérdésé! csa k a 80-as években fejtegette Kern és Burghauser még pedig egészen azonos szellemben mint Brassai Náluiik Ha- \ Jász Tg nác egyeiemj e l őa dásaiban csak a 90-es években vett tudollu1sl e tanításról s vitte be iskolai nyelvtanaiba. Az törlén! itt is hogya mi tudósunk jóval m ege l őzte a filológus németeke t s mikor ezek révén az új tanítás nálunk is ismereies leli felfedeztük hogy hiszen ezt nálunk már régen hirdették és tanílotlák. Brassai mikor a lllagyar mondat elemzéséhez fog nem a nyelvésztfti sz ako ~z tály tagja. Ezért szlikségét látj(~ vi:l11alkozása igazo]áscl lla)c Felteszi hát a kérdést: Fábián és Szilclgyi jutalmazott éd ek ezései Fogarasi E urekája az Akadémia szerkesztehe :~1agyar nyelv rendszere" után van-e szükség még a magyar mondat elméletére? S fel el rel: van még pedig jobbl'a med a magyar mondai kérdésél eldönlöunek nem ful'tja S m cl'i rendíthetetlen az a nl eggy()ző d ése~ llogy a m a gyal' mondai.1ogikájelt azaz tényei rendszerezését s mindég érvényes szahályokra vitelét ő puhatoua ki. Mindaz/. amit három é rlekezésébell e l őa cl. nem hidden hímadt ötjet ha nem 25 évi er nyede tle n nyomozclsel nak <Ty timö1cse.. melvben jövendő növények magvai rejlenek. " t;i 'éte lekbe szedi 'tehát a.ma gya l' mondai logikáját" "nlindig' érvényes'szahlil ya it " Egyik fétele ClZ hogya nyelvészet inclukfi'v tudomány

20 . 122 Ez a nyelvészeti ludolnánykutat.:ls 'módszer kérdése. Ezt il t.étclt nálun k sem kellett felfedezni mondja kicsinylőleg I-lun falvy. BT'aSSlli sem új találmánykéot lái.;:llja fel s még sem felesleges hogy ismét és ismét hangsúlyozza. Mert kora nyelvészein ek nagy része a nyelvi lényeket eleve megál1apit.ou álta lános szabályok alá akarja erőltetni s az analogia úgy va n-ja helyett a dedllktiv okoskodás következmét}yeként az úgy kell lenni-t erőszako lj a. Nem talál elég gúnyos szavakat a nyelvészeti metnfizika kicsúfolcísárfl amely sziikségképi viszonyt vél lmlli a gyökök és eszmék között; amij)ő [ - kivéve a hanguiánzás esetét - seplini sincs. lla tehát nem kellett is fehalálni a nyelvészet indllktiy voltá:! övé mindenesetre az az érdem hogy ezt mély meggyőződéssel á ll a ndóa u hangsúlyozta s az analógia nagy szerepére élesen rávilágított. VaJósziniileg ez a ln eggyő.z{)dés - vezette 6t arra a másik tételére hogya nyelvtudomíny természeti lud'omány. Ma már anyelvtudományt.nenl cl -tei'lnészeti ha nem a szell em-i tudományok közé számítják..de volt-e vagy van-e valami ~ I apja Brassai fe1fogáslinak? Hiszen egy olyan finoma n e l emző és mélyre látó eiménél le hdetlen fellennünk hogy elemi dolgokkan t~vedett volna. Kétségteleniil volt mert a hangok tana a mai haladottabb nyelvtudomány szerint is kiúrólág a' hang-fiziológia tehát egy 111inden kétség en felülállóan 1el'mészeti tudományra van alapítva. Mert a nyelv nemcsak az emberi szellem terméke hanem a heszélő szen 'ek fiziológia i proclukturna is. Igy tehát ta lán Osthofnak ~an igaza hog)( a nyelvhdomáj1y voltaképell mind. a két tudomány csoporthoz lartoz ik. A nyelvtlldománynak természetrlldonuínyi lélektani és történelmi vona tkozásai vannak s ezek közi.it egyill.et sem szahad elhal1yagolmljlk vagy kelletén felül becsiilnünk. TerlllészettudoIDi::lnyi vonatkoúísaiban a hangok.. képzését akusztikai h!nyomásait a lélektanihan a nyelvnek é ~ gond olainak kölcsönös hatását é~ vio;;zonyi::ít a törtéllet.ibejl il.mai nyelvet a történeti fej l ődés alapján kutatja és igyekszik megmagyal'i::lzni. Kétségtele n ezek -után hogy Bl'assai nc~n minden alhp nélkiil számította a nyelviudomá'jlyi a termeszehudolllclnyok közé j de az is hogy a tel'mészehudomá- - nyokhoz va ló minden vonatkozúsa dacár'a is szellemi tudomany. B.assai az A~i stotele s -fé l e logikai kategóriák szalogjín

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s

Didíer«E s' v a s ú t i k o c s i k t ó l. A k ö v e tk e z ő f e l t é t e l e k n e k k e l l u i. m e g fe l e l n i e s -.59 - Didíer«E s' K Ö N Y V - V O N A T Annak é rd e k é b e n, h ogy az o l v a s á s á ld á s a ib a n azo k n ak a k ö z é p n a g y sá g ú á llo m á s h e ly e k n e k v a s u t a s a i i s r é s

Részletesebben

A berendezkedés programja

A berendezkedés programja DÉLVIDÉK VISSZATÉRT A berendezkedés programja 1 9 4 1 k o r a t a v a s z á n H it le r t e r v e a S z o v j e t u n ió le r o h a - n á s á r a, a z is m e r t F a li B a r b a r o s s a e lő k é s z

Részletesebben

ó ó ü ľ ó ü ó ľ ü ń ó ó ó ö ę ź ź ö ö ö ö ę ę ö ó ľ ó ę ź ó ö ó ź Ĺ ź ó ť ú ü ű ö ó ź ó ö ó ö ľ ö ľ ń ó ľ ź ű ö ń ó ź ź ť ľ ó ľ ź ü ť ź ó ü ť ö ó źů ý ťü ľ ú ó ď ľ ľ ľ ľ ó ó ľ ń ľ ľ ö ó ľ ó ľ ö ź ó ľ ľ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal

166. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2921, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 22., csütörtök 166. szám Ára: 2921, Ft TARTALOMJEGYZÉK 289/2005. (XII. 22.) Korm. r. A felsõoktatási alap- és mesterképzésrõl, valamint a

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

ú ľ ľę ľ ú Ż Ż ü ľ ľ ľ ü ú Ö ľ ü ú ľ ö ľ í ű ľ ľ ľ ľ ľ ő ľ ľ ľ ľ í ő ő ľ öľ ö ľ ő ľ ő ľ ö ö ĺ ö ľ ľ ľ ľ ö ľő ő ľ ő ľ ľ Í ő Ź ö ľ ö ľ Í Í í ľ ü ö ľ Í ľ őł ü ľ ü ö ľ ö ľ ľ ę ő ę ĺľ ľü ü ľ ľ ľ ő ľ ő ľ ľ í

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS KASZTFÜGGÉS VARÁZSLÓ A KARAKTER NEVE: FAJ: _ SZINT: NEM: _ JELLEM: TULAJ- DONSÁG- TULAJ- DONSÁG- IDŐLEGES IDŐLEGES TERMET: KOR: _ SÚLY: MAGASSÁG: HAJ: _ SZEM: VALLÁS: SZAKÉRTELMEK MAX. SZINT / ERŐ ERŐ

Részletesebben

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE

2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2007. SZEPTEMBER 30. 2007/9. szám TURISZTIKAI ÉRTESÍTÕ 401 AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE A Turisz ti kai Ér te sí tõ Szer kesz tõ sé ge

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 3657-3768. OLDAL 2008. július 7. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1365 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, köztársasági

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal

104. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú li us 26., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1150, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú li us 26., kedd 104. Ára: 1150, Ft TARTALOMJEGYZÉK 67/2005. (VII. 26.) FVM r. A 2004. évi nem ze ti ha tás kör ben nyúj tott ag rár- és vi dék fej

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955

6060 Ti sza kécs ke, Er kel fa sor 10. Te le fon: 76/441-255, 76/441-592 Fax: 76/440-063, 76/441-592 OM azo no sí tó: 027 955 fuzet 2011:SZOROLAP10.QXD 2011.10.13. 8:10 Page 1 MÓ RICZ ZSIG MOND Ál ta lá nos Is ko la, Gim ná zi um, Szak kép zõ Is ko la, Kollégium, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Pe da gó gi ai Szak szol

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik Növénytermesztés irányzatai: Hagyományos vagy konvencionális Integrált (fenntartható, környezetbarát) Ökológiai, biotermesztés

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal

40. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 207, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 7., péntek 40. szám Ára: 207, Ft TARTALOMJEGYZÉK 83/2006. (IV. 7.) Korm. r. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 19., szerda 46. szám I. kötet Ára: 1679, Ft TARTALOMJEGYZÉK 20/2006. (IV. 19.) BM r. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A ma gyar la kos ság bel föl di uta zá sai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Ké szí tet te: a Ma gyar Tu riz mus Rt. Ku ta tá si Igaz ga tó sá gá nak meg bí zá sá ból a M.Á.S.T. Pi ac- és Köz vé le mény ku ta tó

Részletesebben

Kösd össze az összeillı szórészeket!

Kösd össze az összeillı szórészeket! há tor gyöngy tás mor kás fu ház ál rom á mos sá rus szo dály moz szít szom széd ol vad pond ró dí ves da dony ned rál süly lyed tom na ka bog ge gár bál dol lo bol bun bát bár da bo be kar pa e ca koc

Részletesebben

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal

160. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3801, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. no vem ber 23., péntek 160. szám Ára: 3801, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXXXIII. tv. A bá nyá szat ról szóló 1993. évi XLVIII. tör vé ny mó do sí tá sá

Részletesebben

ĺ ĺ Ą ľ ĺ ü ł ľú ľ ľ ĺ ĺ ľ ü Đ É Íľ ĺá É Íľ ľ í ü łĺ ľ źů í ö É Ü É É Á ĺ ľ É ľ ł É ĺ ľ ĺá ĺ ü ľ ľ ľľ źí í ź Í ĺá Á Á Ü ľá ü ĺ ľ í ĺ ź í Á ŕ ĺ ü ľ ĺ ľ ö ö ź ľ ĺ ľ ľĺ ľ ľ ö ö ľ ú ź ź ľ ľ ź ľ ľ ö ľĺ ľ ü

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE TARTALOM A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. szeptember 20. Megjelenik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/38. szám Ára: 315 Ft TARTALOM Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szervezeti hírek A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27.

LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. LVII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 874 Ft 2006. ja nu ár 27. T A R T A L O M Szám Tárgy O l d a l Törvények 2006: X. tv. A szövetkezetekrõl --------------------------------------- 370 2006: XI. tv. Az ál lat

Részletesebben

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft

123. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1155, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 21., péntek 123. szám TARTALOMJEGYZÉK 241/2007. (IX. 21.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló 1992. évi XXXIII. tör

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

12. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. február 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. február 3., péntek 12. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 22/2006. (II. 3.) Korm. r. A fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásá

Részletesebben

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004)

Gyõr Megyei Jogú Város Önkormányzata egyszerû eljárás ajánlattételi felhívása (12070/2004) 356 Közbeszerzési Értesítõ, a Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja (2005. I. 5.) 1. szám Pos tai irá nyí tó szám: 1163 Te le fon: 401-1459 Telefax: E-ma il: B. MEL LÉK LET: A RÉ SZEK RE VO NAT KO ZÓ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal

155. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1110, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. ok tó ber 31., péntek 155. szám Ára: 1110, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXI. tv. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör -

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. má jus 21., hétfõ 63. szám I. kö tet Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: XXXIX. tv. Egyes adótör vények mó do sí tá sá ról... 4132 18/2007. (V. 21.)

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete 26734 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/193. szám A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 31/2008. (XII. 31.) KvVM rendelete a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM TARTALOM TÖRVÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 575 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. áp ri lis 28. TARTALOM TÖRVÉNYEK Oldal Oldal SZEMÉLYI HÍREK 2006. évi LI. tör vény a bün te tõ el já rás ról szó ló

Részletesebben

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK

Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám TARTALOMJEGYZÉK Bu da pest, 2006. au gusz tus 25. Ára: 1386 Ft 10. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2006. évi LIX. tv. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról... 224 2006. évi LX. tv.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ALACSONY ENERGIFELHASZNÁLÁSÚ LAKÓÉPÜLETEK ÉPÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA A++ az Energia Unió Zrt és a ProKoncept Építési Rendszer támogatásával Energiatudatos, Klímabarát élhetőbb Otthon, legyen

Részletesebben

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány

29. szám. I. rész HATÁROZATOK. A Kormány határozatai. A Kormány 006/9. HATÁROZATOK TÁRA 59 Budapest, 006. június 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK /006. (VI. 8.) Korm. h. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 006. évi LV. tör vény. -ából ere dõ egyes

Részletesebben

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből

Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből Kosztolányi Ádám jegyzetfüzetéből 68 Emlékek között Karinthy Gáborról Kö ze leb bi kap cso lat ba ti zen há rom éves ko rom ba ke - rül tünk egy más sal. Álom vi lág ban élt, ami ta lán nem lett vol na

Részletesebben

ő ő ź ź ő Ĺ ź ő ő ĺ ü ĺ ľ ĺ ľ ú í ú í ľ í í ĺ ľ í üľ ú ő ľ ő ó í í ľ í ü ö ź đź ü ł ľ ľ ü ź ő ö ő ü ĺí ź ő ľ ĺ ĺí ó ő ź ĺ ź ő ľ ő ĺ í ó ó ő í ń ó ľ ź ĺ ĺ í ľľ ĺ ľĺ Ĺ ű ú í ľ ĺľ ľ ú ľ ľ ĺ ú í ó ľ ľ ó ľ

Részletesebben

ú ľ ú ľ Ż ł ľ ľ ő ľ ľ ő ü ü í ü ö ľ í ő Á ľ Íö ő ü ő ö ľ ő í ö ľ őí ľ ę Í öí Í ő í ő ľ ö ú ű ő ö ľ ę í ľ ľ ő ő Í í ľ ö ľ í őö ő ľ ľ í ľ ő ő ü ľ ľ ö ú ő ť ł ľ ű Í ő ö ö ő Í ć ö ő ř Í ę Ż ä ł ö ł đ ął É

Részletesebben

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16.

19. szám. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. A pénzügyminiszter 12/2005. (II. 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. feb ru ár 16., szerda 19. szám TARTALOMJEGYZÉK 12/2005. (II. 16.) PM r. A kincs tá ri rend szer mû kö dé sé vel kap cso la tos pénz ügyi szolgálta -

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. október 4. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/40. szám Ára: 315 Ft T A R T A L O M Álláspályázatok I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Apc

Részletesebben

ú ú ę ű ő ĺ ő ĺ ü ö ö ó Ł ĺí ĺ ú ĺ Í ö í ĺ í ĺ ů ó ű ĺď ő ő ĺ ő ő ő Ż ó ĺí ĺ ö ő ó ő ő ö ő ó ě ů ő ń ő ő ő ó í ő í ő ź ő ó í ń ő ĺ ő ń ő ő ń ĺĺ ö ő ő ő ő í ő đ ó í í ő ö ź ó ő ő ő ü ĺĺ í ő ő ł ő ő ő ĺ

Részletesebben

A nonprofit számvitel alapjai

A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Képzési Füzetek Dr. Baráth Katalin A nonprofit számvitel alapjai Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010 NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK Dr. Baráth Katalin Nonprofit számvitel alapjai Landorhegy

Részletesebben

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let

III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. TARTALOM. oldal oldal. Az ARTISJUS Ma gyar Szer zõi Jog vé dõ Iro da Egye sü let III. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Ára: 2100 Ft 2011. MÁRCIUS 31. F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2011. évi elõ

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

ľ ľ ő ü ő ő ő ü ü ő ľ ń ő ő ü ľ ö ü É Íľ ľ É É ą Á É Ü É Ü ą Á É Í Ü É ľ É Ü É É ľ ľé ľ ü ź ź Í ő ő ľ ő ő ů ľ Ü ö ľ ö ź ö ö ő ľ ź ű ľ ö ö ö ő ő ľ ź ľ ő ť ľ ü ę ü ľ ľ ľ ľ ú ő ź ő ć úő ő ú ľ ú ť Ł Ż Á ľ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 11., szerda 93. szám Ára: 588, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CIII. tv. A pénz mo sás meg elõ zé sé rõl és meg aka dá lyo zá sá ról szó ló 2003.

Részletesebben

A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA ELJÁRÁSRENDJE

A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA ELJÁRÁSRENDJE A MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER ÉPÍTÉSZETÉRT és ÉPÍTÉSÜGYÉRT való feladatkörében a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazásával A FŐÉPÍTÉSZI VIZSGA

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

ú ľ ú ź Ż ľ ľ ľ Í Ó ú ľ Ö ő óľ ľ ő ľ í ó ű ő ĺő ľ í ő ó ä ő ó ő ó ĺ ó ľ ź ľ ő ő ľ ő ő ő ó ő ľ ő ľ í í ő ľ Źő í ó ł Í ő ú Í ĺ ĺ ó ź ó ó ó ľ ó í ľ ľ ĺ ł Đ ő ľ ĺ ľ ő ő í Ö í ő ĺź Ü Ü ó ń ý ĺ ľ í ľ ó ő ĺí

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ IV. év fo lyam 14. szám 1344 Ft 2007. december 31. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA F E L H Í V Á S! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól

Feltétel. Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás. Érvényes: 2007. januártól Feltétel Perfekt Vagyonés üzemszünet biztosítás Érvényes: 2007. januártól Perfekt Vagyon- és üzemszünet biztosítás feltételei TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 3 1.1 A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS HATÁLYA

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA LVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 737-888. OLDAL 2006. március 3. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1104 FT TARTALOM I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyûlési határozatok, kormányrendeletek

Részletesebben

ľ ľ ľ ú ľ ľ ľ Í Ó ú ő ó ľ ö ü ľ ó ö ó ő ó ö ó ö ö ő ő ő ő ó ľ ö ő ó ü ľ ó ö ó ľ ö ő ö ľó ó ő ő ö ó ő ő ľ ü ü ó ó ő ľ ő ő ő ö ó ľ ľ ü ő ő ő ľ ľ ü ó ľ ó ó ő ó Í ť ő ľ ü ł ő ó ó ő ü ü ő ü ű ö ő ó ó ö ő ľ

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete 15946 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/66. szám A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 61/2009. (V. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 22., péntek TARTALOMJEGYZÉK 1. kö tet 2006: CXXVII. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság 2007. évi költ ség ve té sé rõl... 12730 Oldal 2. kö tet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. március 8. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/10. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ: Személyi és szer ve ze ti hírek Sze mély ügyi hírek...

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

ú ľ ľ ú ľ ĺ ľ í ú ľ ľ ĺ ĺ ľ ü ľ ľ ĺ í ú í ľ í ľ ľ ú ö ľ í ľ í ü ě í ź ö ö ľ Ĺ ú ö ź ö ö ö ú í ö ö ö ć ĺ ź ü ö ľ ü ľ ű ű ö ö ĺĺ ü í í í ö Í Ą ý í í ź ö ę ö łĺ í ü ę ú ę í ö ü í ę ę ę ú ľ í ú í ű ę ę í ü

Részletesebben

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal.

T A R T A L O M A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. 943 Ft. Szám Tárgy Oldal. CXXXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2006. május 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA 943 Ft T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal Jog sza bá lyok 95/2006. (IV. 18.) Korm. ren de let 11/2006. (IV. 10.) HM ren

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 31., péntek 35. szám I. kö tet Ára: 943, Ft TARTALOMJEGYZÉK 24/2006. (III. 31.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap

Részletesebben

ő ú Ö ő ü ę ő Í í ü ú ü ő ü Á ő ő Ĺ í í ő ő ő Ĺ ü ő ö ő ö ö Ę ő ü ö ő ü ő í ü í ü ü í ő ö ü ő ö í ő Á ő ö í őĺ ú ő ú ő ö ĺ ő í ő ę í đ í í í ę ę ő í í ü ő í ú ő ü ú ő í í ĺ ő ö ő í ő í í ű ő ő ę í ę ü

Részletesebben

Ú Í ĺ ú ó Ĺ ö Í Ó ú ľ Ö ľ ü öľ ö ó í ľ í ü ű ľ ü ľ ó ľ íĺ ľ ľó ő ő ó ö ő ľ ő ü ľ í ő ó ő ľ ú ľ Ö ľ ü ű ü ő ó ő ľ ö ź ľ ő ő ó ö ő ľ ú ľ Ö ľ ő ü ű ö ľ ő ő ó ö í ó ő ľ ó ő ľő ľľ ľ íľ ó íĺ ľ ö ľ í íĺ ú ľ ő

Részletesebben

ú ú Í Ó ú ĺ ő ĺ ő ĺ ö ó ĺĺ ů ú í í ü ó Í ń ó ő ő ĺ ó ő ő ó ĺĺ ő ő ĺő ö ő ó í ł ő ő ö ö ő ő ő ő ů ő ó ů ĺ ő ů ő ö ź í ő Ę ő ő ĺĺ ö ő ó ő ő ó ź ĺ ő ö ź ó í ł ő ő ó í ő ő í ú íĺ ő ö ö ĺ ö ó ó ů ő ö ö í ł

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA

A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA http://www.kozbeszerzes.hu Éves elõfizetési díj 94 700 Ft Ára: 1630 Ft Az árak az áfát tartalmazzák. X. ÉVFOLYAM 135. SZÁM 2004. NOVEMBER 24. TARTALOM HIRDETMÉNYEK

Részletesebben

ľ ú Ö ź ő ü óľ ŕ Ö ő ü ü ü ę ę ľ ö ő í ó ó ó ő ö ö Íő ö ó ő ó ü ő ó ő ó Ĺ ő ú ö ő ö Ó ő ú Ó ó ę ö ľ ő ľ őľ ő ő ő ľ ó ö ő ő ő ő ő ő ü ü Ú í ő ó ö ö ü ö ę ę ö ö ę ó ő ő ő ó ű ö ó ľ ú ź ó ę ę ő ú ö ó ő ö

Részletesebben

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal

72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. május 31., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 506, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. május 31., kedd 72. szám Ára: 506, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2005: XXXVII. tv. Má jus 9-e Eu ró pa Nap já vá nyil vá ní tá sá ról... 3520 2005: XXXVIII. tv.

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA. Tartalom VI. ÉVFOLYAM 2. szám 2008. feb ru ár 25. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM ÉS AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FÕFELÜGYELÕSÉG HIVATALOS LAPJA Munkaügyi Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Alkotmány

Részletesebben

ő Öľ ü ú Ö ľ ő ü ó óľ ő ő ü ľ Á ę ö ő ó ę ő ľ ó ĺ ü í ę ę ő ő ó ő ö ö ő ö ó ő ó ü ő ü ő ü ő ę ľ ę í ľ ü ő É ó ó ľ ö ő ó ó Ó ő ó ę ő ö ó ü ő ú í ö ę ú ő ő ü ő ĺ ü ü ĺ í ü ü ö ę ó ľ ü ő ő ę í ő ę ę ő Á ü

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

ü ú Ö ő ü ľ óľ ĺ ő ć ĺ ü ő ü ĺ ö ľ ľ ő ü ő Í ő ü ő ó ő ő ú ü ó ő ü ü ő ú ő ó ľ ő ő ő ö ö ĺ ľ ü ő ü ő ő ü ü ü ű ü ő ö đ ú ľ Í Í ó ö ľ ű ő ú ó ó ü ő ö ü ö ö ö ĺő ó ó ő ľ ő ó ó ľ ĺ ö ó ľ ü ź ü ź ľ ľ ĺö ľ

Részletesebben

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM

A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM V. ÉVFOLYAM 1. szám 2007. ja nu ár 31. A SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA Szo ci á lis Közlöny Szerkesztõsége 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Telefon: 475-5745 Megjelenik szükség szerint.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE T A R T A L O M 2006/4. szám H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 137 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2006. január 25. Meg je le nik minden szerdán. IX. évfolyam, 2006/4. szám Ára: 345 Ft T A R T A L O M I. FÕRÉSZ:

Részletesebben

ĺ ő Ę ő é ő Í ő ľ ő ó ĺľ ĺ í é é ü ö é ő ĺ é ő ű ö ź ľó ó ó ö é é é í é ć ů ő é Í É ľé ľ Ü Ĺ Ĺ É Íľ ľ Ü ľé ĺ ľ É ń ŁÜ É Đď ľ ĺ Í ľ Ü é é ů é é ľ ľő ľľ é é é é é ĺ ő Íĺ é é é ľ ĺí ľé ľ é ó ĺ é íĺ ĺĺ é ő

Részletesebben

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás Ügyfél-tájékoztató 1. A biz to sí tó tár sa ság ra vo nat ko zó ada tok UNION Vienna Insurance Group Biz to sí tó Zrt. 1082 Bu da pest, Ba ross u. 1. H-1461 Bu da

Részletesebben

10288 M A G Y A R K Z L N Y 2004/120. sz $)A (" m II. r $)A (& sz JOGSZABLYOK A Korm $)A (" ny tagjainak rendeletei Az igazs $)A (" g (9 gy-miniszter

10288 M A G Y A R K Z L N Y 2004/120. sz $)A ( m II. r $)A (& sz JOGSZABLYOK A Korm $)A ( ny tagjainak rendeletei Az igazs $)A ( g (9 gy-miniszter A MAGYAR KZTRSASG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2004. au gusz tus 26., cs $)A (9 trtk 120. sz $)A (" m TARTALOMJEGYZK 27/2004. (VIII. 26.) IM r. A b $)A (* r (. s (" gi v (& grehajt (" ssal kapcsolatos egyes

Részletesebben

ú ľ ľ ä ú ľł Łř äľľ ź ź ó ľ ú Ö ö ó ó ó ź ę ő ö ő ö ó ö ę ó ó óö ö óö ö ő ő ő ő ć ö ó ő ő ó ö Á ľ ö ó ő ő ü ö ű ö ő ö ó ľ ú Ö ü ű ö ö ö ń ź ü ľ ö ľő ő ü ę ö ő ó ö ö ö ę ľü ľ ö ü ö ö ó ü ľ ö ö ú ö ő ő ź

Részletesebben

ú ú ľ Ż Ż ľ ľ Ú ő ľ ú ľ ő ü ľ ü ľ ö ľ ű ö ú ĺ ć őą ł Ö ö ö ö ö ö ű ö ü ö ľ öľ ĺíł ü ü ű ö ľ ł ľ ĺ Ä ľ ĺ ľ ü ö ő ő ľ É ö í ĺ í ľ ľ ö ú ľ Ż ú ľ ú ő ű ľ ľ ő ľ Ö í ü ü ú ľ ľ ľ ĺ ĺ ľ ľ ľ ú ű ő úľ Íř Í öľö ń

Részletesebben

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal

165. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 680, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. no vem ber 21., péntek 165. szám Ára: 680, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXXIV. tv. A Ma gyar Fej lesz té si Bank Rész vény tár sa ság ról szó ló 2001. évi

Részletesebben

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA

Varga Bal a mk. század os A TV2-117A TÍPUSÚ HELIKOPTERHAJTÖNO KOMPRESSZORÁNAK VIZSGÁLATA Varga Bal a mk. zázad o TV2-117 TÍPUSÚ HELIKOPTERHJTÖNO KOMPRESSZORÁNK VIZSGÁLT Eb bon a cikkben zeretném f o l y t a t n i az 1001/1. zámban m e g je le n t, a h a jtó m ű -v iz g á la tr ó l z ó ld tanulmányom,

Részletesebben