A hírlap-piac fejlődése és az internet (OECD tanulmány)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hírlap-piac fejlődése és az internet (OECD tanulmány)"

Átírás

1 A hírlap-piac fejlődése és az internet (OECD tanulmány) Budapest, szeptember, 8. szám

2 ISSN ISBN Kiadja az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet Budapest, 1021 Hűvösvölgyi út 95. Felelős kiadó: Nahimi Péter igazgató Borítóterv: Czakó Zsolt Nyomdai munkák Műegyetemi Kiadó Felelős vezető: Wintermantel Zsolt

3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Összefoglaló... 6 Fő pontok rész: A fejlődő hírlapkiadó iparág rész: A tradicionális hírlapkiadási iparág értéklánca és gazdasági sajátosságai rész: Online hírek: fejlemények, értékláncok, üzleti modellek és szereplők rész: A hírtermelés és hírterjesztés jövője: lehetőségek és kihívások rész: Üzleti és politikai kérdések Bevezetés Háttér A tanulmány célja és szerkezete rész: A fejlődő hírlapkiadói iparág A tradicionális hírlapkiadási iparág értéklánca és gazdasági sajátosságai rész: Online hírek: Fejlemények, értékláncok, üzleti modellek és szereplők rész: A hírtermelés és hírterjesztés jövője: lehetőségek és kihívások rész: Üzleti és politikai kérdések rész: A fejlődő hírlapkiadói iparág A hírszolgáltatás történeti fejlődése A globális hírlapkiadó piac és iparág mérete rész: A hagyományos újságipar értéklánca és gazdasági elemzése A hagyományos lapkiadási értéklánc A bejáratott újságok gazdasági és bevételi struktúrája A bejáratott újságok gazdasági és költségszerkezete Nyereségesség rész: Online hírek: fejlemények, értékláncok, üzleti modellek és szereplők Online hírterjesztés: Fejlemények Online hírterjesztés: Értékláncok, üzleti modellek és szereplők rész: A hírgyártás- és terjesztés jövője: lehetőségek és kihívások Lehetőségek a változó hírkörnyezetben Kihívások a változó hírkörnyezetben rész: üzleti és szakpolitikai kérdések A híripar szakpolitikai áttekintése Az elmúlt időszak szakpolitikai vitái és intézkedései Egyes szakpolitikai kérdések Melléklet Az újságok és az online hírek mérésével kapcsolatos kérdések Az újságkiadó ipar felmérése Az online hírek mérése Melléklet OECD szakpolitikai útmutatója a digitális tartalomról Hivatkozások... 96

4

5 Előszó Ezt a jelentést decemberében nyújtották be az Információgazdasági Munkacsoporthoz (WPE), a titkosság alól pedig kisebb javítások után oldották fel, amelyeket márciusában végzett el a Információs- Számítógépes- és Kommunikációpolitikai Bizottság. A jelentést Sacha Wunsch-Vincent készítette Graham Vickeryvel, az OECD Tudományos, Műszaki és Ipari Bizottságának a munkatársával közösen. Cristina Serra Vallejo (OECD) és Soo Youn Oh (Seoul National University, Korea) is hozzájárultak a jelen tanulmányt megalapozó kutatásokhoz. A jelentéshez értékes hozzájárulást adtak a delegációk és külső szakértők, akikre a Háttér című részben hivatkozunk. Ez a munka részét képezi a WPIE munkájának a digitális szélessávú tartalmakról, Graham Vickery általános irányítása alatt. A sorozat más tanulmányai között vannak tudományos közlemények, zenével, online számítógépes játékokkal mobiltartalmakkal, felhasználók által készített tartalmakkal, filmekkel és videókkal foglalkozó tanulmányok, a közszektorral kapcsolatos információk és tartalmak és a virtuális világokról szóló munkák. A publikálás az OECD Főigazgatóságának a felelősségére történik. 5

6 Összefoglaló A jelen tanulmányban részletesen és mélységében bemutatjuk a globális hírlapkiadási piacot és annak fejlődését, különös tekintettel az online hírpiacra és a kapcsolódó kihívásokra. Elemezzük az online hírfogyasztási szokásokat, trendeket és az új online hír értékhálózatokat, összehasonlítva a konvencionális hírlapkiadási értéklánccal. Kimutatjuk, hogy a hírek létrehozásának és terjesztésének gazdasági környezete drámai változásokon megy keresztül, különösen a gazdasági válság kontextusában, amely felgyorsította a strukturális átalakulás folyamatát. Az igen sikeres és nyereséges évek után a hírlapkiadóknak a legtöbb OECD országban csökkenő reklámbevételekkel, valamint a termékek számának csökkenésével és a terjesztés jelentős visszaesésével kell szembenézniük. A gazdasági válság ezt a hanyatló tendenciát tovább erősítette. Ugyanakkor például az adatok és az országonkénti jelentős különbségek alapján jelenleg nem állapítható meg a hírlapok halála, különösen akkor, ha számításba vesszük a nem OECD országokat, valamint a gazdaság helyreállásának potenciális pozitív hatásait. A tanulmányban nagy hangsúlyt helyezünk a hírtermelés és hírterjesztés számos új és ígéretes formájával folytatott kísérletekre, amelyeket nem egy esetben támogat és elősegít az egyre magasabb technológiai színvonal, valamint azzal összefüggésben az egyre decentralizáltabb tartalomgenerálás, illetve az abban való egyre szélesebb körű részvétel. Az Internet és más technológiák fejlődése radikálisan megváltoztatja a hírek létrehozásának és terjedésének módjait., lehetővé teszi új hírtermelő és hírterjesztő médiumok megjelenését, ideértve számos egyéb megjelenési forma között a hírgyűjtő portálokat, az online hírlapkiadókat, a mobil-hírterjesztőket, valamint a civil újságírást. A globális online hírpiacon a legkülönbözőbb csatornákat (televíziós csatornák, hírlapok, internetes vállalkozások) használó hírszolgáltatók versenyeznek egymással. A legutóbbi időben a hírlapok weboldalai erőteljes növekedést produkáltak saját oldalaik számában, a nagy hírlapok internetes oldalait havonta több millió egyedi látogató keresi fel, egyre többen külföldről, ami radikális változást jelent az alapított hírlapok országos tendenciáitól. Paradox módon, miközben a nyomtatott sajtótermékek piaca nehézségekkel küzd, az egyének számára soha nem látott tömegben érhetők el a különféle hírek. A ráfordított idő vonatkozásában az Internet-felhasználók részéről egyre növekszik az online hírforrások olvasása, azonban az online olvasótábor sokkal inkább ad hoc rendszertelen és szórványos, mint korábban a nyomtatott sajtótermékek olvasótábora volt. Az online hírek világában a hírek fogyasztásának módja is radikálisan megváltozik. Az online hírek olvasói a különböző híreket a legkülönbözőbb forrásokból kapják, ami lehetővé teszi számukra, hogy azokat vegyítsék, és azokból összeállítsák saját, személyre szabott információikat. Nem biztos azonban, hogy az online hírek olvasói szert tesznek-e a hírek olyan mély és széles ismeretére, mint a hagyományos sajtótermékek olvasói. Ezen túlmenően a fiatalok jelentős része egyáltalán nem, vagy csak rendszertelenül olvas híreket. A tanulmányban azt is megállapítjuk, hogy jelenleg nem léteznek olyan üzleti és/vagy bevételmegosztó modellek, amelyek segítségével finanszírozható a részletes, független hírtermelés. Ez viszont óhatatlanul felveti a minőségi újságírás hosszú távú biztosítottságának kérdését. Végezetül, az üzleti és politikai kérdések elemzésének összefoglalása előtt a tanulmány számos lehetőséget és problémát vet fel. Rövidtávon egyes OECD országok vészintézkedéseket foganatosítanak a hírlapkiadás pénzügyi támogatására. Az egyik vitás kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy a kormány potenciálisan milyen szerepet tölthet be a sokoldalú és helyi sajtó támogatásában anélkül, hogy annak függetlenségét veszélybe sodorná. Mivel jelenleg szinte valamennyi OECD ország ezen kérdések megfelelő megközelítésének a módját keresi, a jelen tanulmány egyik célja, hogy teret adjon az azonnali és hosszú távú elvi-politikai fejlődéssel kapcsolatos eszmecsere számára. 6

7 Fő pontok 1. rész: A fejlődő hírlapkiadó iparág Az olyan új technológiák megjelenése, mint a rádió vagy a televízió, ezenkívül az olvasói szokások megváltozása már jóval az Internet megjelenése előtt befolyásolta a hírek előállítását és terjesztését. Ugyanakkor az utóbbi években az online hírforrások széles választékához való hozzáférés, a hírlapok csökkenő számú olvasóközönsége, a reklám- és egyéb bevételek visszaesése a legtöbb OECD országban jelentősen befolyásolta a hírlapkiadó iparágat. A rendkívül nyereséges évek után a hírlapkiadóknak a legtöbb OECD országban fokozódó versennyel (ingyenes napilapok, internet, számos televíziós és rádiós hírforrás), csökkenő hirdetési bevételekkel, a termékek és a terjesztés visszaszorulásával, valamint az olvasótábor zsugorodásával kell szembesülniük (ld. a jelen tanulmány 1. részét, illetve a kapcsolódó számadatokat). A gazdasági válság ezeket a hanyatló tendenciákat tovább erősítette. A 31 OECD ország közül körülbelül 20-ban csökken az olvasótábor, néhol jelentős mértékben (2. táblázat). A hírlapok olvasottsága általában jóval alacsonyabb a fiatalok körében, akik jellemzően kisebb jelentőséget tulajdonítanak a nyomtatott médiának. Mindazonáltal a sajtótermékeknek a nem OECD országokban tapasztalható erőteljes fejlődésének köszönhetően világviszonylatban a sajtótermékek száma nőtt 2000 óta csaknem megkétszereződött. Ezzel szemben az OECD régióban néhány kivételtől eltekintve (például Írország, Törökország és Portugália) a hírlapok száma csökkenő tendenciát mutat (6. ábra). Ugyanez vonatkozik a hírlapok terjesztésére, amely a legtöbb OECD országban szintén csökken (6 8. ábra). A globális hírlapkiadási piac növekedése 2004-től kezdve progresszív módon lassult, míg 2007-ben szinte leállt, 2008-tól pedig negatív növekedést mutat. Ez a tendencia különösen erőteljesen érinti a globális és regionális, valamint a helyi sajtótermékeket, a 2009-es év pedig a legrosszabbnak ígérkezett az OECD régió sajtótermékei számára: a legnagyobb visszaesés az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Olaszországban, Kanadában és Spanyolországban volt megfigyelhető (a visszaesés ugyanakkor jóval kisebb volt olyan országokban például, mint Ausztria, Ausztrália vagy mások, ld. a 2. ábrát). A gazdasági válság, valamint az online és offline hirdetési befektetések általános visszaesése további problémákat idézett elő a legtöbb hírlap számára, ami ezek számára a hirdetési bevételek jelentős visszaesését (ideértve az ingyenes napilapokat is, amelyek közül sok meg is szűnt), a terjesztés visszaszorulását (ld. a 2. ábrát), hírlapok megszűnését, illetve az újságíróállomány csökkenését eredményezte számos OECD országban. A strukturális tényezők ciklikus tényezőkkel kapcsolódtak össze. A hírlapkiadási ágazatban a foglalkoztatás 1997 óta folyamatos csökkenést mutat a legtöbb OECD országban. Ez a folyamat 2008-ban különösen felerősödött, különösen az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Spanyolországban. Ugyanakkor az országonkénti és sajtótermékenkénti eltérések és az adatok alapján jelenleg még nem állapítható meg a hírlap halála, különösen, ha figyelembe vesszük a nem OECD országokat, valamint a gazdaság helyreállásának hatásait. Egyértelmű ugyan, hogy a hírlapok és más formális hírforrások hagyományos üzleti és működési modelljeit számos veszély és kihívás fenyegeti az internet irányából, azonban az is igaz, hogy jelenleg a nagy lehetőségek idejét is éljük, amely lehetőségekkel az iparágnak feltétlenül élnie kell, hogy biztosíthassa a hírforrások sikerét, és azoknak a társadalom és a demokrácia fejlődésére gyakorolt pozitív hatását. 7

8 2. rész: A tradicionális hírlapkiadási iparág értéklánca és gazdasági sajátosságai A hírlapkiadók tradicionális szerepe, hogy közvetítőként működjön a tartalom létrehozói (újságírók és más tartalomszolgáltatók), az információk felhasználói, valamint a hirdetők és más olyan szereplők között, amelyek igényt tartanak az olvasók figyelmére. A 2. rész bemutat egy stilizált hírlap értékláncot, amelynek fő elemei a tartalomgenerálás, gyártás és terjesztés, majd ezt az értékláncot használjuk fel a vezető hírlapok gazdasági sajátosságainak elemzésére. A hírlapok egyrészt azzal tesznek szert bevételre, hogy hírlappéldányokat értékesítenek az olvasók részére, másrészt pedig azzal, hogy médiahelyet értékesítenek a hirdetők, illetve azon szereplők számára, amelyek hirdetési és/vagy egyéb kereskedelmi tevékenységükkel kereszttámogatást biztosítanak a hírgyártás számára, amennyiben a hírlap egy nagyobb médiakonglomerátum része. A hírlapok esetében a nyereséghányad hagyományosan igen magas. Bevételi szempontból a globális hírlapkiadási piac bevételeinek mintegy 57%-a hirdetési bevételekből, és körülbelül 43%-a hírlap-értékesítési bevételekből származik. A hirdetési bevételek igen fontos szerepet töltenek be az Egyesült Államokban, Luxemburgban és Kanadában, míg e bevételek jelentősége némiképp alacsonyabb például olyan országokban, mint Japán, Dánia vagy Hollandia. A hírlapkiadási bevételek részeként megjelenő hirdetési bevételek a gazdasági válság bekövetkezéséig növekvő tendenciát mutattak, az OECD országok több mint felében a hirdetési bevételek 2004 és 2007 (vagy 2008) között jelentős növekedést mutattak. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben a nyomtatott sajtótermékek hirdetési bevételei a legtöbb OECD országban folyamatosan csökkentek, és a legutóbbi időszakban az offline és online hirdetési bevételek növekedése jelentősen visszaesett. A hírlapok hirdetési bevételi trendjében tapasztalható fordulat egyes országokat jóval korábban (2000-től például Dániát, Franciaországot, az Egyesült Államokat, Japánt, Hollandiát és az Egyesült Királyságot), míg másokat csak később ért el (2007-től Kanadát, Finnországot Olaszországot vagy Spanyolországot) ben az online hirdetési bevételek a hírlapszektor teljes bevételének csak mintegy 4%-át tették ki. Ugyanakkor a hírlapkiadó szervezetek online hirdetési bevételeinek alakulása igen pozitív, ami köszönhető a gazdaság folyamatos magára találásának is. Költségoldalon megfigyelhető, hogy a szerkesztői tevékenységhez nem kapcsolódó olyan kiadások, mint a gyártás (valamint a magas nyersanyagköltségek, pl. papír és tinta), a karbantartás, az adminisztráció, a promóció és hirdetés, valamint a hírlapok terjesztése uralja hírlapkiadók költségszerkezetét. Ezek az igen magas fix költségek sebezhetőbbé teszik a hírlapkiadókat a zuhanó tendenciákkal szemben, miközben kevésbé gyorsan tudnak reagálni az online hírkörnyezet változásaira. 3. rész: Online hírek: fejlemények, értékláncok, üzleti modellek és szereplők Az online hírpiacot befolyásoló tényezők között említhető a technológia, a változó médiafelhasználás, az új üzleti modellek és az új internetes közvetítők, valamint olyan társadalmi tényezők, mint a megnövekedett mobilitás és az online tartalom létrehozásában megmutatkozó aktívabb részvétel. A hírpiac technológiai fejlődésének területén a digitális tartalomkezelő rendszerek lehetővé teszik a szerkesztők számára, hogy a tartalmat közvetlenül és különböző formátumokban hozzák létre, és alkalmazkodjanak az egyre integráltabb hírszerkesztési munkához. A mobil technológiák, a vezeték nélküli hálózatok és az olvasói interfészek gyors fejlődése lehetővé tették a hírek mobil terjesztését, valamint az okos telefonok és elektronikus hírolvasó berendezések bevonását. Ez, valamint a többi hasonló multimédiás eszköz és üzleti modell megjelenése lehetővé teszik az olvasó számára, hogy valós időben, folyamatosan frissített 8

9 interaktív hírekhez jusson, mindezt egy globális, internet-alapú kontextusban. Ez erősíti a célzott hírterjesztés potenciálját. Az internet mint fontos, mégis kiegészítő hírforrás Az online hírolvasás egyre nagyobb fontossággal bíró internetes tevékenység. Egyes OECD országokban a lakosság több, mint fele olvas online híreket (Koreában pl. 77%), ez az arány azonban sehol sem alacsonyabb 20%-nál. Az online hírekért való fizetési hajlandóság alacsony ugyan, de növekvő tendenciát mutat. Számos OECD országban a televízió és a nyomtatott hírforrások még mindig a legfontosabb hírforrásnak számítanak, ez azonban változik, mivel a hírlapok gyorsabban adják át a területet az internetnek, mint a televízió. Koreában például az internet máris megelőzte az egyéb hírforrásokat. A legtöbb esetben az online hírolvasás kiegészítő szerepet játszik a hírekhez való hozzájutás egyéb formái mellett. A legtöbb felmérés azt mutatja, hogy a nyomtatott hírlapokat aktívan olvasók nagyobb arányban olvasnak online híreket. Az olyan országok, mint Korea, ahol a nyomtatott sajtótermékek olvasása háttérbe szorul az online hírolvasáshoz képest, kivételnek számítanak. Miközben a fiatalabb korosztály jóval aktívabb online hírolvasó, a legtöbb OECD országban az eggyel idősebb korosztály a évesek a legaktívabb. A fenti megállapításoktól függetlenül a csak online híreket olvasók számaránya feltehetően gyors növekedés előtt áll azoknak az új nemzedékeknek a megjelenésével, amelynek tagjai már gyermekkorukban használták az internetet. A éves korosztály számára már ma is az internet a legfontosabb hírforrás, még akkor is, ha a évesek olvasnak több online hírt. A leginkább aggályos adat mégis az, hogy a fiatal népesség jelentős része egyáltalán nem, vagy csak szórványosan olvas konvencionális híreket. Egy, az Egyesült Királyságban végzett kutatás azt is kimutatta, hogy noha a fiatalok könnyedén elsajátítják a számítógép-használatot, mégis alapvetően a keresőmotorokra hagyatkoznak, inkább néznek, mint olvasnak, és néha nem rendelkeznek a világhálón talált információk értékeléséhez szükséges kritikai adottságokkal. A ráfordított idő tekintetében az internet-felhasználók jóval több időt töltenek az online hírforrások olvasásával, azonban az online olvasótábor sokkal esetlegesebb, rendszertelenebb és szórványosabb, mint korábban a nyomtatott sajtótermékek közönsége. Az online hírolvasás esetében a hírek fogyasztásának módja is jelentősen különböző. Az online hírek olvasói a különböző híreket a legkülönbözőbb forrásokból kapják, ami lehetővé teszi számukra, hogy azokat vegyítsék és azokból összeállítsák saját, személyre szabott információikat. Az a kérdés, hogy az ökoszisztéma különböző szereplői hogyan járulnak hozzá az állampolgári részvételhez és általában a demokráciához, mivel ebben a tekintetben valamennyien fontos szerepet játszanak. Ma még viszonylag kevés tanulmány vizsgálja az internetnek a fiatalabb nemzedékek analitikai képességeire - különösen a hírek értelmezésének képességére - gyakorolt hatását, ez érdekes területe lehet a jövőbeni kutatásoknak. Az online hírportálokra irányuló internetes forgalom Az online hírportálokra irányuló internetes forgalom valamennyi OECD országban gyorsan növekszik. Konzervatív becslések szerint az összes internet-látogatás mintegy 5%-a online hírolvasással kapcsolatos. Valójában a kombinált nyomtatott és online hírterjesztő szervezetek közönsége növekedhet. Számos nyugati OECD országban a műsorszolgáltatók internetes oldalai és az online híroldalak jelentős szerepet játszanak a hírekkel kapcsolatos látogatások számának növekedésében. A közelmúltban a hírlapok saját weboldalaiknál jelentős látogatottságnövekedést értek el: a nagy hírlapok internetes oldalait havonta több millió egyedi látogató keresi fel, egyre többen külföldről, ami radikális eltávolodást jelent a hírlapoktól. Habár sok piacon a keresőmotorok, és az azokhoz kapcsolódó hírszolgáltatások nem 9

10 rendelkeznek a hírfogyasztáshoz kapcsolódó forgalom jelentős részével, igen fontos közvetítő szerepet töltenek be az internetes forgalomnak más online hírforrások például hírlapok vagy műsorszolgáltatók internetes oldalai felé terelésében, igaz e hivatkozás fontossága vitatható egyrészt a forgalom szempontjából, másrészt abból a szempontból, hogy a forgalom vagy az egyedi látogatók száma fontos mérőszám-e a hírszolgáltatók számára. A hírgyűjtő portálok, mint a Digg és a NetVibes (csak híreket terjesztő online szolgáltatók) folyamatosan növelik piaci részesedésüket, emellett a Twitter és a hasonló közösségi hálózatok is egyre fontosabb szerepet töltenek be a hírterjesztésben és információcserében. Online hírterjesztés: értékláncok, üzleti modellek és szereplők Az internet és más technológiák fejlődése radikálisan megváltoztatja a hírek létrehozásának és terjesztésének módját, lehetővé teszi új hírtermelő és hírterjesztő médiumok megjelenését, ideértve számos egyéb megjelenési forma között a hírgyűjtő portálokat, az online hírlapkiadókat, a mobil-hírterjesztőket, valamint a civil újságírást. E változások egyik következménye, hogy az alapvetően különböző és különböző utat bejárt információszolgáltatók (televíziós csatornák, hírlapok és internetes cégek) versenyhelyzetben találják magukat egymással a globális hírpiacon. A 3. részben egy stilizált online hír értékláncot mutatunk be, amely a felhasználókat a hírtermelés egyre aktívabb résztvevőiként ábrázolja, valamint bemutatja a hírpiac egyre több szereplőjét és közvetítőjét. Ez a rész ugyancsak bemutatja a különböző piaci szereplők stratégiáit és üzleti modelljeit. Az online kontextusban a hírek létrehozása és terjesztése sokkal inkább interaktív és sokirányú, mint lineáris. A hírek folyamatosan frissülnek, az újságírók és a hírek létrehozásán dolgozó más személyek folyamatosan figyelik, aktualizálják és újracsomagolják az információkat. Az új szereplők i) azok a hírszolgáltató szervezetek, amelyek csak online szolgáltatnak híreket (az úgynevezett tiszta játékosok); ii) a keresőmotorok, amelyek gyakran a hírek összesítésére is szolgálnak; iii) hírszolgáltatással is foglalkozó internetes portálok; iv) közösségi hálózatok vagy kommunikációs szolgáltatások, mint a Twitter; v) egyéb hírgyűjtő portálok; vi) kizárólag a mobilhírekre összpontosító szolgáltatók; vii) új online hirdetési csoportok; viii) hardver- és szoftverszolgáltatók. E szereplők közül sokan nem szükségszerűen érdekeltek abban, hogy a hírtartalom értékesítésével bevételre tegyenek szert. Esetükben ugyancsak nem áll fenn a konvencionális hírszolgáltatók jelentős fix költségbázisa, amely a részletes, mély és változatos tájékoztatáshoz, valamint a hírek terjesztéséhez szükséges fizikai gyártási, terjesztési és adminisztrációs infrastruktúra működtetéséhez szükségesek. A hírszolgálatok, szabadúszó újságírók, sajtófotósok vagy forgatócsoportok, amelyek a múltban beszállítókként lineárisan és közvetlenül a hírlapok és más hírszolgáltató szervezetek számára szolgáltattak alapanyagot, kihagyhatják a közvetítőt, és a tartalmat közvetlenül a fizetni hajlandó internetes szereplők vagy felhasználók felé továbbíthatják. Az eszköz- vagy hálózatszolgáltatók, amelyek korábban semmilyen szerepet nem játszottak, szintén ellenőrző szerephez jutnak a végfelhasználók felett, és jelentős alkupozícióba kerülnek a tartalomszolgáltatókkal szemben. Más digitális tartalomszolgáltató iparágakhoz hasonlóan új típusú közvetítők és szabványok jelennek meg. A felhasználók maguk is egyre növekvő mértékben válhatnak a hírek terjesztőivé, kommentálóivá vagy létrehozóivá. Az online hírfogyasztásból származó közvetlen bevételek egyelőre igen alacsonyak. A bevételek legnagyobb része ha nem az egész az online hirdetésből vagy rejtett hirdetésből, illetve a tartalomengedélyezésből származik. A hírlapok, és különösen a hírszolgálatok szintén engedményezik az általuk létrehozott tartalmat harmadik személyek számára, és ebből bevételre tesznek szert. A hírlapok és más hírszolgáltató szervezetek arra tesznek kísérletet, hogy a híreket tételenkénti fizetési konstrukcióban vagy előfizetés fejében tegyék elérhetővé a felhasználók számára, azonban az ebből származó bevételek nagysága egyelőre elhanyagolható, még akkor is, ha vannak pozitív ellenpéldák, mint például a Wall Street Journal vagy a Financial Times vége felé a 10

11 hírlapok újabb kísérletet tettek az online tartalom fizetőssé tételére abban a reményben, hogy az internet-felhasználókban nőtt a fizetési hajlandóság. A hírlapok esetében egy másik megfigyelhető tendencia, hogy az internethez kapcsolódó üzleti érdekeltségekre tesznek szert, és más szolgáltatásokat is értékesítenek ügyfélbázisuk számára ban és 2009-ben az olyan, csak online megjelenő híroldalak száma is növekedett, amelyek adományok és (offline) támogatók segítségével kezdték meg működésüket. 4. rész: A hírtermelés és hírterjesztés jövője: lehetőségek és kihívások A változó médiatér hírekre gyakorolt hatása ellentétes irányokba visz. Az egyik szélsőség, hogy a decentralizált hírek online és egyéb megjelenési formái megszabadítják az olvasókat a pártokhoz kötődő hírmonopóliumoktól, amelyek hajlamosak a koncentrációra, valamint arra, hogy uralják a hírtermelést és a hírekhez való hozzáférést. A másik véglet, hogy a hagyományos hírmédia szakít velünk (különösen az internet elterjedésével), és ezzel a demokratikus társadalmak egy fontos alapja kerül veszélybe. A 4. rész a vita egyes érveit foglalja össze. 5. rész: Üzleti és politikai kérdések Mivel a demokratikus társadalmakban a hírek központi szerepet játszanak, a hírek létrehozásának és terjesztésének fejlődését közérdeklődés kíséri. Az elvek szempontjából a hírek online terjesztése a legtöbb esetben nem tekinthető teljesen független kérdésnek a hírpolitikától általában. Általánosságban létezik a i) sajtópolitikai elvek és keretfeltételek rendszere, valamint ii) az állami támogatási intézkedések, amelyeket az adott hírpiaci kontextus ismeretében felülvizsgálnak. A közelmúltban ezek mellett megjelentek azok a iii) specifikus kihívások és területek, amelyek az online hírterjesztéshez és az Internethez kapcsolódnak. Egyes OECD országok rövid távú rendkívüli intézkedéseket hoztak a küszködő hírlapipar pénzügyi támogatására. Vita tárgyát képezi, hogy a kormányzati támogatás milyen szerepet játszhat a sokszínű és a helyi sajtó megőrzésében anélkül, hogy kockára tenné azok függetlenségét. Az is kérdéses, hogy a magas színvonalú és pluralisztikus hírtartalom előállítása során hagyatkozhatunk-e és ha igen, mi módon kizárólagosan a piaci erőkre. az OECD országokban jelenleg vita tárgyát képező támogató intézkedések és kérdéskörök az alábbiak: i) a magas színvonalú független hírtartalom megőrzésének és fenntartásának kérdése a megváltozott kontextusban; ii) a meglévő állami támogatási politika jobbítása vagy erősítése (közvetlen vagy közvetett támogatás, pénzügyi segítség a helyi újságírás támogatására stb.), valamint az online hírszolgáltatók kibővítése; iii) olyan szabályok és források, amelyek lehetővé teszik a hírlapkiadó szervezetek modernizálását ideértve a multimédiás képességeket, illetve az új technológiát; iv) a sajtóipar egy része finanszírozásának megváltoztatása, pl. non-profit vagy jótékonysági státuszúra; v) a szabályozások olyan jellegű enyhítése, amely jótékony hatással lehet a hírlapipar pénzügyi helyzetére (adócsökkentések, enyhébb versenyjogi és a média sokszínűségével kapcsolatos szabályozás); vi) a közszolgálati műsorszolgáltatók szerepe és hatásuk a kereskedelmi hírszolgáltatókra; valamint vii) további Internet-specifikus megfontolások az online hírszolgáltatók státuszáról, szerepéről és működésének szabályaival és az online politikai kihívásokkal kapcsolatban. A figyelmet érdemlő politikai kérdések a következők: i) a hírlapok olvasótáborának megtartása; ii) az információ-, a sajtó- és a szólásszabadság; iii) újságírói képességek és munkafeltételek; iv) az online hírek minősége, megbízhatósága és irányadó jellege; v) a közszolgálati szektor szerepe a digitális hírközlési környezetben; vi) média-sokszínűség és verseny a médiában; vii) a reklám és a direkt marketing szabályai, valamint viii) a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogok és technikai szabványok. 11

12 Bevezetés A független újságírás és hírterjesztés megkerülhetetlen szerepet játszik az állampolgárok tájékoztatásában. Ezek a közélet és a pluralisztikus, demokratikus társadalmak alappillérei. Optimális működésük esetén olyan megbízható és minőségi információk forrásai, amelyeket az emberek megértenek, és amelyekben megbíznak. A hírek összegyűjtésének és terjesztésének folyamata mély változásokon megy keresztül. Számos OECD országban a nyomtatott sajtótermékek száma, azok példányszáma, illetve olvasótáboruk létszáma egyaránt csökkenést mutat. A hírlapipar egészséges fejlődésének időszaka után a hírlapok példányszáma és olvasótábora akárcsak a hirdetési bevételek a legtöbb esetben csökkenést mutatnak. Az olyan hagyományos hírforrásokkal folytatott verseny mellett, mint a televízió, a rádió, a kábeltévék és mások, napjaink fiatal olvasói leginkább az Internetet használják információs és hírforrásként. Miközben a hírlapágazat új terjesztési modellekkel kísérletezik, a gazdasági válság és a hirdetési bevételek azzal kapcsolatos visszaesése jól hangsúlyozza a nyomtatott sajtó számos tényező okozta zuhanó spirálját. Az újságírás gazdasági alapjait újra kell gondolni. Egyes OECD országokban megnövekedett a csődbe ment lapok száma, és jelenleg is nagyszámú hírlap működik veszteségesen. Ugyanakkor soha még nem lehetett könnyebben, gyorsabban és olcsóbban hírekhez jutni. Az internet és az ahhoz kapcsolódó online médiaforrások azonnali hozzáférést kínálnak a hírekhez, gyakran olyan gazdag médiaformátumokkal kísérve, mint például a videó. És mindez igen gyakran teljesen ingyenesen érhető el. A hagyományos hírlapok, hírügynökségek és a konvencionális műsorszolgáltatók mint pl. a BBC internetes oldalainak látogatottsága gyors ütemben növekszik, miközben ezek a szervezetek újragondolni kénytelenek értékláncukat és üzleti modelljüket. Olyan innovatív hírszolgáltatások és tartalomszolgáltatási modellek jelennek meg, amelyek percenként friss híreket, személyre szabott tartalmakat, fejlett funkciókat kínálnak, valamint testre szabott információk eljuttatását különböző technológiai platformokra. (pl. okos telefonokra vagy e-olvasókra). És nem csak a hírek terjesztésének a módja változik. Az olvasók ma már aktívabb szerepet vállalhatnak maguknak a híreknek a létrehozásában, szerkesztésében, terjesztési folyamatában is, civil újságírókként saját blogjukat írva, illetve az érdeklődésükre számot tartó cikkek kommentálásával vagy elektronikus levélben történő továbbításával. A hangok és hírforrások növekvő száma vitathatatlanul az aktívabb internetes jelenléttel függ össze. Miközben egyértelmű, hogy a hírek összegyűjtésének és terjesztésének módja fundamentálisan megváltozik, kevésbé világos, hogy milyen üzleti modellek, társasági és szervezeti formák támogatják majd a legjobban a jövőben a költség-intenzív, közszolgálati célú híreket. A hagyományos hírlapok csökkenő személyi állománya és forrásai láttán ami az ágazat egészét fenyegető kihívások eredménye felmerül a kérdés, hogy az online hírek valóban olyan sokoldalú és megbízható, minőségi információforrások-e, mint amilyennek látszanak (különös tekintettel a helyi és a költséges nemzetközi hírek pl. háborús zónák esetében). Az online hírterjesztési modellek közül csak kevés tesz szert jelentős bevételre, és amelyek ezek közé tartoznak, gyakran nem tartoznak szorosan magához a hírlapkiadási ágazathoz. (pl. Internet portálok, keresőmotorok). Az előfizetői bázisok visszaesése azt jelenti, hogy a korábbiaknál nagyobb mértékben kell a hirdetési bevételekre hagyatkozni ami adott esetben veszélyeztetheti a sajtóorgánum függetlenségét. Az online és az offline hirdetési ráfordításoknak a gazdasági válság előidézte további csökkenése tovább növeli a működő üzleti modellek, új technológiák, új szereplők, új bevétel-megosztási gyakorlatok keresése iránti elkötelezettséget. A változó demográfiai tendenciák és stílusok tovább erősítik ezt a változást, valamint egy új hírgyártási és hírterjesztési modell azonosításának a szükségességét. Ezek a fejlemények a közfigyelem, így a társadalmi viták, a kormányzati figyelem és a hírpolitika középpontjában állnak. 12

13 Háttér Az információs gazdaság munkacsoportot felkérték, hogy 2010-es Munka és Költségvetés programja (Digitális Gazdaság 2.1. tétel), illetve a Digitális Széles Sávú Tartalomhoz kapcsolódó munkája részeként készítsen tanulmányt az online hírterjesztés helyzetéről. Ebben a kontextusban a hír definíciója szerint általában a helyi, regionális vagy tömegmédia általi beszámoló az érdeklődésre számot tartó eseményekről hírlapban, televíziós és rádiós programokban történő közlés által, illetve online, számítógépes vagy mobil eszközökre történő terjesztésben. A minőségi hír fő ismérvei az aktualitás, a hírérték, a komolyság, az autentikusság és a pártatlanság (Encyclopedia Britannica). Az OECD számos tanulmányban elemezte a digitális tartalom (pl. zene vagy film) előtérbe kerülése nyomán átszerveződő szektorokat. A demokráciában betöltött szerepe miatt azonban a hír alapvetően különbözik más médiatartalmaktól. Széles körű egyetértés mutatkozik abban, hogy sokoldalú, szabad és független hírforrások nélkül egy demokratikus politikai rendszer nem működhet, így a sajtószabadság és a sajtó felügyeleti szerepe a jól informált polgárok alkotta modern társadalom egyik alappillére. 1 Megfelelő működése esetén a hírek és az újságírás egyik funkciója, hogy biztosítsa a kormányok, vállalatok és egyének folyamatos számon kérhetőségét. Másképpen fogalmazva a hír sokszor tulajdonképpen kvázi közjónak számít, amelynek piacai önmagukban alultermelésre hajlamosak, különösen akkor, ha a polgárok nem értik, vagy nem hajlandók fizetni ezekért a pozitív külsőségekért. A híreket olyan termékként is szokás jellemezni, amely az egyént és a társadalmat attól függetlenül megilleti, hogy tud-e vagy akar-e fizetni érte (mint például az oktatás). 2 A hírlapok kritikus szerepet töltenek be a hírszolgáltatásban, részvételük meghatározó a helyi, regionális vagy nemzetközi hírek összegyűjtésében és terjesztésében (ennek a tevékenységnek az eredményét a rádió és a televízió aztán gyakorta újrahasznosítja). Már nagyon hosszú ideje ezek határozzák meg a hírtendenciákat, és a közügyekről való tudósításokban jobb teljesítményt nyújtanak más médiatípusoknál. 3 A legtöbb OEC országban ezen kívül a nyomtatott sajtótermékek foglalkoztatják a legtöbb újságírót. 4 Az elérhető gazdasági szakirodalom szintén arról számol be, hogy a napilapok kritikus fontosságúak a korrupció ellenőrzésében (különösen kormányszinten), valamint a politikában való állampolgári részvétel erősítésében. Elmondható, hogy a rendelkezésre álló tanulmányok szerint az országok nagy részében jelentős pozitív korreláció mutatható ki a sajtószabadság növekedése és a korrupció visszaszorulása között. 5 6 Azelőtt még a kisebb hírlapok is hatással tudtak lenni a politikai versenyre és az átláthatóságra (sokkal inkább, mint a TV, a rádió vagy a blogok például). 7 Köztudott, hogy ma az információk és a hírek sokkal jobban hozzáférhetők, mint a múltban. A mai modern, hálózatos társadalmakban nagyon nehéz eltitkolni a korrupció, egyéb botrányos eseteket, illetve bármilyen más típusú információt. Az internet és más technológiák ereje és befolyása igen erős az információk gyors napvilágra kerülésében és terjesztésében. Mindezek következtében az újságírás és a hírszolgáltató szervezetek szerepe is megváltozik. Az ezen a területen a jövőben folytatott 1 Paul Starr, Woodrow Wilson School, Princeton University kijelentése, a Közös Gazdasági Bizottság előtti meghallgatás "The Future of Newspapers: The Impact on the Economy and Democracy", szeptember Ha figyelembe vesszük, hogy az egyének saját elhatározásból nem feltétlenül vennék figyelembe egy klasszikusan kívánatos jószág elfogyasztásának a hosszú távú előnyeit, a kormányok dönthetnek úgy, hogy eltolják az egyensúlyt az alulfogyasztás és/vagy az alultermelés irányából. A közgazdászok azt ajánlják, hogy a kormányok szerepet vállalhatnának a kívánatos javak alulfogyasztásának a megelőzésében. 3 Tom Rosenstiel Igazgató kijelentése, Pew Research Center's Project for Excellence in Journalism, meghallgatás a Közös Gazdasági Bizottság előtt, "The Future of Newspapers: The Impact on the Economy and Democracy" szeptember Franciaországban például 73%-ot alkalmaz a nyomtatott sajtó, lényegesen többet mint a TV vagy bármelyik másik médium (CNRS, 2009). 5 Brunettia and Wederb (2003) valamint Schulhofer-Wohl and Miguel Garrido (2009). Alicia Adsera, Carles Boix, and Mark Payne (2003) in The Journal of Law, Economics, and Organization megvizsgálják a kapcsolatot a korrupció és az ingyenes napilapok fejenkénti példányszáma között. Egy másik, 2006-ban publikált elemzés szerint, amelyet Matthew Gentzkow, Edward L. Glaeser, és Claudia Goldin készítettek, azt vetik fel, hogy az információorientáltabb sajtó kialakulása valószínűleg szerepet játszott az Egyesült Államokban az úgynevezett Aranyozott Kor és a Progresszív Korszak közötti időszakban. Más tanulmányok megerősítik a kapcsolatot a korrupció és a egy személyre jutó ingyenes napilap-példányszám között (amivel az újságok példányszáma és a sajtószabadság egyaránt mérhető), mind helyi, mind pedig nemzetközi szinten, különösen ami a kormányzati korrupciót illeti. 6 Adsera, Boix, and Payne (2003), id. mű 7 Schulhofer-Wohl and Garrido (2009). 13

14 kutatásoknak át kell értékelniük a hírterjesztés e változásának hatását a fogyasztóra és az ágazatra egyaránt. A tanulmány célja és szerkezete A jelen tanulmány célja, hogy elemezze a hírek keletkezését és terjedését, különös tekintettel az Internet ebben játszott szerepére. Az itt tárgyalt fő kérdések a következők: i) Milyen állapotban van jelenleg a hírlap iparág és a hírlapok olvasóközönsége?, ii) Hogyan fejlődik az online hírterjesztés, és ez milyen módon változtatja meg a felhasználók hozzáférését a hírekhez? iii) Milyen új értékláncok, üzleti modellek, valamint hírkészítési és hírterjesztési módszerek jelennek meg az online médiumok megjelenésével? Milyen hatással van a digitalizáció és a digitális terjesztés a híripar értékláncára? iv) Milyen lehetőségekkel és kihívásokkal kell szembenézni?, valamint v) Milyen üzleti és politikai megfontolásokat eredményez ez a folyamat? A tanulmány öt részből épül fel: 1. rész: A fejlődő hírlapkiadói iparág A hírterjesztés rövid története és fejlődés; a hírterjesztési iparág áttekintése az OECD országokban. 2. A tradicionális hírlapkiadási iparág értéklánca és gazdasági sajátosságai A tradicionális hírlap értéklánc bemutatása és elemzése, valamint annak gazdasági fejlődése. 3. rész: Online hírek: Fejlemények, értékláncok, üzleti modellek és szereplők Az online hírek meghajtó tényezőinek elemzése; az online hírszolgáltatás közelmúltbeli fejleményeinek számbavétele; az online hírszolgáltatás szereplőnek, értékláncainak és üzleti modelljeinek elemzése a tradicionális hírlap ágazat és költségstruktúra visszaesésével összevetve. 4. rész: A hírtermelés és hírterjesztés jövője: lehetőségek és kihívások A folyamattal kapcsolatban megjelenő lehetőségek és kihívások. 5. rész: Üzleti és politikai kérdések A tradicionális és az online hírszolgáltatások kihívásaihoz és korlátaihoz kapcsolódó üzleti és politikai kérdések áttekintése. A tanulmány 1. melléklete az offline és online hírbevételek és közönségszámok mérésének nehézségeit és érdekességeit mutatja be. A hírlapkiadók világszervezete (World Association of Newspapers WAN) felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a hírlapkiadó iparággal kapcsolatos adatok vonatkozásában. Az európai hírlapkiadók szövetsége (European Newspaper Publishers Association ENPA) nagyon jó forrásnak bizonyult a releváns politikai kérdések tekintetében. A tagországok által kijelölt nemzeti szakértők és más ismert tudósok (például: Dr. David Levy, a Reuters Zsurnalisztikai Intézet igazgatója Nagy-Britanniából; Terry Flew, az ausztráliai Queensland Technológiai Egyetem kreatív iparágak karának média és kommunikáció tanszékének professzora; António Granado, a lisszaboni Universidade de Nova professzora, valamint a portugál Publico.pt főszerkesztője; Vibeke G. Petersen, a dán kulturális minisztérium különleges tanácsadója) rendkívül hasznos észrevételeikkel járultak hozzá a munkához. Soo Youn Oh (Szöuli Nemzeti Egyetem, Koreai Köztársaság) a tanulmányhoz kapcsolódó kutatásból vette ki a részét. 14

15 A tanulmány készítése során támaszkodtunk a meglévő WPIE tanulmányokra, különös tekintettel azokra az OECD tanulmányokra, amelyek a résztvevő webbel és a digitális tartalommal foglalkoznak (ideértve az OECD Információtechnológiai kitekintés 2008 c. dokumentum 5. fejezetét, valamint az online reklámról készült tanulmányt), illetve az OECD Információtechnológiai kitekintés 2006 c. dokumentum 7. fejezetét, amely a blogokkal, RSS hírfolyamokkal és a civil újságírással foglalkozik. Emellett a jelen tanulmány 5. része az OECD digitális tartalommal kapcsolatos elvi iránymutatására támaszkodik (2. melléklet), valamint néhány számottevő ponton kapcsolódik az internetes közvetítőkkel kapcsolatos ICCP projekthez. 15

16 1. rész: A fejlődő hírlapkiadói iparág A hírszolgáltatás fejlődésének bemutatását követően az 1. rész bemutatja a hírlapkiadási iparág állapotára vonatkozó mérőszámokat és elemzést; először összehasonlítva annak átfogó méretét a különböző OECD piacokkal, majd elemezve a hírlappiac közelmúltban végbement fejleményeit. A regionális példák biztosítása érdekében néhány ország mélyebb elemzésére is sor kerül. Ugyancsak sor kerül a gazdasági válság hatásainak elemzésére. A hírszolgáltatás történeti fejlődése A hírek keletkezését és terjesztését, valamint az olvasói szokásokat az olyan új technológiák megjelenése, mint a rádió és a televízió, már jóval az internet megjelenése előtt befolyásolták. 8 A világon az első rendszeresen megjelenő hírlapot 1605 és 1609 között publikálták (Avisa Relation). 9 Az egyre terjedő írástudás és a filozófiai hagyományok, a nemzetállamok kialakulása és a fejlődő postarendszer a 18. században új piaci elemeket eredményezett, ami elősegítette a hírlapok megjelenését és elterjedését. A sajtószabadságot védelmező első törvény Svédországban jelent meg 1766-ban. Azóta a demokratikus társadalmakban a sajtó és a média szabadsága egyre inkább kulcsfontosságú kérdésnek számít, amelyet az alkotmány és számos törvény védelmez. Ugyanakkor a 19. század nagy részében az Egyesült Államokban például a hírlapok a politikusok által finanszírozott PR-eszközök voltak, és a független hírlap ritkaságnak számított. Az Egyesült Államokban az 1890 és 1920 közötti időszakra gyakran a nyomtatott sajtó Aranykorként hivatkoznak; ebben az időszakban építették ki birodalmukat a sajtómágnások, például Joseph Pulitzer ra a nyomtatott sajtónak komoly kihívásokkal kellett szembenéznie a rádió részéről. A hírlapkiadóknak először kellett átértékelniük az információszolgáltatásban betöltött vezető szerepüket ban megjelent a televízió, mint a legújabb hírforrás, látványos fejlődése azonban az 50-es években indult meg. Az 1970-es évek óta az egyre nagyobb számú csatorna és információs médium megjelenése a közönség kisebb szegmensekké való széttöredezését eredményezte. A legutóbbi időkig a médiának ezt a fejlődését a nyomtatott sajtóhoz kapcsolódó reklámbevételek stabil növekedése jellemezte. Az 1970-es és 1980-as évek óta egyes OECD országokban jelentősen átszerveződött a hírlapok tulajdonosi köre, azaz jelentős vállalatok vagy médiakonglomerátumok szerezték meg az ellenőrzést a hírlapok felett, elmozdulás történt az egyes hírlapok tulajdonlása felől. Az Egyesült Államokban különösen megfigyelhető volt a hírlapokat birtokló vállalatok egyre erősebb tőzsdei jelenléte, alapvetően változtatva meg a pénzügyi elvárásokat, prioritásokat és a hírlapok irányítását, mivel egyre nagyobb hangsúly került a nyereségességre. Akik a sajtó fejlődéséről írnak, gyakran hangsúlyozzák, hogy a sajtó hosszú történelme ellenére csak viszonylag nemrégiben vált hétköznapi jelenséggé a pártoktól független, független sajtó és az oknyomozó újságírás Barber, Phil. "A Brief History of Newspapers", Historic Newspapers and Early Imprints Bethelsen, John. "Internet Hacks: Web News Cashes In". Asia Times Online, April "Newspapers: The Continent" Columbia Encyclopaedia, 6 Ed., Lindoo, Edward C. "The Future of Newspapers: A study of the World Wide Web and its relationship to the electronic publishing of newspapers." May, and Pfeffer, Robert J. "The History of News Media". 9 Az írott újságok különböző formáira már Kr.e. 59-ből, Julius Caesar idejéből vannak bizonyítékok (Ez volt a római Acta Diurna, amelyben a társadalmi és politika élet eseményeiről tájékoztatták a nagyközönséget). 10 CNRS (2009) és Mark Hunter (INSEAD) a Hírek jövője témában tartott OECD találkozóról, június. 16

17 Az 1980-as években a hírlapok erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a híreket videotext/teletext formájában is elérhetővé tegyék, viszonylag csekély kereskedelmi sikerrel. Az 1990-es években a hírlapkiadók olyan szolgáltatásokat vezettek be, mint a CD-ROM, a digitális asszisztensek, faxhírek, illetve hirdetőtáblák novemberében a The Yomiuri Shimbun (Japán) kiadta az első olyan CD-ROM-ot, amely mikrofilmről digitalizált kereshető hír- és képarchívumot tartalmazott egy adott időszakból. A műsorszolgáltatók megkezdték a 24 órás hírcsatornák üzemeltetését, az első ilyen állomások az 1980-as években a CBS és a CNN voltak. A Metro International 1995-ben indult egy ingyenes napilappal Stockholmban. Az ingyenes napilapok jelenléte 2000-ben kezdte komoly kihívások elé állítani a fizetős hírlapokat. Az első online hírlapot 1994 januárjában jelentette meg Paolo Alto, ez volt a Weekly California az Egyesült Államokban. Komoly versenytársként jelent meg 1994-ben az első kereskedelmi böngésző olyan online hirdetési oldalakkal, mint a Craiglist (1996). Az 1990-es évek második felében jelentős növekedésen mentek keresztül a világszintű online hírlapok és más online hírmédiumok. A Monde (Franciaország) 1995-ben indította el internetes oldalát, a New York Times (NYT) pedig 1996-ban ben megjelentek az első blogok, azonban azok terjedése a lakosság körében lassú volt. Ma már szerves részlét képezik az internet-használatnak és a hírek világának ban a USA Today fizetőssé tette online archívumait, az País pedig 2002-től kezdett fizetős hozzáférést biztosítani cikkeihez. Ez a folyamat azonban hamar félbeszakadt, mivel az olvasók nem akartak fizetni az online hírekért. A Netscape, Lycos és más böngészők elterjedését követően a különböző internetes portálok egyre nagyobb szerepet kezdtek játszani, mint a híreket terjesztő és azokat összegyűjtő fórumok ban a Google elindította a Google News szolgáltatást, miközben a Yahoo! elindította a Hírlap Konzorciumot. Az OhMyNews ( dél-koreai online hírlap, amelynek mottója azt hirdeti, hogy Minden állampolgár riporter, 2000-ben kezdte meg működését. A civil újságírás és a blogok a 2004-es cunami és a 2005-ös Londoni bombázás idején kerültek előtérbe, és növekedésük azóta is tart. Egyre nagyobb számú online híroldal (tiszta szereplő oldal) jelent meg. A Rue89 (Franciaország) például 2007-ben kezdte meg működését óta az iphone és más okostelefonok fontos szerepet játszanak a hírekhez való online hozzáférés terjedésében ban kezdte meg működését a független, non-profit online hírszervezet, a ProPublica, amelyet azóta számos egyéb prominens filantróp vagy non-profit, csak online működő hírszervezet követett májusában az Amazon bevezette a Kindle 2 elektronikus könyvolvasót (e-reader), amely a legnagyobb amerikai hírlapokkal való együttműködésnek köszönhetően online hírforrásokhoz is hozzáférést biztosít. Számos OECD országban a gazdasági válság jelentős hatással volt a hírlapkiadási ágazatra és részben hírlapok, illetve városi/külföldi irodák bezárásához vezetett utolsó negyedévében egyes hírlapok ismét próbálkozni kezdtek azzal, hogy egyes cikkeikhez fizetős hozzáférést biztosítottak, azonban ennek a tendenciának a hatása a bevételek és az olvasóközönség alakulására még nem világos. A globális hírlapkiadó piac és iparág mérete A következő fejezetek a rendelkezésre álló számadatokat tartalmazzák a hírlapkiadási piac, a bevételek, a foglalkoztatottság és az olvasóközönség méretével kapcsolatban. Az 1. Melléklet a méréssel kapcsolatos kihívásokat és nehézségeket mutatja be. 17

18 Piac és forgalom A globális hírlapkiadási piac (a tradicionális hírlapkiadók online és offline megjelenése és reklámbevételei által meghatározva) becsült mérete 2009-ben 164 milliárd USD volt (PwC, 2009a). Annak ellenére, hogy 2009 a hanyatlás éve volt, ennek az ágazatnak a bevételei jóval meghaladták a zeneműkiadás (27 milliárd USD), a videojátékok (55 milliárd USD), a filmek (85 milliárd USD), valamint a fogyasztói/oktatási célú könyvkiadás (112 milliárd USD) piacainak bevételét ban a legnagyobbak között az Egyesült Államok, Japán, Németország és Nagy-Britannia hírlappiaca említhető (1. ábra) és 2008 között a legtöbb OECD ország növekvő hírlapkiadási piaccal rendelkezett, a legnagyobb növekedést Törökország (+50%) és Görögország (+35%) produkálta. A rendelkezésre álló adatok alapján csupán öt OECD tagország tapasztalt visszaesést, amely elsősorban az Egyesült Államokat érintette (-20%), őt követi Japán (-9%), Nagy-Britannia (-7%), Kanada (-2%) és Hollandia (-1%). 1. ábra. A hírlapkiadási piac OECD országonként (millió amerikai dollárban) Forrás: OECD számítások a PricewaterhouseCoopers LLP, a Wilkofsky Gruen Associates által közzétett adatok alapján (PwC 2009a) től kezdődően a globális hírlapkiadási piac növekedése progresszív lassulásba kezdett (3,6% növekedés az előző évhez képest), míg 2007-re a növekedés csaknem a nullára csökkent, illetve negatív növekedés tapasztalható 2008-tól (-5%) (PwC, 2009a) ben a globális hírlapkiadási ágazat jelentős, mintegy 10%-os zsugorodására lehet számítani (PwC, 2009a). A növekedés lassulása Észak-Amerikában kezdődött, és ott a legszembeötlőbb (2006 óta a negatív növekedés mértéke -14% 2008-ban, -18% 2009-ben). Az ázsiai-óceániai térség mutatkozott a legellenállóbbnak, 2008-ig fenntartotta a növekedést, és a csökkenés 2009-re becsült mértéke -6% in Törökország, Görögország, Ausztria, Mexikó és Ausztrália 2004 és 2009 között két számjegyű növekedést produkált ben ugyanakkor valamennyi OECD országban csökkenést mutatott a hírlapkiadás (a 2007 és 2009 közötti csökkenés becsült százalékos adatait a 2. ábra tartalmazza). Az OECD országok mintegy felében az ágazat a 2004-es szint alá csökkent, a leginkább érintett országok az Egyesült Államok (-34% a 2004-es szint alatt), Nagy-Britannia (-22% a 2004-es szint alatt), Japán (-18% a 2004-es szint alatt). Németország, Olaszország, Hollandia és Új-Zéland szintén jelentős, azonban jellemzően egy számjegyű csökkenést produkált. 11 Bár bizonyos nemzeti források némileg eltérő adatokat mutatnak, az 1. ábrában bemutatott adatokat úgy állítottuk össze, hogy az összehasonlíthatóság a lehető legnagyobb legyen. 18

19 2. ábra: A hírlappiac becsült csökkenése az OECD országokban ben (százalékban) Források: OECD számítások a PricewaterhouseCoopers LLP adatai alapján, közlés: PwC (2009a). Nem minden OECD ország nemzeti statisztikai hivatala tett közzé hivatalos forgalmi, értéknövelő és foglalkoztatottsági adatokat a hírlapkiadási iparággal kapcsolatban. Különösen Ausztrália, Korea és Japán esetben az adatok jóval szélesebb körűen, a hírlapok, folyóiratok és rendszeres sajtótermékek adatairól számolnak be, ami magában foglalja a tudományos folyóiratokat és magazinokat is, és így nem hasonlítható közvetlenül más OECD országok adataihoz. Ahol rendelkezésre álltak, más adatforrásokat használtunk Korea és Japán esetében. Összességében a forgalom szempontjából a 27 EU-tagállam hírlapkiadási iparága a legnagyobb, 12 ezt követi az Egyesült Államok (3. ábra). Az EU-n belül Németország, Nagy-Britannia és Franciaország hírlappiaca produkálta a legnagyobb forgalmat ig egyedül az Egyesült Államok piaca mutatott csökkenést. A teljes nemzetgazdasági forgalom százalékában kifejezve ugyanakkor a hírlapkiadási iparág az észak-európai országokban (Norvégiában, Finnországban, Svédországban és Dániában), illetve Németországban és Nagy-Britanniában a legjelentősebb. A legtöbb OECD országban 1997 és 2007 között a teljes nemzetgazdaság méretéhez viszonyított arány gyors ütemben csökkent, különösen a fent említett országokban. 12 Az iparág értékesítéseinek összege egy adott évben, a részvényárak változásaival korrigálva, forgalomban mérve. A működés volumenét méri, de alábecsüli az adott iparág hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez, mivel a más iparágak által előállított inputok értékét is tartalmazza. 19

20 3. ábra: a hírlapkiadás forgalma 1997 és 2007 között (millió dollárban) Megjegyzés: a vizsgált időszak a 2002-es pénzügyi év után a pénzügyi év, azt megelőzően pedig a naptári év. A Japán Hírlapkiadók és Szerkesztők Szövetsége (NSK) vezető elemzői szekciójának éves felmérése. Forrás: New Cronos, Eurostat, az US Census, és a Japán Hírlapkiadók és Szerkesztők Szövetsége (NSK) vezető elemzői szekciójának éves felmérése. Példányszám 2005-ben Japán átvette Norvégia régen őrzött vezető pozícióját a legnépesebb fizető újságolvasó közönség tekintetében az OECD-ben. A skandináv országok olvasótáborának sűrűsége szintén nagy (az 1000 főre jutó újságok tekintetében) ben Japánban naponta átlagosan 526 fizetett napilap fordult meg 1000 olvasó kezében, több, mint Norvégiában (458), Finnországban (400) Svédországban (362) és Svájcban (292). Érdekes módon ezekben az OECD országokban a szélessávú penetráció is igen magas. Az Egyesült Államokban ez csak 160/1000 fő, és a lapok száma Kanadában (129/1000), Franciaországban (122), Ausztráliában (116), Spanyolországban és Olaszországban (90-90) is jóval alacsonyabb. Az OECD-n belül Japán (51 millió naponta), az Egyesült Államok (49 millió naponta), Németország (20 millió naponta), Nagy-Britannia (15 millió naponta) és Korea (13 millió naponta) voltak 2008-ban a vezető országok a hírlapok teljes átlagos napi forgalmában (l. a 4. Ábrát). Ugyanakkor a nem OECD országok jelentős pozíciót foglalnak el a hírlapszámok tekintetében; nagy lélekszámuknak köszönhetően India és Kína vezetik ezt a sort. Az átlagos cirkuláció szempontjából Japán adja a világ 10 vezető fizetett napilapjának felét. A japán Yomiuri Shimbun teljes napi cirkulációja mintegy 10 millió példány. A japán hírlapok után a következő OECD-n belüli hírlapok példányszáma a legmagasabb: Bild (Németország): 3,1 millió forgalmazott példány, The Sun (Nagy-Britannia): 3 millió, The Chosun Ilbo (Korea): 2,3 millió, USA Today (USA): 2,3 millió, illetve a JoongAng Ilbo (Korea): 2,2 millió. Másrészről azonban a top 100-as listára felkerülő újságok rangsorában Kína (a 100-ból 25) és India (a 100-ból 20) vezet, őket követi Japán (a 100-ból 16), Nagy-Britannia és az Egyesült Államok (a 100-ból 7-7). 20

LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén

LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén Kázmér Judit Elnök, Magyar Lapkiadók Egyesülete Budapest, 2010. szeptember 16. NYOMTATOTT SAJTÓ: A LEGJOBB BROWSER FŐBB TRENDEK A VILÁGSAJTÓBAN Globális recesszió,

Részletesebben

MERRE TART A LAPKIADÁS? A fejlődés záloga: hiteles tartalom

MERRE TART A LAPKIADÁS? A fejlődés záloga: hiteles tartalom MERRE TART A LAPKIADÁS? A fejlődés záloga: hiteles tartalom Kázmér Judit Elnök, Magyar Lapkiadók Egyesülete Megújuló média - konferencia Budapest, 2010. október 6. MERRE TART A VILÁG LAPKIADÁSA? NAPILAPOK

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó TARTALOMJEGYZÉK Előszó 1. FEJEZET A médiagazdaságtan tárgya 1.1. A tömegkommunikáció és a média fogalma 1.2. A tömegkommunikáció és a média funkciói, szerepe, helye a modern társadalmakban 1.3. A közönség

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében 21.3.2019 A8-0156/153 153 5 preambulumbekezdés (5) Az európai kulturális sokféleség előmozdításához elengedhetetlenek a jól fejlődő és stabil kulturális és kreatív ágazatok, amelyek széles és sokrétű közönségeknek

Részletesebben

ÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018

ÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018 ÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018 Összefoglaló 2018 június ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEGZŐ JELENTÉS A SZELLEMI TULAJDONT ÉRINTŐ JOGSÉRTÉSEKRŐL 2018 2018 június 2 Összefoglaló Összegző

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 366 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Kreatív Európa program (2021 2027) létrehozásáról

Részletesebben

Élelmiszervásárlási trendek

Élelmiszervásárlási trendek Élelmiszervásárlási trendek Magyarországon és a régióban Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Élelmiszeripari Körkép 2017 Csillag-Vella Rita GfK 1 Kiskereskedelmi trendek a napi fogyasztási cikkek piacán 2 GfK

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Mennyit ér valójában a tartalom?

Mennyit ér valójában a tartalom? Mennyit ér valójában a tartalom? Telbisz Ferenc PKI Fejlesztési Igazgatóság Szélessávú rendszerek fejlesztési osztály H-1117 Budapest XI. Magyar Tudósok körútja 9 2008. október 14, 1. oldal Tartalomjegyzék

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA

NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA 1 NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 24 ORSZÁG Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország,

Részletesebben

Médiagazdaságtan. GÁLIK URBÁN Médiagazdaságtan. Világraszóló tudás! GÁLIK MIHÁLY URBÁN ÁGNES. Marketing

Médiagazdaságtan. GÁLIK URBÁN Médiagazdaságtan.  Világraszóló tudás! GÁLIK MIHÁLY URBÁN ÁGNES. Marketing Marketing Kis híján két évtizede, hogy a médiagazdaságtan tárgykörben megjelent az első magyar nyelvű könyv, amelyhez az elméleti bevezetőt követő lapkiadás fejezetet én lektoráltam. Azóta sok víz lefolyt

Részletesebben

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat

Korszakvált. ltás s a telekommunikáci szektorban. Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Korszakvált ltás s a telekommunikáci ciós szektorban Okok és következmények amelyek gyökeresen átformálják az telekommunikációs iparágat Kórosi László- CMC prezentáció 2009. február r 8. Amiről l szó lesz...

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A jelentésről. Az egyetlen CEE online piaci körképét bemutató részletes kutatási anyag.

A jelentésről. Az egyetlen CEE online piaci körképét bemutató részletes kutatási anyag. A jelentésről Az egyetlen CEE online piaci körképét bemutató részletes kutatási anyag. Több mint 1000 nyomtatott példány kerül terjesztésre az online piac legfontosabb döntéshozói között. A digitális kiadást

Részletesebben

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés

Tárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

MÉDIAPIAC A trend folytatódik. Kázmér Judit Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgató. Tapolca március 29.

MÉDIAPIAC A trend folytatódik. Kázmér Judit Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgató. Tapolca március 29. MÉDIAPIAC 2011 A trend folytatódik Kázmér Judit Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgató Tapolca 2011. március 29. MÉDIAPIACI TRENDEK A VILÁGBAN Hirdetési bevételek régiónként a változások

Részletesebben

Google AdWords és AdSense A Google hirdetési rendszere

Google AdWords és AdSense A Google hirdetési rendszere Google AdWords és AdSense A Google hirdetési rendszere By: Béres Roland Will Gábor Miről lesz szó? Szintrehozás pár szó a reklámokról Internetes reklámozás kezdetei A nyerő üzleti modell made by Google

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN AZ MSZÉSZ XXXVIII. KÖZGYŰLÉSE HOTEL EGER PARK 2012.11.21. Gál Péter Tanácsadó BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. TÉMÁK NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR MOBILPENETRÁCIÓ,

Részletesebben

VÁLTOZÓ VIDEÓ VILÁG: MILYEN KÉPERNYŐN NÉZNEK? ELŐADÓ: VÖRÖS CSILLA. Digitalia szeptember 10.

VÁLTOZÓ VIDEÓ VILÁG: MILYEN KÉPERNYŐN NÉZNEK? ELŐADÓ: VÖRÖS CSILLA. Digitalia szeptember 10. VÁLTOZÓ VIDEÓ VILÁG: MILYEN KÉPERNYŐN NÉZNEK? ELŐADÓ: VÖRÖS CSILLA Digitalia 2013. szeptember 10. TARTALOM TV tények (eszközök, nézési idő, nézést növelő faktorok) Multiplatform (eszközök, külföldi adatok,

Részletesebben

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések

1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

A HOZZÁFÉRÉS NYILVÁNOS ÉS KERESKEDELMI MODELLJEI A DIGITÁLIS KORSZAKBAN

A HOZZÁFÉRÉS NYILVÁNOS ÉS KERESKEDELMI MODELLJEI A DIGITÁLIS KORSZAKBAN BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS A HOZZÁFÉRÉS NYILVÁNOS ÉS KERESKEDELMI MODELLJEI A DIGITÁLIS KORSZAKBAN ÖSSZEFOGLALÁS Kivonat:

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Szép Új Világ Szeptember 29. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

Szép Új Világ Szeptember 29. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség Szép Új Világ 2015. Szeptember 29. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség Ok - okozat Az elmúlt években elmaradt az iparág pozicionálása. Ennek következtében a kormány az iparágat nem tekinti komoly

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Siófok, 2006. november 10. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM a GDP százelékában a GDP százelékában százalék, % Százalék,

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben

Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Változunk és változtatunk: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerepe a gyermekvédelemben Szalai Annamária elnök 2010. 09. 21. A 15-24 éves korosztály 84 százaléka rendszeresen internetezik Internetezési

Részletesebben

A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16.

A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16. A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16. WR-MÓDSZERTAN & A GYORSJELENTÉS CÉLJA A Whitereport.hu*

Részletesebben

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI

Az Egészségügy 10/14/2013 A RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS SAJÁTOSSÁGAI Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát

Részletesebben

A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök

A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök VIII. NEMZETKÖZI TANÁCSADÓI KONFRERENCIA 2016. október

Részletesebben

Az életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre

Az életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre Benedek András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Az életen át tartó tanulás hatása a szakképzésre és a felnőttképzésre Változás és stabilitás a szak- és felnőttképzésben V. Országos Szak-

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

12671/17 ol/zv/eo 1 DGD 2C

12671/17 ol/zv/eo 1 DGD 2C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. szeptember 29. (OR. en) 12671/17 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség Előző dok. sz.: 12112/17 az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács FREMP 99 JAI 847 COHOM

Részletesebben

A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA. avagy válság alatt is van élet

A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA. avagy válság alatt is van élet A VÁLSÁG ANATÓMIÁJA avagy válság alatt is van élet A TELJES MAGYAR MÉDIAPIAC TRENDJEI & PROGNÓZIS 2012-re a WHITEREPORT mediabrowser hiánypótló adatai alapján BEVEZETŐ Miért? Prognózis-szezon van 2011

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL

SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL SAJTÓKÖZLEMÉNY DRASZTIKUS KÁROSANYAGKIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS A FORDNÁL A Ford közzétette 14. Fenntarthatósági Jelentését, amelyben a vállalat kiemeli, hogy 2000 és 2012 között a globális gyártóüzemekben 37

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

A helyi sajtó távlatai

A helyi sajtó távlatai A helyi sajtó távlatai A médiapiac mozgásban van Sajtó alatt a klasszikus médiumok mindegyikét értjük (tv, rádió, nyomtatott sajtó, közterület, internet, mozi) - ezek fogyasztása lassan, de az évek során

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2017

Nagy Webáruház Felmérés 2017 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2017 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 887 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége Dr. Nagy Ádám főosztályvezető 2018.12.05. Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar

Részletesebben

TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS

TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2019. I. FÉLÉV BUDAPEST 2019. AUGUSZTUS Tartalom Összefoglaló... 2 Részletes elemzések... 3 1. Az értékesítés nettó árbevételének változása

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlıdése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében

Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Mire kattan a nő? Central Médiacsoport Székház, március 29. Nők a mobilon túl is. Pintér Róbert

Mire kattan a nő? Central Médiacsoport Székház, március 29. Nők a mobilon túl is. Pintér Róbert 1 Mire kattan a nő? Central Médiacsoport Székház, 2018. március 29. Nők a mobilon túl is Pintér Róbert Nők Magyarországon 2 Offline: 50 év a fordulópont Offline korfa, 2017. január* 52% ~5 123 000 fő 48%

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Információs társadalom Magyarországon

Információs társadalom Magyarországon Információs társadalom Magyarországon 2007-2010 Dr. Csepeli György Közpolitikai Igazgató Budapest, 2006. december 4. Helyzetkép 2006. Economist Intelligence Unit: The 2006 e-readiness rankings Dimenziók:

Részletesebben

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN MAGAZIN KIAJÁNLÓ 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN PERSPECTIVE Lapunkon keresztül alternatív perspektívát adunk Olvasóinknak a jövő technológiai újításaihoz és a mögöttük fellelhető üzlet

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás?

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A híres bónusz avagy amiről eddig nem akartunk beszélni Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A médiapiac működése Médiaügynökségek hozzáadott értéke a hirdető számára Szakmai támogatás: Speciális szakmai

Részletesebben

Sajtószabadság, médiafelügyelet

Sajtószabadság, médiafelügyelet Sajtószabadság, médiafelügyelet A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA

Tervezés-Kutatás. A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA 5. Tervezés-Kutatás A MÉDIA VILÁGA és a NEW MEDIA Média: olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik, amelyet igénybe vehetünk az üzenetek közlésére kommunikációs eszköz

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése

Részletesebben

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19.

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19. A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA Vörös Csilla 2014. március 19. Copyright 2013 The Nielsen Company. Confidential and proprietary. VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK CSATORNA VÉTELI MÓD INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ ÉS HASZNÁLATA

Részletesebben

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az

Részletesebben

Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése

Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése Nyitottság és törvénytisztelet Magyar városi önkormányzatok honlapjainak elemzése - 2015 magyar nyelvű összefoglaló A CRCB legújabb elemzése 368 magyar város önkormányzati honlapjainak 2015. évi adatai

Részletesebben

A Digitális Egységes Piac és az AVMS irányelvek átültetésének médiajogi problémái, különös tekintettel az irányelv tárgyi hatályára -

A Digitális Egységes Piac és az AVMS irányelvek átültetésének médiajogi problémái, különös tekintettel az irányelv tárgyi hatályára - A Digitális Egységes Piac és az AVMS irányelvek átültetésének médiajogi problémái, különös tekintettel az irányelv tárgyi hatályára - Dr. Nyakas Levente, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatudományi

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben