5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI"

Átírás

1 Az államigazgatási eljárás általános szabályai 5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI BEVEZETÉS A fejezet az államigazgatási eljárás általános szabályait dolgozza fel. A tananyag a hatósági jogalkalmazás eljárási rendjére vonatkozó ismereteket a vonatkozó törvény szerkezetének megfeleloen taglalja. Az ingatlan-nyilvántartási ügyintézo munkája során elsosorban az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt és végrehajtási rendeletét alkalmazza, mivel az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény rendelkezik, hogy a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárást sui generis (sajátos) közigazgatási eljárás keretében folytassa le. A korábbi szabályozás szerint az ingatlan-nyilvántartást az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kellett vezetni és csak mögöttes joganyagként jöhettek szóba az ingatlannyilvántartás speciális rendelkezései. A hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény viszont abból indul ki, ami egyébként 1981-ig törtetlenül érvényesült, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésével elsosorban az erre vonatkozó speciális szabályok az irányadók és csak mögöttes joganyagként jöhetnek szóba az államigazgatási eljárás általános szabályai. Az államigazgatási eljárás szabályainak ismerete és megfelelo alkalmazása tehát az ingatlannyilvántartási tevékenység folytatása során elkerülhetetlen. A fejezetbol Ön megismerheti: Τ a hatósági jogalkalmazás jellegzetességeit, Τ az államigazgatási eljárásban közremuködo személyeket és szerveket, Τ az államigazgatási ügy miben létét, Τ a közigazgatási szerv eljárási kötelezettségének tartalmát, Τ az államigazgatási eljárás szakaszait és az azokra vonatkozó részletes szabályokat, Τ mindazokat a fontosabb tudnivalókat, amelyek az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásához is szükségesek. A fejezet elsajátítása után ön képes lesz: Τ megállapítani, kit tekinthetünk ügyfélnek és milyen jogok illetik meg az eljárás során, Τ meghatározni, hogy egy közigazgatási szerv milyen államigazgatási ügyben, milyen feltételek mellett járhat el, Τ a helyes eljárást lefolytatni hatásköri, illetoleg illetékességi vita esetén, Τ eljárni az elsofokú eljárásban, megtenni a szükséges intézkedéseket, Τ bizonyítási eljárást lefolytatni, tárgyalást vezetni és jegyzokönyvet felvenni, Τ az eljárás során szükséges eljárási határozatot, valamint érdemi határozatot szerkeszteni, Τ hatósági ellenorzést lefolytatni, NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 5-1

2 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek Τ elbírálni az elsofokú határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket, Τ a határozatok végrehajtása érdekében megtenni a szükséges intézkedéseket, Τ megítélni, melyek azok a legfontosabb eljárási szabályok, amelyeket az ingatlannyilvántartási eljárásban is alkalmazni kell. 5-2 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

3 Az államigazgatási eljárás általános szabályai TARTALOM 5. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ALANYAI AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS TÁRGYA A HATÁSKÖR ÉS AZ ILLETÉKESSÉG A közigazgatási szerv eljárási kötelezettsége A közigazgatási szerv hatásköre A közigazgatási szerv illetékessége A hatáskör és illetékesség vizsgálata Az eljáró közigazgatási szerv kijelölése AZ ELSOFOKÚ ELJÁRÁS Az eljárás megindítása Az ügyfél jogai az eljárásban A képviselet Kizárás az államigazgatási eljárásból A jegyzokönyv A tényállás tisztázása A tényállás tisztázása bizonyítás nélkül A bizonyítás Az ügyfél nyilatkozata A tanú A szakérto A szemle Az irat A tárgyalás Az eljárás felfüggesztése A szakhatóság közremuködése Az egyezség A határozat A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY, NYILVÁNTARTÁS, ELLENORZÉS A hatósági bizonyítvány A hatósági igazolvány A hatósági nyilvántartás A hatósági ellenorzés JOGORVOSLATOK AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁSBAN A határozat kijavítása és kiegészítése A határozat módosítása és visszavonása A fellebbezés A felügyeleti intézkedés NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 5-3

4 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata Az ügyészi intézkedések A semmisség VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS A végrehajtás fogalma A végrehajtható határozatok A végrehajtás elrendelése és foganatosítása A végrehajtási kifogás ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM Felhasznált jogszabályok és irodalom Ellenorzo kérdések NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

5 Az államigazgatási eljárás általános szabályai 5.1. A HATÓSÁGI JOGALKALMAZÁS A jogszabályok egy része közvetlenül ír elo valamilyen kötelezettséget, illetoleg közvetlenül biztosít valamilyen jogot az állampolgároknak vagy szervezeteiknek. A KRESZ eloírásai közvetlen módon írják elo a közúti közlekedésben résztvevok jogait és kötelességeit. Az ilyenfajta jogi normák általában úgy érvényesülnek, hogy a kötelezettek önként betartják a jogi eloírásokat, tehát a jogszabály az közigazgatási szervek külön intézkedése nélkül érvényesül. A közigazgatási szervek fellépésére csak akkor kerül sor, ha valaki megszegi az eloírásokat és ezért vele szemben kényszeríto intézkedést (szankciót) kell alkalmazni. A jogszabályok egy másik része feljogosítja, kötelezi a közigazgatási szerveket, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén az állampolgárok és szervezeteik részére a jogszabályban meghatározott jogokat biztosítsanak, illetoleg kötelezettségeket írjanak elo. A jogszabályok - bizonyos feltételek mellett - lehetové teszik, hogy a közigazgatási szervek engedélyt adjanak valamilyen tevékenység folytatására (pl. építkezésre), illetve közigazgatási kényszerintézkedést alkalmazzanak (például az engedély nélkül építkezokkel szemben építésrendészeti bírságot szabjanak ki). A közigazgatási szervek feladata annak megállapítása, hogy konkrét esetben megvannak-e azok a jogszabályi feltételek, melyek fennállása esetén kötelezhetik az állampolgárokat valamilyen magatartásra vagy részükre jogokat biztosíthatnak. A közigazgatási szerveknek ezt a - jogszabályok érvényesítése érdekében végzett, jogot vagy kötelezettséget megállapító, szankcionáló - tevékenységét nevezzük hatósági jogalkalmazásnak. A közigazgatási szervek, az ügyfelek és a közremuködo személyek cselekvéseit a hatósági jogalkalmazás során együttvéve államigazgatási eljárásnak nevezik. Az államigazgatási eljárásban résztvevok közül az eljáró közigazgatási szerv kiemelkedo pozícióban van: állami közhatalmat gyakorol, döntései kötelezo erejuek, kikényszeríthetok. Az ügyfeleknek és a közremuködoknek azonban elemi érdeke, hogy védve legyenek a közigazgatási hatóságok esetleges önkényeskedései ellen. Ezért van szükség a hatósági jogalkalmazó tevékenység - az államigazgatási eljárás - magas szintu jogi szabályozására. Az államigazgatási eljárásról szóló évi IV. törvény (rövidítése: Áe.) általános jelleggel szabályozza az közigazgatási szervek hatósági eljárását. Az egyes ügyfajták azonban olyan sajátosságokkal rendelkeznek, hogy azokat minden tekintetben közös szabályok alá vonni nem lehetséges. Az Áe. mellett ezért léteznek még az egyes igazgatási ügycsoportok speciális eljárási szabályait tartalmazó különös eljárási szabályok, pl. az ingatlan-nyilvántartási eljárás szabályai. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás sajátos államigazgatási eljárás, ennek során a módosított évi CXLI. törvényt kell alkalmazni. Fontos mejegyezni azonban azt is, hogy a fenti NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 5-5

6 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek törvényben nem szabályozott kérdésben az Áe. szabályai az irányadók. Az ingatlannyilvántartási ügyintézés során az államigazgtási eljárási törvény ismerete elengedhetetlen AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ALANYAI Az államigazgatási eljárás alanyai: a közigazgatási szerv, az ügyfél és a közremuködok (a tanú, a szakérto, a tolmács, a szemletárgy birtokosa). Az államigazgatási eljárás egyik alanya szükségképpen mindig a közigazgatási szerv. Ennek az az oka, hogy a jogszabályok államigazgatási, jogalkalmazói hatáskörrel csak az erre a célra létrehozott közigazgatási szerveket ruházzák fel. Törvény vagy kormányrendelet (minisztertanácsi rendelet) nem közigazgatási szervet is feljogosíthat államigazgatási ügyek intézésére, törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzatok és szerveik is ellátnak államigazgatási feladatokat. Az államigazgatási eljárás másik szükségképpeni alanya az ügyfél: az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezo más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Magánszemélynek a természetes személyek, az emberek minosülnek, ide értve a méhmagzatot is. Jogi személy jogilag meghatározott és megengedett cél szolgálatára rendelt olyan szervezet, amely jogszabály vagy államilag elismert szervezeti szabályzat vagy alapszabály alapján muködik, amelynek elkülönített vagyona van, és jogi cselekményeiért önálló vagyoni felelosséggel tartozik. A jogi személy, a magánszemély vagy a jogi személynek nem minosülo szervezet akkor lesz ügyfél, ha jogát vagy jogos érdekét az eljárás tárgyát képezo államigazgatási ügy érinti. Valakinek a jogát akkor érinti az ügy, ha az eljárás célja az, hogy rá nézve jogi kötelezettséget (pl. az engedély nélkül épített épület lebontásának kötelezettségét) vagy jogot (pl. lakóház építése) állapítanak meg. Az ügyféllé válás másik módja az, amikor az ügy valakinek a jogos érdekét érinti, pl. az építkezo ügyfél szomszédja, akinek érdeke, hogy az építkezéssel ne csökkenjen saját telkének értéke vagy ne zárja el a kilátását egy új épület. A törvény ügyféli jogokat biztosít azoknak a szerveknek is, melyeknek feladatkörét az eljárás tárgyát képezo ügy érinti. A területileg illetékes környezetvédelmi szervet megilleti a fellebbezés joga, egy olyan üzem építésének engedélyezése ügyében, amely a környezetet károsíthatja. A nem magyar ügyfelek ügyeiben akkor lehet az Áe. szabályai alapján eljárni, ha rájuk nézve nemzetközi szerzodés vagy jogszabály másként nem rendelkezik. Nem magyar ügyfélnek minosül a külföldi állampolgárságú vagy hontalan magánszemély, nemzetközi szervezet, 5-6 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

7 Az államigazgatási eljárás általános szabályai külföldi jogi személy, illetoleg külföldi székhelyu olyan szerv, amelynek nincs jogi személyisége. Az eljárás további lehetséges alanyai a közremuködok: a tanú, a szakérto, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és a képviselo. Részvételük az eljárásban esetleges AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI ELJÁRÁS TÁRGYA Az államigazgatási eljárás tárgya: az államigazgatási ügy. Az államigazgatási ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érinto jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenorzést végez. Az államigazgatási eljárás általános szabályait valamennyi államigazgatási ügyben alkalmazzák, de sajátos érdekek amellett szólnak, hogy néhány ügyfajtában indokolt kivételt tenni. A szabálysértési ügyek intézése a bünteto jogalkalmazással mutat fel rokonságot. A szabálysértési eljárást külön törvény szabályozza. A honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, az adó-, jövedéki és vámigazgatási ügyekben és az eljárási törvényben felsorolt további törvényekben szabályozott ügyekben akkor kell az Áe. szabályait alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik A hatáskör és az illetékesség A hatáskör és az illetékesség fogalma az államigazgatási szervezetrendszerben érvényesülo munkamegosztásból kiindulva közelítheto meg. Az államigazgatás szervezetrendszerében két fo munkamegosztási elv érvényesül: az ágazati és a területi munkamegosztás elve. Az ágazati munkamegosztás a hatáskörökhöz, a területi munkamegosztás az illetékességhez vezet el. Az ágazati munkamegosztás a feladatokat (ügyeket) tárgyuk alapján osztja el a különbözo fajtájú közigazgatási szervek között. Az ágazati munkamegosztás eredményezi a különbözo igazgatási ágazatok (ipari, építésügyi, egészségügyi stb.) kialakulását. Egy-egy igazgatási ágazat azonban maga is a szervek egy bizonyos rendszerét jelenti, amelyen belül különbözo szinteken elhelyezkedo szervek muködnek. Az ágazatokon belül még szintenkénti munkamegosztást is alkalmazni kell ahhoz, hogy határozottan elkülönüljön a különbözo szinteken (központi, területi, helyi) elhelyezkedo szervek feladatköre. A feladatkör ellátásához a jogszabályok különféle jogosítványokkal, jogi eszközökkel ruházzák fel az közigazgatási szerveket. A közigazgatási hivatal jogosult ellenorizni a helyi önkormányzatok muködésének törvényességét, összehangolni a megye területén lévo közigazgatási szervek muködését, elso fokú hatóságként eljárni kisajátítási ügyekben. A jogi eszközöknek ezt a széles körét nevezzük jogkörnek vagy szélesebb értelemben vett ha- NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 5-7

8 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek táskörnek. A szélesebb értelemben vett hatáskör egyfelol tükrözi az ágazati és szintenkénti munkamegosztást, másfelol eszközöket jelent a szerv kezében feladatainak teljesítéséhez. A jogkör mindig a feladatkörhöz igazodik. Az államigazgatási jogkör azokat az államigazgatási jogosítványokat jelenti, amelyek lehetové teszik kikényszerítheto döntések hozatalát az állampolgárokkal és szervezeteikkel szemben. Ez a hatósági jogkör vagy szukebb értelemben vett hatáskör. Hatáskörön az eljárási törvény is a hatósági jogkört érti A közigazgatási szerv eljárási kötelezettsége A közigazgatási szerv hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget (a közigazgatási szerv hallgat ), erre a felettes szerve - kérelemre vagy hivatalból utasítja. Ha a közigazgatási szerv a felettes szervének utasítására nyolc napon belül nem hoz érdemi határozatot, a felettes szerv az ügyfél kérelmére az ügyet magához vonja. A felettes szerv az ügyben elso fokon jár el, vagy az elsofokú eljárásra a mulasztóval azonos hatásköru közigazgatási szervet jelöl ki. A kijelölt közigazgatási szerv - ha jogszabály másként nem rendelkezik - harminc napon belül érdemi határozatot hozni köteles. Adatigazolással, nyilvántartás-vezetéssel, illetoleg hatósági ellenorzéssel kapcsolatos közigazgatási ügyekben a mulasztó közigazgatási szerv a felettes szervének az ügyfél kérelme alapján kiadott utasítására tizenöt napon belül köteles eleget tenni kötelezettségének. A felettes szerv a mulasztóval szemben fegyelmi eljárást kezdeményez, illetve bírságot is kiszabhat. Ha nincs felettes szerv, illetoleg a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei (fovárosi) bíróság a fél kérelmére nemperes eljárásban kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására. Az érdemi határozatot a kérelem eloterjesztésétol, a hivatalaból történt megindítástól számított harminc napon (elintézési határido) belül kell meghozni. A közigazgatási szerv vezetoje az elintézési határidot egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, errol az ügyfelet értesíteni. kell A közigazgatási szerv hatásköre Az közigazgatási szervek hatáskörét mindig jogszabály állapítja meg. A közigazgatási szervek csak olyan ügyekben dönthetnek, amelyet jogszabály hatáskörükbe utal. A hatáskört rendszerint az adott ügyre vonatkozó jogszabály állapítja meg. Ha az ügyre vonatkozó jogszabályból nem lehet megállapítani, hogy mely szervek járnak el elso fokon, az ügy elbírálása a tárgy szerinti legalsóbb szintu szerv hatáskörébe tartozik. 5-8 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

9 Az államigazgatási eljárás általános szabályai Ha közigazgatási szervnek csak a jogszabályban megállapított ügyben és a részére megállapított fokon járhat el. A fokozatok megtartása kötelezo. A szabály megszegése: a hatáskörelvonás. A felsobb szerv kétféleképpen vonhatja el az alsóbb szerv hatáskörét: helyette dönt (pozitív hatáskörelvonás) vagy meghatározott döntésre utasítja (negatív hatáskörelvonás). Az alsóbb szerv úgy vonhatja el a felsobb szerv hatáskörét, ha helyette dönt (pl.: ha az elso fokú szerv elbírálja a saját határozata ellen benyújtott fellebbezést, és o hozza meg a másodfokú határozatot is). A hatáskörelvonással hozott határozat törvénysérto. Ellene jogorvoslatnak van helye A közigazgatási szerv illetékessége Az illetékesség is az államigazgatási szervezetrendszeren belüli munkamegosztással összefüggo fogalom. Az illetékesség arra ad választ, hogy a több (esetenként sok) azonos hatásköru szerv közül melyik az az egy szerv, amely konkrét ügyben jogosult, illetve köteles az eljárásra. Az illetékesség teszik konkréttá és gyakorolhatóvá a hatáskört. Az illetékességet jogszabály állapítja meg úgy, hogy megjelöl valamilyen illetékességi okot (pl. az ügyfél állandó lakhelyét), és azt összefüggésbe hozza valamelyik - az ügyben hatáskörrel rendelkezo - közigazgatási szerv muködési (illetékességi) területével (pl. "az eljárásra az a hatáskörrel rendelkezo szerv illetékes, amelynek területén az ügyfél állandó lakóhelye van"). Az illetékességre vonatkozó szabályt - hasonlóan a hatáskört megállapító szabályhoz - elsodlegesen az ügyre vonatkozó jogszabályban találhatjuk. Ha ez a jogszabály a kérdést nem rendezi, az illetékességet az Áe.-ben található általános illetékességi szabályok alapján kell megállapítani. Ezek az általános illetékességi okok a következok: Az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye). Ha az ügyfél külföldön van, vagy tartózkodási helye ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján kell megállapítani. Ennek hiányában az eljárásra a fovárosi fojegyzo illetékes. Ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre stb.) vonatkozó ügyben az eljárásra az a közigazgatási szerv illetékes, amelynek területén az ingatlan van. Engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az eljárásra az a közigazgatási szerv illetékes, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják. A hatósági bizonyítvány kiadására - az elozoeken kívül - még az a közigazgatási szerv is illetékes, amelynek területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetoleg az állapot tartott vagy megszunt, amelynek területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt idoszakban volt, továbbá illetékes az a szerv is, amelynek nyilvántartása az adatot tartalmazza. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 5-9

10 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek A hatáskör és illetékesség vizsgálata A közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Ha a közigazgatási szerv az eljárás megindításakor vagy az eljárás késobbi folyamán bármikor hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapítja meg, köteles az ügyet haladéktalanul áttenni - vagyis az ügyben keletkezett összes iratot megküldeni - a hatáskörrel bíró illetékes szervhez. Errol az ügyfelet egyidejuleg értesíteni kell. Az közigazgatási szerv hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén is köteles megtenni azt az intézkedést - ideiglenes intézkedés -, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az intézkedésrol az ügyfelet és az ügyben hatáskörrel rendelkezo illetékes szervet értesíteni kell. Az intézkedés elmulasztásáért a szerv vezetoje felelosséggel tartozik. A megkeresés más szerv felkérése az eljárásban való közremuködésre. A közigazgatási szerv eljárási cselekményt általában csak illetékességi területen végezhet. A megkeresett szerv a megkeresésnek tizenöt napon belül köteles eleget tenni. A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az nem tartozik hatáskörébe vagy ha arra nem illetékes. Ilyen esetben a megkeresést az arra hatáskörrel bíró illetékes szervhez kell áttenni és errol a megkereso szervet egyidejuleg értesíteni Az eljáró közigazgatási szerv kijelölése A közigazgatási szervek között hatásköri vagy illetékességi összeütközés lép fel, ha: ugyanabban az ügyben több szerv állapítja meg hatáskörét vagy illetékességét (pozitív hatásköri vagy illetékességi összeütközés) vagy több szerv állapítja meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nem folyhat (negatív összeütközés). A különbözo hatásköru szervek között csak a hatáskör lehet vitás, az azonos hatásköruek között pedig csak az illetékesség. A hatásköri, illetékességi vita esetén - ha az érintett szervek nyolc napon belül nem tudnak megegyezni - az eljáró közigazgatási szervet a következo szerv jelöli ki: illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felettes közigazgatási szerv, ennek hiányában a közigazgatási hivatal vezetoje, muködési területén eljáró hatóságok közül, hatásköri összeütközés esetén az Alkotmánybíróság AZ ELSOFOKÚ ELJÁRÁS 5-10 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

11 Az államigazgatási eljárás általános szabályai Az eljárás megindítása Az államigazgatási eljárás megindulhat kérelemre vagy hivatalból. A jogszabályok általában azt jogosítják fel az eljárás megindítására, akinek ehhez érdeke fuzodik. Ha a köz- és a magánérdek találkozik, akkor a jogszabályok rendszerint lehetové teszik az eljárás megindítását az ügyfél és a hatóság számára is. Az ügyfélnek rendszerint azért áll érdekében az eljárás kezdeményezése, mert valamilyen jogot, elonyt, kedvezményt akar megszerezni vagy szabadulni akar valamilyen terhes kötelezettségétol. Hivatalból akkor lehet az eljárást megindítani, ha azt jogszabály kifejezetten eloírja, valamint ha az közérdekbol, az ügyfél jogának, jogos érdekének megvédése céljából vagy a jogszabályok megtartása végett indokolt. Az eljárás hivatalból történo megindítására a felettes szerv is adhat utasítást. Ha az ügyfél kérelmét visszavonja és az ügyben az eljárás hivatalból is megindítható lett volna, az eljárás hivatalból folytatható. Az ügyfél a kérelmet szóban vagy írásban terjesztheti elo. A szóbeli kérelemrol jegyzokönyvet kell készíteni. Jogszabály eloírhatja, hogy az ügyek egy bizonyos csoportjában a kérelmet formanyomtatvány kitöltésével vagy egyébként írásban lehet eloterjeszteni. A kérelemhez mellékletet (pl. tulajdoni lapot) kell csatolni, ha a törvény eloírja. Ha az ügyfél a mellékletet nem csatolja, hiánypótlásra kell felhívni. A közigazgatási szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszunteti, ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, erre az ügyfelet figyelmeztetni kell. Az ügyféltol nem lehet olyan adat igazolását kérni, amelyet az eljáró szerv jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. A kérelmet általában az eljárásra hatáskörrel bíró illetékes közigazgatási szervnél lehet eloterjeszteni. A magánszemély az elso fokú eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárásra hatáskörrel bíró illetékes közigazgatási szerven kívül a lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes jegyzonél is eloterjesztheti. Az ilyen kérelmet haladéktalanul át kell tenni az eljárás lefolytatására jogosult szervhez. Az ügyfél kérelmét az elso fokú határozat jogerore emelkedése elott visszavonhatja, ekkor az eljárást határozattal meg kell szüntetni feltéve, hogy a hatóság az eljárást hivatalból nem folytatja Az ügyfél jogai az eljárásban Az ügyfelet az államigazgatási eljárásban törvényben biztosított jogok illetik meg. E jogok minimálisra csökkenthetik az ügyfél kiszolgáltatottságát a közhatalmat gyakorló hatósággal szemben. Ha az ügyfél kelloképpen él jogaival, ez törvényes magatartásra készteti a hatóságot. Az ügyféli jogok egyben az államigazgatási eljárás demokratizmusának kifejezoi is. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 5-11

12 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek Az eljárási kódex a törvény elotti teljes egyenloséget garantálja az ügyfelek részére, ez vonatkozik a külföldi ügyfelekre is. Az alkotmányos rendelkezésekkel összhangban, az államigazgatási eljárásban mindenki jogosult anyanyelvét használni. A magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit nem érhet hátrány. A tolmács költségeit az állam viseli. Az ügyfél szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elo a közigazgatási szerveknél. Az ügyfélnek joga van arra, hogy ügyében az eljáró szervtol jogi tájékoztatást kérjen. A jogszabályok ismeretének hiánya miatt hátrány nem érheti. Joga van ahhoz is, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Jelentos ügyféli érdek fuzodhet annak ismeretéhez, hogy az egyes eljárási cselekmények alkalmával milyen nyilatkozatok hangzanak el, illetve milyen megállapításokat tesz a hatóság. Ezért az ügyfél jelen lehet a tanú és a szakérto meghallgatásán, a szemlén és a tárgyaláson. A szakérto személyére ügyfél is tehet javaslatot. Ha pedig az eljáró szerv által kirendelt szakértot nem találja megfelelonek, más szakérto kirendelését is kérheti (ellenszakérto), de a szakérto költségeit az ügyfél viseli. Az ügyfél és képviseloje megtekintheti az ügyben keletkezett iratokat és azokról másolatot készíthet, kivételt képez a tanácskozásról és a szavazásról készült jegyzokönyv, a határozattervezet, valamint az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat. Ha az ügyfél valamely eljárási határidot elmulaszt (idézésre nem jelenik meg), ehhez rendszerint valamilyen hátrányos jogkövetkezmény (bírság) fuzodik. Az ügyfél igazolási kérelmet terjeszthet elo az elmulasztott cselekmény egyideju megtételével. A kérelmet a mulasztástól számított nyolc napon belül lehet eloterjeszteni. A jogorvoslati szakaszban az ügyfelet megilleti a fellebbezés és a bíróság elotti kereset eloterjesztésének joga. A végrehajtás során kérheti a végrehajtás felfüggesztését és - amenynyiben a végrehajtás a jogát vagy jogos érdekét sérti - végrehajtási kifogást terjeszthet elo. Az ügyfelet megilleti a költségmentesség iránti kérelem eloterjesztésének joga, kedvezo elbírálása esetén mentesül az eljárási költségek megfizetése alól A képviselet A képviselet az államigazgatási eljárásban az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzése az ügyfél érdekében. Az ügyfélen kívül csak a törvényes képviselo (pl. szülo, gyám, gondnok, szervezeti képviselo - pl. Kft. ügyvezeto igazgatója) helyett járhat el képviselo. Az államigazgatási eljárásban az ügyfél képviselete lehet kötelezo és kizárt. A törvényes képviselo képviseleti joga közvetlenül a jogszabály rendelkezésén, hatósági rendelkezésen vagy szervezeti szabályzaton alapszik NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

13 Az államigazgatási eljárás általános szabályai A törvényes képviselet nem korlátozódik egy-egy államigazgatási ügyre, hanem általános (az ügyfél minden ügyére kiterjedo) és tartós képviselet. A törvényes képviselo nemcsak államigazgatási ügyekben, hanem bármely más - pl. polgári peres ügyekben - is képviselheti az ügyfelet. A meghatalmazotti képviselet közvetlenül az ügyféltol vagy a törvényes képviselotol kapott megbízáson alapszik. A meghatalmazás olyan jognyilatkozat, mellyel a meghatalmazó feljogosítja a meghatalmazottat a képviseleti jogkör ellátására. A meghatalmazás nincs írásbeliséghez kötve. Ügygondnok kirendelésére akkor kerül sor, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ügyében önállóan eljárni nem képes, feltéve, hogy nincs törvényes képviseloje vagy meghatalmazottja. Az ügygondnokot az eljáró szerv megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A közigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja, jogszabály ennek igazolását meghatározott formához kötheti. Képviseletnek akkor nincs helye, ha az adott ügyben vagy az adott cselekményre nézve a jogszabály az ügyfél személyes eljárását írja elo, pl. házasságkötés során Kizárás az államigazgatási eljárásból A kizárás intézménye arra szolgál, hogy olyan esetekben is biztosítható legyen a pártatlan döntés, amikor az eljáró személy vagy szerv ki van téve a részrehajló döntés csábításának. Az eljárásból történo kizárás védi a társadalmat a közigazgatási szervek elfogult döntéseitol. Az államigazgatási eljárásból történo kizárás lehet kötelezo és lehet mérlegelheto. Azok az esetek, amikor a kizárás kötelezo, abszolút kizárási okok: saját ügyében nem járhat el sem az ügyintézo, sem a szerv vezetoje, sem pedig a közigazgatási szerv. Az ügyintézo és a szerv vezetoje nem járhat el felsobb fokon, ha az ügy érdemi eldöntésében alsóbb fokon közremuködött, tanúvallomást tett vagy szakértoként járt el. A relatív kizárási okok esetén a kizárás mérlegelheto - kimerítoen nem sorolhatók fel, ilyen ok állhat fenn akkor, ha pl. az ügyintézo az ügyfélnek barátja, rokona, haragosa. A kizárási okot az ügyintézo a szerv vezetojének, a szerv vezetoje pedig - ha a kizárás vele szemben áll fenn - a felettes szervnek köteles bejelenteni. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti, de hivatalból is megállapítható A jegyzokönyv NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 5-13

14 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek A jegyzokönyv a szóbeli közlés, valamint az észlelés hiteles írásba foglalásának eszköze és formája. A jegyzokönyv készítése mindig az eljárási cselekményekkel együtt, azokkal párhuzamosan történik. Jegyzokönyvet kell készíteni a tárgyalásról, a határozat szóbeli közlésérol, bármely eljárási cselekményrol, ha az ügyfél kéri, ha az eljáró szerv az eljárás érdekében szükségesnek tartja. A jegyzokönyv három fo részbol áll: a bevezeto rész, az érdemi rész és a hitelesítés vagy lezárás. A bevezeto rész tartalmazza az eljáró hatóság megnevezését, a jegyzokönyv készítésének idejét és helyét, az ügy tárgyát, a meghallgatott személy adatait, a meghallgatott személy figyelmeztetését jogaira és kötelességeire. Az érdemi rész foglalja magában mindazt, amiért a jegyzokönyv készül, tartalmazza: az ügyre vonatkozó összes lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat: így az ügyfél, a tanú, a szakérto nyilatkozatait, a szakhatóság nyilatkozatát, az eljáró hatóság megállapításait. A hitelesítés úgy történik, hogy az elkészült jegyzokönyvet a meghallgatott személy, az ügyintézo és a jegyzokönyvvezeto aláírja. A szabályosan készült jegyzokönyv közokirat. A törvény lehetové teszi hangfelvétel útján történo elkészítését is. A feljegyzés jegyzokönyvet helyettesíto irat. Feljegyzés rendszerint akkor készül, ha jegyzokönyv felvétele nem kötelezo, illetoleg nem lehetséges, de a kérdéses eljárási cselekmény rögzítése fontos az eljáró szerv számára. A feljegyzést általában csak az ügyintézo írja alá. A feljegyzés nem közokirat A tényállás tisztázása A tényállás azoknak a jogi jelentoségu tényeknek az összessége, amelyhez a jogszabály valamilyen rendelkezést fuz. A jogalkalmazás gyakorlatában kétféle tényállással találkozunk: a törvényi (jogszabályi) tényállással és a történeti (konkrét) tényállással. A ketto egybevetésével történik a tényállás tisztázása. Ha a történeti tényállás megfelel a törvényi tényállásnak, akkor az adott ügyben alkalmazni kell a jogszabály rendelkezését. A tényállás tisztázása az államigazgatási ügyben jogi jelentoségu tények fennállásának vagy fenn nem állásának megállapításából áll, errol a hatóságnak meg kell gyozodnie. A tényállás tisztázása, a döntés szempontjából jelentos tények megállapítását jelenti A tényállás tisztázása bizonyítás nélkül Az államigazgatási eljárásban nem minden jogi jelentoségu tényt kell bizonyítani. Nem kell bizonyítani a közigazgatási szerv által hivatalosan ismert, valamint a köztudomású té NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól. I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól. I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja 1. Ennek a törvénynek az a célja, hogy a közigazgatási szervek hatósági eljárásának

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

A bizonyítás. A bizonyítás fogalma

A bizonyítás. A bizonyítás fogalma A bizonyítás A bizonyítás fogalma A tényállás tisztázása a hatóság hivatalbóli kötelessége, minden eljárásban megkerülhetetlen. A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

Szabálysértési eljárás

Szabálysértési eljárás Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható

Részletesebben

Az előadás tartalmi felépítése

Az előadás tartalmi felépítése A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

KÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján

KÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján KÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján A BIRTOKVÉDELMET KÉRŐ ADATAI A birtokvédelmet kérő neve (és születési neve):...... A kérelmező címe, ill. székhelye:......

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján Illetékbélyeg helye 3.000,- Ft (az illetékbélyeget ide kell felragasztani) BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2)

Részletesebben

2017. évi CLI. törvény tartalma

2017. évi CLI. törvény tartalma 2017. évi CLI. törvény tartalma I. FEJEZET: ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás

Részletesebben

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE V. RÉSZ A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE Hatály 243. (1) A Ftv. 73. (2) bekezdése szerint a hallgató a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés)

Részletesebben

Tájékoztató az ügyfelet megillető eljárási jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről. Ügyfelet megillető eljárási jogok

Tájékoztató az ügyfelet megillető eljárási jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről. Ügyfelet megillető eljárási jogok Tájékoztató az ügyfelet megillető eljárási jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről Ügyfelet megillető eljárási jogok - Az ügyfelet megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott

Részletesebben

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Bányaszolgalommal kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Bányaszolgalommal kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Az Ákr. alapvető rendelkezései. Dr. Balogh-Békesi Nóra egyetemi docens NKE ÁKK Lőrinc Lajos Közigazgatási Jogi Intézet

Az Ákr. alapvető rendelkezései. Dr. Balogh-Békesi Nóra egyetemi docens NKE ÁKK Lőrinc Lajos Közigazgatási Jogi Intézet Az Ákr. alapvető rendelkezései. Dr. Balogh-Békesi Nóra egyetemi docens NKE ÁKK Lőrinc Lajos Közigazgatási Jogi Intézet Az előadás felépítése I. Az Ákr. felépítése II. Az eljárás szakaszai III. Alapelvek

Részletesebben

HALLGATÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSI ÉS JOGORVOSLATI SZABÁLYZATA. I. fejezet. Alapvető rendelkezések. A Szabályzat célja

HALLGATÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSI ÉS JOGORVOSLATI SZABÁLYZATA. I. fejezet. Alapvető rendelkezések. A Szabályzat célja Elfogadta a Szenátus a 2006. június 27-i ülésen Az SZMSZ 7. sz melléklete HALLGATÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSI ÉS JOGORVOSLATI SZABÁLYZATA I. fejezet Alapvető rendelkezések 1. A Szabályzat

Részletesebben

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a

Részletesebben

Közigazgatási jog 2.

Közigazgatási jog 2. Közigazgatási jog 2. A közigazgatási hatósági eljárás (2) Dr. Bencsik András egyetemi adjunktus PTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék Eljárás megindítása Kérelem vizsgálata Az elsőfokú eljárás főbb szakaszai

Részletesebben

Előadó: Kiss Andor. okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő

Előadó: Kiss Andor. okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő Bevezetés A hatósági eljárásjog hazai fejlődése Általános eljárási törvény Magyarországon 1957. évi IV.

Részletesebben

A döntések közlése A KÖZLÉS JELENTŐSÉGE A KÖZLÉS MÓDJAI. Joghatások Bizonyítási teher

A döntések közlése A KÖZLÉS JELENTŐSÉGE A KÖZLÉS MÓDJAI. Joghatások Bizonyítási teher A döntések közlése A döntések közlése A KÖZLÉS JELENTŐSÉGE Joghatások Bizonyítási teher A KÖZLÉS MÓDJAI Szóban / írásban Kapcsolattartási formákon keresztül Eltérés lehetősége (életveszély, súlyos kár,

Részletesebben

A hatósági eljárás megindítása

A hatósági eljárás megindítása A hatósági eljárás megindítása eljárási feltételek; eljárástípusok; a kérelem visszautasítása; az eljárás megszüntetése; az eljárás felfüggesztése és szünetelése A hatósági eljárás szakaszai Az alapeljárás

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A döntés. Döntés

Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A döntés. Döntés Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A hatóság döntései A döntés A közigazgatási hatósági eljárás a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendjként is leírható. A hatósági döntés: [ld. közigazgatási eljárás

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 9. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2014.október

Részletesebben

BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM. Az alábbi adatokat kérjük szíveskedjen nyomtatott nagybetűkkel kitölteni!

BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM. Az alábbi adatokat kérjük szíveskedjen nyomtatott nagybetűkkel kitölteni! 3.000 Ft illeték helye BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM Alulírott hivatkozva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:8. -ában, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.

Részletesebben

Birtokvédelmi eljárás

Birtokvédelmi eljárás Birtokvédelmi eljárás 2015. március 1-ével hatályba lépett a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet, amely a korábbi 228/2009. (X.16.) Korm. rendeletet

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Az Érdi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály hatáskörébe tartozó ügyek I. Általános szabályok 1. Illetékességi területek Az építésügyi és építésfelügyeleti feladatok tekintetében:

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja

Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. A jogorvoslati rendszer alapjai Előzetes megjegyzések Törvényesség követelménye megfeleljen a meghozatalra vonatkozó valamennyi anyagi és eljárási szabálynak Egy aktus

Részletesebben

Az eljárás tagozódása

Az eljárás tagozódása Közigazgatási hatósági eljárásjog 4. A kérelemre induló eljárás Az eljárás tagozódása Alapeljárás Szükségképpeni szakasz Eljárás kezdetétől (megindítása vagy megindulása) Döntésig (közlés iránti intézkedésig)

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR i g a z g a t á s r e n d é s z e t

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR i g a z g a t á s r e n d é s z e t Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék Jóváhagyom: Dr. Nagy Judit r. ezredes PhD s.k. rendőrségi tanácsos mb. tanszékvezető, egyetemi docens nemzetközi rektorhelyettes FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR i g a z g a

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban

Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban Gyakorlati kérdések az adóellenőrzésekkel kapcsolatban Adóellenőrzés folyamata az Adózás rendjéről szóló törvény (ART.) tükrében. Az adóhatóság és az adózó jogai és kötelezettségei az adóellenőrzés során.

Részletesebben

KÉRELEM birtokvédelmi eljárás megindításához

KÉRELEM birtokvédelmi eljárás megindításához Illetékbélyeg 3.000 Ft értékben KÉRELEM birtokvédelmi eljárás megindításához a) A birtokvédelmet kérő neve, lakcíme (székhelye):.. b) A képviselő neve, lakcíme (székhelye).. c) A birtoksértő, ellenérdekű

Részletesebben

A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések

A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések Tartalom! Joghatóság! Hatáskör (hatósági jogkör)! Hatáskör-elvonás és átruházás! Illetékeség! Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálat áttétel! Ideiglenes

Részletesebben

Jogorvoslat II. A döntés véglegessége. A végrehajtási eljárás

Jogorvoslat II. A döntés véglegessége. A végrehajtási eljárás Jogorvoslat II. A döntés véglegessége. A végrehajtási eljárás Valódi és hivatalbóli jogorvoslat Valódi jogorvoslat: - az ügyfélnek alanyi joga van a kérelemzéshez - (ha a feltételeknek megfelel) a jogorvoslati

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja

Részletesebben

A HALLGATÓI JOGORVOSLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN

A HALLGATÓI JOGORVOSLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN A HALLGATÓI JOGORVOSLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN (Egységes szerkezetben a 2007. április 19.-i és a 2008. november 13.-i 2013. június 27-i, 2014. május

Részletesebben

PANNON EGYETEM A HALLGATÓI JOGORVOSLAT SZABÁLYZATA

PANNON EGYETEM A HALLGATÓI JOGORVOSLAT SZABÁLYZATA PANNON EGYETEM A HALLGATÓI JOGORVOSLAT SZABÁLYZATA A Szenátus elfogadta: 2006. november 30-án A határozat száma: 82/2006-2007.(XI. 30.) Szenátus Hatálybalépés: 2006. december 1. A szabályzat karbantartásáért

Részletesebben

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. Pályáztatási és Jogi Osztály Ügyintéző: dr. Szalai Anita Telefon: (06-1) 4577-959 Tárgy: értesítés eljárás megindításáról és hiánypótlásra

Részletesebben

A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések

A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések A hatóságra vonatkozó általános rendelkezések Tartalom Joghatóság Hatáskör (hatósági jogkör) Hatáskör-elvonás és átruházás Illetékeség Joghatóság, hatáskör, illetékesség vizsgálat áttétel Ideiglenes intézkedés

Részletesebben

OKTATÁSI IGAZGATÁS. 6. Ügyintézéshez szükséges dokumentum: I. fokú eljárási iratok, fellebbezés

OKTATÁSI IGAZGATÁS. 6. Ügyintézéshez szükséges dokumentum: I. fokú eljárási iratok, fellebbezés 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő-Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T

Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T 50/2004.(VI.18.) rendelet 7. sz. melléklete Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Általános rendelkezések Záró rendelkezések

TARTALOMJEGYZÉK Általános rendelkezések Záró rendelkezések 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói Követelményrendszer 9. függelék AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január

Részletesebben

A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁ OS SZABÁLYAI (Ket) [2004. ÉVI CXL. TÖRVÉ Y]

A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁ OS SZABÁLYAI (Ket) [2004. ÉVI CXL. TÖRVÉ Y] A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁ OS SZABÁLYAI (Ket) [2004. ÉVI CXL. TÖRVÉ Y] A mérnöki kamaráról szóló 1996. évi LVIII. törvény a közfeladatok ellátásának körében feljogosítja a

Részletesebben

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) Eljárási képviselet (13-14. ): Rendeltetése,

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

A HALLGATÓI JOGORVOSLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN

A HALLGATÓI JOGORVOSLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN A HALLGATÓI JOGORVOSLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN (Módosításokkal egységes szerkezetben) 2017. december 14. A Debreceni Egyetem (továbbiakban: Egyetem)

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

a fogyasztóvédelemről szóló évi LV. törvény és végrehajtására alkotott rendeletek,

a fogyasztóvédelemről szóló évi LV. törvény és végrehajtására alkotott rendeletek, Társasház közös képviselőjével, illetve lakásszövetkezet ügyintézőjével szemben eljárás lefolytatása a rezsicsökkentéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén. A hatóság vizsgálja,

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

TSZVSZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI KONFERENCIA

TSZVSZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI KONFERENCIA AZ ÁKR. GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TŰZMEGELŐZÉS TERÜLETÉN TSZVSZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI KONFERENCIA DR. FIRNIGEL EDIT TŰ. SZÁZADOS TŰZMEGELŐZÉSI FŐOSZTÁLY BALATONKENESE, 2018. ÁPRILIS 26. Jogszabályváltozások

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK

KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYZATA Kerekegyháza Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala 2010-04-30 2 / 8 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ 3 1.1 Bevezetés 3 1.2 A szabályzat célja

Részletesebben

BIHARI LÖVÉSZKLUB BERETTYÓÚJFALU

BIHARI LÖVÉSZKLUB BERETTYÓÚJFALU BIHARI LÖVÉSZKLUB BERETTYÓÚJFALU Fegyelmi Szabályzat 1. kiadás 2010. augusztus 20. Oldal: 1. / 7 Bihari Lövészklub Berettyóújfalu Fegyelmi Szabályzat (1) A szabályzat hatálya kiterjed: a) a versenyzőre;

Részletesebben

Ingatlannyilvántartás 5.

Ingatlannyilvántartás 5. Ingatlannyilvántartás 5. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai Hidvéginé dr. Erdélyi, Erika Ingatlannyilvántartás 5.: A közigazgatási hatósági eljárás Hidvéginé dr. Erdélyi, Erika Lektor:

Részletesebben

BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON, NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ SZEMÉLYEK ESETÉN

BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON, NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ SZEMÉLYEK ESETÉN 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata 1 Tartalomjegyzék A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Etikai Eljárási Szabályzata...3 Első Rész - Általános rendelkezések...3 I. fejezet

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2016. január 31. Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS

II. FOKÚ ADÓIGAZGATÁSI ELJÁRÁS 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő-Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

HALLGATÓI JOGORVOSLATI SZABÁLYZAT

HALLGATÓI JOGORVOSLATI SZABÁLYZAT NYÍREGYHÁZI EGYETEM NYÍREGYHÁZA HALLGATÓI JOGORVOSLATI SZABÁLYZAT Az SZMSZ 5. számú melléklete Elfogadva: 2013. június 18., hatályba lép: 2013. június 20-án Utolsó módosítás: 2016. május 17., hatályba

Részletesebben

A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje A Szervezeti és Működési Szabályzat 9. sz.

A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje A Szervezeti és Működési Szabályzat 9. sz. Ikt. sz.: RH/206-10/2015 A hallgatói jogorvoslati kérelmek benyújtásának és elbírálásának eljárási rendje A Szervezeti és Működési Szabályzat 9. sz. melléklete 2015. március Tartalomjegyzék 1. Általános

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezető rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése II. fejezet III.

Részletesebben

12/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat a kamarai hatósági eljárásokról 1

12/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat a kamarai hatósági eljárásokról 1 12/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat a kamarai hatósági eljárásokról 1 A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) a Magyar Ügyvédi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezésével kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezésével kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A

Részletesebben

ÁKR és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel összefüggő eljárások

ÁKR és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel összefüggő eljárások ÁKR és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel összefüggő eljárások Bali Péter tű. őrnagy BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály 2017. NOVEMBER Az általános közigazgatási rendtartásról

Részletesebben

Adóbehajtás. ügyintéző. ügyintézés helyszíne. telefon / mellék: . Tamás Andrea. II. épület 6. iroda 06 (23) /178.

Adóbehajtás. ügyintéző. ügyintézés helyszíne. telefon / mellék:  . Tamás Andrea. II. épület 6. iroda 06 (23) /178. Adóbehajtás ügyintéző ügyintézés helyszíne telefon / mellék: e-mail Tamás Andrea II. épület 6. iroda 06 (23) 535-710/178 ado.o@budakeszi.hu 1 / 11 ADÓK MÓDJÁRA BEHAJTANDÓ TARTOZÁSOK ÜGYINTÉZÉSE a. Közigazgatási

Részletesebben

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok

Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok Az ügyfélre és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok (képviselet, határidő számítás, igazolási kérelem, iratokba való betekintés; idézés, értesítés) AZ ÜGYFÉL KÉPVISELETE ELJÁRÁSI KÉPVISELET:

Részletesebben

A hatóság döntései, a döntések semmissége, a jogerő

A hatóság döntései, a döntések semmissége, a jogerő A hatóság döntései, a döntések semmissége, a jogerő 1 A hatósági eljárás és a döntés kapcsolata A hatósági eljárás, az annak során és főként az annak eredményeként hozott hatósági döntés a közigazgatási

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL

A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL Jászberény Város Jegyzője tekintettel az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141.

Részletesebben

A HALLGATÓI ÜGYEKBEN VALÓ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS RENDJE

A HALLGATÓI ÜGYEKBEN VALÓ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS RENDJE IV. RÉSZ A HALLGATÓI ÜGYEKBEN VALÓ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS RENDJE Hatály 216. (1) Hallgatói ügy minden olyan ügy, amely a hallgatói jogviszonnyal összefüggésben, a hallgató jogait, illetve kötelességeit érintő

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben

Birtokvédelmi eljárás megindítása iránti kérelem

Birtokvédelmi eljárás megindítása iránti kérelem Birtokvédelmi eljárás megindítása iránti kérelem 3000 Ft eljárási illeték Birtokvédelmet kérő neve, lakcíme (székhelye): Név:... Cím:... Akivel szemben a birtokvédelmet kérik, annak a félnek a neve, lakcíme

Részletesebben

A hatósági eljárás megindítása

A hatósági eljárás megindítása A hatósági eljárás megindítása eljárási feltételek; a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása; az eljárás megszüntetése; az eljárás felfüggesztése. A hatósági eljárás szakaszai Az alapeljárás az az

Részletesebben

Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról. Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat

Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról. Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye,

Részletesebben

A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai

A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai 1. Felek és cselekvőképességük 1/A Felperes Ptk 2:28. [A gondnokság alá helyezés kezdeményezése] (1) A gondnokság alá helyezést a bíróságtól a) a nagykorú

Részletesebben

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA HALLGATÓI JOGORVOSLATI SZABÁLYZATA

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA HALLGATÓI JOGORVOSLATI SZABÁLYZATA AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA HALLGATÓI JOGORVOSLATI SZABÁLYZATA I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat célja Az Eszterházy Károly Főiskola Szenátusa a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi

Részletesebben

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény alapján indult elvi vízjogi engedélyezési eljárásról

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény alapján indult elvi vízjogi engedélyezési eljárásról Tájékoztató Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult elvi vízjogi engedélyezési eljárásról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2018. január 22. Kérelem

Részletesebben

Telepengedélyezési és bejelentés kötelezett ipari tevékenységi ügyek

Telepengedélyezési és bejelentés kötelezett ipari tevékenységi ügyek Telepengedélyezési és bejelentés kötelezett ipari tevékenységi ügyek Ügyleírás A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről,

Részletesebben

Rádi Róbert osztályvezető Telefon: 89/ Ügyfélfogadási idő: minden hét szerdája 8-17 óráig

Rádi Róbert osztályvezető Telefon: 89/ Ügyfélfogadási idő: minden hét szerdája 8-17 óráig Rádi Róbert osztályvezető Telefon: 89/515-014 E-mail: muvelodes@papa.hu; radi.robert@papa.hu Ügyfélfogadási idő: minden hét szerdája 8-17 óráig Pozsgai Zsuzsanna oktatási ügyintéző Telefon: 89/515-003

Részletesebben

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény alapján indult vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráskról

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény alapján indult vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráskról Tájékoztató Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján indult vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráskról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2018. január

Részletesebben

Másodfokú szociális és gyámügyi ügyintézés. - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (továbbiakban:

Másodfokú szociális és gyámügyi ügyintézés. - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (továbbiakban: Másodfokú szociális és gyámügyi ügyintézés Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Pest Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) Illetékességi területe: Pest megye Ügytípushoz tartozó jogszabályok

Részletesebben

Tájékoztató a helyi adó és gépjárműadó ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban

Tájékoztató a helyi adó és gépjárműadó ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban Tájékoztató a helyi adó és gépjárműadó ügyek intézéséről a jogorvoslati eljárásban Másodfokú eljárás A Kormányhivatal fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként elbírálja a települési önkormányzatok

Részletesebben

Az ügyfél fogalma 1. jogát az ügy érinti (mindenki, akiről az ügy tulajdonképpen szól, akinek az életéről, sorsáról, helyzetéről dönt a hatóság,

Az ügyfél fogalma 1. jogát az ügy érinti (mindenki, akiről az ügy tulajdonképpen szól, akinek az életéről, sorsáról, helyzetéről dönt a hatóság, Az ügyfél fogalma 1. jogát az ügy érinti (mindenki, akiről az ügy tulajdonképpen szól, akinek az életéről, sorsáról, helyzetéről dönt a hatóság, akinek a hatóság határozata által joga lesz valamihez, vagy

Részletesebben

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Piliscsaba Nagyközség Önkormányzatának 23/2002. (XII. 17.) Öt. r. számú rendelete a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyon-nyilatkozataikra vonatkozó eljárás szabályzatáról Általános rendelkezések

Részletesebben

3. A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége Magyarország egész területére kiterjed.

3. A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége Magyarország egész területére kiterjed. A Közbeszerzési Döntőbizottságra vonatkozó, az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény mellékletének II.4. pontjában meghatározott közérdekű adatok 1. A Közbeszerzési Döntőbizottság

Részletesebben

A HALLGATÓI JOGORVOSLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN

A HALLGATÓI JOGORVOSLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN A HALLGATÓI JOGORVOSLATI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI RENDJE A DEBRECENI EGYETEMEN (Egységes szerkezetben a 2007. április 19-ei módosításokkal) 2007. április A Debreceni Egyetem (továbbiakban:

Részletesebben

ADÓ ÜGYTÍPUSOK FELSOROLÁSA ÜGYINTÉZŐK SZERINT. Gépjárműadó kivetés. ügyintéző. Ügyintézés helyszíne. telefon / mellék: . Fodorné Kiss Bernadett

ADÓ ÜGYTÍPUSOK FELSOROLÁSA ÜGYINTÉZŐK SZERINT. Gépjárműadó kivetés. ügyintéző. Ügyintézés helyszíne. telefon / mellék:  . Fodorné Kiss Bernadett ADÓ ÜGYTÍPUSOK FELSOROLÁSA ÜGYINTÉZŐK SZERINT Gépjárműadó kivetés ügyintéző Ügyintézés helyszíne telefon / mellék: e-mail Fodorné Kiss Bernadett II. épület 6. szoba 06 (23) 535-710/140 ado.o@budakeszi.hu

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. Szociális ellátási és Gyermekvédelmi Iroda Ügygondnok és eseti gondnok ügyek

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. Szociális ellátási és Gyermekvédelmi Iroda Ügygondnok és eseti gondnok ügyek Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális ellátási és Gyermekvédelmi Iroda Ügygondnok és eseti gondnok ügyek Jogi háttér, törvények Döntés jogalapja A döntés jogalapját a közigazgatási

Részletesebben

a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában

a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában A Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2016. számú utasítása a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában Alkalmazását 2017. január hó 01. napjától elrendelem

Részletesebben

TERVEZET A honvédelmi miniszter. /2011. ( ) HM rendelete. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról

TERVEZET A honvédelmi miniszter. /2011. ( ) HM rendelete. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról TERVEZET A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM rendelete 2011. 02. 02. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. (2)

Részletesebben