|
|
- Ágnes Némethné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A SZEMÉLYIS LYISÉGVIZSGÁLAT MÓDSZEREI Perczel Forintos Dóra Klinikai Szakpszichológus Szakképzés II. évfolyam
2 Bevezetés A személyiség vizsgálata a személy jellegzetes gondolkodási és cselekvési stílusának felmérésére irányul, azonban nem korlátozódik a temperamentum, a típus vagy vonások felmérésére, hanem magában foglalja az érdeklődés, az értékek, attitűdök, az észlelési és gondolkodási stílus valamint a belső dinamika és viselkedés megismerését is.
3 Tematika Alapfogalmak Történeti előzm zmények A klinikai interjú A viselkedés s vizsgálata Személyis lyiségvizsgálatok
4 Definíci ciók Persona = maszk (görög), g), amit megjelenítünk nk magunkból l a világ g felé Definíci ciók: a) KülsK lső megjelenés s szerint: a személyis lyiség g a környezetre k gyakorolt hatások összessége, másoknak m az egyénre adott válaszai, v stb. b) Belső struktúra ra szerint: az egyénre jellemző lélektani lektani folyamatok összessége konzisztens megnyilvánul nulás. c) A személyis lyiség g a személyen belüli li pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése, se, amely a személyre jellemző viselkedés-, érzelem-, és gondolatmintázatot létrehozza l (Allport, 1961) 4
5 A személyis lyiség: organizmus (szerveződés) s) azaz nem elemek/ vonások halmaza; pszichológiai fogalom, de a biológiai léttl ttől elválaszthatatlan laszthatatlan oki tényezt nyező a világhoz való viszonyulásban sban aktív v folyamat, környezeti k hatásokra alakul (szituacionalizmus és s interakcionalizmus), ugyanakkor folyamatosság, állandóság, koherencia azaz személyis lyiségvonások jellemzik (diszpozicionalizmus) mintázatokban (ismétl tlődésekben) mutatkozik meg sok szinten jelenik meg: gondolatokban, érzésekben, magatartásm smódban, stb., következk vetkezésképp egyediség g / egyénis niség csak bizonyos szempontból l (részlegesen) fogalmazható meg 5
6 Személyis lyiségfaktorok 2 faktor: Jung, Eysenck, Claridge: EV-IV Wiggins: dominancia szeretet 5 faktor (Goldberg: Big Five ): EV, baráts tságosság, g, lelkiismeretesség, emocionalitás és intellektus 10 faktoros: CPI 16 faktoros: Cattel 6
7 A személyis lyiségvizsgálat céljac A pszichés s problémák k eredetének feltárása és s a páciens p INTRAPSZICHÉS folyamatainak megért rtése a megfelelő kezelés érdekében Általános cél: c : a személyis lyiség és s a magatartás pontos leírása valamint predikciók k kialakítása a jövőbeni j viselkedésr sről Konkrét t célokc lok: : bizonyos jellemzők meglétének vagy hiány nyának nak leírása (vannak-e paranoid tartalmak, suicid veszély, stb.). 7
8 Minden ember olyan, mint mindenki más, m néhány ny másik, m senki más. m 8
9 Általános (nomotetikus) igazságok gok felismerése se a zavarok okait, kezelését, jellegét t illetően en + Hipotézisek megfogalmazása (magyarázatok) = ez a klinikai kutatás s feladata (pl. tanult tehetetlenség) Egyéni (ideografikus) eltérések vizsgálata lata: személyis lyiségvizsgálat 9
10 Miért van szüks kség pszichodiagnosztikai vizsgálatokra? - mert az interjú és s a megfigyelés s során kapott informáci ciók k nem elegendők k (pl. beteg feledékenys kenysége, pontatlan beszámol molója miatt) - mert mérni m kell a jelenséget (pl. IQ) - mert a klinikus szimpáti tiája / antipáti tiája torzíthatja thatja az eredményt 10
11 A klinikus véleményét torzító tényezők (Arkes, 1994) 1. Prekoncepciók - Előítéletek letek etnikai, foglalkozási csoportok iránt (pl. lusta, beképzelt) - Emlékezeti torzítások sok: : feltevésekkel konzisztens informáci cióra emléksz kszünk, pl. problémás s beteg : : csak a problémákra emléksz kszünk - Félreértelmezés : elfelejtett valamit = rejtegetni akarta? 11
12 2. Prevalencia alacsony előfordul fordulásnál l sokkal nehezebb prognosztizálni (pl. suicid, homicid viselkedés s vs. neurotikus megbetegedés) 3. Utólagos éleslátás az esemény bekövetkez vetkezése után n a szakember úgy érzi, hogy előre tudta (pl. bizarr viselkedésű vagy antiszociális személyr lyről l azt állítani, hogy mindig is furcsa volt) 4. Túlzott magabiztosság is torzító hatású lehet 12
13 Történeti előzmények II. század: Galenus : négy vérmérsékleti típus, a testnedvekkel (Hippocrates) összefüggésben - szangvinikus, melankolikus, kolerikus és flegmatikus 1896: Kraepelin: elmebetegségek osztályozása 1905: Binet-Simon intelligenciateszt megjelenése 1919: Woodworth személyes adatlapja, az első standardizált személyiségleltár megjelenik, katonai toborzás céljából 1921: Rorschach pszichodiagnosztikai tesztje megjelenik 1925: Kretschmer szerint a fizikumból lehet következtetni a vérmérsékletre és az elmebetegségekre (piknikus, aszténiás és atletikus) 1926: Goodenough : emberrajz teszt 1935: Murray: TAT, Bender Vizuomotoros alakfelismerés teszt 1940: Guilford faktoranalitikus tesztje : MMPI, Cattel 16 faktoros személyiségteszt, Kelly személyes konstrukciók 13
14 : egyre elterjedtebb a számítógép használata a személyiségvizsgálatok készítésében, felvételében, pontozásában és értékelésében. 1974: Friedman és Rosenman: A-típusú személyiség leírása : viselkedésdiagnosztikai eljárások elterjedése 1987: CPI megjelenik 1989: MMPI : DSM-IV. megjelenése 1997: Weschler Felnőtt Intelligenciateszt megjelenése 1998: XIII. Mentális Eszközök Évkönyv megjelenése WAIS, WISC, Woodcock-Johnson, neuropszichológiai tesztek, stb 14
15 Felmérés s a klinikai pszichológi giában A klinikai felmérés s céljac a beteg/betegségének megért rtése: Az egyén n erőss sségeinek és s gyengeségeinek geinek értékelése; A hozott probléma elvi megfogalmazása; És s a probléma enyhítését t szolgáló javaslat megfogalmazása. A beutalás A pszichológiai felmérés s folyamata a beutalással kezdődik. dik. Fontos, hogy ki (orvos, tanár, szülő,, bíró b ó ) utalja be a beteget, mi a főf kérdésfeltevése. se. A klinikus a beutaló kérdéssel kezdi. 15
16 A klinikus kérdk rdésfeltevését t befolyásolja: A klinikus elméleti leti elkötelezetts telezettsége (kül. Kérdések, kül. k KövetkeztetK vetkeztetések). A pszichológiai felmérés s nem teljesen standardizált eljárások sorozata. A felmérés s célja: c a betegről összeállított jellemzés, ami hasznos és érthető a beutaló számára. 16
17 A klinikai adatgyűjtés forrásai 1) Klinikai interjú: a kapcsolatteremtés s eszköze ze strukturált (DSM, SCID) vagy strukturálatlan (Angelander, Rogers) 2) A viselkedés s megfigyelése és s elemzése természetes ill. irány nyított (strukturált) megfigyelés önmegfigyelés 3) Szem 3) Személyis lyiségvizsg gvizsgáló módszerek: dszerek: a pszichés működés felmérése és predikciója érdekében szükség van megbízható és valid klinikai mérőeszközökre 17
18 PSZICHODIAGNOSZTIKA : a személy pszichológiai szempontból történő vizsgálata annak érdekében, hogy meghatározzuk a mentális vagy a viselkedésbeli sbeli zavar jellegét, kiterjedését és s lehetséges prognózis zisát. (Aiken, 1999) 18
19 Klinikai pszichodiagnosztikai módszerek I. Teljesítménytesztek II.Személyiségvizsgálatok, ezen belül kérdőíves módszerek (objektív azaz értelmezés nem szükséges) projektív módszerek (értelmezés révén válik információvá) III. Intelligenciatesztek IV. Tünetbecslő skálák, kérdőívek 19
20 Személyis lyiségvizsgáló módszerek használata (Aiken, 1999) Egyéb Tünetlista Megfigyelés ek Projektív tesztek Kérdőívek Interjúk 20
21 FELMÉRÉS Pszichopatológiai állapot felmérése egy tölcsérhez hasonló: teljes állapotfelmérés problémaorientáció tünetek 21
22 Mi a teszt? A teszt olyan eszköz,melynek segítségével a személy pszichés működésének nem megfigyelhető jellemzőiről következtetéseket lehet levonni Ugyanaz a teszthelyzet más és más reakciót vált ki a különböző emberekből - ebből következtetést tudunk levonni az egyes személyek közötti különbségekre: ez differenciálpszichológiai eljárás (Tringer, 1999). A kompetens teszthasználó: eszközismerettel és szakértelemmel rendelkezik szakemberként és etikusan tevékenykedik felelősséget vállal biztosítja a biztonságos tárolást, korrekt tesztfelvételt, pontos értékelést és értelmezést, a kliens pontos tájékoztatását, a teszt relevanciáját (Int. Test Commission, Dave Bartram, 1999). 22
23 Alapfogalmak Ha azt akarjuk, hogy egy teszt használható legyen, akkor 1) standardizálni kell, 2) be kell bizonyítani, hogy megbízható és 3) érvényes mérőeszköz. 1) STANDARDIZÁLÁS: eredmények összehasonlíthatósága érdekében normák megállapítása (pl. IQ, MMPI T-értékek) 2) RELIABILITÁS: az eredmények megismételhetősége, egybehangzása, megbízhatósága (0-1 között). test retest reliabilitás interrater vagy kereszt reliabilitás (különböző pontozók közt) 23
24 Alapfogalmak 3) VALIDITÁS (érvényesség): az adatszerző eszköznek pontos és érvényes eredményt kell adni a kérdéses jelenségre vonatkozóan. konkurrens validitás: másik, ua. a jelenséget mérő teszttel összevetve, pl. Hamilton szorongás skála és Beck szorongás leltár tartalmi validitás: a vizsgált jelenséget méri-e? prediktív validitás: predikciós érték, pl. szuicid prevencióban 4).NÖVEKMÉNYES VALIDITÁS / HASZNÁLHATÓSÁG: Annak mértékét jelenti, amennyivel egy adott eljárás hozzájárul a más forrásokból nyerhető előrejelzésekhez (Sechrest, 1963) azaz olyan ismeretet, amit nem lehet levonni az alapadatokból (pl. alacsony, ha Ro segítségével egy depressziós betegről megállapítjuk, hogy beszűkült a gondolkodása) 24
25 II. SZEMÉLYIS LYISÉGVIZSGÁLAT: kérdőíves módszerekm központi szerepet játszottak j a klinikai pszichológia fejlődésében face validitás: érthető,, mire vonatkozik a kérdk rdés, pl. evészavar, önértékelés megadott válaszlehetv laszlehetőségek (igen/nem; fokú skála) MMPI -1, MMPI-2 (Hathaway és McKinley, 1943) - empirikus adatgyűjtés és értékelés - nem lényeges a face validitás, hanem az, hogy a válaszok alapján elkülöníthetők a pszichopatológiai csoportok Eysenck (EPQ, 1967), Cattel (1986) 25
26 ELŐNYEI Időtakarékos: sok emberrel felvehető egyszerre; a kliens egyedül ki tudja tölteni; Kiértékelés: pontos, gyors, objektív; Könnyű értelmezés, kevesebb hibalehetőség; Megbízható (0.85-os együttható). HÁTRÁNYAI - Okokra nem ad választ - A jelenség több szintjére kérdezhet rá: viselkedés, érzés, gondolat ua. a pontszám egész más személyiséget takarhat; - Szimulálás, disszimulálás - Észlelt és valóságos helyzet különbsége (pl. coping) - A válasz nem egyéni, hanem sematikus 26
27 PROJEKTÍV V SZEMÉLYIS LYISÉGVIZSGÁLATOK Rorschach (1921), TAT (1943), PFT (Rosenzweig,1945),( Mondatkiegész szítési si technikák: k: Én n szeretnék, Hazatérve. Titokban én n... Rajztesztek, Világj gjáték k (Bühler, Polcz A.) Definíció (Trull és Phares,1995) A projektív teszt olyan eljárás, amely az egyén jellegzetes viselkedésmódjait annak megfigyelésével tárja fel, hogy hogyan viselkedik olyan helyzetben, amely nem konkrét választ vált ki. 27
28 PROJEKTÍV SZEMÉLYISÉGVIZSGÁLATOK Pszichoanalitikus hátth ttér: tudattalan konfliktusok, motiváci ciók feltárása szabad asszoc-hoz hasonlóan an Strukturálatlan, többt bbértelmű ingerekre kell választ v adni (folt, jelenet) - a személy kénytelen k saját t maga strukturálni az anyagot, saját t jellemzőinek megfelelően en fog választ v adni; Indirekt módszer m a személy nincs tudatában a teszt rendeltetésének, nek, nem közvetlenk zvetlenül l kérdezik k meg vágyairv gyairól, szüks kségleteiről; l; Válaszadás s szabadsága: nincs jój vagy rossz válasz; v Eredmény közvetlenk zvetlenül l nem hasznosíthat tható: értelmezés szüks kséges, ami több t dimenziót, szempontot vesz figyelembe (lokalizáci ció,, forma, szín, tartalom, méret, m gyakoriság, g, originalitás, stb.) 28
29 A projektív v módszerek m problémái (Trull Phares, 2005) Standardizált normák k hiánya Reliabilitás s hiánya nya: átl a szakemberek eltérő jelölése és értelmezése miatt mennyi a megengedhető eltérés? Validitás: mit is mér m r a projektív v teszt? 29
30 III. Intelligenciatesztek IV. Tünetlisták, becslősk skálák (ld.kötet) A viselkedés megfigyelésének strukturált formái Általános és betegségspecifikus kérdőívek (ld. tavaly) Reaktivitás azaz megfigyelés hatására megváltozik a viselkedés gyakorisága!!! A kompetens teszthasználó jellemzői: (Int. Test Commission, Bartram, 1999). eszközismerettel és szakértelemmel rendelkezik etikusan tevékenykedik és felelősséget vállal biztosítja 1) a biztonságos tárolást, 2) korrekt tesztfelvételt, 3) a pontos értékelést és értelmezést, 4) a kliens pontos tájékoztatását, 5) a teszt relevanciáját. 30
31 Hogyan vegyük fel a tesztet? Legyen klinikai kérdk rdés! (Vizsgálatk latkérő lap) Megfelelő,, adekvát t vizsgálat kiválaszt lasztása sa (személyis lyiségzavar: séma s kérdk rdőív v vagy SCID-II, II, abuzus, trauma: PTSD kérdk rdőív, magatartászavar: gyermekviselkedés s kérdk rdőív) Inadekv kvát t vizsgálat inadekvát t eredmény kiválaszt lasztása sa (BDI( inadekvát t pl. szorongásos sos kórképeknél, MAWI fölösleges f minden betegnél, Ro inadekvát t a depresszió súlyosságának megítélésére) Neutrális attitűd: : túlzott t bátorb torítás s vagy hidegség nélkül l (se megerősítő,, se büntetb ntető); 31
32 Vizsgált személy korára, ra, állapotára, képessk pességeire, temperamentumára tekintettel: nagyon fiatal vagy nagyon idős, mentálisan zavart, fogyatékos, kisebbségi személyek - alacsony figyelmi kapacitás miatt rövidebb r vizsgálatok, hosszabb idő Vizsgálat után: : gondoskodni kell a páciensrp ciensről (megnyugtatás, kis jutalom a gyereknek, visszakísérni a helyére) Kísérő tájékoztatása Eredmények nyek: : tájékoztatni t arról, hogy mi törtt rténik az eredményekkel (ki kapja meg, visszajelzés) s) 32
33 Diagnózis Adatgyűjtést követően Interjú, klinikai kép, tünetek alapján rendellenességek adott csoportjába sorolás (klasszifikáció) diagnózis felállítása Osztályozási rendszerek: BNO, DSM Funkcionális elemzés Klinikai vélemény kialakítása 33
34 Összefoglalás A klinikai pszichológia vizsgálati módszereim dszerei: az interjú,, első beszélget lgetés, a viselkedés s megfigyelése és s elemzése a pszichológiai tesztek, Eysenck: tudós s szakember modellje Megbízhat zható és s valid mérőeszkm eszközök
35 Az interjúk általános jellemzői Interakció az interjú legalább két k t ember interakciója. Célja: adatokhoz jusson, informáci ciókat, érzéseket attitűdöket, hiedelmeket hozzon felszínre, szakszerű módon. Az interjút t felvevő szakember céltudatosan c kérdez, k mederben tartja az interjút, t, a cél c l felé tereli. Az interjú akkor jó, j, ha: Megtervezett, tudatosan és s szakszerűen en veszik fel és végig a célt c tartják k szem előtt. 35
36 Interjú versus teszt A hétkh tköznapi beszélget lgetés és s a teszt között k Céltudatosabb, szervezettebb mint a beszélget lgetés DE Kevésb sbé formalizált lt vagy standardizált, mint egy pszichológiai teszt (kiv. a standardizált diagn.interjú). TESZT Standardizált körülmk lmények között k végzik, v Megfelelő eljárások révén r n ad informáci ciót INTERJÚ Rugalmas, tág t g lehetőségeket nyújt az egyén megismeréséhez. 36
37 Az interjúfelv felvétel főbb f szempontjai, technikái Fizikai körülmk lmények, elrendezés Intimitás, előfelt feltétele tele a hangszigetelés ha bejön n a hang, ki is megy; A megszakítások sok elkerülése (telefon, titkárn rnő, kopogás) másodrendűség érzése; Rendelő bútorzata (figyelemelterelés). 37
38 A rapport A jój interjú legfontosabb összetevője a beteg és s a klinikus kapcsolata (rapportja). A rapport meghatároz rozása és s szerepe: A beteg és s a klinikus, ill. az eljárás s viszonyának, nak, kapcsolatának jellemzése. A jój rapport kellemes légkl gkört és s az interjú céljának kölcsk lcsönös megért rtését t jelenti. Ha jój a rapport termékeny az interjú. Jellemzők Elfogadás, megért rtés, a beteg integritása iránti tisztelet attitűdje, őszinteség, empátia Klinikusnak ne legyenek előítéletei letei Ha képült k a rappport, lehet puhatolódzni, kérdeznik Rapport nem egyenlő a beteg, terapeuta szeretetével, inkább egy kapcsolat, aminek az alapja a tisztelet, a kölcsk lcsönös bizalom és s a megengedő attitűd. 38
39 A rapport funkciója a kedvező légkör megteremtése bizalom kialakítása figyelem, megért rtés elfogadás 39
40 Exploráci ciós s technikák Egyszerű témával érdemes kezdeni Nyitott kérdk rdések Kérdés s helyett visszajelzés s vagy tükrt krözés A személyes közlk zlésekre irányul nyuló reflexió A legutóbbi mondat Szakzsargon-mentes nyelvezet Összefoglalásoksok Csend és s szünetek netek: : mit jelenthet az adott kontextusban? Feloldjuk vagy ne? 40
41 Jegyzetelés, felvétel készk szítés A találkoz lkozásokat dokumentálni kell. Mikor és s hogyan? Ha interjú alatt jegyzetel a klinikus: - sok nonverbális, metakommunikatív v informáci cióról lemaradunk; - a kapcsolat, a bizalom lassabban fejlődhet ki (szemkontaktus hiánya); - a betegnek azt üzenheti, hogy fontos, amit mond; - könnyebb az eset visszaidézése. se. DE a szószerinti szerinti idézés s túlst lságosan leköti a figyelmet. videó- és s hangfelvételek: tájékozott beleegyezés kell!! Biztonságos tárolt rolás etikai követelmk vetelmény 41
42 A klinikus érintettsége Hasonló probléma, tapasztalat: nehéz z ellenállni llni a kísértésnek, hogy a figyelem ne tevődj djön át t saját magára. Személyes(ked lyes(kedő) ) kérdk rdéseknél: - érdemes ezek megválaszol laszolását t elkerülni, lni, visszafordítani, átvezetni (pl.( Ön n mit tenne? ) - ha jelentéktelen a kérdk rdés: érdemes megválaszolni, mert mereven visszautasítva tva a bizalom ellen hat (pl. volt-e e szabadságon?) 42
43 A klinikus értékrendje befolyásolja a kapcsolatot: önismeret és önreflexió fontossága!! - kulturális lis különbsk nbségek gek (pl. feminista vs hagyományos attitűd d gyereknevelésben) - nemi különbsk nbségek gek (sztereotípi piák k pl. gyengíthetik a validitást). - generáci ciós s különbsk nbségek 43
44 Interjútípusok 1. Felvételi interjú,, exploráci ció 2. Anamnézis 3. Mentális státusz tusz vizsgálata 4. Krízisinterj zisinterjú 5. Diagnosztikus interjú (MINI, DSM, SCID) 44
45 Pszichodiagnosztikai célú felvételi interjú A tünetek t exploráci ciója: : a tünetek t pontosan hogyan jelentkeznek, mikor, milyen helyzetekben, mikor erősebb, mikor gyengébb, hogy próbál l megküzdeni velük, stb. Állapotfelmérés: : kérdk rdőívek, személyis lyiségtesztek, megfigyelés, önmegfigyelés, heteroanamnézis További vizsgálatok szüks kségesek-e e (pl. neurológiai) Pszichológiai szakvélem lemény kialakítása Diagnózis feláll llítása (pdg., pth.) 45
46 Pszichoterápi piás s célúc felvételi interjú Strukturálatlanabb első interjú: mondja el, miért jött j - lehet, hogy a panaszaival kezdi, de lehet, hogy rögtr gtön n az egész élettörténetét t mondja el Mindkét t téma t fontos, bármelyikkel kezdi, a másikra m is sort kell keritenünk nk A tünetek t exploráci ciója itt is fontos: : a tünetek t hogyan jelentkeznek, mikor, milyen helyzetekben, mikor erősebb, mikor gyengébb, hogy próbál l megküzdeni velük, stb. Állapotfelmérés, diagnózis itt is fontos (előfordul, hogy már m diagnózissal jön, j de meg kell győződn dnünk nk a felállitottt llitottt dg. helyességéről) l) Eldönteni, mi a legmegfelelőbb terápia és s adottak-e e a lehetőségek? Megfelelnek-e e a kliens szüks kségleteinek és elvárásainak? 46
47 Elméleti leti irányults nyultság g hatása Hangsúlyeltol lyeltolódások: dinamikusan orientált klinikus sokat kérdez k a kora gyermekkorról, számára a fejlődésmenet, a szorongások sok meghatároz rozóbbak, - kognitív v szemlélet letű klinikus inkább az aktuális problémákra helyezi a hangsúlyt. - hasonló informáci ciókból mást következtethetnekk 47
48 Anamnézis (Mnémosz moszüné az emlékezet istennője) A lehető legteljesebb (személyes és s társas) t élettörténet megismerése: se: tények, események, időpontok, adatok + a kliens ezekkel kapcsolatos érzései (hogy élte meg őket?) Típusai: rogersi strukturálatlan Angelander féle strukturálatlan (objektív, szubjektív, szcénikus informáci ciók) Kognitív v viselkedés-szempont szempontú félig strukturált (prediszponáló,, kivált ltó és s fenntartó tényezők, ezzel kapcsolatos hiedelmek, attitűdök) 48
49 Anamnézis instrukciója Kérem, mondja el az élettörténetét, t, lehetőleg leg a szület letésétől l kezdve: kik, mennyi idősek voltak a szülei, amikor megszületett? Tud-e e bármit b arról, hogy tervezett gyermek volt-e? Volt-e e bármi b komplikáci ció,, betegség g a szület letése körül? k Milyen családba született, testvérei voltak-e, stb.? Kérem, mondja el, kik és s mik voltak a fontos személyek, események az életében, amelyek hatással voltak Önre, akár r pozitív, akár r negatív értelemben? rtelemben? 49
50 Anamnézis tartalma - szület letés s körülmk lményei, koraszülötts ttség, tervezett-e, e, család d helyzete akkor, testvérsorban a helye? - járt-e e bölcsb lcsődébe, óvodába, ha igen, hogy érezte magát t ott, beszoktatás s könnyen k / nehezen ment- e?, ha nem járt, j akkor ki vigyázott rá? r? Hogy érezte magát t a bölcsb lcsődében, óvodában (beilleszkedés, s, kapcsolatok, peremhelyzetű vagy központi k helyzetű gyerek volt-e) - Általános iskola: hogy érezte magát, hogy ment a tanulás? (szociális készsk szségek, teljesítm tmény felmérése) - További tanulmányok: nyok: hogy érezte magát, hogy ment a tanulás? - További élettörténet: munka, kapcsolatok: hogy 50 érezte magát, hogyan értékeli?
51 Az interjú befejezése 1. Összefoglalás és s visszajelzés 2. Mikor és s ki fogja megismerni a vélemény tartalmát t s az eredményt? 3. TájékoztatT koztatás s a továbbl bblépés lehetőségeir geiről 51
A SZEMÉLYISÉGVIZSGÁLAT MÓDSZEREI Perczel Forintos Dóra SZAKKÉPZÉS, II. évfolyam 2011 1 Definíci ciók Persona = maszk (görög), g), amit megjelenítünk nk magunkból l a világ g felé Definíci ciók: a) KülsK
RészletesebbenPSZICHODIAGNOSZTIKA A személyiségvizsgálat módszerei. Perczel - Forintos Dóra Klinikai szakpszichológus szakképzés II.
PSZICHODIAGNOSZTIKA A személyiségvizsgálat módszerei Perczel - Forintos Dóra Klinikai szakpszichológus szakképzés II. évfolyam 2016 1 Definíciók Persona = maszk (görög), amit megjelenítünk magunkból a
RészletesebbenAZ INTERJÚKÉSZITÉS MÓDSZEREI
AZ INTERJÚKÉSZITÉS MÓDSZEREI Perczel Forintos Dóra SZAKKÉPZÉS II. évfolyam 2011 1 A betegelemzés dimenziói Biológiai Pszichológiai Szociális Spirituális 2 A betegszerep Elutasítás? Túlzott azonosulás?
RészletesebbenPSZICHODIAGNOSZTIKA A személyiségvizsgálat módszerei. Perczel - Forintos Dóra Klinikai szakpszichológus szakképzés II.
PSZICHODIAGNOSZTIKA A személyiségvizsgálat módszerei Perczel - Forintos Dóra Klinikai szakpszichológus szakképzés II. évfolyam 2015 1 Definíciók Persona = maszk (görög), amit megjelenítünk magunkból a
RészletesebbenAZ INTERJÚKÉSZITÉS MÓDSZEREI. Dr. Perczel - Forintos Dóra, PhD Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1.
AZ INTERJÚKÉSZITÉS MÓDSZEREI Dr. Perczel - Forintos Dóra, PhD Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam A betegelemzés dimenziói Biológiai Pszichológiai Szociális Spirituális
RészletesebbenAZ INTERJÚKÉSZITÉS MÓDSZEREI
AZ INTERJÚKÉSZITÉS MÓDSZEREI Prof. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam A klinikai pszichológiai interjú Interakció az interjú legalább két
RészletesebbenAZ INTERJÚKÉSZITÉS MÓDSZEREI. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam
AZ INTERJÚKÉSZITÉS MÓDSZEREI Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés 1. évfolyam A betegelemzés dimenziói Biológiai Pszichológiai Szociális Spirituális 2
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenDiagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT
Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése
RészletesebbenKlinikai pszichológia alkalmazása gyben
Klinikai pszichológia alkalmazása az igazságügyben gyben Kötelezı szinten tartó továbbk bbképzés Budapest, 2010. április 19. Pataky Ilona Alapkérd rdések A mentális mőködést m érintı kérdésekkel a 80-as
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenA kliensek prevenciós szükségleteinek meghatározása eszköztár. Rózsa Sándor ELTE Pszichológiai Intézet
A kliensek prevenciós szükségleteinek meghatározása eszköztár Rózsa Sándor ELTE Pszichológiai Intézet A mérés m s lehetséges céljac Szűrés Kliensek motiválása Problémafelt mafeltárás Diagnózis Kezelési
Részletesebbenés se tréning program depressziós s gyermekek számára Kiss Enikő SZTE Gyermekpszichiátria Osztály
PASCET Az elsődleges és másodlagos kontroll erősítése se Kognitív-behavior tréning program depressziós s gyermekek számára Kiss Enikő SZTE Gyermekpszichiátria Osztály 1 A depresszió készség-gondolat gondolat
RészletesebbenKOGNITÍV SZEMPONTÚ állapotfelmérés és diagnosztika Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD
KOGNITÍV SZEMPONTÚ állapotfelmérés és diagnosztika Dr. Perczel-Forintos Dóra, PhD Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés I. évfolyam, 2016. 1 A kognitív szempontú állapotfelmérés
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenA személyiségvizsgálat és az exploráció módszerei
1 A személyiségvizsgálat és az exploráció módszerei Dr. Vizin Gabriella PhD, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi adjunktus ELTE PPK 2 Áttekintés Személyiség definíciója Miért van szükség
RészletesebbenSZAKVIZSGA TÉTELEK Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Felnőtt szak (91 tétel)
SZAKVIZSGA TÉTELEK 2016. Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Felnőtt szak (91 tétel) A szakvizsga tételek 3 fő témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörből
RészletesebbenKOGNITÍV V SZEMPONTÚ DIAGNOSZTIKA
KOGNITÍV V SZEMPONTÚ DIAGNOSZTIKA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Szakképzés I. évfolyam 2010. 1 Az interjú célja alapján, strukturált: standard kérdések, kötött
RészletesebbenFelnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája
Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény
RészletesebbenBabeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,
RészletesebbenA SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila
A SZEMÉLYISÉG Lélektana Dr Szabó Attila Mi különbözteti meg az embereket egymástól? A személyiség definiciója Allport (1961) meghatározása: A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan
RészletesebbenSZAKVIZSGA TÉTELEK Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Gyermek szak (96 tétel)
SZAKVIZSGA TÉTELEK 2016. Klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szakképzés Gyermek szak (96 tétel) A szakvizsga tételek 3 fő témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörből
RészletesebbenKlinikai gyermekpszichodiagnosztika és pszichoterápia Gyakorlati tematika /17 tavaszi félév
Klinikai gyermekpszichodiagnosztika és pszichoterápia Gyakorlati tematika - 2016/17 tavaszi félév A gyakorlat célja: bevezetés a gyermek- és serdülő pszichodiagnosztikában használatos főbb eljárások és
RészletesebbenViselkedés-diagnosztika. Tanuláslélektani alapelvek
Viselkedés-diagnosztika Dr. Unoka Zsolt Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Tanuláslélektani alapelvek Klasszikus kondicionálás Instrumentális tanulás/operáns kondicionálás Modelltanulás/Obszervációs
RészletesebbenSZAKVIZSGA TÉTELSOR KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL)
SZAKVIZSGA TÉTELSOR 2017. KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS GYERMEK SZAK (96 TÉTEL) A szakvizsga tételek 3 fő témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörből
RészletesebbenFelnőtt beszédhibások ellátása Békés megyében
Felnőtt beszédhibások ellátása Békés megyében A Békés B s Megyei KönyvtK nyvtár és s Humán Szolgáltat ltató Centrum modellkísérleti programja Békéscsaba Előadó: Kovács Ágnes Budapest, 2009. június j 19.
RészletesebbenNATOS ESEMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOMMUNIKÁCI CIÓ. Mester Lajos, Belicza Éva, rpáti Edit,
A NEMKÍVÁNATOS NATOS ESEMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOMMUNIKÁCI CIÓ Mester Lajos, Belicza Éva, Lám m Judit, KárpK rpáti Edit, Mihalicza Péter, Muzsik Béla, B Bodnár Ágnes, Barabás s Katalin, Ajánl nlás s adott
RészletesebbenTípustanok és vonáselméletek
Típustanok és vonáselméletek Diszpozícionális megközelítés A típustanokról z A legrégebbi pszichológiai elméletek: már az ókortól (India, Görögország) z A sokféleség visszavezetése néhány sajátosságra
RészletesebbenZSIBRIKI DROGTERÁPIÁS INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány
ZSIBRIKI DROGTERÁPI PIÁS S INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítv tvány Szenvedélybetegek kezelési programja Kanadai módszer m alapján Egyedi és s megújított program Reintegrálja a szenvedélybetegeket
Részletesebbenösszetevıi 2007. október 4.
A teljesítm tmény összetevıi 2007. október 4. Készítette: Farkas Katalin Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusk gusképzı Kar Sportteljesítm tmény fogalma: Az az összegezı és kiegyenlítési lehetıséget
RészletesebbenSZAKVIZSGA TÉTELEK KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS FELNŐTT SZAK (91 TÉTEL)
SZAKVIZSGA TÉTELEK 2017. KLINIKAI ÉS MENTÁLHIGIÉNIAI SZAKPSZICHOLÓGUS SZAKKÉPZÉS FELNŐTT SZAK (91 TÉTEL) A szakvizsga tételek 3 fő témakört ölelnek fel, az elméleti vizsgán a jelölt mindhárom témakörből
Részletesebbensport bemutatása lehetséges okai által 2007.október.24
Személyis lyiség és s a sport 1 Készítette: Halász Nikoletta III. Éves testnevelés-rekre rekreáció szakos hallgató 2007.október.24 Amirıl l szó lesz I. A lyiség fogalmának tisztázása sa II. Személyis lyiség
RészletesebbenSzükségletek és személyiség
Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,
RészletesebbenPSZICHOTERÁPI DR.FEKETE SANDOR PTE AOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA, PÉCS. http://psychiatry.pote.hu
PSZICHOTERÁPI PIÁK DR.FEKETE SANDOR PTE AOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINIKA, PÉCS http://psychiatry.pote.hu A pszichoterápia definíciója miről beszélünk? A pszichoterápiás elméletek összetevői
RészletesebbenLáthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz
Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz A módszerek, válságkezelési megoldások a munkáltatói oldalon 2010. március 23 Az egészs szség g fogalma Az egészs szség g olyan állapot,
RészletesebbenNeurológiai betegek rehabilitáci
Neurológiai betegek rehabilitáci ciója A KÁROSODK ROSODÁS( S( IMPAIRMENT) IDİSZAKOS VAGY ÁLLANDÓ ANATOMIAI, ÉLETTANI VAGY PSZICHOLÓGIAI VESZTESÉGET JELENT A FOGYATÉKOSS KOSSÁG G (DISABILITY) AZ EMBER NORMÁLIS
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenA GERONTOLÓGIAI. 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar
GERONTOLÓGIA 4. A gerontológiai rendszerszemlélete SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar RENDSZERSZEMLÉ szség A FENNTARTHATÓ EGÉSZS SZSÉG G RENDSZERE Minél
Részletesebbenés a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3.
A változv ltozás s segítése és a Fenntartható Fejlődés Hegyi NóraN 2006.május 3. Fenntartható Fejlődés Rendszergondolkodás és s FF Tanuló szervezetek és s a FF Alkotó párbeszéd és s dialógus a jövőj alakításának
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel -Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet zavara,
RészletesebbenA KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM
A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási
RészletesebbenA MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI FELADATAI. Velence, 2008. december 5.
A MUNKÁLTAT LTATÓ SZTRÁJKKAL KAPCSO- LATOS KOMMUNIKÁCI CIÓS FELADATAI Dr. Bóday B PálP ügyvezető elnök Országos Humánpolitikai Egyesület Velence, 2008. december 5. A SZTRÁJKR JKRÓL A dolgozók k körében
RészletesebbenSzorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után
Szorongás és az új szerv mentális reprezentációja vesetranszplantáció után Látos Melinda pszichológus Szegedi Tudományegyetem ÁOK Sebészeti Klinika, Szeged XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013. május
RészletesebbenA beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit
A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
Részletesebbengyakorlati készsk módszere
A Bázis-intézmény rendszer, mint a gyakorlati készsk szségfejlesztés módszere Általános VállalkozV llalkozási FőiskolaF Alkalmazott Magatartástudom studományi Tanszék 1996-2009 Bánfalvi Mária és Dr Szakács
RészletesebbenMIR. Pszichológiai tesztek, mérés. Dr. Finna Henrietta
MIR Pszichológiai tesztek, mérés Dr. Finna Henrietta A pszichológiai mérés jelentősége Teszt A pszichológiai mérés gyökerei Ókor Egyéni különbségek fontossága Személyiségtípusok Kínai császárság (i.e.2200)
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenBilkei Pál kriminálpszichol. lpszichológus
Erőszakos bűnözésb Bilkei Pál kriminálpszichol lpszichológus Mit mutatnak a statisztikák? k? A legsúlyosabb lyosabb bűncselekmb ncselekmények nyek száma 2012-ben igen alacsony szintre süllyedt: s 221
RészletesebbenAlulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével. Taskó Tünde Anna
Alulteljesítők felismerése a KATT kérdőív segítségével Taskó Tünde Anna Tartalom Előzmények Az alulteljesítés fogalma A metakogníció fogalma A metakogníció és tanulás A KATT kérdőív bemutatása Az alulteljesítés
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
RészletesebbenÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II.
Ratkóczi Éva ÉLETESEMÉNYEK LELKI ZAVARAI II. SZEMÉLTISÉGZAVAROK Párbeszéd (Dialógus) Alapitvány Semmelweis Egyetem Me ntálbigiéné In tézet TARTALOM ELŐSZÓ 11 A LELKI ZAVAROKRÓL SZÓLÓ ISMERETEK ALKALMAZÁSA
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenA felnőttk szerepe a megváltozott munkaképess foglalkoztatásában
A felnőttk ttképzés s integráci ciós szerepe a megváltozott munkaképess pességűek ek foglalkoztatásában Szocio-Produkt Kft. Miskolc a Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája 2010. november 5-7.
RészletesebbenDr. Sz. Molnár Anna egyetemi docens ELTE PPK
A HEFOP 3. 5. 1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása elnevezésű, HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0 EMIR azonosító számú központi program keretében megvalósuló pedagógustovábbképzések
RészletesebbenNORMA. Dr- Perczel Forintos Dóra. Mi a klinikai pszichológia? 1 DEFINICIÓ MODELLEK NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN
NORMALITÁS ÉS ABNORMALITÁS KÉRDÉSE A PSZICHOPATOLÓGIÁBAN Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék NORMA 1. TÁRSADALMI KONVENCIÓ 2. KULTURÁLISA NORMA 3. STATISZTIKAI v.
Részletesebbena Szent Margit Rendelőint intézet
A járóbeteg j ellátás minőségének nek szakmai mutatói a Szent Margit Rendelőint intézetben Dr. LászlL szló Klára, Dr. Margitai Barnabás, Tóth Andrea, Dr. Thomka György Szt. Margit Rendelőint intézet DEMIN
RészletesebbenTESZTFELVÉTEL, INTERPRETÁCIÓ VÉLEMÉNYÍRÁS
TESZTFELVÉTEL, INTERPRETÁCIÓ VÉLEMÉNYÍRÁS Perczel Forintos Dóra Szakképzés II. évfolyam Klinikai Pszichológia Tanszék 2007 1 Személyiségvizsgálat gyakorlata hogyan vegyük fel a tesztet? Mi a klinikai kérdés?
Részletesebbennyelvtanulási motiváci Egy interjúkutat kutatás eredményei Csizér Kata
Diszlexiás s diákok nyelvtanulási motiváci ciója: Egy interjúkutat kutatás eredményei Csizér Kata Kutatás s háttere h I. A magyar általános iskolások sok, illetve bizonyos típusú középiskolásoksok idegen
RészletesebbenA személyiségtanuláselméleti megközelítései
Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás
RészletesebbenIskolai hírekh. rek. zményben. Gyermekközpont. let Komplex, rugalmas modellprogram
Osztályt lytámogató program az ANK-ban Miért?! Iskolai hírekh rek Jelenség g kezelése, problémák megelőzése az Intézm zményben Gyermekközpont zpontú szemlélet let Komplex, rugalmas modellprogram Egy kis
RészletesebbenVALÓBAN MINDEN A FEJBEN DŐL EL?
Magyar Pszichiátriai Társaság VIII. Kongresszusa Ép lélekben ép test Budapest, 2014. január 23-25. VALÓBAN MINDEN A FEJBEN DŐL EL? Sérülékenység és egészségvédő tényezők szerepe a depressziós és szorongásos
RészletesebbenA pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban. Dr. Magyar Erzsébet
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenA pszichiátriai rehabilitáció célja. A pszichiátriai rehabilitáció alapelvei. A rehabilitáció folyamata. A diagnózis felállítása
A pszichodiagnosztika és terápia elvei a pszichiátriai rehabilitációban Dr. Magyar Erzsébet A pszichiátriai rehabilitáció célja a rokkant, fogyatékos személy számára a legszélesebb körű lehetőség biztosítása
RészletesebbenA gyermek és ifjúságpszchiátriai kórképek klasszifikációja. Dr. Vetró Ágnes
A gyermek és ifjúságpszchiátriai kórképek klasszifikációja Dr. Vetró Ágnes 1 A klasszifikáció mint kognitív képesség Elvonatkoztatás az egyeditől Általánosítás Szabályszerűségek levonása Tervszerű csoportosítás,
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenA DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA
A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIÁJA Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Budapest ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék DEPRESSZIÓ előfordulás: 15-25% deprimere (lat.): lenyomni a hangulati élet
RészletesebbenA pszichopatológia egyes kérdései
A pszichopatológia egyes kérdései Az abnormális viselkedés Milyen kritériumok alapján különíthetjük el a normális és az abnormális viselkedést? - Eltérés a statisztikai átlagtól ebbıl a szempontból abnormális
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
RészletesebbenInkluzív nevelés tantárgypedagógiája. Gyakorlati jegy
Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája Gyakorlati jegy Tartalom: Folyamattervezés az integrált oktatásban Tanulásszervezés az integrált tanulócsoportokban Értékelés az integrált tanulócsoportban Együttnevelés
Részletesebbenmint forrás Hálózati munka Pataki Éva
A szociális hálóh mint erőforr forrás Hálózati munka Pataki Éva A képzk pzés s az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Teoretikus hátterekh Szociálökol kológiai elv (Germain( Germain/Gitterman):
RészletesebbenSZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)
SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket
RészletesebbenAz INV projekt legfontosabb eszközei
Az INV projekt legfontosabb eszközei o Kézikönyv o Tréning útmutató o Felvételi és megfigyelő lapok o Önreflexiós regiszterek (1.+ 2.) o Műszaknapló o Videók ( Pillangócirkusz + oktatóvideók) Felvételi
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.
SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos
RészletesebbenA pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGELMÉLETEK A S ZEMÉLYISÉG SZEMÉLYISÉG FEJL
SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE Vizkeleti Györgyi SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK Miben áll a személyiség? Hogyan alakul ki? Milyen módon működik? Mi adja a személyek különbözőségét? I. DISZPOZICIONÁLIS
RészletesebbenMohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK
Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:
RészletesebbenA emberi magatartást formáló lelki jelenségek
A emberi magatartást formáló lelki jelenségek Megismerő folyamatok, érzelem, indulati élet, motiváci ció,, a személyis lyiség g fogalma Dr.Czenner Zsuzsa A pszichológia gyökerei 1. Pszichológia : az ember
RészletesebbenSum István. zpontvezet. Miskolc, 2007. április 12.
A felhasználók k igényeinek megfelelen en alakítani a szakképz pzést! Sum István Magyar Posta Zrt.. Oktatási KözpontvezetK zpontvezet Stratégiai Bizottság, elnök Miskolc, 2007. április 12. 1 Tartalom A
RészletesebbenTestLine - Liza tesztje-01 Minta feladatsor
személyiségegyüttható (1 helyes válasz) 1. 1:50 Normál értéke széles sávban változhat a viselkedéses variancia 90%-át magyarázza a relatív konzisztencia alacsony fokára utal magas értéke alátámasztja a
RészletesebbenTudatelmélet. let és s idegen nyelv. rsaság - Budapest
Tudatelmélet let és s idegen nyelv elsajátítás valódi kapcsolat vagy városi v legenda? Ivády Rozália BME-KTT Takács Boglárka ELTE-PPK A legenda A kérdés megjelenik: egy kérdőív utóélete Első lépés: Az
Részletesebbenlyiségzavarok Dr. Unoka Zsolt
Sémakérdıív v a személyis lyiségzavarok mérésében Dr. Unoka Zsolt Személyis lyiségzavarok DSM-IV rendszere Személyiségzavarok általános kritériumai: 1. kogníciók (az a mód, ahogy önmagát, a másikat és
RészletesebbenLaboratóriumi riumi diagnosztikai folyamatok pre-és posztanalitikai hibalehetıségei
Laboratóriumi riumi diagnosztikai folyamatok pre-és posztanalitikai hibalehetıségei Dr. Gilyán Judit, Dr. Havass Zoltán Erzsébet KórhK rház - Rendelıint intézet Központi Laboratórium rium Hódmezıvásárhely
Részletesebbenlküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa
Szociális munka munkanélk lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa WJLF III. évf. 2006/07 őszi szemeszter általános szociális munkás s szak IX. ea. A munkanélk lküliség és s a munkavégz gzés s dinamikája,
RészletesebbenMi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató
Mi a kognitív pszichoterápia? Betegtájékoztató A kognitív terápia célja meglehetősen ambiciózus, mert többre törekszik az egyszerű tüneti kezelésnél. A terápia segítségével a páciens saját kognitív terapeutájává
RészletesebbenA depresszió és a mindfulness kapcsolata
A depresszió és a mindfulness kapcsolata A mindfulness fogalmának tisztázása, kérdőíves alkalmazása a depresszió vizsgálatában Altbäcker Anna Szakdolgozatvédés, 2010 ELTE PPK Pszichológia szak Témavezető:
RészletesebbenMintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához
Mintafeladatok és ezek értékelése a középszintű pszichológia érettségi írásbeli vizsgához Fogalom meghatározása: Határozza meg az alábbi fogalmakat, ha a fogalomnak vannak alcsoportjai, akkor nevezze meg
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenDocimológia a bioetika oktatásban
Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a
RészletesebbenA stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő
A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni
RészletesebbenJAVASOLT SZEMPONTRENDSZER A DIAGNOSZTIKUS PROTOKOLLHOZ
JAVASOLT SZEMPONTRENDSZER A DIAGNOSZTIKUS PROTOKOLLHOZ A Nevelési Tanácsadók Országos Egyesületéhez eljutott szakmai anyagok alapján a BTM és a nem BTM diagnosztikus folyamathoz az alábbi protokollt javasoljuk
RészletesebbenIndikátorok projekt modellhelyszínein. Domokos Tamás szeptember 13.
Indikátorok és értékelés a TÁMOP T 5.4.1. projekt modellhelyszínein Domokos Tamás 2011. szeptember 13. Az értékelés különböző típusait és főbb kérdései Az értékelés típusa A fejlesztési folyamat értékelése
RészletesebbenA betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése
Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben:
RészletesebbenHOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A
HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS
RészletesebbenAz időskor skorú tanulás jellegzetességei gei dr. Striker SándorS 2012. május m 23. Újvárosháza Minőségi öregedés az élethosszig tartó tanulás segítségével - TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR 2010-0003 Minden élettelen
RészletesebbenA pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei
A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredető: PSZICHÉ (lélek) + LOGOSZ
RészletesebbenINTERPRETÁCIÓ VÉLEMÉNYÍRÁS. Perczel Forintos Dóra Szakképzés II. évfolyam, 2015 Klinikai Pszichológia Tanszék
INTERPRETÁCIÓ VÉLEMÉNYÍRÁS Perczel Forintos Dóra Szakképzés II. évfolyam, 2015 Klinikai Pszichológia Tanszék 1 Mi az interpretáció? Amikor a maladaptív pszichés megnyilvánulások mögött összefüggéseket
Részletesebben