NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 116/2006. (V. 31.) számú. h a t á r o z a t a

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 116/2006. (V. 31.) számú. h a t á r o z a t a"

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 116/2006. (V. 31.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Turisztikai Koncepciójának elfogadásáról A Közgyűlés 1.) az előterjesztést megtárgyalta és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Turisztikai Koncepcióját a határozat melléklete szerint elfogadja. 2.) egyetért azzal, hogy a koncepcióban megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében Intézkedési terv készüljön. Felelős: Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: szeptember ) utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Irodát, hogy második félévében a Turizmusfejlesztési Koncepció végrehajtásának értékelését, felülvizsgálatát készítse elő. Felelős: Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: október 31. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

2 ÉPÍTENI CSAK ALAPOKRA LEHET NYÍREGYHÁZA TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Nyíregyháza, május

3 Tartalomjegyzék Bevezetés Helyzetelemzés A világturizmus és Magyarország turizmusának helyzete Világturizmus Magyarország Észak-Alföld és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusának lehetőségei Az Észak-alföldi régió Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyháza turizmusának helyzete Nyíregyháza turizmusának SWOT-analízise Fejlesztési koncepció Fejlesztési célok Alprogramok, prioritások Sóstógyógyfürdő turisztikai fejlesztése Nyíregyháza belváros turisztikai fejlesztése A bokortanyák turisztikai fejlesztése A megvalósítás feltételrendszere Várható eredmények Nyíregyháza turizmusának humánerőforrása és finanszírozása Humánerőforrás Finanszírozás Turizmusfejlesztési célpiramis Mellékletek 1. Vonzerőleltár Kérdőív kiértékelése Statisztikai adatok... 49

4 BEVEZETÉS A koncepció Nyíregyháza turizmusának középtávú fejlesztési céljait és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszert vázolja fel. A dokumentum Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntéseit hivatott előkészíteni arról, hogy a turizmus milyen szerepet játsszon a város életében. A koncepció kidolgozásának további céljai: elősegíteni a turizmus fejlesztésének integrálását a területfejlesztési tervekbe, illetve azokon keresztül a Nemzeti Turizmusfejlesztési Tervbe; szakmai orientációt nyújtani a területfejlesztési és területrendezési tervek turisztikai vonatkozásainak elkészítéséhez, valamint a város és a Nyíregyházi kistérség helyi turizmusfejlesztési programjainak kidolgozásához; megalapozni a város operatív turizmusfejlesztési programját, valamint a turisztikai projektek kidolgozását, s ezáltal elősegíteni a részvételt hazai és nemzetközi források különösen az Európai Unió különböző alapjainak megszerzését lehetővé tevő pályázatokon; ösztönözni a vállalkozásokat, a turisztikai beruházásokat a városban A fejlesztési program a koncepció távlati céljai közül azokra összpontosít középtávon, amelyek a rendelkezésre álló vagy mozgósítható források felmérése alapján nagy valószínűséggel megvalósíthatók. A koncepcióval párhuzamosan kidolgozott stratégiai program felvázolja a célpiramist és a megvalósítás feltételrendszerét. A város turizmusának fő jellemzői: az átutazó forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és a rövid tartózkodási idő. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A turizmus eddigi spontán alakulása, az idegenforgalmi marketing hiánya nem segítette elő a város nagy részének turizmusba való integrálását. A turizmust érintő célok és feladatok nem voltak egyértelműen megfogalmazva és szervezethez rendelve. Bár a turizmus több városi szervezet keretében helyet kapott, a hatékony működést biztosító, összehangolt turisztikai intézményrendszer kialakítása indokolt lenne. A helyi érdekek széthúzása, az ellenérdekeltség nagyban nehezítette a vendégforgalom megtartására, minőségének javítására, a további vendégkör megnyerésére irányuló törekvések megvalósulását. Az Idegenforgalmi Vállalkozói Klub megalakulásával Sóstógyógyfürdőn elindult a köz- és magánszektor összefogására irányuló folyamat. A városban található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok a jelenleginél sokkal előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a város életében, illetve jelentőségét a magyarországi turizmusban. E lehetőség kihasználásához azonban elengedhetetlen a fejlesztés, ugyanis a város vonzerői jelenlegi állapotukban jobbára helyi, ill. régiós jelentőségűek, rájuk alapozott, nemzetközi vagy országos jelentőségű komplex és versenyképes turisztikai termék nincs.

5 1. HELYZETELEMZÉS A világturizmus és Magyarország turizmusának helyzete, trendjei Világturizmus A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, amely a nemzetközi szervezetek előrejelzései szerint további dinamikus fejlődés előtt áll. A turizmus keresletének szerkezetében az elmúlt években figyelemreméltó változások következtek be. A diszkrecionális, azaz rendelkezésre álló, szabadon elkölthető jövedelmek növekedtek, magasabb lett az egyéni utazások iránti igény a csoportos utazásokkal szemben. Nagyobb szerepet kapott az éves szabadság részleteiben történő eltöltése, előtérbe kerültek a rövid városlátogatások, nőtt a kulturális értékek, programok iránti kereslet, valamint nagy szerepet kaptak a hagyományok újraélesztésével kapcsolatos tevékenységek. Az egészséges életvitel felértékelődése és terjedése miatt az egészségturizmus iránti kereslet az egész világon növekvő tendenciát mutat. A több szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező senior korosztály utazásainak számában is növekedés tapasztalható, amihez hozzátartozik a minőségre, kényelemre és biztonságra való igény növekedése is. A Turisztikai Világszervezet adatai szerint a világ turizmusa a évi dinamikus, 10 %-os bővülést követően 2005-ben ismét növekedést mutatott: az előzetes adatok szerint az elmúlt évben a nemzetközi turistaérkezések száma 5,5 %-kal emelkedett. A világ turizmusát negatívan befolyásoló tényezők-úgymint terrortámadások, természeti katasztrófák, árfolyam ingadozások, valamint gazdasági és politikai konfliktusok-ellenére 2005-ben a nemzetközi turistaérkezések száma, minden korábban regisztrált értéket meghaladva, elérte a 808 millió főt. Ez a évinél 42 millióval több turistaérkezést jelent. Európa a világ turizmusában továbbra is vezető szerepet tölt be: a kontinens ben a nemzetközi turistaérkezések 54,6%-át mondhatta magáénak. Európán belül Közép-Kelet-Európában 73 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, amely 17,6%-os részesedést jelent. A kontinensen belül a legdinamikusabb növekedés a közép-kelet-európai régiót és Észak-Európát jellemezte, amelynek hátterében fontos szerepet játszott az euró árfolyam-alakulása, illetve a közép-kelet-európai országok Európai Unióhoz történő csatlakozása. Magyarország a világ legkedveltebb turisztikai desztinációi között előkelő helyet foglal el, a nemzetközi turistaérkezések száma alapján a világ egyik leglátogatottabb fogadó országa Magyarország A World Travel & Tourism Council (WTTC) becslése szerint 2005-ben a turizmus a magyarországi GDP 9,3 %-át adja és 345 ezer munkahelyet biztosít, ami azt jelenti, hogy Magyarországon minden tizedik munkahely közvetve vagy közvetlenül a turizmusnak köszönhető. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2004-ben Magyarországon a turisztikai bevételek 3265 millió eurót tettek ki. A turisztikai kiadások elérték a 2302 millió eurót, aminek eredményeként a turizmus egyenlege 962 millió euró.

6 2005-ben 38,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, ami 6,9 %-kal több, mint a évben. A látogatók kétharmada egynapos látogató volt. Vásárlási, rokonlátogatási vagy nem kifejezetten turista céllal érkezett elsősorban Romániából, Ausztriából, Szlovákiából. Tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken 3,4 millió külföldi vendég 10,6 millió vendégéjszakát töltött el. Elsődleges küldő piacainkból- Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország- kivétel nélkül emelkedett a forgalom. A külföldiek minden 10 vendégéjszakából 8-at szállodában töltöttek ben a kereskedelmi szálláshelyek az elmúlt másfél évtized legjobb eredményét könyvelhették el: a vendégek száma 4,8 %-kal, a vendégéjszakák száma 2,3 %-kal emelkedett az előző évhez képest, elsősorban a magasabb kategóriájú szállodákban. A beutazó turizmus területi koncentrációját mutatja, hogy a külföldi vendégéjszakák közel 85 %-át regisztrálták a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régióban ben a belföldi vendégforgalmat is növekedés jellemezte: a vendégek száma 5,3 %-kal, a vendégéjszakák száma 3,5%-kal emelkedett ben 3,5 millió belföldi vendég összesen 8,7 millió vendégéjszakát töltött el hazánk kereskedelmi szálláshelyein, amely az elmúlt másfél évtized legmagasabb értéke. A belföldi turizmus szempontjából legjelentősebb három régió- a Balaton (a vendégéjszakák 23,1%-a), a Budapest-Közép-Dunavidék ( 15%) és Észak-Magyarország (13,3%)- a vendégéjszakák több, mint felét mondhatta magáénak. A belföldi turizmus népszerűségének növekedéséhez jelentősen hozzájárul az üdülési csekk forgalom. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint ben hozzávetőleg 12 milliárd forint értékben bocsátottak ki üdülési csekket. 444 ezer munkavállaló kedvezményes üdülését támogatta munkahelye, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány saját forrásaiból mintegy 49 ezer szociálisan hátrányos helyzetű munkavállaló, nyugdíjas és családtagjai részére adott támogatást. A világ számos országához hasonlóan Magyarországon is több, egymást kiegészítő szervezet végzi a turizmus irányítását, hiszen az Országgyűléstől az önkormányzatokig a különböző szinteken számos szervezet feladatai között szerepel. Az Országgyűlés törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a turisztikai ágazat vállalkozásainak működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Az idegenforgalom gazdaságban betöltött szerepének elismerését jelzi, hogy 2004 őszétől legmagasabb állami szintű képviseletét a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó tárca nélküli miniszter, valamint a január 1-től működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szervezet, a Magyar Turisztikai Hivatal látja el Észak-Alföld és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusának lehetőségei Az Észak-alföldi régió Az Észak-alföldi turisztikai régió január 1-jén alakult meg Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék gazdasági statisztikai régióbeosztásának megfelelően a korábbi Északkelet-magyarországi régió kettéválásával.

7 Az Észak-alföldi régió az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik. Az elmaradottság a turizmus szempontjából hátrányt jelent, hiszen a fejlett infrastruktúra és változatos szolgáltatások, illetve a helyi fizetőképes kereslet megléte a turizmus fejlesztésének általában fontos előfeltétele. A turizmussal szembeni várakozások azonban egyre fokozódnak, hiszen segítségével máshol megtermelt jövedelmeket lehet a térségbe bevonni, ami hozzájárul a helyi munkaalkalmak és jövedelmek növekedéséhez, valamint a gazdaság dinamizálásához. Fontos, hogy fejlesztése az általános gazdasági háttérrel összhangban történjen. A régió legnagyobb vonzerőit - melyekre a tematikus útvonalak kialakítása során figyelemmel kell lenni - a gyógy- és termálvizek, a Tisza és Tisza-tó, a Tiszai-víztúra, a természeti értékek és a Hortobágy képezik. A régió településeiben a vonzerőadottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottság-elemek összekapcsolásával idegenforgalmi csomag összeállítása szükséges. A város vonzáskörzetében található erőforrásokon túl a csomagokba be kell építeni a megye, a szomszédos régiók, sőt a határ menti térségek turisztikai kínálatát is. (pl. Tokaj, Sárospatak, Hortobágy, Kassa, Ungvár, Munkács, Verecke) A jövőben a gyógy- és wellnessturizmus, a kulturális és gasztronómiai rendezvények, az örökségturizmus (Hortobágy-világörökség, Debrecen), az egészségturizmus és a MICE kap nagy hangsúlyt. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 2004-ben a 9 régió rangsorában a 4. helyet foglalta el. Megfigyelhető, hogy a belföldi turisták többen, míg a külföldi turisták valamivel kevesebben vették igénybe a szálláshelyeket. Fő küldőpiac továbbra is Németország és Lengyelország. A Balaton után itt volt a legmagasabb (3,2 nap) a tartózkodási idő. A magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 2,9 %-os növekedés figyelhető meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megye turizmusát jelenleg a földrajzi helyzetéből adódó tranzit forgalom túlsúlya, Nyíregyháza és Sóstógyógyfürdő, Vásárosnamény, Mátészalka, Tiszalök, Kisvárda, Máriapócs kirándulóforgalma, a Tisza és mellékfolyóinak szezonális vízparti turizmusa, komplex turisztikai termékek hiánya jellemzik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a turizmust tekintve a megyék rangsorának 14. helyén helyezkedik el, megelőzve Nógrád, Tolna, Fejér, Békés és Komárom- Esztergom megyéket. A kereskedelmi szálláshelyek országos forgalmából 2 %-kal részesedik, ezen belül az országos átlagnál magasabb a belföldi (81 %, az országos 53 %-hoz képest) és alacsonyabb a külföldi forgalom (19 %, az országos 47 %-hoz képest) aránya. A megye turizmusára is jellemző az átutazó és a kiránduló forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és területi koncentráció. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A megyében található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok a jelenleginél sokkal

8 előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a megye életében, illetve a megye helyét az ország turizmusában. A lehetőségek kihasználásához azonban fejlesztések szükségesek, ugyanis a megye vonzerői jelenlegi állapotukban csak regionális és helyi jelentőséggel bírnak Nyíregyháza turizmusának helyzete Nyíregyháza igen jól megközelíthető, a vízi közlekedési mód kivételével minden közlekedési eszközzel elérhető. A légi közlekedés egyelőre még kihasználatlan, többnyire a nem menetrendszerinti magángépek forgalma jellemző. Nyíregyháza lakosainak száma 2004-ben a KSH adatai alapján fő volt. Az országos átlagnál itt magasabb a gyermekkorúak aránya. A gazdasági potenciállal, illetve a diplomás fiatalok migrációjával összefüggésben a népesség iskolai végzettségi szintje alacsonyabb az országos átlagnál. A lakossági jövedelmek tükrözik a munkaerő-piac viszonyait. Országos összehasonlításban az alkalmazottak keresete itt a legkisebb. A munkanélküliek száma a megyében a legmagasabbak között van, a várost ezzel szemben alacsony munkanélküliségi ráta (4,7%) jellemzi. Az inaktívakon belül magas a rokkant nyugdíjasok aránya, a családok eltartási kötelezettsége nagy. A város infrastrukturális adottsága megfelelő, a víz-, csatorna- és gázellátottság jónak mondható. Az utak kb. 65 %-a rendelkezik szilárd burkolattal. A szelektív hulladékgyűjtés országosan példaértékű a településen. Saját hulladék-feldolgozó hellyel rendelkezik, ami az egyre inkább környezettudatosabb életmód szempontjából elengedhetetlen, ez pedig kedvezően hat turizmusra. A közvilágítás éjjel-nappal biztosított, ami a biztonságérzetet befolyásolja, a turisták számára fontos tényező a város kivilágítottsága. Az egészségügyi ellátás biztosított, a fogorvosi és gyógyszer ellátás is kifejezetten jónak mondható. A városban a legtöbb felekezet rendelkezik saját hitközösséggel illetve a hitük gyakorlására alkalmas építménnyel. Több kisebb kihelyezett könyvtár is működik a városban, a legkorszerűbb a nemrégiben teljesen felújított Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. Nyíregyháza legjelentősebb természeti kincse Sóstógyógyfürdő, emellett említésre méltó a Tuzson János Botanikus Kert és az Igrice mocsár. A város számos építészeti értékkel és kulturális hagyománnyal rendelkezik, turisztikai hasznosításuk azonban nem számottevő és nem kellően kihasznált. A Nyíregyháza külterületén található, Európában egyedülálló bokortanyák a turizmus egyik igen fontos szereplőivé válhatnak. Egyedi hatókörrel rendelkező látványosság a Sóstói Múzeumfalu mellett az Állatpark. Nyíregyháza legfontosabb rendezvényei közé tartozik a Gyümölcskarnevál, VIDOR Fesztivál, Nemzetközi Cantemus Kórusfesztivál és a Nyírség Nemzetközi Néptáncfesztivál. Az egészséges életmódra való törekvést az aktív turizmus keretein belül a kerékpáros, horgász és lovas turizmus segíti. A kerékpárutak kiépítettsége nem megfelelő, a folyamatos fejlesztés és a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása elengedhetetlen. Nyíregyházán több helyen is találhatók lovaglásra, lovas oktatásra alkalmas helyszínek, a környék egész évben ideális aszfaltmentes lovaglásra és kocsikázásra. A gyógy-és termálturizmus Sóstógyógyfürdőre koncentrálódik, ahol a Park- és Tófürdő mellett októberében megnyílt az Aquarius Élményfürdő, mely

9 több célcsoport igényeit hivatott kielégíteni. A Fürdőház gyógyászati kezeléseit elsősorban a lakosság illetve a panzió vendégei veszik igénybe. A megyében található kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek 39,9 %-a működik Nyíregyházán. A kereskedelmi szálláshelyek kb. 23 %-a szálloda, azon belül is a három csillagosok vannak többségben. Az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek jellemzően volt vállalati üdülőkből és egyéb szálláslehetőségekből a rendszerváltás során a privatizációval jöttek létre. A szezonalitástól és a környező országok határain kialakuló helyzettől függő forgalmuk miatt a tulajdonosoknak rövid távú fennmaradási problémáik vannak, a szolgáltatások és a minőség fejlesztése nagy anyagi megterhelést jelent. A három csillagos szállodák viszonylatában probléma, hogy egy nagyobb konferencia, vagy rendezvény alkalmával nem lehet a vendégeket egy helyre, vagy legalábbis ugyanazon szálloda közelében lévő másik szállodába elhelyezni, mivel igen szétszórtan helyezkednek el Nyíregyházán belül. Bár Sóstógyógyfürdőn több szálláslehetőség kínálkozik, azonban a belvárostól való távolság és a szórakozási lehetőségek hiánya miatt nem mindig részesítik előnyben az ide látogató vendégek. Ezek a szállodák már jóval több szolgáltatással rendelkeznek, mint az egy és két csillagosak, azonban szolgáltatási körüket folyamatosan bővíteni kellene a vendégek vonzása és megtartása érdekében. Nyíregyházán 4 db négycsillagos (Hotel Continent, Hotel Bíbic, Lugas Szálloda- Étterem, Sóstói Szindbád Hotel) szálloda található. Ezek megfelelő minőséget nyújtanak, azonban férőhelyeiket tekintve ezekben sem lehet nagyobb csoportokat elhelyezni, amely a vendégek elmaradásával járhat. A közeljövőben négy csillagos minősítésű szállodát alakít ki a Timpex Kft. a Pagony Panzió és Étteremből a Regionális Operatív Program pályázatán elnyert forrásból. A beruházás összértéke nettó 540 millió forint. A panziók és fogadók kínálatát egyre inkább a hosszabb időtartamra érkező, közepes igényű vendégek elvárásainak való megfelelés jellemzi. Több olyan egység is működik, ami csak egy keresleti szegmensre specializálódott. Nyíregyházán a fizető-vendéglátói tevékenység többnyire Sóstógyógyfürdőre koncentrálódik. Kemping mindössze kettő működik Sóstógyógyfürdőn, amelyek jelenlegi állapotukban nem alkalmasak magasabb igényű vendégkör kiszolgálására. A kempingek víz(part) közelében történő létesítése aktív üdülést tesz lehetővé. A mellette megtalálható szép természeti táj és kulturális környezet pedig változatos lehetőségeket kínál a turizmusban résztvevők számára a vízparti nyaralás tartalmas kiegészítéséhez. Mivel az utóbbi évtizedekben a kempingezési szokások jelentősen módosultak és megjelent a magasabb komfort iránti tartós kereslet, ezért indokolt a kempingek komfortfokozatának emelése.

10 2. NYÍREGYHÁZA TURIZMUSÁNAK SWOT-ANALÍZISE ERŐSSÉGEK a turizmus számára előnyös földrajzi adottságok gazdag gyógy- és termálvízkészlet, javuló infrastrukturális alapellátottság kiemelkedő értékű természetvédelmi oltalom alatt álló területek (Sóstó erdő, Igrice mocsár.) M3 autópálya Nyíregyházi repülőtér hagyományokon alapuló gazdálkodás Nyíregyháza iskolaváros, szellemi centrum jellege erős jelentős K+F intézményhálózat és tevékenység a város lakossága vendégszerető eltérő hagyományok találkozásának helyszíne gasztronómiai hagyományok továbbéltetése kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínűsége stabil egészségügyi háttér országos hírű állatpark és múzeumfalu gazdag és egyre színvonalasabbá váló rendezvények és fesztiválok a bokortanyák megőrzött tradíciói, örökségi értékei (etnikai sokszínűség) kedvező törekvések, szándékok a turizmus szakmai és térségi szereplőinek az összefogására, a Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár -Bereg közötti együttműködésre jelentős pályázati aktivitás a nagy vonzerők hasznosításában GYENGESÉGEK a vendégforgalom hosszan tartó stagnálása, piacvesztés kedvezőtlen területi és strukturális arányok kereskedelmi szálláshelyeknél, a magasabb színvonalú kínálat szűkössége egységes és elfogadott nyíregyházi arculat, Nyíregyháza imázs hiánya az egyedi vonzerők jelentős része kihasználatlan (pl. műemléki értékek, természeti értékek, helyi termékek) kezeletlen környezeti problémák, tájsebek nem kellő társadalmi igényesség a természeti és művi környezettel szemben a városon belüli közlekedési infrastruktúra fejletlensége kis- és középvállalkozások nem elég tőkeerősek külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya sok kényszervállalkozás hiányos felkészültséggel magas képesítéssel rendelkező szakemberek elvándorlása foglalkoztatási lehetőségek szűkössége alacsony jövedelmi színvonal alacsony általános és speciális képzettségi színvonal kevés nyelvet beszélő szakszemélyzet komplex turisztikai termékek hiánya (fejletlensége)

11 LEHETŐSÉGEK Sóstógyógyfürdő a régió és a hazai turizmus meghatározó minőségi és forgalmi centrumává válhat Nyíregyháza erősödő kulturális turizmusa remények szerint a kulturális fesztiválokkal magával viszi a megye további örökségi helyszíneinek a turizmusát is Szabolcs Szatmár-Bereg megye kínálati övezetei és turisztikai centrumai Nyíregyházával együtt közös termékeket fejleszthetnek és menedzselhetnek, turisztikai csomagot készíthetnek jelentős javulás következhet be a térség közlekedési elérhetőségében a tervezett közúti, vasúti és légiforgalmi fejlesztések eredményeként (interregionális és transznacionális kapcsolatok fejlesztése) megvalósuló eurorégiós (Kárpátok Eurórégió) együttműködések, turisztikai fejlesztések helyi termékek (tradicionális élelmiszerek és kézműves termékek) bekapcsolása a turizmusba bővülő kínálatok az ifjúsági turizmusban (programok, erdei iskolák stb.) konkrét tervek a szakképzési rendszer továbbfejlesztésére (BSC, MSC akkreditáció), új képzési irányok (örökség menedzseri képzés, egészségturizmus, aktív turizmus, bor és gasztronómia) kistérségi együttműködés növelése az infrastruktúra és turizmus fejlesztésben városfejlesztési és turisztikai terv összehangolása felértékelődhet a város határ közeli fekvése, így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a határmenti együttműködés erősítésével vonzóbbá tehető a külföldi turisták számára jók a feltételek egy komplex turisztikai kínálattal rendelkező város kialakításához, fokozható a turisztikailag vonzó, kiajánlható rendezvények, események minősége pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése markánsan javulhat a turizmus preferálása, bővülhetnek a kormányzati források az egészségügy országosan fejlesztési prioritássá válhat, az egészségügyügy fokozott bevonása a gyógyturizmusba a gyógy- és wellness szolgáltatások bővítése javítható a testvérvárosi kapcsolatokon alapuló turisztikai vonzerő (nemzetiségi napok) jelentős mértékben javítható a város imázsa

12 VESZÉLYEK változatlan, vagy romló közlekedési pozíció a késlekedő fejlesztések miatt elmaradó nagyobb volumenű fejlesztések, befektetések a turizmusban jó adottságokkal, vonzerőkkel rendelkező tanyák, továbbra is kimaradnak a turizmusból, a területi különbségek tovább mélyülnek állandósuló forráshiány a nonprofit turisztikai szervezeteknél a környezetvédelmi szempontok elhanyagolása, az ökológiai szemlélet hiánya környezetvédelmi beruházások elmaradása, levegő, talaj- és vízminőség romlása szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának időbeni elhúzódása, elmaradása tőkehiány állandósulása romló gazdasági környezet egészségügyi és oktatási szektor működőképességének romlása a feketekereskedelem és a bűnözés erősödése a városban fizetőképes kereslet alacsony szintje a belföldi és a beutazó turizmus stagnálása nem javul az együttműködési készség a régió és a város turisztikai résztvevői között nehezen halad előre a turisztikai vállalkozások együttműködése csökkenő pályázati lehetőségek, költségvetési források erősödik az országon belüli, illetve a határon túli konkurens desztinációk versenyképessége

13 3. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 3.1. Fejlesztési célok A helyzetelemzés, valamint a nemzetközi és hazai előrejelzések alapján a város számára a turizmus fejlesztésére három módszer kínálkozik: 1. csak a piac által vezérelt fejlesztés, 2. illúziók követése és 3. a tudatos fejlesztés. Az első gyakorlatilag az eddigi spontán fejlődés folytatását jelentené, ahol a piac utólagos szabályozó szerepe érvényesül ugyan, de a fejlődés szeszélyes és olykor túl nagy áldozatokkal járhat nemcsak a vállalkozók, hanem a város vagy az egész térség számára is. A második ma különösen veszélyes lehet, hiszen az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek hiánya, valamint a különböző forrásszerzési (támogatási) lehetőségek bővülése a város területén ott is gyakran a turizmus fejlesztésére ösztönöznek, ahol erre az adottságok egyszerűen hiányoznak vagy a piaci lehetőségek nem olyan kedvezőek, hogy a befektetések ezen a területen valaha is megtérüljenek. A harmadik fejlesztési irány, a tudatos fejlesztés célszerűsége tehát nem csupán a világtapasztalatok ésszerű adaptálásából következik, hanem a többi lehetőség kizárása miatt is az egyetlen követendő út, amely nem hagyja kihasználatlanul a lehetőségeket, de illúziókat sem követ. A koncepció távlati célja A koncepció a gyakorlati megvalósítás elősegítése érdekében a fő célt részcélokra bontja le, amelyek között a természeti környezettel, a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos célkitűzések egészítik ki a szakmaiakat. A fenntartható fejlődés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tervek megvalósítása és a létesítmények működtetése során a szakmai szempontok mellett a környezetvédelmi és általános társadalmi-gazdasági célok és elvek is érvényesüljenek.

14 Nyíregyháza távlati turizmusfejlesztési céljai Fő cél: A FENNTARTHATÓ TURIZMUS KIALAKÍTÁSA ÉS NYÍREGYHÁZA VERSENYKÉPES TURISZTIKAI CÉLTERÜLETTÉ TÉTELE r é s z c é l o k TERMÉSZET TÁRSADALOM GAZDASÁG TURIZMUS 1. Kevésbé romlott természeti környezet 1. Egyéni, vállalati és közjövedelmek létrehozása 2. A természeti értékek folyamatos védelme, látogatásra övezetek kialakítása 3. Megfelelő területek biztosítása a turizmusfejlesztésr e 4. A táj javítása és hasznosítása környe-zetbarát turizmus fejlesztésével 5. A táj, a turisták és a lakosság védelme a túlterheléstől 6. Az ökoturizmus kiemelt fejlesztése 1. Biztos megélhetés a lakosság növekvő hányada számára 2. A fiatalok megtartása a városban és a bokortanyákon 3. A városrészek közösségi életének felélénkítése 4. A kulturális értékek gazdagítása, hagyományok újjáélesztése 5. A korszerűsítési folyamat gyorsítása (infrastruktúra, szolgáltatások) 6. Korszerű szakképzési rendszer, környezetkultúra és szakszerűség 2. Forrás a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokra 3. Multiplikátor hatás a többi szektorra (termékek helyi értékesítése) 4. Kis- és középvállalkozások felélénkítése 5. A gazdasági szerkezet korszerűsítése 6. A térségi együttműködés ösztönzése 1. Magas színvonalú szolgáltatások, megelégedett turisták, jól működő turisztikai szektor 2. Sajátos (exkluzív) turisztikai termékek, színvonalas részszolgáltatások 3. Új kép: sajátos és változatos élmények szép és ép természeti környezetben 4. Szezonszéthúzás, jelentős szezonon kívüli forgalom 5. Élénk belföldi és sajátos piaci szegmenseket vonzó nemzetközi turizmus 6. Pozitív turisztikai szemlélet a lakosság és az önkormányzat körében A városi turisztikai koncepció a vonzerők közül azokra összpontosít, amelyek legalább megyei és országos hatókörrel rendelkeznek, tehát képesek a megyei és a megye területén kívül élő embereket ideutazásra és itteni tartózkodásra bírni, s ezáltal külső jövedelmeket bevonni a város életébe.

15 A fenti kritériumok alapján a fejlesztésre javasolt turisztikai termékek köre a következő: 1. arculatformáló, exkluzív turisztikai termékek (a gyógy-, hivatás-, az öko-, a kulturális, a sport- turizmus); 2. egyéb, szokványosabb turisztikai termékek (falusi, lovas-, horgász-, kerékpáros, ifjúsági és családi turizmus); 3. színvonalas rész szolgáltatások kifejlesztése a turista forgalom gazdasági hozamának növelése, illetve a különösebb vonzerővel nem rendelkező városrészek turizmusba való bekapcsolódásának elősegítése érdekében. A kialakítandó turisztikai termékek jellemzői és lehetséges helyszínei A turizmus formája A turisztikai termék jellemzői Lehetséges helyszínek I. Exkluzív turisztikai termékek 1. GYÓGYTURIZMUS Gyógyszálloda, gyógyszolgáltatások, gyógyüdülőhelyi környezet, változatos kiegészítő szolgáltatások 2. HIVATÁSTURIZMUS Színvonalas szolgáltatások és szabadidő programok 3. ÖKOTURIZMUS Főleg természet- és tájvédemi területeken szervezett ökotúrák kijelölt zónákban és útvonalakon, jelzett utak, képzett szakmai kísérők 4. KULTURÁLIS TURIZMUS Nemzetközi színvonalú fesztiválok, évente ismétlődő rangos művészeti rendezvények, hangversenyek; történelmi játékok, és hagyományok felélesztése, folklór túrák 5. KULTURÁLIS ÉLMÉNYTURIZMUS Eredeti környezet és a korabeli életmód hiteles reprodukálása Sóstógyógyfürdő fürdői és szállodái Főiskolák, Hittudományi Egyetem, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Bujtos, Igrice mocsár, Sóstói erdő Sóstói Múzeumfalu Állatpark Bokortanyák (Antalbokor Rókabokor, Cigánybokor) Belváros Bokortanyák Sóstói Múzeumfalu

16 6. SPORTTURIZMUS Országos jelentőségű versenyek, bajnokságok, versenypályák, edzőtáborok, konferenciák Bujtosi Szabadidő Csarnok Városi Stadion Kabalás II. Egyéb komplex turisztikai termékek 7. FALUSI TURIZMUS A falusi környezet, életmód, a hagyományok megismerése, közösségi animáció. 8. LOVAS TURIZMUS Kiváló lóállomány, túraútvonalak, fedett lovarda, szálláshely és egyéb szolgáltatások 9. HORGÁSZAT Minőségi halastavak, halállomány, stégek, kapcsolódó szolgáltatások 10. KERÉKPÁROS TURIZMUS Kerékpárutak, tájékoztató táblák, megállóhelyek, útmenti pihenők és szolgáltatások 11. IFJÚSÁGI TURIZMUS Ifjúsági szállók, erdei iskolák, táborok, sport-, tánc- és kulturális animáció 12. CSALÁDI ÜDÜLÉS Szép természeti környezet, jó levegő, gyermekbarát szolgáltatások Bokortanyák Nyíregyháza környéki lovas-bázisok Bokortanyák Simai úti lőtér Sóstógyógyfürdő, Sóstóhegy Bujtos Császárszállás Sóstógyógyfürdő, Kabalás Sóstógyógyfürdő Sóstógyógyfürdő Bokortanyák ÁTUTAZÓ (TRANZIT) TURIZMUS III. Rész szolgáltatások A szokásos útmenti szolgáltatások benzinkút, vendéglátás, vizesblokk, telefon, szemétgyűjtés, üzletek mellett: INFORMÁCIÓ a környék nevezetességeiről, szállásfoglalás, értékesítés, közvetítés Autópálya bevezető szakaszain

17 KIRÁNDULÁSOK (a kistérségben tartózkodó turisták számára) Helyi nevezetességek bemutatása, jellegzetes vagy kiváló minőségű szolgáltatások (étterem, cukrászda, egy tájház kiállítása, táncegyüttes vagy kórus programja, és más kézműves műhelyek látogatása stb.) megszervezése és azokról a turisták tájékoztatása a turisztikai központokban, tranzit utak mentén. Bokortanyák, Sóstói erdő, Tokaj, Szabolcsi földvár, Paszab, Harangod stb Alprogramok, prioritások Sóstógyógyfürdő turisztikai fejlesztése Nyíregyháza legfontosabb turisztikai fogadó területe Sóstógyógyfürdő. Gyógyvizéről híres, hangulatos fürdőhely, a városközponttól alig 6 km-re. A várost északról övező tölgyes erdő szélén, a szikes vizű Sóstó körül fekszik. A városlakók hűségesen kiálltak léte mellett, még azokban az időszakokban is, amikor rossz döntések következtében romokban állt. Az elmúlt években megtörtént a műemléképületek rekonstrukciója, amely keretében új funkciót kapott a Víztorony, a Svájci Lak, Kádfürdő és a Krúdy Vígadó. Itt találhatók a város legfontosabb turisztikai vonzerői: az ország legnagyobb és leggazdagabb vidéki Állatparkja, Északkelet-Magyarország egyetlen élő szabadtéri néprajzi múzeuma, a Múzeumfalu, és az üdülőövezet legújabb attrakciója, az Aquarius Élményfürdő. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni, hogy Sóstógyógyfürdőt- természeti adottságainál fogva és az utóbbi idők fejlesztéseit figyelembe véve -, a városlakók is nagy számban látogatják. Meg kell vizsgálni a piaci potenciált azaz, hogy van-e elég potenciális fogyasztó, akinek a szükségleteit és igényeit, ezen lehetőségekkel ki lehet elégíteni. A másik szempont a szolgáltatás elemzés azaz, hogy még milyen szolgáltatások szükségesek a fogyasztók igényeink kielégítésére. A fejlesztéseket és turisztikai termékeket a következő szegmensekre célszerű irányítani: Gyermekes családok (Állatpark, Strandok, Aquarius Élményfürdő, élhető természeti környezet) Gyógyturizmus résztvevői (preventív életmód előretörése, Aquarius Élményfürdő, gyógykezelések, csend nyugalom) Ahhoz, hogy Sóstógyógyfürdő hosszabb tartózkodási idővel és magasabb költéssel párosuló minőségi turizmus fogadására alkalmas üdülőövezetté váljon, a következő feladatok megvalósítása szükséges: Az Állatpark országos hírű, a legfőbb attrakció Sóstógyógyfürdőn, és a legtöbb látogatót vonzza. A modern állatkertek komoly kultúra-közvetítők, a családi kikapcsolódás, szórakozás színterei. Az állatkert oktat, nevel, szerepe van a

18 fajmegmentésben, ugyanakkor rekreációt, pihenést, szórakozást biztosít és terápiás célokat is szolgál. Ennek szellemében kell megtervezni az Állatpark fejlesztéseit, olyan komplex szórakozási lehetőséget ajánlva a családok részére, melyben különleges élmények részesei lehetnek egy mesés állatparkban. Az Indiai óceán állatvilágának bemutatása A márványcsarnokban egy darab 250 ezer literes óriás medence, és 10 darab összesen 50 ezer literes kismedence felépítése. A látogatókat egy tengeralatti világ fogadja cápákkal, korallokkal és a tenger élővilágával. Kongó a gorillák birodalma A park közepén egy 8500 m2-es területen egy kombinált állatbemutató kialakítása, amely egy 3500 m2-es kupolában 15 m magas csarnokot tartalmaz és e köré egy 5000 m2 területű szabad kifutó épül. Az afrikai őserdőt idéző élőhely a gorillák számára. Pampáktól az Andokig Dél-amerikai panoráma létesítése az Andok csúcsait idézve, a jellegzetes őshonos állatokkal. Kalandos Meseország Egy kalandos Meseország interaktív játszóház és egy vidámpark felépítése, illetve az Állatpark adottságainak kihasználásával létrejövő KalandZoo. A Meseország és az Állatgyűjtemény közös témaparkká egyesül. Sóstógyógyfürdőn a gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódik a turizmus leglátványosabb része. A Sóstó-Gyógyfürdők Rt. kezelésében lévő strandok korszerűsítése elengedhetetlen. Szükségszerű a Parkfürdő teljes felújítása: az uszoda és úszómedencék funkcionális, építészeti és technológiai rekonstrukciója, illetve korszerűsítése, élmény elemek beépítése. A gyógymedence korszerűsítése, egy új, kombinált gyermek-felnőtt (családi) medence létesítése, a nyári öltöző korszerűsítése, új zuhanyzó és WC blokk építése. 300 m2 alapterületen kereskedelmi és vendéglátó pavilonok kialakítása, a főbejárati épület rekonstrukciója, 6,3 ha parkrekonstrukció megvalósítása. A gyermek-lubickoló medence kerámia burkolása, vízforgató technológiai rendszerének kiépítése már megvalósult. Új kínálatot jelent egy 50 m-es versenyuszoda megépítése, amely a nemzetközi versenyek, kontinensbajnokságok lebonyolítására alkalmas. Az Aquarius Élményfürdő működése féléves. Több célcsoport, korosztály igényeit kielégíti. Megjelenése esztétikus, időtálló, de lehetőségei nincsenek még kiaknázva. A közeljövőben szükséges az Élményfürdő gyógy- és termálrészlegének második ütemű fejlesztése, amely magában foglalja további medencék megépítését, a szaunavilág bővítését és újabb szolgáltatások bevezetését. Egy megépülő nagyobb szálloda tárgyalások folyamatban segít kihasználni a gyógyjelleggel kapcsolatos kapacitásait. Érdemes továbbfejleszteni a gyógyászati kezeléseket, mert hosszútávon a bel- és külföldi egészségbiztosítókkal lehet együttműködni. Az új piaci szereplők megnyerése érdekében az épülő szállodát mindenképpen össze kell kötni az Élményfürdővel. Ezt a célt szolgálja a Fórum (kereskedelmi egységek, turisztikai szolgáltatások stb.) megépítése. Az egészségturizmushoz kapcsolódnak a Fürdőház gyógyászati szolgáltatásai. Elsősorban a helyi lakosok veszik igénybe, bár megjelenik a szállással összekapcsolva konkrét programcsomagban is.

19 A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódhatnának a kisebb szálláshelyek is, ha megfelelő mennyiségű termálvízhez jutnának. Érdemes lenne olyan programot kidolgozni esetleg újabb termálkút fúrásával -, amely kapcsán a kisebb beruházások számára is elérhető, megfizethető lenne a termálvíz. A magas költségei miatt egyelőre a szobaárba nem beépíthető, mert nem versenyképes a piacon. A kulturális turizmushoz a Múzeumfalu nem csak a korabeli életmód hiteles reprodukálásával kapcsolódik, hanem ötletes, hagyományokat felélesztő rendezvényeivel is. Ezeket a rendezvényeket a szálláshelyadóknak jobban ki kell használni, beépíteni ajánlatukba, hiszen a programok már egy évre előre adottak. A kultúrához és a városi rendezvényekhez való kapcsolódási pont lehet, hogy a VIDOR-fesztivál színházjegyeiből, bizonyos darabszámot a szálláshelyek beépítenek program-csomagjaikba. Ezzel az akcióval a szezon is nyújtható és a rendezvény is könnyebben elérhető az ország több pontjáról. A Krúdy Vigadó a nyári hónapokban zenével csalogatja a vendégeket a teraszára, ennek ellenére hiányzik a központban a kulturális élet. Könnyen megoldható a probléma egy egyszerű faszerkezetű dobogó, színpad felállításával, amelyen folyamatosan fellépnének a város művészeti iskolájának gyermekei, bemutatva tudásukat. Ezek a műsorok kicsalogatják a városlakókat, a turistáknak pedig programként szolgálnak. Szintén programot biztosítana, ha a nyári időszakra kiköltözne a régiségvásár a Blaha Lujza sétányra. A sóstói parkot 1912-ben alakították ki, a fák korosodásával és az idegenforgalom növekedésével Sóstógyógyfürdő közterületeink teljes felújítása indokolt: a tervezett új létesítmények és a meglévő idegenforgalmi látványosságok összekötése sétányokkal, új parkok létesítése, új parkolók kialakítása és az azokhoz vezető utak megépítése. Szükséges a tó rehabilitációja, mederkotrása, a be- és kifolyás biztosítása, a partszakasz rekonstrukciója, kandelláberek felállítása, a tó teljesen körüljárhatóvá tétele. A horgászturizmus fejlesztése érdekében elkerülhetetlen a hozzá kapcsolódó infrastruktúra továbbfejlesztése. Ötletes és sikeres az új játszótér, mely az osztálykirándulások időszakában már használhatatlanul zsúfolt. Célszerű lenne még egy ilyen tér kialakítása, a központot szélesítve egy távolabbi ponton. A központi rész nagy hiányossága a tájékoztatás nem megfelelő megoldása. A Tourinform iroda eldugott helyen található a Víztorony aljában. Lényegesen láthatóbb helyre kell költöztetni és táblákkal jelölni az elérhetőségét. Az információs táblarendszer kialakítás alatt van, de fontos lenne üdvözlő táblák elhelyezése is, hiszen néha a turista azzal sincs tisztában, hogy már megérkezett Sóstógyógyfürdőre. Fontos a többnyelvűség, hiszen jelenleg egyetlen ilyen jellegű tábla sincs! Az egységes információs táblarendszerhez jó lenne, ha csatlakozna, egy szintén egységes a szálláshelyeken is jól használható információs állványrendszer. Szálláshelyek tekintetében színes a paletta, de nem teljes. A szállodák különböző színvonalúak. Hiányzik egy magasabb kategóriájú szálloda, amely vendég egyidejű és egy helyen történő elhelyezésére alkalmas. Az önkormányzat

20 értékesíteni kívánja a tulajdonában lévő -volt Szeréna-lak helyén található- területet, amelyen kizárólag 4 vagy 5 csillagos szálloda építhető. Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele, hogy a pályázat nyertese szállodalánccal kössön előzetes megállapodást a szálloda működtetésére. A beruházás kapcsán valószínűleg megjelenik egy erősebb fizetőréteg, akinek érdemes bővíteni a szolgáltatásokat. Ösztönözni kell a szálláshelyeket, hogy legalább részben váljanak gyermekbaráttá. Ha ez sikerül, akkor a hirdetésekben vagy szlogeneken feltüntethető lesz Sóstógyógyfürdő, mint gyermekbarát üdülőövezet. A gyermekcentrikusságot erősíti az Állatpark új szálláshelye a Hotel Dzsungel, a Zoo-suli, vagy a Kis Vakond gyermektábor. A panziók a hosszabb időt eltöltő, nyaraló, középréteget célozzák meg. Mivel a szálláshelyek különböző tulajdonban vannak, rugalmasságuk is ennek megfelelően változik. Minőségben, szolgáltatásban különbözőek, de figyelembe kell venni, hogy egyelőre a Sóstógyógyfürdőre érkező vendégek nagy része nem tudja megfizetni a túl sok szolgáltatást, ezért szükség van az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyekre is. A kempingek idényjellegűek. Az állatpark fejlesztései (Meseország parkolóigénye) és a tó körbejárhatósága kapcsán felmerül az Igrice Camping áthelyezésének lehetősége a jelenlegi Parkfürdő területére. Az új kemping kialakításánál minimális komfortfokozatnak a 45/1998 (VI.24.) IKIM rendelet szerinti 3 csillagos kategóriát kell tekinteni, mert ezt már meg lehet feleltetni a FICC besorolásnak is. A FICC besorolásnak való megfelelés a nemzetközi piacra jutásához elengedhetetlen. Vendéglátóhelyek több ponton, több stílusban is megjelennek. A választék elég széles, de tény, hogy a helyi jellegzetességeket, tájételeket kínáló vendéglőt nem találni. Ösztönözni kell a vállalkozókat alkalmi vendéglátóhelyek létrehozására (fagylalt, üdítő) és ajándéktárgyakat árusító sátrak felállítására. Pályázatot kell kiírni Sóstógyógyfürdőt megjelenítő ajándéktárgyak készítésére. A termékek kialakításánál ki kell használni a Tisza közelségét, a kerékpáros turizmus erősödését és a jól kialakult falusi turizmushoz kapcsolódó gasztronómiai rendezvényeket. A kerékpáros turizmus fejlesztése, kapcsolódása a bokortanyák rendezvényeihez, a lovasiskolák programjaihoz, együtt adják azokat a turisztikai termékeket, amelyek a Sóstógyógyfürdő adta lehetőségeket és szálláshelyeket is tartalmazza. Az önkormányzatnak vállalkozókat kell csábítania Sóstógyógyfürdőre adókedvezménnyel vagy egyéb, hosszútávon megtérülő kedvezménnyel, hiszen évek óta nincs új befektető ezen a területen. Az önkormányzatnak szorosan együtt kell működnie az Idegenforgalmi Vállalkozói Klubbal, amely szinte valamennyi turisztikai szolgáltatót összefogja az üdülőterületen Nyíregyháza belváros turisztikai fejlesztése A belváros a körút által határolt terület - jelenlegi állapotban hosszabb időtöltésre nem marasztalja sem az ide látogató turistákat, sem a helyi lakosokat. Az ún.

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 3/2007. (I. 22.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 3/2007. (I. 22.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 3/2007. (I. 22.) számú h a t á r o z a t a Turisztikai Koncepciójának Intézkedési Tervéről A Közgyűlés 1.) az előterjesztést megtárgyalta és azt elfogadja. 2.)

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS

GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS XIV. ORSZÁGOS TDM KONFERENCIA GYULA 2015. DECEMBER 3-4. GYULA, A TÖRTÉNELMI FÜRDŐVÁROS Előadó: Komoróczki Aliz Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető TDM menedzser Köszöntő 2015. december 3. A DESZTINÁCIÓ

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011. Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény

NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011. Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011 Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény KÜLDETÉS TRADÍCIÓ 114 éve a Balaton és az Önök szolgálatában Projektportfólió ALFA program Balatoni Múzeum Fejlesztendő

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben